1982. évi 14. törvényerejű rendelet
1982. évi 14. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a Sopron városon és környékén átmenő vasúti forgalomról 1980. szeptember 13-án Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről1
2007.01.01.
(Az egyezmény megerősítő okiratait 1982. évi február hó 24. napján Bécsben kicserélték.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a Sopron városon és környékén átmenő vasúti forgalomról 1980. évi szeptember hó 13-án Budapesten aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hiteles magyar szövege a következő:
Egyezmény
a Magyar Népköztársaság
és az Osztrák Köztársaság között
a Sopron városon és környékén átmenő vasúti
forgalomról
a Magyar Népköztársaság
és az Osztrák Köztársaság között
a Sopron városon és környékén átmenő vasúti
forgalomról
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság attól a szándéktól vezérelve, hogy
a két állam között meglevő jószomszédi kapcsolatokat tovább fejlessze,
az 1930. június 30-án kelt, a Sopron városon és vidékén át irányuló vasúti forgalom szabályozása tárgyában létesített Jegyzőkönyvi Megállapodást, az abban foglalt alapelvek fenntartásával, a megváltozott körülményekhez igazítsa,
a vasúti átmenő forgalom lebonyolítását megkönnyítse, a következőkben állapodott meg:
1. cikk
(1) Az osztrák vasutak jogosultak, hogy a Baumgarten/Sopron, Loipersbach-Schattendorf/Ágfalva, Deutschkreutz/Magyarfalva és Pamhagen/Fertőújlak melletti államhatár közötti vonalakon a Magyar Népköztársaság területén át, Sopron pályaudvaron keresztül vasúti zár alatt átmenő forgalmat (a következőkben: vasúti átmenő forgalom) bonyolítsanak le.
(2) Vasúti zár alatt minden olyan intézkedést kell érteni, amelynek célja megakadályozni azt, hogy a vasúti átmenő forgalomban a Magyar Népköztársaság területén a vonatokra, illetve vonatrészekre felszálljanak, vagy azokról leszálljanak, azokba árukat bejuttassanak, vagy azokból kijuttassanak.
2. cikk
A vasutak által a vasúti átmenő forgalomban egymásnak nyújtandó szolgáltatásokat és ezek kiegyenlítését a részes vasutak közötti megállapodás útján kell szabályozni.
3. cikk
A vasúti átmenő forgalomban végzett fuvarozásokat fuvarjogi és díjszabási szempontból úgy kell megítélni, mintha azokat az osztrák vasutak vonalain végeznék.
4. cikk
(1) Ez az egyezmény érvényes a személyekre, tekintet nélkül az állampolgárságukra, valamint a kézipoggyászra, a magukkal vitt állatokra, útipoggyászra, expresszárura, árukra és postai küldeményekre.
(2) Ennek az egyezménynek a rendelkezései az osztrák végrehajtó szervek (szövetségi rendőrség, szövetségi csendőrség, vámőrség, igazságügyi őrség, városi rendőrség) egyenruhában, vagy polgári ruhában történő átszállítására is vonatkoznak, ezek szolgálati utazásaik, valamint szolgálati helyükre vagy szolgálati helyükről történő utazásaik alkalmával. A vasúti átmenő forgalomban szolgálati fegyverüket csak akkor vihetik magukkal, ha azok töltetlenek és azokat lőszerrel együtt az e célra szolgáló tartályokban, elsősorban a poggyászkocsiban vagy a vonaton egyéb helyen a magyar kísérő szervek (5. cikk) jelenlétében nyugta ellenében elhelyezik és zár alatt tartják. A tartályokat a részes vasutak ingyenesen bocsátják rendelkezésre; az ingyenesség vonatkozik a letételre is. A vasúti átmenő forgalom befejezésekor a szolgálati fegyvereket lőszerrel együtt a végrehajtó szerveknek - a magyar kísérőszervek jelenlétében - a nyugta visszaadása ellenében kiszolgáltatják. Az egyidejűleg egy vonattal átfuvarozott felfegyverzett végrehajtó szervek száma a tizenkettőt nem haladhatja meg.
(3) Letartóztatott személyek szállítása a vasúti átmenő forgalomban tilos.
(4) Egyénileg, nem szolgálatuk ellátása céljából fuvarozott osztrák katonai személyek békeidőben a vasúti átmenő forgalmat egyenruhában, katonai személyes felszerelésükkel, azonban fegyver és lőszer nélkül használhatják. Ugyanazon vonaton fuvarozott ilyen személyek száma a harmincat nem haladhatja meg.
(5) Békeidőben, elemi csapások vagy rendkívül súlyos szerencsétlenségek esetében az osztrák katonai személyek zárt alakulatokban, a feladataik ellátásához szükséges felszerelést is beleértve, a vasúti átmenő forgalmat segítségnyújtás céljából a két kormány lehetőség szerinti legegyszerűbb és leggyorsabb egyetértésének létrehozása után, az általuk megállapított módozatok szerint használhatják.
(6) Az osztrák végrehajtó szervek, illetőleg katonai személyek elöljárói a velük együtt utazó alárendeltjeiknek a vasúti átmenő forgalomban csak olyan rendelkezéseket adhatnak, amelyek a fegyelem fenntartásához szükségesek.
(7) Vadászok és vadásztársaságok vadászfegyvereikkel és az azokhoz tartozó lőszerrel a vasúti átmenő forgalomban korlátozás nélkül utazhatnak. Az ugyanazon vonattal fuvarozott fegyveres vadászok száma a tizenkettőt nem haladhatja meg.
5. cikk
(1) A vasúti átmenő forgalomban az utasoknak sem útiokmányra, sem magyar vízumra nincs szükségük; a 16 évesnél idősebb személyeknek azonban hivatalos arcképes igazolványt kell maguknál tartaniuk, amely személyazonosságuk megállapítására alkalmas.
(2) A vasúti átmenő forgalomban egyik Szerződő Fél sem végez határkezelést. Ezen egyezmény rendelkezései megtartásának ellenőrzése és az egyezménybe ütköző cselekmények megakadályozása céljából a két Szerződő Fél határellenőrzést végző szervei jogosultak a vasúti zár alatt közlekedő vonatokat vagy vonatrészeket kísérni és felügyelni. Ezen túlmenően a magyar kísérő szervek jogosultak a vasúti átmenő forgalomban tervezett vagy elkövetett büntetendő cselekmények megakadályozása, vagy felderítése érdekében beavatkozni. Az Egyezmény rendelkezéseibe ütköző cselekmények megakadályozása céljából az osztrák kísérő szervek jogosultak a vonatkozó előírásaikat ugyanolyan terjedelemben, ugyanazon következményekkel alkalmazni, mint az Osztrák Köztársaság területén; ezen előírások, valamint az Egyezmény rendelkezései elleni cselekményeket úgy kell tekinteni - amennyiben azok üldözése az osztrák hatóságok joghatósága alá tartozik -, mintha azokat az Osztrák Köztársaság területén követték volna el. Az osztrák kísérő szervek a Magyar Népköztársaság területén letartóztatásra vagy más őrizetbevételre nem jogosultak.
(3) A Magyar Népköztársaság hatóságai az osztrák kísérő szerveket, szolgálatuk ellátásánál, a vasúti átmenő forgalomban ugyanabban a védelemben és támogatásban részesítik, mint a magyar kísérő szerveket. A Magyar Népköztársaságban a hivatalos személyek és a hivatali cselekmények védelmére vonatkozó büntető rendelkezéseket azokra a büntetendő cselekményekre is alkalmazni kell, amelyeket a vasúti átmenő forgalomban az osztrák kísérő szervekkel szemben, szolgálatuk ellátása során, vagy azzal kapcsolatban követnek el. Az osztrák kísérő szervek által a vasúti átmenő forgalomban okozott károkért az állam kártérítési felelősségének megállapítására irányuló igények az Osztrák Köztársaság joga és joghatósága alá tartoznak, ugyanúgy, mintha a kárt okozó cselekmény az Osztrák Köztársaság területén következett volna be; a magyar állampolgárok ezekben az esetekben az osztrák állampolgárokkal azonos elbírálás alá esnek. Azokról a büntetendő cselekményekről, amelyeket valamelyik osztrák kísérő szerv a Magyar Népköztársaság területén követett el, a szerv szolgálati hatóságát a Magyar Népköztársaság illetékes hatósága útján kell tájékoztatni.
(4) Az osztrák kísérő szerveknek a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az útlevél- és vámellenőrzésről kötött egyezményben meghatározott mintának megfelelő kétnyelvű határátlépési igazolvánnyal kell rendelkezniük. Ezek a személyek jogosultak ezzel az igazolvánnyal a vasúti átmenő forgalomban szolgálatuk ellátásánál az államhatárt szolgálati öltözetben, szolgálati jelvénnyel, szolgálati fegyverükkel és a szükséges szolgálati felszereléssel átlépni. Az osztrák kísérő szervek fegyverüket a Magyar Népköztársaság területén azonban csak önvédelem céljából használhatják.
(5) Az olyan tárgyak, amelyek az osztrák kísérő szerveknek a Magyar Népköztársaság területén teljesített szolgálata közben szolgálati használatra vagy egyéb szükségletére szolgálnak, mentesek a vámok és egyéb be- és kiviteli illetékek alól.
(6) A kísérő szervek fuvarozása ingyenes.
(7) A (2) bekezdés szerinti felfegyverzett osztrák kísérő szervek száma vonatonként a kettőt nem haladhatja meg. Ezek a szervek nem számítanak bele a 4. cikk (2) bekezdés szerinti legmagasabb létszámba.
6. cikk
(1) Az Osztrák Köztársaságban kiadott vontató járműengedélyek, valamint a kiszolgáló személyzet vizsgái az 1. cikk (1) bekezdésében megjelölt vonalakon is érvényesek.
(2) A vasúti átmenő forgalomban közlekedő vonatokat az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett vonalakon a Pamhagen/Fertőújlak melletti államhatár és Sopron közötti vonalszakasz kivételével, az osztrák vasutak forgalmi előírásaik szerint vezetik. A Szerződő Feleknek a vasúti forgalomra illetékes legfelsőbb hatóságai megállapodnak, hogy a vasúti átmenő forgalomban a Pamhagen/Fertőújlak melletti államhatár és Sopron közötti vonalszakaszon mely forgalmi előírások nyerjenek alkalmazást. Valamennyi pályaudvaron a magyar vasutak forgalmi előírásai nyerjenek alkalmazást.
(3) Az 1. cikk (1) bekezdésében megjelölt vonalszakaszokon, az ott található magyar jelzők és jelzések, valamint a magyar vasutaknak az azokkal összefüggő forgalmi előírásai mérvadók. A vasúti átmenő forgalomban közlekedő vonatokon és vontató járműveken alkalmazott jelzésekre az osztrák vasutak előírásai nyernek alkalmazást.
(4) A vasúti átmenő forgalomban továbbított vasúti kocsiknak és azok rakományainak meg kell felelniük a nemzetközi forgalomra előírt feltételeknek, illetve egyéb, a részes vasutak között megkötendő megállapodásoknak.
(5) A vasúti átmenő forgalomban továbbított vontató és vontatott járműveket, valamint azok rakományát a vasutak nem veszik át; átadási és átvételi vizsgálatot sem végeznek.
7. cikk
A Szerződő Feleknek a vasúti forgalom tekintetében illetékes legfelsőbb hatóságai megállapodnak, hogy mely esetekben kell a vasúti átmenő forgalom biztos és zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges közléseket német nyelven adni.
8. cikk
(1) A vasúti átmenő forgalomban az osztrák vasutak alkalmazottai jogosultak szolgálati öltözetüket, vagy látható szolgálati jelvényüket viselni.
(2) A vasutak megállapodnak, hogy a vasúti alkalmazottak milyen esetekben kötelesek szolgálati öltözetet vagy látható szolgálati jelvényt viselni.
9. cikk
(1) A Magyar Népköztársaság szolgálati helyei és vasúti alkalmazottai kötelesek az osztrák vasutak szolgálatot teljesítő alkalmazottai számára teendőik ellátásához a szükséges segítséget megadni és erre vonatkozó kéréseiknek az Egyezmény szellemében ugyanúgy eleget tenni, mint saját alkalmazottaik ilyen kérésének.
(2) Az osztrák vasutak alkalmazottait a Magyar Népköztársaság területén a vasúti átmenő forgalomban teljesített szolgálat folyamán bekövetkezett megbetegedés vagy baleset esetén a szükséges elsősegélyben kell részesíteni, ideértve az orvosi segítséget is.
(3) Az osztrák vasutak alkalmazottai a vasúti átmenő forgalomban szolgálatuk teljesítése során a Magyar Népköztársaság területén ugyanolyan védelemben és támogatásban részesülnek, mint amilyen a magyar vasutak alkalmazottait megilleti.
(4) A vasúti átmenő forgalomban szolgálatot teljesítő osztrák vasúti alkalmazottak társadalombiztosítása tekintetében az Osztrák Köztársaságban érvényben levő előírások irányadók, kivéve ha a társadalombiztosítás terén létesített államközi egyezmények másként nem rendelkeznek.
10. cikk
(1) Az osztrák vasutak alkalmazottainak szolgálati viszonyára, különös tekintettel a fegyelmi rendelkezésekre, az Osztrák Köztársaságban érvényes előírások irányadók.
(2) Az osztrák vasutak alkalmazottainak a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűncselekményeiről a vasúti alkalmazottak felettes szolgálati helyét a magyar vasutak kötelesek haladéktalanul értesíteni.
11. cikk
(1) A szolgálati küldeményeket, mint szolgálati levelek, szolgálati űrlapok, menetrendek, díjszabások, valamint a szolgálati pénz- és értékküldeményeket a vasúti átmenő forgalomban az osztrák vasutak alkalmazottai a postaigazgatás közvetítése nélkül postai díjaktól mentesen továbbíthatják.
(2) Ezeket a küldeményeket visszaélések elkerülése céljából a feladó szolgálati hely hivatali bélyegzőjével kell ellátni.
12. cikk
(1) A vasúti átmenő forgalomban fuvarozott áruk mentesek a vámok, valamint az egyéb behozatali és kiviteli illetékek, továbbá a gazdasági behozatali, kiviteli és átviteli tilalmak és korlátozások alól, ha a vasúti átmenő forgalomra érvényes rendelkezéseket megtartják; biztosítékot nem szednek. Amennyiben e rendelkezéseket nem tartják meg, a vámok, valamint az egyéb behozatali és kiviteli illetékek beszedésétől akkor tekintenek el, ha bebizonyítják, hogy az árut változatlan állapotban visszavitték az Osztrák Köztársaság területére.
(2) A vasúti átmenő forgalomban fuvarozott áruk felett a vámhatóságok felügyeletet gyakorolnak. A vámhatóságok által gyakorolt felügyelet alatt minden olyan intézkedést kell érteni, amelyet ezek annak megakadályozása érdekében tesznek, hogy a vámkezelési kötelezettség alá eső árukat e kötelezettség alól ne vonhassanak el. A vám-, illetve vasúti zárakat a vámszervek elismerik. A részes vasutak szükség esetén gondoskodnak az áruknak vám elé állításáról és a szükséges okmányokat rendelkezésre bocsátják.
13. cikk
(1) A Magyar Népköztársaságnak az emberek, valamint az állatok és növények védelmét szolgáló fuvarozási tilalmai a vasúti átmenő forgalomra is érvényesek.
(2) Az egypatájúak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések átfuvarozása akkor megengedett, ha az állatokat járványmentes eredetre vonatkozó okmányok, mint pl. származási és egészségügyi bizonyítványok, vagy állatkísérő lapok kísérik. Más állatokhoz, valamint állati részekhez, nyersanyagokhoz és termékekhez ilyen okmányok nem szükségesek.
(3) A vasúti átmenő forgalomban állatorvosi határellenőrzést nem végeznek. Hasonlóképpen nincs szükség átszállítási engedélyre.
(4) Élő növények és növényi részek fuvarozásához a vasúti átmenő forgalomban származási- vagy egészségügyi bizonyítvány nem szükséges.
14. cikk
(1) A vasúti átmenő forgalomban tilos fel- és leszállni, valamint árut a vonatba be, vagy onnan kijuttatni. A vasúti zár nem érvényes azokra az osztrák szolgálattevőkre, akik Sopronban határkezelési feladatot látnak el, vagy a vasúti csatlakozó és átmenő szolgálatban tevékenykednek, amennyiben szolgálatuk ellátásához előírt határátlépési igazolvánnyal rendelkeznek.
(2) A vasúti átmenő forgalomban árukat - a következő kivételektől eltekintve - csak teher-, poggyász-, vagy postakocsikban, valamint poggyász-, vagy postafülkékben szabad fuvarozni. Utasok személykocsikban csak a 3. cikk szerinti kézipoggyászt és állatokat vihetnek magukkal. Mozdonyon és szerkocsikon, a motorkocsik motorterében, valamint a motorkocsik és vezérlőkocsik vezető állásán az üzemeltetéshez szükséges eszközökön kívül csak olyan tárgyakat szabad szállítani, amelyekre az osztrák vasúti alkalmazottaknak szolgálati utazásuk során szolgálati vagy egyéni használat céljából szükségük van.
15. cikk
A vasúti átmenő forgalomban az olyan utasok és a szolgálatot teljesítő osztrák szolgálattevők számára, akik erőhatalom vagy rendkívüli események miatt a vasúti átmenő forgalomban ugyanazzal a vonattal nem szállíthatók tovább, biztosítani kell egy másik vonatra történő átszállást, amely lehetővé teszi, hogy utazásukat a vasúti átmenő forgalomban ugyanabban az irányban folytathassák. Ha ilyen lehetőség nincs, vagy annak nyújtása nem várható el, akkor a Magyar Népköztársaság illetékes szervei segítséget nyújtanak, hogy ezek az utasok, valamint az osztrák szolgálattevők, amint azt a körülmények megengedik, az utazást folytathassák, illetve a Magyar Népköztársaság területét megfelelő úton elhagyhassák.
16. cikk
(1) A vasúti átmenő forgalomban a Magyar Népköztársaság korlátozásai és illetékei a vasúti vonalpostára nem érvényesek.
(2) A poggyász- és postakocsikon, valamint a poggyász- és postafülkéken levő levélszekrényeket a vasúti átmenő forgalom során zárva kell tartani.
(3) A poggyász- és postakocsiban, valamint poggyász- vagy postafülkében fuvarozott postaküldeményeket nem szabad átvizsgálni.
17. cikk
Az osztrák vasutak alkalmazottai a vasúti átmenő forgalomban jogosultak a vonatokon a vasúti jegyek ellenőrzésére. Ha a vonaton erre a rend fenntartása érdekében szükség van, úgy azok a magyar határforgalmat ellenőrző szervek segítségét kérhetik.
18. cikk
(1) Amennyiben a vasútüzemben a vasúti átmenő forgalomban baleset folytán valamely utas meghal, vagy megsebesül, vagy valamely dolog, amelyet valamelyik utas magán visel, vagy magával visz, megsemmisül, megsérül vagy elvész, az osztrák vasutak az osztrák jog szerinti üzembentartóként felelnek; ezzel kapcsolatban szavatolnak a magyar vasutakért és azokért a személyekért, akiknek a szolgálatát ezek igénybe veszik. A 4. cikkben említett személyek is utasnak minősülnek. A károsultaknak a magyar vasutakkal mint üzembentartóval szembeni igényei érintetlenül maradnak.
(2) A vasúti átmenő forgalomban végzett fuvarozásoknál az útipoggyász, expresszáru, valamint az áruk (ideértve a holttesteket és az élő állatokat is) késedelmes kiszolgáltatása, fuvarozási határidejének túllépése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése miatt fennálló kártérítési felelősség tekintetében azok a fuvarjogi és díjszabási szavatossági rendelkezések érvényesek, amelyek abban az esetben érvényesültek volna, ha a fuvarozásra az osztrák vasutak vonalain az Osztrák Köztársaság területén került volna sor. A magyar vasutak felelőssége az igényjogosulttal szemben ki van zárva.
(3) Amennyiben a vasúti átmenő forgalomban tevékenykedő valamelyik osztrák szolgálattevő a vasútüzemben teljesített szolgálata közben baleset folytán meghal vagy megsebesül, vagy olyan dolog, amelyet magán visel vagy magával visz, megsemmisül, megsérül vagy elvész, a kárt okozó eseményből származó kártérítési igények kielégítésére vonatkozó kötelezettséget úgy kell megítélni, mint ha a kárt okozó eseményre az osztrák vasutak vonalain, az Osztrák Köztársaság területén került volna sor. Amennyiben e szerint az osztrák vasút kártérítési felelőssége áll fenn, annak szavatolnia kell a magyar vasutakért és azokért a személyekért, akiknek szolgálatait ezek igénybe veszik. A magyar vasutak felelőssége az első mondatban említett szolgálattevőkkel szemben ki van zárva.
(4) A berendezéseket és járműveket ért károkra a magyar és az osztrák vasutak közötti, erre vonatkozó megállapodások érvényesek.
(5) A vasúti postaforgalomban a vasúti átmenő forgalom során felmerülő dologi károkért a részes vasutak, illetőleg postaigazgatások egymás között az érvényben levő megállapodások szerint felelnek.
(6) Az előző bekezdésekben vagy más egyezményekben szabályozott esetektől eltérő esetekben az átmenő vasúti forgalom során a vasútüzemben keletkezett károkra vonatkozó kártérítési felelősséget a magyar jog szerint kell elbírálni. Amennyiben e szerint az egyik vagy másik vasút felelős, a másik vasutat is egyetemleges felelősség terheli.
(7) A keresetet csak azon vasút államának bíróságánál lehet megindítani, amellyel szemben a kártérítési igényt érvényesítik.
(8) Amennyiben az osztrák vasutak az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján kártérítést nyújtottak, viszontkeresettel élhetnek a magyar vasutakkal szemben, ha a balesetet a magyar vasutaknak, vagy azoknak a személyeknek, akiknek a szolgálatait igénybe veszik, a szándékossága, vagy súlyos gondatlansága, vagy pedig a magyar vasutak berendezéseinek, illetőleg járműveinek hiányossága okozta.
(9) Ha a magyar vasutakkal szemben olyan kártérítési igényt támasztanak, amely az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alá esik, az osztrák vasutak kötelesek a magyar vasutakat az ilyen igényektől mentesíteni, amennyiben az (1) bekezdés első mondata értelmében a károsulttal szemben az osztrák vasutak felelősek, és amennyiben a balesetet nem a magyar vasutaknak vagy azoknak a személyeknek, akiknek a szolgálatait igénybe veszik, a szándékossága vagy súlyos gondatlansága, vagy pedig a berendezéseinek, illetőleg járműveinek hiányossága okozta. Ha a magyar vasutak kártérítési igények kielégítésére fizetéseket teljesítettek, az osztrák vasutak kötelesek nekik a kifizetett összeget megtéríteni, amennyiben őket a fenti mentesítési kötelezettség terheli.
(10) A részes vasutak döntik el, hogy milyen esetekben és milyen mértékben lépnek fel egymással szemben, illetőleg, hogy mennyiben kártalanítják egymást.
19. cikk
A vasúti átmenő forgalomban részes vasutak a területükön az Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekről egymással megállapodnak.
20. cikk
Az Egyezmény értelmezése, valamint alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti tárgyalásokkal és ha ezen az úton nem jön létre megegyezés, diplomáciai úton kell rendezni.
21. cikk
Ennek az Egyezménynek a hatálybalépésével az 1930. június 30-án a Sopron városon és vidékén átirányuló vasúti forgalom szabályozása tárgyában létesített magyar-osztrák Jegyzőkönyvi Megállapodás hatályát veszti.
22. cikk
(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és az azt a hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a megerősítő okiratok kicserélése megtörtént. A megerősítő okiratok cseréje, amint az lehetséges, Bécsben történik meg.
(2) Az Egyezményt bármely Szerződő Fél írásban, diplomáciai úton, háromévi felmondási határidővel felmondhatja. A Szerződő Felek azonban kötelezik magukat arra, hogy felmondás esetén olyan új egyezményt kötnek, amely a jelen Egyezmény alapelveinek megfelel. Ha a felmondási határidő alatt az új egyezmény nem lép hatályba, a fennálló Egyezmény hatálya mindenkor további három évre, illetőleg addig az időpontig, amíg az új egyezmény hatályba nem lép, automatikusan meghosszabbodik.
Készült Budapesten, 1980. szeptember 13-án két eredeti példányban, magyar és német nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások.)
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1982. évi május hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2)2 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1982. július 5.
2
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás