6/1989. (I. 15.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság 1 Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről2
2014.09.05.
1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság3 Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten 1988. május hó 2. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG4 KORMÁNYA ÉS A DÁN KIRÁLYSÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL
A Magyar Népköztársaság5 Kormánya és a Dán Királyság Kormánya,
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy mindkét államban kedvező feltételeket teremtsenek a beruházások számára és fokozzák a két állam vállalatai közötti együttműködést az erőforrások hatékony kihasználásának ösztönzése céljából,
FELISMERVE, hogy ezen beruházások elősegítése és kölcsönös védelme nemzetközi megállapodás alapján hozzájárul a beruházók üzleti kezdeményezésének előmozdításához és fokozza a két állam gazdasági fellendülését,
AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:
A Megállapodás szempontjából
(1) a) A ,,beruházás'' kifejezés jelent: társaságokban való bármilyen részvételi jogot, beleértve a beruházót megillető bármely tőkerészesedést, valamint az értéknövekményt, és különösen, de nem kizárólag:
i) részvényeket, üzletrészeket, vagy az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett társaságokban való részvétel bármely formáját,
ii) újrabefektetett jövedelmeket, pénzre szóló követelést, vagy pénzértékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó egyéb jogokat,
iii) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden más dologi jogot, mint a jelzálogjog, az elsőbbségi jog, a kezesség és azon Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően meghatározott más hasonló jogokat, amelynek területén a szóban forgó vagyon található,
iv) ipari- és szellemi tulajdonjogokat, technológiát, védjegyeket, good-will-t, know-how-t és más hasonló jogokat,
v) törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a természeti erőforrásokra vonatkozó koncessziókat.
b) Az említett kifejezés vonatkozik:
minden olyan beruházásra, amelyet abból a célból valósítottak meg, hogy a beruházó és a társaság között tartós gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre és ezáltal a beruházónak lehetőséget nyújtsanak arra, hogy a szóbanforgó társaság irányítására jelentős befolyást gyakoroljon.
A ,,beruházás'' kifejezés minden olyan beruházásra vonatkozik, amelyet az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél beruházója 1973. január 1. után hozott létre.
(2) A ,,jövedelem'' kifejezés jelent:
a beruházásból származó összeget, különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat és egyéb díjakat.
(3) A ,,beruházó'' kifejezés jelenti:
a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárának minősülnek, ennek törvényei szerint,
b) azokat a társaságokat, cégeket és társulásokat, amelyeket a Szerződő Felek hatályos jogának megfelelően jegyeztek be, illetőleg alapítottak.
(4) A ,,területű kifejezés jelenti:
a) a Magyar Népköztársaság vonatkozásában: a Magyar Népköztársaság területét.
b) a Dán Királyság vonatkozásában: a szuverenitása alatt álló területeket, a tengert és a tenger alatti övezeteket, amelyek felett a Dán Királyság a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol. A kifejezés nem foglalja magában a Farőer-szigeteket és Grönlandot.
Mindegyik Szerződő Fél törvényhozásával és közigazgatási gyakorlatával összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait és lehetőség szerint ösztönzi az ilyen beruházásokat.
(1) Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesítik és ezek teljes védelmet és biztonságot élveznek. Egyik Szerződő Fél sem akadályozza meg semmilyen indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedéssel a másik Szerződő Fél beruházói által a területén megvalósított beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy a beruházás feletti rendelkezést. Mindegyik Szerződő Fél tartja magát kötelezettségeihez, amennyiben ilyeneket a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival kapcsolatban elvállalt.
(2) Egyik Szerződő Fél sem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat vagy az ilyen beruházásokból származó jövedelmeket, mint saját beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit, illetőleg harmadik állam beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit.
(3) Egyik Szerződő Fél sem részesíti a másik Szerződő Fél beruházóit a területén lévő beruházásaik irányítása, használata, élvezete vagy a beruházás, illetőleg az abból származó jövedelmek feletti rendelkezés tekintetében kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt.
A Megállapodás azon rendelkezései, amelyek szerint nem nyújtható kedvezőtlenebb elbánás, mint amelyet bármelyik Szerződő Fél vagy harmadik állam beruházói élveznek, nem értelmezhetőek oly módon, mint amelyek kötelezik az egyik Szerződő Felet arra, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely:
a) bármely olyan létező vagy jövőben létrejövő vámunió, regionális gazdasági szervezet vagy hasonló nemzetközi megállapodás alapján áll fenn, amelynek bármelyik Szerződő Fél részese vagy részesévé válik, vagy
b) bármely, kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, illetőleg bármely kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó belső törvényhozás alapján áll fenn.
Tulajdonkorlátozás és kártalanítás
(1) Egyik Szerződő Fél sem államosítja, sajátítja ki vagy veti államosítással vagy kisajátítással azonos következményekkel járó intézkedések alá (a továbbiakban: ,,tulajdonkorlátozás'') a másik Szerződő Fél beruházóinak a területén lévő beruházásait, illetőleg az abból származó jövedelmeket, kivéve, ha az a tulajdonkorlátozást végrehajtó Fél belső szükségleteivel kapcsolatos közérdekből és megfelelő törvényes eljárás keretében történik, megkülönböztetés nélküli, valamint azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás ellenében. A kártalanítás összegének el kell érnie a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak vagy jövedelmeknek azt az értékét, amelyet azok a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbön álló tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviseltek. A kártalanítást haladéktalanul teljesítik és az a fizetés időpontjáig a szokásos kamatlábbal kamatozik, ténylegesen átváltható és szabadon átutalható. A beruházónak jogában áll a tulajdonkorlátozást végrehajtó Szerződő Fél jogszabályai szerint e Fél igazságszolgáltatási vagy más független hatóságától ügyének és beruházása értékelésének azonnali felülvizsgálatát kérni az e bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban.
(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél olyan társaság vagyonát veti tulajdonkorlátozó intézkedés alá, amelyet területének bármely részén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be, illetőleg alapítottak és amelyben a másik Szerződő Fél beruházója részvényekkel vagy kötvényekkel rendelkezik, e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, hogy az az említett részvények vagy kötvények tulajdonosainak beruházásával kapcsolatos azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítást nyújtson.
Kártalanítás a veszteségekért
(1) Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a másik Szerződő Fél területén lévő beruházásai ez utóbbi Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyvees összeütközés, forradalom, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés vagy zendülés következében kárt szenvednek, ez utóbbi Szerződő Fél részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet ez utóbbi Szerződő Fél a saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak nyújt. Ugyanilyen elbánásban részesülnek a Szerződő Felek azon beruházói, akik az említett esetekben a másik Szerződő Fél területén kárt szenvednek azon oknál fogva:
a) hogy ezen Fél haderői vagy hatóságai tulajdonukat igénybe veszik,
b) hogy ezen Fél haderői vagy hatóságai tulajdonukat nem harci cselekmények során semmisítik meg.
(2) E cikk bármely rendelkezéséből származó fizetéseket szabadon átutalják, késedelem nélkül teljesítik, valamint a fizetés időpontjáig a szokásos kamatlábbal kamatoznak és ténylegesen átválthatók.
A tőke és jövedelmek hazatelepítése és átutalása
(1) Mindegyik Szerződő Fél megengedi jogszabályain alapuló jogosítványaik méltányos, jóhiszemű és megkülönböztetés nélküli gyakorlásának fenntartásával, az alábbiak késedelem nélküli átutalását:
a) a befektetett tőke vagy a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából vagy eligedenítéséből származó bevételek;
c) a beruházási hitelek és esedékes kamataik visszafizetésére fordított összegek;
d) a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházáson engedéllyel dolgozó állampolgárok keresetének meghatározott része.
(2) Az 5., 6. cikk és e cikk (1) bekezdése szerinti valutaátutalásokat olyan konvertibilis valutában teljesítik, amelyet a beruházásba befektettek vagy bármely más a beruházó által meghatározott, az átutalás napján érvényes hivatalos árfolyamon számított konvertibilis valutában.
Amennyiben az egyik Szerződő Fél kifizetést teljesít saját beruházójának a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásával kapcsolatosan nyújtott garancia alapján, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:
a) hogy a beruházó minden joga és követelése az előbbi Szerződő Félre száll, akár az adott ország jogszabályai, akár az ott létrejött jogügylet alapján, valamint;
b) hogy az előbbi Szerződő Fél a jogutódlás következtében jogosult a beruházót megillető jogok gyakorlására és követelések érvényesítésére, továbbá, hogy átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
Választottbíráskodás és békéltetés
(1) Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan esetleg felmerülő vitákat a vitában álló felek közötti tárgyalások útján rendezik.
(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között a Megállapodás 5. cikke alapján felmerülő vitás kérdéseket hat hónapon belül nem sikerül rendezni, a vitában álló bármelyik fél jogosult az ügyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjeszteni az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.
A Szerződő Felek közötti tanácskozások
Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás alkalmazását érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.
A Szerződő Felek közötti viták
(1) A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat, lehetőség szerint a Szerződő Felek közötti tárgyalások útján rendezik. Amennyiben az ilyen vitát a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.
(2) Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon alakítják meg:
A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. E két tag ezután megválasztja egy harmadik állam állampolgárát, akit a Szerződő Felek jóváhagyásával a választottbíróság Elnökének jelölnek ki. Az Elnököt a két másik tag kijelölésétől számított három hónapon belül kell kijelölni. Amennyiben a kikötött határidőkön belül a szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél, az egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára vagy ha említett feladatának ellátásában egyébként akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.
(3) A választottbíróság a jelen Megállapodás, a Szerződő Felek között létrejött egyéb megállapodás rendelkezéseit, valamint a nemzetközi jog által megkívánt eljárási szabályokat alkalmazza. A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen határozat mindkét Szerződő Félre végleges és kötelező.
(4) Mindegyik Szerződő Fél viseli választottbírósági tagjának, valamint választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit. Az Elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.
(5) A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
Nemzeti vagy nemzetközi jog
Semmi ebben a Megállapodásban nem rontja le azokat a jogokat vagy előnyöket, amelyek az egyik Szerződő Fél beruházóját a másik Szerződő Fél területén a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján illetik meg.
Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás
(1) A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban a hatálybalépéshez szükséges alkotmányos eljárásnak eleget tettek.
(2) A jelen Megállapodás tíz éves időszakra marad hatályban, és továbbra is hatályban marad, kivéve, ha az eredeti tízéves hatályossági időszak lejárta után bármelyik Szerződő Fél írásban értesíti a másik Szerződő Felet azon szándékáról, hogy a jelen Megállapodást fel kívánja mondani. A felmondás a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba.
(3) A jelen Megállapodás felmondása hatálybalépésének időpontja előtt létesített beruházások tekintetében az 1—12. cikkek rendelkezései az ettől az időponttól számított további tíz éves időszakra érvényben maradnak.
ENNEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban Budapesten, 1988. május 2. napján, magyar, dán és angol nyelven, mindhárom nelvű szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
a Magyar Népköztársaság
Kormánya nevében:
a Dán Királyság
Kormánya nevében:
3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1988. október 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(2)6 E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.