1994. évi CIV. törvény

1. §² Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés

2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,

3. § (1) Az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 2. §-ban megállapított hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését az 1. számú melléklet XXXII. A költségvetés törlesztései fejezet tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozása érdekében állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.

(3)⁴ Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hiteléből eredő államadósság egy részét — a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló nettó tartozásainak árfolyamváltozás miatti veszteségére — a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 22. §-ában meghatározott mértékig és időpontig piaci kamatozású állami értékpapírrá alakítsa át. A Magyar Nemzeti Bank az ezen állami értékpapír után kapott kamatot azonnal adóelőlegként átutalja a központi költségvetésbe.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása érdekében — az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül — 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet bocsásson ki.

(5) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó értékpapírokból a Magyar Nemzeti Bank — figyelembe véve az MNB tv. 19. § (3) bekezdésében, illetőleg a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat — úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott, hiányt finanszírozó értékpapírok állománya — az 1994. december 31-i állományhoz képest — 48 milliárd forinttal növekedjen.⁵

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére előlegezze meg a gazdasági kamarák 1995. I. félévre esedékes tagdíjbevételét, amely előleget a gazdasági kamaráknak legkésőbb 1995. december 10-ig vissza kell téríteniük a központi költségvetés részére.⁶

(7) A központi költségvetésnek az MNBtv. 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1995-ben érvényes kamatlába 8,20%.

5. § A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 19 100 millió forint.

6. § (1) A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok intézményei közalkalmazottainak, valamint a 33. § (5) bekezdésében megjelölt nem állami intézmények munkavállalóinak központi bérpolitikai kerete 16 400 millió forint.

(2) Az előirányzat lebontására, fejezetekre, címekre, alcímekre és helyi önkormányzatokra — a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján — a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(3) Az ,,A'' fizetési osztály első fizetési fokozat (a továbbiakban:A1) 8500 forint/hó/fő mértékével összefüggésben felmerülő többletkiadások megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

(4) Támogatás nem igényelhető:

— azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek költségvetési támogatásban,

— a központi költségvetési szerv azon munkavállalója után, akinek foglalkoztatása nem költségvetési támogatásból történik.

(5)⁷ A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámcsökkentés többletkiadásaira szolgáló előirányzat 3325,8 millió forint. Az előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. Az előirányzatból 1025,8 millió forint a felsőoktatásban, 300,0 millió forint a Magyar Televíziónál végrehajtott létszámcsökkentés többletkiadásaira használható fel.

7. § Az energiaár-emelés lakossági és intézményi részleges kompenzációjára 9000 millió forint az előirányzat.

8. § (1) A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

(2) A központi költségvetés 3. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel:

9. § (1) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezethez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, valamint a részben vagy egészben, illetőleg tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülő osztalék és állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2)⁸ Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából legalább 150 000 millió forintot köteles befizetni a költségvetésbe.

(3) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.

(4) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete a vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe a (2) bekezdésben foglaltak alapján befizetett összegen felül 22 501,2 millió forint bevétel. Ebből a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 13 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 8 000 millió forint, valamint a működési költségvetés előirányzata 1 501,2 millió forint.

10. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel — ha törvény másként nem rendelkezik — a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot — és a központi költségvetést illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, környezetvédelmi károk elhárításával, tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

11. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont — ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja — 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

12. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat — amennyiben törvény másként nem rendelkezik — hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell lefolytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legalább 50%-át — ha törvény másként nem rendelkezik — a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben — a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után — a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a)—b) pontokba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult a befizetési kötelezettség mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, ennek megfelelően azokat módosítani.

(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

(8)⁹

13. § (1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:

(2) Kormányzati beruházási célprogramok az 1995. évben a következők:

(3)¹¹

(4)¹²

14. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított — eredményének 18%-át az 1995. évi eredmény-elszámolás során köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

15. § (1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételnek minősül:

(3) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

(4)¹⁴ Az alaptevékenység körében végzett földhivatali szolgáltatásokért — beleértve a soronkívüli eljárásokat és különszolgáltatásokat is — fizetett díjak miatti többletbevétel mentes az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetési kötelezettség alól.

(5) A földhivataloknál a (4) bekezdés szerint keletkezett többlet felhasználásához a felügyeletet ellátó miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

16. § (1) A központi költségvetési szerveket — kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát — a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1995. évben ténylegesen befolyó bevételeik után 13%-os befizetési kötelezettség terheli, ha törvény másként nem rendelkezik. A légi forgalommal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekre tekintettel a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság befizetési kötelezettsége 300 millió forint.

(2) Az (1) bekezdésben előírt befizetési kötelezettség alapjául szolgáló — a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő — bevételek a következők:

(3) A befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig a fejezet bevételi számlájára kell teljesíteni.

(4)¹⁶ A (2) bekezdésben megjelölt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó — kiadásokkal csökkentett — többletének 50%-a a központi költségvetést illeti meg, mely kötelezettséget az 1995. évi pénzmaradvány elszámolását követően kell teljesíteni.

(5)¹⁷ Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg, kivéve az első alapképzésben, valamint a nappali tagozatos szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori képzésben részt vevő hallgatók által kormányrendelet szerint fizetett tandíjat.

17. § (1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és — nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső — külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.

(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.

18. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.¹⁸

(3) Az előző évek bérpolitikai intézkedéseinek — 1. számú melléklet VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcím 28. kiemelt előirányzat szerinti — 1994. évi feladatátadásokkal korrigált 1995. évi előirányzatait is önkormányzatonként a (2) bekezdésben megjelölt rendeletben kell közzétenni.

(4) Az 1994. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1995-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

(3) A felsorolásban nem szereplő célokra a helyi önkormányzatok által 1995. évre benyújtott igénybejelentések érvényüket veszítik.

(4) Azon műszakilag összetartozó — de külön igénybejelentésben szereplő — beruházásoknál, amelyek a támogatási célok 1994. és 1995. évi szűkítése következtében nem helyezhetők üzembe amiatt, hogy az 1993. évben, illetőleg az 1995. évben csak a szennyvízcsatorna vagy csak a szennyvíztisztító telep, valamint települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése került, illetve kerül a támogatott körbe, az 1996. évi céltámogatási feltételek közül az állandó népességszámra vonatkozó korlátozástól el kell tekinteni. Ezen igények kielégítését az 1996. évben első helyre kell sorolni.²⁰

(5) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1995. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Belügyminisztérium és a 10. számú mellékletben felsorolt helyi önkormányzatok között a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal kapcsolatos feladat, hatáskör és állami támogatás módosulásával összhangban a személyi, tárgyi és költségvetési jellegű átadás-átvételt, eljárást rendeletben szabályozza, beleértve a beruházások állami támogatását és a működési területen kívüli kivonulások költségtérítését is.²¹ A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet²² előír. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokat fenntartó helyi önkormányzatoknak kell az átadás-átvételt követően gondoskodniuk az illetményekről és a pénzbeli juttatásokról.

(7)²³

(8)²⁴ A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, valamint a 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásoknak lemondással felszabaduló összege a 20. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(9) A 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásokról az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeiről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint mondhat le az önkormányzat.²⁵

20. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében a vis maior helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos helyi önkormányzat, valamint a saját hibájából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat külön — törvény szerint — kiegészítő támogatást igényelhet az 6. számú mellékletben foglalt feltételek szerint.

21. § (1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jogszabályban megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet 5., 7—24. pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 18. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további — az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő — kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha az önkormányzat a 19. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 20. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)—(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az (1)—(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím), illetve Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím) növelik.

(7) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról és a pénzforgalomról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1993. évre bevallott — az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott — személyi jövedelemadó 35%-a illeti meg, 87 070 millió forint összegben.

(2) A személyi jövedelemadó (1) bekezdés szerinti összegét növeli a személyi jövedelemadó-kiegészítésre 1994-ben felhasznált állami támogatással azonos, 6561 millió forint összeg.

(3) Az (1)—(2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót a következők szerint kapják meg a helyi önkormányzatok:

(4) A személyi jövedelemadó összege — a kiegészítéssel együtt — a (3) bekezdés f) pontjában sem lehet kevesebb lakosonként 4828 Ft-nál.

(5) A (3)—(4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 18. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.

23. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

24. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat — állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő — értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

25. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

26. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1995. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a — (3)—(5) bekezdésben meghatározottak — szerint az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap kijelölt számlájára köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből — az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján — az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város — Pest megyében Cegléd város —, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel — beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is — (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegéből

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye — ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város — területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges — megállapodásnak megfelelő — költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

27. § A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A.—64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

28. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított — eredményének 18%-át köteles az 1995. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

28/A. §²⁷ (1) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.

(2) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.

(3) A likvid-hitel nem esik az (1)—(2) bekezdés szerinti korlátozás alá.

(4) Saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.

(5) Rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

(6) Likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.

29. § (1)²⁸ A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományát — ideértve az 1992—1993. évi hiányok államkötvénnyel nem fedezett részét is — 1996-ban kell rendezni.

(2)²⁹

(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlák hiteljellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltéréséből adódó hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök terhére már nem finanszírozható. Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlák hiteljellegű igénybevétele esetén, az Alapok befektetéseiket — kivéve az 1994. december 31-e előttieket és az 1992. évi X. törvény 21. § (4) bekezdése szerinti ingyenes vagyonjuttatást — kötelesek felszámolni, és a hitel visszafizetéséig befektetéseket nem eszközölhetnek. A megelőlegezési számlákról felvett kamatmentes hitelt az Alapok a befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.³⁰

(4)³¹ Az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott pénzellátási terv alapján lehet. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani.

30. § A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek átalányszerű előirányzata 10 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport).

31. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint jóváhagyja.

32. § A költségvetési szerveknél — kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket —, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, az 1995. évben 9000 millió forint átalányösszegben folyósítja a Szolidaritási Alapnak (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím 2. előirányzat-csoport).

33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy

(3) A normatív állami hozzájárulás igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) Az 1994. január 1-jét követően létrehozott nem állami egyetem, illetőleg főiskola 1995. december 31. napjáig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV—V. fejezetében megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

34. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló — többször módosított — 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai, szervezetei, a társadalmi szervezetek és az értelmi fogyatékosokat segítő szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. cím és 8. cím 1. és 4. előirányzat-csoport) felhasználásáról az Országgyűlés — az általa kijelölt bizottság javaslata alapján — dönt.³²

(3) A II. Országgyűlés fejezet 5., 6. és 8. címében megjelölt támogatásokat a Pénzügyminisztérium folyósítja.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.³³

35. § A nem állami intézmények — kivéve a pártokat —, valamint más társadalmi szervezetek — a 33—34. §-okban foglalt támogatásokon felül — az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek — különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok — szükségessé teszi.

(2)³⁴ Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át.

(3)³⁵ A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, melyekre a kezességvállalási szerződést a Kormány nevében — a Kormány által meghatározott időponttól — a Magyar Export-Import Bank Rt. adja ki, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték — a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve — kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1995. december 31-én 30 000 millió forint lehet.

(2)³⁶ A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 16 500 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1995. december 31-én 80 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)—(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötendő hitelszerződéseknél — az ezen intézmények által megkívánt formában —, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére — az általa külföldön felvett hitelekre — a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

39. § Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege meghaladja az e célra előirányzott összeget, a különbözet az általános tartalékot terheli.

40. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

(2)³⁷ Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének 7%-át meghaladó túllépési lehetősége tekintetében.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

(4)³⁸ Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt — fejezetek között átcsoportosítható — előirányzatok a következők:

41. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

42. § (1) A Kormány a 8. § (1) bekezdés a)—d) pontjaiban megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között — a felhasználás iránti igény figyelembevételével — átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím előirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együttesen dönt.

(3) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 31. előirányzat-csoport Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról — az illetékes bizottság javaslatára — a Kormány dönt.

(4) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa előirányzatából 70 millió forintot a Kormány átcsoportosíthat a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím, 4. alcím 22. kiemelt előirányzat Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása előirányzatra.

(5) Az 5. Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört — a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően — a fejezetért felelős szerv gyakorolja.

43. §⁴⁰ A fejezet 15. § (2) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

44. § (1)⁴¹ A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek — mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének — tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27—30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 11. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

(4) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 15. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoportról az 2—5. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.

45. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

46. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez — az állami forgóalap átmeneti megterhelésével — a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1996. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1995. december 27-én folyósítható, s azt az 1996. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

47. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

48. §⁴² (1) Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani — a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül — a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások, ÁPV Rt., elkülönített állami pénzalapok. A számlatulajdonosok rendelkezési jogára tekintettel a beszámítás mindenkori mértékét Pénzügyminisztérium—Magyar Nemzeti Bank megállapodás rögzítse.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláikat és lekötött betéteiket csak a Magyar Nemzeti Banknál vezethetik, illetőleg helyezhetik el.

49. § Az Országgyűlés hozzájárul

(1) a MÁV Rt. működőképességének megőrzése érdekében

(2) a Szolnok Papír Rt. újraindítása érdekében a Papíripari Vállalat 1981—1984. években végrehajtott állami nagyberuházáshoz adott 5,2 milliárd forint állami kölcsön még fennálló 1,9 milliárd forintos tőketartozásból mintegy 480 millió forint a Szolnok Papír Rt.-ben tulajdonná konvertálásához, valamint az 1000 millió forintos kamattartozás elengedéséhez.

50. § A Kisvállalkozói Garancia Alap 500 millió forintot kitevő költségvetési támogatását (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím 2. alcím) a hitelgarancia-rendszer céljára kell fordítani.

51. § (1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993—94. években kibocsátott 6 milliárd forint értékű kötvény visszafizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b) pontja szerinti rendelkezést 1995-ben is alkalmazni kell.

(2) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64—68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshitelek futamidejének teljes időtartama alatt alkalmazni kell.

52. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1995. évben 18 000 forint.

53. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az ,,A'' fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1995. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.

54. § A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján 1995-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 6000 forint.

55. § A Világkiállítási Alap esetleges megszüntetése után az Alapnál maradó összeget a Pénzügyminisztérium központi letéti számláján kell elkülöníteni. A lemondással összefüggő, költségvetést terhelő kötelezettségeket részben a központi letéti számláról kell finanszírozni.

56. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz adósságállomány haditechnikai eszközökkel, alkatrészekkel történő törlesztési része forintellenértékével, valamint azok vám- és általános forgalmiadó-vonzataival — a központi költségvetés egyenlegét nem érintő módon — a törvényben rögzített, s e szállításokkal érintett előirányzatokat módosítsa.

57. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások egyes 1995. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.⁴³

58. §⁴⁴

59. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az energiaár-emelés részleges kompenzációjának részletes feltételeit külön rendeletben határozza meg.

60. §⁴⁵

61. §⁴⁶

62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1995. március 1-jétől az 1994. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1995. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

63. § (1)⁴⁷

(2) A Btv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1995-ben 28,8%.

64. § (1)⁴⁸

(2) Az Apt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

65. §⁴⁹

66. §⁵⁰

67. §⁵¹

68. §⁵²

69. § (1)⁵³

(2)⁵⁴

70. §⁵⁵

71. §⁵⁶

72. §⁵⁷

73. §⁵⁸

74. §⁵⁹

75. §⁶⁰

76. §⁶¹

77. §⁶²

78. §⁶³

79. §⁶⁴

80. §⁶⁵

81. § Az Áht. a következő 108/A. §-sal egészül ki:

82. §⁶⁶

83. § Az Flt. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

84. § A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló, az 1994. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi CXI. törvény 40. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

85. §⁶⁷

86. §⁶⁸

87. §⁶⁹

88. § (1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A törvény 84. §-ának rendelkezéseit 1994. december 12. napjától kell alkalmazni.

89. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 6. és 8. §-a, valamint 9. §-ának (2) bekezdése;

(2) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi XCVIII. törvény 14. §-a;

(3) az egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén igénybe vehető adókedvezményekről szóló 17/1992. (VI. 17.) FM rendelet.⁷⁰

90. §⁷¹

91. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásának szabályait tekintse át, és a támogatási összeg racionális felhasználása érdekében módosításukra tegyen javaslatot.

92. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy tekintse át az állami kezességvállalások helyzetét, és szükség esetén — a kezességérvényesítés eljárásrendjét is beleértve — tegyen javaslatot a szabályozásuk módosítására.

93. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága — a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával — 1995. június 30-ig a bankkonszolidációban részt vevő pénzintézetnél a pénzintézetekről szóló 1991. évi LXIX. törvény 28. §-ában meghatározott, minősített hitellel rendelkező adós kérelmére, az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj és kamattartozása — a helyi adó tartozás kivételével — fejében tulajdonrészt (üzletrész, részvény) fogadhat el, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.⁷² gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyezség feltétele, hogy az adós reorganizációs tervét a hitelezők képviselői elfogadják.

(3) Ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az (1) bekezdés szerint tulajdonrészt (üzletrész, részvény) nem fogad el, az adós kérelmére az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj és kamattartozásról, a helyi adó tartozás kivételével, a pénzügyminiszter hozzájárulásával megállapodásban lemondhat.

(4) A Központi Műszaki Fejlesztési Alapot megillető visszatérítési kötelezettséggel adott kölcsöntartozás tekintetében az (1)—(3) bekezdésben foglalt jogokat az ott meghatározott feltételek mellett az Alap felett rendelkezni jogosult gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy megállapodásához a pénzügyminiszter hozzájárulása nem szükséges.

94. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény hatálybalépéséig e törvény 7. számú mellékletében a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap címen előirányzott költségvetési támogatás időarányos része a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot és az Országos Erdészeti Alapot, a Gazdaságfejlesztési Alap címen előirányzott költségvetési támogatás időarányos része pedig a Befektetésösztönzési Alapot, a Kereskedelemfejlesztési Alapot és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot illeti meg.

95. § A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény és az azt módosító 1993. évi XXXIII. törvény rendelkezései — a 7. § kivételével — 1995. január 1-jével hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg a 7. § helyére a következő rendelkezés lép:

96. § (1) Az 1995. évre vonatkozó, a jegyző által elkészített helyi önkormányzati költségvetési rendelettervezetet — az Áht. 71. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával — a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A helyi önkormányzat — az Áht. 72. §-ában foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával — az elfogadott költségvetésről, a költségvetési törvény kihirdetését követő 3 hónapon belül, az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.