1984. évi 29. törvényerejű rendelet

az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről¹

2011.01.01.

(A Magyar Népköztársaság² csatlakozási okiratának letétbe helyezése, a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójának Genfben, az 1984. évi március hó 7. napján megtörtént. A Megállapodás a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a londoni szöveg, a stockholmi kiegészítő szöveg és a genfi jegyzőkönyv tekintetében az 1984. évi április hó 7-én, a hágai szöveg tekintetében pedig – a genfi jegyzőkönyv egyidejű hatályvesztése mellett – az 1984. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, az 1925. évi november hó 6. napján Hágában létrejött Hágai Megállapodást, amelyet az 1934. év június hó 2. napján Londonban és az 1960. év november hó 28. napján Hágában felülvizsgáltak, és az 1967. év július hó 14. napján a stockholmi kiegészítő szöveggel láttak el, e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

A külügyminisztertől

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, az 1925. év november hó 6. napján Hágában létrejött Hágai Megállapodás, amelyet az 1934. év június hó 2. napján Londonban és az 1960. év november hó 23. napján Hágában felülvizsgáltak és az 1967. év július hó 14. napján a stockholmi kiegészítő szöveggel láttak el, részes államainak listája az 1984. augusztus 1-jei állapot szerint:

Állam	Részessé válás időpontja	Londoni felülvizsgált szöveg	Hágai felülvizsgált szöveg	Stockholmi kiegészítő szöveg
Belgium	1979. április 1.	–	1984. augusztus 1.	1979. május 28.
Egyiptom	1952. július 1.	1952. július 1.	–	–
Német Demokratikus Köztársaság	1928. június 1.	1939. június 13.	–	–
Franciaország	1930. október 20.	1939. június 25.	1984. augusztus 1.	1975. szeptember 27.
Német Szövetségi Köztársaság	1928. június 1.	1939. június 13.	1984. augusztus 1.	1975. szeptember 27.
Vatikán	1960. szeptember 29.	1960. szeptember 29.	–	–
Liechtenstein	1933. július 14.	1951. január 28.	1984. augusztus 1.	1975. szeptember 27.
Indonézia	1950. december 24.	1950. december 24.	–	–
Luxemburg	1979. április 1.	–	1984. augusztus 1.	1979. május 28.
Monaco	1956. április 29.	1956. április 29.	1984. augusztus 1.	1975. szeptember 27.
Marokkó	1930. október 20.	1941. január 21.	–	–
Hollandia	1979. április 1.	–	1984. augusztus 1.	1979. május 28.
Spanyolország	1928. június 1.	1956. március 2.	1984. augusztus 1.	–
Suriname	1975. november 25.	1975. november 25.	1984. augusztus 1.	1977. február 23.
Svájc	1928. június 1.	1939. november 24.	1984. augusztus 1.	1975. szeptember 27.
Tunézia	1930. október 20.	1942. október 4.	1984. augusztus 1.	–
Magyarország	1984. április 7.	1984. április 7.	1984. augusztus 1.	1984. április 7.
Szenegál	1984. június 30.	1984. június 30.	1984. augusztus 1.	1984. június 30.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
1925. évi Hágai Megállapodás
1934. június 2-i londoni szövege

1. cikk

A szerződő országok állampolgárai, valamint azok a személyek, akik a külön Unió területén eleget tettek az Alapegyezmény³ 3. cikkében foglalt feltételeknek, az összes többi szerződő országban oltalmat biztosíthatnak ipari mintáik számára, a Ipari Tulajdon berni Nemzetközi Irodájánál történő nemzetközi letétbe helyezés útján.⁴

2. cikk

(1) A nemzetközi letét a mintákat vagy annak az ipari terméknek a formájában, amelyre szánták, vagy a minta rajzának, fényképének, vagy bármely más grafikai ábrázolásának a formájában tartalmazza.

(2) A benyújtott tárgyakhoz két példányban, francia nyelven mellékelni kell egy, a Szabályzatban meghatározott adatokat feltüntető és a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést.

3. cikk

(1) A Nemzetközi Iroda, amint a nemzetközi letétbe helyezésre irányuló bejelentést kézhez kapja, bejegyzi azt egy külön lajstromba és a bejegyzés közlését tartalmazó időszaki hivatalos lapnak az egyes hivatalok részére a kívánt példányszámban és díjmentesen való megküldésével a bejegyzést közzéteszi.

(2) A letéteket a Nemzetközi Iroda irattárában kell megőrizni.

4. cikk

(1) Az alkotás tulajdonosának az ellenkező bizonyításáig az a személy tekintendő, aki az ipari mintát nemzetközi letétbe helyezte.

(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek csakis bejelentést igazoló jellege van. Mint letétbe helyezés, az ebben a Megállapodásban foglalt külön rendelkezések fenntartásával ugyanolyan érvénnyel bír a szerződő országokban, mintha a mintákat közvetlenül ott, a nemzetközi letétbe helyezés időpontjában helyezték volna letétbe.

(3) Az előző cikkben említett közzétételt minden szerződő országban teljes mértékben kielégítőnek kell tekinteni és a belső jogszabályok által a jogok gyakorlásához előírt alakiságokon túl a letétbe helyezőtől semmilyen további közzététel nem követelhető meg.

(4) Az Alapegyezmény 4. cikke által megállapított elsőbbségi jogot a nemzetközi letétbe helyezett minden mintára biztosítani kell, az ugyanebben a cikkben előírt valamely alakiság teljesítésének a megkövetelése nélkül.

5. cikk

A szerződő országok megállapodnak abban, hogy a nemzetközi letétbe helyezett mintákra nézve nem követelnek meg semmilyen kötelező jelölést. Nem vonják meg az oltalmat a mintáktól sem a hasznosító elmaradása, sem az oltalmazotthoz hasonló tárgyak bevezetése miatt.

6. cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés egyetlen vagy több, a bejelentésben megjelölendő számú mintából állhat.

(2) A letétbe helyezés nyitott vagy pecséttel lezárt borítékban eszközölhető. A pecséttel lezárt borítékban történő letétbe helyezés módjaként különösen a perforált ellenőrző számmal (Soleau-rendszer) ellátott kettős borítékokat, vagy az azonosítás biztosítására alkalmas bármely más rendszert el kell fogadni.

(3) A letétbe helyezhető borítékok vagy csomagok legnagyobb méretét a Szabályzat határozza meg.

7. cikk

A nemzetközi oltalom időtartama tizenöt év a berni Nemzetközi Irodánál letétbe helyezés időpontjától számítva; ez az időtartam két időszakra: egy öt- és egy tízéves időszakra oszlik.

8. cikk

Az oltalom első időszakában mind a nyitott, mind pedig a pecséttel lezárt borítékban eszközölt letétbe helyezéseket el kell fogadni; a második időszak folyamán a letétbe helyezések csak nyitott borítékban fogadhatók el.

9. cikk

Az első időszak folyamán a pecséttel lezárt borítékokat a letétbe helyező vagy egy illetékes bíróság kérésére fel lehet nyitni; az első időszak lejártával azokat, meghosszabbítási kérelem esetén, a második időszakra való áttérés céljából fel kell nyitni.

10. cikk

Az első időszak ötödik évének első hat hónapja folyamán a Nemzetközi Iroda a lejáratról nem hivatalos értesítést küld a minta letétbe helyezőjének.

11. cikk

(1) Ha a letétbe helyező az oltalom meghosszabbítását kívánja elérni a második időszakra való áttérés révén, az első időszak lejárta előtt meghosszabbítási kérelmet kell benyújtani a Nemzetközi Irodához.

(2) A Nemzetközi Iroda a borítékot – ha az pecséttel lezárt – felbontja, a meghosszabbításról hivatalos lapjában közleményt tesz közzé s valamennyi hivatalt e lap kívánt példányszámban való megküldésével értesíti a meghosszabbításról.

12. cikk

Azokat a mintákat, amelyek letétbe helyezését nem hosszabbították meg, továbbá azokat, amelyek tekintetében az oltalom megszűnt, tulajdonosaik kérésére és költségére vissza kell szolgáltatni. Ilyen kérés hiányában a mintákat két év elteltével meg kell semmisíteni.

13. cikk

(1) A letétbe helyezők a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhatnak akár teljesen, akár részlegesen a letétbe helyezésükről; az Iroda a nyilatkozatokat a 3. cikkben említett módon teszi közzé.

(2) A lemondás maga után vonja a letétnek a letétbe helyező költségére történő visszaszolgáltatását.

14. cikk

Ha a bíróság vagy más illetékes hatóság elrendeli egy titkos minta részére való átadását, a Nemzetközi Iroda szabályszerű megkeresésre felnyitja a letétbe helyezett csomagot, kiveszi a kért mintát és megküldi azt a megkereső hatóságnak. Ugyanígy kell az átadást foganatosítani le nem zárt mintára vonatkozó kérelem esetén. Az így átadott mintát a lehető legrövidebb időn belül vissza kell szolgáltatni és az esettől függően, a pecséttel lezárt vagy e nélküli csomagba vagy borítékba vissza kell helyezni. E műveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámítani.

15. cikk⁵

16. cikk

A díjakból származó tiszta bevételt az a Megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a Nemzetközi Iroda osztja szét a szerződő országok között a Szabályzat 8. cikkében előírtak szerint.

17. cikk

(1) A Nemzetközi Iroda a nyilvántartásába a minták tulajdonjogát érintő minden olyan változást bejegyez, amelyről az érintet felek értesítik; e változásokat hivatalos lapjában közzéteszi és minden hivatalt e lapjának a kívánt példányszámban való megküldésével értesít azokról.

(2) E műveletek után a Szabályzatban megállapított díjakat lehet felszámolni.

(3) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja átruházhatja tulajdonjogát a többes letétbe helyezésben foglalt minták csak egy része, avagy csak egy vagy több szerződő ország tekintetében; ilyen esetben azonban, ha a letétbe helyezés pecséttel lezárt borítékban történt, a Nemzetközi Irodának a letétet az átruházás nyilvántartásba vételét megelőzően fel kell bontani.

18. cikk

(1) A Nemzetközi Iroda kérelemre és a Szabályzatban megállapított díj ellenében bárkinek kivonatot állít ki a valamely meghatározott mintával kapcsolatban a nyilvántartásába bejegyzett adatokról.

(2) Az említett kivonathoz, ha a minta erre alkalmas, csatolható a mintának a Nemzetközi Irodához eljuttatott egy példánya vagy másolata, s az Iroda hitelesen tanúsítja, hogy az megfelel a le nem zárt borítékban letétbe helyezett tárgynak. Ha az Iroda nem rendelkezik ilyen példányokkal vagy másolatokkal, az érintett kérésére és költségére elkészítteti azokat.

19. cikk

A Nemzetközi Iroda pecséttel le nem zárt letétbe helyezéseket tartalmazó irattára a nyilvánosság számára hozzáférhető. A Szabályzatban megállapított díjak megfizetése ellenében, egy tisztviselő jelenlétében az irattárat bárki megtekintheti, illetőleg az Irodától a nyilvántartás tartalmára vonatkozó írásos tájékoztatást kaphat.

20. cikk

A Megállapodás alkalmazásának részleteit a Szabályzat állapítja meg, amelynek rendelkezései a szerződő országok hivatalainak közös megegyezésével bármikor módosíthatók.

21. cikk

E Megállapodás rendelkezései csupán az oltalom mértékének alsó határát rögzítik és nem akadályozzák olyan, szélesebb körű rendelkezések alkalmazásának az igénylését, amelyeket valamely szerződő ország belső jogszabályai írhatnak elő; nem érintik továbbá a művészeti és iparművészeti alkotások oltalmára vonatkozó, 1928-ban felülvizsgált Berni Egyezmény rendelkezéseinek a további alkalmazását sem.⁶

22. cikk

(1) Az Unió azon tagországai, amelyek részesei e Megállapodásnak, kérésükre és az Alapegyezmény 16. és 16^bis cikkében előírt módon csatlakozhatnak hozzá.

(2) A csatlakozásról szóló értesítés önmagában biztosítja, hogy a csatlakozás időpontjában nemzetközi letétbe helyezés tárgyát képező minták a csatlakozó ország területén az előző rendelkezésekben foglalt kedvezményekben részesüljenek.

(3) A csatlakozás alkalmával mindazonáltal bármely ország kijelentheti, hogy e szöveg alkalmazását a csatlakozása hatálybalépését követően letétbe helyezett mintákra korlátozza.

(4) A Megállapodás felmondása esetében az Alapegyezmény 17^bis cikkét kell alkalmazni. A felmondás hatálybalépése időpontjáig letétbe helyezett nemzetközi minták a nemzetközi oltalom időtartama alatt a felmondó országban csakúgy, mint a külön Unió többi országában továbbra is ugyanazt az oltalmat élvezik, mintha e mintákat közvetlenül ezen országokban helyezték volna letétbe.

23. cikk

(1) A Megállapodást meg kell erősíteni, és a megerősítéseket legkésőbb 1938. július 1-jéig Londonban kell letétbe helyezni.

(2) A Megállapodás az azt megerősítő országok között az előbbi időpontot követő egy hónap elteltével lép hatályba, ugyanolyan érvénnyel és időtartamra, mint az Alapegyezmény.

(3) Ez a szöveg az azt megerősítő országok közötti kapcsolatokban az 1925. évi Hágai Megállapodás helyébe lép. Ez utóbbi azonban továbbra is hatályban marad az olyan országokkal való kapcsolataikban, amelyek ezt a szöveget nem erősítették meg.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
1925. évi Hágai Megállapodás
1960. november 28-i hágai szövege

1. cikk

(1) A Szerződő Államok az ipari nemzetközi letétbe helyezése céljából külön Uniót alkotnak.

(2) E Megállapodás részesévé csak az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió részes államai válhatnak.

2. cikk

E Megállapodás értelmében:

az „1925. évi Megállapodás” az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1925. november 6-i Hágai Megállapodás;

az „1934. évi Megállapodás” az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó, 1934. június 2-án Londonban felülvizsgált 1925. november 6-i Hágai Megállapodás,

a „Megállapodás” vagy „e Megállapodás” az e szöveggel létrehozott, az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás;

a „Szabályzat” az e Megállapodás végrehajtására irányuló szabályzat;

a „Nemzetközi Iroda” az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája;⁷

a „nemzetközi letétbe helyezés” a Nemzetközi Irodánál történő letétbe helyezés;

a „nemzetközi letétbe helyezés” a valamely Szerződő Állam nemzeti hivatalánál történő letétbe helyezés;

a „többes letétbe helyezés” a több mintát magában foglaló letétbe helyezés;

a „nemzetközi letétbe helyezés származási állama” az a Szerződő Állam, amelyben a letétbe helyezőnek tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi létesítménye van, vagy – ha a letétbe helyezőnek ilyen létesítményei több Szerződő Államban vannak – az a Szerződő Állam, amelyben a lakóhelye van; ha lakóhelye nem valamely Szerződő Államban van, az a Szerződő Állam, amelynek állampolgára;

az „újdonságvizsgálatot végző állam” az az állam, amelynek belső jogszabályai olyan rendszert írnak elő, amely szerint nemzeti hivatala valamennyi letétbe helyezett minta újdonságának előzetes kutatását és vizsgálatát hivatalból elvégzi.

3. cikk

A Nemzetközi Irodánál mintákat a Szerződő Államok állampolgárai és azok a személyek helyezhetnek letétbe, akik, bár nem állampolgárai valamely Szerződő Államnak, lakóhellyel vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkeznek valamely Szerződő Állam területén.

4. cikk

(1) A Nemzetközi Irodánál a nemzetközi letétbe helyezés megtehető

1. közvetlenül, vagy

2. valamely Szerződő Állam nemzeti hivatala útján, amennyiben azt a Szerződő Állam jogszabályai megengedik.

(2) Bármely Szerződő Állam belső jogszabályai megkövetelhetik, hogy azokat a nemzetközi letétbe helyezéseket, amelyek származási országának ez az állam tekintendő, a saját nemzeti hivatala útján tegyék meg. Ezen előírás figyelmen kívül hagyása nem érinti a nemzetközi letétbe helyezés hatályát a többi Szerződő Államban.

5. cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés bejelentéséből, a minta egy vagy több fényképéből vagy bármilyen más grafikai ábrázolásából, valamint a Szabályzat által előírt díjak befizetéséből áll.

(2) A bejelentés az alábbiakat tartalmazza:

1. azoknak a Szerződő Államoknak a jegyzékét, amelyek vonatkozásában a bejelentő kéri, hogy a nemzetközi letétbe helyezés hatályos legyen;

2. azon terméknek vagy termékeknek a megjelölését, amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazni kívánják;

3. ha a bejelentő a 9. cikkben említett elsőbbséget kívánja igényelni, az elsőbbségi jog elnyerésének alapjául szolgáló letétbe helyezés időpontját, államát és számát;

4. egyéb, a Szabályzat által előírt adatokat.

(3) a) A bejelentés ezenkívül tartalmazhatja:

1. a minta jellemző jegyeinek a rövid leírását;

2. a minta tényleges alkotója nevét megjelölő nyilatkozatot;

3. a közzétételnek a 6. cikk (4) bekezdése szerinti elhalasztására irányuló kérelmet.

b) A bejelentéshez mellékelni kell azon terméknek vagy termékeknek a példányait vagy modelljeit is, amelyen vagy amelyeken a mintát alkalmazzák.

(4) A többes letétbe helyezés több, olyan mintát foglalhat magában, amelyeket a 21. cikk (2) bekezdésének 4. pontjában említett Nemzetközi Mintaosztályozás ugyanazon osztályában szereplő termékeken kívánnak alkalmazni.

6. cikk

(1) A Nemzetközi Iroda vezeti a nemzetközi mintalajstromot és abba bejegyzi a nemzetközi letétbe helyezéseket.

(2) A nemzetközi letétbe helyezés időpontja az a nap, amikor a Nemzetközi Iroda kézhez vette a kellő formájú bejelentést, a bejelentéssel együttesen fizetendő díjakat és a minta fényképét vagy fényképeit, illetőleg más grafikai ábrázolásait, vagy ha az Iroda ezeket nem egyidejűleg kapta meg, az a nap, amelyen ezen alakiságok közül az utolsót teljesítették. A lajstromozás ugyanezt a keltezést viseli.

(3) a) A Nemzetközi Iroda minden egyes nemzetközi letétbe helyezés esetén időszaki lapban teszi közzé;

1. a letétbe helyezett fényképek vagy más grafikai ábrázolások fekete-fehér, vagy – a letétbe helyező kérésére – színes reprodukcióit;

2. a nemzetközi letétbe helyezés időpontját;

3. a Szabályzat által előírt adatokat.

b) A Nemzetközi Iroda az időszaki lapot a nemzeti hivatalok részére a lehető legrövidebb időn belül megküldi.

(4) a) A (3) bekezdés a) pontjában említett közzétételt a bejelentő kérelmére, az általa kért időtartamra el kell halasztani. Ez az időtartam nem haladhat meg tizenkét hónapot a nemzetközi letétbe helyezés időpontjától számítva. Elsőbbségi igény esetén azonban az időtartam kezdő időpontja az elsőbbségi időpont lesz.

b) Az a) pontban említett időtartam alatt a bejelentő bármikor kérheti az azonnali közzétételt vagy visszavonhatja letétbe helyezését. A letétbe helyezés visszavonása korlátozható csak egy vagy csak néhány Szerződő Államra, illetőleg – többes letétbe helyezés esetén – a letétbe foglalt mintáknak csak egy részére.

c) Ha a bejelentő az a) pontban említett időtartam lejárta előtt esedékes díjakat megfelelő időben nem fizeti meg, a Nemzetközi Iroda törli a letétbe helyezést és nem végzi el a (3) bekezdés a) pontjában említett közzétételt.

d) Az a) pontban említett időtartam lejártáig a Nemzetközi Iroda bizalmasan kezeli azokat a letétbe helyezéseket, amelyek közzétételének elhalasztását kérték és a nyilvánosság nem férhet hozzá az ilyen letétbe helyezésekkel kapcsolatos semmilyen irathoz vagy termékhez. Ha a bejelentő az említett időtartam lejárta előtt visszavonta letétbe helyezését, ezt a rendelkezést időbeli korlátozás nélkül kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a lajstrom, valamint a Nemzetközi Irodánál letétbe helyezett minden irat és termék a nyilvánosság rendelkezésére áll megtekintésre.

7. cikk

(1) a) A Nemzetközi Irodánál lajstromozott letétbe helyezés ugyanolyan érvénnyel bír a bejelentő bejelentésében megjelölt minden egyes Szerződő Államban, mintha a bejelentő eleget tett volna a belső jogszabályok által az oltalom megadásához megkívánt valamennyi alaki követelménynek, és mintha az adott állam hivatala minden, e célból előírt igazgatási intézkedést megtett volna.

b) A 11. cikk rendelkezésinek fenntartásával, azoknak a mintáknak az oltalmát, amelyeknek a letétbe helyezését a Nemzetközi Irodánál lajstromozták, minden Szerződő Államban a belső jogszabályok azon rendelkezései szabályozzák, amelyeket az adott államban olyan mintákra kell alkalmazni, amelyekre nemzeti letétbe helyezés alapján oltalmat igényelnek, és amelyek tekintetében minden alaki követelménynek eleget tettek és igazgatási intézkedést megtettek.

(2) A nemzetközi letétbe helyezésnek nincs hatálya a származási államban, ha ennek jogszabályai így rendelkeznek.

8. cikk

(1) A 7. cikk rendelkezései ellenére az olyan Szerződő Állam nemzeti hivatala, amelynek belső jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a nemzeti igazgatási, hivatalból lefolytatott vizsgálat vagy harmadik fél felszólamlása alapján elutasíthatja az oltalmat, elutasítás esetén hat hónapon belül értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát arról, hogy a minta nem felel meg a belső jogszabályai által a 7. cikk (1) bekezdésében említett alakiságokon és igazgatási intézkedéseken felül előírt követelményeknek. Ha ilyen elutasítást hathónapos időtartamon belül nem közölnek, a nemzetközi letétbe helyezés az adott államban a letétbe helyezés időpontjában hatályba lép. Újdonságvizsgálatot folytató Szerződő Államban azonban, amennyiben az nem küldött a hat hónapos időtartamon belül az elutasításról értesítést, a nemzetközi letétbe helyezés – elsőbbségét megőrizve – az említett hathónapos időtartam lejártával lép hatályba, hacsak ezen állam belső jogszabályai nem írnak elő korábbi időpontot a nemzeti hivatalánál végzett letétbe helyezések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett hat hónapos időtartamot attól az időponttól kell számítani, amikor a nemzeti hivatal kézhez vette az időszaki lap azon számát, amelyben a nemzetközi letétbe helyezés lajstromozását közzétették. A nemzeti hivatal kérésre bárkivel közli ezt az időpontot.

(3) A bejelentő ugyanazokkal a jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezik a nemzeti hivatalnak az (1) bekezdésben említett elutasításával szemben, mintha mintáját ennél a hivatalnál helyezte volna letétbe; mindenesetre elutasítás esetén az újbóli vizsgálat vagy fellebbezés iránti folyamodást lehetővé kell tenni. Az elutasításról szóló értesítésben fel kell tüntetni:

1. azokat az okokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a minta nem felel meg a belső jogszabályok követelményeinek;

2. a (2) bekezdésben említett időpontot;

3. az újbóli vizsgálat iránti kérelem vagy a fellebbezés benyújtására megadott határidőt;

4. azt a hatóságot, amelyhez az ilyen kérelmet vagy fellebbezést címezni kell.

(4) a) Az olyan Szerződő Állam nemzeti hivatala, amelynek belső jogszabályai az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jellegű rendelkezéseket tartalmaznak és amelyek nyilatkozatot követelnek meg arról, hogy ki a minta tényleges alkotója, avagy amelyek szerint az adott minta leírását meg kell adni, előírhatja, hogy a bejelentőnek a hivatal felhívására és a felhívás kibocsátásától számított nem kevesebb, mint hatvan napos határidővel a Nemzetközi Irodánál benyújtott bejelentés nyelvén be kell nyújtani:

1. egy nyilatkozatot arról, hogy ki a minta tényleges alkotója;

2. egy, a minta lényeges jellemző vonásait kiemelő rövid leírást, amint azt a fényképek vagy más grafikai ábrázolások szemléltetik.

b) A nemzeti hivatal az említett nyilatkozatok vagy leírások benyújtásával kapcsolatban, vagy azoknak a nemzeti hivatal általi esetleges közzététele címén semmilyen díjat nem számolhat fel.

(5) a) Minden olyan Szerződő Állam, amelynek belső jogszabályai az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, erről tájékoztatni köteles a Nemzetközi Irodát.

b) Ha egy Szerződő Államnak, a jogszabályai értelmében, a minták oltalmára több, olyan rendszere van, amelyek egyike újdonságvizsgálatot ír elő, e Megállapodásnak az újdonságvizsgálatot végző államokkal kapcsolatos rendelkezései csak erre a rendszerre alkalmazhatók.

9. cikk

Ha valamely mintát az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió egy tagállamában történt első letétbe helyezését követő hat hónapon belül helyezik nemzetközi letétbe, és ha a nemzetközi letétbe helyezés tekintetében elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi időpont az első letétbe helyezés időpontja lesz.

10. cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés ötévenként, minden ötéves időtartam utolsó éve folyamán a Szabályzatban meghatározott megújítási díjak befizetése útján megújítható.

(2) A Szabályzatban rögzített pótdíj megfizetése ellenében a nemzetközi letétbe helyezés megújítására hat hónapos türelmi időt kell biztosítani.

(3) A megújítási díjak befizetésekor fel kell tüntetni a nemzetközi letétbe helyezés számát és, ha a megújítás nem minden olyan Szerződő Államra vonatkozik, amelyek vonatkozásában a letétbe helyezés megszűnése közeledik, azokat a Szerződő Államokat, amelyek tekintetében a megújítást el kell végezni.

(4) Többes letétbe helyezés esetén a megújítás a mintáknak csak egy részére is korlátozható.

(5) A megújításokat a Nemzetközi Iroda lajstromozza és teszi közzé.

11. cikk

(1) a) Egy Szerződő Állam által valamely, nemzetközi letétbe helyezett mintára biztosított oltalom időtartama nem lehet kevesebb, mint:

1. a nemzetközi letétbe helyezés időpontjától számított tíz év, ha a letétbe helyezést megújították;

2. a nemzetközi letétbe helyezés időpontjától számított öt év, ha megújítás nem történt.

b) Ha azonban egy, újdonságvizsgálatot végző Szerződő Állam belső jogszabályai rendelkezéseinek értelmében az oltalmi időszak később kezdődik meg, mint a nemzetközi letétbe helyezés időpontja, az a) pontban meghatározott legrövidebb időtartamokat attól az időponttól kell számítani, amelyben az oltalom ebben az államban megkezdődik. Az a tény, hogy a nemzetközi letétbe helyezést nem, vagy csak egyszer újították meg, semmiféleképpen sem érinti az oltalom így meghatározott legrövidebb időtartamait.

(2) Ha egy Szerződő Állam belső jogszabályai a nemzeti letétbe helyezett minták tekintetében olyan oltalmat írnak elő, amelynek időtartama megújítással vagy anélkül több mint tíz év, az ilyen államban ugyanilyen időtartamú oltalmat kell, a nemzetközi letétbe helyezés és megújítása alapján, nyújtani a nemzetközi letétbe helyezett minták számára is.

(3) Bármely Szerződő Állam belső jogszabályai útján az (1) bekezdésben meghatározott időtartamokra korlátozhatja a nemzetközi letétbe helyezett minták oltalmának időtartamát.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fenntartásával az oltalom a Szerződő Államokban a nemzetközi letétbe helyezés lejártának az időpontjában szűnik meg, hacsak valamely állam belső jogszabályai úgy nem rendelkeznek, hogy az oltalom a nemzetközi letétbe helyezés lejártának időpontja után is folytatódik.

12. cikk

(1) A Nemzetközi Iroda lajstromozza és közzéteszi az érvényes nemzetközi letétbe helyezett minták tulajdonjogát érintő változásokat. A tulajdonjog átruházása egyetlen vagy csak néhány Szerződő Állam vonatkozásában tett nemzetközi letétbe helyezésből származó jogokra, illetőleg – többes letétbe helyezés esetén – az abban foglalt mintáknak csak egy részére is korlátozható.

(2) Az (1) bekezdésben említett lajstromozás ugyanolyan érvényű, mintha azt a Szerződő Államok nemzeti hivatalaiban hajtották volna végre.

13. cikk

(1) A nemzetközi letétbe helyezés jogosultja a Nemzetközi Irodához címzett nyilatkozattal lemondhat jogairól valamennyi Szerződő Állam vagy azoknak csak egy része vonatkozásában, illetőleg – többes letétbe helyezés esetén – az abban foglalt mintáknak csak egy része tekintetében is.

(2) E nyilatkozatot a Nemzetközi Iroda nyilvántartásba veszi és közzéteszi.

14. cikk

(1) Az oltalomhoz való jog elismerésének feltételeként egyetlen Szerződő Állam sem követelheti meg, hogy az a termék, amelyre a mintát alkalmazták, a mintára vonatkozó valamilyen jelzést vagy utalást viseljen.

(2) Ha egy Szerződő Állam belső jogszabályai az ilyen utalást valamilyen egyéb okból írják elő, az államnak e követelményt kielégítettnek kell tekintenie, amennyiben a minta jogosultjának hozzájárulásával a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott valamennyi termék vagy a termékekre rögzített címke a nemzetközi mintajelzést viseli.

(3) A nemzetközi mintajelzés (nagy D betű egy körben), kiegészítve a következőkkel:

1. a nemzetközi letétbe helyezés éve és a letétbe helyező neve vagy annak szokásos rövidítése, vagy

2. a nemzetközi letétbe helyezés száma.

(4) A nemzetközi mintajelzésnek a termékeken vagy címkéken való puszta feltüntetése semmilyen módon sem értelmezhető olyképpen, hogy az lemondást jelentene a szerzői vagy bármely más jog alapján igényelhető oltalomról, ha e jelzés hiányában ilyen oltalom elnyerhető.

15. cikk

(1) A Szabályzat által előírt díjak a következők:

1. a Nemzetközi Irodát megillető díjak;

2. a bejelentő által megjelölt Szerződő Államokat megillető díjak, nevezetesen:

a) a minden egyes Szerződő Államot megillető díj;

b) a minden egyes Szerződő Államot megillető díj, amely újdonságvizsgálatot végez s amely e vizsgálatért díj fizetését követeli meg.

(2) Egy Szerződő Államnak ugyanazon letétbe helyezéséért az (1) bekezdés 2. a) pontja alapján fizetendő díjat az (1) bekezdés 2. b) pontjában említett díj összegéből le kell vonni, ha ez utóbbi díj az államot megilleti.

16. cikk

(1) A 15. cikk (1) bekezdés 2. pontjában említett, a Szerződő Államokat megillető díjakat a Nemzetközi Iroda szedi be és fizeti ki évente a bejelentő által megjelölt Szerződő Államoknak.

(2) a) Bármely Szerződő Állam bejelentheti a Nemzetközi Irodának, hogy lemond a 15. cikk (1) bekezdés 2. a) pontjában említett pótdíjakra vonatkozó követeléséről olyan nemzetközi letétbe helyezések tekintetében, amelyek származási állama hasonló lemondást eszközölt.

b) Bármely Szerződő Állam hasonló lemondást eszközölhet azon nemzetközi letétbe helyezések tekintetében, amelyek származási államának minősül.

17. cikk

A Megállapodás alkalmazásának a részleteit a Szabályzat rögzíti, így különösen:

1. azt, hogy mely nyelveken és hány példányban kell a letétbe helyezésre irányuló bejelentést megfogalmazni, továbbá, hogy a bejelentésben milyen adatokat kell feltüntetni:

2. a Nemzetközi Irodát és a Szerződő Államokat megillető díjak összegét, megfizetésének időpontját és módját, ideértve az újdonságvizsgálatot végző államokat megillető díjakra kiszabott korlátozásokat is;

3. a letétbe helyezett minták fényképei vagy egyéb grafikai ábrázolásai példányszámát, méretét és egyéb jellemzőit;

4. a minta jellemző vonásaira vonatkozó leírás terjedelmét;

5. azon kereteket és feltételeket, amelyeken belül és amelyek mellett annak a terméknek a példányai vagy modelljei, amelyekre a mintát alkalmazzák, a kérelemhez csatolhatók;

6. a többes letétbe helyezésbe foglalható minták számát, illetőleg a többes letétbe helyezést szabályozó egyéb rendelkezéseket;

7. a 6. cikk (3) bekezdése a) pontjában említett időszaki lap kiadásával és elosztásával kapcsolatos valamennyi kérdést, beleértve e lap példányainak azt a számát, amelyet a nemzeti hivataloknak térítésmentesen kell megküldeni, illetőleg amely részükre csökkentett áron árusítható;

8. azt az eljárást, amelyet a Szerződő Államoknak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti elutasításra vonatkozó döntésükről szóló értesítés tekintetében követniük kell, illetőleg azt, amelynek megfelelően a Nemzetközi Iroda az ilyen döntést közli és közzéteszi;

9. azokat a feltételeket, amelyek mellett a Nemzetközi Iroda a minták tulajdonjogát érintő, a 12. cikk (1) bekezdésében említett változásokat, valamint a 13. cikkben említett lemondásokat nyilvántartásba veszi és közzéteszi;

10. azt, hogy mi történjék azokkal a letétbe helyezésekkel kapcsolatos iratokkal és termékekkel, amelyek megújítási lehetősége megszűnt.

18. cikk

A Megállapodás rendelkezései nem akadályozzák a valamely Szerződő Állam belső jogszabályai által biztosított szélesebb körű oltalom igénylését és semmilyen módon nem érintik a művészeti és iparművészeti alkotásoknak a nemzetközi szerzői jogi szerződésekben és egyezményekben biztosított oltalmat.

19–22. cikk⁸

23. cikk

(1) A Megállapodás 1961. december 31-ig írható alá.

(2) A Megállapodást meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Hollandia Kormányánál kell letétbe helyezni.

24. cikk

(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió azon tagállamai, amelyek e Megállapodást nem írtak alá, csatlakozhatnak ahhoz.

(2) A csatlakozásról diplomáciai úton kell értesíteni a Svájci Államszövetség Kormányát,⁹ illetőleg annak közvetítésével valamennyi Szerződő Állam Kormányát.

25. cikk

(1) Minden Szerződő Állam kötelezi magát arra, hogy biztosítja az ipari minták oltalmát és hogy alkotmányával összhangban megteszi a Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2) Minden Szerződő Államnak, megerősítő vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésekor belső jogszabályai tekintetében olyan helyzetben kell lennie, hogy érvényt szerezhessen e Megállapodás rendelkezéseinek.

26. cikk

(1) Ez a Megállapodás annak az értesítésnek a keltétől számított egy hónap elteltével lép hatályba, amelyben a Svájci Államszövetség Kormánya arról tájékoztatja a Szerződő Államokat, hogy tíz olyan megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése megtörtént, amelyek közül legalább négy olyan államé, amely a Megállapodás kelte szerinti időpontban sem az 1925. évi Megállapodásnak, sem pedig az 1934. évi Megállapodásnak nem részese.

(2) A további megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről a Svájci Államszövetség Kormánya értesíti a Szerződő Államokat. A megerősítések és csatlakozások ezen értesítés kelte szerinti naptól számított egy hónap elteltével lépnek hatályba, kivéve ha – csatlakozás esetén – a csatlakozási okiratban ennél későbbi időpontot jelölnek meg.

27. cikk

Bármely Szerződő Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról, hogy a Megállapodás azon területek egészére vagy egy részére is alkalmazandó, amelynek nemzetközi kapcsolataiért az adott állam felelős. A Svájci Államszövetség Kormánya erről tájékoztatja a Szerződő Államokat, és a Megállapodást a Svájci Államszövetség Kormánya által a Szerződő Államoknak az ilyen értesítésről küldött tájékoztatása keltét követő egy hónap elteltével az értesítésben megjelölt területre is alkalmazni kell, ha csak az értesítésben ennél későbbi időpontot nem jelöltek meg.

28. cikk

(1) A Svájci Államszövetség Kormányához intézett értesítéssel bármely Szerződő Állam felmondhatja a Megállapodást saját nevében és a 27. cikk szerinti értesítésben megjelölt területek egésze vagy egy része tekintetében. A felmondás egy évvel azt követően lép érvénybe, hogy azt a Svájci Államszövetség Kormánya kézhez vette.

(2) A felmondás egyetlen Szerződő Államot sem mentesít az e Megállapodás szerinti kötelezettségei alól azon minták tekintetében, amelyeket a Nemzetközi Irodánál a felmondás érvénybelépésének időpontját megelőzően helyeztek letétbe.

29. cikk¹⁰

(1) A Megállapodást időszakonként felül kell vizsgálni a minták nemzetközi letétbe helyezéséből eredő oltalom tökéletesítésére irányuló módosítások bevezetése céljából.

(2) A felülvizsgálati értekezleteket a Nemzetközi Mintabizottság vagy a Szerződő Államok legalább felének kérésére hívják össze.

30. cikk

(1) Két vagy több Szerződő Állam bármikor értesítheti a Svájci Államszövetség Kormányát arról, hogy az értesítésben megjelölt feltételekkel

1. nemzeti hivatalaikat egy közös hivatal helyettesíti;

2. a Megállapodás 2–17. cikkének alkalmazása szempontjából egyetlen államnak tekintendők.

(2) Ez az értesítés csak az azt a napot követő hat hónap elteltével lép érvénybe, amelyen a Svájci Államszövetség Kormánya az erről szóló közlést a többi Szerződő Államnak megküldte.

31. cikk

(1) Kizárólag ez a Megállapodás alkalmazandó olyan államok kölcsönös kapcsolataiban, amelyek egyaránt részesei ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi vagy az 1934. évi Megállapodásnak. Ezeknek az államoknak mindazonáltal, az esettől függően, kölcsönös kapcsolataikban az 1925. évi Megállapodást vagy az 1934. évi Megállapodást kell alkalmazniok azokra a mintákra, amelyeket azon időpontot megelőzően helyeztek a Nemzetközi Irodánál letétbe, amelyben a Megállapodásnak a kölcsönös kapcsolataikban való alkalmazására vonatkozó kötelezettségük létrejött.

(2) a) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1925. évi Megállapodásnak is, az 1925. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1925. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1925. évi Megállapodást fel nem mondta.

b) Bármely állam, amely részese ennek a Megállapodásnak és az 1934. évi Megállapodásnak is, az 1934. évi Megállapodást alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1934. évi Megállapodásnak részesei, hacsak az említett állam az 1934. évi Megállapodást fel nem mondta.

(3) A csak ebben a Megállapodásban részes államoknak semmilyen kötelezettségük nincs azokkal az államokkal szemben, amelyek anélkül, hogy ebben a Megállapodásban részesek lennének, az 1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak a részesei.

32. cikk

(1) A Megállapodásnak valamely olyan állam által történő aláírása és megerősítése, illetőleg az ahhoz való csatlakozása, amely az ennek a Megállapodásnak a kelte szerinti időpontban részese az 1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak, úgy tekintendők, mint amely magában foglalja az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzőkönyv aláírását és megerősítését, illetőleg az ahhoz való csatlakozást is, hacsak az illető állam kifejezetten ellentétes értelmű nyilatkozatot nem tesz az aláírás vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezése időpontjában.

(2) Bármely olyan szerződő állam, amely az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot megtette, vagy bármely más olyan szerződő állam, amely az 1925. évi Megállapodásnak vagy az 1934. évi Megállapodásnak nem részese, az e Megállapodáshoz mellékelt Jegyzőkönyvet aláírhatja, vagy csatlakozhat ahhoz. Az ilyen állam az aláíráskor vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Jegyzőkönyv (2) bekezdése a) pontjában, vagy (2) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezéseket; ebben az esetben a Jegyzőkönyvben részes többi állam nem köteles az adott állammal való kapcsolataiban a kijelentésében említett rendelkezéseket alkalmazni. A 23–28. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

33. cikk

Ezt a szöveget egy példányban írják alá és Hollandia Kormányának levéltárában helyezik letétbe. Ez utóbbi egy hitelesített másolatot küld a Megállapodást aláírt vagy ahhoz csatlakozott minden állam Kormányának.

JEGYZŐKÖNYV

Az ebben a Jegyzőkönyvben részes államok az alábbiakban állapodtak meg:

(1) A Jegyzőkönyv rendelkezéseit a nemzetközi letétbe helyezett azon mintákra kell alkalmazni, amelyek származási államának az e Jegyzőkönyvben részes valamely állam tekintendő.

(2) A fenti (1) bekezdésben említett minták tekintetében:

a) az e Jegyzőkönyvben részes államok által az (1) bekezdésben említett mintáknak nyújtott oltalom nem lehet kevesebb, mint tizenöt év, az esettől függően, a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjában vagy (1) bekezdése b) pontjában meghatározott időponttól számítva;

b) az e Jegyzőkönyvben részes államok, a nemzetközi letétbe helyezésből eredő jogoknak a területükön való gyakorlásához vagy bármilyen egyéb okból semmiképpen sem követelik megjelzés feltüntetését azokon a termékeken vagy a rajtuk rögzített címkéken, amelyekre a mintát alkalmazzák.

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó
Hágai Megállapodás
1967. július 14-i Stockholmi Kiegészítő Szövege

1. cikk

(Meghatározások)

E kiegészítő szöveg értelmében:

az „1934. évi szöveg” az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás Londonban, 1934. június 2-án aláírt szövege;

az „1960. évi szöveg” az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás Hágában, 1960. november 28-án aláírt szövege;

az „1961. évi kiegészítő szöveg” a Monacóban, 1961. november 18-án aláírt, az 1934. évi szöveget kiegészítő szöveg;

a „Szervezet” a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

a „Nemzetközi Iroda” a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;

a „Főigazgató” a Szervezet Főigazgatója;

a „Külön Unió” az 1925. november 6-ai Hágai Megállapodással létrehozott és az 1934. évi és 1960. évi szöveggel, továbbá az 1961. évi kiegészítő szöveggel és ezzel a kiegészítő szöveggel fenntartott, az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Unió.

2. cikk

(Közgyűlés)

(1) a) A Külön Uniónak az ezt a kiegészítő szöveget megerősített vagy ahhoz csatlakozott országból álló Közgyűlése van.

b) Minden ország Kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogatnak.

c) A küldöttségek költségeit az azokat kijelölő Kormányok viselik.

(2) a) A Közgyűlés

(i) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartására és fejlesztésére, illetőleg az ennek a Megállapodásnak a végrehajtására vonatkozik;

(ii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati értekezlet előkészítéséhez, megfelelően figyelembe véve a Külön Unió azon országainak észrevételeit, amelyek ezt a kiegészítő szöveget nem erősítik meg vagy ahhoz nem csatlakoztak;

(iii) módosítja a Szabályzatot, ideértve az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésével kapcsolatos díjak összegeinek a megállapítását is;

(iv) felülvizsgálja és jóváhagyja a Főigazgatónak a Külön Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a Külön Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően ellátja őt a szükséges utasításokkal;

(v) meghatározza a Külön Unió programját és elfogadja kétéves költségvetését, továbbá jóváhagyja végelszámolását;

(vi) elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatát;

(vii) a Külön Unió céljainak megvalósításához szakértői bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre;

(viii) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely, a Külön Unióban nem részes országok, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetek vehetnek részt;

(ix) elfogadja a 2–5. cikkekre vonatkozó módosításokat;

(x) megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést a Külön Unió céljainak megvalósítására;

(xi) ellátja az ezzel a kiegészítő szöveggel összefüggésben adódó egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más Uniót is érintenek, a Közgyűlés döntése előtt meghallgatja a Szervezet Egyeztető Bizottságának véleményét.

(3) a) A Közgyűlés minden tagországának egy szavazata van.

b) A Közgyűlés határozatképességéhez a tagországai felének jelenléte szükséges.

c) A b) pont rendelkezéseinek fenntartásával a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésén a tagországoknak kevesebb mint fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban minden ilyen határozat – az ügyrendi határozatok kivételével – csak az alábbiakban meghatározott feltételekkel léphet érvénybe. A Nemzetközi Iroda közli az ilyen határozatokat a Közgyűlésen nem képviselt tagországokkal és felkéri őket, hogy a közlés napját követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, az ilyen határozatok érvényessé válnak, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) Az 5. cikk (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza.

e) A tartózkodás nem tekinthető szavazatnak.

f) Egy küldött csak egy országot képviselhet és csak egy ország nevében szavazhat.

g) A Külön Uniónak azok az országai, amelyek nem tagjai a Közgyűlésnek, megfigyelő minőségben részt vehetnek a Közgyűlés ülésein.

(4) a) A Közgyűlést a Főigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, éspedig – kivételes esetektől eltekintve – a Szervezet Közgyűlésével azonos időben és helyen.

b) A Közgyűlés tagországai egynegyedének kérésére a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

c) Az ülésszak napirendjét a Főigazgató készíti elő.

(5) A Közgyűlés maga állapítja meg ügyrendjét.

3. cikk

(Nemzetközi Iroda)

(1) a) Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezését és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint a Külön Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

b) A nemzetközi Iroda elsősorban a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő és ellátja titkársági teendőiket.

c) A Főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztviselője és ő képviseli a Külön Uniót.

(2) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok vagy munkacsoportok ülésein. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

(3) a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a Közgyűlés útmutatásai szerint a Megállapodás rendelkezéseit felülvizsgáló értekezleteket.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítése során tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányközi szervezetekkel.

c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek az ilyen értekezletek tanácskozásain.

(4) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat is.

4. cikk

(Pénzügyek)

(1) a) A Külön Uniónak költségvetése van.

b) A Külön Unió költségvetése magában foglalja a Külön Unió saját bevételeit és kiadásait, az Uniók közös kiadásainak költségvetéséhez való hozzájárulását, valamint adott esetben a Szervezet Értekezletének költségvetése javára megállapított összeget.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag a Külön Unióra hárulnak, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más Unióra is, az Uniók közös költségének kell tekinteni. A Külön Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése a Külön Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2) A Külön Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi Unió költségvetésével való összehangolás követelményének kellő figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Külön Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) nemzetközi letétbe helyezési díjak és egyéb díjak, valamint illetékek, amelyek a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatban nyújtott szolgáltatásaiért fizetendők;

(ii) a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos kiadványai eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja;

(iii) adományok, hagyatékok és támogatások;

(iv) bérletek, kamatok és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) A (3) bekezdés (i) alpontjában említett díjak összegeit a Közgyűlés állapítja meg a Főigazgató javaslata alapján.

b) Az említett díjak összegeit úgy kell megállapítani, hogy a Külön Unió díjakból és egyéb forrásokból származó bevételei legalábbis elegendők legyenek a Nemzetközi Irodának a Külön Unióval kapcsolatos kiadásai fedezésére.

c) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadták el, a költségvetés a pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az előző év szintjén marad.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával a Nemzetközi Iroda a Külön Unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak és egyéb illetékek összegét a Főigazgató állapítja meg és jelenti azt a Közgyűlésnek.

(6) a) A Külön Uniónak forgótőkealapja van, amelyet a többlet-bevételekből és, amennyiben az ilyen többlet nem elegendő, a Külön Unió országainak egyszeri befizetéseiből kell képezni. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés annak növelését rendeli el.

b) Minden ország forgótőkealap-befizetésének induló összege vagy az alap megnövelt összegéből való részesedése az adott országnak, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió tagjának az Unió költségvetéséhez történő és abban az évben esedékes hozzájárulásával arányos, amelyben az alapot létrehozták vagy növelését elhatározták.

c) A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a Főigazgató javaslatára, a Szervezet Egyeztető Bizottsága állásfoglalásának meghallgatását követően a Közgyűlés határozza meg.

(7) a) A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az országgal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett ország, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

c) A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban a Külön Unió egy vagy több ország, vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket, beleegyezésükkel, a Közgyűlés jelöli ki.

5. cikk

(a 2–5. cikk módosítása)

(1) Az ennek a kiegészítő szövegnek a módosítására irányuló javaslatokat a Közgyűlés bármelyik tagországa vagy a Főigazgató terjesztheti elő. E javaslatokat a Főigazgató a Közgyűlés elé terjesztésük előtt legalább hat hónappal közli a Közgyűlés tagországával.

(2) Az (1) bekezdésben említett módosításokat a Közgyűlés fogadja el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, azzal, hogy a 2. cikkre és az erre a bekezdésre vonatkozó módosítás elfogadásához a leadott szavazatok négyötöde szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben említett módosítások egy hónappal azon időpont után lépnek hatályba, amelyben a Főigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részétől, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a Közgyűlés tagjai voltak, írásos értesítést kapott arról, hogy a módosítást alkotmányos eljárásoknak megfelelően olyan országra kötelezőek, amely a módosítás hatálybalépésének időpontjában tagja a Közgyűlésnek, vagy amely későbbi időpontban válik annak tagjává.

6. cikk

(Az 1934. évi szöveg és az 1961. évi kiegészítő szöveg módosítása)

(1) a) Az 1934. évi szövegben „az Ipari Tulajdon Bernben működő Nemzetközi Irodája”, „a Berni Nemzetközi Iroda”, vagy „a Nemzetközi Iroda” szövegű utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek a kiegészítő szövegnek az 1. cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.

b) Az 1934. évi szöveg 15. cikke hatályát veszti.

c) A Szabályzatnak az 1934. évi szöveg 20. cikkében említett bármilyen módosítását a 2. cikk (2) bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni.

d) Az 1934. évi szöveg 21. cikkében az „1928-ban felülvizsgált” szavakat a „az irodalmi és művészeti alkotások oltalmára” szavak helyettesítik.¹¹

e) Az 1934. évi szöveg 22. cikkében az „Alapegyezmény” 16., 16bis és 17^bis cikkeire tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény stockholmi szövegének azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek az említett stockholmi szövegben megfelelnek a Párizsi Egyezmény korábbi szövegei 16., 16^bis és 17^bis cikkeinek.

(2) a) A díjaknak az 1961. évi kiegészítő szöveg 3. cikkében említett bármilyen módosítását a 2. cikk (2) bekezdése a) pontja (iii) alpontjában és (3) bekezdése d) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni.

b) Az 1961. évi kiegészítő szöveg 4. cikkének (1) bekezdése és a (2) bekezdésben a „Ha a tartalékalap eléri ezt az összeget” szavak hatályukat vesztik.¹²

c) Az 1961. évi kiegészítő szöveg 6. cikkének (2) bekezdésében az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 16. és 16^bis cikkeire tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az említett Egyezmény stockholmi szövegének azon rendelkezéseire tett utalásokat, amelyek a stockholmi szövegben megfelelnek a Párizsi Egyezmény korábbi szövegei 16. és 16^bis cikkeinek.

d) Az 1961. évi kiegészítő szöveg 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében a Svájci Államszövetség Kormányára tett utalásokat a Főigazgatóra tett utalásokként kell értelmezni.

7. cikk

(az 1960. évi szöveg módosítása)

(1) Az 1960. évi szövegben szereplő „az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi Unió Irodája” vagy „a Nemzetközi Iroda” szövegű utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ennek a kiegészítő szövegnek az 1. cikkében meghatározott Nemzetközi Irodára tett utalásokat.

(2) Az 1960. évi szöveg 19., 20., 21. és 22. cikke hatályát veszti.

(3) Az 1960. évi szövegben a Svájci Államszövetség Kormányára tett utalásokat a Főigazgatóra tett utalásokként kell értelmezni.

(4) Az 1960. évi szöveg 29. cikkében az „időszakonként” [(1) bekezdés] és „a Nemzetközi Mintabizottság vagy” [(2) bekezdés] szavakat törölni kell.

8. cikk

(A kiegészítő szöveg megerősítése és az ahhoz történő csatlakozás)

(1) a) Azok az országok, amelyek 1968. január 13. előtt megerősítették az 1934. évi szöveget vagy az 1960. évi szöveget, és azok az országok, amelyek legalább az egyik szöveghez csatlakoztak, ezt a kiegészítő szöveget aláírhatják és megerősíthetik, illetőleg csatlakozhatnak ahhoz.

b) E kiegészítő szöveg olyan ország részéről való megerősítése, vagy az ahhoz történő csatlakozása, amelyet az 1934. évi szöveg anélkül kötelez, hogy az 1961. évi kiegészítő szöveg is kötelezné, automatikusan magában foglalja az 1961. évi kiegészítő szöveg megerősítését, illetőleg az ahhoz történő csatlakozását is.

(2) A megerősítő és csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

9. cikk

(A kiegészítő szöveg hatálybalépése)

(1) Ez a kiegészítő szöveg az első öt olyan ország tekintetében, amely letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okiratát, az ötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba.

(2) A kiegészítő szöveg minden más ország vonatkozásában három hónappal azon időpont után lép hatályba, amelyben a Főigazgatót az adott ország általi megerősítéséről vagy csatlakozásról értesítették, kivéve, ha a megerősítő vagy csatlakozási okiratban későbbi időpontot adtak meg. Az utóbbi esetben az adott állam vonatkozásában a kiegészítő szöveg az így megadott időpontban lép hatályba.

10. cikk

(Egyes rendelkezések automatikus elfogadása egyes országok részéről)

(1) Az 1961. évi kiegészítő szöveg és az e kiegészítő szöveg 1–6. cikke a 8. cikkben és a következő bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan országra nézve, amely nem erősítette meg az 1934. évi szöveget vagy ahhoz nem csatlakozott, abban az időpontban válik kötelezővé, amelyben az 1934. évi szöveghez való csatlakozása hatályba lép; mindazonáltal, amennyiben az említett időpontban ez a kiegészítő szöveg még nem lépett volna a 9. Cikk (1) bekezdésének megfelelően hatályba, az ilyen ország vonatkozásában az ennek a kiegészítő szövegnek az említett cikkei csak attól az időponttól válnak kötelezővé, amelyben a kiegészítő szöveg a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatályba lép.

(2) A 8. cikkben és az előző bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával minden olyan országra nézve, amely nem erősítette meg az 1960. évi szöveget, vagy ahhoz nem csatlakozott, az ennek a kiegészítő szövegnek az 1–7. cikkei abban az időpontban válnak kötelezővé, amelyben az 1960. évi szöveg által történt megerősítése vagy az ahhoz való csatlakozása hatályba lép; mindazonáltal amennyiben az említett időpontban ez a kiegészítő szöveg még nem lépett volna a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatályba, az ilyen ország vonatkozásában a kiegészítő szöveg említett cikkei csak attól az időponttól válnak kötelezővé, amelyben a kiegészítő szöveg a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően hatályba lép.

11. cikk

(A kiegészítő szöveg aláírása stb.)

(1) a) Ezt a kiegészítő szöveget egy példányban, francia nyelven írják alá és Svédország Kormányánál helyezik letétbe.

b) A hivatalos szövegeknek a Közgyűlés által esetleg megjelölt más nyelveken való elkészítéséről az érintett Kormányokkal való tanácskozás után a Főigazgató gondoskodik.

(2) Ez a kiegészítő szöveg Stockholmban, 1968. január 13-ig írható alá.

(3) E kiegészítő szöveg aláírt szövegéről a Főigazgató két-két, Svédország Kormánya által hitelesített másolatot küld a Külön Unióhoz tartozó minden ország Kormányának és kívánságra, bármely más ország Kormányának.

(4) E kiegészítő szöveget a Főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti.

(5) A Főigazgató értesíti a Külön Unióhoz tartozó országok Kormányait az aláírásokról, a megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről, a hatálybalépésről és minden más idevágó bejelentésről.

12. cikk

(Átmeneti rendelkezés)

Amíg az első Főigazgató hivatalában marad, az ebben a kiegészítő szövegben a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a Főigazgatóra tett utalásokat úgy kell értelmezni, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény által létrehozott Unió Irodájára vagy Főigazgatójára vonatkozó utalásokat.”

3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával a következő szövegű fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hágai Megállapodáshoz való csatlakozás alkalmával kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság a Hágai Megállapodás 1960. évi szövegéhez tartozó jegyzőkönyvet nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”

4. §¹³ (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1984. április 7. napjától, illetve 1984. augusztus 1. napjától kell alkalmazni.

(2)¹⁴ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse.¹⁵

(3)¹⁶ Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.

A kihirdetés napja: 1984. december 1.

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

Lásd a stockholmi kiegészítő szöveg 6. cikke (1) bekezdésének e) pontját.

⁴

Lásd a stockholmi kiegészítő szöveg 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

⁵

A 15. cikket a Megállapodás 1967. stockholmi kiegészítő szövege 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

Lásd a stockhomi kiegészítő szöveg 6. cikke (1) bekezdésének d) pontját.

⁷

Lásd a Megállapodás 1967. stockhomi kiegészítő szövege 7. cikkének (1) bekezdését.

⁸

A 19–22. cikkeket a stockhomi kiegészítő szöveg 7. cikkének (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁹

Lásd a stockhomi kiegészítő szöveg 7. cikkének (3) bekezdésé.

¹⁰

Lásd a stockhomi kiegészítő szöveg 7. cikkének (4) bekezdését.

¹¹

Az 1934. szöveg 21. cikke magyar fordításának vonatkozó része értelemszerűen: „...nem érintik továbbá az irodalmi és művészeti alkotások oltalmára létesült Berni Egyezmény rendelkezéseinek a további alkalmazását sem.”

¹²

Az 1961. kiegészítő szöveg 4. cikke (2) bekezdése értelemszerűen így kezdődik: „A többletbevételeket...” stb.

¹³

A 4. § a 2003: CII. törvény 110. § u) pontjával megállapított szöveg.

¹⁴

A 4. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (5) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

Lásd a 6/2005. (III. 11.) IM rendeletet.

¹⁶

A 4. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek