32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet

a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről¹

2008.08.31.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez²

JEGYZÉK

az állam által elismert – a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó – szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről

OKJ azonosító száma	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja

ADÁSTECHNIKAI TECHNIKUS³

* * *

ANYAGMOZGATÓ GÉPÉSZETI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴

* * *

ANYAGMOZGATÓGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵

* * *

ÁTVITELTECHNIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁶

* * *

Az autóbuszvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei⁷

* * *

AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ⁸

* * *

AUTÓSZERELŐ⁹

* * *

CSATORNAMŰ-KEZELŐ¹⁰

* * *

FÉNYEZŐ ÉS MÁZOLÓ¹¹

* * *

FORGALOMIRÁNYÍTÓ ÉS -SZERVEZŐ¹²

* * *

FÜRDŐ- ÉS HÉVÍZÜZEM-KEZELŐ¹³

* * *

HAJÓÉPÍTŐ¹⁴

* * *

HAJÓGÉP- ÉS BERENDEZÉSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI¹⁵

* * *

HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI¹⁶

* * *

INFO-STRUKTÚRA MENEDZSER

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3434 02

2. A szakképesítés megnevezése: Info-struktúra menedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

Munkakör, foglalkozás

FEOR-száma, megnevezése

-----------------------

3910 Info-struktúra menedzser

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása:

– Egy intézmény információs rendszerének szakszerű felépítése meghatározza az intézmény hatékonyságát. A jó kiválasztás, a megbízható működés feltételezi a feladatok összehangolását, kézben tartását, vezénylését. E feladatot látja el az info-struktúra menedzser.

– Kulcsfontosságú feladata, hogy a technológiai fogalmakat a felső vezetőség számára érthetően tolmácsolja. Az info-struktúra menedzsernek éppen ezért egyformán jól kell beszélnie a technológia és az üzlet nyelvét is.

Mindezek alapján az info-struktúra menedzser

– tervezi, előkészíti és telepíti az információs rendszereket,

– megtervezi az üzemeltetés, javítás és karbantartás munkamódszereit,

– menedzseli az információ áramlást biztosító szolgáltatásokat,

– szakmailag segíti, irányítja a műszaki kiszolgáló személyzet munkáját,

– ismeri és alkalmazza a munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása

– A főközpont és alközpont jellemzőinek ismerete.

– Az analóg és digitális jelek tulajdonságainak kihasználása.

– Analóg/digitális átalakítás szabályainak alkalmazása.

– A digitális átvitel, a multiplexelés elvének alkalmazása.

– Az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáinak ismerete és alkalmazásuk.

– A rendszerek nyújtotta szolgáltatások optimális kiválasztása és üzemeltetése.

– A végberendezések kezelése.

– Szolgáltatások kiadása, letiltása.

– Az automatikus híváseloszlás alkalmazása.

– A kommunikációs rendszerek kezelése.

– A telefon-alközpont (hálózat) üzemeltetése.

– A PC, telefon, fax felmerülő működési rendellenességeinek elhárítása.

– A számlázási rendszer karbantartása.

– A felmerülő működési hibák elhárítása és/vagy elháríttatása.

– Az alapvető híváskezelési rendszer igények szerinti beállítása.

2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása

– Az ISO/OSI modell és topológia ismeretében az önálló PC-számítógép hálózat kiépítése, üzemeltetése.

– A megfelelő hálózati típus kiválasztása.

– A kiépített számítógép-hálózat üzemeltetése.

– Gondoskodás az adatkommunikációs rendszerek és számítógépes hálózatok működéséről.

– A hálózati tervezés alapelveinek betartása mellett a hálózat kiépítése, üzemeltetése és karbantartása.

3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete

– Az E-Mail rendszer kezelése.

– A Voice-Mail rendszer használata.

– A hangposta-rendszerek működtetése.

– Az elektronikus levelező rendszerek installálása és üzemeltetése.

– A video- és képátviteli rendszerek kiépítése.

– A számítógépes Personal Videorendszerek létrehozása a célnak megfelelően.

– A hangkonferencia-felépítés lehetőségeinek kihasználása szükség esetén.

– A nagytávolságú , előre bejelentett hangkonferenciák felállítása.

– A videokonferencia létrehozása a felhasználási cél érdekében.

4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása

– Az általános műszaki követelmények alkalmazása.

– A rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközök felhasználása.

– A megvalósulási rajzok elkészítése.

– A külső-belső kábelezési rendszer fenntartása.

– A kapcsolási, huzalozási rajzok elkészítése és olvasása.

– A hálózati rajzjelek ismerete és alkalmazása.

– A hálózati végberendezések üzemeltetése.

– A felhasználás költségkímélő módjainak betartása.

5. Kommunikációs rendszerek tervezése

– Az információáramlási igények felmérése.

– Az információáramlás stratégiájának megtervezése.

– A stratégiai terv készítési elvének felhasználása a tervezési feladathoz.

– A vevők és versenytársak ismerete, értékelő rangsorolása.

– A nyilvántartási rendszerek használata.

– Az előrejelzés módjainak alkalmazása.

– Célkitűzések és alternatívák felállítása.

6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai

– Ajánlatok bekérése a stratégiai terv kivitelezéséhez.

– Kikötések és feltételek világos, pontos meghatározása.

– A kiértékeléshez értékelő rendszer kialakítása.

– A kiértékelési módszerek pontos betartása.

7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja

– Adómegfontolások figyelembevételével költségterv készítése.

– Érzékenységi és eredményelemzési feladatok ellátása.

– Statisztikák összeállítása és kiértékelése.

– A megtérülési időt és cash-flow számítása.

– A megvalósíthatósági analízis elkészítése.

– Előrejelzések készítése.

– Az információs beruházások irányítása.

– A pénzügy, könyvelés, közgazdaságtan és statisztika alapvető műveleteinek alkalmazása.

– Az adatbázisok elemzése.

– Előrejelzések készítése igényekre, változtatásokra.

8. Menedzselési technikák ismerete

– Munkacsoportok munkájának koordinálása.

– A pozitív gondolkodás kialakítása és alkalmazása.

– Az előadás, megbeszélés és tárgyalás helyes módszereinek alkalmazása.

– A munkaidő kihasználása jó időbeosztással.

– A feladatok szétosztása, végrehajtatása és ellenőrzése.

– Minősítések készítése beosztottjairól.

– A munkahely megfelelő kialakítása, közlekedési utak betartása.

– Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása.

– A munkavégzés során alkalmazott tisztítószerek, zsíroldó anyagok tulajdonságainak ismeretében megfelelő tárolás és felhasználás.

– A különböző munkafolyamatokra vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása.

– Elsősegélynyújtás, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, vezető és segélynyújtó szolgálat értesítése.

– A vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok betartása.

– A tűz- és robbanásveszélyekre vonatkozó előírások betartása.

– A vonatkozó általános környezetvédelmi szabályok betartása.

III/2. Követelmények

1. A távközlési technológiák ismerete és alkalmazása

A megfelelő kiválasztáshoz és üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell távközlési technológiákat:

– a főközpont és alközpont jellemzőit,

– az analóg és digitális jelek tulajdonságait,

– analóg/digitális átalakítás módjait,

– a digitális átvitel, a multiplexelés elvét,

– az átviteli közeg, a vonali jelzések fajtáit,

– a rendszerek nyújtotta szolgáltatásokat,

– az automatikus híváseloszlás mikéntjét,

– az alapvető híváskezelési rendszereket,

– végberendezések kezelési módozatait,

– a kommunikációs rendszereket és kezelésüket,

– a különböző rendszerek hibalehetőségeit és a hibák, rendellenességek megszüntetésének lehetőségeit, konkrét tennivalóit,

– a számlázási rendszert.

2. Adatkommunikáció és számítógépes hálózatok kiépítése, működtetése és karbantartása

A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az adatkommunikáció fogalmait és számítógépes hálózatok működési elvét:

– az ISO/OSI modell és topológiát,

– a hálózati típusokat,

– a hálózati tervezés alapelveit,

– a számítógép-hálózat kiépítéshez szükséges jellemzőket,

– a helyi és a nagytávolságú számítógép-hálózatok jellemzőit,

– a számítógép-hálózat építés menetét, az üzembe helyezés és üzemeltetés módját,

– a különböző adatkommunikációs rendszereket,

– a különböző rendszerek működési jellemzőit,

– a különböző rendszerek együttműködési, összekapcsolási lehetőségeit,

– a számítógép-hálózatok és adatkommunikációs rendszerek leggyakoribb hibaforrásait, a jellemző hibákat és elhárításuk módját,

– az időszakos és napi karbantartási tennivalókat,

– a hálózatok üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

3. Multimédia rendszerek kiválasztása és üzemeltetése, felügyelete

A megfelelő kiválasztáshoz, üzemeltetéshez ismernie és alkalmaznia kell a multimédia rendszerek jellemzőit:

– az írott és szóbeli üzenetek célba juttatásának lehetőségeit,

– a saját hálózaton történő levelezést,

– az E-Mail rendszereket,

– a Voice-Mail rendszereket,

– különböző hangposta-rendszereket,

– a mozgó- és állóképtelefonok szolgáltatásait,

– a különböző állókép-telefonokat,

– a különböző mozgókép-telefonokat,

– a számítógépes Personal Videorendszereket,

– a hangkonferencia felépítésének lehetőségeit,

– a nagytávolságú, előre bejelentett hangkonferenciák felállítását,

– a videokonferencia lehetőségeit,

– a videokonferencia létrehozásának feltételeit,

– a videokonferencia-termek lehetőségeit,

– távadat feldolgozását.

4. Egységes kábelezési rendszer kialakítása és fenntartása

A megfelelő kiválasztáshoz ismernie és alkalmaznia kell az egységes kábelezési rendszer működését:

– az elvi felépítés jellemzőit,

– az általános műszaki követelményeket,

– a rákapcsolható hangtechnikai, számítástechnikai és képátviteli eszközöket,

– a strukturált kábelezés elvi felépítését, jellemzőit,

– a kábelezési rendszer rajztechnikai követelményeit (kapcsolási, huzalozási rajzok készítése, hálózati rajzjelek megfelelő alkalmazása),

– végberendezések jellemzőit, üzemeltetésüket,

– a felhasználás költségkímélő tényezőit.

5. Kommunikációs rendszerek tervezése

A megfelelő tervezéshez szükséges ismernie és/vagy alkalmaznia a rendszertervezés alapelemeit:

– az egységes kommunikációs csatornákat (IMX) és jellemzőiket,

– az egységes rendszer előnyeit,

– a hardver eszközöket,

– az információáramlási igények felmérésének módszereit,

– a stratégiai terv készítésének elvét,

– a vevőket és versenytársakat,

– a nyilvántartási rendszereket,

– a hibafeltárási lehetőségeket,

– az előrejelzés módjait,

– célkitűzések és alternatívák felállítását.

6. Az ajánlatkérés, tenderkiírás és értékelés módjai

Tudnia kell ajánlatokat bekérni, tendereket kiírni, és azokat értékelni. Használnia kell a kikötések és feltételek megfelelő módszereit.

Ismernie kell:

– a rendszerkövetelményeket,

– a hívás-kezelőrendszer követelményeit,

– a hangposta küldeményeket,

– a rendszerfelügyelet elemeit és egészét,

– a kábelezést,

– a kivitelezés problémáit,

– a karbantartási igényeket és feladatokat,

– a finanszírozás kérdéskörét.

7. A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja

Alkalmaznia kell költségkímélő tényezőket, ismernie és használnia kell számítási alapfogalmakat és módszereket:

– pénzügyi alapfogalmakat,

– adómegfontolásokat,

– érzékenységi és eredményelemzést,

– statisztikák összeállítását és kiértékelését,

– a megtérülési időt és cash-flow számítást,

– az inflációs várakozásokat,

– a táblázatkezelő programokat.

8. Menedzselési technikák ismerete

Alkalmaznia kell irányítási, vezetési ismereteket. Össze kell hangolnia munkatársai munkáját.

Ezen belül ismernie kell:

– a pozitív személyi beállítottság fogalmát, jellemzőit,

– tárgyalástechnikákat,

– az időbeosztás fontosságát, tervezhetőségét,

– a megfelelő kommunikációs módszer kiválasztásának ismérveit,

– a szóbeli tárgyalás jellemzőit,

– a személyiség hatását a tárgyalás menetére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– szakmai ismeretek 120 perc

– tervezési feladat 60 perc

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– szakmai ismeretek (komplex tantárgy)

A vizsgázónak minden témakörből egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy kérdésre adott feleletre max. 5–10 perc fordítható.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama

Vizsgamunka 240 perc

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) A Szakmai ismeretek vizsgatárgyak tartalma

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

– Távközlési alapismeretek, technológiai alapfogalmak, alközponti és hálózati szolgáltatások, kommunikációs rendszer kezelési ismeretek.

– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.

– Multimédia rendszerek, elektronikus- és hangpostarendszerek, video- és képátvitel, konferenciarendszerek.

– Információs rendszerek tervezése, kommunikációs stratégia tervezés, kommunikációs igényfelmérés, egységes kommunikációs csatornák (IMX) és jellemzőik.

– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja című tantárgyak anyagából tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.

– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.

– A kommunikációs költségek tervezése és pénzügyi adminisztrációja, költségtervezés és kézben tartás, pénzügy, könyvelés, közgazdaság és statisztika.

– Menedzselési technikák.

b) A tervezés vizsgatárgy tartalma

A tervezés vizsgatárgy az alábbiakat tartalmazza:

A kommunikációs költség tervezése és pénzügyi adminisztrációja című anyagból tesztlapok kitöltése. Minden területen legalább 6 feladatot kell megoldani.

2.2. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell egy-egy kérdésre válaszolniuk:

– Távközlési alapismeretek.

– Adatkommunikáció, számítógépes hálózatok.

– Multimédia rendszerek.

– Egységes kábelezési rendszer.

– Kommunikációs rendszerek tervezése.

– Ajánlatkérés, tenderkiírás és -kiértékelés.

– A kommunikáció költségtervezése és pénzügyi adminisztrációja.

– Menedzselési technikák.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról.

2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

A ,Vizsgamunka'' tantárgy vizsgája során a vizsgázóknak az egységes kábelezési rendszer témakörben kell komplett hálózati tervet elkészíteniük adott adat- és hangvégpont kialakítására. A feladatot a megadott igények alapján kell elkészíteni. Ezen belül: anyaglista összeállítása, technológiai adatok számítása, kiviteli (megvalósulási) rajz készítése stb. szerepel.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető az írásbeli és a szóbeli vizsga azon része alól az a jelölt, aki valamilyen szakirányú felsőoktatási intézményben 2 éven belül az adott témakörben sikeres vizsgát tett, és azt hitelt érdemlően bizonyítani tudja.

IV/4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények átlagaként kell megállapítani. Az átlageredményt – törtszám esetén – az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni

[Pl.: a) i.: 4., sz.: 3., átl.: 3,5; eredmény: 4

b) i.: 2., sz.: 5., átl.: 3,5; eredmény: 3],

– eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

* * *

JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI¹⁷

* * *

JÁRMŰELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI¹⁸

* * *

KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI¹⁹

* * *

KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁰

* * *

KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰVILLAMOSSÁGI SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²¹

* * *

KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR- ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²²

* * *

KÖTÖTTPÁLYÁS MOTOR ÉS ERŐÁTVITELI BERENDEZÉSSZERELŐ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²³

* * *

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁴

* * *

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁵

* * *

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – HÍDÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁶

* * *

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – INFORMATIKAI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁷

* * *

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – KÖRNYEZETVÉDŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 52 5 3126 16 7 0 10

1.2. Szakképesítés megnevezése: Közlekedésépítő – környezetvédő technikus

II. A szakképzés munkaterülete

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

_______________________

FEOR száma Megnevezése

_______________________

3126 Közlekedésépítő – környezetvédő technikus

2.2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

_______________________

FEOR száma Megnevezése

_______________________

nincs Híd-, út-, metró- és mélyépítési szerkezetépítö, fenntartó és üzemeltető munkavezető vagy technikus

A közlekedésépítő környezetvédő technikus olyan korszerű általános és középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a közlekedésépítés valamennyi ágazata környezetvédelmi problémáinak áttekintésére a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés szintjén.

Természetesen nem önállóan, hanem együttműködve a magasabb végzettségű környezetvédelmi szakemberekkel, szakhatósággal.

Egyben rendelkezik a kapcsolódó infrastrukturális (csatornázás stb.) beruházások hasonló kérdéseinek ismeretével.

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A közlekedésépítő környezetvédő technikus munkaterülete a híd-, út-, vasútépítő mélyépítési munkák, közművek tervezése, kivitelezése, fenntartása, üzemeltetése során a természeti és épített környezet védelmének biztosítása.

A tervezés szintjén:

A szükséges kiegészítő adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése.

(A tervezett műtárgy földrajzi-természeti, meteorológiai-hidrológiai adatok, geotechnikai feltételrendszer, kapcsolódó létesítmények előre tervezhető hatásai, szennyező források.)

Részvétel az engedélyezési eljárásokban.

(Az érintett terület fokozott védelemre szoruló felszíni, felszín alatti és feletti értékeinek megőrzése, ha szükséges a megfelelő jogi, gazdasági eszközök igénybevételével.)

Az elkészült terveket a környezetvédelmi előírásoknak (rendeletek, törvények) megfelelően véleményezi, illetve ebben közreműködik. Egyben közvetít a tervező és a szakhatóság között.

A kivitelezés szintjén:

A munkahely előkészítése (csak annyi terület igénybevétele, amennyi feltétlenül szükséges, tereprendezés minimális fa, növényzet irtásával, rekultivációra való felkészítés).

A munkahely berendezése (a különféle szennyezőforrások előzetes számbavétele, csökkentése, ill. a hulladék összegyűjtése, eltávolítása, depóniák elhelyezése).

A különböző gépek, raktárak, irodák, humán célú helyiségek megfelelő – sem egymást, sem a környezetet nem zavaró – elrendezése.

Anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetbarát anyagok, esetleges újrahasznosítás (zsaluzat és ducok helyett acélelemek használata).

Az elkészült műtárgy, lineáris létesítmény műszaki átadása-átvétele során a dokumentációk, környezetvédelmi utalásoknak az üzemeltető számára való kiemelése, a közműhelyzet pontos feltérképezése, rögzítése a felesleges keresés csökkentésére.

Az üzemeltetés és fenntartás során:

Az acélszerkezetek korrózióvédelmének környezetbarát megoldása (porok, oldószerek, gőzök levegőbe jutásának megakadályozása).

Valamennyi műtárgy (vasbeton hidak, vasúti építmények), a környezet és talaj védelmének biztosítása.

Padkák, vízelvezető árkok tisztán tartása, hóvédelem.

Helyhez kötött és mozgó környezetkárosítók (kibocsátási határértékek betartása).

Részvétel az időszakos felülvizsgálatokon, bejárásokon.

A munkával kapcsolatos munkavédelmi előírások (ezeknél is érvényesítve a tágabb környezetvédelem szempontjait).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

– Etikai, jogi, gazdasági ismeretek.

– Környezeti informatika.

– Táj és környezet.

– Infrastruktúra.

– Szennyeződések

= a levegő szennyeződése,

= a talaj szennyeződései,

= zajszennyeződés,

= hulladékok.

– A közlekedésépítés és környezetvédelem kérdései.

3.2. Szakmai követelmények

A szakmai követelményeket körvonalazzák azon tervezés, kivitelezés, fenntartás során megfogalmazható igények, amelyek természeti és épített környezetünkkel kapcsolatosak.

Hídjaink, útjaink, vasútjaink építése során nem kerülhető meg a természeti egyensúly megbontása. Legyen indíttatásuk arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben következzenek be, s ami helyrehozható, azt eredeti állapotba állítsák vissza. Ismerjék a létesítmények használatával kapcsolatos problémákat.

3.2.1. Etikai, jogi, gazdasági ismeretek

– A környezeti természetvédelem jelentős részben etikai kérdés, amelynek szabályozása jogi, gazdasági eszközökkel történhet. Legyenek minderről világos fogalmaik, s tudják példákkal illusztrálni közlekedésépítési vonatkozásban.

– Az etikának, morálnak vannak kortól, társadalmi rendszertől, világnézettől független szabályai. Tudjanak erről, legyenek képesek meg is fogalmazni, és vita során meg is védeni. A felelősségünket(üket) a jelen és főleg a jövő iránt.

Legyen világos fogalmuk arról, mi is a fenntartható fejlődés, s amire képes a technika, azt nem biztos, hogy meg is kell valósítani.

– Az etikai alapfogalmak (kötelesség, jó, erény, lelkiismeret) váljon – koruknak és környezetüknek megfelelő megfogalmazásban – egyéniségük részévé.

– Mérnöki/technikusi gondolkodásuknak is vannak etikai vonzatai. A következetesség, a megbízhatóság, a rövid és lényegre törő megfogalmazások feltétlenül ilyenek, s erre törekedni is kell.

– A jog az érdekérvényesítés fontos eleme. Ezért tisztában kell, hogy legyenek általános fogalomrendszerével. Rendelkezzenek alapvető jogi ismeretekkel, a jogi szabályozás mechanizmusával.

– Legyenek ismereteik a vállalati/vállalkozási jogi viszonyokról, a szerződési feltételekről, a tulajdon – bérleti – használati jog kérdéseiről.

– Tudja alkalmazni a szavatosság, jótállás, minőségi előírásokra vonatkozó feltételeket.

– Ismerje a vállalatok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb gazdasági szervezetek felépítését, az adózás rendjét (környezetvédelem, „0-kulcsos áfa”), a könyvelés rendjét, a fontosabb számviteli szabályokat.

– Legyenek tájékozottak

= a környezetvédelem vonatkozó nemzetközi szerződései területén (hisz a szennyezés nem ismer határokat),

= a nemzetközi együttműködés módjairól,

= a hatályos környezet-, természetvédelmi törvényekről,

= a rendeletek, az utasítások előírásairól.

– Mindezeknek szakmai (közlekedésépítéssel kapcsolatos) vonzatairól, úgy mint

= a beruházások környezeti hatásvizsgálatáról,

= új anyagok környezetre káros komponenseiről,

= a veszélyes hulladékokról.

– Legyenek tisztában az állami szervezetek felépítésével, az (érvényben lévő) alkotmány fontosabb törvényi előírásaival, a törvényhozói, bírói, végrehajtó hatalom felépítésével.

– Ismerjék a környezetvédelem jelenlegi szervezetét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium²⁸ felépítését, jogosítványait, hatáskörét és a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatot tartó területi szerveit.

– Ismerje a piacot és a piaci mechanizmusokat, az építők és építtetők kapcsolatrendszerét, értse a piac szakmai szempontból történő tagolását (árupiac, munkapiac, pénz- és tőkepiac).

– Tudja elemezni a piac alapvető mozgatóit (a piaci szereplők versenyét), a piac működését, az árrendszert, a piackutatást.

– Mindezt tudja kapcsolni a környezetvédelemhez:

= a környezet közgazdasági értelmezése (erőforrások, energiaválság),

= környezetvédelmi károk és költségek (a szennyezés „árasítása”),

– a gazdasági szabályozás „környezetbaráttá” tétele,

– a károk mérlege, a költség és haszon aránya,

– a környezeti piac (gazdasági és műszaki fejlődés),

– az oktatás, nevelés szerepe a környezetvédelemben,

– az állami beavatkozás szükséglete, lehetősége,

– környezetvédelmi adók, díjak (szabályozórendszer, környezetkímélő technológiák támogatása, természeti erőforrás, politika, a területfejlesztés műszaki szabályozása, pályázatok stb.).

– Legyenek ismereteik az egyes közlekedési ágak környezetvédelmi kérdéseiről

= a közúti, vasúti szállítás összehasonlítása (a költségek és környezeti károk optimalizálása),

= mindezek költségeinek megjelenése a tervezés, kivitelezés, fenntartás, továbbá a képzés területén.

3.2.2. Környezeti informatika

– Rendelkezzenek megfelelő informatikai ismeretekkel, tudják alkalmazni a számítástechnikában tanultakat, illetve annak keretében használjanak a környezetvédelemből vett példákat.

– A környezettel kapcsolatos adatokat mérőműszerek szolgáltatják. Így ismerniük kell a távérzékelés rendszerét, az adatok megjelenítésének módját, feldolgozását és értékelését, felhasználását a közlekedésépítés, -tervezés területén.

– Legyenek kialakult fogalmaik a Földrajzi Információs Rendszerekről, azok használatáról, a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés folyamatába történő beépítéséről.

– A gyakorlat során ismerkedjenek meg egy mérőállomás működésével, az ott használatos műszerekkel, azok rendszerével, adatszolgáltatási módjaival.

– Mindegyikük tanulja meg egy-egy (lehetőleg számítógéppel együtt működtethető) mérőműszer kezelését, használatát, adatainak feldolgozását, értékelését.

– Tudják, mi tartozik a Környezeti Hatás Tanulmányok rendszerébe, miért kell velük foglalkozni.

– Az emberi létesítmények területet, energiát, anyagot igényelnek és így hatásuk sokrétű. Ezért a közlekedésépítés során is KHV-t kell végezni. Meg kell vizsgálni a környezeti elemeket: levegő, víz, talaj, élővilág, az ökológiai rendszerek, a települések és a táj adottságait, a tervezett építmény terhelését.

– Ismerjék fel, hogy a híd-, út-, vasútépítés milyen sajátos hatásokkal jár (pl. egy híd megépítése új forgalmi rendet, így terhelést jelent).

– Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közlekedés sajátos adatgyűjtéséről, a forgalomszámlálásról és módszereiről.

– Ismerkedjenek meg egy konkrét esettanulmánnyal (lehetőleg a közlekedésépítés területéről), s legyenek képesek annak értékelésére, a megfelelő következtetések levonására, az ajánlások megfogalmazására, a kár/haszon összevetésére.

– Készítsenek el egy egyszerű hatástanulmányt.

– Döntéstámogatás. Tudniuk kell, hogy a környezetvédelmet alaposan előkészített döntések segítik. Ehhez a

= megfelelő adatok, információk összegyűjtése, értékelése,

= az alternatívák kidolgozása (pl. útvonalvezetés, a különböző variációk földmunkáinak, környezeti terhelésének figyelembevétele) útján juthatunk a végső döntéshez.

– Gyakorolniuk kell érveik megfogalmazását, helyes szakmai indoklását, a nyilvánosság felhasználását, az egyéni és csoportérdek ütköztetését (klasszikus példa: kidobott akkumulátorok).

– Próbáljanak ki egyszer egy ötletbörzét, játékosan lebonyolítva, de a példát a környezetvédelemből véve.

– Az adatgyűjtéshez tartozzék a könyvtárak, folyóiratok, kézikönyvek használatának ismerete. Legalább egy alkalommal jussanak el egy szakkönyvtárba, kutatóintézetbe. Tudják információikat szakvéleményben, jelentésben megfogalmazni, mellette érvelni, a partnert meggyőzni.

– Ismerjék a használatos szakkifejezéseket, terminus technikusokat, fokozatosan gyűjtsenek össze a legfontosabbakból egy értelmező szótárt a maguk számára.

– A tanult idegen nyelvről – felhasználva az idegen nyelvi órákat is – tudjanak lefordítani egyszerű szöveget, gép vagy műszer leírását.

3.2.3. Táj és környezet

– Legyenek általános ismereteik a környezetüket befolyásoló időjárási, meteorológiai tényezőkről, így

= a légkör,

= a napsugárzás,

= a hőmérséklet és változása,

= a légnyomás,

= a szél és szélrendszerek,

= a légnedvesség, ködképződés,

= felhőzet és csapadék,

= időjárási frontok, azok periodikus változásairól.

– Ismerjék az egyes elemek mérési rendszerét, a meteorológiai állomások működését (tanulmányaik során egyet feltétlenül látogassanak meg).

– Legyenek tájékozottak a népi tapasztalatokról (Jégtörő Mátyás stb.).

– Tudják, mi a különbség a makro- és mikroklíma között. (Miben különbözik egy nagyváros klímája földrajzi környezetétől.)

– Ismerjék hazánk éghajlati körzeteit, azok jellegét.

(Nagyalföld és Mezőföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl és az Északi-középhegység időjárási jellemzői.)

– Legyen világos elképzelésük az embernek az időjárásra gyakorolt negatív hatásáról.

– Rendelkezzenek információkkal az időjárási előjelzésekről, s arról, hogy mindezek hogyan befolyásolják a közlekedésépítés folyamatát.

– Legyen áttekintésük Magyarország természeti földrajzáról, ennek elsősorban a közlekedésre való hatásáról. Építve a II. osztályban tanultakra, azokat kiegészítve ismerjék az ország

= földtani szerkezetét (hegységek vulkanikus, üledékes eredetét, a síkságok jellegzetességeit),

= tájegységeit (Alföld, Alpokalja, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység),

= gazdasági földrajzát (az ipar és mezőgazdaság fontosabb központjait, az ország kereskedelmi és idegenforgalmi centrumait),

= a közlekedés földrajzát (a közutak, a vasúti közlekedés szerkezetét, számozási rendjét).

Élővilág

– Legyenek tisztában a legfontosabb biológiai alapfogalmakkal, építve régebbi tantárgyi, illetve az I. osztályban az „ember és környezeté”-ben tanultakra.

(Így az élővilág sokféleségével, a növényi és állati szervek felépítésével, az alkalmazkodás és ökológiai környezet kérdéseivel.)

– Legyen fogalmuk a védett növényekről, állatokról.

– Ismerjék a populációk fontosabb tulajdonságait (a fejlődő, egyensúlyban lévő és hanyatló populáció szerkezetét, a szaporodási stratégiákat („r” és „k” stratégia).

– Legyenek fogalmaik az életközösségek anyag- és energiaforgalmáról, a populációk kölcsönhatásáról (asztalközösség, mutualizmus), a táplálkozási szerkezetről, az energiapiramisról (ELTON-piramis)

= a biomómok és a klímatípusok összefüggéséről,

= a bioszféra anyagforgalmáról (szén, olaj, karbonátok stb.),

= az ökoszisztémákról (élet és élettani rendszerek, irányítás, szabályozás, visszacsatolás, önszabályozó rendszer).

– Jól ismerjék

= az ország természetes növényzetét, az egyes tájegységekre jellemző viszonyokat (alföld, erdős sztyepp, hegyvidék, erdőzóna),

= a jellemzőbb fákat, cserjéket, lágyszárú növényeket, gombákat,

= a természetes állatvilágot (patások, ragadozók, rágcsálók és rovarevők, hüllők, kétéltűek, gerinctelenek).

Talajjal kapcsolatos ismeretek

– Tudják, hogyan csatlakozik a kultúrtechnika szűkebb szakmánkhoz. Építsenek a II. osztályban tanultakra, a talajok keletkezése, felépítése, osztályozása, mechanikai összetétele vonatkozásában.

– Legyen tájékozódva a talajvédelem napi politikától sem független kérdéseiről (nagyüzem és farmergazdálkodás, változások a földtulajdonban).

Erdészeti ismeretek

– Ismerjék az erdő fogalmát, az állomány keletkezését, összetételét, a fejlődésre ható talaj-, éghajlati, domborzati tényezőket.

– Legyen fogalmuk az erdőtelepítési, -ápolási kérdésekről (természetes: magról, sarjról; mesterséges: magtermesztés, csemetekertek, erdősítés; fásítás: ültetés, dugványozás, ápolás).

– Az erdő szerepe a környezetvédelemben, így

= a fák, fasorok esztétikai funkciói,

= az erdő, mint a legfejlettebb, megújulásra képes társulás,

= a hazai erdőtípusok (lucfenyves, bükkös, gyertyános, erdős sztyepp),

= az erdő, mint termelési tényező, jövedelmi forrás, tájvédelmi övezet és tömegméretű park,

= védelmi funkciói (vízháztartás-javító, szélerózió, levegőszennyezettség, zajhatást csökkentő, műtárgyvédelem),

= a parkerdők funkciói (tanösvény, erdei tornapálya, létesítmények, a Pilisi parkerdő).

Környezetvédelem

– Ismerjék hazánk települési rendszereit, történeti városait, közlekedési emlékeit. (Tartozzék ebbe egy skanzen megtekintése és egy tanulmányi kirándulás valamely műemlék jellegű városunkba.)

– Legyenek tájékozottak a műemlékvédelem szervezetéről, eszközrendszeréről.

Tudják példákkal illusztrálni, milyen értékeket, területeket védünk (földtani, barlang, élővilág stb.).

Ismerjék a településrendezés alapelveit.

3.2.4. Infrastruktúra

Felszíni vizek

– Ismerjék a víz körforgását a természetben, a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit (fizikai: szag, íz, szín, átlátszóság, hőfok, kémiai: keménység, pH-érték, bakteriológiai: minden vízben van csíra, mi a megengedett mérték).

– Tudják, hogy felszíni vizeink mivel és hogyan szennyeződnek (DDT, nehéz fémek, hőszennyeződés stb.).

– Tudják, mi a termál-ásvány és gyógyvíz (ismerjék hazánk néhány jellemző területét, mint hévíz: Miskolc, szénsavas: Balatonfüred, kloridos: Sárvár, kénes: Harkány stb.).

– Ismerjék, mivel foglalkozik a hidrológia (az időjárási adatok mérése, mint hőmérséklet, légnyomás, párolgás, szél, eső és az ezekhez használt mérőeszközök, az adatok feldolgozása)

= a csapadékviszonyok vizsgálata,

= a vízgyűjtőterületek és lefolyási tényező fogalma.

– Legyenek tájékozottak a hidrometria alapvető elméleti kérdéseiről

= a vízállások változása, vízmércék és szerkezetük, adatok feldolgozása és értékelése,

= vízsebesség-vízhozammérés célja, módjai, eszközei (köbözés, mérőcsatorna),

= gyakoriság, tartósság, vízhozamgörbe, árhullámok.

– Tudják, mi tartozik a hidraulika témakörébe

= a vízmozgás hidraulikája (sebesség, lamináris, turbulens mozgás),

= összefüggés a középsebesség, esés, hidraulikus sugár között (Chezy-képlet),

= a talajvízmozgás törvényszerűségei (Darcy-törvény: összefüggés a „k” tényező, a szivárgási úthossz és hidraulikus nyomás között).

– Legyen áttekintő képük

= folyóvizeinkről (Duna, Tisza),

= a tározás-energianyerés lehetőségeiről (ismerjék a bősi-nagymarosi problémát),

= állóvizeinkről (a Balaton és Velencei-tó jelentősége, minősége és annak megőrzése, illetve javítása),

= a szennyeződésekről (határon belüli és kívüli),

= az eutrofizáció veszélyeiről, megelőzéséről.

– Ismerjék a patak-, folyószabályozás általános elveit

= a hegyi patakok természetét (erózió),

= a károk elhárításának módjait (rézsü megkötése, növényzet, fenéklépcsők, hordalékfogó gátak),

= a természetes meder kialakulását (a szabályozás elvei),

= a folyók helyszínrajzi kialakulását (szakaszjelleg stb.),

= a folyók (Duna, Tisza) szabályozásának történetét.

Vízellátás

– Legyen áttekintésük a vízszükséglet kiszámításáról, az ipari és ivóvíz különbségéről

= a vízbeszerzés módjairól (forrásfoglalás, kutak, galériák, felszíni vizek felhasználása),

= a víztisztítás módjairól (ülepítés, szűrés, csírátlanítás, lágyítás stb.),

= a víz szállítása és tárolása, továbbá mindezeknek a

= környezettel való kapcsolatáról.

Csatornázás

– Legyen általános fogalmuk

= a szennyvizek keletkezéséről, fajtáiról (ipari, kommunális, csapadék-, szennyvíz, közműolló),

= a csatornarendszerről (hálózat, csőanyagok, műtárgyak),

= a szennyvíz kezeléséről, a tisztítás módjairól,

= a természetes tisztítási módokról (a folyók öntisztulásáról),

= mechanikai, biológiai módszerekről.

3.2.5. Szennyeződések

– A levegő szennyeződése.

– Ismerjék

= a levegő összetételét (az oxigén-nitrogén aránya, szén-dioxid és mennyiségének változásai),

= az alkotórészek hatását az életre,

= példák a katasztrofális megnyilvánulásokra (52-es londoni szmog).

– Legyenek tisztában a használatos szakkifejezésekkel (emisszió, transzmisszió, imisszió és összefüggései).

– Ismerjék a legfontosabb légszennyező gázokat (kén-dioxid, -trioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, freon, szénhidrogének, ezek határértékei).

– Tudják

= mi az összefüggés a szén-dioxid és az időjárás-változások között (üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás),

= a por alakú és cseppfolyós szennyező anyagok (aerosolok), mint szennyezőforrások (különös tekintettel a közlekedésre),

= a porszennyeződés fajtái és csökkentése (mechanikus leválasztás, porszűrők, elektrosztatikus leválasztás),

= az ólomszennyeződés keletkezése (katalizátoros autók, bleifrei),

= a szennyeződés által okozott egészségi és gazdasági károk,

= a levegőtisztaság védelme (egy mérőállomás működés közbeni megtekintése, az adatok értékelése),

= a jogi szabályozás eszközei (bírság, szabálysértés, bűncselekmény),

= nemzetközi egyezmények.

A talaj szennyeződése

– Ismerje a II. osztályban az „ember és környezete” című tárgyra építve a talajok keletkezését, a fizikai, kémiai, biológiai tényezőket, a talajok kolloid szerkezetét, a humuszt és sajátságait

= a talajok osztályozását általában (szerves, szerves és ásványi, tisztán ásványi talajok),

= a nálunk fellelhető talajokat (mezőségi, erdőségi, szikes talajok).

– Legyenek tisztában a környezetvédelem talajjal kapcsolatos feladatairól

= a talajok elvékonyodásának megakadályozása,

= a fizikai, kémiai tulajdonságok romlása,

= a talaj élővilágának megfelelő feltételek biztosítása,

= a talaj-növény-állat-ember tápláléklánc védelme a káros anyagoktól.

– Ismerje mindezek jelenségeit és a megelőzés/megszüntetés eszközeit

= az erózió (lemosódás, lesodródás) és csökkentésének eszközeit,

= a defláció és az általa veszélyeztetett területek hazánkban,

= jellegzetes fellépési formái (homok, löszterületek, buckás homokformák),

= az elvizenyősödés és védekezés ellene (a növény vízgazdálkodása, a lecsapolás-talajcsövezés stb.).

– Úgyszintén a talajszennyezés általános forrásait

= a hagyományos parasztgazdálkodás, mint szabályozott agrár-ökoszisztéma,

= a modern és fenntartható mezőgazdaság jellemzői (anyag- és energiaforgalom megváltozása),

= a műtrágyázás szerepe, kényszere és korlátai,

= az öntözés (hatása a szikesedésre),

= a gépesítés hatása (tömörítés),

= vegyszerezés,

= területcsökkenési gondok (lásd autópályák).

– Ismerjék az alapvető kultúrtechnikai feladatokat, így

= a lecsapolás (nyílt árokrendszer, talajcsövezés, drénezés),

= a tereprendezés (sankolás, skatulyázás, sáncolás, bogárhát) módjait és eszközeit.

Zajszennyeződés

– Legyenek tisztában

= az akusztikai alapfogalmakkal (zaj, hangnyomás, hallásküszöb, fájdalomküszöb),

= a zaj élettani hatásával (pszichés terhelés, alvásra, vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás),

= zajforrások (közlekedés, üzemelő gépek, építkezési zaj, gépüzemek fémes zaja),

= vibrációs hatás (alapozáson keresztül adódik át az emberre),

= szabályozások, határértékek.

Hulladékok

– Értsék a különbséget a települési és a termelési hulladék között. De hulladék-e minden, amit eddig annak tekintettünk (pl. kohósalak – cementgyártás)?

– Mit értünk kommunális hulladék alatt? Mennyi termelődik ezekből nálunk?

– Tudják, melyek a legfontosabb ártalmatlanítási módok (égetés, előny, hátrány, rendezett lerakás, biogázok, komposztálás, hulladékhasznosítás mint nevelési, oktatási kérdés).

– Mit értünk szelektív gyűjtés alatt?

– Mi tartozik a termelési hulladékokhoz?

– Mi a veszélyes hulladék (hasznosítás, ártalmatlanítás, tárolás)?

– Negatív példák: Apajpuszta, a Chinoin váci üzeme.

– Biztonság és felelősség (egy veszélyes hulladéklerakó megtekintése).

– Radioaktív hulladékok (fogalmak: felezési idő, sugárzásfajták, dózis)

= az atomenergia és a felvetett problémák (Csernobil, atomfegyverek stb.),

= a „Velük vagy nélkülük?” dilemmája,

= a nukleáris szemét (hol? bányákban? hordókban? földrengésveszélyes területen?).

3.2.6. A közlekedésépítés és környezetvédelem

– Legyenek általános ismereteik a közlekedésépítéshez tartozó hídépítés és -fenntartás, útépítés és -fenntartás, vasútépítés és -fenntartás alapelveiről, fogalomrendszeréről, a használatos technológiákról.

– Tudják alkalmazni az előzőekben megismert fogalomrendszereket, módszereket, s így legyenek tisztában az alábbiakkal:

= a természetes környezet és az út-vasút kölcsönhatása (fizikai, kémiai, ökológiai, esztétikai, gazdasági, társadalmi hatások),

= útesztétika (vonalvezetés, tájba illesztés, korrekciók),

= tájfásítás (formái, befolyásoló tényezők, látási háromszög, jelölések, útbecsatlakozás, autóbuszmegálló, pihenő, zavaró látványok takarása),

= vadvédelem (apróvadak, nagyvadak, baleseti források, vadriasztó berendezések, átvezető műtárgyak, irányító kerítések).

– Ismerjék a közlekedésépítés, -fenntartás

= levegőtisztasági kérdéseit (védettségi kategóriák: kiemelt, védett, egyéb emissziónormák mértékegységei, például gépjárművek okozta levegőszennyezés: Otto- és dízelmotor, emissziócsökkentő forgalmi intézkedések; tehermentesítő útvonalak, forgalomkorlátozás, távolságnövelés, útépítő gépek okozta levegőszennyezés; aszfaltkeverés, zuzalékolás, nyersanyagfogadás, -tárolás, porleválasztás),

= vízszennyezési kérdések (síkosság, sózás káros hatásai, kiszolgáló létesítmények üzeméből eredő eszközök mosása, olajcsere, mosószerek),

= talajszennyezés (nehézfémek, ólom lerakódása az út menti talajba, út-, vasút-, hídépítés eróziót kiváltó hatásai),

= zajvédelem (előírások közutak menti zajvédelem tervezésére, gépjárművek zajforrásai, közúti közlekedési zaj számítása, összetett példa keretében forgalom- és sebességkorlátozás hatásszámítás, határértékek, az útburkolat minősége, abroncszaj csökkentése, zajvédő erdősávok; a tervezés főbb szempontjai, zajárnyékolás hangakadályokkal, épületekkel).

– Legyenek ismereteik a hídépítéssel kapcsolatos esztétikai igényekről (szerkezeti elrendezés, forma, szín, milyen a szép híd; nagy fesztáv, könnyű, karcsú; a hídépítés, -fenntartás környezetszennyező forrásai; acélszerkezetek tisztítása, homokfúvás, káros gázok és gőzök, sugárveszély az anyagvizsgálatoknál, vibrációs ártalmak).

A vasútépítés, -fenntartás sajátos szennyeződéseiről (szállításkor történő tartálykocsi-meghibásodás, balesetek, fokozott zajhatás, vegyszeres gyomirtás, hóvédelem).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli gyakorlati vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsgán a vizsgázó négy elméleti és egy gyakorlati tantárgyból ad számot felkészültségéről.

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Környezetvédelem és infrastruktúra 300 perc.

– Híd- és közlekedésépítés 300 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Környezetvédelem és infrastruktúra

– Közlekedésépítés (hídépítés)

– Földméréstan

– Építésirányítási és vállalkozási ismeretek'.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

– Szakmai feladatok 300 perc.

– Földméréstan 300 perc.

4.2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

4.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma

a) A Környezetvédelem és infrastruktúra írásbeli vizsga feladatai az egyes részterületek (informatika, táj, szennyeződések stb.) azon ismeretanyagát tartalmazzák, amelyek konkrét közlekedésépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi, elemzési feladatok formájában a vizsgázók teljesítményképes tudásának mérésére alkalmas.

A tételek legalább 5 feladatot tartalmaznak. A megoldásokhoz számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázat stb.) használható.

b) A Híd- és közlekedésépítés írásbeli vizsga feladatai a tantárgy azon ismeretanyagára terjednek ki, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak. A vizsga statikai, szilárdságtani és szerkesztési feladatokat is tartalmaz.

Az írásbeli tételek legalább 5 feladatból állnak. A vizsgán számítási segédeszköz, rajzeszköz és számítási segédlet (táblázatgyűjtemény) használható.

4.2.2. A szóbeli vizsga tartalma

a) A Környezetvédelem és infrastruktúra szóbeli vizsgatárgy tartalma

A környezetvédelem és infrastruktúra tartalmazza a pedagógiai elvek előírásainak megfelelően a közlekedésépítés sajátos környezetvédelmi szempontjainak érvényesítését, a felmerülő problémákat, valamint megoldásaikat.

Minden tétel 3 kérdéskörből áll. Az 1. és 2. kérdéskört magába foglaló tételek az infrastruktúrával, a szennyeződésekkel, valamint a természetes környezet és a közlekedés kölcsönhatásával foglalkoznak. A harmadik kérdéskörre kiterjedő tétel egy egyszerű számítási feladat (hidrológiai, statisztikai, méretezési).

b) A Közlekedésépítés (hídépítés) szóbeli vizsgatárgy tartalma

A tantárgy azon ismeretanyagát tartalmazza, amelyek konkrét híd- és szerkezetépítési témához kapcsolódva számítási, rajzi és szervezési feladatok formájában a vizsgázó teljesítményképes tudásának sokoldalú mérésére alkalmasak.

c) A Földméréstan tantárgy tartalma

A Földméréstan szóbeli vizsga anyaga a különböző mérések eszközeit és módszereit, a mérések és kitűzések végrehajtását, a mérési adatok feldolgozásának módjait tartalmazza.

Minden tétel 2 feladatból, egy elméleti és egy gyakorlati kérdésből tevődik össze.

A Földméréstan tantárgy minősítését a gyakorlati és szóbeli teljesítmény együttes értékelése alapján kell megállapítani.

d) Az Építésirányítási és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsgatárgy tartalma

A szóbeli vizsga anyaga az építésszervezés, a munkajog, a vállalkozások, az adózás, a vállalkozások irányítása, a vállalati és vállalkozói pénzgazdálkodás, a munkaértékelés, a vezetés és a kommunikáció témaköreit öleli fel. Az egyes tételek építésirányítási és vállalkozási ismeretek részből tevődnek össze.

4.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

a) A szakmai feladatok egy része konkrét mérés legyen (vízminőség-vizsgálat, meteorológiai adatgyűjtés stb.).

b) A feladatoknak egy másik része foglalkozzék a közlekedésépítés (híd-, út-, vasút) néhány konkrét megvalósításával. Így a vasszerelés, zsaluzás, betonozás minden építési munkánál előforduló módszereivel.

c) A földméréstan gyakorlati vizsga tartalmazza a környezetvédelemhez és közlekedésépítéshez kapcsolódó földmérési és azzal járó számítási, feldolgozási feladatokat. A csoportos (2–3 fő) feladatokat úgy kell összeállítani, hogy minden vizsgázó egyéni teljesítménye is mérhető legyen.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető földmésétan tantárgyból a szóbeli vizsgán az a jelölt,aki

– közlekedésépítő – hídépítő

– közlekedésépítő – útépítő

– közlekedésépítő – vasutépítő

– közlekedésépítő – informatikai

technikusi végzettséggel rendelkezik.

4.4. A vizsga értékelése

a) Szakmai elméleti vizsga:

A vizsgarészek tantárgyait külön-külön 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni egy egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

– A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– A szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

– Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a részfeladatokra külön-külön adott osztályzatok felfelé kerekített átlag értékeként kell meghatározni.

Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen.

c) A szakképesítő vizsga értékelése

– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

– A szakmai gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.

– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet:

= a szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható,

= az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.

* * *

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – ÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI²⁹

* * *

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ – VASÚTÉPÍTŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³⁰

* * *

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS, KÖZÚTIJÁRMŰ-GÉPÉSZ³¹

* * *

KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI TECHNIKUS (VASÚTGÉPÉSZ) SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³²

* * *

KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI BÚVÁR SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³³

* * *

KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI GÉPJÁRMŰÜZEMI TECHNIKUS³⁴

* * *

KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI HAJÓZÁSI ÉS KIKÖTŐI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³⁵

* * *

KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI, LÉGIKÖZLEKEDÉSI TECHNIKUS³⁶

* * *

KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³⁷

* * *

KÖZLEKEDÉSÜZEMVITELI – VASÚTÜZEMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³⁸

* * *

POSTAFORGALMI SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI³⁹

* * *

POSTAI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴⁰

* * *

REPÜLŐGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴¹

* * *

REPÜLŐGÉPJAVÍTÓ,
REPÜLŐGÉP-SÁRKÁNYJAVÍTÓ⁴²

* * *

REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK⁴³

* * *

REPÜLŐGÉP-MŰSZERÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK⁴⁴

* * *

REPÜLŐGÉP-SZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK⁴⁵

* * *

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSIKÖVETELMÉNYEI⁴⁶

* * *

TÁVKÖZLÉSI FORGALOMELLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴⁷

* * *

TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴⁸

* * *

TÁVKÖZLÉSI MŰSZERÉSZ
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁴⁹

* * *

TÁVKÖZLÉSI TECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵⁰

* * *

A tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei⁵¹

* * *

ÚTFENNTARTÓ SZAKMUNKÁS
SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵²

* * *

VASÚTÜZEMVITEL-ELLÁTÓ⁵³

* * *

VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI
ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵⁴

* * *

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNOLÓGUS TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵⁵

* * *

VÍZIKÖZMŰ-ÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵⁶

* * *

VÍZKÚTFÚRÓ⁵⁷

* * *

VÍZMŰKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI⁵⁸

* * *

VÍZÜGYI TECHNIKUS⁵⁹

A rendeletet a 17/2010. (XI. 25.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2010. december 3. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsga letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, de legkésőbb 2013. december 31-ig van lehetőség.

A melléklet a 16/1996. (V. 17.) KHVM rendelet 1. §-a, a 3/1997. (III. 7.) KHVM rendelet 1. §-a, a 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelet 1. §-a, a 7/2000. (X. 6.) KöViM rendelet 1. §-a, a 111/2004. (IX. 18.) GKM rendelet 1. §-a, az 5/2006. (II. 2.) KvVM rendelet 1. §-a, valamint 4. §-ának a) pontja, a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (5) bekezdése, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának ca) alpontja szerint módosított szöveg. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését. A melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító rendelet 2. § (2) bekezdését.

A melléklet Adástechnikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴

A melléklet Anyagmozgató gépészeti technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését.

⁵

A melléklet Anyagmozgatógép-szerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁶

A melléklet Átviteltechnikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁷

A melléklet Autóbuszvezető szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁸

A melléklet Autóelektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁹

A melléklet Autószerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁰

A csatornamű-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont da) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

¹¹

A melléklet Fényező és mázoló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹²

A melléklet Forgalomirányító és -szervező szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹³

A fürdő- és hévízüzem-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont db) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

¹⁴

A melléklet Hajóépítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁵

A melléklet Hajógép- és berendezési technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁶

A melléklet Hajózási technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁷

A melléklet Járműelektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁸

A melléklet Járműelektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

¹⁹

A melléklet Karosszéria lakatos szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁰

A melléklet Kötöttpályás járműelektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²¹

A melléklet Kötöttpályás járművillamossági szerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²²

A melléklet Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezési technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²³

A melléklet Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezésszerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁴

A melléklet Közlekedésautomatikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁵

A melléklet Közlekedésautomatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁶

A melléklet Közlekedésépítő-hídépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁷

A melléklet Közlekedésépítő-informatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

²⁸

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontját.

²⁹

A melléklet Közlekedésépítő-útépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁰

A melléklet Közlekedésépítő-vasútépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³¹

A melléklet Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³²

A melléklet Közlekedésgépészeti technikus (vasútgépész) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³³

A közlekedési és vízépítési búvár szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont dc) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

³⁴

A melléklet Közlekedésüzemviteli gépjárműüzemi technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁵

A melléklet Közlekedésüzemviteli hajózási és kikötői technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁶

A melléklet Közlekedésüzemviteli légiközlekedési technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁷

A melléklet Közlekedésüzemviteli szállítmányozási technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁸

A melléklet Közlekedésüzemviteli vasútüzemi technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

³⁹

A melléklet Postaforgalmi szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁰

A melléklet Postai forgalomellátó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴¹

A melléklet Repülőgépész technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴²

A melléklet Repülőgépjavító, repülőgép-sárkányjavító szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴³

A melléklet Repülőgép-műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁴

A melléklet Repülőgép-műszerész technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁵

A melléklet Repülőgép-szerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁶

A melléklet Szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁷

A melléklet Távközlési forgalomellátó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁸

A melléklet Távközlési hálózatépítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁴⁹

A melléklet Távközlési műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁵⁰

A melléklet Távközlési technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁵¹

A melléklet Tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁵²

A melléklet Útfenntartó szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁵³

A melléklet Vasútüzemvitel-ellátó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeire vonatkozó előírásait a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

⁵⁴

A víz- és környezetgazdálkodási technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont dd) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

⁵⁵

A víz- és szennyvíztechnológus technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont de) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

⁵⁶

A víziközmű-építő szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont df) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

⁵⁷

A vízkútfúró szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont dg) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

⁵⁸

A vízműkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont dh) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

⁵⁹

A vízügyi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetleményeit a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet 3. § d) pont di) alpontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek