1982. évi 6. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről¹

1990.12.31.

(A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1982. május 6-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Valuta Alap 1945. december 27-én hatályba lépett – 1969. július 28-i, valamint 1978. április 1-jei hatállyal módosított – alapokmányát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következő:²

„A Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya

A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következőben állapodnak meg:

Bevezető cikk

(i) Nemzetközi Valuta Alap alakul és a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően működik, amint azt eredetileg elfogadják és a későbbiekben módosítják.

(ii) Annak érdekében, hogy az Alap műveleteit és ügyleteit lebonyolíthassa, az Alap az Általános Főosztályt és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát tartja fenn. Az Alapnál fennálló tagság jogot ad a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvételre.

(iii) A jelen alapokmány által engedélyezett műveleteket és ügyleteket a jelen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően az Általános Eszközök Számlájának, a Különleges Folyósítások Számlájának és a Beruházási Számlának kezelésével foglalkozó Általános Főosztály útján kell lebonyolítani; kivételt képeznek a különleges lehívási jogokat érintő műveletek és ügyletek, amelyeket a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya útján kell lebonyolítani.

I. cikk

Célkitűzések

A Nemzetközi Valuta Alap céljai:

(i) előmozdítani a nemzetközi monetáris együttműködést egy olyan állandó intézmény útján, amely a nemzetközi monetáris problémákról folytatott eszmecserék és együttműködés szervezetéül szolgál;

(ii) megkönnyíteni a nemzetközi kereskedelem bővülését és kiegyensúlyozott növekedését és ezáltal hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének előmozdításához, valamint valamennyi tag termelőeszközeinek fejlesztéséhez, mint a gazdaságpolitika alapvető célkitűzéseihez;

(iii) előmozdítani az árfolyamok stabilitását, a tagok közötti rendezett devizamegállapodások fenntartását és elkerülni a versenyszerű valutaleértékeléseket;

(iv) segítséget nyújtani a tagok között folyó műveletek tekintetében egy sokoldalú fizetési rendszer létrehozásához és a világkereskedelem növekedését gátló devizakorlátozások megszüntetéséhez;

(v) az Alap általános anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre;

(vi) a fentiekkel összhangban megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépő egyensúlyhiány időtartamát és enyhíteni annak mértékét.

Az Alap egész politikájában és minden döntésében maradéktalanul a jelen cikkben rögzített célokból vezérelve jár el.

II. cikk

Tagság

1. szakasz. Eredeti tagok

Az Alap eredeti tagjai azok az országok, amelyek az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáján képviseltették magukat és kormányaik 1945. december 31. előtt a tagságot elfogadják.

2. Egyéb tagok

A tagság más országok számára olyan időpontban és olyan feltételek mellett áll nyitva, amelyeket a kormányzótanács előírhat. Ezek a feltételek, a részesedési jegyzések feltételeit is ideértve, olyan elveken alapulnak, amelyek összhangban állnak a már meglevő tagokra alkalmazott feltételekkel.

III. cikk

Kvóták és részesedési jegyzések

1. szakasz. A kvóták és a részesedési jegyzések befizetése

Minden tag számára különleges lehívási jogokban kifejezett kvótát állapítanak meg. Az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciáján képviselt azon tagok kvótáját, amelyek a tagságot 1945. december 31-ig elfogadják, az A) Függelék tartalmazza. A többi tag kvótáját a Kormányzótanács állapítja meg. Az egyes tagok részesedési jegyzése kvótájukkal azonos és teljes egészében befizetendő az Alap javára a megfelelő letéteményesnél.

2. szakasz. A kvóták kiigazítása

a) a Kormányzótanács öt évnél nem hosszabb időközönként a tagok kvótáját általános felülvizsgálatnak veti alá s amennyiben indokoltnak tartja, azok kiigazítását javasolja. Általa indokoltnak tartott esetben, az érintett tag kérésére, bármely más időpontban is mérlegelheti az adott kvóta kiigazítását.

b) Az 1975. augusztus 31-i időpontban tagok kvótájának növelését az Alap, az ezen időpontban fennállt kvótájukhoz viszonyítva, bármikor javasolhatja olyan kummulatív összegben, amely nem haladja meg a Különleges Folyósítások Számlájáról az Általános Eszközök Számlájára az V. cikk 12. szakasza f) bekezdésének i) pontja és j) bekezdésének alapján átutalt összeget.

c) A kvóta bármilyen változtatásához az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége szükséges.

d) Egy tag kvótája addig nem változik, amíg a tag ahhoz beleegyezését nem adta és a befizetést nem teljesítette, kivéve, ha a befizetést a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján tekintik teljesítettnek.

3. szakasz. Befizetések a kvóták megváltozásakor

a) Mindazon tag, amely a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján kvótája felemeléséhez hozzájárul, az emelés huszonöt százalékát az Alap által meghatározott időszakon belül különleges lehívási jogokban fizeti be az Alapnak; a Kormányzótanács előírhatja, hogy e befizetés valamennyi tagra vonatkozóan azonos alapon teljes egészében vagy részlegesen más, az Alap által egyetértésük mellett meghatározott tagok valutáiban vagy a tag saját valutájában teljesíthető. Egy nem részes az Alap által egyetértésük mellett kijelölt más tagok valutáiban teljesíti a befizetést az emelés olyan hányadában, amely megfelel a részesek által különleges lehívási jogokban befizetendő hányadnak. Az emelés fennmaradó részét a tag saját valutájában fizeti be. Egy tag valutájából az Alapnál levő készletek nem növekedhetnek azon szint fölé, melyek e rendelkezés értelmében más tagok által teljesített befizetések eredményeképpen az V. cikk 8. szakasza b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségkötelesek lennének.

b) A tagot, amely a jelen cikk 2. szakaszának b) bekezdése alapján kvótája felemeléséhez hozzájárul, úgy kell tekinteni, mint amely az e felemeléssel azonos részesedési jegyzés összegét az Alapnak befizette.

c) Ha egy tag hozzájárul kvótájának csökkentéséhez, az Alap hatvan napon belül visszafizeti a tagnak a csökkentéssel azonos összeget. A visszafizetés a tag valutájában és különleges lehívási jogokban, vagy az Alap által egyetértésük mellett meghatározott más tagok valutáiban történik, olyan összegben, amely elejét veszi annak, hogy az Alap e valutában fennálló készlete az új kvóta alá csökkenjen, azzal a feltétellel, hogy különleges körülmények esetén az Alap, a tagnak saját valutájában teljesített visszafizetés révén, az e valutában fennálló készletét az új kvóta alá csökkentheti.

d) A fenti a) bekezdés alapján hozott valamennyi döntéshez az összes szavazat hetvenszázalékos többsége szükséges, kivéve e hivatkozott rendelkezés alapján történő időszak-meghatározást és valutakijelölést.

4. szakasz. Valutának értékpapírral történő helyettesítése

Az Alap bármely tag saját valutájának az Általános Eszközök Számláján levő azon bármely hányada helyett, amelyre az Alapnak megítélése szerint műveleteihez és ügyleteihez nincs szüksége, elfogad olyan nem kamatozó, át nem ruházható, az Alap javára a váltóösszegnek megtekintéskori – a kijelölt letéteményesnél vezetett számlán történő jóváírás révén történő – fizetését ígérő váltókat vagy hasonló kötelezvényeket, amelyeket a tag vagy a tag által a XIII. cikk 2. szakasza alapján kijelölt letéteményes állított ki. A jelen szakasz nem csupán a tag által lejegyzett valutára, hanem az Alapnak járó vagy általa szerzett bármely olyan valutára is vonatkozik, amely az Általános Eszközök Számláján helyezendő el.

IV. cikk

Az árfolyamrendszerre vonatkozó
kötelezettségek

1. szakasz. A tagok általános kötelezettségei

Felismerve, hogy a nemzetközi monetáris rendszer elsőrendű fontosságú célja olyan keret létrehozása, amely elősegíti az áruk, szolgáltatások és tőke országok közötti cseréjét, s amely egészséges gazdasági növekedést tesz lehetővé, továbbá, hogy alapvető célkitűzés a pénzügyi és gazdasági stabilitáshoz szükséges rendezett viszonyok folyamatos fejlődése, minden tag vállalja, hogy együttműködik az Alappal és a többi taggal a rendezett árfolyam-politikai viszonyok biztosítása és a valutaárfolyamok szilárd rendszerének támogatása érdekében. Nevezetesen, minden tag:

(i) törekszik arra, hogy gazdasági és pénzügyi politikáját az ésszerű árstabilitással együttjáró rendezett gazdasági növekedés előmozdításának szolgálatába állítsa, kellően figyelembe véve saját körülményeit;

(ii) keresi a módját, hogy támogassa a stabilitást, az alapvető gazdasági és pénzügyi feltételek, valamint egy olyan monetáris rendszer rendezett támogatása útján, mely nem vezet veszélyes megrázkódtatásokhoz;

(iii) elkerüli a valutaárfolyamoknak vagy a nemzetközi monetáris rendszernek a fizetési mérleg tényleges kiigazítását megakadályozó vagy a többi taggal szemben tisztességtelen versenyelőny szerzésére irányuló manipulálását;

(iv) a jelen szakasz alapján vállalt kötelezettségekkel összeegyeztethető árfolyam-politikát folytat.

2. szakasz. Az árfolyamrendszerek általános rendje

a) A jelen alapokmány második módosításának időpontját követő harminc napon belül minden tag közli az Alappal, hogy a jelen cikk I. szakasza alapján vállalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az árfolyamrendszer milyen szabályozását szándékozik alkalmazni és haladéktalanul értesíti az Alapot az árfolyam-szabályozásában bekövetkezett valamennyi változásról.

b) Egy 1976. január 1-jén fennálló nemzetközi monetáris rendszertípus alapján az árfolyam-szabályozás előírhatja (i) egy tag valutája értékének fenntartását különleges lehívási jogban vagy az aranyon kívül más, a tag által választott egyenértékekben kifejezve, vagy (ii) azt a közös szabályozást, amelynek értelmében a tagok valutájuk értékét más tagok valutája vagy valutái értékéhez viszonyítva tartják fenn, vagy (iii) a tag választásának megfelelő egyéb árfolyam-szabályozásnak a módját.

c) A nemzetközi monetáris rendszer fejlődésével való összhang érdekében az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége mellett általános érvényű árfolyam-szabályozást kezdeményezhet anélkül, hogy korlátozná a tagok azon jogait, hogy az Alap céljaival és a jelen cikk I. szakasza alapján vállalt kötelezettségekkel összhangban a választásuk szerinti árfolyam-szabályozást alkalmazzák.

3. szakasz. Az árfolyamrendszerek szabályozásának felügyelete

a) Az Alap felügyel a nemzetközi monetáris rendszerre annak érdekében, hogy biztosítsa hatékony működését és felügyel az egyes tagok jelen cikk 1. szakaszából adódó kötelezettségeinek teljesítésére.

b) Annak érdekében, hogy a fenti a) bekezdés szerinti funkcióit teljesítse, az Alap határozott felügyeletet gyakorol a tagok árfolyam-politikája felett és e politikákra vonatkozóan valamennyi tag számára útmutatásul specifikus elveket alkalmaz. Minden tag megadja az Alap számára az ilyen felügyelet ellátásához szükséges információt, és ha ezt az Alap kéri, konzultációt folytat azzal a tag árfolyam-politikájáról. Az Alap által foganatosított elveknek összhangban kell állniok azon közös szabályozásokkal, amelyek révén valutáik értékét a tagok más tagok valutája vagy valutái értékéhez viszonyítva tartják fenn, valamint azon árfolyam-szabályozásokkal, amelyeket valamely tag az Alap céljaival és a jelen cikk I. szakaszával összhangban választása szerint alkalmaz. Ezek az elvek figyelembe veszik a tagok hazai társadalmi és politikai céljait és ezeknek az elveknek az alkalmazásakor az Alap kellő figyelmet szentel a tagok körülményeinek.

4. szakasz. Valutaparitások

Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével állást foglalhat úgy, hogy a nemzetközi gazdasági feltételek megengedik a szilárd, de kiigazítható paritásokon alapuló árfolyam-szabályozás széles körű rendszerének bevezetését. Az Alap a világgazdaság tartós kiegyensúlyozottsága esetén hoz ilyen döntést és e célból figyelembe veszi a tagok gazdaságában végbemenő árváltozásokat és növekedési ütemet. A döntést a nemzetközi monetáris rendszer fejlődésének fényében kell meghozni, különös tekintettel a likviditás forrásaira, és a valutaparitások rendszere hatékony működésének biztosítása végett, az olyan szabályozásokra, amelyek alapján fizetési mérlegükben hiánnyal és felesleggel rendelkező országok egyaránt azonnali hatékony és egybevágó intézkedést tesznek a kiegyenlítés elérésére, valamint az árfolyam-intervencióra és az egyensúlyhiányok enyhítésére vonatkozó szabályozásokra. Ilyen döntés meghozatala esetén az Alap értesíti a tagokat arról, hogy a C) Függelék rendelkezései alkalmazandók.

5. szakasz. A tag területén létező külön valuták

a) Valamely tag által a jelen cikk alapján valutáját illetően hozott intézkedés mindazon területek külön valutáira is alkalmazandónak tekintendő, amely területekre kiterjedően a tag – a XXXI. cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján – a jelen alapokmányt elfogadta, hacsak a tag be nem jelenti, hogy intézkedése csupán az anyaország valutájára, vagy csupán egy vagy több közelebbről megjelölt külön valutára, vagy az anyaország valutájára és egy vagy közelebbről megjelölt több külön valutára is vonatkozik.

b) Az Alap által a jelen cikk alapján hozott intézkedés a fenti a) bekezdésben említett tag valamennyi valutájára vonatkozik, hacsak az Alap másként nem nyilatkozik.

V. cikk

Az Alap műveletei és ügyletei

1. szakasz. Az Alappal kapcsolatban álló intézmények köre

A tagok az Alappal kizárólag kincstárukon, központi bankjukon, stabilizációs alapjukon vagy más hasonló pénzügyi szerveiken keresztül tartanak kapcsolatot és az Alap csupán ugyanezekkel vagy ugyanezek útján tart fenn kapcsolatot.

2. szakasz. Az Alap műveleteinek és ügyleteinek korlátozása

a) Amennyiben a jelen alapokmány másként nem rendelkezik, az Alap számláján lebonyolódó ügyletek azon műveletekre korlátozódnak, hogy a tagot, e tag kezdeményezésére, különleges lehívási jogokkal vagy az Alap Általános Eszközök Számláján tartott általános eszközeiből más tagok valutáival lássák el, a vásárlást végrehajtani óhajtó tag valutája ellenében.

b) Ha ennek igénye felmerül, az Alap olyan pénzügyi és technikai szolgáltatások ellátása mellett is dönthet, beleértve a tagok által rendelkezésre bocsátott eszközök kezelését, ami összhangban áll az Alap céljaival. Az ilyen pénzügyi szolgáltatások ellátásából adódó műveletek nem az Alap számláján bonyolódnak le. Az e pontban említett szolgáltatások a tagokra nézve, beleegyezésük hiányában, semmilyen kötelezettséget nem rónak.

3. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználását szabályozó feltételek

a) Az Alap általános eszközeinek felhasználására vonatkozó eljárási rendet dolgoz ki, beleértve a készenléti vagy hasonló megállapodásokra vonatkozó eljárásokat is, és különleges fizetési mérlegproblémák esetére különleges eljárásokat foganatosíthat, ami hozzásegíti a tagokat ahhoz, hogy fizetési mérlegproblémáikat a jelen alapokmány rendelkezéseivel összhangban álló módon oldják meg és ami kellő biztosítékot nyújt az Alap általános eszközeinek időleges felhasználására.

b) Egy tag más tagok valutáit megfelelő összegű saját valuta ellenében a következő feltételek esetén jogosult megvásárolni:

(i) az Alap általános eszközei felhasználásának a tag által összhangban kell állnia a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján foganatosított eljárási renddel;

(ii) a tag kijelenti, hogy fizetési mérlege vagy tartalékpozíciója, vagy tartalékainak alakulása miatt szüksége van a vásárlásra;

(iii) a kívánt vásárlás a tartalékkereten belül végrehajtandó vásárlás lenne vagy nem idézné elő azt, hogy az Alapnak a vásárló tag valutájában fennálló készletei túllépik a kvóta kétszáz százalékát;

(iv) az Alap a jelen cikk 5. szakasza, a VI. cikk 1. szakasza vagy a XXVI. cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján megelőzőleg nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a vásárlást végrehajtani kívánó tag az Alap általános eszközeinek igénybevételére nem jogosult.

c) Az Alap megvizsgálja a vásárlásra vonatkozó kérelmet annak megállapítása érdekében, hogy a kívánt vásárlás összhangban áll-e a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján elfogadott elvekkel azzal, hogy a tartalékkeret igénybevételét célzó vásárlás iránti kérelem nem kifogásolható.

d) Az Alap kidolgozza elveit és eljárási rendjét az eladandó valuták kiválasztására nézve, ami, a tagokkal konzultálva, figyelembe veszi a tagok fizetési mérlegét és tartalékpozícióját és a valutapiacok alakulását, valamint azt a kívánalmat, hogy az Alapon belül az egész időszak alatt támogatandók a kiegyensúlyozott pozíciók, feltéve, hogy amennyiben egy tag kijelenti, hogy azért kívánja egy másik tag valutájának megvásárlását, mert a vásárló tag saját valutájának a másik tag által felajánlott azonos összegét kívánja megkapni, ez esetben jogosult lesz a másik tag valutájának megvásárlására, hacsak az Alap a VII. cikk 3. szakasza alapján előzetesen be nem jelentette, hogy az adott valutában fennálló készlete szűkössé vált.

e) (i) Minden tag biztosítja, hogy az Alaptól vásárolt valutájában fennálló követelések szabadon felhasználható valutakövetelések vagy a vásárlás időpontjában kívánság szerint szabadon felhasználható valutára átválthatók a két valuta között a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdése alapján fennálló árfolyam szerint.

(ii) Minden olyan tag, amelynek valutáját az Alaptól megvásárolták vagy ahhoz az Alaptól vásárolt valuta ellenében jutottak hozzá, együttműködik az Alappal és más tagokkal, hogy a valutájában fennálló ezen követelések a vásárlás időpontjában más tagok szabadon felhasználható valutáira átválthatók legyenek.

(iii) Egy olyan valutának a fenti (i) pont szerint végrehajtott átváltását, amely valuta nem szabadon felhasználható, az a tag hajtja végre, amelynek valutáját megvásárolták, hacsak ez a tag és a vásárló tag más eljárásban meg nem állapodik.

(iv) Az Alaptól más tag szabadon felhasználható valutáját megvásárló tag, amely azt a vásárlás időpontjában más szabadon felhasználható valutára kívánja átváltani, az átváltást e másik taggal bonyolítja le, ha ez ezt kívánja. Az átváltást a másik tag által kiválasztott szabadon felhasználható valutára nézve kell az (i) pont alatt hivatkozott valutaárfolyamon elvégezni.

f) Az Alap az általa kidolgozott elvek és eljárási rend alapján egyetérthet azzal, hogy egy olyan részest, amely ezen szakasszal összhangban vásárlást hajt végre, más tagok valutái helyett különleges lehívási jogokkal lásson el.

4. szakasz. A feltételekről való lemondás

Az Alap tetszése szerint és saját érdekeit biztosító kikötések mellett a jelen cikk 3. szakasza b) bekezdésének (iii) és (iv) pontjaiban előírt bármely feltétel érvényesítéséről lemondhat, különösen olyan tagok esetében, amelyek az Alap általános eszközeinek nagyarányú vagy folyamatos igénybevételétől tartózkodtak. A lemondás gyakorlása során tekintetbe veszik a lemondást kérelmező tag időszakos vagy kivételes szükségleteit. Az Alap tekintetbe fogja venni a tag azon készségét is, hogy biztosítékként olyan elfogadható vagyontárgyat kössön le, amely az Alap megítélése szerint elégséges értékű érdekeinek védelméhez s a lemondás feltételeként az Alap ilyen biztosítékot ki is köthet.

5. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználásából való kizárás

Amennyiben az Alap úgy véli, hogy az Alap általános eszközeit, valamely tag az Alap céljaival ellentétben álló módon használja, véleményét kifejtő jelentést tesz a tagnak, megfelelő időt írva elő a válaszolásra. Ilyen jelentésnek a tag részére adott megtételét követően az Alap korlátozhatja általános eszközeinek a tag általi felhasználását. Ha az előírt időn belül a tagtól a jelentésre nem kap választ, vagy ha a kapott válasz nem kielégítő, az Alap fenntarthatja az Alap általános eszközei felhasználásának korlátozását a tag által vagy a taghoz intézett indokolt figyelmeztetést követően kijelentheti, hogy az nem jogosult az Alap általános eszközeinek felhasználására.

6. szakasz. Különleges lehívási jogok egyéb vásárlásai és eladásai az Alap részéről

a) Az Alap, cserébe más tagok azonos összegű valutáiért, elfogadhatja a részes által felajánlott különleges lehívási jogokat.

b) Az Alap a részest, kérésére, különleges lehívási jogokkal láthatja el más tagok valutáinak azonos összegéért. Ezen ügyletek eredményeként az Alap készlete egy tag valutájából nem növekedhet azon szint fölé, amelynél a készletek a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségkötelesek lennének.

c) Az Alap által e szakasz alapján juttatott vagy elfogadott valuták kiválasztása olyan módon történik, amely figyelembe veszi a jelen cikk 3. szakaszának d) vagy 7. szakasza (i) bekezdésének elveit. Az Alap ezen szakasz alapján csupán abban az esetben bonyolíthat le ügyleteket, ha a tag, amely valutáját az Alap rendelkezésére bocsátja vagy elfogadja, egyetért valutája ilyen módon történő felhasználásával.

7. szakasz. A tag valutájának visszavásárlása az Alaptól

a) A tag bármely időben jogosult visszavásárolni valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése alapján költségköteles.

b) A tagtól, amely a jelen cikk 3. szakasza alapján vásárlást foganatosított, amint a fizetési mérlege és tartalékpozíciója javul, rendes körülmények között az várható el, hogy visszavásárolja valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely vásárlásának eredményeként keletkezett és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése értelmében költségköteles. A tag ezeket a készleteket akkor vásárolja vissza, összhangban az Alapnak a visszavásárlásról kialakított eljárásával és a taggal folytatott konzultációt követően, ha az Alap a taggal közli, hogy fizetési mérlegének és tartalékpozíciójának javulása eredményeként a visszavásárlást le kell bonyolítania.

c) A tag, amely a jelen cikk 3. szakasza alapján vásárlást hajt végre, a vásárlás időpontját követően öt évnél nem később vissza tartozik vásárolni valutájának az Alapnál fennálló azon készletét, amely vásárlásának eredményeként keletkezett és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdése alapján költségköteles. Az Alap előírhatja, hogy a tagnak a visszavásárlást részletekben kell teljesítenie, olyan időszak alatt, amely a vásárlás időpontjától számított három évtől öt évig terjed. Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége alapján a visszavásárlásnak a jelen bekezdésben meghatározott időszakát megváltoztathatja és az ilyen módon módosított bármely időszakot az összes tag esetében alkalmazni kell.

d) Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége alapján a fenti c) bekezdéssel összhangban alkalmazandótól eltérő időszakokat is megállapíthat, melyek valamennyi tagra nézve az Alap által szerzett valuták készletének visszavásárlása vonatkozásában azonosak az általános eszközök felhasználását célzó különleges eljárással.

e) A tag az Alap által az összes szavazat hetvenszázalékos többségével kialakított eljárási rendnek megfelelően visszavásárolja valutájának az Alapnál levő azon készletét, amely nem vásárlások eredményeként jött létre és a jelen cikk 8. szakaszának b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségköteles.

f) A döntést, amely előírja, hogy az Alap általános eszközeinek felhasználására vonatkozó eljárás alapján a fenti c) vagy d) bekezdésben szereplő visszavásárlási időszak rövidebb lesz, mint az eljárási rend szerint érvényes időszak, csupán az Alap által a döntés tényleges időpontját követően szerzett készletekre kiterjedően alkalmazzák.

g) Az Alap, a tag kérésére, elhalaszthatja a visszavásárlási kötelezettség teljesítésének időpontját, de az nem lépheti túl a fenti c) vagy d) bekezdés alapján, vagy az Alap által a fenti e) bekezdés alapján kialakított eljárásnak megfelelően rögzített maximális időszakot, hacsak az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével nem dönt úgy, hogy az Alap általános eszközeinek átmeneti felhasználásával összhangban álló hosszabb visszavásárlási időszak azért indokolt, mert az esedékességkori visszavásárlás a tag számára rendkívüli nehézséget idézne elő.

h) Az Alap a jelen cikk 3. szakaszának d) bekezdése alapján kialakított eljárási rendet olyan eljárási renddel egészítheti ki, amely szerint az Alap egy taggal folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy az adott tag valutájából a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján fennálló azon készletét, amelynek e 7. szakasszal összhangban történő visszavásárlására nem került sor, eladja anélkül, hogy az kötelezettséggel járna bárminő olyan lépést illetően, amit az Alap a jelen alapszabály bármely más rendelkezése alapján kapott felhatalmazás szerint megtehet.

i) A jelen szakasz hatálya alá eső valamennyi visszavásárlás különleges lehívási jogok vagy az Alap által megjelölt más tagok valutái ellenében történik. Az Alap a tagok által visszavásárlásra használandó valutákra vonatkozóan olyan eljárási rendet és elveket alakít ki, amelyek figyelembe veszik a jelen cikk 3. szakaszának d) pontjában rögzített alapelveket. Egy tag visszavásárlásra felhasználható valutájából az Alapnál meglevő készlet nem növekedhet a visszavásárlás révén azon szint fölé, ami jelen cikk 8. szakasza b) bekezdésének (ii) pontja alapján költségköteles.

j) (i) Ha egy tagnak az Alap által a fenti i) bekezdés alapján kijelölt valutája nem szabadon felhasználható valuta, a tag biztosítja, hogy azt a visszavásárlást végrehajtó tag a visszavásárlás időpontjában olyan szabadon felhasználható valuta ellenében megkaphassa, melyet az a tag választ ki, amelynek valutáját kijelölték. A jelen rendelkezés hatálya alá eső valuta átváltása a két valuta között azon az árfolyamon történik, amely megfelel a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdése alapján közöttük fennálló árfolyamnak.

(ii) Minden egyes tag, amelynek valutáját az Alap visszavásárlási célra kijelölte, együttműködik az Alappal és a többi taggal annak érdekében, hogy a visszavásárlás időpontjában a visszavásárlást végrehajtó tag számára lehetővé tegyék a kijelölt valutának más tagok szabadon felhasználható valutái ellenében való megszerzését.

(iii) A fenti j) (i) pont alapján végrehajtandó átváltást azzal a taggal kell lebonyolítani, amelynek valutáját kijelölték, hacsak ez a tag és a visszavásárlást végrehajtó tag más eljárásban nem állapodik meg.

(iv) Ha egy visszavásárlást végrehajtó tag a visszavásárlás időpontjában egy, az Alap által a fenti (i) bekezdés alapján kijelölt más tag szabadon felhasználható valutáját kívánja megkapni, azt, amennyiben a másik tag kéri, a másik tag szabadon felhasználható valutája ellenében kapja meg a fenti j) (i) pontban hivatkozott árfolyamon. Az Alap az átváltás tárgyát képező szabadon felhasználható valutára vonatkozó, általa elfogadott szabályokat alkalmazhatja.

8. szakasz. Költségek

a) (i) Az Alap különleges lehívási jogoknak vagy egy másik tag Általános Eszközök Számlájában tartott valutájának saját valuta ellenében való megvásárlásakor jutalékot számít fel a tagnak azzal, hogy az Alap a tartalékkeret terhére végrehajtott vásárlások esetén alacsonyabb jutalékot számíthat fel, mint más vásárlások esetében. A tartalékkeret terhére végrehajtott vásárlások esetében a jutalék nem haladhatja meg a fél százalékot.

(ii) Készenléti és hasonló megállapodásoknál az Alap költséget számíthat fel. Az Alap hozhat olyan döntést, hogy valamely megállapodás miatt felszámított költséget a fenti (i) pont alapján felszámított jutalék ellenében a megállapodás alapján végrehajtott vásárláskor törli.

b) Az Alap egy tag valutájából az Általános Eszközök Számláján tartott átlagos napi egyenlegek után olyan esetben számít fel költséget, ha azok:

(i) megszerzésére a XXX. cikk c) bekezdésének hatálya alá eső kivételes eljárás miatt került sor, vagy

(ii) a fenti (i) pontban hivatkozott egyenleget figyelmen kívül hagyva, meghaladják a tagok kvótájának összegét.

A költségtételek az egyenlegek fenntartásának időszakában általában időközönként emelkednek.

c) Ha egy tag a jelen cikk 7. szakasza alapján megkívánt visszavásárlás végrehajtását elmulasztja, az Alap, azt követően, hogy a nála levő készletek csökkentéséről a taggal konzultált, megfelelőnek tartott költségeket számíthat fel a tag valutájából fennálló azon készletek után, amelyeket a tagnak vissza kellett volna vásárolnia.

d) A valamennyi tag számára egységesen alkalmazott fenti a) és b) bekezdés, valamint a c) bekezdés alapján felszámított költségek mértékének meghatározásához az összes szavazat hetvenszázalékos többségére van szükség.

e) A tagok valamennyi költséget különleges lehívási jogokban fizetik azzal, hogy különleges körülmények fennforgása esetén az Alap egy tag számára az Alap által kijelölt más tagok valutáiban, a velük való konzultációt követően, vagy az adott tag saját valutájában engedélyezheti a költségtérítést. Egy tag valutájából az Alapnál levő készlet az e rendelkezés alapján más tagok által teljesített fizetések eredményeként nem emelkedhet olyan szintre, amely esetben azok után a fenti b) (ii) pontban hivatkozott költségtérítés járna.

9. szakasz. Díjtérítés

a) Az Alap díjtérítést fizet azon összeg után, amivel az alábbi b) és c) bekezdés alapján előírt kvóta százaléka meghaladja egy tag valutájából az Alap Általános Eszközök Számláján tartott átlagos napi egyenlegeket, kivéve azokat, melyek szerzésére a XXX. cikk c) bekezdésének hatálya alá eső kivételes eljárás alapján került sor. A díjtérítés mértéke, amelyet az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével állapít meg, minden tag számára azonos és az sem több, sem pedig kevesebb, mint a XX. cikk 3. szakasza alapján kalkulált kamatláb négyötöde. A díjtérítés mértékének megállapításakor az Alap figyelembe veszi az V. cikk 8. szakasza b) bekezdésének hatálya alá eső költségkondíciókat.

b) A fenti a) bekezdés céljaira alkalmazott kvótaszázalék

(i) mindazon tagok számára, amelyek a jelen alapokmány második módosítása előtt nyerték el tagságukat, a jelen alapokmány második módosításának időpontjában fennálló kvótájuk hetvenöt százalékának megfelelő hányad és mindazon tagok számára, amelyek jelen alapokmány második módosítása után nyerték el tagságukat, olyan kvótahányad, melynek kiszámítása úgy történik, hogy az adott tagra alkalmazott kvótahányadoknak megfelelő teljes összeget elosztják a többi tag ugyanazon időpontban fennálló együttes kvótájával; hozzáadva

(ii) azokat az összegeket, amelyeknek az Alaphoz való befizetésére valutában vagy különleges lehívási jogokban, a III. cikk 3. szakaszának a) bekezdése alapján, a fenti b) (i) pont esetében alkalmazandó időpont óta került sor; és levonva

(iii) azokat az összegeket, amelyeket a tag az Alaptól valutában vagy különleges lehívási jogokban a III. cikk 3. szakasza c) bekezdése alapján, a fenti b) (i) pont esetében alkalmazandó időpont óta kapott.

c) Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével a fenti a) bekezdés céljaira alkalmazandó legutolsó kvótahányadot minden tagra kiterjedően felemelheti:

(i) arra a százalékra, amely nem haladja meg a száz százalékot, de amit az egyes tagokra – az összes tagra azonos ismérvek alapján – határoznak meg, vagy

(ii) száz százalékra, minden tagra egyaránt érvényesen.

d) A díjtérítés különleges lehívási jogokban fizetendő azzal, hogy az Alap vagy a tag egyaránt dönthet úgy, hogy a tag részére történő fizetés annak saját valutájában teljesítendő.

10. szakasz. Számítási módok

a) Az Alap Általános Főosztálya számláin tartott eszközeinek értékét különleges lehívási jogban fejezik ki.

b) A jelen alapokmány rendelkezéseinek alkalmazása céljából a tagok valutáira vonatkozó valamennyi számítás esetén a IV. cikk és a C) Függelék kivételével, azokat az árfolyamokat veszik figyelembe, amelyeket az Alap a jelen cikk II. szakaszával összhangban ezekre a valutákra alkalmaz.

c) A jelen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása céljából a kvótához viszonyított valutaösszegek meghatározásakor a számítás nem terjed ki a Különleges Folyósítások Számláján vagy a Beruházási Számlán tartott valutára.

11. szakasz. Érték fenntartása

a) A tagok Általános Eszközök Számláján tartott valutáinak értéke a XIX. cikk 7. szakaszának a) bekezdésében jelzett valutaárfolyamokkal összhangban, különleges lehívási jogban kifejezve tartandó fenn.

b) Egy tag valutájából az Alap birtokában levő készleteknek a jelen szakasz értelmében való kiigazítására akkor kerül sor, amikor az adott valuta az Alap és egy másik tag közötti művelet vagy ügylet tárgya, valamint olyan más alkalmakkor, amikor az Alap ilyen értelemben dönthet vagy a tag ezt kérheti. Egy kiigazítás kapcsán az Alapnak vagy általa teljesítendő fizetések az Alap által meghatározott ésszerű időn belül, vagy a tagok által kért bármely más időpontban hajtandók végre, a kiigazítás időpontját követően.

12. szakasz. Egyéb műveletek és ügyletek

a) Az Alap a jelen szakasz alapján foganatosított valamennyi eljárásában és döntésében a VIII. cikk 7. szakaszában rögzített célkitűzésektől és azon céltól vezérelve jár el, hogy az aranypiacon elkerülje az ár szabályozását vagy rögzített ár létrehozását.

b) Az Alap az alanti c), d) és e) bekezdésekben szereplő műveletekre és ügyletekre vonatkozó döntéseit az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével hozza.

c) Az Alap bármely tag valutája ellenében aranyat adhat el, miután konzultált azzal a taggal, amelynek valutája ellenében az aranyat eladta, feltéve, hogy a tag valutájából az Alap Általános Eszközök Számláján tartott készletei az eladás révén nem emelkednek arra a szintre, melyek a jelen alapokmány 8. szakaszának b) (ii) pontja értelmében a tagok beleegyezése nélkül költségkötelesek lennének és feltéve, hogy az Alap, a tag kérésének megfelelően, az értékesítés időpontjában a kapott valuta olyan hányadát konvertálja egy másik tag valutájára, amely az ilyen növekedést meggátolja. Egy valutának egy másik tag valutájára való átváltására ez utóbbi taggal történt konzultációt követően kerülhet sor és az Alap nem növelheti ezen tag valutájában meglevő készleteit olyan szint fölé, amelynél ezek a jelen alapokmány 8. szakasza b), (i) pontja értelmében költségkötelesek lennének. Az Alap az átváltásokra vonatkozó olyan elveket és eljárási módokat alakít ki, amelyek figyelembe veszik a jelen alapokmány 7. szakaszának (i) bekezdésében rögzített elveket. A jelen rendelkezés alapján teljesített eladások egy tag részére minden egyes ügylet esetében olyan áron bonyolódnak le, amelyben a piaci ár alapján megállapodnak.

d) Az Alap a jelen alapokmány alapján lebonyolódó bármely művelet és ügylet esetében különleges lehívási jogok vagy valuta helyett a tagtól aranyban teljesített fizetést fogadhat el. Az Alap javára a jelen rendelkezés alapján teljesített fizetés minden egyes művelet és ügylet esetében olyan áron bonyolódik le, amelyben a piaci árak alapján megállapodnak.

e) Az Alap a jelen alapokmány második módosításának időpontjában általa tartott aranyat eladhatja a tagoknak, amelyek 1975. augusztus 31-én tagjai voltak s amelyek egyetértenek annak megvásárlásával az ezen időpontban meglevő kvótáik arányában. Amennyiben az Alap a fenti c) bekezdés alapján az alábbi f) (ii) pont céljából aranyat szándékozik eladni, azt bármely azon fejlődő tag részére megteheti, amely egyetért annak megvásárlásával, hogy az arany ezen hányada, ha az értékesítésre fenti c) bekezdés alapján kerül sor, olyan többletet eredményezzen, amely az alábbi f) (iii) pontnak megfelelően számára kifizethető lett volna. Az arany, amit a jelen rendelkezés alapján olyan tagnak adnának el, amelyet a jelen cikk 5. szakasza értelmében jogosulatlannak nyilvánítottak az Alap általános eszközeinek igénybevételére, annak abban az esetben értékesíthető, amikor jogosulatlansága megszűnik, hacsak az Alap a korábbi értékesítés mellett nem dönt. A jelen e) bekezdés alapján egy tag részére történő aranyértékesítésre valutája ellenében kerül sor, olyan áron, amely az értékesítés időpontjában különleges lehívási jogonként 0,888 671 gramm színarannyal egyenlő.

f) Valahányszor az Alap a fenti c) bekezdés alapján a jelen alapokmány második módosításának időpontjában általa tartott aranyat értékesít, különleges lehívási jogként 0,888 671 gramm színaranynak megfelelő bevételi összeget kell az értékesítés időpontjában az Általános Eszközök Számláján elhelyezni és amennyiben az Alap az alábbi g) bekezdés szerint másként nem dönt, a felesleges a Különleges Folyósítások Számláján tartandó. A Különleges Folyósítások Számláján elhelyezett eszközök az Általános Főosztály egyéb számláitól elkülöníttetve kezelendők és bármikor felhasználhatók:

(i) átutalások végrehajtására az Általános Eszközök Számlája javára a jelen alapokmány rendelkezései által engedélyezett mindazon műveletek és ügyletek keretében történő közvetlen felhasználás céljából, amelyek nem esnek a jelen szakasz hatálya alá;

(ii) olyan műveletekre és ügyletekre, amelyekre a jelen alapokmány egyéb rendelkezései nem adnak lehetőséget, de egybeesnek az Alap célkitűzéseivel. A jelen f) (ii) pont alapján a nehéz körülmények között levő fejlődő tagok részére, különleges feltételek mellett, fizetési mérlegtámogatás nyújtható és ebből a célból az Alap figyelembe veszi az egy főre eső jövedelem szintjét;

(iii) azon fejlődő tagok javára történő szétosztásra, amelyek 1975. augusztus 31-én tagok voltak, az azon időpontban fennálló kvótáik arányában a követelések ama hányadára kiterjedően, melyet az Alap a fenti (ii) pontban említett célra kíván felhasználni, ezen tagok kvótáinak az összes tagnak a fentivel azonos időpontban fennálló együttes kvótájához a szétosztás időpontjában mért arányában, azzal a kikötéssel, hogy ha a jelen rendelkezés alapján olyan tag javára teljesítendő a szétosztás, amely tagot a jelen alapokmány 5. szakasza alapján az Alap általános eszközei használatára jogosulatlannak nyilvánítottak, az csak a jogosulatlanság megszüntetésekor hajtható végre, hacsak az Alap korábbi szétosztás mellett nem dönt.

Az eszközök fenti (i) pont szerint való felhasználására vonatkozó döntéseket az összes szavazat hetvenszázalékos többségével, a fenti (ii) és (iii) pont szerint a döntéseket pedig az összes szavazatok nyolcvanöt százalékos többségével hozzák.

g) Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével amellett dönthet, hogy a fenti f) bekezdésben hivatkozott felesleg egy részét a Beruházási Számlára teszi át a XII. cikk 6. szakasza f) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő felhasználás céljából.

h) A fenti f) bekezdésben meghatározott felhasználásig az Alap a tag Különleges Folyósítások Számláján tartott valutáját az adott tag piacképes kötelezvényeibe vagy nemzetközi pénzügyi intézmények piacképes kötelezvényeibe fektetheti. A fenti f) (ii) pont alapján származó befektetési jövedelmet és kamatot a Különleges Folyósítások Számláján kell elhelyezni. Befektetés nem hajtható végre annak a tagnak hozzájárulása nélkül, amelynek valutáját a befektetés céljára felhasználják. Az Alap befektetést csak különleges lehívási jogokra vagy az erre a célra felhasznált valutára szóló kötelezvényben hajthat végre.

(i) Az Általános Eszközök Számlájára térítik időről időre a Különleges Folyósítások Számlájának kezelési költségeit, amelyeket az Általános Eszközök Számlájáról fizetnek, a Különleges Folyósítások Számlájáról az ilyen költségek ésszerű becslése alapján teljesített átutalások útján.

j) A Különleges Folyósítások Számláját az Alap felszámolása alkalmával lezárják és az az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az Alap felszámolását megelőzően is lezárható. Amennyiben az Alap felszámolása miatt kerül sor a számla lezárására, az azon levő eszközöket a K) Függelék rendelkezéseivel összhangban osztják szét. Amennyiben a lezárására az Alap felszámolását megelőzően kerül sor, a számlán levő eszközöket az Általános Eszközök Számlájára utalják át műveletekben és ügyletekben való közvetlen felhasználás céljából. Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével a Különleges Folyósítások Számlájának kezelésére szabályokat és rendelkezéseket alkot.

VI. cikk

Tőkeátutalások

1. szakasz. Az Alap általános eszközeinek tőkeátutalások céljára történő felhasználása

a) Egy tag a jelen cikk 2. szakaszában rögzítettek kivételével az Alap általános eszközei nagyarányú és tartós jellegű tőkekiáramlás fedezetéül nem használhatja fel, és az Alap kérheti a tagot, hogy ellenőrzést végezzen az Alap általános eszközei ilyen felhasználásának megakadályozására. Amennyiben egy tag az ilyen kérés vételét követően elmulasztaná a megfelelő ellenőrzés végzését, az Alap a tagot az Alap általános eszközeinek igénybevételére jogosulatlannak nyilváníthatja.

b) A jelen szakasz rendelkezései nem tekintendők úgy, hogy azok

(i) gátolják az Alap általános eszközeinek tőkeügyletek céljára való felhasználását az export vagy a kereskedelem, a bankügyletek vagy más üzleti tevékenység bővítéséhez szükséges ésszerű összegben; vagy

(ii) azon tőkemozgásokra vonatkoznak, amelyeket a tag saját forrásaiból fedez, de a tagok vállalják, hogy az ilyen tőkemozgások összhangban lesznek az Alap célkitűzéseivel.

2. szakasz. A tőkeátutalásokra vonatkozó különleges kikötések

A tagnak jogában áll a tőkeátutalások fedezeteként tartalékkeretében vásárlásokat végrehajtani.

3. szakasz. A tőkeátutalások ellenőrzése

A tagok a nemzetközi tőkemozgások szabályozásához szükséges ellenőrzést folytathatják, de ezt az ellenőrzést egyetlen tag sem gyakorolhatja olyan módon, ami a folyó műveletekkel kapcsolatos fizetéseket korlátozza vagy indokolatlan késedelmet idéz elő a kötelezettségek rendezését célzó pénzátutalásoknál, ide nem értve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezdésének és a XIV. cikk 2. szakaszának rendelkezéseit.

VII. cikk

Feltöltés és szűkösen rendelkezésre álló valuták

1. szakasz. Az Alap Valutakészleteinek feltöltését célzó intézkedések

Az Alap, amennyiben ilyen intézkedésre bármely tag valutájából az Általános Eszközök Számlán levő készleteinek feltöltése érdekében összefüggő ügyleteivel kapcsolatban szüksége van, a következő – akár mindkét, akár bármelyik – lépést teheti meg:

(i) javasolja a tagnak, hogy az Alap és a tag közötti megállapodásnak megfelelő feltételek mellett, az utóbbi kölcsönözze valutáját az Alapnak, vagy azt, hogy az Alap, a tag hozzájárulásával, ilyen valutát kölcsönözzön valamilyen más forrásból az adott tag területén vagy azon kívül, de egyetlen tagnak sem áll fenn bárminemű kötelezettsége abban a tekintetben, hogy az Alapnak ilyen kölcsönöket nyújtson, vagy egyetértsen valutájának az Alap által bármilyen más forrásból való kölcsönvételével;

(ii) megköveteli a tagtól, ha az részes, hogy az Általános Eszközök Számláján tartott különleges lehívási jogok ellenében az Alapnak valutáját eladja a XIX. cikk 4. szakaszának megfelelően. A különleges lehívási jogokkal való feltöltés során az Alap kellően tekintetbe veszi a XIX. cikk 5. szakasza alapján a kijelölésre vonatkozó elveket.

2. szakasz. Egy valutában beállott általános szűkösség

Ha az Alap úgy találja, hogy egy adott valutából általános szűkösség van kialakulóban, a tagokat megfelelően tájékoztatja és jelentést tehet közzé, megjelölve a szűkösség okait és olyan ajánlásokat tehet, amelyek ennek véget vethetnek. Annak a tagnak a képviselője, amelynek valutája érintve van, részt vesz a jelentés elkészítésében.

3. szakasz. Az Alap készleteiben beállott szűkösség

a) Ha az Alap számára nyilvánvalóvá válik, hogy egy tag valutája iránti kereslet komolyan veszélyezteti az Alapnak e valutában meglevő kínálati képességét, az Alap, függetlenül attól, hogy a jelen cikk 2. szakasza alapján közzétett-e jelentést vagy sem, az ilyen valutát formálisan is szűkében levő valutának nyilvánítja és ettől kezdve a szűkös valutából meglevő és birtokába kerülő készletét arányosan beosztja, kellő figyelemmel a tagok viszonylagos szükségleteire, az általános nemzetközi gazdasági helyzetre és bármely más helyénvaló meggondolásra. Az Alap intézkedéséről jelentést is közzétehet.

b) A fenti a) bekezdésben említett formális nyilatkozat felhatalmazásul szolgál bármely tag számára, hogy az Alappal való konzultációt követően időlegesen korlátozásokat vezessen be a szűkében levő valutában bonyolódó devizaműveletek kötetlenségét illetően. A IV. cikk és a C) Függelék rendelkezéseinek megfelelően a tag teljesen szabadon állapíthatja meg az ilyen korlátozások természetét, de azok nem lehetnek szigorúbbak annál, ami a szűkében levő valuta iránti keresletnek a szóban forgó tag rendelkezésére álló vagy birtokába kerülő készlet szintje miatti korlátozásához szükségesek és azokat nyomban enyhíteni kell és meg kell szüntetni, amint ezt a feltételek megengedik.

c) A fenti b) bekezdésben említett felhatalmazás hatályát veszti, amint az Alap formálisan kinyilvánítja, hogy a szóban forgó valutában többé nincs szűkösség.

4. szakasz. A korlátozások végrehajtása

Bármely tag, amely bármely más tag valutáját illetően a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján korlátozásokat vezet be, jóindulatúan mérlegeli más tagoknak az ilyen korlátozások végrehajtására vonatkozó bármilyen lépését.

5. szakasz. Más nemzetközi egyezmények hatása a korlátozásokra

A tagok megegyeznek abban, hogy nem hivatkoznak a más tagokkal a jelen alapokmányt megelőzően kötött megállapodások kötelezettségeire olyan módon, hogy azzal akadályozzák a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

VIII. cikk

A tagok általános kötelezettségei

1. szakasz. Bevezetés

A jelen alapokmány egyéb cikkei alapján vállalt kötelezettségeken túlmenően minden tag vállalja a jelen cikkben megállapított kötelezettségeket.

2. szakasz. A folyó fizetések korlátozásának mellőzése

a) Eltekintve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezdésének és a XIV. cikk 3. szakaszának előírásaitól, az Alap hozzájárulása nélkül a tagok nem korlátozzák a folyó nemzetközi ügyletekkel kapcsolatos fizetéseket és átutalásokat.

b) Az olyan devizaszerződések, amelyek bármely tag valutáját érintik és amelyek ellentétben állnak az illető tagnak a jelen alapokmánynak megfelelően fenntartott vagy bevezetett devizakorlátozó rendelkezéseivel, egyetlen tag területén sem hajthatók végre. Ezen felül a tagok kölcsönös megegyezés alapján együttműködhetnek olyan intézkedések megtételében, amelyek valamely tag devizakorlátozó rendelkezéseinek hatékonyabbá tételét célozzák, feltéve, hogy az ilyen intézkedések és rendelkezések összhangban állnak a jelen alapokmánnyal.

3. szakasz. A megkülönböztető valutáris gyakorlat mellőzése

A tagok nem alkalmaznak, vagy az V. cikk 1. szakaszában hivatkozott pénzügyi szerveik számára sem teszik lehetővé, hogy azok alkalmazzanak olyan megkülönböztető valutamegállapodásokat vagy ugyanazon valuta árfolyamának többes jegyzését, essen az a IV. cikk hatálya alá, vagy maradjon a C) Függelékben körülírt, vagy annak hatálya alá eső sávokon belül vagy kívül, amelyekre nézve a jelen alapokmány felhatalmazást nem ad vagy az Alap azokhoz hozzá nem járult. Amennyiben ilyen megállapodásokat és gyakorlatot az alapokmány hatálybalépésekor alkalmaznának, az érintett tag konzultál az Alappal azok fokozatos megszüntetéséről, hacsak azokat nem a XIV. cikk 2. szakasza alapján tartják fenn vagy alkalmazzák, amely esetben annak a cikknek a 3. szakaszában foglalt rendelkezések az irányadók.

4. szakasz. A külföldiek által fenntartott követelések szabad átválthatósága

a) Minden tag megvásárolja a saját valutájából más tagnál fennálló követeléseket, ha az utóbbi a vásárlást kérve, kijelenti:

(i) hogy a megvásárlandó követelésekre folyóműveletek eredményeként az utóbbi időben tesz szert; vagy

(ii) hogy azok átváltására folyóműveletek keretében végrehajtandó fizetések céljából van szüksége.

A vásárló tag választási lehetőséggel rendelkezik arra nézve, hogy a XIX. cikk 4. szakasza értelmében különleges lehívási jogokban vagy az átváltást kérő tag valutájában fizessen.

b) A fenti a) bekezdésben foglalt kötelezettség nem áll fenn, ha:

(i) a követelések átválthatóságát a jelen cikk 2. szakaszával vagy VI. cikk 3. szakaszával összhangban korlátozták;

(ii) a követeléseket olyan ügyletek eredményeként halmozták fel, amelyek az illető tag XIV. cikk 2. szakasza alapján fenntartott vagy bevezetett korlátozásainak megszüntetését megelőzően jöttek létre;

(iii) a követelések megszerzésére a tag devizarendelkezéseivel ellentétben került sor, amelytől azok megvásárlását kérik;

(iv) a vásárlást kérő tag valutáját a VII. cikk 3. szakaszának a) bekezdése alapján szűkében levőnek nyilvánították; vagy

(v) annak a tagnak, amelytől a vásárlás végrehajtását kívánják, bármilyen okból nem áll jogában, hogy az Alaptól saját valutája ellenében más tagok valutáit megvegye.

5. szakasz. Információk nyújtása

a) Az Alap olyan információk nyújtását kívánhatja meg a tagoktól, amelyeket tevékenységének folytatása céljából szükségesnek ítél, ideértve, s az Alap feladatainak hatékony ellátásához szükséges minimumnak tekintve, a következő tárgykörökre vonatkozó nemzeti adatokat:

(i) hivatalos készleteket otthon és külföldön (1) aranyban, (2) devizában;

(ii) bankok és nem hivatalos pénzügyi szervek készleteit otthon és külföldön (1) aranyban, (2) devizában;

(iii) aranytermelést;

(iv) aranyexportot és -importot, rendeltetési, illetve származási ország szerinti bontásban;

(v) összes áruexportot és -importot, hazai valutában kifejezve, rendeltetési és származási ország szerinti bontásban;

(vi) nemzetközi fizetési mérleget, ideértve (1) áruk és szolgáltatások forgalmát, (2) aranyműveleteket, (3) ismert tőkeműveleteket és (4) egyéb tételeket;

(vii) nemzetközi beruházási pozíciót, azaz a tag területein levő, külföldi tulajdonban levő beruházásokat és a területein levő személyek tulajdonában levő külföldi beruházásokat, amennyiben ezt az információt megadni lehetséges;

(viii) nemzeti jövedelmet;

(ix) árindexeket, azaz nagy- és kiskereskedelmi árakat, valamint az export- és importárak indexeit;

(x) külföldi valuták vételi és eladási árfolyamait;

(xi) devizakorlátozásokat, azaz átfogó nyilatkozatot az Alapban való tagság elnyerésekor érvényben levő devizakorlátozásokról, és az azt követően életbe lépő változások részleteiről; és

(xii) ahol hivatalos klíringmegállapodások vannak érvényben, a kereskedelmi és pénzügyi ügyletek révén kiegyenlítésre váró klíringösszegek részleteit és azt az időtartamot, amióta ilyen hátralékok fennállnak.

b) Az információk kérésénél az Alap figyelembe veszi, hogy a tagok eltérő mértékben képesek a kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani. A tagok nem kötelesek információkat olyan részletesen megadni, ami felfedné magánszemélyek vagy vállalatok ügyleteit. A tagok azonban vállalják, hogy a megkívánt információkat olyan részletesen és pontosan szolgáltatják, amennyire csak erre mód van és a lehetőségekhez képest elkerülik a puszta becsléseket.

c) Az Alap a tagokkal további információk szolgáltatásában állapodhat meg; a központ szerepét tölti be a monetáris és pénzügyi problémákra vonatkozó információk összegyűjtését és kicserélését illetően, ezáltal lehetővé téve olyan tanulmányok elkészítését, amelyek a tagokat hozzásegítik ahhoz, hogy politikájukat az Alap célkitűzéseinek megfelelő irányban továbbfejlesszék.

6. szakasz. A tagok között fennálló nemzetközi megállapodásokra vonatkozó konzultációk

Amennyiben a jelen alapokmány értelmében egy tag felhatalmazással rendelkezik, hogy az alapokmányban megjelölt különleges vagy átmeneti körülményekre való tekintettel devizaműveletekre vonatkozó korlátozásokat fenntarthat vagy létesíthet, és amennyiben a tagok között olyan, a jelen alapokmányt megelőzően létesített más megállapodások vannak érvényben, amelyek ellentétben állnak az ilyen korlátozások alkalmazásával, e megállapodások szerződő felei konzultálnak egymással abból a célból, hogy szükség szerint kölcsönösen elfogadható módosításokat hajtsanak végre. E cikk rendelkezései nem érintik a VII. cikk 5. szakaszának hatályát.

7. szakasz. Kötelezettség a tartalékeszközökre vonatkozó együttműködésre

Minden tag vállalja, hogy együttműködik az Alappal és a többi taggal annak biztosítása érdekében, hogy a tagnak a tartalékeszközökre vonatkozó politikája összhangban álljon a nemzetközi likviditás jobb nemzetközi felügyeletét támogató célkitűzésekkel és a nemzetközi monetáris rendszerben a különleges lehívási jog váljék az alapvető tartalékeszközzé.

IX. cikk

Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. A cikk céljai

Annak érdekében, hogy az Alap a ráruházott feladatokat elláthassa a maga területén, valamennyi tag biztosítja a Bank számára a jelen cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.

2. szakasz. Az Alap jogállása

Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy:

(i) szerződéseket köt;

(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;

(iii) bírói eljárást kezdeményez.

3. szakasz. Bírói eljárás alóli mentesség

Az Alap, annak követelései és bárhol meglevő és bárki birtokában levő vagyona mentességet élveznek a bírói eljárás minden formája alól, kivéve, amilyen körben arról az Alap, valamely eljárás céljából vagy valamely szerződés feltételei alapján, mentességéről kifejezetten lemond.

4. szakasz. Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség

Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

Az Alap irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli

mentessége

Olyan mértékben, amennyiben az a jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges, az Alap minden vagyona és követelése mentes a korlátozásoktól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.

7. szakasz. Közleményekre vonatkozó kiváltságok

Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.

8. szakasz. Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai

Valamennyi kormányzó, ügyvezető igazgató, helyettes, bizottsági tag, a XII. cikk 3. szakasza alapján kinevezett képviselő, a fenti személyek valamennyi tanácsadója, az Alap tisztviselői és alkalmazottai:

(i) hivatalos minőségben végzett tevékenységük tekintetében mentesek a jogi eljárás alól, kivéve, ha az Alap e mentességről lemond;

(ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanazon lehetőségeket élvezik, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai; és

(iii) utazási lehetőségek tekintetében ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) Az Alap vagyona, követelései, jövedelme a jelen alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Alap mentes bármilyen adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól is.

b) Nem vethető ki adó azon fizetésekre és illetményekre, vagy azok kapcsán, amelyeket az Alap az ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók, vagy honosok.

c) Nem vethető ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra, beleértve azok osztalékát és kamatát, bárki birtokában legyenek is:

(i) amely ezen kötelezvénnyel vagy értékpapírral szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán annak eredete miatt;

(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a kijelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy az Alap bármely hivatalos vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.

10. szakasz. A cikk alkalmazása

Saját területén az összes tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy saját jogszabályaiban érvényre juttassa a jelen cikkben kifejtett elveket és a megtett intézkedésekről az Alapot részletesen tájékoztatja.

X. cikk

Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

Az Alapnak a jelen alapokmány feltételeinek keretei között együtt kell működnie minden általános nemzetközi szervezettel és nyilvános nemzetközi szervezetekkel, amelyek rokonterületeken különleges feladatokat látnak el. Az ilyen együttműködésre vonatkozó bármely rendelkezést, amely a jelen alapokmány bármely rendelkezésének módosításával járna, csupán a jelen alapokmány XXVIII. cikk szerinti módosítás után lehet végrehajtani.

XI. cikk

A nem-tagokkal való kapcsolat

1. szakasz. A nem-tagokkal való kapcsolatokra vonatkozó vállalások

Valamennyi tag vállalja, hogy:

(i) nem-taggal vagy a nem-tag területein levő személyekkel nem vesz részt olyan ügyletekben, amelyek ellentétben állnának a jelen alapokmány rendelkezéseivel vagy az Alap célkitűzéseivel s a részvételt az V. cikk 1. szakaszában hivatkozott pénzügyi szervei számára sem engedi;

(ii) nem működik együtt nem-tagokkal, vagy nem-tagok területein levő személyekkel olyan ügyekben, amelyek ellentétben állnának a jelen alapokmány rendelkezéseivel vagy az Alap célkitűzéseivel;

(iii) együttműködik az Alappal annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket léptessen életbe a nem-tagokkal vagy azok területein levő személyekkel való olyan ügyletek megakadályozására, amelyek ellentétben állnának jelen alapokmány rendelkezéseivel vagy az Alap célkitűzéseivel.

2. szakasz. Nem-tagokkal az ügyletek korlátozása

A jelen alapokmányban foglaltak nem érintik bármely tag azon jogát, hogy a nem-tagokkal vagy azok területén levő személyekkel lebonyolódó devizaműveletekre korlátozásokat vezessen be, hacsak az Alap úgy nem véli, hogy az ilyen korlátozások károsan érintik a tagok érdekeit és ellentétesek az Alap célkitűzéseivel.

XII. cikk

Szervezet és igazgatás

1. szakasz. Az Alap Szervezete

Az Alap Kormányzótanácsból, Ügyvezető igazgatóságból, vezérigazgatóból és a tisztviselői karból, valamint a tanácsból áll, ha a Kormányzótanács az összes szavazat nyolcvanötszázalékos többségével amellett dönt, hogy a D) Függelék rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. szakasz. Kormányzótanács

a) A jelen alapokmányból fakadó összes jog gyakorlására, amelyek közvetlenül nem a Kormányzótanács, az Ügyvezető igazgatóság vagy a vezérigazgató körébe utaltak, a Kormányzótanács hivatott. A Kormányzótanács az egyes tagok által a számukra megfelelő módon kinevezett kormányzókból és helyettesekből áll. Minden kormányzó és minden helyettes újabb kinevezéséig szolgál. A helyettes csak előljárója távollétében szavazhat. A Kormányzótanács az egyik kormányzót saját elnökéül választja.

b) Hatáskörének gyakorlását a Kormányzótanács az Ügyvezető igazgatóságra ruházhatja át, kivéve azokat a jogokat, amelyek a jelen alapokmány folytán közvetlenül a Kormányzótanácsot illetik meg.

c) A Kormányzótanács üléseit a Kormányzótanács intézkedése vagy az Ügyvezető igazgatóság általi összehívás alapján tartja. A Kormányzótanács ülését minden olyan esetben össze kell hívni, amikor azt tizenöt tag vagy az összes szavazat egynegyedével rendelkező tag kéri.

d) A Kormányzótanács üléseinek határozatképességéhez a kormányzók olyan többsége szükséges, akik az összes szavazat nem kevesebb, mint kétharmadával rendelkeznek.

e) Minden egyes kormányzó annyi szavazatot adhat le, ahány szavazat az őt kinevező tagot a jelen cikk 5. szakasza alapján megilleti.

f) A Kormányzótanács rendelkezéssel olyan eljárásmódot vezethet be, amely révén az Ügyvezető igazgatóság, ha azt az Alap legjobb érdekeivel összhangban állónak véli, a Kormányzótanács ülésének egybehívása nélkül beszerezheti a kormányzók szavazatait valamely meghatározott kérdésre nézve.

g) A Kormányzótanács, és felhatalmazásának megfelelő körben az Ügyvezető igazgatóság, olyan szabályokat és rendelkezéseket hozhat, amelyek az Alap ügyeinek vitele szempontjából szükségesek vagy helyénvalók lehetnek.

h) A Kormányzók és helyetteseik szolgálatukért az Alaptól fizetést nem kapnak, de az Alap megtérítheti az üléseken való részvételük kapcsán felmerült méltányos költségeket.

i) Az ügyvezető igazgatóknak és helyetteseknek járó javadalmazást, valamint a vezérigazgató fizetését és szolgálati szerződésének feltételeit a Kormányzótanács állapítja meg.

j) A Kormányzótanács és az Ügyvezető igazgatóság olyan bizottságokat nevezhet ki, amilyeneket célszerűnek tart. A bizottságokban való tagság nem korlátozódik a kormányzókra vagy ügyvezető igazgatókra vagy helyetteseikre.

3. szakasz. Ügyvezető igazgatóság

a) Az Ügyvezető igazgatóság hatáskörébe tartozik az Alap ügyeinek vitele és e célból gyakorolja mindazon jogokat, amelyekkel a Kormányzótanács felruházta.

b) Az Ügyvezető igazgatóság az ügyvezető igazgatókból és az elnöki tisztet betöltő vezérigazgatóból áll. Az ügyvezető igazgatókból

(i) ötöt az öt legnagyobb kvótával rendelkező tag nevez ki, és

(ii) tizenötöt a többi tag választ meg.

Az ügyvezető igazgatók rendszeres megválasztása céljából a Kormányzótanács az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével a fenti (ii) pontban említett ügyvezető igazgatók számát növelheti vagy csökkentheti. A fenti (ii) pontban említett ügyvezető igazgatók számát eggyel vagy kettővel csökkenthetik, ha az alanti c) bekezdés alapján nevezik ki az ügyvezető igazgatókat, hacsak a Kormányzótanács az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével úgy nem dönt, hogy ez a csökkentés akadályozná a Kormányzótanács vagy az Ügyvezető igazgatóság feladatainak hatékony ellátását vagy a Kormányzótanácson belül a kívánatos egyensúly felborulásának veszélyével járna.

c) Ha az ügyvezető igazgatók második rendes megválasztásakor és azt követően a fenti b) (i) pont szerint ügyvezető igazgatókat kinevezni jogosult tagok között nem szerepel az a két tag, amelyek valutájából az Alap Általános Eszközök Számláján a megelőző két év átlagában tartott készletek, különleges lehívási jogban kifejezve, a legnagyobb abszolút összegben a legnagyobb mértékben csökkentek kvótájuk alá, e két tag bármelyike vagy mindkettő, amennyiben ilyen eset állna elő, ügyvezető igazgatót nevezhet ki.

d) A választott ügyvezető igazgatók megválasztása kétéves időközönként az E) Függelék rendelkezéseivel összhangban történik, kiegészítve azt olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alap megfelelőnek ítél. Az ügyvezető igazgatók rendes választására nézve a Kormányzótanács esetenként olyan rendelkezéseket bocsáthat ki, amelyek megváltoztatják az ügyvezető igazgatók megválasztásához az E) Függelék rendelkezései szerint szükséges szavazati arányokat.

e) Minden ügyvezető igazgató egy helyettest nevez ki, aki távollétében teljes felhatalmazással rendelkezik. Amikor az őket kinevező ügyvezető igazgatók jelen vannak, a helyettesek részt vehetnek az üléseken, de nem szavazhatnak.

f) Az ügyvezető igazgatók addig maradnak hivatalukban, amíg utódjukat ki nem nevezik vagy meg nem választják. Ha egy választott ügyvezető igazgató hivatala megbízatásának lejárta előtt több mint kilencven nappal megüresedik, a megbízatás még hátralevő idejére azok a tagok, amelyek az előző ügyvezető igazgatót megválasztották, másik ügyvezető igazgatót választanak. A választáshoz egyszerű szavazattöbbség szükséges. Amíg hivatala betöltetlen, az előző ügyvezető igazgató helyettese gyakorolja jogait, kivéve a helyettes kinevezésének jogát.

g) Az Ügyvezető igazgatóság az Alap központjában folyamatosan működik és olyan gyakran ül össze, ahogy az Alap ügyeinek vitele megkívánja.

h) Az Ügyvezető igazgatóság bármely ülésének határozatképességéhez az összes szavazat nem kevesebb, mint a felét képviselő ügyvezető igazgatók többsége szükséges.

i) (i) Minden kinevezett ügyvezető igazgató annyi szavazatot adhat le, mint amivel az őt kinevező tag a jelen cikk 5. szakasza alapján rendelkezik.

(ii) Ha egy olyan tag szavazatait, amely a fenti c) bekezdés alapján ügyvezető igazgatót nevez ki, az ügyvezető igazgatók legutóbbi rendes megválasztásának eredményeként, más tagok szavazataival együtt egy ügyvezető igazgató adta le, a tag megállapodhat a többi taggal, hogy szavazatát a kinevezett ügyvezető igazgató útján adja le. Az ilyen megállapodást létesítő tag nem vesz részt az ügyvezető igazgatók megválasztásában;

(iii) Minden választott ügyvezető igazgató annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel megválasztották;

(iv) Amikor a jelen cikk 5. szakasza b) bekezdésének rendelkezései alkalmazhatók, az ügyvezető igazgató által egyébként leadható szavazatok száma megfelelően nő vagy csökken. Az ügyvezető igazgatók által leadható összes szavazat egy egységet képez.

j) A Kormányzótanács olyan rendelkezéseket fogadhat el, amelyek szerint egy, a fenti b) bekezdés alapján ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult tag az Ügyvezető igazgatóság ülésére képviselőt küldhet, amikor általa beterjesztett kérelmet vagy az adott tagot különösen érintő ügyet bírálnak el.

4. szakasz. A vezérigazgató és a tisztviselői kar

a) Az Ügyvezető igazgatóság vezérigazgatót választ, aki nem kormányzó és nem ügyvezető igazgató. A vezérigazgató az Ügyvezető igazgatóság elnöke, de szavazattal nem rendelkezik, kivéve a kérdést eldöntő szavazatát a szavazatok azonos megoszlása esetén. Részt vehet a Kormányzótanács ülésein, de ezeken nem szavazhat. Az Ügyvezető igazgatóság ilyen döntése esetén a vezérigazgató hivatala megszűnik.

b) A vezérigazgató az Alap operatív tisztviselői karának a főnöke és az Ügyvezető igazgatóság irányítása mellett irányítja az Alap ügyeinek rendes vitelét. Az Ügyvezető igazgatóság általános felügyeletének alávetve felelős az Alap tisztviselői karának megszervezéséért, kinevezéséért és elbocsátásáért.

c) A vezérigazgatónak és a tisztviselői karnak, teendőik ellátása során, kizárólag az Alappal szemben vannak szolgálati kötelezettségei, más hatósággal szemben nincsenek. Az Alap minden tagjának tiszteletben kell tartania e kötelezettségek nemzetközi jellegét és tartózkodniok kell minden olyan kísérlettől, hogy a tisztviselői kar valamely tagját feladatainak ellátásában befolyásolják.

d) A vezérigazgatónak a tisztviselők kinevezésekor tekintettel kell lennie – a hatékonyság és szakismeret legmagasabb fokú biztosításának elsődlegessége mellett – annak fontosságára, hogy a tisztviselők kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.

5. szakasz. Szavazás

a) Minden tag kettőszázötven, valamint kvótája minden egyszázezer különleges lehívási joggal megegyező része után további egy szavazattal rendelkezik.

b) Valahányszor az V. cikk 4., vagy 5. szakasza alapján szavazás szükséges, minden tag a fenti a) bekezdés alapján őt megillető szavazatszámmal rendelkezik, kiigazítva:

(i) egy szavazat hozzáadásával, valutájának az Alap általános eszközeiből a szavazat leadásának időpontjáig történt minden egyes négyszázezer különleges lehívási jognak megfelelő nettó eladása után, vagy

(ii) egy szavazat levonásával, az V. cikk 3. szakaszának b) és f) bekezdése alapján a szavazat leadásának időpontjáig végrehajtott nettó vásárlásai minden egyes négyszázezer különleges lehívási jognak megfelelő hányada után,

feltéve annak megállapítását, hogy az érintett tagok kvótájának megfelelő összeget sem a nettó vásárlások, sem a nettó eladások egyetlen időpontban sem haladják meg.

c) Kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában az Alap összes döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

6. szakasz. Tartalékok, a nettó jövedelem felosztása és beruházások

a) Az Alap évente meghatározza, hogy tiszta jövedelmének mekkora részét helyezi el általános vagy különleges tartalékként, és mekkora részét, ha van, osztja fel.

b) Az Alap a különleges tartalékot mindazon célokra használhatja fel, mint az általános tartalékot, kivéve a felosztást.

c) Ha valamely évben a tiszta jövedelemből bárminemű felosztás történik, abból minden tagnak kvótája arányában részesülnie kell.

d) Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az általános tartalék bármikori és bármilyen arányban történő felosztása mellett dönthet. A felosztás minden tag számára kvótáik arányában hajtandó végre.

e) A fenti c) és d) bekezdésben említett fizetések különleges lehívási jogokban teljesítendők, azzal, hogy mind az Alap, mind a tag dönthet úgy, hogy a tagnak teljesített fizetés annak saját valutájában teljesítendő.

f) (i) Az Alap a jelen f) bekezdés céljaira Beruházási Számlát hozhat létre. A Beruházási Számla eszközeit az Általános Főosztály egyéb számláitól elkülönítetten kell tartani.

(ii) Az Alap dönthet úgy, hogy az aranyeladások bevételeinek egy részét, az V. cikk 12. szakaszának g) bekezdésével összhangban, a Beruházási Számlára utalják át és az összes szavazat hetvenszázalékos többségével közvetlen befektetési céllal az Általános Eszközök Számláján tartott valutáknak a Beruházási Számlára való átutalása mellett dönthet. Az átutalások összege nem haladhatja meg az általános tartaléknak és a különleges tartaléknak a döntés meghozatalakor fennálló együttes összegét.

(iii) Egy tag valutájából a Beruházási Számlán tartott összeget az Alap az illető tag piacképes kötelezvényeibe vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek piacképes kötelezvényeibe fektetheti. Nem hajthat végre befektetést annak a tagnak a hozzájárulása nélkül, amelynek valutáját a befektetésre felhasználják. Az Alap csak különleges lehívási jogokra vagy a befektetésre felhasznált valutára szóló kötelezvényekben hajthat végre befektetést.

(iv) A befektetésekből eredő jövedelem csak a jelen f) bekezdés rendelkezéseivel összhangban használható fel. A be nem fektetett jövedelmet a Beruházási Számlán kell tartani, vagy az az Alap üzletviteléhez szükséges költségeinek fedezésére használható fel.

(v) Az Alap felhasználhatja egy tag Beruházási Számlán tartott valutáját arra, hogy annak ellenében olyan valutákat szerezzen, amelyekkel az Alap üzletviteléhez szükséges költségeit fedezi.

(vi) Az Alap felszámolásakor a Beruházási Számlát lezárják, valamint az lezárható vagy a befektetés összege csökkenthető az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az Alap felszámolását megelőzően is. Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével a Beruházási Számla kezelése céljából szabályokat és rendelkezéseket fogadhat el, amelyeknek összhangban kell állniok az alábbi (vii), (viii) és (ix) pontokkal.

(vii) A Beruházási Számlának az Alap felszámolása miatt történő megszüntetésekor az e számlán levő követeléseket a K) Függelék rendelkezéseivel összhangban kell szétosztani azzal a feltétellel, hogy e követelések azon hányada, amely megfelel az V. cikk 12. szakaszának g) bekezdése alapján e számlára átutalt követeléseknek, erre a számlára átutalt követelések teljes összegéhez viszonyított arányának, a Különleges Folyósítások Számláján tartott követelésnek minősül és a K) Függelék 2. a) (ii) pontjával összhangban osztják szét.

(viii) A Beruházási Számlának az Alap felszámolását megelőző megszüntetésekor az e számlán tartott követeléseknek azt a hányadát, amely megfelel az V. cikk 12. szakaszának g) bekezdése alapján e számlára átutalt követeléseknek erre a számlára átutalt teljes összeghez viszonyított arányának, a Különleges Folyósítások Számlájára utalják át, ha azt nem szüntették meg, és a Beruházási Számlán tartott követelések fennmaradó hányadát az Általános Eszközök Számlájára utalják át a műveletekkel és ügyletekkel kapcsolatos közvetlen felhasználás céljára.

(ix) Az Alap által a befektetésre fordított összegek csökkentése során a csökkenésnek azt a hányadát, amely megfelel az V. cikk 12. szakaszának g) bekezdése alapján a Beruházási Számlára átutalt követeléseknek erre a számlára átutalt teljes összegéhez viszonyított arányának, a Különleges Folyósítások Számlájára utalják át, ha azt nem szüntették meg, és a csökkentés után fennmaradó egyenleget az Általános Eszközök Számlájára utalják át a műveletekkel és ügyletekkel kapcsolatos közvetlen felhasználás céljára.

7. szakasz. Jelentések közzététele

a) Az Alapnak éves jelentést kell közzétennie, amely tartalmazza hites könyvvizsgálói nyilatkozattal ellátott mérlegét és háromhavonta vagy rövidebb időközönként, műveleteiről és ügyleteiről és a különleges lehívási jogokban, aranyban és a tagok valutáiban fennálló készletekről összevont kimutatást tesz közzé.

b) Az Alap olyan egyéb jelentést is közzétehet, amelyet feladatainak ellátásához kívánatosnak tart.

8. szakasz. Véleményközlés a tagokkal

Az Alapnak mindenkor jogában áll, hogy véleményét a jelen alapokmányból fakadó bármely ügyről bármely taggal nem hivatalos jelleggel közölje. Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével elhatározhatja, hogy nyilvánosságra hozza egy tag részére annak monetáris és gazdasági viszonyairól és olyan fejleményekről készített jelentését, amelyek a tagok nemzetközi fizetési mérlegében közvetlenül súlyos egyensúlyhiányt idézhetnek elő.

Ha a tag nem jogosult ügyvezető igazgatót kinevezni, jogosult arra, hogy a jelen cikk 3. szakaszának j) bekezdésével összhangban képviseltesse magát. Az Alap nem hoz nyilvánosságra a tagok gazdasági szervezetének alapvető szerkezetében változásokat előidéző jelentést.

XIII. cikk

Hivatalok és letéteményesek

1. szakasz. A hivatalok elhelyezése

Az Alap központja a legnagyobb kvótával rendelkező tag területén működik; kirendeltségek vagy fiókhivatalok más tagok területén is létrehozhatók.

2. szakasz. Letéteményesek

a) Minden tag központi bankját jelöli ki letéteményesül a saját valutájából az Alap tulajdonában levő készletek számára, vagy ha nincs központi bankja, az Alap számára elfogadható más intézményt jelöl ki.

b) Az Alap más eszközöket, köztük aranyat is tarthat az öt legnagyobb kvótával rendelkező tag által kijelölt letéteményesnél és az Alap által kiválasztott más letéteményeseknél. Kezdetben az Alap készleteinek legalább felét azon tag által kijelölt letéteményesnél kell tartani, amelyeknek területén az Alap központja van, és legalább negyven százalékát a fentiekben hivatkozott négy másik tag által kijelölt letéteményesnél kell tartani. Mindazonáltal az Alap összes aranyszállításait a szállítási költségek és az Alap valószínűsített szükségleteinek kellő figyelembevételével kell lebonyolítani. Rendkívüli helyzetben az Alap teljes aranykészletét, vagy annak bármely részét az Ügyvezető igazgatóság bármilyen helyre elszállíthatja, ahol az megfelelően megóvható.

3. szakasz. Garancia az Alap követeléseiért

Minden tag garanciát vállal az Alap valamennyi követelését ért veszteségekért, amelyek az általa kijelölt letéteményes részéről bekövetkező mulasztás vagy szerződésszegés következtében állnak elő.

XIV. cikk

Átmeneti szabályozások

1. szakasz. Bejelentés az Alaphoz

Minden tag bejelenti az Alapnak, hogy szándékában áll-e alkalmazni a jelen cikk 2. szakaszának átmeneti szabályozásait, vagy kész-e elfogadni a VIII. cikk 2., 3. és 4. szakaszának kötelezettségeit. Annak a tagnak, amely átmeneti szabályozásokat alkalmaz, nyomban bejelentést kell tenni az Alapnál, mihelyt a fenti kötelezettségeket kész elfogadni.

2. szakasz. Devizakorlátozások

Az a tag, amely az Alapnak bejelentette, hogy e rendelkezés alapján kész alkalmazni az átmeneti szabályozásokat, tekintet nélkül a jelen alapokmány bármely más cikkének rendelkezéseire, a folyó nemzetközi fizetésekre és műveletekre vonatkozóan fenntarthatja és a változó körülményekhez igazíthatja azokat a korlátozásokat, amelyek tagságának elnyerése idején érvényben voltak. A tagok azonban devizapolitikájukban folyamatosan figyelembe veszik az Alap céljait, és amint a körülmények megengedik, minden lehetséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a többi taggal olyan kereskedelmi és pénzügyi megállapodásokra jussanak, amelyek előmozdítják a nemzetközi fizetéseket és a devizaárfolyamok szilárd rendszerének támogatását. A tagok különösen visszavonják azokat a korlátozásokat, amelyeket a jelen szakasz alapján tartják fenn, amint megbizonyosodtak arról, hogy ilyen korlátozások nélkül is úgy lesznek képesek fizetési mérlegüket kiegyenlíteni, hogy igényükkel indokolatlanul ne terheljék az Alap általános eszközeit.

3. szakasz. Az Alap korlátozásokra vonatkozó teendői

A jelen cikk 2. szakasza alapján érvényben levő korlátozásokról az Alap éves jelentéseket készít. Minden tag, amely a VIII. cikk 2., 3. vagy 4. szakaszával összhangban nem álló bármilyen korlátozást tart fenn, évente konzultációt folytat az Alappal, azok további megtartásáról. Az Alap, ha ilyen lépést rendkívüli körülmények közepette szükségesnek ítéli, bármely taggal közölheti, hogy a feltételek kedveznek valamely olyan korlátozás visszavonásához, vagy a korlátozások általános megszüntetéséhez, amelyek a jelen alapokmány bármely más cikkének rendelkezéseivel nem állnak összhangban. A tag megfelelő időt kap arra, hogy e közlésre választ adjon. Ha az Alap úgy véli, hogy a tag ragaszkodik az Alap céljaival összhangban nem álló korlátozások fenntartásához, a tag a XXVI. cikk 2. szakasza a) bekezdésének hatálya alá kerül.

XV. cikk

Különleges lehívási jogok

1. szakasz. A különleges lehívási jogok szétosztására vonatkozó felhatalmazás

Ahogyan és amikor felmerül a meglevő tartalékeszközök kiegészítésének igénye, az Alap felhatalmazással rendelkezik, hogy különleges lehívási jogokat osszon szét azoknak a tagoknak, amelyek részesei a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának.

2. szakasz. A különleges lehívási jog értékmegállapítása

A különleges lehívási jog értékmegállapítási módszerét az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az Alap állapítja meg, azonban az értékmegállapítás alapelvének megváltoztatásához vagy az alapelv alkalmazásának alapvető megváltoztatásához az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége szükséges.

XVI. cikk

Az Általános Főosztály és a Különleges Lehívási
Jogok Főosztálya

1. szakasz. Műveletek és ügyletek különválasztása

A különleges lehívási jogokra kiterjedő valamennyi műveletet és ügyletet a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya útján kell lebonyolítani. Az Általános Főosztály útján kell lebonyolítani az Alap számlájára a jelen alapokmány felhatalmazása szerint, vagy annak alapján végrehajtott minden egyéb műveletet és ügyletet. A XVII. cikk 2. szakaszában említett műveleteket és ügyleteket az Általános Főosztály és a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya útján kell lebonyolítani.

2. szakasz. Követelések és vagyon különválasztása

Az V. cikk 2. szakaszának b) bekezdése alapján kezelt eszközök kivételével az Alap összes követelését és vagyonát az Általános Főosztály kezeli azzal, hogy a XX. cikk 2. szakasza, valamint a XXIV. és XXV. cikk, továbbá a H) és I) Függelék alapján szerzett követeléseket és vagyont a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya kezeli. Az egyik főosztály által kezelt követelés vagy vagyon nem használható fel arra, hogy feloldják vagy fedezzék a másik főosztály műveleteinek és ügyleteinek lebonyolításából az Alap számára keletkezett tartozásokat, kötelezettségeket vagy veszteségeket, kivéve, hogy a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya üzletviteléből származó költségeket az Alap az Általános Főosztályról fizeti, s amely a XX. cikk 4. szakasza alapján az ilyen költségek ésszerű becslésére támaszkodó kivetés révén különleges lehívási jogokban térítendő időről időre vissza.

3. szakasz. Nyilvántartás és információ

A különleges lehívási jogok készleteiben bekövetkező valamennyi változás csupán akkor hatályos, ha azt a Különleges Lehívási Jogok Főosztályán nyilvántartásba vették. A részesek közlik az Alappal a jelen alapokmány azon rendelkezéseit, amelyek alapján különleges lehívási jogokat használnak fel. Az Alap igényt tarthat arra, hogy a részesektől egyéb olyan információkat kérjen, amelyeket tevékenysége ellátásához szükségesnek ítél.

XVII. cikk

Részesek és a különleges lehívási jogok
más birtokosai

1. szakasz. Részesek

Az Alap mindazon tagja, amely az Alapnál arra vonatkozó okiratot helyez letétbe, hogy jogrendszerének megfelelően vállalja a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya részesének valamennyi kötelezettségét és minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy képes lehessen ezeknek a kötelezettségeknek a maradéktalan teljesítésére, az okirat letétbe helyezésének keltétől a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának részesévé válik azzal a kikötéssel, hogy egyetlen tag sem válik részessé mindaddig, amíg a jelen alapokmánynak kifejezetten a Különleges Lehívási Jogok Főosztályára vonatkozó rendelkezései előbb életbe nem léptek és a jelen szakaszban említett okiratokat az összes kvóta legalább hetvenöt százalékával rendelkező tag letétbe nem helyezte.

2. szakasz. Az Alap, mint birtokos

Az Alap a különleges Lehívási Jogokat az Általános Eszközök Számláján tarthatja és azokat az Általános Eszközök Számlája útján a részesekkel a jelen egyezmény rendelkezéseivel vagy az előírt birtokosokkal a jelen cikk 3. szakaszában előírt kikötésekkel és feltételekkel összhangban lebonyolódó műveletekben és ügyletekben használhatja fel és fogadhatja el.

3. szakasz. Egyéb birtokosok

Az Alap előírhat, illetve elismerhet:

(i) birtokosként nem tagokat, nem-részes tagokat, továbbá egynél több tag számára a központi bank funkcióját ellátó intézményeket és egyéb hivatalos szerveket;

(ii) olyan kikötéseket és feltételeket, amelyek mellett az elismert birtokosok különleges lehívási jogokat tarthatnak, azokat a részesekkel és más előírt birtokosokkal lebonyolódó műveletekben és ügyletekben felhasználhatják és elfogadhatják; és

(iii) olyan kikötéseket és feltételeket, amelyek mellett a részesek és az Alap az Általános Eszközök Számlája útján a különleges lehívási Jogok vonatkozásában elismert birtokosokkal műveleteket és ügyleteket köthetnek.

A fenti (i) pontban említett előírásokhoz az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége szükséges. Az Alap által előírt kikötéseknek és feltételeknek összhangban kell állniok jelen alapokmány előírásaival és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának hatékony működésével.

XVIII. cikk

A különleges lehívási jogok szétosztása
és visszavonása

1. szakasz. A szétosztást és visszavonást szabályozó elvek és megfontolások

a) A különleges lehívási jogok szétosztására és visszavonására vonatkozó valamennyi döntésben az Alap a hosszú távú globális szükséglet fedezését szorgalmazza, amikor és ahogyan az jelentkezik, annak érdekében, hogy a meglevő tartalékeszközöket olyan módon egészítse ki, amely elősegíti céljainak elérését és megakadályozza a világon a gazdasági pangást és deflációt, valamint a fölös keresletet és az inflációt.

b) A különleges lehívási jogok szétosztására vonatkozó első döntés különleges megfontolásként veszi figyelembe azt a kollektív megítélést, hogy globális szükséglet jelentkezik a tartalékok kiegészítésére és a jobb fizetési mérlegegyensúly elérésére, valamint annak valószínűségét, hogy a kiegyenlítődési folyamat a jövőben jobban alakul.

2. szakasz. Szétosztás és visszavonás

a) Az Alap a különleges lehívási jogok szétosztására és visszavonására vonatkozó döntéseit folyamatos és tartamukat tekintve öt évre szóló alapidőszakokra hozza meg. Az első alapidőszak a különleges lehívási jogok szétosztására vonatkozó első döntés keltével vagy olyan későbbi kelettel kezdődik, amelyet ez a döntés előír. A szétosztások és visszavonások évenként történnek.

b) A szétosztások végrehajtásának ütemét a szétosztásra vonatkozó egyes döntések keltének időpontjában fennálló kvóták százalékában fejezik ki. A különleges lehívási jogok végrehajtandó visszavonásának ütemét a visszavonásra vonatkozó egyes döntések időpontjában fennálló különleges lehívási jogok halmozott nettó szétosztásának százalékában fejezik ki. A százalékos arányok minden részes számára azonosak.

c) Bármely alapidőszakra szóló döntésnél az Alap, tekintet nélkül a fenti a) és b) bekezdésre, előírhatja azt, hogy

(i) az alapidőszak időtartama öt évtől eltér; vagy

(ii) a szétosztás és visszavonás nem évenkénti ütemezésben történik; vagy

(iii) a szétosztás vagy visszavonás alapjául a szétosztásra vagy visszavonásra vonatkozó döntések keltétől eltérő időpontban fennálló kvóták vagy halmozott nettó szétosztások szolgálnak.

d) Az a tag, amely egy alapidőszak kezdete után válik részessé, a szétosztásból a részessé válását követő alapidőszak kezdetétől részesül, hacsak az Alap úgy nem dönt, hogy az új részes a részessé válását követő következő szétosztástól kezdve részesül a szétosztásból. Ha az Alap úgy dönt, hogy az alapidőszak folyamán részessé vált tag a szétosztásból az alapidőszak hátralevő részében is részesül és a részes a fenti b) és c) bekezdésben megjelölt időpontban nem volt tag, az Alap meghatározza a részesnek nyújtandó ilyen szétosztások alapját.

e) Egy részes a különleges lehívási jogok szétosztásából a szétosztásra vonatkozó bármelyik döntés alapján részesül, hacsak

(i) a részes kormányzója nem szavaz a döntés mellett; és

(ii) a részes a szóban forgó döntés alapján sorra kerülő különleges lehívási jogokból való első juttatást megelőzően írásban nem értesítette az Alapot arról, hogy a döntés alapján nem kíván különleges lehívási jogok juttatásában részesülni. Egy részes kérésére az Alap dönthet úgy, hogy az értesítés hatályát a megszüntetést követően juttatott különleges lehívási jogokra vonatkozóan szünteti meg.

f) Amennyiben bármely visszavonás hatályba lépésének időpontjában a részes által tartott különleges lehívási jogok összege kisebb, mint a visszavonandó különleges lehívási jogokban való részarány, a részesnek negatív egyenlegét olyan gyorsan kell megszüntetnie, amint azt bruttó tartalékpozíciója megengedi és e célból az Alappal konzultációs kapcsolatban marad. A részes által a visszavonás hatályba lépésének időpontját követően szerzett különleges lehívási jogokat negatív egyenlegének fedezeteként veszik számba és visszavonják.

3. szakasz. Jelentősebb váratlan fejlemények

Az Alap az alapidőszak hátralevő időtartamára megváltoztathatja a szétosztás vagy visszavonás ütemeit, intervallumait, az alapidőszak hosszát vagy új alapidőszakot kezdhet, ha bármikor úgy találja, hogy jelentősebb váratlan fejlemények miatt ez a kívánatos.

4. szakasz. A szétosztásra és visszavonásra vonatkozó döntések

a) A jelen cikk 2. szakaszának a), b) és c) bekezdése vagy 3. szakasza alapján hozott döntéseit a Kormányzótanács a vezérigazgatónak az Ügyvezető igazgatóság által támogatott javaslatai alapján hozza.

b) A vezérigazgató javaslata megtétele előtt, miután megbizonyosodott arról, hogy az összhangban áll a jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének rendelkezéseivel, konzultációkat folytat, amelyek során meggyőződhet arról, hogy a részesek között javaslata széles körű támogatásra talál-e. Továbbá, mielőtt az első szétosztásra vonatkozó javaslatot teszi, a vezérigazgatónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy eleget tettek-e a jelen cikk 1. szakasza b) bekezdése előírásainak és a részesek között a szétosztás megkezdése széles körű támogatásra talál-e; az első szétosztásra nyomban a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának létrehozásából történt megbizonyosodást követően tesz javaslatot.

c) A javaslatokat a vezérigazgató:

(i) nem később, mint hat hónappal az egyes alapidőszakok vége előtt;

(ii) amint meggyőződött róla, hogy a fenti b) bekezdés előírásainak eleget tettek, ha egy alapidőszakra vonatkozó szétosztásra vagy visszavonásra előzőleg döntés nem történt;

(iii) amikor a jelen cikk 3. szakaszával összhangban kívánatosnak tartja, hogy a szétosztás vagy visszavonás ütemét, intervallumait megváltoztassák, megváltoztassák az alapidőszak hosszát vagy új alapidőszakot kezdjenek; vagy

(iv) a Kormányzótanács vagy az Ügyvezető igazgatóság kérésére hat hónapon belül; akként teszi, hogy a fenti (i), (iii) vagy (iv) pontok alapján megbizonyosodik, nincs-e olyan javaslat, amelyet a jelen cikk 1. szakaszának előírásaival összhangban állónak tart, s a fenti b) bekezdéssel összhangban a részesek széles támogatásával találkozik és tájékoztatja a Kormányzótanácsot és az Ügyvezető igazgatóságot.

d) A jelen cikk 2. szakaszának a), b) és c) bekezdése vagy a 3. szakasza alapján hozandó döntéshez az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többsége szükséges, kivéve a 3. szakasz alapján a szétosztás ütemének csökkentésére vonatkozó döntéseket.

XIX. cikk

Műveletek és ügyletek
különleges lehívási jogokban

1. szakasz. A különleges lehívási jogok felhasználása

A különleges lehívási jogokat a jelen alapokmány által vagy szerint engedélyezett műveletek és ügyletek lebonyolítása során lehet felhasználni.

2. szakasz. A részesek közötti műveletek és ügyletek

a) Egy részes jogosult arra, hogy különleges lehívási jogait azokkal azonos összegű valutának a jelen cikk 5. szakasza alapján kijelölt más részestől való szerzésére használhassa fel.

b) Egy részes, más részessel egyetértésben, különleges lehívási jogait azokkal azonos összegű valuta más részestől való szerzésére használhatja fel.

c) Az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével meghatározhatja azokat a műveleteket, amelyeket a részes más részessel egyetértésben olyan kikötések és feltételek mellett bonyolíthat le, amelyeket az Alap megfelelőnek tart. A kikötéseknek és feltételeknek összhangban kell állniok a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának hatékony működésével és a különleges lehívási jogoknak a jelen alapokmánnyal összhangban álló, megfelelő felhasználásával.

d) Az Alap egy részessel szemben óvást emelhet, hogy a fenti b) és c) bekezdés alapján lebonyolódó műveleteit az Alap megítélése szerint a jelen cikk 5. szakasza elveinek megfelelő kijelölési eljárás szempontjából károsak vagy nincsenek a XXII. cikkel más tekintetben összhangban. Az a részes, amely ragaszkodik az ilyen műveletek vagy ügyletek lebonyolításához, a XXIII. cikk 2. szakasza b) bekezdésének hatálya alá kerül.

3. szakasz. Szükségesség követelménye

a) A részessel szemben az az elvárás, hogy a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján lebonyolítandó ügyletei során, amennyiben az alábbi c) bekezdés másként nem rendeli, különleges lehívási jogait csak akkor használja fel, ha fizetési mérlegének, tartalékpozíciójának vagy tartalékainak alakulása miatt ennek szükségessége fennáll, s nem csakis abból az egyedüli célból, hogy tartalékainak összetételét megváltoztassa.

b) A különleges lehívási jogok felhasználása nem utasítható vissza a fenti a) bekezdésben jelzett elvárás alapján, de az Alap óvást emelhet azzal a részessel szemben, amely nem felel meg ennek az elvárásnak. Az a részes, amely nem kíván eleget tenni ennek az elvárásnak, a XXIII. cikk 2. szakasza b) bekezdésének hatálya alá kerül.

c) Az Alap lemondhat a fenti a) bekezdésben jelzett elvárásról bármely olyan ügylet esetében, amikor egy részes a különleges lehívási jogokat az 5. szakasz alapján kijelölt részestől azokkal azonos összegű valuta szerzésére használja fel, ami elősegíti a másik részes által a jelen cikk 6. szakaszának a) bekezdése alapján végrehajtott feltöltést; megakadályozza vagy csökkenti a másik részes negatív egyenlegét; vagy kiegyenlíti annak hatását, hogy a másik részes mulasztást követett el a fenti a) bekezdésben szereplő elvárás teljesítés során.

4. szakasz. Valutaszolgáltatási kötelezettség

a) Az Alap által a jelen cikk 5. szakasza alapján kijelölt részes igény esetén szabadon felhasználható valutát szolgáltat annak a részesnek, amely különleges lehívási jogokat a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján használ fel. A részes valutaszolgáltatási kötelezettsége azon a ponton nem terjed túl, amelynél a különleges lehívási jogokban részére történt nettó halmozott szétosztást meghaladóan fennálló készletei a részére történt nettó halmozott szétosztás kétszeresével vagy a részes és az Alap közötti megállapodás alapján létrejött magasabb határral egyenlőek.

b) Valutát a részes a kötelező határt, vagy bármilyen megállapodás szerinti határt meghaladóan is szolgáltathat.

5. szakasz. A valutát szolgáltató részesek kijelölése

a) Az Alap biztosítja, hogy egy részes felhasználhassa különleges lehívási jogait azáltal, hogy kijelöli azokat a részeseket, amelyek a jelen cikk 2. szakasza a) bekezdésének és 4. szakaszának céljaira meghatározott összegű különleges lehívási jogok ellenében valutát szolgáltatnak. A kijelölés az alábbi általános alapelvekkel összhangban történik, amelyeket az Alap, időről időre, más hasonló elvekkel egészíthet ki:

(i) egy részest akkor jelölnek ki, ha fizetési mérlege és bruttó tartalékpozíciója kellően erős, ami azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy erős tartalékhelyzetben levő részest mérsékelt fizetési mérlegdeficit esetén is kijelöljenek. A részesek kijelölése úgy történik, hogy közöttük, bizonyos idő múlva, előmozdítják a különleges lehívási jogokban fennálló készletek kiegyensúlyozott megoszlását;

(ii) a részesek kijelölése annak érdekében történik, hogy előmozdítsák a feltöltést a jelen cikk 6. szakaszának a) bekezdése alapján, csökkentsék a különleges lehívási jogokban fennálló negatív egyenlegeket vagy kiegyenlítsék a jelen cikk 3. szakaszának a) bekezdésében említett elvárás teljesítése tekintetében előálló mulasztások hatását;

(iii) a részesek kijelölésében az Alap általában azoknak ad elsőbbséget, akiknek különleges lehívási jogok szerzésére van szükségük ahhoz, hogy a kijelölés fenti (ii) pontban említett célkitűzéseinek eleget tegyenek.

b) Annak érdekében, hogy támogassa a különleges lehívási jogokban fennálló készleteknek egy idő utáni kiegyensúlyozott megoszlását a fenti a) (i) pont alapján, az Alap az F) Függelékben szereplő kijelölési szabályokat vagy azokat a szabályokat alkalmazza, amelyeket az alábbi c) bekezdés alapján dolgozhat ki.

c) A kijelölésre vonatkozó szabályok bármikor felülvizsgálhatók és szükség szerint új szabályok dolgozandók ki. Amennyiben új szabályok kidolgozására nem kerülne sor, továbbra is a felülvizsgálat idején érvényben levő szabályokat kell alkalmazni.

6. szakasz. Feltöltés

a) A különleges lehívási jogaikat használó részesek a G) Függelék feltöltésére vonatkozó szabályaival vagy olyan szabályokkal összhangban töltik fel az azokból levő készleteiket, amelyek kidolgozására az alanti b) pont alapján kerülhet sor.

b) A feltöltésre vonatkozó szabályok bármikor felülvizsgálhatók és szükség szerint új szabályok dolgozandók ki. Amennyiben új szabályok kidolgozására nem kerülne sor és nem születik döntés a feltöltésre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbra is a felülvizsgálat idején érvényben levő szabályokat alkalmazzák. A feltöltésre vonatkozó szabályok kidolgozására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó döntésekhez az összes szavazat hetvenszázalékos többségére van szükség.

7. szakasz. Devizaárfolyamok

a) Amennyiben az alábbi b) bekezdés másként nem rendelkezik, a részesek között a jelen cikk 2. szakaszának a) és b) bekezdése alapján lebonyolódó ügyletekben olyan devizaárfolyamokat alkalmaznak, hogy a különleges lehívási jogokat használó részesek azonos értékhez jussanak, bármilyen valuta szolgáltatására kerüljön sor és bármely részesek szolgáltassák a valutákat; az Alap rendelkezéseket dolgoz ki, hogy ennek az elvnek érvényt szerezzen.

b) Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével olyan elveket dolgozhat ki, amelyek alapján kivételes körülmények között az összes szavazat hetvenszázalékos többségével felhatalmazhatja a jelen cikk 2. szakaszának b) bekezdése alapján ügyleteket lebonyolító részeseket, hogy a fenti a) bekezdés alapján alkalmazandótól eltérő devizaárfolyamokban állapodjanak meg.

c) Az Alap konzultál a részessel valutája árfolyamának meghatározási módjáról.

d) E rendelkezés céljából a részes meghatározás a felmondó részesre is vonatkozik.

XX. cikk

A Különleges Lehívási Jogok Főosztálya
Kamat és költségek

1. szakasz. Kamat

Az Alap – minden birtokosra nézve azonos mértékű – kamatot térít minden egyes birtokosnak a különleges lehívási jogokban fennálló készleteinek összege után. Az Alap minden birtokosnak kifizeti az esedékes összeget függetlenül attól, hogy költségbevételei a kamatfizetésre elegendőek-e vagy sem.

2. szakasz. Költségek

A részes ugyanazt a – minden részesre nézve azonos mértékű – költséget téríti az Alapnak a különleges lehívási jogokban történt nettó halmozott szétosztás összege, valamint az ehhez hozzáadott negatív egyenlegei vagy kiegyenlítetlen költségei után.

3. szakasz. Kamatláb és a költségek mértéke

Az Alap a kamatlábat az összes szavazat hetvenszázalékos többségével állapítja meg. A költségek mértéke megegyezik a kamatlábbal.

4. szakasz. Kivetések visszatérítés esetén

Amikor a XVI. cikk 2. szakasza alapján döntést hoznak arról, hogy visszatérítést kell végrehajtani, az Alap e célból a kivetéseket valamennyi részesre azonos mérték szerint szedi be nettó halmozott szétosztásaik után.

5. szakasz. Kamat, költségek és kivetések fizetése

A kamatok, költségek és kivetések különleges lehívási jogokban fizetendők. A részes, amelynek bármilyen költség vagy kivetés miatt különleges lehívási jogokra van szüksége, azok megszerzésére köteles és jogosulttá válik az Alap számára elfogadható valuta ellenében az Alappal az Általános Eszközök Számlája útján lebonyolított ügylet során azokat megkapni. Ha elegendő összegben különleges lehívási jogok ezen az úton nem szerezhetők, a részes köteles és jogosult azokat az Alap által kijelölt részestől szabadon felhasználható valuta ellenében megszerezni. A részes által a fizetési határnap után szerzett különleges lehívási jogok kifizetetlen költségeinek térítésére fordítandók és leírandók.

XXI. cikk

Az Általános Főosztály
és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának
irányítása

a) Az Általános Főosztály és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát a XII. cikk rendelkezéseivel összhangban kell a következő rendelkezések szerint irányítani:

(i) A Kormányzótanács olyan üléseinél vagy döntéseinél, amelyek kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának ügyeire vonatkoznak, csak a részes tagok által kinevezett kormányzók kezdeményezése, jelenléte és szavazata bír jelentőséggel az ülések összehívása és annak megállapítása céljából, hogy az határozatképes-e, vagy a döntést a kívánt többséggel hozták-e meg;

(ii) az Ügyvezető igazgatóság olyan döntéseinél, amelyek kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának ügyeire vonatkoznak, csak azok az ügyvezető igazgatók jogosultak szavazni, akiket legalább egy részes tag nevezett ki vagy választott meg. Ezeknek az ügyvezető igazgatóknak mindegyike annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel az őt kinevező vagy megválasztó részes tagok rendelkeznek. Csak a részes tag által kinevezett vagy megválasztott ügyvezető igazgatóknak a jelenléte és a részes tagokat megillető szavazata bír a határozatképesség vagy a kívánt többségű határozathozatal megállapítása szempontjából jelentőséggel. E rendelkezés szempontjából egy részes tag, a XII. cikk 3. szakasza (i) bekezdésének (ii) pontja alapján létesített megállapodás révén, szavazásra egy kinevezett igazgatót jogosít fel a tagot megillető szavazatok leadására;

(iii) az Alap általános irányításának körében felmerülő kérdéseket, beleértve a XVI. cikk 2. szakasza alapján végrehajtandó visszatérítéseket, és az olyan kérdéseket, hogy valamely ügy mindkét főosztályra vagy csak kizárólagosan a Különleges Lehívási Jogok Főosztályára tartoznának, úgy döntik el, mintha azok kizárólag az Általános Főosztályra tartoznának. A különleges lehívási jog értékmegállapítási módszerére, különleges lehívási jogoknak az Általános Főosztály Általános Eszközök Számláján való elfogadására és tartására és azok felhasználására vonatkozó, valamint más, az Általános Főosztály Általános Eszközök Számlája és a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya útján lebonyolított műveleteket és ügyleteket érintő döntéseket az egyes főosztályokra kizárólagosan vonatkozó ügyekről szóló döntésekhez megkívánt többséggel hozzák. A Különleges Lehívási Jogok Főosztályát érintő ügyről szóló döntést ennek megfelelően kell jelezni.

b) A jelen alapokmány IX. cikke alapján nyújtott kiváltságokon és mentességeken túlmenően a különleges lehívási jogokra vagy a különleges lehívási jogokban lebonyolított műveletekre vagy ügyletekre semminemű adó nem vethető ki.

c) A jelen alapokmány olyan rendelkezéseinek az értelmezésének kérdését, amelyek kizárólagosan a Különleges Lehívási Jogok Főosztályára vonatkozó ügyekkel kapcsolatosak, csupán a részes kérése esetén terjesztik a XXIX. cikk a) bekezdésének megfelelően az Ügyvezető igazgatóság elé. Bármely esetben, amikor az Ügyvezető igazgatóság egy kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályára vonatkozó kérdés értelmezéséről hozott döntést, csak részes kérheti azt, hogy a kérdést a XXIX. cikk b) bekezdése alapján utalják a Kormányzótanácshoz. A Kormányzótanács dönti el, hogy egy nem részes tag által kinevezett kormányzó jogosult-e az értelmezési bizottságban kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát érintő kérdésről szavazni.

d) Ha vita keletkezik az Alap és egy, a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvételt felmondó részes között, vagy az Alap és egy részes között a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya felszámolása során kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvételből eredő bármilyen ügy tekintetében, a véleménykülönbség ügyét a XXIX. cikk c) bekezdése szerint előírt eljárásnak megfelelően kell választottbíróság elé terjeszteni.

XXII. cikk

A részesek általános kötelezettségei

A jelen alapokmány különleges lehívási jogokra vonatkozó egyéb cikkei alapján vállalt kötelezettségeken felül minden részes vállalja, hogy együttműködik az Alappal és a többi részessel annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának hatékony működését és a különleges lehívási jogoknak a jelen alapokmány azon célkitűzésével összhangban álló megfelelő használatát, hogy a nemzetközi monetáris rendszerben a különleges lehívási jog váljék az alapvető tartalékeszközzé.

XXIII. cikk

A különleges lehívási jogokban lebonyolítandó
műveletek és ügyletek felfüggesztése

1. szakasz. Szükségrendelkezések

Szükségállapot vagy olyan előre nem látható fejlemények esetén, amelyek a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának vonatkozásában az Alap tevékenységét fenyegetik, az ügyvezető igazgatóság az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével egy évnél nem hosszabb időszakra felfüggesztheti a különleges lehívási jogokban lebonyolítandó műveletekre és ügyletekre vonatkozó bármely rendelkezés hatályát, amikor is a XXVII. cikk 1. szakaszának b), c) és d) bekezdéseit kell alkalmazni.

2. szakasz. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása

a) Ha az Alap úgy találja, hogy egy részes nem tett eleget a XIX. cikk 4. szakaszán alapuló kötelezettségének, a részes különleges lehívási jogok használatára vonatkozó jogát, hacsak az Alap másként nem dönt, fel kell függeszteni.

b) Ha az Alap úgy találja, hogy egy részes nem tett eleget a különleges lehívási jogok vonatkozásában vállalt bármely más kötelezettségének, az Alap felfüggesztheti a részesnek azt a jogát, hogy felhasználja a felfüggesztés után szerzett különleges lehívási jogokat.

c) Rendelkezéseket kell elfogadni annak a biztosítására, hogy mielőtt egy részessel szemben a fenti a) vagy b) bekezdés alapján intézkedésre kerülne sor, a részest tájékoztassák az ellene emelt panaszokról és megfelelő alkalmat kapjon, hogy ügyét szóban és írásban egyaránt kifejtse. Valahányszor a részest a fenti a) pontra vonatkozó panaszról ekként tájékoztatják, a panasz elintézéséig különleges lehívási jogokat nem használhat fel.

d) A fenti a) vagy b) bekezdésben említett felfüggesztés vagy a fenti c) bekezdésben említett korlátozás nem érinti a részesnek a XIX. cikk 4. szakaszával összhangban álló valutaszolgáltatási kötelezettségét.

e) Az Alap bármikor véget vethet a fenti a) vagy b) bekezdésben említett felfüggesztésnek azzal, hogy a fenti b) bekezdés alapján egy részessel szemben a XIX. cikk 6. szakaszának a) bekezdéséből fakadó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt életbe léptetett felfüggesztés az első naptári negyedévet követő száznyolcvan nap elteltéig nem szüntethető meg, amely időtartam alatt a részesnek eleget kell tennie a feltöltésre vonatkozó szabályoknak.

f) Egy részesnek a különleges lehívási jogok használatára vonatkozó jogai nem függeszthetők fel amiatt, hogy alkalmatlanná vált az Alap általános eszközeinek igénybevételére az V. cikk 5. szakaszának, a VI. cikk 1. szakaszának vagy a XXVI. cikk 2. szakaszának a) bekezdése alapján. A XXVI. cikk 2. szakasza nem alkalmazható azon az alapon, hogy a részes a különleges lehívási jogok vonatkozásában bármely kötelezettségének teljesítése során mulasztást követett el.

XXIV. cikk

A részesség megszüntetése

1. szakasz. Részesség megszüntetésének joga

a) A részes bármikor megszüntetheti részességét a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában azzal, hogy írásban felmondást nyújt be az Alapnál, annak központi hivatalában. A megszüntetés a felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe.

b) Azt a részest, amely az alapbeli tagságát kilépéssel megszünteti, úgy kell tekinteni, hogy ezzel egyidejűleg a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részességét is megszüntette.

2. szakasz. Elszámolás a részesség megszüntetése esetén

a) Amikor egy részes a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részességét felmondja, a felmondó részesnek a különleges lehívási jogokban bonyolított valamennyi művelete és ügylete megszűnik, kivéve, ha az alábbi c) bekezdés alapján a rendezés elősegítése végett létesített megállapodás vagy a jelen cikk 3., 5. és 6. szakaszának, vagy a H) Függelék rendelkezései mást nem engednek. A megszüntetés időpontjáig esedékes kamat és költségek, valamint az azt megelőzően előírt, ki nem egyenlített kivetések különleges lehívási jogokban fizetendők.

b) Az Alap kötelessége a felmondó részes által birtokolt különleges lehívási jogok maradéktalan beváltása és e részes köteles az Alapnak nettó halmozott szétosztásával azonos összeget és mindazokat az egyéb összegeket megfizetni, amelyek a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részességéből eredően esedékesek és fizetendők lennének. Ezeket a kötelezettségeket egymásba beszámítják és a felmondó részes által birtokolt különleges lehívási jogok azon összegét, amelyet e beszámítás során az Alappal szembeni kötelezettségei teljesítésére felhasználtak, leírják.

c) Az elszámolást a felmondó részes és az Alap közötti megállapodás révén ésszerű gyorsasággal hajtják végre, figyelemmel a felmondó részes vagy az Alap fenti b) bekezdésben említett beszámítás után még fennmaradt bármely kötelezettségére. Ha a rendezésre vonatkozó megállapodás azonnal nem jön létre, a H) Függelék rendelkezései alkalmazandók.

3. szakasz. Kamat és költségek

A megszüntetés időpontját követően az Alap a felmondó részes birtokában levő különleges lehívási jogok fennálló egyenlege után kamatot térít és a felmondó részes az Alappal szemben fennálló kötelezettségei után költséget fizet a XX. cikkben meghatározott időpontoknak és mértékeknek megfelelően. A fizetést különleges lehívási jogokban teljesítik. A felmondó részes szabadon felhasználható valuta ellenében különleges lehívási jogok szerzésére jogosult annak érdekében, hogy költségeket vagy kivetéseket fizessen – az Alap által megjelölt részessel létrejött ügyletei kapcsán vagy bármely más részes beleegyezésével, vagy kamatként kapott különleges lehívási jogokon adjon túl bármelyik részessel a XIX. cikk 5. szakasza alapján lebonyolított ügylet vagy bármely más birtokossal létesített megállapodás révén.

4. szakasz. Kötelezettségek elszámolása az Alappal szemben

Az Alap a felmondó részestől kapott valutát arra használja fel, hogy a részesek által birtokolt különleges lehívási jogokat váltson be olyan összeg arányában, amivel a különleges lehívási jogokból az egyes részesek birtokában levő készletek meghaladják a nettó halmozott szétosztást abban az időpontban, amikor az Alap a valutát megkapta. Az így beváltott különleges lehívási jogok és a felmondó részes által a jelen alapokmány rendelkezései vagy a H) Függelék szerint annak érdekében kapott különleges lehívási jogok, hogy a rendezésre vonatkozó megegyezés alapján esedékes bármely részletet fedezzék és abba a részletbe beszámítsák, leírandók.

5. szakasz. Kötelezettségek elszámolása a felmondó részessel szemben

Minden esetben, amikor az Alapnak a felmondó részes birtokában levő különleges lehívási jogokat kell beváltania, a beváltás az Alap által megjelölt részesek által szolgáltatott valutával történik. E részeseket a XIX. cikk 5. szakaszának alapelveivel összhangban jelölik ki. Minden kijelölt részes, választása szerint, a felmondó részes valutáját vagy szabadon felhasználható valutát szolgáltat az Alapnak és azonos összegben különleges lehívási jogokat kap. A felmondó részes azonban, ha az Alap ezt megengedi, a különleges lehívási jogokat saját valutájának, szabadon felhasználható valutának vagy bármely birtokos bármely más eszközének megszerzésére fordíthatja.

6. szakasz. Ügyletek az Általános Eszközök Számláján

A felmondó részessel való elszámolás előmozdítása érdekében az Alap dönthet úgy, hogy a felmondó részes:

(i) a jelen cikk 2. szakaszának b) bekezdésében megjelölt beszámítás után még birtokolt különleges lehívási jogokat, amikor azokat beváltják, egy, az Általános Eszközök Számlája útján az Alappal lebonyolított ügylet kapcsán az Alap választása szerint saját valutája vagy egy szabadon felhasználható valuta szerzésére fordítsa; vagy

(ii) az Általános Eszközök Számlája útján az Alappal lebonyolított ügylet kapcsán különleges lehívási jogokat szerezzen az Alap számára elfogadható valuta ellenében, hogy fedezze azokat a költségeket, vagy törlesztéseket, amelyek megállapodás vagy a H) Függelék rendelkezései alapján esedékesek.

XXV. cikk

A Különleges Lehívási Jogok Főosztályának
felszámolása

a) A Különleges Lehívási Jogok Főosztálya csak a Kormányzótanács döntése alapján szüntethető meg. Rendkívüli helyzetben, ha az ügyvezető igazgatóság úgy dönt, hogy a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya felszámolása szükséges lehet, ideiglenesen felfüggesztheti a szétosztásokat vagy visszavonásokat és a különleges lehívási jogokban bonyolított valamennyi műveletet és ügyletet addig, amíg a Kormányzótanács másként dönt. A Kormányzótanácsnak az Alap felszámolására vonatkozó döntése az Általános Főosztálynak és a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolására egyaránt vonatkozik.

b) Ha a Kormányzótanács eldönti a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolását, valamennyi szétosztás vagy visszavonás és a különleges lehívási jogokban lebonyolódott összes művelet és ügylet és az Alapnak a Különleges Lehívási Jogok Főosztályára vonatkozó tevékenysége megszűnik, kivéve azokat, amelyek a részesek és az Alap különleges lehívási jogokra vonatkozó kötelezettségeinek rendezett teljesítésével kapcsolatosak és megszűnik az Alap és a részesek összes, a jelen alapokmányból eredő, a különleges lehívási jogok tekintetében fennálló kötelezettsége, kivéve a jelen cikkben, a XX. cikkben, a XXI. cikk d) bekezdésében, a XXIV. cikkben, a XXIX. cikk c) bekezdésében és a H) Függelékben felsoroltakat, vagy a XXIV. cikk értelmében létrejött, a H) Függelék 4. bekezdése és az I) Függelék hatálya alá eső bármilyen megállapodást.

c) A Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolásakor a felszámolás időpontjáig esedékes kamatokat és költségeket, valamint az addig az időpontig foganatosított, ki nem egyenlített kivetéseket különleges lehívási jogokban kell kifizetni. Az Alap köteles a birtokosok birtokában levő valamennyi különleges lehívási jogot visszavásárolni és minden egyes részes köteles az Alapnak különleges lehívási jogai nettó halmozott szétosztásával azonos, valamint olyan más összegeket megfizetni, amelyek esedékesekké és fizetendőkké válhatnak a Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részesség miatt.

d) A Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolását az I) Függelék rendelkezéseivel összhangban kell intézni.

XXVI. cikk

A tagság visszavonása

1. szakasz. A tagok kilépési joga

Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe.

2. szakasz. Kényszerű kiléptetés

a) Ha egy tag a jelen alapokmány alapján fennálló bármely kötelezettségének nem tesz eleget, az Alap kijelentheti, hogy a tag nem jogosult az Alap általános eszközeinek használatára. A jelen szakaszban semmi sem tekintendő olyannak, amely korlátozná az V. cikk 5. szakaszának vagy a VI. cikk 1. szakaszának rendelkezéseit.

b) Ha ésszerű idő eltelte után a tag fenntartja a jelen alapokmány alapján fennálló bármely kötelezettségének teljesítésében elkövetett mulasztását, a tagot az Alapban való tagságának visszavonására kérhetik fel a Kormányzótanácsnak az összes szavazat nyolcvanöt százalékával rendelkező kormányzók többségével hozott döntése alapján.

c) Rendelkezéseket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy mielőtt a fenti a) vagy b) bekezdés alapján valamely tag ellen intézkedésre kerül sor, a tagot ésszerű időben tájékoztassák az ellene felhozott panaszokról és megfelelő alkalmat kapjon, hogy álláspontját szóban és írásban egyaránt kifejthesse.

3. szakasz. Számlarendezés a kilépő tagokkal

Amikor egy tag az Alapból kilép, az Alap által a valutájában végrehajtott rendszeres műveletek és ügyletek megszűnnek és közte, valamint az Alap között ésszerű gyorsasággal valamennyi számlára kiterjedő elszámolásnak kell megtörténnie a közte és az Alap között létesítendő megállapodás alapján. Ha nem jön létre azonnal megállapodás, a számlák elszámolására a J) Függelék rendelkezései az irányadók.

XXVII. cikk

Szükségrendelkezések

1. szakasz. Ideiglenes felfüggesztés

a) Szükségállapot vagy az Alap tevékenységét fenyegető, előre nem látott körülmények bekövetkezése esetén az Ügyvezető igazgatóság az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével egy évnél nem hosszabb időszakra a következő rendelkezések bármelyikének hatályát függesztheti fel:

(i) az V. cikk 2., 3., 7. szakaszát és a 8. szakasz a) bekezdésének (i) pontját és e) bekezdését;

(ii) a VI. cikk 2. szakaszát;

(iii) a XI. cikk 1. szakaszát;

(iv) a C) Függelék 5. pontját.

b) A fenti a) bekezdésben említett rendelkezés hatályának felfüggesztése egy évnél hosszabb időre nem terjeszthető ki, csak a Kormányzótanács részéről, amely az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével további két évet meg nem haladó időszakra kiterjesztheti a felfüggesztést, ha úgy véli, hogy a fenti a) bekezdésben hivatkozott szükségállapot vagy az előre nem látott körülmények továbbra is fennállnak.

c) Az Ügyvezető igazgatóság egyszerű szavazattöbbséggel az ilyen felfüggesztést bármikor megszüntetheti.

d) Az Alap egy rendelkezés tárgya tekintetében szabályokat hozhat arra az időszakra, amely alatt annak hatályát felfüggesztették.

2. szakasz. Az Alap felszámolása

a) Az Alap csak a Kormányzótanács döntése alapján számolható fel. Szükségállapotban, ha az Ügyvezető igazgatóság úgy dönt, hogy az Alap felszámolása szükséges lehet, időlegesen felfüggesztheti az összes műveletet és ügyletet addig, amíg a Kormányzótanács dönt.

b) Ha a Kormányzótanács az Alap felszámolását határozza el, az Alap azonnali hatállyal beszüntet minden tevékenységet, kivéve azokat, amelyek követelései rendezett beszedésével és felszámolásával és tartozásai elszámolásával kapcsolatosak és a tagok a jelen alapokmány alapján fennálló valamennyi kötelezettsége megszűnik, kivéve a jelen cikkben, a XXIX. cikk c) bekezdésében, a J) Függelék 7. pontjában és a K) Függelékben felsorolt kötelezettségeket.

XXVIII. cikk

Módosítások

a) A jelen alapokmány módosítását célzó bármilyen javaslatot, származzék az tagtól, kormányzótól vagy az Ügyvezető igazgatóságtól, a Kormányzótanács elnökéhez kell eljuttatni, aki a javaslatot a Kormányzótanács elé terjeszti. Ha a javasolt módosítást a Kormányzótanács jóváhagyja, az Alap körlevél vagy távirat útján valamennyi tagot nyilatkozattételre kéri, hogy elfogadják-e a javasolt módosítást. Ha a tagok háromötöde, amely az összes szavazat nyolcvanöt százalékával rendelkezik, elfogadta a javasolt módosítást, e tényt az Alap valamennyi taghoz intézett formális közleménnyel igazolja.

b) A fenti a) bekezdésben foglaltak ellenére valamennyi tag egyetértésére van szükség bármilyen módosítás esetében, amely:

(i) az Alapból való kilépés jogára (XXVI. cikk 1. szakasza);

(ii) arra a rendelkezésre, amely szerint egy tag kvótája beleegyezése nélkül nem változtatható [III. cikk 2. szakaszának d) bekezdése]; és

(iii) arra a rendelkezésre, hogy egy tag valutájának paritását megváltoztatni csak az adott tag javaslatára lehet [C) Függelék 6. pontja]

vonatkozik.

c) A módosítások valamennyi tagra érvényesen a formális közlés kelte után három hónappal lépnek hatályba, hacsak a körlevélben vagy táviratban ennél rövidebb időszakot meg nem jelölnek.

XXIX. cikk

Értelmezés

a) A jelen alapokmány rendelkezéseivel kapcsolatos bármely értelmezési kérdést, amely bármelyik tag és az Alap, vagy az Alap tagjai között merül fel, eldöntés végett az Ügyvezető igazgatóság elé kell terjeszteni. Ha a kérdés olyan tagot érint különösen, amely ügyvezető igazgató kinevezésére nem jogosult, ez a tag a XII. cikk 3. szakaszának j) bekezdése alapján jogosult képviseltetni magát.

b) Abban az esetben, ha az Ügyvezető igazgatóság a fenti a) bekezdés alapján döntött, a döntés keltétől számított három hónapon belül bármelyik tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé utalják, amelynek döntése végleges. A Kormányzótanácshoz utalt bármely kérdést a Kormányzótanács értelmezési bizottságának kell elbírálnia. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. A bizottság tagságát, eljárási szabályzatát és szavazati többségét a Kormányzótanács állapítja meg. A bizottság döntése a Kormányzótanács döntésének minősül, hacsak a Kormányzótanács az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével másként nem dönt. A Kormányzótanácshoz történt utalás eredményéig az Alap, amennyiben azt szükségesnek tartja, az Ügyvezető igazgatóság döntése alapján jár el.

c) Valahányszor az Alap és egy kilépett tag között, vagy az Alap felszámolása során az Alap és bármelyik tagja között vita keletkezik, az ilyen vitát három választott bíróból álló választott bíróság elé terjesztik, akik közül egyet az Alap, egyet a tag vagy a kilépő tag jelöl ki és az elnököt, ha a felek másként meg nem egyeznek, a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy olyan más hatóság jelöli ki, melyet az Alap által hozott szabályzat előír. A választott bíróság elnöke teljes jogkörrel rendelkezik valamennyi eljárási kérdés eldöntésére nézve olyan esetben, amelynél a felek között e tekintetben nézeteltérés áll fenn.

XXX. cikk

Fogalmak magyarázata

A jelen alapokmány rendelkezéseinek értelmezésében az Alapot és tagjait a következő rendelkezések irányítják:

a) Az Alapnak egy tag valutájában az Általános Eszközök Számláján levő készletein bármilyen olyan értékpapírt kell érteni, amelyet az Alap a III. cikk 4. szakasza alapján elfogadott.

b) A készenléti megállapodás az Alap olyan döntését jelenti, amellyel egy tagot biztosít arról, hogy az meghatározott időszak folyamán és meghatározott összeg erejéig a döntésnek megfelelő feltételek mellett az Általános Eszközök Számlájáról vásárlást hajthat végre.

c) A tartalékkeret egy tag által különleges lehívási jogoknak vagy más tag valutájának saját valutája ellenében végrehajtott olyan vásárlását jelenti, amely az Alapnak a tag valutájából az Általános Eszközök Számláján fennálló készleteit nem növeli annak kvótája fölé azzal, hogy e meghatározás céljaira az Alap figyelmen kívül hagyhatja azokat a vásárlásokat és készleteket, amelyeknek indoka:

(i) általános eszközeinek az exportingadozások kompenzálásának finanszírozására történő felhasználását célzó politikája;

(ii) általános eszközeinek nyersanyagok nemzetközi ütközőkészleteihez való hozzájárulások finanszírozásával kapcsolatos felhasználására vonatkozó politikája; és

(iii) az általános eszközei felhasználására vonatkozó egyéb célkitűzések, amelyek tekintetében az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével a figyelmen kívül hagyás mellett dönt.

d) A folyóműveletekkel kapcsolatos fizetések olyan fizetéseket jelentenek, amelyeket nem tőkeátutalás céljából bonyolítanak le és korlátozás nélkül magukban foglalják:

(1) a külkereskedelemmel, a más folyó üzletekkel, beleértve a szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi esedékes fizetéseket és a szokásos rövid lejáratú banktevékenységet és hitellehetőségeket;

(2) a kölcsönök kamataként és más beruházások tiszta jövedelmeként esedékes fizetéseket;

(3) kölcsönök törlesztésére vagy közvetlen beruházások értékcsökkenésére vonatkozó mérsékelt összegű fizetéseket; és

(4) családmegélhetési költségekre teljesített mérsékelt átutalásokat.

Az Alap, az érintett tagokkal való konzultáció után meghatározhatja, hogy bizonyos különleges ügyletek folyóműveleteknek vagy tőkeműveleteknek tekintendők-e.

e) A különleges lehívási jogok nettó halmozott szétosztása valamely részesnek szétosztott különleges lehívási jogok teljes összegét jelenti, levonva abból a XVIII. cikk 2. szakaszának a) bekezdése szerint törölt különleges lehívási jogoknak ráeső részét.

f) Szabadon felhasználható valuta egy tag olyan valutáját jelenti, amely az Alap megállapítása szerint (i) nemzetközi ügyletek céljából fizetések lebonyolítására ténylegesen széles körben használt és (ii) a fő devizapiacok széles körű kereskedelme tárgya.

g) Az 1975. augusztus 31-i tagokat úgy kell tekinteni, hogy ezek közé számít az a tag is, amely ezen időpont után fogadta el a tagságot, a Kormányzótanácsnak ezt az időpontot megelőzően hozott határozatának megfelelően.

h) Az Alap ügyletei monetáris eszközeinek az Alap által más monetáris eszközökre való átváltását jelentik.

i) A különleges lehívási jogokban lebonyolított ügyletek különleges lehívási jogoknak más monetáris eszközökre való átváltását jelentik.

XXXI. cikk

Záró rendelkezések

1. szakasz. Hatálybalépés

A jelen alapokmány akkor lép hatályba, amikor azt az A) Függelékben feltüntetett teljes kvótaösszeg hatvanöt százalékával rendelkező kormányoknak nevében aláírták és amikor a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdésében hivatkozott okmányokat részükről letétbe helyezték, de nem lép hatályba az 1945. május 1. előtt semmi esetre sem.

2. szakasz. Aláírás

a) Minden egyes kormány, amelynek nevében a jelen alapokmányt aláírják, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál olyan okmányt helyez letétbe, amely feltünteti, hogy a jelen alapokmányt jogrendszerének megfelelően elfogadta és mindazon lépéseket megtette, amelyek a jelen alapokmány alapján fennálló kötelezettségei teljesítéséhez számára szükségesek.

b) Minden tag attól az időponttól kezdve válik az Alap tagjává, amikor a fenti a) bekezdésben hivatkozott okmányt részéről letétbe helyezték, azzal a feltétellel, hogy egyetlen tag sem válik taggá, mielőtt a jelen alapokmány a jelen cikk 1. szakasza alapján hatályba lép.

c) Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya tájékoztatja valamennyi tag kormányát, amelyek nevét az A) Függelékben felsorolják és valamennyi ország kormányát, amelynek tagságát a II. cikk 2. szakasza szerint hagyták jóvá, a jelen alapokmány minden egyes alkalommal történt aláírásáról és a fenti a) bekezdésben hivatkozott valamennyi okmány letétbe helyezéséről.

d) Amikor a jelen alapokmányt a tag részéről aláírják, minden egyes kormánynak át kell utalni az Amerikai Egyesült Államok Kormányához teljes részesedési jegyzésének egyszázad százalékát aranyban vagy US dollárban, az Alap ügyviteli költségeinek fedezése céljára. Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezeket az eszközöket különleges letéti számlán tartja és azokat az Alap Kormányzótanácsához utalja át, mihelyt az alakuló ülést összehívják. Ha a jelen alapokmány 1945. december 31-ig nem lép életbe, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezeket az eszközöket visszaszolgáltatja azoknak a kormányoknak, amelyek azokat átutalták.

e) A jelen alapokmány Washingtonban 1945. december 31-ig nyitva áll azon kormányok nevében történő aláírás céljára, amelyek neveit az A) Függelékben felsorolták.

f) 1945. december 31. után a jelen alapokmány bármely olyan ország kormánya nevében történő aláírásra nyitva áll, amelyek tagságát a II. cikk 2. szakaszának megfelelően jóváhagyták.

g) A jelen alapokmány aláírásával azt valamennyi kormány elfogadja mind a saját nevében, mind valamennyi gyarmata, tengerentúli területei, valamennyi védelme, uralma vagy fennhatósága alá tartozó és valamennyi olyan terület nevében, amelyek tekintetében mandátuma van.

h) A fenti d) bekezdés minden egyes aláíró kormány tekintetében az aláírás keltétől lép hatályba.

Készült Washingtonban, egy példányban, amely letétben az Amerikai Egyesült Államok Kormányának Levéltárában marad, amely hitelesített példányokat juttat mindazon kormányoknak, amelyek nevét az A) Függelék felsorolja és mindazon kormányoknak, amelyek tagságát a II. cikk 2. szakaszának megfelelően jóváhagyták.

A) Függelék

Kvóták

(Millió US-dollárban)

Ausztrália 200

Belgium 225

Bolívia 10

Brazília 150

Kanada 300

Chile 50

Kína 550

Kolumbia 50

Costa Rica 5

Kuba 50

Csehszlovákia 125

Dánia³ –

Dominikai Köztársaság 5

Ecuador 5

Egyiptom 45

El Salvador 2,5

Etiópia 6

Franciaország 450

Görögország 40

Guatemala 5

Haiti 5

Honduras 2,5

Izland 1

India 400

Irán 25

Irak 8

Libéria 0,5

Luxemburg 10

Mexikó 90

Hollandia 275

Új-Zéland 50

Nicaragua 2

Norvégia 50

Panama 0,5

Paraguay 2

Peru 25

Fülöp-szigeti Nemzetközösség 15

Lengyelország 125

Dél-Afrikai Unió 100

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1200

Egyesült Királyság 1300

Egyesült Államok 2750

Uruguay 15

Venezuela 15

Jugoszlávia 60

________________

8800

B) Függelék

A visszavásárlásra, pótlólagos jegyzések
befizetésére,
az aranyra és bizonyos egyéb gyakorlati ügyekre
vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. Azokat a visszavásárlási kötelezettségeket, amelyek az V. cikk 7. szakaszának b) bekezdése szerint a jelen alapokmány második módosításának időpontja előtt esedékessé váltak és ezen időpontig nem teljesítették, ama időpontnál vagy időpontoknál nem később kell teljesíteni, amikor a kötelezettségeket a jelen alapokmány rendelkezéseivel összhangban a második módosítás előtt rendezni kellett volna.

2. Egy tag különleges lehívási jogokkal teljesít az Alapnak bármely arannyal való fizetést visszavásárlásként, vagy olyan részesedési jegyzésként, amely a jelen alapokmány második módosításának keltekor rendezetlen, de az Alap előírhatja, hogy ezek a fizetések egészben vagy részben az Alap által kijelölt más tagok valutáiban is teljesíthetők. Egy nemrészes a jelen rendelkezés szerint különleges lehívási jogokban teljesítendő fizetési kötelezettséget az Alap által kijelölt más tagok valutáiban egyenlíti ki.

3. A fenti 2. pont céljaira 0,888 671 gramm színarany egyenlő egy különleges lehívási joggal és a fenti 2. pont alapján fizetendő valutaösszeget ezen az alapon és az adott valuta különleges lehívási jogokban kifejezett, a kiegyenlítés időpontjában fennálló értéke alapján állapítják meg.

4. Egy tag valutájából az Alap által tartott, az adott tagnak a jelen alapokmány második módosításának keltekor meglevő kvótájának hetvenöt százalékát meghaladó és a fenti 1. pont alapján visszavásárlás alá nem eső készletet a következő szabályok szerint vásárolják vissza:

(i) azokat a készleteket, amelyek vásárlás eredményeként keletkeztek, az Alap általános eszközei felhasználására vonatkozó azon politikával összhangban kell visszavásárolni, amelynek alapján a vásárlás történt;

(ii) az egyéb készleteket a jelen alapokmány második módosításának időpontja után négy évet meghaladó időn belül kell visszavásárolni.

5. A fenti 1. pont alapján a fenti 2. pont alá nem eső visszavásárlásoknak, a fenti 4. pont alatti visszavásárlásoknak és a fenti 2. pont alatti valutameghatározásnak összhangban kell állniok az V. cikk 7. szakaszának (i) bekezdésével.

6. A jelen alapokmány második módosításának időpontjában érvényben levő valamennyi szabály, mérték, eljárási rend és döntés mindaddig érvényben marad, amíg azokat a jelen alapokmány rendelkezéseivel összhangban meg nem változtatják.

7. Az alanti a) és b) alpontban foglaltakkal megegyező megállapodások mértékéig, amennyiben azok befejezésére a jelen alapokmány második módosításának időpontjáig nem kerül sor, az Alap:

a) az általa 1975. augusztus 31-én birtokolt 25 millió uncia színaranyat elárverezi azoknak a tagoknak, amelyek ezen időpontban tagok voltak és amelyek egyetértenek annak megvásárlásával a jelzett időpontban fennálló kvótáik arányában. A jelen a) alpont alapján egy tagnak való eladás valutája ellenében történik, s olyan áron, amely az eladás időpontjában megfelel egy 0,888 671 gramm színarany tartalmú különleges lehívási jognak, és

b) az általa 1975. augusztus 31-én birtokolt 25 millió uncia színaranyat azoknak a fejlődő tagoknak a javára árverezi el, amelyek ezen időpontban tagok voltak azonban azzal, hogy bármely nyereségeknek azt a részét vagy az arany többletértékét, amely megfelel e tagok 1975. augusztus 31-én meglevő kvótája összes tag ugyanezen időpontban meglevő teljes kvótaösszegéhez viszonyított arányának, közvetlenül az ilyen tagoknak kell átutalni. Az V. cikk 12. szakaszának c) bekezdésében foglalt kötelezettségeket, hogy az Alap egy taggal konzultál, megszerzi a tag hozzájárulását, vagy egy tag valutáját bizonyos körülmények között más tagok valutáira cseréli át, az Alap által a jelen rendelkezés alapján végrehajtott aranyértékesítés eredményeként kapott valuta vonatkozásában alkalmazzák, nem pedig a tagnak saját valutája ellenében történt és az Általános Eszközök Számláján elhelyezett értékesítések esetére.

Az aranynak a jelen 7. pont alapján történő értékesítésekor kapott azon valutaösszeget, amely az értékesítés időpontjában egy 0,888 671 gramm színarany tartalmú különleges lehívási jognak felel meg, az Általános Eszközök Számláján helyezik el és az Alap által a fenti b) alpontnak megfelelő szabályozás alapján tartott egyéb eszközöket az Alap általános eszközeitől elkülönítve kell tartani. Azokat az eszközöket, amelyek felett a fenti b) alpontban hivatkozott intézkedések megtétele után az Alap rendelkezik, a Különleges Folyósítások Számlájára utalják át.

C) Függelék

Valutaparitások

1. Az Alap, összhangban a IV. cikk 1., 3., 4. és 5. szakaszával és a jelen Függelékkel, értesíti a tagokat, hogy a jelen alapokmány céljai kapcsán különleges lehívási jogokban vagy az Alap által előírt más közös egyenértékesben valutaparitásokat állapíthatnak meg. A közös egyenértékes arany vagy egy valuta lehet.

2. Egy tag, amely valutája számára paritást szándékozik megállapítani, a fenti 1. pont alapján tett értesítés után ésszerű időn belül javaslatot tesz az Alapnak a paritásra.

3. Bármely tag, amely a fenti 1. pont alapján valutája számára nem szándékozik paritást megállapítani, konzultál az Alappal és biztosítja, hogy árfolyampolitikája összhangban áll az Alap céljaival és megfelel a IV. cikk 1. szakaszában előírt kötelezettségek teljesítésének.

4. A javaslat kézhezvétele után ésszerű időn belül az Alap elfogadja vagy ellenzi a javasolt paritást. Egy javasolt paritás a jelen alapokmány céljaira nem léphet életbe, ha azt az Alap ellenzi; ilyen esetben a tagnak a fenti 3. pont szerint kell eljárnia. Az Alap a paritást a javaslatot tevő tag társadalmi és politikai céljai miatt nem ellenezheti.

5. Minden egyes tag, amely valutájára nézve paritással rendelkezik, vállalja, hogy megfelelő, a jelen alapokmánnyal összhangban álló intézkedéseket foganatosít annak biztosítása érdekében, hogy valutája és más paritást megállapító tagok valutái között területein készpénzben lebonyolódó devizaügyletekben az árfolyamok maximuma és minimuma nem tér el a paritástól négy és fél százaléknál, vagy olyan sávnál vagy sávoknál, amelyeket az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével fogadhat el, nagyobb mértékben.

6. Egy tag csak akkor tehet javaslatot valutája paritásának megváltoztatására, ha az alapvető egyensúlyhiány-kiigazítást vagy annak megelőzését célozza. A változtatás csak a tag javaslatára és csak az Alappal való konzultáció után történhet.

7. Amikor változtatást javasolnak, az Alap a javaslat kézhezvétele után ésszerű időn belül elfogadja vagy ellenzi a javasolt paritást. Az Alap azt elfogadja, ha meggyőződött arról, hogy a változtatásra alapvető egyensúlyhiány-kiigazítás vagy megelőzés érdekében van szükség. Az Alap a változtatást a változtatást javasló tag hazai társadalmi és politikai céljai miatt nem ellenzi. Egy javasolt paritásváltoztatás a jelen alapokmány céljaira nem léphet életbe, ha azt az Alap ellenzi. Ha egy tag valutájának paritását az Alap kifogása ellenére változtatja meg, az adott tag a XXVI. cikk 2. szakaszában foglaltak hatálya alá esik. Az Alap helyteleníti, ha egy tag irreális paritást tart fenn.

8. Egy tag valutájának a jelen alapokmány alapján megállapított paritását a jelen alapokmány céljaira megszüntetik, ha a tag arról értesíti az Alapot, hogy e paritást meg akarja szüntetni. Az Alap az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével hozott döntéssel a paritás megszüntetését ellenezheti. Ha egy tag valutájának paritását az Alap egyet nem értése ellenére megszünteti, a tag a XXVI. cikk 2. szakaszában foglaltak hatálya alá esik. Egy, a jelen alapokmány alapján megállapított paritás a jelen alapokmány céljaira megszűnik, ha a tag a paritást az Alap kifogása ellenére szünteti meg, vagy ha az Alap úgy találja, hogy a tag a fenti 5. ponttal összhangban az árfolyamokat nem jelentős volumenű deviza ügyletek céljaira tartja fenn azzal, hogy az Alap ilyen ténymegállapítást nem tehet, hacsak a taggal előzetesen nem konzultált és hatvan nappal előbb nem értesítette, hogy vegye figyelembe az Alap ténymegállapítás megtételére vonatkozó szándékát.

9. Ha egy tag valutájának paritása a fenti 8. pont alapján megszűnt, a tag konzultál az Alappal és biztosítja, hogy árfolyampolitikája összhangban áll az Alap céljaival és a IV. cikk 1. szakaszában előírt kötelezettségek teljesítésének megfelel.

10. Egy tag, amelynek valutaparitása a fenti 8. pont alapján szűnt meg, bármikor javaslatot tehet valutája számára újabb paritásra.

11. A fenti 6. pontra tekintet nélkül az Alap az összes szavazat hetvenszázalékos többségével az összes valutaparitásban azonos arányú változtatást tehet, ha a közös egyenértékes a különleges lehívási jog és a változtatások a különleges lehívási jog értékét nem érintik. Egy tag valutájának paritása azonban a jelen rendelkezés alapján nem változtatható meg, ha az Alap intézkedését követő hét napon belül a tag arról tájékoztatja az Alapot, hogy ilyen intézkedés révén valutájának paritását nem akarja megváltoztatni.

D) Függelék

Tanács

1. a) Minden egyes olyan tag, amely ügyvezető igazgatót nevez ki és a tagok minden egyes olyan csoportja, amely egy választott ügyvezető-igazgatón keresztül adja le szavazatait, a tanácsba kinevez egy tanácsost, aki kormányzó, egy tag kormányának minisztere, vagy hasonló rangú személy, és kinevezhet hétnél nem több munkatársat. A Kormányzótanács az összes szavazat nyolcvanöt százalékos többségével megváltoztathatja a kinevezhető munkatársak számát. A tanácsos vagy munkatárs vagy újabb kinevezés megtörténtéig vagy az ügyvezető igazgatók következő rendes választásáig marad hivatalában, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

b) Az ügyvezető igazgatók vagy távollétükben helyetteseik és a munkatársak jogosultak arra, hogy a tanács ülésein részt vegyenek, hacsak a tanács zárt ülés mellett nem dönt. Minden egyes olyan tag és a tagok minden egyes olyan csoportja, amely egy tanácsost nevez ki, kinevez egy helyettest, aki a tanácsos távollétében jogosult részt venni a tanács ülésein és a tanácsos nevében teljes cselekvési jogkörrel rendelkezik.

2. a) A tanács felügyel a vezetésre és a nemzetközi monetáris rendszer alakulására, beleértve a kiegyenlítődési folyamat folyamatos működését és a globális likviditásban bekövetkező fejleményeket és ilyen összefüggésben áttekinti a reáleszközök fejlődő országokba irányuló áramlásának fejleményeit.

b) A tanács a XXVIII. cikk a) bekezdésének megfelelően mérlegeli az alapokmány módosítását célzó javaslatokat.

3. a) A Kormányzótanács a Kormányzótanácsot illető bármely jogkör gyakorlását a tanácsra ruházhatja át, kivéve azt a jogkört, amelyet a jelen alapokmány közvetlenül a Kormányzótanácsra ruházott.

b) Minden egyes tanácsos annyi szavazat leadására jogosult, amellyel az őt kinevező tag vagy tagok csoportja a XII. cikk 5. szakasza alapján rendelkezik. Egy tanácsos, akit a tagok egy csoportja nevez ki, az e csoportban levő minden egyes tag szavazatait külön adhatja le. Ha egy tag szavazatait egy ügyvezető igazgató nem adhatja le, a tag megállapodhat egy tanácsossal, hogy az adja le a tag szavazatait.

c) A tanács nem tesz semminemű olyan intézkedést a Kormányzótanács által reá ruházott jogkörben, amely összeegyeztethetetlen a Kormányzótanács bármely intézkedésével és az Ügyvezető igazgatóság sem tesz semminemű olyan intézkedést a Kormányzótanács által ráruházott jogkörben, amely összeegyeztethetetlen akár a Kormányzótanács, akár a tanács által hozott bármely intézkedéssel.

4. A tanács egy tanácsost elnökké választ, valamint olyan rendelkezéseket hoz, amelyek működésének ellátásához szükségesek vagy megfelelőek és meghatározza eljárási rendjének bármely vonatkozását. A tanács üléseket tart, amikor a tanács elhatározza vagy amikor azt az Ügyvezető igazgatóság összehívja.

5. a) A tanács ugyanazon jogkörrel rendelkezik, mint amely az Ügyvezető igazgatóságot megilleti a következő rendelkezések vonatkozásában:

XII. cikk 2. szakaszának c), f), g) és j) bekezdése,

XVIII. cikk 4. szakaszának a) bekezdése és 4. szakasza c) bekezdés (iv) pontja,

XXIII. cikk 1. szakasza és XXVII. cikk 1. szakaszának a) bekezdése.

b) A tanács által kizárólag a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát érintő ügyekben hozott döntések hozatala során csak azok a tanácsosok jogosultak szavazni, akiket egy részes tag vagy a tagok olyan csoportja nevez ki, amelynek legalább egy tagja részes. Ezen tanácsosok mindegyike annyi szavazat leadására jogosult, ahány szavazattal az őt kinevező részes rendelkezik vagy a tagoknak őt kinevező csoportjában levő részes tagok rendelkeznek és leadhatja annak a részesnek a szavazatait is, amellyel a fenti 3. b) alpont utolsó mondatának megfelelően megállapodott.

c) A tanács olyan eljárási rend kialakításáról dönthet, amely szerint a tanácsosok szavazatait az Ügyvezető igazgatóság egy adott kérdésről a tanács ülése nélkül is beszerezheti, ha az Ügyvezető igazgatóság megítélése szerint a tanácsnak olyan intézkedést kell hoznia, amely nem halasztható el a tanács következő üléséig és amely nem ad okot rendkívüli ülés összehívására.

d) A tanácsosokra, helyetteseikre és a munkatársakra és bármely más személyre, aki a tanács ülésén részt venni jogosult, a IX. cikk 8. szakasza alkalmazandó.

e) A fenti b) és 3. b) alpontok kapcsán a XII. cikk 3. szakasza i) bekezdésének (ii) pontja alapján egy tag vagy egy részes tag által létrehozott megállapodás feljogosítja a tanácsost arra, hogy szavazzon és a tagot megillető számú szavazatot leadja.

6. A XII. cikk 2. szakaszának a) bekezdésében az első mondat úgy értelmezendő, hogy az a tanácsra is tartalmaz hivatkozást.

E) Függelék

Ügyvezető igazgatók választása

1. A választott ügyvezető igazgatók megválasztása a szavazásra jogosult kormányzók szavazása útján történik.

2. A megválasztandó ügyvezető igazgatókra való szavazáskor minden egyes szavazásra jogosult kormányzó a XII. cikk 5. szakaszának a) bekezdése alapján jogosult összes szavazatát egy személyre adja le. Az a tizenöt személy lesz ügyvezető igazgató, aki a legtöbb szavazatot kapta, azzal, hogy egyetlen olyan személy sem tekinthető megválasztottnak, aki az összes leadható szavazat (jogosító szavazatok) kevesebb, mint négy százalékát kapta meg.

3. Ha az első szavazásban nem választottak meg tizenöt személyt, második szavazást tartanak, amelyen csak a) azok a kormányzók szavaznak, akik az első szavazáson egy olyan személyre szavaztak, akit nem választottak meg és b) azok a kormányzók szavaznak, akiknek egy megválasztott személyre leadott szavazata az alábbi 4. pont alapján az adott személyre leadott szavazatok arányát a jogosító szavazatok kilenc százaléka fölé emelte. Ha a második szavazásnál több a jelölt, mint a megválasztandó ügyvezető igazgatók száma, akkor az a személy, aki az első szavazáskor a legalacsonyabb számú szavazatot kapta, megválasztásra nem jogosult.

4. Annak meghatározásánál, hogy az egy kormányzó által leadott szavazatok olyannak ítélhetők-e, amelyek egy adott személy esetében az összes jogosító szavazatot kilenc százalék fölé emelték, e kilenc százalékot úgy kell tekinteni, mint amely magában foglalja először annak a kormányzónak a szavazatait, aki az adott személyre a legtöbb szavazatot adta, majd a következő legtöbb szavazattal rendelkező kormányzó szavazatait és így tovább, amíg a kilenc százalékot el nem érik.

5. Bármely kormányzót, akinek szavazatait annak érdekében kell számba venni, hogy a bármelyik személyre leadott szavazatokat az összes négy százalék fölé emelje, úgy kell tekinteni, hogy összes szavazatát erre a személyre adta le, még akkor is, ha az ilyen személyre leadott szavazat ezáltal a kilenc százalékot meghaladja.

6. Ha a tizenöt személyt a második szavazás után sem választották meg, ugyanezen elvek szerint további szavazásokat kell tartani, mindaddig, amíg a tizenöt személyt megválasztják azzal, hogy tizennégy személy megválasztása után a tizenötödik a fennmaradó szavazatok egyszerű többségével megválasztható és úgy tekintendő, mint akit az összes ilyen szavazattal választották meg.

F) Függelék

Kijelölés

Az első alapidőszak folyamán a kijelölés szabályaként a következőket alkalmazzák:

a) a XIX. cikk 5. szakasza a) bekezdése (i) pontjának értelmében kijelölendő részeseket olyan összegekre jelölik ki, amelyek tartósan elősegítik azt, hogy a részesek különleges lehívási jogokban fennálló készleteiből a nettó halmozott szétosztást meghaladó többletnek a hivatalos arany és devizakészleteikhez mért arányai egyenlők legyenek.

b) a fenti a) pontban foglaltaknak érvényt szerző képlet olyan, hogy a kijelölendő részesek kijelölése:

(i) hivatalos arany- és devizakészleteik arányában történik, ha a fenti a) pontban megjelölt arányszámok egyenlők; és

(ii) olyan módon történik, hogy fokozatosan csökkentik a fenti a) pontban megjelölt alacsony és magas arányszámok közötti különbséget.

G) Függelék

Feltöltés

I. Az első alapidőszak folyamán a feltöltés szabályai a következők:

a) (i) egy részes úgy használja és tölti fel különleges lehívási jogokban fennálló készleteit, hogy öt évvel az első szétosztás után és azt követően minden naptári negyedév végén különleges lehívási jogokban fennálló teljes napi készleteinek átlaga a legutolsó ötéves időszakban ne legyen kevesebb, mint a különleges lehívási jogok napi nettó halmozott szétosztása ugyanazon időszakban meglevő átlagának harminc százaléka.

(ii) két évvel az első szétosztás után és azt követően minden naptári hónap végén az Alap minden egyes részesre számítást végez, hogy megbizonyosodjék arról, a részesnek szüksége van-e és milyen mértékben különleges lehívási jogok szerzésére a számítás kelte és bármely ötéves időszak végső időpontja között annak érdekében, hogy a fenti a) (i) pont követelményének eleget tegyen. Az Alap rendelkezéseket foganatosít e számítások alapjaira nézve, tekintetbe véve a részesek kijelölésének a XIX. cikk 5. szakasza a) bekezdésének (ii) pontja szerinti időzítését annak érdekében, hogy segítségükre legyen a fenti a) (i) pont szerinti követelménynek a teljesítésében.

(iii) Az Alap különleges értesítést ad a részesnek, amikor a fenti a) (ii) pont szerint a számítás jelzi, hogy a részes valószínűleg nem lesz képes eleget tenni a fenti a) (i) pont szerint fennálló kötelezettségének, hacsak nem szünteti be a különleges lehívási jogok felhasználását azon időszak hátralevő részében, amelyre a fenti a) (ii) pont alapján a számítás készült.

(iv) egy részes, amelynek a jelen kötelezettség teljesítéséhez különleges lehívási jogok szerzésére van szüksége, azok megszerzésére kötelezett és jogosult az Alap számára elfogadható valuta ellenében az Alappal az Általános Eszközök Számláján keresztül lebonyolódó ügylet keretében. Ha e módon a jelen kötelezettség teljesítéséhez elegendő különleges lehívási jog nem szerezhető, a részes azok megszerzésére az Alap által kijelölt részesnek kötelezett és jogosult egy szabadon felhasználható valuta ellenében.

b) A részeseknek kellő figyelmet kell fordítaniok arra a kívánatos törekvésre is, hogy különleges lehívási jogokban fennálló készleteik és egyéb tartalékaik között idővel kiegyensúlyozott arány jöjjön létre.

2. Ha a részes elmulasztja a feltöltésre vonatkozó szabályok teljesítését, az Alap állapítja meg, vajon a körülmények indokolják-e, vagy sem a XXIII. cikk 2. szakaszának b) bekezdése szerint a felfüggesztést.

H) Függelék

A részesség megszüntetése

1. Ha a XXIV. cikk 2. szakaszának b) bekezdése szerint a beszámítás után fennmaradó kötelezettség a részes javára szól és az Alap és a felmondó részes között a megszüntetés keltétől számított hat hónapon belül az elszámolásról nem jött létre megállapodás, az Alap a különleges lehívási jogoknak ezt az egyenlegét a megszüntetés keltétől számítva legfeljebb öt éven belül féléves egyenlő részletekben kiegyenlíti. Az Alap ezt az egyenleget döntése szerint egyenlítheti ki vagy a) oly módon, hogy a felmondó részesnek megmaradó részesek által az Alapnak a XXIV. cikk 5. szakaszával összhangban befizetett összegekből fizetést teljesít vagy b) oly módon, hogy hozzájárul a felmondó részes különleges lehívási jogainak saját valutája vagy egy szabadon felhasználható valuta szerzésére való felhasználásához az Alap által kijelölt részestől, az Általános Eszközök Számlájáról vagy bármely más birtokostól.

2. Ha a XXIV. cikk 2. szakaszának b) bekezdése szerint a beszámítás után fennmaradó kötelezettség az Alap javára áll fenn és a megszüntetés keltétől számított hat hónapon belül az elszámolásról nem jött létre megállapodás, a felmondó részes ezt a kötelezettséget féléves egyenlő részletekben a megszüntetés keltétől számított három éven belül vagy az Alap által megállapítható hosszabb időszakon belül kiegyenlíti. A felmondó részes ezt a kötelezettséget az Alap döntése szerint vagy a) oly módon egyenlíti ki, hogy szabadon felhasználható valutában fizetést teljesít az Alapnak vagy b) oly módon, hogy a XXIV. cikk 6. szakaszával összhangban különleges lehívási jogokat szerez az Általános Eszközök Számlájáról vagy az Alap által kijelölt részessel való megállapodásban vagy bármely más birtokostól és ezeket a különleges lehívási jogokat az esedékes részletekre fordítja.

3. A fenti 1. és 2. pontban jelzett részletek egyaránt a megszüntetés kelte után hat hónappal válnak esedékessé, majd ezt követően hathónapos időközönként.

4. Amennyiben a Különleges Lehívási Jogok Főosztályát a XXV. cikk alapján azt az időpontot követő hat hónapon belül számolják fel, hogy a részes megszünteti részességét, az Alap és az illető kormány közötti elszámolás a XXV. cikkel és az I) Függelékkel összhangban történik.

I) Függelék

A Különleges Lehívási Jogok Főosztálya
felszámolásának intézése

1. A Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolása esetén a részesek tíz egyenlő részletben vagy olyan hosszabb időszak alatt, amelynek szükségességéről az Alap dönthet, egy szabadon felhasználható valutában az Alapnak visszafizetik kötelezettségeiket és a beváltandó különleges lehívási jogokat birtokló részesek valutáit a visszaváltáshoz viszonyított olyan részletekben, ahogyan az Alap meghatározza. Az első féléves fizetést a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolására vonatkozó döntés után hat hónappal kell teljesíteni.

2. Ha a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolására vonatkozó döntés keltétől számított hat hónapon belül az Alap felszámolásáról döntenek, a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolása addig nem folytatódik, amíg az Általános Eszközök Számláján tartott különleges lehívási jogokat a következő szabállyal összhangban el nem osztották:

A K) függelék 2. a) és b) alpontja alapján történt felosztás után az Alap az összes részes tag között szétosztja az Általános Eszközök Számláján tartott különleges lehívási jogait, az egy részeseket a 2. b) alpont alapján történő felosztást követően járó összegek arányában. Annak az összegnek a meghatározása céljából, amely az egyes tagoknak a minden egyes valutában fennálló készletei K) Függelék 2. d) alpontja alapján történt szétosztásának maradékából jár, az Alap levonja a jelen szabály alapján felosztott különleges lehívási jogokat.

3. A fenti 1. pont alapján kapott összegekkel az Alap elvállalja a birtokosoknál levő különleges lehívási jogokat, az alábbi módon és rendben:

a) azoknak a kormányoknak a birtokában levő különleges lehívási jogokat, amelyek részességüket több mint hat hónappal azt megelőzően szüntették meg, hogy a Kormányzótanács a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának felszámolását dönti el, a XXIV. cikk vagy a H) Függelék alapján létesített megállapodás feltételeivel összhangban váltják vissza;

b) a nem részes birtokosoknál levő különleges lehívási jogokat a részesek által tartottak előtt váltják vissza és azok az egyes birtokosoknál levő összeg arányában váltandók vissza;

c) az Alap meghatározza minden egyes részes által tartott különleges lehívási jogoknak a részére történt nettó halmozott szétosztásához viszonyított arányát. Az Alap először a legmagasabb részaránnyal rendelkező részesektől váltja vissza a különleges lehívási jogokat, amíg ez a részarány a második legmagasabb részarány mértékére nem csökken; az Alap, összhangban a részükre történt nettó halmozott szétosztással, ekkor visszaváltja az ezen részesek által tartott különleges lehívási jogokat, amíg a részarányok a harmadik legmagasabb részarány mértékére nem csökkennek; ez a folyamat mindaddig folytatódik, amíg a törlesztésre rendelkezésre álló összeget kimerítik.

4. Bármely olyan összeget, amelyet egy részes törlesztésként a fenti 3. pont alapján kapni jogosult, a fenti 1. pont alapján fizetendő bármely összegbe be kell számítani.

5. A felszámolás ideje alatt az Alap kamatot fizet a birtokosok által tartott különleges lehívási jogok összege után és minden egyes részes költséget térít a részére történt nettó halmozott különleges lehívási jogok szétosztása után, a fenti 1. ponttal összhangban teljesített bármely fizetési összegének levonása mellett. A kamat és a költségek mértékét és a fizetés időpontját az Alap határozza meg. A kamat és a költségek fizetése a lehetséges mértékben különleges lehívási jogokban teljesítendő. Egy olyan részes, amely nem rendelkezik bármelyik költség kiegyenlítéséhez elegendő különleges lehívási jogokkal, a fizetést az Alap által kijelölt valutában teljesíti. A költségtérítésként kapott különleges lehívási jogok azon összege, amely az ügyviteli költségekre szükséges, kamatfizetésre nem fordítható, hanem azt az Alaphoz kell átutalni és elsőként váltható vissza olyan valutákkal együtt, amelyeket az Alap költségeinek kiegyenlítéséhez használ.

6. Amíg egy részes a fenti 1. vagy 5. pont alapján megkövetelt bármelyik fizetés tekintetében fizetési késedelemben van, a 3. és 5. pont szerint járó összegeket nem fizetik ki számára.

7. Ha a részeseknek teljesített végső fizetések megtörténte után minden egyes fizetési késedelemben nem levő részes a részére történt nettó halmozott szétosztáshoz képest nem azonos arányban rendelkezik különleges lehívási jogokkal, akkor az Alap általi szabályozásokkal összhangban az alacsonyabb aránnyal rendelkező részesek a magasabb aránnyal rendelkező részesektől olyan összegű vásárlásokat teljesítenek, amelyek különleges lehívási jogokban fennálló készleteik arányát azonossá teszik. Minden egyes fizetési késedelemben levő részes saját valutájában olyan összegű fizetést teljesít az Alapnak, amely azonos késedelme mértékével. Az Alap ezt a valutát és bármely maradványkövetelést a részesek között az általuk birtokban tartott különleges lehívási jogok arányában osztja szét és ezeket a különleges lehívási jogokat visszavonja. Az Alap ezzel lezárja a Különleges Lehívási Jogok Főosztályának könyveit és az Alapnak a különleges lehívási jogok szétosztásából és a Különleges Lehívási Jogok Főosztálya ügyintézéséből származó valamennyi tartozása megszűnik.

8. Minden egyes részes, amelynek valutáját a jelen Függelék alapján más részeseknek juttatták, garantálja az ilyen valuta bármikor történő korlátozásmentes felhasználását áruk vásárlására vagy a neki, vagy a területein levő személyeknek járó fizetések teljesítésére. Az ilyen módon kötelezett minden egyes részes egyetért más részesek kártalanításával bármilyen azon veszteségükért, amely valutája – az Alap általi, a jelen Függelék alapján teljesített – szétosztása értékének és a többi részes rendelkezésre álló valutája realizált értékének különbözetéből származik.

J) Függelék

Számlák rendezése a kilépő tagokkal

1. Az Általános Eszközök Számláját illetően a számlák rendezése a jelen Függelék 1–6. pontjának megfelelően történik. Az Alap arra köteles, hogy egy kilépő tag kvótájával azonos összeget, valamint bármely más összegeket fizessen, amelyek az Alaptól neki járnak, levonva az Alapnak járó bármely összeget, beleértve a kilépés kelte után keletkező költségeket; a kilépés keltét követő hat hónap elteltéig azonban semmilyen fizetés nem történik. A fizetések a kilépő tag valutájában teljesítendők, és ebből a célból az Alap más, az Alap által velük egyetértésben kiválasztott tagok valutáinak a Különleges Eszközök Számláján levő azonos összegéért cserébe, az Általános Eszközök Számlájára utalhatja az adott tag valutájából a Különleges Folyósítások Számláján vagy a Beruházási Számlán levő készleteket.

2. Ha a kilépő tag valutájából az Alap birtokában levő készletek nem elegendők az Alaptól járó nettó összeg kifizetésére, az egyenleget szabadon felhasználható valutában vagy más olyan módon térítik, amelyben megegyezhetnek. Ha az Alap és a kilépő tag a kilépés keltét követő hat hónapon belül nem egyezik meg, az Alap által birtokolt, szóban forgó valuta azonnali hatállyal térítendő a kilépő tagnak. Bármely esedékes egyenleg tíz féléves részletben a következő öt év folyamán térítendő. Minden ilyen részletet, az Alap választása szerint, vagy a kilépő tagnak a kilépését követően szerzett valutájában vagy egy szabadon felhasználható valutában fizetnek ki.

3. Ha az Alap mulasztást követ el a megelőző bekezdésekkel összhangban esedékes bármely törlesztő részlet teljesítésében, a kilépő tag jogosult követelni, hogy az Alap bármely általa birtokolt valutában fizesse meg a részletet az olyan valuta kivételével, amelyet a VII. cikk 3. szakasza alapján szűkében levő valutának nyilvánítottak.

4. Ha egy kilépő tag valutájából az Alap birtokában levő készletek meghaladják a neki járó összeget, és ha a kilépés keltét követő hat hónapon belül a számlák rendezésének módszeréről nem jutnak megállapodásra, a korábbi tag köteles az ilyen feleslegben levő valutát egy szabadon felhasználható valutában visszaváltani. A visszavásárlás olyan árfolyamokon történik, amelyeken az ilyen valutákat az Alap a kilépés idején eladta volna. A kilépő tagnak a visszaváltást a kilépés keltétől számított öt éven belül vagy az Alap által megszabható hosszabb időszakon belül kell befejeznie, de nem kötelezhető arra, hogy bármely féléves időszakban valutájából az Alap birtokában a kilépés keltekor meglevő készletfelesleg egytizedénél, valamint a valutának az ilyen féléves időszakában való további szerzéseinél többet váltson vissza. Ha a kilépő tag ezt a kötelezettségét nem teljesíti, az Alap megfelelő módon bármely piacon elszámolhatja azt a valutaösszeget, amelyet vissza kellett volna váltani.

5. Bármely tag, amely egy kilépett tag valutáját kívánja megkapni, azt vásárlás útján szerzi meg az Alaptól olyan mértékig, amilyen mértékben az ilyen tag az Alap általános eszközeit igénybe veheti és az ilyen valuta a fenti 4. pont alapján rendelkezésre áll.

6. A kilépő tag garantálja a fenti 4. és 5. pont alapján rendelkezésre bocsátott valuta bármikori korlátlan felhasználását áruk vásárlására vagy neki vagy a területein levő személyeknek járó összegek kifizetésére. Kártalanítja az Alapot bármely olyan veszteségért, amely valutája kilépése keltekor különleges lehívási jogokban kifejezett értékének és a fenti 4. és 5. pont alapján való szerzéskor az Alap által realizált különleges lehívási jogokban kifejezett értékének különbözetéből származik.

7. Ha a kilépő tagnak a Különleges Folyósítások Számláján keresztül az V. cikk 12. szakasza f) bekezdésének (ii) pontja alapján lebonyolított ügyletek következtében az Alappal szemben adóssága van, az adósság az eladósodás feltételével összhangban fizetendő ki.

8. Ha az Alap a kilépő tag valutáját a Különleges Folyósítások Számláján vagy a Beruházási Számlán tartja, az Alap a kilépő tag valutájából az 1. pont szerint a felhasználást követően bármelyik számlán megmaradt összeget rendezett módon bármely piacon a tagok valutájára válthatja át és a bármelyik számlán levő összeg átváltásából származó bevételt az adott számlán tartja. A kilépő tag valutájára a fenti 5. pontot és a fenti 6. pont első mondatát kell alkalmazni.

9. Ha az Alap az V. cikk 12. szakaszának h) bekezdése szerint a Különleges Folyósítások Számláján vagy a Beruházási Számlán tartja a kilépő tag kötelezvényeit, azokat az esedékessé válás időpontjáig tarthatja vagy addig értékesítheti. A befektetés ilyen megszüntetéséből eredő bevételre a fenti 8. pontot alkalmazzák.

10. Abban az esetben, ha az Alapot a XXVII. cikk 2. szakasza szerint a tag kilépésének keltétől számított hat hónapon belül felszámolják, a számlákat az Alap és az adott kormány között a XXVII. cikk 2. szakaszával és a K) Függelékkel összhangban rendezik.

K) Függelék

Felszámolás intézése

1. Felszámolás esetén az Alapnak a tartozásai, amelyek nem a jegyzések visszafizetései, az Alap követeléseinek szétosztásakor elsőbbséget élveznek. Ilyen tartozásainak kiegyenlítésére az Alap követeléseit a következő rendben használja fel:

a) a valuta, amelyben a tartozás fizetendő;

b) arany;

c) az összes többi valuta, amennyire ez végrehajtható a tagok kvótáinak arányában.

2. Az Alap tartozásainak a fenti 1. ponttal összhangban történt kiegyenlítése után az Alap követeléseinek fennmaradt hányadát a következők szerint osztják szét:

(i) az Alap kiszámítja az 1975. augusztus 31-én meglevő és a felszámolásra vonatkozó döntés keltekor aranyból még meglevő készlet értékét. A számítás az alábbi 9. ponttal összhangban és azon az alapon is történik, hogy a felszámolás keltekor egy különleges lehívási jog egyenlő 0,888 671 gramm színarannyal. Az előbbi értékének az utóbbihoz mért feleslege arany megfelelőjét azok között a tagok között kell szétosztani, amelyek 1975. augusztus 31-én tagok voltak, az azon időpontban meglevő kvótáik arányában;

(ii) az Alap a Különleges Folyósítások Számláján a felszámolásra vonatkozó döntés keltekor tartott bármilyen követelést azok között a tagok között osztja szét, amelyek 1975. augusztus 31-én tagok voltak, az azon időpontban meglevő kvótáik arányában. A követelések minden egyes válfaját arányosan kell a tagok között szétosztani.

b) Az Alap fennmaradó aranykészletét azok között a tagok között osztja szét, amelyek valutáiból a kvótáiknál kevesebb összeggel rendelkezik azon összegek arányában, de azokat meg nem haladóan, amelyekkel kvótáik meghaladják valutáiknak az Alapnál levő készleteit.

c) Az Alap minden egyes tagja valutájának az Alapnál fennálló készlete felét szétosztja, de a szétosztás nem haladhatja meg kvótája ötven százalékát.

d) Az Alap az aranyban és minden egyes valutában levő készleteinek megmaradt hányadát arányosan osztja szét:

(i) minden tag között azon összegek arányában, de azokat meg nem haladóan, amelyek a tagoknak a fenti b) és c) alpont szerinti szétosztás után járnak azzal, hogy az alábbi 2. a) alpont szerint a szétosztást a járandóság összegének meghatározásánál nem kell figyelembe venni; és

(ii) aranyban és valutában fennálló felesleges készleteit valamennyi tag között, kvótáik arányában.

3. Minden egyes tag visszaváltja valutájának a fenti 2. d) alpont szerint más tagoknak szétosztott készletét és a felszámolásra vonatkozó döntést követő három hónapon belül megegyezik az Alappal az ilyen beváltás rendezett eljárásának kérdésében.

4. Ha egy tag nem jut el megállapodásra az Alappal a fenti 3. pontban hivatkozott három hónapos időszakon belül, az Alap más tagoknak az adott tagnak a fenti 2. d) alpont alapján szétosztott valutáit használja fel arra, hogy az adott tag más tagoknak szétosztott valutáját visszaváltsa. Egy megállapodásra nem jutott tagnak arányosan szétosztott minden egyes valutát, amennyire ez lehetséges, azon tagok szétosztott valutájának visszaváltására kell fordítani, amelyek a fenti 3. pont szerint megállapodtak az Alappal.

5. Ha egy tag a fenti 3. ponttal összhangban megállapodott az Alappal, az Alap más tagoknak az adott tagnak a fenti 2. d) alpont szerint szétosztott valutáit arra használja fel, hogy visszaváltsa az adott tag más olyan tagoknak szétosztott valutáját, amelyek a fenti 3. pont szerint megállapodásokat létesítettek az Alappal. Az ilyen módon visszaváltott összeget annak a tagnak a valutájában kell visszaváltani, amelynek azt szétosztották.

6. Az előző pontokban jelzett lépések megtétele után az Alap minden egyes tagnak visszafizeti a számláján vezetett valutákat.

7. Minden egyes tag, amelynek valutáját a fenti 6. pont szerint más tagoknak szétosztották, az ilyen valutát a visszaváltást kérő tag valutájában vagy olyan más módon váltja vissza, ahogyan megegyezhetnek. Ha az érdekelt tagok másként meg nem egyeznek, a visszaváltásra kötelezett tag a szétosztás keltétől számított öt éven belül a visszaváltást befejezi, de nem kötelezhető olyan félévenkénti időszakban való visszaváltásra, amely az egyes más tagoknak szétosztott összeg egytizedét meghaladja. Ha a tag ezt a kötelezettséget nem teljesíti, az a valutaösszeg, amelyet vissza kellett volna váltania, megfelelő módon bármely piacon elszámolható.

8. Minden egyes tag, amelynek valutáját a fenti 6. pont szerint más tagoknak szétosztották, garantálja az ilyen valuta bármikori korlátlan felhasználását áruk vásárlására vagy a neki vagy a területein levő személyeknek járó összegek fizetésére. Az ilyen módon kötelezett minden egyes tag egyetért más tagok kártalanításával bármilyen veszteségért, amely valutája – az Alap felszámolására vonatkozó döntés időpontjában különleges lehívási jogokban kifejezett értékének és a többi tag rendelkezésére álló valutája különleges lehívási jogokban kifejezett realizált – értékének különbözeteként keletkezik.

9. Az Alap az arany értékét a jelen Függelék alapján a piaci árak alapján határozza meg.

10. A jelen Függelék céljaira a kvótákat úgy kell tekinteni, hogy azokat olyan mértékre emelték, amilyenre a jelen alapokmány III. cikke 2. szakaszának b) bekezdése alapján előzőleg felemelhető lett volna.

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1982. május 6-tól kell alkalmazni.

A kihirdetés napja: 1982. május 10.

Az egyezmény harmadik–ötödik módosításának kihirdetéséről lásd a 2010: XI. törvényt.

Dánia kvótáját az Alap azt követően állapítja meg, miután a dán kormány kinyilvánította a jelen alapokmány aláírására való készségét, de mielőtt még az aláírás megtörténik.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek