1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról¹

2016.07.16.

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:²

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § (1)³ Magyarországon a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek – a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel – e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

(3)⁴ Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

(4)⁵ A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állásfoglalása az irányadó.

(5)⁶ E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

(6)⁷ Az (5) bekezdéstől eltérően a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózó e törvényt az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha e törvény valamely rendelkezése ezen adózók vonatkozásában kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény valamely rendelkezésének alkalmazására. Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

A társasági adó alanya⁸

2. § (1)⁹ A társasági adó alanya a (2)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott személy.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a)¹⁰ a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

b)¹¹ a szövetkezet,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d)¹² az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),

f)¹³ a vízitársulat,

g)¹⁴ az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

h)¹⁵ a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,

i)¹⁶ az európai területi társulás,

j)¹⁷ az egyéni cég,

k)¹⁸ az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).

(3)¹⁹ Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

(4)²⁰ Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha

a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);

b)²¹

c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).

(5)²² Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.

(6)²³ Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

(7)²⁴

Teljes körű és korlátozott adókötelezettség

3. § (1)²⁵ A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

(2)²⁶ A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Fogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

1.²⁷ azonos vagy hasonló tevékenység: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység;

1/a.²⁸ adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

2.²⁹ adózó: a 2. § (2)–(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;

3.³⁰ azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör;

4. árbevétel:

a)³¹ a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

b)³² hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c)³³ biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,

d)³⁴ befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,

e)³⁵ az a) alpontban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, növelve az e törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,

f)³⁶ a b)–d) alpontokban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel;

4/a.³⁷ behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;

5.³⁸ bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 10 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;

5a.³⁹ bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;

6.⁴⁰ belföld: Magyarország területe, ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is;

7.⁴¹ belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény⁴² szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;

8.⁴³ beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke;

9.⁴⁴ bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés;

9/a.⁴⁵ beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;

10.⁴⁶ célszervezet: miniszter által a teljes adóévre ilyennek kijelölt gazdasági társaság, szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével) és egyes jogi személyek vállalata;

10/a.⁴⁷ bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is;

10/b.⁴⁸ elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;

11.⁴⁹ ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy

a)⁵⁰ valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;

b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;

c)⁵¹ nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;

d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;

e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;

f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik;

g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;

h)⁵² e rendelkezésben foglaltakat – az f) pont szerinti tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével – az adózó köteles bizonyítani;

12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;

13.⁵³ vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;

14.⁵⁴ kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon;

15.⁵⁵ építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;

16.⁵⁶ építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;

16/a.⁵⁷ foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;

16/b.⁵⁸ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

16/c.⁵⁹ felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;

17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselő viseli;

17/a.⁶⁰ induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;

18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

18/a.⁶¹ ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben

1.⁶² a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és

2.⁶³ tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását

azzal, hogy

a) beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-éig rendelkezésre álló beszámolót kell érteni,

b) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat hiányában a 2. pontban szereplő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,

c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását,

d) e rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,

e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben.

18/b.⁶⁴ termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék;

18/c.⁶⁵ termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az a külterületi ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megelőzően került sor;

19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton ,,ipari park'' minősítést kap;⁶⁶

20.⁶⁷ jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint

c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;

21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;

22.⁶⁸

23.⁶⁹ kapcsolt vállalkozás:

a)⁷⁰ az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c)⁷¹ az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d)⁷² a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e)⁷³ az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

f)⁷⁴ az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

23/a.⁷⁵ kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a)⁷⁶ a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

23/b.⁷⁷ kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;

23/c.⁷⁸ kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;

23/d.⁷⁹ kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei alapján megillető támogatás;

23/e.⁸⁰ kutatás-fejlesztési megállapodás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás;

24.⁸¹ mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;

24/a.⁸²

25.⁸³ munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik;

26.⁸⁴ nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;

27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;

28.⁸⁵ önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti célt szolgál;

28/a.⁸⁶ országos érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;

28/b.⁸⁷ osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;

29.⁸⁸ összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és pénzügyi műveletek bevételei, továbbá az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is;

30.⁸⁹

30/a.⁹⁰ szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;

30/b.⁹¹ szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott projekttársaság;

30/c.⁹² szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;

31.⁹³ szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;

31/a.⁹⁴ számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;

31/b.⁹⁵ személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;

31/c.⁹⁶ személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;

32.⁹⁷ saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;

32/a.⁹⁸ társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

33. telephely:

a)⁹⁹ olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,

b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye – ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is – abban az esetben, ha időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek,

c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén,

d)¹⁰⁰ a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,

e)¹⁰¹ a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi – azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él –, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,

f)¹⁰² telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást,

g) nem minősül telephelynek:

1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,

2.¹⁰³ a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése,

3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása,

4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása,

5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el,

h)¹⁰⁴ a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;

34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben¹⁰⁵ meghatározott fogalom;

34/a.¹⁰⁶ üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;

36.¹⁰⁷ új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

37.¹⁰⁸ előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet;

38.¹⁰⁹

39.¹¹⁰ előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele;

40.¹¹¹ egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany.

41.¹¹² látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;

42.¹¹³ látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;

43.¹¹⁴ látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:

a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában – a veterán korosztályokra kiírt versenyrendszer kivételével – részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet, vagy

b) alsóbb bajnoki osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.

Több látvány-csapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén az e törvényben a hivatásos sportszervezetekre előírt rendelkezéseket csak arra a jogi személy szervezeti egységre (szakosztályra) kell alkalmazni, amelyik az a)–b) pont szerinti versenyrendszerek bajnoki osztályaiban részt vesz.

43/a.¹¹⁵ látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül;

44.¹¹⁶ látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;

44/a.¹¹⁷ általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken;

44/b.¹¹⁸ szakképzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;

45.¹¹⁹ termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;

46.¹²⁰ sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják;

47.¹²¹ olimpiai pályázat: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § v) pontjában meghatározott olimpiai pályázat;

48.¹²² olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit társaság: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § w) pontjában meghatározott zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság.

MÁSODIK RÉSZ

A TÁRSASÁGI ADÓ

II. Fejezet

A társasági adókötelezettség

5. § (1)¹²³ Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz.

(2)¹²⁴ A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

(3)¹²⁵ A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy – amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed – az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.

(4)¹²⁶ Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag készített beszámoló alapján adóévenként – a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint – megállapítja a tényleges fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét.

(5)¹²⁷ E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.

(6)¹²⁸ Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.

(7)¹²⁹ Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.

(8)¹³⁰ A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény¹³¹ előírása nem vonatkozik.

(9)¹³² Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik.

A társasági adóalap megállapítása

6. § (1)¹³³ A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2)¹³⁴ A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

(2a)¹³⁵ Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(3)¹³⁶ A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.

(4)¹³⁷ Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

(5)¹³⁸ Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b)¹³⁹ a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6)¹⁴⁰ Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a)¹⁴¹ az előtársasági adóévben .és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

b)¹⁴² ha a 2. § (2) bekezdésének e)–h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c)¹⁴³ ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát,

d)¹⁴⁴ ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.

(7)¹⁴⁵ Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8)¹⁴⁶ A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a)¹⁴⁷

b)¹⁴⁸ a jogelőd tagjánál, részvényesénél az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9)¹⁴⁹ A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b)¹⁵⁰ az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,

c)¹⁵¹ a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.

(10)¹⁵² A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:¹⁵³

a)¹⁵⁴ a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből – a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve – az adózó döntése szerinti összeg,

b)¹⁵⁵ a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg,

c)¹⁵⁶ a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,

cs)¹⁵⁷ a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét;

d)¹⁵⁸ értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)–(15) bekezdésében előírt feltételek –, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,

dz)¹⁵⁹ a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,

dzs)¹⁶⁰ az adózó

a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,

b)¹⁶¹ az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,

e)¹⁶² a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy

ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és

eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,

f)¹⁶³ az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,

g)¹⁶⁴ az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén

1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;

gy)¹⁶⁵ a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)

1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,

h)¹⁶⁶ a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség [ideértve a kivezetett részesedés kapcsán – a kedvezményezett részesedéscsere során – a 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján elszámolt összeget is], ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,

i)¹⁶⁷ az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés¹⁶⁸ alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi,

j)¹⁶⁹ a sikeres szakmai vizsgát tett – az i) pontban említett – szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó, annak költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,

k)–l)¹⁷⁰

ly)¹⁷¹ a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,

m)¹⁷²

n)¹⁷³ a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,

ny)¹⁷⁴

o)¹⁷⁵ a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette,

p)¹⁷⁶ a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,

q)¹⁷⁷ a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,

r)¹⁷⁸ a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről¹⁷⁹ és a társadalombiztosításról¹⁸⁰ szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg,

s)¹⁸¹ a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14), (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,

sz)¹⁸²

t)¹⁸³ a (17)–(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,

ty)¹⁸⁴ a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,

u)¹⁸⁵ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,

v)¹⁸⁶ megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,

w)¹⁸⁷ a (21) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az adózó választása szerint az e törvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg [ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget], azzal, hogy a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell,

x)¹⁸⁸

y)¹⁸⁹ az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál – döntése szerint – a (19)–(20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,

z)¹⁹⁰ a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,

zs)¹⁹¹ az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.

(2)¹⁹² Az adózó az adóévre vonatkozóan választhatja, hogy az (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában foglaltakat kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként elszámolt összeg tekintetében (a más befektetett pénzügyi eszközei és hosszú lejáratú kötelezettségei értékének módosításaként elszámolt összeget figyelmen kívül hagyva) alkalmazza, feltéve, hogy e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának alkalmazása nélkül az adóévre kiszámított adóalapnál.

(3)¹⁹³ Korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső minősül.

(4)¹⁹⁴

(5)¹⁹⁵

(6)¹⁹⁶

(7)¹⁹⁷ Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

(8)¹⁹⁸

(9)¹⁹⁹

(10)²⁰⁰ Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke

a)²⁰¹ a részesedés bekerülési értéke – de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg –, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy – azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni – átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnt meg, illetve csökkent,

b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy – a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint – az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni,

(11)²⁰² Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó

a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

b)²⁰³ nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12)²⁰⁴ Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

(13)²⁰⁵

(14)²⁰⁶ Az adózó az (1) bekezdés s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

(15)²⁰⁷ Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(16)²⁰⁸ Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(17)²⁰⁹ A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.

(18)²¹⁰ Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

(19)²¹¹ Az (1) bekezdés y) pontjában és a 8. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltak alkalmazásakor a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedes jegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megelőző tizenkét hónapban

a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban,

b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként

végezte.

(20)²¹² Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(21)²¹³ Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(22)²¹⁴ A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb

a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét), és

b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét)

arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül).

(23)²¹⁵ A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30 százalékkal növelhető, de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg mértékéig.

(24)²¹⁶ Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.

(25)²¹⁷ Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

a)²¹⁸ kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,

b)²¹⁹ az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)–(15) bekezdésében előírt feltételek – vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,

c)²²⁰ az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,

d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

dzs)²²¹ az adózó

a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,

b)²²² az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,

e) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről²²³, továbbá a társadalombiztosításról szóló²²⁴ törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik,

f)²²⁵ az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott – az adózónak az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;

g)²²⁶

gy)²²⁷ az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,

h)²²⁸ a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

i)²²⁹

j)²³⁰ az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

k)²³¹ a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a nyereség, árfolyamnyereség összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,

l)²³² a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték, valamint a beruházási számlán kimutatott összeg különbözete) azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,

m)²³³ az adózónál

a) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, vagy

b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is),

n)²³⁴ a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség,

o)²³⁵ a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,

p)²³⁶ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,

r)²³⁷ a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,

s)²³⁸ a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény²³⁹ szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,

t)²⁴⁰ a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,

u)²⁴¹ azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud)²⁴² amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban

azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)–ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani,

v)²⁴³ a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybevett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget.

(2)²⁴⁴ Az (1) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazásában szokásos eredménynek

a) részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

b) termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét

kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni.

(3)²⁴⁵

(4)²⁴⁶

(5)²⁴⁷ Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában

a)²⁴⁸ kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, számol el, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, valamint az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,

b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

(6)²⁴⁹ Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

(7)²⁵⁰ Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.

(8)²⁵¹ Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása²⁵²

9. § (1)²⁵³ Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)–(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseire.

(1a)²⁵⁴ Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység.

(1b)²⁵⁵ A köztestület az (1) és az (1a) bekezdésben foglaltakat a működésére irányadó törvényben foglalt eltérések figyelembevételével alkalmazza.

(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt

a)²⁵⁶

b)²⁵⁷ a közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;

c)²⁵⁸ a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j),, n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

d)²⁵⁹ a c) ponttól eltérően az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél a 7. § (1) bekezdés a), b), cs), d), i), j), n), o), r), t), u) és v) pontja, valamint a 7. § (3) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

e)²⁶⁰ a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetnél a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben a szervezet alapítói okiratában, alapszabályában nevesített célszerinti tevékenysége bevételét meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel;

f)²⁶¹ az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.

(3)²⁶² Növelni kell az adózás előtti eredményt

a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

b)²⁶³ a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

ba) teljes összegével az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

bb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó, a c) pont szerinti összeggel növelt bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket,

bc) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket;

c)²⁶⁴ az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel;

d)²⁶⁵ az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel.

(4)²⁶⁶ A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18. és a 28. §-ok,valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(4a)²⁶⁷ Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

(5)²⁶⁸ Az egyházi jogi személy az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel, továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel.

(6)²⁶⁹ A közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület és felsőoktatási intézmény adóalapja az (1)–(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része.

(7)²⁷⁰ A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.

(8)²⁷¹ Az országos érdek-képviseleti szervezet az adóalapot az (1)–(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(9)²⁷² Az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény²⁷³ és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény²⁷⁴ rendelkezéseinek figyelembevételével, az adóalapot az (1)–(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg,

(10)²⁷⁵ Az európai területi társulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az adóalapot az (1)–(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(10a)²⁷⁶ A (8), a (9) és a (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja a (2) bekezdés d) és f) pontja, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendelkezéseket.

(11)²⁷⁷ Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)–(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7–8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.

Az iskolaszövetkezet adóalapja

10. §²⁷⁸ (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)–(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésre – a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2)²⁷⁹ A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.

(3)²⁸⁰ A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.

(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(5)²⁸¹ Az iskolaszövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnak – ha nem minősül iskolaszövetkezetnek – meg kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével.²⁸²

(6)²⁸³ Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004. évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni.

(7)²⁸⁴ Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot – az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.

(8) E § alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is, amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell feltételezni, hogy a tőkeleszállítás – az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig – jegyzett tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt.

A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja

11. §²⁸⁵

Az MRP adóalapja

12. § (1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény,²⁸⁶ valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.

(2)²⁸⁷ Az adózás előtti eredményt csökkenti:

a)²⁸⁸ a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg,

b)²⁸⁹ a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg (a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél ide nem értve az MRP indításával, valamint az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő költségei, ráfordításai fedezetére az alapító által az adóévben átutalt összeget), a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései,

c)²⁹⁰ a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.

(3)²⁹¹ Az adózás előtti eredményt növeli:

a) a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg;

b) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.

(4)²⁹² Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit .

13. §²⁹³

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja²⁹⁴

13/A. §²⁹⁵ (1)²⁹⁶ A közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)–(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(2)²⁹⁷ A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét

a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

b)²⁹⁸ egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,

c)²⁹⁹ a közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével,

d)³⁰⁰ a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(3)³⁰¹ A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást, egyesülést, szétválást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét – az összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.

(4)³⁰² Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét – az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket

a)³⁰³ növelni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,

b)³⁰⁴ csökkenteni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(5)³⁰⁵ Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét – az egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.

(7)³⁰⁶ A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.

(8)³⁰⁷ Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

A külföldi vállalkozó adóalapja

14. §³⁰⁸ (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét:

a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;

b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;

c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka.

(3)³⁰⁹

A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja

14/A. §³¹⁰

A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja és az adó mértéke³¹¹

15. §³¹² (1) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (2)–(5) bekezdésében felsorolt tételekkel módosított pozitív összege.

(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti a 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dz), dzs), g), gy),h), n), p), q), r), ty) és u) pontja, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg.

(3)³¹³ Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j), k), l), m), o), p), r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16. és 28. §-ok rendelkezéseit.

(5) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával a 18. § hatálya alá tartozó ügyletet köt, az adóalap megállapítása során köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(6)³¹⁴ Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalapot társasági adófizetési kötelezettség – a (7)–(9) bekezdés szerinti eltéréssel – nem terheli.

(7) Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli a nyilvántartásából, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás a (6) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adót kétszeres mértékben köteles megállapítani. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság azelőtt kerül ki a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alól, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a szabályozott ingatlanbefektetési társaság) kétszeres mértékben köteles megállapítani a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság által meg nem fizetett adót.

(8) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésükben olyan ellenértéket alkalmaz, amely a 18. § alapján nem tekinthető szokásos piaci árnak, és ennek eredményeképpen a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdés alkalmazásától függetlenül köteles az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete után az adót megállapítani.

(9)³¹⁵ A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja

a) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,

b) a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése

ba) értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és

bb)³¹⁶ nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt árfolyamnyereségére.

Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának
adóalapja és az adó mértéke

15/A. §³¹⁷ (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:

a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,

b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték,

c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,

d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

(5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.

(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

16. § (1)³¹⁸ Az adózó

a)³¹⁹ a 7. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében;

b)³²⁰ a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani;

c) jogutód nélküli megszűnésekor

ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja,

cb) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

cd)³²¹

ce)³²² az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően,

cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül,

cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítja az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összege,

ch)³²³ az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

ci)³²⁴ az adózás előtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tétel,

cj)³²⁵ az adózás előtti eredményt módosítja a (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe,

ck)³²⁶ az adózás előtti eredményt módosítja a 18. § előírása alapján megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor.

(2)³²⁷ Az adózó átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor

a)³²⁸ a jogelődnél – kivéve, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)–(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek – az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket a kiválás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;

b)–c)³²⁹

d)³³⁰ a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)–(11) bekezdésben foglaltakra;

e)³³¹

f)³³² a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd által (kiválás esetén az általa) az átalakulás, egyesülés, szétválás során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;

g)³³³

h)³³⁴

i)³³⁵ a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást, egyesülést, szétválást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg.

(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében

a)–b)³³⁶

c)³³⁷ a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben kimutatott összegével növelnie kell adózás előtti eredményét.

(4)³³⁸ Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint – a külföldre történő székhelyáthelyezést követően – annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az adókötelezettsége megállapításakor – e törvény eltérő rendelkezése kivételével – úgy jár el, mintha a székhelyáthelyezés nem történt volna meg, ideértve a törvény alapelveinek alkalmazását is a székhelyáthelyezést megelőző adózóként, vagy külföldi társasági adó (annak megfelelő adó) alanyaként elszámolt költség, bevétel, adózás előtti eredmény (annak megfelelő) módosítás tekintetében.

(5)³³⁹ Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az egyéni cég – ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába – az egyéni vállalkozónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit.

(6)³⁴⁰ Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában

a) növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett,

b) csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent.

(7)³⁴¹ Jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.

(8)³⁴² Nem minősül megszűnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára történő könyvvezetésre tér át.

(9)³⁴³ Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód – a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül – a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10)³⁴⁴ A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás, egyesülés, szétválás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11)³⁴⁵ A jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(12)³⁴⁶ Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel – adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével.

(13)³⁴⁷ A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (14) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy az átruházó társaság e választását a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(14)³⁴⁸ Az átvevő társaság az eszközátruházást követően az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg. Az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15)³⁴⁹ Ha a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor a (9)–(14) bekezdés előírásait a külföldi illetőségű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.

(16)³⁵⁰ Az egyéni cég

a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott különbözetre – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 19. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,

e) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a 22/A. § (5) bekezdésében előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele időpontjától az alapító egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.

Veszteségelhatárolás

17. § (1)³⁵¹ Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben – a (2)–(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

(2)³⁵² A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(3)³⁵³ Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

(4)³⁵⁴ A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

(5)³⁵⁵ A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)–(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.

(7)³⁵⁶ Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva – az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.

(8)³⁵⁷ A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha

a)³⁵⁸ az átalakulás, egyesülés, szétválás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás, egyesülés, szétválás napját megelőző napon rendelkezett, és

b)³⁵⁹ a jogutód társaság az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

(8a)³⁶⁰ A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

(9)³⁶¹ Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy

b)³⁶² ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és

ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,

bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

(9a)³⁶³ Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

(10)³⁶⁴ A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

(11)³⁶⁵ Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(12)³⁶⁶ Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1)–(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül.

(13)³⁶⁷ A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(14)³⁶⁸ Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

18. § (1)³⁶⁹ Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b)³⁷⁰ növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a)³⁷¹ összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b)³⁷² viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d)³⁷³ ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;

e)³⁷⁴ nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;

f)³⁷⁵ egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)–e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

(3)³⁷⁶ Az (1)–(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia

a) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,

b) az adózónak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz (ideértve a beruházás átadását is) esetében.

(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

(5)³⁷⁷ Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

(6)³⁷⁸ Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)–(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

(7)³⁷⁹ Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

(8)³⁸⁰ Az (1), továbbá az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ide nem értve a (7) bekezdés szerinti ügyletet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

(9)³⁸¹ Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait.

AZ ÉVES BESZÁMOLÓJÁT, A KÖNYVVITELI ZÁRLATÁT AZ IFRS-EK SZERINT ÖSSZEÁLLÍTÓ ADÓZÓRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK³⁸²

II/A. Fejezet³⁸³

18/A. § (1) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó társasági adókötelezettségét e törvény rendelkezései szerint, az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adózó a 6. § (1) bekezdés alkalmazásában adózás előtti eredményként a számvitelről szóló törvény 114/A. § 8. pontja szerinti adózás előtti eredményt veszi figyelembe, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti adózó a társasági adókötelezettségét a folytatódó és a megszűnt tevékenységek figyelembevételével határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó társasági adókötelezettségét a beszámoló, a könyvviteli zárlat funkcionális pénznemben kifejezett adatainak az alapulvételével állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti adózó a funkcionális pénznemben kifejezett adatokat az 5. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával számítja át forintra.

(4) Ahol e törvény bevételként, ráfordításként elszámolt összegekről rendelkezik, ott az (1) bekezdés szerinti adózó értelemszerűen az adózás előtti eredmény javára, terhére elszámolt összegeket veszi figyelembe.

18/B. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:

a) a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege,

b) a 22. § (1) bekezdése, a 22/C. § (2) bekezdése szerint az arra jogosult szervezet részére juttatott támogatás nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege (ide nem értve a kiegészítő támogatás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét),

c) a fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege,

d) a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék csökkenéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembevétele nélkül számított összeg a változás adóévében,

e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi csökkenéseként elszámolt veszteség összege,

f) a (2) bekezdés e) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg,

g) az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele című standard vagy az IAS 41 Mezőgazdaság című standard szerinti mezőgazdasági támogatásoknak az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege, amennyiben a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg más jogszabály a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékét a számvitelről szóló törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként rendeli elszámolni,

h) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:

a) a fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összege,

b) a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék növekedéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembe vétele nélkül számított összeg a változás adóévében,

c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésekor közvetlenül a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség összege,

d) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg,

e) a kamatozó részvényre adóévi kamatráfordításként elszámolt összeg, valamint a visszaváltható részvény és az elsőbbségi részvény alapján fizetendő osztalék kamatráfordításként elszámolt adóévi összege,

f) az (1) bekezdés g) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg,

g) a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponenséhez kapcsolódóan, az adózás előtti eredmény terhére az instrumentum névleges kamatát meghaladóan elszámolt adóévi összeg.

18/C. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:

a) a külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek nem minősülő tulajdonosnak tulajdonosi minőségében az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, juttatással, véglegesen átadott pénzeszközzel, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség összegével, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, beleértve az e juttatásokkal kapcsolatosan fizetendő általános forgalmi adót is, akkor, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a juttatást nem az adózás előtti eredmény terhére számolja el feltéve, hogy a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatásban részesülő a juttatást az adózás előtti eredménye javára bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol,

b) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében az áttérés időpontját magában foglaló adóév (a továbbiakban: áttérés adóéve) első napján fennálló, a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek veszteségjellegű különbözetének összegéből azon résszel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény növekedéseként kerül – vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át, az adózás előtti eredmény csökkenéseként került volna – elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó e törvény más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében az áttérés adóéve első napján fennálló, a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke eltérése és a mérlegtételek közötti átsorolás miatt megjelenő egyedi mérlegtételek nyereségjellegű különbözetének összegéből azon résszel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény csökkentéseként kerül – vagy amennyiben az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át, az adózás előtti eredmény növeléseként került volna – elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó e törvény más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.

(3) A számvitelről szóló törvény 114/D. §-a, valamint a számvitelről szóló törvény 114/E. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetén az adóalapját – az adózás előtti eredménye módosítása révén – az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határozza meg.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés szerinti növelés összege (egyenlege) negatív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó azt az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény csökkentése révén – érvényesíti az adóalapjában. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés szerinti növelés összege (egyenlege) pozitív, akkor azt a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévében egy összegben vagy az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény növelése révén – érvényesíti az adóalapjában.

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a tárgyi eszköz bekerülési értékét a jövőbeni leszerelési költségekre tekintettel megállapított összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(6) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az átértékelési modellben elszámolt tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a valósérték-modellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek bekerülési értékét a valós érték változásaiból fakadó módosítások figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(7) A befektetési célú ingatlanok, a biológiai eszközök és a mezőgazdasági termékek valósérték-modellel történő kimutatása esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét

a) csökkenti a valós érték növekedése miatt az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt összeg,

b) növeli a valós érték csökkenése miatt az adózás előtti eredmény terhére az adóévben elszámolt összeg.

(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó alkalmazhatja a 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket függetlenül attól, hogy az adózás előtti eredmény terhére nem számolt el értékcsökkenést, feltéve hogy a bekerülésiérték-modellben az adott eszközre terv szerinti értékcsökkenést lehetett volna elszámolni.

(9) A 7. § (1) bekezdés d) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, az 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 8. § (1) bekezdés u) pont uc) alpontja alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a forgóeszközök közé való átsorolásnak kell tekinteni az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését.

(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a 4. § 31/a. pontja, valamint az 1. számú és 2. számú melléklet alkalmazása céljából az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

(11) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés cs) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 1. számú melléklet alkalmazásában értelemszerűen terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összegnek és terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegének tekinti az adózás előtti eredményben elszámolt értékvesztést és annak az adózás előtti eredményben elszámolt visszaírását.

(12) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét csökkenti

a) a (13) bekezdés szerinti kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenésével, ha a (13) bekezdés szerinti kötelezettség elszámolásakor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal az adózás előtti eredményét vagy az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttéréskor az adó alapját növelte; és

b) bármely olyan céltartalék összegének a tárgyidőszaki csökkenésével, amelyből származó ráfordítás eszköz bekerülési értékét képezte, ha a céltartalék tárgyidőszaki csökkenése a kötelezettség felmerülése miatt következett be és nem az adott eszköz bekerülési értékének csökkenéseként került elszámolásra.

(13) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét növeli

a) a beruházási szerződésekből várható veszteségekkel;

b) azon munkavállalói juttatások miatt kimutatott kötelezettségekkel (beleértve a rövid és hosszú távú jutalmakat, a végkielégítéseket és a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan (ide nem értve a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított prémiumot, jutalmat és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

c) a 8. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő céltartalékokkal;

d) a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek miatt kimutatott kötelezettségekkel

kapcsolatban az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal.

(14) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés c) pontja, a 7. § (1) bekezdés f) pontja, a 7. § (15) bekezdése, a 7. § (16) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés b) pontja és az 1. számú melléklet 12. pontja alkalmazásában az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét a számvitelről szóló törvény 114/B. § (4) bekezdés e) és h) pontja figyelembevételével határozza meg.

(15) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke adóévi napi átlagos állományát a számvitelről szóló törvény 114/B. §-a megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(16) A 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti növelő tételt figyelembe vevő adózó a 8. § (1) bekezdés j) pontját és a 8. § (5) bekezdését az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamatnak a 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti összeg levonása után fennmaradó részére alkalmazza.

(17) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó e törvény 6. § (5) bekezdése, 7. § (1) bekezdés f) pontja, 7. § (1) bekezdés z) pontja, 7. § (12) bekezdése és 7. § (14) bekezdése alkalmazása során az adózás előtti eredmény (nyereség) helyett a korrigált adózás előtti eredményt (nyereséget) veszi figyelembe.

(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy összegben esedékessé válik.

(19) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a kísérleti fejlesztés aktivált értékének (szellemi terméknek) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés miatti kivezetése esetén, a kivezetett eszközökre tekintettel jogosult a 7. § (1) bekezdés t) pontjában és a 7. § (17)–(18) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket alkalmazni olyan módon, mintha az áttérés nem történt volna meg.

(20) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult csökkenteni a korrigált adózás előtti eredményt a 7. § (1) bekezdés t) pontja és a 7. § (17)–(18) bekezdései alapján a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, vagy az áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékével (szellemi termékkel).

18/D. § (1) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóévéről szóló adóbevallásában meghatározott, az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó társasági adóelőlegének összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó adóelőleget az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adója alapulvételével kell meghatározni (a továbbiakban: adóelőleg-minimum). Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév időtartama nem éri el a 12 hónapot, akkor az adóelőleg-minimum megegyezik az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóéve során esedékessé váló, továbbá az áttérés adóévét követő adóév első hat hónapja során esedékessé váló társasági adóelőlegeinek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti módosítását nem kérheti az adóhatóságtól.

(3) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó áttérés adóévéről szóló adóbevallásában bevallott társasági adóelőlegének összege, annak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, adóhatósági módosítása esetén sem csökkenhet az adóelőleg-minimum összege alá.

(4) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ik napjáig teljesítendő adatszolgáltatásra köteles a várható éves adózás előtti eredményéről, adóalapjáról és fizetendő adójáról.

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérést megelőző adóévről szóló társasági adóbevallásában, a bevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társasági adókötelezettségéről (adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről, adóalap-módosító tételeiről).

(6) A számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) áttérő adózó az áttérés adóévét megelőző adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy – ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles – az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton adatot szolgáltat a 18/C. § (1) bekezdés b) pontja és a 18/C. § (2) bekezdése szerint meghatározott tétel várható összegéről, továbbá az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegéről.

(7) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az áttérés adóévében és az azt követő adóévben fizetendő adója az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adó összege. Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni.

(8) Az adóhatóság a (7) bekezdés hatálya alá eső adózó társasági adóbevallásával egyidejűleg adóévenként előterjesztett kérelme alapján – amennyiben az az adózóra nézve kedvezőbb adókötelezettséget eredményez – a kérelemben megjelölt, a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak, ha az adózó alátámasztja a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított fizetendő adó összegét. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásától függetlenül a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/C. § (4) bekezdése szerint meghatározott egyenleget a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóalapjában érvényesíti.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

III. Fejezet

A társasági adó mértéke

19. §³⁸⁴ (1)³⁸⁵ A társasági adó mértéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19 százaléka.

(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.

(3)–(4)³⁸⁶

Adómentesség

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie

a)³⁸⁷ a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (ide nem értve az országos érdekképviseleti szervezetet), köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)–(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,

b)³⁸⁸

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát,

d)³⁸⁹ a vízitársulatnak az (5) bekezdésben – 2009. július 1-jétől a (6) bekezdésben – foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül,

e)³⁹⁰ a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(2)³⁹¹ A szociális szövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.

(3)³⁹²

(4)³⁹³

(5)³⁹⁴

(6)³⁹⁵ Az (1) bekezdés e) pontja és – 2009. július 1-jétől – a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.

Beruházási adókedvezmények

21. § (1)–(6)³⁹⁶

(7)–(15)³⁹⁷

(16)³⁹⁸

A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények³⁹⁹

22. § (1)⁴⁰⁰ Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére

a) a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében, valamint

b) a (7) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül

megfizeti.

(2)⁴⁰¹ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója (ideértve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál e célra vezetett számlára befizető adózót) az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt a mozgóképszakmai hatóság által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. A támogatási igazolás tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.

(3)⁴⁰² A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 25 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett támogatásra.

(4)⁴⁰³ Az előadó-művészeti szervezet támogatója az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által – a (4a) bekezdésre figyelemmel – kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe.

(4a)⁴⁰⁴ Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan

a) a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások,

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint

c) a 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások

együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.

(5)⁴⁰⁵ Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételére.

(6)⁴⁰⁶ Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – kiszámított értékének legalább 75 százaléka.

(7)⁴⁰⁷ Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.

(8)⁴⁰⁸ A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:

a)⁴⁰⁹ a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén az Mktv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni;

b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.

(9)⁴¹⁰

(10)⁴¹¹

(11)–(13)⁴¹²

(14)⁴¹³ A szövetkezet a Ptk. alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

22/A. §⁴¹⁴ (1)⁴¹⁵ A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

(2)⁴¹⁶ Az adókedvezmény mértéke

a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,

b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.

(3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

(4)⁴¹⁷ Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

(6)⁴¹⁸

Fejlesztési adókedvezmény

22/B. §⁴¹⁹ (1)⁴²⁰ Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,

h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,

j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.

(1a)⁴²¹ Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy

ab) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg; vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.

(2)⁴²² Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

(2a)⁴²³ Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;

b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.

(2b)⁴²⁴ Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter – a az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban – megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.

(3)⁴²⁵ Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt

a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy

b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez.

(4)⁴²⁶ A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(5)⁴²⁷ Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.

(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

(7)⁴²⁸ Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(8)⁴²⁹ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.

(9)⁴³⁰ Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a)⁴³¹ az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 150 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b)⁴³² az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.

(10)⁴³³ Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába kellene sorolni.

(11)⁴³⁴

(12)⁴³⁵

(13)⁴³⁶ Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy

a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;

b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;

c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő – elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;

d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.

(14)⁴³⁷ Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a)⁴³⁸ a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 10 fővel, középvállalkozásnál legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b)⁴³⁹ az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.

(15)⁴⁴⁰ A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(16)⁴⁴¹ Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(17)⁴⁴² Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(18)⁴⁴³ Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre – törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében – a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(19)⁴⁴⁴ A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

(20)⁴⁴⁵ Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.

(21)⁴⁴⁶ Az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben meghatározott adatait.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye⁴⁴⁷

22/C. §⁴⁴⁸ (1)⁴⁴⁹ Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):

a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére

aa) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

ab) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,

ac) az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

ae) képzéssel összefüggő feladatokra,

af)⁴⁵⁰ az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;

b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is – részére

ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

bb)⁴⁵¹ a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,

bc) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,

bd) a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

be) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

bf) képzéssel összefüggő feladatokra;

c)⁴⁵² a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére

ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

cb) a cc) alpontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

cd)⁴⁵³ képzéssel összefüggő feladatokra – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával összhangban képzési támogatásként nyújtható –,

ce)⁴⁵⁴ a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható –;

d) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére

da) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

db) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,

dc) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

dd) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

de) képzéssel összefüggő feladatokra;

df)⁴⁵⁵ versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására.

e)⁴⁵⁶ a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság) részére

ea) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,

eb) képzéssel összefüggő feladatokra.

(2)⁴⁵⁷ Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(2a)⁴⁵⁸ A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.

(3)⁴⁵⁹ Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – jogszabályban meghatározottak szerint –

a)⁴⁶⁰ az (5) bekezdés i) pontja szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja, továbbá a támogatási igazolás kiállítását követően a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint

b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére – a (3d) bekezdés figyelembe vételével – bejelentse.

(3a)⁴⁶¹ Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében

a) az (1) bekezdés a)–d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére,

b)⁴⁶² az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített Magyar Olimpiai Bizottság részére

a támogatás adóévében megfizetni.

(3b)⁴⁶³ Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3a) bekezdésben meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.

(3c)⁴⁶⁴ Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.

(3d)⁴⁶⁵ Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – az állami adóhatóság részére bejelenti.

(3e)⁴⁶⁶ A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.

(3f)⁴⁶⁷ A támogatási igazolás tartalmazza:

a) a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,

b) a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint

c) – jogcímenként – a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát.

(3g)⁴⁶⁸ A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére való jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát nem érinti.

(4)⁴⁶⁹ A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,

a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó igazolt költségeinek 90 százalékát,

b) versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségeinek 90 százalékát,

c) személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,

d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak

da)⁴⁷⁰ általános képzés esetén 50 százalékát, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 70%-os mértékig növelhető,

db) szakképzés esetén 25 százalékát,

e) tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is –

ea) (6) bekezdés ba) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 70,

eb) (6) bekezdés bb) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 50,

ec) (6) bekezdés bc) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 30

százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.

(4a)⁴⁷¹ A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén a (4) bekezdés e) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.

(5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha

a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,

b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,

c)⁴⁷² a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt,

d)⁴⁷³ a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség vagy a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban,

e) a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,

f) működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,

g)⁴⁷⁴ nem áll az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és

h)⁴⁷⁵ a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában – az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legalább 2 éve működik és:

ha) az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében – diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén az országos jelleggel működő diák-, vagy főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken – részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy

hb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást – kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás –, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy az országos jelleggel működő főiskolai-egyetemi sportszövetség által kiírt főiskolai-egyetemi bajnokságban részt vesz,

i)⁴⁷⁶ a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja.

(5a)⁴⁷⁷ Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható,

a) ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert

aa) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogát erre a társaságra 2 éven belül ruházza át,

ab) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre 2 éven belül ruházza át,

ac) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet 2 éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja,

ad) ha a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet az utánpótlás-nevelés területén működő sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással;

ae)⁴⁷⁸ a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül;

b) ha a támogatási igazolás kiállítását megelőző támogatási időszakban a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet az országos sportági szakszövetség által jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkezik.

Az a)–b) pontokban foglalt feltételek fennállását a támogatási igazolás kiállítása során az országos sportági szakszövetség vizsgálja. Amennyiben az a)–b) pontokban foglaltaknak a kérelmező nem felel meg, a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség elutasítja.

(6)⁴⁷⁹ Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy

a) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú, elsődlegesen piaci alapon történő hasznosítását – a b) pontban meghatározott kivétellel és a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – fenntartja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra – a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül – a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,

b)⁴⁸⁰ a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sport események, szabadidősport események és más, közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események lebonyolítása céljából

ba) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 20%-ában és évente legalább 10 nap, vagy

bb) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 16%-ában és évente legalább 8 nap, vagy

bc) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 12%-ában és évente legalább 6 nap

ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja,

c)⁴⁸¹ bérelt vagy más jogcímen használt, nem a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet tulajdonában álló ingatlan esetén a sportcélú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja, azzal, hogy a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által fizetett bérleti, vagy a használatért járó egyéb díj nem lehet alacsonyabb a bérelt vagy más jogcímen használt létesítménynek – ideértve a támogatásból finanszírozott beruházások eredményeként megvalósuló létesítményeket is – a bérleményre vagy más jogcímen történő használatra eső tényleges értékcsökkenési költségei és működési költségei összegének 50%-ánál, figyelembe véve a létesítmény teljes és a hivatásos sportszervezet által ténylegesen igénybe vett kapacitásának arányát.

d)⁴⁸² a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy – az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra – a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül – az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,

e)⁴⁸³ a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy – az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.

(6a)⁴⁸⁴

(6a)⁴⁸⁵ A (6) bekezdés a) és d) pontjában a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás

a) állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanra irányul, vagy

b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.

(6b)⁴⁸⁶ A (6) bekezdés e) pontját a támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi.

(7)⁴⁸⁷ A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási kötelezettségtől – az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül – a sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport-események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása, főiskolai-egyetemi sport események, valamint közösségi célú szabadidős, szórakoztató és kulturális események lebonyolítása céljából a (6) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott mértékeken felül is eltérhet.

(8) A támogatott szervezet az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege Magyar Állam részére történő megfizetése terhével.

(9)⁴⁸⁸ Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.

(9a)⁴⁸⁹ Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.

(10)⁴⁹⁰ Az e § alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény⁴⁹¹ elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel.

(11)⁴⁹² A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.

Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye⁴⁹³

22/D. §⁴⁹⁴ (1) Az adózó az általa az adóévben az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság részére az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke alapján, legfeljebb a (2) bekezdés szerinti támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság által kiállított támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolás tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és az adókedvezményre jogosító támogatás összegét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a támogatást a támogatásra jogosult olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság részére a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül átutalja (teljesítse).

(4) A támogatásra tekintettel az adózó az (1) bekezdés szerinti juttatás adóévének adóalapját a 3. számú melléklet A) rész 17. pontjában és a B) rész 9. pontjában foglaltak figyelembe vételével állapítja meg.

(5) Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság támogatója a támogatás juttatásáért ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(6) Az adózó a támogatás teljesítését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak a támogatási igazolás alapján érvényesíthető adókedvezmény összegét.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai

23. § (1)⁴⁹⁵

(2)⁴⁹⁶ A számított társasági adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.

(3)⁴⁹⁷ A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.

(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

(5)⁴⁹⁸ A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.

(6)⁴⁹⁹ Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.

(7)⁵⁰⁰ Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.

A fizetendő adó

24. §⁵⁰¹ (1)⁵⁰² A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezéseinek figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

(2) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

Rendelkezés az adóról⁵⁰³

24/A. §⁵⁰⁴ (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

(2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó

a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában,

b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában

tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.

(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

a) filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;

b) előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása;

c) látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.

(4)⁵⁰⁵ Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen.

(5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz.

(6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén

a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és

b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és

c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.

(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.

(8) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.

(9)⁵⁰⁶ A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított, a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet által árbevételként elszámolandó értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában.

(10) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

(11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és

a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,

b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül

a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.

(11a)⁵⁰⁷ Amennyiben az adózó (1) bekezdés szerinti felajánlását látvány-csapatsport támogatása céljából, tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímén teszi meg, továbbá az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozottnak minősül, az adóhatóság a (19) vagy a (20) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezet e célra vezetett elkülönített fizetési számlájára teljesíti az átutalást.

(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.

(13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha

a)⁵⁰⁸ a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,

b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,

c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és

d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.

(14)⁵⁰⁹ Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.

(15)⁵¹⁰ Az állami adó- és vámhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.

(16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában.

(17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(18)⁵¹¹ A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezetre vonatkozóan

a) a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások;

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások; és

c) az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett

összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(19)⁵¹² A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20)⁵¹³ A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is –, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, támogatási szerződés keretében a 22/C. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(21)⁵¹⁴ A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki azzal, hogy az adó 24/A. § alapján kedvezményezett célra történő felajánlása esetében az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladhatja meg a százezer forintot. Az igazolást kiállító szervezet az igazolás (19)–(20) bekezdésben meghatározott adatairól adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

(21a)⁵¹⁵ A (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak módosítását vagy visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a részére e bekezdés szerint megküldött igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel.

(22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1)–(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget.

(23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget.

(24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti.

(25)⁵¹⁶ Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. Az állami adó- és vámhatóság a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát a sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja át

(26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet.

(27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg.

(28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10)–(11) bekezdései szerint meghatározott támogatásnak minősül.

Adófelajánlás esetén járó jóváírás⁵¹⁷

24/B. §⁵¹⁸ (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege

a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint

b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

(3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK

IV. Fejezet

A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése

25. §⁵¹⁹

Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai

26. § (1)⁵²⁰ Az adózónak – a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(2)⁵²¹ Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(3)⁵²² Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(4)⁵²³ Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(6)⁵²⁴ Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(7)⁵²⁵ Az adóelőleg a (8)–(9) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

(8)⁵²⁶ A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

(9)⁵²⁷

(10)⁵²⁸ A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

(11)⁵²⁹ Nem kell az (1)–(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

(12)⁵³⁰ A jogi személy és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.

(13)⁵³¹ A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a)⁵³² a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b)⁵³³ a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.

Növekedési adóhitel⁵³⁴

26/A. §⁵³⁵ (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében foglaltaktól függetlenül, ha az adózó

a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és

b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és

c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint

d) az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,

akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában az adóévi adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévben és az adóévet követő két adóévben – az általános szabályoktól eltérően – e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

(2)⁵³⁶ Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget), de legfeljebb az adóelőleg-kiegészítésként megfizetendő összeget nem kell megfizetnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy – ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles – az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.

(4)⁵³⁷ Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó, de legfeljebb az adóévre fizetendő adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.

(5)⁵³⁸ Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 6. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleg és adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan (a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva) veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.

(6)⁵³⁹ Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

(6a)⁵⁴⁰ Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül – ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg – a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében.

(7a)⁵⁴¹ Ugyanazon adóév tekintetében az (1)–(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.

(8)⁵⁴² A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)–(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóelőlegből, adóból érvényesíthető.

(9)⁵⁴³ Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő két adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni.

(10)⁵⁴⁴ A (9) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz vonatkozásában a (8) bekezdés szerint érvényesített összegre jutó adóalapot az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

(11)⁵⁴⁵ A (9) bekezdésben meghatározott beruházás esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelje és azokat az új munkahelyeket, amelyeket a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményénél figyelembe vett az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenntartja. Amennyiben a (9) bekezdés szerint figyelembe vett foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken, az adózó a létszámcsökkenés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban köteles bevallani és e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

(12) A növekedési adóhitelt igénybe vevő azon adózó, amely az adóbevallás megtételét követően alkalmazza a (8) bekezdést, a (4) bekezdés szerint megállapított növekedési adóhitelre jutó adót az adóhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosíthatja.

(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha a nyilatkozat megtételének adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.

HARMADIK RÉSZ

OSZTALÉKADÓ

V. Fejezet

27. §⁵⁴⁶

NEGYEDIK RÉSZ

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE

VI. Fejezet

28. § (1)⁵⁴⁷

(2)⁵⁴⁸ A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a továbbiakban: progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.

(3)⁵⁴⁹ A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetentő), a társasági adónak megfelelő adót.

(4)⁵⁵⁰ A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(5)⁵⁵¹ A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

(6)⁵⁵² A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VII. Fejezet

29. § (1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ta tv.) következő rendelkezéseit változatlan feltételek mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996. december 31-ig megtörtént:

a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)–(5) bekezdése az 1993. évi IC. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével,

b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetén növelni kell az adóalapot a lízingszerződéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás ráfordításként elszámolt összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,

c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,

d) a 19. § (16) bekezdése.

(2) A Ta tv. 6. §-ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3)–(4)⁵⁵³

(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági adóból a következő feltételekkel lehet érvényesíteni:

a)⁵⁵⁴

b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet alkalmazni, figyelemmel az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b) pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának, valamint e törvény 23. §-ának rendelkezéseire,

c)⁵⁵⁵

d) az 1993. évi IC. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és (3) bekezdése alapján a Kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az engedélyben és a 190/1994. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vehető igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.

(6)–(7)⁵⁵⁶

(8)⁵⁵⁷

(9)⁵⁵⁸

(10)⁵⁵⁹

(11)–(12)⁵⁶⁰

(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi évekre utaló rendelkezést tartalmaz, ott ez alatt értelemszerűen a Ta tv. előírásait is érteni kell.

(14)⁵⁶¹

(15)⁵⁶² A 21. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(16)⁵⁶³ Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31-ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, azzal, hogy

a) az 1998. január 1. napjától hatályos előírások választása esetén megelőző adóév árbevételének az adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából,

b) a választásától az 1998. évet követő években nem térhet el.

29/A. §⁵⁶⁴ E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 22. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően benyújtott kérelemre induló, azon filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépését⁵⁶⁵ követően támogatási igazolás kiadására irányuló kérelmet nyújtanak be, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.

(2)⁵⁶⁶ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni.

(3)⁵⁶⁷ A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(4)⁵⁶⁸ A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.

(5)⁵⁶⁹ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/A. § (3)–(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(6)⁵⁷⁰ A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

(7)⁵⁷¹ E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

(8)⁵⁷² E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.

(9)⁵⁷³ E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazandó.

(10)⁵⁷⁴ E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(11)⁵⁷⁵ E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(12)⁵⁷⁶ A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(13)⁵⁷⁷ E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 29/A. § (12) bekezdését a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(14)⁵⁷⁸ Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során választása szerint vagy az e törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 9. §-át és 20. §-át, vagy az e törvény 2015. január 1-jén hatályos 9. §-át, 20. §-át és a 6. számú melléklet A) részét veszi figyelembe.

(15)⁵⁷⁹ E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(16)⁵⁸⁰ E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 22/C. § (3d) bekezdését első alkalommal a 2015–2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.

(17)⁵⁸¹ Az adózó a 2015. adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. § (3d) bekezdése szerinti, a támogatás, kiegészítő támogatás bejelentésére nyitva álló 8 napos határidő elmulasztásával összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények és a 22/C. § szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól.

(18)⁵⁸² E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi II. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 4. § 47. és 48. pontját, 22/D. §-át, 3. számú melléklet A) rész 17. pontját, és B) rész 9. pontját a Módtv2. hatálybalépését⁵⁸³ követően nyújtott támogatásra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adózó naptári évvel azonos, vagy attól eltérő üzleti évet alkalmaz.

(19)⁵⁸⁴ Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság által a 22/D. § szerint kiállított támogatási igazolások 2016-ra és 2017-re vonatkozóan együttesen számított értéke nem haladhatja meg a 19 milliárd forintnak megfelelő értéket.

(20)⁵⁸⁵ E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 22/C. § (4a) bekezdését, valamint 24/A. § (19) és (20) bekezdését első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszaktól kiállított igazolásokkal összefüggésben is alkalmazni kell.

(21)⁵⁸⁶ E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/A. § (11a) bekezdését a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(22)⁵⁸⁷ A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23)⁵⁸⁸ A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016. adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja.

(24)⁵⁸⁹ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított

a) 22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,

b) 22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016–2017-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben

kell alkalmazni.

(25)⁵⁹⁰ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14) bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014–2015-ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni.

(26)⁵⁹¹ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdése ly) pontját, valamint 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazhatja.

(27)⁵⁹² Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt, e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 17. § (14) bekezdését a 2015. adóév vonatkozásában is figyelembe veszi.

(28)⁵⁹³ A 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)–(25) bekezdését, 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kell alkalmazni, figyelemmel a (29)–(30) bekezdésben foglaltakra.

(29)⁵⁹⁴ Azon adózó, amely 2016. június 30-ig a 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján

a) csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy

b) 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,

e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének 2016. június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezményt utoljára a 2021. június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe, figyelemmel a (30) és (31) bekezdésben foglaltakra.

(30)⁵⁹⁵ A (29) bekezdés szerinti adózó a (29) bekezdés szerinti kedvezményt a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószág vagy a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja.

(31)⁵⁹⁶ E törvény 2016. június 30-ig hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető, ha az adózó 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágot szerzett be, amely nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre a kapcsolt vállalkozást az átruházáskor.

(32)⁵⁹⁷ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kizárólag a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.

29/B. §⁵⁹⁸ (1)⁵⁹⁹ A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2)⁶⁰⁰ A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

(3)⁶⁰¹ Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2017. január 1-jét követően felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól.

(4)⁶⁰² Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.

(5)⁶⁰³ A befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)–(4) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

(5a)⁶⁰⁴ A befizetés azon része után, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést a befizetés pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő egyszerű időarányos kamatot érvényesíthet, amelynek összegével csökkentheti a soron következő fizetendő adóját.

(5b)⁶⁰⁵ A pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetendő hitelintézeti különadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a (2)–(5a) bekezdés alapján csökkentésként figyelembe vett összeg az adózó társaságiadó-alapja megállapításakor csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét.

(5c)⁶⁰⁶ Az (1)–(5b) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.

(6)⁶⁰⁷ Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7)⁶⁰⁸

(8)⁶⁰⁹ Az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9)⁶¹⁰ Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el.

29/C. §⁶¹¹ (1) Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény (a továbbiakban e §-ban: 2015. évi CXLV. törvény) 12. § (2) bekezdése és 16. §-a alapján az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt tartozás 50 százaléka (a továbbiakban e §-ban: elengedési kedvezmény összege) csökkenti az adózó által a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó az elengedési kedvezményt a döntése szerinti megosztásban számolhatja el az említett adók csökkentéseként (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen adó csökkentéseként számolja el annak teljes összegét). Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti.

(2) Ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az (1) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény érvényesítheti a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.

(3) Az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)–(2) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a 2016-ban kezdődő adóévet követő adóévekre az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény adókötelezettségét az (1)–(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény külön nyilvántartást vezet.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adózó az adóévi adózás előtti eredményét köteles megnövelni az elengedési kedvezményből az (1)–(4) bekezdés szerinti, a társasági adó csökkentéseként elszámolt rész összegével a beszámítás adóévében.

(6) Az (1) bekezdés szerint elengedett tartozás teljes összegére annuitásos törlesztési ütemezéssel a teljes futamidőre kiszámított, de az elengedés miatt esedékessé már nem váló kamat- és kamatjellegű bevétel 50 százaléka csökkenti az adózó által a 2016. adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adócsökkentés alapjául szolgáló számított, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolható kamat- és kamatjellegű bevétel megállapításánál a fogyasztói tartozásból figyelmen kívül kell hagyni azt a részt, amely már az elengedés napját megelőző napon 90 napon túl késedelmes volt. Az e bekezdés szerinti csökkentés összegét úgy kell meghatározni, mintha a fogyasztó elengedés hiányában a szerződést az elengedés napját megelőző napon hatályos szerződési feltételek (ideértve különösen a kamatlábat) szerint, azonban annuitásos kamatszámítással és a 2015. évi CXLV. törvény 11. § (3) bekezdése alapján meghatározott futamidővel szerződésszerűen teljesítette volna.

(7) A (6) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést, amelynek első napja 2018-ban van.

(8) A 2015. évi CXLV. törvény 12. § (1) bekezdésének és 16. §-ának végrehajtása érdekében az adózó által vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank által a Magyar Nemzeti Banktól – az adózó vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött szerződésben 2015. december 1-ig rögzített feltételekkel – megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az adózónál keletkező veszteségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye terhére elszámolt összegből) az a rész, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást követően előálló, az érintett fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett állománya több mint 2 százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül írásban kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó szerződésmódosítás mellőzését, csökkenti az adózó által az (1) bekezdés szerinti adóévre fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó e csökkentési lehetőséget az említett adók tekintetében a döntése szerinti megosztásban érvényesítheti, vagy dönthet arról is, hogy teljes összegét egyetlen adó tekintetében számolja el. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti. Az érintett fogyasztók meghatározásánál az adóstársakat egy fogyasztónak kell tekinteni.

(9) A (8) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést, amelynek első napja 2018-ban van.

(10) Az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)–(9) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerinti csökkentés adóévi várható összegéről az állami adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon vagy elektronikus úton legkésőbb az adóév március 31-ig – a bejelentés időpontjában ismert információk alapján – adatot szolgáltat, azzal, hogy a pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket érintően az adatszolgáltatásban feltüntetett összeget a ténylegesen érvényesített csökkentés összege nem haladhatja meg.

(11) A 2015. évi CXLV. törvény 12. § (1) bekezdésének és 16. §-ának végrehajtása érdekében az adózó által vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank által a Magyar Nemzeti Banktól – az adózó vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött szerződésben 2015. december 1-ig rögzített feltételekkel – megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az adózónál keletkező nyereségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye javára elszámolt összegből) azt a részt, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást követően előálló, az érintett fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett állománya több mint 2 százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül írásban kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó szerződésmódosítás mellőzését, az adózó az (1) bekezdés szerinti adóévben a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket növelő összegként megállapítja, valamint a fogyasztói visszajelzés törvényben előírt határidejét követő hónapra benyújtott pénzügyi tranzakciós illeték bevallásában bevallja, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizeti.

(12) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31-ig megkötött tartós adományozási szerződés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(13) Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.

29/D. §⁶¹² (1)⁶¹³ Az az adózó, amely az IFRS-eket a 2016. évben kezdődő adóévről készített beszámolójára alkalmazza először, a 18/D. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást külön nyomtatványon, elektronikus úton a számvitelről szóló törvényben meghatározott határidőben teljesíti.

(2)⁶¹⁴

(3)⁶¹⁵ Ha az adózó a 21. § (7), (10)–(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a szerinti adókedvezményre jogosító beruházást megkezdte, akkor 2002. december 31-ig – 2002. december 1-jét követően megkezdett beruházás esetén a beruházás megkezdését követő 45 napon belül – bejelenti a miniszternek a beruházáshoz kapcsolódó, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat. E bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében – törvény az adókedvezmény igénybevételét érintő, nem eljárási jogkövetkezményt is megállapíthat.

(4)⁶¹⁶ Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben meghatározza a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.⁶¹⁷

(5)⁶¹⁸ A 21. § (7), (10)–(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a alapján a 2003-ban kezdődő adóévre érvényesített adókedvezményre törvény – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében – az említett rendelkezésektől eltérő szabályt állapíthat meg.

(6)⁶¹⁹

(7)⁶²⁰

(8)⁶²¹

(9)⁶²² Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhatja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e) pontjának 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit, ha az épületet, építményt 2002. december 31-ig üzembe helyezte.

(10)⁶²³ Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) és t) pontjában, 16. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(11)⁶²⁴ Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

(12)⁶²⁵

(13)⁶²⁶ Az adózó a beruházási adókedvezmény vonatkozásában a statisztikai besorolásra e törvény 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Az adózó az értékcsökkenési leírást – a 29/B. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz üzembe helyezése időpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja.

(14)⁶²⁷ Az adózó a 18. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettséget az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

(15)⁶²⁸

(16)⁶²⁹ A (11) bekezdés alkalmazásakor, amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

29/E. §⁶³⁰ (1)⁶³¹ Az adózó a 21. § (7), (10)–(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.

(2) Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó – e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett – más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összegű (de minimis) támogatást.

(3) A (2) bekezdés szerinti érték az 1997–2005. években használatba vett szabadalom, know-how, licenc, szoftver, alapítás, átszervezés aktivált értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi eszközök, illetve a 2005-ben elszámolt beruházás értéke, továbbá az 1997–2005. években a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összeg (a továbbiakban: közhasznú infrastrukturális beruházás), valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés, a képzési költség és a pénzügyi lízingnek nem minősülő lízing (bérlet) díja – a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint – bejelentett összegben, jelenértéken, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:

a) a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997–2002. közötti időszakra megállapított érték, átutalt összeg 100 százaléka;

b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános és speciális képzésének költségére az 1997–2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;

c) az immateriális javakra az 1997–2005. közötti időszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre megállapított érték 25 százalékának)

ca) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,

cb) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;

d) az a)–c) pontban nem említett eszközre, költségre, ráfordításra az 1997–2005. közötti időszakra megállapított érték

da) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte,

db) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg.

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50 százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből származik az adókedvezmény igénybevételének első adóévében.

(5)⁶³² A (2)–(3) bekezdés szerinti jelenértéket a miniszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani.

(6)⁶³³ Az adózó a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:

a) az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);

b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;

c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.

(7)⁶³⁴ Az adózó az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott tények alapján, a miniszter kéri ki.

(8)⁶³⁵ Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza.

(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet.

(10)⁶³⁶ Az adózó az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. E bejelentés alapján a 21. § rendelkezései szerint igénybe vett adókedvezmény – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/c) pontjában megállapított eljárás szerint – új támogatásnak minősül.

(11) A (3) bekezdésben meghatározott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások értékeként nem vehető figyelembe

a) annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt) értékesít,

b) a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy – az adózó választása szerint – a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett, nyilvántartásba vett immateriális jószág, beruházás értékének 20 százaléka,

c) a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális jószág, tárgyi eszköz.

(12) A híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása szakágazatba sorolt adózó a (3) bekezdés szerinti érték meghatározásakor, a (11) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával – választása szerint – az 1997–2005. évek utolsó napján kimutatott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások bekerülési értékének az előző év utolsó napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét – ha az említett időszakon belül, vagy 2006–2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az előző évhez képest csökken, az azzal csökkentett összeget – veheti figyelembe.

29/F. §⁶³⁷ (1)⁶³⁸

(2) A 2001–2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3) Az adózó a 29/D. § (3) bekezdésének előírása alapján bejelentett adatokat, a törvényi változásokra tekintettel, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint 2004. január 31-ig módosíthatja. E határidő elmulasztását követően igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(4) Az adózó az általa a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára 2003. december 31-ig megkötött biztosítás díjára a 3. számú melléklet B) fejezet 8. pontjának 2003. december 31-én hatályos rendelkezését alkalmazza.

(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.

(6)⁶³⁹ Az a közhasznú társaság, amelynek kényszer-végelszámolását a cégbíróság 2009. június 30-át követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében rendelte el, nem alkalmazza a 16. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit, valamint adózás előtti eredményét csökkenti a kényszer-végelszámolásra tekintettel elszámolt bevétel összegével.

29/G. §⁶⁴⁰ (1)⁶⁴¹

(2) A 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltakat az adózó a 2004. december 31-éig állományba vett kísérleti fejlesztésre az állományba vétel időpontjában hatályos előírások szerint érvényesítheti, ha az adózás előtti eredménycsökkentést – választása szerint – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében alkalmazza.

(3) Az adózó a 7. § (15) bekezdésének rendelkezéseit először a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában – a 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján – elszámolt fejlesztési tartalék összegére alkalmazza.

(4) A 2004. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2004. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005-ben kezdődő adóévtől elszámolt értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.

29/H. §⁶⁴² (1) A Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére 2005. június 30-át követően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)⁶⁴³ A 27. § (3) bekezdésében előírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása miatt – kezességvállalás hiányában – a kifizető által levont, illetve nem pénzben történő juttatás esetén a kifizető által megfizetett osztalékadóra a 27. § (3) bekezdésében előírt feltétel teljesülését követően az osztalékban részesülő, illetve a kifizető adó-visszatérítést kérhet.

29/I. §⁶⁴⁴ (1)⁶⁴⁵ Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.

(2)⁶⁴⁶ Az adózó 2009. december 31-éig

a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;

b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

(3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített bevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel.

(4)⁶⁴⁷ Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

(5) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.

29/J. §⁶⁴⁸ Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.

29/K. §⁶⁴⁹ (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

(2) Ha az adózó az (5)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke

a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka;

b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) Az (5)–(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke

a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;

b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban

a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és

b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő, és

c) az azt megelőző adóévben – a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és

d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és

e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)–(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:

a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt – 19 százalékos adókulcsot,

b) a 7. § (12) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,

c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában – a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt – 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot,

d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket

kell érteni.

(9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia.

29/L. §⁶⁵⁰ (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6) bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie.

(2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.

29/M. §⁶⁵¹ A 4. § 41–45. pontjának, a 22/C. §-ának és a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontjának a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/N. §⁶⁵² E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdésének z) pontjának és (7) bekezdésének rendelkezéseit a 2010-ben kezdődő adóévben adott – felsorolt – juttatásokra lehet alkalmazni.

29/O. §⁶⁵³ E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 26. §-a (10) bekezdésének rendelkezéseit a 2010. december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre – ideértve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – alkalmazni kell.

29/P. §⁶⁵⁴ E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

29/Q. §⁶⁵⁵ (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2)⁶⁵⁶ Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (9)–(10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(3)⁶⁵⁷ Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

(4) A 8. § (1) bekezdés k) és 1) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.

(6)⁶⁵⁸ E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját, d) pont df) alpontját, 22/C. § (2)–(3) bekezdését, 22/C. § (5) bekezdés h) pontját, 22/C. § (5a) bekezdését, 22/C. § (6) bekezdését, valamint 22/C. § (9) bekezdését első alkalommal a 2012–2013-as támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni.

(7)⁶⁵⁹ E törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (5) bekezdés i) pontját első alkalommal a hatálybalépését⁶⁶⁰ követő napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell alkalmazni.

29/R. §⁶⁶¹ E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni kell.

29/S. §⁶⁶² (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 4. § 5/a., 10/a., 16/b. és 25. pontját, 9. § (10) bekezdését, 17. § (9) bekezdés b) pontját, 6. számú melléklet E) és F) fejezetét az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza.

(2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/B. § (5) bekezdése a HU 3/2004 Fejlesztési adókedvezmény támogatási program és az N651/2006. számú Állami Támogatás – Magyarország című támogatási program alapján bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre alkalmazható.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdése 2012. március 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdését első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

29/T. §⁶⁶³ (1) Az egy előadó-művészeti szervezet részére a 2013. évi adóévben nyújtott támogatásokról kiállított támogatási igazolások összértéke legfeljebb az e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22. § (4) bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet.

(2) Az előadó-művészeti szervezet erre vonatkozó kérelme esetén a 2013. évi adóévben nyújtott támogatásokról kiállított támogatási igazolások összértéke megállapításánál – az (1) bekezdéstől és e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22. § (4) bekezdésétől eltérően – az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2013. évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át kell figyelembe venni.

29/U. §⁶⁶⁴ E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. § (3)–(3f) bekezdésének és a 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjának rendelkezéseit első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.

29/V. §⁶⁶⁵ (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 17. § (7) bekezdését az adózó a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22. § (1), (3) és (4) bekezdését, (6)–(8) bekezdését, 22/C. § (3) bekezdés a) pontját, (3a), (3c) és (4a) bekezdését, a 3. számú melléklet A) rész 12. pontját a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését a hatálybalépése napját⁶⁶⁶ követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/W. §⁶⁶⁷ A 22. § (8) bekezdés a) pontjának az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépése napját⁶⁶⁸ követően fizetett támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/X. §⁶⁶⁹ A 22/C. § (6a) bekezdésének az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor⁶⁷⁰ folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, illetve a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

29/Y. §⁶⁷¹ (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

29/Z. §⁶⁷² (1) A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.

(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 5. melléklet 2. pontjával megállapított 3. számú melléklet A) rész 16. pontját – a b) és c) alpontok kivételével – a 2014. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során is lehet alkalmazni.

29/ZS. §⁶⁷³ (1) Ha a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény, a 2014. évi XXXVIII. törvény és az elszámolási törvény együtt: Törvények) végrehajtása miatt – figyelemmel az elszámolási törvény 44. §-ában foglaltakra – a társasági adóban, társas vállalkozások különadójában, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban, a pénzügyi szervezetek különadójában a 2008–2014. adóévekre bevallott és megfizetett adó (a továbbiakban: összes bevallott adó) csökkentésének az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés vagy ismételt ellenőrzés alkalmazásával azért lenne helye, mert az a számviteli beszámolóval lezárt 2008–2014. üzleti éveknek az említett adók alapját képező bevételeire, ráfordításaira és a 2009. üzleti év mérlegfőösszegére vonatkozna, akkor – önellenőrzés, ismételt ellenőrzés helyett – az adózó azzal az összeggel, amellyel a Törvények végrehajtása miatti önellenőrzés, ismételt ellenőrzés esetén az összes bevallott adót csökkentené (a továbbiakban e § alkalmazásában: különbözet), a 2015. adóévi fizetendő társasági adót csökkenti.

(2) Ha a különbözet összege több, mint a 2015. adóévi fizetendő társasági adó összege, akkor a fennmaradó különbözet a soron következő adóévek társasági adóját csökkenti, a 2015. adóévet követő adóévekben összesen legfeljebb a fennmaradó különbözet erejéig.

(3) Az adóalany a 2015. adóévi társasági adóelőleg kiegészítésről tett bevallásban feltünteti, a 2015. adóévi társasági adóbevallásban bevallja az (1) bekezdésben említett adónként és adóévenként – a helyi iparűzési adó esetén azon településenként is, ahol az adóalanyt az adóévben helyi iparűzési adókötelezettség terhelte – a helyesbített adóalapot és adót, amelyeket egyébként az önellenőrzés esetén is kellene, illetve amelyeket ismételt ellenőrzés esetén a határozat tartalmazna.

(4) Az elszámolási törvény 44. §-a szerint 2015. adóévben elszámolt rendkívüli ráfordítás a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a pénzügyi intézménynek minősülő adózónál nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(5) Növeli az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménynél a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében elszámolt ráfordítás, feltéve, hogy azzal összefüggésben az adózó a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem növelte az adózás előtti eredményét.

(6) Csökkenti az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménynél a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel, feltéve, hogy azzal összefüggésben az adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem csökkentette az adózás előtti eredményét.

(7) A pénzügyi intézménynek minősülő adózó által a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény részére kizárólag a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások fedezetére visszafizetési kötelezettség nélkül, 2015. december 31-ig adott támogatás, juttatás alapjául szolgáló szerződésre, megállapodásra nem terjed ki e törvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányadó jogszabályi rendelkezései hatálya.

(7a)⁶⁷⁴ Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdés szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek, ráfordításoknak megfelelően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordítások felmerültek.

(7b)⁶⁷⁵ Csökkenti az adózás előtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel.

(8) A (7) bekezdés hatálya alá tartozó támogatás, juttatás adóévi ráfordításként elszámolt összege a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a pénzügyi intézménynek minősülő adózónál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(9) Az (5)–(6) bekezdést a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.

(10) Az elszámolási törvény 44. §-ának és az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseit az elszámolási törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő önellenőrzések esetében is alkalmazni kell.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első ízben az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi társasági és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)⁶⁷⁶

(3)⁶⁷⁷ A miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amelyekben jellemzően az ellenőrzött külföldi társaság székhelye található.⁶⁷⁸

(4)⁶⁷⁹

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)⁶⁸⁰

b)⁶⁸¹

c)⁶⁸²

d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt említi, ott az alatt ezt a törvényt kell érteni.

(6)⁶⁸³ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.⁶⁸⁴

(7)⁶⁸⁵ Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.⁶⁸⁶

(8)⁶⁸⁷ Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.⁶⁸⁸

(9)⁶⁸⁹ Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a társasági adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításának feltételeit.⁶⁹⁰

(10)⁶⁹¹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.⁶⁹²

(11)⁶⁹³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. §-a alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan

a)⁶⁹⁴ a támogatható szervezetek körét,⁶⁹⁵

b) a támogatás felhasználásának

ba) részletes szabályait,

bb) időtartamát,

c) az előadó-művészeti szervezetnek a támogatás felhasználása során elszámolható költségei körét,

d) a támogatáshalmozódás szabályait,

e) a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás visszafizetésének szabályait,

f) a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás

ga) iránti kérelem tartalmát,

gb) kiállítására irányuló eljárás szabályait, valamint

gc) tartalmát,

h) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolással és a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés szabályait, továbbá

i) a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

Jogharmonizációs záradék⁶⁹⁶

30/A. §⁶⁹⁷ E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/B. §⁶⁹⁸ (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),

b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 29/A. § (12) bekezdése a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/C. §⁶⁹⁹ E törvény 4. § 37. és 39. pontja, 22. § (1) bekezdése, 22. § (4)–(6) bekezdése, 24/A. § (1) és (2) bekezdése, 24/A. § (3) bekezdés b) pontja, 24/A. § (6) bekezdése, 24/A. § (10)–(18) bekezdése, 24/A. § (26) bekezdése, 24/A. § (28) bekezdése, valamint 24/B. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/E. §⁷⁰⁰ E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

31. §⁷⁰¹ (1)⁷⁰² Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a)⁷⁰³ a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.);

b)⁷⁰⁴ a Tanács 2011/96/EU irányelve a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;

c) a Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat, jogdíj fizetések adóztatásának egységes rendszeréről;

d)⁷⁰⁵

e)⁷⁰⁶ a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról,

f)⁷⁰⁷ a Tanács 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról,

g)⁷⁰⁸ a Tanács 2006/98/EK irányelve (2006. november 20.) az adózás területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.

(2)⁷⁰⁹ Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:

a) a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;

b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás;

c)⁷¹⁰

(3)⁷¹¹ E törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020).

(4)⁷¹² E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. számú melléklet 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(5)⁷¹³

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Az értékcsökkenési leírás szabályairól

1.⁷¹⁴ Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg.

2.⁷¹⁵ Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe helyezett eszköznél az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.

3.⁷¹⁶ Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.

4.⁷¹⁷ Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.

5.⁷¹⁸ A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető

a)⁷¹⁹ immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,

b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,

c) az ipari park közműnek minősülő – út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló – tárgyi eszközeinél,

d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia-iparban az atomerőművi technológiai épületek, építmények,

e)⁷²⁰ a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,

f)⁷²¹ tenyészállatok esetében,

g)⁷²² a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében,

h)⁷²³ a közúti személyszállításhoz használt járműveknél.

5/a.⁷²⁴ Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

5/b.⁷²⁵ A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

6.⁷²⁶ Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405–8408, 8410–8430, 8432–8447, 8449–8465, 8467, 8468, 8474–8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504–8507, 8511–8513, 8530, 8531, 8535–8537, 8539, 8543–8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

7.⁷²⁷ A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék, minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után 30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.

7/a.⁷²⁸ A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület után 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

7/b.⁷²⁹ Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

8.⁷³⁰ Az adózó az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-ből) esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

8/a.⁷³¹ A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

9.⁷³² Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

10.⁷³³ Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő

a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;

d) az a)–c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

10/a.⁷³⁴ Ha az adózó – a 10. pontban foglaltak alapján – az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti.

11.⁷³⁵ A 29/D. § (9) bekezdése alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

12.⁷³⁶ Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható.

13.⁷³⁷

14.⁷³⁸ Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Leírási kulcsok jegyzéke

I. ÉPÜLETEK

Az épület jellege	Leírási kulcs (%)
1. Hosszú élettartamú szerkezetből	2,0
2. Közepes élettartamú szerkezetből	3,0
3. Rövid élettartamú szerkezetből	6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

A csoport megnevezése	Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezet	Kitöltő (nem teherhordó) falazat	Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet)
Hosszú élettartamú szerkezet	Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet	Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil-üveg	Előregyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú szerkezet	Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxit-beton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon	Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal	Fagerendás (borított sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezet	Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat	Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal	Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK⁷³⁹

Az építmény jellege	Leírási kulcs %
Ipari építmény	2,0
Mezőgazdasági építmény	3,0
ebből: önálló támrendszer	15,0
Melioráció	10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út	5,0
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is	4,0
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)	7,0
Vízi építmény	2,0
Híd	4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is	8,0
Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték	6,0
Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút	10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték	25,0
Egyéb, minden más vezeték	3,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével)	1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás	6,0
Hulladéktároló	20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény	15,0
Minden egyéb építmény	2,0
ebből: a hulladékhasznosító létesítmény	15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

III. ÜLTETVÉNY⁷⁴⁰

-------------------------------------------

Ültetvénycsoportok Leírási kulcs
%

-------------------------------------------

1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0

2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma, 15,0

4. csoport: dió, gesztenye 4,0

5. csoport: egyéb ültetvény 5,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK⁷⁴¹

a)⁷⁴² 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456–8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014–9017, 9024–9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.

6.⁷⁴³ A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018–9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b)⁷⁴⁴ 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702–8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.

c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb – az a)–b) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez⁷⁴⁵

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának
egyes szabályai

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1.⁷⁴⁶

2.⁷⁴⁷ a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;

3.⁷⁴⁸

4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

5.⁷⁴⁹ a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;

7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;

8.⁷⁵⁰ az a költség, ráfordítás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

9.⁷⁵¹ az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett, amely tartalmazza az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat;

10.⁷⁵² A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

11.⁷⁵³ a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

12.⁷⁵⁴ a 22. § (6)–(8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a)–(3b) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;

13.⁷⁵⁵ az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;

14.⁷⁵⁶ az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény⁷⁵⁷ szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

15.⁷⁵⁸ a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

16.⁷⁵⁹ a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és

a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és

b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és

c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.

17.⁷⁶⁰ a 22/D. §-ban meghatározott támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegének 75 százaléka.

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő
egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont] magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;

2.⁷⁶¹ az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;

3.⁷⁶² az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;

5.⁷⁶³ a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címen fizetett összeg;

6.⁷⁶⁴ az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

7.⁷⁶⁵ az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban⁷⁶⁶ álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg;

8.⁷⁶⁷ a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;

9.⁷⁶⁸ a 22/D. §-ban meghatározott támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegének 25 százaléka;

10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen ráfordításként elszámolt összeg;

11.⁷⁶⁹ a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13.⁷⁷⁰ A szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezet alapszabálya szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;

14.⁷⁷¹ A kifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége.

15.⁷⁷² az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 22. § (1) bekezdése vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor.

16.⁷⁷³ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;

17.⁷⁷⁴ az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

18.⁷⁷⁵ az adóévben az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege, feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódódik;

19.⁷⁷⁶ az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul.

20.⁷⁷⁷

21.⁷⁷⁸ éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.

22.⁷⁷⁹ a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.

23.⁷⁸⁰ felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;

24.⁷⁸¹ a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényben meghatározott, a szervező által képzett tartalékból a közösség számára teljesített kifizetés értéke.

4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez⁷⁸²

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

1. a Magyar Nemzeti Bank,

2.⁷⁸³ a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,

3.⁷⁸⁴ a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

4.⁷⁸⁵ a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

5.⁷⁸⁶ a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

6.⁷⁸⁷ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

7.⁷⁸⁸ a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók,

8.⁷⁸⁹ a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók;

9.⁷⁹⁰ a pártok,

10.⁷⁹¹ a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,

11.⁷⁹² a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság,

12.⁷⁹³ az a jogi személy, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül.

13.⁷⁹⁴ a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon,

14.⁷⁹⁵ a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

15.⁷⁹⁶ az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.

16.⁷⁹⁷ az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

17.⁷⁹⁸ a nemzeti otthonteremtési közösségek.

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez⁷⁹⁹

Alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A)⁸⁰⁰

B)⁸⁰¹

Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a lakásszövetkezeti tevékenység;

2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C)⁸⁰²

D)⁸⁰³

A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

E)⁸⁰⁴

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége⁸⁰⁵

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:⁸⁰⁶

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

F)⁸⁰⁷

Európai területi társulás és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató kedvezményezett tevékenysége

Az európai területi társulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A törvényt az Országgyűlés az 1996. november 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. november 15.

A preambulum a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

Az 1. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés e módosító törvény 222. § alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd a 225. § (1) bekezdését. Az (1) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 43. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 1. § (3) bekezdése az 1997: CVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵

Az 1. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 32. §-ával megállapított, harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

Az 1. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 31. §-a iktatta be, második mondata a 2002: XLII. törvény 303. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezést az adózó a 2002-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapítására és a 2002-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

⁷

Az 1. § (6) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 17. §-a iktatta be.

⁸

A 2. § előtti cím a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 2. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdés a) pontja, a 2014: XV. törvény 57. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 2. § (2) bekezdésének b) pontja a 2005: CXIX. törvény 180. § (4) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹²

A 2. § (2) bekezdésének d) pontja a 2002: XLII. törvény 303. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdésének b) pontja és a 2006: IV. törvény 364. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 2. § (2) bekezdés f) pontja a 2006: IV. törvény 367. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 2. § (2) bekezdés g) pontja a 2012: CCVIII. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

A 2. § (2) bekezdésének h) pontját újonnan a 2005: CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 151. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba.

¹⁶

A 2. § (2) bekezdés i) pontját a 2007: XCIX. törvény 21. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXV. törvény 32. § a) pontjával megállapított szöveg.

¹⁷

A 2. § (2) bekezdés j) pontját a 2009: CXVI. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸

A 2. § (2) bekezdés k) pontját a 2010: CXXIII. törvény 36. §-a iktatta be.

¹⁹

A 2. § (3) bekezdését a 2004: CI. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2005: CXIX. törvény 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁰

A 2. § (4) – eredetileg (3) bekezdése – a 2009: LXXVII. törvény – 2009: CXVI. törvény 108. § 11. pontja szerint módosított – 27. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²¹

A 2. § (4) bekezdés b) pontját a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 73. §-ával megállapított – 44. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²²

A 2. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 20. §-a (5) bekezdésre változtatta.

²³

A 2. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 20. §-a (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének felvezető rendelkezése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 57. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 2. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2004: CI. törvény 20. §-a (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdést a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének felvezető rendelkezése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni.

²⁵

A 3. § (1) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁶

A 3. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 41. §-ával megállapított és a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁷

A 4. § 1. pontját a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XXV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 4. § 1/a. pontját újonnan a 2011: CLVI. tövény 31. § – 2011: CLXXV. törvény 189. § (4) bekezdésével megállapított – (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 47. §-ával megállapított, a 2013: CC. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹

A 4. § 2. pontja a 2004: CI. törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXI. törvény 15. § 1. pontja szerint módopított szöveg.

³⁰

A 4. § 3. pontja a 2011: CLVI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 4. § 4. pontjának a) alpontja a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 4. § 4. pontjának b) alpontja az 1997: CVI. törvény 22. §-ának (3) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 170. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³³

A 4. § 4. pontjának c) alpontja az 1998: XXXIII. törvény 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, a rendelkezés a módosító törvény 74. §-ának (6) bekezdése értelmében 1998. április 1-jén lépett hatályba, de azt 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

³⁴

A 4. § 4. pontjának d) alpontja az 1998: XXXIII. törvény 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, a rendelkezés a módosító törvény 74. §-ának (6) bekezdése értelmében 1998. április 1-jén lépett hatályba, de azt 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

³⁵

A 4. § 4. pont e) alpontját újonnan a 2015: CLXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁶

A 4. § 4. pont f) alpontját a 2015: CLXXVIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁷

A 4. § 4/a. pontját a 2009: LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 4. § 5. pontját a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CC. törvény 33. § 1. pontja, a 2013: CCLII. törvény 144. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 4. § 5/a. pontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be, számozását 5a. pontra módosította és szövegét megállapította a 2016: LXVI. törvény 39. § (1) bekezdése.

⁴⁰

A 4. § 6. pontja a 2011: CLVI. törvény 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

A 4. § 7. pontja a 2013: CCLII. törvény a 2013: CCLII. törvény 144. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²

Lásd az 1995: CXVII. törvényt.

⁴³

A 4. § 8. pontja az 1997: CVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 4. § 9. pontját a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁵

A 4. § 9/a. pontját a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁶

A 4. § 10. pontja a 2003: XCI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

A 4. § 10/a. pontját a 2013: CXXXIII. törvény 49. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 57. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁸

A 4. § 10/b. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 4. § 11. pontja a 2009: CXVI. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. A 11. pont nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 40. § a) pontja, a 2011: CLVI. törvény 43. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 4. § 11. pont a) alpontja a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹

A 4. § 11. pont c) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²

A 4. § 11. pont h) alpontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³

A 4. § 13. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 57. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 4. § 14. pontját az 1998: XXXIII. törvény 23. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XV. törvény 57. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁵

A 4. § 15. pontja a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CC. törvény 33. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 4. § 16. pontja a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

A 4. § 16/a. pontját a 2002: XLII. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

A 4. § 16/b. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

A 4. § 16/c. pontját a 2014: LXXIV. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁰

A 4. § 17/a. pontját a 2014: XXV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 4. § 18/a. pontját a 2009: CXVI. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²

A 4. § 18/a. pont 1. alpontja a 2013: CC. törvény 33. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A 4. § 18/a. pont 2. alpontja a 2011: CLVI. törvény 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

A 4. § 18/b. pontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (5) bekezdése iktatta be.

⁶⁵

A 4. § 18/c. pontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 33. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

Lásd a 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletet.

⁶⁷

A 4. § 20. pontja a 2016: LXVI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

A 4. § 22. pontját a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁹

A 4. § 23. pontja a 2006: IV. törvény 345. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

A 4. § 23. pont a) alpontja a 2009: LXXVII. törvény 170. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹

A 4. § 23. pont c) alpontja a 2009: LXXVII. törvény 28. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷²

A 4. § 23. pont d) alpontja a 2009: LXXVII. törvény 28. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷³

A 4. § 23. pont e) alpontját a 2009: LXXVII. törvény 28. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁴

A 4. § 23. pont f) alpontját a 2014: LXXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁵

A 4. § 23/a. pontját a 2002: XLII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 31. § (6) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶

A 4. § 23/a. pont a) alpontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A 4. § 23/b. pontját a 2002: XLII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 42. § (3) bekezdése állapította meg; ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁸

A 4. § 23/c. pontját a 2002: XLII. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 31. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹

A 4. § 23/d. pontját a 2008: LXXXI. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 47. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰

A 4. § 23/e. pontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 47. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹

A 4. § 24. pontját újonnan a 2003: XCI. törvény 42. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: IV. törvény 345. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²

A 4. § 24/a. pontját az 1998: XXXXIII. törvény 11. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének k) pontja.

⁸³

A 4. § 25. pontját az 1997: CVI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés b) pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

A 4. § 26. pontját a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 28. § (7) bekezdése iktatta be.

⁸⁵

A 4. § 28. pontját a 2002: XLII. törvény 303. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XXV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸⁶

A 4. § 28/a. pontja az 1998: LXI. törvény 1. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés b)–c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 4. § 28/b. pontját a 2011: CLVI. törvény 31. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XV. törvény 57. § (7) bekezdése, a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸

A 4. § 29. pontját újonnan a 2006: CXXXI. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹

A 4. § 30. pontját újonnan a 2009: CXVI. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 42. § b) pontja.

⁹⁰

A 4. § 30/a. pontját a 2011: CII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹¹

A 4. § 30/b. pontját a 2011: CII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹²

A 4. § 30/c. pontját a 2011: CII. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹³

A 4. § 31. pontját a 2001: L. törvény 78. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CLXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXV. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 4. § 31/a. pontját az 1997: CVI. törvény 3. §-ának (7) bekezdése iktatta be, újonnan a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁵

A 4. § 31/b. pontját a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (7) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁹⁶

A 4. § 31/c. pontját a 2005: XXVI. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 55. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁷

A 4. § 32. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: CI. törvény 21. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁸

A 4. § 32/a. pontját a 2002: XLII. törvény 34. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 43. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹

A 4. § 33. pontjának a) alpontja az 1997: CVI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A 4. § 33. pont d) alpontja a 2014: LXXIV. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 4. § 33. pontjának e) alpontja a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 4. § 33. pontjának f) alpontja a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A 4. § 33. pontjának g) 2. alpontja a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

A 4. § 33. pontjának h) alpontját az 1997: CVI. törvény 3. §-ának (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁰⁵

Lásd az 1995: LIII. törvényt.

¹⁰⁶

A 4. § 34/a. pontját a 2000: CXIII. törvény 33. §-ának (8) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁷

A 4. § 36. pontját újonnan a 2014: XXV. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸

A 4. § 37. pontját újonnan a 2008: XCIX. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁹

A 4. § 38. pontját a 2008: XCIX. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: XXXVII. törvény 51. § (11) bekezdése.

¹¹⁰

A 4. § 39. pontját a 2008: XCIX. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹¹

A 4. § 40. pontját a 2009: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹¹²

A 4. § 41. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹³

A 4. § 42. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁴

A 4. § 43. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 4. § 43/a. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.

¹¹⁶

A 4. § 44. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹⁷

A 4. § 44/a. pontját a 2014: LXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

¹¹⁸

A 4. § 44/b. pontját a 2014: LXXIV. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be.

¹¹⁹

A 4. § 45. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: XXXVII. törvény 51. § (11) bekezdése, újonnan a 2013: CC. törvény 21. §-a iktatta be.

¹²⁰

A 4. § 46. pontját a 2011: LXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

A 4. § 47. pontját a 2016: II. törvény 1. §-a iktatta be.

¹²²

A 4. § 48. pontját a 2016: II. törvény 1. §-a iktatta be.

¹²³

Az 5. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 34. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

Az 5. § (2) bekezdése az 1998: XXXIII. törvény 12. §-ával megállapított, a (2) bekezdés első mondata a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Az 5. § (2) bekezdése a 2014: XV. törvény 57. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁵

Az 5. § (3) bekezdése a 2004: XLV. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 180. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁶

Az 5. § (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁷

Az 5. § (5) bekezdése a 2006: LXI. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 432. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²⁸

Az 5. § (6) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva.

¹²⁹

Az 5. § (7) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított és 225. § (5) és (12) bekezdése, valamint a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés a) pontja és 196. § a) pontja, a 2013: CC. törvény 33. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁰

Az 5. § (8) – eredeti (6) – bekezdése az 1998: LXI. törvény 2. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény 303. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

¹³¹

Lásd a 2000: C. törvényt.

¹³²

Az 5. § (9) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 29. §-a iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹³³

A 6. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁴

A 6. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁵

A 6. § (2a) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

¹³⁶

A 6. § (3) bekezdését a – 2000: CXXXIII. törvény 107. §-ának (2) bekezdésével módosított – 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 30. §-a iktatta be, szövege a 2011: CII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁷

A 6. § (4) bekezdése a 2006: LXI. törvény 25. §-ával megállapított és 225. § (5), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés a) pontja és 196. § b) pontja, a 2012: LXIX. törvény 17. § 1. pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 6. § (5) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

¹³⁹

A 6. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazására lásd a 2007: XXXIX. törvény 9. § (6)–(7) bekezdését.

¹⁴⁰

A 6. § (6) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

¹⁴¹

A 6. § (6) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 401. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴²

A 6. § (6) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXV. törvény 196. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴³

A 6. § (6) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

A 6. § (6) bekezdés d) pontját a 2014: XV. törvény 57. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁵

A 6. § (7) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

¹⁴⁶

A 6. § (8) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

¹⁴⁷

A 6. § (8) bekezdés a) pontját a 2014: LXXIV. törvény 48. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁸

A 6. § (8) bekezdés b) pontja a 2015: CLXXVIII. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

A 6. § (9) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be. E módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

¹⁵⁰

A 6. § (9) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 41. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 6. § (9) bekezdés c) pontját a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (3) bekezdésével megállapított – 31. §-a iktatta be.

¹⁵²

A 6. § (10) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 469. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni.

¹⁵³

A 2002: XLII. törvény 304. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló kormányrendelet szerinti adósságrendezési program keretében kapott egyszeri támogatás alapján elszámolt bevétel az adóalap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt; e rendelkezést a 2003: XCI. törvény 209. § (12) bekezdése alapján – az egyszeri támogatás kiutalásának 2003. évre történő áthúzódása esetén – az adózó a 2003-ban kezdődő adóévi adókötelezettségére alkalmazhatja.

¹⁵⁴

A 7. § (1) bekezdésének a) alpontja a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

A 7. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 209. § (5) bekezdése alapján a rendelkezés 2003. január 1-jétől alkalmazható.

¹⁵⁶

A 7. § (1) bekezdés c) pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁷

A 7. § (1) bekezdésének cs) pontját a 2000: CXIII. törvény 36. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXXV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCI. törvény 29. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

A 7. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁹

A 7. § (1) bekezdés dz) pontját a 2006: CXXXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁰

A 7. § (1) bekezdésének dzs) pontját a 2004: CXXXV. törvény 98. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény – 2005: XXVI. törvény 55. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított – 118. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. december 31-ét követően készített társasági adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja 2004. december 31-e vagy ezt követő nap.

¹⁶¹

A 7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (4) bekezdésével megállapított – 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶²

A 7. § (1) bekezdés e) pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶³

A 7. § (1) bekezdésének f) pontját a 2000: CXIII. törvény 268. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁴

A 7. § (1) bekezdés g) pontja a 2009: LXXVII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁶⁵

A 7. § (1) bekezdésének gy) pontját a 2000: CXIII. törvény 36. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁶

A 7. § (1) bekezdés h) pontját újonnan a 2002: XLII. törvény 35. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁷

A 7. § (1) bekezdésének i) pontja a 2003: XCI. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdésének e) pontja, valamint a 2005: CXIX. törvény 180. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁶⁸

Lásd az 1993: LXXVI. törvény III. fejezetét.

¹⁶⁹

A 7. § (1) bekezdésének j) pontja a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdésének f) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁰

A 7. § (1) bekezdés k)–l) pontját a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁷¹

A 7. § (1) bekezdés ly) pontját a 2016: LXVI. törvény 41. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁷²

A 7. § (1) bekezdés m) pontját a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷³

A 7. § (1) bekezdés n) pontja a 2009: LXXVII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁴

A 7. § (1) bekezdésének ny) pontját újonnan a 2005: XXVI. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁷⁵

A 7. § (1) bekezdésének o) pontja a 2000: CXIII. törvény 36. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁶

A 7. § (1) bekezdésének p) pontja a 2000: CXIII. törvény 36. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 7. § (1) bekezdés q) pontját újonnan a 2009: LXXVII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸

A 7. § (1) bekezdésének r) pontja a 2007: CXXVI. törvény 38. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXI. törvény 15. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁹

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

¹⁸⁰

Lásd az 1997: LXXX. törvényt.

¹⁸¹

A 7. § (1) bekezdés s) pontját újonnan a 2002: XLII. törvény 35. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸²

A 7. § (1) bekezdésének sz) pontját a 2004: CI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸³

A 7. § (1) bekezdés t) pontja a 2009: LXXVII. törvény 31. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁴

A 7. § (1) bekezdés ty) pontját újonnan a 2009: LXXVII. törvény 31. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁵

A 7. § (1) bekezdésének u) pontja a 2000: CXIII. törvény 36. §-ának (8) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 180. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁶

A 7. § (1) bekezdésének v) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított és a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése, a 2004: CI. törvény 301. § (8) bekezdésének e) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁷

A 7. § (1) bekezdésének w) pontját az 1998: XXXIII. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése, újonnan a 2013: CC. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁸

A 7. § (1) bekezdésének x) pontját a 2003: XCI. törvény 43. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁹

A 7. § (1) bekezdésének y) pontját a 2004: CI. törvény 22. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: XXVI. törvény 55. § (4) bekezdésének b) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁰

A 7. § (1) bekezdésének z) pontját az 1997: CVI. törvény 4. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹¹

A 7. § (1) bekezdésének zs) pontját a 2000: CXIII. törvény 36. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 43. § (8) bekezdésével megállapított, a 2013: CC. törvény 33. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹²

A 7. § (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: XXXV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 62. §-a alapján a 2008-ban kezdődő adóév adóalapjának megállapításánál is alkalmazni lehet.

¹⁹³

A 7. § (3) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁴

A 7. § (4) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁵

A 7. § (5) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁹⁶

A 7. § (6) bekezdését az 1997: CVI. törvény 4. §-ának (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁹⁷

A 7. § (7) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁸

A 7. § (8) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 36. § (11) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁹⁹

A 7. § (9) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 36. § (11) bekezdése iktatta, be a 2004: CI. törvény 301. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁰⁰

A 7. § (10) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 36. § (12) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁰¹

A 7. § (10) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰²

A 7. § (11) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 36. § (13) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 43. § (9) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

²⁰³

A 7. § (11) bekezdésének b) pontja a 2004: CI. törvény 301. §-ának (5) bekezdése, a 2013: CC. törvény 33. § 8. és 9. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁴

A 7. § (12) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 36. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁵

A 7. § (13) bekezdését a 2001: L. törvény 78. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése.

²⁰⁶

A 7. § (14) bekezdését a 2002: XLII. törvény 35. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: XXVI. törvény 55. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 170. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. A (14) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

A 7. § (15) bekezdését a 2002: XLII. törvény 35. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁸

A 7. § (16) bekezdését újonnan a 2011: CLVI. törvény 32. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 41. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁹

A 7. § (17) bekezdését a 2003: XCI. törvény 43. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 48. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

A 7. § (18) bekezdését a 2004: CI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

²¹¹

A 7. § (19) bekezdését a 2004: CI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

²¹²

A 7. § (20) bekezdését a 2004: CI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 170. § d) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

²¹³

A 7. § (21) bekezdését a 2004: CI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 431. § (1) bekezdésének b) pontja, újonnan a 2013: CC. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹⁴

A 7. § (22) bekezdését újonnan a 2016: LXVI. törvény 41. § (11) bekezdése iktatta be.

²¹⁵

A 7. § (23) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 41. § (11) bekezdése iktatta be.

²¹⁶

A 7. § (24) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 41. § (11) bekezdése iktatta be.

²¹⁷

A 7. § (25) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 41. § (11) bekezdése iktatta be.

²¹⁸

A 8. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 209. § (5) bekezdése alapján a rendelkezés 2003. január 1-jétől alkalmazható.

²¹⁹

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 39. §-ával megállapított, a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁰

A 8. § (1) bekezdés c) pontját újonnan a 2016: LXVI. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta be.

²²¹

A 8. § (1) bekezdésének dzs) pontját a 2004: CXXXV. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta be.

²²²

A 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²³

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

²²⁴

Lásd az 1997: LXXXI. és az 1997: LXXXIII. törvényt.

²²⁵

A 8. § (1) bekezdésének f) pontját a 2000: CXIII. törvény 268. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 32. § – 2009: CXVI. törvény 108. § 12. pontja szerint módosított – (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²²⁶

A 8. § (1) bekezdésének g) pontját az 1999: CXXV. törvény 94. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁷

A 8. § (1) bekezdésének gy) pontját a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁸

A 8. § (1) bekezdésének h) pontja a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2004: CI. törvény 301. §-ának (7) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 170. § e) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²²⁹

A 8. § (1) bekezdésének i) pontját a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²³⁰

A 8. § (1) bekezdés j) pontja a 2011: CLVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³¹

A 8. § (1) bekezdés k) pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²³²

A 8. § (1) bekezdésének l) pontját a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

²³³

A 8. § (1) bekezdés m) pontja a 2015: CLXXVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

²³⁴

A 8. § (1) bekezdés n) pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja, a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § f) pontja, a 2016: LXVI. törvény 58. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁵

A 8. § (1) bekezdésének o) pontja a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁶

A 8. § (1) bekezdésének p) pontját az 1997: CVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, újonnan a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (7) bekezdése állapította meg, szövege a 2005: CXIX. törvény 180. § (4) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²³⁷

A 8. § (1) bekezdésének r) pontját a 2000: LXXXIII. törvény 25. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²³⁸

A 8. § (1) bekezdésének s) pontját az 1998: XXXIII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

²³⁹

Lásd a 2011: CLXXV. törvényt.

²⁴⁰

A 8. § (1) bekezdés t) pontját a 2000: CXIII. törvény 37. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁴¹

A 8. § (1) bekezdésének u) pontját a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 44. § (3) bekezdése állapította meg; ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. Az u) pont bevezető szövegrésze a 2009: CXVI. törvény 93. § 1. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁴²

A 8. § (1) bekezdés u) pont ud) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 40. § i) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴³

A 8. § (1) bekezdésének v) pontját a 2004: CI. törvény 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

²⁴⁴

A 8. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 73. §-ával megállapított – 44. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 34. §-a iktatta be.

²⁴⁵

A 8. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 135. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁴⁶

A 8. § (4) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁴⁷

A 8. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 37. §-ának (10) bekezdése iktatta be.

²⁴⁸

A 8. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁹

A 8. § (6) bekezdését a 2004: CI. törvény 23. §-ának (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

²⁵⁰

A 8. § (7) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 32. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁵¹

A 8. § (8) bekezdését a 2013: CC. törvény 23. §-a iktatta be.

²⁵²

A 9. §-t megelőző cím a 2006: LXI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés a) pontja és 196. § d) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵³

A 9. § (1) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 171. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 2006: LXI. törvény 225. § (15) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon a 2006. adóévi adóalapjához szükséges adatokat a 2006. évi beszámoló (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. június 30-ára készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg. Az (1) bekezdés a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés a) pontja és 196. § e) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

A 9. § (1a) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵⁵

A 9. § (1b) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵⁶

A 9. § (2) bekezdés a) pontját a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁵⁷

A 9. § (2) bekezdésének b) pontját az 1997: CVI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 37. §-a iktatta be. A 9. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: LXI. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 225. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. július 1-jétől kell alkalmazni. A b) pont a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés e) pontja és 196. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

A 9. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: LXXVII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: LXIX. törvény 18. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁹

A 9. § (2) bekezdés d) pontját újonnan a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶⁰

A 9. § (2) bekezdésének e) pontját a 2005: CXIX. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁶¹

A 9. § (2) bekezdés f) pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶²

A 9. § (3) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁶³

A 9. § (3) bekezdés b) pontja a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁴

A 9. § (3) bekezdés c) pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁶⁵

A 9. § (3) bekezdés d) pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁶⁶

A 9. § (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁷

A 9. § (4a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 43. §-a iktatta be.

²⁶⁸

A 9. § (5) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 36. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁹

A 9. § (6) bekezdését az 1997: CVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXXIX. törvény 171. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 151. § (2) bekezdése alapján 2006. július 1-jén lépett hatályba. A 2006: LXI. törvény 225. § (15) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon a 2006. adóévi adóalapjához szükséges adatokat a 2006. évi beszámoló (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. június 30-ára készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg. A (6) bekezdés a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés g) pontja és 196. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁰

A 9. § (7) bekezdését az 1997: CVI. törvény 6. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷¹

A 9. § (8) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 38. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷²

A 9. § (9) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCVI. törvény 44. §-ával megállapított, a 2012: LXIX. törvény 17. § 3. pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § d) pontja, a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷³

Lásd a 2011. évi CCVI. törvényt.

²⁷⁴

Lásd az 1997. évi CXXIV. törvényt.

²⁷⁵

A 9. § (10) bekezdését a 2007: XCIX. törvény 21. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 41. § e) pontja, a 2014: LXXV. törvény 32. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

A 9. § (10a) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 77. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁷⁷

A 9. § (11) bekezdését a 2013: CC. törvény 24. §-a iktatta be.

²⁷⁸

A 10. § és az azt megelőző cím a 2006: LXI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁷⁹

A 10. § (2) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁸⁰

A 10. § (3) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁸¹

A 10. § (5) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 47. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

A 10. § (5) bekezdésének alkalmazására lásd a 2006: LXI. törvény 225. § (14) bekezdését.

²⁸³

A 10. § (6) bekezdésének alkalmazására lásd a 2006: LXI. törvény 225. § – 2007: CXXVI. törvény 430. §-ával megállapított – (13) bekezdését.

²⁸⁴

A 10. § (7) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁵

A 11. §-t 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁸⁶

Lásd a 2000: C. törvényt.

²⁸⁷

A 12. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 12. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LXXVII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁸⁹

A 12. § (2) bekezdés b) pontja a 2015: CLXXXVII. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹⁰

A 12. § (2) bekezdés c) pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹¹

A 12. § (3) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹²

A 12. § (4) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 40. §-a iktatta a szövegbe.

²⁹³

A 13. §-t és az előtte lévő címet a 2006: LXI. törvény 225. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁹⁴

A 13/A. §-t megelőző címet a 2006: LXI. törvény 31. §-a iktatta be, szövege e módosító törvény 225. § (6) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 196. § k) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 13/A. §-t a 2006: LXI. törvény 31. §-a iktatta be. A rendelkezés e módosító törvény 225. § (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (1) bekezdését.

²⁹⁶

A 13/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. Az (1) bekezdés a 2011: CLXXV. törvény 196. § k) pontja, a 2012: LXIX. törvény 17. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁷

A 13/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXV. törvény 196. § l) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

A 13/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: XCIX. törvény 211. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁹

A 13/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXV. törvény 196. § l) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

A 13/A. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LXXVII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁰¹

A 13/A. § (3) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 196. § k) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰²

A 13/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXV. törvény 196. § m) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰³

A 13/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A 13/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

A 13/A. § (5) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 196. § m) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 11. és 13. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁶

A 13/A. § (7) bekezdését a 2013: CC. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁷

A 13/A. § (8) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 33. §-a iktatta be.

³⁰⁸

A 14. § a 2000: CXIII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁹

A 14. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁰

A 14/A. §-t és az előtte lévő címet az 1997: CVI. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a – 2000: CXXXIII. törvény 107. § (2) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 268. § (2) bekezdése.

³¹¹

A 15. §-t megelőző alcím a 2011: CII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

³¹²

A 15. §-t a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 73. §-ával megállapított – 44. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CII. törvény 23. §-a iktatta be.

³¹³

A 15. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹⁴

A 15. § (6) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁵

A 15. § (9) bekezdése a 2013: CC. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁶

A 15. § (9) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § h) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁷

A 15/A. §-t és az azt megelőző címet a 2009: LXXVII. törvény 38. §-a iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³¹⁸

A 16. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

³¹⁹

A 16. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 43. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁰

A 16. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CI. törvény 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 43. § 8. és 14. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

³²¹

A 16. § (1) bekezdésének cd) alpontját a 2004: CI. törvény 301. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³²²

A 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³²³

A 16. § (1) bekezdés c) pontjának ch) alpontját a 2004: CI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

³²⁴

A 16. § (1) bekezdése c) pontjának ci) alpontját a 2006: LXI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (1) és (3) bekezdését.

³²⁵

A 16. § (1) bekezdése c) pontjának cj) alpontját a 2006: LXI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (1) és (3) bekezdését.

³²⁶

A 16. § (1) bekezdése c) pontjának ck) alpontját a 2006: LXI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (1) és (3) bekezdését.

³²⁷

A 16. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 47. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁸

A 16. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. és 16. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁹

A 16. § (2) bekezdésének b)–c) pontját a 2006: LXI. törvény 225. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy e rendelkezéseket figyelembe véve lehet a 2006. évi adóalapot és a 2006. évi adókötelezettséget megállapítani.

³³⁰

A 16. § (2) bekezdésének d) pontja a 2003: XCI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 432. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³¹

A 16. § (2) bekezdésének e) pontját a 2004: CI. törvény 301. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a jogutódnak ezt a 2005. évben kezdődő adóévében még alkalmaznia kell, ha a jogelőd a 7. § (1) bekezdés ny) pontjának 2004. december 31-én hatályos előírását alkalmazta.

³³²

A 16. § (2) bekezdés f) pontja a 2009: CXVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³³³

A 16. § (2) bekezdés g) pontját a 2009: CXVI. törvény 135. § 2. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³³⁴

A 16. § (2) bekezdés h) pontját a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³³⁵

A 16. § (2) bekezdés i) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁶

A 16. § (3) bekezdésének a)–b) pontját a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³³⁷

A 16. § (3) bekezdésének c) pontját a 2000: CXIII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

³³⁸

A 16. § (4) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: XLV. törvény 58. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 180. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

A 16. § (5) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁴⁰

A 16. § (6) bekezdésének bevezető rendelkezése az 1998: XXXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴¹

A 16. § (7) bekezdése a 2004: XLV. törvény 58. § (6) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 180. § (6) bekezdésének g) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴²

A 16. § (8) bekezdése az 1997: CVI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a 2001: LXXIV. törvény 177. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 16. § (9) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 46. § (3) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 432. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁴

A 16. § (10) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

A 16. § (11) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövege újonnan a 2003: XCI. törvény 46. § (3) bekezdésével megállapított és a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁶

A 16. § (12) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 46. § (3) bekezdése állapította meg; ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

³⁴⁷

A 16. § (13) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 469. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni, ha annak benyújtása 2007. december 31-ét követően esedékes.

³⁴⁸

A 16. § (14) bekezdését a – 2002: XLII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított – 2000: CXIII. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 46. § (3) bekezdése állapította meg. A (14) bekezdés a 2006: CXXXI. törvény 149. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 192. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére lehet alkalmazni.

³⁴⁹

A 16. § (15) bekezdését a 2004: XLV. törvény 58. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵⁰

A 16. § (16) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 145. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵¹

A 17. § (1) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 145. § (2) bekezdése alapján első ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtől. Az (1) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 43. § – 2011: CLXVI. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított – 9. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵²

A 17. § (2) bekezdését a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 38. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁵³

A 17. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁴

A 17. § (4) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁵

A 17. § (5) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 188. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CII. törvény 24. §-a iktatta be.

³⁵⁶

A 17. § (7) bekezdése a 2013: CC. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. [A 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a 17. § (7) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép, nem vezethető át.]

³⁵⁷

A 17. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 135. § 3. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 38. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (5) bekezdésével megállapított – 35. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁸

A 17. § (8) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

A 17. § (8) bekezdés b) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁰

A 17. § (8a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 34. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁶¹

A 17. § (9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 135. § 3. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 47. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶²

A 17. § (9) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 41. § f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶³

A 17. § (9a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶⁴

A 17. § (10) bekezdését a 2004: XLV. törvény 58. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 180. § (6) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁵

A 17. § (11) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 43. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁶

A 17. § (12) bekezdését a 2006: LXI. törvény 33. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (1) és (3) bekezdését.

³⁶⁷

A 17. § (13) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § i) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁸

A 17. § (14) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

³⁶⁹

A 18. § (1) bekezdés a 2000: CXIII. törvény 46. §-ának (1) bekezdésével, bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁰

A 18. § (1) bekezdésének b) pontja a 2001: LXXIV. törvény 177. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷¹

A 18. § (2) bekezdésének a) pontja a 2000: CXIII. törvény 268. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷²

A 18. § (2) bekezdésének b) pontja a 2000: CXIII. törvény 268. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷³

A 18. § (2) bekezdés új d) pontját a 2010: CXXIII. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti d) pont megjelölését f) pontra változtatta.

³⁷⁴

A 18. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CXXIII. törvény 38. §-a iktatta be.

³⁷⁵

A 18. § (2) bekezdés eredeti d) pontjának megjelölését f) pontra változtatta és szövegét megállapította a 2010: CXXIII. törvény 38. §-a.

³⁷⁶

A 18. § (3) bekezdése a 2014: XXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁷

A 18. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 469. § (7) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést a 2007. adóévi nyilvántartásra is lehet alkalmazni. Az (5) bekezdés a 2011: CLXXV. törvény 196. § m) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁸

A 18. § (6) bekezdését a 2004: CI. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 39. §-ával megállapított, a 2013: CC. törvény 33. § 11. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁹

A 18. § (7) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁸⁰

A 18. § (8) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 39. §-a iktatta be.

³⁸¹

A 18. § (9) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.

³⁸²

A II/A. fejezetet megelőző címet a 2015: CLXXVIII. törvény 24. §-a iktatta be.

³⁸³

A II/A. fejezetet (18/A–18/D. §) a 2015: CLXXVIII. törvény 24. §-a iktatta be.

³⁸⁴

A 19. § a 2010: XC. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁵

A 19. § (1) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 48. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

A 19. § (3)–(4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 73. §-ával megállapított – 44. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁸⁷

A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CLXXXVII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁸

A 20. § (1) bekezdés b) pontját a 2006: LXI. törvény 225. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte. A közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató adózó 2009. évi adókötelezettségének teljesítéséről lásd a 2008: LXXXI. törvény 275. §-át.

³⁸⁹

A 20. § (1) bekezdésének d) pontját újonnan a 2006: LXI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be, a 2006: CXXXI. törvény 127. §-a alapján 2006. december 23-án lépett hatályba. Ez utóbbi módosító törvény 192. § (3) bekezdése alapján a d) pont rendelkezései a 2006-ban kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatók.

³⁹⁰

A 20. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: LXI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be. A rendelkezés e módosító törvény 225. § (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd a 225. § (1) bekezdését. Az e) pont a 2011: CLXXV. törvény 196. § k) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹¹

A 20. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 225. § (2) bekezdését. A (2) bekezdés a 2006: LXI. törvény 225. § (5) és (12) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 196. § m) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹²

A 20. § (3) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 23. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁹³

A 20. § (4) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdésének k) pontja.

³⁹⁴

A 20. § (5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 47. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 225. § (12) bekezdése.

³⁹⁵

A 20. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 34. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁹⁶

A 21. § (1)–(6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁹⁷

A 21. § (7)–(15) bekezdését az 1997: CVI. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 5. pontja.

³⁹⁸

A 21. § (16) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 5. pontja.

³⁹⁹

A 22. §-t megelőző alcím a 2013: XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁰

A 22. § (1) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: II. törvény 40. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰¹

A 22. § (2) bekezdését a 2004: CI. törvény 301. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXVII. törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁰²

A 22. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: II. törvény 40. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: XXXIX. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁰³

A 22. § (4) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXVII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 80. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁴

A 22. § (4a) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 80. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁵

A 22. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXVII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁶

A 22. § (6) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CC. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁷

A 22. § (7) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CC. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 80. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁸

A 22. § (8) bekezdését újonnan a 2013: CC. törvény – 2013: CCXXXVI. törvény 182. § (1) bekezdése szerint módosított – 28. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁹

A 22. § (8) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹⁰

A 22. § (9) bekezdését a 2000: LXXXIII. törvény 25. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: CI. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 6. pontja.

⁴¹¹

A 22. § (10) bekezdését a 2005: CLXIII. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 6. pontja.

⁴¹²

A 22. § (11)–(13) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének e) pontja.

⁴¹³

A 22. § (14) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 144. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴¹⁴

A 22/A. §-t és címét a 2000: CXIII. törvény 49. §-a iktatta be.

⁴¹⁵

A 22/A. § (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CC. törvény 33. § 13. pontja és 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁶

A 22/A. § (2) bekezdése a 2013: CC. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁷

A 22/A. § (4) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁸

A 22/A. § (6) bekezdését a 2003: XCI. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be, a 2004: CI. törvény 301. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁹

A 22/B. §-t és címét a 2001. évi L. törvény – 2002: XLII. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított – 17. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CXXXI. törvény 12. §-a állapította meg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 193. §-át.

⁴²⁰

A 22/B. § (1) bekezdése a 2014: XXV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²¹

A 22/B. § (1a) bekezdését a 2014: XXV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴²²

A 22/B. § (2) bekezdése a 2014: XXV. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²³

A 22/B. § (2a) bekezdését a 2014: XXV. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁴

A 22/B. § (2b) bekezdését a 2014: XXV. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 58. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁵

A 22/B. § (3) bekezdése a 2014: XXV. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁶

A 22/B. § (4) bekezdése a 2014: XXV. törvény 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁷

A 22/B. § (5) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²⁸

A 22/B. § (7) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 12. pontja, a 2014: XXV. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁹

A 22/B. § (8) bekezdése a 2014: XXV. törvény 3. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁰

A 22/B. § (9) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 145. § (3) bekezdése alapján a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre lehet alkalmazni.

⁴³¹

A 22/B. § (9) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 43. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³²

A 22/B. § (9) bekezdés b) pontja a 2011: CLVI. törvény 43. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³³

A 22/B. § (10) bekezdése a 2010: CLXXXV. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴³⁴

A 22/B. § (11) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 135. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 145. § (3) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezett (11) bekezdést a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre már nem lehet alkalmazni.

⁴³⁵

A 22/B. § (12) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 48. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁶

A 22/B. § új (13) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (13)–(17) bekezdés számozását (14)–(18) bekezdésre változtatva. A 22/B. § (13) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXV. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁷

A 22/B. § új (14) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (14)–(19) bekezdések számozását (15)–(20) bekezdésre változtatva. A 22/B. § (14) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXV. törvény 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁸

A 22/B. § (14) bekezdés a) pontja a 2014: XXV. törvény 5. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁹

A 22/B. § (14) bekezdés b) pontja a 2014: XXV. törvény 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁰

A 22/B. § (14) – eredeti (13) – bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése.

⁴⁴¹

A 22/B. § (15) – eredeti (14) – bekezdésének számozását (16) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése, szövege a 2011: CLVI. törvény 43. § 14. pontja, a 2014: XXV. törvény 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴²

A 22/B. § (16) – eredeti (15) – bekezdésének számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése.

⁴⁴³

A 22/B. § (17) – eredeti (16) – bekezdésének számozását (18) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése, szövege 2016: LXVI. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁴

A 22/B. § (18) – eredeti (17) – bekezdésének számozását (19) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése, szövege a 2014: XXV. törvény 3. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴⁵

A 22/B. § (19) bekezdését a 2009: LVI. törvény 147. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A (19) bekezdés számozását (20) bekezdésre változtatta a 2009: CXVI. törvény 27. § (2) bekezdése.

⁴⁴⁶

A 22/B. § (21) bekezdését a 2014: XXV. törvény 3. § (10) bekezdése iktatta be.

⁴⁴⁷

A 22/C. §-t megelőző alcímet a 2011: LXXXII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁴⁴⁸

A 22/C. §-t a 2011: LXXXII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁴⁴⁹

A 22/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁰

A 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját a 2013: CC. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵¹

A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2012: XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵²

A 22/C. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: LXXXII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵³

A 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁴

A 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja a 2013: CC. törvény 33. § 15. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁵

A 22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpontját a 2012: XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁶

A 22/C. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁷

A 22/C. § (2) bekezdése a 2013: CC. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵⁸

A 22/C. § (2a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁹

A 22/C. § (3) bekezdése a 2013: XXXVII. törvény 51. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁰

A 22/C. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: CCXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶¹

A 22/C. § (3a) bekezdését a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶²

A 22/C. § (3a) bekezdés b) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶³

A 22/C. § (3b) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 51. § (5) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁴

A 22/C. § (3c) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 51. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

A 22/C. § (3d) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 51. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXCI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁶

A 22/C. § (3e) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 51. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁷

A 22/C. § (3f) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 51. § (5) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁸

A 22/C. § (3g) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶⁹

A 22/C. § (4) bekezdése a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. december 17-én folyamatban lévő támogatási kérelmek és a 2011–2012-es támogatási időszak támogatásai kapcsán is alkalmazni kell.

⁴⁷⁰

A 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 22. pontja, a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷¹

A 22/C. § (4a) bekezdését a 2013: CC. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷²

A 22/C. § (5) bekezdés c) pontja a 2011: CXCVII. törvény 163. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷³

A 22/C. § (5) bekezdés d) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

A 22/C. § (5) bekezdés g) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁵

A 22/C. § (5) bekezdés h) pontja a 2012: XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CLXXVIII. törvény 41. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁶

A 22/C. § (5) bekezdés i) pontját a 2015: CCXIII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁴⁷⁷

A 22/C. § (5a) bekezdését a 2012: XXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁸

A 22/C. § (5a) bekezdés a) pont ae) alpontját a 2012: CLXXVIII. törvény 38. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁷⁹

A 22/C. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: XXXIII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁰

A 22/C. § (6) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. december 17-én folyamatban lévő támogatási kérelmek és a 2011–2012-es támogatási időszak támogatásai kapcsán is alkalmazni kell.

⁴⁸¹

A 22/C. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított, a 2013: XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸²

A 22/C. § (6) bekezdés d) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸³

A 22/C. § (6) bekezdés e) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁴

A 22/C. § (6a) bekezdését a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XVI. törvény 266. §-a.

⁴⁸⁵

A 22/C. § újabb (6a) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XVIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁶

A 22/C. § (6b) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁷

A 22/C. § (7) bekezdése a 2011: CLXXVIII. törvény 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 5. § (1) bekezdése alapján a 2011. december 17-én folyamatban lévő támogatási kérelmek és a 2011–2012-es támogatási időszak támogatásai kapcsán is alkalmazni kell.

⁴⁸⁸

A 22/C. § (9) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁹

A 22/C. § (9a) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be.

⁴⁹⁰

A 22/C. § (10) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹¹

Lásd a 2004. évi CXL. törvényt.

⁴⁹²

A 22/C. § (11) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁹³

A 22/D. §-t megelőző alcímet a 2016: II. törvény 2. §-a iktatta be.

⁴⁹⁴

A 22/D. §-t a 2016: II. törvény 2. §-a iktatta be.

⁴⁹⁵

A 23. § (1) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁶

A 23. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 52. §-ával megállapított, a 2011: CLVI. törvény 43. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹⁷

A 23. § (3) bekezdése a 2003: XCI. törvény 52. §-ával megállapított, a 2011: CLVI. törvény 43. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹⁸

A 23. § (5) bekezdését az 1997: CVI. törvény 14. §-ának (2) bekezdése iktatta be, s újonnan megállapította a 2000: CXIII. törvény 50. §-a.

⁴⁹⁹

A 23. § (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁰⁰

A 23. § (7) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 37. §-a iktatta be.

⁵⁰¹

A 24. § a 2015: CLXXVIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰²

A 24. § (1) bekezdése a 2015: CXCI. törvény 29. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰³

A 24/A. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

⁵⁰⁴

A 24/A. §-t a 2014: LXXIV. törvény – 2014: XCIX. törvény 440. § 4. és 5. pontja szerint módosított – 38. §-a iktatta be.

⁵⁰⁵

A 24/A. § (4) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁶

A 24/A. § (9) bekezdése a 2016: XVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁷

A 24/A. § (11a) bekezdését a 2016: XVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁰⁸

A 24/A. § (13) bekezdés a) pontja a 2016: LXVI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁹

A 24/A. § (14) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁰

A 24/A. § (15) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 50. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹¹

A 24/A. § (18) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹²

A 24/A. § (19) bekezdése a 2016: XVIII. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹³

A 24/A. § (20) bekezdése a 2016: XVIII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁴

A 24/A. § (21) bekezdése a 2016: XVIII. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁵

A 24/A. § (21a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 50. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁶

A 24/A. § (25) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 50. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁷

A 24/B. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXIV. törvény 39. §-a iktatta be.

⁵¹⁸

A 24/B. §-t a 2014: LXXIV. törvény 39. §-a iktatta be.

⁵¹⁹

A 25. §-t a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵²⁰

A 26. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁵²¹

A 26. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 51. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²²

A 26. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 51. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 432. § (3) bekezdése, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²³

A 26. § (4) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: XLV. törvény 58. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 180. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²⁴

A 26. § (6) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 432. § (3) bekezdése, a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²⁵

A 26. § (7) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁶

A 26. § (8) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁷

A 26. § (9) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵²⁸

A 26. § (10) bekezdése a 2006: LXI. törvény 37. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 40. § k) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²⁹

A 26. § (11) bekezdése a 2006: LXI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 225. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. július 1-jétől kell alkalmazni. A (11) bekezdés a 2006: LXI. törvény 225. § (5) és (12) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés f) pontja és 196. § f) és k) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁰

A 26. § (12) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 41. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény a 2013: CCLII. törvény 144. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³¹

A 26. § (13) bekezdését a 2012: CXLVII. törvény – 2012: CLXXVIII. törvény 64. §-ával megállapított – 31. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 33. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁵³²

A 26. § (13) bekezdés a) pontja a 2013: CC. törvény 33. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁵³³

A 26. § (13) bekezdés b) pontja a 2013: CC. törvény 33. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁴

A 26/A. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXXI. törvény 11. §-a iktatta be.

⁵³⁵

A 26/A. §-t a 2015: LXXXI. törvény 11. §-a iktatta be.

⁵³⁶

A 26/A. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁷

A 26/A. § (4) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 82. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁸

A 26/A. § (5) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 82. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁹

A 26/A. § (6) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁰

A 26/A. § (6a) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 82. § (3) bekezdése iktatta be, szövege 2016: LXVI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴¹

A 26/A. § (7a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴²

A 26/A. § (8) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴³

A 26/A. § (9) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 82. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴⁴

A 26/A. § (10) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁵

A 26/A. § (11) bekezdése a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁶

A 27. §-t a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének felvezető rendelkezése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni.

⁵⁴⁷

A 28. § (1) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁸

A 28. § (2) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁹

A 28. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁵⁰

A 28. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 40. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵¹

A 28. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 48. §-ával megállapított, a 2013: CC. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵²

A 28. § (6) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény – 2009: CXVI. törvény 108. § 14. pontja szerint módosított – 43. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 207. § (1) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni. A (6) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 43. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵³

A 29. § (3)–(4) bekezdését a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁴

A 29. § (5) bekezdésének a) pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁵

A 29. § (5) bekezdésének c) pontját a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁶

A 29. § (6)–(7) bekezdését az 1998: LXI. törvény 11. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁷

A 29. § (8) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 180. § (8) bekezdésének felvezető rendelkezése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni.

⁵⁵⁸

A 29. § (9) bekezdését az 1998: LXI. törvény 11. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁹

A 29. § (10) bekezdését a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁶⁰

A 29. § (11)–(12) bekezdését az 1998: LXI. törvény 11. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁶¹

A 29. § (14) bekezdését az 1997: CVI. törvény 19. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése.

⁵⁶²

A 29. § (15) bekezdését az 1997: CVI. törvény 19. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁶³

A 29. § (16) bekezdését az 1997: CVI. törvény 19. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁶⁴

A 29/A. §-t újonnan a 2014: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

⁵⁶⁵

A hatálybalépés időpontja 2014. szeptember 30.

⁵⁶⁶

A 29/A. § (2) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be. [A módosító rendelkezés a 29/A. § eredeti szövege megjelölésének (1) bekezdésre változtatásáról nem rendelkezett.]

⁵⁶⁷

A 29/A. § (3) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁶⁸

A 29/A. § (4) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁶⁹

A 29/A. § (5) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁷⁰

A 29/A. § (6) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷¹

A 29/A. § (7) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷²

A 29/A. § (8) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷³

A 29/A. § (9) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁷⁴

A 29/A. § (10) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁷⁵

A 29/A. § (11) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁷⁶

A 29/A. § (12) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁷⁷

A 29/A. § (13) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁷⁸

A 26/A. § (14) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 83. §-a iktatta be.

⁵⁷⁹

A 26/A. § (15) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 83. §-a iktatta be.

⁵⁸⁰

A 29/A. § (16) bekezdését a 2015: CXCI. törvény 28. §-a iktatta be.

⁵⁸¹

A 29/A. § (17) bekezdését a 2015: CXCI. törvény 28. §-a iktatta be.

⁵⁸²

A 29/A. § (18) bekezdését a 2016: II. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵⁸³

A hatálybalépés időpontja 2016. március 10.

⁵⁸⁴

A 29/A. § (19) bekezdését a 2016: II. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵⁸⁵

A 29/A. § (20) bekezdését a 2016: XVIII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵⁸⁶

A 29/A. § (21) bekezdését a 2016: XVIII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵⁸⁷

A 29/A. § (22) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁸

A 29/A. § (23) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁹

A 29/A. § (24) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁰

A 29/A. § (25) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁹¹

A 29/A. § (26) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁹²

A 29/A. § (27) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁹³

A 29/A. § (28) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁴

A 29/A. § (29) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁵

A 29/A. § (30) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁶

A 29/A. § (31) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁷

A 29/A. § (32) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁸

A 29/B. §-t az 1998: XXXIII. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁹⁹

A 29/B. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 148. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰⁰

A 29/B. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 148. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰¹

A 29/B. § (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 225. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰²

A 29/B. § (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰³

A 29/B. § (5) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 188. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCXIV. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁴

A 29/B. § (5a) bekezdését a 2015: CCXIV. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁵

A 29/B. § (5b) bekezdését a 2015: CCXIV. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁶

A 29/B. § (5c) bekezdését a 2015: CCXIV. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁷

A 29/B. § (6) bekezdését az 1998: LXI. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁰⁸

A 29/B. § (7) bekezdését az 1998: LXI. törvény 9. §-a iktatta be, a 2002: XLII. törvény 303. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. január 1-jével; a rendelkezést az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van.

⁶⁰⁹

A 29/B. § (8) bekezdését az 1998: LXI. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.

⁶¹⁰

A 29/B. § (9) bekezdését az 1998: LXI. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.

⁶¹¹

A 29/C. §-t a 2000: CXIII. törvény 56. §-a iktatta be, szövege a 2015: CXLV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹²

A 29/D. §-t a 2002: XLII. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶¹³

A 29/D. § (1) bekezdését a 2006: LXI. törvény 225. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CLXXVIII. törvény 26. §-a iktatta be.

⁶¹⁴

A 29/D. § (2) bekezdését a 2006: LXI. törvény 225. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶¹⁵

A 29/D. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja, a 2011: CLVI. törvény 43. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁶

A 29/D. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁷

Lásd a 34/2002. (XI. 26.) PM rendeletet.

⁶¹⁸

A 29/D. § (5) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹⁹

A 29/D. § (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 225. § (11) bekezdése.

⁶²⁰

A 29/D. § (7) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 225. § (11) bekezdése.

⁶²¹

A 29/D. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének g) pontja.

⁶²²

A 29/D. § (9) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²³

A 29/D. § (10) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁴

A 29/D. § (11) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁵

A 29/D. § (12) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének g) pontja.

⁶²⁶

A 29/D. § (13) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁷

A 29/D. § (14) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 54. §-a állapította meg, ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁸

A 29/D. § (15) bekezdését a 2002: XLII. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése. Ez utóbbi módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁹

A 29/D. § (16) bekezdését a 2004: CI. törvény 28. §-a iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

⁶³⁰

A 29/E. §-t a 2003: XCI. törvény 55. §-a iktatta be, e módosító törvény 209. § (10) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

⁶³¹

A 29/E. § (1) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³²

A 29/E. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³³

A 29/E. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLVI. törvény 43. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁴

A 29/E. § (7) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁵

A 29/E. § (8) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁶

A 29/E. § (10) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 43. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁷

A 29/F. §-t a 2003: XCI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁶³⁸

A 29/F. § (1) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶³⁹

A 29/F. § (6) bekezdését a 2005: XXVI. törvény 55. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 41. §-a iktatta be.

⁶⁴⁰

A 29/G. §-t a 2004: CI. törvény 30. §-a iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést – az (1) bekezdés kivételével – első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

⁶⁴¹

A 29/G. § (1) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 432. § (1) bekezdésének i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁴²

A 29/H. §-t a 2005: CXIX. törvény 28. §-a iktatta be.

⁶⁴³

A 29/H. § (2) bekezdését – a 2005: CXIX. törvény 180. § (3) bekezdése alapján – a 2004. április 30-át követően kifizetett (juttatott) osztalékra lehet alkalmazni.

⁶⁴⁴

A 29/I. §-t a 2009: LXXVII. törvény 44. §-a iktatta be. [A 29/J. §-nak a 2009: CXVI. törvény 28. §-ával beiktatott, a 91. § (5) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. naptól hatályos szövege: „29/J. § (1) Az adózónak nem kell a 22/B. § (15) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ha a 22/B. § (9) bekezdésében előírt feltételeket a 2009. adóévben vagy a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti, de ezen adóév(ek)ben nem vesz igénybe a 22/B. § alapján adókedvezményt és átlagos állományi létszáma vagy bérköltsége nem csökken a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak létszáma, bérköltsége alá. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az adózó a 2009. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig bejelenti a pénzügyminiszternek
a) határozattal engedélyezett fejlesztési adókedvezmény esetében a határozat számát,
b) más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap) és a beruházás helyét.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazó adózónál a 22/B. § (6) és (9) bekezdéseiben előírt időtartamba nem kell beszámítani azt az adóévet, amelyben az adózó nem vett igénybe adókedvezményt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazó adózó a 22/B. § (15) bekezdése alapján, jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülő adókedvezményt önellenőrzési pótlék felszámítása nélkül, három adóévben, egyenlő részletekben fizetheti vissza, utoljára a 2011. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig, amennyiben a 22/B. § (9) bekezdésében előírt feltételeket első ízben a 2009. adóévben nem teljesíti.
(4) Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat, a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.”.]

⁶⁴⁵

A 29/I. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁴⁶

A 29/I. § (2) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁴⁷

A 29/I. § (4) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdése alapján 2010. január 1-jén lépett hatályba, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁴⁸

A 29/J. §-t a 2011: CLVI. törvény 44. §-a iktatta be.

⁶⁴⁹

A 29/K. §-t a 2010: XC. törvény 14. §-a iktatta be.

⁶⁵⁰

A 29/L. §-t a 2010: XC. törvény 14. §-a iktatta be.

⁶⁵¹

A 29/M. §-t a 2011: LXXXII. törvény 4. §-a iktatta be.

⁶⁵²

A 29/N. §-t a 2010: CXXIII. törvény 42. §-a iktatta be.

⁶⁵³

A 29/O. §-t a 2010: CXXIII. törvény 43. §-a iktatta be.

⁶⁵⁴

A 29/P. §-t a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 73. §-ával megállapított – 44. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁵⁵

A 29/Q. §-t a 2011: CLVI. törvény – 2011: CLXXV. törvény 189. § (6) bekezdésével megállapított – 45. §-a iktatta be.

⁶⁵⁶

A 29/Q. § (2) bekezdése a 2012: LXIX. törvény 17. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁷

A 29/Q. § (3) bekezdése a 2012: LXIX. törvény 17. § 7. pontja, a 2015: CLXXVIII. törvény 28. § j) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁸

A 29/Q. § (6) bekezdését a 2012: XXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

⁶⁵⁹

A 29/Q. § (7) bekezdését a 2015: CCXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

⁶⁶⁰

A hatálybalépés időpontja 2015. december 17.

⁶⁶¹

A 29/R. §-t a 2012: LXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

⁶⁶²

A 29/S. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (6) bekezdésével megállapított – 39. §-a iktatta be.

⁶⁶³

A 29/T. §-t a 2012: CCVIII. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXXVII. törvény 51. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶⁴

A 29/U. §-t a 2013: XXXVII. törvény 51. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CIII. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁶⁵

A 29/V. §-t a 2013: CC. törvény 31. §-a iktatta be.

⁶⁶⁶

A hatálybalépés napja 2013. november 30.

⁶⁶⁷

A 29/W. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁶⁸

A hatálybalépés napja 2014. január 22.

⁶⁶⁹

A 29/X. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁷⁰

A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.

⁶⁷¹

A 29/Y. §-t a 2014: XXXII. törvény 7. §-a iktatta be.

⁶⁷²

A 29/Z. §-t a 2014: XXXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷³

A 29/ZS. §-t a 2014: XL. törvény 49. §-a iktatta be.

⁶⁷⁴

A 29/ZS. § (7a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 41. §-a iktatta be.

⁶⁷⁵

A 29/ZS. § (7b) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 41. §-a iktatta be.

⁶⁷⁶

A 30. § (2) bekezdését a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁷⁷

A 30. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷⁸

Lásd a 8007/2003. (VII. 15.) PM tájékoztatót.

⁶⁷⁹

A 30. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 265. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁸⁰

A 30. § (5) bekezdésének a) pontját az 1996: CXV. törvény 49. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. január 1-jével.

⁶⁸¹

A 30. § (5) bekezdésének b) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 265. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁸²

A 30. § (5) bekezdésének c) pontját az 1997: CVI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁸³

A 30. § (6) bekezdését a 2001: L. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁴

Lásd a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendeletet.

⁶⁸⁵

A 30. § (7) bekezdését a 2001: L. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁶

Lásd az 50/2002. (XII. 29.) PM rendeletet.

⁶⁸⁷

A 30. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁸

Lásd a 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet.

⁶⁸⁹

A 30. § (9) bekezdését a 2003: XCI. törvény 57. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹⁰

Lásd a 32/2003. (XII. 4.) PM rendeletet.

⁶⁹¹

A 30. § (10) bekezdését a 2011: LXXXII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹²

Lásd a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

⁶⁹³

A 30. § (11) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (7) bekezdése szerint módosított – 40. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVII. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁴

A 30. § (11) bekezdés a) pontja a 2015: CLXXXVII. törvény 86. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹⁵

Lásd a 34/2013. (V. 14.) EMMI rendeletet.

⁶⁹⁶

A 30/A. §-t megelőző alcímet a 2014: XXV. törvény 4. §-a iktatta be.

⁶⁹⁷

A 30/A. §-t a 2014: XXV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁸

A 30/B. §-t a 2014: LXXIV. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹⁹

A 30/C. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 85. §-a iktatta be.

⁷⁰⁰

A 30/E. §-t a 2016: LXVI. törvény 56. §-a iktatta be.

⁷⁰¹

A 31. §-t a 2000: CXIII. törvény 57. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁰²

A 31. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 31. §-ával megállapítot szöveg, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

⁷⁰³

A 31. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 47. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁴

A 31. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: LXIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰⁵

A 31. § (1) bekezdés d) pontját a 2012: LXIX. törvény 18. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁰⁶

A 31. § (1) bekezdésének e) pontját a 2005: CXIX. törvény 29. §-a iktatta be. E módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁰⁷

A 31. § (1) bekezdésének f) pontját a 2005: CXIX. törvény 29. §-a iktatta be. E módosító törvény 180. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁰⁸

A 31. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: CXXVI. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁰⁹

A 31. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 209. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷¹⁰

A 31. § (2) bekezdés c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 9. pontja.

⁷¹¹

A 31. § (3) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2014: XXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹²

A 31. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹³

A 31. § (5) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 29. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXV. törvény 7. §-a.

⁷¹⁴

Az 1. számú melléklet 1. pontja az 1997: CVI. törvény 1. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.

⁷¹⁵

Az 1. számú melléklet 2. pontja a 2003: XCI. törvény 59. §-ával megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁶

Az 1. számú melléklet 3. pontja a 2000: CXIII.törvény 269. §-ával megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁷

Az 1. számú melléklet 4. pontja a 2007: CXXVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁸

Az 1. számú melléklet 5. pontjának felvezető rendelkezése a 2000: CXIII. törvény 269. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁹

Az 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja a 2014: LXXIV. törvény 46. § 1. pontjával megállapított szöveg.

⁷²⁰

Az 1. számú melléklet 5. e) alpontja a 2000: CXIII. törvény 269. §-ával megállapított szöveg.

⁷²¹

Az 1. számú melléklet 5. pontjának f) alpontját a 2000: CXIII. törvény 269. §-a iktatta be.

⁷²²

Az 1. számú melléklet 5. pontjának g) alpontját a 2000: CXIII. törvény 269. §-a iktatta be.

⁷²³

Az 1. számú melléklet 5. pontjának h) alpontját a 2004: CI. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 180. § (2) bekezdése alapján a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. adóévi társasági adókötelezettségre lehet első ízben alkalmazni.

⁷²⁴

Az 1. számú melléklet 5/a. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷²⁵

Az 1. számú melléklet 5/b. pontját a 2014: LXXIV. törvény 46. § 1. pontja iktatta be.

⁷²⁶

Az 1. számú melléklet 6. pontja a 2000: CXIII. törvény 269. §-a, illetve 9. számú melléklete 3. pontjával megállapított szöveg.

⁷²⁷

Az 1. számú melléklet 7. pontja a 2000: CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁸

Az 1. számú melléklet 7/a. pontját az 1997: CVI. törvény 1. számú mellékletének 4. pontja iktatta a szövegbe.

⁷²⁹

Az 1. számú melléklet 7/b. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷³⁰

Az 1. számú melléklet 8. pontját az 1998: LXI. törvény 11. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 47. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 303. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷³¹

Az 1. számú melléklet 8/a. pontját a 2003: XCI. törvény 59. §-a iktatta be, e módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷³²

Az 1. számú melléklet 9. pontját a 2000: CXIII. törvény 268. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 2002: XLII. törvény 47. §-a iktatta be. Az 1. számú melléklet 9. pontja a 2004: CI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

⁷³³

Az 1. számú melléklet 10. pontja a 2000: CXIII. törvény 269. §-a, illetve 9. számú melléklete 4. pontjával megállapított szöveg.

⁷³⁴

Az 1. számú melléklet 10/a. pontját a 2009: XXXV. törvény 20. §-a iktatta be, e módosító törvény 62. §-a alapján a 2008-ban kezdődő adóév adóalapjának megállapításánál is alkalmazni lehet.

⁷³⁵

Az 1. számú melléklet 11. pontja az 1998: LXI. törvény 10. §-ával megállapított és a 2002: XLII. törvény – a Magyar Közlöny 2002. évi 156. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő – 303. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg; első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷³⁶

Az 1. számú melléklet 12. pontját a 2002: XLII. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2002: LXII. törvény 113. § (4) bekezdése, a 2013: CC. törvény 32. § a) pontja, a 2014: LXXIV. törvény 48. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁷

Az 1. számú melléklet 13. pontját a 2003: XCI. törvény 59. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 10. pontja.

⁷³⁸

Az 1. számú melléklet 14. pontját a 2005: XXVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 46. § 1. pontjával megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: LXVI. törvény 58. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁹

A 2. számú melléklet II. fejezete a 2000: CXIII. törvény 269. §-a és a 2002: XLII. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg, a táblázat a 2003: XCI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁴⁰

A 2. számú melléklet III. fejezete az 1997: CVI. törvény 2. számú melléklete szerint módosított szöveg.

⁷⁴¹

A 2. számú melléklet IV. fejezetének címe a 2005: CXIX. törvény 180. § (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴²

A 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja az 1998: LXI. törvény 10. §-ával, illetve mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

⁷⁴³

A 2. számú melléklet IV. fejezete a) pontjának 6. alpontja a 2003: XCI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁴⁴

A 2. számú melléklet IV. fejezetének b) pontja az 1998: LXI. törvény 10. §-ával, illetve mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

⁷⁴⁵

A 3. számú melléklet a 2000: CXIII. törvény 269. §-ával, illetve 11. számú mellékletével megállapított szöveg.

⁷⁴⁶

A 3. számú melléklet A) fejezetének 1. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁴⁷

A 3. számú melléklet A) fejezetének 2. pontját a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXLVII. törvény – 2012: CLXXVIII. törvény 64. §-ával megállapított – 31. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁴⁸

A 3. számú melléklet A) fejezetének 3. pontját a 2002: XLII. törvény 303. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁴⁹

A 3. számú melléklet A) rész 5. pontja a 2014: LXXIV. törvény 46. § 2. pontjával megállapított szöveg.

⁷⁵⁰

A 3. számú melléklet A) fejezet 8. pontját a 2001: LXXIV. törvény 177. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 269. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵¹

A 3. számú melléklet A) fejezetének 9. pontját a 2001: LXXIV. törvény 177. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵²

A 3. számú melléklet A) fejezet 10. pontját a 2004: CI. törvény 32. §-a iktatta be, e módosító törvény 301. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

⁷⁵³

A 3. számú melléklet A) részének 11. pontját a 2006: LXI. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 144. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵⁴

A 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontját a 2009: LXXVII. törvény 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLVI. törvény 46. § (1) bekezdés 11. pontja, újonnan a 2013: XXXVII. törvény 51. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 32. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁷⁵⁵

A 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontját a 2009: CXVI. törvény 30. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: CLXXVIII. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁶

A 3. számú melléklet A) fejezet 14. pontját a 2010: LXXV. törvény 20. §-a iktatta be.

⁷⁵⁷

Lásd a 2010: LXXV. törvényt.

⁷⁵⁸

A 3. számú melléklet A) fejezet 15. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷⁵⁹

A 3. számú melléklet A) rész 16. pontját a 2014: XXXIV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 46. § 2. pontjával megállapított szöveg.

⁷⁶⁰

A 3. számú melléklet A) rész 17. pontját a 2016: II. törvény 4. §-a iktatta be.

⁷⁶¹

A 3. számú melléklet B) fejezet 2. pontja a 2009: LXXVII. törvény 46. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 40. § o) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶²

A 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontja a 2011: CLVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶³

A 3. számú melléklet B) fejezet 5. pontja a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁴

A 3. számú melléklet B) fejezetének 6. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: XXVII. törvény 69. § (6) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 69. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést az adózó első ízben a 2004-ben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor alkalmazhatja.

⁷⁶⁵

A 3. számú melléklet B) fejezetének 7. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXVIII. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 42. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁶

Lásd a 2005: LXXXVIII. törvényt.

⁷⁶⁷

A 3. számú melléklet B) fejezetének 8. pontja a 2003: XCI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 209. § (1) bekezdése alapján első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni. A 8. pont a 2005: LXXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁸

A 3. számú melléklet B) rész 9. pontját a 2012: LXXXVI. törvény 40. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: II. törvény 4. §-a iktatta be.

⁷⁶⁹

A 3. számú melléklet B) fejezetének 11. pontja a 2005: CXIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 180. § (2) bekezdése alapján a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. adóévi társasági adókötelezettségre lehet első ízben alkalmazni.

⁷⁷⁰

A 3. számú melléklet B) fejezetének 13. pontját a 2003: XCI. törvény 209. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 144. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁷¹

A 3. számú melléklet B) fejezet 14. pontja a 2009: LXXVII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 207. § (2) bekezdése alapján a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁷²

A 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontját a 2010: XII. törvény 51. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: LXXXII. törvény 6. §-a, a 2013: XXXVII. törvény 51. § (9) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷³

A 3. számú melléklet B) fejezet 16. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷⁷⁴

A 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a és 5. melléklet – 2011: CLXXV. törvény 189. § (9) bekezdésével megállapított – 6. pontja iktatta be, szövege a 2013: CXXXIII. törvény 48. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁵

A 3. számú melléklet B) fejezet 18. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷⁷⁶

A 3. számú melléklet B) fejezet 19. pontját a 2011: CLVI. törvény 42. §-a iktatta be.

⁷⁷⁷

A 3. számú melléklet B) rész 20. pontját a 2012: LXXXVI. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CC. törvény 32. § b) pontja.

⁷⁷⁸

A 3. számú melléklet B) rész 21. pontját a 2013: CC. törvény 32. § b) pontja iktatta be.

⁷⁷⁹

A 3. számú melléklet B) rész 22. pontját a 2014: XV. törvény 57. § (6) bekezdése iktatta be.

⁷⁸⁰

A 3. számú melléklet B) rész 23. pontját a 2014: LXXIV. törvény 46. § 2. pontja iktatta be.

⁷⁸¹

A 3. számú melléklet B) rész 24. pontját a 2016: XV. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁸²

A 4. számú mellékletet az 1997: CVI. törvény 22. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 1999. január 1. napjával.

⁷⁸³

Az 5. számú melléklet 2. pontja a 2000: CXIII. törvény 269. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁴

Az 5. számú melléklet 3. pontja a 2006: LXI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés e módosító törvény 225. (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (1) bekezdését. A 3. pont a 2011: CLXXV. törvény 196. § m) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁵

Az 5. számú melléklet 4. pontja a 2006: LXI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés e módosító törvény 225. (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (1) bekezdését. A 4. pont a 2008: LXXXI. törvény 213. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezést 2008. január 1-jétől lehet alkalmazni.

⁷⁸⁶

Az 5. számú melléklet 5. pontja a 2006: LXI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés e módosító törvény 225. (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (1) bekezdését. Az 5. pont a 2008: LXXXI. törvény 213. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezést 2008. január 1-jétől lehet alkalmazni.

⁷⁸⁷

Az 5. számú melléklet 6. pontja a 2007: CVI. törvény 56. § (2) bekezdésének e) pontja és 58. § (2) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁸

Az 5. számú melléklet 7. pontja a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁹

Az 5. számú melléklet 8. pontja a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (7) bekezdésével beiktatott – 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹⁰

Az 5. számú melléklet 9. pontját az 1997: CVI. törvény 4. számú melléklete iktatta a szövegbe.

⁷⁹¹

Az 5. számú melléklet 10. pontját az 1998: LXI. törvény 10. §-a, illetve mellékletének 4. pontja iktatta a szövegbe.

⁷⁹²

Az 5. számú melléklet 11. pontját a 2000: CXIII. törvény 269. §-a iktatta be.

⁷⁹³

Az 5. számú melléklet 12. pontját a 2002: XLIII. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény a 2013: CCLII. törvény 144. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁴

Az 5. számú melléklet 13. pontját a 2006: LXI. törvény 38. §-a iktatta be. E módosító törvény 225. (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

⁷⁹⁵

Az 5. számú melléklet 14. pontját a 2012: LXX. törvény 24. §-a iktatta be.

⁷⁹⁶

Az 5. számú melléklet 15. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (7) bekezdésével beiktatott – 40. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁹⁷

Az 5. számú melléklet 16. pontját a 2014: XXXVII. törvény 156. §-a iktatta be, szövege a 2015: CCXIV. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹⁸

Az 5. számú melléklet 17. pontját a 2016: XV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁹⁹

A 6. számú mellékletet az 1997: CVI. törvény 21. §-a iktatta be. A melléklet címe a 2006: LXI. törvény 38. §-ával megállapított, és 225. § (5) és (12) bekezdése, a 2011: CLXXV. törvény 114. § (2) bekezdés g) pontja és 196. § o) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁰

A 6. számú melléklet A) részét a 2015: CLXXXVII. törvény 87. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸⁰¹

A 6. számú melléklet B) fejezete a 2005: CXIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 180. § (2) bekezdése alapján a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. adóévi társasági adókötelezettségre lehet első ízben alkalmazni.

⁸⁰²

A 6. számú melléklet C) fejezetét a 2006: LXI. törvény 225. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte. A közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató adózó 2009. évi adókötelezettségének teljesítéséről lásd a 2008: LXXXI. törvény 275. §-át.

⁸⁰³

A 6. számú melléklet D) fejezetét a 2005: CXXXIX. törvény 171. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 196. § q) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁴

A 6. számú melléklet E) részét a 2006: LXI. törvény 38. §-a iktatta be. A rendelkezés e módosító törvény 225. (5) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, alkalmazására lásd a 225. § (1) bekezdését.

⁸⁰⁵

A 6. számú melléklet E) fejezet címe a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (7) bekezdésével beiktatott – 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰⁶

A 6. számú melléklet E) fejezet nyitó szövegrésze a 2011: CLXXV. törvény 196. § k) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁷

A 6. melléklet F) fejezetét a 2007: XCIX. törvény 21. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény – 2012: CCVIII. törvény 56. § (7) bekezdésével beiktatott – 40. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXV. törvény 32. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek