168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
Hatáskör, illetékesség1
1. §2 (1)3 A társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben – a (2) és (3) bekezdésben, valamint más jogszabályban foglalt kivételekkel – első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
a) a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
b) a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
c)4 a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
d) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
e) fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának, volt tagjának a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 19. §-a alapján rögzített nyugdíjat kell megállapítani (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés),
f)5 az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, kivéve, ha a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani,
g)6 az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
h)7 a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani, vagy
i)8 az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.
(3)9 A Tny. 22/A. §-a szerinti növelés megállapítására irányuló eljárásban,
a)10 ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagy a kérelmezőnek, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerzőnek a növelés során figyelembevételre kerülő utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,
b)11 az a) pontban nem említett esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv
jár el első fokon.
2. §12 A nyugellátások, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjfolyósító szerv) látja el.
3. §13 Az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban
a)14 a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el első fokon, ha
aa) az ügyfélnek nincs magyarországi lakóhelye,
ab) az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben tájékoztatást kér,
ac) az ügyfél szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
ad) az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal;
b)15 az a) pontban nem említett esetben az ügyfél lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el első fokon.
4–7. §16
7/A. §17
Az öregségi nyugdíj18
8. §19 (1) A nyugdíjrögzítést hivatalból, a 2011. december 31-én hatályos szabályok megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(2) A nyugdíjrögzítés elvégzéséhez az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal a nyugdíjmegállapító szerv részére a természetes személyazonosító adatok helyett kapcsolati kódot közöl.
9. §20
9/A. §21 Az öregségi teljes, illetve résznyugdíj megállapítása során a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti jogviszonyban álló személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
10. §22
10/A. §23
11. §24 A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.
11/A. §25
11/B. §26
11/C. §27
11/D. §28
11/E. §29
11/F. §30
12. §31 (1) A Tny. 18. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a)32 az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is –;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8.33 az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10.34 a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3)35 A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során
a)36 a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.
(4)–(5)37
13. §38
A havi átlagkereset meghatározása
14. §39 (1)40 A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése szerint megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjjárulékot, illetve a 2012. január 1-jét megelőző időszakra nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.
(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.
(3)41 A 2013. január 1-jét megelőző időszakra a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.
(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.
(5)42 A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén – a Tny. 22. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazásánál – annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a mezőgazdasági őstermelő a nyugdíjjárulékot megfizette. A felszolgálási díj, illetőleg a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelemként figyelembe venni.
(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.
(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek – így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók – esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként – ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(9)43
(10)44 Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt – kereset országos átlaga alapján, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.
(11) A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.
15. §45 (1)46 A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 22. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.
(2)47 Az (1) bekezdés szerint kiszámított – a 2009. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó kereset, jövedelem esetében a keresetek, jövedelmek (1) bekezdés szerint csökkentett összege és a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakra az ezen összegre számított, a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes összegének megfelelő – keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a)48 a naptári évben elért (2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén az adott évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b)49 az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és 2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,
c) majd – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal),
d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és
e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd
f) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét.
(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből
a) 1988–1990. évben évente 12 000 forintot,
b) 1994. évben 10 százalékot
le kell vonni, és az erre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget kell a (3) bekezdés b) pontja szerint számított keresetből a (3) bekezdés c)–e) pontja szerint levonni.
(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó – (3) bekezdés c) pontja szerinti – meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből
a) 1991. évben 3000 forintot,
b) 1993. évben 2400 forintot,
c) 1995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát,
d) 1997. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43 200 forintot,
e) 1998. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50 400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
f) 1999–2001. évben a kereset 10 százalékát, de évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
g) 2002. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
h) 2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
i) 2004–2007. évben a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108 000 forintot,
j)50 2008–2009. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 136 080 forintot,
k)51 2010. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181 200 forintot,
l)52 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot
kell levonni.
(6)53 Az (1)–(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig – a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok figyelembevételével – előleget kell megállapítani.
16. §54 (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért – a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő – keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
(2)55 A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként – a Tny. 22. § (10) bekezdésének alkalmazásával – azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.
(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.
17. § (1) A 14–16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá – ha munkanap jóváírás nem történt – azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag
a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,
c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,
d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,
e) házastársa, szülője gyermeke temetése miatt volt távol.
(2)56 A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső keresetet egy havi keresetnek kell tekinteni, és – az 1988. január 1-je előtti időszakban elért kereset kivételével – ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osztószám, továbbá a Tny. 22. §-ának (5) bekezdése szerint szükséges napok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony időtartamát.
(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb – biztosítással járó – jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
17/A. §57 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 2012. december 31-én hatályos 22. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján, a külföldi foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartama alatti keresetnek nyugdíjalapkénti figyelembevételére, valamint ezen időtartam szolgálati időként történő beszámítására csak az előírt (vállalt) járulékfizetési kötelezettség teljesítése esetén van lehetőség azzal, hogy a szolgálati idő megállapításánál a Tny. 37. § (4) bekezdését és 38. § (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell. Az említett szolgálati idő és kereset figyelembevételével nyugellátás – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is – legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.
17/B. §58 A 2001-ben folyósított gyermekgondozási díjaknak az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 2007. június 30-án hatályos 42. § (9) bekezdése alapján 2002. január 23-ig kifizetett különbözetét – a nyugdíjjárulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapításánál – 2001. évi jövedelemnek kell tekinteni.
18. §59
18/A. §60
18/B. §61
19–22/A. §62
23. §63
23/A. §64
24. §65
25. §66
A baleseti rokkantsági nyugdíj
26. §67
27. §68
28. §69
28/A. §70
28/B. §71
Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő
29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.
(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt
a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;
b) a biztosítása szünetelt.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;
c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(6) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.
(7) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.
(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.
(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.
30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.
(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.
31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.
32. § Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,
b) a szülési szabadságnak, és
c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításánakidőtartamát.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – güműkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának
a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,
b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig eltelt időt,ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.
(4)72 Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek. Az ápolási díj folyósításának 1993. január 1. és február 28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati időként kell figyelembe venni.
(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén
a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,
b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot
kell figyelembe venni.
(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.
33. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.
34. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett.
35. § (1)73 Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek.
(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.
36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
37. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.
(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak, összesen legfeljebb öt év számítható be.
38. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni
a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,
b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,
c) a deportálásban töltött időt,
39. §74 A szolgálati időként figyelembe kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt.
40. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) az első belépés teljes naptári éve,
b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített,
c) naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során
a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,
b) munkaviszonyban állott vagy ipari szövetkezet tagja volt.
(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként
a) a személyesen teljesített munkanapokat, és
b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges – munkanapokban kifejezett – munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát
kell figyelembe venni.
(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.
(5) Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt nyilvántartásba venni.
(6) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag
a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;
b) kórházi ápolás alatt állott;
c) szülési szabadságon volt;
d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;
e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;
f) katonai szolgálatot teljesített;
g) népi ülnöki tennivalókat végzett;
h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;
i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;
j)75 illetőleg tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, továbbá e jogviszonyok alapján táppénzben (baleseti táppénzben) részesült.
(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn.
(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.
(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.
41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.
42. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt
a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett;
b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült;
c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, is amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.
(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt
a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy
b) a tagot 1975. július 1-je előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.
43. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy
b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.
44. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.
(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
45. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.
(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.
46. § (1) Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot, amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint elismertek.
47. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.
48. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
49. §76 (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személynek ilyen minőségében munkában eltöltött idejét.
(2) Egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati időt a bevett egyház által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.
50. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.
51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte;
b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és
c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.
(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre
a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,
b) külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.
(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.
(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,
b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és
c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(6) A (2)–(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.
52. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:
a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett;
b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt;
c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.
(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
53. §77 A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató
a) magyar ösztöndíjasként, vagy
b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.
54. § 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás
a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,
b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás – ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása,
c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,
d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,
e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),
f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),
g) fotóművészeti alkotás
megjelenéséből vagy előadásából származik.
55. § (1) Az 54. §-ban említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.
(2) Az 54. § alkalmazásánál
a) a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot képező cím minden 3300 forintja után – a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával – egy naptári napot, de naptári évenként – függetlenül a felhasználási szerződések számától – legfeljebb 365 napot,
b) az 54. § b) pontja szerinti az (1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében – ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést – előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot
kell szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Az 54. § a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha
a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26–28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és
b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint
c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.
(4) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha
a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)–(2) bekezdés szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26–28. § megfelelő alkalmazásával az 54. § b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és
b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.
55/A. § (1)78 A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál az állami adóhatóság által közölt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozást kell figyelembe venni. A nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő számítása szempontjából nem minősülnek tartozásnak.
(2)79 Amennyiben a nyugdíjbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék tartozás összegének a Tny. 38. § (2) bekezdése szerinti közlésére nem került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátási igény elbírálásakor rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a szolgálati idő tartamát. A Tny. 38. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyek nyugellátásának megállapításáról szóló határozatát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv közli az állami adóhatósággal. Ha az állami adóhatóság a járulékbevallást követően nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék tartozást állapít meg, a tartozás behajtása iránt közvetlenül intézkedik azzal, hogy a tartozás megtérüléséről vagy törléséről értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(3) Az állami adóhatóságtól átvett járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kizárólag a szolgálati idő tartamáról, a nyugdíjalapot képező nyugdíjjárulék-köteles keresetről (jövedelemről) és az átlagszámítási időszakon belüli osztószámként figyelembe vehető, illetőleg az osztószámot csökkentő napokról teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a bevallott és a befizetett járulékok egyeztetésére, az esetleges tartozások vizsgálatára, illetőleg az állami adóhatóság által közölt egyenleg, tartozás felülvizsgálatára.
(4)80 A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény 5. § (3) bekezdésének rendelkezései alapján elengedett járuléktartozást az 1999. július 5-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetében figyelmen kívül kell hagyni. Ezen időponttól a már megállapított nyugellátások tekintetében a szükséges módosítást – kérelem nélkül – hivatalból kell végrehajtani.
(5)81 Az 55/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.
56. § (1)82 Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy
a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az időszakra – a (2) bekezdés szerint – számított minimálbér összegét,
b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).
57. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.
58. § (1)83 Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.
59. § Az 56–58. §-okban foglaltakat az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre is alkalmazni kell.
59/A. §84
59/B. §85 (1)86 A Tny. 41. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor a felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) Az egyetemi tanulmányok idejébe – legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig – az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.
(3)87 Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe a Tny. 41. §-ában foglaltak szerint mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.
(4)88 A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez – a tanulmányok folytatása idején – külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.
Hozzátartozói nyugellátások89
59/C. §90 A Tny. 44/C. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a Tny. 20. és 21. §-ának alapulvételével meghatározott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó – legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig – a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy
a) kedvezményezettként a jogszerző egyéni számláján lévő összeg rá eső részének, vagy
b) amennyiben a kérelmező hozzátartozó nem kedvezményezett, valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek
az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalását a magánnyugdíjpénztár részére tett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte.
59/D. §91 (1) A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkereset és a 3. számú melléklet szerinti szorzószámok szorzataként kell megállapítani.
(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg (1) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a Tny. 39. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.
(3) Ha az elhunyt jogszerző a halálakor a 35. életévét már betöltötte, de a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje
a) a Tny. 39. §-ában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószámokat annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik, és az így meghatározott szorzószám alapján,
b)92 a Tny. 46. § (2) bekezdésében vagy a Tny. 46. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószám alapján,
az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget.
59/E. §93 (1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdését a rehabilitációs hatóságra vonatkozó szabályok szerint eljárva vizsgálja, ha
a)94 a hozzátartozói nyugellátás megállapítását az igénylő megváltozott munkaképességre hivatkozva kérelmezi, és
b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, hogy az igénylő egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központja a hozzátartozói nyugellátás megállapítása, felülvizsgálata és az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdésének vizsgálatára a rehabilitációs szakértői szervet szakértőnek rendeli ki, ha
a)95 a hozzátartozói nyugellátás megállapítását vagy az özvegyi nyugdíj feléledését az igénylő megváltozott munkaképességre hivatkozva kérelmezi, vagy megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátást, illetve erre tekintettel feléledt özvegyi nyugdíjat vizsgálnak felül, és
b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, hogy az igénylő, illetve – felülvizsgálat esetén – a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
Az özvegyi nyugdíj
60. §96 (1)97 A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek az 1996. június 19-ét megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.
(2) Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(3)98 A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással
a) házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy
b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,
a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.
60/A. §99
61. §100 (1) A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során
a) az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár,
b) az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak,
ba) aki megváltozott munkaképességű,
bb) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
bc) akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.
(2) Ha az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem áll fenn, az erre tekintettel megállapított özvegyi nyugdíjat, ideiglenes özvegyi nyugdíjat a megszüntetésről szóló elsőfokú határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni.
61/A. §101 (1) A Tny. 49. §-a alapján megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A Tny. 50. § (2)–(3) bekezdés alkalmazása esetén megállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.
(2)102 Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. 49. § (1)–(2) bekezdéseiben előírt – tartásdíjban történő részesülés – feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.
62. § (1)103
(2)104 A Tny. 50. § (3) bekezdésének alkalmazásánál a 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj összegét az 2006. január 1-jétől az 55, 2007. január 1-jétől a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló – a jogszerző Tny. 50. § (6) bekezdése szerint kiszámított nyugdíjának – összegéből kell meghatározni. Az özvegyi nyugdíj mértékének változásáról a nyugdíjfolyósító szerv hoz határozatot azzal, hogy az özvegyi nyugdíj emelésére az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A Tny. 50. § (6)105 bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45–49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.
(4)106 Ha az özvegy az 1998. január 1-je előtt elhunyt jogszerző jogán a saját jogú öregségi nyugdíjának folyósítása mellett a Tny. 50. § (2)107 bekezdés b) pontja alapján özvegyi nyugdíj folyósítását kéri, az 1998. január 1-je előtt az együttfolyósítási összeghatárig részben folyósított vagy teljes egészében szüneteltetett özvegyi nyugdíj helyébe lépő, 1998. január 1-jétől járó özvegyi nyugdíjat az 1998. január 1-jétől történő emelés szempontjából 1998. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásnak, baleseti hozzátartozói nyugdíjnak kell tekinteni.
(5)108 Ha az 1998. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző jogán az özvegyi nyugdíjat első ízben 1997. december 31-ét követő időponttól olyan összegű saját jogú nyugellátásból állapítják meg, amely a jogszerzőnek az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna, az özvegyi nyugdíjhoz az emelés a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.
(6) A Tny. 50. § (6)109 bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár110 szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.
(7)111 A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2016. január 1-jétől havi 86 335 forint összeghatárig folyósítható együtt.
(8)112 A (6)–(7) bekezdésben foglaltakat kell akkor is alkalmazni, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.
(9)113 Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)–(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.
(10)114 Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú ellátás szünetelése nem érinti.
63. §115 Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése, valamint a Tny. 50. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.
63/A. §116
63/B. §117 (1) A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 45–53. §-ának megfelelő alkalmazásával – özvegyi nyugdíjra jogosult az a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosként halt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig – az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – megszerezte. A Tny. 6. § (3) bekezdés alkalmazásánál hozzátartozói nyugellátás alatt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell.
(2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékösszegből kell megállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjában megillette, vagy az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – a Tny. 50. § megfelelő alkalmazásával – megillette volna.
63/C. §118 (1)119 A Tny. 54. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.
(2)120
Az árvaellátás
64. § (1)121 A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.
(2)122 A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.
(3)123
(4)124 A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.
64/A. §125 Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.
64/B. § (1)126
(2)127 A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvan százalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell – a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával – harminc százalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).
(3)128 Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően – a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával – hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).
(4)129 A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét – ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg – az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.
(5)130 Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti – az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított – árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.
64/C. §131 (1)132 A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 54–56. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.
(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
64/D. §133 A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.
64/E. §134 A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.
A szülői nyugdíj
65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2)135
65/A. §136 Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszűnik, de a szülő (nagyszülő) a Tny. 58. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétellel rendelkezik, a szülői nyugdíjat a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.
65/B. §137 (1) A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 58–59. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár a szülői nyugdíj a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy szülőjének, nagyszülőjének is.
(2) A szülői nyugdíj összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Tájékoztatási kötelezettség138
65/C. §139 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a határozat kibocsátásával egyidejűleg a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást kell adnia minden olyan tényről, amely a nyugellátást igénylő személy más – jogszabály rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt – ellátásra való jogosultságára és annak igénylésére vonatkozik.
Az igény érvényesítése
65/D. §140 (1)141 A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapokat és elektronikus űrlapokat az ONYF főigazgatója rendszeresíti, azokat az ONYF honlapján és a kormányzati portálon közzé kell tenni.
(2) A nyugdíj iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 4. számú melléklet határozza meg.
65/E. §142 (1) Az igénylő az igénybejelentéshez az 5. számú melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a nyugdíjmegállapító-szervnek.
(1a)143 Az igénylő az igénybejelentéshez az 5. számú melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja.
(2) Ha az ügyfél hatósági nyilvántartásban szereplő adatot nem igazol, a nyugdíj-megállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.
66. §144
66/A. §145
66/B. §146 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátások és a hatáskörükbe tartozó más ellátások megállapítása és folyósítása, az egyeztetési eljárás, valamint az e rendelet szerinti más eljárások során az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert kötelesek használni.
66/C. §147
67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.
(2)148 A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat.
68. §149 (1) A Tny. 22/A. §-a szerinti növelés esetén a növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a 8. számú mellékletben meghatározott valorizációs szorzószámokkal kell a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.
(2)150 Ha a korábban megszűnt rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésre való jogosultságot már megállapították, az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a növelés összegét a megállapítását követő emelésekkel együtt, külön határozat hozatala nélkül, az öregségi nyugdíjjal együtt kell folyósítani.
69. §151 (1)152
(2)153 A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által – kizárólag a Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugdíj összegét előlegként kell kezelni, és az egyezmény szerinti – a magyar felet terhelő – nyugdíj összegébe be kell számítani.
(3)154
(4)155
70. §156 (1)157 Nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Az ONYF a honlapján közzéteszi azoknak az okiratoknak és nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében hiteles fordítás csatolása nem szükséges.
(2)158 Ha a kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy a nyugellátás iránti igényét postai úton terjeszti elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő személyazonosságát és aláírását közjegyzővel vagy Magyarország külképviseleti szervével hitelesíttetni kell.
71. §159 (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott és központi tárhelyen tárolt döntéseinek másolatát az „Ez a döntés az eredeti elektronikus úton előállított dokumentummal megegyező tartalmú hiteles papíralapú másolat.” szövegű hitelesítési záradékkal kell ellátni.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott döntéseinek nyomtatását és postai úton történő közlését központilag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végzi.
72. §160
72/A. §161
72/B. §162 (1)163 A Tny. 66. §-a alapján kivételes nyugellátás megállapítására, kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére és egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy kérelmére kerülhet sor. A kérelmet az ONYF főigazgatója által e célra rendszeresített, és az ONYF honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.
(1a)164 Kivételes nyugellátás megállapítása és kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelem az ONYF Központjához nyújtható be.
(1b)165 Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl
a)166 kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás megállapítása esetén, ha az elhunyt jogszerző már nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervhez,
b)167 kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelmet hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervhez
is be lehet nyújtani.
(1c)168 Egyszeri segély engedélyezése iránti kérelmet az ONYF Központjához, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervhez lehet benyújtani.
(1d)169 A Tny. 66. §-a alapján
a) a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását
aa) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezheti,
ab) az aa) alpontban nem említett esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója engedélyezheti;
b) az a) pontban nem említett esetben kivételes nyugellátást az ONYF főigazgatója állapíthat meg;
c) kivételes nyugellátás-emelést
ca) a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezhet,
cb) a ca) alpontban nem említett esetben hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója engedélyezhet,
cc)170 a ca)–cb) alpontban nem említett esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv engedélyezhet;
d) egyszeri segélyt
da)171 a (20) bekezdés szerinti esetben, továbbá ha a kérelmet hozzá nyújtották be, az ONYF főigazgatója engedélyezhet,
db) a da) alpontban nem említett esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója engedélyezhet vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjének javaslatára a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott engedélyezhet attól függően, hogy a kérelmet mely szervnél nyújtották be.
(1e)172 Az (1d) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv – ha a kérelmet hozzá nyújtották be – közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követő tíz munkanapon belül döntésre az ONYF főigazgatójához továbbítja.
(1f)173 Amennyiben a kérelmet hozzá nyújtották be,
a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója dönt a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása, valamint a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése iránti ügyekben,
b)174
c)175 az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv dönt a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése iránti ügyekben,
d) az a)–c) pontban felsorolt személyek a kérelmet megküldik az ONYF főigazgatójának, ha megállapítják, hogy a kérelmező nem felel meg az általuk engedélyezhető árvaellátás-meghosszabbítás, nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.
(1g)176 Ha az ONYF főigazgatójának vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának hatáskörébe tartozó ügyekben – a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében – helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét az eljáró hatóság megkeresésre az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv – a megkereséstől számított tizenöt munkanapon belül – folytatja le, és annak eredményéről három munkanapon belül értesíti a megkereső hatóságot.
(2)177 Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.
(3)178 A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.
(4)179 A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg
a)180 kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,
b)181 kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,
c)182
(5)183 Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha
a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,
b)184 az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,
c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint – legfeljebb 20 százalékos, vagy
d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.
(5a)185 Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.
(6)186 Az (5) bekezdés d) pontja alapján kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az (5) bekezdés d) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.
(7)187 A 25. életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása az első – alap- és mester- vagy osztatlan – képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.
(8)188 A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
(8a)189 Az ONYF főigazgatója a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.
(8b)190 A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is érvényesíthető, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást – ide értve a kivételes nyugellátást is – állapítanak meg.
(9)191 A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 75 000 forintot.
(10)192 A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(11)193 A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
a) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
b) a 70 éven felüli személyt, illetőleg
c)194
d)195 azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
(12)196 A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.
(13)197 Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.
(14)198 A méltányossági jogkör gyakorlásához felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását az ONYF főigazgatója határozza meg.
(15)199 A nyugellátásban részesülő személy részére – az (1d) bekezdés d) pontja szerinti személyek – egyszeri segély kifizetését engedélyezhetik, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.
(16)200 Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
(17)201 Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg
a)202 a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b)203 a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.
(18)204 Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.
(19)205 A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.
(20)206 Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben
a)207 a (7), (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő megállapítását vagy emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 85 000 forintot,
b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát.
72/C. §208 A Tny. 78. §-ának alkalmazása során az ügyfél új ellátás iránti igénybejelentése is a megszüntető határozat azonnali végrehajtására irányuló kérelemnek minősül.
72/D. §209
A nyugellátás folyósítása
73. §210 (1) Ha a jogosult előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelmére
a) az általa – visszavonásig érvényes – meghatalmazással ellátott személynek,
b) az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
c) a büntetés-végrehajtási intézethez
kell folyósítani.
(2) Ha a jogosult részére korábban a nyugellátást pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján folyósították, és a jogosult nem kéri a nyugellátásnak az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a 75/C. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nyugellátást az előzetes letartóztatás (őrizetbe vétel) és a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.
73/A. §211 (1)212 A saját jogú nyugellátás Tny. 83/A. §-ának (1) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz. A saját jogú nyugellátás szüneteltetésére
a) a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő időpontját követő időre nyugellátást nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizeti,
b) az a) pontban előírt visszafizetés elmaradása esetén a fizetési határidő lejártát követő hónap első napjától kerül sor.
(2)213 A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.
73/B. §214 A Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették.
74. §215 A vasutas nyugdíjigazgatás megszűnésével a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap Közhasznú Egyesület, a Rudolf Segélyező Egyesület, a Vasutas Segélyező Egyesület, a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete, valamint a Mozdonyvezetők, Vasútüzemi Dolgozók Segélyező Egyesülete (a továbbiakban: egyesületek) 2007. december 31-én nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban, baleseti járadékban részesülő tagjai tagdíjának az ellátásból történő levonásáról – megfelelő térítés ellenében – a nyugdíjfolyósító szerv gondoskodik, feltéve, hogy a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság a tagok említett szervezeteknek adott írásos nyilatkozata alapján december hóban teljesített levonást. A tagdíj ellátásból történő levonása az egyesületnek adott írásos felhatalmazás alapján azon tagok esetében is foganatosítható, akiknek az ellátásra való igényük 2008. január 1-jét megelőzően megnyílt, és annak elbírálása ebben az időpontban a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatáskörébe tartozott volna. A tagdíjlevonások és a térítés elszámolásának rendjét az egyesületek és a nyugdíjfolyósító szerv megállapodásban rögzítik.
75. §216 (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére
a)217 a Tny. 79. § (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározottak szerinti pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy
b) belföldi meghatalmazottja részére
kell folyósítani.
(2) Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) – a külföldre történő utazás előtt – tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.
(3)218 Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellátás külföldre történő utalása
a)219 a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól,
b)220 a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szervtől
kérhető.
(4)221 A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és pontos címét, a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, valamint annak a fizetési számlának a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számát (IBAN és SWIFT kód), amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a belföldi meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.
75/A. §222 A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti.
75/B. §223 A nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év január hónapban az ellátások tárgyév január hónapban és az előző évben kiutalt összegéről – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – tájékoztatja az ellátásban részesülőket.
75/C. §224 (1)225 Ha a megállapított nyugellátás folyósítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból amiatt nem kerülhet sor, mert
a)226 a kiutalt ellátás a megadott folyósítási címről vagy fizetési számláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedések sem vezetnek eredményre, vagy
b) az ellátásban részesülő személy ismeretlen helyen tartózkodik,
a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás további folyósítását megszünteti. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedik az ellátás újbóli folyósítása, valamint a nem folyósított ellátás visszamenőleges – legfeljebb öt évre járó, időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.
(2)227 Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv a jogosultság igazolásáig az ellátás folyósítását felfüggeszti.
75/D. §228 (1) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás hagyatékként történő kiutalását az örökös a jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány egyidejű csatolásával kérheti.
(2)229 Az elhunyttal közös háztartásban való együttélésre tekintettel a Tny. 83. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozó által előterjesztett, az ellátás felvétele iránti kérelmet az ONYF főigazgatója által erre a célra rendszeresített, és az ONYF hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.
76. §230 (1)231 A nyugdíjfolyósító szerv a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként – március hónapban – adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugdíjfolyósító szervtől ellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy külföldi hatóság, illetőleg Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve egy hónapon belül vissza kell küldenie. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, illetve ellátásban részesülő személy esetében az említett intézmények vagy azok orvosa által, illetve a külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató, nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) által igazolt adatokat és tényeket – az ellenkező bizonyításig – hitelt érdemlően bizonyítottnak, igazoltnak kell tekinteni.
(1a)232 A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében, az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások szabályai szerinti központi azonosítási ügynök hozzáféréssel rendelkező személy az éves adategyeztetést – a tárgyév márciusában – elektronikus űrlapon is elvégezheti. Ha a jogosult az éves adategyeztetést elektronikus űrlapon végzi, az (1) bekezdésben meghatározott, postai úton történő adategyeztetésre csak háromévenként van szükség.
(2)233 Ha az (1) vagy (1a) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány, illetve elektronikus űrlap az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli folyósításáról és a nem folyósított ellátás legfeljebb öt évre visszamenőlegesen járó – az időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.
76/A. §234 (1)235
(2)236 A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, a kényszertörlést vagy a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.
(3)237
76/B. §238 (1)239 A Tny. 87–88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét az ONYF a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével évente megállapodásban rendezi.
(2)240 Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a Tny. 87–88. §-a alapján fennálló követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. Az ONYF az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával kötött megállapodásban rendezi.
76/C. §241 A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.
A követelés érvényesítése
77. §242 A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére – a Tny. 93. § (1)–(2) bekezdésének alkalmazásával – a nyugdíjfolyósító szerv a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a nyugdíjfolyósító szerv a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt fizetési számlájáról még nem vették fel.
78. §243
78/A. §244
79. §245 (1)246 A Tny. 93. § (3) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. § (2) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a behajtást kérő kincstárnál vezetett számlájának számát, továbbá a megkereséshez csatolni kell a fizetésre kötelező jogerős határozat hitelesített másolatát.
(2)247
(3)248 Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított tizenöt napon belül átutalja a behajtást kérő által – a behajtásra irányuló megkeresésben – megjelölt, a kincstár területi szervénél vezetett számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás befejezését követő tizenöt napon belül köteles értesíteni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.
(4)249 A behajtást kérő köteles a végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a behajtást kérő felel.
(5)250 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a jogerősen megállapított tartozást törölnie kell, ha
a) a fizetésre kötelezett személy meghalt és a tartozásáért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatott behajtási eljárás nem vezetett eredményre,
b) a végrehajtási jog elévült,
c) a tartozást a Tny. 94. § (1) bekezdése alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte,
d)251 a tartozásért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatták a behajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre,
e)252
(6) A behajthatatlanság szempontjából behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.
(7)253 Nem kell lefolytatni a Tny. 93. §-a szerinti követelés érvényesítése iránti eljárást, ha a követelés összege az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét (11. §) nem éri el.
(8)254 Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 35. §-a (2) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(9)255
79/A. §256 A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülésére az Art. 164. §-a (6)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
80. §257 (1)258 A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az arról szóló első fokú határozat meghozatalától visszamenőleg számított kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozik.
(2)259 Ha az ellátás helytelen megállapítása miatt túlfizetés (ellátás jogalap nélküli felvétele) keletkezik, az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatát a módosítja vagy visszavonja. A határozatban utalni kell arra, hogy a kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése érdekében a nyugdíjfolyósító szerv intézkedik. A módosítást (visszavonást) és a visszafizetésre kötelezést illetően abban az esetben is külön-külön határozatot kell hozni, ha az ellátást helytelenül megállapító határozatot a nyugdíjfolyósító szervnek kell módosítania (visszavonnia).
(3) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése iránti követelést a nyugdíjfolyósító szerv visszafizetésre kötelező határozatban érvényesíti az ellátást jogalap nélkül felvevő személlyel szemben, egyidejűleg a Tny. 84. § (2) bekezdése szerinti visszakövetelés érvényesítése érdekében értesíti az ellátást helytelenül megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás összegéről.
(4) A nyugdíjfolyósító szerv értesítése alapján az ellátást helytelenül megállapító szerv a Tny. 85–86. §-ainak alkalmazásával a felróhatóságnak megfelelően intézkedik a kilencven napon túli jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetése, megtéríttetése érdekében.
(5)260 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti követelését a nyugellátásban részesülő személlyel szemben visszafizetésre kötelező határozattal, a foglalkoztatóval és egyéb szervvel szemben pedig megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti.
(6)261
(7)262 A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg. A beszámítást a nyugdíjfolyósító szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözet visszafizetését a Tny. 84. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén el kell rendelni.
(8)263 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás jogerős határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését a felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárásban – önállóan vagy az adóhatóság megkeresésével – hitelezői igényként érvényesíti.
(9)264 A Tny. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.
(10)265 Az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell lefolytatni, ha a követelés összege a 79. § (7) bekezdésében meghatározott összeget nem éri el.
81. §266 (1)267 A nyugellátás és a baleseti járadék Tny. 87–88. §-a szerinti megtérítésére irányuló követelést az ügyben első fokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv érvényesíti. A megtérítendő összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a kincstár területi szervénél vezetett számlájára kell átutalni.
(2)268 Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kincstár területi szervénél vezetett számlájára kell átutalni.
(3)269 Az (1)–(2) bekezdés szerint érvényesítésre kerülő követelésekkel kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatát képezi.
(4)270 Baleseti járadékkal kapcsolatos megtérítés esetén a követelés érvényesítésére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68. § (3) bekezdésében megjelölt összeghatárt kell alkalmazni.
82. §271 A Tny. 93. § (1) bekezdésében meghatározott öt évet – a megtérítési követelés kivételével – a határozat keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.
83. §272 A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy az örökhagyó még élt, amikor őt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogerős határozattal az ellátás visszafizetésére kötelezte. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából – ide nem értve a Tny. 83. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett összeget – a meg nem térült tartozást levonni, illetőleg azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.
83/A. §273
A jogorvoslat
84. §274
84/A. §275
85. § (1)276
(2)277 A Tny. 97. § (5) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő tizenötödik nap.
(3)278 A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételére jogosult személy – a Tny. 97. § (5) bekezdésének második mondata alkalmazása során – a halál tényét anyakönyvi kivonattal vagy annak hiteles másolatával igazolja. Ha ezen iratokat a nyugellátás felvételére jogosult személy nem küldi meg, az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerzi be.
(4)279 A Tny. 83/B. §-ának (1) bekezdésében említett ellátásban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, amennyiben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolcszorosát, köteles erről 15 napon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez.
(5)280
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
86. § (1)281 A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodást kötött személlyel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő igazgatási szerv teljesíti.
(2)282
(3)283
(4)284
(5)285
(6)286 A rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyekről a Tny.-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyévet követő év április 30-áig teljesíti.
(7)287
(8)288
(9)289
87. §290
88. § (1)291 A nyugíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap adattartalmát az ONYF főigazgatója által rendszeresített számítógépes programmal állítja elő, és adatszolgáltatási kötelezettségét e számítógépes program felhasználásával, elektronikus úton teljesíti.
(2)–(3)292
(4)293 Az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérő rendjére az ONYF az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal megállapodást köthet.
(5)294
88/A. §295 (1)296
(2)297 A nyilvántartásra kötelezett az elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az ONYF főigazgatója által erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnek. A nyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább tizenöt nappal megelőzően kell megküldeni. A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazásnak – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet.
(3)298 Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén a teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (a továbbiakban: NYENYI program) az ONYF internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le azzal, hogy a 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése.
(4)299 Az adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése a NYENYI program által előállított export állomány Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli feltöltésével valósul meg.
(5)300 Az adatszolgáltatásnak a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli beérkezéséről, annak az ONYF nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról, a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy elektronikus levélben, a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre értesítést kap.
89. § (1)–(2)301
(3)302
(4)303
(5)304
(6)305
(7)306
(8)307
(9)308 A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 4/A. §-a szerinti biztosítottak esetében, a munka világából való fokozatos kivonulással kapcsolatban a TAJ szám feltüntetésével személyenként a tárgyévet követő év március 31. napjáig adatszolgáltatást teljesít az ONYF Központja részére a támogatás nyújtásának kezdetéről és megszűnéséről, a nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék-kiegészítés alapjául szolgáló összegről, valamint a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék-kiegészítés összegéről.
(10)309
(11)310 Az adatszolgáltatás rendjére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az ONYF megállapodást köt.
89/A. §311 Az ügyfél kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása és az egyeztetési eljárás során tájékoztatást ad a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati időről.
Átmeneti rendelkezés
90. § (1)312 A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a Tny. 50. §-a (6)313 bekezdésében foglaltak alkalmazását nem kell kérnie annak, akinek saját jogú nyugellátása az özvegyi nyugdíj összege miatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja saját jogú nyugellátásának összege miatt szünetel, továbbá akinek saját jogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (7) bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. január 1-jétől kezdődően hivatalból – külön kérelem nélkül – megállapítják és folyósítják.
(2) Annak, aki 1998. január 1-je előtt megözvegyült és nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá aki az 1997. évi LXXXI. törvény alapján vált jogosulttá özvegyi nyugdíjra, a Tny. 64. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.
(3)314 Az, aki az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint özvegyi nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugellátása megállapításának időpontjától kezdődően – legkorábban 1998. január 1-jétől – jogosult a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pont315 szerinti özvegyi nyugdíjra. Ha számára kedvezőbb, választhatja a saját jogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítását a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig.
(4)316 Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől 55, 2007. január 1-jétől 60 százalékos mértékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.
(5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6)317
(7)318 A 73. § (1) bekezdésének – 2010. január 1-jén hatályos – rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.
(8)319 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Rendelet320) módosításáról szóló kormányrendelettel321 megállapított 75/D. §-át, a 7. számú mellékletét a jogosultnak a Mód. Rendelet hatálybalépését követően bekövetkezett elhalálozása esetén kell alkalmazni.
91. § Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.
92. §322 (1) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 11/B. § (2) bekezdését, 12. §-át, 15. § (5) bekezdés l) pontját, 68. §-át, 72/B. § (4) bekezdés c) pontját, 72/B. § (5) bekezdését, 72/B. § (9) bekezdését, 72/B. § (17) bekezdés a) és b) pontját, 72/B. § (20) bekezdés a) pontját, 85. § (2) és (5) bekezdését, valamint 89. § (10) bekezdését a 2010. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátások, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatás és bejelentés esetén kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított, illetve módosított 1. § (1) és (2) bekezdését, 72/B. § (1a)–(1g), (8a) és (8b) bekezdését, valamint 83. §-át a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A Tny. 97. § (3) bekezdésének – 2010. december 31-én hatályos – b) pontja alapján teljesítendő adatszolgáltatást e rendelet 2010. december 31-én hatályos 85–89. §-ában foglaltak szerint kell teljesíteni.
93. §323 (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 14. § (10) bekezdését a 2015. január 1-jén első fokon le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2014. december 31-én hatályos 64. § (3) bekezdést 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell, ha az árvaellátásra a Tny. 2014. december 31-én hatályos 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat alkalmazzák.
94. §324 A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
95. §325 A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az árva a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, ha az az özvegy számára kedvezőbb, és az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmet 2016. január 1-je előtt benyújtották.
1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez326
2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez327
és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén
|
A |
B |
|
|
1. |
Év |
Szorzószám |
|
2. |
1950. |
248,262 |
|
3. |
1951. |
232,488 |
|
4. |
1952. |
182,958 |
|
5. |
1953. |
172,284 |
|
6. |
1954. |
157,310 |
|
7. |
1955. |
149,619 |
|
8. |
1956. |
138,309 |
|
9. |
1957. |
118,787 |
|
10. |
1958. |
116,164 |
|
11. |
1959. |
111,397 |
|
12. |
1960. |
108,805 |
|
13. |
1961. |
107,348 |
|
14. |
1962. |
104,743 |
|
15. |
1963. |
100,791 |
|
16. |
1964. |
97,578 |
|
17. |
1965. |
97,239 |
|
18. |
1966. |
92,637 |
|
19. |
1967. |
89,771 |
|
20. |
1968. |
87,896 |
|
21. |
1969. |
84,245 |
|
22. |
1970. |
79,061 |
|
23. |
1971. |
75,584 |
|
24. |
1972. |
71,712 |
|
25. |
1973. |
66,833 |
|
26. |
1974. |
62,055 |
|
27. |
1975. |
58,213 |
|
28. |
1976. |
55,547 |
|
29. |
1977. |
51,671 |
|
30. |
1978. |
47,844 |
|
31. |
1979. |
45,479 |
|
32. |
1980. |
43,026 |
|
33. |
1981. |
40,400 |
|
34. |
1982. |
37,935 |
|
35. |
1983. |
36,301 |
|
36. |
1984. |
32,383 |
|
37. |
1985. |
29,627 |
|
38. |
1986. |
27,484 |
|
39. |
1987. |
25,307 |
|
40. |
1988. |
23,048 |
|
41. |
1989. |
19,716 |
|
42. |
1990. |
16,214 |
|
43. |
1991. |
12,920 |
|
44. |
1992. |
10,651 |
|
45. |
1993. |
9,049 |
|
46. |
1994. |
7,109 |
|
47. |
1995. |
6,313 |
|
48. |
1996. |
5,377 |
|
49. |
1997. |
4,333 |
|
50. |
1998. |
3,660 |
|
51. |
1999. |
3,247 |
|
52. |
2000. |
2,915 |
|
53. |
2001. |
2,509 |
|
54. |
2002. |
2,098 |
|
55. |
2003. |
1,835 |
|
56. |
2004. |
1,736 |
|
57. |
2005. |
1,577 |
|
58. |
2006. |
1,466 |
|
59. |
2007. |
1,423 |
|
60. |
2008. |
1,330 |
|
61. |
2009. |
1,306 |
|
62. |
2010. |
1,223 |
|
63. |
2011. |
1,149 |
|
64. |
2012. |
1,126 |
|
65. |
2013. |
1,073 |
|
66. |
2014. |
1,042 |
3. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez328
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
1. |
Szolgálati idő (év) |
Havi átlagkereset százaléka, ha az elhunyt jogszerző |
|||||
|
35. életévének betöltését megelőzően |
betöltött 35–39 éves életkorában |
betöltött 40–44 éves életkorában |
betöltött 45–49 éves életkorában |
betöltött 50–54 éves életkorában |
betöltött 55. életévét követően |
||
|
halt meg |
|||||||
|
2. |
2 évnél kevesebb |
51,0 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
3. |
2 |
51,5 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
4. |
3 |
52,0 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
5. |
4 |
52,5 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
6. |
5 |
53,0 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
7. |
6 |
53,5 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
8. |
7 |
54,0 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
9. |
8 |
54,5 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
10. |
9 |
55,0 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
11. |
10 |
55,5 |
54,0 |
51,0 |
46,5 |
42,0 |
37,5 |
|
12. |
11 |
56,0 |
56,0 |
53,0 |
48,5 |
44,0 |
39,5 |
|
13. |
12 |
56,5 |
56,5 |
55,0 |
50,5 |
46,0 |
41,5 |
|
14. |
13 |
57,0 |
57,0 |
57,0 |
52,5 |
48,0 |
43,5 |
|
15. |
14 |
57,5 |
57,5 |
57,5 |
54,5 |
50,0 |
45,5 |
|
16. |
15 |
58,0 |
58,0 |
58,0 |
56,5 |
52,0 |
47,5 |
|
17. |
16 |
58,5 |
58,5 |
58,5 |
58,5 |
54,0 |
49,5 |
|
18. |
17 |
59,0 |
59,0 |
59,0 |
59,0 |
56,0 |
51,5 |
|
19. |
18 |
59,5 |
59,5 |
59,5 |
59,5 |
58,0 |
53,5 |
|
20. |
19 |
60,0 |
60,0 |
60,0 |
60,0 |
60,0 |
55,5 |
|
21. |
20 |
60,5 |
60,5 |
60,5 |
60,5 |
60,5 |
57,5 |
|
22. |
21 |
61,0 |
61,0 |
61,0 |
61,0 |
61,0 |
59,5 |
|
23. |
22 |
61,5 |
61,5 |
61,5 |
61,5 |
61,5 |
61,5 |
|
24. |
23 |
62,0 |
62,0 |
62,0 |
62,0 |
62,0 |
62,0 |
|
25. |
24 |
62,5 |
62,5 |
62,5 |
62,5 |
62,5 |
62,5 |
4. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez329
1. Az igénylő természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.
2. Hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, – baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén – oka, az elhunyt jogszerző nyugellátására vonatkozó adatok, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonnyal kapcsolatos, valamint a hozzátartozó jogosultsági feltételeire vonatkozó adatok, valamint árvaellátás igénylése esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.
3. Az az időpont, amelytől kezdően az igénylő a nyugellátás megállapítását kéri.
4. Öregségi nyugdíj igénylése esetén az igénylő, hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén pedig az elhunyt jogszerző biztosítással járó jogviszonyainak, valamint egyéb szolgálati időnek minősülő jogviszonyainak – egyeztetési eljárással le nem zárt vagy szolgálatiidő-megállapító határozattal nem érintett időszakra vonatkozó – következő adatai, ha azokat az igénylő ismeri:
4.1. a foglalkoztató, társas vállalkozás megnevezése, székhelye,
4.2. a tevékenység időtartama,
4.3. foglalkoztatott esetén a munkakör megnevezése,
4.4. egyéni vagy társas vállalkozó esetén a törzsszáma és az adószáma,
4.5. a jogviszony igazolásának módja.
5. Az arra vonatkozó adatok, hogy az igénylő részesül-e családtámogatási, munkanélküli vagy szociális ellátásban, illetve áll-e biztosítással járó jogviszonyban.
6. A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti esetben a gyermekek neve, születési ideje és a Tny. 18. § (2b) bekezdése szerinti ellátásokra vonatkozó adatok.
7. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.
5. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez330
1. Öregségi nyugdíj esetén
1.1. az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel, így különösen
1.1.1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
1.1.2. katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
1.1.3. a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
1.1.4. ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
1.1.5. bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelem igazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
1.1.6. mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
1.1.7.331 egyházi igazolás az egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati idő igazolására,
1.1.8. kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására.
1.1.9. munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
1.2. az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
1.3. az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
1.4.332 a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,
1.5. az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
1.6. a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik.
1.7.333 a Gyvt. szerinti működtető igazolása a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynak a Gyvt. 66/D. § (15) bekezdése szerinti szüneteltetéséről, ha az igénylő nevelőszülő.
2. Özvegyi nyugdíj esetén
2.1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
2.2. házassági anyakönyvi kivonat, a bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat, illetve élettárs esetén az egy lakóhelyen, tartózkodási helyen élésről kiadott hatósági igazolás vagy bizonyítvány a hozzátartozói viszony igazolására,
2.3. a közös gyermek születési anyakönyvi kivonata, ha az özvegyi nyugdíjat erre tekintettel igénylik,
2.4. a házasság felbontásáról, illetve a tartásról rendelkező bírósági határozat a válás időpontjának és az esetleges tartásdíj-fizetési kötelezettség igazolására,
2.5.334 az özvegy legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában az özvegy egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az özvegy az özvegyi nyugdíjat arra hivatkozva igényli, hogy megváltozott munkaképességű,
2.6. az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan az 1.1–1.4. pont szerinti iratok – ideértve a szolgálati időként elismerhető, 1997. december 31-ét követő felsőoktatási tanulmányi idő igazolását is –, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járadékban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.
2.7.335 a 61. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratok.
3. Árvaellátás esetén
3.1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
3.2. az igénylő születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat a hozzátartozói viszony igazolására,
3.3.336 az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az árva az árvaellátás meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
3.4. 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolás,
3.5. az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan az 1.1–1.4. pont szerinti iratok – ideértve a szolgálati időként elismerhető, 1997. december 31-ét követő felsőoktatási tanulmányi idő igazolását is –, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járadékban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.
4. Szülői nyugdíj esetén
4.1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
4.2. az elhunyt jogszerző születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat a hozzátartozói viszony igazolására,
4.3.337 a szülő legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában a szülő egészségi állapotával összefüggő iratok, ha a szülő a szülői nyugdíj meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
4.4. az elhunyt jogszerzőre vonatkozóan az 1.1–1.4. pont szerinti iratok – ideértve a szolgálati időként elismerhető, 1997. december 31-ét követő felsőoktatási tanulmányi idő igazolását is –, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járadékban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.
5. Baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén
5.1. az igényelt ellátásnak megfelelően a 2–4. pont szerinti iratok,
5.2.338 a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak a határozata az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés elismeréséről.
6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez339
1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.
2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.
3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.
4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.
5. Egyszeri segély esetén a kérelmező – az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – havi jövedelméről szóló nyilatkozat.
6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.
7. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez340
1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye és elérhetősége.
2. Az elhunyt jogosult neve, társadalombiztosítási azonosító jele és a folyósítás törzsszáma.
3. A jogosult halálának időpontja.
4. Az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt hozzátartozói minőségére vonatkozó adatok.
5. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy annak halálakor az elhunyttal közös háztartásban élt.
8. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez341
|
A |
B |
|
|
1. |
Év |
Szorzószám |
|
2. |
2011. |
1,162 |
|
3. |
2012. |
1,110 |
|
4. |
2013. |
1,073 |
|
5. |
2014. |
1,042 |
Az 1. §-t megelőző alcím a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a 60/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § a) pontja, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés f) pontja a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § a) pontja, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontja a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § b) pontja, az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés h) pontját a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontját az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (3) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3)–(5) bekezdését.
A 3. §-t újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 3. § a) pontja az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4–7. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 125/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 30/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés a) pontja.
A 8. §-t megelőző alcímet a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. §-t és az előtte lévő alcímet a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 30. §-a (10) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 9. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9/A. §-t megelőző alcímet és a 9/A. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja. A 9/A. §-t újonnan a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja. A 10. §-t megelőző alcímet a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja.
A 11. § a 352/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés d) pontja, az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § b) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § a) pontja, a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § f) pontja.
A 11/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § b) pontja.
A 11/C. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11/D. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11/E. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásokra kell alkalmazni. A 11/E. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11/F. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (4) bekezdése alapján rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követő időpontra esik. A 11/F. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. A 12. §-t megelőző alcímet a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § b) pont 8. alpontja a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § b) pont 10. alpontja a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés a) pontja a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (4)–(5) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja.
A 14. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.
A 14. § (1) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § b) pontjával módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (5) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított és az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet 5. §-a, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (9) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (10) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § e) pontja, a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.
A 15. § (1) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés első mondata a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés b) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés b) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (5) bekezdés j) pontja a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 15. § (5) bekezdés k) pontját a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.
A 15. § (5) bekezdés l) pontját a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 15. § (6) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.
A 16. § (2) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 25. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 17/A. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 175. §-a iktatta be.
A 17/B. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 175. §-a iktatta be.
A 18. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja, a 18. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
A 18/B. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
A 19–22/A. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 55/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. A 23. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 27. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
A 28/B. §-t a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.
A 32. § (4) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 39. § a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (6) bekezdésének j) pontját a 64/1998. ( III. 31.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 49. § a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésének a) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 55/A. § (1) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 9. § (5) bekezdése alapján az 55/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.
Az 55/A. § (2) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a, továbbá a 13. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 55/A. § (4) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 176. §-a iktatta be.
Az 55/A. § (5) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 176. §-a iktatta be.
Az 56. § (1) bekezdése a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § d) pontja, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § d) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/A. §-t a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § e) pontja.
Az 59/B. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit ez utóbbi módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 59/B. § (1) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint módosított szöveg.
Az 59/B. § (3) bekezdését a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
Az 59/B. § (4) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/C. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.
A 59/C. § a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés c) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/D. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.
Az 59/D. § (3) bekezdés b) pontja a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/E. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59/E. § (1) bekezdés a) pontja a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59/E. § (2) bekezdés a) pontja a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 60. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 25. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 60. § (1) bekezdése a 69/2014. (III. 13.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (3) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 60/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § j) pontja.
A 61. § a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 61/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 61/A. § (2) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.
A 62. § (1) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. § új (2) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2)-(7) bekezdés számozását (3)-(8) bekezdésre változtatta. A 62. § (2) bekezdése a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 30. §-ának (9) bekezdése, a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-ának (6) bekezdése, a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének b) pontja, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.
A 62. § (4) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének b) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 62. § (5) bekezdése a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 157/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése alapján az együttfolyósítási összeghatár – 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – havi 46 700 forint.
A 62. § (7) bekezdése a 357/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § új (8) bekezdését a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8)–(9) bekezdés számozását (9)–(10) bekezdésre változtatva.
A 62. § (9) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.
A 62. § (9) bekezdését a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdése iktatta be. A 62. § eredeti (9) bekezdésének számozását a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a (10) bekezdésre változtatta. A 62. § (10) bekezdése a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § m) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 63/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés h) pontja.
A 63/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.
A 63/C. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
A 63/C. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. E
A 63/C. § (2) bekezdését a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés b) pontja.
A 64. § (1) bekezdése a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § új (2) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A 64. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (3) bekezdését a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § eredeti (3) – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével (4) bekezdésre átszámozott – bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint módosított szöveg.
A 64/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta a szövegbe.
A 64/B. § új (1) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (1)–(3) bekezdés számozását (2)–(4) bekezdésre változtatta. A 64/B. (1) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § n) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64/B. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése (2) bekezdésre változtatta, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 64/B. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.
A 64/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-a (5) bekezdésének d) pontja (4) bekezdésre változtatta, illetve módosította.
A 64/B. § (5) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 64/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta a szövegbe.
A 64/C. § (1) bekezdése a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 64/D. §-t a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 352/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § o) pontja, az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § b) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § a) pontja, a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 64/E. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 177. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § (2) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 65/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta a szövegbe.
A 65/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta a szövegbe.
A 65/C. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
A 65/C. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be, szövege a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 65/D. §-t újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 65/D. § (1) bekezdése a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § f) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § e) pontja, a 70/2015. (III. 30.) korm. rendelet 26. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 65/E. §-t a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 65/E. § (1a) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 66. §-t a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 66/A. §-t újonnan a 354/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § b) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 66/B. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, az (1) bekezdését a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, a (2) bekezdését a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 66/b. §-t a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése iktatta be.
A 66/C. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés e) pontja.
A 67. § (2) bekezdés negyedik mondatát a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 68. §-t a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdése az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (1) bekezdését a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § (2) bekezdése a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (3) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja.
A 69. § (4) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja.
A 70. §-t a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 70. § (1) bekezdése a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 70. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 71. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 60/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 72. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának af) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 72/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés h) pontja.
A 72/B. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.
A 72/B. § (1) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § f) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1a) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § k) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1b) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 72/B. § (1b) bekezdés a) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1b) bekezdés b) pontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1c) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § g) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1d) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72/B. § (1d) bekezdés c) pont cc) alpontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1d) bekezdés d) pont db) alpontja a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1e) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72/B. § (1f) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) beekzdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1f) bekezdés b) pontját a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 72/B. § (1f) bekezdés c) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (1g) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (2) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének f) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (3) bekezdésének első és második mondatát a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 72/B. § (4) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2004. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 72/B. § (4) bekezdés a) pontja a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § p) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (4) bekezdés b) pontja a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (4) bekezdés c) pontját a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § q) pontja.
A 72/B. § új (5) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 72/B. § (5) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § r) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 72/B. § (5) bekezdés b) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (5a) bekezdését az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 72/B. § eredeti (5) – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (6) bekezdésre átszámozott – bekezdését a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72/B. § eredeti (6) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (7) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § eredeti (7) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (8) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 72/B. § (8a) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése iktatta be.
A 72/B. § (8b) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése iktatta be.
A 72/B. § eredeti (8) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (9) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésének b) pontja, a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés d) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) és g) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § eredeti (9) bekezdését - a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (10) bekezdésre átszámozott - a 72/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § s) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (11) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (11) bekezdés c) pontját a 333/2011. (XII. 29.) 29. § t) pontja hatályon kívül helyezte.
A 72/B. § (11) bekezdésének d) pontját a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 72/B. § (12) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (13) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének h) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (14) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés i) pontja, a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés d) pontja, a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (15) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (16) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 72/B. § (17) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72/B. § (17) bekezdés a) pontja a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § g) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (17) bekezdés b) pontja a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § j) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (18) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 72/B. § (19) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/B. § (20) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72/B. § (20) bekezdés a) pontja a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § j) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 72/C. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.
A 72/D. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés j) pontja.
A 73. § az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 73/A. §-t a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
A 73/A. § (1) bekezdése a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 13. pontja, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 73/A. § (2) bekezdés első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 73/B. §-t a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 74. §-t újonnan a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 178. §-a iktatta be.
A 75. § a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 6. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 75. § (1) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (3) bekezdésében foglaltakról – a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése alapján – a nyugdíjfolyósító szerv [az ellátásnak a Tny. 2006. január 1-jétől hatályos 79. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti közvetlen tagállami bankszámlára utalása érdekében] legkésőbb 2005. október 31-ig köteles hivatalból tájékoztatni az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élő, Magyarországról nyugellátásban részesülő személyeket.
A 75. § (3) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (3) bekezdés b) pontja a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (4) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 75/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 75/B. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 75/C. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított, első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/C. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a. A 75/C. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) és k) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/C. § (1) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/C. § (2) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 75/D. §-t a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 75/D. § (2) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 25. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 76. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés l) pontja, a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés d) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § (1a) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 76. § (2) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja, továbbá a (3) bekezdés l) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 76/A. § (1) bekezdését a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 76/A. § (2) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/A. § (3) bekezdését a 332/2008.(XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés i) pontja.
A 76/B. § a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (4) bekezdésének h) pontja, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. december 31-ét követő időponttól megállapított, valamint az ezen időpontot követő adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.
A 76/B. § szövegének számozását a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésre változtatta. A 76/B. § (1) bekezdése a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/B. § (2) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § korábbi szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta. A 76/B. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/C. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 77. § a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 78. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja.
A 79. § a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 79. § (1) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 9. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 4. napját követően meghozott fizetésre kötelező határozatok esetében kell alkalmazni.
A 79. § (2) bekezdését a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (3) bekezdése a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 15. pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (4) bekezdés első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (5) bekezdésének felvezető mondata a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 79. § (5) bekezdésének d) pontja a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésének g) pontja, a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (5) bekezdés e) pontját a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (7) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 9. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 4. napját követően meghozott fizetésre kötelező határozatok esetében kell alkalmazni.
A 79. § (8) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésének d) pontja, a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 79. § (9) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés m) pontja.
A 79/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 79/A. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 80. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (2) bekezdésének második mondata a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A (2) bekezdés a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 7. §-a és 8. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
A 80. § (5) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (4) bekezdésének i) pontja, illetve 18. §-a (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (6) bekezdését a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés n) pontja hatályon kívül helyezte.
A 80. § új (7) bekezdését a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(9) bekezdésének számozását (8)–(10) bekezdésre változtatta, szövege a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 60/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 80. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a. A 80. § (8) bekezdése a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a.
A 80. § (9) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg. Az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatta a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a, szövege a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 81. § a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 81. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 81. § (2) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének d) pontja, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 15. pontja, a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ai) alpontja, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
A 81. § (3) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének d) pontja, a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának aj) alpontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 17. § (3) és (5) bekezdését.
A 81. § (4) bekezdését a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
A 82. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
A 83. § a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
A 83/A. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (3) bekezdésének bb) pontja hatályon kívül helyezte.
A 84. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 84/A. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja.
A 85. § (1) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 85. § (2) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének d) pontja, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 17. pontja, a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ak) alpontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (3) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 18. pontja, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 85. § (4) bekezdését a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (5) bekezdését a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § v) pontja.
A 86. § (1) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdése, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § új (2) bekezdését a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 86. § új (2) bekezdését a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdésének számozását (3)–(5) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 86. § (4) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § w) pontja hatályon kívül helyezte.
A 86. § eredeti – a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésével átszámozott – (4) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 86. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 269/2007. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. A (6) bekezdést a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. 5. §-ával megállapított, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § új (7) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 86. § (8) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 86. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.
A 87. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § x) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés e) pontja, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § j), a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § f) pontja pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (2)–(3) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (4) bekezdése a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja, a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 86. §-a szerint módosított szöveg.
A 88. § (5) bekezdését a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés r) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88/A. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be. E módosító rendelet 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátások, valamint az ezen időpontot követő adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.
A 88/A. § (1) bekezdését a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88/A. § (2) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés r)–s) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § f) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés f) és g) pontja szerint módosított szöveg.
A 88/A. § (3) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés t) pontja szerint módosított szöveg.
A 88/A. § (4) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg.
A 88/A. § (5) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés v) pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (1)–(2) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. § (3) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.
A 89. § (4) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. § (5) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. § (6) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. § (7) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.
A 89. § (8) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.
A 89. § (9) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja, a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pont ak) alpontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § g) pontja, a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (10) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés b) pontja.
A 89. § (11) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja, a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 89/A. §-t újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.
A 90. § (3) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének m) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § y) pontja szerint módosított szöveg.
A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.
A 90. § (4) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
A 90. § (6) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § z) pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. § (7) bekezdését újonnan az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (8) bekezdését a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A hivatkozott kormányrendelet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet.
A hivatkozott kormányrendelet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet.
A 92. §-t a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.
A 93. §-t a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 94. §-t a 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § c) pontja. Újonnan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (6) bekezdése iktatta be.
A 95. §-t újonnan a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az 1. számú mellékletet a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet a 65/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 1. § a) pontjával megállapított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
Az 5. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
Az 5. számú melléklet 1.1.7. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet 1.4. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontját a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be.
Az 5. számú melléklet 2.5. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontját a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az 5. számú melléklet 3.3. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 4.3. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú melléklet 5.2. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
A 7. számú mellékletet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. számú mellékletet a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 65/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 1. § b) pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás