1992. évi XXXVIII. törvény

1. § (1)²

(2) E törvény határozza meg az államháztartás működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait.

2. §³ (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszere magában foglalja

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszere az alábbi jogi személyeket foglalja magában:

2/A. §⁴ (1) Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:

(2) Az államháztartás központi alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:

3. §⁷ (1) Külső tételnek csak olyan költségvetési tétel tekinthető, amelyről e törvény kifejezetten kimondja, hogy külső tétel.

(2) Azok az elsődleges bevételek és kiadások minősíthetők külső tételnek, amelyek

(3) Külső tételnek minősülnek a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott kifejezett fizetési kötelezettségek teljesítését szolgáló elsődleges bevételek és kiadások.

4. §⁸ Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

5. §⁹

6. §¹⁰ Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják (a továbbiakban: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése)

7. § (1) Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.

(2)¹¹

(3)¹² A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

8. §¹³ (1)¹⁴

(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket – a 8/A. § (3) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével –, illetve bevételként azok visszatérülését.

(3) A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül.

(4)¹⁵ A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.

(5)¹⁶ A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok számviteli eredményének az állami tulajdonra eső arányos részét a mérlegkészítés évében költségvetési tételként el kell számolni. A veszteséget kiadásként, a nyereséget bevételként kell elszámolni.

(6)¹⁷ Amennyiben gazdálkodó szervezet a Magyar Állammal vagy önkormányzattal kötött, legalább 5 év lejáratú szerződés keretében beruházást hajt végre annak érdekében, hogy a létrehozott eszköz felhasználásával szolgáltatást nyújtson, akkor

(7)¹⁸ Amennyiben a (6) bekezdés szerinti célra irányuló szerződés határozatlan idejű, akkor a (6) bekezdés b) pont alkalmazása tekintetében 5 év lejáratúnak kell tekinteni.

(8)¹⁹ A (6)–(7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha többségi állami tulajdonú gazdasági társaság nem szerződés, hanem tulajdonosi döntés alapján hajt végre a (6) bekezdés szerinti beruházást.

(9)²⁰ A (6)–(8) bekezdésben foglaltakat a 2010. január 1-jét követően megkötött szerződések esetén kell alkalmazni.

8/A. §²¹ (1)²² A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor, illetve helyi önkormányzatoknál a 69. § szerint jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.

(2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése – e törvény előírásai között – finanszírozási célú pénzügyi műveletek útján, az aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlegének figyelembevételével történik.

(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:

(4) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik.

(5) A devizában képződött, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.

(6) Az aktív és passzív pénzügyi műveletek a következők: a letéti, a függő, az átfutó, a kiegyenlítő és a helyesbítő kiadások és bevételek.

(7)³³ A költségvetésben nem lehet a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.

8/C. §³⁴ (1) A megvalósult költségvetési bevételek és kiadások elszámolásakor alkalmazni kell az alábbi elveket:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése érdekében, ahol szakmai szempontból lehetséges, alkalmazni kell az alábbi elveket:

(3) A költségvetést az (1)–(2) bekezdésekben foglalt elvekkel összhangban kell elkészíteni.

(4) A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett az olyan, pénzforgalommal nem járó, kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként, amelyek elszámolása az (1) bekezdés c) pontjában foglalt elv érvényesítése érdekében szükséges.

(5) A költségvetési elszámolási szabályok összessége az a módszertan, amely alapján a számviteli adatokból kiindulva meghatározhatók a költségvetési egyenleg és az adósság tételei, valamint a költségvetési egyenleg és az adósság összefüggései.

(6) A költségvetési elszámolási szabályok tartalmára a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke által együttesen jelölt – legfeljebb egyéves megbízatással rendelkező, tiszteletdíjra vagy más juttatásra nem jogosult – szakértőkből létrehozott testület tesz szakmai javaslatot.

9. § (1) Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja.

(2) Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények írják elő.

(3) Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.

(4)³⁵ A Kormány a maga feladatkörében olyan új állami feladatot írhat csak elő, amelynek ellátásához az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell ezen új állami feladat megszüntetéséről.

(5)³⁶ A helyi önkormányzat, valamint a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat a maga feladatkörében olyan új feladatot vállalhat, amelynek ellátásához a költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell az említett új feladat megszüntetéséről.

10. §³⁷ (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.

(2)³⁸ A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.

(3)³⁹ Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével – csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

(4)⁴⁰ Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.

(5) A fizetési kötelezettség részletes szabályait — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormány állapítja meg.⁴¹

(6) A díjat — ha törvény másként nem rendelkezik — a Kormány, illetve felhatalmazás alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.

(7)⁴²

(8) A bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(9)⁴³

10/A. §⁴⁴ (1)⁴⁵ E törvény hatálya alá tartozó bevételek és kiadások – az e törvényben szabályozott kivételekkel – kizárólag forintban teljesíthetők.

(2)⁴⁶ A 113/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos ügyletek kiadásai teljesíthetők devizában is.

11. § (1)⁴⁷ A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.

(2) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben⁴⁸ meghatározott bevételei esetén a törvényben megállapított keretek között a 10. § (3) bekezdésben említett feltételeket saját hatáskörben szabályozhatja.

11/A. §⁴⁹

11/B. §⁵⁰

11/C. §⁵¹ A hatóság által – a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése alapján – saját költségvetése terhére megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál költségelemként nem vehető figyelembe.

12. §⁵² (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni.

(2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

(3) A bevételi előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetők, ha a bevételekre vonatkozó jogszabályi előírások év közben nem változnak. Ellenkező esetben az előirányzatokat az arra jogosultnak módosítania kell.

(4) Költségvetési kiadás a központi alrendszerben csak törvény alapján teljesíthető.

(5) A külső kiadások és a kamatkiadások a költségvetési törvény kifejezett rendelkezése nélkül is teljesíthetők.

(6) A költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában a tervezett összeget meghaladó belső kiadás nem teljesíthető, kivéve, ha a kiadásra korábbi költségvetési törvény adott felhatalmazást, és ezt törvény vagy a Kormány törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete nem korlátozza.

(7) A költségvetési törvény csak a következő belső kiadások esetében adhat felhatalmazást a tervezett összeget meghaladó kiadás teljesítésére:

(8) A jogerős bírósági döntésen alapuló kifizetések a tervezett összeget meghaladóan is teljesíthetőek.

(9) Amennyiben egy költségvetési szerv bevételei meghaladják a tervezett értéket, akkor költségvetési törvény által meghatározott esetekben és mértékig – de legfeljebb a bevételi többlet mértékéig – a költségvetési szerv kiadásai is meghaladhatják a költségvetési törvényben tervezett mértéket.

(10) A külső bevételek túlteljesülése nem alapozhat meg olyan jogszabályi változást, amely a legújabb technikai kivetítéshez képest az elsődleges egyenleget rontaná.

(11) A bevételi előirányzatok elmaradása, illetve más kiadások túlteljesülése, illetve a belső tételek egyenlegének tárgyévet megelőző költségvetési törvényben előírt követelményétől való eltérés esetén a kiadási előirányzatok jogszabályi előírások alapján csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők.

(12)⁵³ A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegeknek megfelelő előirányzat csökkentéséről, illetve törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

12/A. §⁵⁴ (1)⁵⁵ A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, és kifizetések – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve közigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat – is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).

(2)⁵⁶ Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség – ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget – csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint – figyelemmel a 22–23/A. §-okban foglaltakra is – történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.

(3)⁵⁷ Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása a 48. § b) és q) pontjában foglaltakra figyelemmel történhet. Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások, valamint a helyesbítő tételek esetében.

(4) A központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok számára külön jogszabályban rögzített esetekben, a költségvetési szervek tevékenységi körén kívül eső, nem az állami, illetve önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy megbízás alapján bonyolított forgalma letéti kezelésben történik. A letéti számla forgalma nem számolható el költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként.

(5)⁵⁸ A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó – a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből finanszírozandó – közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat.

(6)⁵⁹ Központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az (5) bekezdés szerinti előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján, kivéve, ha – a 22. § (2) bekezdése vagy a 23. § (2) bekezdése alapján – az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyező határozatában rendelkezik arról is, hogy mely időpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni a közbeszerzés elindításának szükségességét, és indokolni kell, hogy az összhangban van a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal.

(7)⁶⁰ Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet közbeszerzési eljárást – a (6) bekezdésben foglaltak, a 22. § (2) bekezdésében és a 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, továbbá a 13/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csak megfelelő pénzügyi (előirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat.

(8)⁶¹ E § rendelkezéseit kell alkalmazni a 22. § (2) bekezdése szerinti eljárásokra, valamint azon beszerzésekre is, amelyek esetében a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására.

12/B. §⁶² (1)⁶³ E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E § alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető. Nem minősülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak

(2) A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a továbbiakban: kifizetési keret).⁶⁴

(3)⁶⁵ Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó – akár eltérő jogcímen alapuló – valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.

(4)⁶⁶ A hosszú távú kötelezettségvállalás jóváhagyása érdekében a kötelezettségvállalás kifizetésének forrását biztosító fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen előterjesztést nyújt be a Kormányhoz. A fejezetet irányító szerv gondoskodik arról, hogy az előterjesztés megfelelő szakmai színvonalú, gazdasági hatékonysági vizsgálatokat is tartalmazzon.

(5) Hosszú távú kötelezettségvállalás – a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – csak a Kormány határozata alapján történhet.

(6) A Kormány, illetve az Országgyűlés hosszú távú kötelezettségvállalási felhatalmazásának (a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás valamennyi lényeges elemét, amelyek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.⁶⁷

(7) Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást, vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor a kötelezettségvállalási felhatalmazást – figyelemmel a 12/A. § (5) bekezdésére – az eljárás megkezdéséhez (a pályázati kiíráshoz) kell kérni.

(8) Az éves kifizetési kereteket a kötelezettségvállalási felhatalmazásban szereplő éves értékek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjától terhelik. Amennyiben annak a szerződésnek a megkötése elmarad, amelyre a kötelezettségvállalási felhatalmazás szólt, a kifizetési keret lekötött része a kötelezettségvállalási felhatalmazásban megadott értékekkel automatikusan csökken.

(9) Fennálló hosszú távú kötelezettségvállalás lényeges elemének módosításához a kötelezettségvállalási felhatalmazást adó Kormány, illetve Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(10) A kifizetések jóváhagyott ütemezésének megváltoztatása miatt, a tárgyévi kifizetési keret tárgyévben nem kifizethető részét a Kormány nyilvános határozatában, az indok részletes bemutatása mellett átcsoportosíthatja a következő költségvetési évre, feltéve, hogy az átütemezett kifizetés a következő év június 30-ig megtörténik.

(11) A devizában denominált kötelezettségek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjában érvényes, hivatalos MNB árfolyamon átszámított forint összeg mértékével terhelik a kifizetési keretet.

(12) A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a központi költségvetés bevételi főösszegének 3%-a.

12/C. §⁶⁸ (1) A kincstár negyedévente kimutatást készít a hosszú távú kötelezettségvállalásokról. A kimutatásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalások állományát a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti – törvény eltérő rendelkezése hiányában – teljes kimutatást a kincstár a tárgynegyedévet követő 60 napon belül, honlapján nyilvánosságra hozza.

(3)⁶⁹ A fejezetet irányító szerv köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti, fejezetéhez tartozó kötelezettségvállalások összesítéséről, nyilvántartásáról és annak negyedévenkénti, legkésőbb a tárgynegyedévet követő 30 napon belül a kincstár felé történő jelentéséről.

(4)⁷⁰ A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás alapját jelentő szerződést a megkötést követő 15 napon belül a fejezetet irányító szervnek bejelenteni.

(5)–(6)⁷¹

(7) A költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor a Kormány tájékoztatni köteles az Országgyűlést a hosszú távú kötelezettségvállalások állományáról a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.

13. §⁷² A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben – a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével – részletesen, teljes összegükben – az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt – kell számba venni.

13/A. §⁷³ (1)⁷⁴ Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – visszafizetési kötelezettség terheli.

(2)⁷⁵ Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – visszafizetési kötelezettség terheli.

(3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni.

(4)⁷⁶ A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (13)–(14) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)–(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.

(5)⁷⁷ A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás – a 12. § (4) bekezdésében foglalt, valamint a társadalmi szervezetek és az alapítványok által igényelt, a program befejezéséhez kapcsolódó támogatások (ide nem értve a humán szolgáltatások nem állami fenntartói által igényelt támogatásokat) kivételével – nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(6)⁷⁸ A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból – a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

(7)⁷⁹ A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.

(8)⁸⁰ Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók.

(9)⁸¹ Ha a folyósított központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti – és e törvény alapján más módon nem hajtható be –, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajt be.

(10)⁸² A (4)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.⁸³

(11)⁸⁴ Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő támogatás adók módjára behajtandó követelésnek minősül.

13/B. §⁸⁵ (1)⁸⁶ Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a támogatások felhasználását – ha ennek a Kbt. szerinti feltételei fennállnak – a Kbt. alkalmazásához kötni. A támogatásról szóló határozatban vagy szerződésben úgy kell meghatározni a támogatás felhasználásával kapcsolatos határidőket, hogy a megvalósítandó közbeszerzésre irányuló eljárás lefolytatásához a Kbt. alapján szükséges időtartam rendelkezésre álljon.

(2) A támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy az árut szállító, szolgáltatást nyújtó vagy építési beruházást megvalósító szervezetet (személyt) előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási kérelem elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, illetve, hogy az (1) bekezdés szerinti támogató – indokolt esetben – a támogatásért folyamodó szervezetet, személyt a támogatási kérelem elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás megindításra kötelezze.

13/C. §⁸⁷ (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen levonás érvényesítése esetén, amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás szabálytalanság miatt kerül megállapításra, a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás más okból kerül megállapításra, a forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a felhasznált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.

(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.

14. §⁸⁸ (1) Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) A tartozást az átvállalás, illetve az elengedés időpontjáig terhelő kamatokat és az egyéb – jogszabály, bírósági döntés, hatósági határozat vagy szerződés alapján – fizetendő terheket is tartozásátvállalásként, illetve tartozáselengedésként kell a költségvetésben elszámolni.

(3) A tartozáselengedéssel és a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakításából származó költségvetési kiadással szemben olyan – költségvetési vagy finanszírozási – bevétel számolandó el, amelyet a tartozás vagy a visszatérítendő támogatás megfizetése eredményezne.

(4) Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.

(5) A központi költségvetés adóssága

15. §⁸⁹ (1) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból a 13/A. § (4)–(5) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott követelményének.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni

(3)⁹¹ Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató – a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező – jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.

(4)⁹² A rendezett munkaügyi kapcsolatok (5) bekezdésben meghatározott feltételeinek való megfelelés hiánya esetén – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – támogatás nem nyújtható.

(5)⁹³ Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben

(6)⁹⁴ A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét

(7)⁹⁵ Az (5)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha

(8)⁹⁶ A támogatást nyújtó szerv a támogatási megállapodás megkötése előtt is köteles ellenőrizni, hogy a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Amennyiben – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel –

(9)⁹⁷ A támogatási szerződés megkötését követően jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal megállapított jogsértések, illetve ezeknek a hatóság honlapján a támogatási szerződés megkötését követő nyilvánosságra hozatala a támogatásra való jogosultságot nem befolyásolja.

(10)⁹⁸ A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha a támogatás igénybevételét követően a támogatást nyújtó szerv tudomására jut, hogy a központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás kedvezményezettje a támogatás igénylésének vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételeinek. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a jogsértést megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, és a perben hozott jogerős érdemi bírósági határozat a keresetet elutasította vagy – a közigazgatási határozat jogalapját nem érintve – a hatóság által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény mértéke tekintetében hozott megváltoztató döntést.

(11)⁹⁹ E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének – a támogatás céljától függően –, amennyiben

(12)¹⁰⁰ A támogatásra való jogosultság kizárását nem érinti, ha a támogatás igénylője a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

15/A. §¹⁰¹ (1)¹⁰² Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése – e kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha – az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt – a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre – melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani – vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni.

15/B. §¹⁰³ (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

15/C. §¹⁰⁴ A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kötelezettség teljesítését a helyi önkormányzatoknál, továbbá a kisebbségi önkormányzatoknál a kincstár ellenőrizheti. Amennyiben a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közzétételi kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési támogatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhasználásnak minősül és e támogatást köteles – az ott meghatározott kamatfizetési kötelezettség mellett – a központi költségvetés javára visszafizetni.

15/D. §¹⁰⁵ (1) Az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, amíg a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói, a társaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört ellátó egyéb munkavállalói nevének, munkakörének, illetve tisztségének, valamint a részükre munkaviszonyuk, vezető tisztségük, felügyelő bizottsági tagságuk alapján nyújtott valamennyi közvetett és közvetlen pénzbeli juttatás, egyéb járandóság, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére vonatkozó magatartás tilalmának kötelezettségére kikötött időtartam és ellenérték adatainak név szerinti közzétételi kötelezettségének – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a társaság eleget nem tesz.

(2) E törvény alkalmazása során többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

16. §¹⁰⁶

17. §¹⁰⁷ (1)¹⁰⁸ Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok¹⁰⁹ képviselő-testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képező adatokra.

(3)¹¹⁰ A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló – de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést.

18. §¹¹¹ A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást költségvetési évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni.

18/A. §¹¹³ (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait

(2)–(6)¹¹⁵

18/B. §¹¹⁶ (1)¹¹⁷ A kincstár feladatai különösen:

(2)¹²⁸ A kincstár az (1) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult – törvényben meghatározott körben, mértékben és célra – pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is.

(3)¹²⁹ A kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti. A kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a kincstár megállapodást köt.

(4) A kincstári körbe tartoznak

(5)¹³⁰ A kincstár az ügyfelektől érkező, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.

(6)¹³¹ A nemzetközi szerződések alapján a Magyar Állam, illetve a 18/B. § (4) bekezdésében és a 18/C. § (6) bekezdésében megjelölt szervezetek (a továbbiakban együtt: kincstári ügyfelek) részére nyújtott támogatásokat a kincstárhoz kell befizetni. A Magyar Állam, illetve a kincstári kör részére a kincstár által vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.

(7)¹³² A kincstár által kezdeményezett, az önkormányzatokkal kapcsolatos adósságrendezési eljárásban a kincstár teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.

(8)¹³³ A kincstár a 64/A–64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét (a továbbiakban: felülvizsgálat), melynek során érvényesíti az Állami Számvevőszéknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ törvény) 2. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során megállapított eltéréseket is, továbbá intézkedik a megállapított visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos támogatás pénzügyi rendezéséről.

(9)¹³⁴ A kincstár az (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatai ellátásához az a) pont szerinti nyilvántartások adatait is felhasználja. Amennyiben a kötelezettségvállalás bejelentés kifizetésre vonatkozó adatai nem a bejelentésnek megfelelően teljesülnek, a kincstár rendelkezésre állási díjat számít fel jogszabályban szabályozott módon.

(10)¹³⁵ A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított normatívák igénylése elbírálásához szükséges, az egyes normatívák igénylését megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat és személyes adatokat kezelni. E személyes adatokat az egyes költségvetési éveket lezáró zárszámadásról szóló törvény hatálybalépésének napjáig jogosult kezelni.

(11)¹³⁶

(12)¹³⁷ A családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a kincstár a magánszemélyek részére vagy jogán megállapított jogosultságokról és támogatásokról egységes szociális nyilvántartást vezet.

18/C. §¹³⁸ (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.

(3)¹³⁹ A 18/B. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

(4)¹⁴⁰ A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.

(5) A 18/B. § (4) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeiket kötelesek a kincstári egységes számlán elhelyezni és folyamatosan ott tartani.

(6)¹⁴¹ A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni

(7)¹⁴⁴ A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhetnek. A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár hálózatában értékesített – az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A kincstár a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi. A kincstár a 18/B. § (1) bekezdés n), r), s) pontjában foglalt szolgáltatásait – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére nyújtott szolgáltatás kivételével – jogszabályban meghatározottak szerint, térítés ellenében végzi.

(8)¹⁴⁵ A kincstár (6) és (7) bekezdésben megjelölt pénzforgalmi-számlavezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.

(9) Az államháztartás alrendszerei hitelintézetnél pénzforgalmi számlát csak e törvényben foglaltak szerint vezethetnek.

(10)¹⁴⁶ A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámlájukat a hirdetmény szerinti deviza nemekben a kincstárban kötelesek vezetni. A devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá. A kincstár devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében – a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár között létrejött megállapodás alapján – díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonosokkal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni. A kincstár vezetőjének engedélyével kivételes esetben – különösen azokon a területeken ahol a valutaellátás a deviza számla terhére nem biztosítható – hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.

(11)¹⁴⁷

(12)¹⁴⁸ A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti – külön jogszabályban meghatározott számlakörben – a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében (ide nem értve az önkormányzati családtámogatási folyószámlát), valamint (16)–(17) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást.

(13)¹⁴⁹ A kincstár – a 13/A. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről – azok előzetes írásbeli hozzájárulásával – a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az állami adóhatóság, a vámhatóság, továbbá az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.

(14)¹⁵⁰ A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére vagy társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.

(15)¹⁵¹ Az adóhatóságok a (13)–(14) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a 13/A. § (9) bekezdésben meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás keletkezett, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.

(16)¹⁵² Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani azok felhasználásáig. Ezen pénzeszközökből származó, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a közalapítványok kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. Ezen közalapítványok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlájukon.

(17)¹⁵³ Azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek kezelni, vagy kizárólag a kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatják az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközeiket azok felhasználásáig. Ezen társaságok egyéb forrásból származó pénzeszközeiket is kezelhetik a kincstárban vezetett pénzforgalmi számlájukon.

(18)¹⁵⁴ A Kincstár a helyi önkormányzatok részére a külön jogszabály alapján természetben nyújtott családi pótlék kezelésére számlát vezet.

18/D. §¹⁵⁵ (1)¹⁵⁶

(2) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése során az ÁKK Rt. jogosult a 113/A. § (2) bekezdése szerinti műveleteket végezni. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.

18/E. §¹⁵⁷ A kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a távolról hozzáférést biztosító eszköznek számít az, amellyel birtokosa rendelkezhet a kincstárral szemben fennálló számla-követeléséről, és ezáltal fizetést teljesíthet a kedvezményezett részére, amely rendszerint személyazonosító kód és/vagy más hasonló azonosító használatához kötött. Ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.

18/F. §¹⁵⁸ (1)¹⁵⁹ Az ÁKK Rt. egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁKK Rt. részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(2)¹⁶⁰ Az ÁKK Rt. alapítója az államháztartásért felelős miniszter.

(3)¹⁶¹ Az ÁKK Rt. alapítására és működésére – e törvény eltérő rendelkezései kivételével – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)¹⁶² Az ÁKK Rt. működése során az alapítói jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(5)¹⁶³ A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényben¹⁶⁴ meghatározott állami vezetők az ÁKK Rt. igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek.

(6)¹⁶⁵ Az ÁKK Rt. felügyelőbizottságának hatásköre nem terjed ki az államadósság-kezelési stratégia, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére.

18/G. §¹⁶⁶ (1) Az ÁKK Rt. vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

(2)¹⁶⁷ Az ÁKK Rt. bevételei:

(3)¹⁶⁸

(4) Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó kamatokat, jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket az ÁKK Rt. a költségvetési törvény mindenkori, államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki.

(5) Az ÁKK Rt. a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ általános jogutódja.

(6)¹⁶⁹ Az ÁKK Rt. az (1)–(3) bekezdésben szereplő működése körében az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezet.

(7)¹⁷⁰ Az ÁKK Rt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a KELER Rt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát vezet.

(8)¹⁷¹ Az ÁKK Zrt. a 113/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához az MNB-nél vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.

18/H. §¹⁷² (1) A kincstár az általa folyósított támogatások jogszabályban megállapított feltételeinek az egységes szociális nyilvántartás útján történő ellenőrzése céljából jogosult a következő adatok kezelésére:

(2)¹⁷³ A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül átadja. A kincstár az e bekezdésben felsorolt adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából jogosult kezelni addig, ameddig a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennáll.

(3)¹⁷⁴ Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.

(4) Az egységes szociális nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat közvetlen lekérdezéssel átveszi. Az átvétel díjmentes.

(5) A kincstár – az ellátás jogcímének és összegének kivételével – az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(6) Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében a törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt.

18/I. §¹⁷⁵ A 18/B. § (1) bekezdésének l) pontjában említett jogi személyek nyilvántartását (a továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A költségvetési szervek nyilvántartására – e törvényben foglaltak figyelembevételével – külön törvényben foglaltak alkalmazandók.

18/J. §¹⁷⁶ (1)¹⁷⁷ A helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásairól, a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.

(2)¹⁷⁸ A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapítástól – törvény által történt alapítás esetén a törzskönyvi jogi személy a törvény hatálybalépésétől – számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok szolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt.

(3)¹⁷⁹ A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve a törzskönyvi jogi személy a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti a megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól) (a továbbiakban: bíróság).

(4)¹⁸⁰ A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság – annak beérkezésétől számított – harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6)¹⁸¹ A törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, illetve a külön törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár a törzskönyvi jogi személyt

(7) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

(8) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.

18/K. §¹⁸² (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza:

(2) A törzskönyvi nyilvántartás – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza:

(3)¹⁸⁹ A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról – az Art. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével – a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot.

(4)¹⁹⁰ Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan, elektronikusan történik.

(5) A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett törzskönyvi szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

(6)¹⁹¹ Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi szervek adatszolgáltatási (bejelentési, változás-bejelentési, okirat benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc nap.

(7)¹⁹² Helyi önkormányzat tekintetében a 18/K. § (1) bekezdésének c) és h) pontját, valamint (2) bekezdésének a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. Helyi önkormányzat esetében a 18/J–18/K. § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi szerv alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, valamint alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. §-ának b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.

19. §¹⁹³ (1) A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szereplő — a törvényi előírások figyelembevételével meghatározott — fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.

(2) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által — nem gazdasági társaságként — működtetett szervezetek költségvetését.

20. §¹⁹⁴ (1) A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége.

(2)¹⁹⁵ Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet.

(3) A költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai egy költségvetési címet (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzatok cím) alkotnak.

(4)¹⁹⁶ A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.

(5) A (2)—(3) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.

(6) A költségvetési törvényben szereplő címek — ide nem értve az alcímeket — címrendet képeznek. A címrend év közben a Kormány által kiegészíthető, illetve módosítható, kivéve azokat a címeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kormány a címrend változásáról a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat indokolásában részletesen beszámol.

(7)¹⁹⁷ A központi költségvetés és az ellátandó feladat költségvetési kapcsolatának abban a szakmai cél szerinti költségvetési fejezetben kell megjelennie, amely fejezetet irányító szerv ellátja a számára e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feladatokat.

(8) A (7) bekezdésben szereplő feladatok ellátásában eltérő szabályt a költségvetési törvény állapíthat meg, megjelölve a jogok és kötelezettségek ellátásáért felelőst a költségvetési évre vonatkozóan.

(9)¹⁹⁸ A költségvetési fejezetnek a (2)–(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

21. §¹⁹⁹ (1) A központi költségvetés bevételeit képezik – a 8. §-ban foglaltakon és a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést megillető részén túl –

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.

22. §²⁰⁰ (1) A központi költségvetésben kiadás irányozható elő a központi költségvetési szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi, jogszabályi és szerződéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy részére. Az 50 milliárd forint nettó jelenértéket elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.

(2) Ha a nettó jelenértéken 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, a Kormánynak – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az Országgyűlés előzetes felhatalmazását az eljárás megkezdéséhez (a pályázat kiírásához) kell kérnie.

(3) A nettó jelenérték megállapításánál szükséges diszkontálásra vonatkozó számítások módszertanát, valamint az alkalmazandó diszkont tényező mértékét a Kormány állapítja meg.²⁰¹

23. §²⁰² (1)²⁰³ A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás” alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.

(2)²⁰⁴ A szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások három éves programját évente ki kell dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg – annak részeként – kell előterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyező és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletező beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni. Az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni.

23/A. §²⁰⁵ (1)²⁰⁶ A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg több évre szóló szakmai programok és projektek egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli kötelezettségvállalással jár.

(2)²⁰⁷ Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A fejezetet irányító szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani.

(3) Amennyiben a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettséget, akkor a fejezet a megfelelő célelőirányzatból köteles elkülöníteni és külön költségvetési soron megtervezni és megjeleníteni az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4) A program végrehajtásáért felelős fejezet – amennyiben önkormányzat a program kedvezményezettje vagy megvalósítója – köteles az önkormányzattal szerződést kötni a több évet átfogó kötelezettségvállalásra és az elvállalt társfinanszírozási összeg éves önkormányzati részének biztosítása érdekében

24. §²⁰⁸ (1) A központi költségvetésben a 20. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön).

(2) A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.

(3)–(4)²⁰⁹

(5)²¹⁰ A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzat-csoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között – nem érintve a (8) bekezdésben foglalt előírást – a fejezetet irányító szerv év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével növelhető, ha

(6)²¹¹ Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter (5) bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezetet irányító szervnek tájékoztatnia kell a kincstárt.

(7)²¹²

(8)²¹³ Az állami költségvetés terhére fizetendő üdülési, rekreációs, táboroztatási, tanulmányi kirándulási célú támogatás, vagy üdülési célú, a költségvetési szerv, mint munkáltató által teljesítendő személyi juttatás a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk vagy hazai üdülési számla útján nyújtható.

(9)²¹⁴ A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok

(10)²¹⁶ A (8) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.²¹⁷

(10)²¹⁸ Az Operatív Programok finanszírozását szolgáló európai uniós és a kapcsolódó hazai előirányzatok átcsoportosításáról az éves költségvetési törvényben kell rendelkezni.²¹⁹

(11)²²⁰ A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül – a fejezeti tartalék kivételével – az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(12)²²¹ A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeti egyensúlyi tartalék kivételével

(13)²²² A fejezetet irányító szerv – a vállalkozó közintézet kivételével – az irányítása alá tartozó költségvetési szervei költségvetési előirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezelésű előirányzatok javára, ha a működési költségvetés előirányzatain a feladatok változása következtében megtakarítás keletkezik.

(14)²²³ Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos – a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő – előirányzat-módosítások a fejezetet irányító szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.

24/A. §²²⁴ (1)²²⁵ A fejezetet irányító szerv a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára vagy a támogatási döntések meghozatalára jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.

(2)²²⁶ A fejezetet irányító szerv vezetője által felkért testületi tagoknak a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon adható díjazás, költségtérítés.

(3)²²⁷ Az előirányzat (1) bekezdés szerinti előirányzatrésze felhasználásának részletes szabályait – így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét – kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben (jogalkotási jog hiányában közösen kiadott nyilvános szabályzatban) határozza meg.

24/B. §²²⁸ (1)²²⁹ A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 100. §-ban foglaltakkal összefüggésben az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes – az elvonandó és felhasználható – összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást az államháztartásért felelős miniszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján – a 100. §-ban foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel – hajtja végre.

(2)²³⁰ Az államháztartásért felelős miniszter a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival – az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében – megnövelheti. Az előirányzat-módosítást az államháztartásért felelős miniszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.

(3)²³¹ A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(4)²³² A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben az irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.

(5)²³³ A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.

(6)²³⁴ A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére – amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál – újabb kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalható.

25. §²³⁵ (1) A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.

(2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető.

26. §²³⁶ (1) Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a.²³⁷

(2) Az általános tartalék terhére — az éves hatást tekintve — annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(3) Az általános tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.

(4)²³⁸ Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.

27. §²³⁹

28. §²⁴¹ (1) Az Országgyűlés az állami költségvetésről²⁴² és annak végrehajtásáról törvényt alkot.²⁴³

(2)²⁴⁴ A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni az államháztartás központi alrendszere költségvetési többletének rendeltetéséről, illetve zárszámadáskor jóváhagyni annak költségvetési hiánya finanszírozásának módját.

29. § (1)²⁴⁵ A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg.

(2) A zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.

30. §²⁴⁶

31. § (1)²⁴⁷ Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok²⁴⁸ normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó fejlesztési célú támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető – az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott – támogatások elosztási és folyósítási rendjét.

(2)²⁴⁹ Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat.

31/A. §²⁵⁰ Az Országgyűlés a költségvetési törvényben az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve – amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja – összevont jogcímenként állapítja meg.

32. §²⁵¹ Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére

33. §²⁵² (1)²⁵³ A Kormány nyilvános határozatában – kezesség-, garanciavállalásonként – felhatalmazhatja az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Állam nevében

(2)²⁵⁶

(3)²⁵⁷ Egyedi állami kezesség, illetve egyedi állami garancia hitel- és kölcsönfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz vállalható.

(4) Az egyedi állami kezességvállalás a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű kezesség. A Kormány ettől határozatában indokolt esetben eltérhet.

(5) Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele, hogy a hitel-, kölcsönfelvevőnek, kötvénykibocsátónak (a továbbiakban: kötelezett) ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint a kötelezett ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6)²⁵⁸ Egyedi állami kezesség, állami garancia abban az esetben vállalható, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel – az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás nélkül – kellően biztosított.

(7)²⁵⁹ Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben – a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat, vagy annak egy részét elengedheti.

(8) A Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a körülmények mérlegelése alapján előírhatja, hogy az állami kezesség, illetve állami garancia útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha

(9) Az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter vagy az általa felhatalmazott személy írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(10) Az egyedi viszontgarancia vállalására az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11)²⁶⁰ Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait a vállalásról szóló törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(12)²⁶¹ Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó díj kikötésének kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kell rendelkezni.

(13) Az egyedi és jogszabályi állami kezesség-, illetve állami garanciavállalások alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(14) Az egyedi és jogszabályi viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó – külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett – bevételt a költségvetési törvényben meghatározott viszontgarancia arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni. Amennyiben a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a költségvetésnek meg nem fizetett összeg a garantőr szervezetnek állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(15) Az Állam nevében, a Kormány határozatában megjelölt kedvezményezettel és az ott meghatározott feltételekkel, az államháztartásért felelős miniszter törvényben meghatározott esetekben jogi személlyel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet. Az árfolyam-fedezeti megállapodás vállalására az (5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

33/A. §²⁶² (1) Az Országgyűlés a 33/D. §-nak megfelelő állami kötelezettségvállalások alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatokat hagy jóvá.

(2)²⁶³ A költségvetési törvényben meg kell határozni:

(3) A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia, egyedi viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás vállalását a kormányhatározat kihirdetésének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékek terhére kell elszámolni.

(4) A jogszabályi állami kezesség, állami garancia és a jogszabályi viszontgarancia vállalását az állami kötelezettség keletkezésének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni.

(5) A (2) bekezdés szerinti keretösszeget az állami kötelezettségvállalás évében lejáró állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás az állami kötelezettség lejáratának napját követően nem terheli tovább.

(6) A (2) bekezdésben szereplő állományok és mértékek az állami kezességgel, állami garanciával, viszontgaranciával biztosított kötelezettségvállalások, valamint az árfolyam-fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított állományának tőkeösszegére vonatkoznak.

(7)–(9)²⁶⁴

(10) A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az Országgyűlésnek a 33/D. §-nak megfelelő állami kötelezettségvállalásokról, az azok alapján teljesített kifizetésekről és az azokból származó megtérülésekről.

33/B. §²⁶⁵ (1)²⁶⁶ Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy a kultúráért felelős miniszter javaslatára, a költségvetési törvényben meghatározott mértéken belül, a központi költségvetés terhére szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon az e §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez (a továbbiakban: kiállítási garancia).²⁶⁷

(2)²⁶⁸ Kiállítási garancia az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek (a továbbiakban: kiállító) által a Magyar Köztársaság területén, a kiállítási tárgyak kölcsönbe adásáról szóló szerződés (e §-ban a továbbiakban: szerződés) alapján rendezett nemzetközi, időszaki kiállításra adható, amennyiben annak megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik.

(3) Kiállítási garancia adható azon kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró egy vagy több műtárgyra is, amely külföldről, bemutatás céljára, a kiállító által rendezett időszaki kiállításra érkezik.

(4)²⁶⁹ A kiállítási garancia az állam nevében, a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, a szerződésben – a (6) bekezdés figyelembevételével – meghatározott káreseményekből eredő, a kiállítási tárgyban/tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért. Az államháztartásért felelős miniszter e felelősségvállalásról kötelezvényt bocsát ki, amely tartalmazza a garanciavállalás mértékét vagy összegét, feltételeit, a kiállítót, a kötelezettségvállalás időtartamát és a garancia jogosultját. Az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében – kivételesen – hozzájárulhat az e §-ban nem említett kérdésekben a külföldi jog alkalmazásához, továbbá a külföldi joghatóság kikötéséhez is.

(5)²⁷⁰ A kiállítási garancia a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult és a kiállító megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a szerződésben meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. A szerződés módosításához a kultúráért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyása szükséges.

(6) Nem terjed ki a kiállítási garancia arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi káreseményre, kivéve azokat a károkat, amelyek

(7)²⁷¹ Az Országgyűlés felhatalmazza az államháztartásért felelős minisztert, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint az e §-ban meghatározott kiállítás megrendezése érdekében szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg – jogszabályban meghatározott feltételek szerinti – megtérítésére (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).

(8)²⁷² A kiállítási viszontgarancia az állam nevében, a kiállítóval a (7) bekezdésben meghatározott szerződéses viszonyban álló biztosító társaság irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, amely tartalmában és feltételeiben megegyezik a kiállítási garanciával. Nem terjed ki a kiállítási viszontgarancia az e § (6) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott károkra.

(9)²⁷³ A kiállítási viszontgaranciával összefüggő (7) bekezdés szerinti biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a kultúráért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyása szükséges.

(10)²⁷⁴ A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia vállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a Magyar Államra szállnak át.

33/C. §²⁷⁵ (1) A költségvetési évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes állományának összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a költségvetési törvényben rögzített mértéket. A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia vállalása a kötelezvényben foglalt időtartam alatt terheli a költségvetési törvényben meghatározott mértéket.

(2) A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia után nem kell garanciavállalási díjat felszámítani.

(3) Az Országgyűlés a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes várható fizetési kötelezettségei fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

(4) A 33/B. § (1) és (7) bekezdései szerinti garanciavállalás alapján az állam a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben megtérítési igénnyel léphet fel. A kiállítóval szemben azonban megtérítési igény csak annyiban érvényesíthető, amennyiben

33/D. §²⁷⁶ (1) E törvény alkalmazásában:

(2) E törvény 33. §-a (7) és (12) bekezdésének alkalmazásában állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás.

34. § (1)²⁷⁷ Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés, az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni.

(3) Ha a felhatalmazás hatályának lejártáig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotja meg, akkor az (1)—(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az újabb átmeneti gazdálkodásról szóló törvény megalkotásánál.

35. § (1)²⁷⁸ A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az e törvényben meghatározott határidőn belül az Országgyűlés elé terjesztéséért.

(2)²⁷⁹

36. § (1)²⁸⁰ A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor

(2)²⁸³

36/B. §²⁸⁴ (1)²⁸⁵ A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy a javaslat elfogadása esetén – összhangban a középtávú tervekkel – legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során.

(2) A költségvetési törvény kihirdetése után a Kormány rendeletet alkot – a költségvetési törvénynek megfelelő szerkezetben – az (1) bekezdés szerinti számszerű korlátokról, valamint azon eljárási szabályokról, amelyek biztosítják a kötelezettségvállalási korlátok betartását.

(3) A költségvetési törvény kihirdetése után a Kormány – a költségvetési törvénynek megfelelő szerkezetben – rendeletben határozza meg a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a tárgyévet követő két évre tervezett összegét.

37. § A Kormány felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért.

38. §²⁸⁶ (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékaival és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a céltartalékokkal.

(2) A céltartalék olyan, a költségvetésben meghatározott előirányzat, amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál az adott alrendszerben, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvény elfogadásakor még nem ismert

38/A. §²⁸⁷ (1)²⁸⁸ A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál – a Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének előzetes kikérésével –, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.²⁸⁹

(2)²⁹⁰ Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja.

(3)²⁹¹ A Munkaerőpiaci Alapot érintő, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről – függetlenül azok mértékétől – a Kormány az Országgyűlés mellett haladéktalanul tájékoztatja az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot is.

39. §²⁹² (1)²⁹³ Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (11) bekezdésében foglalt eset kivételével – a Kormány jogosult.

(2) A fejezeten belül a címek — ide nem értve az alcímeket — között, a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátotti pénzbeli juttatások fejezetre összesített előirányzatait is érintő átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek módosítására vonatkozó jogot az Országgyűlés a költségvetési törvényben magának fenntartja.

(3)²⁹⁴ A Kormány az (1)—(2) bekezdés szerinti átcsoportosítás jogát — rendeletében szabályozott módon — átengedheti a fejezetet irányító szervnek.

(4) A Kormány a 38. §-ban, a 38/A. §-ban, és az (1)—(2) bekezdésekben meghatározott előirányzat-módosításokról nyilvános határozatban dönt.

(5)²⁹⁵ A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat az irányító szerv gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.

40. §²⁹⁶

41. §²⁹⁷ (1) Pótköltségvetést köteles a Kormány benyújtani az Országgyűlésnek, ha a költségvetési törvény tervezésénél figyelembe vett bruttó hazai össztermék 0,2%-ánál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest, és ez az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be.

(2) A költségvetési felelősségről szóló törvény²⁹⁸ 3. §-a szerint meghatározott egyenleg-követelmény és egyenlegcél, valamint a 4. § szerint meghatározott kiadási korlát megváltoztatása pótköltségvetésnek minősül.

(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani.

(4) A költségvetési törvény módosítását nem az (1) bekezdésben említett okok miatt kezdeményező és formailag nem a (2) bekezdésben foglaltak szerinti törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.

(5) Amennyiben az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amely a törvény elfogadásához alapul vett költségvetési hatásvizsgálatban a tárgyévre előrejelzett egyenleg rontása nélkül módosítja egyes külső tételek előrejelzett összegét, a Kormány a törvény elfogadásához alapul vett költségvetési hatásvizsgálat alapján rendeletben intézkedik az állami költségvetés megfelelő külső tételeinek átcsoportosításáról.

42. §²⁹⁹ (1)–(2)³⁰⁰

(3)³⁰¹

(4)³⁰²

(5)³⁰³

(6)³⁰⁴

(7)³⁰⁵ Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követően az e törvényben, illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(8)³⁰⁶ Az e törvény hatálybalépése előtt jogszabály által biztosított, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára, helytállásra) — a kezességvállalás érintetlenül hagyásával — e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

43. § (1) A Kormány előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatokat lát el a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó hozzájárulásával összefüggésben.

(2)³⁰⁷

(3) A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatokat és a szabályozási elgondolásokat a Kormány a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.

43/A. §³⁰⁸ A Kormány az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja a köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól.

44. § Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, melyre szól nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.

45. § (1)³⁰⁹ Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások – teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról az Országgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe kell beilleszteni.

46. § (1)³¹⁰ Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a Kormány az államháztartás körében átmeneti — e törvény rendelkezéseitől eltérő — intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.³¹¹

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a Kormány a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

46/A. §³¹² (1) A miniszterelnök – a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével – központi költségvetési fejezetet irányító szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz – a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodásának figyelemmel kísérésére – kormányrendeletben foglaltak szerint kincstárnokot jelölhet ki. A kincstárnok e tevékenysége kiterjed a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedések, valamint a források felhasználásának (ide értve a kötelezettségvállalásokat is) és a feladatok összhangjának vizsgálatára is.

(2) A kincstárnok tevékenységét az államháztartásért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szakmai irányításával végzi.

(3) A kincstárnok megbízása a miniszterelnök által meghatározott időtartamra szól azzal, hogy a megbízás a miniszterelnök rendelkezése alapján annak lejárta előtt is megszüntethető. A kincstárnok tevékenységének további feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok tevékenységére vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A kincstárnokok munkáját a kincstárban működő titkárság segíti. A kincstárnoki rendszer felállításával és működtetésével összefüggő kiadásokat a kincstár költségvetésében kell biztosítani.

47. §³¹³ (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok költségvetési szerveit) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.

(2)³¹⁴

(3)³¹⁵ A kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámoktól a fejezetet irányító szerv csak indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a költségvetés tervezése során.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.

48. §³¹⁷ Az államháztartásért felelős miniszter

49. §³³⁴ E törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv: a költségvetési törvényben meghatározott fejezetbe besorolt költségvetési szerv (szervek) vonatkozásában külön törvényben és e törvényben foglalt irányítási jogokkal felruházott irányító szerv, valamint a fejezetbe tartozó előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(4) Törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozó egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruházhat.

(5) A fejezetet irányító szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

(6) A fejezetet irányító szerv költségvetési szerv alapításakor, valamint az irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szervek működése során, továbbá a vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezetre nézve a Kormány rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel

(7) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének irányítási jogai tekintetében az (5) és (6) bekezdésben foglaltak az önkormányzatok működési sajátosságainak megfelelően irányadók, ide nem értve az (5) bekezdés a), valamint m)–s) pontjaiban foglaltakat.

50. §³³⁵ Az államháztartásért felelős miniszter április 15-éig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

50/A. §³³⁶ (1) A Kormány az államháztartás és a gazdaság tárgyévi helyzetéről félévente tájékoztatót nyújt be az Országgyűlés költségvetési ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választása első fordulója magyarországi szavazásának napját 15 nappal megelőzően

(3) A (2) bekezdés szerinti jelentést az előzetes véleményezés érdekében a közzétételt megelőző 15 napon belül meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző 30 nappal a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke részletes jelentést tesz közzé a helyi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről.

51. § (1)³³⁷ A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői alaponként az egészségbiztosításért felelős miniszter, valamint a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter közreműködésével elkészített társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.

(2)³³⁸ Az államháztartásért felelős miniszter augusztus 31-ig terjeszti a Kormány elé a költségvetési törvényjavaslat tervezetét.

52. §³³⁹ (1)³⁴⁰ A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a következő egy vagy többéves – az e törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerinti költségvetési évenként meghatározott előirányzatokat tartalmazó – költségvetési törvényjavaslatát, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani.

(2)³⁴¹ Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

(3)³⁴² A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdés szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg.

(4)³⁴³ A fejezetet irányító szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza az irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.

(5)³⁴⁴ A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és az egészségbiztosítási szerv vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követően – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan és meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.

(6)³⁴⁵ Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt olyan időpontban fogadja el, hogy a (4)–(5) bekezdésben foglaltak a költségvetési év első munkanapjáig nem teljesíthetők, az államháztartásért felelős miniszter az átmeneti időszakban teljesíthető kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban foglalt előirányzatok alapján állapítja meg.

53. § A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek.

53/A. §³⁴⁶ (1) Ahol jogszabály éves költségvetési törvényről, illetve éves költségvetési törvényjavaslatról rendelkezik, az alatt a több évre vonatkozó költségvetési törvényt, illetve költségvetési törvényjavaslatot is érteni kell.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik az éves gazdálkodás és beszámolás szabályait.

53/B. §³⁴⁷ A költségvetési törvényben meg kell jelölni a rendelkezések hatályvesztésének időpontját.

54. §³⁴⁸ (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert.

(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.

(3)³⁴⁹ A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha az állami feladatot meghatározó törvény az adott feladat ellátásának forrásaként valamely – a (2) bekezdésben meghatározott – államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék, illetve bírság meghatározott részét állapítja meg.

(4)³⁵⁰ Az alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy az alap felhasználása más alapokkal összehangoltan történjen.

(5)³⁵¹ Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatokkal is – a Kormány rendelete szerint – összehangoltan kell felhasználni.

54/A. §³⁵² A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási és beszámolási feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. Az alap működtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja.

55. §³⁵³ (1) Az alap Országgyűlés által megállapított kiadási előirányzatai akkor módosíthatóak, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, illetve — amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról másként nem rendelkezik — a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az előirányzatokat csökkenteni kell.

(2) A miniszter előirányzat-módosítást köteles végrehajtani az (1) bekezdésben, illetve az alap működéséről szóló törvényben meghatározott esetekben.

56. §³⁵⁴ A gazdasággal összefüggő alap esetében a zárszámadásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlést tájékoztatni kell az érintett gazdasági kamaráknak az alap indokoltságára és további működésére vonatkozó véleményéről.

57. §³⁵⁵ (1) Az alap — bevételeit és kiadásait az alap működéséről szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott — költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.

(2) A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges) összegét és rendeltetését, ideértve a 36. § c) pontjában foglaltakat is, és a kötelezettségvállalások és az előírt tartozások tervezett (tényleges) alakulásának bemutatását is köteles tájékoztatásul a költségvetési törvényjavaslat indokolásában az Országgyűlés elé terjeszteni.

(3)³⁵⁶ Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A beszámolót és a mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

(4)³⁵⁷ Az ellenőrzés eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

(5)³⁵⁸ A könyvvizsgálót – az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében – az alappal rendelkező miniszter bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.

58. § Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kell mellékelni, amelyben az egyes előirányzatok megalapozottságát kell indokolni.

59. §³⁵⁹ (1)³⁶⁰ Az alap terhére — ha törvény másként nem rendelkezik — alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság — kivéve az alap pénzeszközeiből finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák valamelyikévé — nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat megvalósítására adható.

(3) Az alap követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

(4)³⁶¹ Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére kizárólag készpénzes értékesítésre vagy — az értékesítésig — további hasznosításra át kell adni.

(5)³⁶² A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyetértésével jön létre.

(6) A (4) bekezdésben szereplő vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel — a költségvetési támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével — az alapot illeti meg.

60. § Az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.

61. §³⁶³ Az alap előirányzatai terhére – a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy az 59. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve –

62. § (1) A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló³⁶⁵ és más törvényben meghatározott feladatait.

(2)³⁶⁶ A kisebbségi önkormányzat a költségvetésből finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, és más törvényben meghatározott feladatait.

(3)³⁶⁷ A többcélú kistérségi társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait.

(4)³⁶⁸ A társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a többcélú kistérségi társulás igényli. Ezek igénylésére, évközi módosítására, év végi elszámolására, kincstár részéről történő felülvizsgálatára és finanszírozására a 63–64/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni.³⁶⁹

63. §³⁷⁰ (1)–(2)³⁷¹

(3)³⁷² A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon), kormányrendeletben meghatározott ütemezés szerint, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével, a kincstár folyósítja.

(4)³⁷³ A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok kötelesek szolgáltatni a kincstár részére külön jogszabályban meghatározott módon, illetve azok a központosított illetményszámfejtésből a kincstár rendelkezésére állnak.

(5)³⁷⁴ A (4) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az önkormányzati adatszolgáltatás elmulasztása esetén a kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(6)³⁷⁵ Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (7) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A megelőlegezést követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(7)³⁷⁶ Ha a kincstár nem rendelkezik beszedési megbízásra felhatalmazással és a helyi önkormányzat fizetési kötelezettségét annak határidejét követő 60 napon belül nem teljesítette, vagy a felhatalmazással benyújtott beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.

(8)³⁷⁷ Amennyiben a beszámítás során a kincstár a felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújt be, az ehhez szükséges fedezet biztosítása – az előirányzat felhasználási ütemterve alapján – a helyi önkormányzat feladata.

63/A. §³⁷⁸ A 63. § (3) bekezdése szerinti módon kell folyósítani a kisebbségi önkormányzatokat megillető működési támogatást és a normatív állami hozzájárulásokat is.

64. §³⁷⁹ (1)³⁸⁰ A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően – a kincstár útján igényli a központi költségvetésből. Az igénylés során a költségvetési törvényjavaslat szerint figyelembe vehető jogosultsági feltételekről, az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a kincstár útján – tájékoztatót ad ki.

(2) A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások – ezen belül külön a feladatmutatók alapján járó hozzájárulások és támogatások – jogcímeit és igénybevételük feltételeit a költségvetési törvény határozza meg.

(3)³⁸¹ A helyi önkormányzatokat megillető, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes rendeletben teszi közzé a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.³⁸²

(4)³⁸³ Az államháztartásért felelős miniszter által – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint az érintett ágazati miniszterrel együttműködve – kibocsátott tájékoztató alapján a helyi önkormányzat a kincstár útján az érintett jogcímekre kiegészítő igénylést nyújthat be,

(5)³⁸⁴ A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve – ha törvény másként nem rendelkezik – pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra a következők szerint:

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott előirányzat-lemondási és pótlólagos igénylési határidők elmulasztása jogvesztő.

(7)³⁸⁵ A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.

(8)³⁸⁶ A helyi önkormányzatok intézményi társulása által ellátott feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat igényelheti a központi költségvetésből. A támogatásokkal és hozzájárulásokkal való elszámolás is ezen önkormányzat feladata.

(9)³⁸⁷ A helyi önkormányzat a normatív hozzájárulások és támogatások igénylésére, év közbeni lemondására, illetve pótlólagos igénylésére vonatkozó adatszolgáltatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a kincstár útján – kiadott információs rendszer keretében, elektronikus úton teljesíti.

(10)³⁸⁸ E törvénynek a központi költségvetésből származó, Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások tekintetében meghatározott igénylési, ellenőrzési és elszámolási szabályaitól a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kiadott, a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szervezet kijelöléséről és eljárásának szabályairól szóló kormányrendelet a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szerv tekintetében eltérhet.

64/A. §³⁸⁹ (1)³⁹⁰ A kincstár a rendelkezésére álló információk alapján a 64. § (1), (4) bekezdése és (5) bekezdés b) pontja szerinti igénylésben, illetve a 64. § (5) bekezdés a) pontja szerinti lemondásban szerepeltetett mutatószámokat elsődlegesen saját nyilvántartása alapján felülvizsgálja. Amennyiben azokat nem tartja megalapozottnak, írásban felhívja az önkormányzatot adatszolgáltatása helyesbítésére. Az önkormányzat 8 napon belül írásban nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról. Az önkormányzat nyilatkozatának hiányában eredeti adatszolgáltatása marad az irányadó.

(2)³⁹¹ A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve – szükség esetén helyszíni vizsgálat során – az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.

(3)³⁹² Amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget

(4)³⁹⁴ A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:

(5)³⁹⁶ Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtását követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett összeg, valamint az Áht. 64/D. § keretében végzett felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után annak teljesítése napjáig. A kamatfizetés kezdő napja az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő 16. nap. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

(6)³⁹⁷ A helyi önkormányzat

(7)³⁹⁸ A központi költségvetés a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizet a helyi önkormányzat részére a teljes eltérés után, ha – az érdekkörében felmerülő ok miatt – az általa időarányosan folyósított, normatív hozzájárulásokból és támogatásokból származó forrás legalább 3 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.

(8)³⁹⁹ A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások igénylésének, évközi pótigénylésének és lemondásának, valamint elszámolásának szabályait kell alkalmazni – kivéve a (4) bekezdés rendelkezéseit – a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra és az azokat megalapozó, iparűzési adóerőképességre vonatkozó adatszolgáltatásokra is azzal, hogy a igénylést és az évközi adatmódosítást a kincstár nem vizsgálja felül.

64/B. §⁴⁰⁰ (1) Ha a helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni.

(2) A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.

(3)⁴⁰¹ A helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat a kincstár útján igényli. A kincstár – a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével – a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az önkormányzatot.

(4)⁴⁰² A kincstár a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le. Amennyiben az önkormányzat a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak 15 napon belül nem tesz eleget, és az év végi elszámolás során a jegyzőkönyvben szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után a helyi önkormányzat – az egyéb jogkövetkezményeken felül – kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.

(5) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások esetében az e törvényben szabályozott felülvizsgálat mellett a külön jogszabály által meghatározott ellenőrzés szabályait is alkalmazni kell.

64/C. §⁴⁰³ (1) Jegybanki alapkamaton e fejezetben, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

(2)⁴⁰⁴

64/D. §⁴⁰⁵ (1)⁴⁰⁶ A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen időpontig a kincstár a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta, illetve megkezdte a helyszíni vizsgálatot. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi – az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított – az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.

(2)⁴⁰⁷ Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérést tár fel, akkor öt munkanapos határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított (1) bekezdés szerinti eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása marad irányadó.

(3)⁴⁰⁸ Az elszámolás felülvizsgálatára – az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról, illetve a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől számított tíz munkanap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő átadására.

(4)⁴⁰⁹ A felülvizsgálatot a kincstár folytatja le.

(5)⁴¹⁰ Amennyiben az önkormányzat a kincstár 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a kincstár – szükség esetén – a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti.

(6)⁴¹¹ Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár – az Állami Számvevőszék megállapításainak (1) bekezdés szerinti figyelembevételével kialakított – álláspontja között különbség maradt fenn, a kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő harminckét munkanapon belül – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára.

(7)⁴¹² A helyi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tíz munkanapon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja.

(8)⁴¹³ A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, illetve – amennyiben az önkormányzat nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő tíz munkanapon belül határozatot hoz.

(9) A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy az önkormányzat kéri-e bírósági felülvizsgálatát.

(10)⁴¹⁴ A kincstár jogerős határozatát a bíróság az önkormányzat kérelmére megváltoztathatja.

(11)⁴¹⁵ Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár – a (12) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés kivételével – az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(12)⁴¹⁶ A helyi önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott – kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi – a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi – részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(13)⁴¹⁷ A (6) bekezdés szerinti eljárás akkor indul meg, ha az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn. Az eljárás megindításának napja:

64/E. §⁴¹⁸ (1) Ha a helyi önkormányzat – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – a 72., illetve a 80. §-ban előírt információkat határidőre nem szolgáltatja, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig – a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. A visszatartott összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az (1) bekezdéstől eltérően a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását nem függeszti fel, ha az önkormányzat – elfogadott költségvetési rendelet hiányában – a 72. § szerinti tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti és legkésőbb március 31-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választását követő évben legkésőbb április 30-ig –

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet az újonnan megválasztott képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül – a 71. § szabályainak alkalmazásával – beterjeszti a képviselő-testületnek. A helyi önkormányzat a 72. § szerinti tájékoztatási kötelezettségét – az elfogadott költségvetési rendelet alapján – a képviselő-testület alakuló ülését követő 60 napon belül teljesíti. Amennyiben az önkormányzat ezen tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az (1) bekezdés szerint jár el.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a Kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, vagy az Országgyűlés a Kormány kezdeményezését elutasítja, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kormány, illetve az Országgyűlés döntését követő hónaptól az (1) bekezdés szerint jár el.

(5) A helyi önkormányzat által a feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások előirányzatairól – a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti lemondás kivételével – év közben történő lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló előirányzat átcsoportosítására az ezeket meghatározó jogszabályok előírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

64/F. §⁴¹⁹ (1) Helyszíni vizsgálatot tart a kincstár a 64/A. § (2) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatoknál abban az esetben, ha az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább az 1 millió Ft-ot.

(2) Helyszíni vizsgálat cél-, illetve témavizsgálatként elrendelhető az állami támogatások és hozzájárulások jogcímeire, az önkormányzatok meghatározott körére vonatkozóan is.

(3)⁴²⁰ A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen időszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell – kockázatelemzés alapján – a jogosultsági feltételek teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni.

(4)⁴²¹ A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá – szükség esetén – ezen támogatások igénylésében, elszámolásában érintett gazdálkodó szervezeteknél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is.

65. § (1)⁴²² A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat⁴²³ költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat⁴²⁴ költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat⁴²⁵ költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat⁴²⁶ költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

(4) A helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat⁴²⁷ költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.

(5)⁴²⁸ A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A költségvetés végrehajtásáról a társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik. A többcélú kistérségi társulás költségvetése magába foglalja a társulás által létrehozott és fenntartott költségvetési szerv költségvetését is.

(6)⁴²⁹ A többcélú kistérségi társulás költségvetésének összeállítására és költségvetési határozatának megalkotására, az erről történő elkülönített információ-szolgáltatásra, az előirányzat gazdálkodásra, az évközi és év végi beszámolásra, valamint az évközi pénzforgalmi jelentés készítésére e törvény 67–74. § és 75–77. §, valamint a 79–83. §-ainak helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

66. §⁴³⁰ A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal⁴³¹ történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). E feladatokat az önkormányzati hivatal – az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján – több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása végrehajtásának rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését is.

67. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek címeket alkotnak. Az azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is alkothat egy címet.

(2) Az (1) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.

(3) A címrendet a költségvetési rendelet határozza meg.

68. § (1)⁴³² A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze.

(2)⁴³³ A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.

(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok⁴³⁴ együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet — külön kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével — a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat⁴³⁵ megállapodásban rögzíti.

68/A. §⁴³⁶ A helyi önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzatok⁴³⁷ költségvetését is tartalmazó költségvetési rendelete, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok⁴³⁸ költségvetési határozata a költségvetésen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat egymástól elkülönítetten tartalmazza.

69. §⁴³⁹ (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:

(2) A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek az (1) bekezdés a)–d) pont szerinti bevételeit és kiadásait, e) pont szerinti létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell.

(3) A települési, területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat.

(4) A helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, e társulás által fenntartott költségvetési szervek költségvetése – amennyiben a társulási megállapodás eltérően nem rendelkezik – a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

70. §⁴⁴⁰ A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – benyújtja a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület).

71. § (1)⁴⁴¹ A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.

(2) A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait.

(3)⁴⁴² A költségvetési rendelettervezetben az 1997. évtől kezdődően teljeskörűen be kell mutatni a (2) bekezdésben foglaltakat, beleértve a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg.

72. §⁴⁴³ A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

73. §⁴⁴⁴ (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepel az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.

(2) Az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.

(3) A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre (elnökre) átruházhatja.

74. §⁴⁴⁵ (1)⁴⁴⁶ A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet, illetve közszolgáltató költségvetési szerv vezetőjére az átcsoportosítás jogát átruházhatja a 98. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁴⁷ határozata alapján módosíthatók, e módosítások a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi előirányzatain átvezetendők.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁴⁸ testülete a költségvetési határozatában általa jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítási jogát bizottságaira és a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁴⁹ elnökére átruházhatja.

74/A. §⁴⁵⁰ (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok⁴⁵¹ helyi önkormányzati költségvetési rendeletben szereplő előirányzatai terhére kizárólag a kisebbségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott helyi kisebbségi önkormányzati⁴⁵² képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

(2) A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁵³ gazdálkodását végrehajtó szervének vezetője — külön kormányrendelet szerinti eljárási rendben — jogosult.

(3)⁴⁵⁴ A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁵⁵ megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁵⁶ testületének tagja is végezheti. Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁵⁷ az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben nincs a helyi kisebbségi önkormányzatnak⁴⁵⁸ olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlása a (2) bekezdés szerint történik. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

(4) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)—(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.

(5)⁴⁵⁹ E § alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat kell érteni.

74/B. §⁴⁶⁰ (1)⁴⁶¹ A többcélú kistérségi társulás nevében kötelezettséget a társulás elnöke vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, illetve jogosult az utalványozásra.

(2)⁴⁶² A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a munkaszervezet vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Ha a kötelezettségvállalást és utalványozást a munkaszervezet vezetője gyakorolja, ellenjegyzésre az általa meghatározott személy jogosult.

(3) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)–(2) bekezdésekben foglalt eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.

75. §⁴⁶³ A költségvetési rendeletben meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.

76. § (1) Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a képviselő-testület nem állapította meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.

(3) Ha az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályának lejártáig a képviselő-testület a költségvetési rendeletet nem állapítja meg, akkor az (1)—(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(4)⁴⁶⁴ Amennyiben a helyi kisebbségi önkormányzat nem alkotja meg határidőben költségvetési határozatát, az önkormányzat elnöke az (1)–(3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a képviselő-testület alatt a helyi kisebbségi önkormányzat testületét, a polgármester alatt a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét kell érteni.

77. § (1) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.

(3)⁴⁶⁵ A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult és köteles az (1)–(2) bekezdés szerinti intézkedéseket megtenni, ha a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatot a törvényben meghatározott határidőben nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatot nem alkotta meg, vagy az hatályát veszítette.

78. § (1)⁴⁶⁶ Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti — e törvény rendelkezéseitől eltérő — intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

79. §⁴⁶⁷ (1)⁴⁶⁸ A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat — beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok⁴⁶⁹ — költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁷⁰ elnöke az (1) bekezdésben előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁷¹ elnöke a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁷² költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a helyi kisebbségi önkormányzat⁴⁷³ képviselő-testületének.

80. §⁴⁷⁴ Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.

81. §⁴⁷⁵ A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

82. §⁴⁷⁶ A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek.

83. § A helyi önkormányzat az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki pénzügyi, számviteli rendszerét.

83/A. §⁴⁷⁷ A helyi önkormányzatoknak, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásainak, a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak és társulásainak, valamint a területfejlesztési tanácsoknak a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok közül e törvény 87. és 90–100/E. §-ait kell működési sajátosságuknak megfelelően alkalmazni.

83/B. §⁴⁷⁸ A helyi önkormányzatra vonatkozó – a 72. §-ban és a 80. §-ban előírt – információk szolgáltatása során a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal elemi költségvetése, beszámolója, évközi adatszolgáltatása tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is. E feladataira a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzat külön elemi költségvetést, beszámolót készít, adatszolgáltatást teljesít.

84. §⁴⁷⁹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.

85. §⁴⁸⁰ A társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás másik alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák.

85/A. §⁴⁸¹ (1)–(2)⁴⁸²

(3)⁴⁸³

86. §⁴⁸⁴ (1)⁴⁸⁵ A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni.

(2)–(7)⁴⁸⁶

(8)⁴⁸⁷ A költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlésnek tájékoztatásul be kell mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzést.

(9)⁴⁸⁸ A nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti rendszerének bevezetése miatt kieső járulékbevétel az átmenet teljes időszakában nem minősül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre vagy ellátásszűkítésre kerülhet sor.

(10)⁴⁸⁹ Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

86/A. §⁴⁹⁰ (1)⁴⁹¹ Az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az irányelvek alapján a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az egészségbiztosításért felelős miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják az államháztartásért felelős miniszternek az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.

(2)⁴⁹² A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának ellenőrzését követően fogadja el. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.

(3)⁴⁹³ A Kormány a beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, az ellenőrzések eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

(4)⁴⁹⁴

(5)⁴⁹⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott törvényjavaslatban be kell mutatni az Alapnak és ezen belül a működési költségvetésnek az előirányzat-maradványát és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását

86/B. §⁴⁹⁶ (1)⁴⁹⁷ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2)⁴⁹⁸ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetésében elkülönítetten szerepelnek a tartalék és a céltartalék előirányzatok.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási főösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalék képezhető. A tartalék felhasználására a 25. §-ban meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

(4)⁴⁹⁹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető

(5)⁵⁰² A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatására e törvény 20. §-ában foglaltak az irányadók.

(6)⁵⁰³

86/C. §⁵⁰⁴ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai terhére – a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy a 86/I. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve –

86/D. §⁵⁰⁵

86/E. §⁵⁰⁶

86/F. §⁵⁰⁷ (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervekre az e törvény központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2)⁵⁰⁸ A 24. és 100. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

86/G. §⁵¹¹

86/H. §⁵¹² (1)⁵¹³ A működési vagyon a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon. A vagyon kezelésére, nyilvántartására, tulajdonosi ellenőrzésére, értékesítésére az állami vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2)⁵¹⁴ Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az ágazati (érintett) miniszter alatt az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetőjét kell érteni.

(3)⁵¹⁵ A működési vagyon értékesítéséből származó bevételt – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – a társadalombiztosítási költségvetési szervek fejlesztési célra az államháztartásért felelős miniszter engedélye alapján jogosultak felhasználni.

86/I. §⁵¹⁶ (1)⁵¹⁷ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás - és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2)⁵¹⁸ Az (1) bekezdés szerinti vagyont az állami adóhatóságnak a legrövidebb időn belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére készpénzes értékesítésre, vagy – az értékesítésig – további hasznosításra át kell adni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni.

(3) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a társadalombiztosítási alapok kezelőinek egyetértésével jön létre.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel a társadalombiztosítási alapokat illeti meg.

(5)⁵¹⁹ Az alapok kezelői, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az állami adóhatóság közötti megállapodásban kell az (1) bekezdés szerinti vagyon átadás-átvételének, értékesítésének, valamint nyilvántartásának szabályait részletesen rögzíteni.

(6)⁵²⁰ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak terhére – kivéve a 100/F. §-ban foglaltakat – alapítvány, egyházi jogi szervek, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.

87. § (1) A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik.

(2) A költségvetési szervnek működése és gazdálkodása során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is:

(3) A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása

(4) A költségvetési szerv előző évi (évekbeli) gazdálkodásából származó forrása:

(5) A (3) bekezdés e) pontja szerinti átvett pénzeszközök azok az összegek, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli.

(6) A költségvetési szervet a kedvezményezettnek történő továbbításra átvett (lebonyolítási célú) pénzeszközök nem illetik meg.

88. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős

(2) Amennyiben a költségvetési szerv a tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, illetve nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben, feladatellátási megállapodásban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, akkor az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket.

(3) Természetes személy – helyettesítés kivételével – egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezetői jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag).

(4)⁵²² A költségvetési szerv vezetőjének – az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez – külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott – a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelő – felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.

(5)⁵²³ A költségvetési szerv vezetőjének kiválasztása előtt (pályáztatáskor) kell meghatározni a költségvetési szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatos végzettségi (képesítési) követelményeket, valamint a vezetői teljesítménykövetelményeket.

(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv a költségvetési szerv vezetőjének jutalmazásáról, illetve premizálásáról az éves – a 100/A. §-ban foglaltakkal összefüggően történő – értékeléskor rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti felelősségi körébe tartozó kötelezettségek teljesítésétől függően.

89. § (1) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személy között megoszthatja, egyidejűleg meghatározva a szakmai, a vezetési-szervezési, a pénzügyi-gazdasági feladatok és felelősség, valamint a munkáltatói jogok megosztását, szükség szerint együttdöntési kötelezettséget előírva. A vezetés megosztásának részletes rendjéről a törvényben, és ennek alapján a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni.

(2) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személyből álló testületre (a továbbiakban: vezető testület) ruházhatja. Vállalkozó közintézet esetében vezető testület létrehozása kötelező.

(3) A (2) bekezdés szerinti törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni a vezető testület működésének részletes szabályairól. A vezető testület tagjai megválasztásának, kinevezésének vagy megbízásának, a vezető testületi tagság megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti esetben a vezető testületi tagok költségvetési szervvel szembeni kártérítési felelőssége a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a vezető testület határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a személy, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(5) A vezetői jogokkal az (1)–(4) bekezdés szerint felruházott természetes személyek jogai és kötelezettségei tekintetében – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a 88. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Törvény közintézet központi költségvetési szerv esetén előírhatja felügyelő testület létrehozatalát, illetve pénzügyi megbízott megbízását (a továbbiakban együtt: felügyelő testület) a következő feladatok ellátására: a pénzügyi forrás és a vagyon hatékony és felelős felhasználásának, az irányító szerv ellenőrzési jogai gyakorlásának elősegítése, gazdasági stratégiai döntések előkészítése és végrehajtásuk értékelésében való részvétel, teljesítményértékelés elvégzése, döntések előkészítésében konzultatív, javaslattevő, illetve a szerv vezetőjével (vezetőivel) való egyetértési jogok érvényesítése. Ha a (2) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a döntéseket illetően egyetértési joggal rendelkező felügyelő testület működik, akkor a felügyelő testületre kiterjedően érvényesek a (4) bekezdésben foglalt felelősségi szabályok.

(7) A felügyelő testület tagja e minőségében nem utasítható, személyesen köteles eljárni, képviseletnek e tevékenységben nincs helye. A felügyelő testület tagja vagy annak közeli hozzátartozója a költségvetési szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A felügyelő testület feladatait, jogait és kötelezettségeit, a tagság létrejöttének és megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben kell meghatározni. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni.

(8)⁵²⁴ Külön törvény közüzem költségvetési szervnél – a vezetés ellenőrzése, az irányító szerv döntéseinek előkészítése és végrehajtásuk értékelése céljából – előírhatja felügyelő testület létrehozatalát.

90. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. E feladat magában foglalja azon önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek (a továbbiakban együtt: költségvetési keret) tervezését, amelyre az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az irányító szerv kijelölte.

(2)⁵²⁵ Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza:

(3) Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket (kiemelt előirányzatonként csoportosított jogcímek szerint), valamint a (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(4) A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák.

(5) A teljesítményterv az irányító szerv döntése vagy a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltak alapján készítendő, a költségvetési szerv számára meghatározott mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó terv. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan – az irányító szerv döntése szerint – az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia.

(6) A költségvetési szerv az éves költségvetésének tervezetét – beleértve az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét is – az előzetes költségvetési keretszámokhoz és a (4) bekezdés szerinti előfeltételekhez igazodóan, számításokkal megalapozva készíti el, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.

(7) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.

(8) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését, valamint az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét törvény eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv hagyja jóvá, figyelemmel a 69. § (1) bekezdésében, a 91. §-ban, valamint a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltakra.

91. § (1) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül köteles megtervezni

(2) A központi közhatalmi költségvetési szervek – a Magyar Honvédség szervei kivételével – és a közfeladataik ellátását segítő (így különösen: üzemeltetési, támogatás lebonyolítási feladatokat ellátó) központi közszolgáltató költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét) – éves költségvetésük jóváhagyását megelőzően – a Kormány, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatait (létszámkeretét) pedig az irányító szerv állapítja meg. A helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) az irányító szerv – a költségvetésről szóló rendeletben – állapítja meg.

(3) A közszolgáltató költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az irányító szerv állapítja meg, figyelemmel a 100/H. §-ban foglaltakra.

92. § (1) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerv működésének és fejlesztésének forrását képezik.

(2) A közszolgáltatásokat igénybe vevők részére jogszabály vagy jogszabályban foglaltak alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve állapítja meg a szolgáltatások ellenértékét.

(3) A közüzem 87. § (3) bekezdésében foglalt forrásának fedeznie kell az általa végzett tevékenységgel összefüggő közvetlen és közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt is. Más költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége 87. § (3) bekezdésének c) és e) pontja szerinti bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is.

(4) Központi közhatalmi költségvetési szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását törvény, kormányrendelet, vagy az irányító szerv – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) állapítja meg.

93. § (1) A költségvetési szerv a tárgyévben a következő év(ek) előirányzata terhére törvényben – a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén továbbá kormányrendeletben – foglaltak szerint vállalhat kötelezettséget.

(2) A költségvetési szerv a nem naptári évhez igazodó, legfeljebb egyéves időtartamú, rendszeresen ismétlődő szakmai alapfeladata ellátására tárgyévben, a következő évi költségvetése terhére, Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a középtávú költségvetési keretszámokon belül – kormányrendeletben meghatározott esetben az irányító szerv előzetes engedélyével – kötelezettséget vállalhat.

(3) Központi költségvetési szerv többéves kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv – Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével vállalhat, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ilyen kötelezettségvállalás esetén a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a kötelezettségvállalás fedezetét előirányozni az éves költségvetésekben.

(4) Köztestületi, helyi, helyi kisebbségi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kötelezettségvállalása tekintetében a (3) bekezdésben foglalt engedélyezést az irányító szerv gyakorolja.

(5) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.

94. § (1) Feladatellátási megállapodást köteles kötni

(2) A feladatellátási megállapodás a 100/B. §-ban foglaltak szerinti kötelezettségvállalásnak minősül.

(3) A feladatellátási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:

95. § (1) A költségvetési szerv költségvetése, költségvetési keretei (a továbbiakban együtt: előirányzatai), valamint többletbevételei felhasználásáról önállóan dönt.

(2) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül – a 91. §-ban és a 100/G–100/H. §-ban foglaltakra figyelemmel – az álláshelyek végleges törlése vagy növelése nélkül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. E döntés nem járhat többlettámogatási igénnyel.

(3) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítást év közben, továbbá a pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználhatja azzal, hogy a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzat vagy a munkaidő alap év közbeni csökkentéséből származó tartós megtakarítás jóváhagyás nélkül illetményemelésre is felhasználható.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha feladatelmaradás történt, továbbá, ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor.

95/A. §⁵²⁶ A helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására a 100/N. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a 100/M. §-ban foglaltak az önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.

96. § (1)⁵²⁷ Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére – az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül – befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 40%-át.

(2) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó – kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított – vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésébe befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli.

(3)⁵²⁸

97. § (1) A jóváhagyott előirányzatok év közben – egyszeri vagy tartós jelleggel – módosíthatók, illetve átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2) Az előirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi főösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat-növelés vagy -csökkentés.

(3) Az előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételi főösszegét nem érintő, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó, 98. § (1) bekezdése szerinti intézkedés.

98. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest, amennyiben nem az irányító szerv az engedélyező, az irányító szerv és – központi költségvetési szerv esetén – a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosítást

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás – a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével – nem irányulhat

(3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak szerint az irányító szerv határozza meg.

99. § (1) A költségvetési szerv a 87. § (3) bekezdésének b), c), e) pontjába és (4) bekezdésének b) pontjába tartozó bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után, kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) szabályozott módon és feltételekkel használhatja fel.

(2) Ha törvény vagy – központi költségvetési szerv tekintetében – kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv 87. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti közhatalmi bevételei körében az irányító szerv – központi költségvetési szerv esetén az irányító szervnek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) szerint – engedélyezheti a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő, meghatározott jogcímű többletkiadásokra a (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását. E rendeletben (szabályzatban) kell rendelkezni arról, ha a közhatalmi bevételek nem érik el a tervezettet.

(3) A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata többletfeladattal összefüggésben

100. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát az irányító szerv, a fejezet összesített előirányzat-maradványát az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel, illetve pályázati források megbízó felé való elszámolással nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött és külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított – maradványa a központi költségvetést illeti. A kötelezettségvállalással nem terhelt egyéb – nem fejezeti kezelésű előirányzatból származó – maradvány kormányrendeletben meghatározott része a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt, e maradvány egésze a közintézetet, a vállalkozó közintézetet és a közüzemet illeti meg.

(3) A köztestületi, a helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzmaradványának, illetve előirányzat-maradványának elvonandó, illetve visszahagyandó összegéről.

(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó szerv kivételével, a központi költségvetési szerv előirányzat-maradványának felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása, illetve az előző években vállaltak alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek növekedése azt indokolja,

(5) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát tárgyévben, a maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányító szervi korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett pedig saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesítheti az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásait.

100/A. § (1) A költségvetési szervet a közfeladat ellátásáról (tevékenységéről) és költségvetése, illetve költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott teljesítménykövetelmények, illetve az általa kötött feladatellátási megállapodás teljesítéséről kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a szerv vezetője felelős.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is.

(3) A költségvetési szerv beszámolóját az irányító szerv felülvizsgálja és értékeli a Kormány rendeletében meghatározott szempontok és eljárásrend szerint.

100/B. § (1)⁵²⁹ A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, és azt – a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén – külön jogszabályban foglaltak szerint be kell jelenteni a kincstárnak.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv – ide nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet – tárgyévi kiadási előirányzata terhére – a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve – akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai, műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő évben június 30-áig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és – kormányrendeletben meghatározott értékhatár felett – csak írásban történhet.

(4) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés (költségvetési keret) fel nem használt és le nem kötött része biztosítja-e a fedezetet.

(5)⁵³⁰ A költségvetési szerv – a vállalkozó közintézet kivételével – más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért irányító szerve helytállni tartozik, kivéve azon kötelezettségvállalások alapján fennálló ilyen tartozásokat, melyek pénzügyi fedezetét a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter a 100. § (4) bekezdésében foglaltak szerint elvonta, továbbá azon tartozásokat, amelyek a költségvetési szerv kártérítési, megtérítési kötelezettsége alapján keletkeztek. Amennyiben az adós központi költségvetési szerv irányító szerve bizonyíthatóan nem képes a teljesítésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter útján a Kormánynál indítványozza a hitelezői igény kielégítését.

100/C. §⁵³¹ Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. Az irányító szerv más irányító szervvel megállapodást köthet, hogy az annak irányítása alá tartozó költségvetési szerv végezze el az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait.

100/D. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek a jogszabályban, szerződésben (megállapodásban), jogerős bírósági, közigazgatási határozatban meghatározott időpontig köteles eleget tenni.

(2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési szerv, alap elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy – a vállalkozó közintézet kivételével – a központi költségvetési szerv, alap forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az államháztartásért felelős miniszter – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki.

(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.

(5) A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés. Ezenkívül a kincstári biztos egyéb javaslatokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

(6) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.

(7) A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

100/E. § (1) A költségvetési szervek – a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével –

(2) A többcélú kistérségi társulás és – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött – jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett vehet fel hitelt, illetve bocsáthat ki kötvényt.

(3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja.

(4)⁵³³ A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a települési, területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit – a képviselő-testület döntése alapján – a helyi önkormányzat, illetve a települési, területi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél vagy kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, vagy a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat kivéve, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(5)⁵³⁴ A többcélú kistérségi társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével, az általa alapított, fenntartott költségvetési szerv kizárólag e hitelintézetnél, kincstárban vezetheti költségvetési elszámolási számláját.

100/F. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) nem hozhat létre, és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt közhatalmi költségvetési szerv és nem központi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.

(2) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv a Kormány előzetes jóváhagyásával, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével, eseti jelleggel az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig⁵³⁵ és kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetet támogathat. A jóváhagyás (engedély) megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet támogatásához milyen források állnak rendelkezésre.

(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, de – ha az általa ellátandó közfeladataival összhangban áll – kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítványt, közalapítványt az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig⁵³⁶ támogathat, az általa ellátott feladattal összefüggő kifizetésre történő kötelezettségvállalás formájában, vagy kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételének – a kiadások megtérítése mellett történő – átengedésével.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, valamint elkülönített állami pénzalapból államháztartáson kívüli szervezetek részére

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv előirányzatából a szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, valamint oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.

(6) A központi költségvetési szerv által, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint adott támogatásokat a Kormány által kijelölt szerv tartja nyilván. A nyilvántartásból a támogatott szervezetenként megállapíthatónak kell lennie a támogatás mértékének, forrásának, jogcímének.

100/G. § (1) A közhatalmi költségvetési szerv

(2) Közhatalmi költségvetési szervnél – a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési szerv kivételével – a személyi juttatásokon belül (ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait) az eredeti jóváhagyott rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve

(3) A jutalmazási előirányzaton felül központi közhatalmi költségvetési szervnél külön törvényben foglaltak alapján, illetve helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv részére a helyi önkormányzat képviselő-testülete engedélyével is történhet jutalmazási célú kifizetés.

(4) Közhatalmi költségvetési szerv vállalkozási, kiegészítő, illetve kisegítő tevékenység végzésére csak kivételesen jogosult, központi közhatalmi költségvetési szerv törvény vagy kormányrendelet, helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv pedig helyi önkormányzati rendelet vagy a képviselő-testület határozata alapján, a 100/H. § (8) bekezdésében foglaltak szerint.

(5)⁵³⁷ Az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közhatalmi költségvetési szerv számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú, és a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt eseten kívül az irányító szerv akkor is engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását, amennyiben a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 17. §-ában foglaltak szerint közszolgáltatás végzésére is feljogosított, a 66. §-ban említett költségvetési szervnél a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.

(7) A közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok (5)–(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a közhatalmi költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.

100/H. § (1) A közszolgáltató költségvetési szerv

(2) A közintézetnek, a vállalkozó közintézetnek és a közüzemnek – kormányrendeletben foglaltak szerint, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – megvalósítási tervet és teljesítménytervet is kötelező készítenie azzal, hogy a megvalósítási tervet az irányító szerv nem hagyja jóvá.

(3) Amennyiben az irányító szerv eltér a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervtől, a vállalkozó közintézet, a közüzem az utóbbi szervvel feladatellátási (finanszírozási) megállapodást köteles kötni. Ha kizárólag feladatellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut forráshoz a vállalkozó közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni.

(4) Közintézmény esetében a megállapított létszám-előirányzat (létszámkeret) nem léphető túl.

(5) A közintézet, a közüzem és a vállalkozó közintézet a foglalkoztatottjai számára – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – a tervezettet meghaladó tartós (többlet)bevétele terhére, meghatározott munkateljesítmény eléréséért, többletfeladat ellátásáért meghatározott időre keresetkiegészítést állapíthat meg.

(6) A közintézménynél és a közintézetnél jutalmazásra az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben meghatározott mértékű – közintézménynél költségvetési támogatásból is – megtervezett előirányzat, valamint a személyi juttatások évközi megtakarítása és a tervezettet meghaladó (többlet)bevételnek a jutalmazásra fordítható része szolgálhat.

(7) A közintézet és a közüzem személyi ösztönzésre eredményéből, illetve eredménytartalékából az irányító szerv által meghatározott, a vállalkozó közintézet pedig az általa megállapított mértéket fordíthat.

(8) A közszolgáltató költségvetési szerv jogosult kiegészítő tevékenység, valamint az alapító okiratban meghatározott arányban kisegítő és vállalkozási tevékenység folytatására oly módon, hogy ez alaptevékenysége ellátását segítse, illetve ne veszélyeztesse; köteles továbbá állandó erőforrásait folyamatos értékelés alapján úgy meghatározni, hogy az az alaptevékenysége ellátásához, fizetési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékű legyen.

100/I. § (1) Kormányrendeletben meghatározott közintézet, vállalkozó közintézet, illetve közüzem az ott meghatározott feltételekkel

(2) A közszolgáltató költségvetési szervnek külön jogszabály szerint olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, amelyekből terv- és tényszinten feladatonként külön-külön megállapítható az azokhoz tartozó éves pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli kiadás és bevétel.

(3) A vállalkozó közintézet minden esetben, más közszolgáltató költségvetési szerv külön törvényben meghatározott esetben a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.

(4) A vállalkozó közintézet, valamint a külön törvényben meghatározott más közszolgáltató költségvetési szerv éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.

(5)⁵³⁹ Azon közintézet, amelynek működése pénzügyi keretében a költségvetési támogatás legalább három éven át 90%-ot meghaladó arányú, a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.

(6)⁵⁴⁰ Az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – engedélyezheti a közintézet gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közintézmény számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú.

(7) A gazdálkodásra és vezetésre vonatkozó szabályok (3)–(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.

(8) Külön törvényben foglaltak alapján, a 100/J. § (5) bekezdése szerinti egyedi előzetes engedéllyel – a vállalkozó közintézetté történő besorolás 100/J. § (3) bekezdésében foglalt feltételei teljesülése esetén – közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége tekintetében az alábbiak alkalmazhatók:

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a jogi személyiségű szervezeti egység valamennyi közszolgáltatás ellátására feladatellátási megállapodást köteles kötni a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, továbbá ezen szervezeti egységnél vezető testület létrehozása kötelező.

(10) A (8) bekezdés szerinti közintézet költségvetési szerv a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, beszámolásra is köteles, valamint a 100/J. § (9)–(12) bekezdésében foglaltak szerint költségvetési minősítésű könyvvizsgálót köteles megbízni, beleértve az éves beszámoló tekintetében történő könyvvizsgálat elvégeztetését is.

(11) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti jogi személyiségű szervezeti egység tevékenységének eredménye két éven át veszteséget mutat, akkor a 100/J. § (5) bekezdése szerinti engedélyt vissza kell vonni.

(12)⁵⁴¹ A közüzem külön törvényben foglaltak szerint, az ott meghatározott feltételekkel, az irányító szerv előzetes engedélyével pénzügyi intézménytől fejlesztési hitelt vehet fel. A külön törvényben foglalt feltételeknek ki kell terjednie a közüzem – hitel visszafizetését biztosító – saját vagyona vagy saját forrásai meglétére is. A közüzem hitelállományának mértéke nem haladhatja meg a saját vagyon könyv szerinti értékének és a saját források együttes összegének 50%-át.

100/J. § (1) A vállalkozó közintézet

(2) A vállalkozó közintézet külön törvényben foglaltak szerint jogosult

(3) Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha

(4)⁵⁴⁴ A vállalkozó közintézet tulajdonát képezheti: a vállalkozási maradványából (eredményéből), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (5) bekezdése szerinti bevételéből szerzett vagyon, vagyoni értékű jog, külön törvényben meghatározott más vagyoni értékű joga, valamint az a vagyon, amelyről külön törvény így rendelkezik, továbbá az ezek felhasználásával szerzett más dolog vagy vagyoni értékű jog. A vállalkozó közintézet – a (2) bekezdés c) pontjában foglalt vagy más – hitelének biztosítékát csak e tulajdona képezheti.

(5) A költségvetési szerv vállalkozó közintézetként történő besorolásához – külön törvényben meghatározott esetben a szerv kezdeményezését követően –

(6) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában annak vezető testülete gyakorolja a 49. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörök közül az alábbiakat:

(7) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában a vezető testület dönt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak tekintetében, valamint közreműködik a 49. § (6) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt feladatok ellátásában.

(8) A vállalkozó közintézet az előre nem látható, illetve nem tervezett kiadások fedezetére – a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele kormányrendeletben meghatározott részéből – tartalékot köteles képezni.

(9) A vállalkozó közintézet esetében könyvvizsgáló megbízása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére (a továbbiakban: könyvvizsgáló) a költségvetési szerv vezető testülete tesz javaslatot az irányító szervnek. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell. Ezt követően a könyvvizsgálót az irányító szerv bízza meg.

(10) A megbízott könyvvizsgáló feladata – az éves beszámoló auditálása mellett – különösen: folyamatosan nyomon követni, illetve elemezni a vállalkozó közintézet adósságállományát, általános pénzügyi-költségvetési helyzetét, az arra vonatkozó vagy kihatással lévő intézkedéseket, dokumentumokat, továbbá a pénzügyi kockázatokat.

(11) A megbízott könyvvizsgáló jelentős pénzügyi kockázat, vagy a stabil pénzügyi-költségvetési helyzetet veszélyeztető körülmény, illetve a közfeladatok ellátására vonatkozó tervektől, illetve követelményektől való indokolatlan eltérés észlelésekor haladéktalanul köteles értesíteni a költségvetési szerv vezető testületét és kezdeményezni az ezt elhárító, megszüntető intézkedést (intézkedéseket). Amennyiben e kezdeményezése eredménytelen, a megbízott könyvvizsgáló haladéktalanul értesíti az irányító szervet, kezdeményezheti kincstári biztos kirendelését.

(12) A megbízott könyvvizsgáló a (10)–(11) bekezdésben foglalt feladatait a vállalkozó közintézettel való folyamatos kapcsolattartással látja el.

(13) Törvény a vállalkozó közintézetként történő besoroláshoz – a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – további feltételeket is állíthat. Amennyiben a vállalkozó közintézetként besorolt szerv vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek legalább három éven át nem állnak fenn, kötelező megváltoztatni az adott szerv besorolását.

100/K. § (1) Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:

(2) A közszolgáltatás ellátásáért vagy annak finanszírozásáért külön jogszabály alapján felelős, államháztartás körébe tartozó szervezetnek a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válása esetén is gondoskodnia kell a közszolgáltatás folyamatos és zavartalan ellátásáról.

(3)⁵⁴⁹

(4) Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás nem eredményezheti a feladatellátással kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozását. Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet közfeladat-ellátásával kapcsolatos adatkezelése és -szolgáltatása tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezetében foglaltak alkalmazandók.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak az államháztartás körébe tartozó szervezetek tulajdonában álló (részesedésével működő) gazdálkodó szervezetek tekintetében is irányadók.

(6)⁵⁵⁰ A magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül.

100/L. § (1) A költségvetési szerv – a központi költségvetési szerv a (3)–(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.

(2)⁵⁵¹ Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

(4) A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni

(5)⁵⁵⁴ Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedélyt megadja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges meghatalmazást, továbbá megköti a központi költségvetési szervvel a Vtv. 29. § (5) bekezdése szerinti megállapodást.

(6)⁵⁵⁵

(7)⁵⁵⁶ Ha törvény eltérően nem rendelkezik, amennyiben a gazdálkodó szervezet bevételében két egymást követő évben kétharmadnál magasabb arányt ér el az államháztartásból származó forrás – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevételt, a közbeszerzésekről szóló törvényben⁵⁵⁷ foglaltak szerint lefolytatott beszerzésből származó szerzett bevételt, valamint az adott évre elszámolt, központi költségvetési támogatásból finanszírozott fejlesztéseket – az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlójának egy éven belül intézkednie kell e források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményeznie kell a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.

(8) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító, végrehajtó feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.

(9) A gazdálkodó szervezet által a vezető tisztségviselőknek és felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat.

100/M. § (1)⁵⁵⁸ A központi költségvetési szerv – ha nem irányító szerv, irányító szerve útján – az MNV Zrt., más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához, átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez, továbbá a központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott, a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve hatáskörébe tartozó egyéb döntéséhez.

(2)⁵⁵⁹ A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában vagy központi költségvetési szerv esetén az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott értéket elérő alábbi ügyletekről szóló döntés:

(3) A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete köteles a költségvetési szervet és annak irányító szervét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja a százmillió forintot vagy mérlegfőösszegének 10%-át.

(4)–(6)⁵⁶⁰

100/N. § (1) A helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati (a továbbiakban együtt: önkormányzati) költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2)⁵⁶¹

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz – letétbe helyezés céljából – benyújtani azt az okiratot is, amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

(5)⁵⁶²

(6)⁵⁶³ Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében a tag (részvényes) – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. §-ában foglaltak irányadók.

(7) Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkormányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig – gazdasági társaság esetén – ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól.

(8)⁵⁶⁴ Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében a tag (részvényes) – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt – a döntés meghozatalától számított harminc napon belül – a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(9)⁵⁶⁵ Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell

100/O. § (1) A költségvetési szerv alapítására jogosult szerv – közszolgáltatás ellátása céljából – külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján gazdálkodó szervezetet alapíthat. E törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást végző költségvetési szerv – a gazdálkodó szervezet alapításával összehangoltan történő – megszüntetése is. Az így létrejövő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: utódszervezet) alapítására és működésére a Polgári Törvénykönyvben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, az állami vagyonról szóló törvényben, továbbá e fejezetben foglaltak, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak – e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazandók.

(2) Az utódszervezet előtársaságként nem működhet, továbbá állami vagy önkormányzati vagyont nem pénzbeli hozzájárulás formájában (apportként) csak kivételesen, törvényben vagy önkormányzati rendeletben foglalt esetben és feltételekkel szerezhet meg. Az utódszervezetben a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorlónak – ha törvény vagy önkormányzati rendelet más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással kell rendelkeznie.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszűnő költségvetési szervet megszüntető jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve az utódszervezetnek juttatandó vagyonelemeket is, valamint meg kell jelölni azt a naptári napot, illetőleg időtartamot, amikor, illetőleg ameddig a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezt követő kötelezettségvállalása semmis.

(4) A költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és az utódszervezetet úgy kell alapítani – figyelembe véve az (5) bekezdés szerinti eljárást is –, hogy a megszűnés napját követő naptól az utódszervezet megkezdhesse működését.

(5) Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez az irányító szerv (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv megszűnése esetén a Kormány) előzetes engedélye szükséges. A gazdasági társaság utódszervezet esetén az előzetes engedély a Gt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítási engedélynek minősül. Az előzetes engedélyhez készített előterjesztésben be kell mutatni:

100/P. § (1) Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Kormány irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szerv létrehozását megelőzően az alapító szervnek javasolnia kell az állami tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján – az NVT-nél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a megszüntetésre (végelszámolásra) irányuló eljárás megindítását megelőzően vagy azt közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést (megállapodást) köthet (a közfeladat ellátására létrehozott vagy már működő) költségvetési szervvel a közfeladat-ellátáshoz szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek engedményezéssel, tartozásátvállalással történő átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe (megállapodásba) jogosultként vagy kötelezettként történő belépésről. E körben a költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkező – forgalmi adójának és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások alkalmazása miatti többlet társasági-adókötelezettségének a megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet vállalhat, vagy a gazdálkodó szervezetnek az említett adótartozását átvállalhatja. E szerződések (megállapodások) létrejöttének feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.

(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a hatósági engedélyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet jogutódjának az ugyanazon közfeladatot ellátó költségvetési szerv tekintendő, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a költségvetési szervet terheli, illetve illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet megszüntetése (végelszámolása) során külön törvényben foglaltak szerint kell a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót és egyéb dokumentumokat elkészíteni.

(6)⁵⁶⁷ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet felszámolására kerül sor, a vagyoni jogai (követelései), illetve kötelezettségei tekintetében a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény⁵⁶⁸ szabályai alkalmazandók. Azon vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeknél kizárt, hogy a költségvetési szerv jogosulttá, illetve kötelezetté váljon, a végelszámolási vagy a felszámolási eljárás során kell rendelkezni.

101. §⁵⁷⁰ (1)⁵⁷¹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani.

(2)⁵⁷² A központi költségvetésből finanszírozott, a kincstár által folyósított ellátási kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani.

(3)⁵⁷³ Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter – társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az alapokat kezelő szervezet vezetője – által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott – a bevételek várható beérkezését is ütemező – előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik.

(4)⁵⁷⁴ A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok⁵⁷⁵ részére a költségvetési törvényben megállapított egyes támogatásokat – a 64. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével –, továbbá a címzett és céltámogatásokat teljesítményarányosan kell folyósítani.

(5)⁵⁷⁶ Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett, illetve céltámogatás

(6)⁵⁷⁷ Az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(7)⁵⁷⁸ A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatást – a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magánnyugdíjpénztári tagdíj beszámításával – csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.

(8)⁵⁷⁹ Amennyiben a kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján meginduló eljárásban a helyi önkormányzattal részletfizetésben, vagy a teljesítési határidő módosításában állapodott meg, a (6) bekezdésben meghatározott összeget csökkenteni kell az adott hónapban esedékessé váló tartozás mértékével.

(9)⁵⁸⁰ A (7)–(8) bekezdésben szereplő tartozásoknak a (7) bekezdésben megjelölt források terhére történő levonását és a jogosult szervezetek számára történő teljesítését a kincstár végzi. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le. Ha az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatás a (7) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújt fedezetet, akkor a 63. § (6)–(7) bekezdése szerinti eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy a felhatalmazást a helyi önkormányzat költségvetési szerve adja. A felhatalmazás alapján a beszedési megbízást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen kell benyújtani.

(10)⁵⁸¹ Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) – a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével – bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.

(11)⁵⁸²

(12)⁵⁸³ A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.

(13)⁵⁸⁴ A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző év döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben december 31-éig igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.

101/A. §⁵⁸⁵ (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik.

(2)⁵⁸⁶ Fejezeti kezelésű előirányzatból – nem pályázat útján – működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, gazdasági társaság, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – időarányosan történik.

102. §⁵⁸⁷ (1)⁵⁸⁸ A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.

(3)⁵⁸⁹

(4)⁵⁹⁰ Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a kincstár – kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben – az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

(5)⁵⁹¹ A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az állami adóhatóság a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi, és annak eredményéről a kincstárt értesíti.

(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.

(7)⁵⁹²

(8)⁵⁹³ A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére – azok mértékéig – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.

(9)⁵⁹⁴ A kincstár – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(10)⁵⁹⁵ A kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a kincstárba beérkezik és a kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.

(11)⁵⁹⁶

(12)⁵⁹⁷ A kincstár – a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi

(13)⁶⁰⁰ A (12) bekezdés b) pontja szerint meghatározott előleg összegét csökkenti a helyi önkormányzatnak a 101. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján december 20-án fennálló tartozása.

(14)⁶⁰¹ Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket – a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével – minden hónap 20-áig teljesítik.

102/A. §⁶⁰²

103. §⁶⁰³ (1)⁶⁰⁴ Az államháztartás alrendszereiben a kincstár és a költségvetés végrehajtásáért felelős szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a költségvetési címek, illetőleg költségvetési szervek, alapok jóváhagyott előirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan nyilvántartani.

(2)⁶⁰⁵ Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség jogszabályban szabályozott módon kiterjed a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző – a teljesülés várható időpontja szerint rögzített – bevételi előírások folyamatos nyilvántartására.

103/A. §⁶⁰⁶ (1) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatási, illetőleg egyéb bérjellegű kifizetési jogviszonyban álló személyek részére – jogviszonytól függetlenül – a munkabért, az illetményt és egyéb juttatást, valamint az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket az illetményszámfejtés útján végzi.

(2) A költségvetési szerv az illetményszámfejtést jogszabályban e feladatra kijelölt szerv útján és módon (a továbbiakban: illetményszámfejtő hely) látja el.

(3) Az illetményszámfejtés céljából a munkavállaló, illetőleg a kifizetéssel érintett személy (a továbbiakban együtt: munkavállaló) személyes adatai a következő körben kezelhetők:

(4) Az illetményszámfejtési adatok a munka- illetőleg egyéb kifizetésre vonatkozó jogviszony, illetőleg a kifizetési/levonási kötelezettség fennállásáig, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott elévülési időig kezelhetők.

(5) Az illetményszámfejtő hely az általa feldolgozott adatokból – a költségvetési szerv vezetője rendelkezése alapján – a bűnüldöző és nemzetbiztonsági szervek, valamint a bíróság, továbbá azon szervek részére továbbíthat adatot, amelyek részére egyéb törvények alapján a munkáltató, mint kifizető adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik, egyéb esetben adatszolgáltatásra csak személyazonosításra alkalmatlan módon kerülhet sor.

(6) Az illetményszámfejtő hely részére a költségvetési szerv, mint adatkezelő a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatállományt átadhatja, amelybe adatokat az adatfeldolgozó kizárólag az adatkezelő rendelkezése alapján vehet fel, helyesbíthet vagy törölhet, illetőleg továbbíthat. Amennyiben az illetményszámfejtő hely az adatfeldolgozást több költségvetési szerv részére végzi, az egyes költségvetési szervek adatállományait elkülönítetten kell kezelnie. Az illetményszámfejtő hely az adatállományt az adatfeldolgozói jogviszony megszűnésekor haladéktalanul köteles az adatkezelőnek visszaadni, illetőleg saját rendszeréből törölni.

104. §⁶⁰⁸ (1)⁶⁰⁹

(2)⁶¹⁰ Az államháztartás körébe tartozik az állami vagyon, az a vagyon, amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok⁶¹¹ és a társadalombiztosítás vagyona.

(3) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés — az Állami Számvevőszék útján — ellenőrzi.

104/A. §⁶¹² (1)⁶¹³ Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból – közhasznú társaság csak a külön törvényben meghatározott közhasznú szervezetként hozható létre.

(2)–(3)⁶¹⁴

105. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Ezek az adatok — az államtitok kivételével — nyilvánosak.

(2)⁶¹⁵ Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.

(3)⁶¹⁶ A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza.

105/A. §⁶¹⁷ (1) A helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon vagyonkezelésbe adása során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. §-a, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, az Ötv. 80/A. § (7) bekezdésben foglalt feladatok esetén a sajátos védettség szempontjait, illetőleg az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét.

(3)⁶¹⁸ A pályázati kiírást az önkormányzat honlapján vagy legalább egy országos napilapban és a helyben szokásos módon egyidejűleg kell közzétenni. Az önkormányzat ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt (pályázati kiírás).

(4)⁶¹⁹ A pályázati eljárásban nem vehet részt olyan szervezet, amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek lejárt esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van, melynek megfizetésére nem kapott halasztást. Az önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.

(5)⁶²⁰ Az önkormányzatnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend megsértésével kötött szerződés semmis.

(6)⁶²¹ A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. E kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.

(7)⁶²² Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a (6) bekezdés szerinti kötelezettség a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.

(8)⁶²³ A (6)–(7) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését évente, a tényleges bevétel-adatok alapján kell vizsgálni.

(9)⁶²⁴ A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(10)⁶²⁵ A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(11)⁶²⁶ A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni.

(12)⁶²⁷ A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

(13)⁶²⁸ A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(14)⁶²⁹ A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és a (13) bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeget a (7) bekezdés figyelembevételével, a vagyonkezelési szerződés szerint, a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítja.

(15)⁶³⁰ A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

105/B. §⁶³¹ (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(3) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(5) A vagyonkezelői jog átadása nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben többlet központi költségvetési támogatási igényt. A közfeladathoz kapcsolódó alapnormatívákon felüli kiadás teherviseléséről az átadó és az átvevő megállapodik.

105/C. §⁶³² (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

(2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

(3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

(4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.

(5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg.

(6) A helyi önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodnia kell az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről.

105/D. §⁶³⁵ A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.

106. §⁶³⁶

107. §⁶³⁷

108. § (1)⁶³⁸ Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben,⁶³⁹ az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat⁶⁴⁰ határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

(2)⁶⁴¹ Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.

(3)⁶⁴² Az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(4)⁶⁴³ Az államháztartás alrendszereiben – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell, kivéve ha törvény ennél alacsonyabb összeget állapít meg.⁶⁴⁴

(5)⁶⁴⁵

(6)⁶⁴⁶

108/A. §⁶⁴⁷ (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.

(2)⁶⁴⁸ A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) a kincstár közreműködésével látja el.

(3)⁶⁴⁹ Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100,0 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. Az illetékes miniszter ezen felhatalmazás alapján hozott döntéseihez minden esetben a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(4)⁶⁵⁰ A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az illetékes miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az illetékes miniszter által e célra kijelölt Bíráló Bizottság feladata. Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja. A kincstár gondoskodik a megkötött magánjogi szerződések végrehajtásáról, illetve az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az illetékes miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli a központi költségvetés érdekeit.

(5) 100,0 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.

(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.

(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.

(8)⁶⁵¹

(9) Az illetékes miniszter hatáskörében eljárva más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.

109. §⁶⁵² (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.

(3) Az MNV Zrt.-re rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.

(4) Az MNV Zrt.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.

(6)⁶⁵⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(7)⁶⁵⁵ Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi (hasznosítja), az ebből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezés hiányában – a központi költségvetési szervet illeti meg.

(8)⁶⁵⁶ A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(9)⁶⁵⁷ A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat.

109/A. §⁶⁵⁸ (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az MNV Zrt.-re bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (4) bekezdése szerinti ingyenes vagyonátruházás kapcsán elszámolt költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.

109/B. §⁶⁵⁹

109/C. §⁶⁶⁰

109/D. §⁶⁶¹

109/E. §⁶⁶²

109/F. §⁶⁶³

109/G. §⁶⁶⁴

109/H. §⁶⁶⁵

109/I. §⁶⁶⁶

109/J. §⁶⁶⁷

109/K. §⁶⁶⁸

109/L. §⁶⁶⁹ A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, a megelőlegező kölcsönnel, valamint – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – a kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A külön jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, illetve a megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

110. §⁶⁷⁰ (1) Az államháztartás adóssága az államadósság és az önkormányzati adósság együttes értéke, amelynek számításakor az alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.

(2) Az önkormányzati adósság a helyi és a kisebbségi önkormányzatokat együttesen terhelő adósság, amelynek számításakor az egyes önkormányzatok egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.

(3) A maastrichti adósságmutató az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő adósságmutató.

111. §⁶⁷¹ (1) Az államadósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért az államháztartásért felelős miniszter felelős.

(2) Az önkormányzatok az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért önállóan felelősek.

112. §⁶⁷² Az államháztartásért felelős miniszter köteles az államadósságot és az államháztartási adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább negyedévente – kormányrendeletben meghatározottak szerint – nyilvánosságra hozni. Az államháztartásért felelős miniszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot szolgáltatnak.

113. §⁶⁷³

113/A. §⁶⁷⁴ (1)⁶⁷⁵ Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján

(2)⁶⁷⁶ E feladatkörében az ÁKK Rt.

(3)⁶⁸⁰ Az ÁKK Rt. a 18/G. § (6) bekezdésében meghatározott számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet.

(4)⁶⁸¹ Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának b), d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) és f)–h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.

(5)⁶⁸² Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés és (2) bekezdés a)–g) és i)–k) pontjai szerinti tevékenysége, illetve az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (4) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.

(6)⁶⁸³ A kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, valamint közvetítőként járhat el azzal, hogy e tevékenységére és szolgáltatására vonatkozóan a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.

114. §⁶⁸⁴ (1)⁶⁸⁵ Az államháztartás információs rendszerét – a nemzetgazdasági pénzügyi információrendszer részeként – úgy kell kialakítani, hogy segítse a közérdekű adatokhoz való jogszerű hozzáférést, az államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását, és a teljesülés elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) Az államháztartási információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.

(3) Az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni.

(4) Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira.

115. § Az államháztartás mérlegeinek e törvényben meghatározott kivétellel a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia. A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk.

116. §⁶⁸⁶ (1) Az Országgyűlés részére az állami költségvetés tárgyalásakor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

(2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

117. §⁶⁸⁷ Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának a)–b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket kell – a szöveges indokolással együtt – az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.

118. §⁶⁸⁸ (1) A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

(2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

118/A. §⁶⁸⁹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. a)–b) pontjai, (2) bekezdése 1. és 4. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással együtt be kell mutatni.

118/B. §⁶⁹⁰ A kincstár az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat nyilvántartja, illetve az államháztartással összefüggő, külön jogszabályban meghatározott adatait kezeli.

119. §⁶⁹¹ (1) Az államháztartás számvitelének célja, hogy az államháztartás gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellenőrzését, hatékony működését és vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse elő.

(2) Az államháztartás számvitelének feladata, hogy

(3) Az államháztartás számvitele kiterjed

(4) A nemzetgazdasági pénzügyi elszámolásokat magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni. A külföldi kötelezettségeket és követeléseket külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.

(5)⁶⁹³ A kincstárnak a zárszámadás előkészítése keretében a tárgyév december 31-ei állapothoz képest eltérést eredményező tételeket a kettős könyvvitel zárt rendszerében analitikával alátámasztottan át kell vezetni a folyószámla-vezető rendszerében, az előirányzat-gazdálkodási rendszerében és a főkönyvben.

120. §⁶⁹⁵ (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.

(2) Az államháztartás kontrollja – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik.

120/A. § (1)⁶⁹⁶ Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.

(2)⁶⁹⁷ Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést