5/1978. OKTH határozat
5/1978. OKTH számú határozat
a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről1
1978.05.12.
A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi
határozatot.
1. Védetté nyilvánítom és tájvédelmi körzetnek jelölöm ki a Börzsöny hegység Pest és Nógrád megyében fekvő területeit a csatolt vázrajz (1. sz. melléklet) szerint.
2. A védetté nyilvánított terület neve: Börzsönyi Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK).
3. A TK a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték.
4. A TK Nógrád megyében: Borsosberény, Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád, Pest megyében: Bernecebaráti, Kemence, Nagybörzsöny, Perőcsény, Szokolya, Vámosmikola, Verőcemaros, Zebegény községek közigazgatási területén fekszik. Helyrajzi számait és földnyilvántartási adatainak összesítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A TK két különálló területből áll:
|
a) Magas-Börzsöny |
15 383,5 ha |
|
b) Szentmihály-hegy és környéke |
2 513,7 ha |
|
A TK területe összesen: |
17 897,2 ha |
6. A TK természetvédelmi törzskönyvi száma: 160/TK/78.
7. A TK rendeltetése:
a) Védje a táj jellegzetes arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg természeti értékeit:
– a változatos felszíni formákat, a sziklaalakzatokat, sziklafalakat és a szurdokvölgyeket,
– forrásokat és természetes vízfolyásokat,
– a természetes erdő- és állománytípusokat, a hegyi réteket, a természetes növénytársulásokat és a ritka növényfajokat,
– a ragadozó madár fészkelőhelyeket és a védett állatfajokat.
b) Őrizze meg a táj kultúrtörténeti értékeit.
c) Segítse a Dunakanyar üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programjában foglalt célkitűzések megvalósítását.
d) Biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges természeti feltételeket.
e) A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
f) Szolgálja a természeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló turizmust, idegenforgalmat és tudományos ismeretterjesztést.
8. Szigorúan védett területek:
A TK legjelentősebb természeti értékeinek fokozott védelme érdekében az alábbi területek szigorúan védettek:
|
a) Godóvár |
18,2 ha |
|
b) Felsőtamás-vár |
43,1 ha |
|
c) Kámorhegy–Kőember |
85,5 ha |
|
d) Mesepatak környéke |
55,0 ha |
|
e) Csarnavölgy–Sasfészekbérc |
1092,5 ha |
|
f) Musli |
3,1 ha |
|
g) Boros-hegy–Hosszú-bérc |
155,2 ha |
|
h) Nagy-Pogány-hegy |
67,2 ha |
|
i) Magas-Tax |
77,8 ha |
|
j) Királyrét |
10,3 ha |
|
k) Szent Mihály-hegy |
558,1 ha |
|
Összesen: |
2166,0 ha |
9. Alapvető védelmi előírások:
a) A TK fenntartását, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását összehangoltan és tervszerűen kell végezni.
b) A TK területén nem szabad olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának tenyészetét, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
c) A TK földtani alakzatait, barlangjait, természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni.
d) A TK területén a gazdálkodási (erdő-, mező-, rét-, legelő-, vad-, vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
e) A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OKTH az érintett szervek bevonásával, a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetőleg részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.
10. A TK természetvédelmi kezelését az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Egri Természetvédelmi Felügyelősége végzi. A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.
11. Egyéb rendelkezések:
a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, erdő-, mező-, vad-, vízgazdálkodási és egyéb közép- és hosszú távú terveket felül kell vizsgálni és szükség szerint el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.
b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. Megfelelő helyeken „Tájvédelmi Körzet” feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell kihelyezni.
c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetniök.
d) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
e) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A Börzsöny-hegység zárt hegytömege és a Duna-kanyar képét részben meghatározó Szent-Mihály-hegy az ország egyik nagy vonzást jelentő tájrésze.
A Börzsöny Budapest és környéke napi és hétvégi kirándulóterülete, amely a táj szépségével, kiterjedt erdőségeivel, a Magas-Börzsöny téli sportokra alkalmas csúcsaival azonban nemcsak Budapest lakóinak pihenését és felüdülését szolgálja, hanem a hazai és külföldi látogatók százezreit is vonzza. A Börzsönyben számos földtani képződmény, ritka növényfaj és növénytársulás érdemel védelmet. A Börzsöny ragadozó madárvilága fajokban különösen gazdag, számos kipusztulással fenyegetett fajnak nyújt kedvező fészkelőhelyet.
A felüdülés, pihenés, turizmus, ismeret- és élményszerzés céljából e tájrészt felkeresők számára meg kell őrizni a Dunakanyar és a Börzsöny tájképi szépségét, élettanilag kedvező természeti tulajdonságait, természeti és kultúrtörténeti értékeit.
A természeti értékek megőrzése és további fenntartása, a tájrész szépségének megóvása, a terület többcélú hasznosítása az egyéb hatósági intézkedések mellett, tájvédelmi körzet kialakításával biztosítható.
A Börzsönyben tájvédelmi körzet létesítését az 1016/1965. (V. 1.) Korm. sz. határozat elrendeli. A Börzsöny természeti értékeinek védelmére a Dunakanyar Intéző Bizottság, a Városépítési Tudományos és Tervező Iroda, több egyéb szerv és magánszemély tett javaslatot.
A Börzsönyi Tájvédelmi Körzet védelmet érdemlő értékei:
Földtani értékek
A hegység mélyföldtani aljazatát hozzávetőlegesen a Márianosztra–Nógrád vonaltól É-ra a csehszlovákiai Vepor-hegység mélybe süllyedt folytatásaként epi-mezozónás metamorf képződmények (biotitos, kvarc-csillámpala), míg a D-i részen a középhegységi kifejlődésű felsőtriász mészkő-dolomit alkotja.
A harmadidőszaki üledékes aljzatot elsősorban a K-i és D-i peremeken az oligocén agyag, homokkő, homok alkotja, mely a Börzsöny idősebb, vulkáni képződményeivel összefonódik. A miocén üledéket kavics, homok, homokos agyag (slir), riolittufa és lajtamészkő képviseli. Ez utóbbi, gazdag sekélytengeri faunát tartalmazó rétegeit találjuk Törökmező és Kemence-Bernecebaráti környékein. A vulkáni képződmények két nagy vulkáni ciklus keretében keletkeztek. Az első (paleogén) ciklus képződményei a Magas-Börzsöny Ny-i oldalán; Márianosztra–Nagyirtás-puszta–Rózsahegy–Bánypuszta–Kurucok–Csarnavölgy térségében ismertek (dácit, dacitoandezit, amfibol-piroxén és piroxénandezitek). A második (neogén) ciklus során gránátos amfibol-biotitdácit, dácit, majd egy későbbi fázisban amfibol piroxénandezit és agglomerátum hatalmas tömegei kerültek felszínre. Ezek a kőzetek alkotják a Korombérc–Nagyhideghhegy–Csóványos központi tömegét. A Korombérc–Nagy Inóc környékén több piroxénandezit lávaár figyelhető meg. Különösen értékes geomorfológiai képződmények a Csóványos oldalában levő Oltárkő, Szabókövek, a Sasfészekbérc sziklagerince és a nagykiterjedésű kőgörgetegek.
Növényvilág
A Börzsönyi TK túlnyomóan a magyar flóratartomány (Pannonicum) Északi Középhegységi flóravidéke (Matricum) nógrádi flórajárásába (Neogradense) tartozik, a hegység déli szélén áthúzódó flóraválasztó következtében azonban a TK déli része (a nagymarosi Ödög- és Szent Mihály-heggyel) a Dunántúli Középhegység (Bakonyicum) visegrádi flórajárásának (Visegradense) része. E növényföldrajzi kettősséget jól mutatja, hagy a Dél-Börzsönyben még sok olyan atlanti és szubmediterrán, illetve középeurópai flóraelemet (pl. Allium moschatum, Carex hallerriana, Convolvulus cantabricus, Coronilla coronata, Daphne laureola, Fraxinus ornus, Fumana procumbens stb.) találunk, amely itt éri el elterjedésének északi határát, ugyanakkor több pontusi, keletbalkán, dacikus és kontinentális elem (pl. Achillea crithmifolia, Crepis pannonica, Helleborus purpurascens, Melica altissima, Sempervivum marmoreum, Spiraea media stb.) nem terjed tovább nyugat felé.
A TK legfontosabb florisztikai nevezetessége a mészkedvelő, pannon endemikus magyarföldi gurgolya (Ferula sadleriana), amely 4 hazai lelőhelye közül andeziten csak az Ördöghegyen terem. Kárpáti endemikus növény a Börzsönyben a moldvai sisakvirág (Aconitum moldavicum). Az Északi Középhegységgel közös bennszülött faj a halványsárga repcsény (Erysimum pallidiflorum) és a Janka-tarsóka (Thlaspi Jankae) a zebegényi Malomvölgyben. A táj nevezetes dealpin-boreális fajai – elsősorban montán bükkösökben – a karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum ssp. graciele), a pávafarok (Polygonatum verticillatum), az osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum), és Csóványostól keletre a farkasbogyó (Scopolia carniolica); sziklaerdőkben a havasalji rózsa (Rosa pendulina) és ennek a jajrózsával (R. spinosissima) alkotott természetes hibridje: a R. reversa, és a bodzalevelű macskagyökér (Valeriana sambucifolia); hegyi kaszálóréteken a sudár kankalin (Primula elatior), a szirti páfrány (Woodsia ilvensis) és a barátszegfű ritka változata (Dianthus carthusianorum var. saxigenus).
A Börzsöny uralkodó s elsősorban az északi területek (Nagy Inóc, Nagyhideghegy, Csóványos, Magasfa) jellemző erdei andeziten a montán (Aconiti-Fagetum) és szubmontán (Melittio-Fagetum) bükkösök. Ezek a völgyekben egészen a hegység széléig ereszkednek és rányomják bélyegüket a hegység növényzetére. Bennük – a már említett dealpin-boreális fajok mellett – elterjedt a magasabb hegyvidékekre jellemző fürtös bodza (Sambucus racemosa) és a farkasboroszlán (Daphne mezereum).
A bükkös övben – de a bükköt néhol teljesen háttérbe szorítva – szép állományokat (Aceri-Fraxineturn) alkot a magas kőris (Fraxinus excelsior) is. Nemcsak É-Börzsönyben, de délen, Hegyestető és Szent Mihály-hegy között is megjelenik társulásában a havasalji rózsa (Rosa pendula), a tavaszi görvélyfű (Scrophularia verna) és a vad köszméte (Ribes uva-crispa). Ritkábbak s ezért fokozott védelmet igényelnek a kőrisben és hegyi juharban bővelkedő szurdokvölgyek (Phyllitidi-Aceretum, Parietario-Aceretum), melyeknek szép dísze a holdviola (Lunaria rediviva). Jellemző kifejlődésűek a hárskőris sziklaerdők (Mercuriali-Tilieturn).
A bükkösök övében nagy természeti értéket jelentenek a hegyi kaszálórétek (Alopecuro-Arrhenatheretum, Cynodonti-Festucion stb.). Legszebbek Királyházánál (Primula elatior), Királyréten (Orchis mascula ssp. signifer) és Foltán-kereszt körül, utóbbi helyen prémes tárniccsal (Gentiana ciliata), osztrák tárnicskával (Gentianella austriaca), karcsú palástfűvel (Alchemilla gracilis) és sápadt kosborral (Orchis pallens).
A gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petraeae-Carpinetum) a Börzsönyben alárendelt szerepet játszik; szép dísze a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). A tölgyes öv enyhébb lejtőin inkább a cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), a meredekebb oldalakon a mészkerülő andezit-tölgyes (Chrysanthemo corymboso-Luzulo-Quercetum) foglal helyet. Elsőben a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) ritkaság, másodikban a sátorozó aranyvirág (Chrysanthemum corymbosum), zanótok (Cytisus) és a pillás rekettye (Genista pilosa) tömeges.
Jellegzetesek az andezit karsztbokorerdők (Corno-Quercetum poetosum pannonicae, ill. Ceraso mahaleb-Quercetum) molyhos tölggyel (Quercus pubescens) és virágos kőrissel (Fraxinus ornus), elsősorban a Dél-Börzsönyben, de északon, Kemence határában is, Hontnál a bozontos árvalányhajjal (Stipa dasyphylla). Az Ördöghegytől Hegyestetőig a karsztbokorerdők egyrészt acidofil andezit sziklagyepekkel (Poetum pannonicae, Minuartio-Festucetum pseudodalmaticae) váltakoznak, másrészt a mészkerülő fajok mész és dolomitlakó fajokkal (pl. Alyssum montanum, Cotoneaster matrensis, Iris pumila, Lathyrus pannonicus ssp. collinus, Medicago rigidula, stb.) keverednek. A sziklás lejtőkön még tömeges az árvalányhaj (Stipa tirzae, S. crassiculmis); ritka társaik itt: a hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya), a homoki vértő (Onosma arenarium) és a pusztai meténg (Vinca herbacea). A sziklaormokon gyöngyvessző-cserjések (Spiraeetum mediae) utolsó hírmondói díszlenek.
Állatvilág
A Börzsöny állatvilága fajokban gazdag. A védett hüllők 8, a kétéltűek 11 faja található, a madarak 116 faja fészkel a védett területen. A Börzsöny igen fontos fészkelőhelye több, kipusztulással fenyegetett ragadozómadár fajnak. Rendszeresen fészkel a parlagi sas (Aquila heliaca), békászó sas (Aquila pomarina), kerecsen sólyom (Falco cherrug), kígyász ölyv (Circaëtus gallicus), vörös kánya (Milvus milvus), barna kánya (Milvus migrans). A ritka fajok közül fészkel még az uhu (Bubo bubo), a fekete gólya (Ciconia nigra).
A védett emlősök közül is több veszélyeztetett faj talál kedvező életfeltételeket a zárt erdőkben: nyuszt (Martes martes), nyest (Martes foina), hermelin (Mustela erminea), menyét (Mustela nivalis).
Kultúrtörténeti emlékek
Az elmúlt évezredekben az itt élő népek valóságos várláncolatot alakítottak ki a Börzsöny szélső csúcsain, ennek emlékei a Csehvár, Cigányvár, Pogányvár, Godóvár, a perőcsényi Salgóvár.
A XII–XV. században a Börzsönyben jelentős bányaművelés folyt. Zsigmond uralkodása idején Nagybörzsöny – akkori nevén Wersen – bányavárosi rangra emelkedett, s egyike volt a hét felsőmagyarországi bányavárosnak. A török hódoltság korában szünetelő bányászkodás a XVIII. században lendült fel ismét. Az ércbányászat nyomai ma is láthatók Bányapuszta, Kovács patak és a Kuruc patak völgyében. A XVIII. századi bányászkodáshoz egy fontos tudománytörténeti esemény is kapcsolódik. 1785-ben Kitaibel Pál valószínűleg a bányapusztai bányából néhány ércmintát kapott vegyelemzésre. Ezek vizsgálata során fedezte fel a tellúr elemet.
A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők, használók), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek.
A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosítja.
Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mb. elnöke
A) A BÖRZSÖNYI TÁJVÉDELMI KÖRZET HELYRAJZI SZÁMAI
|
hrsz. |
|---|
|
NÓGRÁD MEGYE |
|
|
|
Borsosberény: |
|
0139/4 |
|
|
|
Diósjenő: |
|
0129/1 |
|
0130/1–3 |
|
0131 |
|
|
|
Nagyoroszi: |
|
0120 |
|
0167–0171 |
|
|
|
Nógrád: |
|
0103 |
|
|
|
PEST MEGYE |
|
|
|
Bernecebaráti: |
|
0381–0382 |
|
0448–0470 |
|
|
|
Kemence: |
|
0123–0125 |
|
0126/1, 2 |
|
0127/1, 2 |
|
0128/1, 2 |
|
0129/1, 2 |
|
0130/1, 2 |
|
0131–0134 |
|
0135/2–11 |
|
0136 |
|
0137/1, 2 |
|
0138 |
|
0139/1–3 |
|
0140 |
|
0141/1–11 |
|
0142–0145 |
|
0146/1–21 |
|
0147 |
|
0148/1–20 |
|
0149–0150 |
|
0151/1–10 |
|
0152/1–14 |
|
16–22 |
|
0153 |
|
0154/1–5 |
|
0155–0158 |
|
0159/1, 2, 4, 5 |
|
0160–0177 |
|
0178/1–3 |
|
0179 |
|
0180/1, 2, 4–7, 9–11 |
|
0181 |
|
0182/1–7 |
|
0183/2–4 |
|
0184/1, 2 |
|
0185/1, 2, 6–12 |
|
0186/1, 2 |
|
0187 |
|
0188/1–5 |
|
0189–0194 |
|
0195/1, 3, 4 |
|
0196/1–3 |
|
0197–0198 |
|
0199/1, 2 |
|
0200 |
|
0201/1–3 |
|
0202/1–3 |
|
0203/1–5 |
|
0204/1–3 |
|
0212/1, 2 |
|
|
|
Nagybörzsöny: |
|
0174 |
|
0208/3–18 |
|
|
|
Nagymaros: |
|
049/2–4, 6 |
|
050–052 |
|
0135–0140 |
|
0141/4–10 |
|
0142/2 |
|
0143/1–3 |
|
0144–0149 |
|
0183–0184 |
|
0193/1 |
|
0195/3 |
|
0196–0197 |
|
0198/4 |
|
0203/15 |
|
0210 |
|
0222/1, 2 |
|
0223 |
|
0224/1, 2 |
|
0225 |
|
0237/20, 35, 57 |
|
0238–0239 |
|
0240/3 |
|
0241–0244 |
|
0245/1, 2 |
|
0246 |
|
0247/1–3 |
|
0248/1–4 |
|
0249 |
|
0250/1, 2 |
|
0251/1, 5–10 |
|
0252 |
|
0253/2–5 |
|
0255–0259 |
|
0260/1–10 |
|
0261/2, 3, 5–7 |
|
0262 |
|
0263/1, 2 |
|
0264–0268 |
|
0269/1, 2 |
|
0270/2, 4, 7–15 |
|
0271 |
|
0272/1, 2 |
|
0273–0280 |
|
0281/2–4 |
|
0282–0283 |
|
0284/1–7 |
|
0285 |
|
0286/1, 2 |
|
0287–0296 |
|
0346/1, 2 |
|
0352–0357 |
|
0358 |
|
0363–0366 |
|
0367/1, 2 |
|
0368/1, 2 |
|
0369–0372 |
|
|
|
Perőcsény: |
|
0288/1 |
|
0289–0290 |
|
0291/1, 2 |
|
0292–0293 |
|
0294/1, 2 |
|
0295 |
|
0296/1, 3–5 |
|
0297–0300 |
|
|
|
Szokolya: |
|
0437/1 |
|
0440/3–7 |
|
0441 |
|
0442/1, 2 |
|
0443/1, 2 |
|
(0444–0448 |
|
0449/1–5 |
|
0450/1, 3, 4 |
|
0451 |
|
0452/1, 2 |
|
0453/1, 2 |
|
|
|
Vámosmikola: |
|
082/1 |
|
083–085 |
|
086/1–3 |
|
087/1–3 |
|
088/2–5 |
|
089–090 |
|
091/1, 2 |
|
092/1, 2 |
|
093 |
|
|
|
Verőcemaros: |
|
031–032/1 |
|
033, 050, 056 |
|
057/1, 2 |
|
058/2, 5–8, 10 |
|
059–060 |
|
062–064 |
|
|
|
Zebegény: |
|
03–041 |
|
043–061 |
|
062/1, 2 |
|
063–075 |
|
076/3–6 |
|
077–079 |
|
080/1–4, 6, 7 |
|
081/1, 2 |
|
082–099 |
B) A BÖRZSÖNYI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA MŰVELÉS ÁGAK SZERINT
|
Község |
Szántó |
Rét |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Kivett |
Összesen |
|||||||
|
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
|
NÓGRÁD MEGYE: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Borsorberény |
|
|
|
|
|
|
|
145 |
1200 |
|
|
145 |
1200 |
|
|
Diósjenő |
|
|
35 |
8354 |
|
|
|
3063 |
7421 |
|
|
3099 |
5775 |
|
|
Nagyoroszi |
|
|
|
|
|
|
|
661 |
1951 |
9 |
0306 |
670 |
2257 |
|
|
Nógrád |
|
|
|
|
|
|
|
53 |
5000 |
|
|
53 |
5000 |
|
|
Nógrád megye |
|
|
35 |
8354 |
|
|
|
|
3923 |
5572 |
9 |
0306 |
3968 |
4232 |
|
PEST MEGYE: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bernecebaráti |
|
|
4 |
5786 |
|
|
|
|
1302 |
2288 |
3 |
8246 |
1310 |
6320 |
|
Kemence |
2 |
1148 |
28 |
0461 |
|
|
43 |
7889 |
2551 |
6336 |
60 |
8060 |
2686 |
3894 |
|
Nagybörzsöny |
|
|
|
|
|
|
|
|
2017 |
6052 |
1 |
7039 |
2019 |
3091 |
|
Nagymaros |
6 |
5094 |
72 |
0798 |
|
8837 |
127 |
5987 |
1356 |
0675 |
22 |
2485 |
1585 |
3876 |
|
Perőcsény |
9 |
3678 |
52 |
7592 |
|
|
|
|
2418 |
6622 |
|
6820 |
2481 |
4712 |
|
Szokolya |
7 |
1333 |
38 |
8956 |
|
|
14 |
0916 |
2271 |
8445 |
37 |
4345 |
2369 |
3995 |
|
Vámosmikola |
|
|
|
|
|
|
|
|
545 |
7516 |
2 |
1666 |
547 |
9182 |
|
Verőcemaros |
|
|
|
|
|
|
|
|
428 |
6357 |
1 |
5926 |
430 |
2283 |
|
Zebegény |
22 |
5337 |
|
|
|
|
8 |
8812 |
455 |
2347 |
11 |
4071 |
498 |
0567 |
|
Pest megye |
47 |
6590 |
196 |
3593 |
|
8837 |
194 |
3604 |
13347 |
6638 |
141 |
8658 |
13928 |
7920 |
|
MINDÖSSZESEN: |
47 |
6590 |
232 |
1947 |
|
8837 |
194 |
3604 |
17271 |
2210 |
150 |
8964 |
17897 |
2152 |
C) A BÖRZSÖNYI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA TULAJDONOS CSOPORTONKÉNT
|
Tulajdonos |
Szántó |
Rét |
Gyüm. |
Legelő |
Erdő |
Kivett |
Összesen |
|||||||
|
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
ha |
m2 |
|
|
I. ÁLLAMI TULAJDON |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ipolyvidéki EFAG |
18 |
1678 |
144 |
9246 |
|
|
72 |
9940 |
15780 |
5763 |
118 |
5536 |
16135 |
2163 |
|
Községi Tanácsok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 |
6228 |
12 |
6228 |
|
Egyéb állami |
|
4481 |
|
3683 |
|
|
1 |
8432 |
|
5988 |
|
9423 |
4 |
2007 |
|
I. Állami tulajdon összesen: |
18 |
6159 |
145 |
2929 |
|
|
74 |
8372 |
15781 |
1751 |
132 |
1187 |
16152 |
0398 |
|
II. SZÖVETKEZETI TULAJDON |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mg-i Termelőszöv. |
22 |
7236 |
32 |
2901 |
|
1208 |
58 |
9145 |
1194 |
8602 |
12 |
7004 |
1321 |
6096 |
|
Szakszövetkezet |
3 |
3585 |
53 |
0649 |
|
4579 |
60 |
5112 |
294 |
6092 |
5 |
7629 |
417 |
7646 |
|
II. Szövetkezeti tulajdon összesen: |
26 |
0821 |
85 |
3550 |
|
5787 |
119 |
4257 |
1489 |
4694 |
18 |
4633 |
1739 |
3742 |
|
III. MAGÁNTULAJDON |
2 |
9610 |
1 |
5468 |
|
3050 |
|
975 |
|
5765 |
|
3144 |
5 |
8012 |
|
MINDÖSSZESEN: |
47 |
6590 |
232 |
1947 |
|
8837 |
194 |
3604 |
17271 |
2210 |
150 |
8964 |
17897 |
2152 |
Irányelvek
a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet kezeléséhez
1. Tervek jóváhagyása
a) A Börzsönyi Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK) területét vagy rendeltetését érintő vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához és módosításához az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatala (továbbiakban: OKTH) hozzájárulása szükséges.
b) A TK rendeltetését érintő, már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálni és szükség esetén a TK rendeltetésének megfelelő módosításról kell gondoskodni.
2. Földhasználat
a) a TK területén művelési ág megváltoztatásához, valamint a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének módosításához az OKTH előzetes hozzájárulása szükséges.
b) Az erdő, rét, legelő művelési ágak és a művelés alól kivett területek csoportjában a felszíni vízfelületek elsődlegesen szolgálják a TK rendeltetését, ezért ezek művelési ágainak megváltoztatásához csak kivételes esetben és csak a TK rendeltetésének megfelelően lehet hozzájárulni.
3. Terület-felhasználás, létesítmények elhelyezése
a) A TK területén minden terület-felhasználás, telekalakítás, létesítmény elhelyezése és a használatbavétel engedélyezéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
b) Az a) pontban foglaltakhoz nem szükséges az OKTH eseti hozzájárulása, ha az engedély iránti kérelem az OKTH egyetértésével jóváhagyott város, községrendezési terv, ill. e határozat irányelvei vagy a TK kezelési szabályzata alapján elbírálható.
c) A TK területén zártkertet kialakítani nem szabad.
d) A TK területén egyéni üdülőépület elhelyezésére szolgáló telekalakítás nem engedélyezhető.
e) A TK szigorúan védett területein csak a természetvédelmi kezelést és az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló létesítmények, berendezések helyezhetők el.
f) A TK területén ipari létesítmény nem helyezhető el.
4. Tájvédelem
a) Gondoskodni kell a TK területén levő létesítmények, épületek, építmények, berendezések környezetének rendezéséről és állaguk megóvásáról.
b) A TK jellegét zavaró, nem üzemeltetett létesítményeket (használaton kívüli épületek, stb.) meg kell szüntetni.
c) A vonalas létesítmények (utak, távvezetékek, stb.) elhelyezésekor fokozott figyelmet kell fordítani a táj védelmére. Új távvezeték csak a szigorúan védett területeken kívül, a természeti értékek sérelme nélkül létesíthető.
d) A TK területére szemetet, hulladékot, bontási anyagot bevinni nem szabad. A TK területén keletkezett szemetet, hulladékot csak az erre kijelölt helyeken szabad elhelyezni.
e) Hegyoldalon történő épület elhelyezése és kialakítása esetén az épület – a Duna partról vagy főbb közeledési útról nézve – nem emelkedhet a hegy gerince fölé.
5. Vízügyi előírások, vizek védelme
a) A TK forrásait, élővízfolyásait, felszíni vizeit fenn kell tartani.
b) A TK területére szennyvizet rávezetni tilos. A TK területén keletkezett szennyvizeket az illetékes hatóságok előírásai szerint kell kezelni és csak teljes biológiai tisztítás után szabad a befogadóba vezetni.
c) A vizek tisztasága és a természeti értékek védelme érdekében a TK területén tilos a gépkocsik mosása, olajcseréje.
d) Természetes vizek medrét, partvonalát megváltoztatni, források vizét elvezetni csak az OKTH hozzájárulásával szabad.
e) A TK területére kiható vízügyi munkák, vízhasználatok és vízi létesítmények engedélyezéséhez az OKTH hozzájárulása szükséges.
f) A TK vízügyi kezelését a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az OKTH-val egyetértésben végzi.
6. Közlekedés szabályozása
a) A TK területén gépjárműforgalom csak a közutakon megengedett.
b) Gépjárművel parkírozni csak kijelölt helyeken szabad.
c) Az a) és b) pontokban foglaltak nem vonatkoznak a termelési, természetvédelmi kezelési, ellenőrzési, hatósági feladatokat ellátó járművekre.
d) Gyalogosan közlekedni az erdei és a jelzett turistautakon szabad.
e) A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató táblákon kell az áthaladókkal ismertetni.
7. Vadon élő növények és állatok védelme
a) A TK védett lágyszárú növényeit károsítani, a növényeket (gumóját, hagymáját, gyökerét) kiszedni nem szabad.
b) A TK vadon élő állatvilágának – a vadászható vadfajok és horgászható halfajok kivételével – minden faja védett. Azokat gyűjteni, elpusztítani, élettevékenységükben zavarni nem szabad.
Kivételt képez a kártékony vagy túlszaporodott fajoknak a biológiai egyensúly és a növénytermesztés érdekében szükséges szabályozása. A szabályozást az illetékes szervek az OKTH egyetértésével végezhetik.
c) A sas, sólymok, darázs- és kígyászölyv, holló fészkeit és az uhu költőhelyét fokozott védelemben kell részesíteni.
A fészkelőhelyeket tartalmazó faállomány véghasználatára csak a fészkelés ismételt elmaradása esetén adhat engedélyt az OKTH.
A c) pontban felsorolt madarak védelmére fészkelési időben a szaporulat fészekhagyásáig a fészkelőhelyet körülvevő 5-10 ha-os védőkörzetben minden zavarást jelentő tevékenység (fakitermelés, hajtóvadászat, stb.) tilos.
d) A c) pontban felsorolt madarak fészkelésének védelmére szolgáló védőkörzeteket a terület tulajdonosa (kezelője) a vadászatra jogosult és az OKTH együttesen határozza meg.
e) A d) pont szerint körülhatárolt területre költési és fiókanevelési időben belépni, ott tartózkodni, fényképezni, filmezni, megfigyelést végezni tilos.
f) A TK területére tájidegen állatfajokat betelepíteni nem szabad.
g) A TK területén védett állatokat és védett növényeket gyűjteni csak az OKTH engedélyével szabad.
8. A vadállomány kezelése
a) A vadállomány kezelését a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, a biológiai egyensúly fenntartását szolgáló „Vadgazdálkodási üzemterv” szerint kell végezni. A „Vadgazdálkodási üzemtervet” a MÉM az OKTH-val egyetértésben hagyja jóvá.
b) A „Vadgazdálkodási üzemterv” keretében végezhető kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (mérgezés, csapdázás) nem szabad alkalmazni.
c) A „Vadgazdálkodási üzemterv”-ben előírt vadkilövést el kell végezni.
9. Szántók, gyümölcsösök használata
A TK területén levő szántók, gyümölcsösök továbbra is művelési águknak megfelelően hasznosíthatók.
10. Legelők, rétek kezelése
a) A legelők és rétek művelési águknak megfelelően hasznosíthatók, azokat feltörni és fásítani, a természetes viszonyokat egyéb módon megváltoztatni nem szabad.
b) A szigorúan védett területeken levő legelőkön és réteken vegyszer nem alkalmazható.
c) Az OKTH a ritka növények előfordulási helyén szabályozhatja a kaszálás időpontját. A korlátozások helyét és időpontját esetenként közli az érdekeltekkel.
d) A szigorúan védett területeken található rétek természetes beerdősülését meg kell akadályozni.
11. Az erdők kezelése
a) A TK területén levő erdők kezelését a MÉM az OKTH-val egyetértésben jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervekben szabályozza.
b) A TK szigorúan védett területein levő erdőket az erdőgazdasági üzemtervekben természetvédelmi rendeltetésre kell besorolni.
c) Az üdülési célra szolgáló erdőket az üdülő erdők távlati fejlesztési terve alapján, a TK természeti értékeinek figyelembevételével kell kijelölni.
d) A természetvédelmi rendeltetésű erdőrészletek faállományának vágáskorát az erdőrendezési utasításban megállapított vágáskornál alacsonyabban megállapítani nem szabad.
e) A b) és c) pontban nem érintett erdők továbbra is elsődlegesen fatermesztési, ill. egyéb célokat szolgálnak. Az erdőgazdálkodás során azonban a táj képét és a természeti állapotot legkevésbé zavaró módszereket, eljárásokat kell alkalmazni. A véghasználatra kerülő tölgy és bükk állományokat fokozatos felújító-vágás alkalmazásával kell felújítani. A természetes újulat pótlására luc-, vörös- és duglászfenyőt is lehet használni. A táj képét kevésbé befolyásoló területeken szükség szerint, és a táji erdőművelés előírásainak betartásával alkalmazhatók a fenyő fafajok is.
f) A madárfajok védelmét szolgáló szigorúan védett területeken szükséges fakitermelést csak a tenyészeti időn kívül szabad elvégezni.
g) A TK szigorúan védett területein az összefüggő végvágott terület a 10 ha-t csak kivételesen haladhatja meg. A véghasználatra besorolt erdőrészletek végvágásra kerülő részei – ha együttes területük meghaladja a 10 ha-t – nem érintkezhetnek.
h) Óvni kell a legelők, rétek fáit, erdőszegélyek, nyiladékok mellett található nagyméretű fákat.
i) A kirándulók által látogatott réteken, források körül és ahol tájesztétikai okok megkívánják, az idős faállományból legalább 0,5 ha-os állományrészt fenn kell tartani.
12. Erdei melléktermékek termelése, gyógynövény gyűjtés
a) A TK szigorúan védett területein a mészégetés tilos.
b) Az a) pontban nem tiltott területeken folytatható kisüzemi mészégetéshez szükséges kő csak a TK természetvédelmi kezelőszerve és a területkezelők (tulajdonosok) által közösen kijelölt bányákból termelhető.
c) Nőtt szerszámnyél csak a vágástervben szereplő erdőrészletekből termelhető.
d) Moha- és alomgyűjtés, a termőföld elhordása a szigorúan védett területekről tilos.
e) A szigorúan védett területeken tilos az ún. „lelenckőgyűjtés”.
f) Gyógynövény az OKTH engedélyével a kijelölt területeken gyűjthető.
13. Bányászat
a) A TK területén bányatelek létesítése és újabb bánya nyitása az OKTH hozzájárulásával engedélyezhető.
b) A bányatelek nélküli, külszíni fejtéssel üzemelő bányákat a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek, a bányaművelést engedélyező hatóságok, a Dunakanyar Intézőbizottság bevonásával felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell a TK érdekeinek érvényesítéséről.
c) Gondoskodni kell a felhagyott bányák tájrendezéséről és utóhasznosításáról.
14. Növényvédelmi vegyszerek alkalmazása
a) A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben lévő növényvédelmi előírások betartásával kell végezni.
b) A TK szigorúan védett területein vegyszert csak kenéses eljárással vadvédelmi célokra, tuskósarjak felverődése ellen, cserje- és bozótirtásnál vagy közérdekből elrendelt esetekben lehet alkalmazni.
c) A TK területén növényvédőszer-tárolóhely csak a természetvédelmi kezelőszervvel egyeztetett helyen létesíthető.
d) A TK területén végzett vegyszerezéskor a felhasználás helye és a természetes vízfolyások (forrás, patak stb.) közötti – a vízügyi szervek által előírt – védőtávolságot be kell tartani.
15. Földtani értékek védelme
a) A TK területén végzendő földtani kutatásokat a Központi Földtani Hivatal az OKTH-val egyetértésben szabályozza.
b) A Központi Földtani Hivatal által kutatásokkal feltárt ásványi nyersanyagok népgazdasági hasznosítására készített tervjavaslatait az OKTH-val egyezteti.
16. Génkészletek védelme
A géntartalékok céljaira alkalmas faállományokat az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) jelöli ki. A génkészlet fenntartásának módját és a faállományok kezelését az OKTH a MÉM-mel egyetértésben szabályozza.
17. Tudományos kutatás, oktatás
a) A TK területén zavartalan feltételeket kell biztosítani a természet és kultúrtörténeti értékek kutatásához, feltárásához, valamint az oktatásban történő felhasználásához.
b) A tudományos kutatások összehangolására és a természeti értékek háborítatlansága érdekében kutatás, kísérlet, megfigyelés és gyűjtés végzéséhez az OKTH engedélyezése szükséges.
c) A b) pontban engedélyezett tevékenység időpontját a természetvédelmi kezelőszervvel előre közölni kell. – A kutatásokról készített éves jelentéseket, zárójelentéseket és minden megjelent közleményt az OKTH-nak évenként meg kell küldeni.
d) Kutatások (bányászati, régészeti stb.) teljes vagy részleges megszűnése után a kutatószerv köteles a terepet rendezetten visszahagyni.
e) A kutatások, megfigyelések eredményeivel fejleszteni kell a TK védelmének és kezelésének tudományos, szakmai alapját.
18. Látogatás, ismeretterjesztés, sport
a) A TK természeti és kulturális értékeinek jellegzetes tájképi szépségeinek megismertetésére a védelemmel összehangolt látogathatóságot kell biztosítani.
b) A növénytani, földtani és kultúrtörténeti ismeretterjesztést szolgáló tanösvényeket tovább kell fejleszteni.
c) Táborozásra, sátorozásra engedélyezett helyeket a területileg illetékes szakigazgatási szerv az állami-, közegészségügyi-, járványügyi felügyelő, a terület tulajdonosa (kezelője) és az OKTH egyetértésével jelöli ki.
1
A határozatot a 2007: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás