100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
A Kormány a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §1 E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).
2. §2 Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a 3. számú melléklet szerinti általános követelmények, valamint az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények alkotják. A központi vizsgakövetelmények kiadása előtt – a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében – be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.
2/A. §3 (1) A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.
(2) Az emelt szintű élő idegen nyelv érettségi vizsga vizsgarészei a következők:
a) írásbeli vizsga I. – olvasott szöveg értése,
b) írásbeli vizsga II. – nyelvhelyesség,
c) írásbeli vizsga III. – hallott szöveg értése,
d) írásbeli vizsga IV. – íráskészség,
e) szóbeli vizsga – beszédkészség.
3. §4 Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;
b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;
c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.''
4. §5 (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.
(2)6 A gimnázium, a szakgimnázium és a technikum (a továbbiakban együtt: középiskola) a közismereti oktatás két befejező évfolyamán a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakgimnázium és a technikum az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.
(2a)7 A szakgimnázium biztosítja, hogy a tanuló
a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,
b)8 ágazaton belüli specializáció
szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára fel tudjon készülni.
(3)9 A gimnázium legalább két, a szakgimnázium és a technikum – az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével – a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül egy vizsgatárgyból a helyi tantervében, oktatási programjában (a továbbiakban együtt: helyi tanterv) meghatározottak szerint lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban és technikumban legalább kettő vizsgatárgyból a helyi tantervben meghatározottak szerint lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.
(4)10 A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.
5. §11 (1)12 Tanulói igény esetén a középiskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.
(2)13 Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt a középiskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.
5/A. §14 Bibliaismeret – Hit Gyülekezete, bibliaismeret – baptista hittan, valamint a hittan és nemzetiségi népismeret vizsgatárgyakból akkor tehető emelt szintű érettségi vizsga, ha az érintett egyház vagy nemzetiségi önkormányzat, a célnyelvi civilizáció vizsgatárgy vonatkozásában a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület erre irányuló kezdeményezése alapján a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az emelt szintű érettségi vizsga részletes követelményeit közzéteszi, és engedélyezi az emelt szintű érettségi vizsga megszervezését. A miniszter a vizsgatárgy részletes emelt szintű követelményeit a vizsgára való jelentkezést megelőző legalább két évvel közzéteszi.
Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai15
6. §16 (1) A vizsgázó – függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel – dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.
(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.
(3)17
(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.
(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki
a) nem magyar állampolgár, vagy
b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.
(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.
(7)18 Ha a vizsgázót – az Nkt. 56. § (1) bekezdése vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60. § (2) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.
7. § (1)19
(2)20
(3)21
(4)22
(5)23
(6)24
(7)25
(8)26
(9)27
8. §28
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE
Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok
9. § (1)29 Az érettségi vizsga lehet
a) rendes,
b) előrehozott,
c) kiegészítő,
d) szintemelő,
e) pótló,
f) javító,
g) ismétlő
érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból – a szintemelő vizsga kivételével – középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.
(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.
(3)30 Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető
a)31 a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, továbbá
b)32 olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban.
(3a)33 Előrehozott érettségi vizsga a 12. § (15) és (16) bekezdésében meghatározott vizsga is.
(4)34 Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.
(5)35
(6)36 Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése.
(7)37 Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.
(8)38 Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen
a) rendes,
b) előrehozott,
c) pótló és
d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.
(9)39 Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)–(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga].
(10)40 Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be vagy állítja elő az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet IV. fejezetében meghatározott adattartalom alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.
10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.
(2)41 A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).
(3)42 A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.
(4)43 A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.
11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.
(2)44 A vizsgaidőszakok – a vizsga szintjétől függetlenül – a következők:
a)45 május–június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
b)46 október–november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.
c)47
(3)48 Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.
(4)49 Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal – a fenntartó képviselőjével egyetértésben – arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.
(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
(6)50 A középszintű szóbeli vizsgák napjait – az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül – az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.
(7)51 A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és a középiskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak).
(8)52 Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.
(9)53
Jelentkezés az érettségi vizsgára
12. §54 (1)55 Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni, továbbá a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően, tanulói jogviszonyon kívül tett érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból, az előzetes tanulmányok vizsgálata nélkül – idegen nyelv esetén a magyar köznevelési rendszer középiskoláiban tanított nyelvekből – tehető érettségi vizsga. A tanulói jogviszonyon kívül, a középiskolai tanulmányok sikeres befejezése nélkül érettségi vizsga nem tehető.
(2) Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.
(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.
(4)56 Érettségi vizsgára lehet jelentkezni
a)57 tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,
b)58 tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,
c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.
(5)59 A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból
a) javító vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában,
b) pótló vizsgára bármelyik vizsgaidőszakban
lehet jelentkezni.
(5a)60 A tanulói jogviszony megszűnése után
a) rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára,
b) a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára,
c) a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára
bármelyik vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
(5b)61 Az érettségi vizsgát az adott vizsgaidőszakban hatályos vizsgakövetelmények szerint kell letenni.
(6)62 Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
a)63
b)64 május–júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,
c)65 október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig
lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.
(6a)66 A vizsgára jelentkező a szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.
(6b)67 A vizsgázó, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor igazolja, hogy rendelkezik az Nkt. 6. § (2a) bekezdése szerinti iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel, és nyilatkozik arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.
(7)68 A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja, előrehozott vizsgára való jelentkezés esetén emellett igazolnia kell a 9. § (3) bekezdésében szabályozott feltételeknek való megfelelést is. Az igazolást annak a középiskolának a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(8)69 A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz személyesen, postai úton tértivevényes küldeményben vagy írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartás útján is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket – a személyi igazolvány kivételével – másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.
(9)70 A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató döntést hoz. A kormányhivatalban benyújtott érettségi vizsgára történő jelentkezés esetén a kormányhivatal által hozott döntés vonatkozásában másodfokon a Hivatal jár el. Az igazgató által elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után – ha e rendelet másként nem rendelkezik – visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)–(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság szakértői véleményével kell bizonyítani.
(10)71 A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.
(11)72 Az összesítő jelentést
a)73 május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,
b) október–novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig
a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá elektronikus úton tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.
(12)74 Az összesítő jelentés alapján
a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal – a szabályzatban foglaltak szerint – megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,
b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és – a szabályzatban foglaltak szerint – megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).
(13)75
(14)76 Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.
(15)77 Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes és javító érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.
(15a)78 Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.
(16)79 Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.
Az érettségi vizsga vizsgabizottsága
13. § (1)80 Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.
(2)81 A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.
(3)82 Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként – szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként – kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a kormányrendeletben meghatározottak alapján a vizsgatárgyat – a szakmai érettségi vizsgatárgy esetében a szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeire vagy annak valamely részére felkészítő tantárgyat – a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat – ha az igazgató eltérően nem rendelkezik – azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.
(4)83
(5)84 A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.
(6)85 A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A kormányhivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző – amennyiben nem vizsgáztató tanár – nem tagja a vizsgabizottságnak.
(7)86 A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.
(8)87 Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.
(9)88 A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.
14. § (1)89 A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.
(2)90 A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától – a vizsga jegyzőjének kivételével – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a végleges döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).
15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,
b)91 eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi, c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.
e)92
(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.
16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.
(2) Az igazgató feladata különösen:
a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,
b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
c)93 gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,
d)94 ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,
e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,
f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.
(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja.
(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.
17. § (1)95 Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.
(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).
(4)96 A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.
Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó
külön rendelkezések
17/A. §97 (1)98 Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg:
a)99 az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,
b)100 a szóbeli vizsga – elnökből és kettő kérdező tanárból álló – tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,
c)101 a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.
(2)102 A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású középiskola a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az egyes vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményeiben felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.
(3)103 A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal – az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel – bízza meg.
(4)104
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE
Az írásbeli vizsga
18. §105 (1)106 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.
(2)107 Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.
(3)108 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. Az Előadóművészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.
(4)109 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
(5)110
(6)111
(7)112
(8)113
(9)114
18/A. §115 (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.
(2)116 A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét a miniszter, illetve a szakképzésért felelős miniszter kéri fel.
(3)117 A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.
(4)118 A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.
(5)119 A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.
(6)120
18/B. §121 (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.
(2)122 A Hivatal vezetője a miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.
(3)123 A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását. Ennek keretében a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig a Hivatal gondoskodik a feladatlapok csomagolása helyszínének mechanikus és elektronikus védelemmel kiegészített élőerős védelméről.
(4)124 A Hivatal vezetője a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével – átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.
(5)125 Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7)126 A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.
(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.
18/C. §127 (1)128 A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:
a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;
b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;
c)129 eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.
(2)130 A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező intézmény számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az intézmény vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező intézmények számára. Ennek keretében feladata:
a) az iskolák értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;
b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező iskola képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;
c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;
d) a doboz visszazárása;
e)131 eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.
A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az intézmény képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.
(3)132 A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező intézmény igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:
a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;
b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;
c) a doboz visszazárása;
d)133 rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.
(4)134 A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.
18/D. §135 (1)136 A vizsgát szervező intézmény elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező intézmény átadja a járási hivatalnak.
(2)137 A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:
a)138 a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének;
b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;
c)139 eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.
(3)140 A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező intézmény igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.
(4)141 A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.
19. §142 (1)143 Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő,
a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
b)144 emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).
(2)145 Az írásbeli vizsga idejére a vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.
(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
(4)146 Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.
20. §147 (1)148 Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.
(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben – amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges – az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.
(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
(4)149 A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.
(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.
(7)150 A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b)151 lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,
d)152 a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.
e)153 a látási fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos tanuló a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatja.
f)154 biztosítani kell a fizikai vagy kommunikációs segítséget nyújtó segítő személy, illetve a jelnyelvi tolmács jelenlétét, azzal, hogy a segítő személy, a jelnyelvi tolmács a vizsga értékelésének alapjául szolgáló tevékenységet a vizsgázó helyett nem végezhet el.
21. §155 (1)156 Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(2)157 Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
(3)158 A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
(5)159 A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.
(6)160 Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.
22. §161 (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.
(2)162 Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat – megszámlálva – elbírálásra átadja a szaktanárnak.
(3)163
23. § (1)164 Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.
(2)165 Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
24. § (1)166 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.
(2)167 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a)168 az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,
b)169 az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,
c)170 a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,
d)171 ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.
25. §172 (1)173 Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.
(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.
(3)174 Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.
(4)175 Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.
(5)176
26. §177 (1)178 A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.
(2)179 Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, a középiskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
(3)180 Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:
a)181 a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,
b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,
c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,
d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,
e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet.
f)182
(4)183 A vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga helyszínén az érettségi vizsga összes dokumentumába jogosult betekinteni.
(5)184 Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.
A vizsgabizottság előzetes értekezlete
27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.
(2)185 Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.
(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.
(4)186 A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.
(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.
28. § (1)187 A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2)188 Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.
(3)189 A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával – az iratok megküldésével – a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.
(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.
(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
29. §190 (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten – az ügy kivizsgálása után – dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.
(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan – minden esetben – részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.
(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,
c)191
(4)192 A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.
(5)193
(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.
Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok194
30. §195 (1)196 Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.
(2)197 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)–(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2a)198 A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.
(2b)199 A feladatlapokat a felügyelő tanár – a járási hivatal közreműködésével – veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.
(2c)200 A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.
(2d)201 A vizsgázókról – vizsgatermenként – vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.
(2e)202 A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
(2f)203 Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.
(2g)204 A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.
(2h)205 A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.
(2i)206 A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(2j)207 A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.
(2k)208 A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.
(2l)209 A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.
(2m)210 A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.
(2n)211 A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.
(2o)212 Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.
(2p)213 Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.
(3)214 A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.
(4)215 Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.
(5)216 Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki – szükség esetén – megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.
A szóbeli vizsga menete
31. § (1)217 A középszintű szóbeli tételsorokat a kérdező tanár, vagy a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a központi vizsgakövetelmények, illetve középiskolában a helyi tantervekben található témakörök alapján állítja össze. A tételsorokat a Hivatal elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak. A tételsorról legalább egy másolati példányt készíteni kell.
(2)218 Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a központi vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.
(3)219 A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.
(4)220 A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményei eltérően nem rendelkeznek.
(5)221 Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.
(6)222 A középszintű testnevelés gyakorlati vizsga a vizsgabizottság elnökének előzetes írásbeli hozzájárulása esetén, a szóbeli vizsgákra vonatkozó szabályok betartása mellett, a középszintű szóbeli vizsgák időszakában vagy az írásbeli vizsgák időszaka után – az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka kivételével – a középszintű szóbeli vizsgák időszaka előtt is megszervezhető.
32. §223
33. § (1)224 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.
(2)225 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.
(3)226 A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke – a vizsga folytatása mellett – a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható
34. § (1)227 A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.
(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
(3)228
35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.
(2)229 Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
(3)230 Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.
(4)231 Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.
(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
36. § (1)232 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét – ha a központi vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek – a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.
(2)233 A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
(3)234
(4)235 A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.
(5)236 Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6)237 Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.
37. §238 (1)239 A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a)240 a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel, a 35. § (3) bekezdésében és a 40/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,
c)241 lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,
d)242 a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.
(3)243 Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.
38. §244 (1)245 Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.
(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.
39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
40. § (1)246 Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.
(2)247 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok248
40/A. §249 (1)250 Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a)251 a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és ezt követően juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,
b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – húsz percnél több nem lehet,
c)252
d)253 a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,
e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,
f)254 ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,
g)255 a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza,
h)256 a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.
(2)257 A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.
(3)258 Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.
Az érettségi vizsga befejezése
41. §259 (1)260 Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga
a)261 írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 0–150,
b)262 csak írásbeli vizsgából áll 0–100,
c)263 csak szóbeli vizsgából áll 0–50
pontskálán egész számokkal kell értékelni.
(2)264 A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye, középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó gyakorlati teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
(3)265 Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
a) 80–100% elérése esetén jeles (5),
b) 60–79% elérése esetén jó (4),
c) 40–59% elérése esetén közepes (3),
d) 25–39% elérése esetén elégséges (2),
e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).
(4)266 Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
a) 60–100% elérése esetén jeles (5),
b) 47–59% elérése esetén jó (4),
c) 33–46% elérése esetén közepes (3),
d) 25–32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).
(5)267
(6)268 A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.
(6a)269 A szakgimnáziumban, szakképző iskolában és a technikumban az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben tanulói jogviszonyban tett, valamint a középiskola elvégzése után, tanulói jogviszonyon kívül befejezett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel vagy szakmával rendelkezik.
(6b)270 Szakgimnáziumban tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a szakgimnázium pedagógiai programjában számára előírt képesítő vizsgát sikeresen letette.
(6c)271 Technikumban a tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát sikeresen letette.
(7)272 A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:
a) jeles (5) 100%,
b) jó (4) 79%,
c) közepes (3) 59%,
d) elégséges (2) 39%.
(8)273 Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg a központi vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak – nem kell megismételni.
42. §274 (1)275 A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.
(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)–(4) bek.].
(3)276 Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.
43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:
a) az értekezlet helyét és idejét,
b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,
c)277 a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással,
d)278 azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,
e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,
f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.
44. § (1)279 Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.
(2)280 Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.
45. §281 (1)282 Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.
(2)283 Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít,a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.
(3)284 Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,
a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,
b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát,
c)285
d)286 – a szakképző intézmény tanulója esetében – az arra vonatkozó záradékot, hogy a vizsgázó a kötelezően választható vizsgatárgy helyett szakmai vizsgát tett.
(4)287 A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét
a)288 ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b)289 40–59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(5)290 Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek
a)291 ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b)292 ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsga iratai, az iratkezelés
46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban
a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,
b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.
(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.
(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.
(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát – időbeli sorrendben – össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).
(5)293 A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
47. § (1)294 A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).
(2)295 A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.
(3)296 A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.
(4)297 A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.
(5)298 A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.
(6) A törzslapon – megfelelő záradék alkalmazásával – fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.
(7)299 A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője – megfelelő záradék alkalmazása után – aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.
(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.
(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.
48. § (1)300 Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért – kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát – ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll – meg kell küldeni az érintett középiskola igazgatójának.
(2)301 A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.
(3)302 A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.
(4)303 Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.
(5)304
49. §305 (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.
(2)306 Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.
(3)307 A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.
50. §308 (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján – a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával – a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.
(2)309 Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.
(3)310 Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. Ha a vizsgázó csak négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát, és számára az érettségi vizsgabizonyítvány e jogszabály alapján kiállítható, a törzslapon és az érettségi bizonyítványban azt a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíteni kell.
(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.
(5)311
(6)312 Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot – az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(7)313 A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül – elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.
(8)314
51. § (1)315 Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény – kérelemre – igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.
(2)316 A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján – kérelemre – igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni az Országos Közoktatási Intézet számlájára.
(2a)317 Ha az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás az adott érettségi bizonyítványban foglalt vizsgaeredményeket és a vizsga záradékait is tartalmazza, a (2) bekezdés szerinti igazolványban ezeket is fel kell tüntetni. A 2005. január 1. után kiadott tanúsítványok és érettségi bizonyítványok esetében az igazolvány alkalmas a másodlat helyettesítésére is.
(3) A (1)–(2) bekezdésben szabályozott okiratokat
a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,
b)318 továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére
lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.
(4)319 A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.
52. § (1)320 Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.
(2)321 Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.
(4) Az iratok – az (5)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – őrzési ideje tíz év.
(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.
(6)322 Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után – harminc napon belül, kérelemre – a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.
(7)323 Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató
a)324 tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,
b)325 tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak
megküldi.
(8)326 A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések327
53. § (1)328 Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik nemzetiségi nyelven és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.
(2)329 Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán
a)330 az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,
b)331 a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,
c)332 a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,
d)333 a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,
e)334 a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,
f)335 a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(3)336 Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.
(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán
a)337 a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,
b)338 a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázni,
c)339 a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,
d)340 a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,
e)341 a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,
f)342 a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(5)343
(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően – választása szerint – az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.
(7)344
(8)345 A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.
(9)346 A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő középiskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.
54. §347 (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a)348 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá
b)349 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a)350 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25–59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá
b)351 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a)352 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá
b)353 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(4)354 A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét továbbá
a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(5)355 Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,
a)356 teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b)357 teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(6) Ha a vizsgázó nem az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
55. §358 Az 53. § (2)–(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani
a) a feladatlapokat és az útmutatókat,
b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,
c) az érettségi bizonyítványt,
d) a tanúsítványt.
A külföldön szerzett
érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések
56. §359 (1) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa az adott oktatási rendszer szerint érettségi bizonyítványhoz vezető képzésben középiskolai tanulmányok befejezését igazoló okiratnak minősül, a középiskolai tanulmányaikat magyarországi középiskolában befejezett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.
(2) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. § (1) bekezdése szerint egyenértékű a hazai érettségi bizonyítvánnyal, vagy az elismerési törvény 13. § (3) bekezdése alapján érettségi bizonyítványként elismerhető, a magyarországi érettségi bizonyítványt szerzett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.
Átmeneti és vegyes rendelkezések360
56/A. §361 (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.
(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.
(3)362 A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján – a miniszter egyedi határozata szerint – az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.
(4)363
57. § (1)364 Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.
(2)365 A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:
a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,
b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,
c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi
a)366 a fenntartót, ha a középiskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve
b)367 a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)–(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.
58. § (1)368 A miniszter – hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban – megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, kormányhivatalt, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.
(2)369 A miniszter az érettségi vizsga eredményét – határozattal – megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.
(3)370 A miniszter a végleges határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.
(4)371 A határozat véglegessé válása után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján – indokolás nélkül – közzé kell tenni.
59. § (1)372 A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést – a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve – az igazgatónak nyújthatja be.
(2)373 Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon elektronikus úton megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.
(3)374 A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában – az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján – meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg – rövid úton (futár, e-mail, telefon) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét.
60. §375 (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért
a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,
b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás
jár.
(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.
(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét
a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,
b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,
d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,
g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata
eredményeként kell megállapítani.
(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.
(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj
a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,
b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,
c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,
d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.
(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.
(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.
(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.
(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye – ennek hiányában lakóhelye – és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.
(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.
60/A. §376 (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette – a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.
(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.
(3)377 A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.
(4)378 A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a központi vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).
60/B. §379 (1)380
(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.
(3)381
(4)382
(5)383
(6)384
60/C. §385
60/D. §386 (1) Az a 2020/2021. tanévben a középiskola utolsó évfolyamán tanuló, akit egy adott vizsgatárgyból a 2020/2021. tanév október–novemberi érettségi vizsgaidőszakában a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány miatt sikertelen középszintű előrehozott érettségi vizsgája során pótló vizsgára utasítottak, és
a) az írásbeli vizsgarészt vagy azon gyakorlati vizsgarészt, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, sikeresen teljesítette, vagy
b) aki számára a 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában a 24. § (4) bekezdése, a 20. § (7) bekezdése vagy a 31. § (5) bekezdése alapján engedélyezték az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész szóbeli vizsgarésszel pótlását, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
a 2020/2021. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakban a pótló vizsgát középszinten akkor is leteheti, ha egyidejűleg ugyanazon vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az írásbeli vizsgarész vagy azon gyakorlati vizsgarész, amelyre az írásbeli vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, nem ismételhető meg, a pótló vizsga – a korábban már sikeresen teljesített vizsgarészek mellett – csak szóbeli vizsgarészből áll.
60/E. §387 A technikumban érettségire felkészítő szakmai oktatásban – ideértve a kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésben részt vevőket is – felnőttképzési jogviszonyban tanulókra e rendeletnek a tanulói jogviszonyban lévő tanulókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
60/F. §388 Ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1b) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni az erre vonatkozó kötelező záradékot.
60/G. §389 Az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetében a szóbeli tételeket az írásbeli vizsgák befejezését követően a Hivatal állítja össze a központi vizsgakövetelmények alapján.
60/H. §390 Az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kormányhivatalok által szervezett vizsgái esetén – az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el a szóbeli tételsorokat.
60/I. §391 (1)392 E rendeletnek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 165/2022. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. számú melléklete szerinti új vizsgakövetelményeket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal a 2023/2024. tanév május–júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni, azzal, hogy az a vizsgázó, aki a 2020/2021. tanévben – a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján – kezdte meg középiskolai tanulmányait, előrehozott, szintemelő és pótló érettségi vizsgát is e követelmények alapján tehet.
(2) E rendeletnek a Módr. által megállapított 3. számú melléklete szerinti honvédelmi alapismeretek vizsgatárgy vizsgakövetelményeit első alkalommal a 2021/2022. tanév május–júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni.
60/J. §393 A 2022/2023. tanév május–júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum – az érettségi vizsgára felkészítő nevelési-oktatási évfolyamok kivételével – biztosítja, hogy a tanuló
a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,
b) ágazaton belüli specializáció
szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára – választása szerint – mind a közép, mind az emelt szinten fel tudjon készülni.
60/K. §394 A 2022/2023. tanév május–júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum – az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével – az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.
60/L. §395 A 2. számú melléklet szerinti általános vizsgakövetelmények, valamint az ezekhez az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények szerinti központi vizsgakövetelmények alapján – az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével – legkésőbb a 2023/2024. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban tehető vizsga. Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.
Hatályba léptető rendelkezések
61. §396 (1)397 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)398
(3)399
(4)400
(5)401
(6)402
(7)403
(8)404
(9)405
(10)406
(11)407
(12)408
(13)409
(14)410
61/A. §411
61/B. §412
61/B. §413 A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát emelt szinten első alkalommal a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni.
61/C. §414
61/D. §415
61/E. §416
61/F. §417
62. § (1)418
(2)419
(3)420
(4)421
63. §422
64. §423
65. §424
1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez425
2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez430
|
A |
B |
C |
D |
E |
||||||
1. |
A vizsgatárgy neve
|
A vizsga részei |
|||||||||
középszinten |
emelt szinten |
||||||||||
2. |
Magyar nyelv és irodalom |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
3. |
Nemzetiségi nyelv és irodalom |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
4. |
Történelem |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
5. |
Matematika |
írásbeli |
- |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
6. |
Élő idegen nyelv Latin nyelv |
írásbeli írásbeli |
szóbeli szóbeli |
írásbeli írásbeli |
szóbeli szóbeli |
||||||
2. Választható közismereti vizsgatárgyak |
|||||||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
||||||
1. |
A vizsgatárgy neve
|
A vizsga részei |
|||||||||
középszinten |
emelt szinten |
||||||||||
2. |
Élő idegen nyelv |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
3. |
Fizika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
4. |
Kémia |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
5. |
Biológia |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
6. |
Földrajz |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
7. |
Ének-zene |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
8. |
Vizuális kultúra |
írásbeli |
gyakorlati |
gyakorlati |
szóbeli |
||||||
9. |
Informatika |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
||||||
10. |
Testnevelés |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
||||||
11. |
Filozófia |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
12. |
Hittan |
- |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
13. |
Természettudomány |
írásbeli |
szóbeli |
- |
- |
||||||
14. |
Latin nyelv |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
15. |
Emberismeret és etika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
16. |
Társadalomismeret |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
17. |
Ember- és társadalomismeret, etika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
18. |
Dráma |
írásbeli |
szóbeli, gyakorlati |
írásbeli |
szóbeli, gyakorlati |
||||||
19. |
Mozgóképkultúra és médiaismeret |
írásbeli, gyakorlati |
- |
írásbeli, gyakorlati |
szóbeli |
||||||
20. |
Nemzetiségi népismeret |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
21. |
Célnyelvi civilizáció |
- |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
22. |
Belügyi rendészeti ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
23. |
Honvédelmi alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
24. |
Utazás és turizmus |
gyakorlati |
szóbeli |
- |
- |
||||||
25. |
Gazdasági ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
26. |
Judaisztika |
- |
szóbeli |
- |
- |
||||||
27. |
Bibliaismeret - Hit Gyülekezete |
- |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
28. |
Művészettörténet |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
29. |
Népművészet |
- |
szóbeli |
- |
szóbeli |
||||||
30. |
Pszichológia |
írásbeli |
szóbeli |
- |
- |
||||||
3. Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak |
|||||||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
||||||
1. |
A vizsgatárgy neve
|
A vizsga részei |
|||||||||
középszinten |
emelt szinten |
||||||||||
2. |
Egészségügyi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
3. |
Egészségügyi technikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
4. |
Szociális ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
5. |
Pedagógiai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
6. |
Képző- és iparművészeti ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
7. |
Hang-, film- és színháztechnikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
8. |
Épületgépészeti ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
9. |
Kohászati ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
10. |
Távközlési ismeretek |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
||||||
11. |
Informatikai ismeretek |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
||||||
12. |
Vegyipari ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
13. |
Vegyész ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
14. |
Könnyűipari ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
15. |
Faipari ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
16. |
Környezetvédelmi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
17. |
Közgazdasági ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
18. |
Kereskedelmi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
19. |
Vendéglátóipari ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
20. |
Turisztikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
21. |
Optikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
22. |
Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
23. |
Mezőgazdasági ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
24. |
Kertészeti és parképítési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
25. |
Földmérési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
26. |
Élelmiszeripari ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
27. |
Sport ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
28. |
Rendészeti és közszolgálati ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
29. |
Közművelődési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
30. |
Vízügyi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
31. |
Honvédelmi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
4. Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak |
|||||||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|||||
1. |
A vizsgatárgy neve
|
Ágazat megnevezése |
A vizsga részei |
||||||||
|
középszinten |
emelt szinten |
|||||||||
2. |
Bányaművelési ismeretek |
Bányászat |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
3. |
Gázipari és fluidumkitermelési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
4. |
Gépgyártás-technológiai ismeretek |
Gépészet |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
5. |
Mechatronikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
6. |
Automatikai és elektronikai ismeretek |
Villamosipar és elektronika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
7. |
Közlekedésautomatikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
8. |
Magas- és mélyépítési ismeretek |
Építőipar |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
9. |
Út-, vasút- és hídépítési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
10. |
Nyomdaipari technikai ismeretek |
Nyomdaipar |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
11. |
Kiadványszerkesztési ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
12. |
Autó- és repülőgép-szerelési ismeretek |
Közlekedés-gépész |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
13. |
Vasútgépészeti ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
14. |
Hajózási technikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
15. |
Irodai ügyviteli ismeretek |
Ügyvitel |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
16. |
Idegennyelvű ügyviteli ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
17. |
Fodrászati ismeretek |
Szépészet |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
18. |
Kozmetikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
19. |
Mezőgazdasági és erdészeti gépésztechnikai ismeretek |
Agrárgépész |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
20. |
Élelmiszeripari gépésztechnikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
21. |
Közúti és légi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek |
Közlekedés, szállítmányozás és logisztika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
22. |
Postaforgalmi ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
23. |
Vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási és logisztikai ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
24. |
Egyházzenész-ismeretek |
Előadóművészet |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|||||
25. |
Gyakorlatosszínész-ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
26. |
Jazz-zenész-ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
27. |
Klasszikuszenész-ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
28. |
Népzenész-ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
29. |
Szórakoztatózenész-ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
30. |
Táncos ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
||||||
31. |
Artista ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
Témakörök/Képességek |
Követelmények |
Szövegértés |
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. |
Szövegalkotás |
Olvasottságon alapuló tájékozottság és önálló vélemény megfogalmazása különböző elvárások szerint. |
Beszéd, szóbeli szövegalkotás |
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan kifejtett közlés. |
Fogalmi műveltség |
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása. |
Témakörök |
Követelmények |
1. Magyar nyelv |
|
1.1. Kommunikáció |
A nyelv mint kommunikáció. |
1.2. A magyar nyelv története |
A nyelv mint történeti képződmény. |
1.3. Ember és nyelvhasználat |
Ember és nyelv. |
1.4. A nyelvi szintek |
Hangtan. |
1.5. A szöveg |
A szöveg és a kommunikáció. |
1.6. A retorika alapjai |
A nyilvános beszéd. |
1.7. Stílus és jelentés |
Szóhasználat és stílus. |
2. Irodalom |
|
2.1. Szerzők, művek |
|
2.1.1. Művek a magyar irodalomból |
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. |
2.1.2. Művek a magyar irodalomból |
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző). |
2.1.3. Művek a magyar irodalomból |
Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából. |
2.1.4. Művek a világirodalomból |
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. |
2.1.5. Színház és dráma |
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: |
2.1.6. Az irodalom határterületei |
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. |
2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom |
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. |
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések |
|
2.2.1. Témák, motívumok |
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. |
2.2.2. Műfajok, poétika |
Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. |
2.2.3. Korszakok, stílustörténet |
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig. |
Témakörök |
Követelmények |
1. Magyar nyelv |
|
1.1. Kommunikáció |
A nyelv mint kommunikáció. |
1.2. A magyar nyelv története |
A nyelv mint történeti képződmény. Szinkrón és diakrón szemlélet. |
1.3. Ember és nyelvhasználat |
Ember és nyelv. |
1.4. A nyelvi szintek |
Hangtan. A magyar hangállomány. |
1.5. A szöveg |
A szöveg és a kommunikáció. |
1.6. A retorika alapjai |
A nyilvános beszéd. |
1.7. Stílus és jelentés |
Szóhasználat és stílus. |
2. Irodalom |
|
2.1. Szerzők, művek |
|
2.1.1. Művek a magyar irodalomból |
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. |
2.1.2. Művek a magyar irodalomból |
Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző). |
2.1.3. Művek a magyar irodalomból |
Legalább egy szerző a legutóbbi 30 év irodalmából. |
2.1.4. Művek a világirodalomból |
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. |
2.1.5. Színház és dráma |
Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája. Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma. |
2.1.6. Az irodalom határterületei |
Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. |
2.1.7. Interkulturális jelenségek és határon túli irodalom |
Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. |
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések |
|
2.2.1. Témák, motívumok |
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. |
2.2.2. Műfajok, poétika |
Műnemek, műfajok. |
2.2.3. Korszakok, stílustörténet |
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig. |
2.2.3.1. Irodalomtörténet |
Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya. |
Ismeretek és képességek |
Követelmények |
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat |
|
A) Szövegértés |
Különböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban. |
B) Szövegalkotás |
Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban. |
2. Nyelvi ismeretek |
Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban. |
3. Irodalmi ismeretek |
Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának ismerete a felismerés szintjén. |
Témakörök |
Népköltészet. |
A) Szerzők és művek |
Életművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából. |
B) Értelmezési szintek, megközelítések |
Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. |
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból |
(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák) |
Ismeretek és képességek |
Követelmények |
1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat |
|
A) Szövegértés |
A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban. |
B) Szövegalkotás |
Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban. |
2. Nyelvi ismeretek |
Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban. |
3. Irodalmi ismeretek |
Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása. |
Témakörök |
Népköltészet. |
A) Szerzők és művek |
Életművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából. |
B) Értelmezési szintek, megközelítések |
Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés. |
4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból |
(nemzetiségenként, a részletes vizsgakövetelmények tartalmazzák) |
1. Ismeretszerzés, források használata |
Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése. |
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján. |
|
Különböző forrásokból származó információk összevetése. |
|
Forráskritika alkalmazása. |
|
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján. |
|
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása |
Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata. |
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete. |
|
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban). |
|
3. Tájékozódás térben és időben |
Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben. |
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása. |
|
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. |
|
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete. |
|
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. |
|
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. |
|
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás |
Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása. |
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. |
|
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése. |
|
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában. |
|
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása. |
|
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre. |
|
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor. |
1. Az ókor és kultúrája |
Poliszok az ókori Hellászban. |
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában. |
|
Az európai kultúra alapjai. |
|
2. A középkor |
Nyugat-Európa a kora középkorban. |
A középkori egyház. |
|
Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában. |
|
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom. |
|
A középkor kultúrája. |
|
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora |
A magyar nép története az államalapításig. |
Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora. |
|
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora. |
|
A Hunyadiak. |
|
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban |
A földrajzi felfedezések és következményei. |
Reformáció és katolikus megújulás. |
|
Alkotmányosság és abszolutizmus a 17−18. században. |
|
A felvilágosodás kora. |
|
5. Magyarország a kora újkorban (1490−1790) |
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése. |
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. |
|
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. |
|
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban. |
|
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora |
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk. |
A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában. |
|
Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért. |
|
Az ipari forradalom hullámai és hatásai. |
|
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790−1914) |
A reformkor. |
Forradalom és szabadságharc. |
|
A kiegyezés és a dualizmus. |
|
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában. |
|
8. A világháborúk kora (1914−1945) |
Az első világháború és következményei. |
A fasizmus és a nemzetiszocializmus. |
|
A kommunista diktatúra. |
|
A második világháború. |
|
9. Magyarország a világháborúk korában |
Az első világháború és következményei Magyarországon. |
A Horthy-korszak. |
|
Művelődési viszonyok és társadalom. |
|
Magyarország a második világháborúban. |
|
10. A jelenkor |
A kétpólusú világ kialakulása. |
A kétpólusú világrend megszűnése. |
|
Az európai integráció. |
|
A globális világ sajátosságai. |
|
11. Magyarország |
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak. |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc. |
|
A Kádár-korszak. |
|
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés. |
|
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság. |
|
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek |
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás. |
Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök. |
|
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek. |
1. Ismeretszerzés, források használata |
Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése. |
Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján. |
|
Különböző forrásokból származó információk összevetése. |
|
Forráskritika alkalmazása. |
|
Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján. |
|
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása |
Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata. |
Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete. |
|
Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban). |
|
3. Tájékozódás térben és időben |
Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben. |
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása. |
|
A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. |
|
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete. |
|
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. |
|
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. |
|
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás |
Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása. |
A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. |
|
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése. |
|
Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása. |
|
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában. |
|
Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása. |
|
Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre. |
|
A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor. |
1. Az ókor és kultúrája |
Poliszok az ókori Hellászban. |
Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában. |
|
Az európai kultúra alapjai. |
|
2. A középkor |
Nyugat-Európa a kora középkorban. |
A középkori egyház. |
|
Az érett középkor. |
|
Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom. |
|
A középkor kultúrája. |
|
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora |
A magyar nép története az államalapításig. |
Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora. |
|
Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora. |
|
A Hunyadiak. |
|
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban |
A földrajzi felfedezések és következményei. |
Reformáció és katolikus megújulás. |
|
Alkotmányosság és abszolutizmus a 17−18. században. |
|
A felvilágosodás kora. |
|
Nagyhatalmi konfliktusok a 17−18. században. |
|
5. Magyarország a kora újkorban |
Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése. |
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. |
|
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. |
|
Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban. |
|
Művelődés, egyházak, iskolák. |
|
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789−1914) |
A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk. |
A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában. |
|
Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért. |
|
Az ipari forradalom hullámai és hatásai. |
|
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790−1914) |
A reformkor. |
Forradalom és szabadságharc. |
|
A kiegyezés és a dualizmus. |
|
Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában. |
|
8. A világháborúk kora (1914−1945) |
Az első világháború és következményei. |
Gazdaság, társadalom és életmód. |
|
A fasizmus és a nemzetiszocializmus. |
|
A kommunista diktatúra. |
|
A második világháború. |
|
9. Magyarország a világháborúk korában |
Az első világháború és következményei Magyarországon. |
A Horthy-korszak. |
|
Művelődési viszonyok és társadalom. |
|
Magyarország a második világháborúban. |
|
10. A jelenkor |
A kétpólusú világ kialakulása. |
A „harmadik világ”. |
|
A kétpólusú világrend megszűnése. |
|
Az európai integráció. |
|
A globális világ sajátosságai. |
|
11. Magyarország |
A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak. |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc. |
|
A Kádár-korszak. |
|
A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés. |
|
Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság. |
|
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek |
A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás. |
Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök. |
|
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek. |
Témakör |
Követelmények |
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok |
|
Halmazelmélet |
Halmazelméleti alapfogalmak. |
Logika |
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. |
Kombinatorika |
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. |
Gráfok |
A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. |
2. Számelmélet, algebra |
|
Számfogalom |
A valós számkör. |
Számelmélet |
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. |
Algebrai kifejezések, műveletek |
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. |
Hatvány, gyök, logaritmus |
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). |
Egyenletek, egyenlőtlenségek |
Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. |
3. Függvények, az analízis elemei |
|
Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk |
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. |
Függvények jellemzése |
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. |
Sorozatok |
Számtani sorozat, mértani sorozat. |
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria |
|
Alapfogalmak, ponthalmazok |
Térelemek távolsága, szöge. |
Geometriai transzformációk |
Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. |
Síkgeometriai alakzatok |
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. |
Térbeli alakzatok |
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. |
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás |
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. |
Vektorok |
A vektor fogalma. |
Trigonometria |
Szögfüggvények fogalma. |
Koordinátageometria |
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. |
5. Valószínűség-számítás, statisztika |
|
Leíró statisztika |
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). |
Valószínűség-számítás |
Valószínűség fogalma. |
Témakör |
Követelmények |
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok |
|
Halmazelmélet |
Halmazelméleti alapfogalmak. |
Logika |
Logikai műveletek. |
Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában |
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. |
Kombinatorika |
Kiválasztási és sorbarendezési feladatok. |
Gráfok |
A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai. |
2. Számelmélet, algebra |
|
Számfogalom |
A valós számkör. |
Számelmélet |
Osztó, többszörös, összetett szám fogalma. |
Algebrai kifejezések, műveletek |
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. |
Hatvány, gyök, logaritmus |
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). |
Egyenletek, egyenlőtlenségek |
Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. |
3. Függvények, az analízis elemei |
|
Függvények |
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. |
Függvények grafikonjai, |
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és transzformáltjaik: |
Függvények jellemzése |
Függvényvizsgálat. |
Sorozatok |
Sorozat megadása, jellemzése. |
Az analízis elemei |
A határérték fogalma. |
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria |
|
Alapfogalmak, ponthalmazok |
Térelemek távolsága, szöge. |
Geometriai transzformációk |
A geometriai transzformáció mint függvény. |
Síkgeometriai alakzatok Háromszögek |
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. |
Térbeli alakzatok |
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. |
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás |
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. |
Vektorok |
A vektor fogalma. |
Trigonometria |
Szögfüggvények fogalma. |
Koordinátageometria |
Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük. |
5. Valószínűség-számítás, statisztika |
|
Leíró statisztika |
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai |
Valószínűség-számítás |
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. |
Témakörök/Kompetenciák |
Követelmények |
1. Kommunikatív készségek |
|
Beszédértés (hallott szöveg értése) |
A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős témákban, a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban. |
Beszédkészség |
A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés vagy leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával. |
Szövegértés (olvasott szöveg értése) |
A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi anyagokban pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett információt. |
Íráskészség |
A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni, számára ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén magabiztosan képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét. |
Egyéb készségek (stratégiák) |
A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza. |
2. Nyelvi kompetencia |
|
A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó módon használja. |
|
3. Témák |
|
Személyes vonatkozások, család |
Például: a vizsgázó személye, családi élet. |
Ember és társadalom |
Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. |
Környezetünk |
Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. |
Az iskola |
Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. |
A munka világa |
Például: diákmunka, pályaválasztás. |
Életmód |
Például: napirend, kedvenc ételek. |
Szabadidő, művelődés, szórakozás |
Például: színház, mozi, kedvenc sport. |
Utazás, turizmus |
Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. |
Tudomány és technika |
Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. |
Gazdaság, pénz |
Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével. |
Témakörök/Kompetenciák |
Követelmények |
|
1. Kommunikatív készségek |
||
Beszédértés (hallott szöveg értése) |
A vizsgázó tud követni hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszédet, illetve beszélgetés gondolatmenetét, a beszélő(k) álláspontját, felismeri a beszélők érzelmeit, egymáshoz való viszonyát, megérti a beszélők a kommunikációs szándékait. |
|
Beszédkészség |
A vizsgázó összefüggően, önállóan megnyilatkozik szóban, részt tud venni ismerős témákról folytatott beszélgetésben, általánosabb szempontból kialakított álláspontját, véleményét szabatosan, logikusan fejti ki. |
|
Szövegértés (olvasott szöveg értése) |
A vizsgázó megérti az általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegeket, a szerző álláspontját, elkülöníti az érveket és ellenérveket, a tényeket és véleményeket; a széles olvasóközönség számára íródott, közérthető szövegekben. |
|
Íráskészség |
A vizsgázó világos, részletes szöveget ír általánosabb, összetettebb témákban; álláspontját, véleményét szabatosan, következetesen fejti ki, írásműve logikus szerkesztésű és tagolású, a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformáknak (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) megfelelő. |
|
Egyéb készségek (stratégiák) |
A vizsgázó alkalmazza a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez, valamint a nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges készségeket és technikákat. |
|
2. Nyelvi kompetencia |
||
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemeket, nyelvi struktúrákat felismer és biztonsággal használ, az írott és a beszélt nyelvet funkcionálisan használja, a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket meglehetős biztonsággal alkalmazza, értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélkül kommunikál. |
||
3. Témák |
||
Személyes vonatkozások, család |
Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében. |
|
Ember és társadalom |
Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok. |
|
Környezetünk |
Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái. |
|
Az iskola |
Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön. |
|
A munka világa |
Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön. |
|
Életmód |
Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön. |
|
Szabadidő, művelődés, szórakozás |
Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok. |
|
Utazás, turizmus |
Például: az idegenforgalom jelentősége. |
|
Tudomány és technika |
Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre. |
|
Gazdaság és pénz |
Például: a jövedelem szerepe a pályaválasztásban, gazdagok és szegények helyzete a társadalomban. |
Témakörök |
Követelmények |
1. Mechanika |
|
A dinamika törvényei |
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. |
Mozgások |
A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. |
Munka és energia |
A munka és a teljesítmény. A hatásfok. |
Folyadékok és gázok mechanikája |
A légnyomás kimutatása és mérése. |
2. Hőtan, termodinamika |
|
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly |
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. |
Hőtágulás |
Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. |
Összefüggés a gázok állapotjelzői között |
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. |
A kinetikus gázmodell |
A hőmozgás értelmezése. |
Termikus és mechanikai kölcsönhatások |
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. |
Halmazállapot-változások |
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. |
A termodinamika II. főtétele |
A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. |
A hőterjedés formái |
A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége. |
3. Elektromágnesség |
|
Elektrosztatika |
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. |
Az egyenáram |
Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. |
Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője |
A Föld mágnessége, az iránytű használata. |
Az elektromágneses indukció |
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. |
A váltakozó áram |
A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség. |
Elektromágneses hullámok |
A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. |
4. Optika |
|
A fény |
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. |
5. Atomfizika, magfizika |
|
Az anyag szerkezete |
Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma. |
Az atom szerkezete |
Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. |
A kvantumfizika elemei |
Az energia kvantáltsága, Planck-formula. |
Az atommagban lejátszódó jelenségek |
Az atommag összetétele. |
Sugárvédelem |
A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. |
6. Gravitáció, csillagászat |
|
Gravitáció |
Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. |
A csillagászat elemeiből |
A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. |
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek |
|
Személyiségek |
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. |
Elméletek, felfedezések, találmányok |
A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása. |
Témakör |
Követelmények |
1. Mechanika |
|
A dinamika törvényei |
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése, felbontása. |
Mozgások |
A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. |
Munka és energia |
A munka és a teljesítmény. A hatásfok. |
A speciális relativitáselmélet alapgondolatai |
A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete. |
Folyadékok és gázok mechanikája |
A légnyomás kimutatása és mérése. |
2. Hőtan, termodinamika |
|
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly |
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. |
Hőtágulás |
Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. |
Összefüggés a gázok állapotjelzői között |
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása. |
A kinetikus gázmodell |
A hőmozgás értelmezése. |
Termikus és mechanikai kölcsönhatások |
A hőközlés, a hőmennyiség, a fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. |
Halmazállapot-változások |
A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. |
A termodinamika II. főtétele |
Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése. |
A hőterjedés formái |
A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás jelensége. |
3. Elektromágnesség |
|
Elektrosztatika |
Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. |
Az egyenáram |
Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. |
Magnetosztatika |
A Föld mágnessége, az iránytű használata. |
Az elektromágneses indukció |
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye, a jelenségek értelmezése. |
A váltakozó áram |
A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség. |
Elektromágneses hullámok |
A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). |
4. Optika |
|
A fény |
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése. |
5. Atomfizika, magfizika |
|
Az anyag szerkezete |
Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma. |
Az atom szerkezete |
Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. |
A kvantumfizika elemei |
Az energia kvantáltsága, Planck-formula. |
Az atommagban lejátszódó jelenségek |
Az atommag összetétele. |
Sugárvédelem |
A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei. |
6. Gravitáció, csillagászat |
|
Gravitáció |
Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése. |
A csillagászat elemeiből |
A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. |
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek |
|
Személyiségek |
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. |
Elméletek, felfedezések, találmányok |
A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása. |
Témakör |
Követelmények |
1. Általános kémia |
|
Atomok és a belőlük származtatható ionok |
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. |
Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-elektronszerkezet. |
|
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. |
|
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. |
|
A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. |
|
Molekulák és összetett ionok |
Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. |
A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. |
|
Halmazok |
Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. |
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok |
|
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. |
|
A kémiai reakciók |
Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérletek megtervezése, a tapasztalatok értelmezése. |
A kémiai reakciók jelölése |
Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. |
Termokémia |
A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. |
Reakciókinetika |
A reakciók végbemenetelének feltételei. |
A reakciósebességet befolyásoló tényezők. |
|
Kémiai egyensúly |
A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. |
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. |
|
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. |
|
Reakciótípusok |
A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. |
A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). |
|
A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba |
|
Protonátmenettel járó reakciók |
A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). |
Elektronátmenettel járó reakciók |
A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet). |
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása |
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). |
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. |
|
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. |
|
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). |
|
Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. |
|
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. |
|
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brønsted, Avogadro). |
2. Szervetlen kémia |
|
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz- |
A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. |
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése |
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. |
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai |
Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. |
Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. |
|
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. |
|
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. |
|
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. |
|
A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. |
|
A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. |
|
Az elemek és vegyületek előfordulása |
A megismert elemek előfordulásának formái. |
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása |
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. |
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai |
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. |
Az elemek és vegyületek jelentősége |
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. |
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. |
|
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. |
|
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. |
|
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). |
3. Szerves kémia |
|
A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk |
A szerves anyag fogalma. |
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. |
|
A funkciós csoport fogalma. |
|
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. |
|
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. |
|
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. |
|
A főbb vegyületcsoportok általános képlete. |
|
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. |
|
Szerkezeti képlet írása. |
|
Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. |
|
A konstitúciós izomerek felismerése. |
|
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai |
Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. |
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai |
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. |
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. |
|
Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve megtervezése, ezek eredményének értelmezése. |
|
A szerves vegyületek előfordulása |
A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. |
A szerves vegyületek jelentősége |
A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). |
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. |
|
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása |
Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. |
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A. Nobel). |
4. Kémiai számítások |
|
Általános követelmények |
Az SI-mértékegységek használata. |
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. |
|
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. |
|
Az anyagmennyiség |
A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések |
Az Avogadro-törvény |
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. |
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) |
Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban. |
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások |
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása. |
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. |
|
Termokémia |
A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. |
Kémiai egyensúly, pH-számítás |
Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. |
Elektrokémia |
A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. |
Témakör |
Követelmények |
1. Általános kémia |
|
Atomok és a belőlük származtatható ionok |
Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. |
Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. |
|
Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. |
|
A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. |
|
A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában. |
|
Molekulák és összetett ionok |
Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján. |
Halmazok |
Az anyagi halmazok tulajdonságai, és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat. |
Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok |
|
Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. |
|
Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira. |
|
A kémiai reakciók |
Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérlet megtervezése, a tapasztalatok értelmezése. |
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével. |
|
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. |
|
A kémiai reakciók jelölése |
Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése. |
Termokémia |
A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk. |
Reakciókinetika |
A reakciók végbemenetelének feltételei. |
A reakciósebességet befolyásoló tényezők. |
|
Kémiai egyensúly |
A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra. |
Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása. |
|
Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. |
|
Reakciótípusok |
A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. |
Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján |
|
Protonátmenettel járó reakciók |
A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése |
A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben. |
|
Elektronátmenettel járó reakciók |
Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). |
Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. |
|
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása |
A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata |
Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői. |
|
A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. |
|
Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. |
|
A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem. |
|
Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethető esetekben. |
|
Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk. |
|
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brønsted, Avogadro). |
2. Szervetlen kémia |
|
A kerettantervben szereplő elemek és vegyületek kiegészítő listája |
Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, |
Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) |
Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. |
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése |
Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. |
Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai |
Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. |
Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve egyszerűbb kísérletek megtervezése és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. |
|
A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. |
|
Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével. |
|
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. |
|
Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. |
|
Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. |
|
A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemezése. |
|
A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával. |
|
Az elemek és vegyületek előfordulása |
Megismert elemek előfordulásának formái. |
Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok alapján. |
|
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása |
Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. |
Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok alapján. |
|
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai |
A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata. |
Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. |
|
Az elemek és vegyületek jelentősége |
Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. |
A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. |
|
Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. |
|
A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. |
|
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). |
3. Szerves kémia |
|
A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk |
A szerves anyag fogalma. |
A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. |
|
A funkciós csoport fogalma. |
|
A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. |
|
Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása. |
|
Homológ sor általános képletének megszerkesztése. |
|
A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei, és annak alkalmazása. |
|
A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. |
|
Szerkezeti képlet írása. |
|
A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. |
|
Az izoméria különböző típusai. |
|
Konformerek és izomerek felismerése. |
|
Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek tulajdonságai. |
|
Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben. |
|
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai |
Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. |
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai |
A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. |
A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása. |
|
Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése. |
|
Egyszerű kísérletek megtervezése. |
|
Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján. |
|
A szerves vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége, felhasználása |
Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és előfordulási területei. |
Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai. |
|
A szerves anyagok környezeti hatásai |
Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában. |
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása |
A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. |
Tudománytörténet |
A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). |
4. Kémiai számítások |
|
Általános követelmények |
Az SI-mértékegységek használata. |
A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. |
|
A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. |
|
Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása. |
|
Az anyagmennyiség |
A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. |
A gáztörvények |
A gázok állapotegyenlete és alkalmazása. |
Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések |
|
Oldatok, elegyek |
Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása. |
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások |
A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása. |
A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása. |
|
Termokémia |
A reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása. |
A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban. |
|
Kémiai egyensúly pH-számítás |
A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban. |
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében. |
|
A disszociációfok fogalma. |
|
A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerűbb példákban. |
|
Elektrokémia |
A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. |
A Faraday-törvények alkalmazása. |
Témakör |
Követelmények |
1. Bevezetés a biológiába |
|
A biológia tudománya |
A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. |
Fizikai, kémiai alapismeretek |
A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. |
2. Egyed alatti szerveződési szint |
|
Szervetlen és szerves alkotóelemek: |
|
Elemek, ionok |
A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. |
Szervetlen molekulák |
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. |
Lipidek |
A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. |
Szénhidrátok |
A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. |
Fehérjék |
A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosav sorrend. |
Nukleinsavak, nukleotidok |
A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. |
Az anyagcsere folyamatai: |
|
Felépítés és lebontás kapcsolata |
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. |
Felépítő folyamatok |
Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. |
Lebontó folyamatok |
A biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. |
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) |
Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. |
3. Az egyed szerveződési szintje |
|
Nem sejtes rendszerek: |
|
Vírusok |
Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. Fertőzéses és járványos megbetegedések, a megelőzés lehetőségei. |
Önálló sejtek: |
|
Baktériumok |
A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. |
Egysejtű eukarióták |
Testszerveződésük és anyagcseréjük példákon. |
Többsejtűség: |
|
Gombák, növények, állatok elkülönülése |
Az öt regnum elkülönítésének alapja. |
Sejtfonalak |
A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. |
Teleptest és álszövet |
A teleptest és az álszövet jellemzői. |
Szövetek, |
A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. |
Viselkedés |
Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. |
4. Az emberi szervezet |
|
Homeosztázis |
A homeosztázis fogalma, jelentősége. A szűrővizsgálatok szerepe a megbetegedések korai felismerésében. |
Kültakaró |
A bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme, mint a személyi higiéné része. |
A mozgás |
A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. |
A táplálkozás |
A táplálkozás jelentősége, folyamatai. |
A légzés |
A légzőrendszer szervei, funkciói. |
A gége részei, a hangszalagok szerepe. |
|
A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. |
|
A légzőrendszert károsító környezeti tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeinek felismerése, megelőzésének és kezelésének lehetőségei. |
|
Az anyagszállítás |
A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet működésének fenntartásában. |
A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. |
|
A szív, a koszorúerek felépítése és működése. |
|
A szívinfarktus kockázati tényezői, felismerése. |
|
Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. |
|
A kiválasztás |
A vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója. |
A szabályozás |
A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások. |
Az idegrendszer általános jellemzése |
Az idegsejt felépítése és működése. |
Az emberi magatartás |
Az öröklött és tanult magatartásformák. |
Hormonrendszer, hormonális működések |
A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. |
Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő |
|
A cukorbetegség. |
|
Immunrendszer, immunitás |
Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. |
Az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség. |
|
A szervátültetés. |
|
Szaporodás és egyedfejlődés |
A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. |
Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. |
|
5. Egyed feletti szerveződési szintek |
|
Populáció |
A populáció fogalma. |
Életközösségek |
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. |
Bioszféra, globális folyamatok |
A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. |
Ökoszisztéma |
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. |
Környezet- és természetvédelem |
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. |
Hazánk nemzeti parkjai. |
|
A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. |
|
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció |
|
Molekuláris genetika |
A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. |
Mendeli genetika |
A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. |
Populációgenetika és evolúciós folyamatok |
Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció darwini modelljének lényege. |
A bioszféra evolúciója |
Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. |
Témakör |
Követelmények |
1. Bevezetés a biológiába |
|
A biológia tudománya |
A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. Molekuláris törzsfák. A szerveződési szint fogalma. Modellek. |
Fizikai, kémiai alapismeretek |
A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. |
2. Egyed alatti szerveződési szint |
|
Szervetlen és szerves alkotóelemek: |
|
Elemek, ionok |
A C, H, O, N, S, P, I, F, Si szerepe az élő szervezetben. |
Szervetlen molekulák |
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. |
Lipidek |
A lipidek oldódási tulajdonságai, felépítése, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. |
Szénhidrátok |
A fontosabb szénhidrátok felépítése, természetes előfordulása, tulajdonságai. |
Fehérjék |
A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezet és aminosavsorrend. |
Nukleinsavak, nukleotidok |
A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. |
Az anyagcsere folyamatai: |
|
Felépítés és lebontás kapcsolata |
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Hidrolízis és kondenzáció. |
Felépítő folyamatok |
Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. |
Lebontó folyamatok |
A biológiai oxidáció lényege, egyszerűsített egyenlete. |
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) |
Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. |
3. Az egyed szerveződési szintje |
|
Nem sejtes rendszerek: |
|
Vírusok |
Evolúciós eredetük, felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. Fertőzéses és járványos megbetegedések, a megelőzés lehetőségei. |
Önálló sejtek: |
|
Baktériumok |
A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. |
Egysejtű eukarióták |
Evolúciós eredetük. |
Többsejtűség: |
|
Gombák, növények, állatok elkülönülése |
Az öt regnum elkülönítésének alapja. |
Sejtfonalak |
A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. |
Teleptest és álszövet |
A teleptest és az álszövet jellemzői. |
Szövetek, szervek, |
A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. |
Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. |
|
A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. A mohák, |
|
Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. |
|
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. |
|
Viselkedés |
Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. |
4. Az emberi szervezet |
|
Homeosztázis |
A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma. A szűrővizsgálatok szerepe a megbetegedések korai felismerésében. |
Kültakaró |
A bőr funkciói, részei. A bőr ápolása és védelme mint a személyi higiéné része. |
A mozgás |
A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. |
A táplálkozás |
A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőenzimek. |
Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. |
|
A légzés |
A légzőrendszer szervei, funkciói. |
Az anyagszállítás |
A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, szerepük az emberi szervezet működésének fenntartásában, áramlási viszonyaik magyarázata. |
A kiválasztás |
A vizeletkiválasztó rendszer főbb részei, a kiválasztás funkciója. |
A szabályozás |
A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolások. |
Az idegrendszer általános jellemzése |
Az idegsejt felépítése és működése. Spontán aktivitás. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). |
Az emberi magatartás biológiai- |
Az öröklött és tanult magatartásformák. |
A hormonrendszer, hormonális működések |
A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. |
Az immunrendszer, immunitás |
Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei és működésük. A gyulladás és a láz mint immunválasz elemei. A lázcsillapítás formái. |
Szaporodás és egyedfejlődés |
A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. |
5. Egyed feletti szerveződési szintek |
|
Populáció |
A populáció fogalma és jellemzői. Szaporodási stratégiák. |
Életközösségek |
A flóra, a fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. |
Bioszféra, globális folyamatok |
A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. |
Ökoszisztéma |
Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. |
Környezet- és természetvédelem |
A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A biodiverzitás. |
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció |
|
Molekuláris genetika |
A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. |
Mendeli genetika |
A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. |
Populációgenetika és evolúciós folyamatok |
Az ideális és a reális populáció fogalma. A mutációk és a szelekció szerepe az evolúció folyamatában és a fajok keletkezésében. A természetes szelekció darwini modellje. A Hardy-Weinberg modell lényege és alkalmazása. |
A bioszféra evolúciója |
A fizikai és kémiai evolúció fogalma. |
Témakör |
Követelmények |
1. Térképi ismeretek |
|
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. |
|
2. Kozmikus környezetünk |
|
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. |
|
3. A geoszférák földrajza |
|
A kőzetburok |
Földtörténet. |
A levegőburok |
A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. |
A vízburok |
A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai. |
A geoszférák kölcsönhatásai |
A geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és szemelvények elemzése. |
4. A földrajzi övezetesség |
|
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. |
|
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején |
|
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele.) |
|
6. A világgazdaság jellemző folyamatai |
|
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. |
|
7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és Európában |
|
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai. |
|
8. Európa földrajza – A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában |
|
Európa általános természetföldrajzi képe. |
|
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza |
|
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe. |
|
10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei |
|
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei. |
Témakör |
Követelmények |
1. Térképi ismeretek |
|
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. |
|
2. Kozmikus környezetünk |
|
A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. |
|
3. A geoszférák földrajza |
|
A kőzetburok |
Tájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben. |
A levegőburok |
A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. |
A vízburok |
A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai. |
A geoszférák kölcsönhatásai |
A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével. |
4. A földrajzi övezetesség |
|
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. |
|
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején |
|
A népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele) |
|
6. A világgazdaság jellemző folyamatai |
|
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. |
|
7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és Európában |
|
A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai. |
|
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában |
|
Európa általános természetföldrajzi képe. |
|
9. Az Európán kívüli földrészek földrajza |
|
A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe. |
|
10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei |
|
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei. |
Kompetenciák/Témakörök |
Követelmények |
1. Éneklés és zenetörténet |
|
Népzene |
Eltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és más népek népdalának előadása emlékezetből. |
Műzene |
A zenetörténeti korszakok általános jellemzése. |
Középkor |
Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. |
Reneszánsz |
Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. |
Barokk |
Virágének előadása szöveggel, emlékezetből. |
Bécsi klasszika |
Bécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. |
Romantika |
Három, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. |
A 19–20. század fordulója |
M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel. |
20. századi és kortárs zene |
Bartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. |
2. Zeneelmélet |
|
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. |
|
3. Zenefelismerés |
|
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az alábbiak szerint: |
|
4. Dallamírás |
|
Egy egyszólamú, 8–10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus, hangnemben maradó dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, legfeljebb 2#–2b előjegyzési körben vagy fordítva, vonalrendszerről betűkottára. |
Kompetenciák/Témakörök |
Követelmények |
1. Éneklés és zeneirodalom |
|
Népzene |
Eltérő stílusú magyar népdalok, valamint nemzetiségi és két, más népek népdalának előadása szöveggel, emlékezetből. A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható. |
Műzene |
A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete, főbb műveik megnevezése. |
Középkor |
Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján. |
Reneszánsz |
Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetből, elemzése a stílus jellegzetes vonásainak bemutatásával, kottakép alapján. |
Barokk |
Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. |
Bécsi klasszika |
Bécsi klasszikus szerzők (J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven) egy-egy dalának bemutatása szöveggel, emlékezetből, zongorakísérettel. |
Romantika |
Három, különböző szerzőtől származó romantikus mű éneklése emlékezetből, zongorakísérettel. |
A 19–20. század fordulója |
C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy hangnévvel. |
20. századi és kortárs zene |
Bartók Béla és Kodály Zoltán egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. |
2. Zeneelmélet |
|
A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. |
|
3. Lapról olvasás |
|
Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#–4b-ig). |
|
4. Zenefelismerés |
|
A zenefelismerési feladatban a Részletes követelmények Műjegyzékében szereplő (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, azonosítani az alábbiak szerint: |
|
5. Dallamírás |
|
8–10 ütem terjedelmű, barokk vagy bécsi klasszikus hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4#–4b-ig). |
Kompetenciák/Témakörök |
Követelmények |
1. Alkotás |
|
1.1. Vizuális nyelv |
A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata. |
1.2. Technikák |
Az adott technika adekvát használata. |
1.3. Ábrázolás, látványértelmezés |
Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. |
Formaértelmezés |
Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). |
Térértelmezés |
Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. |
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása. |
|
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. |
|
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. |
|
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. |
|
Színértelmezés |
Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása. |
1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás |
|
Kompozíció |
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. |
Színhatás |
Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása a tervezés során. |
Érzelmek |
Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése. |
Folyamat, mozgás, idő |
Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban |
Kép és szöveg |
Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél érdekében. |
Vizuális információ |
Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. |
Tárgyak és környezet |
Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra. |
2. Befogadás |
|
2.1. A megjelenítés sajátosságai |
|
Vizuális nyelv |
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete, használata az elemzés során. |
Térábrázolási módok |
A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. |
Vizuális minőségek |
Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése. |
Látványértelmezés |
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. |
Kontraszt, harmónia |
Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete. |
Kontextus |
A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. |
2.2. Technikák |
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. |
2.3. Vizuális kommunikáció |
|
Vizuális információ |
A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra). |
Tömegkommunikáció |
A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. |
Fotó, mozgókép |
Fotó elemzése. |
2.4. Tárgy- és környezetkultúra |
|
Forma és funkció |
A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. |
Tervező folyamat |
A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. |
Népművészet |
A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. |
2.5. Kifejezés és képzőművészet |
|
Művészeti ágak |
A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. |
Műfajok |
A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó) és háromdimenziós |
Művészettörténeti korszakok, irányzatok |
A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a 20. század második felének irányzatai, a kortárs művészet és legalább egy Európán kívüli kultúra) és az ismeretek felhasználása az elemzés során.). |
Stílusjegyek |
Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. |
Alkotások és alkotók |
A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása. |
Műelemző módszerek |
A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. |
Mű és környezete |
A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. |
Kompetenciák/Témakörök |
Követelmények |
1. Alkotás |
|
1.1. Vizuális nyelv |
A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos, árnyalt, egyéni használata. |
1.2. Technikák |
Az adott célnak megfelelő anyagok és technikák kiválasztása. |
1.3. Ábrázolás, látványértelmezés |
|
Formaértelmezés |
Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása. |
Térértelmezés |
Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása szöveges instrukciók alapján is. |
Színértelmezés |
Látvány alapján vagy emlékezetből szín- és fényviszonyok helyes, érzékeny visszaadása. |
Mozgásértelmezés |
Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban. |
1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás |
|
Térviszonyok |
Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban. |
Kompozíció |
Képi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján. |
Színhatás |
A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkában. |
Érzelmek |
Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak megfelelő megjelenítésben. |
Folyamat, mozgás, idő |
Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban |
Kép és szöveg |
Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával, adott kommunikációs cél érdekében. |
Vizuális információ |
Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. |
Tárgyak és környezet |
Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra, és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása. |
2. Befogadás |
|
2.1. A megjelenítés sajátosságai |
|
Vizuális nyelv |
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák), vizuális közlésben és kifejezésben betöltött) szerepének ismerete, használata az elemzés során. |
Térábrázolási módok |
A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során. |
Vizuális minőségek |
Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése. |
Látványértelmezés |
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. |
Kontraszt, harmónia |
Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete. |
Kontextus |
A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. |
2.2. Technikák |
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése és összegző jellegű ismerete. |
2.3. Vizuális kommunikáció |
|
Folyamat, mozgás, idő |
Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. |
Kép és szöveg |
Szöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata. |
Vizuális információ |
A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. |
Tömegkommunikáció |
A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. |
Médiakategóriák |
A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. |
Fotó és mozgókép |
Fotó elemzése. |
2.4. Tárgy- és környezetkultúra |
|
Forma és funkció |
A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. |
Tervező folyamat |
A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. |
Kézműves és ipari tárgykultúra |
A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése. |
Népművészet |
A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. |
2.5. Kifejezés és képzőművészet |
|
Művészeti ágak |
A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) jellemzőinek ismerete. |
Műfajok |
A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, grafika, fotó), háromdimenziós |
Művészettörténeti korszakok, irányzatok |
A művészeti ágak történetének – nagy korszakainak és irányzatainak – ismerete, összehasonlító és elemző tanulmányozása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a 20. század második felének irányzatai, a kortárs művészet és legalább egy Európán kívüli kultúra). |
Stílusjegyek |
Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. |
Alkotók és alkotások |
A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílus- és kormeghatározása. |
Műelemző módszerek |
A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. |
Mű és környezete |
A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. |
Témakör |
Követelmények |
1. Információs társadalom |
|
Információkezelés |
Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete. |
Jogi és etikai ismeretek |
Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete. |
Információs rendszerek, információs társadalom |
Információs rendszerek alkalmazása. |
Elektronikus szolgáltatások |
Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete. |
2. Informatikai alapismeretek – hardver |
|
Informatikai környezet |
Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete. |
A számítógép és a perifériák |
A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. |
3. Informatikai alapismeretek – szoftver |
|
Az operációs rendszer |
Az operációs rendszer funkciói és műveletei. |
Állománykezelés |
Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása. |
Hálózatok működése |
Hálózatok működésének alapelvei. |
4. Szövegszerkesztés |
|
Szövegszerkesztő program használata |
Dokumentum készítése. |
Szövegszerkesztő program műveletei |
Szöveg beillesztése és formázása. |
5. Táblázatkezelés |
|
Táblázatkezelő program használata |
Táblázat készítése. |
Táblázatkezelő program műveletei |
Adatok beillesztése, formázása. |
Diagramok szerkesztése |
Megfelelő diagramtípus kiválasztása. |
Problémamegoldás táblázatkezelővel |
Tantárgyi feladatok megoldása. |
6. Adatbázis-kezelés |
|
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai |
Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete. |
Adatbázis-kezelő program használata |
Adattábla készítése. |
Adatbázis-kezelő műveletek |
Lekérdezések, függvények használata. |
7. Információs hálózati szolgáltatások |
|
Kommunikáció az interneten |
Keresőrendszerek alkalmazása. |
Weblapkészítés |
Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. |
8. Prezentáció és grafika |
|
Prezentációkészítő program használata |
Prezentáció készítése. |
Prezentációkészítő program műveletei |
Szöveg beillesztése, formázása. |
Grafika |
A grafikai eszközök használata. |
9. Könyvtárhasználat |
|
Könyvtárak |
A könyvtárak funkciói. |
Információkeresés |
Katalógusok, számítógépes információkeresés. |
Témakörök |
Követelmények |
1. Információs társadalom |
|
Információkezelés |
Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete. |
Jogi és etikai ismeretek |
Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete. |
Információs rendszerek, információs társadalom |
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete. |
Elektronikus szolgáltatások |
Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete. |
2. Informatikai alapismeretek – hardver |
|
Informatikai környezet |
Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete. |
A működés alapelvei |
Analóg és digitális jelek átalakítása. |
3. Informatikai alapismeretek – szoftver |
|
Az operációs rendszer |
Az operációs rendszer funkciói. |
Állománykezelés |
Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása. |
Hálózatok működése |
Hálózatok működésének alapelvei. |
4. Szövegszerkesztés |
|
Szövegszerkesztő program használata |
Dokumentum készítése. |
Szövegszerkesztő program műveletei |
Szöveg beillesztése és formázása. |
5. Táblázatkezelés |
|
Táblázatkezelő program használata |
Táblázat készítése. |
Táblázatkezelő program műveletei |
Adatok beillesztése, formázása. |
Diagramok szerkesztése |
Megfelelő diagramtípus kiválasztása. |
Problémamegoldás táblázatkezelővel |
Tantárgyi feladatok megoldása. |
6. Adatbázis-kezelés |
|
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai |
Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete. |
Adatbázis-kezelő program használata |
Adattábla készítése. |
Adatbázis-kezelő műveletek |
Lekérdezések, függvények használata. |
7. Információs hálózati szolgáltatások |
|
Kommunikáció az interneten |
Keresőrendszerek alkalmazása. |
Weblapkészítés |
Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. |
8. Prezentáció és grafika |
|
Prezentációkészítő program használata |
Prezentáció készítése. |
Prezentációkészítő program műveletei |
Szöveg beillesztése, formázása. |
Grafika |
A grafikai eszközök használata. |
9. Könyvtárhasználat |
|
Könyvtárak |
A könyvtárak funkciói. |
Információkeresés |
Katalógusok, számítógépes információkeresés. |
10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek |
|
Algoritmizálás |
Egyszerű algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése. |
Elemi algoritmusok |
Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, rendezések. |
Programok készítése |
A programkészítés folyamata. |
Szimulációk |
Modellek alkalmazása. |
11. A programozás eszközei |
|
Algoritmusleíró eszközök |
Az algoritmusleíró eszközök fajtái. |
Programozási nyelv |
Egy programozási nyelv ismerete, további attól jelentősen eltérő nyelv alapelvei. |
Programfejlesztői környezet |
Programfejlesztői környezet alkalmazása. |