1985. évi 2. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Tunéziai Köztársaság között Budapesten, az 1982. évi december hó 6. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegély, a bírói határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a kiadatásról szóló szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Tuniszban, 1984. október 25-én cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a Budapesten, az 1982. évi december hó 6. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegély, a bírói határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a kiadatásról szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés
a Magyar Népköztársaság
és a Tunéziai Köztársaság között
a polgári és bűnügyi jogsegély,
a bírói határozatok elismerése és végrehajtása,
valamint a kiadatás tárgyában
A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság attól az óhajtól vezérelve, hogy fenntartsák és erősítsék a baráti kötelékeket, főként pedig, hogy rendezzék kapcsolataikat a polgári és büntető igazságszolgáltatás területén való együttműködésben, a szuverenitás tiszteletben tartása, a nemzeti függetlenség, a jogok egyenlősége, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek alapján elhatározták, hogy megkötik ezt a Szerződést és ebből a célból kinevezték teljhatalmú meghatalmazottaikat:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
igazságügyi minisztériumi államtitkárt
a Tunéziai Köztársaság Elnöke:
külügyminisztériumi államtitkárt
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:
(1) A Szerződő Felek állampolgárait a másik Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanaz a jogvédelem illeti meg, mint a másik Fél saját állampolgárait.
(2) A Szerződő Felek állampolgárai a másik Fél területén szabadon és akadálytalanul fordulhatnak az igazságszolgáltatási és igazgatási hatóságokhoz; ezek előtt a hatóságok előtt megvédhetik érdekeiket, kérelmeket terjeszthetnek elő és keresetet indíthatnak ugyanolyan feltételek szerint, mint e másik Fél saját állampolgárai.
(3) A Szerződésnek az egyes Szerződő Felek állampolgáraira vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azokra a jogi személyekre is, amelyeket azon Szerződő Fél törvényeinek megfelelően alapítottak, amelynek területén a jogi személy székhelye van.
Az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén tartózkodó állampolgárait nem lehet sem perköltségbiztosíték, sem bármilyen más elnevezés alatti letét nyújtására kötelezni, sem abból az okból, hogy külföldiek, sem abból, hogy nincsen lakó-, illetőleg tartózkodási helyük vagy székhelyük annak a Félnek a területén, amelyhez az eljáró igazságügyi hatóság tartozik.
A Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása során a két Szerződő Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással diplomáciai úton.
(1) A jogsegély iránti kérelmeket, valamint az azokhoz mellékelt iratokat a megkereső Fél nyelvén kell megszövegezni és azokhoz mellékelni kell a megkeresett Fél nyelvén vagy francia nyelven készült fordításokat.
A kérelmeket alá kell írni és el kell látni az illetékes hatóság hivatalos bélyegzőjével.
(2) A fordítást az Igazságügyi Minisztérium által igazolt hiteles fordítónak kell hitelesítenie.
A Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai kérelemre kölcsönösen közlik egymással a hatályban levő jogszabályaikra vonatkozó tájékoztatásokat.
Költségmentesség, mentesség a díjak, illetékek
és más eljárási költségek alól
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő igazságügyi hatóságok előtt ugyanazt a költségmentességet, valamint a díjak, illetékek és más eljárási költségek alóli mentességet élvezik, mint ami e másik Fél állampolgárait - figyelemmel anyagi és családi helyzetükre - megilleti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni ugyanabban az ügyben a jogsegély iránti megkeresések teljesítésére és az iratok megküldésére is.
(1) A vagyoni helyzetre vonatkozó igazolást annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága adja ki, amelynek területén a kérelmező lakóhelye, vagy tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye egy harmadik állam területén van, az említett igazolást kiállíthatja annak a Szerződő Félnek területileg illetékes diplomáciai képviselete vagy konzulátusa is, amelynek a kérelmező állampolgára.
Az az igazságügyi hatóság, amelyhez költségmentességi, vagy pedig a 6. cikkben szabályozott mentességekre irányuló kérelemmel fordultak, saját államának törvényei szerint határoz. Szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kérhet annak a Félnek hatóságaitól, amelynek a kérelmező állampolgára.
(1) A költségmentességi kérelem a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi hatóságnál, írásban annak a Félnek a törvénye szerint nyújtható be, amelynél a mentességet kérelmezik.
Az az illetékes igazságügyi hatóság, amelyikhez a megkeresést intézték, gondoskodik annak lefordításáról, valamint a 7. cikkben említett igazolás és az esetleges mellékletek lefordításáról is.
(2) Az az igazságügyi hatóság, amelyhez e cikk (1) bekezdésének megfelelően a kérelmet intézték, azt a 7. cikkben említett igazolással és esetleges mellékleteivel együtt megküldi a másik Fél illetékes igazságügyi hatóságának.
A peres és nem peres ügyiratok megküldése;
a jogsegély iránti megkeresések teljesítése
A Szerződő Felek a peres és nemperes ügyiratokat, valamint a jogsegély iránti megkereséseket polgári és büntető ügyekben diplomáciai úton küldik meg.
Az előző bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a Szerződő Felek az állampolgáraik részére szóló peres és nemperes ügyiratokat diplomáciai vagy konzuli tisztviselőik útján, jogszabályaiknak megfelelően közvetlenül juttathassák el.
A peres és nemperes ügyiratok kézbesítésére és a jogsegély iránti megkeresések teljesítésére irányuló kérelmen fel kell tüntetni:
a) azt a hatóságot, amelyiktől az ügyirat származik;
c) a felek családi nevét, utónevét, perbeli állását, foglalkozását, lakó- vagy tartózkodási helyét és a lehetőségekhez mérten állampolgárságát is; a jogi személyek vonatkozásában cégüket és székhelyüket;
d) adott esetben a felek képviselőinek családi nevét, utónevét és címét;
e) a címzett nevét és címét;
f) a jogsegély iránti kérelem vonatkozásában a teljesítendő megkeresés jellegét és adott esetben a tanúknak felteendő kérdéseket;
g) bűnügyekben az elkövetett bűncselekmény törvényi minősítését.
A megkeresett Fél az ügyiratokat saját törvényeinek megfelelően kézbesíti.
Ha az ügyiratokat nem az ő nyelvén szövegezték, vagy azokhoz nem csatoltak megfelelően hitelesített fordítást, a megkeresett Fél ezeket az ügyiratokat csak akkor kézbesíti a címzettnek, ha az hajlandó azokat átvenni.
(1) Ha nem közlik pontosan annak a személynek a címét, akit tanúként kell megidézni, vagy akinek iratot kell kézbesíteni, vagy ha a cím pontatlannak bizonyul, a megkeresett hatóság a lehetőséghez képest megállapítja a pontos címet.
(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a kérelem teljesítésére, azt hivatalból és késedelem nélkül megküldi az illetékes hatóságnak és erről a megkereső hatóságot értesíti.
Az iratok kézbesítésére vonatkozó igazolást a megkeresett Fél törvényeinek megfelelően kell kiállítani. Ez tartalmazza a kézbesítés helyét és időpontját, valamint annak a személynek a nevét, aki az iratokat megkapta.
(1) Annak az igazságügyi hatóságnak, amely jogsegély iránti megkeresést kapott, azt szükség esetén ugyanazon kényszereszközök alkalmazásával kell végrehajtania, mint a saját állama hatóságaitól eredő megkeresések esetében.
(2) A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság kellő időben tudatja a megkereső hatósággal és az érdekelt felekkel azt az időpontot és azt a helyet, ahol és amikor a jogsegély iránti megkeresést teljesítik.
Abban az esetben, ha a kérelemnek nem lehetett eleget tenni, a megkeresett Fél haladéktalanul visszaküldi az iratokat a megkereső Félnek, közölve azt az indokot, amiért a teljesítés nem történhetett meg.
A peres és nemperes iratok kézbesítése és a jogsegély iránti megkeresésének teljesítése fejében a megkereső Fél nem köteles semmilyen költségtérítésre, kivéve a szakértői díjait és költségeit, amelyeknek összegét és jellegét közölni kell a megkereső Féllel.
A Szerződő Felek megtagadhatják a jogsegély iránti kérelem teljesítését, ha:
a) A megkeresett Fél azt a bűncselekményt, amelyre nézve a jogsegélyt kérték, politikai bűncselekménynek vagy ezzel összefüggő bűncselekménynek tekinti;
b) A jogsegély tárgyát képező bűncselekményt a megkeresett Fél katonai kötelezettség megsértésével elkövetett bűncselekménynek tekinti;
c) A kérelem alapjául szolgáló cselekmény nem büntethető a megkeresett Fél jogszabályai szerint;
d) A megkeresett Fél úgy véli, hogy a kérelem teljesítése sértheti szuverenitását, biztonságát és közrendjét, vagy törvényhozásának alapelveit.
Az illeték-, adó-, vám- és valutaügyek vonatkozásában a jogsegélyt az ebben a fejezetben szabályozott feltételek között is csak akkor teljesítik, ha azt egyes bűncselekményekre, vagy a bűncselekmények adott csoportjára nézve a Szerződő Felek levélváltás útján elhatározzák.
A tanúk és szakértők védelme
Azt a tanút vagy szakértőt, aki idézés alapján megjelent a megkereső Fél valamelyik igazságügyi hatósága előtt, bármilyen állampolgárságú is, nem lehet a megkereső Fél területén büntetőeljárás alá vonni, letartóztatni vagy vele szemben büntetést végrehajtani olyan bűncselekmény miatt, amely annak a pernek tárgyát képezi, amelyben őt megidézték, vagy más olyan bűncselekmény miatt, amit a megkeresett Fél területéről történt távozását megelőzően követtek el.
A 20. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a tanú vagy szakértő nem hagyta el a megkereső Fél területét attól az időponttól számított 15 napon belül, amikor az igazságügyi hatóság közli vele, hogy jelenlétére többé nincs szükség. Az említett határidőbe nem számít be az az időtartam, amely alatt a tanú vagy szakértő rajta kívül álló okból nem tudta elhagyni a Fél területét.
Az anyakönyvi kivonatok megküldése
A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik a területükön kiállított, átírt, vagy helyesbített anyakönyvi kivonatokat, valamint a bíróságaik által az ilyen ügyekben hozott azon jogerős határozatokat, amelyek a másik Fél állampolgáraira vonatkoznak.
Ez a közlés ingyenesen és késedelem nélkül történik, diplomáciai úton.
A bírósági határozatok
és a választottbírósági ítéletek elismerése
és végrehajtása
(1) A Szerződő Felek elismerik és területükön végrehajtják az e Szerződés hatálybalépését követően hozott alábbi bírósági határozatokat:
a) a polgári ügyekben hozott jogerős és végrehajtható bírósági határozatokat; a „polgári ügyben” kifejezés magában foglalja a kereskedelmi jogot, a családi jogot és a személyi állapotot is;
b) a büntetőügyekben hozott jogerős és végrehajtható bírósági határozatokat, a károk megtérítése és a javak visszaadása tekintetében;
c) a polgári ügyekben az igazságügyi hatóságok előtt megkötött egyezségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírósági határozatoknak kell tekinteni azokat a határozatokat is, amelyeket valamelyik Szerződő Fél olyan szervei hoztak örökösödési ügyben, melyek e Szerződő Fél törvényhozása szerint ilyen ügyben jogosultak eljárni.
A 23. cikkben említett bírósági határozatokat az alábbi feltételek esetén kell elismerni és végrehajtani:
a) ha a határozat meghozatalára a bíróságnak joghatósága volt. A megkereső Fél bíróságának joghatósága nem érvényesül, ha a megkeresett Fél joga az ügyben saját bíróságának kizárólagos joghatóságát mondja ki;
b) ha a bírósági határozat jogerős és végrehajtható a megkereső Fél joga szerint;
c) ha a bírósági határozat elismerése vagy végrehajtása nem sérti a megkeresett Fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy törvényhozásának alapelveit;
d) ha - ugyanabban az ügyben - nem hozott korábban a megkeresett Fél valamelyik illetékes igazságügyi hatósága jogerős határozatot;
e) ha az a személy, aki ellen a bírói határozatot hozták, a perben megjelent, vagy annak ellenére volt távol, hogy az idézést kellő időben megkapta.
A hirdetményi idézést nem lehet figyelembe venni.
(1) A határozat végrehajtásának engedélyezésére irányuló kérelmet mindegyik érdekelt fél közvetlenül benyújthatja a megkeresett Fél illetékes igazságügyi hatóságánál, vagy a megkereső Fél azon igazságügyi hatóságánál, amely első fokon hozott határozatot.
(2) A határozat végrehajtásának engedélyezésére irányuló kérelemhez mellékelni kell a következőket:
a) a bírósági határozat vagy a bírói egyezség hitelesített másolatát, valamint egy igazolást arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, amennyiben ez nem tűnik ki magából a határozatból;
b) igazolást arról, hogy azt a távollevő felet, akivel szemben a határozatot hozták, kellő időben idézték meg, a megkereső Fél jogszabályainak megfelelően;
c) a fenti a) és b) pontokban említett ügyiratok hitelesített fordítását, valamint a kérelem fordítását, amennyiben azt nem a megkeresett fél nyelvén szövegezték.
(3) Magát a végrehajtás iránti kérelmet a határozat végrehajtásának engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg lehet benyújtani.
(1) A megkeresett Fél igazságügyi hatóságai döntenek a határozat végrehajtásának elrendelése iránti kérelem tárgyában és a végrehajtást törvényhozásuknak megfelelően engedélyezik, kivéve, ha a Szerződés ezzel ellentétesen rendelkezik.
(2) Az az igazságügyi hatóság, amelyhez a végrehajtás engedélyezése iránti kérelmet intézték, annak ellenőrzésére szorítkozik, hogy fennállnak-e a 24. és 25. cikkben megszabott feltételek; igenlő esetben a végrehajtást engedélyezi.
(1) Ha a peres felek egyikét, akit a 2. cikk alkalmazásával mentesítettek a perköltség-biztosíték letétele alól, jogerős bírói határozattal arra kötelezik, hogy fizesse meg a perköltségeket, akkor ezt a határozatot a másik Szerződő Fél területén ingyenesen hajtják végre a másik perbeli Fél kérelmére.
A megkereső állam által előlegezett perköltségeket képviselő összegeket, valamint azokat az illetékeket és díjakat, amelyek alól a vesztes felet mentesítették, be kell hajtani és a szóban forgó állam diplomáciai képviseletének vagy konzulátusának rendelkezésére kell bocsátani, hogy a megkeresett állam jogszabályainak megfelelően biztosítsa azok átadását vagy átutalását.
(2) Az előző bekezdésben említett kérelemhez mellékelni kell a perköltségek összegét meghatározó bírósági határozat megfelelő részének hitelesített másolatát és egy igazolást arról, hogy a határozat jogerős, továbbá a szóban forgó ügyiratok hitelesített fordítását.
(3) Az az igazságügyi hatóság, amely engedélyezi a végrehajtást, annak ellenőrzésére szorítkozik, hogy fennállnak-e az e cikkben megszabott feltételek.
A Szerződő Felek saját törvényeiknek megfelelően ismerik el és engedélyezik a kereskedelmi ügyekben a másik Fél területén hozott választottbírósági ítéleteknek saját területükön történő végrehajtását.
A polgári ügyekben a Szerződő Felek egyikének területén hozott választottbírósági ítéleteket a 24. és 25. cikk feltételei szerint annak megfelelően ismerik el és hajtják végre a másik Fél területén, ahogyan ezek a feltételek a választottbírósági ítéletekre alkalmazhatók.
A bírósági határozatok, a választottbírósági ítéletek és a bírósági egyezségek végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések alkalmazása nem sértheti a Szerződő Feleknek a követelések, fizetőeszközök és javak átadására, kivitelére és átutalására vonatkozó törvényeit.
A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ebben a fejezetben meghatározott szabályok szerint és feltételek között - abból a célból, hogy a másik Fél területén büntetőeljárást indítsanak ellenük, velük szemben ítéletet hozzanak, vagy a kiszabott szabadságvesztés-büntetést végrehajtsák - kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik területükön tartózkodnak.
A kiadatásnak csak akkor van helye, ha a cselekmény mindkét Szerződő Fél törvényei szerint büntetendő.
A kiadatásnak továbbá csak akkor van helye, ha a bűncselekmény mindkét Szerződő Fél törvényének megfelelően egy évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetéssel büntethető, vagy ha a kiszabott büntetés hat hónapnál hosszabb szabadságvesztés.
a) azok a személyek, akik a kiadatási kérelem időpontjában a megkeresett Fél állampolgárai;
b) azok a személyek, akiknek a kiadatását a megkeresett Fél jogszabályai tiltják.
a) ha a bűncselekményt a megkeresett Fél területén követték el;
b) ha a bűncselekményt, amellyel kapcsolatban a kiadatást kérték, a megkereső Fél területén kívül követték el és a megkeresett Fél törvényhozása nem teszi lehetővé a területén kívül elkövetett ilyen bűncselekmény üldözését;
c) ha azt a bűncselekményt, amellyel kapcsolatban a kiadatást kérték, a megkeresett állam politikai bűncselekménynek, vagy egy ilyen bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekinti.
Bármelyik Szerződő Fél államfőjének, vagy az államfő családtagjának élete elleni merényletet a Szerződő Felek nem tekintik politikai bűncselekménynek;
d) ha az a bűncselekmény, amellyel kapcsolatban a kiadatást kérték, a katonai kötelezettség megsértésével elkövetett bűncselekményt képez;
e) ha a két Szerződő Fél törvényeinek megfelelően a büntetőeljárás csak a sértett személy előzetes feljelentése alapján indítható meg;
f) ha a bűncselekmény, amellyel kapcsolatban a kiadatást kérték, a Szerződő Felek egyikének jogszabályai szerint elévült, vagy közkegyelem alá esett, vagy amennyiben más olyan törvényes ok áll fenn, amely kizárja a büntetőeljárás megindítását, vagy a büntetés végrehajtását;
g) ha a bűncselekmény tárgyában, amellyel kapcsolatban a kiadatást kérték a megkeresett Fél illetékes bírósága jogerős határozatot hozott, vagy ha a bűncselekményre vonatkozóan a büntetőeljárást a megkeresett Fél illetékes hatóságai megszüntették.
Az illeték-, adó-, vám- és valutaügyek vonatkozásában a kiadatásnak az ebben a fejezetben szabályozott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha azt egyes bűncselekményekre, vagy a bűncselekmények adott csoportjára nézve a Szerződő Felek levélváltás útján elhatározzák.
A kiadatás elhalasztható, ha azon személy ellen, akinek a kiadatását kérték, a megkeresett állam igazságügyi hatóságai előtt büntetőeljárás van folyamatban, vagy akinek e hatóságok által kiszabott szabadságvesztés-büntetést kell töltenie.
Elhalasztás esetén a kiadatásra csak a jogerős bírói határozatot követően, vagy elítélés esetében a büntetés végrehajtását követően kerülhet sor.
Abban az esetben, ha az elhalasztás következtében az eljárás elévülése következnék be, vagy akadályozhatná a tények megállapítását, ideiglenes kiadásnak van helye azzal a kifejezett feltétellel, hogy a kiadott személyt azon eljárási cselekmények végeztével, amelyekre nézve a kiadatást engedélyezték, vissza fogják szállítani.
A kiadott személy ellen nem folytatható büntetőeljárás és nem ítélhető el más bűncselekmény miatt, mint amelyre nézve a kiadatás történt; ugyanígy nem hajtható rajta végre más büntetés, mint amellyel kapcsolatban a kiadatás történt; ezenkívül harmadik állam részére sem adható ki, kivéve:
a) ha a megkeresett Fél ehhez hozzájárul, vagy
b) ha az érintett személy - bár erre lehetősége volt - nem hagyta el a megkereső ország területét a jogerős bírói határozat hozatalát, vagy elítélés esetében a büntetés végrehajtását követő egy hónap elteltével, illetve ha oda visszatért, miután azt már elhagyta.
(1) A kiadatási kérelmet írásban kell előterjeszteni és diplomáciai úton kell megküldeni. A két Fél közötti minden további érintkezés ugyanezen az úton történik.
(2) A megkeresett Félhez intézett kiadatási kérelemhez mellékelni kell a következőket:
a) az elfogatóparancs megfelelő hitelesített másolatát, vagy minden olyan egyéb iratot, amely azonos hatályú és abban az esetben, ha a kiadatást büntetés végrehajtása végett kérték, a jogerős határozat megfelelő hiteles másolatát. Abban az esetben, ha az elfogatóparancs, vagy ezzel egyenértékű irat nem tesz említést az elkövetés helyéről és idejéről, vagy nem közli azok törvényi minősítését, ezeket az elemeket kellően kiállított mellékletben kell pontosan meghatározni;
b) az alkalmazandó törvényszövegek másolatát;
c) a büntetés még nem végrehajtott tartamára vonatkozó tájékoztatásokat abban az esetben, ha elítélt személy kiadatási kérelméről van szó, és az illető a reá kiszabott büntetésnek csupán egy részét állta ki;
d) minden olyan közlést, ami meghatározhatja annak a személynek személyazonosságát, akinek kiadatását kérték.
(3) A megkeresett Fél kiegészítő tájékoztatást kérhet abban az esetben, ha az előző pontban említett közlések nem teljesek. A másik Félnek erre a kérelemre két hónapon belül kell válaszolni; ez a határidő 15 nappal meghosszabbítható a Szerződő Felek közötti közös megállapodás alapján.
Ha a megkereső Fél a meghatározott határidőn belül nem szolgáltatja a kiegészítő tájékoztatást, a megkeresett Fél a kiadatási eljárást felfüggesztheti és a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti.
Ha a kiadatás feltételei fennállnak, a megkeresett Fél haladéktalanul foganatosítja annak a személynek letartóztatását, akinek a kiadatását kérték.
Sürgősség esetén a kiadatási kérelem kézhezvételét megelőzően is sor kerülhet a kiadni kért személy ideiglenes letartóztatására, amennyiben a megkereső Fél ezt kéri. Ennek a Félnek meg kell említenie az elfogatóparancsot, vagy más ezzel egyenértékű iratot, vagy a szóban forgó személy ellen hozott jogerős határozatot, közölve, hogy a kiadatási kérelmet később fogja megküldeni.
Az ideiglenes letartóztatási kérelem postán, táviratilag vagy telex útján is megküldhető.
A megkereső Felet azonnal értesíteni kell az előző bekezdés szerint teljesített letartóztatásról.
Az ideiglenes letartóztatás időtartama nem lépheti túl az egy hónapot. Ez az idő a megkereső Fél kérelmére 15 nappal meghosszabbítható.
A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet a kiadatásra vonatkozó határozatáról.
A kérelem teljesítése esetén a megkereső Felet tájékoztatni kell az átadás helyéről és időpontjáról.
Ha a megkereső Fél megbízottjai nem jelennek meg a megadott helyen és időben a kiadásra került személy átvétele céljából és a megkereső Fél nem kér halasztást, az említett személyt azonnal szabadlábra kell helyezni. Ebben az esetben, ha a kiadatási kérelmet megújítják, az elutasítható.
Az előző bekezdésben említett halasztás nem léphet túl 15 napot.
Abban az esetben, amikor kivételes körülmények akadályozzák a kiadásra kerülő személy átadását vagy átvételét, az érdekelt Fél erről a meghatározott határidő letelte előtt tájékoztatja a másik Felet, a két Fél olyan határidőn belül állapodik meg egy másik átadási időpontban, amely a kivételes körülmények megszűnésének időpontjától számított 15 napot nem lépheti túl.
Ha ugyanazon személy kiadatását több állam kérte, akár azonos, akár különböző cselekmények miatt, a megkeresett Fél a kiadni kért személy állampolgárságának, valamint a kérelmek időpontjainak, a bűncselekmény helyének és súlyosságának figyelembevételével dönt.
Ha a kiadott személy kivonja magát a büntetőeljárás, vagy a büntetés végrehajtása alól és a megkeresett Fél területére tér vissza, újból kiadható. Ebben az esetben nem kell már mellékelni a kérelemhez a 37. cikkben említett iratokat.
A megkereső Fél kérelmére a megkeresett Fél átadja részére:
a) azokat a tárgyakat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak; ezeket a tárgyakat abban az esetben is át kell adni, ha a kiadatás haláleset, szökés vagy más körülmények miatt nem teljesíthető;
b) a bűncselekményből eredő tárgyakat, vagy azokat, amelyek annak elkövetésére szolgáltak.
Ha az átadni kért tárgyakra a megkeresett Félnek van szüksége büntetőeljárásban, azok ideiglenesen visszatarthatók, vagy a visszaszolgáltatás feltételével adhatók ki.
A megkeresett Félnek vagy harmadik személyeknek a szóban forgó tárgyakra vonatkozó jogai érintetlenül maradnak. Ha ilyen jogok fennállnak, az említett tárgyakat a lehető leghamarabb vissza kell szolgáltatni a megkeresett Félnek.
A pénzösszegek vagy javak átutalása a megkeresett Fél törvényeinek megfelelően történik.
A Szerződő Felek engedélyezik a másik Fél kérelmére a valamely harmadik állam által kiadott személyeknek területükön történő átszállítását.
Ha az átszállítási kérelem megfelel e fejezet által szabályozott kiadatási kérelem feltételeinek, a megkeresett Fél engedélyezi az átszállítást. Ennek hiányában erre nem köteles.
A kiadatási eljárással okozott költségek a megkeresett Felet terhelik egészen a kiadott személy átadásának időpontjáig.
Az átszállítás által okozott költségek a megkereső Felet terhelik.
A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a kiadott személlyel szemben megindított büntetőeljárás eredményéről. Jogerős határozat esetén annak egyik másolatát megküldik a másik Félnek.
Büntetőeljárás iránti kérelem
A megkeresett Fél kötelezettséget vállal arra, hogy - amennyiben erre joghatósága van - büntetőeljárást indít azon saját állampolgárai ellen, akik a másik állam területén olyan bűncselekményeket követtek el, amelyeket a két államban bűntettként vagy vétségként büntetnek, abban az esetben, ha a másik Fél diplomáciai úton a büntetőeljárás megindítására irányuló kérelmet intéz hozzá a birtokában levő iratok, okiratok, tárgyak és tájékoztatások kíséretében. A megkereső Felet tájékoztatni kell kérelmének elintézéséről.
Az elítélésekről szóló értesítések,
valamint a bűnügyi
nyilvántartás kivonatainak kicserélése
A Szerződő Felek közlik egymással a másik Fél állampolgáraival szemben hozott szabadságvesztés-büntetésekre vonatkozó jogerős ítéleteket. Ezzel egyidejűleg adott esetben megküldik az elítéltek ujjlenyomatait is.
A Szerződő Felek közlik a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak kérelmére a büntetőeljárás alá vont vagy elítélt személyek előéletére vonatkozó adatokat.
(1) Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Tuniszban ki kell cserélni.
(2) A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított harmincadik napon lép hatályba.
(3) A Szerződés meghatározatlan időre szól. A Szerződést akármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja. A felmondás hat hónappal azután lép hatályba, hogy azt a másik Szerződő Féllel írásban közölték.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült Budapesten, az 1982. évi december hó 6. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar, arab és francia nyelven. A magyar és az arab szöveg eltérő értelmezése esetén a francia szöveg az irányadó.
3. §3 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azonban 1984. november hó 24. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.