1978. évi 11. törvényerejű rendelet
1978. évi 11. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és az Iraki Köztársaság között a jogsegély nyújtásáról Budapesten, az 1977. évi március hó 4. napján aláírt szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése 1977. október 24-én Bagdadban megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság között a jogsegély nyújtásáról Budapesten az 1977. évi március hó 4. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„ Szerződés
a Magyar Népköztársaság
és az Iraki Köztársaság között
a jogsegély nyújtásáról
a Magyar Népköztársaság
és az Iraki Köztársaság között
a jogsegély nyújtásáról
A Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság
attól az óhajtól vezettetve, hogy az országaik között fennálló baráti kapcsolatokat tovább erősítsék és a szoros együttműködést a jogsegélynyújtás területén is szabályozzák,
elhatározták, hogy jogsegélyszerződést kötnek, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
Dr. Korom Mihály igazságügy-minisztert,
az Iraki Köztársaság Elnöke:
Dr. Munthir Ibrahim igazságügy-minisztert,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
I. RÉSZ
JOGVÉDELEM
1. cikk
A Szerződő Felek állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyüket és vagyonukat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint az utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárai. Jogosultak a másik Szerződő Fél bíróságai előtt fellépni. E Szerződő Fél a Szerződés szabályainak megfelelően a két ország közötti együttműködés jellegével összhangban biztosít számukra minden lehetséges kedvezményt, ideértve a hatályos jogszabályoknak megfelelő bírósági költség- és illetékmentességet, valamint a perköltségbiztosíték adása alóli mentességet is. Ezek a szabályok a jogi személyekre is vonatkoznak.
II. RÉSZ
JOGSEGÉLY
Költségmentesség
2. cikk
(1) A költségmentesség megadására vonatkozó kérelem benyújtása esetén a kérelmező vagyoni helyzetéről annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állítja ki a bizonyítványt, amelynek a területén a kérelmező lakik.
(2) Ha a kérelmezőnek egyik Szerződő Fél területén sincs lakóhelye, elegendő annak a Szerződő Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviselője által kiállított bizonyítvány, amelynek a kérelmező az állampolgára.
(3) A bizonyítványhoz annak a Szerződő Félnek hivatalos nyelve szerinti fordítást kell csatolni, amelynek hatóságánál a költségmentesség megadását kérik, vagy pedig a bizonyítványt hiteles angol nyelvű fordítással kell ellátni.
Kézbesítési ügyek
3. cikk
A Szerződő Felek illetékes hatóságai e Szerződésben megállapított feltételek mellett polgári, kereskedelmi és családjogi ügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak. A jogsegély kiterjed iratok kézbesítésére, valamint egyes eljárási cselekmények teljesítésére, így különösen felek, tanúk és szakértők meghallgatására.
4. cikk
A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jogsegélyforgalom során diplomáciai úton érintkeznek egymással.
5. cikk
(1) A kézbesítési kérelmek teljesítésére a megkeresett Szerződő Fél joga az irányadó.
(2) A bíróság a megkereső bíróság kérelmére a kérelemben meghatározott módon és alakiságok szerint is eljárhat, ha ez nem áll ellentétben a megkeresett Szerződő Fél jogával.
6. cikk
(1) A jogsegélyforgalom keretében továbbított valamennyi irathoz a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült hiteles fordítást kell csatolni.
(2) A jogsegélyforgalom során kézbesítendő iratokat az illetékes bíróság bélyegzőlenyomatával kell ellátni. Az iratokat az Igazságügyi Minisztériumnak hitelesítenie kell.
7. cikk
A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom következtében saját területükön felmerült költségeket.
8. cikk
A jogsegély teljesítése megtagadható, ha a teljesítés nem egyeztethető össze a megkeresett Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel, szuverenitására vagy biztonságára sérelmes, illetőleg közrendjébe ütközik.
9. cikk
(1) A kézbesítésre irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell: a megkereső hatóság megjelölését, a címzett teljes nevét, állampolgárságát, foglalkozását, lakcímét, továbbá jogi képviselőjének nevét és lakcímét, valamint a megkeresés teljesítéséhez szükséges egyéb adatokat.
(2) A kézbesítést vagy a kézbesítés keltét, a címzett, valamint a kézbesítő aláírását tartalmazó és a bíróság bélyegzőlenyomatával ellátott kézbesítési tértivevénnyel, vagy pedig olyan bíróság által kiállított hivatalos igazolással kell tanúsítani, amelyből megállapítható, hogy az iratot milyen módon és mikor kézbesítették.
(3) Abban az esetben, ha a megkeresett bíróság a kézbesítési kérelmet nem tudta teljesíteni, erről a megkereső bíróságot értesíti és közli azokat az okokat, amelyek miatt a kérelmet nem lehetett teljesíteni.
(4) Ha a megkeresett bíróság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt eljuttatja az illetékes bírósághoz.
10. cikk
Mindegyik Szerződő Fél jogosult a másik Szerződő Fél területén tartózkodó saját állampolgárai részére a diplomáciai vagy konzuli képviselete útján iratokat kézbesíteni.
Egyes eljárási cselekmények teljesítése
11. cikk
E Szerződés alapján teljesített kézbesítésnek vagy más jogsegély iránti kérelem teljesítésének ugyanaz a jogi hatálya, mintha azokat a megkereső Szerződő Fél területén teljesítették volna.
12. cikk
(1) Az egyes eljárási cselekmények iránti megkeresés teljesítése során a megkeresett hatóság a saját államának jogszabályait alkalmazza. A megkereső hatóság kérelmére azonban a megkeresést más módon is teljesítheti, ha ez nem ütközik a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaiba.
(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés teljesítésére nem illetékes, azt az illetékes hatósághoz továbbítja.
(3) A megkereső hatóságot erre irányuló kérelme esetén értesíteni kell a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről azzal, hogy az érdekelt félnek lehetősége legyen ott megjelenni, vagy e célból képviselőjét kijelölni, kivéve azokat az eseteket, amikor a megkeresés teljesítése sürgős.
(4) A megkeresett hatóság az iratokat visszaküldi a megkereső hatóságnak. Az esetben, ha a jogsegélyt nem lehetett megadni, a hatóság az iratok visszaküldésével egyidejűleg tájékoztatást ad a megkeresés teljesítését akadályozó körülményekről.
13. cikk
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - tekintet nélkül az állampolgárságára -, aki a megkeresett Szerződő Fél bírósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél bírósága előtt megjelenik, olyan bűncselekmény miatt, amelyet az előtt követett el, mielőtt a megkereső Szerződő Fél területére lépett, büntetőeljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható, és ellene ilyen bűncselekmény miatt a megkereső Szerződő Fél területén korábban bírói ítéletben kiszabott büntetés végre nem hajtható.
(2) Megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő attól a naptól számított tizenöt napon belül, amelyen a bíróság közölte vele, hogy további jelenlétére nincs szükség, a megkereső Szerződő Fél területét nem hagyta el, jóllehet erre megvolt a lehetősége.
(3) Abban az esetben, ha a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban levő személyt a másik Szerződő Fél bírósága tanúként vagy szakértőként megidézi - amennyiben ennek nincs akadálya -, ebből a célból ideiglenesen át lehet szállítani azzal a feltétellel, ha őt, miután jelenlétére már nincs szükség, haladéktalanul vissza kell szállítani. Az ideiglenesen átszállított személyt megilleti az e cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított védelem.
Hagyatéki ügyek
14. cikk
A Szerződő Felek diplomáciai vagy konzuli képviselője a másik Szerződő Fél bíróságai vagy más illetékes hatóságai előtt hagyatéki ügyekben - ideértve az öröklési pereket is - a saját állampolgárát külön meghatalmazás nélkül képviselheti, ha ez az állampolgár távol van és meghatalmazottja nincsen.
15. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára meghal, az illetékes hatóság köteles a halálesetről az utóbbi Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul értesíteni. Egyúttal közli vele mindazt, ami az örökösökre, azoknak a lakó-, vagy tartózkodási helyére, a hagyaték állagára és az esetleges végrendeletre vonatkozóan előtte ismeretes. E hatóság hasonló értesítést küld abban az esetben is, ha arról szerez tudomást, hogy az elhunyt után harmadik államban hagyaték maradt.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága arról szerez tudomást, hogy a területén megnyílt hagyatékban örökösként a másik Szerződő Fél állampolgára érdekelt, erről ez utóbbi Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíti.
(3) Ha az egyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete előbb szerez tudomást a halálesetről, erről a hagyaték bizonyításához szükséges intézkedések megtétele céljából értesíti az illetékes hatóságot.
16. cikk
Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára átmenetileg tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála található tárgyakat a tárgyakról szóló jegyzékkel együtt minden további eljárás nélkül azon Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének rendelkezésére kell bocsátani, amely Szerződő Félnek az elhunyt állampolgára volt.
Bűnügyi jogsegély és kiadatás
17. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy büntetőügyekben e Szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően kölcsönösen jogsegélyt nyújtsanak egymásnak.
(2) A bűnügyi jogsegély kiterjed az iratok kézbesítésére, tárgyi bizonyítékok megküldésére, valamint egyes eljárási cselekmények teljesítésére, így a terhelt kihallgatására, tanúk, szakértők meghallgatására, házkutatásra, személymotozásra, nyomozásra, letartóztatásra és lefoglalásra.
18. cikk
(1) E Szerződés 3-13. cikkeinek rendelkezései kiterjednek a büntetőügyekben nyújtott jogsegélyre is.
(2) Jogsegélynek nincsen helye, ha a jogsegélyt olyan bűncselekmény vonatkozásában kérik, amely e Szerződés alapján nem kiadatási bűncselekmény.
19. cikk
A Szerződő Felek e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően kötelezik magukat, hogy a területükön levő személyeket büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőítélet végrehajtása végett kérelemre egymásnak kiadják.
20. cikk
(1) Kiadatásnak olyan cselekmények miatt van helye, amelyek mindkét Szerződő Fél törvényei szerint bűncselekmények és amelyek elkövetése miatt a törvények legalább kétévi szabadságvesztést vagy ennél súlyosabb büntetést helyeznek kilátásba. Büntetőítélet végrehajtása céljából való kiadatásnak akkor van helye, ha a büntetőítélet jogerőre emelkedett, és a kiadni kért személyt legalább hat hónapi szabadságvesztésre vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélték.
(2) Több bűncselekmény esetén a kiadatási kérelmet megalapozottnak kell tekinteni, ha ezek közül legalább egy kiadatási bűncselekmény.
21. cikk
(1) A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére saját büntető törvényeinek megfelelően büntetőeljárást indít azon állampolgárai ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a másik Szerződő Fél területén e Szerződés 20. cikke szerinti kiadatási bűncselekményt követték el.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a bűncselekményre vonatkozó adatokat tartalmazó okiratot, valamint a rendelkezésre álló valamennyi bizonyítékot.
(3) A megkeresett Szerződő Fél tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet a büntetőeljárás eredményéről és ítélet hozatala esetén megküldi annak másolatát.
22. cikk
A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a bíróságaik által a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hozott jogerős büntetőítéletekről, nevezetesen: közlik az elítéltre, az ítéletet hozó bíróságra, az ítélet meghozatalának idejére, a bűncselekmény jellegére és a bíróság által kiszabott büntetésre vonatkozó adatokat.
23. cikk
Kiadatásnak nincs helye, ha
1. a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;
2. a kiadni kért személy a bűncselekményt a megkeresett Szerződő Fél területén követte el és a büntetőeljárást e Szerződés 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem ajánlották fel;
3. a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint elévülés folytán vagy más törvényes okból a büntetőeljárást nem lehet lefolytatni, vagy az ítéletet nem lehet végrehajtani;
4. a kiadatást a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai tiltják, vagy közrendjébe ütközik;
5. a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűncselekmény miatt ítéletet hoztak, vagy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették.
24. cikk
Ha a kiadatást nem engedélyezik, a megkeresett Szerződő Fél a kiadatás megtagadásának okáról a másik Szerződő Felet tájékoztatja.
25. cikk
(1) Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén más bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, a kiadatásra akkor kerülhet sor, ha az eljárást befejezték vagy a büntetést kiállotta, illetve, ha a kiadni kért személy kegyelmet kapott.
(2) Abban az esetben, ha kiadatás elhalasztása az elévülés folytán a büntetőeljárás lefolytatását lehetetlenné tenné, vagy a kiadni kért személy büntető felelősségre vonásában nehézséget okozna, a megkereső Szerződő Fél a büntetőeljárás lefolytatása végett ideiglenes kiadatását kérheti.
(3) A megkereső Szerződő Fél az ideiglenesen kiadott személyt a nyomozás, vagy a bírósági eljárás befejezése után az ítélet végrehajtásának mellőzésével haladéktalanul, de legkésőbb a kiadatás napjától számított három hónapon belül köteles visszaszállítani.
26. cikk
A büntetőeljárás felajánlása és a kiadatás tekintetében a Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma, illetőleg Legfőbb Ügyészsége és az Iraki Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma diplomáciai úton érintkezik egymással.
27. cikk
(1) A büntetőeljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez mellékelni kell: az elfogatóparancsot, a bűncselekmény tényállásának leírását, a bizonyítékok jegyzékét, valamint azoknak a jogszabályoknak a szövegét, amelyekre a kiadatási kérelmet alapozták. Ha a bűncselekmény vagyoni kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.
(2) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet hiteles másolatát, valamint annak a jogszabálynak a szövegét, amelynek alapján az ítéletet meghozták. Amennyiben az elítélt büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
(3) A kiadatási kérelemben közölni kell a kiadni kért személy személyleírását, csatolni kell fényképét, közölni kell továbbá az állampolgárságára, lakóhelyére vonatkozó adatokat is, amennyiben ezek az elfogatóparancsból vagy az ítéletből nem tűnnek ki.
(4) Az e cikk (1)-(3) bekezdésben említett okiratokat az illetékes hatóság bényegzőlenyomatával és az Igazságügyi Minisztérium hitelesítésével kell ellátni. Az okiratokhoz a megkeresett Szerződő Fél nyelvén, vagy angol nyelven készült fordítást kell csatolni.
28. cikk
(1) Kiadatás esetén a megkeresett Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérelmére átadja a bűncselekmény útján szerzett, valamint a büntetőeljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyakat. E tárgyakat akkor is átadják, ha a kiadni kért személy kiadatására halála, szökése, vagy más okok folytán nem kerülhet sor.
(2) A kiadatás végett megkeresett Szerződő Fél az e cikk (1) bekezdésében említett tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra a területén folyamatban levő más büntetőügyben van szükség.
(3) Harmadik személyeknek e tárgyakra vonatkozó jogai érintetlenek maradnak, e tárgyakat az eljárás befejezése után vissza kell adni annak a Szerződő Félnek, amely azokat átadta, hogy a jogosultak számára - ha ilyen személyek megállapítást nyernek - visszaszolgáltathassák őket.
29. cikk
Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza a teljesítéshez szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél kérheti ezek közlését és határidőt állapíthat meg a kiegészítő adatok közlésére. Kérelemre ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani.
30. cikk
A kiadatás iránti kérelem átvétele után a megkeresett Szerződő Fél köteles saját törvényeinek megfelelően haladéktalanul intézkedni a kiadni kért személy felkutatása, és szükség esetén letartóztatása iránt, kivéve azokat az eseteket, amikor a kiadatásnak nincs helye.
31. cikk
(1) A halasztást nem tűrő esetekben az a személy, aki ellen a büntetőeljárást indítottak, még a kiadatási kérelem megérkezése előtt letartóztatható, ha a letartóztatására irányuló kérelmet az illetékes hatóság elfogatóparancsra vagy jogerős büntetőítéletre hivatkozva terjesztette elő, vagy ha egyidejűleg értesítést adott a kiadatási kérelem elküldéséről. A letartóztatás iránti kérelmet továbbítani lehet távirati vagy más hasonló úton. A kérelmet előterjesztő Szerződő Fél köteles a lehető legrövidebb határidőn belül megküldeni a kiadatáshoz szükséges, e Szerződés 27. cikkében említett valamennyi iratot.
(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem nélkül is letartóztathatja a területén tartózkodó személyt, ha kellő oka van annak feltételezésére, hogy e személy a másik Szerződő Fél területén e Szerződés 20. cikke értelmében kiadatási bűncselekményt követett el.
(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott letartóztatásról, vagy az (1) bekezdésben említett kérelem elutasításának okáról haladéktalanul értesíteni kell a másik Szerződő Felet.
32. cikk
(1) A megkeresett Szerződő Fél a kiadatási eljárást megszünteti és a letartóztatott személyt szabadlábra helyezi, ha a megkereső Szerződő Fél a 29. cikknek megfelelően megállapított határidőn belül a kiadatási kérelemhez szükséges kiegészítő adatokat nem közli.
(2) A 31. cikk alapján letartóztatott személyt szabadlábra helyezik, ha a kiadatási kérelem attól a naptól számított két hónapon belül nem érkezik meg, amikor a másik Szerződő Fél e személy letartóztatásáról értesítést kapott.
33. cikk
Ha valamely személy kiadatását ugyanazon vagy más bűncselekmény miatt több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget, tekintetbe véve a kiadni kért személy állampolgárságát, továbbá a bűncselekmény elkövetésének helyét és súlyosságát.
34. cikk
(1) A kiadott személyt az őt kiadó Szerződő Fél hozzájárulása nélkül a kiadatást kérő államban nem lehet büntető felelősségre vonni, vagy megbüntetni a kiadatása előtt elkövetett bűncselekmény miatt, vagy más olyan bűncselekmény miatt, amely a kiadatási kérelemben nem szerepelt. A kiadott személyt az őt kiadó Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem lehet harmadik államnak kiadni.
(2) Ha a kiadott személy részére lehetőséget biztosítottak arra, hogy elhagyja annak az államnak a területét, amely részére kiadták, de ezzel a lehetőséggel a büntetőeljárás befejezésétől számított 30 nap alatt vagy elítélése esetén a büntetés kitöltésétől, illetőleg elengedésétől számított 30 nap alatt nem élt, más bűncselekmény miatt büntető felelősségre vonható, illetve megbüntethető. E határidőbe nem számít bele az az idő, amelynek folyamán a kiadott személy önhibáján kívül nem hagyhatta el annak a Szerződő Félnek a területét, amely részére kiadták.
35. cikk
A megkereső Szerződő Fél értesíti a megkeresett Szerződő Felet a kiadott személy elleni büntetőeljárás eredményéről. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítélet hiteles másolatát is meg kell küldeni.
36. cikk
(1) A kiadatást engedélyező megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel a kiadott személy átadásának helyét és idejét.
(2) A kiadott személyt szabadlábra helyezik, ha őt a megkereső Szerződő Fél az átadásra kitűzött időponttól számított húsz napon belül nem veszi át.
37. cikk
(1) A Szerződő Felek kérelemre engedélyezik azoknak a személyeknek a területükön való átszállítását, akiket harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiadott. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást e Szerződés rendelkezései értelmében nem kell engedélyezni.
(2) Az átszállítás iránti kérelmet ugyanúgy kell előterjeszteni és elbírálni, mint a kiadatási kérelmet.
38. cikk
Mindegyik Szerződő Fél saját maga viseli a kiadatással és átszállítással kapcsolatban a területén felmerült költségeket.
Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása
39. cikk
A Szerződő Felek e Szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően a területükön kölcsönösen elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén e Szerződés hatálybalépése után polgári, kereskedelmi és családjogi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében hozott bírósági határozatokat és egyezségeket, valamint büntetőügyekben a kártérítési igények tekintetében hozott határozatokat.
40. cikk
Az illetékes hatóság, amelyhez a végrehajtás iránti kérelmet benyújtották, a határozatot érdemben nem bírálja felül. A végrehajtást meg lehet tagadni, ha:
1. a határozatot meghozó bíróság az ügy elbírálására nem volt illetékes annak az államnak a jogszabálya szerint, amelynek a területén a határozatot hozták;
2. az ügyben szereplő feleket vagy jogi képviselőiket nem értesítették kellően annak érdekében, hogy megjelenhessenek;
3. a határozat elismerése és végrehajtása a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint közrendjébe ütközik;
4. ugyanazon felek között, ugyanazon igényről és ugyanazon jogalapon a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél bírósága már jogerős határozatot hozott, vagy ha ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, és ugyanazon jogalapon a megkeresett állam bírósága előtt korábban terjesztettek elő keresetet, mint a megkereső államban, és a végrehajtás iránti kérelem elbírálása idején ez az eljárás még folyamatban van.
41. cikk
(1) A bírósági határozatok végrehajtására irányuló kérelemhez csatolni kell:
1. a határozat kiadmányát vagy hitelesített másolatát, ha az magából a határozatból nem tűnik ki, a határozat jogerejét és végrehajthatóságát is igazolni kell;
2. igazolást arról, hogy a pervesztes, perbe nem bocsátkozott felet szabályszerűen, kellő időben megidézték, továbbá igazolást arról, hogy az esetben, ha a fél nem tudott a perben részt venni, őt jogszerűen képviselték;
3. az 1. és 2. pontban említett iratoknak ama Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, vagy végre kell hajtani, vagy az iratoknak hiteles angol nyelvű fordítását.
(2) Az (1) bekezdésben említett iratokat a bíróság bélyegzőlenyomatával és az Igazságügyi Minisztérium hitelesítésével kell ellátni.
42. cikk
A végrehajtás elrendelésére, valamint a végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtást kérik.
43. cikk
Mindkét Szerződő Fél igazságügy-minisztere meghatározza, illetőleg közli a határozatok végrehajtásának engedélyezése iránti kérelmek elbírálására illetékes hatóságokat, valamint az e hatóságok által hozott határozatok elleni fellebbezés rendjét.
III. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. cikk
Az egyik Szerződő Fél területén az illetékes hatóság által eljárása során kiállított, vagy hitelesített okiratokat a másik Szerződő Fél területén el kell fogadni. Az egyik Szerződő Fél okiratai a másik Szerződő Fél területén olyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint az utóbbi Szerződő Fél joga szerint kiállított okiratok.
45. cikk
(1) A Szerződő Felek - diplomáciai úton - költség- és illetékmentesen évenként megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat.
(2) A Szerződő Felek diplomáciai úton előterjesztett kérelemre hivatalos használatra megküldik egymásnak az (1) bekezdésben említett anyakönyvi kivonatokat.
46. cikk
A Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai egymásnak tájékoztatást nyújtanak az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint joggyakorlatról, küldöttségeket cserélnek és kicserélik tapasztalataikat a jogi kérdésekben. A rendszeres kapcsolatok fenntartásának részleteiről a két Szerződő Fél igazságügy-miniszterei állapodnak meg.
47. cikk
A Szerződés értelmezésével, illetőleg alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Felek igazságügyminiszterei közvetlenül vagy jegyzőkönyvben tisztázzák.
48. cikk
E Szerződést a Szerződő Felek illetékes hatóságai alkotmányos szabályaiknak megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat Bagdadban kell kicserélni.
49. cikk
E Szerződés a megerősítő okmányok kicserélésétől számított 30 nap elteltével lép hatályba és hatálybalépésétől számított öt évig marad érvényben. A Szerződés automatikusan ugyanilyen időtartamra meghosszabbodik, amennyiben valamelyik Szerződő Fél az érvényesség lejárta előtt legalább hat hónappal írásban nem közli a Szerződés felülvizsgálatára vagy felmondására irányuló kívánságát.
A Szerződés Budapesten, 1977. március 4-én készült két eredeti példányban, mindegyik magyar és arab nyelven; mindkét példány egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai e Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
(Aláírások.)”
3. §4 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1977. évi november hó 23. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1978. május 19.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § a 2006: CIX. törvény 162. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás