7001/1988. (IK 11.) IM irányelve
a jogszabályszerkesztésről1
1990.12.31.
A jogszabályok szerkesztésében és megszövegezésében az egységes gyakorlat kialakításához a jogszabályelőkészítést végzők számára a következő irányelvet adom ki:
1. A jogszabály címe röviden megjelöli a jogszabály tárgyát, lehetővé teszi a más jogszabályoktól való megkülönböztetést és a jogszabályra való hivatkozást.
2. Ha a jogszabály más jogszabály végrehajlásáról, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről szól, a cím feltünteti az érintett jogszabály megjelölését címével együtt.
Több jogszabály esetén valamennyire utal, ilyenkor az érintett jogszabályok általánosságban, illetőleg rövid névvel is megjelölhetők. A túlságosan általános megjelölés – pl. egyes munkajogi rendelkezések módosításáról – nem elegendő.
A Polgári Törvénykönyv és a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról
3. Ha az elsősorban módosításra irányuló jogszabály jelentős új rendelkezést is tartalmaz, a jogszabály címe lehetőleg erre is utaljon.
4. A jogszabályokra való utalásnál (hivatkozásnál) a rövid nevet, illetőleg a rövidítést lehetőleg egységesen kell használni, mégpedig olyan formában, ahogyan ezt a jogszabály, illetőleg a végrehajtási jogszabály kibocsátója első ízben meghatározta. A gyakrabban előforduló jogszabályok rövidítését az irányelv melléklete tartalmazza.
5. Ha a cím az érintett jogszabály teljes megjelölését nem foglalja magában, azt a jogszabály bevezető része vagy az első érdemi rendelkezése (§-a) tünteti fel.
Törvény a Munka Törvénykönyvének módosításáról
6. A jogszabály tartalmi szempontból általában a következőképpen tagolódik:
c) általános rendelkezések,
d) részletes rendelkezések,
7. Kisebb terjedelmű jogszabálynál az ilyen tagolás szükségtelen, a törvénykönyvek tagolása pedig ettől eltérő is lehet.
8. A szabályozás célját, indokait csak törvény esetén helyes a jogszabály rendelkezéseit megelőzően elvi bevezetésben (preambulumban) ismertetni. Ez is elsősorban nagyobb jelentőségű, átfogó törvényeknél lehetséges.
9. Az elvi bevezetés mellőzze a jogszabály rendelkezéseinek megismétlését, a normatív jellegű megfogalmazást.
A jogszabály bevezető része
10. a) Ha a jogszabály kibocsátásával egyetértő, érdekelt minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek, illetőleg az érdekelt társadalmi szervezetek vagy érdekképviseleti szervek vezető szerveinek a felsorolása túlságosan hosszú volna, elegendő annak közlése, hogy a jogszabályt az érdekelt miniszterekkel stb. egyetértésben bocsátják ki.
b) Az egyetértők felsorolásának sorrendje a következő: miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek vezető szervei, mindegyik csoporton belől betűrendben.
11. A bevezető részben lehet szólni arról, hogy – jogszabály rendelkezése alapján – egyes miniszterek (vezetők, szervek) véleményét kikérték a szabályozáshoz.
12. a) Módosító jogszabály esetén a bevezető rész tartalmazza a módosítandó jogszabály teljes megjelölését (címe, száma, a kibocsátás ideje, kibocsátója), és felsorolja e jogszabályt korábban módosító jogszabályokat is. Ha a jogszabály korábban már kettőnél többször módosult, a módosítások felsorolása helyett elegendő annak a jelzése, hogy „módosított” jogszabályról van szó. A bevezető részből a módosítandó jogszabály címe elhagyható, ha azt a módosító jogszabály címe tartalmazza.
b) Ha a jogszabály szövege a végrehajtani vagy módosítani kívánt jogszabályt rövidítéssel jelöli meg, erre a bevezető rész a teljes megjelölést követően utal. A rövidítést – ha az nem szerepel az irányelv mellékletében – esetenként az adott jogszabály határozza meg.
c) Rövid módosító jogszabály esetén az a)-b) pontban említettek az első érdemi rendelkezésbe is foglalhatók.
d) Ha a jogszabály több jogszabályt módosít, a módosítandó jogszabályokra nem a bevezető rész utal, hanem a módosító jogszabálynak az a §-a, amely az adott jogszabály módosításáról először rendelkezik.
Az általános rendelkezések
13. a) Az általános rendelkezések tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek a jogszabály egésze szempontjából jelentősek, így elsősorban a szabályozás általános elveit, az alapelveket és a jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
b) Az általános rendelkezések végén vagy a záró rendelkezések között célszerű elhelyezni az értelmező rendelkezéseket, az egyes fejezetekre vonatkozókat pedig e fejezetek végén. Ugyanez vonatkozik a fogalommeghatározásokra is, ha a jogszabályba való felvételük elkerülhetetlen.
A részletes rendelkezések
14. A részletes rendelkezések megszövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik. Az anyagi jogi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat. Új szerv létesítése esetén előbb a szervezetet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást indokolt szabályozni. Az általános szabály megelőzi a kivételeset.
15. a) A részletes szabályok a tárgynak az adott jogszabályi szinten lehetséges teljes szabályozását foglalják magukban. A már meglevő szabályozás nem ismételhető meg.
b) Ha egy másik jogszabályra való hivatkozás elkerülhetetlen, azt pontosan meg kell jelölni. A „külön jogszabályra” való utalás csak akkor helyes, ha arra kell felhívni a figyelmet, hogy a kérdéssel más jogszabály foglalkozik, és ilyenkor is célszerű a külön jogszabály tárgyára utalni.
Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Az 1. §-ban szabályozott esetben ... devizaszabálysértés (Sztv. 116. §) miatt nem vonható felelősségre …
c) Jogintézményre való utalásnál általában nem célszerű az azt meghatározó jogszabályt megjelölni. Fogalommeghatározás azonban kivételesen úgy is történhet, hogy a fogalmat követően zárójelben utalunk a jogszabályhelyre.
A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
16. Ha ugyanaz a jogintézmény, fogalom többször is előfordul, az első alkalommal való használatakor határozható meg, hogy a későbbiek során hogyan rövidítik.
A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet elsősorban földcserével kell kialakítani (önkéntes földcsere).
17. A részletes szabályok összeállítása során az egyszerű, áttekinthető, a jogszabályon belüli hivatkozásokat is lehetőség szerint mellőző, tömör szerkesztés a cél. A jogszabályon belüli hivatkozáskor a hivatkozó mondat az adott jogszabályhely tartalmára is utaljon, hogy így az önmagában is érthető legyen.
Szakértőként nem járhat el az, akire nézve az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19. §) áll fenn, ... 18. a) A hatálybalépés időpontját általában maga a jogszabály állapítja meg. Kivételesen azonban más – rendszerint a végrehajtási – jogszabály is intézkedhet erről.
A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezésekről külön törvényerejű rendelet rendelkezik.
b) A jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére eltérő időpont is megállapítható.
Ez a rendelet 1988. február 1-jén, a 18. §-a 1988. szeptember 1-jén lép hatályba.
c) A hatálybalépés időpontja mellett – az egységes jogalkalmazás érdekében – meghatározható az is, hogy a jogszabályt milyen esetekben kell alkalmazni.
Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
19. Ha a jogszabálynak visszaható hatálya van, a záró rendelkezések között rendelkezik arról, hogy az visszamenőleg milyen esetekben, illetőleg mely időponttól kezdődően alkalmazható:
Ez a rendelet 1986. május 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1986. január 1-jétől kell alkalmazni.
20. a) Az átmeneti rendelkezések szólnak arról, hogy a jogszabály által hatályon kívül helyezett korábbi jogszabály alkalmazása még szükséges.
A 7. §-ban hatályon kívül helyezett jogszabályok rendelkezéseit az 1988. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kőtelezettségre alkalmazni kell. Ez a törvényerejű rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; a hatálybalépését megelőzően meghirdetett versenytárgyalást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell lefolytatni.
Ha az (1) bekezdés alapján az 1987. szeptember 1-jén meglevő termőföld tulajdonra elidegenítési kötelezettség áll fenn; ezt a korábbi jogszabályok alapfan kell teljesíteni. b) Az átmeneti rendelkezések között lehet rendelkezni arról is, hogy a korábbi jogszabály alapján létrejött állapotot az új szabályozás érinti-e, illetőleg hogy a folyamatban levő ügyekben a régi vagy az új szabályt kell-e alkalmazni.
Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
E törvény hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre az adókötelezettség nem terjed ki.
Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
c) Az átmeneti rendelkezések között lehet intézkedni az új jogszabály alkalmazásával kapcsolatos konkrét teendőkről is.
Ha a rendelet hatálybalépése előtt a kiskorú részére rendszeres nevelési segélyt állapítottak meg, e döntést 1987. december 1-jéig felül kell vizsgálni.
21. Ha a jogalkalmazás érdekébeni szükséges, a záró rendelkezések között lehet kimondani azt is hogy a jogszabály más, hasonló tartalmú szabályozást (jogintézményt, jogokat stb.) nem érint.
E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét.
22. Módosító rendelkezést a záró rendelkezések közé akkor indokolt felvenni, ha az egyébként jellegénél fogva nem módosításra irányuló jogszabály más jogszabályt módosít. Ugyanígy célszerű szerkeszteni akkor is, ha a módosító jogszabály a címében nem emutett más jogszabályt is érint. Ezek a szabályok lehetőleg előzzék meg a jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést.
23. Az alacsonyabb szintű jogszabály hatályon kívül helyezéséről általában csak akkor célszerű a magasabb szintű jogszabály záró rendelkezései között rendelkezni, ha nem készül olyan szintű végrehajtási jogszabály, amellyel a hatályon kívül helyezés megtörténhet.
24. Módosított jogszabály hatályon kívül helyezése esetén a korábbi módosító rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni (12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (2) bek.). A módosított jogszabály újabb módosításakor a korábbi módosító jogszabályt csak akkor szükséges hatályon kívül helyezni, ha az a módosításon kívül egyéb rendelkezést nem tartalmaz.
25. a) A záró rendelkezések között lehet kimondani, hogy a jogszabály végrehajtása kinek a feladatkörébe tartozik. Ez nem jelenti a jogalkotásra való felhatalmazást.
b) Ha a jogszabály egészének vagy több rendelkezésének végrehajtásához külön jogszabály kiadása szükséges, az erre vonatkozó felhatalmazás a záró rendelkezések közé kerül. Ha csak egyes rendelkezések végrehajtása szükséges, a felhatalmazást e rendelkezésről szóló §-ban lehet megadni.
E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy
b) a külügyminiszterrel egyetértésben szabályozza
26. Mellékletben indokolt elhelyezni a jogszabály szövegében jellege vagy terjedelme miatt, illetőleg más okból el nem helyezhető szöveget (pl. táblázat, ürlapminta, alapszabályminta). Kivételesen a melléklet tartalmazhatja a hatályon kívül helyezett jogszabályok felsorolását, feltéve hogy a jogszabály nemcsak erről szól.
27. A melléklet a jogszabály része, ezért a jogszabály szövege utaljon a mellékletben foglaltakra, és a melléklet is a címében – lehetőség szerint – arra a rendelkezésre (§, bekezdés stb.), amelyhez kapcsolódik.
28. a) A törvényjavaslathoz és a törvényerejű rendelet tervezetéhez készült indokolás – a jogszabály tagolásának megfelelően – az egyes részekhez, fejezetekhez, alcímekhez vagy §-okhoz kapcsolódik.
b) Nagyobb terjedelmű jogszabály esetén vagy ha egyébként szükséges; általános és részletes indokolás készíthető.
Indokolás
az oktatásról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A JOGSZABÁLY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
29. a) A jogszabályt az áttekinthetősége érdekében - a terjedelmét és jellegét figyelembe véve - megfelelően tago1ni kell. A tartalom megértését, illetőleg a szövegre való hivatkozást segítő tagolás a jogszabály mellékleteinél is nélkülözhetetlen.
b) A jogszabály részekre, ezen belül fejezetekre, a fejezeten belül alcímekkel megjelölt egységekre tagolható. A felsorolt nagyobb egység kialakítására akkor kerülhet sor, ha a kisebb egység szerinti tagolás nem elegendő. A különböző egységek számozása folyamatos.
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
Az öröklési és az ajándékozási illeték
30. A végrehajtási jogszabály szerkezete általában a végrehajtandó jogszabály szerkezetéhez igazodik. A végrehajtási jogszabály egyes §-ai lehetőleg a végrehajtandó jogszabály megfelelő §-aihoz kapcsolódjanak. Az ennél kisebb egységek szerinti kapcsolódást célszerű mellőzni.
31. a) A jogszabályban a szabályozás alapegysége a szakasz (paragrafus), amelynek jele a §. A §-okat a jogszabályban folyamatosan, arab számmal jelöljük.
b) Ha a §-ban foglalt szabály feltételt vagy kivételt állapít meg, ez lehetőleg az alaprendelkezést tartalmazó §-ban – az alaprendelkezést követő bekezdésekben – vagy közvetlenül utána történjék.
32. a) A § – terjedelme vagy a benne foglalt szabály tartalma alapján – zárójelben levő arab számmal megjelölt bekezdésekre osztható.
b) A § és a bekezdés az abc kisbetűivel, illetőleg arab sorszámmal megjelölt pontokra és alpontokra tagolható.
c) A § – az áttekinthetőség érdekében – általában csak néhány bekezdésből álljon.
d) A jogszabályban a gondolatjellel történő tagolás (felsorolás) nem célszerű, mert megnehezíti a szövegre való hivatkozást.
33. A §-t; illetőleg ugyanazt a kérdést szabályozó több §-t alcímmel lehet ellátni. Ilyenkor lehetőleg a jogszabály valamennyi §-a valamely alcím alá tartozzon, kivéve a jogszabály vagy a fejezet elején levő egy vagy több §-t. Az alcím megelőzi a § sorszámát.
A JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS SAJÁTOS ESETEI
34. a) Módosító jogszabályt általában akkor célszerű alkotni, ha a hatályos jogszabály megváltoztatása kisebb jelentőségű vagy csekélyebb terjedelmű. Más esetben vagy ha az alapjogszabályt már többször módosították, helyesebb új jogszabályt alkotni.
b) A jogszabályok közötti hierarchikus kapcsolatra való tekintettel elvileg lehetséges, hogy magasabb szintű jogszabály módosítson alacsonyabb szintű jogszabályt. Erre a jogterület átfogó rendezése során kerülhet sor.
c) Egy jogszabály többet általában akkor módosítson, ha ezek rendelkezései azonos tárgykörbe tartoznak. A jogterület átfogó szabályait tartalmazó magas szintű jogszabályt (kódexet) azonban általában önálló jogszabályban indokolt módosítani.
A módosítások helytelen összevonására példa az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet, amely a Ptk-t, a Pp-t és a Vht-t módosította.
35. A több jogszabályhoz kapcsolódó jogszabály (pl. szabálysértési kódex, illetékkódex) gyakori módosításának elkerülése érdekében helyes, ha a módosításra vonatkozó igényt e kapcsolódó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériummal, országos hatáskörű szervvel közlik, és egyeztetik a módosítás időpontját. Az egyidejű módosítás érdekében célszerű, ha az ilyen jellegű jogszabályok módosításának előkészítéséről kellő időben tájékoztatást kap a többi jogszabályelőkészítő szerv, hogy a saját feladatkörükben is megvizsgálhassák a módosítás szükségességét, és indítványaikat megtehessék. Az így összegyűjtött javaslatok alapján az adott jogszabály módosítására általában évente csak egy ízben kerüljön sor. Ha a jogrendszer egysége megkívánja, a soron kívüli módosítás is lehetséges.
36. A módosító jogszabály címében elegendő csak a módosításra utalni, a kiegészítésre és hatályon kívül helyezésre csak akkor, ha egyéb módosításra nem kerül sor.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény a helyes cím, holott a törvény több kiegészítő és hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz.
37. A jogszabály módosítása ne terjedjen ki a jogszabály címére, egyrészt mert a cím a jogszabály azonosíthatóságának egyik eleme, másrészt mert a cím a jogszabály lényegét fejezi ki, és ha a változás olyan mértékű, amely a cím változtatását is szükségessé teszi, akkor új jogszabály alkotása indokolt, figyelemmel a 33. pontban említettekre.
38. A módosító jogszabályban használt fogalmak, kifejezések legyenek összhangban a módosított jogszabály fogalmaival, szóhasználatával (pl. a gyűjtőfogalmak).
39. A módosító jogszabály tartalmazza a rendelkezés új szövegét. Ennek során a változatlanul maradó szövegből annyit ismételjen meg – zárójelben, más betűtípussal –, hogy a módosításként közölt új szöveg önmagában is érthető legyen.
(A levonás a munkabér 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:)
„c) a társadalmi tulajdonban okozott kár és leltárhiány, továbbá a szerződéses (bérleti) üzemeltetés során keletkezett tartozás megtérítése,”.
40. a) A módosítást úgy helyes elvégezni; hogy az új szöveg a korábbi szöveggel egységes szerkezetbe foglalható legyen. Ezért általában egy vagy több §-t, bekezdést vagy pontot a maga egészében célszerű újraszövegezni. Az ilyen jogszabálymódosítás úgy történik, hogy az új rendelkezés a korábbinak a helyébe lép.
b) A „helyébe lép” kifejezés azt is jelenti, hogy a korábbi rendelkezés a hatályát veszti, és helyette a helyébe lépő új rendelkezés a hatályos. A korábbi rendelkezést ilyenkor nem szükséges kifejezetten is hatályon kívül helyezni.
c) Ha a módosítandó jogszabály valamely rendelkezése úgy veszti a hatályát, hogy a helyébe nem lép más rendelkezés, a hatályon kívül helyezésről a záró rendelkezések között célszerű rendelkezni.
41. a) A módosító jogszabály valamely §-a a módosított jogszabálynak általában csak egyetlen vagy közvetlenül egymás után következő több §-át módosítsa.
b) Ha a módosított jogszabály adott §-ának közvetlenül egymás után következő több bekezdését vagy pontját kell módosítani, a korábbi rendelkezések helyébe lépő új rendelkezéseket a módosító jogszabály adott §-ának egyetlen bekezdésébe lehet foglalni.
42. a) A korábbi jogszabályt kiegészítő rendelkezés feltünteti azt a jogszabályhelyet, amelyet kiegészít.
„(3) A becsérték nem lehet kevesebb a lakáshasználatbavételi díjnál.”
b) Ha az eredetileg bekezdés nélküli § új bekezdéssel egészül ki, azt is helyes kimondani, hogy a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul. „(2) Felülvizsgálati kérelem esetén a becsértéket a bíróság állapítja meg.”
c) Ha az eredeti § rendelkezései is hatályban maradnak, és a kiegészítő rendelkezés a § egyes bekezdései közé ékelődik, a bekezdések számozása módosul. Ez irányadó akkor is, ha a kiegészítésen kívül módosításról is szó van. Az ilyen módosítást célszerű elkerülni a hatályos rendelkezések megállapításának nehézsége, a félreértések miatt, továbbá azért, mert a számítógépes jogszabálynyilvántartásban is problémát okoz.
d) Ha a jogszabály szövegébe új §-t kell felvenni, ezt úgy jelölhetjük, hogy a kiegészítendő jogszabály megelőző §-ának számát törjük az abc nagybetűivel. Egyébként azonban a §-ok számozása ne változzék, tekintettel a c) pontban említett indokokra.
e) A módosítás során a korábbi módosításkor hatályon kívül helyezett § vagy bekezdés szövege helyére új rendelkezés felvehető.
f) A jogszabály kiegészítése során a módosításra vonatkozó szerkesztési módszerek is irányadóak.
43. a) A „módosul” kifejezést használhatjuk, ha a korábbi jogszabály valamely szerkezeti egysége (§, bekezdés, pont stb.) csak részben és kisebb mértékben változik meg.
b) Ha valamely szerv vagy jogintézmény elnevezése módosul, a módosulást a jogszabály általánosságban mondja ki.
A „panasz” szó a jogszabályokban „felülvizsgálati kérelem” kifejezésre módosul.
Ahol a jogszabály a „Magyar Kereskedelmi Kamarát” említi, ott a „Magyar Gazdasági Kamarát” kell érteni.
44. a) A jogszabály mellékletének módosítására a módosító jogszabály szövege utaljon, és a módosításra általában a mellékletben kerüljön sor.
b) Ha a módosítás olyan mértékű, hogy a melléklet helyébe célszerű újat iktatni, a melléklet megjelölésében mind a módosító, mind a módosuló jogszabályra utalni kell. Ugyanez vonatkozik az új melléklettel történő kiegészítésre is.
45. A jogszabály módosításának sajátos esete az, ha a jogalkotó a módosítással egyidejűleg a jogszabály egységes, új szövegét is megállapítja. Az ilyen jogszabályra való hivatkozáskor nem a módosító és egységes szöveget megállapító, hanem az eredeti jogszabályt keli megnevezni, de célszerű utalni az újabbra is; mert az egységes szöveg tagolása az eredetiétől eltérő lehet.
A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása
46 A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalására – a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken kívül – általában akkor kerül sor, ha a jogszabály széles kört érint, illetőleg azt többször módosították. Az egységes szerkezetbe foglalást a jogalkalmazásban érdekelt bármely szerv kezdeményezheti.
47. a) A jogszabály és az egy vagy több végrehajtási jogszabály egységes szerkezetbe foglalása során a végrehajtási jogszabály rendelkezéseit lehetőleg a végrehajtandó jogszabály megfelelő §-ait követően kell felvenni. Ha a végrehajtandó jogszabály egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról külön jogszabály rendelkezik, azt is e rendelkezést követően lehet – teljes egészében – felvenni.
b) Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok világos elkülönítése a jogszabályonként eltérő betűtípus alkalmazásával történik.
48. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg bevezető része jelölje meg a közölt jogszabályokat és rövidítéseiket, a figyelembe vett módosító jogszabályokat, valamint az egyes jogszabályokban alkalmazott betűtípusokat. Ezután következik a végrehajtási jogszabály bevezető része.
49. Ha egyes rendelkezések a hatályukat vesztették, a §, bekezdés vagy pont mellett a „hatályát vesztette” szöveget tüntessük fel.
A JOGSZABÁLYOK SZÖVEGEZÉSE
50. a) A jogszabály szövege feleljen meg a nyelvhelyességi szabályoknak, legyen egyértelmű, áttekinthető és közérthető, lehetőleg rövid mondatokból álljon, kerülje a bonyolult mellékmondatokat.
b) A jogszabály szövege rövidítéseket, betűszavakat csak kivételesen olyankor használjon, ha az a jogszabályban gyakran előfordul, és a teljes formájában való használata nehézkessé teszi a szöveget. A rövidítés: betűszó, és előtte a névelő használata eszerint alakul (pl. az R.).
51. Idegen szó vagy kifejezés akkor használható, ha nincs megfelelő magyar szó, vagy az idegen szó, kifejezés közismertebb, pontosabb, egyértelműbb.
52. a) A szavak értelmének megállapításakor elsősorban a magyar nyelv értelmező szótárai az irányadók.
b) A szakkifejezéseket és fogalmakat a jogszabály abban az értelemben használja, ahogyan azokat a szaknyelv használja. Ha azonban a szakkifejezésnek van ugyanabban az értelemben használt köznyelvi változata is, a jogszabály ezt alkalmazza.
c) A jogszabályban ne legyenek bonyolult, nehézkes kifejezések.
53. Ha a jogszabályban használt kifejezés jelentése eltér a köznyelvi vagy szaknyelvi értelmétől, a jogszabály a kifejezést félreérthetetlenül magyarázza meg.
54. a) Ugyanannak a fogalomnak a megjelölésére csak ugyanaz a kifejezés használható. Rokonértelmű kifejezések nemcsak az adott jogszabályban, hanem a jogágon és a jogrendszeren belül sem használhatók.
b) A jogszabály sajátos gyűjtőfogalmat akkor határozzon meg, ha az a köznyelvben nincs meg, vagy azt a jogalkotó a köznyelvtől eltérő tartalommal használja. A gyűjtőfogalmak – ha nem ad alkalmat a félreértésre – feleljenek meg a köznyelvi kifejezéseknek.
Aki a vízijárművek, úszó munkagépek és úszóművek (a továbbiakban együtt: hajó) ...
55. a) Ha a jogszabályban a jogalkotó a fogalomhoz tartozó valamennyi egyedre nézve rendelkezik, a fogalmat általában egyes számban használjuk.
b) A kötelezettség az ige kijelentő mód jelenidejű alakjával is kifejezhető, főként akkor, ha állami szerv feladatának meghatározásáról van szó, minthogy ez egyben kötelezettséget is jelent.
„Azokról a nagykorú személyekről, akiknek nincs választójoguk, a helyi tanács végrehajtó bizottsága névsort készít.”
A mondat azt fejezi ki, hogy: kell (köteles) készíteni.
Melléklet a 7001/1988. (IK 11.) IM irányelvhez
JOGSZABÁLYRÖVIDÍTÉSEK
az 1988. szeptember 1-jei helyzetnek megfelelően
Rövid név |
Rövidítés |
Teljes megjelölés |
Alkotmány |
Alk. |
1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság
alkotmányáról |
államigazgatási
eljárási törvény |
Áe. |
1957. évi IV. törvény az államigazgatási
eljárás általános szabályairól |
állampolgársági törvény |
Át. |
1957. évi V. törvény az állampolgárságról |
általános forgalmi adó
törvény |
Áfat. |
1987. évi V. törvény az általános forgalmi
adóról |
bányatörvény |
Bt. |
1960. évi III. törvény a bányászatról |
belkereskedelmi törvény |
Bkt. |
1978. évi I. törvény a belkereskedelemről |
bírósági törvény |
Bsz. |
1972. évi IV. törvény a bíróságokról |
bírósági végrehajtási
tvr. |
Vht. |
1979. évi 18. törvényerejű rendelet a
bírósági végrehajtásról |
büntetésvégrehajtási
tvr. |
Bvt. |
1979. évi 11. törvényerejű rendelet a
büntetések és az intézkedések végrehajtásáról |
büntető eljárási törvény |
Be. |
1973. évi I. törvény a büntető eljárásról |
Büntető Törvénykönyv |
Btk. |
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
Büntető Törvénykönyv
hatálybalépéséről
szóló tvr. |
Btké. |
1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról |
családjogi törvény |
Csjt. |
1952. évi IV. törvény a házasságról, a
családról és a gyámságról |
családjogi törvény
hatálybalépéséről
szóló tvr. |
Csjté. |
1952. évi 23. törvényerejű rendelet a
házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. törvény hatálybalépése és
végrehajtása, valamint a személyi jog egyes
kérdéseinek szabályozása tárgyában |
egészségügyi törvény |
Et. |
1972. évi II. törvény az egészségügyről |
erdőtörvény |
Evt. |
1961. évi VI. törvény az erdőkről és a
vadgazdálkodásról |
élelmiszertörvény |
ÉIt. |
1976. évi IV. törvény az élelmiszerekről |
építési törvény |
Ét. |
1964. évi III. törvény az építésügyről |
fogyasztási szövetkezeti tvr. |
Ftvr. |
1971. évi 35. törvényerejű rendelet
a fogyasztási, értékesítő és beszerző
szövetkezetekről |
földtörvény |
Ftv. |
1987. évi I. törvény a földről |
honvédelmi törvény |
Hvt. |
1976. évi I. törvény a honvédelemről |
illetéktörvény |
It. |
1986. évi I. törvény az illetékekről |
ingatlannyilvántartási tvr. |
Inyt. |
1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlannyilvántartásról |
ipari szövetkezeti tvr |
Iszt. |
1971. évi 32. törvényerejű rendelet az ipari szövetkezetekről |
jogtanácsosi tvr. |
Jt. |
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről |
közúti közlekedési törvény |
Kt. |
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről |
közúti közlekedési rendelet |
Kresz |
a közlekedési miniszter és a belügyminiszter
1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelete a közúti közlekedés szabályairól |
külkereskedelmi törvény |
Kkt. |
1974. évi III. törvény a külkereskedelemről |
mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény |
Tszt. |
1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről |
Munka Törvénykönyve |
Mt. |
1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről |
Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete |
Mt.V. |
a Minisztertanács 48/1979. (XII. 1.) MT
rendelete a Munka Törvénykönyvéről szóló
1967. évi II. törvény végrehajtásáról |
nemzetközi magánjogi tvr. |
Nmt. |
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a
nemzetközi magánjogról |
oktatási törvény |
Ot. |
1985. évi I. törvény az oktatásról |
pénzügyi törvény |
Ápt. |
1979. évi II. törvény az állami pénzügyekről |
Polgári perrendtartás |
Pp. |
1952. évi III, törvény a Polgári
perrendtartásról |
Polgári perrendtartás hatálybalépéséről szóló tvr. |
Ppé. |
1952. évi 22. törvényerejű rendelet a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény hatálybaléptetéséről,
végrehajtásáról |
Polgári Törvénykönyv |
Ptk. |
1959. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság
Polgári Törvénykönyvéről |
Polgári Törvénykönyv
hatálybalépéséről szóló tvr. |
Ptké. |
1960. évi 11. törvényerejű rendelet a
Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és
végrehajtásáról |
postatörvény |
Pt. |
1964. évi II. törvény a postáról és
a távközlésről |
sajtótörvény |
St. |
1986. évi II. törvény a sajtóról |
statisztikai törvény |
Stt. |
1973. évi V. törvény a statisztikáról |
szabadalmi törvény |
Szt. |
1969. évi II. törvény a találmányok
szabadalmi oltalmáról |
szabálysértési törvény |
Sztv. |
1968. évi I. törvény a szabálysértésekről |
személyi jövedelemadó törvény |
Szjat |
1987. évi VI. törvény a magánszemélyek
jövedelemadójáról |
szerzői jogi törvény |
Szjt. |
1969. évi III. törvény a szerzői jogról |
szövetkezeti törvény |
Szvt. |
1971. évi III. törvény a szövetkezetékről |
tanácstörvény |
Tt. |
1971. évi I. törvény a tanácsokról |
társadalombiztosítási törvény |
Tbt. |
1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról |
természetvédelmi tvr. |
Tvt. |
1982. évi 4. törvényerejű rendelet a természetvédelemről |
tervezési törvény |
Ntt. |
1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésről |
ügyészségi törvény |
Ütv. |
1972. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság ügyészségéről |
ügyvédi tvr. |
Üt. |
1983. évi 4. törvényerejű rendelet az ügyvédségről |
választási törvény |
Vát. |
1983. évi III. törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról |
vállalati törvény |
Vt. |
1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról |
vámtvr. |
Vámt. |
1966. évi 2. törvényerejű rendelet a vámjog szabályozásáról |
védjegytörvény |
Vjt. |
1969. évi IX. törvény a védjegyről |
vízügyi törvény |
Vizt. |
1964. évi IV. törvény a vízügyről |