1986. évi 8. törvényerejű rendelet
1986. évi 8. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban 1985. évi január hó 18. napján aláírt szerződés kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten 1986. január 17-én cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában az 1985. évi január hó 18. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
„Szerződés
a Magyar Népköztársaság
és a Vietnami Szocialista Köztársaság között
a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyről
a Magyar Népköztársaság
és a Vietnami Szocialista Köztársaság között
a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának Elnöke,
attól az óhajtól vezettetve, hogy tovább erősítsék a két ország közötti baráti kapcsolatokat és fejlesszék országaik együttműködését a jogsegélykapcsolatok területén,
elhatározták, hogy szerződést kötnek a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyről;
e célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
dr. Markója Imre igazságügy-minisztert,
a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának Elnöke
Phan Hien igazságügy-minisztert,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk törvényes védelmét illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
(3) E Szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a jogi személyekre is, amelyek a Szerződő Felek területén azok jogszabályainak megfelelően jöttek létre, valamint más olyan szervezetekre is, amelyek a bírósági eljárásban félként szerepelhetnek.
2. cikk
Jogsegély nyújtása
(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.
3. cikk
Az érintkezés módja
(1) A 2. cikkben említett hatóságok a jogsegélyforgalom során a Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai, illetőleg Legfőbb Ügyészségei útján érintkeznek egymással, kivéve ha e Szerződés másképpen rendelkezik.
(2) A polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok a jogsegély iránti megkereséseiket a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokhoz intézik, amennyiben a jelen Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.
4. cikk
A jogsegély terjedelme
(1) A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, különösen házkutatásra, lefoglalásra, zárlat foganatosítására, tárgyi bizonyítékok megküldésére, felek, terheltek, tanúk, szakértők és egyéb személyek meghallgatására, szemle foganatosítására, kézbesítési kérelmek elintézésére, ügyiratok megküldésére, valamint okiratok kiállítására és megküldésére.
(2) A jogsegély az egyik Szerződő Fél területén tartózkodó azon személy címének megállapítására is kiterjed, aki ellen a másik Szerződő Fél területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy polgári vagy családjogi igénnyel lép fel, továbbá azon személy munkahelyének és jövedelme összegének megállapítására is, akivel szemben tartási igényt jelentenek be. Az ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése céljából a megkereső Szerződő Fél az ügyben minden rendelkezésére álló adatot közöl.
5. cikk
A jogsegély iránti megkeresés alakiságai
(1) A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság megjelölését;
b) a megkeresett hatóság megjelölését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;
d) azoknak a személyeknek a családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, szükség esetén állampolgárságát, foglalkozását, akikre a megkeresés vonatkozik; bűnügyekben ezenkívül - lehetőség szerint - a terhelt vagy elítélt születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;
e)a jogi képviselők nevét és lakcímét;
f) a megkeresés lényegét és a megkeresés teljesítéséhez szükséges felvilágosításokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását is.
(2) A jelen Szerződés alapján továbbítandó iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.
6. cikk
Az elintézés módja
(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban a megkereső hatóság kérelmére különleges eljárási szabályokat is alkalmazhat, ha ez nem áll ellentétben saját jogrendszerének kötelező rendelkezéseivel.
(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt eljuttatja az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a jogsegély teljesítésének helyét és idejét.
(4) A jogsegély iránti kérelem elintézése után, vagy ha a jogsegély nem teljesíthető, a megkeresett hatóság az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi. A teljesítés akadályát közölni kell.
7. cikk
Tanúk, szakértők és egyéb személyek védelme
(1) Az a tanú vagy szakértő, bármilyen állampolgárságú legyen is, aki idézésre önként megjelenik a megkereső Szerződő Félnek a 2. cikkben említett hatóságai előtt, ezen államban nem vonható büntető eljárás hatálya alá, nem tartóztatható le, nem vethető alá az egyéni szabadságát érintő bármiféle korlátozásnak olyan cselekményekért vagy büntető ítéletek alapján, amelyekre a megkereső állam területére való belépését megelőző időben került sor.
(2) Az a terhelt - bármilyen állampolgárságú legyen is -, akit a megkereső Szerződő Fél bíróságai elé idéztek abból a célból, hogy feleljen azon cselekményekért, amelyek folytán ellene büntető eljárást indítottak, ezen államban nem vonható büntető eljárás hatálya alá, nem tartóztatható le, nem vethető alá az egyéni szabadságát érintő bármiféle korlátozásnak olyan cselekményekért vagy büntető ítéletek alapján, amelyekre a megkereső Szerződő Fél területére való belépését megelőző időben került sor, amennyiben azok nincsenek feltüntetve az idézésben.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett mentesség megszűnik akkor, ha a tanú vagy a szakértő, illetőleg a büntető eljárás alá vont személy attól a naptól számított tizenöt napon belül, amely naptól kezdődően a jelenlétét többé már nem tartották szükségesnek a 2. cikkben említett hatóságok, noha lehetősége volt elhagyni a megkereső Szerződő Fél területét, ott maradt, vagy miután azt elhagyta, oda visszatért.
8. cikk
(1) A tanú vagy a szakértő igényelheti utazási és tartózkodási költségeinek megtérítését, valamint díjazást igényelhet. Ezek a költségek a megkereső Szerződő Felet terhelik. A tartózkodási költségeket és díjazást legalább azon összegekkel azonos mértékben kell megállapítani, amelyeket azon Szerződő Félnél hatályban levő díjazások és rendelkezések állapítanak meg, ahol a meghallgatást foganatosítani kell.
(2) A tanú vagy a szakértő számára kérelmére a megkereső Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének útján előlegezni kell az utazási és tartózkodási költségek egészét vagy azok egy részét.
9. cikk
Kézbesítés
(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a saját területén az iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.
(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat nemét.
(3) Ha címzett nem található a kézbesítési kérelemben megjelölt címen, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.
10. cikk
A kézbesítés igazolása
A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni. A kézbesítést igazoló iratban fel kell tüntetni a kézbesítés idejét és helyét.
11. cikk
Kézbesítés saját állampolgárok részére
(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesítést eszközölni a másik Szerződő Fél területén.
(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.
12. cikk
A jogsegély költségei
(1) A jogsegély teljesítéséért a megkeresett Szerződő Fél költségmegtérítést nem igényelhet, a Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során a saját területükön felmerült költségeket.
(2) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg azt a Szerződő Felet illeti, amelynek a hatósága azt behajtotta.
13. cikk
Tájékoztatás
E Szerződés 3. cikk (1) bekezdésében megjelölt hatóságok kérelemre tájékoztatják egymást az államaik jogszabályairól.
14. cikk
Nyelvhasználat
A jogsegélykérelmeket, valamint ha e Szerződés eltérően nem rendelkezik a kísérő iratokat a megkereső hatóság saját nyelvén készíti el, és ahhoz a megkeresett hatóság nyelvén vagy francia nyelven készült fordítást csatol.
15. cikk
Okiratok
Az egyik Szerződő Fél területén a saját jogszabályai szerint kiállított hiteles okiratok a másik Szerződő Fél területén ugyanazzal a bizonyító erővel rendelkeznek, mint a másik Szerződő Fél területén kiállított megfelelő okiratok.
16. cikk
(1) A két Szerződő Fél egyikének illetékes hatóságai által kiállított közokiratokat, valamint a hivatalos záradékkal, így a nyilvántartásba bevezetés, bizonyos meghatározott keltezés, aláírás vagy azonosság igazolására vonatkozó záradékkal ellátott magánokiratokat a másik Szerződő Fél területén való bemutatásakor nem szükséges felülhitelesítéssel, tanúsítvánnyal vagy bármely más ezekkel egyenértékű alakisággal ellátni.
(2) Ezeket az okiratokat úgy kell megszerkeszteni, hogy hitelességük kitűnjék, különösen el kell látni őket a kiadásra vagy fordításra jogosult hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével, amennyiben kiadmányról van szó, az említett hatóságnak igazolnia kell az eredetivel való egyezést. Ha valamely okirat hitelességét illetően kétség merül fel, felvilágosítást lehet kérni az illetékes hatóságok útján.
17. cikk
A jogsegély megtagadása
A jogsegély iránti kérelem teljesítését a megkeresett Szerződő Fél megtagadhatja, ha megítélése szerint az sértené szuverenitását, közrendjét vagy jogrendszerének alapelveit.
18. cikk
Tárgyak kiadása és pénzösszegek átutalása
Ha a Szerződés rendelkezései alapján vagyontárgyak, fizetőeszközök vagy követelések átadására, kivitelére, illetőleg átutalására kerül sor, ez a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően történik.
MÁSODIK RÉSZ
JOGSEGÉLY POLGÁRI ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEKBEN
Eljárásjogi rendelkezések
19. cikk
Perköltségbiztosíték alóli mentesség
Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén nem kötelezhető perköltségbiztosíték vagy bármely más biztosíték letételére azért, mert külföldi.
20. cikk
Ha az előző cikk alapján biztosíték letétele alól mentes felet az eljárási költségek viselésére köteleztek, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az eljárási költségek tekintetében a végrehajtási eljárást költség- és illetékmentesen indítja meg.
21. cikk
(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költséget megállapító bírói határozat hitelesített másolatát, valamint a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát igazoló bírói végzést.
(2) Az (1) bekezdésben említett iratokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy
a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e,
b) a jelen cikk (1) bekezdésében említett iratok hiteles fordítással vannak-e ellátva.
22. cikk
Az eljárási költségek végrehajtására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni:
a) annál a bíróságnál, amely a költségre vonatkozó határozatot hozta vagy annál, amely az ügyben első fokon határozott; a bíróság, melynél a kérelmet előterjesztették, azt a jelen Szerződés 3. cikk (1) bekezdésében megállapított módon küldi meg a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának, vagy:
b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes, feltéve, ha a kérelmező ennek a Szerződő Félnek a területén lakik.
23. cikk
(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül dönt.
(2) A végrehajtási eljárás megindítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.
24. cikk
Költségkedvezmények
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén az e Fél jogszabályai által szabályozott költségkedvezményekben, ideértve az ingyenes jogi képviselet kedvezményét is, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.
(2) A költség- és illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog minden eljárási cselekményre kiterjed, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.
(3) Ha a fél az egyik Szerződő Fél joga szerint költség- és illetékmentesség, valamint illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesül, az a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.
25. cikk
(1) A kérelmező személyi, családi és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van. Ugyanaz vonatkozik a kérelmező keresetére is.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén nincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli hatósága állíthatja ki.
(3) Az a bíróság, amely a költségmentességi kérelemről határoz - ha szükségesnek találja - a 3. cikkben meghatározott úton kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
26. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentesség, az illetékfeljegyzési jog vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, ez iránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Ez a bíróság a jegyzőkönyvet a 25. cikkben megjelölt bizonyítvánnyal és a fél által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a 3. cikkben meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához juttatja el.
(2) A jegyzőkönyvet annak a bíróságnak a nyelvén kell kiállítani, amely ezt készíti.
27. cikk
Anyakönyvi kivonatok
és egyéb okiratok megküldése
és egyéb okiratok megküldése
(1) Mindegyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - köteles a másik Szerződő Fél részére megküldeni az anyakönyvi kivonatokat, képesítésre és szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyes jogait és érdekeit érintik.
(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat a másik Szerződő Félnek diplomáciai úton, fordítás nélkül, költség- és illetékmentesen kell megküldeni.
Személyes jog
28. cikk
Jog- és cselekvőképesség
(1) A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy az állampolgára.
(2) A mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötött ügyletek esetében a cselekvőképességre az ügylet megkötése helyének jogát kell alkalmazni.
(3) A Szerződő Felek valamelyikének területén székhellyel bíró jogi személy jogképességét annak a Szerződő Félnek a joga rendezi, mely szerint a jogi személy megalakult.
29. cikk
Eltűntnek és holtnak nyilvánítás
(1) Valamely személy eltűntnek nyilvánítására, illetőleg holtnak nyilvánítására, valamint a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életbenlétére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága a területén lakó személy kérelmére a másik Szerződő Fél állampolgárát eltűntnek vagy holtnak nyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha ehhez a kérelmezőnek e Szerződő Fél jogszabályai alapján jogi érdeke fűződik.
(3) A (2) bekezdés értelmében hozott határozat csak annak a Szerződő Félnek a területén hatályos, amelynek bírósága a határozatot hozta.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben az eljáró bíróság a saját jogát alkalmazza.
30. cikk
Szerződésen kívüli károkozás
(1) A szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a károkozó cselekmény történt. Ha azonban a feleknek a másik Szerződő Fél területén van a lakóhelyük, akkor ennek a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni.
(2) A szerződésen kívül okozott kárból eredő jogvitákra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a károkozó cselekmény történt, vagy amelynek területén az alperes lakóhelye van. Joghatósága van továbbá azon Szerződő Fél bíróságának is, melynek területén a felperes lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az alperes vagyona is ezen a területen van.
Családi jog
31. cikk
A házasságkötés
(1) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.
(2) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.
32. cikk
A házastársak személyes és vagyoni
jogviszonyai
jogviszonyai
(1) A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyait annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a területén a házastársaknak a közös lakóhelye van.
(2) Ha mindkét házastárs ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgára és egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek a házastársak az állampolgárai.
(3) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelye volt.
(4) Ha a (3) bekezdésben említett esetben a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, akkor azon Szerződő Fél jogát kell alkalmazni, mely bíróságának az ügyben joghatósága van.
(5) A házastársak személyes és vagyoni jogviszonyaiból származó jogviták elbírálására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, melynek jogát kell alkalmazni e cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően.
(6) A (4) bekezdésben említett esetben mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van.
33. cikk
A házasság felbontása
(1) Ha mindkét házastárs az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a kereset megindításakor mindketten a másik Szerződő Fél területén laknak, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a házastársak állampolgárai. A bontóperre mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága.
(2) Ha a bontókereset megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, és mindketten valamelyik Szerződő Fél területén, vagy egyikük az egyik, másikuk pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására bármelyik Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
34. cikk
A házasság érvénytelensége
(1) A házasságkötéshez szükséges alakiságok megsértése esetén a házasság érvénytelenségének megállapítására a házasságkötés helyének joga irányadó.
(2) A házasságkötés anyagi jogi feltételeinek megsértése esetén az érvénytelenség megállapítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastárs állampolgára.
(3) A bíróság joghatóságának megállapítására a 33. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
35. cikk
A szülők és gyermekek közötti jogviszony
(1) Az apaság vagy anyaság megállapítására, valamint az apaság vélelmének megdöntésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárságát a gyermek a születésével megszerezte.
(2) Az apaság (anyaság) elismerésének alakiságai tekintetében elég annak a Szerződő Félnek a jogszabályait megtartani, amelynek területén az elismerés történt.
36. cikk
(1) Egyébként a szülők és gyermekek közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.
(2) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de a másik Szerződő Fél területén lakik, a két Szerződő Fél joga közül a gyermekre kedvezőbb jogot kell alkalmazni.
37. cikk
A Szerződés 35. és 36. cikkében említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok hozatalára joghatósága van azon Szerződő Fél hatóságának, amelynek a gyermek állampolgára, amelynek a területén a gyermek lakóhelye van, és amelynek területén az adós lakóhelye van.
38. cikk
Gyámság és gondnokság
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben e szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt az állampolgára.
(2) A gyámrendelésre, gondnokság alá helyezésre, a gyámi, gondnoki tisztség ellátására, a gyám és gyámolt, gondnok és gondnokolt közötti jogviszonyra, a gyámság és gondnokság megszüntetésének feltételeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt, illetőleg gondokolt az állampolgára.
(3) A gyámi, illetőleg a gondnoki megbízatás elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok az állampolgára.
(4) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak gyámja vagy gondnoka lehet a másik Szerződő Fél állampolgára, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámi vagy gondnoki teendőket el kell látnia.
39. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetőleg vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos hatósági intézkedés szükséges, e másik Szerződő Fél hatósága a szóban forgó személy hazájának illetékes hatóságát haladéktalanul értesíti ennek diplomáciai vagy konzuli képviselete útján.
(2) Sürgős esetekben annak a Szerződő Félnek a hatósága, melynek területén az (1) bekezdésben említett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetőleg vagyona van, a körülményeknek megfelelően ideiglenes intézkedéseket (elhelyezés, tartás, gondozás) tehet; ezekről azonban a szóban forgó személy hazájának illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatnia kell ennek diplomáciai vagy konzuli képviselete útján. Ezek az intézkedések a hazai hatóság eltérő intézkedéséig maradnak hatályban.
40. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy olyan állampolgára tekintetében, akinek lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsági vagy gondnoksági ügyben intézkedést tegyen.
(2) A megkeresett hatóság a cselekvőképtelen személy személyállapotát érintő határozatok hozatalára nem jogosult, megadhatja azonban a gyámolt, illetőleg gondnokolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.
41. cikk
Örökbefogadás
(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.
(2) Ha a gyermek a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadás feltételeinek e másik Szerződő Fél joga szerint is fenn kell állniuk.
(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél jogszabályainak.
(4) Az örökbefogadásra irányuló eljárásra azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára. A (3) bekezdésben említett esetben az a hatóság jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy tartózkodási helye van vagy legutoljára volt.
(5) E cikk (1)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit az örökbefogadás jogi hatásaira, valamint az örökbefogadás megszüntetésére és ennek jogi hatásaira is megfelelően alkalmazni kell.
Öröklési jog
42. cikk
Egyenlő elbánás elve
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakban való törvényes vagy végrendeleti öröklés, valamint a végrendeletek alkotására és visszavonására való képesség tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek.
43. cikk
Az alkalmazandó jog
(1) Az ingó hagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlanhagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(3) Az ingók és az ingatlanok közötti megkülönböztetésre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, melynek területén a hagyatéki javak vannak.
44. cikk
Uratlan hagyaték
Ha az örökhagyó után örökösök nem maradtak, vagy az örökséget mindegyik érdekelt visszautasította vagy öröklési képességét mindegyik örökös elvesztette, az ingatlan arra a Szerződő Félre száll, amelynek területén az ingatlan fekszik, az ingóságok pedig azt a Szerződő Felet illetik, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
45. cikk
Végrendelet
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végintézkedés alakilag érvényes, ha megfelel:
a) azon állam jogának, amelynek területén készítették, vagy
b) azon Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végintézkedés vagy halála időpontjában állampolgára volt, vagy
c) azon állam jogának, amelyben az örökhagyónak a b) pontban említett időpontok valamelyikében lakóhelye vagy tartózkodási helye volt.
(2) E cikk (1) bekezdése a végrendelet visszavonására is vonatkozik.
(3) A végrendelet alkotására és visszavonására való képességre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt.
46. cikk
Joghatóság hagyatéki ügyben
(1) Az ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet - annak a Szerződő Félnek hatóságai jogosultak, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlanhagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek a hatóságai jogosultak, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az öröklési joggal kapcsolatos perekben is.
(4) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó hagyaték teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére a hagyatéki eljárást a másik Szerződő Fél hatósága folytatja le, ha ebbe valamennyi ismert helyen lakó vagy tartózkodó örökös beleegyezik.
47. cikk
Értesítés halálesetről
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén elhalálozik, az illetékes hatóság erről azonnal tájékoztatja az előbbi Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét. E hatóság minden rendelkezésre álló adatot közöl az esetleges örökösökről, ezek címéről vagy tartózkodási helyéről, a hagyaték jellegéről és - ha ilyen van - végintézkedés létezéséről. Amennyiben a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elhunyt egy másik államban vagyontárgyakat hagyott hátra, erről ugyancsak tájékoztatást ad az érdekelt félnek.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél hatósága azt észleli, hogy az örökös a másik Szerződő Fél állampolgára, köteles erről ennek diplomáciai vagy konzuli képviseletét tájékoztatni.
(3) Ha a halálesetről elsőnek a diplomáciai vagy konzuli képviselet szerzett tudomást, köteles erről a hagyatéki ügyekben illetékes szervet tájékoztatni, hogy e szerv megtehesse a hagyaték biztosításához szükséges intézkedéseket.
48. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára, akinek a másik Szerződő Félnél nincs lakóhelye, itteni tartózkodása során meghal, a hátrahagyott ingóságait minden külön eljárás nélkül a küldő Szerződő Fél konzuli tisztviselőjének ki kell szolgáltatni, feltéve, hogy az elhunytnak a fogadó Szerződő Félnél levő hitelezőinek igényeit kielégítették vagy biztosították.
(2) A konzuli tisztviselő jogosult a fogadó Szerződő Fél jogszabályainak figyelembevételével a hagyatékot külföldre küldeni.
49. cikk
A hagyaték biztosítása
(1) Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyatéki vagyon megőrzésére a szükséges intézkedéseket a belföldi jog szerint megtenni.
(2) A másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A képviselet az intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazottja útján közreműködhetik, kérésére a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.
50. cikk
A hagyatéki javak átadása
(1) Ha a hagyatékhoz tartozó ingók, vagy a hagyatéki ingóságok, illetőleg ingatlanok ellenértéke a hagyatéki eljárás lefolytatását követően olyan örökösöket illet, akiknek a lakó- vagy tartózkodási helye a másik Szerződő Fél területén van, akkor e javakat, vagy az értékesítésükből befolyt ellenértéket e Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell átadni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha
a) a hitelezők minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek területén a hagyatéki vagyontárgyak találhatók;
b) az örökségre vonatkozó összes adókat, illetéket és terheket kifizették, vagy azokra biztosítékot adtak.
Határozatok elismerése és végrehajtása
51. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy polgári és családjogi ügyben eljáró más hatósága által nem vagyonjogi ügyekben hozott határozatát a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy polgári és családjogi ügyekben eljáró más hatósága által vagyonjogi igények tekintetében a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős és végrehajtható határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni és végre kell hajtani. Ez a rendelkezés bűnügyekben érvényesített polgári jogi igény tekintetében hozott jogerős bírói határozatokra is vonatkozik.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szülői felügyelet, illetve a gyermekelhelyezés tekintetében hozott határozatokra is.
52. cikk
(1) A határozat végrehajtására vonatkozó kérelmet közvetlenül annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága előtt lehet előterjeszteni, melynek területén a határozatot végre kell hajtani. Előterjeszthető a kérelem annál a bíróságnál is, mely az ügyben első fokon hozott határozatot; ebben az esetben a kérelmet e Szerződés 3. cikke rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél bíróságának kell megküldeni.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a határozat 1 kiadmányát vagy hitelesített másolatát, és csatolni kell a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító igazolást, hacsak ez magából a határozatból nem tűnik ki;
b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet legalább az első tárgyalásra kellő időben és szabályszerűen megidézték és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, joghatályos módon képviseltethette magát;
c) az a) és b) pontokban említett okiratok hiteles fordítását annak a Szerződő Félnek a nyelvén, melynek területén a határozatot végre kell hajtani.
53. cikk
A bíróság a végrehajtási eljárás előtt - szükség esetén - a kérelmezőt megidézheti, tőle felvilágosítást kérhet, vagy hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság az adóst is meghallgathatja a végrehajtási kérelem felől, és felvilágosításokat kérhet attól a bíróságtól, mely a határozatot hozta.
54. cikk
(1) Annak a Szerződő Félnek a bírósága, melynek területén a határozatot végre kell hajtani, azt saját jogszabályainak megfelelően hajtja végre.
(2) A végrehajtás iránti kérelem felől határozó bíróság csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a végrehajtás e fejezetben meghatározott feltételei fennállnak-e.
(3) A végrehajtást szenvedő a határozat ellen felhozhatja annak a Szerződő Félnek a jogszabálya által lehetővé tett kifogásokat, melynek bírósága a végrehajtásról döntött.
55. cikk
A határozatok elismerésének és végrehajtásának
megtagadása
megtagadása
A határozatok elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha
a) az alperes vagy az a személy, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem bocsátkozott a perbe, mert részére vagy meghatalmazottjának kellő időben, szabályszerűen és a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelő módon nem kézbesítettek idézést;
b) a határozat ellentétes ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban hozott jogerős határozattal, amelynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik;
c) azon Szerződő Fél bíróságának, melynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, e Szerződés szerint kizárólagos joghatósága van az ügy elbírálására.
56. cikk
A végrehajtási költségek tekintetében annak a Szerződő Félnek jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
57. cikk
A jelen szerződés 51-56. cikkeinek rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.
HARMADIK RÉSZ
JOGSEGÉLY BÜNTETŐÜGYEKBEN
Kiadatás
58. cikk
Kiadatási bűncselekmények
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kérelemre a jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a büntetőeljárás lefolytatása, vagy a büntetés végrehajtása céljából a bűncselekmények elkövetőit egymásnak kiadják.
(2) A büntetőeljárás lefolytatása céljából való kiadatásnak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint legalább egy év, vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő. A büntetés végrehajtása céljából való kiadatásra olyan cselekmények esetében kerül sor, amelyek mindkét Szerződő Fél joga szerint büntetendők és a jogerősen kiszabott büntetés legalább egy év szabadságvesztés.
(3) A Szerződő Felek saját állampolgáraikat nem adják ki.
59. cikk
A kiadatás megtagadása
(1) Kiadatásnak nincs helye, ha
a) a büntetőeljárásnak vagy a büntetés végrehajtásának a megkeresett Szerződő Fél joga szerint elévülés vagy más, ugyanilyen hatályú törvényes ok miatt nincs helye;
b) a kiadni kért személyt a megkeresett Szerződő Fél bírósága ugyanazon bűncselekmény miatt már jogerősen bűnösnek mondta ki, vagy felmentette, illetőleg ha megszüntették vele szemben a büntetőeljárást, kivéve ha a határozat alapja a joghatóság hiánya volt;
c) a bűncselekményt mindkét Szerződő Fél joga szerint magánindítványra kell üldözni, és a magánindítványt nem terjesztették elő.
(2) Ezenfelül a kiadatás megtagadható, ha a bűncselekményt a megkeresett Szerződő Fél területén követték el.
60. cikk
Érintkezés kiadatási ügyekben
Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek igazságügy-miniszterei közvetlenül érintkeznek egymással. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.
61. cikk
Kiadatási kérelem
(1) A kiadatási kérelemben fel kell tüntetni a kiadni kért személy nevét, állampolgárságát, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét, a bűncselekmény jellegét és az okozott kárt.
(2) A kiadatási kérelemhez csatolni kell:
a) ha a kiadatást büntetőeljárás lefolytatása céljából kérik, az elfogatóparancs egy kiadmányát a tényállás leírásával és a jogi minősítéssel, ha pedig a kiadatást büntető ítélet végrehajtása céljából kérik, a jogerős ítélet egy kiadmányát;
b) a megkereső Szerződő Félnek a szóban forgó bűncselekmény minősítésére vonatkozó jogszabályai szövegét;
c) a kiadni kért személy személyleírását és ha lehetséges, az ujjlenyomatait és a fényképét.
(3) Ha olyan elítéltről van szó, aki már letöltötte a büntetésének egy részét, erről tájékoztatást kell adni.
62. cikk
Kiadatási letartóztatás
Ha a kiadatási kérelem megfelel e Szerződésben előírt feltételeknek, a kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek haladéktalanul intézkednie kell a kiadni kért személy letartóztatása iránt.
63. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
(1) Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja, és erre két hónapot meg nem haladó határidőt állapíthat meg. Ez a határidő kérelemre meghosszabbítható.
(2) Ha a kért tájékoztatást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem adják meg, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága megszüntetheti a kiadatási eljárást, és a kiadni kért személyt szabadlábra helyezheti.
64. cikk
Ideiglenes letartóztatás
(1) Sürgős esetben a kiadni kért személy letartóztatását a megkeresett Szerződő Fél e Szerződés 61. cikkének megfelelően előterjesztett kiadatási kérelem megérkezése előtt is foganatosíthatja. A megkereső Szerződő Fél tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet, hogy a szóban forgó személy ellen elfogatóparancsot adtak ki vagy ellene jogerős büntető ítéletet hoztak, valamint hogy a kiadatás iránti kérelmet haladéktalanul megküldi. Ilyen esetben a letartóztatást bármilyen hírközlési eszköz útján kérni lehet, amelynek írásos nyoma marad.
(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai ilyen kérelem nélkül is foganatosíthatják a területükön tartózkodó személy ideiglenes letartóztatását, ha tudomásuk van arról, hogy a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűncselekményt követett el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján foganatosított letartóztatásról haladéktalanul értesíteni kell a másik Szerződő Felet.
65. cikk
Az ideiglenes letartóztatás megszüntetése
A Szerződés 64. cikkének megfelelően letartóztatott személyt szabadlábra kell helyezni, ha a másik Szerződő Fél kiadatási kérelme a letartóztatást követő negyven nap alatt nem érkezik meg. Erről a szabadlábra helyezésről értesíteni kell a másik Szerződő Felet.
66. cikk
A kiadatás elhalasztása
Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél bírósága vagy ügyészsége más bűncselekmény miatt eljárást indított, vagy ennek a Szerződő Félnek a bírósága ezt a személyt más bűncselekmény miatt elítélte, a kiadatási kérelemre hozott határozat úgy is rendelkezhet, hogy a kiadatásra csak az eljárás befejezése, illetőleg a büntetés letöltése vagy elengedése után kerül sor.
67. cikk
Ideiglenes átadás
(1) A kiadni kért személy a 66. cikkben foglalt esetben is ideiglenesen átadható, ha a kiadatás elhalasztása folytán a cselekmény elévülne, vagy az a büntetőeljárás lefolytatását egyébként súlyosan hátráltatná.
(2) Az ideiglenesen átadott személyt, azoknak a büntetőeljárási cselekményeknek a befejeztével, amelynek céljára az ideiglenes átadás történt, vissza kell küldeni.
68. cikk
Eljárás több kiadatási kérelem esetén
Ha a kiadatást több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelmet teljesíti.
69. cikk
A felelősségre vonás korlátai
(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatási kérelem nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem vonható büntetőeljárás alá, nem büntethető meg és nem adható ki harmadik államnak. A hozzájárulást nem lehet megtagadni olyan bűncselekmény esetében, amely miatt a jelen Szerződés alapján kiadatásnak van helye.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdésben említett hozzájárulásra, ha a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét a büntetőeljárás befejezése, elítélése esetén pedig a büntetés kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el, vagy ha oda később önként visszatért. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területének elhagyásában saját hibáján kívül akadályozva volt.
70. cikk
Átadás
A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet az átadás helyéről és idejéről értesíteni. A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha a megkereső Szerződő Fél az értesítés elküldésétől számított egy hónapon belül nem veszi át.
71. cikk
Ismételt kiadatás
Ha a kiadott személy a büntetőeljárás alól kivonja magát és újra a megkeresett Szerződő Fél területére lép, őt újabb kérelemre le kell tartóztatni és minden további alakiság nélkül ki kell adni.
72. cikk
Átszállítás
(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérelmére engedélyezi azoknak a személyeknek a saját területén való átszállítását, akiket harmadik állam adott ki a másik Szerződő Félnek. A Szerződő Felek nem kötelesek engedélyezni az átszállítást abban az esetben, ha a Szerződés szerint nincs kiadatási kötelezettség.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet ugyanúgy kell előterjeszteni és elbírálni, mint a kiadatási kérelmet.
73. cikk
A büntetőeljárás eredményének közlése
A megkereső Szerződő Fél köteles a megkeresett Szerződő Felet a kiadott személy elleni büntetőeljárás eredményéről értesíteni. Ha a kiadott személy ellen jogerős ítéletet hoztak, ennek másolatát is meg kell küldeni.
74. cikk
Költségek
A kiadatás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek, míg az átszállítás költségei a megkereső Szerződő Felet terhelik.
75. cikk
Tárgyak kiadása
(1) A Szerződő Felek megkeresésre kiadják egymásnak:
a) azokat a tárgyakat, amelyeket az elkövető vagy más személy a kiadatási bűncselekmény útján szerzett;
b) azokat a tárgyakat, amelyek a büntetőeljárásban bizonyítási eszközül szolgálhatnak, ezeket még abban az esetben is ki kell adni, ha kiadatásra az elkövető halála vagy szökése miatt, illetőleg egyéb okokból nem kerül sor.
(2) Ha a kiadni kért tárgyakra mint bizonyítási eszközökre a megkeresett Szerződő Fél bíróságának vagy ügyészségének egyéb büntetőeljárásban van szüksége, a tárgyak kiadása az eljárás befejeztéig elhalasztható.
(3) Harmadik személynek a kiadandó tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Az olyan tárgyat, amelyre harmadik személynek joga van, az eljárás befejeztével a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett a megkeresett Szerződő Félnek vissza kell adni.
A büntetőeljárás átvétele
76. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél kívánságára saját joguk szerint büntetőeljárást indítanak azon állampolgáraik ellen, akik azzal gyanúsíthatók, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
(2) A büntetőeljárás megindítására vonatkozó olyan indítványok, amelyeket a sértett az egyik Szerződő Fél jogával összhangban a megkereső Szerződő Fél illetékes szervénél kellő határidőben benyújtott, a másik Szerződő Fél területén is érvényes.
(3) Ha az átvétel alapjául szolgáló bűncselekményből a sértettnek kártérítési igénye keletkezett és megfelelő kártérítési igényt terjeszt elő, ezt a sértett kérelmére az eljárás során figyelembe kell venni.
77. cikk
(1) A büntetőeljárás átvételére irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell a gyanúsított családi és utónevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, állampolgárságát, és az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, továbbá a tényállás leírását és a cselekmény jogi minősítését. Ezen kívül a megkereséshez mellékelni kell:
a) a bizonyítási eszközöket,
b) az ügyiratokat, vagy hiteles másolatait,
c) azoknak a jogszabályoknak a szövegét, amelyeket a cselekmény elkövetésének helyén irányadó jog szerint a cselekményre alkalmazni kell,
d) a büntetőeljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat.
(2) A mellékleteket nem kell fordítással ellátni.
(3) Ha a gyanúsított a büntetőeljárás átvételére irányuló megkeresés időpontjában letartóztatásban van, át kell szállítani a megkeresett Szerződő Fél területére.
(4) A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet értesíteni az eljárást befejező határozatról. A megkereső Szerződő Fél kívánságára e határozat kiadmányát is meg kell küldeni.
78. cikk
A büntetőeljárás átvétele iránti megkeresést az egyik Szerződő Fél igazságügy-minisztere vagy legfőbb ügyésze a másik Szerződő Fél legfőbb ügyészéhez intézi. Az igazságügy-miniszterek és a legfőbb ügyészek közvetlenül érintkeznek egymással, ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.
A szabadságvesztés büntetés
végrehajtásának átengedése
végrehajtásának átengedése
79. cikk
A Szerződő Felek átengedik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben saját bíróságaik által jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását, és ennek érdekében gondoskodnak az elítélt személyek átadásáról.
80. cikk
A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átengedésére akkor kerül sor, ha az a Szerződő Fél, amelynek bírósága az ítéletet hozta, ezt indítványozta, és ha az a Szerződő Fél, amelynek az elítélt állampolgára, hajlandó őt a Szerződés feltételei szerint a büntetés végrehajtása céljából átvenni.
81. cikk
Az elítélt büntetésének végrehajtása végett az ítélet jogerőre emelkedése után engedhető át annak a Szerződő Félnek, amelynek állampolgára.
82. cikk
Az az elítélt, akit büntetésének végrehajtása céljából az állampolgársága szerinti Szerződő Félnek átadnak, ugyanazon cselekmény miatt nem vonható újabb büntetőjogi felelősségre.
83. cikk
Az elítélt e szerződésben szabályozott eljárás szerint nem adható át, ha
a) annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek az állampolgára, az a cselekmény, mely miatt elítélték, nem bűncselekmény;
b) annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek állampolgára, ugyanazon cselekmény miatt már elítélték, vagy felmentették, vagy az ellene indított eljárást megszüntették, illetőleg ha ennek a Szerződő Félnek az illetékes hatóságai a büntetése végrehajtását elengedték;
c) a büntetés annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek az elítélt állampolgára, elévülés vagy ennek a Szerződő Félnek a jogában meghatározott egyéb ok miatt nem hajtható végre;
d) az elítélt lakóhelye annak a Szerződő Félnek a területén van, amelynek bírósága az ítéletet hozta.
84. cikk
(1) Az a Szerződő Fél, amelynek az elítélt állampolgára, az ítéletet hozó bíróság szerinti Szerződő Félnél kérheti a büntetés végrehajtása átengedése lehetőségének megvizsgálását.
(2) Az elítélt és hozzátartozói a büntetés végrehajtásának átengedése iránti kérelemmel az ítéletet hozó bírósághoz vagy annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához fordulhatnak, amelynek az elítélt az állampolgára. Az ilyen kérelem lehetőségére az elítéltet figyelmeztetni kell.
85. cikk
A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átengedésével kapcsolatos kérdésekben a Szerződő Felek igazságügy-miniszterei közvetlenül érintkeznek egymással. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.
86. cikk
(1) A büntetés végrehajtásának átengedése céljából az ítéletet hozó bíróság szerinti Szerződő Fél az előző cikkben szabályozott úton az elítélt állampolgársága szerinti Szerződő Félhez fordul indítványával. A megkeresés írásban történik. A megkereséshez mellékelni kell:
a) az ítélet egy példányát, az ítélet jogerőre emelkedését igazoló iratokat;
b) a büntetés letöltött részéről szóló iratot;
c) az elítélés alapjául szolgáló büntető törvény rendelkezéseinek szövegét;
d) ha mellékbüntetést szabtak ki és hajtottak végre, a végrehajtásról szóló iratot;
e) az elítélt személyi adatait és az állampolgárságára vonatkozó adatokat;
f) más olyan iratokat, amelyek csatolását a megkereső Szerződő Fél szükségesnek tart;
g) a megkeresésnek és mellékleteinek hiteles fordítását.
(2) A mellékleteket nem kell fordítással ellátni.
(3) Szükség esetén a megkeresett Szerződő Fél további iratokat vagy adatokat igényelhet.
87. cikk
A megkeresett Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül értesíti a megkereső Szerződő Felet a büntetés végrehajtásának a Szerződés feltételei szerinti átadásával kapcsolatos álláspontjáról.
88. cikk
Az elítélt átadásának helyét, idejét és módját a Szerződő Feleknek a 85. cikkben említett hatóságai állapítják meg.
89. cikk
(1) A büntetést a megkereső Szerződő Fél bírósága által meghozott ítéletnek megfelelően kell végrehajtani. Ez nem érinti e cikk (3) és (4) bekezdéseiben írt rendelkezéseket.
(2) A megkeresett Szerződő Fél bírósága a megkereső Szerződő Fél bírósága által meghozott ítélet alapján határozatot hoz annak végrehajtásáról; abban a szabadságvesztést ugyanolyan tartamban határozza meg, mint amilyet az ítélet kiszabott.
(3) Ha a megkeresett Szerződő Fél joga szerint az adott cselekményért kiszabható leghosszabb tartamú szabadságvesztés mértéke rövidebb az ítéletben kiszabott szabadságvesztésnél, a bíróság a saját államának joga szerint e cselekményért kiszabható leghosszabb tartamú szabadságvesztést állapítja meg.
(4) Ha a megkeresett Szerződő Fél államának a joga az adott cselekmény elkövetését nem fenyegeti szabadságvesztéssel, a bíróság saját államának joga szerint szab ki az ítéleti büntetésnek leginkább megfelelő büntetést.
(5) A megkereső Szerződő Fél területén már kitöltött büntetést teljes egészében be kell számítani, ha pedig szabadságvesztés helyett más büntetést alkalmaznak, a szabadságvesztés már kitöltött részét figyelembe kell venni.
(6) Ha az ítéletben kiszabott mellékbüntetést még nem hajtották végre, a megkeresett Szerződő Fél bírósága ezt a mellékbüntetést is végrehajtani rendeli, ha ilyen büntetés az elkövetett cselekmény miatt saját joga szerint is kiszabható. A mellékbüntetés megállapítására ennek a cikknek a szabályai alkalmazandók.
90. cikk
A büntetés végrehajtása végett átadott személy tekintetében az elítélésnek ugyanazok a jogkövetkezményei, mint a megkeresett Szerződő Fél joga szerint az ugyanilyen cselekmény miatt elítéltek esetében.
91. cikk
A megkeresett Szerződő Fél értesíti a megkereső Szerződő Felet a 89. cikk értelmében hozott bírósági határozatról.
92. cikk
(1) A szabadságvesztés büntetés átengedéséig le nem töltött büntetés végrehajtására úgyszintén az ítéletnek a megkeresett Szerződő Fél területén történő végrehajtásáról szóló határozat meghozatala után az elítéltnek a büntetés alól való teljes vagy részleges mentesítésére annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek az elítéltet átadták.
(2) Az elítéltet az a Szerződő Fél részesítheti egyéni kegyelemben, amelynek a büntetés végrehajtása céljából átadták.
(3) Az átadást követően a megkereső és a megkeresett Szerződő Fél államában hozott közkegyelmi rendelkezéseket egyaránt alkalmazni kell.
(4) Az átadott elítélt ügyében hozott ítélet felülvizsgálatára csak a megkereső Szerződő Fél bírósága jogosult.
93. cikk
(1) Ha a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átengedését követően az ítéletet a megkereső Szerződő Fél bírósága megváltoztatja, az erről szóló határozat másolatát és más szükséges iratokat meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél részére. E Fél bírósága az ilyen határozat végrehajtásáról a 89. cikkben szabályozott módon dönt.
(2) Ha a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átengedését követően az ítéletet annak a Szerződő Félnek a bírósága, melynek területén az ítéletet hozták, a büntetőeljárás megszüntetésével hatályon kívül helyezi, az erről szóló határozat másolatát végrehajtás végett haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél részére.
94. cikk
Ha a büntetés végrehajtásának átengedését követően annak a Szerződő Félnek a bíróságai, melyek az ítéletet hozták, az ítéletet hatályon kívül helyezik és új nyomozást vagy az ügy újbóli tárgyalását rendelik el, az erről szóló határozat másolatát és az ügy új elbírálásához szükséges egyéb iratokat meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél részére, hogy a saját joga szerint dönthessen az elítélt újbóli felelősségre vonásának kérdésében.
95. cikk
Az elítélt átadásával kapcsolatban az átadás előtt felmerült költségeket az a Szerződő Fél viseli, amely területén azok felmerültek. Az elítélt átadásával kapcsolatos egyéb költségeket, egyebek között az átszállítással kapcsolatos költségeket is a megkeresett Szerződő Fél viseli.
Egyéb bűnügyi jogsegély
96. cikk
Ítéletek közlése
(1) A Szerződő Felek közlik egymással azokat a jogerős büntető ítéleteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél bíróságai a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak.
(2) A közlés úgy történik, hogy a büntető ítéletekről készült bűnügyi nyilvántartólapok másolatait a Szerződő Felek legfőbb ügyészei egymásnak negyedévenként megküldik. Ugyanakkor meg kell küldeni az elítéltek rendelkezésre álló ujjlenyomatait is.
97. cikk
Tájékoztatás a bűnügyi nyilvántartóból
A Szerződő Felek bíróságai és ügyészségei kérelemre a bűnügyi nyilvántartóból költségmentes tájékoztatást adnak egymásnak.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
98. cikk
(1) A Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.
(2) A Szerződés attól a naptól számított hat hónapig marad hatályban, amikor a Szerződő Felek egyike a másik Szerződő Féllel írásban közli a Szerződés felmondására irányuló szándékát.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el a Szerződést.
Készült Hanoiban, 1985. év január hó 18. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar, vietnami és francia nyelven. Mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén a francia nyelvű szöveg irányadó.
(Aláírások.)
3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1986. évi február hó 16. napjától kell alkalmazni.
(2)3 E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1986. május 22. A törvényerejű rendeletet a 2018: LXXXVII. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte 2019. március 6. napjával.
3
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 164. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás