1981. évi 24. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Varsóban, az 1980. évi szeptember hó 18. napján aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről 2
2007.01.01.
(A jegyzőkönyv megerősítő okiratait Budapesten, az 1981. évi szeptember hó 3. napján cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Varsóban, az 1980. szeptember hó 18. napján aláírt jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:
Jegyzőkönyv
a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély
tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés
módosításáról és kiegészítéséről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a jogsegély területén végzett együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére irányuló törekvéstől vezettetve elhatározta, hogy módosítja és kiegészíti a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződést, és ebből a célból kijelölték meghatalmazottaikat:
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részéről:
A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa részéről:
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződést az alábbiak szerint módosítják és egészítik ki:
„(2) A jogsegély a Szerződő Felek egyikének területén azon személyek tartózkodási helyének megállapítására is kiterjed, akik ellen a másik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó személyek polgári, vagy családjogi igényekkel lépnek fel, továbbá azon személyek munkahelyének és jövedelme összegének megállapítására is, akik ellen tartási igényeket jelentenek be. Az ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése céljából a megkereső Szerződő Fél minden rendelkezésre álló információt átad.”
2. A 32. cikk helyébe lép:
A házastársak személyes és vagyoni viszonyai
(1) Ha a házastársak állampolgársága azonos, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az eljárás megindításakor a házastársak az állampolgárai. Amennyiben a házastársak az eljárás megindításakor a másik Szerződő Fél területén laknak, akkor ennek a Szerződő Félnek a bírósága is eljárhat.
(2) Ha az eljárás megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy legutoljára volt.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a házastársaknak egyik Szerződő Fél területén sincs és nem is volt közös lakóhelye, mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza. 3. A 33. cikk (3) és (4) helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3) Ha a házasság létezésének, illetőleg nem létezésének megállapítására, felbontására vagy érvénytelenné nyilvánítására irányuló kereset előterjesztésekor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, akkor annak a Szerződő Fél bíróságának van joghatósága és annak a jogát kell alkalmazni, melyek területén a házastársaknak közös lakóhelye van, vagy legutoljára volt.
(4) Ha a (3) bekezdésben említett esetben a házastársaknak egyik Szerződő Fél területén sincs és nem is volt közös lakóhelye, mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza. 4. A 35. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
A 34. cikkben említett jogviszonyokra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, melynek állampolgára a gyermek, vagy annak, amelynek területén a gyermek lakóhelye van.”
5. A 35. cikk után a következő 35/A. cikket kell felvenni:
A szülőtartási igényekre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a tartásra jogosult lakóhelye van.”
6. A 45. cikk után a következő 45/A. és 45/B. cikket kell felvenni:
Szerződéses kötelezettségek
(1) A Szerződő Felek állampolgárai a szerződéses kötelezettségeikből származó jogviszonyokra irányadó jogot maguk választják meg.
(2) Ha ilyen jogválasztás nem történt, a szerződéses kötelezettségekre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a szerződést megkötötték.
(3) A Szerződő Felek állampolgárai szerződéses kötelezettségeikből eredő jogvitáikat - választásuk szerint - bármely Szerződő Fél bírósága elé vihetik. Ilyen választás hiányában azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek területén az alperes lakóhelye van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén a felperes lakóhellyel rendelkezik, amennyiben a per tárgya, vagy az alperes vagyona is ezen a területen van.
Jogellenes cselekményekből eredő
kötelezettségek
(1) A szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a károkozó cselekmény történt. Ha azonban a feleknek a másik Szerződő Fél területén van a lakóhelyük, akkor ennek a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni.
(2) A szerződésen kívül okozott kárból eredő jogvitákra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a károkozó cselekmény történt, vagy amelynek területén az alperes lakóhelye van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén a felperes lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az alperes vagyona is ezen a területen van.”
7. Az 50. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) Hagyatéki ügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az örökhagyó a halálakor állampolgára volt. Az örökös kívánságára azonban - valamennyi ismert örökös beleegyezésével - annak a Szerződő Félnek a hatóságai is lefolytathatják az örökösödési eljárást, amelynek területén a hagyatékhoz tartozó valamennyi ingóság van. (2) Ingatlanhagyaték tekintetében azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.”
8. Az 65. cikk után a következő 65/A. cikket kell felvenni:
Ha mindkét Szerződő Félnek van joghatósága, és ugyanabban az ügyben mindkét Szerződő Fél hatósága előtt azonos felek között indul meg az eljárás, az a hatóság, amely előtt később indult meg, megállapítja illetékességének hiányát.”
9. Az 68. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
A büntetőeljárás felajánlása
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél felajánlására saját joguk szerint büntető eljárást indítanak azon állampolgáraik ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
(2) Ha a bűncselekmény sértettje az egyik Szerződő Fél jogának megfelelően a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz a törvényben meghatározott határidőben büntetőjogi felelősségrevonásra tesz indítványt, az indítvány a másik Szerződő Fél területén is érvényes.
(3) Ha az átvett eljárás alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatban a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, és megfelelő kártérítési igényt terjesztett elő, ezt a sértett kérelmére a büntetőeljárás során figyelembe kell venni.”
10. Az 68. cikk után a következő 68/A. cikket kell felvenni:
(1) A büntetőeljárás felajánlására vonatkozó megkeresésnek tartalmaznia kell a gyanúsított családi és utónevét, az azonosításához szükséges egyéb adatokat - beleértve az állampolgárságát is -, továbbá a tényállás leírását és a cselekmény jogi minősítését. Ezen kívül a megkereséshez csatolni kell:
b) az ügyiratokat, vagy azok hiteles másolatát;
c) az elkövetés helyén irányadó jog szerint a cselekményre alkalmazandó jogszabályok szövegét;
d) a büntetőeljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat.
(2) Amennyiben a büntetőeljárás felajánlásának időpontjában a gyanúsított őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban van, intézkedni kell a megkeresett Szerződő Fél területére történő átszállítása iránt.
(3) A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet értesíteni az eljárást befejező határozatról. A megkereső Szerződő Fél kívánságára e határozat kiadmányát is meg kell küldeni.”
11. Az 69. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
Érintkezés kiadatási és a büntetőeljárás
felajánlására irányuló ügyekben
A kiadatási és a büntetőeljárás felajánlására irányuló ügyekben a Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai, illetve Legfőbb Ügyészségei közvetlenül érintkeznek egymással.”
A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított harminc nap elteltével lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten kerül sor.
A Jegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés szerves részét képezi és ugyanaddig marad hatályban, mint maga a Szerződés.
Készült Varsóban, az 1980. évi szeptember hó 18. napján két példányban, mindkettő magyar és lengyel nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek fentnevezett Meghatalmazottai a Jegyzőkönyvet aláírták és pecséttel ellátták.
3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi október hó 3. napjától kell alkalmazni.
(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.