25/1995. (V. 10.) AB végzés
25/1995. (V. 10.) AB végzés
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.05.10.
végzést:
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság e végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-ának g) pontja, valamint 21. §-ának (6) bekezdésének a) pontja alapján az alábbi indítványt terjesztette elő:
,,Az Alkotmánybíróság értelmezze a Magyar Köztársaság Alkotmánya 19. §-ának (3) bekezdését, valamint 30/A. §-ának (1) bekezdését, és foglaljon állást abban a kérdésben, népszavazás tárgyát képezheti-e az Országgyűlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott jogköre, valamint a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésében meghatározott jogköre.
Ennek keretében az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy
1. népszavazás útján alkotmányosan kikényszeríthető-e az Alkotmány módosítása;
2. értelmezhető-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint:
»Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával, … a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében?«;
3. kötelezhető-e a köztársasági elnök törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlására.''
II.
Az Alkotmánybíróság 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában (ABH 1990, 136) állást foglalt az Abtv. 1. g) pontja szerinti hatásköre gyakorlásának alkotmányossági követelményeivel kapcsolatosan. Tevékenysége ellátása során valamennyi jogalkotó és jogalkalmazó szerv az adott esetben, szükség szerint értelmezi az Alkotmány rendelkezését. Az Alkotmánybíróság által végzett alkotmányértelmezés azonban mindenkire kötelező (erga omnes) hatályú, s így az Országgyűlést is köti.
Hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság elvi éllel rámutatott arra, hogy az Abtv. 1. § g) pontján alapuló alkotmányértelmezés során messzemenően figyelembe kell venni az államhatalmi ágak elválasztásának elvét, mint az államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelvét. Ennek figyelembevételével az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezési hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. A kiterjesztő értelmezés ,,óhatatlanul odavezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és — az Alkotmányban rögzített államszervezeti elvekkel szöges ellentétben — egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki''. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Abtv. 1. § g) pontján alapuló absztrakt alkotmányértelmezésre csak akkor kerülhet sor, ha az indítvány
— az Abtv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek valamelyikétől származik,
— nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt értelmezését,
— az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül — más jogszabály közbejötte nélkül — levezethető az Alkotmányból.
A jelen ügyben megállapítható, hogy az Alkotmány értelmezésére irányuló indítvány az Abtv . 21. § (6) bekezdésében arra feljogosított szervtől származik.
Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy az Alkotmány- és igazságügyi bizottság indítványa megfelel-e az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezésével szemben támasztott további követelményeknek, így az indítványban felvetett alkotmányjogi problémára adható-e válasz az Alkotmány értelmezésével, az — más jogszabály közbejötte nélkül — levezethető-e az Alkotmány rendelkezéseiből.
Az indítványban foglalt első kérdés tekintetében az absztrakt alkotmányértelmezésnek helye van. Ebben a kérdésben azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányértelmezést már elvégezte. 2/1993. (I. 23.) AB határozatának (ABH 1993, 33) rendelkező részében az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésével megállapította, hogy
,,1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást.''
Az Alkotmánybíróság ezen állásfoglalásából egyértelműen következik, hogy az Alkotmány módosítása tárgyában olyan ügydöntő népszavazás, amelynek eredménye kötelező az Országgyűlésre nem rendelhető el.
Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben már állást foglalt, az Alkotmánybíróság az indítvány 1. pontjában kezdeményezett alkotmányértelmezést visszautasította.
Az indítvány 2. és 3. pontja olyan alkotmányjogi probléma megoldásához kéri az Alkotmánybíróság állásfoglalását, amely az Alkotmányból közvetlenül — más jogszabály közbejötte nélkül — nem vezethető le.
Az Alkotmány — néhány hatásköri szabályon túl — nem szabályozza az országos népszavazás intézményét. A 19. § (5) bekezdése kimondja, hogy az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, s a népszavazás szabályozását — a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott — törvényre bízza. Az Alkotmány maga sem pozitív, sem negatív módon nem határozza meg a népszavazásra bocsátandó ügyek körét, nem szabályozza a népszavazás elrendelésének feltételeit.
Az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. Az országos népszavazásra bocsátandó kérdések körét, a népszavazás eredményének jogi hatását, a népszavazás kezdeményezésének, elrendelésének és lebonyolításának rendjét szabályozó rendelkezéseket a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) tartalmazza.
Az indítvány 2. és 3. pontjában feltett kérdésekre válasz e törvény — és nem az Alkotmány — értelmezése alapján adható. A törvény értelmezése a jogalkalmazó szerv joga, törvények absztrakt értelmezésére az Alkotmánybíróságnak nincs felhatalmazása. Az Alkotmány 19. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az országos népszavazás elrendelése. Az Nsztv. keretei között az Országgyűlés joga és kötelezettsége határozni arról, hogy a választópolgárok népszavazási kezdeményezésének helyt ad-e, továbbá — ha a népszavazási kezdeményezésben feltett kérdésből ez nem tűnik ki világosan — a kérdés alkalmassága alapján eldöntse, hogy döntéshozatal céljából elrendelt vagy véleménynyilvánító népszavazást ír-e ki.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány 2. és 3. pontjában megfogalmazott alkotmányértelmezési kezdeményezést hatáskör hiányában visszautasította.
Az Alkotmánybíróság a 2/1993. (I. 23.) AB határozatban megállapította, hogy ,,mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre annak folytán, hogy az Országgyűlés az 1989. évi XVII. törvényt a hatályos Alkotmánnyal nem hozta összhangba'', és felhívta az Országgyűlést, hogy e jogalkotási feladatának 1993. december 31. napjáig tegyen eleget. Az Országgyűlés az alkotmányellenes helyzet megszüntetése érdekében fennálló jogalkotási kötelezettségét a mai napig nem teljesítette.
A törvényhozás nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit, és ezzel jogalkotási és a népszavazás elrendelésére irányuló döntési felelősségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémára hivatkozással az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában. Ez összeegyeztethetetlen az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.
Alkotmánybírósági ügyszám: 302/G/1995.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás