Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

81/1995. (XII. 21.) AB határozat

81/1995. (XII. 21.) AB határozat1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

1995.12.21.

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. § (11) bekezdése alkotmányellenes, ezért a rendelkezést e határozat közzététele napjával megsemmisíti.

Az 1975. évi II. törvény 103/A. § (15) bekezdése és 119/A. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az Alkotmánybíróság eljárását megszünteti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybíróság egyesített eljárásban bírálta el azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/A. § (11) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik.

1. Az egyik indítványozó a társasházi közös képviselő vagy intéző bizottsági tag részére kifizetett tiszteletdíjra tekintettel előírt járulékfizetési kötelezettséget tartja alkotmánysértőnek.
Indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a helyi, települési önkormányzat képviselőjének, választott tisztségviselőjének fizetett tiszteletdíjhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség megsemmisítése iránt.
További indítvány sérelmezi a társadalmi szervezet választott tisztségviselőinek juttatott tiszteletdíj után fizetendő járulék alkotmányellenességét.
Az indítványok mindegyike azért tekinti alkotmánysértőnek a támadott rendelkezést, mert álláspontjuk szerint a járulékfizetési kötelezettség előírását nem ellentételezi társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság.
Az indítványozók álláspontja szerint a T. 103/A. § (11) bekezdése az Alkotmány 70/E. §-ának rendelkezéseit sérti.

2. A T. 119/A. § (4) bekezdésének a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 90. §-ával megállapított rendelkezését, valamint a T. 103/A. § (15) bekezdését is alkotmányellenesnek tartja az egyik indítvány. Arra hivatkozik, hogy az említett rendelkezések olyan terheket rónak a járulékfizetésre kötelezett személyekre, amelyeket nem ellensúlyoz megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz való jogosultság.

II.

Az indítványok részben megalapozottak.
,,Az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház közösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szervezet — ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot — a választott tisztségviselőinek, továbbá a helyi (települési) önkormányzat a választott képviselőnek (tisztségviselőnek) és a társadalmi megbízatású polgármesternek az e tisztséggel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott díjazás (tiszteletdíj) után negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.''
A T. egyéb szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján az idézett rendelkezésben meghatározott személyi kör valamely társadalombiztosítási ellátásra az ott meghatározott jogviszonyok alapján szerezne jogot. Az említett tisztségviselők tekintetében a társadalombiztosítási jogviszony biztosítási eleme teljesen hiányzik. A járulékfizetési kötelezettséggel szemben nem áll fenn közvetlen jogosultság valamely társadalombiztosítási szolgáltatás igénybe vételére.
Az Alkotmánybíróság utal a 45/1995. (VI. 30.) AB határozata indokolásában kifejtettekre. Idézett határozatában az Alkotmánybíróság a szerzői díjban részesülők tekintetében fejtette ki, hogy
,,A T. 103/A. § (15) bekezdése hatókörében a biztosítási elem teljesen, a (16) bekezdésnél részben hiányzik. Ebben a körben ez a »társadalombiztosítási járulék« címén előírt kötelezettség tehát a társadalombiztosításon kívül esik, ahhoz nem kapcsolódik a munkáltató (foglalkoztató) érdekeltsége, és nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást sem.
A T. 103/A. § (15) és (16) bekezdése tehát nem a biztosítottsághoz és ezen keresztül az ellátottság elvi lehetőségéhez, hanem valamely szerződés- és szolgáltatás típushoz köt törvényben elrendelt, a fizetésre kötelezett vagyoni jogait terhelő egyoldalú, bár a társadalombiztosítás javára szóló, de érdekeltség, ellenszolgáltatás és értékgarancia érvényesülése nélküli fizetési kötelezettséget.
Az ilyen fizetési kötelezettség a tulajdonhoz való jogot aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alapvető jog vagy kötelesség érvényesülése érdekében történnék. A korlátozás az Alkotmány 13. §-ába ütközik és ezért a Gst. 87. §-a alkotmányellenes, mégpedig T. 103/A. § (15) bekezdésére vonatkozó részében teljes egészében, (16) bekezdése tekintetében pedig abban a részében, amelyben anélkül állapít meg a fentiek szerinti fizetési kötelezettséget, hogy a díjazásban részesülő személyre a biztosítás kiterjedne.''
Az idézett határozatban hasonló alkotmányossági problémát bírált el az Alkotmánybíróság. Az ott kifejtett indokokra is utalva megállapítható, hogy a T. 103/A. § (11) bekezdése az Alkotmány 13. §-ának sérelmével a tulajdonhoz való jogot aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alapvető jog vagy kötelesség érvényesülése érdekében elkerülhetetlenül szükséges lenne.
Szoros összefüggés folytán a T. 103/A. § (11) bekezdésének egészére kiterjesztett alkotmányossági vizsgálat eredményeként kimutatható, hogy az alkotmányellenesség megállapításának indokai a támadott rendelkezésben megjelölt valamennyi személyi kör tekintetében egyaránt fennállnak, ezért az Alkotmánybíróság a T. 103/A. § (11) bekezdését — az Abtv. 40. §-ának és 43. § (1) bekezdésének alkalmazásával — határozatának közzététele napjával megsemmisítette.

2. A T. 103/A. §-ának a Gst. 87. §-ában megállapított (15) bekezdését, valamint a T. 119/A. § (4) bekezdésének a Gst. 90. §-ával megállapított rendelkezését a 45/1995. (VI. 30.) AB határozat — a Gst. hatálybalépésének napjával — megsemmisítette.
Mivel a T. 103/A. § (15) bekezdése és 119/A. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában az Alkotmánybíróság külön eljárásban már határozatot hozott, az indítványt újólag érdemben nem kellett megvizsgálnia. Ezért az eljárást megszüntette.

Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1080/B/1994/11.
1

A 23/1996. ( VI. 25.) AB végzés a határozat rendelkező részének második bekezdését és indokolása II. 2. pontjának második bekezdését kijavította. A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére