1976. évi 20. törvényerejű rendelet
1976. évi 20. törvényerejű rendelet
a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény kihirdetéséről1
1991.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétbe helyezése a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1976. évi február hó 5. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Mexikóvárosban 1972. évi december hó 29. napján készült egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ Egyezmény
a hulladékkal és egyéb anyagokkal való
tengerszennyezés megelőzéséről
a hulladékkal és egyéb anyagokkal való
tengerszennyezés megelőzéséről
Az Egyezményben Szerződő Felek
elismerve, hogy a tengeri környezet és az általa táplált élő szervezetek az emberiség számára létfontosságúak, és minden ember érdekelt olyan használatában, amellyel annak és tartalékainak minősége nem romlik;
elismerve, hogy a tengernek nem korlátlan az a képessége, hogy a hulladékot asszimilálja és hatástalanítsa, valamint a természeti tartalékokat újratermelje;
elismerve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya és a nemzetközi jog alapelvei értelmében az államok környezetvédelmi politikájuknak megfelelően szuverén joggal rendelkeznek saját tartalékaik kiaknázására, ugyanakkor felelősséggel tartoznak azért, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük keretében folytatott tevékenység ne okozzon kárt más államok vagy a nemzeti joghatóság határain kívül eső területek környezetében;
utalva az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 2749 (XXV) sz. határozatára, amely a tenger-, és óceánfenéknek, valamint altalajának meghatározását tartalmazza;
megjegyezve, hogy a tenger szennyeződése több forrásból ered, mégpedig bejuttatásból, valamint a légkörből, a folyókból, a torkolatokból, a vízkifolyásokból, a csővezetékekből, és fontos az, hogy az államok az említett szennyeződések megelőzésére felhasználják a gyakorlatban legjobban megvalósítható eszközöket és kifejlesszék azokat a gyártmányokat és technológiákat, amelyek csökkentik a káros hulladékok mennyiségét;
meggyőződve arról, hogy a bejuttatásból eredő tengerszennyeződéssel vívott küzdelemben a nemzetközi tevékenységet haladéktalanul meg kell valósítani, de olyan módon, hogy ez a tevékenység lehetőleg ne zavarja azoknak az intézkedéseknek minél előbbi megvitatását, amelyek a tengert szennyező egyéb források ellenőrzésére irányulnak és
óhajtva a tengeri környezet védelmének javítását azáltal, hogy a meghatározott földrajzi övezetekben közösen érdekelt államokat az Egyezményt kiegészítő megfelelő megállapodások kötésére ösztönözzék:
az alábbiakban állapodtak meg:
I. cikk
A Szerződő Felek egyenként és együttesen elősegítik a tengeri környezetet érintő minden szennyező forrás ellen vívott hatékony küzdelmet és különösen arra kötelezik magukat, hogy minden lehetséges intézkedést megtesznek a hulladékok és egyéb szennyező anyagok bejuttatásával történő olyan tengerszennyezés elkerülésére, amely az emberi egészségre ártalmas lehet, a tengerben levő élőlényeket és azok tengeri életét veszélyeztetheti, kárt okozhat az üdülőterületeken vagy a tenger egyéb jogszerű használati módját akadályozhatja.
II. cikk
A Szerződő Felek a következő cikkeknek megfelelően, tudományos, műszaki és gazdasági lehetőségeiktől függően külön-külön, valamint együttesen hatékony intézkedéseket tesznek a hulladék és egyéb szennyező anyagok bejuttatásával történő tengerszennyezés megelőzésére és egyeztetik ilyen irányú politikájukat.
III. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából
1. a) „bejuttatás”:
(i) hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak a tengerbe való bármilyen szándékú bejuttatása hajókról, repülőgépekről, illetőleg platókról vagy a tengeren mesterségesen létesített más szerkezetekről;
(ii) hajóknak, repülőgépeknek, illetőleg platóknak vagy a tengeren mesterségesen létesített más szerkezeteknek a tengerbe való bármilyen szándékos süllyesztése;
b) nem „bejuttatás”:
(i) a hajóknak, repülőgépeknek, illetőleg platóknak és más, a tengeren mesterségesen létesített szerkezeteknek és azok berendezéseinek normális üzemeltetéséhez tartozó, illetőleg annak termékét képező hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak tengerbe való juttatása, kivéve az ilyen anyagok eltávolítása céljából üzemeltetett hajókon, repülőgépeken, illetőleg platókon vagy a tengeren mesterségesen létesített más szerkezeteken szállított anyagokat, valamint az ilyen hajókhoz, repülőgépekhez, illetőleg platókhoz vagy a tengeren mesterségesen létesített más szerkezetekhez szállítandó hulladékokat és egyéb anyagokat, valamint azokat a termékeket, amelyek a hulladékoknak vagy egyéb anyagoknak az ilyen hajókon, repülőgépeken, illetőleg platókon vagy szerkezeteken történő feldolgozásából származnak;
(ii) az anyagoknak egyéb, nem egyszerű eltávolítás céljából történő elhelyezése, ha ez az Egyezmény céljaival nem ellentétes;
c) az Egyezmény rendelkezései nem szabályozzák a tengerfenék ásványtartalékainak kutatásából, kiaknázásából vagy az ezzel kapcsolatos tengeren történő feldolgozásából közvetlenül vagy közvetve származó hulladékok vagy egyéb anyagok eltávolítását;
2. „hajók és repülőgépek”: bármilyen típusú vízi- és légijármű; ez a kifejezés magában foglalja a légpárnás és úszó hajókat, függetlenül attól, hogy önjáróak-e vagy sem;
3. „tenger”: az összes tengervíz, kivéve az államok belső tengereit;
4. „hulladékok és egyéb anyagok”: bármilyen fajtájú, formájú, vagy természetű anyagok;
5. „külön engedély”: az adott esetre, bejelentés alapján a II. sz. és III. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kiadott engedély;
6. „általános engedély”: a III. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően kiadott, nem eseti engedély;
7. „Szervezet”: a Szerződő Felek által a XIV. cikk 2. pontjának megfelelően kijelölt szervezet.
IV. cikk
1. Az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a Szerződő Felek megtiltják bármilyen formájú vagy állapotú hulladék vagy egyéb más anyag tengerbe juttatását, az alábbiak szerint:
a) az I. sz. mellékletben felsorolt hulladékok vagy egyéb anyagok bejuttatása tilos.
b) a II. sz. mellékletben felsorolt hulladékok vagy egyéb anyagok bejuttatásához előzetes külön engedély szükséges;
c) az összes többi hulladék és egyéb anyag bejuttatásához előzetes általános engedély szükséges.
2. Bármilyen engedély csak a III. sz. mellékletben felsorolt összes tényező gondos vizsgálata után adható ki, beleértve a bejuttatási hely jellemzőinek a melléklet „B” és „C” fejezetében előírt előzetes tanulmányozását is.
3. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Felet korlátozza az I. sz. mellékletben fel nem sorolt hulladékok vagy egyéb anyagok tengerbe juttatásának saját területén való megtiltásában. Az ilyen intézkedésekről a Szerződő Fél a Szervezetet tájékoztatja.
V. cikk
1. A IV. sz. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a tengerbejuttatás az emberélet, hajók, repülőgépek, illetőleg platók vagy tengeren mesterségesen létesített más szerkezetek biztonsága érdekében, rossz időjárás által okozott elháríthatatlan körülmények között szükséges, vagy bármilyen más olyan esetben, amikor emberélet kerül veszélybe, vagy hajókat, repülőgépeket, illetőleg platókat vagy tengeren mesterségesen létesített más szerkezeteket közvetlen veszély fenyeget és a veszély elhárításának egyetlen módja a tengerbejuttatás és teljesen valószínű, hogy a tengerbejuttatásból keletkező kár kisebb lesz annál, amely a bejuttatás nélkül keletkeznék. A bejuttatást oly módon kell végrehajtani, hogy az emberéletben, illetőleg a tenger élővilágában bekövetkezhető kárt a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék; a végrehajtott bejuttatásról a Szervezetet értesíteni kell.
2. A Szerződő Fél kivételes esetben a IV. cikk 1/a pontja ellenére külön engedélyt adhat ki akkor, ha az emberek egészsége tekintetében elfogadhatatlan kockázat áll fenn és más megvalósítható megoldás nincs. Az ilyen engedély kiadását megelőzően a Szerződő Félnek konzultálnia kell azzal az országgal vagy azokkal az országokkal, amelyeket a bejuttatás érinthet, valamint a Szervezettel, amely a többi Szerződő Féllel és az illetékes nemzetközi szervezetekkel folytatott konzultációt követően a XIV. cikknek megfelelően haladéktalanul ajánlást tesz a leginkább elfogadható követendő eljárásokra. A Szerződő Fél ezeket az ajánlásokat a tevékenység végrehajtására rendelkezésre álló idővel és a tengeri környezetben okozott kár elkerülésére vonatkozó általános kötelezettséggel leginkább összeegyeztethető mértékben követi; a végrehajtandó cselekményekről a Szervezetet értesíti. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy ilyen helyzetekben egymásnak segítséget nyújtanak.
3. A 2. pont szerinti jogairól bármelyik Szerződő Fél az Egyezmény megerősítésének, illetőleg ahhoz történő csatlakozásának időpontjában vagy azt követően lemondhat.
VI. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél megfelelő szervet vagy szerveket jelöl ki:
a) azoknak a külön engedélyeknek a kiadására, amelyek a II. sz. mellékletben felsorolt anyagok bejuttatása előtt és bejuttatása céljából az V. cikk 2. pontjában meghatározott körülmények esetén szükségesek;
b) azoknak az általános engedélyeknek a kidolgozására, amelyeknek beszerzése minden más anyag bejuttatásához a bejuttatás előtt szükséges;
c) a bejuttatásra engedélyezett valamennyi anyag jellemzőinek és mennyiségének, valamint a bejuttatás helyének, időpontjának és módjának nyilvántartására;
d) a tenger állapotának az Egyezmény szempontjából történő külön, vagy más Szerződő Felekkel és az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködve végrehajtandó ellenőrzésére.
2. A Szerződő Fél illetékes szerve vagy szervei előzetesen külön vagy általános engedélyeket adnak ki az 1. pontnak megfelelően a bejuttatásra kijelölt alábbi anyagok tekintetében:
a) a területén berakásra kerülő anyagok;
b) a területén vagy a lobogója alatt nyilvántartásba vett hajókra vagy repülőgépekre berakásra kerülő anyagok, ha a berakásra az Egyezményben nem részes állam területén kerül sor.
3. Az e cikk 1/a és 1/b pontja szerinti engedély kiadása során az illetékes szerv vagy szervek a III. sz. mellékletben foglaltak szerint járnak el, figyelembe véve olyan további járulékos ismérveket, intézkedéseket és feltételeket, amelyeket az ügyre vonatkozóaknak tekintenek.
4. Mindegyik Szerződő Fél közvetlenül vagy a regionális megállapodás alapján létrehozott Titkárságon keresztül megadja az e cikk 1/c és 1/d pontjaiban említett tájékoztatást a Szervezetnek, ahol pedig ez szükséges, a többi Szerződő Félnek is, valamint közli az e cikk 3. pontja értelmében általa alkalmazott ismérveket, intézkedéseket és feltételeket. A követendő eljárást és az ilyen tájékoztatás módját a Szerződő Felek konzultáció útján egyeztetik.
VII. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi az Egyezmény megvalósításához szükséges intézkedéseket
a) a területén nyilvántartásba vett vagy lobogója alatt közlekedő minden hajó és repülőgép,
b) a területén vagy felségvizein bejuttatandó anyagokkal megrakott minden hajó és repülőgép,
c) a joghatósága alá tartozó és feltehetően tengerbejuttatást végző minden hajó és repülőgép, valamint rögzített vagy úszó plató tekintetében.
2. Mindegyik Szerződő Fél saját területén megfelelő intézkedéseket tesz az Egyezmény rendelkezéseit sértő tevékenységek megelőzésére és megtorlására.
3. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az Egyezmény hatékony - különösképpen a nyílt tengeren történő - alkalmazására vonatkozó eljárások kidolgozásában, beleértve az Egyezményt sértő bejuttatáson tettenért hajókra és repülőgépekre vonatkozó tájékoztatásoknál követendő eljárásokat is.
4. Az Egyezmény nem alkalmazható a nemzetközi jog alapján mentességgel rendelkező hajókra. Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett ilyen hajók és repülőgépek az Egyezmény tárgyának és céljainak megfelelően tevékenykedjenek és ezekről az intézkedésekről a Szervezetet tájékoztatja.
5. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy a nemzetközi jog elveinek megfelelően egyéb intézkedéseket is tegyenek a hulladékok tengerbe juttatásának megelőzésére.
VIII. cikk
Az Egyezmény céljainak elérése érdekében a tengeri környezet védelmében az adott földrajzi övezetben közösen érdekelt Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek a regionális sajátosságokat figyelembe vevő és az Egyezménnyel összeegyeztethető regionális megállapodások létrehozására a szennyeződés, különösen a bejuttatással okozott szennyezés elkerülése céljából. Az Egyezmény Szerződő Felei erőfeszítéseket tesznek a regionális megállapodások céljainak és rendelkezéseinek megfelelő tevékenységre és arról a Szervezetet értesítik. A Szerződő Felek az Egyezmény és a regionális megállapodások részesei által követendő egyeztetett eljárások továbbfejlesztése céljából megkeresik a regionális megállapodások részeseivel folytatandó együttműködés lehetőségét. Különös figyelmet fordítanak az ellenőrzés és a tudományos kutatások terén folytatandó együttműködésre.
IX. cikk
A Szerződő Felek a Szervezet és más nemzetközi szervek keretében folytatott együttműködés útján elősegítik, hogy az ezt kérő Szerződő Felek támogatást kapjanak;
a) a tudományos és a műszaki személyzet betanításában,
b) a tudományos kutatásokhoz és az ellenőrzéshez szükséges felszerelések és készülékek szállításában,
c) a hulladék eltávolításában és feldolgozásában, valamint egyéb olyan intézkedéseikben, amelyek elsősorban az érdekelt országok területén tengerbe juttatott hulladékok által okozott szennyeződések megelőzésére vagy csökkentésére irányulnak, így szolgálva az Egyezmény céljainak és rendeltetésének megvalósulását.
X. cikk
A nemzetközi jognak a más államok környezetében vagy bármely más környezeti övezetben hulladék, illetőleg bármilyen más anyag bejuttatásával okozott kárért való felelősségre vonatkozó elvei szerint a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy kidolgozzák a felelősség megítélésében és a bejuttatással kapcsolatos viták megoldásában követendő eljárásokat.
XI. cikk
A Szerződő Felek az első konzultatív értekezletükön megvizsgálják az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták megoldásában követendő eljárásokat.
XII. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az arra hivatott szakosított intézmények és más nemzetközi szervek keretében elősegítik a tengeri környezet védelmére irányuló intézkedéseket azokkal a szennyeződésekkel szemben, amelyeket a következők idéznek elő:
a) szénhidrogének - beleértve a kőolajat - és azok hulladékai;
b) hajók által egyéb célokból szállított, nem tengerbejuttatásra szánt mérgező és veszélyes anyagok;
c) hajók, repülőgépek, illetőleg platók és tengeren mesterségesen létesített más szerkezetek üzemeltetésének következtében keletkező hulladékok;
d) bármely forrásból - beleértve a hajókat is - származó radioaktív szennyezőanyagok;
e) hadi rendeltetésű vegyi és biológiai anyagok;
f) a tengerfenék ásványi kincseinek kutatásából, kiaknázásából, tengeren történő feldolgozásából közvetlenül vagy közvetve származó hulladékok vagy egyéb anyagok.
A Felek az arra hivatott nemzetközi szervezetekben elősegítik a tengerbe juttatást végző hajók által használt jelzések jogi szabályozását.
XIII. cikk
Az Egyezmény nem érinti sem a tengeri jognak - az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 2750 C (XXV.) sz. határozata szerint összehívandó Tengerjogi Konferencia által történő jogi szabályozását és továbbfejlesztését, sem bármely államnak tengerjogi kérdésekben jelenlegi vagy későbbi jogi állásfoglalását és igényeit a parti állam, valamint a lobogó szerinti állam joghatóságának természetét és terjedelmét illetően.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy azon az értekezleten, amelyet a Szervezet a Tengerjogi Konferencia után, de legkésőbb az 1976. évben összehív, megtárgyalják az Egyezménynek a parti állam csatlakozó övezetére vonatkozó rendelkezései alkalmazása céljából a parti állam jogait és felelősségét, meghatározva annak természetét és terjedelmét.
XIV. cikk
1. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya, mint az egyik letéteményes, legkésőbb az Egyezmény hatályba lépését követő három hónapon belül a szervezeti kérdések megoldására összehívja a Szerződő Felek értekezletét.
2. A Szerződő Felek az Egyezménnyel kapcsolatos titkársági feladatok ellátására kijelölnek egy, az értekezlet időpontjában működő arra hivatott Szervezetet. Az Egyezmény minden olyan részese, amely a Szervezetnek nem tagja, meghatározott mértékben viseli a Szervezetnek e tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő költségeit.
3. A Szervezet titkársági feladatai közé tartozik:
a) két évenként legalább egy alkalommal a Szerződő Felek konzultatív értekezletének összehívása, valamint a részesek kétharmadának kérésére a Felek külön értekezleteinek összehívása;
b) e cikk 4/e pontjában meghatározott eljárások kidolgozása és alkalmazása során a Szerződő Felek és az arra hivatott nemzetközi szervezetek konzultációinak előkészítése és segítése;
c) a Szerződő Felektől beérkező igénybejelentések és információk megvizsgálása; a Szerződő Felekkel és az arra hivatott nemzetközi szervezetekkel folytatott konzultációk, ajánlások adása a Szerződő Feleknek az Egyezményre vonatkozó, de abban külön nem szabályozott kérdésekben;
d) a Szervezettől a IV. cikk 3. pontja, az V. cikk 1. és 2. pontja, a VI. cikk 4. pontja, a XV., a XX. és a XXII. cikk értelmében kapott minden tájékoztatásnak az érdekelt Szerződő Felekkel való közlése.
A Szervezet kijelöléséig e feladatokat, amennyiben szükséges, a letéteményesek egyike - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya - látja el.
4. A Szerződő Felek konzultatív és külön értekezletei folyamatosan vizsgálják az Egyezményben foglaltak megvalósulását és többek között jogosultak arra, hogy
a) a XV. cikknek megfelelően megvizsgálják, és elfogadják az Egyezménynek és mellékleteinek módosításait;
b) arra hivatott tudományos szervet vagy szerveket meghívjanak a Szerződő Felekkel vagy a Szervezettel folytatandó együttműködésre, valamint az Egyezmény bármilyen tudományos vagy műszaki vonatkozásával és különösen a mellékletek tartalmával kapcsolatos tanácsadás céljából;
c) megkapják és tanulmányozzák a VI. cikk 4. pontjának végrehajtásaként előkészített bejelentéseket;
d) elősegítsék a tenger szennyeződésének megelőzésében érdekelt regionális szervezetekkel folytatandó, illetőleg az ilyen szervezetek közötti együttműködést;
e) az arra hivatott nemzetközi szervezetekkel konzultálva kidolgozzák és elfogadják az V. cikk 2. pontjában említett eljárásokat, ideértve a kivételes és kritikus helyzetek meghatározásának főbb ismérveit; valamint ajánlásokat tegyenek az anyagok ilyen körülmények közötti veszélytelen eltávolítására vonatkozó eljárásokra, ideértve a bejuttatásra alkalmas helyek kijelölését is, és mindezekre ajánlásokat tegyenek;
f) tanulmányozzanak bármely olyan járulékos tevékenységet, amely szükségessé válhat.
5. A Szerződő Felek az első konzultatív értekezletükön megállapítják a szükséges eljárási szabályokat.
XV. cikk
1. a) A Szerződő Feleknek a XIV. cikk értelmében összehívandó értekezletein az Egyezmény módosításainak elfogadása a jelenlevő Felek szavazatainak kétharmados többségével történik. A módosítás az azt elfogadó Felekre nézve attól a naptól számított hatvanadik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kétharmada a Szervezetnél letétbe helyezte a módosítást elfogadó okiratot. Ezt követően a többi Szerződő Félre nézve a módosítást elfogadó okiratának letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.
b) A szervezet valamennyi Szerződő Felet értesíti a XIV. cikk szerint tartandó külön értekezlet összehívására irányuló minden kérésről és a Felek értekezletein elfogadott bármely módosításról, valamint arról az időpontról, amelytől számítva minden ilyen módosítás mindegyik Szerződő Félre nézve hatályba lép.
2. A mellékletek módosításai tudományos, illetőleg műszaki megfontolásokon alapulnak. A mellékleteknek - a XIV. cikk szerint összehívott értekezleten a résztvevő Felek kétharmados többsége által elfogadott - módosításai e Szerződő Felekre nézve akkor lépnek hatályba, amikor a Szervezetet azok elfogadásáról értesítik; a többi Szerződő Félre nézve pedig 100 nappal az értekezleten történt elfogadás után, kivéve azokat a Szerződő Feleket, akik a 100 nap eltelte előtt bejelentik, hogy az adott időpontban a módosítást nem áll módjukban elfogadni. A Szerződő Feleknek törekedniök kell arra, hogy a módosítás elfogadásáról - annak az értekezleten történt elfogadása után - minél hamarabb értesítsék a Szervezetet. Bármely Szerződő Fél a korábban tett fenntartási nyilatkozata után bármikor bejelentheti a módosítás elfogadását, amelyet követően a módosítás e Félre nézve is hatályba lép.
3. Az e cikkben említett elfogadó vagy fenntartó nyilatkozat megtétele az okiratnak a Szervezet részére való átadásával történik. A Szervezet az említett okiratok beérkezéséről minden Szerződő Felet értesít.
4. A Szervezet kijelöléséig a Titkárság az e cikkben meghatározott feladatokat ideiglenesen Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya, mint a letéteményesek egyike látja el.
XVI. cikk
Az Egyezmény Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Mexikóvárosban 1972. évi december hó 29. napjától 1973. évi december hó 31. napjáig bármely állam részére aláírásra nyitva áll.
XVII. cikk
Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Mexikó, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányainál kell letétbe helyezni.
XVIII. cikk
1973. év december hó 31. napja után az Egyezmény bármely állam részére csatlakozás céljából nyitva áll. A csatlakozási okiratot a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Mexikó, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Állam kormányainál kell letétbe helyezni.
XIX. cikk
1. Az Egyezmény a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
2. Minden olyan Szerződő Félre nézve, aki a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
XX. cikk
A letéteményesek a Szerződő Feleket értesítik:
a) az Egyezmény minden aláírásáról és a megerősítő vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről és az Egyezményből való kilépésről a XVI., XVII., XVIII. és XIX. cikknek megfelelően és
b) arról az időpontról, amelyen az Egyezmény a XIX. cikk szerint hatályba lép.
XXI. cikk
Az Egyezményből bármely Szerződő Fél kiléphet, amennyiben azt hat hónappal előbb írásban bejelenti az egyik letéteményesnek, aki erről a bejelentéséről haladéktalanul értesít minden Szerződő Felet.
XXII. cikk
Az Egyezmény eredeti példánya - amelynek orosz, angol, spanyol és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles - a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Mexikó, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányainál kerül letétbe helyezésre, amelyek minden államnak hiteles másolatot küldenek.
A fentiek hiteléül alulírottak, akiket kormányaik erre kellő módon felhatalmaztak, az Egyezményt aláírták.
Készült négy példányban Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Mexikó-városban ezerkilencszázhetvenkettő évi december hó 29. napján.
I. számú melléklet
1. Szerves klórvegyületek.
2. Higany és higanyvegyületek.
3. Kadmium és kadmiumvegyületek.
4. Stabil műanyagok és egyéb stabil szintetikus anyagok, például hálók és kötelek, amelyek a tengervízben felúszhatnak vagy lebegő helyzetben maradhatnak oly módon, hogy azok a halászatot, hajózást vagy a tenger más jogszerű használatát lényegesen zavarják.
5. Nyers és tüzelő kőolaj, nehéz dieselolaj és kenőolajok, hidraulika-folyadékok, valamint ezen anyagok bármelyikét tartalmazó és bejuttatás céljából hajóra rakott keverékek.
6. Magas sugárzási szintű radioaktív hulladékok vagy más olyan sugárzási szintű radioaktív anyagok, amelyeket az adott szakterületen illetékes nemzetközi szervezet - jelenleg a Nemzetközi Atomenergia Űgynökség - egészségvédelmi szempontból, biológiai és egyéb okokból tengerbe juttatás céljára meg nem engedhetőnek minősít.
7. A biológiai, vegyi hadviselés céljából előállított anyagok, bármilyen formában (például szilárd anyagok, folyadékok, félfolyékony, gáznemű halmazállapotú anyagok vagy élő szervezetek).
8. A melléklet előző pontjai nem vonatkoznak azokra az anyagokra, amelyek a tengerben fizikai, vegyi vagy biológiai folyamatok következtében gyorsan hatástalanodnak azzal a feltétellel, hogy azok:
I. nem károsítják az ehető tengeri élőlények ízét, illetőleg
II. nem veszélyeztetik az ember vagy a háziállatok egészségét.
Amennyiben az anyag veszélytelenségét illetően kétségek merülnek fel, akkor a Szerződő Félnek a XIV. cikkben előírt konzultálási eljárást kell lefolytatnia.
9. A melléklet nem vonatkozik azokra a hulladékokra vagy egyéb anyagokra (például a szennyvizek iszapja, sűrű sár és a szívókotróhajók által termelt zagy), amelyekben az 1-5. pontban felsorolt anyagok szennyeződési nyomonként találhatók. Az ilyen hulladékok a II. sz. és a III. sz. melléklet vonatkozó rendelkezései alá tartoznak.
II. számú melléklet
A VI. cikk 1/a pontjában foglalt célokra külön engedélyhez kötött vegyszerek és anyagok felsorolása:
A) A következő anyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok:
arzén
ólom
réz
horgany
és azok vegyületei
szerves szilíciumvegyületek
cianidok
fluoridok
rovarirtók és azoknak az I. mellékletben fel nem sorolt melléktermékei.
B) Nagyobb mennyiségű savak és lúgok bejuttatásának engedélyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azokban a hulladékokban előfordulhatnak-e az A) pontban felsorolt anyagok, valamint az alábbi járulékos anyagok:
berillium
króm
nikkel
vanádium
és azok vegyületei
C) Konténerek, fémhulladékok és egyéb olyan csomagolatlan süllyedő hulladékok, amelyeknek a tengerfenékre süllyesztése a halászatot és a hajózást komolyan akadályozhatja.
D) Radioaktív hulladékok vagy az I. mellékletben nem szereplő egyéb radioaktív anyagok. Az ilyen anyagok bejuttatásának engedélyezésekor a Szerződő Feleknek teljes mértékben figyelembe kell venniük az e szakterületen illetékes nemzetközi szerv - jelenleg a Nemzetközi Atomenergia Űgynökség - ajánlásait.
III. számú melléklet
Azok a rendelkezések, amelyeket meg kell vizsgálni az anyagok tengerbe juttatásának engedélyezéséhez szükséges ismérveknek a IV. cikk 2. pontjával kapcsolatos kidolgozása során, a következők:
a) Az anyag jellemzői és összetétele
1. Összmennyiség és összetétel közepes mutatói (például egy év alatt).
2. Halmazállapot (például szilárd, cseppfolyós, gáznemű vagy iszapszerű).
3. Tulajdonság:
- fizikai (például oldódóképesség és sűrűség),
- vegyi és biokémiai (például oxigénfogyasztás, tápanyagok),
- biológiai (például a vírusok, baktériumok, erjesztő mikróbák, paraziták jelenléte).
4. Toxicitás.
5. Stabilitás:
- fizikai,
- vegyi,
- biológiai.
6. Feldúsulás és biotranszformáció a biológiai anyagokban és az üledékekben.
7. Hajlamosság a fizikai, vegyi és biológiai módosulásra és a vízben oldott egyéb szerves és szervetlen anyagokkal történő kölcsönhatásra.
8. A festőhatás vagy a tenger termékeinek (halak, rákféleségek stb.) minőségét rontó egyéb módosítások valószínűsége.
b) A bejuttatás helyének és módjainak jellemzői
1. Elhelyezés (például a bejuttatás helyének koordinátái, mélysége és a parttól való távolsága), más övezetekhez (például üdülőövezetekhez, azokhoz az övezetekhez, ahol halat tenyésztenek és fognak; feldolgozandó készletek övezeteihez) viszonyított helyzet.
2. A meghatározott időszak alatt (például egy nap, hét, hónap alatt) bejuttatott mennyiség.
3. A csomagolás és konténerizálás módja, ha a bejuttatott anyagokat csomagolják.
4. A javasolt bejuttatással járó elsődleges oldás.
5. A szóródás jellemzői (például az áramlat, dagály és a szél vízszintes áthelyező és függőleges keverő hatása).
6. A víz jellemzői [például hőmérséklet, pH, sótartalom, rétegeződés, a szennyeződés oxigénmutatói - a feloldott oxigén (DO), a vegyi oxigénfogyasztás (COD), a biokémiai oxigénfogyasztás (BOD) - a szerves és ásványi nitrogéntartalom, beleértve az ammóniát, a szuszpenziókat, egyéb tápanyagtartalom és produktivitás].
7. A fenék jellemzői (például topográfia, geokémiai, és geológiai jellemzők, valamint a biológiai produktivitás).
8. A bejuttatás övezetében levő egyéb bejuttatott tárgyak és azok kihatásai (például a nehézfémekre vonatkozó adatok és a szerves széntartalom).
9. A bejuttatásra vonatkozó engedély kiadásánál a Szerződő Feleknek figyelembe kell venniök azt, hogy a jelen Egyezmény célkitűzésének megfelelően az ilyen bejuttatás következményeinek megítéléséhez szükséges tudományos ismeret rendelkezésre álljon, és figyelembe kell venniök az évszakokkal kapcsolatos változásokat is.
c) Általános elgondolások és feltételek
1. Az üdülőövezetekre gyakorolt esetleges hatás (például úszó vagy sodródó anyagok, zavarosság, kellemetlen szag, elszíntelenedés és habképződés).
2. A tengeri faunára, hal- és ráktenyészetre, a hal-készletre, továbbá a halászatra, az algák begyűjtésére, és azok termesztésére gyakorolt esetleges hatás.
3. A tenger egyéb használati módjaira gyakorolt esetleges hatás (például az ipari víz minőségromlása, a létesítmények víz alatti korrodálása, hajózási akadályok az uszadékok miatt, halászati vagy hajózási nehézségek a tengerfenéken összegyűlő hulladékok vagy szilárd testek következtében és a tudományos vagy állagmegőrzési célokból különös jelentőségű szakaszok védelmének problémája).
4. A feldolgozás, az elsüllyesztés, vagy a szárazföldi megsemmisítés, illetőleg a bejuttatásra kerülő anyagok hatástalanítása céljából történő feldolgozás alternatív eljárásainak gyakorlati elérhetősége.
Technikai memorandum
a konferencián elért megállapodásról
a konferencián elért megállapodásról
A Konferencia a Műszaki Munkacsoport tanácsára megállapodott abban, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépéstől számított öt éven keresztül a betonnal keverve szilárd halmazállapotba hozott jelentéktelen mennyiségű szervetlen higany- és kadmiumvegyületeket tartalmazó hulladékokat hozzávetőlegesen olyan hulladékként lehet osztályozni, amely ezeket az anyagokat az Egyezmény I. számú melléklete 9. pontjában megjelölt szennyeződési nyomokként tartalmazza azzal, hogy az adott esetben az ilyen hulladékokat legalább 3500 m mélységre kell süllyeszteni úgy, hogy azok ne okozzanak kárt a tengeri környezetben és a tenger élőlényeiben. A tengerbe juttatási eljárás a XIV. cikk 4. pontjának rendelkezése szerint az Egyezmény hatálybalépésétől számított legfeljebb öt évi időtartamra tekinthető rendezettnek.
A tengerbe történő hulladékbejuttatásra
vonatkozó egyezményt előkészítő
kormányközi konferencia határozata
vonatkozó egyezményt előkészítő
kormányközi konferencia határozata
a IX. cikk szerinti segítségnyújtásról
A konferencia résztvevői arra a megállapodásra jutva, hogy elő kell segíteni a hulladékbejuttatás okozta tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó műszaki és tudományos együttműködést, megállapítva, hogy szükséges segítséget nyújtani azoknak a Szerződő Feleknek, akik az ilyen segítségnyújtást a tengerbe juttatott hulladékok és egyéb anyagok okozta szennyezésnek megelőzésére vonatkozó, az Egyezmény IX. cikkének értelmében igényelhetik, kérik az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtitkárát, hogy számoljon be erről a határozatról a megfelelő szerveknek a mielőbbi megvizsgálás céljából.”
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1976. évi március hó 6. napjától kell alkalmazni.
(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1976. augusztus 15.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás