1985. évi 15. törvényerejű rendelet
1985. évi 15. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság között az Algírban az 1976. évi február hó 7. napján aláírt, a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1984. évi április hó 13. napján cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus Népi Köztársaság között az Algírban, az 1976. évi február hó 7. napján aláírt, polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés
A Magyar Népköztársaság,
valamint az Algériai Demokratikus
és Népi Köztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság,
valamint az Algériai Demokratikus
és Népi Köztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság, valamint
az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság
attól az óhajtól vezérelve, hogy a népeik közötti baráti kapcsolatokat erősítsék, és megkönnyítsék a két állam közötti jogi kapcsolatokat,
megállapodtak abban, hogy megkötik ezt a szerződést.
Ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság részéről:
Dr. Korom Mihály igazságügyi-minisztert,
az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság részéről:
Dr. Boualem Benhamouda igazságügy-minisztert, pecsétőrt,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg.
Jogvédelem
1. cikk
A jogvédelem terjedelme
(1) Az egyik szerződő fél állampolgárai személyi és vagyoni jogaikat illetően a másik szerződő fél területén ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a szerződő félnek az állampolgárai.
(2) Ennek megfelelően említett jogaik védelmében módjukban áll a másik szerződő fél polgári, családjogi és büntetőügyekben illetékes szerveihez fordulni, illetőleg e szervek előtt eljárást indítani.
(3) Ennek a szerződésnek a rendelkezéseit a jogi személyekre is alkalmazni kell.
2. cikk
Mentesség perköltségbiztosíték
nyújtása alól
nyújtása alól
Az egyik szerződő félnek a másik szerződő fél bírósága előtt fellépő állampolgára - ha a szerződő felek egyikének területén tartózkodik - nem kötelezhető perköltségbiztosíték nyújtására csupán azért, mert külföldi, vagy mert belföldön sem lakó-, sem tartózkodási helye nincsen.
3. cikk
Költségmentesség megadása
Az egyik szerződő fél állampolgárát a másik szerződő fél bíróságai előtt - anyagi és családi helyzete szerint - ugyanolyan feltételek mellett illeti meg a költségmentesség, valamint a díjak, illetékek és más bírósági költségek alóli mentesség, mint a másik szerződő fél állampolgárait.
4. cikk
(1) A szerződés 3. cikkének megfelelő költségmentesség megadásához szükséges igazolást a személyi és vagyoni viszonyokról annak a szerződő félnek az illetékes hatósága adja ki, melynek területén a kérelmező lakóhelye, vagy állandó tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik szerződő fél területén sincsen lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye, elegendő annak a szerződő félnek a diplomáciai vagy konzuli képviselete által kiállított igazolás is, melynek a kérelmező az állampolgára.
(3) A költségmentesség megadásáról határozó bíróság, illetőleg más hatóság hatáskörén belül megalapozottság és pontosság szempontjából megvizsgálhatja a kérelmet, és szükség esetén a másik szerződő fél megfelelő szerveitől kiegészítő adatok közlését kérheti.
5. cikk
A szerződő felek bármelyikének bírósága, illetőleg más illetékes hatósága által megadott költségmentesség a másik szerződő fél bírósága előtt az adott üggyel kapcsolatos valamennyi eljárási cselekményre kiterjed.
Jogsegély polgári
és családjogi ügyekben
és családjogi ügyekben
6. cikk
A szerződő felek megállapodnak, hogy az ebben a szerződésben meghatározott feltételek mellett elősegítik a polgári és családjogi ügyekben eljáró bíróságaik közötti jogsegélyt.
7. cikk
A jogsegély tárgya
A polgári és családjogi ügyekben a jogsegély kiterjed az iratok kézbesítésére, valamint eljárási cselekmények - tanúkihallgatás, szakértői vélemény, bírósági szemle és más bizonyítási cselekmények - teljesítésére.
8. cikk
Az érintkezés módja
Amennyiben a szerződés nem rendelkezik eltérően, a jogsegélyforgalomban a két szerződő fél bíróságai az igazságügyi minisztériumok útján érintkeznek egymással.
9. cikk
Hivatalos nyelv
A jogsegélyforgalom keretében megküldött összes iratokat a megkereső állam nyelvén kell készíteni és hiteles francia fordítással kell ellátni.
10. cikk
A jogsegély iránti megkeresések formája
(1) Minden jogsegély iránti megkeresést és minden kézbesítendő iratot aláírással és a bíróság bélyegzőjével kell ellátni.
(2) A jogsegély iránti megkeresés formájára a megkereső fél jogszabályai irányadóak.
11. cikk
A jogsegély iránti megkeresés tartalma
(1) A megkeresésnek meg kell jelölnie a tárgyát, a megkereső bíróság megnevezését és jellegét, lehetőség szerint annak a bíróságnak a megnevezését és jellegét is, melyhez a megkeresést intézik, a két peres fél, a tanúk, a szakértők és a megkeresésben említett egyéb személyek nevét, perbeli minőségét, állampolgárságát, foglalkozását, lakhelyét, szükség esetén tartózkodási helyüket, törvényes képviselőik nevét és címét.
(2) A kézbesítés iránti kérelemnek az (1) bekezdésben említett adatok mellett a címzett lakcímét és a kézbesítendő iratok természetét is tartalmaznia kell.
(3) Az eljárási cselekmények végzésére irányuló megkereséseknek ezen túlmenően tartalmazniuk kell azoknak a tényeknek a megjelölését is, melyre nézve a bizonyítást le kell folytatni, és esetleg azokat a kérdéseket is, amelyeket a kihallgatásnál tisztázni kell.
12. cikk
A jogsegély iránti kérelem teljesítése
(1) A jogsegély iránti kérelem teljesítése során a megkeresett bíróság saját országának jogszabályait alkalmazza.
(2) A megkereső bíróság kérésére a megkeresett bíróság a megkeresésben meghatározott formákban és módokon is eljárhat, amennyiben ez nincsen ellentétben a megkeresett szerződő fél jogrendszerének alapelveivel.
13. cikk
(1) Amennyiben a megkeresett bíróság nem illetékes, a jogsegély iránti megkeresést megküldi az illetékes szervnek, és erről értesíti a megkereső hatóságot.
(2) A megkeresett bíróság a megkereső bíróság kérelmére haladéktalanul értesítést küld a jogsegély iránti megkeresés teljesítésének időpontjáról és helyéről.
14. cikk
(1) A kézbesítési kérelmek teljesítése során a megkeresett bíróság saját országának jogszabályait alkalmazza.
(2) Ha a kézbesítendő iratot sem a megkeresett fél nyelvére, sem francia nyelvre történt hiteles fordítással nem látták el, a megkeresett bíróság csak abban az esetben továbbítja azt, ha a címzett azt önszántából átveszi.
(3) A kézbesítés megtörténtét a megkeresett hatóság jogszabályainak megfelelően kell igazolni, és az igazolásnak tartalmaznia kell a kézbesítés helyét és időpontját.
(4) Ha a jogsegély iránti megkeresésben megjelölt személy a megadott címen nem található, a megkeresett bíróság megteszi a cím megállapításához szükséges intézkedéseket.
(5) Ha a megkeresett bíróság nem tudja teljesíteni a jogsegély iránti megkeresést, erről tájékoztatást ad a megkereső bíróságnak, és ebben megjelöli a teljesítés akadályának okait is.
15. cikk
A szerződő felek a másik szerződő fél területén tartózkodó állampolgáraik részére diplomáciai és konzuli képviseleteik útján is végezhetnek kézbesítést, amennyiben a címzett az iratot önszántából átveszi.
16. cikk
A jogsegély költségei
A jogsegélyért a megkeresett fél nem számít fel költséget. A szerződő felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során az ő területükön keletkezett valamennyi költséget, ideértve a bizonyítási eljárás során keletkezett költségeket is.
17. cikk
A jogsegély iránti megkeresés
teljesítésének megtagadása
teljesítésének megtagadása
A jogsegély iránti megkeresés teljesítését meg lehet tagadni, ha a megkeresés teljesítése a megkeresett fél szuverenitását, biztonságát és közrendjét sértené.
18. cikk
A tanúk és szakértők védelme
(1) Azt a tanút vagy szakértőt, aki a megkeresett szerződő fél bírósága által számára kézbesített idézésre a megkereső fél bírósága előtt polgári, családjogi vagy büntetőügyben megjelenik, bármilyen állampolgárságú legyen is, nem lehet büntetőeljárás alá vonni vagy őrizetbe venni a megkereső szerződő fél határának átlépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt, és vele szemben a megkereső bíróság által korábban kiszabott büntetést sem lehet végrehajtani.
(2) A tanú vagy a szakértő elveszti az e cikk (1) bekezdése alapján részére megadott védelmet, ha a megkereső szerződő fél területét attól az időponttól számított 15 nap alatt nem hagyja el, melyben közölték vele, hogy jelenlétére többé nincsen szükség.
Okiratok
19. cikk
Okiratok felhasználása
Az egyik szerződő fél bírósága vagy hivatalos személye által hatáskörének és illetékességének keretein belül kiállított vagy hitelesített okirat, feltéve hogy aláírták és hivatalos bélyegzővel látták el, a másik szerződő fél bíróságai és más szervei által történő felhasználás céljából semmiféle további hitelesítésre nem szorul.
20. cikk
Az okiratok bizonyító ereje
Az egyik szerződő fél területén kiállított közokiratnak a másik szerződő fél területén ugyanolyan bizonyító ereje van, mint e másik szerződő fél által kiállított okiratoknak.
21. cikk
Anyakönyvi okiratok cseréje
(1) A szerződő felek ingyenesen megküldik egymásnak a másik szerződő fél állampolgárainak születésére, házasságkötésére és elhalálozására vonatkozó anyakönyvi kivonatokat, valamint az említett kivonatok helyesbítését és a rájuk vezetett megjegyzéseket.
(2) A szerződő felek - kérelemre - ingyenesen hivatalos felhasználásra is megküldenek egymásnak ilyen okiratot.
(3) A (2) bekezdésben említett kérelmek megküldésére a szerződő felek az egyezmény 8. cikkét alkalmazzák.
Hagyatéki ügyek intézése
22. cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek
képviseleti jogköre
képviseleti jogköre
Hagyatéki ügyekben a szerződő felek diplomáciai és konzuli képviseletei a másik szerződő fél bíróságai és egyéb szervei előtt külön meghatalmazás nélkül képviselik saját állampolgáraikat, ha ezek nincsenek a helyszínen és képviselőjük sincsen.
23. cikk
Értesítés halálesetről
(1) Ha az egyik szerződő fél állampolgára a másik szerződő fél területén elhalálozik, az illetékes hatóság erről azonnal tájékoztatja az előbbi szerződő fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét. E hatóság minden rendelkezésre álló adatot közöl az esetleges örökösökről, ezek címéről vagy tartózkodási helyéről, a hagyaték jellegéről és - ha ilyen van - végintézkedés létezéséről. Amennyiben a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elhunyt egy másik államban vagyontárgyakat hagyott hátra, erről ugyancsak tájékoztatást ad az érdekelt félnek.
(2) Ha egy szerv azt észleli, hogy az örökös a másik szerződő fél állampolgára, köteles erről ennek diplomáciai vagy konzuli képviseletét tájékoztatni.
(3) Ha a halálesetről elsőnek a diplomáciai vagy konzuli képviselet szerzett tudomást, köteles erről a hagyatéki ügyekben illetékes szervet tájékoztatni, hogy e szerv megtehesse a hagyaték biztonságához szükséges intézkedéseket.
24. cikk
Intézkedések a hagyaték biztonsága érdekében
Ha az egyik szerződő fél állampolgárának hagyatéka a másik szerződő fél területén van, a hagyatéki ügyekben illetékes szerv - kérelemre vagy anélkül - hazai jogszabályaival összhangban megteszi a hagyaték biztosításához és kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. A diplomáciai vagy konzuli képviselet együttműködhet az illetékes hatósággal a hagyaték megóvásában, így különösen a hagyatékban bekövetkezhető károk megelőzésében, ami többek között az ingóságok értékesítésében, illetőleg kezelő vagy gondnok kijelölésében is állhat.
25. cikk
Ha az egyik szerződő fél állampolgára a másik szerződő fél területén ideiglenes tartózkodása során hal meg, minden nála volt értéktárgyat a formaságok mellőzésével, pontos jegyzékkel együtt át kell adni hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének.
26. cikk
A hagyatéki javak átadása
(1) Ha egy hagyatékhoz tartozó ingók a két szerződő fél egyikének területén vannak, azokat hagyatéki eljárás lefolytatása végett át kell adni azon szerződő fél illetékes szervének, vagy pedig diplomáciai vagy konzuli képviseletének, melynek az elhunyt az állampolgára volt, feltéve, hogy az egyezmény 27. cikk (2) bekezdésének előírásait teljesítették.
(2) A szerződő felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóknak az (1) bekezdés szerint történő átadását megelőzően követelhessék az örökség esetén járó adók és illetékek megfizetését.
27. cikk
(1) Ha a hagyatékhoz tartozó ingók, vagy a hagyatéki ingóságok, illetőleg ingatlanok értékesítésének ellenértéke a hagyatéki eljárás lefolytatását követően olyan örökösöket illet, akiknek a lakó- vagy tartózkodási helye a másik szerződő fél területén van, akkor - amennyiben az örökséget vagy az értékesítéséből befolyt ellenértéket nem lehet közvetlenül az örökösöknek vagy megbízottaiknak átadni - e javakat, vagy az értékesítésükből befolyt ellenértéket a szerződő fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha
a) az örökségre vonatkozó összes adókat, illetékeket és terheket (adósságokat) kifizették, vagy azokra biztosítékot adtak;
b) az illetékes szerv - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - megadta az örökségi vagyontárgyak kiviteléhez, vagy az örökséghez tartozó pénzösszegek átutalásához szükséges engedélyt.
Határozatok végrehajtása
28. cikk
Végrehajtható bírósági határozatok
Az egyezményben meghatározott feltételek mellett a szerződő felek végrehajtják területükön a másik szerződő fél területén hozott következő határozatokat:
a) a polgári ügyekben hozott határozatokat, továbbá a családjogi ügyekben a vagyonjogi igények tekintetében hozott határozatokat;
b) a büntetőügyekben a kártérítési igények tekintetében hozott határozatokat;
c) a választottbírósági határozatokat.
29. cikk
A határozatok végrehajtásának feltételei
Az egyezmény 28. cikkében említett határozatokat a következő feltételek megléte esetén hajtják végre:
a) ha annak a szerződő félnek a jogszabályai szerint, melynek területén a határozatot hozták, az jogerős és végrehajtható;
b) ha annak a szerződő félnek a jogszabályai szerint, melynek területén a végrehajtást kérik, annak a szerződő félnek a bírósága, melynek területén a határozatot hozták, joghatósággal rendelkezik;
c) ha az eljárásban részt nem vett pervesztes felet, annak a szerződő félnek a jogszabályai szerint, melynek területén a határozatot hozták, kellő időben és szabályszerűen megidézték, továbbá ha a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező pervesztes fél szabályszerűen képviseltethette magát;
d) ha ugyanazon felek között, ugyanabban az eljárásban, annak a szerződő félnek a területén, ahol a határozatot végre kell hajtani, bíróság vagy döntőbíróság nem hozott korábban jogerős ítéletet, vagy ha az említett szerződő fél bírósága előtt ugyanabban az ügyben nem indítottak már korábban eljárást;
e) ha a határozat végrehajtása nincs ellentétben annak a szerződő fél jogrendszerének alapelveivel, melynek területén a határozatot végre kell hajtani.
30. cikk
A választottbírósági határozatok végrehajtásának
feltételei
feltételei
(1) A választottbírósági határozatokat akkor hajtják végre, ha a 29. cikkben említett feltételek meglétén túl még a következő feltételek is fennállnak:
a) ha a határozat meghozatalára meghatározott jogvitára, illetőleg egy meghatározott jogviszonyból származó jövőbeli jogvitára vonatkozóan írásban megkötött olyan megállapodás alapján kerül sor, mely a jogvitákra nézve megszabja a választottbíróság hatáskörét, és a választottbíróság e meghatározott hatáskörének megfelelően hozta meg határozatát;
b) ha a választottbíróság hatáskörére vonatkozó megállapodás annak a szerződő félnek a jogszabályai szerint érvényes, melynek területén a választottbírósági határozatot végre kell hajtani.
(2) A szerződő felek bírósága, ha olyan ügyben indítanak pert előtte, melynek tárgyában a felek a választottbírósági hatáskört kikötötték, a feleket választottbírósági útra utasítja, kivéve, ha a választottbírósági szerződés, illetőleg a választottbírósági kikötést tartalmazó megállapodás érvénytelen.
31. cikk
A határozat végrehajtására vonatkozó kérelem
(1) A határozat végrehajtására vonatkozó kérelmet közvetlenül annak a szerződő félnek az illetékes bírósága előtt lehet előterjeszteni, melynek területén a határozatot végre kell hajtani, de annál a bíróságnál is, mely az ügyben első fokon hozott határozatot; ez esetben a kérelmet e szerződés 8. cikke rendelkezéseinek megfelelően a másik szerződő fél bíróságának kell megküldeni.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a határozat egy kiadmányát vagy hitelesített másolatát, és csatolni kell a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító igazolást, hacsak ez magából a határozatból nem tűnik ki;
b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet kellő időben és szabályszerűen megidézték, és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, joghatályos módon képviseltethette magát;
c) az a) és b) pontokban említett okiratok hiteles fordítását annak a szerződő félnek a nyelvén, melynek területén a határozatot végre kell hajtani.
(3) Ha a határozat végrehajtását választottbíróság határozata alapján kérik, a kérelemhez mellékelni kell a választottbírósági szerződés, illetőleg a választottbírósági kikötést tartalmazó megállapodás hiteles másolatát.
(4) A (2) bekezdésben említett okiratokat az igazságügyi minisztériumoknak hitelesíteniük kell, amennyiben ez a felek jogszabályai szerint szükséges.
32. cikk
Végrehajtási eljárás
(1) Annak a szerződő félnek a bírósága, melynek területén a határozatot végre kell hajtani, azt országa jogszabályainak megfelelően hajtja végre.
(2) A végrehajtás iránti kérelem felől határozó bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy az egyezmény 29. és 30. cikkeiben meghatározott feltételek fennállnak-e.
(3) A végrehajtást szenvedő a határozat ellen felhozhatja annak a szerződő félnek a jogszabályai által lehetővé tett kifogásokat, melynek bírósága a végrehajtásról dönt.
33. cikk
A 28. cikkben meghatározott, és a 29., 30., valamint 31. cikkekben meghatározott feltételeknek megfelelően bírósági határozatokat abban az esetben kell végrehajtani, ha azok ennek a szerződésnek a hatálybalépését követően váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.
34. cikk
Az eljárási költségekre vonatkozó határozatok
végrehajtása
végrehajtása
(1) Ha azt a peres felet, aki e szerződés 2. cikke alapján mentességet élvezett a perköltségbiztosíték nyújtása alól, az egyik szerződő fél bírósága által hozott jogerős határozat az eljárási költségek megtérítésére kötelez, ezt a határozatot a jogosult kérelmére a másik szerződő fél területén illetékmentesen végre kell hajtani.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat végrehajtásáról döntő bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy az eljárási költségekre vonatkozó határozat jogerős és végrehajtható-e.
(3) E szerződés 31. cikkének rendelkezéseit a végrehajtás iránti kérelemre és a mellékelendő okiratokra is alkalmazni kell.
Jogsegély büntetőügyekben, kiadatás
I. Jogsegély büntetőügyekben
35. cikk
A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ebben a szerződésben meghatározott feltételek mellett bíróságaik közötti bűnügyi jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
36. cikk
A jogsegély terjedelme
A bűnügyi jogsegély kiterjed iratok kézbesítésére, eljárási cselekmények teljesítésére, így terhelt, tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására, bizonyítási eljárás lefolytatására, szakvélemény beszerzésére, házkutatásra, személymotozásra.
37. cikk
A jogsegély nyújtása büntetőügyekben
(1) A büntetőügyekben történő jogsegély nyújtása során a bíróságok a Magyar Népköztársaság részéről az igazságügy-miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság részéről az igazságügy-miniszter útján érintkeznek egymással.
(2) A büntetőügyekben történő jogsegély nyújtásánál e szerződés 8-18. cikkeit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A bűnügyi jogsegélyt a 17. cikkben említett eseten kívül akkor is meg lehet tagadni, ha olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kérik, melyre nézve nincs helye kiadatásnak.
38. cikk
A büntetőeljárás átvétele
(1) A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy saját jogszabályaikkal összhangban a másik fél kérésére büntetőeljárást indítanak saját állampolgáraik ellen, ha azok bűncselekményt követtek el a másik fél területén, és a kiadatásnak e szerződés 41. cikke értelmében helye van.
(2) A büntetőeljárás lefolytatására irányuló kérelemhez mellékelni kell a vizsgálat eredményét, valamint a büntetendő cselekmény többi rendelkezésre álló bizonyítékát.
(3) A megkeresett szerződő fél a másik szerződő felet tájékoztatja a büntető eljárás eredményéről; ha ítéletet hoztak, a jogerős ítélet másolatát is megküldi számára.
39. cikk
Tájékoztatás a büntető ügyekben hozott ítéletekről
(1) A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden év elején közlik egymással az elmúlt év során bíróságaik által a másik szerződő fél állampolgáraival szemben hozott jogerős büntető ítéleteket.
(2) Az (1) bekezdésben említett közléseket az e szerződés 44. cikkében megjelölt módon kell megtenni.
II. Kiadatás
40. cikk
Kiadatási kötelezettség
A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelően a büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából kiadják egymásnak a területükön tartózkodó személyeket.
41. cikk
Kiadatási bűncselekmények
(1) Büntetőeljárás lefolytatása céljából kiadatásnak csak olyan bűncselekmény miatt van helye, mely mindkét szerződő fél jogszabályai szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Büntetés végrehajtása céljából történő kiadatásnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény mindkét szerződő fél jogszabálya szerint büntetendő, és a szóban forgó személyt egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítélték.
42. cikk
A kiadatás megtagadása
Nincs helye kiadatásnak:
a) ha az, akinek kiadatását kérik, a megkeresett szerződő fél állampolgára;
b) ha a bűncselekményt a megkeresett szerződő fél területén követték el;
c) ha az a bűncselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett állam megítélése szerint politikai jellegű, vagy azzal összefüggő cselekmény;
d) ha a kiadatást katonai bűncselekmény miatt kérik;
e) ha a megkeresett szerződő fél jogszabályai szerint elévülés, amnesztia vagy más ok miatt nem lehetett büntető eljárást indítani, vagy ítéletet végrehajtani;
f) ha a kiadatásnak a megkeresett szerződő fél jogszabályai szerint nincs helye;
g) ha azon személy ellen, akinek a kiadatását kérik, a megkeresett szerződő fél területén ugyanazon ügy miatt jogerős ítéletet hoztak.
43. cikk
Ha a kiadatásnak nincs helye, a megkeresett szerződő fél erről tájékoztatja a megkereső szerződő felet.
44. cikk
Érintkezés kiadatási és a büntető eljárás
átvételével kapcsolatos ügyekben
átvételével kapcsolatos ügyekben
A kiadatási és a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos ügyekben a Magyar Népköztársaság részéről az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság részéről az igazságügy-miniszter útján érintkeznek egymással.
45. cikk
Kiadatási kérelem
(1) A büntetőeljárás lefolytatása céljából történő kiadatási kérelemhez mellékelni kell az elfogatóparancsot az elkövetett bűncselekmény leírásával, a bizonyítékokat, annak a büntetőjogi jogszabálynak a szövegét, melynek alapján a kiadatási kérelem tárgyául szolgáló cselekményt el fogják bírálni; ha a bűncselekménnyel anyagi kárt is okoztak, a lehetőség szerint a kár összegét is meg kell jelölni.
(2) A büntetés végrehajtása céljából történő kiadatási kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági határozat egy kiadmányát, továbbá az elítélés alapjául szolgáló büntető jogszabály szövegét. Ha az elítélt már letöltötte büntetésének egy részét, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
(3) A kiadatás iránti kérelemhez lehetőleg csatolni kell a kiadni kért személy pontos leírását, fényképét, valamint az állampolgárságára, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, amennyiben ezeket az elfogatóparancs vagy az ítélet nem tartalmazza.
46. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
Ha a kiadatás iránti kérelem nem tartalmazza a szükséges adatokat, a megkeresett szerződő fél kiegészítő felvilágosításokat kérhet, és megjelölhet határidőt is a kiegészítő adatok közlésére. Ezt a határidőt kérelemre meg lehet hosszabbítani.
47. cikk
Kiadatási letartóztatás
A megkeresett szerződő fél a kiadatási kérelem kézhezvételét követően nyomban felkutatja a kikért személyt és szükség esetén elrendelheti annak letartóztatását.
48. cikk
Sürgős kérelemre az érintett személy a kiadatási kérelem kézhezvétele előtt is letartóztatható, amennyiben a megkereső fél illetékes hatósága elfogatóparancsra vagy jogerős ítéletre hivatkozik és egyben előzetesen jelzi kiadatási kérelmét. E sürgős kérelmet postán, táviratilag, vagy bármely más írással igazolható módon továbbítani lehet.
Az e cikk alapján történő letartóztatásról haladéktalanul értesíteni kell a másik szerződő felet.
49. cikk
(1) Ha a kért kiegészítő adatokat nem küldték meg a 46. cikk szerint meghatározandó határidőn belül, a megkeresett szerződő fél azonnal felfüggeszti a kiadatási eljárást és szabadlábra helyezi a letartóztatott személyt.
(2) A 48. cikk rendelkezései alapján letartóztatott személyt szabadlábra kell helyezni, ha a kérelmet két hónapon belül nem kézbesítették attól a naptól számítva, amikor a letartóztatás tényét a másik szerződő fél tudomására hozták.
50. cikk
A kiadatás elhalasztása
(1) Ha a kiadni kért személy ellen valamely más bűncselekmény miatt a másik szerződő fél területén eljárás folyik, vagy ilyen bűncselekményért ott elítélték, a kiadatás a büntető eljárás befejezéséig vagy a büntetés végrehajtásáig elhalasztható.
(2) Ha a kiadatás elhalasztása a büntethetőség elévülését, vagy a kiadni kért személy elleni büntető eljárás lefolytatásának megnehezítését idézné elő, helye lehet a felek egyike által a büntető eljárás lefolytatása iránt kellő indokkal előterjesztett ideiglenes kiadatás iránti kérelemnek. Ilyen esetben a megkereső fél kötelezi magát, hogy az átadástól számított három hónapon belül a szóban forgó személyt ismét rendelkezésre bocsátja. Ez a határidő szükség esetén meghosszabbítható.
51. cikk
Eljárás több állam által egyidejűleg előterjesztett
kiadatási kérelem esetén
kiadatási kérelem esetén
Ha ugyanannak a személynek a kiadatását egy vagy több bűncselekmény miatt több állam kéri, a megkeresett szerződő fél dönti el, hogy melyik kérelmet teljesíti.
52. cikk
A büntetőjogi felelősségre vonás korlátai
(1) A megkeresett szerződő fél hozzájárulása nélkül a kiadott személy ellen a kiadatást megelőzően elkövetett, és a kiadatáshoz való hozzájárulás által nem említett bűncselekmény miatt nem lehet büntetőeljárást folytatni, sem büntetést végrehajtani, sem e személyt más államnak büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából átadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás nem tagadható meg, ha a bűncselekmény miatt kiadatásnak van helye.
(3) Nincs szükség a megkeresett szerződő fél hozzájárulására, ha
a) a kiadott személy, aki nem állampolgára a megkereső félnek, a büntető eljárás, vagy a büntetés végrehajtásának befejezését követő egy hónapon belül nem hagyta el a megkereső szerződő fél területét. E határidőbe nem számít be az az idő, mely alatt a kiadott személy önhibáján kívül nem hagyhatta el a megkereső szerződő fél területét;
b) ha a kiadott személy a megkereső szerződő fél területét elhagyta, de oda ismét önszántából visszatért.
53. cikk
A büntetőeljárás eredményének közlése
A kiadatást kért szerződő fél tájékoztatja a megkeresett felet a kiadott személy ellen lefolytatott büntetőeljárás eredményéről. Ha a kiadott személyt elítélték, e tájékoztatáshoz csatolni kell a jogerős ítélet egy kiadmányát.
54. cikk
A kiadatás foganatosítása
(1) A kiadatáshoz hozzájáruló megkeresett szerződő fél értesíti a megkereső szerződő felet a szóban forgó személy átadásának helyéről és időpontjáról.
(2) Azt a személyt, akinek a kiadatásához hozzájárulást adtak, szabadlábra kell helyezni, ha a megkereső fél a kiadatásban megjelölt időponttól számított 15 napon belül nem veszi át.
55. cikk
Újbóli kiadatás
Azt a kiadott személyt, aki bármely módon kivonja magát az ellene folytatott eljárás vagy a büntetőjogi büntetés alól, és a már megkeresett fél területén tartózkodik, az e szerződés 45. cikkében felsorolt iratok megküldése nélkül is ki kell adni, ha ezt megismételt kiadatási kérelemben kezdeményezik.
56. cikk
Tárgyak átadása
(1) A megkeresett szerződő fél a megkereső félnek átadja a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált tárgyakat, továbbá azokat, amelyeket a bűnelkövető a bűncselekmény útján szerzett, valamint azokat is, melyeket bizonyítékként lehet felhasználni. E tárgyakat akkor is át kell adni, ha a kiadatást a szóban forgó személy halála miatt vagy más okból nem lehet foganatosítani.
(2) A megkeresett szerződő fél ideiglenesen visszatarthatja az (1) bekezdésben említett tárgyakat, ha azokra más büntető eljárás keretében van szüksége.
(3) Harmadik személynek az (1) bekezdésben említett tárgyakkal kapcsolatos jogai megmaradnak. E tárgyakat az a fél, mely átvette azokat, legkésőbb a büntető eljárás befejezése után visszaszolgáltatja a megkeresett szerződő félnek avégből, hogy az a szóban forgó tárgyakat a jogosultaknak visszaadja.
57. cikk
Átszállítás
(1) A két szerződő fél hozzájárul ahhoz, hogy harmadik állam által bármelyik szerződő félnek kiadott személyeket területükön - kérelemre - átszállítsanak. A megkeresett szerződő fél nem köteles az átszállítást megengedni abban az esetben, ha e szerződés alapján nincs helye kiadatásnak.
(2) Az átszállításra vonatkozó kérelmet ugyanolyan módon kell előterjeszteni és elbírálni, mint a kiadatási kérelmet.
(3) A megkeresett szerződő fél a területén történő átszállítást a neki legmegfelelőbb módon engedi meg.
58. cikk
A kiadatás költségei
A kiadatási és átszállítási költségeket az a szerződő fél viseli, melynek területén az említett költségek felmerültek.
59. cikk
Információcsere
A szerződő felek igazságügyi minisztériumai kérelemre tájékoztatják egymást államuk jogszabályairól és jogalkalmazási gyakorlatáról.
Záró rendelkezések
60. cikk
(1) Ezt a szerződést meg kell erősíteni.
(2) A megerősítő okiratot ki kell cserélni.
61. cikk
(1) Ez a szerződés harminc nappal a megerősítésről szóló okiratok cseréjét követően lép életbe.
(2) Ezt a szerződést bármelyik szerződő fél felmondhatja. E felmondás az erre vonatkozó elhatározásnak a másik szerződő féllel történt közlését követő hat hónap elteltével válik érvényessé.
Kelt Algírban, 1976. február 7-én; készült két eredeti példányban, mindkettő magyar, arab és francia nyelven; a három szöveg egyaránt hiteles. A szerződés rendelkezéseinek értelmezésénél mutatkozó eltérés esetén a francia szöveg lesz irányadó.
Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai aláírták és bélyegzőjükkel látták el a szerződést.
(Aláírások.)
3. §3 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1984. évi május hó 13. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1985. szeptember 5.
3
A 3. § a 2006: CIX. törvény 163. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás