• Tartalom

31/1992. (V. 29.) AB határozat

31/1992. (V. 29.) AB határozat1

1992.05.29.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 9/1991. önkormányzati rendelet 45. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 1991. augusztus 16-án tartott ülésén 9/1991. rendeletével megalkotta az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz). A köztársasági megbízott a rendelet több rendelkezését érintő törvényességi észrevételt tett. Az észrevételeket a képviselő-testület október 17-i ülésén megtárgyalta, amikor határozathozatal nélkül úgy döntött, hogy nem ért egyet a köztársasági megbízottnak a rendelet 45. §-át érintő kifogásával. November 14-én a képviselő-testület módosította a szervezeti és működési szabályzatot, a módosítás azonban a 45. §-t nem érintette.

Ezt követően a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva az SzMSz 45. § (2) bekezdésének megsemmisítését.

Indítványozó álláspontja szerint a vitatott szabály, amely úgy rendelkezik, hogy a képviselők költségtérítésének és juttatásának mértékéről a képviselő-testület esetenként határozattal dönt, nem felel meg az Ötv. 20. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

II.

Az indítvány vizsgálata során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.

1. Az indítványozó csupán az SzMSz 45. § (2) bekezdésében foglaltak ellen emel kifogást. Mivel a 45. § rendelkezései között fennálló szoros tartalmi összefüggés miatt az indítvány által felvetett törvényességi kifogás a 45. § egészét érinti, az Alkotmánybíróság vizsgálatát kiterjesztette a teljes 45. §-ra.

2. Az indítvány megalapozott.

Az Ötv. 20. § (2) bekezdése szerint ,,a képviselő-testület a települési képviselőknek törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást, illetőleg havonkénti tiszteletdíjat a tanácsnoknak, a bizottsági elnöknek havonkénti tiszteletdíjat vagy évi egyszeri juttatást állapíthat meg.''

A törvény e szabálya az egyes képviselők, tanácsnokok, bizottsági elnökök járandóságának (költségtérítés, juttatás, tiszteletdíj) egyedi határozattal történő megállapítását jogszabályi rendelkezésekhez köti. A képviselő-testület e jogszabályoknak — a törvény keretei között megalkotott önkormányzati rendelet szabályainak — megfelelően jogosult megállapítani a képviselőket megillető járandóságokat. Az Ötv. 20. § (2) bekezdésében a képviselő-testület számára biztosított hatáskör gyakorlásának feltétele az, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a járandóságok megállapításának szabályait.

Az SzMSz 45. § ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy:

,,(1) A képviselő-testület a községi képviselőknek költségtérítést és juttatást, a bizottsági elnöknek költségtérítést vagy egyszeri juttatást állapíthat meg.

(2) A költségtérítések, juttatások mértékéről a képviselő-testület esetenként határozattal dönt.''

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a szabályozás nem felel meg az Ötv. 20. § (2) bekezdésében foglalt azon követelménynek, mely szerint a képviselő-testület törvényben és önkormányzati rendeletben szabályozott járandóságokat állapíthat meg a képviselők számára. Az SzMSz-nek ez a szabálya nem tartalmazza a járandóságok juttatásának normatív feltételeit. Az Ötv-hez hasonlóan, csak a költségtérítés, juttatás megállapításának lehetőségét rögzíti. A járandóságok körének, mértékének, juttatásuk feltételeinek és módjának megállapítását a képviselő-testület egyedi döntésére bízza.

A települési képviselők járandóságának önkormányzati rendeletben történő szabályozása garanciális jelentőséggel bír. Az általános érvényű, rendeleti szabályozás jogbiztonságot teremt az egyes képviselők számára, kiszámíthatóvá, ellenőrizhetővé teszi a képviselő-testületnek a költségtérítések és a juttatások tárgyában hozott egyedi döntéseit.

Az önkormányzati rendeletet az Ötv. 16. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott — módon ki kell hirdetni. A publikus, jogszabályi forma lehetőséget biztosít arra, hogy a választópolgárok megismerjék a települési képviselőknek a település érdekében kifejtett tevékenységükért — az önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközökből — kifizetett járandóságokat. Így a rendeleti szintű szabályozás előírása egyike a képviselő, a képviselő-testület tevékenységének nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét biztosító törvényi garanciáknak.

Az SzMSz 45. §-a éppen ezt az Ötv. által biztosítani kívánt garanciális szerepet nem tölti be akkor, amikor a képviselők, bizottsági elnökök költségtérítésével, juttatásával kapcsolatosan teljes diszkrécionális jogkört biztosít a képviselő-testület számára.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 9/1991. rendelet 45. §-a ellentétes az Ötv. 20. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ezért azt megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 2275/H/1991/3.
1

A határozat az Alapörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére