1983. évi 3. törvényerejű rendelet
1983. évi 3. törvényerejű rendelet
a jogtanácsosi tevékenységről1
Társadalmi életünkben a törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejlesztése, a gazdálkodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielégítése, valamint a jogtanácsosi tevékenység egységes jogpolitikai irányítása érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:2
Általános rendelkezések
Tvr. 1. § (1) A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.
(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében – a jogszabályok keretei között – jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.
(3) A jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni.
(4) A jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.
(5) A jogtanácsos – ha e törvényerjű rendelet eltérően nem rendelkezik – a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység (a továbbiakban: jogi tevékenység) ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el. A jogtanácsos a büntetőeljárásban védőként nem járhat el.
(6)3 A jogtanácsos külön jogszabályban meghatározott egyéb tevékenységre is jogosult.
Tvr. 2. § (1) A jogtanácsos a jogi tevékenységet
a) gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),
b)4
c)5
fejti ki.
(2) Ha a jogtanácsos megbízás alapján jár el, a megbízást – a tanácsadást kivéve – írásba kell foglalni.
Tvr. 3. § (1) Jogtanácsos az lehet, akit a megyei (fővárosi) bíróság által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.
(2)6 A névjegyzékbe – kérelemre – be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály7 szerint magyar jogi szakvizsgát tett.
(3)8 Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.
(4)9 A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,
a) aki ezt kéri;
b) aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;
c) akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;
d) aki meghalt.
(5)10 A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni.
Tvr. 4. §11 A jogtanácsos annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amelynél korábban bíró vagy ügyész volt, e foglalkozásának megszűnésétől számított két éven belül jogi képviselőként nem járhat el.
Jogtanácsosi tevékenység munkaviszonyban
Tvr. 5. § (1) A munkaviszonyban álló jogtanácsos az 1. §-ban meghatározott feladatokon túlmenően a szervezet működésének elősegítése érdekében:
a) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában;
b) közreműködik a szervezet szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a szervezet jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében;
c) részt vesz a szervezet belső szabályzatainak kidolgozásában;
d) ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik.
(2) A jogtanácsos a tevékenységéért felelősséggel tartozik; véleményeltérés esetén jogosult az álláspontját írásba foglalni.
(3) A jogtanácsos jogosult részt venni a gazdálkodó szervezet vezető testületeinek az olyan ülésein, amelyeken a feladatkörébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Ezekre az ülésekre a jogtanácsost meg kell hívni.
Tvr. 6. § A jogtanácsos, több jogtanácsos esetén a vezető jogtanácsos, a szervezet vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.
Tvr. 7. § (1) A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.
(2) A jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét, és a képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzájárult. A jogtanácsos ilyen esetben a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.
(3)12
(4) A szövetkezetek jogi ügyeinek az ellátásáról, vagy ennek megszervezéséről – a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között – a szövetkezetek illetékes érdekképviseleti szervei is gondoskodhatnak.
(5) A jogtanácsos nem járhat el jogi képviselőként olyan szervezettel szemben, amellyel munkaviszonyban áll.
Tvr. 8. §13
Tvr. 9-15. §14
Jogi előadó
Tvr. 16. § (1)15 Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.
(2) A jogi előadó munkaviszonyban áll. A munkaközösségben dolgozó jogi előadó a munkaközösség alkalmazottja.
(3) A jogi előadó feladata – a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett – a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása és a jogtanácsos munkájának segítése. A jogi előadóra a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Tvr. 17. §16
A jogtanácsosi tevékenység állami felügyelete és irányítása
Tvr. 18. § A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) iránymutatásokkal, ajánlásokkal segíti a felügyelete alá tartozó szervezetek jogi munkáját; elősegíti és támogatja a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai képzését és továbbképzését.
Tvr. 19. § (1)17 Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel.
(2)18 Az igazságügyért felelős miniszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki.
Tvr. 20. §19
Záró rendelkezések
Tvr. 21. § (1) Jogtanácsos az 1984. évi december hó 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet.
(2) Aki a korábbi jogszabályok szerint jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt, azt – kérelmére – az e törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe.
Tvr. 22. § (1)20 Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.
(2)21 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat – ideértve a munkaközösség által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is – megállapítsa.22
(3)23
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Tvr. 23. §24 Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
A kihirdetés napja: 1983. április 20.
Az Alkotmány módosításáról szóló 1989: XXXI. törvény 38. § (2) bekezdése az Elnöki Tanácsot megszüntette.
A Tvr. 1. § (6) bekezdését az 1986: 1. törvényerejű rendelet 1. §-a iktatta be a törvényerejű rendeletbe.
A Tvr. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját a 2003: XV. törvény 17. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 2. § (1) bekezdésének c) pontját az 1991: XXIII. törvény 38. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 3. §-ának (2) bekezdése a 2007: I. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletet.
A Tvr. 3. §-ának új (3) bekezdését a 2004: XXIX. törvény 108. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A Tvr. 3. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2004: XXIX. törvény 108. § (2) bekezdése.
A Tvr. 3. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2004: XXIX. törvény 108. § (2) bekezdése.
A Tvr. 4. § második mondatát az Alkotmánybíróság 52/1996. (XI. 14.) AB határozatának 1/a) pontjával megsemmisítette.
A Tvr. 7. §-ának (3) bekezdését a 2003: XV. törvény 17. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 8. §-át a 2003: XV. törvény 17. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 17. § (2)–(3) bekezdése alapján a jogtanácsosi iroda 2003. június 16. napjával köteles felfüggeszteni a tevékenységét és a felfüggesztésről az alapító szervezeteket és más megbízóit haladéktalanul értesíteni. A jogtanácsosi iroda 2003. december 31. napjával megszűnik. A jogtanácsosi iroda tagjai az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szabályai szerint ügyvédi irodát alapíthatnak vagy tevékenységüket egyéni ügyvédként folytathatják. A jogtanácsosi iroda tagjának az ügyvédi kamarai névjegyzékbe történő felvétele szabályairól lásd a 2003: XV. törvény 17. § (4)–(5) bekezdését. A Tvr. 8. §-át megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 9-15. §-át az 1991: XXIII. törvény 38. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A Tvr. 9. §-át megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 16. §-ának (1) bekezdése a 2007: I. törvény 94. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Tvr. 17. §-át az 1991: XXIII. törvény 38. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A Tvr. 17. §-át vegelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 19. §-ának (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A Tvr. 19. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A Tvr. 20. §-át az 1991: XXIII. törvény 38. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 22. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 38. pontja szerint módosított szöveg.
A Tvr. 22. §-ának (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
Végrehajtására lásd a 7/1983. (VIII. 25.) IM rendeletet.
A Tvr. 22. §-ának (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 172. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A Tvr. 23. §-át és alcímét a 2007: I. törvény 94. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás