Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1993. évi LV. törvény

1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról1

2021.02.01.

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja2:

Alapelvek

1. § (1)3 A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

(2)4 Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.

(3)5

(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A magyar állampolgárok

2. § (1)6 Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára — ha törvény másként nem rendelkezik —, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. §7 (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c)8 megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

e)10 igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

(2)11 Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,

b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,

c)12 magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,

d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy

e) hontalan.

(2a)13 Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

(3)14 Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

(3a)15 Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

a) legalább

aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) magyar nyelvtudását igazolja.

(4)16 Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c)17

(5)18 Az (1)–(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6)19

(7)20 Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

(8)21 A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen személyek esetében.

Alkotmányos alapismeretek vizsga22

4/A. §23 (1)24 A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott vizsgabizottság előtt teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:

a)25 a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;

b)26 aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;

c)27 aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;

d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. §28 Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Nyilatkozat29

5/A. §30 (1)31 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

a)32 akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. M.E. számú rendelete, a 10.515/1947. Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;

b)33 aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;

c)34 aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

(1a)35 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.

(2)36 A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.

(3)37 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13–15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. § (1)38 A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt.

(2)39 A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetve visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.

(3)40 A honosítási okiratot – ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi – a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot – ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor – a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.

7. § (1)41 A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.

(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba kerül, amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.

(4)42 Az állampolgársági eskü szövege:

Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.

(4a)43 Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.

(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.

A magyar állampolgárság megszűnése

Lemondás

8. § (1)44 A magyar állampolgár – a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában – lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha

a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.

(2)45 Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

(3)46 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

(4)47 A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. § (1)48 A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével.

(2)49 Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

(3)50 A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt.

(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.

A magyar állampolgárság igazolása

10. §51 (1) A magyar állampolgárság

a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,

b) érvényes magyar útlevéllel,

c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,

d) – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal

igazolható.

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig – az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

11. § (1)52 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetve azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.

(2)53 Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes.

(3)54 Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,

b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,

c) a ténymegállapítást,

d)55 azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,

e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,

f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.

(4)56 Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

(5)57 Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

12. §58 Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére vagy adatkérésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. §59 (1)60 Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)

a)61 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),

b)62 a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),

c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

d)63 az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez

lehet benyújtani.

(2)64 Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

(4)65 Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

14. §66 (1)67 Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett

a)68 születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét,

b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,

c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,

e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,

f) testvére nevét, születési helyét és idejét,

g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,

h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,

i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és

j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.

(3)69 Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek – kormányrendeletben meghatározottak szerint – mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(4)70 Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

(5)71 Az állampolgársági kérelemhez

a)72 a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel,

b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással

ellátva kell csatolni.

(6)73 Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.

15. § (1)74 Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.

(3)75 Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához — ha elháríthatatlan akadálya nincs — mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

(4)76 Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetve a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.

16. § (1)77 A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.

(2)78 A polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

(3)79 A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy egy alkalommal – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon – kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.

(3a)80 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy – diplomáciai futár útján – a magyar külképviselet vezetőjének, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.

(4)81 A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja a honosított személyt.

(5)82 A honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.

(6)83 Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével a polgármester vagy – a soron következő diplomáciai posta útján – a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.

16/A. §84 Az állampolgársági eljárásban – a tájékoztatást kivéve – az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton nem tart kapcsolatot.

17. §85 (1)86 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2)87 A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

(2a)88 A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(3)89 Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget.

(4)90 Az (1)–(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.

(5)91 Az (1)–(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be

a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;

c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;

d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

(6)92 A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megszünteti.

(7)93 Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(8)94 Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.

(9)95 Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelem visszautasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.

(10)96

17/A. §97 (1)98 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát, valamint a köztársasági elnök honosítást, visszahonosítást elutasító döntését közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.

(3) Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hirdetményi úton – a hivatalos honlapján történő közzététellel – közli a döntését. A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. § Az állampolgársági iratba betekinthet:

a) az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenője;

b) az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.

19. § (1)99 A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ában meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti

a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) az idegenrendészeti hatóságnak,

d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint

e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(2)100 A magyar állampolgárság megszűnéséről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, a magyar állampolgárság megszűnésével érintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, az útlevélhatóságot, továbbá – a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében – Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.

(3)101 Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv

a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;

b)102 adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba, az útiokmány-nyilvántartásba, valamint a honosítási eljárásban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges, a kérelmező tekintetében lefolytatott idegenrendészeti és menekültügyi eljárások irataiban foglalt, a kérelmezőre vonatkozó adatokba;

c)103 adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;

d)104 véleményt kérhet a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól.

(4)105 Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

19/A. §106 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § m) pontjában és 30. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel, a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, akiknek magyar állampolgársága lemondás vagy visszavonás révén megszűnt, illetve akik magyar állampolgárságát visszaállították.

20. §107 (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.

(2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.

Névmódosítás108

20/A. §109 (1)110 A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c) utónevének magyar megfelelőjét;

d)111 házastársa vagy annak felmenője, illetve – özvegy, elvált családi állapot esetén – volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.

(1a)112 A honosítást kérő külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkor engedélyezhető, ha házassági nevet visel, és

a) – házas családi állapot esetén – házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy a honosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,

b) – elvált családi állapot esetén – volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,

c) – özvegy családi állapot esetén – volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.

(2)113 A névmódosítási kérelmet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3)114 A névmódosításról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv dönt. Ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.

(5)115 A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A külföldi helységnév használata116

20/B. §117 (1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni.

(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.

(3) A honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezése után – ha az az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint – minden esetben – az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

Záró rendelkezések

21. §118

22. §119 Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben — ha e törvény másként nem rendelkezik — a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt120 kell alkalmazni.

23. §121 (1)122 E törvény alkalmazásában – a lakcímbejelentés napjától – Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,

a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,

b)123 akit menekültként vagy oltalmazottként elismertek, valamint

c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2)124

24. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2)–(3)125

(4)126 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa

a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,127

b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,

c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatokat,

d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,128

e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,

f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét.

25. §129 E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor130 folyamatban lévő honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.

25/A. §131 A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (5) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését132 követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. június 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. június 15. Végrehajtására lásd a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet. A 2001: XXXII. törvény által bevezetett módosításokat – e módosító törvény 14. § (1) bekezdésének alapján – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2

A preambulum szövege a 2011: CCI. törvény 72. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 72. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 71. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1. § (3) bekezdését a 2011: CCI. törvény 73. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 2. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 72. § c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 3. § a 2013: CCLII. törvény 93. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: LXXVI. törvény 26. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

9

A 4. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: XLIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni. Szövege a 2011: CCI. törvény 72. § d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 4. § (1) bekezdésének e) pontja a 2001: XXXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 4. § (2) bekezdése a 2013: CCXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: XCVII. törvény 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4. § (2) bekezdés c) pontja a 2020: LXV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 4. § (2a) bekezdését a 2020: LXV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 4. § (3) bekezdése a 2010: XLIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

15

A 4. § (3a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 52. §-a iktatta be.

16

A 4. § (4) bekezdése a 2001: XXXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: XCVII. törvény 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (4) bekezdés c) pontját a 2013: CCXVIII. törvény 4. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 4. § (5) bekezdése a 2010: XLIV. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 4. § (6) bekezdését a 2020: LXV. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

20

A 4. § (7) bekezdését a 2001: XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: LXXVI. törvény 25. §-ával megállapított, a 2012: CCVII. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 4. § (8) bekezdését a 2010: XLIV. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XCVII. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg.

22

A címet a 2001: XXXII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.

23

A 4/A. §-t a 2001: XXXII. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe.

25

A 4/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 93. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 4/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: XLVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

27

A 4/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CCVII. törvény 63. § c) pontja szerint módosított szöveg.

28

Az 5. § a 2010: XLIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

29

Az 5/A. § előtti alcímet a 2001: XXXII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

30

Az 5/A. §-t a 2001: XXXII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

31

Az 5/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 72. § f) pontja szerint módosított szöveg.

32

Az 5/A. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: LVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. [A 2011: CCI. törvény 72. § g) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete” szövegrész helyébe a „7970/1946. ME rendelet” szöveg lép, nem vezethető át.]

33

Az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCVII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

Az 5/A. § (1) bekezdésének c) pontját a 2003: LVI. törvény 3. §-a iktatta be.

35

Az 5/A. § (1a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

36

Az 5/A. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja, a 2012: CCVII. törvény 63. § d) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 6. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 72. § i) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 6. § (3) bekezdését a 2011: XIV. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 63. § f) pontja, a 2016: CIV. törvény 21. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A 7. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 7. § (4a) bekezdését a 2011: CCI. törvény 71. § (3) bekezdése iktatta be.

44

A 8. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

45

A 8. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja, a 2012: CCVII. törvény 63. § h) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 8. § (4) bekezdését a 2001: XXXII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCVII. törvény 63. § i) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 9. § (1) bekezdése a 2001: XXXII. törvény 6. §-ával megállapított, a 2019: XCVII. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 9. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 10. § a 2012: CCVII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

52

A 11. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 12. §-a, a 2011: CCI. törvény 72. § i) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 11. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 63. § j) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 11. § (3) bekezdése a 2005: XLVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 11. § (3) bekezdés d) pontja a 2012: CCVII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

56

A 11. § (4) bekezdését a 2005: XLVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 52. § d) pontja, a 2019: CXXVII. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

57

A 11. § (5) bekezdését a 2005: XLVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 20. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

59

A 13. § a 2005: XLVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

60

A 13. § (1) bekezdése a 2010: XLIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 13. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CCVII. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

62

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XIV. törvény 16. §-ával megállapított, a 2012: CCVII. törvény 63. § k) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 13. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXXIV. törvény 12. §-a, a 2012: CCVII. törvény 64. § a) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 13. § (2) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 11. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

66

A 14. § a 2005: XLVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

67

A 14. § (1) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: XCVII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 14. § (3) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 14. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 14. § (5) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 14. § (5) bekezdés a) pontja a 2019: XCVII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 14. § (6) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja, a 2012: CCVII. törvény 63. § d) pontja, 64. § b) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 15. § (1) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 15. § (3) bekezdése a 2011: XIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

76

A 15. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 72. § i) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 16. § új (2) bekezdését a 2005: XLVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A 16. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 63. § m) pontja, a 2019: XCVII. törvény 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 16. § (3) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: LXV. törvény 2. §-a, a 2020: CLXVI. törvény 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 16. § (3a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XCVII. törvény 12. § f) pontja, a 2020: LXV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

81

A 16. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: XLVI. törvény 6. § (2) bekezdése. A 16. § (4) bekezdése a 2019: XCVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 16. § (5) bekezdését a 2019: XCVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

83

A 16. § (6) bekezdését a 2019: XCVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

84

A 16/A. §-t a 2017: CLXXXVI. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be.

85

A 17. § a 2001: XXXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

87

A 17. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 17. § (2a) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be.

89

A 17. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 12. §-a, a 2012: CCVII. törvény 63. § o) pontja szerint módosított szöveg.

90

A 17. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 60. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

91

A 17. § új (5) bekezdését a 2010: XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(8) bekezdés számozását (6)–(9) bekezdésre változtatta. E módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

92

A 17. § (5) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. A 17. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2010: XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése. A 17. § (6) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 63. § d) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 17. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2010: XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CLXXIV. törvény 12. §-a, a 2012: CCVII. törvény 63. § p) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 17. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. A 17. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2010: XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése. A 17. § (8) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 63. § q) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 17. § (8) bekezdését a 2005: XLVI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXIV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. A 17. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2010: XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése. A 17. § (9) bekezdése a 2019: XCVII. törvény 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 17. § (10) bekezdését a 2016: CIV. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 14. §-a.

97

A 17/A. §-t a 2017: CLXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

98

A 17/A. § (1) bekezdése a 2020: CLXVI. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 19. § (1) bekezdése a 2018: CXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2020: LXV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

101

A 19. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a 2006: CIX. törvény 168. § (2) bekezdésének g) pontja, a 2012: CCVII. törvény 63. § s) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 19. § (3) bekezdés b) pontja a 2019: XCVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

103

A 19. § (3) bekezdésének c) pontja a 2001: XXXII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 19. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: XLIV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XCIII. törvény 23. § d) pontja, a 2012: CCVII. törvény 63. § t) pontja szerint módosított szöveg.

105

A 19. § (4) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 61. § (3) bekezdése iktatta be.

106

A 19/A. §-t a 2019: CV. törvény 4. §-a iktatta be.

107

A 20. § a 2016: CXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

108

Az alcímet a 2001: XXXII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

109

A 20/A. §-t a 2001: XXXII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

110

A 20/A. § (1) bekezdése a 2010: XLIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 11. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.

111

A 20/A. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: XIV. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.

112

A 20/A. § (1a) bekezdését a 2011: XIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

113

A 20/A. § (2) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 63. § u) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 20/A. § (5) bekezdését a 2011: XIV. törvény 17. § (4) bekezdése iktatta be.

116

A 20/B. §-t megelőző alcímet a 2005: XLVI. törvény 9. §-a iktatta be.

117

A 20/B. §-t a 2005: XLVI. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2011: XIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

118

A 21. §-t a 2001: XXXII. törvény 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

119

A 22. § a 2017: L. törvény 52. § e) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 23. § a 2001: XXXII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

122

A 23. § (1) bekezdése a 2007: I. törvény 92. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

123

A 23. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: XCVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

124

A 23. § (2) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 64. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

125

A 24. § (2)–(3) bekezdését a 2005: XLVI. törvény 32. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

126

A 24. § (4) bekezdése a 2012: CCVII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

128

Végrehajtására lásd a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet.

129

A 25. §-t a 2011: XIV. törvény 19. §-a iktatta be.

130

A hatálybalépés napja: 2011. március 9.

131

A 25/A. §-t a 2019: XCVII. törvény 11. §-a iktatta be.

132

A hatálybalépés időpontja 2020. február 1.

133

A 26. §-t és az azt megelőző „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés” alcím címét a 2011: CCI. törvény 71. § (4) bekezdése iktatta be, az alcím címét a 2019: XCVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte. A 26. § a 2012: CCVII. törvény 63. § w) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére