1993. évi XLVIII. törvény

1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységnek minősül a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése is.

(3)¹¹

(4) A vizekre, ha e törvény másként nem rendelkezik, a környezetvédelmi és a vízügyi jogszabályok az irányadók.

(5)¹² Nem tartozik e törvény hatálya alá:

(6) A felsorolt — és e törvény hatálya alá tartozó — tevékenységekhez szükséges létesítményeknek minősülnek a bányavasutak, a bányászati kötélpályák és szalagpályák, továbbá a mezőn belüli és a mezők közötti gyűjtő vezetékek.

(7)¹³ A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)¹⁴ A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges cél-kitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli.

2. § (1)¹⁵ E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet, a termőföld és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni.

(2)¹⁶ A bányászati tevékenység során olyan technológiát alkalmazni, amely cián vagy cianid vegyület felhasználásával jár együtt, tilos.

3. § (1)¹⁷ Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó – a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával – a 20. § (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.

Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek

(1a)¹⁸ Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel

(1b)²⁰ A közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi nyersanyagnak az építtető által, az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor.

(1c)²¹ Az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag az önkormányzat tulajdonába kerül.

(2)²² A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá – a földgáz kivételével – a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység.

(3)²³ A bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) — a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével — a 8. §-ban felsorolt tevékenységek gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(4) E törvény 4. §-ában meghatározott felszíni előkutatás bejelentés alapján, az 5—6. §-okban szabályozott bányászati tevékenységek hatósági engedély alapján végezhetők (liberalizált tevékenységek), az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben pedig e törvény alapján folytathatók.

4. § (1) Nyílt területen, a talaj felszínének megbontásával nem járó előkutatás az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodás és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése alapján végezhető.

(2) Az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) létrejött megállapodás nem mentesíti az előkutatást végzőt a külön jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.

(3) A felszíni előkutatással okozott károkat a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell megtéríteni.

(4)²⁴ A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelőző tizenöt napon belül, a felszíni előkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez.

5. § (1)²⁶ A bányafelügyelet engedélyezi:

(2)³⁶ A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában – a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.

(3)³⁷ Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint gyakorolni.

(4)³⁸ A bányafelügyelet az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha az engedély iránti kérelemben foglaltak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek.

(4a)³⁹ A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével – elutasítja, ha

(5)⁴⁰ Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely – a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve – a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. A kiesés okát a bányavállalkozónak kell igazolnia.

6. §⁴¹ (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.

(2)⁴² A bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válása napján válik hatályossá.

(3)⁴³ A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha

7. §⁴⁴ (1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

(2) Az 1. § (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. Részében meghatározott általános szabályok közül csak a 20. és a 41. §-t kell alkalmazni.

8. §⁴⁵ A miniszter belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

9. §⁴⁸ (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása vagy a geotermikus energia kinyerése valószínűsíthető.

(2) A miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.

(3) Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek zárt területként nem jelölhetők ki.

(4)⁴⁹ A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy tehet javaslatot. A bányafelügyelet a közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe.

10. § (1)⁵⁰ A koncessziós szerződések megkötésére a miniszter nyilvános pályázatot ír ki.

(2)⁵¹ A pályázati kiírásnak a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakra is figyelemmel, tartalmaznia kell:

(3)⁵³ A nyilvános pályázati felhívást a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túl az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát megelőző legalább kilencven nappal.

11. § (1) Azokat a pályázatokat kell elbírálni, amelyek a pályázati feltételeknek megfelelnek.

(2)⁵⁴ A pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

12. § (1) A pályázat nyertesével a miniszter koncessziós szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható.

(1a)⁵⁵ A koncessziós szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(2)⁵⁶ A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3)⁵⁷ Ha a koncessziós szerződés megszűnését követően a koncessziós területen kitermelhető ásványi nyersanyag marad vissza, a koncessziós szerződés megszűnését követő 3 hónapon belül a miniszter új koncessziós pályázatot ír ki. Ilyen pályázat esetén az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot nem kell lefolytatni. A legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt jogosultat illeti meg.

(4) Ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik, a koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani.

(5)⁵⁸ Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket.

12/A. §⁵⁹ (1) A koncesszióköteles bányászati tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.

(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell megállapodni.

(3) A koncessziós díj pályázati kiírásra kerülő legkisebb összegét a miniszter a 20. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapítja meg, amelynél magasabb összegre a pályázó ajánlatot tehet.

13. §⁶⁰ (1)⁶¹ A koncessziós szerződést aláírónak olyan gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(2) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncessziós társaságot mint bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.

14. §⁶² (1)⁶³ A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, geotermikus energia és nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.

(2)⁶⁴

15. §⁶⁵ Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított 5 éven, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

16. §⁶⁶ (1) Kőolaj, kőolajtermékek és szénhidrogén-gázok – a földgáz kivételével – koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10–13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szállítóvezeték, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítmények megépítése és működtetése iránti engedélykérelmet a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.

17. §⁶⁷

18. §⁶⁸ (1) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának joga szerződéssel másra átruházható. A jog átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás iránti kérelmet a jogosult koncessziós társaság és a jog átvevője együttesen nyújtja be a miniszterhez.

(2) A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, ha az átvevő átvállalta az átruházót – a koncessziós szerződés és jogszabály alapján – terhelő kötelezettségek teljesítését és megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átruházás esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni.

19. §⁶⁹ (1) A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint végzi. Ha a koncesszió megszűnik, a bányatelket megállapító határozat – a 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével –, továbbá a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedélyek hatályukat vesztik.

(2) Nem veszti hatályát a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedély, ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt igazolja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményt vagy a bányászati hulladékkezelő létesítményt a koncesszión kívül más bányászati tevékenységgel összefüggésben is használják vagy üzemeltetik.

20. §⁷⁰ (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2)⁷¹ Bányajáradékot fizet:

(3)⁷² A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

(3a)⁷⁸ A bányajáradék mértéke

(3b)⁷⁹ A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az igénybevett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2%-a.

(4)⁸⁰ Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.

(5)⁸¹ A bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.

(6)⁸² Nem kell bányajáradékot fizetni

(7)⁸³ A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a.

(8)⁸⁴ A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter

(9)⁸⁵ A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A befizetett bányajáradék költségként számolható el.

(10)⁸⁶

(11)⁸⁷ A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről kitermelt, a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.

(12)⁸⁸

(13)⁸⁹

(14)⁹⁰ A bányateleknek az 5. § (2) bekezdés szerinti kiterjesztése, valamint bányatelek föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet állapítja meg annak a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét, amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet. A bányavállalkozó a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a bányafelügyelet dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.

(15)⁹¹ A bányavállalkozó, bányászati jogának fennállása alatt – ideértve a szüneteltetést is – köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.

20/A. §⁹²

21. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, és az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.

(2)⁹³ Kutatási jogot adományozni vagy kutatást engedélyezni, valamint bányatelket megállapítani kizárólag az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti ásványi nyersanyagok tekintetében lehet.

(3)⁹⁴ Az első feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a bányavállalkozónak a bányabezárás (mezőfelhagyás), illetve tájrendezés bányafelügyeleti elfogadásáig folyamatosan rendelkeznie kell hatályos kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási vagy tájrendezési műszaki üzemi tervvel.

22. § (1)⁹⁵ Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad.

(2)⁹⁶ Az adományozott kutatási jog vagy a kutatási engedély a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványinyersanyag-, illetve geotermikusenergia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyás kezdeményezésére és az ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energia jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának, a geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére.

(3)⁹⁷ A kutatási tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételen túlmenően csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg. A kutatási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet hagyja jóvá.

(4) A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5)⁹⁸ A tervezett kutatási időszakra a koncessziónál előírt határidőt a kutatás engedélyezése esetében is alkalmazni kell.

(6)⁹⁹ A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyagok fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének, illetve a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának, illetve a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.

(7)¹⁰⁰ Ha a bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély nem terjeszthető ki olyan ásványi nyersanyagra, amelynek szempontjából a kutatási terület zártnak minősül.

(8)¹⁰¹ Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.

(9)¹⁰² Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a miniszternél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.

(10)¹⁰³ Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő – jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(11)¹⁰⁴ A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(12)¹⁰⁵ A kutatási jogadományt vagy a kutatási engedélyt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

(13)¹⁰⁶ A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási zárójelentést jogerős és végrehajtható határozatában elutasította, a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik.

(14)¹⁰⁷ A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat jogerőre emelkedése napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.

22/A. §¹⁰⁸ (1)¹⁰⁹ A miniszter a 9. §-ban foglaltak alapján kijelöli azokat a zárt területeket, amelyeken a szénhidrogének kutatásának, feltárásának és kitermelésének koncesszió keretében történő engedélyezése a területeknek két országos terjesztésű napilapban és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét (hirdetmény) követő 90 nap elteltével, a benyújtott pályázatok egyidejű elbírálásával kezdődik meg.

(2)¹¹⁰

(3) A hirdetményben meg kell határozni, hogy a koncesszió milyen tevékenységekre vonatkozik, azt a földrajzi területet, amelyre pályázatot lehet benyújtani, továbbá az elbírálás tervezett időpontját vagy határidejét, illetőleg az előnyben részesítés esetleges szempontjait. E szempontok meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A hirdetményben fel kell tüntetni azt is, hogy a területre és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan hol lehet részletes információkat kapni.

(4)¹¹¹

(5)–(6)¹¹²

(7) Nemzetbiztonsági okokból megtagadható vagy visszavonható az engedély olyan vállalkozás esetében, amely az Európai Unió tekintetében harmadik országok vagy harmadik országok állampolgárainak irányítása alatt áll.

(8)¹¹³ A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának vagy a kutatási engedély megadásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de – az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül – egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel kötött garanciaszerződés lehet. Olyan hitelintézettel kötött garanciaszerződés, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.

(9)¹¹⁴ Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható garanciaszerződés fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása – a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően – a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási engedélyt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt.

(10)¹¹⁵ Szénhidrogének esetében a kutatás engedélyezésére, a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyására, illetőleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárásban az e törvényben és a külön jogszabályban megállapított általános követelményeken túl a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell

(11)¹¹⁶ Nem minősül az (1) és (6) bekezdés szerinti engedély megadásának:

(12)¹¹⁹ Ha egyes szénhidrogén-bányászati tevékenységek megkezdéséhez, illetve e tevékenységek végzéséhez szükséges létesítmények megépítéséhez jogszabály környezetvédelmi-, vagy egységes környezethasználati engedély megszerzését írja elő, akkor e tevékenységeket, illetve ilyen létesítmények megépítését a bányafelügyelet csak jogerős és végrehajtható környezetvédelmi-, illetve egységes környezethasználati engedély megléte esetén engedélyezi.

(13)¹²⁰ Szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 15 000 km² szénhidrogén kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.

22/B. §¹²¹ (1)¹²² Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet.

(2)¹²³ Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.

(5)¹²⁴ A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(6)¹²⁵ Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók.

(7)¹²⁶ Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)¹²⁷ A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.

22/C. §¹²⁹ (1) A bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követően köteles – a hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező és működő föld alatti gáztároló kivételével – a bányatelekhez tartozó szénhidrogén mezők kutatását ismételten elvégezni.

(2) Az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet első alkalommal a bányatelek megállapításától számított tizedik év leteltét követő két éven belül kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Az első alkalommal elvégzett ismételt kutatást követően, az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet az előző ismételt kutatás befejezését követő tizenkettedik év végéig kell benyújtani a bányafelügyeletnek.

(4) Az ismételt kutatást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását követő négy éven belül kell befejezni. Az ismételt kutatási időszak nem hosszabbítható meg.

(5) A bányafelügyelet a bányatelket csökkenti annak a bányatelek résznek a területével, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettséget neki felróható okból nem teljesíti, vagy az ismételt kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet a bányafelügyelet elutasította –, és a döntés jogerős és végrehajtható.

(6) E § alkalmazásában hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező az,

22/D. §¹³¹ (1) A földtani kutatásra a bányafelügyelet földtani kutatási engedélyt ad. Földtani kutatást koncessziós pályázatra kijelölt területen engedélyezni nem lehet. A földtani kutatás kőolaj, földgáz, valamint a szén-dioxid gáz kitermelésére vagy a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek és geotermikus védőidom területén vagy kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen akkor engedélyezhető, ha ahhoz a bányászati jog jogosultja hozzájárult.

(2) A földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészre a földtani kutatási engedély hatálya alatt újabb azonos célú földtani kutatás nem engedélyezhető.

(3) A földtani kutatási engedély alapján a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészben jogosult az engedélyben meghatározott célból a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, mintavételezésre, valamint bányászati kutatóépítmények kivitelezésére.

(4) Földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet.

(5) A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatában elutasította, a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és nem hasznosíthatja.

(6) A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg.

(7) Ha a földtani kutatási engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a földtani kutatási engedély iránti kérelmet benyújtó a 22. § (10) és (11) bekezdése szerint köteles eljárni.

(8) A földtani kutatási engedélyt kérelmező köteles a (7) bekezdés szerinti megállapodást a földtani kutatási engedély iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a földtani kutatási engedély jóváhagyására irányuló eljárás során dönt.

(9) A földtani kutatásra jogosult köteles a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani.

23. § (1)¹³² Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére, valamint a szénhidrogén föld alatti tárolására – a 26. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt.

(1a)¹³³ A koncessziós szerződésben vagy a kutatást engedélyező határozatban megállapított kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és kitermelés szénhidrogén esetében is csak bányatelken folytatható.

(1b)¹³⁴ Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelés a kutatási zárójelentés elfogadását követően kísérleti jelleggel a feltárási műszaki üzemi terv hatályán belül legfeljebb hat hónapig bányatelek megállapítása nélkül is folytatható.

(2)¹³⁵ Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, a föld alatti gáztárolást, valamint a meddőhányó hasznosítását a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv (27. §) jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.

(2a)¹³⁶ Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, ha a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet jogerős és végrehajtható döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette.

(3)¹³⁷ A bányavállalkozó a koncessziós szerződésben vagy a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólag jogosult a bányászati tevékenység végzésére és a haszonanyag értékesítésére és e tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezésére, továbbá a szerződésben vagy a hatósági engedélyben meghatározott létesítmények használatára.

(4)¹³⁸

24. § (1)¹⁴⁰ A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes jogosult a szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni. A szénhidrogén szállítóvezeték önállóan forgalom tárgya lehet.

(2)¹⁴¹ Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A bányafelügyelet a szállítóvezeték használatba vételét engedélyező határozatában megállapítja a vezeték biztonsági övezetét, és határidő tűzésével rendelkezik a szolgalom alapításáról.

(3)¹⁴² A szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének műszaki-biztonsági irányítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.

(4)¹⁴³ A földgázszállító-, -elosztóvezetékhez és a föld alatti gáztárolókhoz való szabad hozzáférésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

(5)¹⁴⁴ A kőolaj- és földgázbányászatban használt mezők közötti technológiai csővezetékek, a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények valamint a kőolaj szállítóvezetékek és tárolók szabad kapacitásának belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára történő rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban előírható. A hozzáférés akkor adható meg, ha

24/A. §¹⁴⁵ (1) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetésére engedéllyel rendelkező üzemeltető (a továbbiakban: kőolaj szállítóvezeték üzemeltető) a kőolaj szállítóvezeték szerződéssel le nem kötött kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat, továbbá a szerződéssel lekötött kapacitás felett rendelkező személy a szállítóvezeték fel nem használt kapacitásait és a szállításhoz szükséges tárolói kapacitásokat köteles – átláthatóan és diszkriminációmentesen – értékesítésre felajánlani.

(2) A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások értékesítése esetén a kapacitás-értékesítési díj nem lehet magasabb, mint az adott kapacitás lekötésért fizetett díj.

(3)¹⁴⁶ A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha annak bekövetkezése valószínűsíthető, a kőolaj szállítóvezeték és a szállításhoz szükséges tároló szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásai felett a kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője rendelkezik. A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője köteles a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére – átláthatóan és diszkriminációmentesen – értékesítésre felajánlani.

(4) A kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások felett rendelkező személy közötti, a (3) bekezdésben foglaltak alapján szükséges pénzügyi elszámolás szabályairól a felek a kapacitás-lekötésről szóló szerződésben rendelkeznek.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a szerződéssel le nem kötött, és a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat meghaladó igények merülnek fel, a kapacitásokat – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az igényelt mennyiségek arányában kell értékesíteni.

(6)¹⁴⁷ Jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a (3)–(5) bekezdés szerint kell eljárni a részes fél területén bekövetkező, a szerződésben meghatározott kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, a válsághelyzet beálltáról szóló szerződés szerinti értesítést követően azzal, hogy a szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásokat a tényleges szállítást igénylők részére kell felajánlani.

25. §¹⁴⁸ (1)¹⁴⁹ A bányavállalkozó a bányászati tevékenység, valamint a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.

(2)¹⁵⁰ A bányavállalkozó köteles

(2a)¹⁵¹ A 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az adott évben kitermelt ásványi nyersanyagonkénti mennyiséget köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(3)¹⁵² Üzleti titokként kell kezelni

(3a)¹⁵³ Közérdekű adatnak minősül

(4)¹⁵⁴ A bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni.

(5)¹⁵⁵ Az állami földtani feladatokat ellátó szerv vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartását, amelyekkel kapcsolatban a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

26. §¹⁵⁶ (1)¹⁵⁷ Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.

(2) Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás keretében, továbbá a meddőhányónak a hasznosítása során végzett feltárására és kitermelésére.

(3)¹⁵⁸ A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet állapítja meg.

(4)¹⁵⁹ A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz – ideértve a szén-dioxid gázt is – kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.

(5)¹⁶⁰ A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.

26/A. §¹⁶¹ (1)¹⁶² A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerint tevékenység időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.

(2) Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt – a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás kivételével – a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig a bányatelek megállapítási eljárást felfüggeszti.

(3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező

(4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni.

(5) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó

(6)¹⁶⁴ A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányateleken fennálló bányászati jog új jogosultját – pályáztatást követően – a bányafelügyelet jelöli ki.

(6a)¹⁶⁵ Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(6b)¹⁶⁶ Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele.

(7) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben – szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is – meghirdeti.

(8) Nem kell a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül, és azon tájrendezési kötelezettség nem áll fenn. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően a bányafelügyelet a 26/B. § (5) bekezdése szerint hivatalból törli a nyilvántartásból.

26/B. §¹⁶⁷ (1)¹⁶⁸ Külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a 26/A. § (3) bekezdésének c) pontjában említett ütemtervben megjelölt időpont előtt 5 évvel a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.

(2) Mélyművelésre szolgáló bányatelek esetében a bányavállalkozó akkor jogosult az építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezni, ha a bányászati tevékenység előreláthatóan kihat a felszíni ingatlanra.

(3)¹⁶⁹ A bányatelek megállapítására vagy módosítására (bővítésére, csökkentésére, egyesítésére vagy megosztására) irányuló kérelem elbírálási eljárásában a bányafelügyelet a kutatási (készletszámítási) adatok alapján megállapítja a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét, haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását.

(3a)¹⁷⁰ A kutatási területről és a bányatelekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

(3b)¹⁷¹ A (3a) bekezdés szerinti nyilvántartás – a jogosítottjának neve és lakóhelye, illetve megnevezése és székhelye kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)¹⁷² A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5)¹⁷³ A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.

26/C. §¹⁷⁴ (1)¹⁷⁵ Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján – amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is – a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti.

(2)¹⁷⁶ A bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni – kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alkalmával vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét a szakkérdés vizsgálata során jelezte – az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül.

(3)¹⁷⁷ Ha a már megállapított bányatelek területét a bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

27. §¹⁷⁸ (1)¹⁷⁹ A feltárási, kitermelési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2)¹⁸⁰ A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés – településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő – teljesítését.

(3)¹⁸¹

(4)¹⁸² A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozóan igénybevételi jogosultságát igazolta.

(5)¹⁸³ A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.

(6)¹⁸⁴ A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet és lehetővé tenni a lelet mentését.

28. §¹⁸⁶ (1) A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni.

(2)¹⁸⁷ A bányavállalkozó a bányaüzembe felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. Szénhidrogén-bányaüzemben egyes speciális bányászati tevékenységek tekintetében külön bányaüzemi felelős műszaki vezető is megbízható. A bányaüzemi felelős műszaki vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.

(3) Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A bányafelügyelet annak engedélyezi a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(4)¹⁸⁸ A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyeket. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.

(4a)¹⁸⁹ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)¹⁹⁰ A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. Ha a bányaüzemi felelős műszaki vezetői megbízás egyes bányászati tevékenységek tekintetében áll fenn, a bányaüzemi felelős műszaki vezető felelőssége e körben kizárólagos.

28/A. §¹⁹¹

28/B. §¹⁹²

29. §¹⁹³ (1) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, és valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a kitermeléshez szükséges feltételekkel, úgy a szénhidrogén mező feltárására és kitermelésére a bányavállalkozóknak együttes művelési tervet kell készíteni. Az együttes művelési tervben meg kell határozni a kitermelés sorrendjét, mennyiségét és feltételeit, továbbá az ásványvagyon védelmét. A bányavállalkozók kötelesek szolgáltatni az együttes művelési terv elkészítéséhez szükséges földtani adatokat. A bányafelügyelet az adatszolgáltatást nem teljesítő bányavállalkozót kötelezi a földtani adatok szolgáltatására.

(2) A bányavállalkozók a feltárási, kitermelési tevékenységüket az együttes művelési terv alapján, de önálló műszaki üzemi terv szerint végzik. Ha a bányavállalkozók az együttes művelési tervet nem készítik el az első műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtásáig, az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el a bányavállalkozók költségére. Ha az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el, a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárást az együttes művelési terv elkészítéséig felfüggeszti.

29/A. §¹⁹⁴ (1) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez kell mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

30. §¹⁹⁵ (1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb 6 hónapig a kitermelést szüneteltetheti. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet.

(2) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(3)¹⁹⁶ A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.

(4)¹⁹⁷ A bányafelügyelet – a mélyműveléses ércbánya kivételével – hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha

(4a)²⁰⁰ A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.

(5)²⁰¹ Ha a bányavállalkozó a (4a) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

(6)²⁰² Ha az (5) bekezdés alapján

31. §²⁰³ (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges az 1. § (1) bekezdés a)–m) pontjában meghatározott tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések, továbbá a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és elosztóvezetékeinek, valamint egyes nyomástartó berendezések (a továbbiakban együtt: sajátos építmények) építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és felhagyásához.

(2) A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely

(3) Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint létesítették, a bányafelügyelet arra fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján létesítették, a bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény bontását.

(4) Nem lehet a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben bírságot kiszabni, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

31/A. §²⁰⁴ A bányafelügyelet által engedélyezett sajátos építmények tulajdonjoga – eltérő megállapodás hiányában – az építtetőt illeti meg.

32. §²⁰⁵ (1)²⁰⁶ A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A vezeték és a célvezeték biztonsági övezete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti hatásterületnek is minősül.

(2)²⁰⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők.

(3)²⁰⁸ A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt – e törvény hatálya alá tartozó kivételével – elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.

(4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

(5)²⁰⁹

33. § (1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni.

(2) A bányaművelés befejeztével a bányatérkép egy példányát megőrzésre át kell adni a bányafelügyeletnek.

34. § (1)²¹¹ A bányászati és a külön törvényben meghatározott gázipari tevékenységet a biztonsági előírások szerint kell végezni.

(2)²¹² A biztonsági szabályzatokat külön jogszabály teszi közzé.²¹³

(3)²¹⁴ A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről, továbbá arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a munkavállalók rendelkezésére álljanak.

(4) A bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő, illetőleg kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodni és üzemzavar elhárítási, illetőleg kitörésvédelmi tervet kell készíteni. A tervet a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.

(5)²¹⁵ A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.

(6)²¹⁶ A bányafelügyelet a bányavállalkozót, valamint a gázipari engedélyest, mint munkáltatót, arra kötelezheti, hogy írásban adjon tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről.

35. § (1)²¹⁷ A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy bányászati hulladékkezelés során következik be, a vízvédelmi hatóságnak vagy a környezetvédelmi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter rendeletben állapítja meg.²¹⁸

(2) A súlyos balesetet és a súlyos üzemzavart a bányafelügyelet köteles megvizsgálni. Ennek során megállapítja a baleset, illetőleg az üzemzavar okát, és megteszi a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

36. §²¹⁹ (1)²²⁰ A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés).

(2)²²¹ A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint a (4) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.

(3)²²²

(4)²²³ Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.²²⁴

(5)²²⁵ A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó – a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló – tájrendezési tervet készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani.

(5a)²²⁶ A tulajdonosnak a tájrendezést úgy kell ütemezni, hogy 2015. évtől kezdődően, minden évben a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségének legalább 1/13 részét teljesíteni kell. A tulajdonos köteles a tulajdonában lévő összes használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését 2027. december 31-ig befejezni.

(6)²²⁷ Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek nem bányászati célú hasznosításra kerülnek. A bányafelügyelet dönt arról, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.

(7)²²⁸ Amennyiben a (6) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított fél éven belül a tulajdonos nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles a tájrendezést elvégezni.

(8)²²⁹ A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokról nyilvántartást vezet.

37. § (1)²³⁰ A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult a (2) bekezdésben meghatározott károkat (bányakár) a (3)—(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint köteles megtéríteni.

(2)²³¹ Bányakárnak minősülnek a bányászati és földtani kutatási tevékenységgel idegen ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is.

(3) Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül vagy abban — a kárelhárítás érdekében — megszabott feltételek megsértésével emelték.

(4) A bányakártalanítást — eltérő megállapodás hiányában — pénzben kell megfizetni.

(5)²³² Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak vagy a földtani kutatásra jogosultnak meg kell kísérelni az egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni.

(6)²³³ A károsult az esedékessé vált, de az előírt határidőn belül nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

(7)²³⁴ Szolgalmi jog vagy kisajátítás alapján elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a szolgalom alapításakor, illetőleg a kisajátítási eljárás során kell megállapítani.

38. § (1)²³⁵ Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

(1a)²³⁶ Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a használaton kívüli mélyfúrás 36. § (4) bekezdése szerinti tulajdonosa a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

(2)²³⁷ Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld időleges más célú hasznosításának.

(3)²³⁸ Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

(4)²³⁹ Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.

(5)²⁴⁰ A szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

(6)²⁴¹ Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával – ajánlat megküldésével – kell az egyezség létrehozását megkísérelnie.

(6a)²⁴² Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.

(7)²⁴³ A koncessziós szerződésben az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó köteles viselni. A kiadások összegét a bányavállalkozó köteles a kisajátítási eljárásban az állam képviseletében eljáró szervezetnek megelőlegezni. Egyéb esetben a bányászati célból történő kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítást, költségeket a bányavállalkozó köteles megfizetni. A kisajátított ingatlan mindkét esetben az állam tulajdonába kerül, a kisajátított ingatlanon – a bányászati jogosultság időtartama alatt – a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.

(8)²⁴⁴ A bányászati célú kisajátítás esetén a bányavállalkozó kisajátított ingatlanra vonatkozó használati jogát az ingatlanügyi hatóság a jogerős kisajátítási határozat alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(9)²⁴⁵ Ha a bányászati célú kisajátítás feltételei állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak fenn, akkor az ingatlan tekintetében szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni a bányavállalkozó kérelmére attól függetlenül, hogy a bányászati célú igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárja.

(10)²⁴⁶ Közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. A bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték közterületen történő elhelyezését, illetve üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.

(11)²⁴⁷ Nem lehet szolgalmi jogot alapítani akkor sem, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására.

(12)²⁴⁸ A (11) bekezdés szerinti megállapodás nem korlátozhatja az (5) bekezdésben foglalt jogokat.

38/A. §²⁴⁹ (1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

(3)²⁵⁰ Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5)²⁵¹ Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.

(5a)²⁵² Közterületen elhelyezendő elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek közterületet érintő biztonsági övezetére vezetékjogot vagy használati jogot alapítani nem lehet. Az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért az építtető köteles kártalanítást fizetni.

(5b)²⁵³ Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására.

(5c)²⁵⁴ Az (5b) bekezdés szerinti megállapodás nem korlátozhatja a 38/C. § (5) bekezdés a)–c) pontjában és a 38/D. § (2) bekezdésben foglalt jogokat.

(6) A felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

38/B. §²⁵⁵ (1) A gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

38/C. §²⁵⁷ (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3)²⁵⁸ Ha a vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodása alapján jön létre, a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

(4)²⁵⁹ A vezetékjog a jogerős határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(5) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

(6) A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

(7) A vezetékjog megszűnése esetén a bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős és végrehajtható határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

38/D. §²⁶¹ (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, valamint üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) A használati jogra a 38/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon elhelyezett létesítményeket – legfeljebb a biztonsági övezet mértékéig – bekerítheti.

(3) A használati jog esetében a 38/C. § (5) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.

38/E. §²⁶²

38/F. §²⁶⁴ A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. §²⁶⁵ (1) A bányavállalkozó a 26/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérheti a bányafelügyelettől, hogy az kezdeményezze az illetékes építésügyi hatóságnál a mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre megállapított bányatelek határai közt fekvő ingatlanra építési és telekalakítási tilalom elrendelését. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be.

(2)²⁶⁶ A bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül. Ha a bányavállalkozó az építéshez vagy telekalakításhoz olyan feltételek előírását kezdeményezi, amelyek kifejezetten a bányaművelés okozta hátrányok elkerülését célozzák, úgy köteles az ebből eredő, még meg nem térített károkat az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének, használójának) megtéríteni.

(3)²⁶⁷ A területrendezési tervek, illetőleg a településrendezési eszközök kidolgozásánál – a bányafelügyelet megkeresésével – figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeket. A bányafelügyelet javaslatára a megállapított bányatelek területén a helyi építési szabályzatban területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.

(4)²⁶⁸ A bányafelügyelet a bányászati tevékenység befejezését követően megkeresi az illetékes települési önkormányzatot a bányászati tevékenységgel vagy megszüntetett sajátos építményekkel veszélyeztetett ingatlanra vonatkozó építési tilalom vagy korlátozás elrendelése érdekében.

(5)²⁶⁹ A bányafelügyelet a bányatelek törlését követően az (1) bekezdés alapján elrendelt építési és telekalakítási tilalom törlése érdekében megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.

40. §²⁷⁰

41. §²⁷¹ (1)²⁷² A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújtja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

(1a)²⁷⁵ A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, amely bányászati hulladékkezelési tevékenységet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez vagy végeztet, bírsággal sújtja és eltiltja a szabálytalanul végzett tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogellenes állapot megszüntetésére.

(2)²⁷⁶ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. § (6)–(7) bekezdését is alkalmazni kell. Koncesszió esetén a bányafelügyelet a koncessziós szerződés megszüntetését is kezdeményezheti.

(3)²⁷⁷ Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt

(3a)²⁷⁹ A szabálytalan bányászati tevékenység végzése során kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjoga akkor száll át a bányavállalkozóra, ha a bányafelügyelet az eredeti állapot helyreállítását nem rendelte el és a bányavállalkozó a bányajáradékot megfizette.

(3b)²⁸⁰ A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt alkalmazza, amely a leghatékonyabban szolgálja a jogsértő állapot megszüntetését. A bányafelügyelet a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(3c)²⁸¹ Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdés alapján számított díj megfizetésére kötelezi.

(4)²⁸² A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, aki, illetőleg amely külön jogszabály hatálya alá tartozó, a bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet (földgáz tárolása, vezetéken történő elosztása, szállítása, egyéb gázok vezetéken történő szállítása, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztása, tartályban vagy palackban történő forgalmazása) engedély nélkül végez, bírsággal sújtja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(5)²⁸³ Azt a (4) bekezdésben meghatározott gázipari tevékenység végzésére jogosult engedélyest, amely a tevékenységét jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a bányafelügyelet bírsággal sújtja és a tevékenységét felfüggesztheti vagy a bányafelügyelet által kiadott engedélyt visszavonhatja. Abban az esetben, ha az intézkedés a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó földgázipari tevékenységet érint, a bányafelügyelet a javasolt intézkedésről értesíti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt.

(6) A bírság ismételten kiszabható.

(7)²⁸⁴ A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is.

(7a)²⁸⁵ A bányászati tevékenységből származó államot terhelő tájrendezési kötelezettség esetén biztosítékadási kötelezettség nem írható elő.

(7b)²⁸⁶ Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, amely esetben a 26/A. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(8)²⁸⁷ Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett

(9)²⁹² Amennyiben a (4)–(5) bekezdésben foglalt eljárások során a bányafelügyelet megállapítja, hogy az ügy más hatóság hatáskörébe is tartozik, haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

41/A. §²⁹³ (1)²⁹⁴ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely

(1a)²⁹⁹ Ha az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogsértést az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) követi el, a bírság vele szemben akkor alkalmazható, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az (1) bekezdés d) pontja szerinti létesítmény tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a jogellenes állapot megszüntetésében akadályozza.

(1b)³⁰⁰ Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértések megállapítására és bírság kiszabására a jogsértő magatartás elkövetésétől számított 10 évig indítható eljárás.

(2) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó tevékenységgel összefüggésben

(3) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a munkáltatót, aki az e törvényben meghatározott súlyos üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza.

(4)³⁰¹ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt az általa nyilvántartásba vett személyt, aki adatváltozás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)³⁰² A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt, aki a műszaki üzemi tervben foglalt rendelkezések végrehajtását, továbbá a műszaki előírások, a bányabiztonsági szabályok, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok bányaüzemben történő betartását, valamint annak ellenőrzését elmulasztja.

(6)³⁰³ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet szerinti illetékes személyt, aki a rendeletből eredő feladatait elmulasztja.

(7)³⁰⁴ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló rendelet szerinti gázforgalmazói engedélyest, aki a nyomástartó berendezés használatbavételére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(8)³⁰⁵ A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt, a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személyt, aki a 25. § (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.

42. § (1)³⁰⁶ A kitermelés befejezésekor a bányabezárásra, a szénhidrogén mező felhagyására kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során vizsgálni kell a megszűnt bánya föld alatti térségeinek és egyéb közcélra hasznosítható létesítményeinek, illetve a felhagyott szénhidrogéntelepnek más célú hasznosítási lehetőségét is. Ennek során figyelemmel kell lenni a meddőhányó(k) hasznosítására és megszüntetésére.

(2) A hasznosításra nem kerülő föld alatti bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen.

(3)³⁰⁷ A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását ellenőrzi.

(4)³⁰⁸ A bányafelügyeletnek a (3) bekezdésben meghatározott engedélyében az érdekelt önkormányzat hozzájárulása alapján intézkednie kell a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséről vagy közérdekből történő további üzemeltetéséről.

(5)³⁰⁹ A bányavállalkozó a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez az ingatlan igénybevételi jogosultságát igazoló okiratot akkor köteles mellékelni, ha a bányabezárás során ásványi nyersanyag kitermelést – ide nem értve a végállapoti rézsűk és bányatalp kialakítását – is tervez.

42/A. § E rész és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendelet alkalmazásában:

42/B. § A bányafelügyelet felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetekről és ezek kapacitásáról.

42/C. §³¹³ (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás a bányafelügyelet által kiadott szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján végezhető.

(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély jogosítottja kizárólagosan jogosult a kutatási területen a kutatási tevékenység elvégzésére.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély megadásának feltétele, hogy az üzemeltető rendelkezzen kutatási blokkonként 200 millió forint kutatási biztosítékkal. A kutatási biztosíték összege – a kutatási blokkok számától függetlenül – legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A kutatási biztosítéknak a várható tevékenység végzésével okozott károk tájrendezési és környezetmegóvási fedezeti része a tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosítékba beszámítható.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás időtartama legfeljebb 4 év. Ha a kutatási tevékenység befejezéséhez az engedélyben meghatározott időtartam nem elegendő, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve hogy a tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték.

(5) A bányafelügyelet jogerős határozata alapján a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenység végzésére jogosított engedélyes helyébe jogutódja léphet.

42/D. §³¹⁵ (1) Az engedélyes a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben jóváhagyott tervekben bekövetkező előre látható és jelentős változásról a változás előtt legalább 30 nappal, az előre nem látható változásokról pedig haladéktalanul tájékoztatja a bányafelügyeletet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az engedélyesnek kérelmet kell benyújtania a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházható, amelyhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A kérelmet az átvevőnek kell benyújtania a bányafelügyelethez.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására irányuló szerződés a bányafelügyelet hozzájáruló határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napján válik hatályossá. A bányafelügyelet a hozzájáruló határozatának meghozatalával egyidejűleg módosítja a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben az engedélyes személyét.

42/E. § (1)³¹⁶ A tárolási engedély akkor adható meg, ha a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás alapján a tárolóhely szén-dioxid geológiai tárolására alkalmas.

(2)³¹⁷ A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján folytatott kutatási tevékenység végzése alatt a kutatással érintett lehetséges tárolóhely területén másnak tárolási engedélyt nem ad.

(3) A bányafelügyelet a tárolóhelyre vonatkozó kutatási engedély jogosultját a tárolási engedély megadása során elsőbbségben részesíti, ha a kutatási engedélyben meghatározott feltételek teljesültek, és a tárolási engedély iránti kérelmet a kutatási engedély hatálya alatt nyújtotta be.

(4) A tárolóhelyet az üzemeltető csak a bányafelügyelet által kiadott tárolási engedély alapján üzemeltetheti.

(5) Szén-dioxid geológiai tárolása vízoszlopban, valamint ivó-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvízhasznosításra alkalmas rétegekben, vízadókban, víztestekben nem engedélyezhető.

(5a)³¹⁸ A bányafelügyelet – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem engedélyezheti a szén-dioxid tárolását olyan tárolókomplexummal rendelkező tárolóhelyen, amely legalább részben az Európai Unió tagállamának határán kívül esik.

(6) A (7) bekezdésben foglaltak kivételével a tárolási engedély hatályát veszti, ha a tárolási engedély engedélyese a szén-dioxid besajtolását a tárolási engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem kezdi meg. A határidő az üzemeltető kérelmére legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(7) A tárolási engedély nem veszti hatályát, ha az engedélyes bizonyítja, hogy a szén-dioxid besajtolását rajta kívülálló okból nem tudta megkezdeni a (6) bekezdésben megállapított határidőn belül.

(8) A bányafelügyelet a kiadott tárolási engedélyekről, valamint a bezárt tárolóhelyekről és az azokat övező tárolókomplexumokról nyilvántartást vezet.

(9) Az üzemeltető a szén-dioxid-besajtolási tevékenység megkezdését – legalább 15 nappal korábban – a bányafelügyeletnek köteles bejelenteni.

42/F. § (1) Az üzemeltetőnek az engedélyben foglalt követelmények, a bezárásra, a bezárást követő időszakra, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egység visszaadási kötelezettségre vonatkozó követelmények teljesítésének biztosítása céljából a bányafelügyelet által meghatározott pénzügyi biztosítékot kell adnia. A pénzügyi biztosíték nem lehet kevesebb, mint 200 millió forint.

(2) A pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség teljesítése nélkül a besajtolási tevékenység nem kezdhető meg.

42/G. § (1)³¹⁹ A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás, a tárolóhely és a szállítóhálózat létesítményeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére a 37. és 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tárolóhely és a szállítóhálózat, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni a 32. § előírásai szerint.

42/H. § (1) A szén-dioxidot a tárolóhelyre szállítóhálózaton kell szállítani. Az üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltetőjének személye elválhat egymástól.

(2) A szén-dioxid-szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására a 24. § (3) bekezdésének és a 31–32. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szállítóhálózat üzemeltetője köteles az általa üzemeltetett szállítóhálózat biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, a havária elhárításáról az üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni.

42/I. § (1) Az üzemeltető a tárolóhelyhez, a szállítóhálózat üzemeltetője pedig a szállítóhálózathoz való hozzáférést átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen köteles biztosítani harmadik személy részére, a szén-dioxid geológiai tárolása és a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatása céljából.

(2) A hozzáférést kizárólag tároló – vagy szállítási kapacitás hiánya, vagy az összeköttetés hiánya miatt lehet megtagadni.

(3) A tároló – vagy szállítási kapacitás hiányára, vagy az összeköttetés hiányára hivatkozással hozzáférést megtagadó üzemeltető köteles a szükséges fejlesztéseket végrehajtani, amennyiben ezek a fejlesztések gazdaságosak, vagy a harmadik fél azok finanszírozását átvállalja.

(4) Ha az üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a tárolóhelyhez vagy a szállítóhálózathoz való hozzáférést megtagadja, a harmadik fél kérelemmel fordulhat a bányafelügyelethez annak érdekében, hogy a hozzáférés megtagadásának jogszerűségét vizsgálja meg. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy az üzemeltető vagy a szállítóhálózat üzemeltetője a hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, határozatban kötelezi az üzemeltetőt vagy a szállítóhálózat üzemeltetőjét a hozzáférés megadására.

(5) Határon átnyúló jogvita esetében annak az államnak a vitarendezési mechanizmusát kell igénybe venni, amelynek joghatósága arra a szállítóhálózatra vagy tárolóhelyre kiterjed, amelyhez a hozzáférést megtagadták. Ha a határon átnyúló jogvita olyan szállítóhálózattal vagy tárolóhellyel kapcsolatos, amely felett több állam is rendelkezik joghatósággal, a bányafelügyelet az érintett államok hatóságaival egyeztetést kezdeményez.

42/J. § (1) Az üzemeltető és a szállítóhálózat üzemeltetője, valamint a szén-dioxid kibocsátója (a továbbiakban együtt: a felek) a kötelezettségek és a felelősség megosztásáról együttműködési megállapodásban rendelkezik.

(2) Megállapodás hiányában a kötelezettségek és felelősség megosztásáról a bányafelügyelet dönt.

(3) A megállapodást vagy a megállapodás hiányáról szóló tájékoztatást a bányafelügyelet részére meg kell küldeni.

42/K. § (1) Az üzemeltető a bányafelügyelet által jóváhagyott monitoringterv szerint köteles folyamatosan ellenőrizni a besajtolóberendezéseket, a szén-dioxid-csóvát, a tárolókomplexumot, a tárolóhelyet körülvevő környezetet és a tárolási engedélyben foglalt feltételek teljesülését.

(2) Az üzemeltető a tevékenységéről évente jelentést küld a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a tárolási engedélyben ennél gyakoribb jelentéstételi kötelezettséget is megállapíthat.

42/L. § (1) A bányafelügyelet a besajtoló- és monitoring berendezések, valamint a tárolókomplexum ellenőrzése érdekében a tárolóhely bezárásáig évente egy alkalommal helyszíni ellenőrzést tart.

(2) Rendszeres helyszíni ellenőrzést a bezárástól a bezárást követő három évig évente legalább egy alkalommal, ezt követően a bányafelügyelet részére történő felelősségátadás megtörténtéig ötévente kell tartani.

42/M. § (1) Az üzemeltető a jelentős változást annak bekövetkezésétől számított 24 órán belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.

(2)³²⁰ Szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén az üzemeltető köteles haladéktalanul értesíteni a bányafelügyeletet, a környezetvédelmi hatóságot, a vízvédelmi hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, valamint megtenni a korrekciós intézkedési tervben meghatározott intézkedéseket.

(3) Ha az üzemeltető a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket nem teszi meg, a bányafelügyelet kötelezi az üzemeltetőt azok megtételére. A bányafelügyelet az üzemeltetőt szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetén – azok megszüntetése érdekében – a korrekciós intézkedési tervben foglaltaktól eltérő intézkedések megtételére is kötelezheti.

(4) Ha a korrekciós intézkedési terv vagy a (3) bekezdés szerinti kötelezés ellenére az üzemeltető a teljesítési határidőre nem teszi meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a bányafelügyelet a korrekciós intézkedési terv alapján hivatalból intézkedik azok megtételéről.

42/N. § (1) Az üzemeltető a tárolóhely üzemeltetésével kapcsolatban tervezett jelentős változást és az üzemeltetővel kapcsolatos változásokat köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a tárolási engedélyt felülvizsgálja.

(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt az engedély kiadását követő ötödik évben, majd azt követően a felelősségátadás időpontjáig tízévente hivatalból felülvizsgálja.

(3) A bányafelügyelet a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően felülvizsgálja a tárolási engedélyt, ha:

42/O. § A bányafelügyelet módosítja a tárolási engedélyt:

42/P. § (1) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonja, ha

(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt visszavonhatja, ha az üzemeltető:

42/Q. § (1) Ha a tárolási engedély a 42/E. § (6) bekezdése alapján hatályát veszti, vagy ha a bányafelügyelet a tárolási engedély visszavonásáról dönt, gondoskodik a tárolóhely bezárásáról vagy új tárolási engedélyt ad ki.

(2) Az új tárolási engedély kiadásáig az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően a bányafelügyelet átvállalja a felelősséget az ellenőrzéssel és a korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért, valamint szivárgás esetén gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egységek visszaadásáról, továbbá megteszi a környezeti károkozás megelőzése vagy a kár felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti tevékenységéből adódóan felmerült költségek fedezésére a korábbi üzemeltető által rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékot felhasználhatja. Ha a felmerült költségekre a pénzügyi biztosíték nem nyújt elegendő fedezetet, a bányafelügyelet a költségeit megtéríttetheti a korábbi üzemeltetővel.

42/R. § (1) A bányafelügyelet az új tárolási engedély engedélyesét pályáztatást követően jelöli ki.

(2) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdeti meg.

(3) A pályázat eredménytelensége esetén a bányafelügyelet elrendeli a tárolóhely bezárását.

(4) A tárolóhely korábbi üzemeltetője tárolási engedély iránti új kérelmet akkor nyújthat be, ha a bányafelügyelet által a hiányosságok megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket végrehajtotta.

42/S. § (1) A tárolóhelyet az üzemeltető kérelmére be kell zárni, ha a tárolási engedélyben foglalt feltételek teljesültek és a bányafelügyelet a bezárási engedélyt megadja.

(2) Be kell zárni a tárolóhelyet, ha a bányafelügyelet új tárolási engedélyest nem jelölt ki.

(3) A tárolóhely bezárása csak a bányafelügyelet által a felülvizsgálat után jóváhagyott, a bezárást követő időszakra vonatkozó tervnek megfelelően kezdhető meg.

(4) Az üzemeltető a tárolóhelynek az (1) bekezdés alapján történő bezárását követően – a tárolóhellyel kapcsolatos felelősségének a bányafelügyelet részére történő átadásáig – felelős:

(5) Ha a bányafelügyelet a 42/Q. § (1) bekezdés alapján a tárolási engedély visszavonását követően a tárolóhely bezárásáról dönt, akkor az előzetes terv alapján:

42/T. § (1) A bányafelügyelet a tárolóhely 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárását követően a tárolóhellyel kapcsolatos valamennyi kötelezettség teljesítéséért fennálló felelősséget átveszi, ha a következő feltételek teljesülnek:

(2) Ha a tárolóhely bezárására a 42/S. § (2) bekezdése alapján került sor, a bányafelügyelet akkor veszi át a felelősséget, ha minden rendelkezésre álló adat arra utal, hogy a tárolt szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad.

(3) Az üzemeltető a tárolóhellyel kapcsolatos felelősség átvételét megelőzően köteles a felelősség átvételét követő időszakban a bányafelügyeletnél keletkező költségekhez pénzügyi hozzájárulást nyújtani.

(4) A pénzügyi hozzájárulás összegét a bányafelügyelet a tárolási engedélyben határozza meg.

(5) A pénzügyi hozzájárulást a felelősség átadását követően a bányafelügyelet a felelősségátadás után viselt költségek fedezetére használhatja fel, annak biztosítása érdekében, hogy a szén-dioxid a felelősségátadás után teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül maradjon.

42/U. § A bányafelügyelet a felelősség átadását követően felmerült költségeit abban az esetben téríttetheti meg az üzemeltetővel, ha azok az üzemeltető felróható hibája miatt merültek föl. Nem felróható hiba esetén – ha az üzemeltető a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségét teljesítette – a felelősség átadását követően további költségtérítésre kötelezésnek nincs helye.

42/V. § (1) A bányafelügyelet a határokon átnyúló ügyekben a többi tagállam hatóságaival és szakmai szervezeteivel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködik, a többi tagállam hatóságainak kérésére a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat rendelkezésre bocsátja, és ezektől a szervezetektől a saját feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

(2) A miniszter a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv magyarországi végrehajtásáról és a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásról háromévente jelentést küld az Európai Bizottságnak.

42/W. § (1)³²¹ A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, amely a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet kutatási engedély nélkül folytatja, bírsággal sújtja és elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. A bányafelügyelet az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) Ha az üzemeltető a szén-dioxid geológiai tárolására irányuló tevékenységet tárolási engedély nélkül folytatja, a bányafelügyelet a tárolóhelyet haladéktalanul bezárja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi.

(3) Az üzemeltetőt a bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi, ha az üzemeltető

(4) Ha a szállítóhálózat üzemeltetője a szállítóhálózathoz való hozzáférést jogosulatlanul tagadta meg, a bányafelügyelet bírság megfizetésére kötelezi.

(5) Ha a kötelezettségek és felelősségek megosztásáról szóló együttműködési megállapodást vagy annak hiányáról szóló tájékoztatást a felek nem küldik meg a bányafelügyeletnek, a bírság megfizetésére a felek egyetemlegesen kötelesek.

(6) A bányafelügyelet a (3) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés esetén az ellenőrzési vagy a rendszeres jelentéstételi kötelezettség teljesítéséig a besajtolási tevékenységet felfüggesztheti.

(7) Szivárgás esetén az üzemeltető köteles az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerint a környezetbe jutó szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátási egységet visszaadni a magyar állam részére.

43. § (1)³²² A bányászattal kapcsolatos közigazgatási feladatokat a bányafelügyelet látja el.

(2)³²³ A bányafelügyelet feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek (44–46. §) végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze az ásvány- és geotermikusenergia-vagyonnal való gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.

(3)³²⁴ A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében – az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott – műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.

(4)³²⁵ A bányafelügyelet és az állami földtani feladatokat ellátó szerv központi szervének döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(5)–(6)³²⁶

(7)³²⁷ A bányafelügyelet készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(8)³²⁸

(9)³²⁹ A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző, valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid-tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxid- szállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni.

(9a)³³⁰ A felügyeleti díj éves mértéke

(9b)³³¹ A bányafelügyelet eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(9c)³³² Az igazgatási szolgáltatási díjat – legfeljebb a tárgyévre megállapított felügyeleti díj fizetési kötelezettség mértékéig – a felügyeleti díj fedezi.

(10)³³³ A bányászati igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, a hatósági feladatokat ellátó személyek részére az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt kell biztosítani.

(11)³³⁴ A bányafelügyelet a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, valamint külön jogszabály alapján gyakorolja.

43/A. §³³⁵ (1)³³⁶ A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, illetőleg mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.

(1a)³³⁷ A bányatelek megállapításra indított eljárásban a megyei területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a megyei önkormányzat ügyfélnek minősül.

(2)³³⁸ A bányafelügyelet az eljárás megindításáról az ügyfelet tíz napon belül értesíti.

(2a)³³⁹ A bányafelügyelet által folytatott eljárásokban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

(2b)³⁴⁰ A bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3)³⁴¹ Ha a bányafelügyeleti eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz részt, a bányafelügyelet akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja.

(4)³⁴² Ha a bányafelügyelet engedélyezési eljárásaiban – ellenérdekű ügyfél hiányában – a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(5)³⁴³ Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha a kérelmező ügyfél benyújtotta az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a kérelmezett tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát vagy a tevékenység végzését lehetővé tevő megállapodást.

(6)³⁴⁴ A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(7)³⁴⁵ A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes személyt is idézheti székhelyére.

(8)³⁴⁶ Ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint – az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a bányafelügyelet az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(9)³⁴⁷ A bányafelügyelet eljárásaiban szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kiadásától számított egy évig használható fel.

43/B. §³⁴⁸ (1)³⁴⁹ A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje három hónap, a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás ügyintézési határideje húsz nap.

(2)³⁵⁰ Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(3)³⁵¹ A bányafelügyelet eljárásaiban hozott döntésekkel szembeni fellebbezést indokolni kell. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

(4)³⁵² A műszaki üzemi tervek jóváhagyására indított eljárásban e törvény alapján iratbetekintésre jogosult a műszaki üzemi tervben körülhatárolt terület 500 méteres környezetében lévő ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(5)³⁵³ Hivatalból indított eljárásban az ügyfél, a kérelemre indított eljárásban az ellenérdekű ügyfél a bányafelügyelet felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a bányafelügyelet a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.

(6) A bányafelügyelet

43/C. §³⁶¹ (1)³⁶² A bányatelek megállapítási, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási, mezőfelhagyási, műszaki üzemi tervek engedélyezési eljárásaiban, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében, szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapítási eljárásban a jogorvoslattal nem érintett ingatlanra – ezen belül önállóan a szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapításra és a kártalanításra – beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(2)³⁶³ A bányatelket megállapító jogerős határozattal szemben az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül lehet újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A bányászati jog átruházások tárgyában hozott jogerős határozattal szemben újrafelvételi eljárás nem kezdeményezhető.

(3)³⁶⁴

44. §³⁶⁵ (1)³⁶⁶ A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:

(2)³⁷⁷ Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak a gazdálkodó szervezetnek, valamint e tevékenységet végző, irányító, felügyelő személynek engedélyezi, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

(2a)³⁷⁸ A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az engedélyes megnevezését, székhelyét (telephelyét, fióktelepét), az engedély fajtáját és hatályát, a felelős személy nevét és lakcímét, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségét és a robbanóanyag kereskedelmi megnevezését.

(2b)³⁷⁹ A tevékenységet végző, irányító, felügyelő személyekre vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személyazonosító adatait, az engedély típusát, nyilvántartási számát, kiadójának nevét, érvényességi körét, hatályát, az engedélyező határozat számát.

(2c)³⁸⁰ A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a forgalmazásra vagy felhasználásra engedélyezett robbanóanyag mennyiségére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)³⁸¹ A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(4)³⁸² A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát, engedélyének sorszámát, az engedélyezett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és iktatási számát.

(4a)³⁸³ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyek jegyzékét, amely tartalmazza az engedéllyel rendelkező személy nevét és címét, engedélyének számát, és az engedélyezett tevékenység betűkódját.

(5)³⁸⁴ A bányafelügyelet – tudomására jutását követően – haladéktalanul köteles intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetve megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására.

(6)³⁸⁵ Az 1. § (7) bekezdése szerinti tevékenységek jogszerűségének vizsgálata a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik.

44/A. §³⁸⁶ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a bányafelügyelet engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A bányafelügyelet a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

44/B. §³⁸⁷ (1) Hites bányamérői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2)³⁸⁸ A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(3) A bányafelügyelet a hites bányamérői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

44/C. §³⁸⁹ (1)³⁹⁰ A nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető a tevékenységi engedély megszerzése céljából a bányafelügyelet részére

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a bányafelügyelet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű.

(3) A bányafelügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű.

(4)³⁹¹ A bányafelügyelet az (1)–(3) bekezdésben meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a bányafelügyelet

(6)³⁹² A nyilvántartásba vett személy a nyilvántartott adataiban történt változást köteles a bányafelügyeletnek 8 napon belül bejelenteni.

45. § (1)³⁹³ A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a vízvédelmi hatóságnál kezdeményezi.

(2)³⁹⁴

(3) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a szénhidrogénnel együtt felszínre hozott víz szénhidrongén tárolókban történő elhelyezésének hatósági felügyelete.

46. § (1)³⁹⁵ A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, munkabiztonsági és munkaügyi felügyeletet gyakorol a 300 m²-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított, természetes kőzetréteggel fedett, föld alatti térségek (föld alatti tároló térségek) létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló tevékenységek felett.

(2)³⁹⁶ A föld alatti tároló térségekről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv nyilvántartást vezet.

(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

47. § (1) A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények (a továbbiakban: közcélú vízilétesítmény) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére a közcélú vízilétesítmény 30 km-es környezetében ásványinyersanyag-kinyerő hely (a továbbiakban: anyagnyerő hely) létesíthető. Az anyagnyerő hely létesítési engedély iránti kérelmet a közcélú vízilétesítmény építésére jogerős és végrehajtható határozattal rendelkező (a továbbiakban: anyagnyerő hely engedélyese) nyújthatja be.

(2) Nem engedélyezhető anyagnyerő hely létesítése, ha a vízilétesítmény 30 km-es környezetében jogerős és végrehajtható kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bánya található, és a bánya ásványi nyersanyaga alkalmas a közcélú vízilétesítmény megépítésére, továbbá, ha a bányából kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő helyről.

(3) A bánya ásványi nyersanyagának alkalmatlanságát és kedvezőtlenebb költségét az anyagnyerő hely létesítési engedély kérelmezőjének kell igazolnia.

(4) Ha bányából történő felhasználás esetén a rendelkezésre álló alkalmas ásványi nyersanyag mennyisége az építéshez szükséges mennyiségnek csak egy részét fedezi, a még szükséges ásványinyersanyag-mennyiségre anyagnyerő hely engedélyezhető.

(5) Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető olyan ásványi nyersanyag kutatási területen, amely tekintetében a bányavállalkozó az anyagnyerőhelyből kitermelni tervezett ugyanazon ásványi nyersanyagra jogerős és végrehajtható kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, továbbá külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.

(6) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad – kivéve az önkormányzati tulajdonú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag –, felette az anyagnyerő hely engedélyese tulajdont nem szerez.

(7) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag csak az (1) bekezdésben meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

47/A. § (1) Az anyagnyerő hely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevételére annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) – az igénybevételre, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő – megállapodást kell kötni.

(2) Az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítésére a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az anyagnyerő hely engedélyesének a kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének, és harmadik személynek okozott károk megtérítésének pénzügyi fedezetére biztosítékot kell adnia.

47/B. § (1) Az anyagnyerő hely létesítését az anyagnyerő hely engedélyesének kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett – engedélyezi.

(2) A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a természeti környezet és értékek védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.

(3) Az anyagnyerő hely létesítési engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható. Hivatalból akkor módosítható a létesítési engedély, ha a kitermelési tevékenység során védendő érték válik ismertté. A létesítési engedély módosítására a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47/C. § (1) A bányafelügyelet az anyagnyerő helyről – közhitelesnek nem minősülő – nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

47/D. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyesének a 28. §-ban foglaltak szerint bányaüzemi felelős műszaki vezetőt és helyettest kell megbíznia.

(2) Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletben meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.

(3) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése, megszüntetése során bekövetkezett súlyos üzemzavart vagy súlyos munkabalesetet az anyagnyerő hely engedélyese köteles haladéktalanul a bányafelügyeletnek bejelenteni. A súlyos üzemzavart vagy a súlyos munkabalesetet a bányafelügyelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló rendelet szabályai szerint vizsgálja ki.

(5) E § alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül a rézsű, a homlok megcsúszása vagy a hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz.

47/E. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyese köteles a kitermelési tevékenység befejezését követően a kitermeléssel igénybe vett ingatlanokat a végleges más célú hasznosítás befejezése után a természeti környezetbe illően kialakítani.

(2) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.

(3) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadása esetén a bányafelügyelet törli a nyilvántartásából az anyagnyerő helyet.

47/F. § (1) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a megbízásából tevékenységet végző a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzi, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét bírsággal sújtja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Ismételt esetben a bányafelügyelet az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(2) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a tevékenységet végző tevékenységével a 47/D. § (3) bekezdésében foglalt biztonsági szabályokat megsérti, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét vagy a tevékenységet végzőt bírsággal sújtja, és a tevékenység folytatását – ha a kialakult biztonságellenes állapot közvetlen veszélyhelyzetet okozott – felfüggeszti. A bányafelügyelet a biztonságellenes állapot megszüntetése esetén a tevékenység folytatását engedélyezi.

48. §³⁹⁹

49. §⁴⁰⁰ E törvény alkalmazásában:

49/A. §⁴⁵⁵ (1) A szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját ,,Bányásznap'' és december 4-ikét ,,Borbála-nap'' címén ünneplik meg az ország bányászai.

(2) A bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára.

(3) A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik.

(4)⁴⁵⁶

49/B. §⁴⁵⁷ (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki

(2) 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követően született, bányásznyugdíjban részesülő, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

49/C. §⁴⁵⁹ (1)⁴⁶⁰ Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra,, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

49/D. §⁴⁶¹ A szénjárandóságra jogosult nyugdíjas bányász kérheti szénjárandóságának pénzbeli megváltását.

50. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)⁴⁶² Az e törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből⁴⁶³ finanszírozott kutatás vagy állami bányavállalatok tevékenysége során létrejött földtani adatokat, továbbá ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat az állami földtani feladatokat ellátó szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3)⁴⁶⁴

(4)⁴⁶⁵ A törvény 9. §-a szerinti zárt területté történő kijelölés a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

(5)⁴⁶⁶ A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik.

(6)⁴⁶⁷ E törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §] és természetes személyek

(7) A különleges módszerrel végzett kutatás esetében a kutató kérelmére a miniszter a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőnél legfeljebb 2 évvel hosszabb határidőt megállapíthat.

(8) A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és természetes személyek e törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kötelesek a miniszternek megküldeni a (6) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján elkészített területkimutatásaikat. A határidőre megküldött területkimutatásokba fel nem vett, illetőleg a (6) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján a felszabadult területekre a miniszter nyilvános pályázatot írhat ki.

(9)⁴⁶⁸ A 24. § (3) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági irányítási rendszert 2013. december 31-éig kell kidolgozni.

(10) Ha a bányatelek jogosítottja a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a bányafelügyelet hivatalból intézkedik a mulasztó bányászati jogának törléséről és a földtani adatok beszolgáltatásáról.

(11)⁴⁶⁹ E törvénynek az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított 43. § (9) bekezdésében meghatározott bányavállalkozónak nem minősülő bányászati hulladék kezelő felügyeleti díj fizetési kötelezettsége első alkalommal 2012. január 1. napján keletkezik.

(12)⁴⁷⁰ Az 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások, illetve kutak – ha az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőzően azokon más tulajdonjogot nem szerzett – tulajdonjoga az államot illeti meg. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az állam e rendelkezés hatálybalépése után 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrást vagy kutat elidegenítsen.

(13)⁴⁷¹ E törvény Módtv1.-vel megállapított 14. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően adományozott kutatási jogokra vagy kiadott kutatási engedélyekre kell alkalmazni.

(14)⁴⁷² Az e törvény 22/A. § (13) bekezdése a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kiadott kutatási engedélyek hatályát nem érinti, de az abban foglalt területi korlátozást az újonnan megszerezni kívánt kutatási jog vagy kutatási engedély tekintetében az új kutatási engedély vagy kutatási jog megszerzésének időpontjában alkalmazni kell.

(15)⁴⁷³ A Módtv1.-vel megállapított 22/C. § szerinti, 2003. január 1-je előtt megállapított bányatelken lehatárolt szénhidrogén mezőre vonatkozóan a 22/C. § szerinti kutatási műszaki üzemi tervet a Módtv1. hatálybalépését követő 2 éven belül kell benyújtani. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a Módtv1. hatálybalépésekor jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetett szénhidrogén mezőkre.

(16)⁴⁷⁴ A Módtv1. hatálybalépése előtt a bányafelügyelet által nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető vagy helyettes abban a nyilvántartás szerinti bányaüzemben, amelyre kijelölése szól a felelős műszaki vezetői vagy helyettesi tevékenységet a Módtv1. hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint továbbfolytathatja. A Módtv1. hatálybalépését követően felelős műszaki vezetői vagy helyettesi megbízás csak az e törvény Módtv1.-vel módosított 28. §-a szerinti engedéllyel rendelkező részére adható.

(17)⁴⁷⁵ A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásoknak, kutaknak a 36. §-t módosító Módtv1. hatálybalépése előtt engedélyezett nem bányászati célú hasznosítása esetében a hasznosítást a Módtv1. hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megkezdeni. Ennek elmaradása esetén a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás kút tájrendezését el kell végezni.

(18)⁴⁷⁶ A Módtv1. hatálybalépését követően a 36. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást 2013. szeptember 30-ig kell létrehozni, amelyhez a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa 2013. július 31-ig köteles adatot szolgáltatni.

(19)⁴⁷⁷ E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 38. § (11) bekezdését, 38/A. § (5b) bekezdését, megállapított 39. § (4) és (5) bekezdését és 43/B. § (6) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(20)⁴⁷⁸ E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 25. § (3) bekezdését a már szolgáltatott adatok esetében is alkalmazni kell az adatszolgáltatás időpontjának megfelelően.

(21)⁴⁷⁹ E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) és (6b) bekezdését a hatálybalépése előtt kijelölt új jogosítottak esetében is alkalmazni kell. Amennyiben a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) bekezdés hatálybalépésének⁴⁸⁰ időpontjában a kijelölt új jogosított bányászati joga tekintetében a kitermelés megkezdésére előírt ötéves határidő már eltelt, úgy az új jogosított a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül kérheti a határidő meghosszabbítását. A hat hónapos határidő elmulasztása esetén a bányászati jogot törölni kell.

(22)⁴⁸¹ E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6b) bekezdése szerinti egyéves határidőt a Módtv2. hatálybalépése⁴⁸² előtt kijelölt új jogosítottak esetében a Módtv2. hatálybalépésének napját követő naptól kell számítani.

50/A. §⁴⁸³ (1) Felhatalmazást kap a Kormány

(2) Felhatalmazást kap a miniszter

(3)⁵²⁴ Felhatalmazást kap

(4)⁵²⁸

(5)⁵²⁹

(6)⁵³⁰

50/B. §⁵³¹ (1) A már megállapított külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek jogosultja e rendelkezés hatálybalépését követő két éven belül köteles a bányatelek még igénybe nem vett részére vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a bányafelügyeletnek megküldeni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az egyes ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módját és várható időbeli ütemezését. A bányafelügyelet az ütemtervet 30 napos határidő tűzésével, nyilatkozattételi felhívással megküldi az érintett ingatlanok tulajdonosai részére. Az ütemterv elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A bányafelügyelet az érintett ingatlantulajdonos ingatlanának használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából lényeges, a várható igénybevételi időponttal kapcsolatos nyilatkozatát köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.

(2)⁵³² Az e rendelkezés hatálybalépése előtt megállapított olyan bányatelek esetében, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó még nem rendelkezik környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel, a bányavállalkozó a feltárásra vagy kitermelésre szóló első műszaki üzemi tervét jóváhagyásra csak a bányatelekre vonatkozó jogerős környezetvédelmi, illetve amennyiben azt a külön jogszabály elrendeli, az egységes környezethasználati engedéllyel együtt nyújthatja be a bányafelügyelethez.

(3) E rendelkezés hatálybalépésekor a bányatelekre vonatkozóan a bányafelügyelet által jogerős határozatban már jóváhagyott tájrendezési műszaki tervet a műszaki üzemi terv elkészítésekor, illetve annak jóváhagyási eljárásában érvényesként figyelembe kell venni.

(4)⁵³³ Az e törvény 3. § (1) bekezdése szerint a bányavállalkozó tulajdonába került, föld alatti gáztárolóban lévő, ki nem termelt szénhidrogén állományba vételekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A 3. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott szénhidrogén árszabályozással elismert értéke és a tulajdonba adással összefüggésben a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradék alapját képező érték az ásványi nyersanyagok értékének meghatározására vonatkozó külön jogszabály alapján meghatározott érték.

50/C. §⁵³⁴ (1)⁵³⁵ A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye alapján kerülhet sor. Amennyiben a szolgalom nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(2) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek, és azok elhelyezésére vonatkozó szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére a bányafelügyelet az érintett vezetékek tekintetében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(4) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.

(5) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése, vagy a vezetékjog utólagos megállapítása és bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(6)⁵³⁶ Az (1), (2) és (5) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.

50/D. §⁵³⁷ (1) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet által kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kerülhet sor. Amennyiben a szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(2)⁵³⁸ 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2016. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3)⁵³⁹ A szolgalmi jog (1) bekezdés szerinti utólagos bejegyzése, illetve a (2) bekezdés szerinti megállapítása az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4)⁵⁴⁰ A (2) bekezdés szerinti eljárásban a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(5)⁵⁴¹ A Módtv2.-vel megállapított (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésekor⁵⁴² folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

50/E. §⁵⁴³ Ha a bányafelügyelet a kitermelés vagy üzemszerű föld alatti szénhidrogén-tárolás megkezdésére vonatkozó határidő meghosszabbítását a bányavállalkozó részére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvénnyel megállapított 26/A. § (5) bekezdés hatálybalépése⁵⁴⁴ előtt engedélyezte, a bányavállalkozó a meghosszabbítás időtartama alatt a kitermelés megkezdéséig a miniszterrel kötött szerződés szerinti térítést fizeti.

50/F. §⁵⁴⁵ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény hatálybalépésekor vízjogi vagy bányafelügyelet által kiadott engedély alapján geotermikus energiát kutatók, kinyerők és hasznosítók az engedély alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek szerint a tevékenységüket tovább folytathatják, illetve kutatási engedély esetén a kutatási zárójelentés elfogadását követően kezdeményezhetik a bányafelügyeletnél a geotermikus védőidom megállapítását.

51. §⁵⁴⁶ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: