9/1996. (II. 23.) AB határozat
9/1996. (II. 23.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1996.02.23.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Bugyi Nagyközség Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 11.) rendeletének 13. §-a és 22. § (8) bekezdése törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál Bugyi Nagyközség Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/1995. (I. 11.) rendelete (a továbbiakban: SzMSz) 13. §-a és 22. § (8) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mivel a képviselő-testület a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívására a törvénysértést nem szüntette meg.
Az indítványozó álláspontja szerint az SzMSz-nek a minősített többség fogalmát, valamint kötelező alkalmazásának eseteit meghatározó kifogásolt rendelkezései ellentétesek az Ötv. 15. §-ának módosított (2) bekezdésével, és sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, valamint a 44/A. § (1) bekezdés e) pontját. Arra hivatkozott, hogy az Ötv. irányadó új rendelkezése a minősített többséget kógens módon szabályozza, s ahhoz a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. Az SzMSz támadott rendelkezései alapján pedig a minősített többséghez 9 képviselő egybehangzó szavazata szükséges, amely – a 14 főből álló képviselő-testület esetében – kétharmados szavazati aránynak felel meg. Utalt arra, hogy téves az önkormányzatnak az az érvelése, mely szerint a ,,képviselők több mint a felének a szavazata'' szövegrész lehetőséget ad a felénél nagyobb számnál magasabb szavazati arány meghatározására.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott.
1. Az SzMSz 10. § (1) bekezdése szerint: ,,Bugyi Nagyközség képviselő-testülete 14 főből áll.''
Az SzMSz 13. §-a a minősített többségről így rendelkezik: ,,Az önkormányzat minősített többségnek ismeri el azt a szavazást, amikor a településen megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata egybehangzó (9 fő).''
Az SzMSz 22. § (8) bekezdése a következőket tartalmazza: ,,9 fő képviselő egybehangzó szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
– rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízatás, felmentés,
– a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása,
– gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adók megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitelfelvételekhez, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
– önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
– megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
– intézmény, vállalat alapítása,
– közterület elnevezése, emlékmű állítás,
– eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
– a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,
– állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény szervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
– véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
– amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.''
2. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján: ,,A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselő-testület ,,törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét''.
Az Ötv.-nek az 1994. évi LXIII. törvény 8. §-ával megállapított 15. §-a a minősített többségről így rendelkezik:
,,(1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontokban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizáráshoz [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.''
Az Ötv. módosításáról rendelkező és 1994. december 11-én hatályba lépő 1994. évi LXIII. törvény a minősített többség fogalmára és alkalmazására új rendelkezéseket állapított meg, amelyeket a később elfogadott SzMSz megalkotásánál figyelembe kellett venni.
Az Ötv. korábban hatályos 15. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a minősített többséghez a szervezeti és működési szabályzatban előírt, de legalább a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. A korábbi szabályozás tehát felhatalmazást adott arra, hogy az SzMSz a törvényi minimumot meghaladó szavazati arányt határozzon meg.
Az Ötv. módosított 15. § (2) bekezdése a korábbi felhatalmazást megszüntette, és a minősített többséget kötelező erővel állapítja meg, ezért attól eltérő szavazati arányt az SzMSz nem állapíthat meg. A módosítást nyilvánvalóan az indokolhatta, hogy a minősített többség magas arányának meghatározása döntésképtelenséget eredményezhet, mert rendkívül széles konszenzust és magas megjelenést igényel.
Az előbbiekből az következik, hogy az Ötv. 15. § (2) bekezdésének megfelelő értelmezése alapján a minősített többséget igénylő ügyekben az érvényes döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének, vagyis azok felét egy fővel meghaladó szavazata szükséges. Mivel az SzMSz szerint az önkormányzat képviselő-testülete 14 főből áll, a minősített többséghez 8 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.
Mindezek alapján tehát az SzMSz 13. §-a és 22. § (8) bekezdése ellentétes az Ötv. 15. § (2) bekezdésével, és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és 44/A. § (1) bekezdés e) pontját, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság az üggyel összefüggésben indokoltnak tartja a következőket is megjegyezni:
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy az önkormányzati rendeletekben a kötelező erejű jogszabályi rendelkezések megismétlése szükségtelen, emiatt törvénysértést nem állapított meg. Az Ötv. 15. § (1) bekezdése alapján minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontjaiban, 14. § (2) bekezdésében és a 12. § (4) bekezdésének b) pontjában, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez. Az SzMSz 22. § (8) bekezdése a minősített többséget igénylő ügyek körében sorolta fel az Ötv. 10. § a)–m) pontjaiban meghatározott valamennyi ügyet, tehát az Ötv. által megjelölt ilyen ügyeket is. A felsorolás azonban nem tartalmazta az Ötv. 14. § (2) bekezdésében, valamint a 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyeket. Az Alkotmánybíróság hasonló esetben már megállapította, hogy amennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körűnek kell lennie.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 375/H/1995/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás