168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

2021.07.01.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Eljáró szervek¹

1. §² (1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként

a)³

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),

c)⁴ a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

d)⁵ a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ)

jelöli ki.

(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.

(3)⁶ A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.

2. §⁷ (1)⁸ Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a kormányhivatal. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

(2)⁹

(3)¹⁰ Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(4)¹¹ A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.

3. §¹² (1)¹³ A társadalombiztosítási nyugellátásokkal, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb hatósági ügyekben – a (2)–(5) bekezdésben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel – az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el.

(2)¹⁴ A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala kizárólagos illetékességgel jár el

a) a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha

aa)¹⁵ a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az ellátás megállapításához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,

ab) a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,

ac)¹⁶ a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,

ad) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével, vagy

ae) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,

b) az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban, ha

ba)¹⁷ az ügyfél magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,

bb)¹⁸ az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel, vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati idővel rendelkezik, illetve erről – a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben – tájékoztatást kér,

bc) az ügyfél szolgálati viszonyban áll rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy

bd) az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, volt tagja – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 19. §-a szerinti – rögzített nyugdíjának megállapításával (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés) kapcsolatos hatósági ügyekben.

(3)¹⁹ Magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkező jogosulttal nyugellátás szerzése céljából Budapest Főváros Kormányhivatala köt megállapodást.

(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként

a) jár el a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha

aa)²⁰ a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) pontjában meghatározottak kivételével,

ab) az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,

ac) a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,

b) intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,

d)²¹ dönt a Tny. 84. § (3) bekezdése szerinti beszámításról,

e) jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltetett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.

(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el

a)²² a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is,

b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben

ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,

bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy

bc)²³ ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be,

c)²⁴ a Tny. 102/A. § szerinti nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, hivatalból induló eljárásokban,

d)²⁵ a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben, ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Központ írta elő.

A tizenharmadik havi nyugdíj²⁶

4. §²⁷ A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.

5–7. §²⁸

7/A. §²⁹

Az öregségi nyugdíj³⁰

8. §³¹ (1) A nyugdíjrögzítést hivatalból, a 2011. december 31-én hatályos szabályok megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.

(2) A nyugdíjrögzítés elvégzéséhez az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal a nyugdíjmegállapító szerv részére a természetes személyazonosító adatok helyett kapcsolati kódot közöl.

9. §³²

9/A. §³³

10. §³⁴

10/A. §³⁵

11. §³⁶ Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

11/A. §³⁷

11/B. §³⁸

11/C. §³⁹

11/D. §⁴⁰

11/E. §⁴¹

11/F. §⁴²

12. §⁴³ (1) A Tny. 18. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a)⁴⁴ az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–k) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése, vagy 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)–j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is –;

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8.⁴⁵ az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10.⁴⁶ a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

(2) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3)⁴⁷ A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során

a)⁴⁸ a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b)⁴⁹ a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik

ba) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

bb) a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

(4)–(5)⁵⁰

13. §⁵¹

A havi átlagkereset meghatározása

14. §⁵² (1)⁵³ A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjjárulékot, illetve a 2012. január 1-jét megelőző időszakra nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.

(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.

(3)⁵⁴ A 2013. január 1-jét megelőző időszakra a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.

(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.

(5)⁵⁵ A Tny. 22. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása során

a) a 2020. július 1-jét megelőző időszakra az 1997. évi LXXX. törvény 2007. január 1-je és 2020. június 30-a között hatályos 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a nyugdíjjárulékot,

b) a 2020. június 30-át követő időszakra a Tbj. 41. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 15 százaléka után a társadalombiztosítási járulékot

a mezőgazdasági őstermelő megfizette.

(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.

(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek – így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók – esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként – ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(9)⁵⁶

(10)⁵⁷ Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, álláshelyen (a továbbiakban együtt: munkakör), ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben, a magyar és a külföldi nyugellátás megállapításának időpontja közül a korábbi időpont szerinti – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt – kereset országos átlaga alapján, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.

(11)⁵⁸

15. §⁵⁹ (1)⁶⁰ A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 22. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.

(2)⁶¹ Az (1) bekezdés szerint kiszámított – a 2009. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó kereset, jövedelem esetében a keresetek, jövedelmek (1) bekezdés szerint csökkentett összege és a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakra az ezen összegre számított, a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes összegének megfelelő – keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:

a)⁶² a naptári évben elért (2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén az adott évben kifizetett adóköteles jutalom, jutalomrész, adóköteles év végi részesedés, adóköteles szabadságmegváltás és az adott évben kifizetett, biztosítási időt nem keletkeztető, nyugdíjjárulék-alapot képező végkielégítés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd

b)⁶³ az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és 2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom, jutalomrész, adóköteles év végi részesedés, adóköteles szabadságmegváltás és az adott évben kifizetett, biztosítási időt nem keletkeztető, nyugdíjjárulék-alapot képező végkielégítés összegét,

c) majd – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal),

d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és

e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd

f) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét.

(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből

a) 1988–1990. évben évente 12 000 forintot,

b) 1994. évben 10 százalékot

le kell vonni, és az erre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget kell a (3) bekezdés b) pontja szerint számított keresetből a (3) bekezdés c)–e) pontja szerint levonni.

(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó – (3) bekezdés c) pontja szerinti – meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből

a) 1991. évben 3000 forintot,

b) 1993. évben 2400 forintot,

c) 1995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát,

d) 1997. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43 200 forintot,

e) 1998. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50 400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,

f) 1999–2001. évben a kereset 10 százalékát, de évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,

g) 2002. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,

h) 2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,

i) 2004–2007. évben a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108 000 forintot,

j)⁶⁴ 2008–2009. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 136 080 forintot,

k)⁶⁵ 2010. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181 200 forintot,

l)⁶⁶ 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot

kell levonni.

(6)⁶⁷ Az (1)–(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni.

16. §⁶⁸ (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért – a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő – keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

(2)⁶⁹ A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként – a Tny. 22. § (10) bekezdésének alkalmazásával – azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.

(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.

17. § (1) A 14–16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá – ha munkanap jóváírás nem történt – azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,

b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,

c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,

d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,

e) házastársa, szülője gyermeke temetése miatt volt távol.

(2)⁷⁰ A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső keresetet egy havi keresetnek kell tekinteni, és – az 1988. január 1-je előtti időszakban elért kereset kivételével – ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osztószám, továbbá a Tny. 22. §-ának (5) bekezdése szerint szükséges napok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony időtartamát.

(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb – biztosítással járó – jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

17/A. §⁷¹ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 2012. december 31-én hatályos 22. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján, a külföldi foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartama alatti keresetnek nyugdíjalapkénti figyelembevételére, valamint ezen időtartam szolgálati időként történő beszámítására csak az előírt (vállalt) járulékfizetési kötelezettség teljesítése esetén van lehetőség azzal, hogy a szolgálati idő megállapításánál a Tny. 37. § (4) bekezdését és 38. § (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell. Az említett szolgálati idő és kereset figyelembevételével nyugellátás – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is – legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.

17/B. §⁷² A 2001-ben folyósított gyermekgondozási díjaknak az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 2007. június 30-án hatályos 42. § (9) bekezdése alapján 2002. január 23-ig kifizetett különbözetét – a nyugdíjjárulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapításánál – 2001. évi jövedelemnek kell tekinteni.

18. §⁷³

18/A. §⁷⁴

18/B. §⁷⁵

19–22/A. §⁷⁶

23. §⁷⁷

23/A. §⁷⁸

24. §⁷⁹

25. §⁸⁰

A baleseti rokkantsági nyugdíj

26. §⁸¹

27. §⁸²

28. §⁸³

28/A. §⁸⁴

28/B. §⁸⁵

Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő

29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.

(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt

a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;

b) a biztosítása szünetelt.

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.

(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;

b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;

c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(6) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.

(7) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.

(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.

(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.

30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.

(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.

31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.

32. § Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak, és

c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításánakidőtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – güműkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának

a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,

b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig eltelt időt,ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.

(4)⁸⁶ Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek. Az ápolási díj folyósításának 1993. január 1. és február 28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati időként kell figyelembe venni.

(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén

a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,

b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot

kell figyelembe venni.

(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.

33. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.

34. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett.

35. § (1)⁸⁷ Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek.

(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.

36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

37. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.

(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak, összesen legfeljebb öt év számítható be.

38. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni

a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,

b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,

c) a deportálásban töltött időt,

39. §⁸⁸ A szolgálati időként figyelembe kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt.

40. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) az első belépés teljes naptári éve,

b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített,

c) naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során

a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,

b) munkaviszonyban állott vagy ipari szövetkezet tagja volt.

(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként

a) a személyesen teljesített munkanapokat, és

b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges – munkanapokban kifejezett – munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát

kell figyelembe venni.

(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.

(5) Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt nyilvántartásba venni.

(6) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag

a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;

b) kórházi ápolás alatt állott;

c) szülési szabadságon volt;

d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;

e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;

f) katonai szolgálatot teljesített;

g) népi ülnöki tennivalókat végzett;

h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;

i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;

j)⁸⁹ illetőleg tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, továbbá e jogviszonyok alapján táppénzben (baleseti táppénzben) részesült.

(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn.

(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.

(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.

41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.

42. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít

a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;

b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,

c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt

a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett;

b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült;

c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, is amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.

(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt

a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy

b) a tagot 1975. július 1-je előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.

43. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni

a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy

b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.

44. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

45. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.

(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.

46. § (1) Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot, amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint elismertek.

47. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.

(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.

48. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

49. §⁹⁰ (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személynek ilyen minőségében munkában eltöltött idejét.

(2)⁹¹ Egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati időt az egyház által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.

50. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.

51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha

a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte;

b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és

c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.

(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és

b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre

a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,

b) külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.

(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.

(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha

a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,

b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és

c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.

(6) A (2)–(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.

52. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett;

b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt;

c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.

(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.

(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

53. §⁹² A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató

a) magyar ösztöndíjasként, vagy

b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

54. § 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás

a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás – ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása,

c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,

d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,

e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),

f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotóművészeti alkotás

megjelenéséből vagy előadásából származik.

55. § (1) Az 54. §-ban említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.

(2) Az 54. § alkalmazásánál

a) a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot képező cím minden 3300 forintja után – a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával – egy naptári napot, de naptári évenként – függetlenül a felhasználási szerződések számától – legfeljebb 365 napot,

b) az 54. § b) pontja szerinti az (1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében – ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést – előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot

kell szolgálati időként figyelembe venni.

(3) Az 54. § a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha

a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26–28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és

b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint

c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.

(4) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha

a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)–(2) bekezdés szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26–28. § megfelelő alkalmazásával az 54. § b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és

b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.

A szolgálati idő figyelembevétele⁹³

55/A. § (1)⁹⁴ A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál az állami adóhatóság által közölt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozást kell figyelembe venni. A nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő számítása szempontjából nem minősülnek tartozásnak.

(2)⁹⁵ Amennyiben a nyugdíjbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék tartozás összegének a Tny. 38. § (2) bekezdése szerinti közlésére nem került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátási igény elbírálásakor rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a szolgálati idő tartamát. A Tny. 38. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyek nyugellátásának megállapításáról szóló határozatát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv közli az állami adóhatósággal. Ha az állami adóhatóság a járulékbevallást követően nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék tartozást állapít meg, a tartozás behajtása iránt közvetlenül intézkedik azzal, hogy a tartozás megtérüléséről vagy törléséről értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

(3) Az állami adóhatóságtól átvett járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kizárólag a szolgálati idő tartamáról, a nyugdíjalapot képező nyugdíjjárulék-köteles keresetről (jövedelemről) és az átlagszámítási időszakon belüli osztószámként figyelembe vehető, illetőleg az osztószámot csökkentő napokról teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a bevallott és a befizetett járulékok egyeztetésére, az esetleges tartozások vizsgálatára, illetőleg az állami adóhatóság által közölt egyenleg, tartozás felülvizsgálatára.

(4)⁹⁶ A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény 5. § (3) bekezdésének rendelkezései alapján elengedett járuléktartozást az 1999. július 5-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetében figyelmen kívül kell hagyni. Ezen időponttól a már megállapított nyugellátások tekintetében a szükséges módosítást – kérelem nélkül – hivatalból kell végrehajtani.

(5)⁹⁷ Az 55/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.

56. § (1)⁹⁸ Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy

a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az időszakra – a (2) bekezdés szerint – számított minimálbér összegét,

b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd

c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).

57. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.

58. § (1)⁹⁹ Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.

59. §¹⁰⁰ Szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (2) bekezdése, 34. § (7) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.

59/A. §¹⁰¹

59/B. §¹⁰² (1)¹⁰³ A Tny. 41. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor a felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Az egyetemi tanulmányok idejébe – legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig – az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.

(3)¹⁰⁴ Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe a Tny. 41. §-ában foglaltak szerint mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

(4)¹⁰⁵ A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez – a tanulmányok folytatása idején – külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.

Hozzátartozói nyugellátások¹⁰⁶

59/C. §¹⁰⁷ A Tny. 44/C. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a Tny. 20. és 21. §-ának alapulvételével meghatározott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó – legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló határozat vele való közlésétől számított 15 napon belül – a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy

a) kedvezményezettként a jogszerző egyéni számláján lévő összeg rá eső részének, vagy

b) amennyiben a kérelmező hozzátartozó nem kedvezményezett, valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek

az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalását a magánnyugdíjpénztár részére tett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte.

59/D. §¹⁰⁸ (1) A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkereset és a 3. számú melléklet szerinti szorzószámok szorzataként kell megállapítani.

(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg (1) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a Tny. 39. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.

(3) Ha az elhunyt jogszerző a halálakor a 35. életévét már betöltötte, de a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje

a) a Tny. 39. §-ában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószámokat annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik, és az így meghatározott szorzószám alapján,

b)¹⁰⁹ a Tny. 46. § (2) bekezdésében vagy a Tny. 46. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószám alapján,

az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget.

59/E. §¹¹⁰ (1)¹¹¹ Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a hatáskörébe tartozó, egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdését – a személyes vizsgálat kivételével – a rehabilitációs hatóságra vonatkozó szabályok szerint eljárva vizsgálja, ha a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének nincs olyan hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, amely megállapítja, hogy az igénylő egészségi állapota megfelel az ellátásra jogosító feltételeknek. Ha a rehabilitációs szakértői szerv egy évnél nem régebbi hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye szerint az igénylő egészségi állapota nem felel meg az ellátásra jogosító feltételeknek, az egészségi állapotot csak akkor kell újra megvizsgálni, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az utolsó vizsgálat óta rosszabbodott.

(2)¹¹² A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ hatáskörébe tartozó eljárásokban az egészségi állapot szakkérdésében előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának nincs helye, személyes vizsgálat nem végezhető.

(3)¹¹³ Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti eljárásban az egészségi állapot szakkérdését vizsgálni kell, a kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat.

(4)¹¹⁴ Ha az egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások felülvizsgálata során az orvosszakértői szervet szakhatóságként be kell vonni, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a szakhatóság megkeresését megelőzően értesíti az ügyfelet a felülvizsgálat szükségességéről, és a jogkövetkezményről való tájékoztatás mellett felhívja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat küldje meg a szakhatóságnak. Ha az ellátásban részesülő személy a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a szakhatóság értesíti erről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.

59/F. §¹¹⁵ Ha baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén a jogszerző saját jogú nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset következtében hunyt el, a baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét az elhalálozás napjára kell megállapítani, és meg kell növelni az elhunyt jogszerző által a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti nyugdíjnövelés összegével.

Az özvegyi nyugdíj

60. §¹¹⁶ (1)¹¹⁷ A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek az 1996. június 19-ét megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

(2)¹¹⁸ Az élettársak együttélését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a kérelmező a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, és az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.

(3)¹¹⁹ A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással

a) házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy

b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,

a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

60/A. §¹²⁰

61. §¹²¹ (1) A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során

a) az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár,

b) az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak,

ba) aki megváltozott munkaképességű,

bb) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

bc) akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.

(2)¹²²

61/A. §¹²³ (1) A Tny. 49. §-a alapján megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A Tny. 50. § (2)–(3) bekezdés alkalmazása esetén megállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.

(2)¹²⁴ Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. 49. § (1)–(2) bekezdéseiben előírt – tartásdíjban történő részesülés – feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

62. § (1)¹²⁵

(2)¹²⁶

(3) A Tny. 50. § (6)¹²⁷ bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45–49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.

(4)¹²⁸ Ha az özvegy az 1998. január 1-je előtt elhunyt jogszerző jogán a saját jogú öregségi nyugdíjának folyósítása mellett a Tny. 50. § (2)¹²⁹ bekezdés b) pontja alapján özvegyi nyugdíj folyósítását kéri, az 1998. január 1-je előtt az együttfolyósítási összeghatárig részben folyósított vagy teljes egészében szüneteltetett özvegyi nyugdíj helyébe lépő, 1998. január 1-jétől járó özvegyi nyugdíjat az 1998. január 1-jétől történő emelés szempontjából 1998. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásnak, baleseti hozzátartozói nyugdíjnak kell tekinteni.

(5)¹³⁰ Ha az 1998. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző jogán az özvegyi nyugdíjat első ízben 1997. december 31-ét követő időponttól olyan összegű saját jogú nyugellátásból állapítják meg, amely a jogszerzőnek az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna, az özvegyi nyugdíjhoz az emelés a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(6) A Tny. 50. § (6)¹³¹ bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár¹³² szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.

(7)¹³³ A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2021. január 1-jétől havi 101 550 forint összeghatárig folyósítható együtt.

(8)¹³⁴ A (6)–(7) bekezdésben foglaltakat kell akkor is alkalmazni, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.

(9)¹³⁵ Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)–(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.

(10)¹³⁶ Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú ellátás szünetelése nem érinti.

63. §¹³⁷ Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése, valamint a Tny. 50. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.

63/A. §¹³⁸

63/B. §¹³⁹ (1)¹⁴⁰ A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 45–53. §-ának megfelelő alkalmazásával – özvegyi nyugdíjra jogosult az a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosként halt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig – az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – megszerezte. A Tny. 44/E. §-ának alkalmazásánál hozzátartozói nyugellátás alatt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell.

(2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékösszegből kell megállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjában megillette, vagy az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján – a Tny. 50. § megfelelő alkalmazásával – megillette volna.

63/C. §¹⁴¹ (1)¹⁴² A Tny. 54. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

(2)¹⁴³

Az árvaellátás

64. § (1)¹⁴⁴ A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

(2)¹⁴⁵ A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

(3)¹⁴⁶ A külföldön tanuló árva

a) a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül,

b) az a) pont szerinti, árvaellátásra jogosító tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül

az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja.

(4)¹⁴⁷ A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

64/A. §¹⁴⁸ Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

64/B. § (1)¹⁴⁹

(2)¹⁵⁰ A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvan százalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell – a Tny. 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával – harminc százalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

(3)¹⁵¹ Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően – a Tny. 56. § (2) bekezdés alkalmazásával – hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).

(4)¹⁵² A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét – ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg – az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár.

(5)¹⁵³ Az 1998. január 1-je előtt megállapított és a megszüntetett árvaellátásra való jogosultság Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján történő újbóli megállapítása esetén az árvaellátás összegét a (4) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy az árvaellátás összege nem lehet kevesebb a megszüntetés időpontja szerinti – az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések figyelembevételével megállapított – árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

64/C. §¹⁵⁴ (1)¹⁵⁵ A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 54–56. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.

(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

64/D. §¹⁵⁶ Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

64/E. §¹⁵⁷ A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.

A szülői nyugdíj

65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2)¹⁵⁸

65/A. §¹⁵⁹ Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszűnik, de a szülő (nagyszülő) a Tny. 58. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétellel rendelkezik, a szülői nyugdíjat a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

65/B. §¹⁶⁰ (1) A Tny. 44/B. §-a alapján – a Tny. 58–59. §-ának megfelelő alkalmazásával – jár a szülői nyugdíj a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy szülőjének, nagyszülőjének is.

(2) A szülői nyugdíj összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Tájékoztatási kötelezettség¹⁶¹

65/C. §¹⁶² A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a határozat kibocsátásával egyidejűleg a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást kell adnia minden olyan tényről, amely a nyugellátást igénylő személy más – jogszabály rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt – ellátásra való jogosultságára és annak igénylésére vonatkozik.

Az igény érvényesítése

65/D. §¹⁶³ (1)¹⁶⁴ A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapokat és elektronikus űrlapokat a Központ – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendszeresíti, azokat a Kincstár honlapján és a kormányzati portálon közzé kell tenni.

(2) A nyugdíj iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 4. számú melléklet határozza meg.

65/E. §¹⁶⁵ Ha az adott irat tekintetében törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek és a nyugdíjfolyósító szerv eljárásában az iratot eredeti példányban vagy hiteles másolatban kell benyújtani.

66. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷

(2)¹⁶⁸

(3)¹⁶⁹ A Tny. 100. §-a szerinti ellenőrzés lefolytatására irányuló megkeresésnek az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv huszonöt napon belül tesz eleget.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

66/A. §¹⁷⁰

66/B. §¹⁷¹ A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátások és a hatáskörükbe tartozó más ellátások megállapítása és folyósítása, az egyeztetési eljárás, valamint az e rendelet szerinti más eljárások során a Központ által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert kötelesek használni.

66/C. §¹⁷²

67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.

(2)¹⁷³ A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat.

68. §¹⁷⁴ (1)¹⁷⁵

(2)¹⁷⁶ Ha a korábban megszűnt rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett szerzett, a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti növelésre való jogosultságot már megállapították, az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a növelés összegét a megállapítását követő emelésekkel együtt, külön határozat hozatala nélkül, az öregségi nyugdíjjal együtt kell folyósítani.

69. §¹⁷⁷ (1)¹⁷⁸

(2)¹⁷⁹ A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által – kizárólag a Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugdíj összegét előlegként kell kezelni, és az egyezmény szerinti – a magyar felet terhelő – nyugdíj összegébe be kell számítani.

(3)¹⁸⁰

(4)¹⁸¹

70. §¹⁸² (1)¹⁸³ Nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A Kincstár a honlapján közzéteszi azoknak az okiratoknak és nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében hiteles fordítás csatolása nem szükséges.

(1a)¹⁸⁴ Az (1) bekezdésben nem említett esetben a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordítását is be kell nyújtani a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

(2)¹⁸⁵ Ha a kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy a nyugellátás iránti igényét postai úton terjeszti elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő személyazonosságát és aláírását közjegyzővel vagy Magyarország külképviseleti szervével hitelesíttetni kell.

71. §¹⁸⁶ (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott és központi tárhelyen tárolt döntéseinek másolatát az „Ez a döntés az eredeti elektronikus úton előállított dokumentummal megegyező tartalmú hiteles papíralapú másolat.” szövegű hitelesítési záradékkal kell ellátni.

(2)¹⁸⁷ A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott döntéseinek nyomtatását és postai úton történő közlését központilag a Kincstár végzi.

72. §¹⁸⁸ A Tny. 80. §-a alapján újra megállapított nyugellátás összegét az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.

72/A. §¹⁸⁹

72/B. §¹⁹⁰ (1)¹⁹¹ A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás – az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével – kérelemre indul.

(1a)¹⁹² A kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.

(1b)¹⁹³ A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.

(1c)¹⁹⁴ Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.

(1d)¹⁹⁵ Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.

(1e)¹⁹⁶ Ha az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.

(1f)¹⁹⁷ Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv – a megkereséstől számított húsz napon belül – folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.

(1g)¹⁹⁸

(2)¹⁹⁹ Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

(3)²⁰⁰ A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.

(4)²⁰¹ A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg

a)²⁰² kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,

b)²⁰³ kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,

c)²⁰⁴

(5)²⁰⁵ Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,

b)²⁰⁶ az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,

c)²⁰⁷ az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint – legfeljebb 30 százalékos,

d)²⁰⁸ az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy

e)²⁰⁹ az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.

(5a)²¹⁰ Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.

(6)²¹¹ Az (5) bekezdés d) pontja alapján kivételes árvaellátás az árvaellátás iránti kérelem elbírálásának időtartamára állapítható meg. Az (5) bekezdés d) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátás folyósított összege előlegnek minősül, ha az árvaellátásra való jogosultságot megállapítják.

(7)²¹² Az (5) bekezdés e) pontja alapján kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Az e bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

(8)²¹³ A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

(8a)²¹⁴ A Központ a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.

(8b)²¹⁵ A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti növelést a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is meg kell állapítani, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást – ide értve a kivételes nyugellátást is – állapítanak meg.

(9)²¹⁶ A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 90 000 forintot.

(10)²¹⁷ A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(11)²¹⁸ A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

a)²¹⁹ férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,

b)²²⁰ a 70 éven felüli személyt,

c)²²¹ azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és

d)²²² azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

(12)²²³ A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.

(13)²²⁴ Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.

(14)²²⁵

(15)²²⁶ A nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.

(16)²²⁷ Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.

(17)²²⁸ Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg

a) a 80 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b)²²⁹ a 90 000 forintot az a) pontban nem említett esetben.

(18)²³⁰ Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében – az (1b) bekezdésben meghatározottakon túl – nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.

(19)²³¹ A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.

(20)²³² A Központ rendkívül indokolt esetben

a)²³³ a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 100 000 forintot,

b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott – az évközi emelésekkel növelt – legkisebb összegének háromszorosát,

c)²³⁴ a (7) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.

72/C. §²³⁵

72/D. §²³⁶

A nyugellátás folyósítása

73. §²³⁷ (1) Ha a jogosult előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelmére

a) az általa – visszavonásig érvényes – meghatalmazással ellátott személynek,

b) az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy

c) a büntetés-végrehajtási intézethez

kell folyósítani.

(2) Ha a jogosult részére korábban a nyugellátást pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján folyósították, és a jogosult nem kéri a nyugellátásnak az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a 75/C. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nyugellátást az előzetes letartóztatás (őrizetbe vétel) és a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.

73/A. §²³⁸ (1)²³⁹ A saját jogú nyugellátás Tny. 83/A. §-ának (1) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz. A saját jogú nyugellátás szüneteltetésére

a)²⁴⁰ a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő időpontját követő időre nyugellátást nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizeti,

b) az a) pontban előírt visszafizetés elmaradása esetén a fizetési határidő lejártát követő hónap első napjától kerül sor.

(2)²⁴¹ A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.

73/B. §²⁴²

74. §²⁴³ A Vasutas Önkéntes Támogatási Alap Közhasznú Egyesület, a Rudolf Segélyező Egyesület, a Vasutas Segélyező Egyesület, a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete, valamint a Mozdonyvezetők, Vasútüzemi Dolgozók Segélyező Egyesülete (a továbbiakban együtt: egyesületek) nyugellátásban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesülő tagjai tagdíjának az ellátásból történő levonásáról a tag írásbeli felhatalmazása alapján – térítés ellenében – a nyugdíjfolyósító szerv gondoskodik. A tagdíjlevonások és a térítés elszámolásának rendjét az egyesületek és a nyugdíjfolyósító szerv megállapodásban rögzítik.

75. §²⁴⁴ (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére

a)²⁴⁵ a Tny. 79. § (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározottak szerinti pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy

b) belföldi meghatalmazottja részére

kell folyósítani.

(2) Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) – a külföldre történő utazás előtt – tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.

(3)²⁴⁶ Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellátás külföldre történő utalása

a)²⁴⁷ a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól,

b)²⁴⁸ a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szervtől

kérhető.

(4)²⁴⁹ A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és pontos címét, a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, valamint annak a fizetési számlának a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számát (IBAN és SWIFT kód), amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a belföldi meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.

75/A. §²⁵⁰ (1) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugdíjellátást a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül folyósítja, ha

a) a nyugellátás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik,

b) a nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,

c) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, vagy

d) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

75/B. §²⁵¹ A nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év január hónapban az ellátások tárgyév január hónapban és az előző évben kiutalt összegéről – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – tájékoztatja az ellátásban részesülőket.

75/C. §²⁵² (1)²⁵³ Ha a megállapított nyugellátás folyósítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból amiatt nem kerülhet sor, mert

a)²⁵⁴ a folyósítási cím és a fizetési számlaszám ismeretlen, illetve a kiutalt ellátás a megadott folyósítási címről vagy fizetési számláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedések sem vezetnek eredményre, vagy

b) az ellátásban részesülő személy ismeretlen helyen tartózkodik,

a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás további folyósítását megszünteti. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedik az ellátás újbóli folyósítása, valamint a nem folyósított ellátás visszamenőleges – legfeljebb öt évre járó, időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.

(2)²⁵⁵ Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv a jogosultság igazolásáig az ellátás folyósítását felfüggeszti.

75/D. §²⁵⁶ (1)²⁵⁷

(2)²⁵⁸ Az elhunyttal közös háztartásban való együttélésre tekintettel a Tny. 83. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozó által előterjesztett, az ellátás felvétele iránti kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – erre a célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.

76. §²⁵⁹ (1) A nyugdíjfolyósító szerv az általa folyósított ellátásban részesülő, külföldön élő vagy tartózkodó személy adatainak egyeztetését naptári évenként egyszer, hivatalból,

a) EGT-állam vagy Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött állam esetén az adott állam társadalombiztosítási szervének bevonásával végzi, ha az adatcsere feltételei fennállnak,

b) az a) pontban nem említett esetben az ellátásban részesülő személyek közvetlen megkeresésével végzi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szerv által az adategyeztetés céljából kiküldött nyomtatványt a külföldön élő vagy tartózkodó, ellátásban részesülő személynek megfelelően kitöltve, aláírva és bíróság, közjegyző, nyugdíjbiztosítási szerv, más külföldi hatóság, nyugdíjpénztár, pénzforgalmi szolgáltató vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve kell a kézhezvételtől számított egy hónapon belül visszaküldenie a nyugdíjfolyósító szervnek. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője vagy orvosa is igazolhatja az adatok valódiságát.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében, az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások szabályai szerinti központi azonosítási ügynök hozzáféréssel rendelkező, ellátásban részesülő személy az éves adategyeztetést elektronikus űrlapon is elvégezheti. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott módon történő adategyeztetést csak háromévenként kell elvégezni.

(4) Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány, illetve elektronikus űrlap az előírt határidőn belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli folyósításáról és a nem folyósított ellátás legfeljebb öt évre visszamenőlegesen járó – az időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.

76/A. §²⁶⁰ (1)²⁶¹

(2)²⁶² A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, a kényszertörlést vagy a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.

(3)²⁶³

76/B. §²⁶⁴ (1)²⁶⁵ A Tny. 87–88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét a Kincstár a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével évente megállapodásban rendezi.

(2)²⁶⁶ Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a Tny. 87–88. §-a alapján fennálló követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. A Kincstár az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával kötött megállapodásban rendezi.

76/C. §²⁶⁷ A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.

A követelés érvényesítése

77. §²⁶⁸ A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére – a Tny. 93. § (1)–(2) bekezdésének alkalmazásával – a nyugdíjfolyósító szerv a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a nyugdíjfolyósító szerv a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt fizetési számlájáról még nem vették fel.

78. §²⁶⁹ A nyugellátások és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított más ellátások visszafizetésére vagy megtérítésére kötelező határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el, és a Központ rendeli el a végrehajtást.

78/A. §²⁷⁰

79. §²⁷¹ (1)²⁷² A Tny. 93. § (4) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 106. § (4) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a behajtást kérő számlájának számát, továbbá a megkereséshez csatolni kell a fizetésre kötelező jogerős vagy véglegessé vált határozat hitelesített másolatát.

(2)²⁷³

(3)²⁷⁴ Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított tizenöt napon belül átutalja a behajtást kérő által – a behajtásra irányuló megkeresésben – megjelölt számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás befejezését követő tizenöt napon belül köteles értesíteni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.

(4)²⁷⁵ A behajtást kérő köteles a végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a behajtást kérő felel.

(5)²⁷⁶ A Központnak a véglegessé vált határozattal megállapított tartozást törölnie kell, ha

a)²⁷⁷

b) a végrehajtási jog elévült,

c) a tartozást a Tny. 94. § (1) bekezdése alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte,

d)²⁷⁸

e)²⁷⁹ a fizetésre kötelezett személy meghalt, és az örökös a Magyar Állam.

(6) A behajthatatlanság szempontjából behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.

(7)²⁸⁰ Nem kell lefolytatni a Tny. 93. §-a szerinti követelés érvényesítése iránti eljárást, ha a követelés összege az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét (11. §) nem éri el.

(8)²⁸¹

(9)²⁸²

79/A. §²⁸³ A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülésére az Avt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

80. §²⁸⁴ (1)²⁸⁵ Az ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele esetén a visszafizetésről és a megtérítésről az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határoz. Az ellátást megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, illetve az ellátás megszüntetéséről, összegének módosításáról, valamint a visszafizetésről, megtérítésről külön határozatot kell hozni.

(2) A visszafizetés és a megtérítés ügyében a felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.

(3)²⁸⁶ A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy az örökhagyó még élt, amikor őt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv véglegessé vált határozattal az ellátás visszafizetésére kötelezte. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából – ide nem értve a Tny. 83. § (2) bekezdése szerint kifizetett összeget – a meg nem térült tartozást levonni, vagy azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.

(4) Ha a nyugdíjfolyósító szerv észleli az ellátás jogalap nélküli megállapítását, folyósítását vagy felvételét, erről haladéktalanul értesíti az ellátást megállapító általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet.

81. §²⁸⁷ (1)²⁸⁸ A nyugellátás és a baleseti járadék Tny. 87–88. §-a szerinti megtérítésére irányuló követelést az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv érvényesíti. A megtérítendő összeget a Központ számlájára kell átutalni.

(2)²⁸⁹ A Központ az ellátás véglegessé vált határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését a felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárásban – önállóan vagy az adóhatóság megkeresésével – hitelezői igényként érvényesíti.

(3)²⁹⁰

(4)²⁹¹

82. §²⁹² A Tny. 93. § (1) bekezdésében meghatározott öt évet – a megtérítési követelés kivételével – a határozat keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.

83. §²⁹³ (1)²⁹⁴ A tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

(2) A tartozás mérséklése, elengedése és a fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmazza

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,

b) a kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények megjelölését.

83/A. §²⁹⁵

A jogorvoslat

84. §²⁹⁶

84/A. §²⁹⁷

85. § (1)²⁹⁸

(2)²⁹⁹ A Tny. 97. § (5) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő tizenötödik nap.

(3)³⁰⁰

(4)³⁰¹

(5)³⁰²

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

86. § (1)³⁰³ A nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személlyel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő igazgatási szerv teljesíti.

(2)³⁰⁴

(3)³⁰⁵

(4)³⁰⁶

(5)³⁰⁷

(6)³⁰⁸ A rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyekről a Tny.-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyévet követő év április 30-áig teljesíti.

(7)³⁰⁹

(8)³¹⁰

(9)³¹¹

87. §³¹²

88. § (1)³¹³ A nyugíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap adattartalmát a Központ által rendszeresített számítógépes programmal állítja elő, és adatszolgáltatási kötelezettségét e számítógépes program felhasználásával, elektronikus úton teljesíti.

(2)–(3)³¹⁴

(4)³¹⁵ Az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérő rendjére a Kincstár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal megállapodást köthet.

(5)³¹⁶

88/A. §³¹⁷ (1)³¹⁸

(2)³¹⁹ A nyilvántartásra kötelezett az elektronikus úton, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat a Központ által erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnek. A nyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább tizenöt nappal megelőzően kell megküldeni. A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazásnak – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet.

(3)³²⁰ Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén a teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (a továbbiakban: NYENYI program) a Kincstár honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt a Kincstár nyugdíjbiztosítási elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le azzal, hogy a 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése.

(4)³²¹ Az adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése a NYENYI program által előállított export állomány Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli feltöltésével valósul meg.

(5)³²² Az adatszolgáltatásnak a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli beérkezéséről, annak a Kincstár nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról, a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy elektronikus levélben, a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre értesítést kap.

89. § (1)–(2)³²³

(3)³²⁴

(4)³²⁵

(5)³²⁶

(6)³²⁷

(7)³²⁸

(8)³²⁹

(9)³³⁰ A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 4/A. §-a szerinti biztosítottak esetében, a munka világából való fokozatos kivonulással kapcsolatban a TAJ szám feltüntetésével személyenként a tárgyévet követő év március 31. napjáig adatszolgáltatást teljesít a Központ részére a támogatás nyújtásának kezdetéről és megszűnéséről, a nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék-kiegészítés alapjául szolgáló összegről, valamint a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék-kiegészítés összegéről.

(10)³³¹

(11)³³² Az adatszolgáltatás rendjére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a Kincstár megállapodást köt.

89/A. §³³³ (1) Az egyeztetési eljárás során kiadott kimutatásban és határozatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. 96/B. § (3) bekezdése szerinti, lezárt adóévre vonatkozó adatokat tünteti fel. Az egyeztetési eljárás során lezárt adóév az az időszak, amelyre vonatkozóan az állami adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallások adatainak feldolgozása alapján – a lezárt adóévet követő év augusztus 31-éig – az adatszolgáltatást teljesítette.

(2) Az ügyfél kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szolgálati időről, jogosultsági időről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása és az egyeztetési eljárás során tájékoztatást ad a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati időről.

Egyes közjogi tisztséget betöltött személyek és hozzátartozóik nem társadalombiztosítási juttatásai³³⁴

89/B. §³³⁵ (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 2012. január 1-je előtt hatályos 14. § (1) bekezdése, 22. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése szerinti juttatást (a továbbiakban együtt: juttatás) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

(2) A juttatás igénybevételéhez szükséges adatokat a volt köztársasági elnök tekintetében a Köztársasági Elnöki Hivatal, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség haladéktalanul továbbítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

(3) A juttatás fedezetét a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés volt elnöke tekintetében az Országgyűlés Hivatala, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség, az Alkotmánybíróság volt elnöke tekintetében az Alkotmánybíróság Hivatala, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria volt elnöke tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke adja át a Központ részére.

(4) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét az Országgyűlés Hivatala, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján a miniszterelnök hozzátartozója számára megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét a Miniszterelnökség adja át a Központ részére.

(5) A juttatás és a (4) bekezdés szerinti hozzátartozói nyugellátás fedezetének átadására vonatkozó eljárási szabályokat a fedezetet átadó szervek és a Központ megállapodásban határozzák meg.

Átmeneti rendelkezés

90. § (1)³³⁶ A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a Tny. 50. §-a (6)³³⁷ bekezdésében foglaltak alkalmazását nem kell kérnie annak, akinek saját jogú nyugellátása az özvegyi nyugdíj összege miatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja saját jogú nyugellátásának összege miatt szünetel, továbbá akinek saját jogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (7) bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. január 1-jétől kezdődően hivatalból – külön kérelem nélkül – megállapítják és folyósítják.

(2) Annak, aki 1998. január 1-je előtt megözvegyült és nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá aki az 1997. évi LXXXI. törvény alapján vált jogosulttá özvegyi nyugdíjra, a Tny. 64. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.

(3)³³⁸ Az, aki az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint özvegyi nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugellátása megállapításának időpontjától kezdődően – legkorábban 1998. január 1-jétől – jogosult a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pont³³⁹ szerinti özvegyi nyugdíjra. Ha számára kedvezőbb, választhatja a saját jogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítását a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig.

(4)³⁴⁰ Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől 55, 2007. január 1-jétől 60 százalékos mértékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.

(5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6)³⁴¹

(7)³⁴² A 73. § (1) bekezdésének – 2010. január 1-jén hatályos – rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

(8)³⁴³ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Rendelet³⁴⁴) módosításáról szóló kormányrendelettel³⁴⁵ megállapított 75/D. §-át, a 7. számú mellékletét a jogosultnak a Mód. Rendelet hatálybalépését követően bekövetkezett elhalálozása esetén kell alkalmazni.

91. § Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.

92. §³⁴⁶ A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

93. §³⁴⁷ (1)³⁴⁸

(2) A 2014. december 31-én hatályos 64. § (3) bekezdést 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell, ha az árvaellátásra a Tny. 2014. december 31-én hatályos 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat alkalmazzák.

94. §³⁴⁹ A Központ jár el a nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, a Tny. 102/A. § (2) bekezdése szerinti eljárásokban.

95. §³⁵⁰ A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az árva a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, ha az az özvegy számára kedvezőbb, és az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmet 2016. január 1-je előtt benyújtották.

96. §³⁵¹ A méltányossági nyugdíjemelés szabályainak módosításáról szóló 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 72/B. § (9) bekezdését, (11) bekezdés c) pontját és (20) bekezdés a) pontját a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

97. §³⁵² A járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. július 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

98. §³⁵³ E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését³⁵⁴ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

99. §³⁵⁵ A nyugellátások és egyes más ellátások 2021. június havi kiegészítő emeléséről szóló 254/2021. (V. 18.) Korm. rendelettel megállapított 62. § (7) bekezdését 2021. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁵⁶

2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁵⁷

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok
2021. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén

	A	B
1.	Év	Szorzószám
2.	1950.	411,364
3.	1951.	385,227
4.	1952.	303,157
5.	1953.	285,471
6.	1954.	260,659
7.	1955.	247,915
8.	1956.	229,175
9.	1957.	196,827
10.	1958.	192,481
11.	1959.	184,583
12.	1960.	180,288
13.	1961.	177,872
14.	1962.	173,556
15.	1963.	167,008
16.	1964.	161,685
17.	1965.	161,123
18.	1966.	153,497
19.	1967.	148,749
20.	1968.	145,642
21.	1969.	139,592
22.	1970.	131,004
23.	1971.	125,241
24.	1972.	118,826
25.	1973.	110,740
26.	1974.	102,823
27.	1975.	96,458
28.	1976.	92,040
29.	1977.	85,619
30.	1978.	79,276
31.	1979.	75,358
32.	1980.	71,294
33.	1981.	66,943
34.	1982.	62,857
35.	1983.	60,150
36.	1984.	53,659
37.	1985.	49,093
38.	1986.	45,539
39.	1987.	41,934
40.	1988.	38,191
41.	1989.	32,670
42.	1990.	26,867
43.	1991.	21,408
44.	1992.	17,647
45.	1993.	14,995
46.	1994.	11,780
47.	1995.	10,461
48.	1996.	8,910
49.	1997.	7,181
50.	1998.	6,064
51.	1999.	5,381
52.	2000.	4,830
53.	2001.	4,157
54.	2002.	3,475
55.	2003.	3,042
56.	2004.	2,876
57.	2005.	2,613
58.	2006.	2,429
59.	2007.	2,357
60.	2008.	2,204
61.	2009.	2,164
62.	2010.	2,026
63.	2011.	1,904
64.	2012.	1,866
65.	2013.	1,778
66.	2014.	1,726
67.	2015.	1,655
68.	2016.	1,536
69.	2017.	1,360
70.	2018.	1,222
71.	2019.	1,097

3. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁵⁸

A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékek

	A	B	C	D	E	F	G
1.	Szolgálati idő (év)	Havi átlagkereset százaléka, ha az elhunyt jogszerző
		35. életévének betöltését megelőzően	betöltött 35–39 éves életkorában	betöltött 40–44 éves életkorában	betöltött 45–49 éves életkorában	betöltött 50–54 éves életkorában	betöltött 55. életévét követően
		halt meg
2.	2 évnél kevesebb	51,0	–	–	–	–	–
3.	2	51,5	–	–	–	–	–
4.	3	52,0	–	–	–	–	–
5.	4	52,5	–	–	–	–	–
6.	5	53,0	–	–	–	–	–
7.	6	53,5	–	–	–	–	–
8.	7	54,0	–	–	–	–	–
9.	8	54,5	–	–	–	–	–
10.	9	55,0	–	–	–	–	–
11.	10	55,5	54,0	51,0	46,5	42,0	37,5
12.	11	56,0	56,0	53,0	48,5	44,0	39,5
13.	12	56,5	56,5	55,0	50,5	46,0	41,5
14.	13	57,0	57,0	57,0	52,5	48,0	43,5
15.	14	57,5	57,5	57,5	54,5	50,0	45,5
16.	15	58,0	58,0	58,0	56,5	52,0	47,5
17.	16	58,5	58,5	58,5	58,5	54,0	49,5
18.	17	59,0	59,0	59,0	59,0	56,0	51,5
19.	18	59,5	59,5	59,5	59,5	58,0	53,5
20.	19	60,0	60,0	60,0	60,0	60,0	55,5
21.	20	60,5	60,5	60,5	60,5	60,5	57,5
22.	21	61,0	61,0	61,0	61,0	61,0	59,5
23.	22	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5
24.	23	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0
25.	24	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5

4. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁵⁹

A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma

1. Az igénylő természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.

2. Hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, – baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén – oka, az elhunyt jogszerző nyugellátására vonatkozó adatok, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonnyal kapcsolatos, valamint a hozzátartozó jogosultsági feltételeire vonatkozó adatok, valamint árvaellátás igénylése esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.

3. Az az időpont, amelytől kezdően az igénylő a nyugellátás megállapítását kéri.

4. Öregségi nyugdíj igénylése esetén az igénylő, hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén pedig az elhunyt jogszerző biztosítással járó jogviszonyainak, valamint egyéb szolgálati időnek minősülő jogviszonyainak – egyeztetési eljárással le nem zárt vagy szolgálatiidő-megállapító határozattal nem érintett időszakra vonatkozó – következő adatai, ha azokat az igénylő ismeri:

4.1. a foglalkoztató, társas vállalkozás megnevezése, székhelye,

4.2. a tevékenység időtartama,

4.3. foglalkoztatott esetén a munkakör megnevezése,

4.4. egyéni vagy társas vállalkozó esetén a törzsszáma és az adószáma,

4.5. a jogviszony igazolásának módja.

5. Az arra vonatkozó adatok, hogy az igénylő részesül-e családtámogatási, munkanélküli vagy szociális ellátásban, illetve áll-e biztosítással járó jogviszonyban.

6. A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti esetben a gyermekek neve, születési ideje és a Tny. 18. § (2b) bekezdése szerinti ellátásokra vonatkozó adatok.

7. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.

5. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁶⁰

6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁶¹

A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése és az egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma

1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.

2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.

3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.

4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.

5. Egyszeri segély esetén a kérelmező – az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – havi jövedelméről szóló nyilatkozat.

6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.

7. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁶²

A nyugellátásra jogosult halála esetén a nyugellátás felvétele iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma

1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye és elérhetősége.

2. Az elhunyt jogosult neve, társadalombiztosítási azonosító jele és a folyósítás törzsszáma.

3. A jogosult halálának időpontja.

4. Az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt hozzátartozói minőségére vonatkozó adatok.

5. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy annak halálakor az elhunyttal közös háztartásban élt.

8. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez³⁶³

Az 1. §-t megelőző alcím a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 1. § a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az 1. § (1) bekezdés a) pontját a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

⁴

Az 1. § (1) bekezdés c) pontja a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

Az 1. § (1) bekezdés d) pontja a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

Az 1. § (3) bekezdése a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 2. § a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 2. § (1) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

⁹

A 2. § (2) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

¹⁰

A 2. § (3) bekezdése a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § a) pontja, a 102/2019. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § a) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹¹

A 2. § (4) bekezdése a 102/2019. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § b) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹²

A 3. § a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 3. § (1) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

¹⁴

A 3. § (2) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

¹⁵

A 3. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 3. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 3. § (3) bekezdését újonnan a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰

A 3. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²¹

A 3. § (4) bekezdés d) pontja a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 3. § (5) bekezdés a) pontja a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 3. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

A 3. § (5) bekezdés c) pontja a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A 3. § (5) bekezdés d) pontját a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 4. §-t megelőző A tizenharmadik havi nyugdíj alcím címet a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁷

A 4. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁸

Az 5–7. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A 7/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 125/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 30/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés a) pontja.

³⁰

A 8. §-t megelőző alcímet a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹

A 8. §-t és az előtte lévő alcímet a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 30. §-a (10) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

³²

A 9. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

³³

A 9/A. §-t a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴

A 10. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja. A 10. §-t megelőző alcímet a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵

A 10/A. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § e) pontja.

³⁶

A 11. § a 352/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés d) pontja, a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷

A 11/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § f) pontja.

³⁸

A 11/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § b) pontja.

³⁹

A 11/C. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰

A 11/D. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, majd a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹

A 11/E. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. § (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásokra kell alkalmazni. A 11/E. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²

A 11/F. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (4) bekezdése alapján rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követő időpontra esik. A 11/F. §-t a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³

A 12. §-t a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be. A 12. §-t megelőző alcímet a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴

A 12. § (1) bekezdés a) pontja a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

A 12. § b) pont 8. alpontja a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

A 12. § b) pont 10. alpontja a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷

A 12. § (3) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A 12. § (3) bekezdés a) pontja a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

A 12. § (3) bekezdés b) pontja a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

A 12. § (4)–(5) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹

A 13. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja.

⁵²

A 14. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.

⁵³

A 14. § (1) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § b) pontj, a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 14. § (3) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 14. § (5) bekezdése a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶

A 14. § (9) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷

A 14. § (10) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § e) pontja, a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § b) pontja, a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § d) pontja, a 102/2019. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 14. § (11) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 45. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

⁵⁹

A 15. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.

⁶⁰

A 15. § (1) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹

A 15. § (2) bekezdés első mondata a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

A 15. § (3) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés b) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § c) pontja, a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A 15. § (3) bekezdés b) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § c) pontja, a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

A 15. § (5) bekezdés j) pontja a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

⁶⁵

A 15. § (5) bekezdés k) pontját a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 9. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.

⁶⁶

A 15. § (5) bekezdés l) pontját a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

⁶⁷

A 15. § (6) bekezdése a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸

A 16. § a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.

⁶⁹

A 16. § (2) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 17. § (2) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 25. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

⁷¹

A 17/A. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 175. §-a iktatta be.

⁷²

A 17/B. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 175. §-a iktatta be.

⁷³

A 18. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja, a 18. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁴

A 18/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.

⁷⁵

A 18/B. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.

⁷⁶

A 19–22/A. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁷

A 23. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 55/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. A 23. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸

A 23/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

A 24. §-t és az azt megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁰

A 25. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸¹

A 26. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja hatályon kívül helyezte.

⁸²

A 27. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸³

A 28. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁴

A 28/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.

⁸⁵

A 28/B. §-t a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § i) pontja.

⁸⁶

A 32. § (4) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 35. § (1) bekezdése a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit e módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

⁸⁸

A 39. § a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹

A 40. § (6) bekezdésének j) pontját a 64/1998. ( III. 31.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

⁹⁰

A 49. § a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

⁹¹

A 49. § (2) bekezdése a 232/2019. (X. 4.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁹²

Az 53. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésének a) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

Az 55/A. §-t megelőző alcím címet a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

⁹⁴

Az 55/A. § (1) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 9. § (5) bekezdése alapján az 55/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.

⁹⁵

Az 55/A. § (2) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a, továbbá a 13. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

Az 55/A. § (4) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 176. §-a iktatta be.

⁹⁷

Az 55/A. § (5) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 176. §-a iktatta be.

⁹⁸

Az 56. § (1) bekezdése a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § d) pontja, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § d) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹

Az 58. § (1) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

Az 59. §-t a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

¹⁰¹

Az 59/A. §-t a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § e) pontja.

¹⁰²

Az 59/B. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, rendelkezéseit ez utóbbi módosító rendelet 26. §-ának (1) bekezdése alapján a 2001. 12. 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

¹⁰³

Az 59/B. § (1) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

Az 59/B. § (3) bekezdését a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

¹⁰⁵

Az 59/B. § (4) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶

Az 59/C. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

A 59/C. § a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § i) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹⁰⁸

Az 59/D. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

Az 59/D. § (3) bekezdés b) pontja a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

Az 59/E. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, szövege a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

¹¹¹

Az 59/E. § (1) bekezdése a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹²

Az 59/E. § (2) bekezdése a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

Az 59/E. § (3) bekezdését a 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

¹¹⁴

Az 59/E. § (4) bekezdését a 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

¹¹⁵

Az 59/F. §-t a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁶

A 60. § a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 25. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

¹¹⁷

A 60. § (1) bekezdése a 69/2014. (III. 13.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 60. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹¹⁹

A 60. § (3) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁰

A 60/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § j) pontja.

¹²¹

A 61. § a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²²

A 61. § (2) bekezdését a 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²³

A 61/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

¹²⁴

A 61/A. § (2) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.

¹²⁵

A 62. § (1) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁶

A 62. § új (2) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2)-(7) bekezdés számozását (3)-(8) bekezdésre változtatta. A 62. § (2) bekezdését a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁷

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.

¹²⁸

A 62. § (4) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének b) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § l) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁰

A 62. § (5) bekezdése a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³¹

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³²

A 157/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése alapján az együttfolyósítási összeghatár – 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – havi 46 700 forint.

¹³³

A 62. § (7) bekezdése az 538/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 254/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A 62. § új (8) bekezdését a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8)–(9) bekezdés számozását (9)–(10) bekezdésre változtatva.

¹³⁵

A 62. § (9) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 17. § (3) bekezdését.

¹³⁶

A 62. § (9) bekezdését a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdése iktatta be. A 62. § eredeti (9) bekezdésének számozását a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a (10) bekezdésre változtatta. A 62. § (10) bekezdése a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § m) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § j) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 63. § a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁸

A 63/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés h) pontja.

¹³⁹

A 63/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁴⁰

A 63/B. § (1) bekezdése a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

A 63/C. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

¹⁴²

A 63/C. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. E

¹⁴³

A 63/C. § (2) bekezdését a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés b) pontja.

¹⁴⁴

A 64. § (1) bekezdése a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § e) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹⁴⁵

A 64. § új (2) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. A 64. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

A 64. § (3) bekezdését a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

¹⁴⁷

A 64. § eredeti (3) – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével (4) bekezdésre átszámozott – bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁸

A 64/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁴⁹

A 64/B. § új (1) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (1)–(3) bekezdés számozását (2)–(4) bekezdésre változtatta. A 64/B. (1) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁰

A 64/B. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése (2) bekezdésre változtatta, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 64/B. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése (3) bekezdésre változtatta.

¹⁵²

A 64/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-a (5) bekezdésének d) pontja (4) bekezdésre változtatta, illetve módosította.

¹⁵³

A 64/B. § (5) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

¹⁵⁴

A 64/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁵⁵

A 64/C. § (1) bekezdése a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

A 64/D. §-t a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 352/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § o) pontja, a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 64/E. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 177. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

A 65. § (2) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁵⁹

A 65/A. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁶⁰

A 65/B. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁶¹

A 65/C. §-t megelőző alcímet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

¹⁶²

A 65/C. §-t a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be, szövege a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 65/D. §-t újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁴

A 65/D. § (1) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés a) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 65/E. §-t a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹⁶⁶

A 66. §-t a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (4) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹⁶⁷

A 66. § (1) bekezdését a 31/2020. (II. 29.) 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁸

A 66. § (2) bekezdését a 31/2020. (II. 29.) 2. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁹

A 66. § (3) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

¹⁷⁰

A 66/A. §-t újonnan a 354/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § b) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁷¹

A 66/B. §-t újonnan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷²

A 66/C. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés e) pontja.

¹⁷³

A 67. § (2) bekezdés negyedik mondatát a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁴

A 68. §-t a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁵

A 68. § (1) bekezdését a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁶

A 68. § (2) bekezdése az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁷

A 69. § a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁸

A 69. § (1) bekezdését a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁹

A 69. § (2) bekezdése a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁰

A 69. § (3) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja.

¹⁸¹

A 69. § (4) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontja.

¹⁸²

A 70. §-t a 249/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

¹⁸³

A 70. § (1) bekezdése a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁴

A 70. § (1a) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

¹⁸⁵

A 70. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A 71. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 60/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

¹⁸⁷

A 71. § (2) bekezdése a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 72. §-t a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának af) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

¹⁸⁹

A 72/A. §-t a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés h) pontja.

¹⁹⁰

A 72/B. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁹¹

A 72/B. § (1) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹²

A 72/B. § (1a) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹³

A 72/B. § (1b) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁴

A 72/B. § (1c) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁵

A 72/B. § (1d) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

¹⁹⁶

A 72/B. § (1e) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹⁹⁷

A 72/B. § (1f) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

¹⁹⁸

A 72/B. § (1g) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (10) bekezdés b) pontja.

¹⁹⁹

A 72/B. § (2) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének f) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

A 72/B. § (3) bekezdésének első és második mondatát a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁰¹

A 72/B. § (4) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2004. december 31-ét követő időponttól megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

²⁰²

A 72/B. § (4) bekezdés a) pontja a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § p) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰³

A 72/B. § (4) bekezdés b) pontja a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁴

A 72/B. § (4) bekezdés c) pontját a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § q) pontja.

²⁰⁵

A 72/B. § új (5) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 72/B. § (5) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § r) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁰⁶

A 72/B. § (5) bekezdés b) pontja a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § i) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

A 72/B. § (5) bekezdés c) pontja a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § b) pontja, a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁸

A 72/B. § (5) bekezdés d) pontja a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁹

A 72/B. § (5) bekezdés e) pontját a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

²¹⁰

A 72/B. § (5a) bekezdését az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²¹¹

A 72/B. § eredeti (5) – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (6) bekezdésre átszámozott – bekezdését a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege az 500/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹²

A 72/B. § eredeti (6) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (7) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹³

A 72/B. § eredeti (7) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (8) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

²¹⁴

A 72/B. § (8a) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁵

A 72/B. § (8b) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § c) pontja, a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁶

A 72/B. § eredeti (8) bekezdését – a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (9) bekezdésre átszámozott – a 75/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁷

A 72/B. § eredeti (9) bekezdését - a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával (10) bekezdésre átszámozott - a 72/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § s) pontja, a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 72/B. § (11) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁹

A 72/B. § (11) bekezdés a) pontja a 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁰

A 72/B. § (11) bekezdés b) pontja a 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²²¹

A 72/B. § (11) bekezdés c) pontját a 333/2011. (XII. 29.) 29. § t) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

²²²

A 72/B. § (11) bekezdésének d) pontját a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

²²³

A 72/B. § (12) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁴

A 72/B. § (13) bekezdését a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének h) pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § h) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 72/B. § (14) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 45. § b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

²²⁶

A 72/B. § (15) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 72/B. § (16) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

²²⁸

A 72/B. § (17) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁹

A 72/B. § (17) bekezdés b) pontja a 376/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁰

A 72/B. § (18) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

²³¹

A 72/B. § (19) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

²³²

A 72/B. § (20) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

²³³

A 72/B. § (20) bekezdés a) pontja a 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²³⁴

A 72/B. § (20) bekezdés c) pontját a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.

²³⁵

A 72/C. §-t újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § c) pontja.

²³⁶

A 72/D. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés j) pontja.

²³⁷

A 73. § az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁸

A 73/A. §-t a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

²³⁹

A 73/A. § (1) bekezdése a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 13. pontja, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

A 73/A. § (1) bekezdés a) pontja a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

²⁴¹

A 73/A. § (2) bekezdés első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴²

A 73/B. §-t a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § c) pontja.

²⁴³

A 74. §-t újonnan a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 178. §-a iktatta be, szövege a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁴

A 75. § a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 6. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

²⁴⁵

A 75. § (1) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja, a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § l) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

A 75. § (3) bekezdésében foglaltakról – a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése alapján – a nyugdíjfolyósító szerv [az ellátásnak a Tny. 2006. január 1-jétől hatályos 79. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti közvetlen tagállami bankszámlára utalása érdekében] legkésőbb 2005. október 31-ig köteles hivatalból tájékoztatni az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élő, Magyarországról nyugellátásban részesülő személyeket.

²⁴⁷

A 75. § (3) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁸

A 75. § (3) bekezdés b) pontja a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § m) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁹

A 75. § (4) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁰

A 75/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵¹

A 75/B. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 18. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

²⁵²

A 75/C. §-t a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított, első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵³

A 75/C. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a. A 75/C. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) és k) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

A 75/C. § (1) bekezdés a) pontja a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés c) pontja, a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

A 75/C. § (2) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁵⁶

A 75/D. §-t a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁵⁷

A 75/D. § (1) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 45. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

²⁵⁸

A 75/D. § (2) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés f) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁹

A 76. § a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁰

A 76/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

²⁶¹

A 76/A. § (1) bekezdését a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶²

A 76/A. § (2) bekezdése a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § m) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶³

A 76/A. § (3) bekezdését a 332/2008.(XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 164/2009. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdés i) pontja.

²⁶⁴

A 76/B. § a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (4) bekezdésének h) pontja, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. december 31-ét követő időponttól megállapított, valamint az ezen időpontot követő adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.

²⁶⁵

A 76/B. § szövegének számozását a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésre változtatta. A 76/B. § (1) bekezdése a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § b) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

A 76/B. § (2) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § korábbi szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta. A 76/B. § (2) bekezdése a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. § e) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁷

A 76/C. §-t a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 30. §-ának (3) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. február 15. napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

²⁶⁸

A 77. § a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁹

A 78. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

²⁷⁰

A 78/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja.

²⁷¹

A 79. § a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

²⁷²

A 79. § (1) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 5. § a) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. § a) pontja, a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja, a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷³

A 79. § (2) bekezdését a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷⁴

A 79. § (3) bekezdése a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 15. pontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § k) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁵

A 79. § (4) bekezdés első mondata a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁶

A 79. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

²⁷⁷

A 79. § (5) bekezdés a) pontját a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷⁸

A 79. § (5) bekezdés d) pontját a 322/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷⁹

A 79. § (5) bekezdés e) pontját a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

²⁸⁰

A 79. § (7) bekezdése a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 9. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 4. napját követően meghozott fizetésre kötelező határozatok esetében kell alkalmazni.

²⁸¹

A 79. § (8) bekezdését a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be, a 310/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸²

A 79. § (9) bekezdését a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés m) pontja.

²⁸³

A 79/A. §-t a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁴

A 80. § a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁵

A 80. § (1) bekezdése a 360/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁶

A 80. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

²⁸⁷

A 81. § a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 81. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.

²⁸⁹

A 81. § (2) bekezdése a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított, a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés c) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

²⁹⁰

A 81. § (3) bekezdését a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹¹

A 81. § (4) bekezdését újból hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (10) bekezdés c) pontja.

²⁹²

A 82. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

²⁹³

A 83. §-t 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁹⁴

A 83. § (1) bekezdése a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 83/A. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-a (3) bekezdésének bb) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁶

A 84. §-t a 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁷

A 84/A. §-t a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja.

²⁹⁸

A 85. § (1) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹⁹

A 85. § (2) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésének d) pontja, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 17. pontja, a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése a) pontjának ak) alpontja, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § l) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

A 85. § (3) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 45. § d) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

³⁰¹

A 85. § (4) bekezdését a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. § d) pontja.

³⁰²

A 85. § (5) bekezdését a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § v) pontja.

³⁰³

A 86. § (1) bekezdése a 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése, a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja, a 306/2020. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A 86. § új (2) bekezdését a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³⁰⁵

A 86. § új (2) bekezdését a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdésének számozását (3)–(5) bekezdésre változtatta. A (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³⁰⁶

A 86. § (4) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § w) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰⁷

A 86. § eredeti – a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésével átszámozott – (4) bekezdését a 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³⁰⁸

A 86. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 269/2007. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. A (6) bekezdést a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. 5. §-ával megállapított, a 90/2014. (III. 20.) Korm. rendelet 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

A 86. § új (7) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³¹⁰

A 86. § (8) bekezdését a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³¹¹

A 86. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja.

³¹²

A 87. §-t a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § x) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹³

A 88. § (1) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. § f) pontja, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁴

A 88. § (2)–(3) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁵

A 88. § (4) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés g) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁶

A 88. § (5) bekezdését a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés r) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁷

A 88/A. §-t a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be. E módosító rendelet 12. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátások, valamint az ezen időpontot követő adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.

³¹⁸

A 88/A. § (1) bekezdését a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹⁹

A 88/A. § (2) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (8) bekezdés f) és g) pontja, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés b) pontja, a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

³²⁰

A 88/A. § (3) bekezdése a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés t) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § e)–f) pontja szerint módosított szöveg.

³²¹

A 88/A. § (4) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg.

³²²

A 88/A. § (5) bekezdése a 172/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés v) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³²³

A 89. § (1)–(2) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁴

A 89. § (3) bekezdését a 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.

³²⁵

A 89. § (4) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁶

A 89. § (5) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁷

A 89. § (6) bekezdését a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁸

A 89. § (7) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.

³²⁹

A 89. § (8) bekezdését a 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés g) pontja.

³³⁰

A 89. § (9) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (9) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

³³¹

A 89. § (10) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés b) pontja.

³³²

A 89. § (11) bekezdését a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésének 12. pontja, a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. §-a, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³³³

A 89/A. §-t újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

³³⁴

A 89/B. §-t megelőző alcímet a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdése iktatta be.

³³⁵

A 89/B. §-t a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdése iktatta be.

³³⁶

A 90. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁷

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.

³³⁸

A 90. § (3) bekezdése a 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (5) bekezdésének m) pontja, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § y) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően módosított szöveg.

³⁴⁰

A 90. § (4) bekezdése a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra, követelésekre, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

³⁴¹

A 90. § (6) bekezdését a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. § z) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴²

A 90. § (7) bekezdését újonnan az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 90. § (8) bekezdését a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁴⁴

A hivatkozott kormányrendelet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet.

³⁴⁵

A hivatkozott kormányrendelet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet.

³⁴⁶

A 92. §-t a 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴⁷

A 93. §-t a 40/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁸

A 93. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság 21/2017. (IX. 11.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette.

³⁴⁹

A 94. §-t a 152/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § c) pontja. Újonnan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 26. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁰

A 95. §-t újonnan a 420/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

³⁵¹

A 96. §-t a 465/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

³⁵²

A 97. §-t a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁵³

A 98. §-t a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (8) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

³⁵⁴

A hatálybalépés időpontja: 2018. január 1.

³⁵⁵

A 99. §-t a 461/2020. (X. 21.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 254/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁶

Az 1. számú mellékletet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

³⁵⁷

A 2. számú melléklet a 141/2021. (III. 24.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁸

A 3. számú mellékletet a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁵⁹

A 4. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

³⁶⁰

Az 5. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 45. § e) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

³⁶¹

A 6. számú mellékletet újonnan a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

³⁶²

A 7. számú mellékletet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶³

A 8. számú mellékletet a 91/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, a 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek