4/1978. OKTH határozat
4/1978. OKTH határozat
az Őrségi Tájvédelmi Körzet létesítéséről1
1978.05.12.
Az Őrség hazánk természeti értékekben egyik leggazdagabb tája. Természeti és gazdasági értékeinek megőrzése, továbbfejlesztése közös társadalmi feladat. A tájat általános jellegű, a kiemelkedő természeti értékeket pedig megkülönböztetett előírásokkal szükséges védeni.
A táj két jellemző és meghatározó gazdálkodás módját – a nagyüzemi erdő- és mezőgazdálkodást – alapvető korlátozások nélkül kell fenntartani és továbbfejleszteni.
A táj és természeti értékeinek megőrzése és további fenntartása, a terület többcélú hasznosítása, az egyéb hatósági intézkedések mellett, tájvédelmi körzet kialakításával biztosítható, ezért a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Védetté nyilvánítom, és tájvédelmi körzetnek jelölöm ki az Őrség egy részét a csatolt vázrajz (1. sz. melléklet) szerint.
2. A védetté nyilvánított terület neve: Őrségi Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK).
3. A TK a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték.
4. A TK Vas megyében Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Daraboshegy, Farkasfa, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszölnök, Halogy, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kétvölgy, Kisrákos, Kondorfa, Magyarlak, Máriaújfalu, Nádasd, Nagyrákos, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Rábagyarmat, Rábatótfalu, Szaknyér, Szakonyfalu, Szalafő, Szatta, Szentgotthárd, Szőce, Viszák közigazgatási területén fekszik. Apátistvánfalva, Őriszentpéter és Szalafő belterülete is a tájvédelmi körzethez tartozik. A TK helyrajzi számait és földnyilvántartási adatainak összesítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A TK területe: 37.911,0 ha.
6. A TK természetvédelmi törzskönyvi száma 159/TK/78.
7. A TK rendeltetése:
a) Védje és őrizze meg az őrségi táj jellegzetes képét és jelentős természeti értékeit:
– a lápokat, természetes növénytársulásokat és a ritka növényfajokat;
– forrásokat és természetes vízfolyásukat;
– ezen élőhelyek természetes állat- és növényvilágát.
b) Biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését.
c) Őrizze meg a táj kulturális emlékeit, a sajátos szeres és szórvány településforma maradványait, segítse a néphagyományok és népszokások fennmaradását.
d) Biztosítsa a tudományos kutatás természeti feltételeit.
e) A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő felüdülést, élményszerzést és a tudományos ismeretterjesztést.
f) Szolgálja a természeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat.
g) Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét.
8. Szigorúan védett területek:
A TK legjelentősebb természeti értékeinek fokozott védelme érdekében az alábbi területek szigorúan védettek:
a) Szakonyfalui erdőtömb. Területe: 1879,3 ha.
Alsószölnök: 064–095 hrsz.
Apátistvánfalva: 031/1–2, 034/3–21, 037/1–11, 040/1–22, 041/1–2, 043/1–2, 045/1–21, 046/1–11, 047/1–5, 048, 049/4–12, 049/15–29 hrsz.
Kétvölgy: 07, 08/1–17, 09–015/11, 018/1–16, 020/1–5, 022/1–19, 023, 024/13–23, 024/31–60, 027/10–13, 030/1–36, 039/1–7 hrsz.
Rábatótfalu: 045–048, 049/6–20, 051/37–55, 053/25–26, 058/21, 058/25, 058/28–31, 058/33–37, 060 hrsz.
Szakonyfalu: 060–0172 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint.
Alsószölnök: (1968-ban készült üzemterv) 2a–48a, 66a–98a, 109a–125a, 132a–135a, 137a, 140a–190a.
Apátistvánfalva: (1968-ban készült üzemterv) 1a–2c, 12a–21d, 26a–31a.
Kétvölgy: (1969-ben készült üzemterv) 1a–3a, 5a, 23a–c, 24a–27a, 59a–61a, 63a–65a.
Rábatótfalu: (1969-ben készült üzemterv) 1a–4 R2, 6a–7f.
Szakonyfalu: (1968-ban készült üzemterv) 7a–30 nl, 33a, 35a–40c, 50a, 53a–70b.
b) Lucfenyves, területe: 95,3 ha.
Orfalu: 06, 077–085 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint: Orfalu (1969-ben készült üzemterv): 1a–2 Va, 5a–6 Hul.
c) Vörösfenyves, területe: 29,7 ha.
Máriaújfalu: 051 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Máriaújfalu (1969-ben készült üzemterv): 5e–6i, Ny5–ből
d) Erdeifenyves, területe: 185,0 ha.
Szalafő: 0100 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Szalafő (1973-ban készült üzemterv): 22 A–TI, 24A–26 UV.
e) Gyertyános-tölgyes, területe: 54,4 ha.
Csörötnek: 0157, 0159, 0162, 0167 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Csörötnek (1968-ban készült üzemterv): 8a–P5
f) Kocsányos-tölgyes, területe: 43,7 ha.
Viszák: 0135/a–f, 0135/4, 0118 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Viszák (1973-ban készült üzemterv): 2 E–NY4 3B, 3NY
g) Bükkös, területe: 130,5 ha.
Csörötnek: 0165, 0166, 0170 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Csörötnek (1968-ban készült üzemterv): 9a–11 NY20
h) „Őserdő”, területe: 14,0 ha.
Szalafő: 041 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Szalafő (1973-ban készült üzemterv): 11 TI4, 13 C–D, TI1, TI2,
i) Idős lucfenyves, területe: 5,0 ha.
Rábagyarmat: 091/f hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Rábagyarmat (1968-ban készült üzemterv): 4n.
j) Lucfenyő-fasor, területe: 5,5 ha.
Daraboshegy: 087, 090 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Daraboshegy (1977-ben készült üzemterv): 2 D–ből, 2 E–ből, 2 F–ből, 3 A–ból, 4 A–ból, 5 B–ből.
k) Szőce-patak völgye, területe: 118,2 ha.
Szőce: 0139/54, 0139/58–59, 0139/65–70, 080/18–112, 082, 083, 0146, 0147, 0150, 0152, 0153–0156, 0161, 0148, 0162/2, 0163–0166, 0.168, 0198/a.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Szőce (1977-ben készült üzemterv): 5 G–ből, 5 J–M, 18 A, 19 A, 20 B, 28 A–TI, 43 A, 52 A, 60 A, 71 A, 96 A, 143 A, 145 A, 147 A, 226 A, 228 A, 232 A.
l) Fekete-tó és környéke, területe: 60,3 ha.
Farkasfa: 07, 0150, 0176 hrsz.
Orfalu: 057 hrsz.
Szalafő: 038/1, 041 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Farkasfa: (1973-ban készült üzemterv): 115 a,
Orfalu (1969-ben készült üzemterv): 10 a, 27 b–ből,
Szalafő (1973-ban készült üzemterv): 1 A–T1.
m) Lúgos-környék, területe: 56,7 ha.
Viszák: 0154/a–m hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Viszák (1973-ban készült üzemterv): 1 A–VF.
n) Zala-rét, területe: 2,8 ha.
Szalafő: 038/1 hrsz.
A fentiből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Szalafő (1973-ban készült üzemterv): 8 TI, 10 TI1.
o) Hársas-patak völgye, területe: 101,1 ha.
Apátistvánfalva: 05/10c, 05/11–18, 05/21b, 05/22–23, 05/37–44, 07/1c–d, 07/25, 024/a, 025–026/a, 026/b, 026/29–34, 012/2a, 016/17–20, 016/24b, 016/25, 016/26b, 016/27d, f, 016/28–50, 025, 026/b, 026/29–34 hrsz.
Máriaújfalu: 018/1–9, 021/1–2, 022/1–5, 023, 024/1–6, 025–028, 030, 031/1–2 hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Máriaújfalu (1969-ben készült üzemterv): 8a–9 R11, 16 c–d, 20 a.
p) Lúgosi–patak völgye, területe: 27,3 ha.
Ivánc: 0229/a–g, 0229/y–z, 0231/c, 0233/c, 0235/a, e hrsz.
A fentiekből erdőterület az erdőgazdasági üzemterv jelölése szerint:
Ivánc (1977-ben készült üzemterv): 5 C, D, O, 6 TI1, TI2, VF1, VF2, UV, 7 M, 8 TI
Szigorúan védett terület összesen: 2.809,0 ha.
9. Alapvető védelmi előírások:
a) A TK fenntartását, kezelését és fejlesztését a gazdálkodási és természetvédelmi érdekek egyeztetésével kell végezni.
b) A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
c) A TK természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatvilág termő, illetve élőhelyeinek fenntartására, szükség szerinti helyreállítására.
d) A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OKTH az érintett szervek bevonásával a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetve részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban állapítja meg. A szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben, az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.
10. A TK természetvédelmi kezelésével a MÉM Szombathelyi Állami Erdőrendezőséget bízom meg.
A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.
11. Egyéb rendelkezések:
a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, fejlesztési-, mező-, erdő-, vízgazdálkodási stb. közép- és hosszú-távú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.
b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. Megfelelő helyen a „Tájvédelmi Körzet” feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetnie.
d) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
e) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k l á s
Az Őrség, amely földrajzi, florisztikai, növényföldrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, Vas megye e nyugati részén terül el és az Alpokalja, illetve a Vasi dombvidék határolja. A különböző szaktudományok nem teljesen ugyanazt a területet értik alatta. A néprajzi Őrség hajdan 18 községből állt, élén az őrispánnal. A geobotanikai értelemben vett Őrség a Rábától délre, Körmendtől a megye-, illetve az országhatárig húzódik, benne a Vendvidékkel, amelynek elnevezése lakói anyanyelvére utal.
Az Őrségi TK a növényföldrajzi Őrséget vette alapul, mert ennek határai természetesek, illetve mesterséges határai is jól azonosíthatók, területe pedig természetföldrajzi egységet alkot. Jelentőségét az adja meg, hogy hazánk azon kevés tájainak egyike; ahol az emberi beavatkozás a táj jellegét, növény- és állatvilágát, természetes vízfolyásait még nem változtatta meg, ugyanakkor alapvető gazdálkodási módjai: a mező- és erdőgazdálkodás a természeti értékek védelmével jól összehangolható, sőt együttesen fejleszthető.
Az Őrség természeti értékeit szerencsésen egészítik ki történelmi adottságai. A dombtetőre épült „szerek” a határ őriztetésére idetelepített és szabad jogállásukat a 17. századig megtartó őrtállók települései. A szeres településforma maradványai, a népi építészet jelentős emlékei. A néprajzi értékek helyszínen történő megőrzése, a néphagyományok ápolása növelik a táj értékét, indokolják távlatban történő megőrzését.
Az Őrség értékeit eddig számosan kutatták, védelmét közülük többen a Vas megyei Tanács V. B. kezdeményezésével egyidejűleg javasolták.
Az Őrségi Tájvédelmi Körzet védelmet érdemlő értékei:
Földtani értékek
A 300–400 m tengerszint feletti magasságra kiemelkedő, aprólékosan felszabdalt táj felszíni arculatát az erodált dombsorok, keskeny hegyhátak és vízválasztó gerincek, lapos tetők, mélyre vágott eróziós völgyek jellemzik. Tengerszint feletti magassága a legnyugatibb kiszögelésben éri el a legmagasabb értéket (Ezüsthegy 404 m.) Az eróziós dombsorok felszínét a Rába és a Mura kavicstakarója és a kisebb patakok hordalékkúpjai borítják. A merészebb térszíni formák csak ott ismeretesek, ahol a lágy mésztartalmú pannon homokkőpadok bukkannak a felszínre. Ezeken kívül szilárd alapkőzet sehol sincs a felszínen. A dombok nagy részét harmadkori agyag és vályog építi fel, melyet jelentős kiterjedésben borít az alpi eredetű pliocén és pleisztocén kavics. Különösen a Vendvidéken kiterjedtek a levantei rétegek is. Figyelmet érdemlőek a Felsőszölnök határában képződött, sajátos geomorfológiai képződmények, a suvadások.
Víztani értékek
A TK területének, de különösen a legnyugatibb elhelyezkedésű Vendvidéknek éghajlata dealpin, óceáni jellegű. Országosan itt a legkisebb a nyári napfénytartam; 8,1 C° az évi középhőmérséklet és 850 mm feletti az évi csapadékmennyiség. Ez, valamint ennek eloszlása (júliusban is 100 mm felett van a lehulló csapadék) határozza meg a TK vízgazdálkodását.
A TK 3 folyónak: a Rábának, a Zalának és a Kerkának vízgyűjtője, s területén 10, egyenletesen bővízű patak folyik át. Nyugati részén, Szalafőn, a Fekete-tó környéke a Szala (Zala) forrásvidéke.
A 100–150 mm felesleggel záruló évi vízmérleg lefolyástalan területeken átmeneti lápok kialakulását eredményezte (Szalafő: Fekete-tó), a felszíni vizek és a kristálytiszta rétegforrások sokasága ritka tőzegmohás-társulások (Szőce), jó növekedésű erdőállományok és páratlanul gazdag flóra fennmaradását biztosítják.
Nagyobb állóvizei (Vadása-tó, Himfai-tó, Barkás-tó) mesterséges eredetűek, egy-egy patak felduzzasztásával keletkeztek. Jelentős szerepük van a hétvégi szabadidő üdülésszerű eltöltésében.
Növényvilág
Az Őrségi TK botanikailag legértékesebb része, a Vendvidék (Szentgotthárdtól nyugatra) a kelet-alpesi flóratartomány (Noricum) stájer flórajárásához (Stiriacum) tartozik, míg többi területe az ugyancsak változatos átmeneti flóravidék (Praenoricum) vasi flórajárásának (Castriferreicum) része. Mindkét flórajárás területén érezhető az Osztrák Alpok földrajzi közelsége, aminek következtében a pannóniai medence jellegzetes növényfajai mellett számos postglaciális maradványfaj, dealpin-montán elem, valamint délről felszivárgó illyr-szubmediterrán fajok teszik szokatlanul gazdaggá a vegetációt.
Az uralkodóan hűvös és csapadékos nyarak miatt a táj legjellemzőbb növénytársulásai a magashegységi–boreális flóraelemekben bővelkedő, jégkorszak utáni erdeifenyő-nyír kor maradványaként megmaradt, állandóan megújuló erdeifenyevesek elegyetlen (Myrtillo-Pinetum) és tölgyelegyes (Pino-Quercetum) társulásai. Ezeknek a mészkerülő erdeifenyveseknek dús mohapárnáiban tömegessé válnak a nálunk másutt ritkaságszámba menő korpafüvek (Lycopodium clavatum, L. annotinum, Diphasium complanatum). Megtalálható valamennyi hazai körtike–fajunk (Pyrola rotundifolia, P. chlaantha, P media, Orthilia secunda, Chimaphila umbellata) és a fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus) együtt a vörös áfonya (V. vitisidaea) is. A gyengébb termőhelyeken a csarab (Calluna vulgaris), más törpecserjék (Genista sagitallis, G. ovata ssp. nervata, Cytisus supinus, C. nigricans stb.), a legeltetéstől és alomszedéstől leromlott helyeken pedig a fonalas csenkesz (Festuca tenuifolia) és a háromfogfű (Sieglingia decumbens) értékes, jellemző elemek. Az acidofil fenyvesek szélein feltűnik a havasi éger (Alnus viridis) is.
A mészkerülő erdeifenyveseket gyakran teszik változatossá az Őrségben akár ezek degradációs stádiumaként, akár a progresszív szukcesszió első lépcsőjeként értékelhető nyíres–csarabos fenyérek: (Calluno–Genistetum germanicae) sok, egykori erdőt jelző maradványfajjal (Carex Fritschii, C. umbrosa); továbbá a mészkerülő tölgyesek (Castaneo–Quercetum), mészkerülő gyertyános-tölgyesek (Luzulo–Querco-Carpinetum) és mészkerülő bükkösök (Deschampsio–Fagetum). A mészkerülő gyertyános tölgyesekben értékes faj az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), a mészkerülő bükkösök dealpin eleme Iváncnál a Mnium orthorhynchium nevű moha, Szőce felett pedig az ernyős és olasz hölgymálok közötti átmeneti kisfaj, a Hieracium laurinum, valamint a Scapania mucronata és az Eucalyx hyalinus mohafajok.
Az Őrséget tájképileg jellegzetessé, növényzetileg értékessé teszi a lucfenyő (Picea abies) tömeges jelentkezése. A jegenyefenyő-elegyes lúcosok (Abieti-Piceetum) a Vendvidéken és a lúcelegyes bükkös (Abieti-Fagetum) a Hegyhát kavicsfennsíkjának északi letörésénél (Rábagyarmat, Ivánc) természetesek. E lúcosokban él az immár kizárólag az Őrségre korlátozódó bordaharaszt (Blechnum spicant), a keletalpesi-montán hegyi pajzsika (Lastrea limbosperma) és az Őrség bennszülött harasztja, a Dryopteris Borreri. A hegyi pajzsika őrségi állandó kísérője lúcosokban a nagyon ritka, feltűnően szép fecske tárnics (Gentiana asclepiadea), és az enyves aszat (Cirsium erisithales). A gazdag mohaszintet hegyvidéki ritka fajok (pl. Bazzania trilobata, Calypogeia fissa, C. trichomanis, Lepidozia reptans, Riccardia palmata, R. sinuata, Scapania nemorosa, stb.) teszik egyedülállóvá.
Az elegyes fenyvesekkel borított, erősen tagolt halmok mély völgyeiben hegyvidéki égerligetek (Aegopodio-Alnetum, Carici brizoidi-Alnetum) díszlenek. Égerláp (Carici elongatae-Alnetum) csak szórványosan, pl. Szakony falunál, Szőcén és Viszákon fordul elő. Az égerligetekben megjelenik a szőrös nyír (Betula pubescens), legszebb kiteljesedésében (Szakony-falunál) pedig a struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) alkot állományt; a Grajka-völgyben és Szőcén a hegyi zergevirág (Doronicum austriacum) és a reliktum zergeboglár (Trollius europaeus) e társulás páratlan értékei.
Ahogyan az Őrséghez hozzátartoznak a fenyvesek, az éger és kőrisligetek (Carici remotae–Fraxinetum), úgy tartoznak szorosan a tájhoz az átmeneti tőzegmohás lápok, láprétek és magashegységi kaszálórétek.
A tőzegmohás átmeneti lápokat (Carici echinatae-Sphagnetum) a kavicsrétegek közül előtörő, jéghideg és kristálytiszta forrásvizek éltetik, s bár a TK több helyén megtalálhatók, leggazdagabbak a Szőce-patak völgyében, a szalafői Fekete-tónál és a Grajka-völgyben lévők. Ezeknek a lápréteknek mohaszintjét 10 tőzegmohafaj (Sphagnum acutifolium, Sph. contortum, Sph. fimbriatum, Sph. inundatum, Sph. obtusum, Sph. palustre, Sph, platyphyllum, Sph. recurvum var. amblyhyllum, var. mucronatum, Sph. subsecundum) alkotja. A Sph. contortum forrásos helyeken uralkodik, a Sph. inundatum és Sph. obtusum Drepanocladus vernicosus-szal együtt a völgyfenék ingólápjait jellemzi. A lápok nevezetességei: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegeper (Comarum palustre) és a mocsári füzike (Eplilobium plaustre). Szőcén, a tőzegmohás láprétekhez csatlakozik az ország egyetlen tőzegkákás társulása (Rhynchosperetum albae). Nagy figyelmet érdemelnek a magashegységi forráslápok mohatársulásai (Bryetum schleicheri) is, amelyben a vízzel öntözött kavicsokat Pellia- és Calliergon-mohák mellett a Bryum Schleicheri párnácskái, a vízerek szegélyét a Riccardia multifida, Philonotis caespitosa, Ph. fontana fajok borítják. A Grajka völgyi tőzegmohásban a szürkés sás (Carex canescens) páratlan. A társulás szegélyzónáiban és semlyékjeiben a magashegységi, gyapjas-sásos láprét (Carici inflatae-Eriophoretum) jelzik az Alpok közelségét, Szőcén ehhez csatlakozik a selyemsásos láprét (Caricetum acutiformis-ripariae), benne Szakonyfalunál a réti palástfű (Alchemilla xanthochlora) egyetlen hazai előfordulása. A lápok iszapos, letaposott helyein a sűrű és krajnai csetkáka (Eleocharis ovata, E. carniolica) tömege figyelemreméltó (Peplis portula-val és néhány érdekes májmohával, pl. Riccia sorocapra, R. canaliculata, Cephaloziella hampeana var. erosa fajokkal).
A láprétek (Junceto-Molinietum) fenti átmeneti lápok és acidofil magassásosok feltöltésében vesznek részt. Ezekben mindig uralkodik az Őrség területén a szőrfű (Nardus stricta) és a kékperje (Molinia coerulea). Higrofil ritka elemei: a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), a sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) és a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris). A rétek acidofil, szárazságtűrő elemei: az Őrségre nagyon jellemző, erősen védelemre szoruló henye boroszlán (Daphne cneorum var. arbusculoides), a kétlevelű sisakvirág (Platanthera bifolia) és más Orchis-fajok.
A térszint emelkedésével a mocsár- és láprétek fajai keverednek a hegyi rétek növényfajaival. Jól mutatják ezt a szőrfű és a kígyó-keserűfű felhúzódása hegyvidéki kaszálórétekre (Triseto-Polygonion). E magashegységi kaszálórétek több réttípusba sorolhatók (F. atucetum rubrae, F. ovinae, F. o.- Nardetum, Trisetum flavescentis, stb.), s rendkívüli fajgazdagságukból legfontosabb ritkaságként különleges természeti értéket jelent a hegyi árnika (Arnica montana), az Őrségre jellemző krajnai pacsirtafű (Polygala nicaeensis ssp. carniolica var. pannonica) és számos kosbor-faj.
A TK területén nagy kiterjedésben levő, felsorolt társulások mellett kisebb jelentőségű növényegyüttesekből említésre érdemesek a cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), sok szárazságtűrő elemmel (Patentilla alba, Anthericum ramosum, Pulmonaria angustifolia, Rubus tomentosus, stb.) a bükkösök (Cyclamini-Fagetum) két ritka növénnyel: az alpin-illir zalai bükkönnyel (Vicia oraboides) és a kakasmandikóval (Erythronium dens-canis), a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) az erdei ciklámennel (Cyclamen purpurascens).
Állatvilág
A változatos növényvilágra támaszkodó makro- és mikrofauna a területet az Alpokalja (Noricum) faunakörzethez kapcsolja, jóllehet benne már illyr elemek is megtalálhatók. Az állatvilágot erdőlakó (silvicol) és hegyvidéki (montan) fajok gazdagsága jellemzi.
Nagyvadállománya megegyezik a környező területével, szarvasállománya – különösen Ivánc környékén – a megye legjobbja. Újabban kisebb dámvad populáció is előfordul.
A kisemlősök közül a nyuszt (Martes martes), a nyest (Martes foina), a menyét (Mustela nivalis), a hermelin (Mustela erminea) és a vidra (Lutra lutra) jelentősek.
A nagykiterjedésű erdőségek kedveznek pusztulóban levő ragadozó madaraknak. Így különösen a vörös kánya (Milvus milvus), a héja (Accipiter gentilis), a karvaly (A. nisus), az egerészölyv (Buteo buteo), a vörös vércse (Falco tinnunculus) érdemelnek említést. Baglyok közül megtalálható az erdei fülesbagoly (Asio otus), a kuvik (Athene noctua), a macskabagoly (Strix aluco) és a gyöngybagoly (Tyto alba). A mintegy 10 éve eltűnt siketfajd (Tetrao urogallus) visszatelepítésének a szakonyfalui védett erdőtömbben megvan a lehetősége.
Énekes maradak közül jellegzetes a kormosfejű cinege (Parus montanus), a fenyves cinege (P. ater), a hegyi billegető (Motacilla cinerea) és a királyka (Regulus regulus). Ritka montán faj a kormos varjú (Corvus corone).
A védett kétéltűek közül számos faj megtalálható, jelentősebb fajok: foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és az alpesi gőte (Triturus alpestris).
A lepkék fajgazdagsága itt felülmúlja az ország más vidékeit. A nagylepkék száma közel 500 faj, közülük egyes ritka fajok hazánkban főleg itt találhatók. Ilyenek az Apamea tallósi, a Coenotephria sagittata és a Macaris signaria (tőzegmohás erdei fenyvesben). Érdekes magashegységi nagylepke-fajok a Callocalpe undulata (erdei fenyvesben), Dysstroma truncata (mészkerülő bükkösben). Erebia aethiops és Eustroma reticulata (őshonos lúcosban), Cnophos dilucidaria (erdei fenyvesben), Lycaenides idas, Scopula umbelaria (erdei fenyvesben és más mészkerülő bükkösben). A bagolylepkék közül ritka, magashegységi fajok az Apatele vrassalis, A. cuspis (havasi égeren), A. strigosa Apamea crenata, Anaplectoides prasina, Bomolocha crassalis, Eugrapha signes.
Araszoló lepkék közül ritkább fajok: Calostygia olivata, Ecliptoptera capitata, Eupithecia castigata, E. plembeolata, E. veratraria, Scopula caricaria (Alchemilla xanthochloran), There obeliscata.
Az avarszintben élő fauna is változatos. Itt fordul elő tömegesen a hazánkban található legnagyabb kaszáspók (Ischyropsalis helwigii). Az erdei fenyves társulásokban megtalálható a Cylindroiulus grodensis és a ritka Styrioiulus pelidnus ikerszelvényesek. Az égeresekben a dealpin jellegű Ceratosoma elaphron nubium és a C. triaina, a gyertyános-tölgyesekben a Polydesmus edentulus él. Vizenyős réteken a hegyi szitakötő (Cordulaguster bidentatus) és a hegyi vidrapók (Dolomedes fimbratus) gyakori.
Település- és kultúrtörténeti értékek
A természeti viszonyok által kialakított őrségi táj mai arculatát társadalmi viszonyok és a termelési mód folyamatos változása hozta létre.
A mezőgazdaság a határövezetet ellátó szabad magyarok által elsősorban védelmi célból kialakított szeres települések környékén kezdődött meg. Ám az agyagos, vizet át nem eresztő termőtalaj az állattartás kivételével sohasem kedvezett a mezőgazdálkodásnak, ezért évszázadokon keresztül szántók és erdők váltógazdálkodása alakult ki. A felesleges víz elleni védelem fejlesztette ki a talaj előkészítés különleges alakját, az ún. bakhátas szántást. A mezőgazdálkodást az 1960-as években kezdődött talajjavítás emelte mai szintre.
Az erdőgazdálkodás az Őrség optimális gazdálkodási módja, a termőhely itt kedvez leginkább hazánkban nagy területen az erdei fenyőnek.
Nagyüzemi mezőgazdálkodás és az ipari jellegű nagyközségek a települések zömében már zárt utcasort alakítottak ki, mindössze Őriszentpéter, Szalafő őrizte meg a szeres települést, Apátistvánfalva a szórványtelepülés maradványait. Ezek a települések és az egyes épületek az Őrség múltjáról, gazdálkodásáról és kultúrájáról vallanak. A ma meglevő legkisebb házak,– amelyek mindegyike népi műemléknek tekinthető – építőanyagában, beosztásában, elhelyezésében jól tükrözi korának életkörülményeit. A faanyagú boronaházak (Szalafő-Pityerszer), a fadíszítések gazdag erdőterületekre utalnak. A kerített házak, és a tókák az állattartó gazdálkodásnak, a faharanglábak (pl. Pankasz) kézművesség tárgyi bizonyítékai. A kerítésnélküli porták a szeres nagycsalád összetartozásának emlékei. Megőrzésük fontos feladat.
Az őriszentpéteri templom középkori építészetünk kiemelkedő értéke.
A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők, használók), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek.
A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosítja.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
mb. elnöke
A) AZ ŐRSÉGI TÁJVÉDELMI KÖRZET HELYRAJZI SZÁMAI
|
Község |
hrsz. |
|
Alsószölnök |
02–0100 |
|
Apátistvánfalva |
01–0121 |
|
Csörötnek |
054–056,060–0272 |
|
Daraboshegy |
02–093 |
|
Farkasfa |
02–0139 |
|
Felsőmarác |
02–0329 |
|
Felsójánosfa |
02–066 |
|
Felsőszölnök |
02–0288 |
|
Halogy |
02–011,024–027,071,073–0156 |
|
Hegyhátszentjakab |
02–0180 |
|
Hegyhátszentmárton |
02–0101 |
|
Ispánk |
02–0117 |
|
Ivánc |
02–0240 |
|
Kétvölgy |
02–071 |
|
Kisrákos |
02–0102 |
|
Kondorfa |
02–0279 |
|
Magyarlak |
02–0236 |
|
Máriaújfalu |
02–087,089–098 |
|
Nádasd |
0312/3–0314,0319–0323,0329–0330,0338–0366,0372–0376,0378–0396,0431–0436 |
|
Nagyrákos |
02–0155 |
|
Orfalu |
02–085 |
|
Őrimagyarósd |
02–0142 |
|
Őriszentpéter |
01,02–069,071–0411 |
|
Pankasz |
02–0107 |
|
Rábagyarmat |
02–012,017–026,037–044,047–0305,0317–0348 |
|
Rábatótfalu |
02–093 |
|
Szaknyér |
02–069 |
|
Szakonyfalu |
02–0172 |
|
Szalafő |
01–0177 |
|
Szatta |
02–0121 |
|
Szentgotthárd |
02–015,018–019,022–0167,0169,0172,0186–0188 |
|
Szőce |
02–0222 |
|
Viszák |
02–0164 |
B) ŐRSÉGI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT
Község |
Művelési ágak |
Belterület |
Összesen |
|||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szántó |
Rét |
Szőlő |
Kert |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Műv. Alól kivett |
|||||||||||||
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
Alsószölnök |
195 |
2982 |
142 |
9528 |
|
– |
|
– |
0 |
2625 |
37 |
7115 |
467 |
7681 |
73 |
2036 |
|
|
917 |
1967 |
Apátistvánfalva |
136 |
7406 |
157 |
9031 |
0 |
3942 |
|
|
6 |
7373 |
147 |
0214 |
626 |
7192 |
39 |
3349 |
171 |
2267 |
1286 |
0774 |
Csörötnek |
175 |
0736 |
102 |
4160 |
11 |
6895 |
|
|
3 |
8347 |
105 |
8984 |
1154 |
2367 |
42 |
6381 |
|
|
1595 |
7870 |
Daraboshegy |
136 |
0077 |
13 |
9777 |
1 |
9199 |
|
– |
0 |
0903 |
14 |
1066 |
248 |
6405 |
17 |
7179 |
|
|
432 |
4606 |
Farkasfa |
186 |
8073 |
115 |
1589 |
|
– |
|
– |
4 |
5006 |
43 |
4450 |
994 |
8959 |
29 |
3950 |
|
|
1374 |
2037 |
Felsőjánosfa |
115 |
7340 |
44 |
8747 |
0 |
6164 |
|
– |
|
– |
4 |
8970 |
48 |
5623 |
9 |
0875 |
|
|
223 |
7719 |
Felsőmarác |
785 |
6525 |
181 |
2871 |
|
– |
|
– |
0 |
6574 |
191 |
4185 |
408 |
2455 |
78 |
7871 |
|
|
1646 |
0481 |
Felsőszölnök |
333 |
8565 |
135 |
4012 |
0 |
0522 |
|
– |
37 |
4960 |
120 |
9881 |
1447 |
7013 |
209 |
1956 |
|
|
2284 |
6909 |
Halogy |
186 |
4991 |
10 |
5769 |
0 |
4114 |
|
– |
0 |
1464 |
21 |
2129 |
110 |
8874 |
21 |
9935 |
|
|
351 |
7276 |
Hagyhátszentjakab |
431 |
9837 |
89 |
7487 |
5 |
0963 |
|
– |
0 |
1897 |
12 |
2059 |
282 |
9838 |
31 |
2544 |
|
|
753 |
4625 |
Hegyhátszentmárton |
242 |
8602 |
69 |
4932 |
|
– |
|
– |
1 |
0625 |
45 |
3677 |
852 |
4161 |
44 |
0824 |
|
|
1255 |
2824 |
Ispánk |
205 |
6608 |
54 |
6552 |
0 |
2626 |
|
– |
0 |
4985 |
0 |
5296 |
337 |
8337 |
14 |
9777 |
|
|
614 |
4181 |
Ivánc |
608 |
8475 |
118 |
1283 |
|
– |
|
– |
1 |
4103 |
153 |
5467 |
635 |
7322 |
80 |
7710 |
|
|
1598 |
4360 |
Kétvölgy |
133 |
3220 |
100 |
4542 |
0 |
0604 |
|
– |
5 |
9369 |
70 |
4316 |
251 |
1270 |
66 |
2237 |
|
|
627 |
5558 |
Kisrákos |
445 |
8163 |
92 |
7149 |
3 |
2107 |
|
– |
0 |
0842 |
26 |
3172 |
410 |
6449 |
28 |
3108 |
|
|
1007 |
0990 |
Kondorfa |
621 |
3411 |
170 |
7661 |
0 |
2011 |
|
– |
1 |
3707 |
88 |
9444 |
983 |
8215 |
64 |
4065 |
|
|
1930 |
8514 |
Magyarlak |
73 |
5070 |
45 |
9064 |
5 |
4327 |
|
– |
2 |
0856 |
19 |
3515 |
335 |
7489 |
30 |
2074 |
|
|
512 |
2395 |
Máriaújfalu |
125 |
4633 |
55 |
7993 |
|
– |
|
– |
0 |
7920 |
16 |
9151 |
418 |
7274 |
15 |
9697 |
|
|
633 |
6668 |
Nádasd |
291 |
6665 |
6 |
4032 |
|
– |
|
– |
|
– |
26 |
3145 |
582 |
0991 |
18 |
7086 |
|
|
925 |
1919 |
Nagyrákos |
482 |
5413 |
249 |
4499 |
1 |
0000 |
2 |
0000 |
4 |
0000 |
35 |
9276 |
722 |
2537 |
67 |
8708 |
|
|
1565 |
0433 |
Orfalu |
61 |
3348 |
63 |
2292 |
0 |
0945 |
|
– |
0 |
2014 |
37 |
9015 |
415 |
0413 |
44 |
6934 |
|
|
622 |
4961 |
Őrimagyarósd |
593 |
8082 |
61 |
0820 |
|
– |
|
– |
0 |
8643 |
15 |
2916 |
412 |
5670 |
34 |
8459 |
|
|
1118 |
1590 |
Őriszentpéter |
789 |
0701 |
282 |
3260 |
0 |
9215 |
|
– |
0 |
0975 |
108 |
8012 |
1808 |
8292 |
132 |
2912 |
227 |
7456 |
3350 |
0823 |
Pankasz |
281 |
4255 |
125 |
4325 |
0 |
6872 |
|
– |
0 |
2471 |
17 |
2381 |
396 |
8739 |
51 |
5586 |
|
|
873 |
4629 |
Rábagyarmat |
391 |
7372 |
108 |
6841 |
|
– |
|
– |
2 |
0104 |
44 |
8254 |
923 |
6823 |
58 |
3194 |
|
|
1529 |
2588 |
Rábatótfalu |
251 |
4478 |
73 |
5743 |
|
– |
|
– |
|
– |
27 |
4629 |
331 |
0166 |
32 |
5208 |
|
|
716 |
0224 |
Szaknyér |
155 |
4571 |
21 |
8233 |
0 |
7460 |
|
– |
|
– |
1 |
1824 |
60 |
6233 |
7 |
9543 |
|
|
247 |
7864 |
Szakonyfalu |
102 |
1124 |
111 |
1240 |
|
– |
|
– |
|
– |
65 |
7024 |
740 |
1390 |
40 |
7413 |
|
|
1059 |
8191 |
Szalafő |
429 |
4437 |
162 |
9170 |
0 |
2298 |
|
– |
0 |
1568 |
84 |
0263 |
1661 |
7708 |
95 |
6090 |
304 |
5423 |
2738 |
6957 |
Szatta |
161 |
4555 |
75 |
3708 |
|
– |
|
– |
0 |
5352 |
10 |
4917 |
317 |
2715 |
14 |
5721 |
|
|
579 |
6968 |
Szentgotthárd |
345 |
4943 |
125 |
6755 |
|
– |
|
– |
|
– |
15 |
4988 |
263 |
2656 |
105 |
7196 |
|
|
855 |
6553 |
Szőce |
605 |
3881 |
95 |
2113 |
7 |
4674 |
|
– |
3 |
4343 |
19 |
9372 |
888 |
5415 |
37 |
8511 |
|
|
1657 |
8309 |
Viszák |
348 |
9598 |
127 |
8438 |
1 |
0766 |
|
– |
0 |
4849 |
7 |
4903 |
411 |
6876 |
28 |
7188 |
|
|
926 |
2618 |
ÖSSZESEN: |
10432 |
8119 |
3392 |
3616 |
41 |
5704 |
2 |
0000 |
79 |
1938 |
1638 |
4010 |
19952 |
1143 |
1669 |
0803 |
|
|
37911 |
0479 |
C) ŐRSÉGI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA TULAJDONOS CSOPORTONKÉNT
|
Művelési ágak |
Belterület |
Összesen |
|||||||||||||||||
Szántó |
Rét |
Szőlő |
Kert |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Műv. alól kivett |
|||||||||||||
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
ÁLLAMI TULAJDON: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ny.F. Kombinát |
230 |
3238 |
209 |
1435 |
|
– |
|
– |
3 |
3564 |
67 |
0912 |
11034 |
8703 |
148 |
0464 |
|
|
11692 |
8316 |
Állami gazdaságok |
378 |
9597 |
60 |
1477 |
|
– |
|
– |
|
– |
38 |
7543 |
60 |
6975 |
22 |
8570 |
|
|
561 |
4162 |
Községi tanácsok |
65 |
4283 |
43 |
9967 |
|
– |
|
– |
2 |
6283 |
28 |
5693 |
39 |
5705 |
338 |
9706 |
|
|
519 |
1637 |
Egyéb állami tulajdon |
7 |
4343 |
14 |
9114 |
|
– |
|
– |
|
– |
2 |
9231 |
6 |
4447 |
728 |
8082 |
|
|
760 |
5217 |
Állami tulajdon összesen: |
682 |
1461 |
328 |
1993 |
|
– |
|
– |
5 |
9847 |
137 |
3379 |
11141 |
5830 |
1238 |
5822 |
|
|
13533 |
9332 |
SZÖVETKEZETI TULAJDON: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Fenyvesalja” MTSz. Rátót |
558 |
3420 |
197 |
8956 |
17 |
1222 |
|
– |
7 |
0447 |
169 |
2193 |
836 |
7421 |
60 |
5059 |
|
|
1846 |
8718 |
„Egyetértés” MTSz. Nádasd |
428 |
2447 |
14 |
9593 |
1 |
9199 |
|
– |
0 |
0903 |
39 |
9751 |
249 |
5535 |
21 |
8010 |
|
|
756 |
5498 |
„Kossuth” MTSz. Cs. doroszló |
1778 |
3471 |
326 |
3010 |
0 |
4114 |
|
– |
3 |
1748 |
399 |
9162 |
793 |
1015 |
134 |
0243 |
|
|
3434 |
3763 |
„Őrség” MTSz. Őriszentpéter |
2466 |
5102 |
838 |
9763 |
2 |
6150 |
2 |
0000 |
2 |
5766 |
297 |
0842 |
1552 |
3145 |
136 |
9795 |
|
|
5299 |
0565 |
„Petőfi” MTSz. Zalalövő |
1 |
7759 |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
10 |
2171 |
|
– |
|
|
11 |
9930 |
„Salomvár–Zalaháshágy” MTSz. Salomvár |
4 |
9093 |
1 |
0326 |
|
– |
|
– |
|
– |
0 |
2512 |
6 |
3984 |
|
– |
|
|
12 |
5915 |
„Petőfi” MTSz. Viszák |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
1 |
3387 |
|
– |
|
|
1 |
3387 |
„Petőfi” MTSz. Felsőjánosfa |
26 |
9387 |
2 |
1810 |
|
– |
|
– |
|
– |
0 |
4935 |
7 |
2199 |
|
– |
|
|
36 |
8331 |
Mg. TSz–ek összesen: |
5368 |
8517 |
1381 |
7857 |
22 |
4066 |
2 |
0000 |
12 |
8866 |
907 |
3601 |
3460 |
2289 |
353 |
3107 |
|
|
11408 |
8303 |
„Vendvidéki” MG. Szakszöv. Szentgotthárd |
894 |
6006 |
599 |
4154 |
0 |
5628 |
|
– |
34 |
0222 |
329 |
6646 |
1521 |
2939 |
35 |
3305 |
|
|
3414 |
8907 |
„Őrség” MG. Szakszöv. Kisrákos |
1701 |
3899 |
398 |
4162 |
11 |
3759 |
|
– |
2 |
5789 |
52 |
5339 |
654 |
7483 |
2 |
0918 |
|
|
2823 |
2369 |
Erdőbirtokosság |
|
– |
0 |
7747 |
|
– |
|
– |
|
– |
0 |
1600 |
619 |
2441 |
8 |
1153 |
|
|
628 |
2941 |
Szövetkezeti tulajdon összesen: |
7864 |
8422 |
2380 |
3938 |
34 |
3453 |
2 |
0000 |
49 |
5877 |
1289 |
7206 |
6255 |
5252 |
398 |
8483 |
|
|
18275 |
2513 |
EGYÉNI TULAJDON: |
1883 |
4824 |
682 |
8978 |
7 |
2251 |
|
– |
23 |
6214 |
211 |
1127 |
2555 |
1383 |
31 |
4060 |
|
|
5394 |
8837 |
EGYÉB TULAJDON: |
2 |
4073 |
1 |
0579 |
|
– |
|
– |
|
– |
0 |
2269 |
0 |
1086 |
1 |
5435 |
|
|
5 |
3442 |
BELTERÜLET: |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
|
– |
703 |
5146 |
703 |
5146 |
TÁJVÉDELMI KÖRZET ÖSSZESEN: |
10432 |
8119 |
3392 |
3616 |
41 |
5704 |
2 |
0000 |
79 |
1938 |
1638 |
4010 |
19952 |
1143 |
1669 |
0803 |
703 |
5146 |
37911 |
0479 |
Irányelvek
az Őrségi Tájvédelmi Körzet kezeléséhez
1. Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás
a) Az Őrségi Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK) területét vagy rendeltetését érintő, vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához és módosításához az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban: OKTH) hozzájárulása szükséges.
b) A TK területét és rendeltetését érintő már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.
2. Földhasználat
a) A TK területén az erdő-, rét- és legelő művelési ágának megváltoztatásához az OKTH előzetes hozzájárulása szükséges.
b) Törekedni kell arra, hogy a 12%-os lejtést meghaladó szántóterületek a talaj erózió veszélye miatt erdő, vagy legelő művelési ágba kerüljenek.
3. Területfelhasználás, létesítmények elhelyezése
a) A TK területén minden területfelhasználáshoz, telekkialakításhoz, létesítmény elhelyezése és használatbavétele engedélyezéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
b) Az a) pontban foglaltakhoz nem szükséges az OKTH eseti hozzájárulása, ha az engedély iránti kérelem az OKTH egyetértésével jóváhagyott községrendezési terv alapján elbírálható.
c) A TK szigorúan védett területein csak természetvédelmi kezelést, erdő- és vadgazdálkodási célt szolgáló létesítmények helyezhetők el.
4. Tájvédelem
a) A TK területén a tulajdonos (kezelő) gondoskodik az épületek és létesítmények karbantartásáról, környezetük rendezéséről.
b) A TK területén, a külterületeken a nem üzemeltetett létesítményeket (feleslegessé vált kerítéseket, épületeket, stb.) meg kell szüntetni.
c) A TK területén a műtárgyak és vonalas létesítmények (utak, távvezetékek, hidak, stb.) elhelyezésekor fokozott figyelemmel kell lenni a tájvédelemre. Új távvezeték csak a szigorúan védett területen kívül, a természeti értékek sérelme nélkül létesíthető.
d) Az őrségi települések tájképi jellegének megőrzése céljából továbbra is fenn kell tartani a települések-rétek-legelők-erdők kapcsolódását úgy, hogy az erdő a belterületeket általában ne érje el.
e) A TK területén keletkezett szemetet, hulladékot (mező- és erdőgazdasági hulladékot is), bontási anyagot, szennyvizet stb. csak az illetékes hatóság által kijelölt helyeken szabad elhelyezni.
f) A TK területére hulladékot, szemetet, bontási anyagot, egyéb szennyező anyagot bevinni tilos.
g) A táj képét zavaró létesítményeket, kijelölt szeméttelepeket takarófásítással kell ellátni.
5. Vízügyi előírások
a) A TK területén különös figyelmet kell fordítani a fellápok, forrásvidékek, patakok és a talajvíz védelmére.
b) A TK területére szennyvizet rávezetni tilos. A területen keletkezett szennyvizet az illetékes hatóságok előírásai szerint kell kezelni. Felszíni szennyvíztárolás és a szennyvíz felszíni vagy felszínalatti vízbe való bevezetése tilos.
c) A TK szigorúan védett területeire szennyvíz még tisztított állapotban sem kerülhet.
d) A természetes vizek medrét, partvonalát csak az OKTH hozzájárulásával szabad megváltoztatni. Szabályozás esetén törekedni kell arra, hogy a vízfolyás egyik partján levő kísérő fák megmaradjanak.
e) Ahol az értékes növénytársulás létének alapja a jelenlegi hidrológiai állapot (pl. szőcei tőzegmohás), ott a patakszabályozás során törekedni kell arra, hogy csak a felesleges víz kerüljön időszakos elvezetésre.
f) Csatornák létesítése, tisztítása és kotrása, valamint egyéb létesítmények építése során kikerült földet a szükséges mértékben el kell teríteni és gyepesíteni kell.
g) A legelők, rétek és egyéb természetes, és mesterséges vizes területek megfelelő vízháztartásának biztosítása és a védett állapot fenntartása érdekében a vízügyi feladatokat az Országos Vízügyi Hivatal az OKTH-val egyetértésben határozza meg.
h) A TK-t érintő határfolyókra és patakokra vonatkozó nemzetközi vízügyi megállapodásoknál a természeti értékek védelmét is figyelembe kell venni. A megállapodásokról az OKTH-t- is tájékoztatni kell.
i) A TK területére kiható vízügyi munkák, vízhasználatok és vízilétesítmények engedélyezéséhez, illetve azok üzemmód változtatásához az OKTH hozzájárulása szükséges.
j) A TK vízügyi kezelését a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság az OKTH-val egyetértésben végzi.
6. Vadon élő állatok és növények védelme
a) A vadászható vadfajok és halászható halfajok kivételével a TK vadon élő állatvilágának minden faja védett. Azokat gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységükben zavarni tilos. Kivételt képez a kártékony vagy túlszaporodott fajoknak a biológiai egyensúly és a növénytermesztés érdekében szükséges szabályozása. A szabályozást az illetékes szervek az OKTH egyetértésével végezhetik.
b) A TK területén a védett állatok és növények károsítása tilos, gyűjtésük csak az OKTH engedélyével történhet.
c) A TK területére tájidegen vadon élő állat- és növényfajokat betelepíteni csak különlegesen indokolt esetben az OKTH engedélyével szabad.
d) Törekedni kell az egykor honos, de már kipusztult fajok (pl. siket fajd) visszatelepítésére.
7. Vadállomány kezelése
a) A TK területén a vadállomány kezelését vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint kell végezni. A vadgazdálkodási üzemtervet a MÉM az OKTH-val egyetértésben hagyja jóvá.
b) A vadgazdálkodási üzemtervben előírt vadkilövést, befogást el kell végezni. A vadkárok csökkentése érdekében szakszerű vadföldgazdálkodást és rendszeres téli vadetetést szükséges folytatni.
c) Az apróvad állomány védelme érdekében – a vadászatra jogosult és a mezőgazdasági üzemek együttműködése alapján – a mezőgazdasági gépeket vadriasztóval kell felszerelni.
d) A kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (mérgezés, csapdázás stb.) nem szabad alkalmazni.
e) A TK területén kijelölt parkerdőkben – a vadászati tilalmak figyelembevételével – vadászni csak november 1-től március 31-ig szabad.
8. Szántók kezelése
a) A TK területén levő szántók művelési águknak megfelelően hasznosíthatók.
b) A TK területén tarlóégetés csak kivételes esetben, a természetvédelmi szempontok figyelembevételével végezhető. Az árokpartok, útszélek felégetése tilos.
c) Törekedni kell arra, hogy a hagyományos földművelés emlékei (bakhátas talajművelés, termesztett növények és azok feldolgozása) bemutató jelleggel fennmaradjon.
9. Melioráció
A mező- és erdőgazdasági területeken tervezett meliorációs munkákhoz az OKTH hozzájárulása szükséges.
10. Rétek, legelők kezelése
a) A rétek, legelők szennyvízzel, hígtrágyával való öntözése az élővizek és a szigorúan védett területek szennyezése nélkül végezhetők.
b) A réteket és legelőket fennmaradásuk érdekében rendszeresen kaszálni, legeltetni kell. A ritka növények és állatok előfordulási, illetve fészkelési helyén az OKTH szabályozhatja a kaszálás és legeltetés időpontját és az esetleges feltörés lehetőségét. A korlátozás helyét, idejét és jellegét esetenként közli az érdekeltekkel.
c) A szigorúan védett területeken levő réteket és legelőket műtrágyázni, szennyvízzel vagy hígtrágyával öntözni, vegyszerrel kezelni nem szabad.
d) A rétek, legelők felégetéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
11. Erdők, fásítások kezelése
a) A TK szigorúan védett területein levő erdők és fásítások kezelését a MÉM az OKTH-val egyetértésben jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervekben szabályozza.
b) A szigorúan védett területeken levő erdőket az erdőgazdasági üzemtervekben természetvédelmi rendeltetésre kell besorolni. A TK szigorúan védett területein kívüli erdők továbbra is elsődlegesen fatermesztési, illetve egyéb célokat szolgálnak. A fatermesztést szolgáló erdőrészletekben az üzemtervi előírásokat – az adott időszakban technikailag és gazdaságilag elfogadható megoldások közül – a természetes állapotot legkevésbé zavaró módszerekkel, eljárásokkal kell végrehajtani.
c) A szigorúan védett területeken – elemi kár kivételével – tarvágás nem alkalmazható. A természetvédelmi rendeltetésű faállományok vágásérettségi korát erdőrendezési utasításban megállapított vágás-érettségi kornál alacsonyabban megállapítani nem szabad. A szigorúan védett területeken a fakitermelést és a kaszálást csak tenyészeti időn kívül szabad végezni.
A szigorúan védett területeken a nevelővágások során a szórtan elegyült fafajokat kímélni kell.
d) Gondoskodni kell a kiemelten védett madarak fészkelőhelyét tartalmazó erdőrészletek, erdőfoltok és egyes nagyméretű fák fenntartásáról. A kiemelten védett madarak fészkelőhelye körül – 1 ha–os védőkörzetben a költési és fiókanevelési időszakban tilos minden zavaró tevékenység.
e) Óvni kell a legelők, rétek fáit, az erdőszegélyek, nyiladékok mellett található különleges alakú, nagyméretű fákat.
f) Az erdőn kívüli egyes-, különleges nagyméretű idős fák, a fasorok és erdősávok kitermeléséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
12. Erdei melléktermékek gyűjtése, termesztése
a) A TK szigorúan védett területein gyógynövény és erdei melléktermék – erdei gyümölcs és gomba kivételével – nem gyűjthető.
b) Gyantászás a szigorúan védett területek kivételével a mindenkori technológiai és üzemtervi előírások betartásával megengedett.
13. Növényvédelem, vegyszerek alkalmazása
a) A szigorúan védett területeken csak rendkívüli esetekben használható növényvédőszer, az OKTH engedélyével. A szigorúan védett területek határaitól számított 200 m távolságig csak földi úton történő vegyszerezés alkalmazható.
b) Ha a vegyszerek alkalmazása során a természeti értékek károsodása lép fel, az OKTH az illetékes hatóság útján a vegyszerezést azonnal letilthatja.
14. Földtani kutatások
a) A TK területén végzendő földtani kutatásokat a Központi Földtani Hivatal az OKTH-val egyetértésben szabályozza.
b) A Központi Földtani Hivatal által feltárt ásványi nyersanyagok népgazdasági hasznosítására készített javaslatait az OKTH-val egyezteti.
15. Bányászat
a) A TK területén új bányatelek létesítése, új bánya nyitása csak az OKTH hozzájárulásával történhet.
b) A szigorúan védett területeken levő kavics-, agyag- és homokbányákat annak kezelője köteles a táj jellegének megfelelően rendezni. Szigorúan védett területeken levő, élő vízhez 500 méternél közelebb fekvő bánya szeméttárolásra nem használható.
16. Közlekedés szabályozása
a) A szigorúan védett területek közelében gépjárművekkel parkolni csak az utakon és a kijelölt helyeken szabad.
b) Egyes szigorúan védett területekre gépjárművel behajtani csak külön engedéllyel szabad.
c) Az a), b) pont alatti korlátozások nem vonatkoznak a természetvédelmi, termelési, hatósági feladatokat ellátó, valamint a katonai járművekre. Esetükben is törekedni kell arra, hogy a természeti értékekben a közlekedés miatt kár ne keletkezzék.
d) A TK területén – a belterületek kivételével – a gépjárművek mosása, olajcseréje csak a telephelyen, ill. az erre a célra kijelölt helyen történhet.
e) A szigorúan védett területeken a gyalogos közlekedés – ha azt tábla nem tiltja – csak a meglevő útvonalakon, gyalogösvényeken történhet. A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató, illetve tiltó táblákkal kell ismertetni az áthaladókkal.
17. Tudományos kutatás, oktatás
a) A TK területén zavartalan természeti feltételeket kell biztosítani a természeti értékek kutatásához, feltárásához.
b) A tudományos kutatások összehangolása és a természeti értékek védelme érdekében a TK területén kutatás, kísérlet, megfigyelés, gyűjtés végzéséhez az OKTH engedélye szükséges. Az engedélyezett tevékenység időpontját a természetvédelmi kezelővel előre közölni kell.
c) A kutatás, gyűjtés eredményét az OKTH rendelkezésére kell bocsátani, hogy azt felhasználhassa a TK kezelésének és fejlesztésének céljából.
d) Ha a kutatás, kísérlet a természetes állapot megbolygatásával jár, annak befejezése után a kutató szerv köteles az eredeti állapotot visszaállítani, a terepet rendezetten visszahagyni.
18. Látogatás, idegenforgalom
a) A TK tájképi értékeinek és természeti értékeinek megismertetésére a természetvédelmi érdekekkel és a mindenkori határövezeti előírásokkal összehangolt látogathatóságot kell biztosítani.
b) A TK területén a táborozásra engedélyezett helyeket a területileg illetékes szakigazgatási szerv az állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő a terület tulajdonosa (kezelője) és az OKTH egyetértésével jelöli ki.
19. Belterületek kezelése
a) A TK-hoz kapcsolódó településeken az épületek külső megjelenésében a táj jellegének megfelelő építészeti formákat kell alkalmazni.
b) Törekedni kell arra, hogy a TK területéhez tartozó Apátistvánfalva, Őriszentpéter és Szalafő községek hagyományos építészeti jellege megmaradjon. A három község rendezési tervét ennek megfelelően kell elkészíteni, illetve módosítani. A megvalósításhoz szükséges gazdasági és egyéb feltételt biztosítani kell.
c) Elő kell segíteni, hogy a TK területén a műemlékileg és faluképileg értékes épületek fennmaradjanak, és funkciót kapjanak.
1
Lásd az Őrségi Nemzeti Park létesítéséről szóló 4/2002. (II. 27.) KöM rendeletet. A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás