1976. évi 4. törvényerejű rendelet

a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszvában 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának módosításáról szóló, Moszkvában, 1970. december 18-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről¹

1991.01.01.

(A Jegyzőkönyv 1973. június 26-án lépett véglegesen hatályba.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa² a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában, 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának módosításáról szóló, Moszkvában, 1970. december 18-án aláírt Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

„ JEGYZŐKÖNYV
a transzferábilis rubelben lebonyolódó
sokoldalú elszámolások, valamint
a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank
megalapítása tárgyában kötött Egyezmény
és a Bank Alapszabálya módosításáról

A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai

a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevékenységének megjavítása és további kibővítése céljából

a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában 1963. október 22-én kötött Egyezmény XV. cikkének, és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak az 1963. október 22-i Egyezmény elválaszthatatlan részét képező Alapszabálya 44. cikkének megfelelően,

megállapodtak az alábbiakban:

A transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában kötött Egyezményen az alábbi módosításokat eszközlik:

1. Az I. cikkben:

A harmadik bekezdésből ki kell hagyni: „a többi Szerződő Féllel lebonyolódó elszámolás céljára” szavakat.

A negyedik bekezdést az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A kereskedelmi megállapodások megkötése során a Bank minden tagországa biztosítani fogja a Bank összes többi tagországával szemben a transzferábilis rubelben jelentkező bevételek és kiadások globális egyensúlyát egy naptári évben, vagy más, a Bank tagországai által egyeztetett időszakon belül. Ennek kapcsán figyelemmel kell lenni az esetleges transzferábilis rubel tartalékok képzésére vagy felhasználására, valamint a hitelműveletekre is.”

2. A II. cikkben:

A második bekezdést az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A Bank alapító tagjai a Szerződő Felek.”

A d) pont első bekezdését az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „d) aranynak, szabadon konvertálható és más devizáknak a Bank tagországaitól és más országoktól való gyűjtése, továbbá más műveletek végzése arannyal, szabadon konvertálható és más devizákkal.”

A d) pont második bekezdését az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A Bank Tanácsa tanulmányozza, hogy a Bank végezhet-e olyan műveleteket, amelyek tárgya a transzferábilis rubelnek aranyra és szabadon konvertálható devizára történő átváltása.”

Az utolsó előtti bekezdést az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A felsorolt műveleteken kívül a Bank az érdekelt országok megbízása alapján foglalkozhat a működő közös iparvállalatok és más létesítmények üzemeltetésének ezen országok által rendelkezésére bocsátott források terhére történő finanszírozásával és hitelezésével.”

3. A III. cikkben:

Az első bekezdés első mondata után az alábbi szöveget kell felvenni: „A Bank Tanácsa határozata alapján ennek az alaptőkének egy részét aranyban és szabadon konvertálható devizában képzik.”

A második bekezdésben az első mondatban „a Bank alaptőkéjéhez való” szavak után fel kell venni a transzferábilis rubel szavakat.

4. Az V. cikkben:

Az utolsó bekezdést az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A Bank Tanácsa határozata alapján el lehet tekinteni a folyószámla-követelések utáni kamatfelszámítástól.”

5. A VI. cikkben:

Ezt a cikket az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A Bank az alábbi transzferábilis rubel hiteleket nyújthatja:

a) elszámolási hitelt - a meghatalmazott bankok a bevételek és kiadások rövid lejáratú eltéréséből eredő eszközszükségleteinek fedezésére. E hitelnek revolving jellege van. Haladéktalanul, szükség szerint nyújtják a Bank Tanácsa által megállapított limiten belül. A hitelre lejáratot nem állapítanak meg. A hiteltartozás átvihető a következő évre;

b) határidős hitelt - a meghatalmazott bankok hosszabb lejáratú eszközszükségleteinek fedezésére. A hitelt a termelés szakosításával és kooperációjával összefüggő intézkedésekre, az áruforgalom kibővítésére, a fizetési mérleg kiegyensúlyozására, szezonális szükségletekre stb. nyújtják. A Bank e hitelt a meghatalmazott bankok megalapozott hitelkérelmei alapján fix lejáratra nyújtja legfeljebb egy éven belüli lejárattal, míg egyes esetekben a Bank Tanácsa határozata alapján - legfeljebb két-három évig terjedő lejárattal.

A hitelek igénybevételéért kamatot kell fizetni. A transzferábilis rubel hitelek utáni kamat mértékét a Bank Tanácsa állapítja meg abból kiindulva, hogy ösztönözni kell a pénzeszközök gazdaságos felhasználására és biztosítani kell a Bank rentabilitását.

Azoknak az országoknak a számára, amelyek exportja kifejezetten szezonális jellegű, szezonális szükségletekre a határidős hitelt a Bank Tanácsa által megállapított rendben, kedvezményes (többek között kamatkedvezmény) feltételek mellett nyújtják.”

6. A VII. cikkben:

„A b) pontból ki kell hagyni a következő szavakat: „valamint a közös iparvállalatok és más létesítmények építésének, felújításának és üzemeltetésének finanszírozásával és hitelezésével kapcsolatos kötelezettségek.”

7. A XIII. cikkben:

Ezt a cikket az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A jelen Egyezményhez csatlakozhatnak és a Bank tagjai sorába beléphetnek más országok is. Ebből a célból az ország hivatalos nyilatkozatot nyújt be a Bank Tanácsához, amelyben kijelenti, hogy osztja a Bank tevékenységének céljait és alapelveit és magára vállalja a jelen Egyezményből és a Bank Alapszabályából eredő kötelezettségeket.

A felvétel a Bank tagjai sorába az összes tagország beleegyezésével történik és a Bank Tanácsa határozatával kerül véglegesítésre.

A Bank Tanácsa által új országnak a Bank tagjai sorába történő felvételéről hozott határozat megfelelően hitelesített másolatát és az országnak a jelen Egyezményhez való csatlakozásáról szóló (ratifikációs) okmányt megőrzésre a jelen Egyezmény letéteményesének adják át. Az említett okmányok az Egyezmény letéteményese részére történő átadásának időpontja számít az Egyezményhez való csatlakozás és az illető országnak a Bank tagországai sorába történő belépés időpontjául.”

8. A XIV. cikkben:

Ebből a cikkből ki kell hagyni az utolsó bekezdést.

9. A XV. cikkben:

E cikk második bekezdését az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„Minden ország lemondhat a jelen Egyezményben való részvételéről és a Bankban fennálló tagságáról, ha erről a Bank Tanácsát legalább hat hónappal előbb értesíti. Az említett határidőn belül rendezni kell a Bank és az illető ország között a kölcsönös kötelezettségek terén fennálló kapcsolatokat.”

Ezt a bekezdést az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:

„Arról, hogy egy ország lemondott a jelen Egyezményben való részvételről és kilépett a Bankból, a Tanács hivatalosan értesíti a jelen Egyezmény letéteményesét.”

E cikk harmadik bekezdését az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A jelen Egyezmény érvényét veszti, ha a Bank tagországainak legalább kétharmada bejelenti, hogy lemond az Egyezményben való részvételről és a Bankban fennálló tagságáról a jelen cikk második bekezdése rendelkezéseinek betartása mellett.”

10. A következő cikkekben:

I. (3., 5. bekezdés), II. [b) pont], III. (4. és utolsó bekezdés), V. [1. bekezdés, valamint a), c), d) és e) pont], VII. [1. bekezdés, valamint a) és b) pont és az utolsó bekezdés], VIII., X., XI. (1. és 2. bekezdés), XV. (1. bekezdés) a „Szerződő Felek” szavak helyett „a Bank tagországai” szavakat kell alkalmazni.

A IV. cikkben (2. bekezdés) „a Bank tagjait” szavak helyett „a Bank tagországait” szavakat kell alkalmazni.

A IX. cikkben „vesznek részt a jelen Egyezményben” szavakat a „tagjai a Banknak” szavakkal kell helyettesíteni.

II.

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályában az alábbi módosításokat eszközlik:

1. Az 5. cikkben:

Az első bekezdést az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:

„A Bank Tanácsa határozata alapján ennek az alaptőkének egy részét aranyban és szabadon konvertálható devizában képzik.”

2. A 11. cikkben:

Az első bekezdésben „A Bank - a Bank Tanácsa által megszabott rendben - ...” szavakat a következő szavakkal kell helyettesíteni: „A Bank - a Bank Tanácsa által megszabott elvek alapján - ...”.

A második bekezdésben „a Bank Tanácsa által megállapított rendben” szavakat a következő szavakkal kell helyettesíteni: „a Bank Tanácsa által megállapított elvek alapján.”

3. A 13. cikkben:

A „lebonyolít” szó helyett „lebonyolíthat” szót kell alkalmazni.

4. A 18. cikkben:

A „más bankokkal” szavak után fel kell venni „és nemzetközi szervezetekkel” szavakat.

5. A 20. cikkben:

„A második bekezdés első mondatát az alábbiak szerint kell megfogalmazni: „A Bank hitelterveit a meghatalmazott bankok hitelkérelmei alapján állítják össze, amelyek ennél a népgazdaság-fejlesztési és külkereskedelmi tervek adataiból, valamint a kereskedelmi megállapodásokból és szerződésekből indulnak ki; a hiteltervek összeállításánál a Bank saját adatait és számításait is felhasználja.”

6. A 22. cikkben:

Ezt a cikket az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A Bank által nyújtott hitel törlesztése a fizetés esedékességének időpontjában történik a Bank Tanácsa által megállapított rendben.”

7. A 23. cikkben:

Ezt a cikket az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A Bank az érdekelt országok megbízása alapján elvégezheti, a működő közös iparvállalatok és más létesítmények üzemeltetésének az ezen országok által rendelkezésre bocsátott forrásokból való finanszírozását és hitelezését.”

8. A 24. cikkben:

Ezt a cikket az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A Bank elszámolási, hitel-, letét-, arbitrázs-, kezességi és egyéb műveleteket végez szabadon konvertálható és egyéb devizával, valamint arannyal is.”

9. A 26. cikkben:

A negyedik bekezdésben „negyedévenként legalább egyszer” szavakat az „évenként legalább kétszer” szavakkal kell helyettesíteni.

10. A 28. cikkben:

Az első bekezdést és az a) pontot az alábbiak szerint kell megfogalmazni:

„A Bank Tanácsa a Bank politikáját és munkája irányát meghatározó elvi jelentőségű kérdéseket bírál és dönt el:

a) megszabja a Bank tevékenységének általános irányvonalát egyrészről a Bank, másrészről a tagországok bankjai, más országok bankjai, pénzügyi, bank- és más nemzetközi gazdasági szervezetek közötti üzleti kapcsolatok és együttműködés kiépítésére, valamint az olyan szervezetekkel való együttműködésre, vagy az azokban való részvételre vonatkozólag, amelyek tevékenysége összhangban van a Bank feladataival;”

A b) pontból ki kell hagyni: „a Banknak a hitelezési, finanszírozási, nemzetközi elszámolási és devizaműveleti kérdésekre vonatkozó azokat a rendelkezéseit és szabályzatait, amelyek megszabják a Bank kapcsolatait az ügyfelekkel; megállapítja a hitelek, a betétek, a folyószámlák és egyéb számlák után fizetendő kamat mértékét” szavakat és helyettük a következő szavakat kell bevenni:

„meghatározza a hitelek és források tervezésének, a hitel és más bankműveletek lebonyolításának alapelveit; megállapítja a transzferábilis rubel hitelek, betétek, a folyószámlák és egyéb számlák után fizetendő kamat mértékét.”

11. A 29. cikkben:

Az első bekezdésben a „közvetlenül” szó után fel kell venni az „operatívan” szót.

12. A 30. cikkben:

A harmadik bekezdést ki kell egészíteni a következő szavakkal:

„vagy a Bank más, a Bank Ügyvezetősége által erre felhatalmazott felelős tisztségviselőinek aláírásával.”

13. A 31. cikkben:

A d) pont után az alábbi kiegészítést kell eszközölni:

„Az Ügyvezetőség hatáskörébe tartoznak az alábbiak is:

- a Bank hitelterveinek összeállítása és azoknak jóváhagyás végett a Bank Tanácsa elé terjesztése;

- a hitel- és más bankműveletek lebonyolításának rendjére vonatkozó szabályzatok jóváhagyása a Bank Tanácsa által megállapított elvek alapján;

- üzleti kapcsolatok létesítése pénzügyi, bank- és más nemzetközi gazdasági szervezetekkel a Bank Tanácsának a Bank e téren folytatott tevékenységének általános irányáról szóló határozataival összhangban, a Bank Tanácsa utólagos tájékoztatása mellett;

- a kisegítő és technikai személyzet létszámának és munkabérének megállapítása a Bank Tanácsa által e célokra jóváhagyott béralap keretein belül.”

14. A 43. cikkben:

Ezt a cikket a következőképpen kell megfogalmazni: „A Bank új tagjai felvételének és a Bankból kilépésnek a rendjét az Egyezmény XIII. és XV. cikkei állapítják meg.”

15. A 45. cikkben:

Ezt a cikket a következőképpen kell megfogalmazni: „A Bank tevékenysége megszüntethető az Egyezmény XV. cikke harmadik bekezdése rendelkezéseinek megfelelően. A Bank tevékenysége megszüntetésének és ügyei likvidálásának határidejét és rendjét a Bank tagországai határozzák meg.”

III.

A jelen Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni.

A jelen Jegyzőkönyv 1971. január 1-jén lép ideiglenesen életbe.

A Jegyzőkönyv véglegesen akkor lép életbe, amikor az utolsó Szerződő Fél is átadja a megerősítésről szóló okmányát a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megállapítása tárgyában kötött Egyezmény letéteményesének.

A jelen Jegyzőkönyv kelt Moszkva városban, 1970. december 18-án egy példányban, orosz nyelven és megőrzés végett majd átadják az 1963. október 22-i Egyezmény letéteményesének, amely szétküldi e Jegyzőkönyv hitelesített másolatait valamennyi aláíró országnak.

(Aláírások.)”

3. § Az 1. §-ban említett Egyezménynek és Alapszabálynak a módosítások figyelembevételével egységes szerkezetbe foglalt szövegét e törvényerejű rendelet melléklete tartalmazza.

4. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1971. január hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Kormány³ gondoskodik.

Melléklet az 1976. évi 4. törvényerejű rendelethez

Egyezmény a transzferábilis rubelben lebonyolódó
sokoldalú elszámolások, valamint
a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank
megalapítása tárgyában

(az 1970. december 18-i jegyzőkönyvbe foglalt módosításokkal)

a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztésének és elmélyítésének, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további kiszélesítésének és erősítésének érdekeitől vezettetve, valamint

az elszámolási rendszer tökéletesítése és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos valutáris-pénzügyi ösztönzés fokozása céljából a következőkben állapodtak meg:

I. cikk

A Szerződő Felek közötti kölcsönös áruszállításokról szóló kétoldalú és sokoldalú megállapodások és egyes kötések, valamint más fizetésekről szóló megállapodások által előírt elszámolások 1964. január 1-jétől kezdve transzferábilis rubelben történnek.

A transzferábilis rubel aranytartalma 0,987412 gr tiszta arany.

A transzferábilis rubelszámlákon levő eszközeit a Bank minden tagországa szabadon felhasználhatja.

A kereskedelmi megállapodások megkötése során a Bank minden tagországa biztosítani fogja a Bank összes többi tagországával szemben a transzferábilis rubelben jelentkező bevételek és kiadások globális egyensúlyát egy naptári éven, vagy más, a Bank tagországai által egyeztetett időszakon belül. Ennek kapcsán figyelemmel kell lenni az esetleges transzferábilis rubel tartalékok képzésére vagy felhasználására, valamint a hitelműveletekre is.

A Bank minden tagországa biztosítani fogja a Bank többi tagországával és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal szemben fennálló transzferábilis rubel fizetési kötelezettségének időben és teljes mértékben történő teljesítését.

II. cikk

A Szerződő Felek gazdasági együttműködésének és népgazdaságuk fejlődésének elősegítésére, valamint más országokkal való együttműködésük kiszélesítése céljából Moszkva székhellyel megalakul a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank.

A Bank alapító tagjai a Szerződő Felek.

A Bank feladata:

a) a sokoldalú elszámolások transzferábilis rubelben való lebonyolítása;

b) a Bank tagországai külkereskedelmi és egyéb műveleteinek hitelellátása;

c) szabad transzferábilis rubeleszközök szerzése és őrzése;

d) aranynak, szabadon konvertálható és más devizáknak a Bank tagországaitól és más országoktól való gyűjtése, továbbá más műveletek végzése arannyal, szabadon konvertálható és más devizákkal.

A Bank Tanácsa tanulmányozza, hogy a Bank végezhet-e olyan műveleteket, amelyek tárgya a transzferábilis rubelnek aranyra és szabadon konvertálható devizára történő átváltása;

e) más olyan bankműveletek végzése, amelyek megfelelnek a Bank Alapszabályból eredő céljainak és feladatainak.

A felsorolt műveleteken kívül a Bank az érdekelt országok megbízása alapján foglalkozhat a működő közös iparvállalatok és más létesítmények üzemeltetésének ezen országok által rendelkezésre bocsátott források terhére történő finanszírozásával és hitelezésével.

A Bank tevékenységét a jelen Egyezmény, az Egyezmény elválaszthatatlan részét képező Bank Alapszabály, valamint a Bank által hatáskörén belül kiadott utasítások és szabályzatok határozzák meg.

III. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank alaptőkéje háromszáz millió transzferábilis rubel. A Bank Tanácsa határozata alapján ennek az alaptőkének egy részét aranyban és szabadon konvertálható devizában képezik. A Szerződő Felek hozzájárulása (kvótája) ehhez a tőkéhez, a kölcsönös kereskedelmükben lebonyolított export volumene alapján, a következő:

Bolgár Népköztársaság | 17 millió rubel

Magyar Népköztársaság | 21 millió rubel

Német Demokratikus Köztársaság | 55 millió rubel

Mongol Népköztársaság | 3 millió rubel

Lengyel Népköztársaság | 27 millió rubel

Román Szocialista Köztársaság | 16 millió rubel

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége | 116 millió rubel

Csehszlovák Szocialista Köztársaság | 45 millió rubel

A Szerződő Felek a Bank alaptőkéjéhez való transzferábilis rubel hozzájárulásukat a kiegyensúlyozott áruszállításokon felül teljesített export többletszállításaikból fogják biztosítani, a kvótájukkal azonos mértékben. Az egyes országok a Bank transzferábilis rubel alaptőkéjéhez való hozzájárulásukat kívánságuk szerint szabadon konvertálható devizában vagy aranyban is teljesíthetik.

A Szerződő Felek hozzájárulásukat az első évben kvótájuk 20%-a erejéig, a továbbiakban pedig a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően fizetik be.

A Bank alaptőkéjének összegét a Bank tagországai elhatározása alapján meg lehet változtatni.

A Bank tartaléktőkével rendelkezik; a tartaléktőke képzésének időpontját, mértékét, célját és a módját a Bank Tanácsa állapítja meg.

A Banknak speciális alapjai is lehetnek, amelyeket a Bank Tanácsa a Bank tagországai közötti megállapodások alapján létesít.

IV. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a Bank tagországai teljes egyenjogúsága és szuverenitásuk tiszteletben tartása alapján jön létre.

A Bank tevékenységével kapcsolatos kérdések megvizsgálása és eldöntése során a Bank tagországait azonos jogok illetik meg.

V. cikk

A Bank tagországai közötti elszámolások a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül, a Bank tagországai bankjai részvételével, transzferábilis rubelben bonyolódnak le. A sokoldalú elszámolási rendszer alapelvei a következők:

a) az elszámolások a Bank tagországai bankjai részére a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál vagy a Bankkal történő megállapodás alapján a Bank tagországai bankjainál nyitott transzferábilis rubelszámlákon bonyolódnak le. Az exportőr ország bankja a megfelelő, az áru feletti rendelkezést biztosító és fizetési okmányokat közvetlenül küldi meg az importőr ország bankjának. Az országok bankjai meghatározott formában naponként tájékoztatják a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot a követelések (bevételek) összegének vagy az exportőr bankjának javára jelentkező összegének feltüntetésével;

b) a fizetéseket az egyes bankoknak a transzferábilis rubelszámlákon mutatkozó eszközei erejéig teljesítik; ezeken a számlákon írják jóvá a számlatulajdonos bank javára befolyó összes bevételeket, ideértve a kapott hitelek összegét is;

c) a transzferábilis rubelszámlákon jelentkező eszközökkel a Bank azon tagországának a bankja rendelkezik, amelynek nevére a számlát nyitották;

d) a Bank tagországai bankjainak transzferábilis rubelben levő saját és kölcsön eszközeit elkülönítik; e célból e bankok részére külön számlákat nyitnak, amelyeken az említett bankokat megillető eszközöket őrzik és külön kölcsön -(hitel)számlákat, amelyeken e bankoknak a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal szemben fennálló hiteltartozásait tartják nyilván;

e) az elszámolások fő formája az utólagos akceptinkasszó (promptinkasszó). A Bank tagországai bankjai közötti kölcsönös megállapodás alapján más elszámolási formákat is lehet alkalmazni (előzetes akceptinkasszó, akkreditív, bankátutalás stb.);

f) a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a számlakövetelések és betétek formájában elhelyezett pénzeszközök után kamatot fizet; a kamat mértéke a számlakövetelés (betét) fennállásának időtartamától függ.

A Bank Tanácsa határozata alapján el lehet tekinteni a folyószámla követelések utáni kamatfelszámításától.

VI. cikk

A Bank az alábbi transzferábilis rubel hiteleket nyújthatja:

a) elszámolási hitelt - a meghatározott bankok a bevételek és kiadások rövid lejáratú eltéréséből eredő eszközszükségleteinek fedezésére. E hitelnek revolving jellege van. Haladéktalanul, szükség szerint nyújtják a Bank Tanácsa által megállapított limiten belül. A hitelre lejáratot nem állapítanak meg. A hiteltartozás átvihető a következő évre;

b) határidős hitelt - a meghatalmazott bankok hosszabb lejáratú eszközszükségleteinek fedezésére. A hitelt a termelés szakosításával és kooperációjával összefüggő intézkedésekre, az áruforgalom kibővítésére, a fizetési mérleg kiegyensúlyozására, szezonális szükségletekre stb. nyújtják. A Bank a hitelt a meghatalmazott bankok megalapozott hitelkérelmei alapján fix lejáratra nyújtja legfeljebb egy éven belüli lejárattal, míg egyes esetekben a Bank Tanácsa határozata alapján - legfeljebb 2-3 évig terjedő lejárattal.

A hitelek igénybevételéért kamatot kell fizetni. A transzferábilis rubel hitelek utáni kamat mértékét a Bank Tanácsa állapítja meg, abból kiindulva, hogy ösztönözni kell a pénzeszközök gazdaságos felhasználására és biztosítani kell a Bank rentabilitását.

VII. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, az elszámolások és a hitelnyújtás terén rábízott funkciók ellátása során, minden módon elősegíti a kölcsönös áruszállításokkal kapcsolatos kötelezettségeknek a Bank tagországai által történő teljesítését, a terv- és fizetési fegyelem megszilárdítását a közöttük lebonyolódó elszámolások területén.

Ezzel kapcsolatban a Bank felhatalmazást kap arra, hogy:

a) korlátozza vagy teljesen megszüntesse a hitelnyújtást a Bank azon tagországai bankjai számára, amelyek a Bankkal vagy a Bank más tagországával szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket megsértik. A hitelezés korlátozása és megszüntetése a Bank Tanácsa által megállapítandó időre történik;

b) a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztassa a Bank tagországai megfelelő szerveit, szükség esetén pedig kormányait a részükre szállított árukért járó fizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek megsértéséről.

A Bank a transzferábilis rubel elszámolások lebonyolítása és transzferábilis rubel hitelek nyújtása mellett gondoskodik a Bank tagországai fizetési kötelezettségei teljesítésének nyilvántartásáról.

VIII. cikk

A belföldi kiskereskedelmi árakon és szolgáltatási tarifák alapján lebonyolított nem kereskedelmi műveletekkel kapcsolatos elszámolások a Bank tagországai között a nemkereskedelmi fizetések tárgyában kötött érvényes megállapodásoknak megfelelően a Bank tagországai bankjainál nemzeti valutában vezetett külön számlákon történnek. Ezek a számlák feltölthetők a transzferábilis rubelszámlákról a nemkereskedelmi fizetések tárgyában kötött Egyezmény által megállapított koefficiens és nemkereskedelmi árfolyam alkalmazásával. A nemkereskedelmi fizetések számláiról eszközök átvihetők a transzferábilis rubelszámlákra a fent említett koefficiens és árfolyam alkalmazásával.

IX. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Tanácsának határozata alapján a Bank lebonyolíthat transzferábilis rubelelszámolásokat olyan országokkal is, amelyek nem tagjai a Banknak. Az ilyen országokkal lebonyolódó transzferábilis rubelelszámolások rendjét és feltételeit - az érdekelt országokkal egyetértésben - a Bank Tanácsa határozza meg.

X. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban való részvétel és a Bank tevékenysége nem akadályozhatja a Bank tagországai egymás között, vagy más országokkal lebonyolódó közvetlen pénzügyi és egyéb üzleti kapcsolatainak fejlesztését.

XI. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a Bank minden tagországa területén rendelkezik a funkciói ellátásához és célja eléréséhez szükséges jogképességgel.

A Bankot, valamint az országoknak a Bank Tanácsában résztvevő képviselőit és a Bank felelős tisztségviselőit a Bank minden tagországa területén megilletik a jelen Egyezményben és a Bank Alapszabályában meghatározott funkciók teljesítéséhez és célok eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek.

A jelen cikkben említett jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a Bank Alapszabálya határozza meg.

XII. cikk

A Szerződő Felek végrehajtják a jelen Egyezmény folytán szükségessé váló módosításokat a közöttük érvényben levő olyan megállapodásokon, amelyek klíringszámlákon való elszámolást írnak elő, vagy pedig új megállapodásokat kötnek, amelyek transzferábilis rubelelszámolásokat fognak előírni.

A jelen Egyezmény aláírása után a Szerződő Felek bejelentik a sokoldalú klíringről szóló 1957. június 20-i Egyezmény felmondását, az említett Egyezmény 15. cikkének megfelelően.

A Szerződő Feleknek a kétoldalú klíringszámlákon 1964. január 1-jén fennálló tartozásait az 1964. évre szóló kereskedelmi megállapodások megkötésénél figyelembe fogják venni és ezen megállapodások keretében transzferábilis rubelben fogják visszafizetni az érdekelt Felek által egyeztetett rendben.

XIII. cikk

A jelen Egyezményhez csatlakozhatnak és a Bank tagjai sorába beléphetnek más országok is. Ebből a célból az ország hivatalos nyilatkozatot nyújt be a Bank Tanácsához, amelyben kijelenti, osztja a Bank tevékenységének céljait és alapelveit és magára vállalja a jelen Egyezményből és a Bank Alapszabályából eredő kötelezettségeket.

A felvétel a Bank tagjai sorába az összes tagország beleegyezésével történik és a Bank Tanácsa határozatával kerül véglegesítésre.

XIV. cikk

A jelen Egyezményt ratifikálni kell. Az Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor az utolsó Szerződő Fél átadja ratifikációs okmányát a jelen Egyezmény letéteményesének.

Az Egyezmény azonban 1964. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazásra kerül akkor is, ha addig a jelen cikk első bekezdésének megfelelően nem lép hatályba.

XV. cikk

A jelen Egyezményt csak a Bank összes tagországa egyetértésével lehet megváltoztatni.

Minden ország lemondhat a jelen Egyezményben való részvételről és a Bankban fennálló tagságáról, ha erről a Bank Tanácsát legalább hat hónappal előbb értesíti. Az említett határidőn belül rendezni kell a Bank és az illető ország között a kölcsönös kötelezettségek terén fennálló kapcsolatokat. Arról, hogy egy ország lemondott a jelen Egyezményben való részvételről és kilépett a Bankból, a Tanács hivatalosan értesíti a jelen Egyezmény letéteményesét.

A jelen Egyezmény érvényét veszti, ha a Bank tagországainak legalább 2/3-a bejelenti, hogy lemond az Egyezményben való részvételről és a Bankban fennálló tagságáról a jelen cikk második bekezdése rendelkezéseinek betartása mellett.

XVI. cikk

A jelen Egyezményt megőrzésre át kell adni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának, amely ellátja az Egyezmény letéteményesének funkcióját.

Készült Moszkvában, 1963. október 22-én, egy példányban, orosz nyelven. A jelen Egyezmény hiteles másolatait a letéteményes valamennyi Szerződő Félnek megküldi.

(Aláírások.)

Melléklet a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú
elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában kötött Egyezményhez

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank
alapszabálya

(az 1970. december 18-i jegyzőkönyvbe foglalt módosításokkal)

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai között létrejött egyezménynek megfelelően a Bank tagországai gazdasági együttműködésének és népgazdasága fejlesztésének, továbbá más országokkal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai kiszélesítésének elősegítése céljából létesült.

I. Általános rendelkezések

1. cikk

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a továbbiakban „Bank”, elszámolási, hitel-, pénzügyi és egyéb műveleteket szervez és bonyolít le.

2. cikk

1. A Bank jogi személy, elnevezése: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank.

2. A Bank jogosult arra, hogy

a) hatáskörén belül megállapodásokat kössön, valamint bármilyen ügyleteket lebonyolítson;

b) vagyont szerezzen, béreljen és elidegenítsen;

c) bíróság és döntőbíróság előtt felperesként és alperesként perben álljon;

d) székhelyének országa, valamint más országok területén fiókokat és ügynökségeket nyisson és ugyanott képviselőket bízzon meg;

e) rendelkezéseket és szabályzatokat adjon ki a hatáskörébe tartozó kérdésekben;

f) egyéb tevékenységet végezzen a jelen Alapszabállyal a Bankra bízott feladatok teljesítése céljából.

3. A Bank kötelezettségeiért vagyona erejéig felelős. A Bank nem felel a Bank tagországainak kötelezettségeiért, ugyanígy a Bank tagországai sem felelnek a Bank kötelezettségeiért.

4. A Banknak „Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank” feliratú pecsétje van. Ugyanilyen feliratú pecsétje van a Bank fiókjainak és ügynökségeinek, a fiók vagy ügynökség megnevezésével kiegészítve.

A Bank székhelye Moszkva, SZSZKSZ.

3. cikk

A Bank szavatolja ügyfelei és levelezői műveleteinek, számláinak és betéteinek titkosságát.

A Bank valamennyi felelős tisztségviselője és alkalmazottja köteles a Bank, továbbá a Bank ügyfelei és levelezői műveleteinek, számláinak és betéteinek titkosságát megőrizni.

II. A Bank tőkéje és alapjai

4. cikk

A Bank alaptőkével és tartaléktőkével rendelkezik. A Banknak lehetnek speciális alapjai is.

5. cikk

A Bank alaptőkéje 300 millió transzferábilis rubel: az alaptőke transzferábilis rubelben történő befizetések útján jön létre. A Bank Tanácsa határozata alapján ennek az alaptőkének egy részét aranyban és szabadon konvertálható devizában képezik.

A Bank tagországának joga van arra, hogy a Bank (transzferábilis rubelben meghatározott) alaptőkéjére szabadon konvertálható devizában vagy aranyban is teljesítsen befizetést.

Az alaptőke-befizetéseket a Bank Tanácsa által megszabott rendben és időben kell teljesíteni.

A Bank alaptőkéje a Bank kötelezettségeinek fedezetéül szolgál és a Bank Alapszabályában meghatározott célokra használható fel.

A Bank alaptőkéjének összegét a Bankban résztvevő országok elhatározása alapján meg lehet változtatni.

A befizetéseket a Bankból való kilépés esetén vissza kell fizetni. A befizetés összegéből azonban le kell vonni az érdekelt országnak a Bankkal szemben fennálló tartozását.

A Bank működésének megszűnése esetén a befizetéseket és a Bank más eszközeit, a Bank tagországai követeléseinek kölcsönös rendezésekor mutatkozó tartozás fedezésére szolgáló összeg levonása után, vissza kell fizetni a Bank tagországai részére.

6. cikk

Az az ország, amely befizette hozzájárulását a Bank alaptőkéjéhez, a befizetés igazolására szolgáló tanúsítványt kap.

7. cikk

A Bank tartaléktőkével rendelkezik; a tartaléktőke képzésének időpontját, mértékét, célját és módját a Bank Tanácsa állapítja meg.

8. cikk

A speciális alapokat a Bank Tanácsa létesíti, a Bank tagországainak egyetértésével.

III. A Bank műveletei

A Bank elszámolási műveletei

9. cikk

A Bank megszervezi és lebonyolítja a kereskedelmi és más műveletekkel kapcsolatos transzferábilis rubelben teljesítendő sokoldalú elszámolásokat.

10. cikk

Az elszámolásokat a Bank tagországainak bankjai, a továbbiakban: meghatalmazott bankok nevén a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál vagy - a Bankkal egyetértésben - más meghatalmazott bankoknál nyitott transzferábilis rubel számlákon keresztül bonyolódnak le.

A fizetéseket a Bank a meghatalmazott bankok transzferábilis rubel számláin levő eszközök erejéig teljesíti.

11. cikk

A Bank - a Bank Tanácsa által megszabott elvek alapján - transzferábilis rubelben és más devizában eszközöket fogad el és helyez ki. A Bank más bankműveleteket is lebonyolít.

A műveletek lebonyolítása, a számlák nyitása, vezetése és lezárása a Bank Tanácsa által megállapított elvek alapján történik.

Azok a meghatalmazott bankok, amelyeknek a Banknál vezetett számláin transzferábilis rubel eszközeik vannak, ezekkel az eszközökkel a transzferábilis rubelben lebonyolítandó elszámolások céljára szabadon rendelkezhetnek.

A Banknál más devizában vezetett számlák tulajdonosai az ezeken a számlákon levő eszközökkel szabadon rendelkezhetnek.

12. cikk

A meghatalmazott bankok transzferábilis rubel eszközeiket a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál tartják. A Bank ezek után az eszközök után a Bank Tanácsa által megállapított mértékű kamatot fizet.

13. cikk

A Bank lebonyolíthat olyan elszámolási műveleteket, amelyek beruházások finanszírozásával, valamint az érdekelt országok által közösen épített, felújított és üzemeltetett vállalatok és más létesítmények részére történő hitelnyújtással függenek össze.

14. cikk

A Bank transzferábilis rubelben bonyolíthat le elszámolásokat olyan országokkal is, amelyek nem tagjai a Banknak. Az ilyen transzferábilis rubel elszámolások rendjét és feltételei - az érdekelt országokkal egyetértésben - a Bank Tanácsa szabályozza.

15. cikk

A Bank transzferábilis rubelre és más valutára szóló csekkeket bocsáthat ki és ezekkel a csekkekkel, valamint más bankok csekkjeivel műveleteket hajthat végre. A Bank - a Bank Tanácsának határozata alapján - más fizetési okmányokat is kibocsáthat.

16. cikk

A Bank kezességet vállalhat a tagországok bankjainak, más jogi, valamint természetes személyeknek a pénztartozásaiért.

17. cikk

A Bank közreműködhet vagy részt vehet olyan szervezetekben, amelyek tevékenysége összhangban van a Bank feladataival.

18. cikk

A Bank más bankokkal és nemzetközi szervezetekkel az elszámolásoknak és a Banknál nyitandó számlák vezetésének rendjére vonatkozó megállapodásokat, valamint levelezői és egyéb szerződéseket köt.

A Bank hitelműveletei

19. cikk

A Bank a meghatalmazott bankoknak hiteleket nyújt. A hitelnyújtás meghatározott céllal és meghatározott idő alatt leendő visszafizetés feltétele mellett történik.

A hitelnyújtás céljait, a hitelfolyósítás, a fedezetnyújtás és a törlesztés rendjét a Bank Tanácsa határozza meg.

20. cikk

A hitelműveletek lebonyolítására a Bank hitelterveket készít.

A Bank hitelterveit a meghatalmazott bankok hitelkérelmei alapján állítják össze, amelyek ennél a népgazdaság-fejlesztési és külkereskedelmi tervek adataiból, valamint a kereskedelmi megállapodásokból és szerződésekből indulnak ki; a hiteltervek összeállításánál a Bank saját adatait és számításait is felhasználja. A hitelterveket a Bank Tanácsa hagyja jóvá. Abban az esetben, ha egyik meghatalmazott bank a hiteltervben előirányzott összegen felül kér hitelt, a Bank ezt a kérelmet a meghatalmazott bank arra vonatkozólag közölt adatai, valamint az arra vonatkozólag szükséges más anyagok figyelembevételével vizsgálja meg, hogy az illető ország miként teljesíti kereskedelmi megállapodásait.

21. cikk

A Banktól igénybe vett hitelek után az adósok a Bank Tanácsa által megállapított mértékű kamatot fizetnek.

22. cikk

A Bank által nyújtott hitel törlesztése esedékességének időpontjában történik, a Bank Tanácsa által megállapított rendben.

23. cikk

A Bank az érdekelt országok megbízása alapján elvégezheti a működő közös iparvállalatok és más létesítmények üzemeltetésének az ezen országok által rendelkezésre bocsátott forrásokból való finanszírozását és hitelezését.

24. cikk

A Bank elszámolási, hitel-, letét-, arbitrázs-, kezességi és egyéb műveleteket végez szabadon konvertálható és egyéb devizával, valamint arannyal is.

IV. A Bank igazgatása

25. cikk

A Bank igazgatásának szervei: a Bank Tanácsa és ügyvezetősége.

A Bank Tanácsa

26. cikk

A Bank Tanácsa a legfelsőbb igazgatási szerv, amely a Bank tevékenységének általános irányítását végzi.

A Bank Tanácsa a Bank összes tagországainak képviselőiből áll: a Bank minden egyes tagországa egy szavazattal rendelkezik, függetlenül a Bank alaptőkéjéhez való hozzájárulásának mértékétől.

A Bank Tanácsának tagjait a Bank tagországainak kormányai nevezik ki; minden egyes országnak legfeljebb három képviselője lehet.

A Bank Tanácsa a szükség szerint, de évenként legalább kétszer ülésezik.

A Tanács ülésein, egymást követő sorrendben, az egyes országoknak képviselői elnökölnek.

27. cikk

A Bank Tanácsa határozatait egyhangúlag hozza.

A Tanács ügyrendjét maga a Tanács állapítja meg.

28. cikk

A Bank Tanácsa a Bank politikáját és munkája irányát meghatározó elvi jelentőségű kérdéseket bírál és dönt el:

b) a Bank Ügyvezetőségének javaslata alapján jóváhagyja a Bank hitel- és egyéb terveit, a Bank évi beszámolóját, mérlegét és nyereségének felosztását, meghatározza a hitelek és források tervezésének, a hitel és más bankműveletek lebonyolításának alapelveit; megállapítja a transzferábilis rubel hitelek, a betétek, folyószámlák és egyéb számlák után fizetendő kamat mértékét, a Bank szervezeti felépítését és létszámkeretét, a Bank adminisztratív-igazgatási költség-előirányzatát;

c) a Bank tagországainak egyetértésével létrehozza a Bank speciális alapjait;

d) kinevezi a Bank Elnökét és a Bank Ügyvezetőségének tagjait;

e) kinevezi a Bank Ellenőrző Bizottságát, meghallgatja annak beszámolóit és azokkal kapcsolatban határozatot hoz;

f) engedélyt ad a Bank fiókjainak, ügynökségeinek és képviseleteinek megnyitására és bezárására;

g) meghallgatja a Bank Ügyvezetőségének a Bank tevékenységéről készült beszámolóit és azokkal kapcsolatban határozatokat hoz;

h) megvizsgálás végett javaslatokat terjeszt a tagországok elé új tagoknak a Bankba való felvételével kapcsolatban;

i) jóváhagyja a Bank munkatársainak Munkaszabályzatát;

j) ellát a jelen Alapszabályból adódó egyéb olyan funkciókat, amelyek a Bank céljainak és feladatainak elérése érdekében szükségesnek mutatkoznak.

A Bank Ügyvezetősége

29. cikk

A Bank Ügyvezetősége végrehajtó szerv, amely a jelen Alapszabállyal reá ruházott hatáskörben és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően közvetlenül operatívan irányítja a Bank tevékenységét.

Az Ügyvezetőség felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a Bank Tanácsának.

Az Ügyvezetőség az Ügyvezetőség Elnökéből és tagjaiból áll, akiket a Bank összes tagországainak állampolgáraiból legfeljebb öt évig terjedő időre neveznek ki. Az Ügyvezetőség tagjainak számát a Bank Tanácsa állapítja meg.

Az Ügyvezetőség Elnökének időleges távolléte esetén az Elnök kötelezettségei az Ügyvezetőség határozata alapján az Ügyvezetőség egyik tagjára szállnak át.

Az Ügyvezetőség Elnöke és tagjai hivatali kötelezettségeik teljesítésekor annak az országnak a szervezeteitől és hivatalos személyeitől független nemzetközi hivatalos személyekként járnak el, amelynek állampolgárai.

30. cikk

Az Ügyvezetőség - Elnöke vagy a Banknak az Ügyvezetőség által meghatalmazott más felelős tisztségviselője útján - látja el a képviseletet a Bankkal kapcsolatos minden kérdésben és ügyben hivatalos személyekkel, állami és nemzetközi szervezetekkel, valamint más jogi személyekkel szemben, továbbá érvényesíti az igényeket és terjeszti elő a kereseteket a Bank nevében bíróságok és döntőbíróságok előtt.

A Bank Ügyvezetősége meghatalmazhatja a Bank felelős tisztségviselőit, hogy külön meghatalmazás alapján a Bank nevében eljárjanak.

A Bank kötelezvényei és meghatalmazásai két aláírással érvényesek, nevezetesen az Ügyvezetőség Elnökének és egyik tagjának aláírásával, az Elnök távolléte esetén pedig az Ügyvezetőség két tagjának aláírásával, akik közül az egyiknek az Ügyvezetőség Elnökének teendőivel megbízott ügyvezetőségi tagnak kell lennie, vagy a Bank más, a Bank Ügyvezetősége által erre felhatalmazott felelős tisztségviselőinek aláírásával.

31. cikk

A Bank Ügyvezetősége megvizsgálja a Bank operatív működésének főbb kérdéseit, egyebek közt:

a) azokat a kérdéseket, amelyek eldöntése vagy jóváhagyása a jelen Alapszabály szerint a Bank Tanácsának hatáskörébe tartozik, egyben megvizsgálás végett megfelelő anyagokat és javaslatokat terjeszt a Bank Tanácsa elé;

b) a fizetési és elszámolási okmányoknak, valamint a levelezésnek a Bank nevében történő aláírása rendjének,

meghatalmazásoknak a Bank fiókjai, és ügynökségei nevében való aláírása és kiadása rendjének,

a Bank és ügyfelei közötti kapcsolatokban alkalmazandó fizetési és elszámolási okmányok formáinak,

a Bank Tanácsa határozataival összhangban a hitelek, betétek, folyó- és egyéb számlák kamattételeinek,

az ügyfelek és levelezők megbízásának teljesítésével kapcsolatos jutalékok mérvének,

a Bank által történő garancianyújtás feltételeinek és rendjének, valamint azoknak a feltételeknek a megállapítását, amelyek mellett a Bank váltókat és más fizetési kötelezvényeket leszámítolásra, illetve fedezetként elfogad;

c) a Bank igazgatóságai, osztályai, fiókjai, ügynökségei és képviselői munkájának ellenőrzését;

d) a Bank vagyona és eszközei felhasználásának kérdéseit.

Az Ügyvezetőség hatáskörébe tartoznak az alábbiak is:

- a Bank hitelterveinek összeállítása és azoknak jóváhagyása végett a Bank Tanácsa elé terjesztése;

- a hitel- és más bankműveletek lebonyolításának rendjére vonatkozó szabályzatok jóváhagyása a Bank Tanácsa által megállapított elvek alapján;

- kisegítő és technikai személyzet létszámának és munkabérének megállapítása a Bank Tanácsa által e célokra jóváhagyott béralap keretein belül.

A Bank Ügyvezetőségének jogában áll, hogy hatáskörén belül javaslatokat terjesszen megvitatás céljából a Bank Tanácsa elé.

Az Ügyvezetőség munkarendjét maga az Ügyvezetőség állapítja meg.

A Bank Ügyvezetősége által elfogadott határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az Ügyvezetőség határozatainak végrehajtására utasítások, rendelkezések vagy szabályzatok adhatók ki, amelyeket az Ügyvezetőség Elnöke vagy az ő felhatalmazása alapján az ügyvezetőség valamelyik tagja ír alá.

32. cikk

Az Ügyvezetőség Elnöke vezeti a Bank Ügyvezetőségének működését és intézkedéseket tesz a Bank azon feladatainak teljesítése érdekében, amelyek a jelen Alapszabály értelmében a Bankra hárulnak.

Az Ügyvezetőség Elnöke:

a) a jelen Alapszabálynak és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően rendelkezik a Bank összes vagyonával és eszközeivel;

b) képviseli a Bankot;

c) utasításokat ad ki és határoz a Bank működésének operatív kérdéseivel kapcsolatban;

d) a jelen Alapszabály 30. cikkének megfelelően a Bank nevében kötelezvényeket és meghatalmazásokat ír alá;

e) kinevezi és felmenti a Bank munkatársait, kivéve azokat az igazgatókat, akik a Bank Ügyvezetőségének tagjai, egyben a Tanács által jóváhagyott létszámkeretnek és adminisztratív-igazgatási költség előirányzatnak megfelelően megállapítja az alapbéreket és jutalmazza a munkában kitűnt dolgozókat;

f) a jelen Alapszabályból és a Bank Tanácsának határozataiból adódó egyéb funkciókat lát el.

V. A Bank szervezete

33. cikk

A Banknak igazgatóságai, osztályai, fiókjai, ügynökségei és képviseletei vannak, amelyeket a Bank Tanácsa által jóváhagyott bankszervezetnek megfelelően alakítanak meg.

A Bank személyzete a Bank munkatársainak munkaszabályzatával összhangban a tagországok állampolgáraiból tevődik össze.

A Bank munkatársait - annak érdekében, hogy független helyzetben teljesítsék kötelezettségeiket - a jelen Alapszabály 40. cikke szerinti kiváltságok és mentességek illetik meg.

VI. A Bank működésének ellenőrzése

34. cikk

A Bank működésének a Bank Ügyvezetősége évi beszámolójára, a Bank pénztárára és vagyonára, a Bank, továbbá a Bank fiókjai és ügynökségei számvitelére, kötelező adatszolgáltatására és ügyvitelére kiterjedő ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság végzi, amely az Ellenőrző Bizottság elnökéből és négy tagjából áll.

Az Ellenőrző Bizottság Elnöke és tagjai a Bankban semmiféle egyéb tisztséget nem tölthetnek be.

Az ellenőrzés szervezetét és rendjét a Bank Tanácsa állapítja meg.

35. cikk

A Bank Ügyvezetősége az Ellenőrző Bizottság rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges összes anyagokat.

Az Ellenőrző Bizottság beszámolóit a Bank Tanácsa elé kell terjeszteni.

VII. A viták eldöntésének módja

36. cikk

A Bankkal szemben fennálló igényeket attól az időponttól számított két éven belül lehet érvényesíteni, amikor a keresetlevél benyújtásához való jog megnyílt.

37. cikk

A Bank és ügyfelei között felmerülő vitákat döntőbíróság dönti el, amelyet a felek megállapodása szerint vagy a működő döntőbíróságok közül választanak, vagy pedig újonnan alakítanak.

Ilyen megállapodás hiányában a vitákat a Bank székhelye országának Kereskedelmi Kamarája mellett működő Döntőbíróság dönti el.

VIII. A Bankot és felelős tisztségviselőit megillető
kiváltságok és mentességek

38. cikk

1. A Bank vagyona és okmányai, hollétüktől függetlenül, valamint a Bank műveletei mentesek mindenfajta adminisztratív és bírósági beavatkozástól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Bank lemond a mentességről. A Banknak, valamint a Bank fiókjainak, ügynökségeinek és képviseleteinek helyiségei a Bank minden tagországának területén sérthetetlenek.

2. A Bank a Bank tagországainak területén:

a) mentes az összes állami és helyi egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közszolgáltatásokért, valamint más szolgáltatásokét járó fizetésekre;

b) mentes a hivatali célokat szolgáló tárgyak behozatalával és kivitelével kapcsolatos vámok és korlátozások alól;

c) élvezi a Bankban résztvevő minden egyes ország területén mindazokat a kedvezményeket, amelyek ebben az országban a diplomáciai képviseleteket a soron kívüliség, a postai, távíró- és távbeszélődíjak, valamint díjszabások tekintetében megilletik.

39. cikk

1. Az országoknak a Bank Tanácsában résztvevő képviselőit hivatali kötelezettségeik teljesítése során a Bank összes tagországainak területén a következő kiváltságok és mentességek illetik meg;

a) mentesség a személyes letartóztatás vagy őrizetbe vétel, valamint a bíróságok joghatósága alól minden olyan ténykedésükkel kapcsolatban, amelyet képviselői minőségükben végeznek;

b) az összes iratok és okmányok sérthetetlensége;

c) személyi poggyászaikra ugyanazok a vámkedvezmények, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tagjait az adott országban megilletik;

d) mentesség a személyes szolgálatok, továbbá az országok által fizetett összegek után az egyenes adók és illetékek alól.

2. A jelen cikkben előírt kiváltságokat és mentességeket az említett személyek kizárólag szolgálati érdekből élvezik. A Bankban résztvevő valamennyi országnak joga és kötelessége lemondani képviselőjének mentességéről minden olyan esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat.

3. A jelen cikk 1. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a képviselőknek azon ország szerveivel való kapcsolatára, amelynek a képviselő állampolgára.

40. cikk

1. A Bank Tanácsa a Bank Ügyvezetőségének előterjesztésére megállapítja a Bank azon felelős tisztségviselőinek körét, akikre a jelen cikk előírásai vonatkoznak. Ezeknek a felelős tisztségviselőknek a nevét az Ügyvezetőség elnöke rendszeres időközökben közli a Bank tagországának illetékes szerveivel.

2. A Bank felelős tisztségviselői szolgálati kötelezettségeik teljesítésekor a Bank minden tagországának területén:

a) mentesülnek a büntetőjogi és adminisztratív felelősségre vonás alól mindazon cselekmények tekintetében, amelyeket felelős tisztségviselői minőségükben követnek el;

b) mentesek a személyes szolgálatok alól, valamint a Bank által részükre kifizetett munkabér után az egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Bank azon felelős tisztségviselőire, akik annak az országnak az állampolgárai, amelyben a Banknak, a Bank fiókjának, ügynökségének vagy képviseletének székhelye van;

c) személyi poggyászaik tekintetében ugyanazokat a vámkedvezményeket élvezik, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tagjait az adott országban megilletik.

3. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek a Bank felelős tisztségviselőit kizárólag szolgálati érdekből illetik meg.

A Bank Ügyvezetősége elnökének joga és kötelessége lemondani a Bank felelős tisztségviselőinek mentességéről minden olyan esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat. Az Ügyvezetőség Elnöke és tagjai tekintetében a mentességről való lemondás joga a Bank Tanácsát illeti meg.

IX. Mérlegbeszámoló

41. cikk

A Bank gazdasági éve január 1-től december 31-ig tart.

X. A nyereség felosztása

42. cikk

A Bank nyeresége az évi beszámoló jelentés jóváhagyása után a Bank Tanácsának határozata alapján kerül felosztásra, és a Bank tartaléktőkéjének feltöltésére, továbbá egyéb célokra fordítható.

XI. A Bank új tagjai felvételének rendje:
a Bankból való kilépés rendje

43. cikk

A Bank új tagjai felvételének és a Bankból kilépésének a rendjét az Egyezmény XIII. és XV. cikkei állapítják meg.

XII. Záró rendelkezések

44. cikk

Az Alapszabály módosítása

A Bank minden egyes tagországa javasolhatja a jelen Alapszabály módosítását. A Bank Alapszabályának módosításához a Bank összes tagországainak egyetértése szükséges.

45. cikk

A Bank működésének megszüntetése

A Bank tevékenysége megszüntethető az Egyezmény XV. cikke harmadik bekezdése rendelkezéseinek megfelelően. A Bank tevékenysége megszüntetésének és ügyei likvidálásának határidejét és rendjét a Bank tagországai határozzák meg.

A kihirdetés napja: 1976. február 11. Az 1968: 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény és Alapszabály módósításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a melléklet tartalmazza.

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

Lásd az 1990: XL. törvény 51. §-ának (2) bekezdését.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

1976. évi 4. törvényerejű rendelet

1976. évi 4. törvényerejű rendelet

Megnyitottak