33/1984. (X. 31.) MT rendelet
33/1984. (X. 31.) MT rendelet
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról
[A normál betűs szöveg a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet (R.) szövege.]
1. §1
2. §2
3. §3
4. §4
5. §5
Vállalati tanács általános vezetésével
működő vállalat6
6. §7 (1) A vállalati tanács a dolgozók választott küldötteiből, a vállalatvezetés képviselőiből, továbbá az alapító szerv által kijelölt személyből áll. A vállalati tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.
(2) A vállalati tanács tagjainak a számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A tagok száma hatnál kevesebb és ötvennél több nem lehet.
(3)8 A vállalati tanács tagjainak felét a dolgozók választják. A dolgozói küldöttek létszámába a vállalati tanács közülük választott elnöke nem számít bele. A vállalati tanács másik fele a vállalatvezetés képviselőiből és az alapítói jogokat gyakorló szerv által kijelölt személyből áll. A vállalatvezetés képviselőinek legfeljebb egyharmadát az igazgató jelöli ki. Az igazgató közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] kivéve olyan személyt is jelölhet, aki nem a vállalat dolgozója.
(4) A dolgozók választott küldötteinek számát, továbbá azt, hogy a vállalati tanácsnak a vállalatvezetés képviselőiként mely szervezeti egységek vezetői a tagjai, a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
7. § (1) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításnál [(4) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.
(2) A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb, vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg — ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg —, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennálló főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani.
(3) Dolgozói küldöttnek a vállalat igazgatója és igazgatóhelyettese nem választható meg. A szervezeti és működési szabályzat további vezető állású dolgozókat is kizárhat a küldöttek köréből.
(4) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. E rendelkezéseket kell alkalmazni a küldöttek felmentése esetében is.
(5) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak.
(6) A küldöttek jelölésének, megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
8. § (1) A vállalati tanács hatáskörébe tartozik:
a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása,
b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,
c) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,
d) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételnek az elhatározása,
e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,
f) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,
g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,
h) az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,
i) a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére való átruházása,
j) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá, vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,
k) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.
(2) A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy az (1) bekezdés b), c) d) és f) pontjában említett döntés mikor jelentős.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
9. § (1) A vállalati tanács a dolgozói küldöttek közül — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időtartamra — elnököt és elnökhelyettest választ. A 9/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel vállalati tanács elnöke — akadályoztatása esetén az elnökhelyettes — hívja össze és vezeti a tanács üléseit.
(2) A vállalati tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt. A vállalat igazgatója tanácskozási joggal a vállalati tanács állandó meghívottja, aki az ülésen — az elháríthatatlan akadályoztatást kivéve — köteles részt venni. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható.
(3) A vállalati tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A 8. § (1) bekezdés e), valamint h)—j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges; a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök — akadályoztatása esetén az elnökhelyettes — szavazata dönt.
(4) Az igazgató megválasztásának (megerősítésének), valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja.
(5) A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha
a) tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri,
b) az igazgató kéri.
(6) A vállalati tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.
(7) A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
9/A. §9 A vállalati tanács tagjai részére az igazgató köteles a tevékenységük ellátásához szükséges felvilágosításokat megadni és kívánság esetén biztosítani, hogy az érintett tag külső szakértő segítségét is igénybe vehesse.
9/B. §10 (1) A vállalati tanács bármely tagja, az igazgató és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a vállalati tanács által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a szervezeti és működési, vagy más belső szabályzatba ütközik (jogsértő határozat).
(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerint jog azt a személyt, aki — a tévedés, megtévesztés és a fenyegetés esetét (Ptk. 210. §) kivéve — a határozathoz szavazatával hozzájárult.
(3) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet — jogvesztés terhe alatt — a határozat meghozatalától számított harminc nap alatt a vállalat ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(4) A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.
9/C. §11 (1) Az ellenőrző bizottság tagjának a vállalat dolgozója nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretében a vezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács ülésén jelen lehetnek és felszólalhatnak.
(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a vállalati tanács üléseit, ha a vállalat érdeke azt kívánja.
(4) Az ellenőrző bizottság létszámának, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
A vállalat dolgozói közgyűlésének
vagy küldöttgyűlésének általános vezetésével
működő vállalat
10. § (1) A vállalat dolgozói közgyűlésének a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó tagja.
(2) A közgyűlést az igazgató, illetőleg — akadályoztatása esetén vagy ha a közgyűlés napirendjén az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése szerepel — a vezetőség megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3)12 A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada részt vesz. A 14. § (1) bekezdésének a), e), g)—j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges. A szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a közgyűlés a határozatait szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az igazgató, illetőleg az elnök szavazata dönt.
(4) Az igazgató és a vezetőség megválasztásának, valamint felmentésének kérdésében a közgyűlés titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más esetét is meghatározhatja.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.
11. § (1) A közgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri.
(2) A közgyűlés működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
12. § (1)13 A vállalatnál közgyűlés helyett küldöttgyűlés működhet. A küldöttgyűlés tagjait a vállalat dolgozói szervezeti egységenként, illetve a szervezeti egységeknél összevontan tartott gyűlésen választják meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(3) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.
(2)14 A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb, vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg — ha a szervezeti és müködési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg —, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hathónapi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani.
(3) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.
(4) A küldött a tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak. A választók a küldöttet felmenthetik; ennek során a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) A küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.
13. §15 (1) A vállalat igazgatója hivatalból tagja a küldöttgyűlésnek.
(2) A küldöttgyűlésre a 10. § (2)—(5) bekezdésében és a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
14. §16 (1) A vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozik:
a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása,
b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,
c) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételének az elhatározása,
d) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,
e) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,
f) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,
g) az igazgató és a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, felmentése, az igazgató minősítése, munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,
h) a vállalat általános vezetésének vállalati tanácsra, további közgyűlésről küldöttgyűlésre, illetőleg küldöttgyűlésről közgyűlésre való átruházása,
i) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,
j) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,
k) a döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.
(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy az (1) bekezdés b), c) e) és j) pontjában említett döntés mikor jelentős.
15. § (1) Ha a szervezeti és működési szabályzat előírja vezetőség létesítését, a dolgozók közgyűlée (küldöttgyűlése) a vezetőséget öt évi időtartamra választja a vállalat dolgozói közül. Küldöttgyűlés esetében vezetőségi tagnak csak küldött választható. A vezetőséget, illetőleg egyes tagjait a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) felmentheti.
(2)17 A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozó kérdések közül a szervezeti és működési szabályzat a 14. § (1) bekezdésének b), f, és j) pontjában foglaltakat, valamint az igazgató minősítését és munkájának értékelését a vezetőségre ruházhatja.
(3) A vezetőség üléseit az igazgató vezeti, aki a vezetőségnek hivatalból tagja. Az igazgató a saját munkájának értékelésére, valamint minősítésére vonatkozó határozathoztalban nem vehet részt.
(4) A vezetőség létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
(5) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) és a vezetőség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
16. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának vállalati dolgozó nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretében a vezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.
(2) Az ellenőrző bizottság tagjai a vezetőség ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen) jelen lehetnek és felszólalhatnak.
(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a dolgozók közgyűlését (küldöttgyűlését), illetőleg ha a vállalatnál vezetőség működik, akkor a vezetőséget, ha a vállalat érdeke azt kívánja.
(4) Az ellenőrző bizottság létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
Igazgató általános vezetésével
működő vállalat
17. § (1) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok általános vezetését az igazgató látja el.
(2) Államigazgatási felügyelet alatt állnak
a) a közüzemi vállalatok, valamint
b)18 a alapítói jogokat gyakorló szerv által kijelölt vállalatok.
(3)19
18. § (1) Az igazgató tanács tagjai:
a) az igazgató,
b) az igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek),
c) a vállalat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetői,
d)20 a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú vállalati dolgozó, akiket a dolgozók közvetlenül választanak; ezek száma azonban b)—c) pontokban megjelölt vezetők együttes számát nem haladhatja meg.
(2)21 Az igazgató tanács tagjainak számát az alapítói jogokat gyakorló szerv állapítja meg.
19. § (1) Az igazgató tanács elnöke a vállalat igazgatója.
(2) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Az igazgató tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.
(3)22
(4) Az igazgató tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében a vállalat igazgatójának szavazata dönt. A 20. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges.
(5)23
20. § (1) Az igazgató tanács hatáskörébe tartozik:
a)24
b) a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása;
c) a vállalat üzlet- és árpolitikájával, a termékek és szolgáltatások szerkezetének alakításával, valamint a gazdasági-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos fő irányok meghatározása;
d) vállalat tevékenységi körének — a szervezeti és működési szablyzatban meghatározott — jelentős módosítása;
e)25
f) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása;
g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása.
(2) A vállalatot létesítő határozat az (1) bekezdésben nem említett ügyet is az igazgató tanács hatáskörébe utalhat.
(3) Az igazgató tanács hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.
(4)26
21. § (1) Ha a vállalatot létesítő határozat nem rendelte el igazgató tanács létrehozását, a szervezeti és működési szabályzat az igazgató mellett működő, véleményezési jogkörrel rendelkező testületi szerv alakítását írhatja elő.
(2) Az (1) bekezdésben említett testületi szerv létszámát, összetételét és a véleményezési jogkörébe tartozó ügyeket a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.
Közös szabályok
22. § (1)27 A vállalat általános vezetését
a) a vállalati tanács a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére,
b) a dolgozók közgyűlése küldöttgyűlésre vagy vállalati tanácsra,
c) a dolgozók küldöggyűlése közgyűlésre vagy vállalati tanácsra
ruházhatja át (átalakulás).
A határozatot meg kell küldeni az alapítói jogokat gyakorló szerv vezetőjének és a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
(2)28
23. § (1)29 Ha a vállalatot létesítő határozat a vállalat általános vezetését vállalati tanácsra vagy a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) ruházza, az alapítói jogokat gyakorló szerv a vállalat első szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítésére — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — megbízottat jelöl ki.
(2)30
(3)31
(4)32 A szervezeti és működési szabályzatot a tervezet szerint alakított vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) állapítja meg. Ennek során a 9., a 10., illetőleg a 13. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) elnökének tisztéségét — szavazati joggal — a megbízott, illetőleg a bizottság elnöke tölti be.
(5) A vállalat ügyeit
a) az (1) bekezdésben szabályozott esetben a megbízott,
b)33
c)34
intézi mindaddig, amíg a vállalat általános vezetését ellátó szerv nem alakult meg, és a vállalat igazgatóját nem választotta meg.
(6) A vállalat általános vezetését ellátó szerv az igazgatót alakuló ülésén választja meg.
(A Vt. 15. §-ához)
24. §35
25. § (1)36 A vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) az igazgatót határozott — általában ötévi — időre választja. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapítói jogokat gyakorló szerv az igazgatót határozatlan vagy határozott — általában ötévi — időre nevezi ki.
(2)37 A vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) határozott időre választott igazgatót a határidő lejárta előtt kétharmados többséggel titkos szavazás során hozott határozatával további határozott időre megerősítheti munkakörében. Ebben az esetben pályázat kiírására nincs szükség. A határozott időre szóló kinevezés ugyancsak megújítható.
26. §38
27. §39
28. §40
28/A. §41 (1) A vállalati tanács, illetőleg a vezetőség tagjai az előző évi egy főre jutó bruttó vállalati átlagkereset tíz százalékának megfelelő összegű éves tiszteletdíjban részesülnek.
(2) Ha a vállalat mérlege két éven át veszteséget mutat, a következő évben a tagok részére tiszteletdíj nem jár. A tiszteletdíj csak a következő nyereséges év utáni évben folyósítható ismét.
(3) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által megállapított díjazásban részesülhetnek.
28/B. § A vállalati tanács és a vezetőség tagjait a szakszervezeti tisztségviselőkkel azonos munkajogi védelem (MT. 16. §) illeti meg.
28/C. §42
(A Vt. 25. §-ához)
29. §43 A vállalat tevékenységi körét átfogóan — a nemzetgazdaság egységes ágazati osztályozási rendszerére is figyelemmel — legfeljebb szakágazatra, kereskedelmi tevékenységénél indokolt esetben ezen belül termékfőcsoportra utalással kell megállapítani.
(A Vt. 26. §-ához)
30. § (1)44 A vállalat a tevékenységi körének módosítására vonatkozó döntéséről köteles értesíteni az illetékes ágazati minisztert.
(2)45
(3)46
(A Vt. 27. §-ához)
31. § (1)47 Ha a vállalat szervezeti egysége önálló válalattá alakul, a vállalat gondoskodik az induló vagyonról.
(2)48
(A Vt. 28. §-ához)
32. §49 (1)50 Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapítói jogokat gyakorló szerv határozata elrendelheti a vállalat szervezeti egységének más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz való átcsatolását. Ebben az esetben az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszerzett jogok gyakorlására jogosult, illetőleg az elvállalt kötelezettségek teljesítésére köteles más vállalatot jelöl ki; a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló vállalat csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.
(2)51
(3)52 Az alapítói jogokat gyakorló szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat egyes vagyontárgyait
a) a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése) és a lakosság közszükségleti cikkekkel (szolgáltatásokkal) történő ellátásának javítása érdekében átcsoportosíthatja más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz, vagy
b) elvonhatja és az ágazati tevékenységi körébe tartozó alapítványi célra fordíthatja.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti szervezeti egység vagy vagyon átcsoportosítására, illetve elvonására nem kerülhet sor, ha az az érintett vállalat fizetőképességét veszélyeztetné.
(5)53 Az (1) és (3) bekezdés szerinti alapítói döntések meghozatalához a pénzügyminiszter, továbbá — ha az alapítói jogokat gyakorló szerv nem az ágazati miniszter — az ágazati miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, a vagyontárgyak átcsoportosításához ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.
(6) Az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért — az átcsoportosított szervezeti egység vagy az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában — a vagyon felett rendelkezési jogot, illetve tulajdonjogot szerző vállalat vagy alapítvány kezesként felel.
(A Vt. 30. §-ához)
33. §54 A képviseletre jogosult személyek kötelesek névaláírásukat — közjegyző által hitelesítve — a cégbíróságnak benyújtani vagy a vállalatot a cégbíróság előtt személyesen jegyezni.
34. §55 A vállalat szervezeti és működési szabályzaát — a megállapításától, illetve módosításától számított harminc napon belül — meg kell küldeni a cégbíróságnak.
35. §56
36. §57
37. §58
38. §59
39. §60
40. §61
41. §62
42. §63
43. § (1)64 A vállalatot honvédelmi feladat megoldása érdekében az alapítói jogokat gyakorló szerv vezetője utasíthatja.
(2)65
44. §66
45. § (1)67 A vállalatnak a megszüntetéséhez a pénzügyminiszter, a központi piacfelügyeleti szerv vezetője, továbbá — ha az alapítói jogokat gyakorló szerv nem az ágazati miniszter — az ágazati miniszter egyetértése szükséges. Ha pedig a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.
(2)68
(3)69
46. § (1)70 A vállalatnak a megszüntetése esetében vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat jogutódként csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.
(2)71 Az alapítói jogokat gyakorló szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni — a nemzetgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkaügyi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve — a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.
(A Vt. 45. §-ához)
47. § (1)72 Közüzemi vállalatok:
– a hírközlési alapellátást,
– a menetrend alapján végzett helyközi, távolsági, vasúti és közúti személyszállítást,
– szabadságvesztésre ítéltek vállalati foglalkoztatását,
– az energiaszolgáltatást (villany-, gázszolgáltatást),
– a vízellátást, a csatornázást, a fürdőszolgáltatást,
– a helyi személyszállítást szolgáló tömegközlekedést,
– a köztisztasági szolgáltatást,
– a településtisztasági szolgáltatást,
– a parkosítást és a városi kertészetet,
– a kéményseprést és a tüzeléstechnikai szolgáltatást,
– az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelését és fenntartását,
– az egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatást,
– a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást,
– az egészségügyi szolgáltatást,
– a kulturális feladatot, továbbá
– a temetkezést
ellátó vállalatok.
(2)73
48. §74
(A Vt. 49. §-ához)
49. § A tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén — amennyiben a vállalat vagyona nem elegendő, a hitelezők teljes kielégítésére — a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.
(A Vt. 50. §-ához)
50. § (1)75 A tröszt vezérigazgatója a tröszti vállalat igazgatójának kinevezése és felmentése előtt köteles kikérni az alapítói jogokat gyakorló szerv véleményét.
(2)76
51. §77
52. §78
53. §79
54. § (1)80 Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba.
(2)81
(3)82
(4)83
(5)84
55. §85
Az R. 1-5. §-át a 123/1992. (VIII.19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.
Az R. 1-5. §-át a 123/1992. (VIII.19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.
Az R. 1-5. §-át a 123/1992. (VIII.19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.
Az R. 1-5. §-át a 123/1992. (VIII.19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.
Az R. 1-5. §-át a 123/1992. (VIII.19.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.
A vállalati tanács általános vezetésével működő vállalatok az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 24. § (2) bekezdése alapján 1990. június 30-ig kötelesek az új vállalati tanácsot megválasztani.
A R. 6—9. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 3. §-val megállapított szöveg. A 6. § (1)-(3) bekezdése a 20/1990. (VIII. 3.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 6. § (3) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 9/A. §—9/C. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe.
A R. 9/A. §—9/C. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe.
A R. 9/A. §—9/C. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe.
A R. 10. § (3) bekezdése a 20/1990. (VIII. 3.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A R. 12. § (1) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 4. §-nak megfelelően módosított szöveg.
A R. 12. § (2) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 4. §-val megállapított szöveg.
A R. 13. § (1) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 5. §-val megállapított szöveg.
A R. 14—16. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 6. §-val megállapított szöveg.
A Magyar Közlöny 1989. évi 47. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
Az R. 17. § (1) bekezdés b) pontja a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 17. § (3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 18. § (1) bekezdés d) pontja az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. § (2) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 19. § (3) bekezdését az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 19. § (5) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 3. §-ával hatályon kívül helyezett rendelkezésre utalt vissza, tárgytalanná vált.
A R. 20. § (1) bekezdés a) pontját az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 20. § (1) bekezdés e) pontját a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 20. § (4) bekezdését az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése.
Az R. 22. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 22. § (2) bekezdését az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. §-a (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 23. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 23. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 23. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 23. § (4) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 9. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
A R. 23. § (5) bekezdésének b) pontja a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezett a) pontjára utalt vissza, tárgytalanná vált.
Az R. 23. § (5) bekezdés c) pontját a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 24. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 25. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 25. § (2) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 10. §-val megállapított szöveg.
Az R. 26–28. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 26–28. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 26–28. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 28/A—28/C. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 13. §-a iktatta be a rendelet szövegébe.
Az R. 28/C. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 29. §-t az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 14. § iktatta be, szövege a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 30. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 30. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 30. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 31. § (1) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 15. §-val megállapított, a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 31. § (2) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 32. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 32. § (2) bekezdését a 72/1992. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A R. 32. § (3)-(4) bekezdését megállapította és az (5)-(6) bekezdést beiktatta a 72/1992. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. §-a. Az R. 32. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 32. § (5) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 33. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 16. §-val megállapított szöveg.
A R. 34. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 17. §-val megállapított szöveg. A rendelkezés az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 22. § (2) bekezdés alapján 1990. január 1. napján lépett hatályba.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
A R. 35—40. §-a az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (2) bekezdése alapján 1990. január 1. napján hatályát vesztette.
Az R. 41–42. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 41–42. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 43. § (1) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 18. §-val megállapított, a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 43. § (2) bekezdését a 174/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 44. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 45. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 45. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 45. § (2)–(3) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 46. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 46. § (2) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A R. 47. § (1) bekezdése az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 20. §-nak megfelelően módosított szöveg.
Az R. 47. § (2) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 48. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 50. § (1) bekezdése a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 50.§ (2) bekezdését a 103/1992. (VI.26.) Korm. rendelet 1. §-ának I/9. pontja hatályon kivül helyezte.
Az R. 51. §-át a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 52. §-t az 1986: 34. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése és melléklet d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 53. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1509. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 54. §-a a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1509. pontja szerint módosított szöveg.
A R. 54. § (2)—(3) bekezdését az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 54. § (2)—(3) bekezdését az 59/1989. (VI. 19.) MT rendelet 23. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 54. § (4) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 54. § (4) bekezdését a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A R. 55. §-át a 20/1990. (VIII. 3.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 123/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás