1990. évi LVI. törvény
1990. évi LVI. TÖRVÉNY
az országgyűlési képviselők javadalmazásáról1
1. § (1)2 A képviselő megválasztásának időpontjától, listáról való időközi választás esetén az arra jogosult pártszerv által történt megnevezése időpontjától megbízatásának megszűnéséig javadalmazásra jogosult a 9. §-ban meghatározottak figyelembevételével. A javadalom tiszteletdíjból (alapdíj és pótdíj), választókerületi pótlékból és lakhatási támogatásból áll. A javadalom havonta esedékes.
(2)3 Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa.
(3) A képviselő legfeljebb két országgyűlési bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. A Házbizottság elnöke és tagjai e bizottságban kifejtett munkájukért pótdíjban nem részesülnek.
(4)4 A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni járulékfizetésre a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(5)5 A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni személyijövedelemadó-fizetésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(6)6 Az Országgyűlés alelnökei az e törvényben meghatározottakon kívül az államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak.
(7)7 A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.
2. § (1)8 A képviselő – az Országgyűléstől kapott megbízatása alapján – az alapdíj alapulvételével havonta a következő pótdíjakban részesül:
– az Országgyűlés alelnöke 180%
– az Országgyűlés jegyzője 70%
– az Országgyűlés állandó bizottságának az elnöke 120%
– az Országgyűlés állandó bizottságának az alelnöke 100%
– az Országgyűlés állandó bizottságának tagja első bizottsági tagsága esetén 70%
– az Országgyűlés állandó bizottságának tagja második bizottsági tagsága esetén 25%
– a párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője 120%
(2)9 Az Országgyűlés alkotmányossággal, költségvetéssel, valamint európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának tisztségviselője és tagja az (1) bekezdésben megállapított pótdíjon felül az alapdíj alapulvételével további 20% pótdíjban részesül.
(3)10 A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének helyettese a képviselői alapdíj alapulvételével 100% pótdíjban részesül. Ha a képviselőcsoport létszáma
– az 50 főt nem haladja meg, a pótdíjra egy helyettes,
– az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, a pótdíjra két helyettes,
– a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
– a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult.
(4)11 Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja
– elnökének pótdíja a képviselői alapdíj 80%-ának,
– alelnökei pótdíja a képviselői alapdíj 60%-ának
megfelelő összeg.
3. §12 (1) A képviselő választókerületi pótléka havonta a tiszteletdíjának – ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő választókerületének székhelye
a) Budapest – a 60%-a,
b) Budapesttől 50 km-en belül van – a 75%-a,
c) Budapesttől 50 és 100 km között van – a 90%-a,
d) Budapesttől 100 és 150 kilométer között van – a 105%-a,
e) Budapesttől 150 és 200 kilométer között van – a 120%-a,
f) Budapesttől 200 és 250 kilométer között van – a 135%-a,
g) Budapesttől 250 és 300 kilométer között van – a 145%-a,
h) Budapesttől 300 kilométeren túl van – a 160%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék megállapításánál – vetítési alapként – legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe.
(3) A területi listán megválasztott képviselő esetében a területi listának megfelelő megyeszékhelyet, az országos listáról megválasztott képviselő esetében a képviselő nyilatkozata szerinti állandó lakóhelye szerinti települést kell az (1) bekezdés alkalmazása során figyelembe venni. Az (1) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti – autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével számított – legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.
(4) Az a képviselő, aki megyei, fővárosi közgyűlés tisztségviselőjeként, illetve tagjaként, továbbá települési önkormányzat képviselő-testülete tisztségviselőjeként, illetve tagjaként – nyilatkozata szerint – költségtérítésben (költségátalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult.
(5) A képviselő hivatalos külföldi kiküldetésének költségei nem terhelik a javadalmat. A képviselő külföldi kiküldetésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4. §13 (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő a havi alapdíj 50%-ával megegyező összegű lakhatási támogatásra jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű lakhatási támogatásra.
5. §14 (1)15 A pártok képviselőcsoportjai a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként huszonöt képviselő alapdíjának, valamint – képviselőnként – kormánypárt esetében az alapdíj 60%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 90%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2)16 A független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíja 105%-ának igénybevételére jogosult.
5/A. §17 (1) A képviselőt az e törvény 1–5. §-a alapján megillető javadalmának kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalom bankszámlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetése a képviselő számára többletköltséget nem okozhat.
5/B. §18
6. § (1)19 A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint – az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – a képviselők munkavégzésére alkalmas internet-elérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport – képviselőnként – és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 30%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2)20 A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b)21 30%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d)22 20%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott cafetéria-juttatások fedezetére bruttó kettőszázezer forintot az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. Ezen túlmenően a hivatali szerv döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.
(3)23 Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő feladatok céljából a (2) bekezdésen túl, de az ott meghatározott módon és mértékig minden képviselőcsoport további két köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötvenedik tagja után további egy köztisztviselő alkalmazására jogosult. Az alkalmazás pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti illetményszámítás, illetve a (2) bekezdés szerint megállapított juttatások figyelembevételével.
(4)24 A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete havonta, képviselőnként – irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül – biztosítja a képviselő alapdíjának 150%-a erejéig az alkalmazott(ak)ra, illetőleg vállalkozó(k)ra vonatkozó kiadás pénzügyi feltételeit, mely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket vagy az általános forgalmi adót. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A feladat ellátására, illetve vállalkozásra vonatkozó szerződést – az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével – a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.
(5)25 A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes.
(6)26 A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(7)27 A képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.
(8)28 A képviselő kérésére – megbízatásának időtartamára – az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetése terhére (belépési díj) egy közületi telefonvonal építhető ki a képviselő lakásán, vagy a képviselői munkájával összefüggő tartózkodási helyén. A havi előfizetési és szolgáltatási díjat a képviselő fizeti.
6/A. §29 A képviselőcsoport és a független képviselő által az 5. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keret terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés hivatali szervezete tulajdonát képezik, a képviselőcsoport és a független képviselő azonban azokat mindaddig birtokolhatja, amíg pártja országgyűlési képviselőcsoporttal, illetőleg a független képviselő mandátummal rendelkezik.
6/B. §30 (1) A pártok képviselőcsoportjai az 5. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.
(2) A pártok képviselőcsoportjai a 6. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott keretből az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretre – a 6. § (4) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével – év közben átcsoportosítást hajthatnak végre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.
(4) A pártok képviselőcsoportjai havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatják az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)–(2) bekezdésben felsorolt átcsoportosításokról.
(5) A független képviselő esetében az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
7. § (1) A képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete egészségügyi szolgálatról gondoskodik.
(2)31
7/A. §32 A háznagy képviselő e törvény alapján javadalmazásra nem jogosult.
8. §33 A miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő, államtitkár, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselő kizárólag az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult. Az a kormánybiztos vagy miniszterelnöki megbízott képviselő, aki – nyilatkozata szerint – költségtérítésben (költség átalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult.
9. §34 (1) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő – újraválasztásának esetét kivéve – további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.
(2) A képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
(3) Annak a képviselőnek, aki az új Országgyűlés alakuló ülését követő harminc napon belül nem tett eleget az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 19. § (1) bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott ellátás nem fizethető ki.
(4) Annak a képviselőnek, aki határidőn túl teszi meg a (3) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot, a leadást követő tizenöt napon belül kell kifizetni a hat havi ellátást.
10. §35
10/A. §36 Az Országgyűlés elnöke pótdíjának az összege megegyezik a miniszter alapilletményének 2,5-szeresével.
10/B. §37 (1)38 Az Országgyűlés elnöke – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – belföldön és külföldi utazása során személyi védelemre jogosult.
(2) Az Országgyűlés elnöke rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
(3) Az Országgyűlés elnöke – személyi, illetve hivatali célra – két személygépkocsi használatára jogosult.
(4) Az Országgyűlés elnöke jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.
(5) Az Országgyűlés elnöke – a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és az Országgyűlés Hivatala megállapodása szerint – valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.
(6) Az Országgyűlés elnöke, valamint a vele együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, szülője és unokája – térítési díj ellenében – jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
10/C. §39 (1) Az Országgyűlés elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légi utazásra jogosult.
(2) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, az Országgyűlés elnöke első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(4) Az Országgyűlés elnöke külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
10/D. §40 (1) Az Országgyűlés elnöke a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat az Országgyűlés elnökének előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján az Országgyűlés elnökének (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.
10/E. §41 Az Országgyűlés elnökének a halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben az Országgyűlés elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
10/F. §42 (1) Az Országgyűlés elnöke a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2) Az Országgyűlés elnöke a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.
(3) Az Országgyűlés elnökét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés Országgyűlés fejezete fedezi.
10/G. §43 Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.
10/H. §44 (1) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(1a)45 Az Országgyűlés volt elnöke nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra, ha megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg és az új Országgyűlés elnökévé megválasztják.
(2) Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, az (1) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
10/I. §46 (1) Az Országgyűlés volt elnökét – a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte – személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(2) Az Országgyűlés volt elnökét – a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte – kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez az Országgyűlés Hivatala helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
10/J. §47 (1) Az Országgyűlés volt elnökére a 10/F. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(2) Az Országgyűlés volt elnökét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
(3) Az Országgyűlés volt elnöke az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.
11. §48 Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1990. július 1-től kell alkalmazni.
12. §49 E törvénynek az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. §-át a Módtv. hatálybalépésekor50 miniszterelnöki biztos képviselőkre is alkalmazni kell.
13. §51 E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő elnökére és az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az Országgyűlés a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnöke a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdése és 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra akkor jogosult, ha a Módtv2. hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte.
13/A. §52 E törvény rendelkezéseit – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény hatálybalépését53 követően megtartott országgyűlési képviselők általános választása során megválasztott képviselő tekintetében nem kell alkalmazni.
14. §54 E törvény 1–5/A. §-a, 6. § (1), (4)–(8) bekezdése, 7–10. §-a, 10/A–10/F. §-a, 12. §-a, 13. §-a és 13/A. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A kihirdetés napja: 1990. július 27. A törvény címe a 2009: LXV. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg. A törvényt a 2012: XXXVI. törvény 160. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2014. május 6. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 145. § (8) bekezdését.
Az 1. § (1) bekezdése a 2009: LXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a 2009: LXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a 2000: XXXIX. törvény 28. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXV. törvény 4. §-a iktatta be.
Az 1. § új (6) bekezdését az 1997: LXXIX. törvény 53. §-ának (7) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. Az 1. § (6) bekezdése a 2006: LVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. június hónapra megállapított kifizetésekre is alkalmazni kell.
Az 1. § (6) bekezdését az 1994: LXVIII. törvény 1. §-a iktatta be, számozását az 1997: LXXIX. törvény 53. § (7) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, szövege a 2012: LXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.
A 2. § (1) bekezdése a 2006: LVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. június hónapra megállapított kifizetésekre is alkalmazni kell.
A 2. § (2) bekezdése a 2006: LVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. június hónapra megállapított kifizetésekre is alkalmazni kell.
A 2. § (3) bekezdését az 1994: LXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2002: LXII. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését az 1994: LXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 2009: LXV. törvény – 2009: CXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 7. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2009: LXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a 2010: CLIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5/A. §-t az 1996: CXXIV. törvény 85. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/B. §-t az 1996: CXXIV. törvény 85. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXV. törvény 15. § (1) bekezdése.
A 6. § (1) bekezdése a 2002: LXII. törvény 75. § (5) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVI. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § új (2) bekezdését az 1991: LXXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2010: CLIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXVI. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVI. törvény 28. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § új (3) bekezdését a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(7) bekezdés számozását (4)–(8) bekezdésre változtatva.
A 6. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése, szövege a 2012. évi XXXVI. törvény – 2012: LXXVI. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított – 149. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése.
A 6. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése.
A 6. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése.
A 6. § (7) bekezdését az 1998: XXI. törvény (4) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2004: LIII. törvény 10. § (4) bekezdése.
A 6/A. §-t az 1998: XXI. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 6/B. §-t a 2010: CLIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § (2) bekezdését a 2006: LVI. törvény 5. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7/A. §-t a 2012: CCXIV. törvény 94. §-a iktatta be.
A 8. § a 2011: LIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 2001: CIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. §-t a 2011: CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t a 2011: CCI. törvény – a 2011: CCIX. törvény 89. § (3) bekezdése szerint módosított – 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/B. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/B. § (1) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 66. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10/C. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/D. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/E. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/F. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/G. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/H. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/H. § (1a) bekezdését a 2013: XC. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/I. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10/J. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.
A 11. § a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 62. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. §-t a 2011: LIX. törvény 2. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja: 2011. június 11.
A 13. §-t a 2011: CCI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13/A. §-t a 2013: XC. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013: július 21.
A 14. §-t a 2011: CII. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XC. törvény 15. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás