7/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás

1. § Az utasítás hatálya a polgári, a munkaügyi, a közigazgatási peres és a cégbírósági, valamint egyéb nemperes eljárásban – a jogszabályok által meghatározott körben – történő ügyészi közreműködésre terjed ki.

2. § (1) A magánjogi tevékenységet az a főügyészség, illetve az a helyi (városi, kerületi) ügyészség látja el, amelyik az illetékes bíróság területén működik.

(2) A Legfőbb Ügyészség bármely bíróságnál, a megyei (fővárosi) főügyészség (a továbbiakban: főügyészség) pedig a főügyészség illetékességi területén lévő bármely városi (kerületi) bíróságnál eljárhat.

(3) A megyei (fővárosi) főügyész (a továbbiakban: főügyész) úgy is rendelkezhet, hogy a területén működő bármely városi (kerületi) bíróságnál részben vagy egészben a főügyészség látja el a magánjogi tevékenységet. Az ilyen rendelkezés a felek, a külső szervek irányában nem érinti a helyi ügyészség hatáskörét és illetékességét.

3. § (1) Ha a magánjogi tevékenység során az illetékességi területen kívüli személyes ügyészi eljárás szüksége merül fel (pl. személyes meghallgatás, szemle, betekintés cégbírósági iratokba, stb.), az iránt az illetékes ügyészséghez kell megkeresést intézni. Halasztást nem tűrő esetben a szükséges eljárást az illetékességi területen kívül is teljesíteni lehet, de erről az illetékes ügyészséget értesíteni kell.

(2) Ha a bíróság olyan ügyet, melyben az ügyész részt vesz, más bírósághoz tesz át, a további részvételre az utóbbi bíróság előtt eljáró ügyész (2. §) illetékes.

(3) Az eljárásban fellépő ügyész a perben félként résztvevő jogi személlyel közvetlenül tarthat kapcsolatot akkor is, ha annak, vagy a képviseletére jogosult szervnek, illetőleg a jogi képviselőjének a székhelye kívül esik az ügyészség illetékességi területén. Ez a rendelkezés olyan esetben is alkalmazható, ha saját kezdeményezésű intézkedés (pl. figyelemfelhívás a keresetindítás lehetőségére, keresetindítás, cégtörvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, cégtörlési eljárás kezdeményezése) válik szükségessé.

4. § (1) A magánjogi tevékenységből ki van zárva:

(2) Az ügyész köteles az ügyészség vezetőjének, ez utóbbi pedig a felettes ügyészségnek jelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a fél hivatkozik. A bejelentés elmulasztásáért, vagy a késedelmes bejelentésért az ügyészt fegyelmi felelősség terheli. Az eljárásból kizárt ügyész helyett az ügyészség vezetője másik ügyészt, ügyészi szerv kizárása esetén pedig a felettes ügyészség másik ügyészi szervet jelöl ki.

5. § (1) Az ügyész a vonatkozó polgári ügy iratait akkor tekintse meg, ha részvételre jogosult (Utasítás 7. §-a), ha a bíróság érdemi határozatát vele jogszabály rendelkezése alapján bármely módon közölni kell, illetőleg, ha jogszabály rendelkezése alapján fellebbezési jog illeti meg (Pp. 119. §).

(2) A megtekintett iratok lényeges adatairól hivatalos feljegyzést kell készíteni és a házi iratokhoz kell csatolni. A feljegyzés mellőzhető, ha az adatokat tartalmazó iratokról fénymásolat készíthető.

6. § Az ügyész a magánjogi tevékenysége során:

7. § Az ügyész a perben

8. § (1) Az ügyész keresetet indíthat, ha jogszabály erre kizárólag, vagy más jogosult mellett feljogosítja.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltétel hiányában akkor lehet helye ügyészi keresetindításnak, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes [Pp. 2. § (2) bekezdés, Ütv. 10. § (2) bekezdés b) pont].

(3) Természetes személy javára akkor indokolt a keresetindítás, ha személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani, vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. Az ügyész az eset összes körülményeit és a helyi viszonyokat is mérlegelve bírálja el, hogy a keresetindítás törvényi feltétele megvan-e. A keresetindítás okait az ügyészségi házi iratoknál fel kell jegyezni.

9. § (1) Szerződés semmisségének megállapítása iránt az ügyész a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indíthat keresetet. (Ptké. 36/A. §).

(2) A keresetindítás alapjául a társadalom egészének vagy csoportjának sérelme szolgálhat. E körben értékelni kell a jogsértés súlyát, jellegét, vagyoni és nem vagyoni következményeit.

(3) Nem akadálya a keresetindításnak a jogellenes szerződésben kikötött szolgáltatások és ellenszolgáltatások időközbeni teljesítése, valamint az sem, hogy a szerződő felek érdeksérelme nem állapítható meg.

(4) Nem indokolt a keresetindítás, ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása más közérdeknek a szerződéssel okozott sérelemnél aránytalanul nagyobb sérelmét idézheti elő.

10. § (1) Az ügyész a Ptk. 237. § (4) bekezdése, valamint 361. § (3) bekezdése alapján keresetet indíthat az állam javára marasztalás iránt.

(2) Keresetindításra akkor kerülhet sor, ha az ügyész olyan ügyről szerez tudomást, amelyben az állam javára marasztalás törvényi feltételei megvannak, de a felek bírósági eljárást nem kezdeményeztek, vagy ha az ügyben a bíróság eljárt ugyan, de az állam javára marasztalás iránti ügyészi indítványra bármely okból nem került sor. A keresetindítást megelőzően gondosan mérlegelni kell, hogy az ügy jellegére, társadalmi összefüggéseire, a jogsértő magatartás felróhatóságának súlyára, valamint a jogsértő személyi és vagyoni viszonyaira tekintettel indokolt-e a keresetindítás.

11. § (1) Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet [Pp. 2. § (2) bekezdés], továbbá a keresetindítási jognak az anyagi jogszabályokban meghatározott korlátaira is figyelemmel kell lennie.

(2) Nem indítható kereset olyan esetben, amikor az igény egyszerűbb, illetőleg rövidebb időtartamú eljárás (pl. Pp. 313. §) útján érvényesíthető.

12. § (1) Keresetindítás előtt az ügyész összegyűjti és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során lehetőség szerint meghallgatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy (pl. alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet, stb.) képviselőjét, illetőleg jogi képviselőjét, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Ez az előkészítő eljárás azonban nem jelenthet bizonyítási eljárást a bíróság eljárása helyett, ezért az előkészítés során tanúkihallgatásra nem kerülhet sor. A keresetindítás célszerű előkészítésével kapcsolatos költséget az ügyész a keresetében érvényesíti.

(2) Keresetindítást megelőzően a kötelezettet, illetve alperest – az állam javára marasztalás iránti ügyészi kereset (Utasítás 10. §) kivételével – fel kell hívni a teljesítésre.

(3) Ha az ügyész más szakágtól értesül arról, hogy a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes, és ebből eredően igényét bírósági úton még nem érvényesítette, a jogosultat tájékoztatja az igény érvényesítésének ügyészi keresettel történő lehetőségéről. A jogosult ügyészi intézkedés iránti kérelme esetén pedig elbírálja, hogy az ügyészi keresetindításnak a törvényben, illetőleg az Utasítás 8. §-ában foglalt feltételei megvannak-e.

13. § (1) Az ügyészi keresetlevél benyújtására, alaki és tartalmi kellékeire a Pp. szabályai irányadók (Pp. 93. § 121–123. §). A keresetlevélben felperesként az illetékes ügyészséget kell megjelölni és fel kell tüntetni az anyagi jogosultat [Pp. 64. § (3) bekezdés].

(2) A Pp. 2. § (2) bekezdésén alapuló keresetindítás esetén a keresetlevélben elő kell adni az ügyészi jogosultság törvényi előfeltételeinek fennállását igazoló körülményeket.

(3) A per első tárgyalása esetleges elmulasztása következményeinek elhárítása céljából a keresetlevélben kérni kell, hogy a bíróság a tárgyalást a felperes távollétében is tartsa meg [Pp. 136. § (1) bekezdés].

(4) A keresetlevélhez minden esetben csatolni kell a szükséges okiratokat [Pp. 121. § (2) bekezdés], így különösen a keresetindítást megelőző ügyészi intézkedésekre (pl. működés törvényességének helyreállítása érdekében tett intézkedésekre, ügyészi óvás elutasítására) vonatkozó okiratokat.

14. § Ha a keresetet a Pp. vagy külön törvény alapján az ügyész ellen indítják meg, az esetleges mulasztás következményeinek megelőzése érdekében [Pp. 136. § (2) bekezdés] már a kitűzött tárgyalási határnap előtt írásban nyilatkozni kell a keresetre, előadva a védekezés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, jogszabályra – és esetlegesen bírói gyakorlatra – történő hivatkozással. Nem ellenezheti az ügyész a kereseti kérelem teljesítését, ha annak jogosságáról – jogalapjáról és összegszerűségéről – meggyőződött.

15. § (1) Az ügyész jogosult a polgári perben, annak bármely szakában fellépni, ha a perbeli részvételét megalapozó [Utasítás 8. § (2) és (3) bekezdés szerinti] körülmények a per folyamán állnak be [Pp. 2. § (3) bekezdés].

(2) Ha a fellépés törvényes feltételeinek fennállásáról a bíróság értesíti az ügyészt [Pp. 3. § (4) bekezdés], az ügyész a fellépést csak kivételesen és kellően indokolt esetben mellőzze.

(3) Más szerv megkeresése, illetőleg a fél kérelme alapján fellépésre csak az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén kerülhet sor.

16. § (1) A perbeli fellépést az ügyész általában írásban jelenti be a perbíróságnak. A beadvány tartalmára és példányszámára a Pp. 93. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A fellépés bejelentésével egyidejűleg – ha ezt a per adatai lehetővé teszik – érdemi indítványt is elő kell terjeszteni.

17. § Az ügyész a másodfokú eljárásban akkor léphet fel, ha

18. § (1) Az ügyész a más által indított perbe – amennyiben a per megindítására külön jogszabály alapján jogosult lett volna – a felperes pertársaként perbe léphet [Pp. 64. § (3) bekezdés].

(2) Az ügyész az (1) bekezdés szerinti perbelépés lehetőségéről elsősorban a fél kérelme, illetőleg a bíróság értesítése alapján (Ptké. 32. §) szerez tudomást.

(3) A más által indított perbe való belépésre akkor kerülhet sor, ha az ügy jellege, az érvényesített igény jelentősége indokolja, illetőleg az Utasítás 15. §-a szerinti fellépésre sor kerülhetett volna, azonban a bíróság az ügyészt nem értesítette.

(4) Ha a bíróság az ügyészt a Ptké. 32. §-a alapján értesíti, az ügyész részvételére az (1) bekezdésben írt rendelkezés az irányadó.

(5) Amennyiben ezt a per adatai lehetővé teszik, az érdemi indítványt a perbe való belépés bejelentésével egyidejűleg kell előterjeszteni.

19. § (1) Az ügyésznek az általa indított, valamint abban a perben, amelyben fellépett, vagy a felperes pertársaként perbelépett – elháríthatatlan akadályt kivéve – a tárgyaláson jelen kell lennie. Az eljáró ügyész a tárgyalás megnyitását követően képviseleti jogosultságát ügyészi igazolványával igazolja. Amennyiben a tárgyaláson megjelenni nem tud, bizonyítási és érdemi indítványát, valamint a Pp. által megkívánt hozzájáruló nyilatkozatát írásban is előterjesztheti. Ebben az esetben az Utasítás 16. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A tárgyalás berekesztése előtt a tárgyaláson jelenlévő ügyész érdemi indítványt tesz a per eldöntésére. Indítványában értékeli a bizonyítékokat, hivatkozik az alkalmazandó jogszabályokra, szükség szerint az ítélkezési gyakorlatra, valamint a per eldöntése szempontjából jelentős körülményekre. A tárgyalási jegyzőkönyv másolatát be kell szerezni, ha pedig ez akadályba ütközik, az ellátott tárgyalásról hivatalos feljegyzést kell készíteni.

20. § (1) Az ügyészt abban a perben, amelyet külön jogszabály alapján indít, vagy ellene indítanak, a féllel azonos jogok illetik.

(2) A Pp. 2. § (2) bekezdése alapján indított perben, valamint a perbeli fellépés esetén az ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, azonban egyezséget nem köthet, jogról lemondó, illetve jogot elismerő nyilatkozatot nem tehet.

(3) Az ügyész által indított perben az alperes által támasztott viszontkereset a perben érvényesített igény jogosultja ellen irányulónak minősül. A viszontkereseti kérelem elleni védekezést azonban – ha az a jogosulttól bármely okból nem várható el – az ügyész is előterjesztheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezés megfelelően irányadó az ügyész perbeli fellépése és a Pp. vonatkozó [52. §, 64. § (3) bekezdés] rendelkezéseinek figyelembe vételével az ügyész perbelépése esetén is.

21. § (1) Ha valamely percselekményhez a felek kölcsönös megegyezésére, közös kérelmére vagy az alperes hozzájárulására van szükség [Pp. 137. § (1) bekezdés a) pont, 157. § f) pont, 160. §, stb.], az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát csak közérdekből, vagy más személy törvényes érdekének védelme céljából tagadhatja meg. Ugyanilyen okból emelheti fel a felperes keresetét, illetőleg az alperes viszontkeresetét.

(2) Ha a felek a jogvitát egyezséggel kívánják befejezni, az egyezség jóváhagyását az ügyész csak akkor ellenezheti, ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak. Ennek elbírálásánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy a felek jogaikról, vagy annak egy részéről lemondhatnak az egyezségben.

22. § (1) Ha az ügyész a perben részt vett (Utasítás 7. §) az első fokú bíróság határozata ellen – amennyiben a törvény nem zárja ki – fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) élhet.

(2) Csatlakozó fellebbezésben az ügyész is indítványozhatja a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a fellebbező fél terhére való megváltoztatását.

(3) Az ügyész a határozat ellen törvénysértés, megalapozatlanság esetében, továbbá akkor élhet fellebbezéssel, ha a bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte.

23. § (1) A fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) benyújtására, alaki és tartalmi kellékeire a Pp. szabályai az irányadók (pl. Pp. 93. §, 234. §, 235. §, 244. §). A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, mely ellen a fellebbezés irányul, és elő kell adni, hogy annak megváltoztatását az ügyész mennyiben és milyen okból indítványozza. Ha a határozat megalapozatlan és további bizonyításra van szükség, akkor a határozat egésze ellen kell fellebbezni. Ilyenkor a fellebbezési kérelem a bizonyítás kiegészítésére irányul; az ügyész az ügy érdemére vonatkozó indítványát csak a bizonyítási eljárás befejezését követően terjeszti elő.

(2) Ha a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül is elbírálhatja, de az ügyész megítélése szerint az ügy erre nem alkalmas, a tárgyalás kitűzését is indítványozni kell [Pp. 256/A. § (2) bekezdés]. Ilyen indítványt az ügyész csak alapos okból, a bírósági iratok összességének ismeretében tegyen.

(3) A fellebbezés bejelentésével egyidejűleg annak egy példányát a ügyészségi iratokkal együtt a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez (főügyészséghez, illetőleg Legfőbb Ügyészséghez) kell felterjeszteni. Ha az ügyész a fellebbezési határidő eltelte után észleli, hogy csatlakozó fellebbezés benyújtása indokolt, a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez haladéktalanul (soron kívül) előterjesztést tesz.

24. § (1) Ha az ügyész fellebbezett, a bíróság – a bírósági ügyvitel szabályairól szóló, többször módosított, 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás rendelkezései alapján – az iratokat a másodfokú bíróság szintjén működő ügyészségnek (főügyészségnek, illetőleg Legfőbb Ügyészségnek) küldi meg, mely azokat 15 napon belül a fellebbezési bírósághoz továbbítja, és egyben beadványban nyilatkozik, hogy a fellebbezést fenntartja, vagy visszavonja [Pp. 241. § (1) bekezdés]. Nincs szükség ilyen nyilatkozatra, ha a fellebbezést az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság szintjén működő ügyészség nyújtotta be.

(2) Ha a felettes ügyészség a fellebbezést fenntartja, a fellebbezési kérelmet és az indokolást is megváltoztathatja, az indokolást kiegészítheti, de a fellebbezést az ítéletnek már jogerőre emelkedett részére, vagy rendelkezésére nem terjesztheti ki.

(3) A fellebbezés fenntartásáról, a fellebbezési kérelem, illetve az indokolás megváltoztatásáról, a fellebbezés indokainak kiegészítéséről és az esetleges visszavonás indokairól, továbbá a fellebbezési eljárás eredményéről a fellebbezést bejelentő ügyészséget értesíteni kell.

25. § A fellebbezési eljárásban az Utasítás 19. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyész a tárgyaláson akkor is köteles megjelenni, ha a fellebbezési kérelem a bizonyítás kiegészítésére irányult és az ügy érdemére vonatkozó indítványt a tárgyaláson kell előterjeszteni.

26. § (1) A jogerős ítélet ellen az ügyész, ha az alapeljárásban részt vett – a Pp. 260. §-ában meghatározott okok alapján a 261. § (1) bekezdésében meghatározott idő alatt – perújítási kérelmet terjeszthet elő.

(2) Az eljárásban részt nem vett ügyészt a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság – a felek rendelkezésére álló határidőben – akkor illeti meg, ha a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint [Pp. 2. § (2) bekezdés] megalapozó körülmények fennállnak.

(3) A munkaügyi bíróság jogerős ítélete és a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség elleni ügyészi perújításra [Pp. 359. § (1)–(2) bekezdés] – a munkajogi szabályokból következő eltérések figyelembevételével – az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.

27. § (1) Az ügyész azokban az ügyekben, melyekben félként vett részt, vagy fellépett, a Pp. 270. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt jogerős ítélet és jogerős végzés felülvizsgálatát kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól.

(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje a határozatnak az ügyész részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap.

(3) Az eljárásban félként részt vett ügyész, ha az első fokú határozat elleni fellebbezési jogával nem élt, nem nyújthat be felülvizsgálati kérelmet, ha a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú határozatot helybenhagyta. [Pp. 271. § (1) bekezdés b) pont].

(4) Az ügyész az (1) bekezdésben írt esetekben csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel is élhet. Ennek előterjesztésére a Pp. 274. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 244. § rendelkezései szerint irányadó határidőt a fél felülvizsgálati kérelmének az ügyész részére történt kézbesítésétől kell számítani.

28. § A felülvizsgálati kérelem benyújtására, alaki és tartalmi kellékeire – a Pp. 272. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a Pp. szabályai az irányadók. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálat irányul, és elő kell adni, hogy annak megváltoztatását az ügyész mennyiben és milyen okból indítványozza.

29. § (1) A Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása a Legfőbb Ügyészség határkörébe tartozik.

(2) A megyei (fővárosi) bíróság jogerős határozata elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása a főügyészség hatáskörébe tartozik.

(3) A főügyész a területén működő bármely helyi ügyészséget megbízhatja a bírósági iratoknak az érdemi álláspont kialakításához szükséges vizsgálatával, továbbá a felülvizsgálati kérelem tervezetének elkészítésével. Az illetékes bírósághoz [Pp. 272. § (1) bekezdés] a felülvizsgálati kérelmet ilyen esetben is a főügyészség nyújtja be.

30. § (1) A főügyészség a felülvizsgálati kérelemnek az illetékes bírósághoz való benyújtásával egyidejűleg a felülvizsgálati kérelem egy példányát és a főügyészségi házi iratokat felterjeszti a Legfőbb Ügyészségre.

(2) A Legfőbb Ügyészség nyilatkozik a felülvizsgálati kérelem fenntartásáról vagy visszavonásáról.

(3) A felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni, a jogerős határozatnak meg nem támadott részére kiterjeszteni nem lehet [Pp. 273. § (5) bekezdés].

(4) A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelmet benyújtó főügyészséget értesíti a felülvizsgálati kérelem fenntartásáról, visszavonásáról és annak indokairól, továbbá a felülvizsgálati eljárás eredményéről.

31. § A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelmet elbíráló tárgyalásán a Legfőbb Ügyészség vesz részt.

32. § Az ügyész polgári nemperes eljárásban való részvételének formái:

33. § (1) Az ügyész a nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyeket részére kézbesíteni vagy vele jogszabály alapján közölni kell, fellebbezéssel élhet.

(2) Fellebbezéssel élhet az ügyész akkor is, ha az eljárásban nem vett részt, illetve, ha a határozatot az ügyésszel közölni nem kell, de az ügyészt ez a jog külön jogszabály alapján megilleti.

(3) Az ügyész az (1) bekezdés szerinti esetben a határozatnak vele történt közlésétől számított határidőben, a (2) bekezdés szerinti esetben a felekre irányadó határidőben élhet fellebbezéssel.

34. § A nemperes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a végrehajtási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyész a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen, illetőleg intézkedésének elmulasztása esetén végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Az ügyész a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított egy éven belül bármikor előterjesztheti [Vht. 217. § (1) bekezdés, 223. §].

35. § (1) Az ügyész a nemperes eljárás kezdeményezése, a más által indított nemperes eljárásban való fellépés, a végrehajtási kifogás előterjesztésének szükségességéről elsősorban a jogosult, a fél vagy más érdekelt kérelme alapján szerez tudomást.

(2) Az Utasítás 33. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ügyész a nemperes eljárás iratait rendszeresen tanulmányozza.

36. § Az ügyész nemperes eljárásbeli részvételére egyebekben az Utasításnak a polgári peres eljárásra vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.

37. § A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma, Gazdasági Kollégiuma, Közigazgatási Kollégiuma és Munkaügyi Kollégiuma ülésén és tanácselnöki értekezletén, valamint a Polgári Kollégium konzultatív tanácskozásán, továbbá a megyei bíróság polgári kollégiumi ülésén a meghívott ügyész, illetőleg az általa kijelölt ügyész vesz részt.

38. § (1) Az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmet (megkeresést) a szervezeti és működési szabályzatban, az ügyrendben, illetőleg az ügyviteli utasításban meghatározottak szerint kell elintézni és – ha jogszabály másként nem rendelkezik – harminc napon belül kell érdemben elbírálni. A tényállás tisztázása érdekében az ügyész az Utasítás 12. § (1) bekezdésében meghatározott módon járhat el.

(2) Az ügyészség állásfoglalása (intézkedése, vagy intézkedés mellőzése) ellen irányuló kérelmet a felettes ügyészség bírálja el. A kérelmet az ügyészség – ha álláspontját nem változtatja meg – az ügyészségi iratokkal és szükség esetén a bírósági iratok másolatával vagy kivonatával, továbbá az esetleges egyéb iratokkal a felettes ügyészséghez terjeszti fel, amely a kérelem felől véglegesen dönt. Ha ezt követően a kérelmet megismétlik és az állásfoglalás megváltoztatására nincs szükség, a kérelmet elutasító ügyészség arról értesíti a kérelmezőt, hogy álláspontját fenntartja.

39. § Az ügyész magánjogi tevékenysége során azok ellen, akik a törvényt megsértették, a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kezdeményezheti büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy kártérítési eljárás indítását [Ütv. 26. § (1)–(3) bekezdés].

40. § A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely más ügyészi intézkedés megtételét nem teszi indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét [Ütv. 27. § (3) bekezdés].

42. § A magánjogi tevékenységet a Legfőbb Ügyészségen és a főügyészségeken, továbbá a főügyész által kijelölt nagyobb helyi ügyészségeken – a külön utasítás szerinti szervezeti egységek keretében működő – magánjogi szakelőadók végzik. A szakelőadó más szakágba való beosztásához a Legfőbb Ügyészség Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztályának hozzájárulása szükséges. A többi helyi ügyészségen is arra kell törekedni, hogy a magánjogi tevékenységet ugyanaz az ügyész végezze, és így megfelelő gyakorlatra tehessen szert.

43. § (1) A Legfőbb Ügyészség a főügyészségek magánjogi tevékenységét, a főügyészségek pedig a városi ügyészségek magánjogi tevékenységét szükség szerint, de legalább két évenként megvizsgálják. A vizsgálatról készült jelentést meg kell küldeni a vizsgált ügyészi szerv vezetőjének, aki azt a magánjogi munkát végző ügyészekkel ismerteti.

(2) A Legfőbb Ügyészség, illetve a főügyészségek általános jellegű és konkrét ügyekben adott írásbeli utasítással, a felterjesztett ügyekben az ügyészi munkára tett észrevételekkel és szükség szerint szakinstruálással is segítik az alárendelt ügyészségek magánjogi tevékenységét.

44. § (1) Az érdemi döntés alapjául szolgáló idegen iratok visszaküldése vagy tanulmányozása esetén az iratok tartalmából hivatalos feljegyzést kell készíteni azokról az adatokról, amelyeken az érdemi döntés alapszik, vagy amelyekre az ügyésznek a tárgyaláson szüksége lehet, ha azokat az ügyészségi házi irat nem tartalmazza. Az idegen irat fénymásolatának – az ésszerű takarékosság figyelembevételével történő – elkészítése esetén hivatalos feljegyzés a döntés alapjául szolgáló adatokról nem szükséges.

(2) Nem kell feljegyzést készíteni a fellépés indokairól, ha azokat az írásbeli bejelentés tartalmazza.

(3) A fellebbezés fenntartásának elbírálása során nem kell hivatalos feljegyzést készíteni, ha a megtámadott határozat kiadmánya, vagy annak fénymásolata az ügyészségi házi iratok között van és más adatra a fellebbezési eljárásban nincs szükség; vagy ha a fellebbezést visszavonják és a visszavonás indokáról a fellebbezést bejelentő ügyészséget értesítik.

45. § (1) Ez az utasítás 1996. augusztus hó 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg a 4/1973. Legf. Ü., valamint az 1/1993. Legf. Ü. utasítás hatályát veszti.

Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész