1995. évi LXXIII. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól¹

2007.01.01.

Az Országgyűlés — az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény² (a továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire figyelemmel — az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két biztosítási ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1995. évi költségvetését 511 417 millió forint bevételi, 511 417 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek együttes összege 453 974 millió forint, melyből a kintlévőségek 1995. évi behajtásából eredő járulékbevételek összege 19 488 millió forint. A 434 486 millió forint rendszeres járulékbevételekből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 338 805 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 81 321 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10 000 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1660 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 15. címszám, 6. alcímszám, 20. előirányzat-csoportszám előirányzata szerint.

(2) Az AT. 7. §-ának (3)—(4) bekezdése alapján 3636 millió forint a befektetések hozama tartalék, 335 millió forint a befektetett eszközök értékesítéséből, 1300 millió forint a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 12 053 millió forint, melyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 11 714 millió forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és egyéb várható bevétel.

(4) A Ny. Alap bevételét 1 052 millió forinttal növeli az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) egyszeri bevétel átcsoportosítása.

(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3200 millió forint.

(6) A Ny. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 35 472 millió forint.

(7) A működési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebből a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a KTv. XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcímszám, 3. előirányzat-csoport költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel összege 240 millió forint.

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 443 701 millió forint.

(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-térítés) előirányzata 1609 millió forint.

(3) Az (1)—(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket — ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is — akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A 9223 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

a) 7535 millió forint a Ny. Alapból fedezett összeg, amely tartalmazza a — biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan — nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 1500 millió forint összeget és a 2. § (7) bekezdésében előirányzott bevételből teljesített 395 millió forint összegű kiadást;

b) 1688 millió forint az (5)—(6) és (9)—(10) bekezdésekben részletezett kiadások összege.

(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerződés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerződés tényleges kiadása ezt meghaladja, a különbséggel az előirányzat a befektetések hozama tartalék 2. § (2) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlete terhére túlléphető. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(6) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 558 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(7) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 90 millió forint.

(8) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 56 794 millió forint.

(9) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható kiadás előirányzata 40 millió forint.

(10) Az 1995. évi beruházások költsége 940 millió forint. Ez az összeg 930 millió forinttal túlléphető, ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt befektetett eszközök értékesítése bevételi előirányzatának növekedése erre fedezetet nyújt.

Működési költségvetés

4. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 9223 millió forint.

(2) A 9223 millió forint működési kiadás összegéből

a) 648 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 4671 millió forint az igazgatási szerveknél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási, -befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartását, adatszolgáltatási feladatok ellátását, szakellenőrzését, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos feladatokat) végzéséhez szükséges, arányos részében az E. Alapból biztosított kiadásokat;

b) a központosított kiadási előirányzat 3904 millió forint. Ebből 444 millió forint központosított intézményi előirányzat, 1964 millió forint a célfeladatok előirányzata 1500 millió forint a — biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan — nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.

(3) A működési költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 436 019 millió forint bevételi, 436 019 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

6. § (1) A járulékbevételek együttes összege 360 110 millió forint, melyből a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek összege 15 912 millió forint. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 269 680 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7977 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 54 349 millió forint, a baleseti járulék összege 1792 millió forint. A központi költségvetésnek a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény³ (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel 10 400 millió forint.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12 765 millió forint. Ebből 9665 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 1100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1000 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1994-ben megelőlegezett költségek 1995. évi — a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott — központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.

(5) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó hozambevétel előirányzott összege 500 millió forint.

(6) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 56 794 millió forint.

(7) 2765 millió forint a működési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1500 millió forint összegű, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulásából, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 1195 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből (ez az összeg a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő költségek fedezetére 425 millió forintot tartalmaz) és az intézmények saját folyó bevételeinek 70 millió forint nagyságú összegéből származik.

(8) Az AT. 7. §-ának (3) bekezdés alapján 535 millió forint a befektetések hozama tartalék bevonásából származó bevétel.

A kiadások részletezése

7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata — felújítások, beruházások nélkül — 192 300 millió forint. Az előirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energiaár-emelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba év közben a központi költségvetésből átutalandó összeggel ez az előirányzat — valamint az E. Alap bevételi előirányzata — automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével elért megtakarításokat elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban kell felhasználni.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 67 702 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebből 600 millió forint a gyógyfürdő-szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás kiadása.

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadásainak előirányzata 69 616 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10 200 millió forint.

(6) A táppénzkiadás összege 34 835 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) előirányzata 3000 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegű előirányzatából 50 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére, 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, 30 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata.

(8) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 450 millió forint.

(9) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 674 millió forint.

(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 3 millió forint.

(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 35 472 millió forint.

(12) A (2)—(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell — ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek (7) bekezdés szerinti kereteit —, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) A 11 655 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

a) 7583 millió forint az E. Alapból fedezett összeg;

b) 2765 millió forint a 6. § (7) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás (ebből 425 millió forint a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő, a megyei kifizetőhelyek költségeit fedező kiadás);

c) 1307 millió forint a (14)—(16) bekezdések szerinti kiadások összege.

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás előirányzata 400 millió forint.

(15) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 500 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás előirányzata 407 millió forint. Az előirányzat az 1995-ben ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl a 6. § (5) és (8) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlet terhére. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(17) Az E. Alap egyszeri átcsoportosítása a Ny. Alap részére 1995-ben 1052 millió forint.

Működési költségvetés

8. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 11 655 millió forint.

(2) A 11 655 millió forint működési költségvetés kiadásainak összegéből az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2410 millió forint. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata 6763 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 548 millió forint. A központosított előirányzatok összege 1934 millió forint. Ebből 1027 millió forint központosított intézményi előirányzat, 907 millió forint célfeladatok előirányzata.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

9. §⁴

10. §⁵

11. §⁶

12. §⁷

13. §⁸

14. §⁹

15. §¹⁰

16. §¹¹

17. §¹²

18. §¹³

19. §¹⁴

20. §¹⁵

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetését 852 618 millió forint bevételi, 852 618 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó összevont költségvetési mérlegét a 6. számú melléklet tartalmazza.

22. § (1) A Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen 1995-ben a kintlévőségek behajtásából eredő — az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó — járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka fordítható a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére.

(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során 1995-ben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő összeg a Ny. Alap, a kintlevőségek behajtásából eredő, 1995. évben ténylegesen befolyt járulékbevételből annak 2 százaléka az E. Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Ny. Alap és az E. Alap közötti megosztására vonatkozóan az AT. 4—5. §-ában meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.

23. § A Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás — ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is — megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet ¹⁶14. §-ának (2)—(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre 600 millió forint fordítható. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve igazgatási szervei az említett összegből 150 millió forintot egyszeri szociális segélyezésre használhatnak fel.

24. § (1) A nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) A társadalombiztosítási alapok tartalékainak alakulását a 8. és 9. számú melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A 9—19. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1995. október 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan megkötendő új finanszírozási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2)¹⁷

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendeletben állapítsa meg

a) a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozása és a szerződéskötés részletes szabályait,¹⁸

b) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat szabályait.¹⁹

(4)²⁰

26. § (1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 56,48%-ának fedezetére, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.''

(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

,,h) az Egészségbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalásból származó bevétel.

i) A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.''

27. § (1) Az AT. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 43,52%-ának fedezetére, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.''

(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

,,h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összeg);

i) a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalásából származó bevétel.

j) Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) és (9) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.''

28. § Az AT. 10. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, társadalombiztosítási járulék kiadások, dologi kiadások, pénzeszköz átadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások, a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások.''

,,(6) A biztosítási önkormányzatok és igazgatási szerveik működési költségvetését címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerint kell bemutatni.''

,,(9) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként meghatározott, a Nyugdíjbiztosítási Alapból átutalandó, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését illető összeget az éves költségvetési törvény tartalmazza.''

29. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül a ,,a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;'' szövegrésszel; az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az ,,a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel'' szövegrész helyébe az ,,az intézmények saját folyó bevételei'' szövegrész lép, és e pont kiegészül a ,,továbbá törvényben meghatározott egyéb bevétel.'' szövegrésszel; az AT. 10. §-ának (7) bekezdésében a ,,béralapot'' szövegrész helyébe a ,,személyi juttatásokat'' szövegrész, a ,,beruházási'' szövegrész helyébe a ,,felhalmozási'' szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a ,,szakfeladatok'' szövegrész helyébe a ,,finanszírozási formák és célok'' szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a ,,költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét'' szövegrész helyébe a ,,költségvetését'' szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja kiegészül az ,,és a megtérítésükre befolyt összegeket.'' szövegrésszel.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az AT. 3. §-ának (1)—(3) bekezdése, továbbá (5) bekezdése a) pontjából ,,— ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat —'' szövegrész; az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében a ,,valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok'' szövegrész; az AT. 4. §-ának (4) bekezdése; az AT. 5. §-a (3) bekezdésének da) alpontjában az ,,a közgyógyellátási megtérítés'' szövegrész; az AT. 5. §-ának (4) bekezdése; az AT. 9. §-a, 11. §-ának (1) bekezdésének d) pontjából a ,,3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és'' szövegrész; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-ának (1)—(2) és (4)—(6) bekezdése, 25. §-ának (2) és (6) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (1)—(9) és (14) bekezdése, 32. §-ának (1)—(3) bekezdése és 33. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 8. §-ának (1)—(2) bekezdése.

(3) Az AT. 21—33. §-ain alapuló, már megkötött finanszírozási szerződésekre az előbbiekben említett rendelkezéseket 1995. október 1-jéig vagy a szerződés ennél korábbi időpontban történő megszűnéséig továbbra is alkalmazni kell.

(4) 1995. október 1-jétől hatályát veszti az AT. 24—29. §-a, 31. §-a, 31/A. §-a és 32. §-a.

(5) Az egészségügyi intézet fenntartója e törvény kihirdetését követő 30 napon belül felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt e törvény kihirdetését követő 60 napon belül továbbítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

30. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. december 31. napjáig legalább 55 milliárd forint, legfeljebb azonban 65 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban részesül.''

31. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (5) bekezdése.

1. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege

Millió forintban

Megnevezés	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek (rendszeres)	434 486
– munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések	338 805
– egyéni nyugdíjjárulék befizetések	81 321
– munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék	10 000
– munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék	2 700
– egyes szociális ellátások után fizetett járulék
(önkormányzat+egyéni+egyházi)	1 660
2. Kintlévőség behajtásából eredő rendkívüli járulékbevétel	19 488
3. Járulékbevételek összesen (1+2. pont)	453 974
4. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	12 053
– késedelmi pótlék és rendbírság	11 714
– egyéb bevételek	339
5. Kamat- és egyéb hozambevételek	3 200
6. Befektetések hozama tartalékának bevonása	3 636
7. Befektetett eszközök (tárgyi eszközök, pénzügyi befektetések) értékesítése	335
8. Lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztése	1 300
9. Alapok közötti elszámolás	36 524
– pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alaptól	35 472
– egyösszegű átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alaptól	1 052
10. Működési célú bevétel	395
– központi költségvetés által térített	155
– egyéb működési bevétel	240
Bevételek összesen:	511 417

KIADÁSOK
1. Nyugellátások	443 701
– korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak	380 381
– hozzátartozói ellátások	63 320
2. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz	1 609
ebből: posta, bank és egyéb költség	1 609
3. Működésre fordított kiadások	7 535
– közös feladatra átadott működési kiadás	1 500
– egyéb működési célú bevételből fedezett	395
4. Világbanki program hazai költsége	150
5. Informatikai fejlesztés	558
6. 1995. évi beruházások költsége	940
7. Ellenőrzési tevékenység ösztönzése	40
8. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítások	90
9. Nyugdíjkiadások után átadott járulék Egészségbiztosítási Alapnak	56 794
Kiadások összesen:	511 417
EGYENLEG:	0

2. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi működési költségvetése

Millió forintban

Cím- szám	Alcím- szám	Elő- irány- zat cso- port- szám	Ki- emelt elő- irány- zat- szám	Cím- név	Al- cím- név	Elő- irány- zat cso- port név	Kiemelt előirányzat neve	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK
9				Központosított előirányzatok
		1				Működés saját bevételei		240
		2				A Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz		7 180
		3				A nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak megtérítése		155
		4				Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz		150
		5				Informatikai beruházások fedezetére átvett pénzeszköz		558
		6				1995. évi beruházások költsége		940
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen:								9 223

KIADÁSOK
1				Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása				648
	1				Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat			79
		1				Működési kiadások		74
			1				Személyi juttatások	26
			2				Társadalombiztosítási járulék	10
			3				Dologi kiadások	38
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
			5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
		2				Felújítás		1
		3				Felhalmozási kiadások		4
	2				Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság			569
		1				Működési kiadások		533
			1				Személyi juttatások	271
			2				Társadalombiztosítási járulék	111
			3				Dologi kiadások	128
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás	21
			5				Ellátottak pénzbeli juttatásai	2
		2				Felújítás
		3				Felhalmozási kiadások		36
2				Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok				3 267
		1				Működési kiadások		3 230
			1				Személyi juttatások	1 765
			2				Társadalombiztosítási járulék	708
			3				Dologi kiadások	757
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
			5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
		2				Felújítás		1
		3				Felhalmozási kiadások		36
3				Nyugdíjfolyósító Igazgatóság				1 404
		1				Működési kiadások		1 400
			1				Személyi juttatások	667
			2				Társadalombiztosítási járulék	269
			3				Dologi kiadások	463
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás	1
			5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
		2				Felújítás
		3				Felhalmozási kiadások		4
9				Központosított előirányzatok				3 904
	1				Központosított intézményi előirányzatok			440
		1				Működési kiadások		222
			1				Személyi juttatások	88
			2				Társadalombiztosítási járulék	30
			3				Dologi kiadások	104
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
			5				Ellátottak pénzbeli juttatásai
		2				Felújítás		218
		3				Felhalmozási kiadások
	2				Nyugdíjbiztosítási célfeladatok			1 964
		1				Informatikai fejlesztések		558
		2				Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások		150
		3				Célfeladat
			1				Tűz-, biztonsági és vagyonvédelmi kiadások	45
			2				Folyamatos informatikai kiadások	271
							1995. évi beruházások költsége	940
	3				Nettó hozzájárulást az E. Alap által végzett, a Ny. Alap érdekeltségébe tartozó kiadásokhoz			1 500
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének kiadásai összesen:								9 223

3. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege

Millió forintban

Megnevezés	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek (rendszeres)	333 798
– munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések	269 680
– munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék	7 977
– egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések	54 349
– baleseti járulék	1 792
2. A központi költségvetés által fizetett járulék	10 400
3. Kintlévőség behajtásából eredő járulékbevétel	15 912
4. Járulékbevételek összesen (1–3. pont összesen)	360 110
5. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel	2 500
6. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	12 765
– terhességmegszakítás egyéni térítési díja	700
– terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés	1 000
– baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése	1 100
– késedelmi pótlék, rendbírság	9 665
– egyéb bevételek	300
7. Kamat- és egyéb hozambevételek	50
8. Befektetések hozama tartalékából	535
9. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel	500
10. A Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett járulék	56 794
– nyugdíjkiadások után átvett járulék	56 794
11. Működési célú bevételek	2 765
– Nyugdíjbiztosítási Alaptól közös feladatra átvett	1 500
– központi költségvetés által térített	1 195
– egyéb működési bevétel	70
Bevételek összesen:	436 019

KIADÁSOK
1. Természetbeni ellátások	270 412
– gyógyító-megelőző ellátások	192 300
– gyógyfürdő-szolgáltatás	600
– anyatejellátás	160
– gyógyszertámogatás	67 702
– vérzékenység kezelése (VIII. faktor)	800
– gyógyászati segédeszköz támogatás	7 500
– utazási költségtérítés	1 350
2. Pénzbeli ellátások	116 301
– korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások	69 616
– terhességi-gyermekágyi segély	10 200
– táppénz	34 835
– betegséggel kapcsolatos segélyek	750
– kártérítési járadék	900
3. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz	674
– egyéb költség (posta, bank)	674
4. Működésre fordított kiadások	10 348
– Egészségbiztosítási Alapot terhelő összeg	7 583
– új családipótlék-rendszer bevezetése miatti költségtérítés	425
– közös feladatra átvett összegből	1 500
– egyéb működési célú bevétel	840
5. Behajtás ösztönzése	400
6. Informatikai fejlesztés	500
7. Világbanki program hazai költsége	407
8. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	450
9. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás	3
10. Alapok közötti elszámolások	36 524
– pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék	35 472
– egyösszegű átcsoportosítás a Nyugdíjbiztosítási Alap részére	1 052
Kiadások összesen:	436 019
EGYENLEG:	0

4. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás finanszírozásának 1995. évi kiadási előirányzata feladatonként és finanszírozási módozatonként

Millió forintban

Megnevezés	1994. évi tény	Évközi szerkezeti változás	1994. évi fejlesztések szintezése	KJT szintezés	Szintrehozott bázis előirányzat	1995. évi KJT	Intézményi 10%	Nivelláció és pályázat	Stabilizációs intéz- kedések	1995. évi előirányzat
I. Háziorvosi ellátás finanszírozása
— fix összeg	4 255		4	168	4 427					4 427
— területi pótlék	381				381					381
— eseti ellátás díjazása	170				170					170
— teljesítmény díjazása	13 064				13 064	655				13 719
— szélsőséges helyzetűek	165				165					165
— felülvizsgáló orvosok díja	240				240					240
Háziorvosi ellátás finanszírozása összesen:	18 275	0	4	168	18 447	655				19 102

II. Feladat finanszírozás
1. Egyéb alapellátás
— iskolaegészségügyi ellátás	563		1	9	573	20				593
— védőnői szolgálat	2 671			47	2 718	132				2 850
— ügyeleti szolgálat	1 395			6	1 401	61				1 462
— kiegészítő alapellátási feladat	286			2	288	11				299
— fogorvosi szolgáltatás	5 478		3	81	5 562	228			—820	4 970
— munkaegészségügyi szolgálat	2 008			26	2 034	93			—600	1 527
— anya-, gyermek- és csecsemővédelem	599			6	605	22				627
Egyéb alapellátás összesen:	13 000	0	4	177	13 181	567			—1 420	12 328

2. Járóbeteg-szakellátás
— gyermekgyógy. MSZ.SZ.	35				35	1	4			40
— nőgyógy. MSZ.SZ.	27				27	1	3			31
— sportegészségügyi ellátás	143			2	145	6	6		—78	79
— nemibeteg-gondozás	428			17	445	17	45			507
— tüdőgondozás	1 456			45	1 501	60	150			1 711
— ideggyógyászati gondozás	800		4	17	821	33	82			936
— onkológiai gondozás	417			7	424	15	42			481
— alkohológiai és drogellátás	296		3	4	303	9	30			342
Járóbeteg-szakellátás összesen:	3 602	0	7	92	3 701	142	362		—78	4 127

3. Vérellátás	2 448	—1 581			867		87			954

4. Mentés, betegszállítás	4 893		24	55	4 972	210	477		—400	5 259
Mentés betegszállítás összesen:	4 893	0	24	55	4 972	210	477		—400	5 259

5. Egyéb
— új beruházás, rekonstrukció	657		242	1	900	11	90			1 001
— rekonstrukció miatti kiesés	341				341	7	34			382
— E. raktár	29				29	1				30
— egyéb ellátás	66	345	4	2	417	13	42			472
Egyéb összesen:	1 093	345	246	3	1 687	32	166			1 885
Feladat finanszírozás összesen:	25 036	—1 236	281	327	24 408	951	1 092		—1 898	24 553

III. Feladat ++ teljesítmény finanszírozott járóbeteg-szakellátás
1. Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás
— nőgyógyászati szakrendelés	971			14	985	40	98			1 123
— nőgyógyászati szakambulancia	476			4	480	14	48			542
Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás összesen:	1 447	0	0	18	1 465	54	146			1 665
2. Egyéb járóbeteg-szakellátás
— egyéb járóbeteg-szakrendelés	16 373	187	247	193	17 000	635	1 682		78	19 395
— egyéb járóbeteg-szakambulancia	4 297	52	15	34	4 398	139	440	301		5 278
— speciális finanszírozású feladatok	2 728		277	1	3 006	11	301			3 318
Egyéb járóbeteg-szakellátás összesen:	23 398	239	539	228	24 404	785	2 423	301	78	27 991
Feladat + teljesítmény finanszírozott járóbeteg-szakellátás összesen:	24 845	239	539	246	25 869	839	2 569	301	78	29 656

IV. Teljesítmény finanszírozott fekvőbeteg-szakellátás
1. Aktív fekvőbeteg-ellátás
— aktív ellátás	83 470	1 010	315	2 471	87 266	2 914	8 676		—400	98 456
— művesekezelés	2 559	—52	31	3	2 541	9	254	254		3 058
— speciális finanszírozású feladat	2 609	39	289	1	2 938	10	294	294		3 536

Aktív fekvőbeteg-ellátás összesen:	88 638	997	635	2 475	92 745	2 933	9 224	548	—400	105 050
2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás	10 690		43	312	11 045	371	921		—1 000	11 337
Krónikus fekvőbeteg-ellátás összesen:	10 690		43	312	11 045	371	921		—1 000	11 337
Teljesítmény finanszírozott fekvőbeteg-szakellátás összesen:	99 328	997	678	2 787	103 790	3 304	10 145	548	—1 400	116 387
KASSZÁK ÖSSZESEN (I—IV.):	167 484	0	1 502	3 528	172 514	5 749	13 806	849	—3 220	189 698

Célelőirányzatok:
— egészségügyi kockázatkezelő szolgáltatások és gyógyszer, táppénz ösztönzési keret	1 478				1 478			1 349	—1 800	1 027
— ifjúsági és szabadidősport	200				200					200
— alkoholizmus primér prevenció	30				30					30
— mentálhigiénés program	192				192			8		200
— otthoni ápolás	145				145					145
— fejlesztési előirányzat								1 000		1 000
Célelőirányzatok összesen:	2 045	0	0	0	2 045			2 357	—1 800	2 602
MINDÖSSZESEN:	169 529	0	1 502	3 528	174 559	5 749	13 806	3 206	—5 020	192 300

5. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése

Millió forintban

Cím- szám	Alcím- szám	Elő- irány- zat cso- port- szám	Ki- emelt elő- irány- zat- szám	Cím- név	Al- cím- név	Elő- irány- zat cso- port név	Kiemelt előirányzat neve	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK
9				Központosított előirányzatok
		1				Működés saját bevételei		70
		2				Egészségbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz		7 583
		3				A nem Egészségbiztosítási ellátások folyósítási kiadásainak megtérítése		1 195
		4				Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz		1 500
		5				Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz		407
		6				Informatikai beruházások fedezetére átvett pénzeszköz		500
		7				Behajtás ösztönzés fedezete		400
Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen:								11 655

KIADÁSOK
1				Egészségbiztosítási Alap Központi irányítása				2 410
	1				Egészségbiztosítási Önkormányzat			90
		1				Működési költségvetés		90
			1				Személyi juttatások	72
			2				Társadalombiztosítási járulék	15
			3				Dologi kiadások	3
	2				Országos Egészségbiztosítási Pénztár			2 320
		1				Működési költségvetés		1 993
			1				Személyi juttatások	777
			2				Társadalombiztosítási járulék	313
			3				Dologi kiadások	880
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás	23
		2				Felújítás		1
		3				Felhalmozási kiadások		326
			1				Egyéb intézményi beruházások	326
2				Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak				6 763
		1				Működési költségvetés		6 523
			1				Személyi juttatások	3 662
			2				Társadalombiztosítási járulék	1 595
			3				Dologi kiadások	1 263
			4				Pénzeszközátadás, egyéb támogatás	3
		2				Felújítás		138
		3				Felhalmozási kiadások		102
			1				Egyéb intézményi beruházások	102
3				Országos Orvosszakértői Intézet				548
		1				Működési költségvetés		547
			1				Személyi juttatások	342
			2				Társadalombiztosítási járulék	150
			3				Dologi kiadások	55
		2				Felújítások		1
9				Központosított előirányzatok				1 934
	1				Központosított intézményi előirányzatok			1 027
		1				Működési költségvetés		1 027
			1				Személyi juttatások	704
			2				Társadalombiztosítási járulék	291
			3				Dologi kiadások	32
	2				Egészségbiztosítási célfeladatok			907
		1				Informatikai fejlesztések		500
		2				Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások		407
Egészségbiztosítási Alap működési kiadásai összesen:								11 655

6. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A társadalombiztosítási alrendszer 1995. évi összevont költségvetési mérlege

Millió forintban

Megnevezés	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek (rendszeres)	768 284
– munkáltatói járulékbefizetés	608 486
– munkanélküli ellátás után fizetett járulék	17 977
– egyéni járulékbefizetés	135 669
– munkanélküli járadék(segély) után fizetett nyugdíjjárulék	2 700
– egyes szociális ellátások után fizetett járulék	1 660
– baleseti járulék	1 792
2. Kintlévőség behajtásából eredő járulékbevétel	35 400
3. A központi költségvetés által fizetett járulék	10 400
4. Járulékbevételek összesen (1—3. pont összesen)	814 084
5. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel	2 500
6. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	24 818
– megtérítések az Egészségbiztosítási Alap részére	2 800
– késedelmi pótlék, rendbírság	21 379
– egyéb bevételek	639
7. Kamat- és egyéb hozambevételek	3 250
8. Befektetések hozama tartalékának bevonása	4 171
9. Befektetett eszközök (tárgyi eszközök, pénzügyi befektetések) értékesítése	335
10. Lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztése	1 300
11. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel	500
12. Működési célú bevételek	1 660
Bevételek összesen:	852 618

KIADÁSOK
1. Nyugellátás	513 316
– nyugdíjbiztosítási ágba tartozó ellátások
ebből: átmenetileg nyugdíjbiztosítás által finanszírozott	443 700
– egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások	69 616
2. Anyasági ellátások	10 200
– terhességi-gyermekágyi segély	10 200
3. Táppénz	34 836
4. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás	76 002
– gyógyszertámogatás	67 702
– vérzékenység kezelése	800
– gyógyászati segédeszköz támogatás	7 500
5. Gyógyító-megelőző ellátások	192 300
6. Gyógyászati szolgáltatások	760
– gyógyfürdő-szolgáltatás	600
– anyatejellátás	160
7. Egyéb ellátások	3 000
– utazási költségtérítés	1 350
– betegséggel kapcsolatos segélyek	750
– kártérítési járadék	900
8. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	450
9. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások (posta stb.)	2 283
10. Működésre fordított kiadások	16 383
11. Behajtás, illetve az ellenőrzési tevékenység ösztönzése	440
12. Informatikai fejlesztés	1 058
13. Világbanki program hazai költsége	557
14. 1995. évi beruházások költsége	940
15. Kamat- és egyéb hozambevételekkel, valamint értékpapír-kibocsátásokkal és vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások	93
Kiadások összesen:	852 618
EGYENLEG:	0

7. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai

Millió forintban

Megnevezés	1995. évi előirányzat

BEVÉTELEK

I. A nyugdíjbiztosítás által folyósított (a finanszírozási körbe nem tartozó) ellátások kiadásainak megtérítései	70 370
Tárgyévi kiadások megtérítései	70 370
1. Központi költségvetésből	48 770
2. Foglalkoztatási Alapból	10 500
3. Szolidaritási Alapból	5 000
4. Állami Vagyonügynökségtől	100
5. Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivataltól	2 500
6. Hadirokkantak Közalapítványa	3 500

II. Az egészségbiztosítás által folyósított (a finanszírozási körbe nem tartozó) ellátások kiadásainak megtérítései	136 340
Tárgyévi kiadások megtérítései	136 340
1. Központi költségvetésből	135 340
2. Helyi önkormányzatok általi közgyógyellátási kiadások megtérítése	1 000

III. A társadalombiztosítás által folyósított, nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásainak megtérítései összesen	206 710

KIADÁSOK

I. A nyugdíjbiztosítás által folyósított (a finanszírozási körbe nem tartozó) ellátások kiadásai	70 370
1. Központi költségvetésből finanszírozottak	48 770
– politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítések és egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről	5 220
– kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok	200
– tudományos fokozat után járó kiegészítő nyugellátások	90
– nemzeti gondozotti ellátások	720
– bányásznyugdíj	1 400
– szénjárandóság pénzbeli megváltása	1 200
– lakbérhozzájárulás és -támogatás	300
– vakok személyi járadéka	2 200
– rokkantsági járadék	1 600
– egészségkárosodási járadék	500
– katonai családi segély	200
– megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok	21 100
– cukorbetegek támogatása	100
– házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz	5 700
– mezőgazdasági járadékok	5 900
– energia-áremelés részbeni kompenzálása	2 340
2. Munkáltatói befizetésből, illetve Foglalkoztatási Alapból finanszírozott
– foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíj	10 500
3. Szolidaritási Alapból finanszírozott
– előnyugdíj	5 000
4. Állami Vagyonügynökség által finanszírozott
– életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján	100
5. Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által finanszírozott
– életjáradék személyi kárpótlás alapján	2 500
6. Hadirokkantak Közalapítványa által finanszírozott
– hadigondozotti ellátások	3 500

II. Az egészségbiztosítás által folyósított (a finanszírozási körbe nem tartozó) ellátások kiadásai	136 340
1. Központi költségvetésből	135 340
– családi pótlék	98 000
– várandóssági pótlék	1 500
– gyermekgondozási segély	9 550
– gyermekgondozási díj	17 900
– megváltozott munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése	700
– közgyógyellátás^∗	6 000
– energia-áremelés részbeni kompenzálása	1 690
2. Helyi önkormányzatok általi közgyógyellátási kiadások megtérítése	1 000

III. A társadalombiztosítás által folyósított, nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásai összesen	206 710

∗ Teljesítését módosítja a helyi önkormányzatok térítése.

8. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

Millió forintban

Sor- szám	Megnevezés		Tartalékok
Sor- szám	Megnevezés	likviditási tartalék	befektetések hozama tartalék	tartósan befektetett eszközök

1.	1992. év végi – a kiadási többlet hatását nem tartalmazó – állapot	10 993	4 735	15 485
2.	Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben*	–9 617	–	–
3.	1993. évi induló állapot	1 376	4 735	15 485
4.	A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása	1 403	–	–
5.	1993. évi hiány finanszírozására kibocsátott kötvény	5 000	–	–
6.	1993. évi hiány	–7 402	–	–
7.	1993. év végi állapot a hiány rendezését megelőzően**	377	4 136	13 606
8.	1993. évi állami garancia (átutalása megtörtént)	2 053	–	–
9.	1993. évi hiány kötvénnyel nem finanszírozott részének állami megtérítése	350
10.	A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása	4 700	–	–
11.	1992. évi hiányt finanszírozó kötvény kibocsátásából származó bevétel 1994-ben	4 455	–	–
12.	1993. évi likviditási tartalék visszapótlása, MÁV	1 148	–	–
13.	1993. évi likviditási tartalék visszapótlása, állami	1 070	–	–
14.	Épületberuházás, ingatlanvásárlás	0	–500	500
15.	Állami ingyenes vagyonjuttatás keretében átvett ingatlan	0	–	185
16.	1994. évi költségvetési hiány (előzetes)***	–22 700	–	–
17.	1994. évi zárás utáni állapot****	–8 548	3 636	14 091

* Az 1992. évi kiadási többlet fedezetét képező államkötvény-kibocsátás ellenében befolyó összeggel a likviditási tartalék visszapótlásra kerül. E művelet hatását, valamint a likviditási tartalék 1991. évi visszapótlásra vonatkozó további kötvénykibocsátás összegét (822 millió Ft) a táblázat külön soron tartalmazza.

** Az 1993. évi kiadási többlet hatását, illetve a kiadási többlet fedezetével kapcsolatos műveletek hatását a táblázat 8., 9. sorai tartalmazzák.

*** Az 1994. évi zárás előzetes adatai szerint (2 Mrd Ft hibahatár mellett).

**** A 10. soron a 3600 millió forint előirányzattal szemben mintegy 4700 millió forint teljesüléssel számol. A tartósan befektetett eszközök értékvesztését a Lupis-követelés várható leértékelése okozza.

Az Alap 1995. évi kiadási főösszege 6%-ának megfelelő likviditási tartalék 30,2 Mrd Ft lenne.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi összevont pénzforgalma alapján december 31-én az Ellátásmegelőlegezési számlát 14,7 Mrd Ft erejéig vette igénybe.

9. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

Millió forintban

Megnevezés	1.	2.	3.	4.	5.	6.
Megnevezés	Tartósan befektetett eszközök	Befektetések hozama tartalék	1–2. oszlopok összesen	Visszteher- mentesen átvett vagyon	3–4. oszlopok összesen	Likviditási tartalék

I. A tartalékok 1993. évi záró állománya	1 512	460	1 972	375	2 347	–24 782
II. A tartalékok 1994. évi megosztása
1. A tartalékok 1994. évi nyitó állománya	1 512	460	1 972	375	2 347	–24 782
2. Állományváltozás a naturális vagyonmegosztással	105	–125	–20*	–	–20	–
3. 1994. január 1-jei naturálisan tulajdonolt tartalékok	1 617	335	1 952	375	2 327	–24 782
III. A tartalékok 1994. évi záró állománya**	1 298	535	1 833	651	2 484	–36 196
IV. A tartalékok 1995. évi nyitó állománya	1 298	535	1 833	651	2 484	–36 196

_______

* Az egyes vagyonelemek biztosítási ágakhoz sorolásánál a Lupis Brókerház Rt. által forgalmazott államkötvények a várható értékvesztésre tekintettel alacsonyabb (200 millió Ft) értékűnek minősültek. Az egészségbiztosítási ághoz sorolt vagyonelemek összértéke a megosztás alapjául így megállapított vagyonösszeg 10%-a, a megosztás előttinél 20 millió forinttal alacsonyabb összeg.

** Az 1994. évi záróállománynál és az ezzel azonos 1995. évi nyitó állománynál előzetes tényadatok szerepelnek. Az 1994. évi záróállomány pontos értékét és az azt meghatározó folyamatokat az 1994. évi zárszámadás mutatja részletesen be.

A törvényt az Országgyűlés az 1995. június 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. július 14. A költségvetés végrehajtásáról lásd az 1996: CX. törvényt.

Az 1991: LXXXIV. törvényt utóbb az 1998: XXXIX. törvény 12. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte, 10. §-ával pedig megszüntette az Egészségbiztosítási Önkormányzatot és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot.

Az 1975: II. törvényt utóbb hatályon kívül helyezte az 1997: LXXX. törvény.

⁴

A 9. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

⁵

A 10. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

⁶

A 11. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

⁷

A 12. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

⁸

A 13. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

⁹

A 14. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 15. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 16. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹²

A 17. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹³

A 18. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 19. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 20. §-t az 1997: LXXXIII. törvény 83. §-ának (4) bekezdése 1998. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 89/1990. (V. 1.) MT rendeletet utóbb hatályon kívül helyezte a 195/1997. (XI. 8.) Korm. rendelet.

¹⁷

A 25. § (2) bekezdését az 1996: CXXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁸

Végrehajtására lásd a 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendeletet és a 170/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletet.

¹⁹

Végrehajtására lásd a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendeletet.

²⁰

A 25. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 173. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kvíül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek