1983. évi 19. törvényerejű rendelet
1983. évi 19. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Nicosiában 1983. június 23-án cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a Budapesten, 1981. november 30-án aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Szerződés
a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság
között a polgári és bűnügyi jogsegélyről
a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság
között a polgári és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ciprusi Köztársaság Elnöke, nagy jelentőséget tulajdonítva a két ország között az igazságügyi kapcsolatok területén kialakítandó együttműködésnek
elhatározták, hogy polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
Dr. Markója Imrét,
A Ciprusi Köztársaság Elnöke:
Nicos A. Rolandist,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jogvédelem és jogsegély
a polgári és büntető ügyekben
a polgári és büntető ügyekben
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett jelenhetnek meg és járhatnak el, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
(3) E Szerződés rendelkezéseit olyan jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell, amelyek székhelye bármelyik Szerződő Fél területén van, és amelyeket annak törvényeinek megfelelően létesítettek.
2. cikk
(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak e Szerződés által szabályozott ügyekben.
(2) E Szerződés szempontjából az „igazságügyi hatóságok” kifejezés alatt minden olyan igazságügyi vagy egyéb megfelelő hatóság értendő, amelynek e Szerződés által szabályozott ügyekben államának jogszabályai szerint hatásköre van.
(3) E Szerződés szempontjából a „polgári ügyek” kifejezés magában foglalja a kereskedelmi, család- és munkajogi ügyeket is.
3. cikk
Az érintkezés módja
(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegélyforgalom során központi szerveik útján érintkeznek egymással, nevezetesen a Magyar Népköztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség, illetve a Ciprusi Köztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium útján. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.
(2) E Szerződés végrehajtása során a Szerződő Felek központi hatóságai érintkezésük során hivatalos nyelvüket használják, egy angol nyelvű fordítás mellékelésével.
4. cikk
A jogsegélynyújtás terjedelme
(1) A Szerződő Felek, kérésre, jogsegélyt nyújtanak egymásnak a megkeresett Fél jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban, különösen iratok megküldésével és kézbesítésével, tanúk, szakértők és érdekelt személyek kihallgatásával, valamint bizonyítékként becsatolt tárgyak vagy bűnjelek átadásával.
(2) E Szerződésben előírt intézkedéseket a megkeresett Fél belső jogával összhangban a lehető legrövidebb időn belül teszi meg. A megkeresett Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a jogsegély iránti kérelem megfelelő teljesítését.
5. cikk
Jogsegély iránti megkeresés
(1) A jogsegély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság nevét,
b) a megkeresett hatóság nevét,
c) az ügy megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik,
d) a felek, vádlottak vagy elítéltek családi és utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, állampolgárságát és foglalkozását, büntető ügyekben - amennyiben lehetséges - születési helyüket és születésük időpontját, továbbá szüleik családi és utónevét, jogi személyek esetében elnevezésüket és székhelyüket,
e) amennyiben vannak, jogi képviselőik családi és utónevét,
f) a jogsegély iránti kérelem tárgyát, megadva a kérelem teljesítéséhez szükséges minden tájékoztatást,
g) büntető ügyekben a bűncselekmény leírását és minősítését is.
(2) A megkereséseket az illetékes hatóság aláírásával és hivatalos pecsétjével kell ellátni.
6. cikk
A jogsegély iránti kérelem teljesítése
(1) A jogsegély iránti kérelem teljesítése során a megkeresett hatóság saját államának jogát alkalmazza. A megkereső hatóság kérésére azonban alkalmazhatja a megkeresésben kért eljárást is, amennyiben az nincs ellentétben államának jogával.
(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a jogsegély iránti megkeresés elintézésére, haladéktalanul továbbítja azt az illetékes hatósághoz, és értesíti erről a megkereső hatóságot.
(3) Ha a jogsegély iránti megkeresésben megadott cím nem pontos, vagy a megkeresésben megnevezett személy nem lakik a megadott címen, a megkeresett hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a helyes cím megállapítása iránt.
(4) A megkeresett hatóság kérésre, kellő időben közvetlenül értesíti a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítésének helyéről és időpontjáról.
(5) A jogsegély iránti kérelem teljesítése után a megkeresett hatóság, kérésre, visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak. Ha a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak, és egyidejűleg közli azokat az okokat, amelyek a megkeresés teljesítését akadályozták.
7. cikk
Tanúk és szakértők védelme
(1) Az egyik Szerződő Fél hatósága által tanúként vagy szakértőként meghallgatni kívánt, és a másik Szerződő Fél területén élő állampolgár nem köteles idézés alapján e hatóság előtt megjelenni; ezért az idézés nem tartalmazhat szankcióval való fenyegetést arra az esetre, ha nem jelenne meg. Ha a megkereső Fél a tanú vagy szakértő személyes megjelenését igazságügyi hatóságai előtt különösen szükségesnek tartja, ezt meg kell említenie az idézésben, és a megkeresett Fél felszólítja a tanút vagy a szakértőt a megjelenésre.
(2) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - tekintet nélkül állampolgárságára - aki a másik Szerződő Fél hatósága előtt annak idézése alapján megjelenik, a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt elkövetett bűncselekmény vagy ítélet miatt nem indítható vele szemben büntető eljárás, nem vehető őrizetbe, és a bíróság által kiszabott ítélet vagy büntetés vele szemben nem hajtható végre. Hasonlóképpen nem indítható büntető eljárás ellene tanúvallomása vagy szakértői véleménye alapján.
(3) A tanúnak vagy szakértőnek az e cikk (2) bekezdés szerint biztosított védelme megszűnik, ha nem hagyja el a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számított 7 napon belül, amelyen az őt megidéző hatóság értesítette arról, hogy jelenlétére nincs tovább szükség. A fenti határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő saját akaratától független okok miatt nem hagyhatta el ennek a Szerződő Félnek a területét.
(4) A megidézett állampolgárt megilleti utazási és ott-tartózkodási költségeinek, továbbá jövedelemkiesésének megtérítése, ezen felül a tanúként kihallgatott szakértő jogosult véleményéért szakértői díjra. A térítés módját, melyre a megidézett személy jogosult, az idézésben kell feltüntetni, és kérelmére költségeinek fedezésére előleget kell biztosítani.
8. cikk
Okiratok
(1) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított, vagy annak hatóságai által hatáskörükön belül a megszabott alakiságoknak megfelelően hitelesített és pecséttel ellátott okiratokat a másik Szerződő Fél területén további hitelesítés nélkül el kell fogadni.
(2) Nem szorulnak további hitelesítésre azok a magánokiratok sem, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más illetékes hatósága hitelesített, amennyiben azokat a másik Szerződő Fél bíróságai vagy más hatóságai előtt kívánják felhasználni.
9. cikk
Okiratok kézbesítése
(1) A megkeresett hatóság az iratok kézbesítését állama jogának megfelelően teljesíti, ha azokat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén szerkesztették, vagy ahhoz erre a nyelvre készített hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a kézbesítendő iratot a megkeresett hatóság csak akkor kézbesíti a címzettnek, ha az az iratot önként elfogadja.
(2) A Szerződő Felek állampolgáraik részére szabadon kézbesíthetnek iratokat diplomáciai képviseleteik vagy konzuli hivatalaik útján is. Ilyen esetekben semmiféle kényszer nem alkalmazható.
10. cikk
A kézbesítés igazolása
(1) Az irat kézbesítését az iratot átvevő személy által aláírt és a kézbesítést végző hatóság hivatalos pecsétjével, keltezéssel és aláírásával ellátott igazolással vagy e hatóság által kiadott igazolással kell igazolni, feltüntetve a kézbesítés módját, helyét és időpontját.
(2) A kézbesítés igazolását haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső Fél részére. Ha a kézbesítés nem teljesíthető, a megkeresett Fél az okokat haladéktalanul közli a megkereső Féllel.
11. cikk
A jogsegély költségei
(1) A Szerződő Felek nem igényelhetik a jogsegély nyújtásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, kivéve a szakértői bizonyítás végrehajtásával kapcsolatban felmerült szakértői díjakat és egyéb költségeket.
(2) A megkeresett hatóság kérésre tájékoztatja a megkereső hatóságot a jogsegély iránti kérelem teljesítése során felmerült költségek összegéről.
12. cikk
Tájékoztatás jogi kérdésekben
(1) A Szerződő Felek - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást a hatályban levő vagy korábban hatályban volt jogszabályaikról, valamint megküldik e jogszabályok szövegét.
(2) A tájékoztatás iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hatóságot, amelytől a kérelem származik, továbbá az ügy jellegét, amellyel kapcsolatban a tájékoztatást kérik. Ha a megkeresés tárgyának tisztázása érdekében szükséges, csatolhatók iratok másolatai is.
13. cikk
A jogsegély megtagadása
A jogsegély iránti kérelem teljesítése megtagadható, ha az a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint összeegyeztethetetlen jogrendszerének alapvető elveivel, vagy a teljesítés szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét veszélyeztetné vagy sértené.
14. cikk
Személyi állapotot igazoló iratok és egyéb iratok
kézbesítése
kézbesítése
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint tájékoztatják egymást e bejegyzések bárminemű módosításáról.
(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a másik Szerződő Fél részére diplomáciai úton hivatalból és költségmentesen küldi ezeket a kivonatokat, vagy ad tájékoztatást.
15. cikk
Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása
Ha e Szerződés rendelkezései alapján tárgyak átadására vagy pénzösszegek átutalására kerül sor, akkor a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően kell eljárni.
16. cikk
Nyelvhasználat
A 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a jogsegély iránti megkeresést és a csatolt iratokat a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell megszerkeszteni, és csatolni kell hozzá a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítást. A megkereséshez csatolt minden fordításnak hitelesnek kell lennie.
Eljárási költségek
17. cikk
Perköltségbiztosíték alóli mentesség
A Szerződő Felek egyikének azon állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt jelenik meg és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására kizárólag azért, mert külföldi, vagy mert tartózkodási helye nincs a másik Szerződő Fél területén.
18. cikk
Költségmentesség
Az egyik Szerződő Fél állampolgárait a másik Szerződő Fél területén ugyanazon feltételek mellett, mint a másik Szerződő Fél állampolgárait, megilleti a bírósági, közjegyzői és igazgatási illetékek, továbbá egyéb perköltségek fizetés alóli mentesség és egyéb, illetékekkel kapcsolatos kedvezmény. Ugyanez vonatkozik a pártfogó ügyvéd kijelölésére is.
19. cikk
(1) E Szerződés 18. cikkében biztosított mentesség a kérelmező személyi és vagyoni helyzetéről kiadott igazolás alapján adható meg. Az igazolást annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, amelynek a területén a kérelmező lakóhelye van.
(2) A mentesség iránti kérelmet elbíráló hatóság további adatokat vagy szükséges kiegészítéseket kérhet az igazolást kiállító hatóságtól.
20. cikk
Ha e Szerződés 18. cikkében biztosított mentességet az illetékes hatóság megadja a másik Szerződő Fél állampolgárának, a mentesség kiterjed a teljes eljárásra, beleértve az ítélet vagy határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárást is.
21. cikk
Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához intézett, az e Szerződés 18. cikke szerinti mentességre vonatkozó kérelmét benyújthatja a lakóhelye szerinti illetékes hatóságnál. Ez a hatóság a kérelmet az e Szerződés 19. cikke szerint kiállított igazolással együtt továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.
II. RÉSZ
BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ELISMERÉSE
ÉS VÉGREHAJTÁSA
ÉS VÉGREHAJTÁSA
22. cikk
A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi bírósági határozatokat ismerik el és hajtják végre:
a) polgári ügyekben hozott bírósági határozatokat, valamint ezekben az ügyekben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezségeket,
b) büntető ügyekben kártérítési és egyéb polgári jogi igények megfizetésére vonatkozó bírósági határozatokat;
c) választottbírósági határozatokat, valamint az ezen bíróságok által létrehozott egyezségeket.
23. cikk
Az e Szerződés 22. cikkében említett határozatok a következő feltételek megléte esetén ismerhetők el és hajthatók végre:
a) ha a határozat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, melynek a területén a határozatot hozták, jogerős és végrehajtható;
b) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben azon Szerződő Fél hatóságainak kizárólagos joghatóságával, amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik;
c) ha a pervesztes fél nem vett részt a perben, habár az idézést annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták szabályszerűen, és kellő időben kézbesítették számára ahhoz, hogy megjelenhessék és védekezhessék; továbbá, ha nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;
d) ha a határozat nem ellentétes az ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben annak a Szerződő Félnek a bírósága által hozott jogerős határozattal, ahol a határozat végrehajtását kérik;
e) ha ugyanazon felek között, ugyanabban az ügyben nincs folyamatban eljárás a megkeresett Szerződő Fél valamely igazságügyi hatósága előtt, és ez volt a korábban indított eljárás;
f) ha az a Szerződő Fél, melynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, úgy ítéli meg, hogy a határozat elismerése vagy végrehajtása szuverenitását vagy biztonságát nem sérti;
g) ha a határozat végrehajtása nincs ellentétben azon ország jogrendszerének alapelveivel, ahol a végrehajtást kérték.
24. cikk
A választottbírósági határozatokat e Szerződés 23. cikkében említett feltételek mellett ismerik el és hajtják végre, feltéve, hogy:
a) a határozat a választottbíróság illetékességét illetően írásban megkötött megállapodáson alapul, és azt az ebben a megállapodásban biztosított illetékességi körön belül, a megállapodásban hivatkozott választottbíróság hozta, és
b) a választottbíróság illetékességére vonatkozó megállapodás érvényes annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén az elismerést vagy végrehajtást kérik.
25. cikk
(1) A pernyertes fél a határozat elismerése vagy végrehajtása iránti kérelmet annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatósághoz, amelynek a területén a határozatot el kell ismerni vagy végre kell hajtani vagy közvetlenül vagy az e Szerződés 3. cikkében szabályozott módon nyújthatja be.
(2) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelmet azon a határidőn belül kell benyújtani, melyet annak az országnak az erre vonatkozó jogszabályai írnak elő, ahol az elismerést és végrehajtást kérik.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a bíróság határozatát vagy a határozat egy hitelesített másolatát, amely tartalmazza a jogerőre és a végrehajthatóságra vonatkozó záradékot, hacsak az magából a határozatból nem tűnik ki;
b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet szabályszerűen és kellő időben megidézték ahhoz, hogy annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek a területén a határozatot hozták, részt vehessen az eljárásban, és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;
c) a kérelem és az e bekezdés a) és b) pontjaiban említett iratoknak hiteles, a megkeresett Szerződő Fél nyelvén vagy angol nyelven készült fordítását.
(4) Választottbírósági határozat végrehajtása esetén csatolni kell a kérelemhez a választottbírósági kikötést tartalmazó választottbírósági szerződés vagy megállapodás hiteles másolatát.
26. cikk
(1) A határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelem tárgya felől határozó igazságügyi hatóság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a Szerződés 23., 24. és 25. cikkeiben meghatározott feltételek fennállnak-e. A határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos döntést annak a Szerződő Félnek az illetékes igazságügyi hatósága hozza meg, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.
(2) Annak a Szerződő Félnek az igazságügyi hatósága, amelynek a területén a határozatot elismerik vagy végrehajtják, saját államának jogszabályai szerint jár el.
(3) Az a személy, akivel szemben a határozat végrehajtását kérik, minden olyan védekezést előterjeszthet, mely annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint rendelkezésére áll, ahol a határozatot végre kell hajtani.
27. cikk
E Szerződésnek a határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezései csak azokra a határozatokra alkalmazhatók, melyek e Szerződés hatálybalépése után váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.
28. cikk
(1) Ha azt a felet, aki e Szerződés 17. cikke alapján mentességet élvezett a perköltségbiztosíték nyújtása alól, az egyik Szerződő Fél bírósága által hozott jogerős ítélet vagy határozat az eljárási költségek megtérítésére kötelezi, ezt a határozatot az érdekeltek egyikének kérésére a másik Fél területén illetékmentesen kell végrehajtani.
(2) A kérelmet és mellékleteit e Szerződés 25. cikkének megfelelően kell megszerkeszteni.
(3) E cikk (1) bekezdésében említett határozat végrehajtásáról döntő bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy az eljárási költségekre vonatkozó határozat jogerős és végrehajtható-e.
29. cikk
Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek a területén a jogerős határozat meghozatala során az eljárási költségeket az állam megelőlegezte, megkeresi a másik Szerződő Fél illetékes igazságügyi hatóságát az eljárási költségek és illetékek behajtása iránt. Az igazságügyi hatóság a behajtott összeget annak a Szerződő Félnek utalja át, amelynek a hatósága a kérelmet előterjesztette.
III. RÉSZ
BÜNTETŐ ÜGYEK
Kiadatás
30-45. cikk3
Büntetőügyekben nyújtandó jogsegéllyel
kapcsolatos különleges rendelkezések
kapcsolatos különleges rendelkezések
46. cikk
Büntető eljárások átvétele
(1) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére büntetőeljárást indítanak saját jogszabályaik szerint és azoktól függően állampolgáraik ellen, ha azok a másik Szerződő Fél területén büntetendő cselekményt követtek el.
(2) A fent említett kérelemhez minden szükséges iratot csatolni kell; amennyiben ezek az iratok nem lennének elegendők, a büntető eljárást megindító Szerződő Fél kérelmére kiegészítő tájékoztatást kell adni.
(3) A büntető eljárást megindító Szerződő Fél a lehető leghamarább értesíti a másik Szerződő Felet az eljárás eredményéről. Ha jogerős ítéletet hoztak, ennek egy másolatát is megküldi a másik Szerződő Félnek.
47-48. cikk4
IV. RÉSZ
Záró rendelkezések
(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okiratok kicserélésére Nicosiában kerül sor.
(2) E Szerződés a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő 30-ik napon lép hatályba.
(3) E Szerződés meghatározatlan időtartamú. A Szerződést a Szerződő Felek bármelyike írásban, diplomáciai úton felmondhatja. A felmondás annak kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecsétjükkel látták el a Szerződést.
Készült Budapesten, 1981. november 30-án, két eredeti példányban, angol nyelven.
(Aláírások.)
3. §5 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1983. július 23. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1983. szeptember 15. Utóbb a szerződés 30-45. és 47-48. cikkeit az 1994: XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése 1993. október 11-i - visszamenőleges hatállyal - hatályon kívül helyezte. Lásd a 8002/1995. (IK. 9.) IM tájékoztatót.
3
A 30-45. cikket az 1994: XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
4
A 47-48. cikket az 1994: XVIII. törvény 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
5
A 3. § a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás