191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelet
191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelet
a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt záróokmányok kihirdetéséről1
1997.11.04.
1. § A Kormány a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt záróokmányokat e rendelettel kihirdeti.
2. § A záróokmányok magyar nyelvű szövege a következő:
,,A MEGHATALMAZOTTAK RENDKÍVÜLI
ÉRTEKEZLETÉNEK ZÁRÓOKMÁNYAI
ÉRTEKEZLETÉNEK ZÁRÓOKMÁNYAI
(Genf, 1992)
A NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYESÜLET ALAPOKMÁNYA ÉS EGYEZMÉNYE
SZABADON VÁLASZTHATÓ JEGYZŐKÖNYV
NYILATKOZATOK ÉS FENNTARTÁSOK
A RENDKÍVÜLI MEGHATALMAZOTT
ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNYA
ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNYA
(Genf, 1992)
A Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmánya
BEVEZETÉS
(1) Minden egyes Állam szuverén jogának teljes elismerése mellett, hogy maga szabályozza távközlését és figyelemmel a távközlés egyre növekvő jelentőségére a béke megőrzése és valamennyi Állam gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, a jelen Alapokmány részes államai, mely Alapokmány a Nemzetközi Távközlési Egyesület alapvető okmányának minősül és az azt kiegészítő a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) révén, azzal a célkitűzéssel, hogy megkönnyítse a békés kapcsolatokat, a népek közötti nemzetközi együttműködést, továbbá a gazdasági és társadalmi fejlődést a hatékony távközlési szolgáltatások felhasználása által, az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Cikk
Az Egyesület célja
(2) 1. Az Egyesület célkitűzései a következők:
(3) a) a nemzetközi együttműködés fenntartása és bővítése az Egyesület minden tagországa között, távközlés minden fajtájának javítása és ésszerű felhasználása érdekében;
(4) b) műszaki segítség nyújtása és ajánlása távközlés terén a fejlődő országoknak, valamint az ennek megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi források mozgósításának elősegítése;
(5) c) a műszaki létesítmények fejlődésének és leghatékonyabb működésének elősegítése azzal a szándékkal, hogy a távközlési szolgáltatások hatékonysága javuljon, hasznosságuk növekedjék, és a lehetőség mértékében, általános jelleggel álljon a nyilvánosság rendelkezésére;
(6) d) az új távközlési technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára;
(7) e) a távközlési szolgáltatások használatának elősegítése a békés kapcsolatok megkönnyítésének céljával;
(8) f) a Tagok tevékenységének összehangolása e célok elérése érdekében;
(9) g) a távközlés ügyeihez való szélesebb körű közelítés elősegítése nemzetközi szinten, az általános gazdasági és társadalmi információk között, más világ és regionális, valamint az olyan nem kormányszervezetekkel együttműködve, amelyek távközléssel foglalkoznak.
(10) 2. Az Egyesület, ebből a célból, különösképpen a következő célokat tűzi ki:
(11) a) megvalósítja a rádiófrekvenciás sáv hullámainak szétosztását, a rádiófrekvenciák kiosztását, a kiosztott rádiófrekvenciák és a geostacionárius műholdak megfelelő orbitális helyzetének nyilvántartását, hogy a különböző államok rádióállomásai között ne jöjjön létre káros interferencia;
(12) b) összehangolja azokat az erőfeszítéseket, melyek a különböző államok rádióállomásai közötti káros interferenciák kiküszöbölése, valamint azon cél érdekében történnek, hogy rádiótávközlési célokra jobban ki lehessen használni a rádiófrekvenciás spektrumot és a geostacionárius műholdak pályáját;
(13) c) megkönnyíti a távközlés világméretű szabványosítását, a szolgáltatások kielégítő minőségével;
(14) d) elősegíti a nemzetközi együttműködést a fejlődő országoknak adott műszaki segítségnyújtásban, továbbá a távközlési berendezések és hálózatok ilyen országokban, minden rendelkezésre álló eszközzel való létesítésében, fejlesztésében és tökéletesítésében, beleértve az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban történő részvétellel, adott esetben saját források felhasználásával is;
(15) e) összehangolja az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a távközlési, mégpedig az űrtechnikát használó létesítmények fejlesztése, hogy ezáltal teljes egészében kiaknázhatók legyenek az általuk nyújtott lehetőségek;
(16) f) elősegíti az Egyesület Tagországai közötti együttműködést azzal a céllal, hogy a használati díjak a lehető legkisebbek legyenek a hatékony szolgáltatáshoz viszonyítva, figyelembe véve azt is, hogy megbízható alapokon nyugvó, független pénzügyi igazgatást kell fenntartani a távközlés számára;
(17) g) elősegíti az olyan intézkedések bevezetését, amelyek célja az élet biztonságának növelése a távközlési szolgáltatásokban való együttműködésen át;
(18) h) tanulmányokat készít, szabályokat hoz létre, javaslatokat és véleményeket fogad el, és információkat gyűjt és ad ki a távközlés ügyeit illetően;
(19) i) elősegíti, a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési szervezetekkel együtt, preferenciális és kedvező hitelvonalak létesítését, amelyeket egyebek mellett, szociális projektek fejlesztésére kell felhasználni, hogy a távközlési szolgáltatásoknak az országok legelszigeteltebb részei bővülhessenek.
2. Cikk
Az Egyesület szerkezete
(20) Figyelembe véve az egyetemesség elvét, valamint az Egyesületben való egyetemes részvétel kívánalmát, a Nemzetközi Távközlési Egyesület szerkezete a következő:
(21) a) minden olyan Állam, amely az Egyesületnek Tagja, mint bármely, a Nemzetközi Távközlési Egyezményben részt vevő fél, még mielőtt a jelen Alapokmány és Egyezmény hatályba lépne;
(22) b) bármely más Állam, amely az Egyesült Nemzeteknek tagja, és a jelen Alapokmány 53. Cikkének megfelelően csatlakozik az Alapokmányhoz és az Egyezményhez;
(23) c) bármely más Állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, és kérelmezi az Egyesületben való felvételét, a kérelmet pedig az Egyesület Tagországainak kétharmada támogatja, ugyanakkor az említett állam az Alapokmány 53. Cikkének megfelelően csatlakozik az Alapokmányhoz és az Egyezményhez. Ha az ilyen tagság iránti kérelem két Meghatalmazottak Értekezlete közötti időszakban történik, a Főtitkár konzultációt folytat az Egyesület Tagországaival; ebben az esetben azon Tagország úgy tekintendő, hogy tartózkodik, ha négy hónapon belül nem válaszolt véleményének kikérésére.
3. Cikk
A Tagok jogai és kötelezettségei
(24) 1. Az Egyesület Tagjainak a jelen Alapokmányban és Egyezményben meghatározott jogai és kötelezettségei vannak.
(25) 2. Az értekezleteken, gyűléseken és konzultációkon való részvételt illetően az Egyesület Tagországainak jogai a következők:
(26) a) minden Tagországnak joga van értekezleteken részt venni, minden Tagország beválasztható a Tanácsba, és minden Tagországnak joga van képviselőt megnevezni az Egyesület tisztségviselőinek vagy a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjainak megválasztása alkalmával;
(27) b) a jelen Egyezmény (169) és (210) pontok rendelkezései szerint, minden Tagország egy szavazattal rendelkezik a Meghatalmazotti Értekezleteken, a Szektorok Világértekezletein, a Rádiótávközlési Szektor és tanulmányi csoportjai minden ülésén, ha pedig a Tanács tagja, akkor a Tanácsnak minden ülésén. A regionális értekezleteken csak az illető régió Tagjának van szavazati joga;
(28) c) az Egyezmény (169) és (210) pontok rendelkezései szerint, minden Tag egy szavazattal rendelkezik a levelezés útján végzett tanácskozásokon. A regionális értekezletekkel kapcsolatos tanácskozásokon csak az illető régió tagjainak van szavazati joga.
4. Cikk
Az Egyesület okmányai
(29) 1. Az Egyesület okmányai:
– a Nemzetközi Távközlési Egyesület jelen Alapokmánya;
– a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezménye; és
– az Igazgatási Szabályok.
(30) 2. Jelen Alapokmány rendelkezéseit az Egyezmény rendelkezései egészítik ki és azok az Egyesület Alapokmányának számítanak.
(31) 3. Mind a jelen Alapokmány, mind az Egyezmény rendelkezéseinek további kiegészítései az alábbiakban felsorolt Igazgatási Szabályok, amelyek a távközlés használatát szabályozzák és a tagországok számára kötelezőek:
– Nemzetközi Távközlési Szabályzat;
– Rádiótávközlési Szabályzat.
(32) 4. Ha a jelen Alapokmány és az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályok rendelkezései között nincs összhang, akkor az Alapokmány szabályozói mérvadók. Amennyiben az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezései között nem lenne összhang, akkor az Egyezmény rendelkezései számítanak mérvadónak.
5. Cikk
Meghatározások
(33) Az alábbi meghatározások azzal a feltétellel érvényesek, hogy e szöveg összefüggései nem határoznak meg más értelmezést:
(34) a) a jelen Alapokmányban használt, valamint a mellékletben meghatározott kifejezések az Alapokmány szerves részét képezik, az illető mellékletben meghatározottak jelentőséggel bírnak;
(35) b) a jelen Alapokmány mellékletében meg nem határozott kifejezések amelyek az Egyezményben szerepelnek és meghatározásuk szintén az Egyezmény szerves részét képező mellékletben történik, az illető mellékletben meghatározott jelentést kapják;
(36) c) az Igazgatási Szabályozókban meghatározott egyéb kifejezéseknek az ott megadott jelentéseik lesznek.
6. Cikk
Az Egyesület okmányainak végrehajtása
(37) 1. A Tagországok kötelessége a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok előírásaihoz tartani magukat az általuk létesített minden olyan távközlési hivatalban és állomáson, amelyek a nemzetközi szolgáltatásokban részt vesznek vagy amelyek képesek más ország rádiószolgáltatásaiban káros interferenciát létrehozni, kivételt a jelen Alapokmány 48. Cikkének előírásai képeznek az ilyen kötelezettségek alól történő mentesítésre.
(38) 2. A Tagországoknak úgyszintén kötelessége a szükséges intézkedéseket meghozni a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok előírásainak, az általuk engedélyezett üzemelő szervek általi tiszteletben tartása érdekében, ha e szervek nemzetközi szolgáltatásokban vesznek részt, és olyan állomásokat üzemeltetnek, melyek képesek káros interferenciákat okozni más országok rádiószolgáltatásai számára.
7. Cikk
Az Egyesület felépítése
(39) Az Egyesület az alábbiakat foglalja magába:
(40) a) a Meghatalmazottak Értekezlete, amely az Egyesület legfelső szerve;
(41) b) a Tanács, amely a Meghatalmazottak Értekezlete nevében jár el;
(42) c) a Nemzetközi Távközlési Világértekezletek;
(43) d) a Rádiótávközlési Szektor, beleértve a Világ- és Regionális Rádiótávközlési Értekezleteket, valamint a Rádiótávközlési Szabályozó Testület;
(44) e) a Távközlési Szabványosítási Szektor, beleértve a Távközlési Szabványosító Világértekezleteket;
(45) f) a Távközlésfejlesztési Szektor, beleértve a Távközlésfejlesztési Világ- és Regionális Értekezleteket;
(46) g) a Főtitkárság.
8. Cikk
A Meghatalmazotti Értekezlet
(47) 1. A Meghatalmazotti Értekezlet a Tagországokat képviselő delegációkból áll. Összehívására minden négy évben kerül sor.
(48) 2. A Meghatalmazotti Értekezlet szerepe:
(49) a) meghatározza azon általános irányelveket, amelyek az Egyesület jelen Alapokmány 1. Cikkében előírt célok teljesítésére szolgálnak;
(50) b) miután megvizsgálta a Tanács által beterjesztett jelentéseket, amelyeket az Egyesület az előző Meghatalmazotti Értekezlete óta végzett és az Egyesület részére ajánlott stratégiai politikáról és tervezésről készültek, elfogadja és jóváhagyja mindazon határozatokat, amelyeket helyesnek ítél meg;
(51) c) miután megvizsgálta az Egyesület tevékenységének minden oldalát a kérdéses időszakban, megállapítja az Egyesület költségvetését és meghatározza az Egyesület költségvetésének felső határát, a fenti (50) pontban említett jelentésekben hozott határozatokkal összhangban, az Egyesület következő Meghatalmazotti Értekezletéig terjedő időszakra;
(52) d) általános irányvonalakat ad az Egyesület személyzetének összeállítására vonatkozóan, és ha szükséges, meghatározza az alapfizetéseket, a juttatások és nyugdíjak rendszerét az Egyesület minden tisztségviselője számára.
(53) e) megvizsgálja az Egyesület számláit, és ha megfelelőnek találja, véglegesen jóváhagyja azokat;
(54) f) megválasztja az Egyesület azon Tagjait, amelyek a Tanácsban szolgálnak;
(55) g) megválasztja a Főtitkárt, Helyettes Főtitkárt és a szektorirodák igazgatóit, mint az Egyesület választott tisztségviselőit;
(56) h) megválasztja a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjait;
(57) i) megvizsgálja és – ha alkalmasnak találja – elfogadja a jelen Alapokmány és Egyezmény módosításaira vonatkozó javaslatokat, a jelen Alapokmány 55. Cikkében foglalt rendelkezésekkel, illetve az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;
(58) j) megállapodásokat köt az Egyesület és nemzetközi szervezetek között, valamint szükség esetén módosítja azokat, továbbá megvizsgálja a Tanács által, az Egyesület nevében ilyen szervezetekkel kötött esetleges, ideiglenes megállapodásokat, illetve általa megfelelőnek tartott intézkedéseket hoz azokkal kapcsolatosan;
(59) k) szükség szerint foglalkozik más távközlési kérdésekkel.
9. Cikk
A választások elvei és velük kapcsolatos dolgok
(60) 1. A Meghatalmazottak Értekezlete jelen Alapokmány (54–56) pontjai szerint valamennyi választásnál biztosítani köteles:
(61) a) a Tanács tagjainak választása során a Tanácsi helyek méltányos elosztását a világ régiói között;
(62) b) hogy a Főtitkár, a helyettes Főtitkár, az Irodaigazgatók és a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai a különböző tagországok állampolgárai legyenek, és a választásuk során kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a világ különböző régiói közötti arányos földrajzi megosztás; a megválasztott tisztségviselők esetében kellő figyelemmel kell lenni a jelen Alapokmány (154) pontjában foglalt elveknek is;
(63) c) a Rádiótávközlési Szabályozó Testülettagjait ebben az egyéni minőségükben a Tagországok által javasolt jelöltek közül kell megválasztani; minden Tagország csak egyetlen jelöltet ajánlhat, a saját állampolgárai közül.
(64) 2. Az ilyen választás eljárási módozatát a Meghatalmazottak Értekezlete határozza meg. Az Egyezmény tartalmazza a feladatokra, a megürült helyek betöltésére és az újraválasztásra vonatkozó előírásokat.
10. Cikk
A Tanács
(65) 1. (1) A Tanács az Egyesület azon Tagországaiból áll, akiket a Meghatalmazottak Értekezlete a jelen Alapokmány (61) pontja szerint választ.
(66) (2) A Tanács minden tagja megnevez egy személyt a Tanácsban való szolgálatra, akit egy vagy több tanácsadó segíthet.
(67) 2. A Tanács saját eljárásrendet alakít ki.
(68) 3. Két Meghatalmazotti Értekezlet közötti időszakban a Tanács, mint az Egyesület vezető testülete, az Értekezlet nevében jár el az Értekezlet által biztosított hatáskörön belül.
(69) 4. (1) A Tanács minden intézkedést meghoz, hogy megkönnyítse a jelen Alapokmány, az Egyezmény, az Igazgatási Szabályok előírásainak, a Meghatalmazottak Értekezlete, esetenként pedig az Egyesület más konferenciái és ülései határozatainak végrehajtását a Tagországok által, és hogy eleget tegyen a Meghatalmazottak Értekezlete által kijelölt minden feladatnak.
(70) (2) A Tanács megvizsgálja a testület távközlési politikai ügyeit, figyelembe véve a Meghatalmazottak Értekezlete által megszabott irányvonalat, hogy az Egyesület politikája és stratégiája teljes egészében megfeleljen a távközlés állandóan változó környezetének.
(71) (3) A Tanács biztosítja az Egyesület munkájának hatékony összehangolását és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a Főtitkárság és a három Szektor felett.
(72) (4) Az Egyesület céljainak megfelelően a rendelkezésére álló minden eszközzel hozzájárul a távközlés fejlesztéséhez a fejlődő országokban, beleértve, hogy az Egyesület részt vesz az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban.
11. Cikk
Főtitkárság
(73) 1. (1) A Főtitkárságot a Főtitkár vezeti, akit munkájában a helyettes Főtitkár támogat.
(74) (2) A Főtitkár, a Koordinációs Bizottság segítségével, előkészíti az Egyesület számára a stratégiai politikát és terveket, összehangolván ennek tevékenységeit.
(75) (3) A Főtitkár minden intézkedést megtesz, ami az Egyesület forrásainak gazdaságos felhasználásához szükséges, ugyanakkor a Tanácsnak felelősséggel tartozik az Egyesület tevékenységeinek igazgatási és pénzügyi vonatkozása tekintetében.
(76) (4) A Főtitkár az Egyesület törvényes képviselőjeként jár el.
(77) 2. A Helyettes Főtitkár felelősséggel tartozik a Főtitkárnak, segítséget nyújt a Főtitkárnak feladatai végzésében, és vállalja azokat a megbízásokat, melyekkel a Főtitkár bízza meg. Ellátja a Főtitkár feladatait ennek távollétében.
II. FEJEZET
RÁDIÓTÁVKÖZLÉSI SZEKTOR
12. Cikk
Szerepe és szerkezete
(78) 1. (1) A Rádiótávközlési Szektor szerepe, hogy kielégítse az Egyesületnek a jelen Alapokmány 1. Cikkében, a rádiótávközlésre vonatkozó céljait:
– a rádiófrekvenciás spektrumnak minden rádiótávközlési szolgáltatás általi ésszerű, méltányos, hatékony és gazdaságos felhasználása által, beleértve a geostacionárius pályát használó szolgáltatásokat is, melyek a jelen Alapokmány 44. Cikkének hatáskörébe tartoznak; és
– a frekvenciatartományra vonatkozó tanulmányok végzése, valamint a rádiótávközléssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó javaslatok elfogadása által.
(79) (2) A Rádiótávközlési Szektor és a Távközlési Szabványosítási Szektor pontos hatásköre állandó felülvizsgálat tárgyát képezi, szoros együttműködésben mindkét Szektor közös ügyeinek területén és az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően. Szoros együttműködés jön létre a Rádiótávközlési Szektor, a Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektorok között.
(80) 2. A Rádiótávközlési Szektor a következő szerveken keresztül látja el a feladatát:
(81) a) Rádiótávközlési Világ- és Regionális Értekezletek;
(82) b) Rádiótávközlési Szabályozó Testület;
(83) c) Rádiótávközlési Közgyűlések, amelyek a Rádiótávközlési Világértekezletekkel egyidejűleg kerülnek megrendezésre;
(84) d) Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok;
(85) e) a megválasztott Igazgató által vezetett Rádiótávközlési Iroda.
(86) 3. A Rádiótávközlési Szektornak tagjai a következők:
(87) a) jog szerint az Egyesület minden Tagországának Igazgatása;
(88) b) az Egyezmény vonatkozó előírásai szerint megbízott bármely jogi személyiség vagy szervezet.
13. Cikk
Rádiótávközlési Értekezletek és Közgyűlések
(89) 1. A Rádiótávközlési Világértekezlet részben vagy – kivételes esetekben egészében módosíthatja a Rádiótávközlési Szabályzatot és minden olyan világviszonylatban érdeklődésre érdemes kérdéssel foglalkozik, amely illetékességi körébe és napirendjébe tartozik; további feladatait az Egyezmény részletezi.
(90) 2. A Rádiótávközlési Világértekezletek összehívása rendszerint kétévenként történik, de az Egyezmény vonatkozó előírásai szerint az ilyen értekezlet összehívása nem feltétlenül szükségszerű, vagy pedig további értekezletet is lehet összehívni.
(91) 3. A Rádiótávközlési Közgyűlések összehívása rendszerint kétévenként történik, időben és helyben úgy összehangolva a Világértekezlettel, hogy a Rádiótávközlési Szektor hatékonyságát javítsák. A Rádiótávközlési Közgyűlések megadják a szükséges műszaki alapot a Rádiótávközlési Világértekezlet számára, megfelelvén az ilyen értekezletek minden követelményének. A Rádiótávközlési Közgyűlés feladatait az Egyezmény szabja meg.
(92) 4. A Rádiótávközlési Világértekezlet, az ilyen Közgyűlés és a regionális értekezlet határozatait minden körülmények között a jelen Alapokmánynak és az Egyezménynek megfelelően kell meghozni. A Rádiótávközlési Közgyűlés vagy Regionális Értekezlet határozatai minden körülmények között megfelelnek a Rádiótávközlési Szabályzatnak is. Határozatok és döntések elfogadása alkalmával az értekezletek figyelembe veszik az előre látható pénzügyi kihatásokat, elkerülvén az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek olyan költségeket eredményeznének, amely a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott értékek felső határát meghaladnák.
14. Cikk
Rádiótávközlési Szabályozó Testület
(93) 1. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület olyan választott tagokból áll, akik a rádiótávközlés területén kiemelkedő képzettséggel rendelkeznek és a frekvenciák kijelölésében, használatában gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Minden tagnak ismernie kell a világ minden területének földrajzi, gazdasági és demográfiai feltételeit. Feladataikat függetlenül és részmunkaidőben végzik.
(94) 2. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület feladatai a következők:
(95) a) az eljárási szabályok jóváhagyása olyan műszaki kritériumok alapján, amelyek megfelelnek a rádiótávközlés szabályainak és az illetékességének, a Rádiótávközlési Értekezletek által hozható határozatoknak. Ezen eljárási szabályokat az Igazgató és az Iroda használják a Rádiótávközlési Szabályok alkalmazása során, a tagok által kijelölt frekvenciák nyilvántartására. A szabályokat véleményezhetik a tagországok igazgatásai, és ha folytatódó ellenvélemény adódik, a kérdést a soron következő Rádiótávközlési Világértekezlet elé kell terjeszteni;
(96) b) bármilyen más kérdés megvizsgálása, amit a fenti eljárási szabályok alkalmazása által nem lehet megoldani;
(97) c) minden más olyan további feladat teljesítése, amely a frekvenciák kijelölésével és használatával kapcsolatos a jelen Alapokmány (78) pontjának és a Rádiótávközlési Szabályok által megadott eljárásoknak megfelelően, amint azt az illetékes értekezlet vagy a Tanács előírja az Egyesület tagtöbbségének egyetértésével, az ilyen értekezlet döntéseinek előkészítése vagy meghozatala során.
(98) 3. (1) Testületi feladataik gyakorlása során a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai nem az illető Tagországukat vagy rádiójukat képviselve járnak el, hanem mint a nemzetközi közösség megbízottai. A Testület tagországainak különösképpen tartózkodniuk kell az olyan döntésekbe való beavatkozásoktól, amelyek közvetlenül a Tagország saját Igazgatásával kapcsolatos.
(99) (2) A Testület egyik tagja sem kérhet vagy kaphat a Testület feladatának gyakorlására vonatkozó utasításokat egyik kormánytól vagy annak tagjától, sem pedig közületi vagy magánszemélytől vagy szervezettől. A Tagországoknak tartózkodniuk kell olyan lépésektől vagy olyan döntésektől, amelyek nem férnek össze a fenti (98) pontban meghatározott státuszukkal.
(100) (3) Minden Tagországnak tiszteletben kell tartania a testületi tagok feladatának kizárólagosan nemzetközi jellegét, tartózkodván attól, hogy megpróbálják a Testületet feladatainak gyakorlásában befolyásolni.
(101) 4. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület munkaeljárásainak meghatározása az Egyezményben történik.
15. Cikk
Rádiótávközlési Tanulmányi Csoportok
(102) A Rádiótávközlési Tanulmányi Csoportok feladatait az Egyezmény adja meg.
16. Cikk
Rádiótávközlési Iroda
(103) A Rádiótávközlési Iroda igazgatójának szerepét az Egyezmény adja meg.
III. FEJEZET
A TÁVKÖZLÉSI SZABVÁNYOSÍTÁSI SZEKTOR
17. Cikk
Funkciók és szerkezet
(104) 1. (1) A Távközlési Szabványosítási Szektor funkcióinak összhangban kell lenniük az Egyesület azon céljaival, amelyek a távközlés szabványosítására vonatkoznak, amint ezt a jelen Alapokmány 1. Cikke meghatározza, mégpedig olyan műszaki, üzemeltetési és tarifális kérdések tanulmányozása és ilyenekkel kapcsolatos javaslatok elfogadása által, amelyek a távközlésnek világviszonylatban történő szabványosítására irányulnak.
(105) (2) A Távközlési Szabványosítási Szektor és Rádiótávközlési Szektor hatásköre folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezi mindkét Szektor közös érdekeltségű kérdéseit illetően és az Egyezmény idevonatkozó előírásainak megfelelően. A Rádiótávközlési Szektor, a Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektor között szoros az együttműködés.
(106) 2. A Távközlési Szabványosítási Szektor a következő szerveken keresztül végzi munkáját:
(107) a) Távközlési Szabványosítási Világértekezletek;
(108) b) Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok;
(109) c) a megválasztott igazgató által vezetett Távközlési Szabványosítási Iroda.
(110) 3. A Távközlési Szabványosítási Szektor tagjai:
(111) a) jog szerint az Egyesület összes tagjainak Igazgatásai;
(112) b) az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően engedélyezett jogi személyek vagy szervezetek.
18. Cikk
A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek
(113) 1. A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek feladatait az Egyezmény rögzíti.
(114) 2. A Távközlési Szabványosítási Világértekezleteket minden négy évben kell összehívni; de további értekezletet lehet tartani az Egyezmény megfelelő előírásai szerint.
(115) 3. A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek határozatai összhangban kell legyenek az Alapokmánnyal, az Egyezménnyel, az Igazgatási Szabályokkal. Határozatok és döntések elfogadása esetén az Értekezletek figyelembe kell vegyék az előre látható pénzügyi kihatásokat, ugyanakkor el kell kerülniük az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott összegek felső határát meghaladó költségeket eredményeznének.
19. Cikk
Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok
(116) A Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok feladatait az Egyezmény adja meg.
20. Cikk
Távközlési Szabványosítási Iroda
(117) A Távközlési Szabványosítási Iroda Igazgatójának funkcióit az Egyezmény sorolja fel.
IV. FEJEZET
A TÁVKÖZLÉSFEJLESZTÉSI SZEKTOR
21. Cikk
Funkciók és szerkezet
(118) 1. (1) A Távközlésfejlesztési Szektor funkciói töltik be az Egyezmény céljait, amint ezeket a jelen Alapokmány 1. Cikke határozza meg, és saját illetékességi körén belül teljesíti az Egyesület kettős felelősségét, mint az Egyesült Nemzetek Szakosított Szervezetének és Végrehajtó Szervének felelősségét, ennek során megvalósítván az Egyesült Nemzetek fejlesztési rendszerének vagy más finanszírozó szerkezetnek projektjeit, hogy így megkönnyítse és serkentse a távközlések fejlesztését műszaki együttműködés és tanácsadási tevékenységek ajánlatával, szervezésével és koordinálásával.
(119) (2) A Rádiótávközlési Szektor, Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektor tevékenységei szorosan együttműködnek a fejlesztéssel kapcsolatos ügyekben a jelen Alapokmány vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
(120) 2. A fentieknek megfelelően, a Távközlésfejlesztési Szektor sajátos funkciói a következők:
(121) a) növeli a döntéshozók ismereteit a távközlés fontosságáról, a nemzetgazdasági és a társadalmi fejlesztési programokban, ugyanakkor információt és tanácsot szolgáltatni az esetleges politikai és szerkezeti opciókat illetően;
(122) b) elősegíti a távközlési hálózatok és szolgáltatások fejlődését, bővítését és működését, különösképpen a fejlődő országokban, figyelembe véve más illetékes testületek tevékenységeit az emberi erőforrások képességeinek fejlesztése, a tervezés, a gazdálkodás, az erőforrások stabilizálása, a kutatás és a fejlesztés területén;
(123) c) serkenti a távközlés fejlődését a regionális távközlési szervezetekkel, valamint az általános és a regionális fejlesztési pénzügyi intézetekkel együttműködésben, figyelvén a fejlesztési programjukba foglalt projektek állapotát biztosítva, hogy végrehajtásuk megfelelőképpen történjék;
(124) d) mobilizálja a forrásokat, hogy a távközlés területén segítséget nyújtson a fejlődő országoknak a preferenciális és kedvező hitelvonalak létesítésének serkentése, a nemzetközi és a regionális pénzügyi és a fejlesztési intézetekkel való együttműködés által;
(125) e) elősegíti és összehangolja a programokat annak érdekében, hogy a fejlődő országoknak megfelelő technológiák átadása történjék, a fejlett országokban lévő hálózatok változása és fejlődése által megadott feltételek szerint;
(126) f) bátorítja az ipar részvételét a fejlődő országok távközlésének fejlesztésében, tanácsokat ajánlván a megfelelő technológia választásához és átadásához;
(127) g) tanácsadás felajánlása, szükség esetén sponzori tanulmányok végzése műszaki, gazdasági, pénzügyi, vezetői, szabályozói és politikai kérdésekben, beleértve sajátos projektek tanulmányait is a távközlés területén;
(128) h) együttműködés más Szektorokkal, a főtitkársággal és más, a nemzetközi és regionális távközlési hálózat általános fejlesztésében érdekelt testületekkel, hogy a fejlesztésben való együttműködés könnyebb legyen a távközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében;
(129) i) a fenti funkciók végzése során különleges figyelemben kell részesíteni a kevésbé fejlett országok követelményeit.
(130) 3. A Távközlésfejlesztési Szektor a szerveken keresztül fejti ki tevékenységét:
(131) a) Távközlésfejlesztési Világ- és Regionális Értekezletek;
(132) b) Távközlésfejlesztési Tanulmányi Csoportok;
(133) c) a megválasztott igazgató által vezetett Távközlésfejlesztési Iroda.
(134) 4. A Távközlésfejlesztési Szektor tagjai:
(135) a) jog szerint az Egyesület tagországainak Igazgatásai;
(136) b) az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően engedélyezett jogi személy vagy szervezetek.
22. Cikk
Távközlésfejlesztési Értekezletek
(137) 1. A Távközlésfejlesztési Értekezletek a távközlésre vonatkozó témák, projektek és programok megbeszélése és vizsgálata, valamint a Távközlési Fejlesztési Iroda irányítása és vezetése céljára szolgáló fórum.
(138) 2. A Távközlésfejlesztési Értekezletek részét képezik:
(139) a) a Távközlésfejlesztési Világértekezletek;
(140) b) a Távközlésfejlesztési Regionális Értekezletek.
(141) 3. A Meghatalmazottak két Értekezlete között egy Távközlésfejlesztési Világértekezlet kerül megrendezésre, a forrásoktól és prioritásoktól függően pedig Távközlésfejlesztési Regionális Értekezleteket is tartanak.
(142) 4. A Távközlésfejlesztési Értekezletek nem jogosultak záróokiratokat létrehozni. Azok következtetések, határozatok, döntések, javaslatok vagy jelentések formájában jelennek meg. E szövegeknek feltétlenül összhangban kell állniuk a jelen Alapokmánnyal, az Egyezménnyel és az Igazgatási Szabályokkal. A határozatok és döntések elfogadása alkalmával az értekezleteknek figyelembe kell venniük az előrelátható pénzügyi kihatásokat, elkerülvén olyan határozatok vagy döntések meghozatalát, amelyek olyan költségeket vonnának maguk után, amelyek azok meghaladnák a hiteleknek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott felső határt.
(143) 5. A Távközlésfejlesztési Értekezletek feladatait az Egyezmény rögzíti.
23. Cikk
Távközlésfejlesztési Tanulmánycsoportok
(144) A Távközlési Fejlesztési Tanulmánycsoportok feladatait az Egyezmény rögzíti.
24. Cikk
Távközlésfejlesztési Iroda
(145) A Távközlésfejlesztési Iroda Igazgatójának funkcióit az Egyezmény írja le.
V. FEJEZET
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ MÁS ELŐÍRÁSOK
25. Cikk
A Nemzetközi Távközlési Világértekezlet
(146) 1. A Nemzetközi Távközlési Világértekezlet részben vagy kivételes esetekben egészében módosíthatja a Nemzetközi Távközlési Szabályzatot, és minden olyan világviszonylatban is érdekes kérdéssel foglalkozhat, amely illetékességébe, illetve napirendjébe tartozik.
(147) 2. A Nemzetközi Távközlési Világértekezletek határozatai minden körülmények között meg kell hogy feleljenek a jelen Alapokmánynak az Egyezménynek. Határozatok és döntések elfogadása alkalmával az Értekezleteknek figyelembe kell vennie azok előrelátható pénzügyi kihatásait, elkerülvén az olyan határozatokat és döntéseket, amelyek a hiteleknek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott felső határát meghaladó költségeket vonnának maguk után.
26. Cikk
Koordinációs Bizottság
(148) 1. A Koordinációs Bizottság tagjai a Főtitkár, a Helyettes Főtitkár és a három szektoriroda Igazgatója. Elnöke a Főtitkár, ennek távollétében pedig a Helyettes Főtitkár.
(149) 2. A Koordinációs Bizottság belső gazdálkodó csoportként működik, amely tanácsokat és a Főtitkárnak gyakorlati segítséget nyújt minden ügyintézési, pénzügyi és információs rendszerben, valamint műszaki együttműködési ügyben, ha ez nem tartozik valamely különleges Szektor vagy a Főtitkár kizárólagos illetékességébe, továbbá külső kapcsolatok és közösségtájékoztatás kérdésében. A bizottságnak figyelembe kell vennie a jelen Alapokmány, az Egyezmény előírásait, a Tanács döntéseit és az Egyesületnek, mint egésznek érdekeit.
27. Cikk
Választott tisztségviselők és az egyesület személyzete
(150) 1. (1) Feladatai végzése során sem a megválasztott tisztségviselők, sem az Egyesület személyzete nem kaphat vagy fogadhat el utasítást egyik Kormánytól vagy az Egyesületen kívüli hatóságtól sem. Tartózkodnak az olyan eljárástól, amely státuszukkal, mint nemzetközi tisztségviselőkkel összeférhetetlen.
(151) (2) Minden tagország tiszteletben tartja e választott tisztségviselők és az Egyesület személyzete feladatainak kizárólagosan nemzetközi jellegét, és tartózkodik attól, hogy munkájuk végzésében őket befolyásolja.
(152) (3) Az Egyesület egyetlen választott tisztségviselője vagy személyzetének egyetlen tagja sem vehet részt, semmilyen módon távközléssel foglalkozó vállalatban és nem lehet semmilyen pénzügyi érdeke ilyenben, kivéve azokat, amely feladataival kapcsolatosak. De a ,,pénzügyi érdek'' fogalma nem értelmezhető úgy, mint a nyugdíjelőnyök növekedésének folytatása az előbbi alkalmazás vagy beosztás tekintetében.
(153) (4) Az Egyesület hatékony működésének biztosítása érdekében bármely tagország, amelynek állampolgárát Főtitkárnak, Helyettes Főtitkárnak vagy Irodaigazgatónak választották, a lehetőség mértékében tartózkodnia kell attól, hogy ezt az állampolgárt két Meghatalmazotti Értekezlet között visszahívja.
(154) 2. A személyzet kiválasztásának és a szolgálati feltételek meghatározásának legfontosabb szempontja az, hogy az Egyesület számára a lehető legjobb hatékonyságot, illetékességet és integritást biztosítsák. Ezen túlmenően figyelembe veendő az is, hogy a személyzet kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.
28. Cikk
Az Egyesület pénzügyei
(155) 1. Az Egyesület költségvetése a következőket foglalja magában:
(156) a) a tanácsot,
(157) b) a Főtitkárságot és az Egyesület Szektorait,
(158) c) a Meghatalmazottak Értekezletét és a Nemzetközi Távközlési Világértekezletet.
(159) 2. Az Egyesület költségeit a tagországok, valamint azon jogi személyiségek és szervezetek hozzájárulásai fedezik, amelyek az Egyezmény vonatkozó előírásainak értelmében engedélyt kaptak az Egyesület tevékenységeiben való részvételre. Minden tagország, valamint az ilyen jogi személyek vagy szervezetek a hozzájárulás olyan osztályában lévő egységek számával arányos összeget fizetnek, amit az Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint maga választott meg.
(160) 3. (1) A tagok szabadon választhatják meg a hozzájárulási osztályt az Egyesület költségeihez való hozzájárulás céljából.
(161) (2) E választás a Meghatalmazottak Értekezlete végétől számított hat hónapon belül történik, mégpedig az Egyezményben lévő hozzájárulási osztály skálájának megfelelően.
(162) (3) Ha a Meghatalmazottak valamely Értekezlete az Egyezmény által meghatározott, hozzájárulási osztály skálájának módosítását fogadja el, a Főtitkár minden Tagországot tájékoztat a módosítás hatálybalépésének napjáról. A tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül minden Tagország értesíti a Főtitkárt, hogy milyen hozzájárulási osztályt választott a módosított, érvényben lévő skálának megfelelően.
(163) (4) Az egyes Tagországok által a (161) és (162) ponttal összhangban választott hozzájárulási osztály kizárólag január 1-jétől kezdődően alkalmazható a (161) és (162) pontban jelzett hat hónapos időszak lejártát követő egy év elteltével.
(164) 4. Azok a tagok, akik elmulasztották a fenti (161) és (162) pontokban meghatározott időszakban meghozni döntésüket, abban a hozzájárulási osztályban maradnak, melyet korábban választottak.
(165) 5. Valamely Tagország által választott hozzájárulási osztályt csak a fenti (161), (162) és (163) pontok szerint lehet csökkenteni. De kivételes körülmények között, mint nemzetközi segélyprogramokat igénylő természeti csapások, a tanács akkor is engedélyezheti a hozzájárulási egységek számának csökkentését, ha olyan Tagország kéri ezt, mely megállapítja, hogy nem tudja tovább folytatni az eredetileg választott osztály szerinti hozzájárulást.
(166) 6. Hasonlóképpen a Tanács jóváhagyásától függően a Tagországok kisebb hozzájárulási osztályt is választhatnak, mint a fenti (161) pont szerint választott osztály, ha a fenti (163) pont előírásban, az új hozzájárulási időszakra meghatározott naptól, viszonylagos hozzájárulási helyzetük sokkal rosszabb, mint előbbi helyzetük.
(167) 7. A jelen Alapokmány (43) pontjában idézett regionális értekezletek által előidézett költségeket, az egység osztályozásuknak megfelelően, az illető régió minden Tagországának kell viselni, esetenként azonos alapon más régiók minden tagországának, melyek az ilyen értekezleteken részt vettek.
(168) 8. A fenti (159) pontokban meghatározott Tagországok jogi személyiségek és szervezetek előre kifizetik éves hozzájárulási részüket, melynek kiszámítása a Tanács által jóváhagyott kétéves költségvetési időszak, valamint a Tanács által elfogadott esetleges kiigazítás alapján történik.
(169) 9. Az olyan Tagország, mely az Egyesületnek járó fizetséggel elmaradásban van, elveszíti a jelen Alapokmány (27) és (28) pontjaiban meghatározott szavazati jogát mindaddig, amíg az elmaradások összege legalább olyan nagy, vagy még nagyobb, mint a részéről, a megelőző két évre járó hozzájárulás összege.
(170) 10. Különleges rendelkezések rögzítésre kerültek az Egyezményben olyan pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozóan, melyeket fenti (159) pontokban említett jogi személyiségek és szervezetek, valamint más nemzetközi szervezetek eszközölnek.
29. Cikk
Nyelvek
(171) 1. (1) Az Egyesület hivatalos és munkanyelve arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol.
(172) (2) A Meghatalmazottak Értekezlete vonatkozó határozatainak megfelelően, e nyelvek használatának célja az Egyesület dokumentumainak és szövegeinek elkészítése és kiadása, mégpedig formában és tartalomban egyenértékű változatokban, valamint az Egyesület konferenciáin és ülésein való kölcsönös tolmácsolás céljára.
(173) (3) Véleményeltérés vagy viták esetén a francia szöveg lesz meghatározó.
(174) 2. Ha az értekezlet vagy ülés minden résztvevője egyetért vele, a megbeszélések kevesebb nyelven is végbe folyhatnak, mint a fent említettek.
30. Cikk
Az Egyesület székhelye
(175) Az Egyesület székhelye Genf.
31. Cikk
Az Egyesület jogi hatásköre
(176) Az Egyesület minden tagország területén olyan jogi hatáskörrel rendelkezik, ami funkcióinak gyakorlásához és céljainak teljesítéséhez szükséges.
32. Cikk
Az értekezletek és más ülések eljárásrendje
(177) 1. A munka szervezése és a megbeszélések, értekezletek és ülések levezetése érdekében az Egyesület az Egyezményben lévő eljárásrendet alkalmazza.
(178) 2. Az értekezletek és a tanács olyan szabályokat alkalmazhatnak, melyeket az eljárásrendet kiegészítően fontosnak tartanak. De az ilyen, járulékos szabályok összeférhetőek kell legyenek a jelen Alapszabállyal és Egyezménnyel; az értekezletek által elfogadott szabályok megjelennek értekezleti dokumentumok gyanánt.
VI. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓAN
A TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓAN
33. Cikk
A lakosság joga a nemzetközi távközlési szolgáltatások használatához
(179) A Tagországok elismerik a lakosság azon jogát, hogy a nemzetközi közösségi levelezési szolgáltatás segítségével folytassa levelezését. A szolgáltatások, a terhek és biztosítékok minden használó számára ugyanazok kell legyenek, prioritás vagy kedvezmény nélkül.
34. Cikk
A távközlések leállítása
(180) 1. A Tagországok fenntartják maguknak a jogot, hogy minden olyan magántávirat továbbítását leállítsanak, amely az állam biztonsága szempontjából veszélyesnek tűnhet, esetleg törvényeivel, a közrenddel vagy az illemmel ellentétben áll, feltéve, hogy az ilyen távirat vagy táviratrész leállítását azonnal tudatják a származási hivatallal, kivéve ha az értesítés veszélyt képezhet az állam biztonságára.
(181) 2. A Tagországok fenntartják azt a jogot is, hogy megszüntessenek bármilyen más magántávközlést is, mely veszélyesnek tűnik az állam biztonsága szempontjából, esetleg törvényeivel, a közrenddel vagy az illemmel ellentétben áll.
35. Cikk
A szolgáltatások felfüggesztése
(182) Minden Tagország fenntartja magának a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgáltatásokat felfüggessze vagy általános jelleggel és/vagy csak bizonyos kapcsolatokra, esetleg bizonyos fajta levelezésre, kimenőre, bejövőre vagy tranzitra vonatkoznak, feltéve, hogy az ilyen intézkedésről azonnal értesíti minden egyes többi Tagországot a Főtitkár közvetítésével.
36. Cikk
Felelősség
(183) A Tagok nem vállalnak semmilyen felelősséget a nemzetközi távközlési szolgáltatások irányában, főleg ami az igényeket és károkat illeti.
37. Cikk
A távközlés titkossága
(184) 1. A Tagországok egyetértenek abban, hogy minden lehetséges intézkedést megtesznek, ami az alkalmazott távközlési rendszerrel kompatibilis, hogy a nemzetközi levelezés titkosságát biztosítsák.
(185) 2. Mindazonáltal fenntartják maguknak a jogot, hogy az ilyen levelezést az illetékes hatóságokkal közöljék nemzeti törvényeik alkalmazásának vagy az olyan nemzetközi egyezmények kielégítésének biztosítása érdekében, melyeknek részesei.
38. Cikk
A távközlési csatornák és berendezések létesítése, üzemelése és védelme
(186) 1. A Tagok megteszik azokat az intézkedéseket, melyek szükségesek lehetnek az arra szolgáló csatornáknak és berendezéseknek a legjobb műszaki feltételek közötti létesítéséhez, hogy gyors és folyamatos nemzetközi távközléseket biztosítsanak.
(187) 2. Amennyiben lehetséges, e csatornák és berendezések üzemelése történjék olyan módszerekkel és eljárásokkal, melyek az üzemelési gyakorlat szerint a legjobbnak bizonyultak. Karbantartásuk biztosítson megfelelő üzemelési feltételeket, ugyanakkor tartsanak lépést a tudományos és műszaki haladással.
(188) 3. A Tagállamok védik az ilyen, fennhatóságuk alá tartozó csatornákat és berendezéseket.
(189) 4. Ha különleges megállapodások nem írnak elő más feltételeket, minden Tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a nemzetközi távközlési körök ellenőrzése alatt lévő szakaszainak karbantartását biztosítsa.
39. Cikk
A megszegések közlése
(190) A jelen Alapokmány 6. Cikke előírásainak alkalmazását minden Tag úgy könnyíti meg, hogy vállalják egymás értesítését a jelen Alapokmány, Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezéseinek megszegéséről.
40. Cikk
A távközlés prioritása az élet biztonságát illetően
(191) A nemzetközi távközlési szolgáltatások abszolút elsőbbséget kell adjanak a tengeren, szárazföldön, levegőben vagy űrben való életbiztonságot szolgáló távközléseknek, valamint az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation), kivételes sürgősséggel végzett, epidemiológiai távközléseknek.
41. Cikk
A kormányérdekű távközlések prioritása
(192) A jelen Alapokmány 40. és 46. Cikkei függvényében a kormányérdekű távközlések [lásd a jelen Alapokmány mellékletét, a (1014) pontot] prioritásban részesülnek a többi távközléssel szemben, amennyiben ez lehetséges, a származási hely külön kérésére.
42. Cikk
Különleges rendelkezések
(193) A Tagországok fenntartják maguknak, az általuk elismert üzemelő szerveknek, valamint a kellő engedéllyel rendelkező más szerveknek a jogot, hogy távközlési ügyekben különleges intézkedéseket hozzanak, melyek általánosságban nem vonatkoznak a Tagországokra. De az ilyen intézkedések ne legyenek ellentétben a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezéseire, ami a működésük által, a többi Tagország rádiószolgáltatásai kárára esetlegesen okozott káros interferenciát illeti, és általánosságban a műszaki kárt illetően, amit működésük okozhat a többi Tagország más távközlési szolgálatainak üzemelése számára.
43. Cikk
Regionális Értekezletek, Intézmények és Szervezetek
(194) A Tagországok fenntartják a jogot, hogy Regionális Értekezleteket hívjanak össze és Regionális Intézményeket alapítsanak Regionális Szervezetek létrehozása érdekében, mégpedig olyan távközlési kérdések megoldása céljából, melyek kezelése regionális síkon indokolt. Az ilyen intézkedések ne legyenek ellentétben sem a jelen Alapszabállyal, sem az Egyezménnyel.
VII. FEJEZET
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
A RÁDIÓTÁVKÖZLÉS RÉSZÉRE
A RÁDIÓTÁVKÖZLÉS RÉSZÉRE
44. Cikk
A rádiófrekvenciás spektrum és a geostacionárius műholdpálya használata
(195) 1. A Tagországok a lényeges minimumra igyekeznek csökkenteni a felhasznált frekvenciák és spektrum számát, ami a szolgáltatások kielégítő ellátásához szükséges. Ennek céljából a legújabb műszaki fejlesztések mielőbbi alkalmazására törekednek.
(196) 2. A frekvenciasávok rádiószolgáltatásra való használata során a Tagországok figyelembe veszik, hogy a rádiófrekvenciák és a geostacionárius műholdpályák véges természetes forrásoknak számítanak, ezért ésszerűen, hatékonyan és gazdaságosan kell felhasználni, a Rádiótávközlési Szabályok rendelkezéseinek megfelelően úgy, hogy az országok vagy országcsoportok méltányos módon hozzáférhessenek mindkettőhöz, figyelembe véve a fejlődő országok sajátos igényeit és egyes országok földrajzi helyzetét.
45. Cikk
Káros interferencia
(197) 1. Bármi is legyen a céljuk, minden állomást úgy kell létrehozni és üzemeltetni, hogy ne okozzon káros interferenciákat más tagországok vagy elismert üzemelő ügynökségek, sem más, olyan megfelelő engedéllyel rendelkező szervek rádiószolgáltatásában vagy távközlésben, melyek rádiószolgáltatást végeznek és a Rádiótávközlési Szabályok rendelkezéseinek megfelelően működnek.
(198) 2. Minden Tagország vállalja, hogy az általa elismert üzemelő ügynökségektől vagy más, megfelelő ilyen engedéllyel rendelkező üzemelő szervtől megköveteli a fenti (197) pont tiszteletben tartását.
(199) 3. Továbbá a Tagországok elismerik minden gyakorlati intézkedés megtételének szükségességét ahhoz, hogy megakadályozzák káros interferencia okozását bármiféle villamos készülék és berendezés által a fenti, (197) pont alatt említett rádiószolgáltatás vagy távközlés kárára.
46. Cikk
Vészhívások és üzenetek
(200) A rádióállomások kötelesek, abszolút prioritással, a vészhívásokat és üzeneteket eredetükre való tekintet nélkül továbbítani, valamint hasonlóan válaszolni az ilyen üzenetekre, majd a szükség szerint intézkedni velük kapcsolatban.
47. Cikk
Hamis vagy megtévesztő sürgősségi, vész-,
biztonsági vagy azonosító jelek
biztonsági vagy azonosító jelek
(201) A Tagok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a hamis vagy megtévesztő sürgősségi, vész-, biztonsági vagy azonosító jelek továbbítását vagy terjesztését, valamint, hogy fennhatóságukban együttműködjenek az ilyen jeleket adó állomások azonosításában és helyének meghatározásában.
48. Cikk
A nemzeti védelmi szolgálatok berendezései
(202) 1. A Tagországok megőrzik teljes szabadságukat a katonai rádióberendezések tekintetében.
(203) 2. Mindazonáltal e berendezések, amennyiben lehetséges, tegyenek eleget a vészhelyzetekre, a káros interferenciák megelőzése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó jogszabályok előírásainak, valamint az Igazgatási Szabályoknak a használt adástípusokat és frekvenciákat illetően, az ilyen berendezések által nyújtott szolgáltatások természetéből fakadó követelményeknek.
(204) 3. Ezen túlmenően ha e berendezések a lakossági levelezési szolgáltatásban vagy más, az Igazgatási Szabályok által irányított szolgáltatásban vesznek részt, akkor általánosságban meg kell feleljenek az ilyen szolgáltatások végzésére vonatkozó szabályozói rendelkezéseknek.
VIII. FEJEZET
AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL,
MÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL
ÉS NEM TAGORSZÁGOKKAL VALÓ KAPCSOLAT
MÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL
ÉS NEM TAGORSZÁGOKKAL VALÓ KAPCSOLAT
49. Cikk
Az Egyesült Nemzetekkel való kapcsolat
(205) Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti kapcsolat meghatározása a két szervezet között létrejött Egyezményben található.
50. Cikk
Kapcsolat más nemzetközi szervezetekkel
(206) A távközlésre kiható ügyek teljes nemzetközi koordinációjának elősegítése érdekében az Egyesület együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel, melyeknek megfelelő érdekeik és tevékenységük van.
51. Cikk
A nem tagországokkal való kapcsolatok
(207) Minden Tagország fenntartja magának és az elismert üzemelő szerveknek a jogot, hogy meghatározzák annak feltételeit, amely szerint lehetővé teszik a távközlési kapcsolatok létesítését olyan államokkal, amelyek az Egyesületnek nem a Tagjai. Ha az ilyen ország területéről származó távközlést valamely Tagország átvesz, akkor ezt továbbítani kell, amennyiben valamely Tagország távközlési csatornáira, a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok kötelező rendelkezéseit vonatkoznak alkalmazván rá a szokásos díjat.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
52. Cikk
Ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás
(208) 1. Jelen Alapokmányt és Egyezményt minden aláíró Tagország ugyanabban az időben ratifikálja, elfogadja vagy jóváhagyja, egyetlen okmányban, az Alapokmány előírásainak megfelelően. Az okmányt a lehető legrövidebb idő alatt le kell helyezni a Főtitkárnál. A Főtitkár értesíti a tagországokat minden ilyen okmány lehelyezéséről.
(209) 2. (1) A jelen Alapokmány és Egyezmény aláírásától számított két éven belül az aláíró Tagország, még ha nem is helyezett el a fenti (208) pontnak megfelelő ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányt, részesül a jelen Alapokmány (25)–(28) pontjaiban, az Egyesület tagjainak juttatott jogokból.
(210) (2) A jelen Alapokmány és Egyezmény aláírásától számított két év eltelte után az olyan aláíró tagországnak, mely nem helyezett el ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okmányt a fenti (208) előírásnak megfelelően, a továbbiakban nincs szavazati joga az Egyesület konferenciáin, a Tanács ülésein vagy az Egyesület bármely Szektorának gyűlésén, sem a jelen Alapokmány és Egyezmény előírásai szerint, levelezés útján lebonyolított konzultációkon, míg le nem helyezi az ilyen okmányt. A szavazati jogon kívüli többi joga változatlan marad.
(211) 3. A jelen Alapokmány és az Egyezmény hatálybalépése után a jelen Alapokmány 58. Cikkével összhangban, ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmány a Főtitkárnál történő letétbehelyezés időpontjától kezdve minősül hatályosnak.
53. Cikk
Csatlakozás
(212) 1. A jelen Alapokmányt vagy Egyezményt nem aláíró Tag, vagy pedig a jelen Alapokmány 2. Cikkének rendelkezéseitől függően, az említett Cikkben meghatározott bármely ország, bármikor csatlakozhat a jelen Alapokmányhoz vagy Egyezményhez. Az ilyen csatlakozásra ugyanabban az időben, mind a jelen Alapokmányt, mind az Egyezményt fedező egyetlen okmány formájában kerül sor.
(213) 2. A csatlakozási okmányt a főtitkárnál kell lehelyezni, aki az okmány kézhezvétele alkalmával minden tagországot értesít annak lehelyezéséről, hitelesített másolatot juttatván el nekik róla.
(214) 3. A jelen Alapokmánynak és Egyezménynek az Alapokmány 58. Cikke szerinti hatálybalépése után, a csatlakozási okmány a Főtitkárnál való lehelyezés napjától érvényes, ha csak nincs benne ettől eltérő kikötés.
54. Cikk
Igazgatási Szabályok
(215) 1. A jelen Alapokmány 4. Cikkében meghatározott Igazgatási Szabályok kötelező jellegű nemzetközi okmányok, amelyek a jelen Alapokmány és Egyezmény rendelkezéseinek vannak alárendelve.
(216) 2. A jelen Alapokmány és Egyezmény ratifikálása, elfogadása vagy jóváhagyása vagy ezen okmányhoz való csatlakozás, a jelen Alapokmány 52. és 53. Cikkeinek megfelelően, az olyan Igazgatási Szabályok iránti elkötelezettséggel való egyetértést is jelenti, melyeket az illetékes világértekezletek fogadnak el a jelen Alapokmány vagy Egyezmény aláírásának napja előtt. Az ilyen egyetértés az Igazgatási Szabályok vagy ezeknek módosításai által bármikor tett kikötéseknek olyan mértékben van alárendelve, ahogy a fenntartás a ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó okmány lehelyezése vagy az okmányhoz való csatlakozás idején érvényes.
(217) 3. Az Igazgatási Szabályok a fent említett dátum után elfogadott, akár részbeni, akár egészben módosításai, az illető nemzeti törvények által megengedett mértékben ideiglenesen érvényesek minden olyan Tagország tekintetében, mely aláírta az ilyen módosításokat. Az ilyen ideiglenes alkalmazás a bennük meghatározott dátumtól vagy dátumoktól érvényes, és az olyan fenntartások függvénye, melyekre az ilyen módosítások aláírásának idején kerülhetett sor.
(218) 4. Az ideiglenes alkalmazás addig folytatódik:
(219) a) amíg a Tagország értesíti a Főtitkárt egyetértéséről, hogy az ilyen módosítás elkötelező legyen számára, adott esetben rámutatván, hogy milyen mértékben vannak fenntartásai a módosítást illetően a módosítás aláírásának idején; vagy
(220) b) hatvan nappal azután, hogy a Főtitkár kézhez kapja a tagország értesítését, miszerint nem ért egyet azzal, hogy az ilyen módosítás kötelező legyen számára.
(221) 5. Ha a Főtitkár nem kapott a (219) vagy (220) pontok szerinti értesítést az ilyen módosítást aláíró egyik Tagtól sem, az ideiglenes alkalmazás kezdeteként, a benne meghatározott dátumtól vagy dátumoktól számított harminchat hónapos időszak úgy tekintendő, hogy a Tag egyetértett az illető módosítás számára kötelező jellegével olyan fenntartás függvényében, amit a módosítás kapcsán tehetett aláírása idején.
(222) 6. Az Egyesület bármely Tagországának, mely nem írta alá az Igazgatási Szabályok ilyen, részbeni vagy egészbeni módosítását, melynek elfogadására a fenti (216) pontokban kikötött dátum után kerül sor, arra kell törekednie, hogy a Főtitkárt rövid időn belül értesítse csatlakozásával való egyetértéséről. Ha a Főtitkár nem kap ilyen értesítést a Tagtól, a fenti (221) pontokban meghatározott időszak lejárta előtt, akkor úgy tekintendő, hogy a Tag egyetértett a módosítás számára kötelező jellegével.
(223) 7. A Főtitkár rövid időn belül értesíti a Tagokat a jelen Cikknek megfelelően kapott értesítésekről.
55. Cikk
Rendelkezések a jelen Alapokmány módosítására
(224) 1. Az Egyesület bármely Tagországa javaslatot tehet a jelen Alapokmány bármilyen módosítására. Az ilyen javaslatot időben kell továbbítani, hogy az Egyesület minden Tagja észrevételt tehessen, így ezen anyagokat legkésőbb a Meghatalmazottak Értekezletének nyitónapja előtt nyolc hónappal kell eljuttatni a Főtitkárhoz. A Főtitkár a lehető legkorábban, de nem később, mint az utóbbi dátum előtt hat hónappal, az ilyen javaslatot elő kell terjessze az Egyesület tagjai részére.
(225) 2. A fenti (224) pont szerint előterjesztett módosításra vonatkozó bármilyen javaslatot az Egyesület Tagországa bármikor a Meghatalmazottak Értekezlete elé terjeszthet.
(226) 3. A Meghatalmazotti Értekezlet plenáris ülésén a határozatképességhez szükséges hányad, mely a jelen Alapokmány módosítására vonatkozó javaslat megvizsgálásához szükséges, a legfelső konferenciára akkreditált delegációknak több mint felét teszi ki.
(227) 4. A javasolt módosítást vagy javaslatot, mint egész elfogadása érdekében, akár sor kerül módosításra, akár nem, a plenáris ülésnek, de legalábbis a legfelső konferenciára akkreditált olyan delegációk kétharmadának kell jóváhagynia, melyek szavazati joggal rendelkeznek.
(228) 5. Ha a jelen Cikk előző bekezdéseiben nincs más, érvényes előírás, akkor az értekezleteket és az értekezletek vagy más ülések eljárásrendjét illető általános rendelkezéseket kell alkalmazni, ahogy azokat az Egyezmény tartalmazza.
(229) 6. A jelen Alapokmánynak a Meghatalmazotti Értekezlet által elfogadott, bármilyen módosítása, egészében véve és egyetlen módosító okmány formájában, az olyan Tagok között lép hatályba az értekezlet által meghatározott dátummal, melyek az említett dátum előtt elhelyezték mind az Alapokmány, mind a módosítás ratifikálásának, elfogadásának vagy jóváhagyásának, illetve a hozzájuk való csatlakozásnak okmányát. Nem lehetséges az ilyen módosító okmány csak egy részének ratifikálása, elfogadása vagy jóváhagyása, illetve a hozzá való csatlakozás.
(230) 7. A Főtitkár értesíti a Tagországokat minden ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási, valamint csatlakozási okmány elhelyezéséről.
(231) 8. Az ilyen módosító okmány hatálybalépése után az így módosított Alapokmányra vonatkozik az Alapokmányának az 52. és 53. Cikkek szerinti ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása és a hozzá való csatlakozás.
(232) 9. Az ilyen módosító okmányt, hatálybalépése után, a Főtitkár bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál, mégpedig az Egyesült Nemzetek Chartája 102. Cikkében lévő rendelkezések szerint. A jelen Alapokmány (241) pontja minden ilyen módosító okmányra ugyancsak érvényes.
56. Cikk
A viták rendezése
(233) 1. A Tagországok tárgyalás, diplomáciai csatornák útján vagy olyan előírások szerint rendezhetik a jelen Alapokmány, Egyezmény vagy Igazgatási Szabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerült vitáikat, melyeket a közöttük létrejött két- vagy többoldalú szerződések meghatároznak a nemzetközi viták rendezése tekintetében, vagy pedig bármilyen más, kölcsönös megállapodáson alapuló módszerekkel.
(234) 2. Ha e rendezési módszerek egyikét sem fogadják el, a vitában részt vevő valamelyik Tagország, az Egyezményben meghatározott eljárás szerint, választottbírósághoz fordulhat.
(235) 3. A jelen Alapokmányra Egyezményre és Igazgatási Szabályokra vonatkozó viták kötelező rendezésének szabadon választható jegyzőkönyve úgy alkalmazandó mintha a tagok jelentenék ezen jegyzőkönyvben a feleket.
57. Cikk
A jelen Alapokmány és Egyezmény felmondása
(236) 1. A jelen Alapokmányt és Egyezményt ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy hozzájuk csatlakozó Tagországnak jogában áll, hogy ezeket felmondja. Ilyen esetben a jelen Alapokmány és Egyezmény felmondása egyidőben, egyetlen okmányban, a Főtitkárnak címezett értesítés által történik. Az ilyen értesítés átvétele után a Főtitkár tudatja azt a többi Tagországgal.
(237) 2. Az ilyen felmondás olyan egyéves időtartam lejárta után lép hatályba, mely év az értesítésnek a Főtitkár általi kézhez vételétől számít.
58. Cikk
Hatálybalépés és ezzel kapcsolatos kérdések
(238) 1. Jelen Alapokmány és Egyezmény 1994. július 1-jén lépnek hatályba az olyan Tagok között, melyek ezen dátum előtt lehelyezték a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás vagy a csatlakozás okmányát.
(239) 2. A fenti (238) pontban meghatározott hatálybalépést követően a jelen Alapokmány és Egyezmény, a megfelelő felek között hatályon kívül helyezi és felváltja a Nemzetközi Távközlési Egyezményt (Nairobi, 1982).
(240) 3. Az Egyesült Államok Chartája 102. Cikkében lévő rendelkezések szerint, az Egyesület Főtitkára bejegyezteti a jelen Alapokmányt és Egyezményt az Egyesült Nemzetek titkárságánál.
(241) 4. A jelen Alapokmány és Egyezmény arab, kínai, angol, francia orosz és spanyol nyelveken készült eredetije az Egyesület levéltárában, letétben marad. A Főtitkár a kért nyelven ad róla hitelesített másolatot, minden aláíró Tagnak.
(242) 5. Ha bármilyen eltérés lenne a jelen Alapokmány és Egyezmény nyelvezetei között, akkor a francia szöveg mérvadó.
Ennek hiteléül, alulírott Meghatalmazottak aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület jelen Alapokmányának eredetijét, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményének eredetijét.
Készült Genfben, 1992. december 22-én.
Melléklet
A Nemzetközi Távközlési Egyesület
Jelen Alapokmányában, Egyezményében
és az Igazgatási Szabályzatokban használt,
egyes kifejezések meghatározása
Jelen Alapokmányában, Egyezményében
és az Igazgatási Szabályzatokban használt,
egyes kifejezések meghatározása
(1001) Az Egyesület fentebb megjelölt intézményei vonatkozásában az alábbi fogalmak a következő jelentéssel bírnak:
(1002) Igazgatás: a Kormány bármely minisztériuma vagy más szerve, mely a Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányában, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményében és az Igazgatási Szabályzatokban vállalt kötelezettségek teljesítéséért felel.
(1003) Káros interferencia: olyan interferencia, mely a rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgáltatás működését veszélyezteti, illetve a Rádiótávközlési Szabályoknak megfelelően üzemelő Rádiótávközlési Szolgáltatást komolyan lerontja, akadályozza vagy ismételten megszakítja.
(1004) Lakossági levelezés: olyan távközlés, amit a hivatalok és állomások, közösségi szolgáltatási rendeltetésüknél fogva, továbbítás céljára el kell fogadjanak.
(1005) Delegáció: ugyanazon tagország által küldött delegációk, adott esetben pedig bármilyen képviselők, tanácsadók, attasék vagy tolmácsok összessége.
Minden Tagország szabadon állíthatja össze delegációját. Delegációjába, egyebek között, különösképpen olyan személyeket nevezhet be delegátus, tanácsadó vagy attasé minőségben, akik az Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint engedélyezett jogi személyiséghez vagy szervezethez tartoznak.
(1006) Küldött: az Egyesület valamely Tagországának Kormánya által a Meghatalmazottak Konferenciájára küldött személy, vagy olyan személy, aki az Egyesület valamely konferenciáján vagy ülésén képviseli az Egyesület egyik Tagországának Kormányát vagy egy igazgatási hivatalát.
(1007) Szolgáltató: bármely természetes személy vállalat, testület vagy kormányszerv, mely nemzetközi távközlési szolgálatra rendeltetett távközlési vagy olyan berendezést üzemeltet, hogy káros interferenciát tud okozni az ilyen működéssel.
(1008) Elismert Szolgáltató: olyan, a fenti meghatározásnak megfelelő Szolgáltató mely lakossági levelezési vagy rádiótávközlési szolgáltatást üzemeltet, és melybe vagy a szerv székhelyéül szolgáló Tagország ráruházza a jelen Alapokmány 6. Cikkében meghatározott kötelezettségeket, vagy pedig az a Tagország, mely az említett üzemelő szerv számára engedélyezte a távközlési szolgálatnak területén való létesítését és üzemelését.
(1009) Rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével végzett távközlés.
(1010) Rádiótávközlési szolgálat: olyan szolgálat, melyben a rádiósugárzás célja a lakosság általi közvetlen vétel. E szolgáltatás audió közvetítéseket, tévéközvetítéseket vagy más típusú közvetítéseket foglalhat magába.
(1011) Nemzetközi Távközlési Szolgálat: bármilyen fajta távközlési kapacitás megajánlása távközlési hivatalok vagy állomások között, melyek különböző országokban vannak vagy különböző országokhoz tartoznak.
(1012) Távközlés: bármilyen típusú jelek, jelzések, írás, kép és hang vagy szellemi érték közvetítése, sugárzása vagy vétele huzal, rádió-, optikai vagy más elektromágneses rendszereken át.
(1013) Távirat: olyan írásos anyag, amit távíró berendezés által kell közvetíteni a címzetthez való továbbítás során. Más kikötés hiányában a fogalom magában foglalja a rádiótáviratokat is.
(1014) Kormányérdekű távközlés: olyan távközlések, melyek eredete a lentiek egyike:
– államfő,
– Kormány vezetője vagy a Kormány tagjai;
– a katonai, szárazföldi, tengeri vagy légierő parancsnokai;
– a diplomáciai vagy konzuli szervezetek;
– az Egyesült Nemzetek főtitkára, az Egyesült Nemzetek főbb szerveinek vezetői;
– a nemzetközi bíróság vagy pedig választ képeznek a fentiekben említett kormányérdekű távközlésekre.
(1015) Magántávirat: távirat kormányérdekű vagy szolgálati távirat kategóriájába nem tartozóan.
(1016) Képtovábbítás: a távközlés olyan formája, amikor a továbbított információ célja az, hogy érkezéskor grafikai dokumentumként rögzítsék; a továbbított információ esetenként alternatív formában jeleníthető meg vagy további használat céljára tárolható.
Megjegyzés: a grafikai dokumentum folyamatos módon rögzíti az információt, kartotékban tárolható és újra megtekinthető; formája írott vagy nyomtatott, esetleg állókép lehet.
(1017) Telefónia: a távközlés olyan formája, amely elsődlegesen beszéd útján tett információcserére szolgál.
A NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYESÜLET
EGYEZMÉNYE
EGYEZMÉNYE
I. FEJEZET
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE
1. RÉSZ
1. Cikk
A Meghatalmazottak Értekezlete
(1) 1. (1) A Meghatalmazottak Értekezletének összehívása a Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányának (a továbbiakban: Alapokmány) 8. Cikke szerint történik.
(2) (2) Ha lehetőség adódik, akkor a Meghatalmazottak Értekezlete helyének és idejének rögzítésére a Meghatalmazottak megelőző Értekezletén kerül sor, ha erre nem került sor, akkor az Értekezlet helyszínét, idejét a Tanácsnak kell kitűznie az Egyesület Tagországai többségének egyetértésével.
(3) 2. (1) A Meghatalmazottak következő Értekezletének helyét és idejét, illetve ezeknek egyikét akkor lehet megváltoztatni:
(4) a) ha az Egyesület Tagjainak legalább egynegyede erre külön javaslatot tesz a Főtitkárnak, vagy
(5) b) ha a Tanács ezt javasolja.
(6) (2) Az ilyen változtatáshoz az Egyesület Tagországai többségének hozzájárulására van szükség.
2. Cikk
Választások és ezekkel kapcsolatos kérdések
– A Tanács
(7) 1. Az alábbi (10)–(12) pontokban leírt körülmények között bekövetkező üresedések eseteit kivéve, az Egyesületnek a Tanácsba megválasztott Tagországai azon időpontig látják el tisztüket, amíg az új Tanács megválasztására sor kerül. A Tanács Tagjai újraválaszthatók.
(8) 2. (1) Ha a Meghatalmazottak két Értekezlete között a Tanácsban egy hely megürül, ez a hely jogilag az Egyesület azon Tagországára száll, amely a megürült hely Tagországával azonos régióban van és az utolsó választáson a meg nem választottak közül a legtöbb szavazatot kapta.
(9) (2) Ha valamilyen oknál fogva a megürült helyet nem lehet a fenti (8) pont szerint betölteni, akkor a Tanács Elnöke felkéri a régió többi Tagját, hogy az ilyen felkérés kibocsátásától számított egy hónapon belül törekedjenek a választásra. Ezen időszak végén a Tanács Elnöke felkéri az Egyesület Tagországait, hogy válasszanak új Tagot. A választás titkosan, levelezés útján történik. A megválasztáshoz ugyanolyan többségre van szükség, mint ahogy az a fentiekben jelezve van. Az új Tag addig marad hivatalban, míg az új Tanács megválasztására sor kerül a Meghatalmazottak következő Értekezlete alkalmával.
(10) 3. A Tanácsban megürültnek nyilvánul a hely
(11) a) ha a Tanács Tagjának képviselője nincs jelen a Tanács két, egymást követő, rendes ülésén;
(12) b) ha az Egyesület Tagja lemond a Tanácsban való tagságáról.
– Választott tisztségviselők
(13) 1. A Főtitkár, a Helyettes Főtitkár és az irodák igazgatói választásuk idején, a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott időben veszik át feladataikat. Rendes körülmények között a Meghatalmazottak következő Értekezlete által meghatározott ideig maradnak hivatalukban, és csak egyszer választhatók újra.
(14) 2. Ha a Főtitkári beosztás ürül meg, a Főtitkárt a Helyettes Főtitkár követi és ez a Meghatalmazottak következő Értekezlete által meghatározott napig marad hivatalban. Ha a Helyettes Főtitkár ilyen körülmények között követi a Főtitkári beosztást, akkor a Helyettes Főtitkár helye megürültnek számít, és az alábbi (15) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
(15) 3. Ha a Helyettes Főtitkár helye a Meghatalmazottak következő Értekezletének összehívására kijelölt dátum előtt több, mint 180 nappal ürül meg, a Tanács utódot jelöl ki a határidőig hátralévő időtartamra.
(16) 4. Ha a Főtitkár és a Helyettes Főtitkár helyei ugyanakkor ürülnek meg, a hivatalban legrégebben lévő Igazgató 90 napot meg nem haladó időtartamban eleget tesz a Főtitkár feladatainak. A Tanács Főtitkárt nevez ki, és ha a helyek a Meghatalmazottak következő Értekezletének összehívására kijelölt dátum előtt több, mint 180 nappal ürülnek meg, akkor Helyettes Főtitkárt is. A Tanács által így kijelölt tisztségviselő annak az időtartamnak hátralévő részében marad hivatalában, amelyre elődjét megválasztották.
(17) 5. Ha az Igazgató helye váratlanul megürül, a Főtitkár megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az Igazgató feladatai addig is el legyenek látva, míg a Tanács új Igazgatót jelöl ki az ilyen megürülést követő rendes ülésén. Az így kijelölt Igazgató a Meghatalmazottak következő Értekezlete által rögzített dátumig marad hivatalában.
(18) 6. A Tanács gondoskodik, az Alapokmány 27. Cikke vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, a Főtitkár vagy Helyettes Főtitkár megürült helyének betöltéséről a rendes ülésen, a jelen Cikk vonatkozó rendelkezéseiben leírt helyzetben, ha erre a hely megürülését követő 90 napon belül kerül sor, vagy pedig az Elnök által összehívott ülése, az említett rendelkezésekben rögzített időszakon belül.
(19) 7. A fenti (14)–(18) pontok értelmében megválasztott tisztségviselő bármilyen időtartalmú szolgálata nem befolyásolhatja a tisztségre való választás vagy újraválasztás lehetőségét.
– A Rádiótávközlési Szabályozó Testület Tagjai
(20) 1. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület Tagjai megválasztásuk alkalmával, a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott napon veszik át feladataikat. Hivatalukban a Meghatalmazottak következő Értekezlete által rögzített dátumig maradnak, és csak egyszer választhatók újra.
(21) 2. Ha a Meghatalmazottak két Értekezlete közötti időszakban a Testület valamely Tagja lemond vagy nincs többé lehetősége feladatainak ellátására, akkor a Főtitkár, a Rádiótávközlési Iroda Igazgatójával való tanácskozás után felkéri az Egyesületnek az illető régióban lévő Tagországait, hogy jelölteket nevezzenek meg a Tanács következő ülésén való választásra vagy helyettesítésre. De ha a hely megürülésére több, mint 90 nappal a Tanács ülése előtt vagy a Meghatalmazottak következő Konferenciáját megelőzően, a Tanács ülése után kerül sor, akkor az Egyesület illető Tagja – a lehető leghamarabb és 90 napon belül – csereként egy másik állampolgárt jelöl ki, aki addig marad hivatalban, míg a Tanács által választott új Tag, illetve adott esetben a Meghatalmazottak következő Értekezlete által választott új Testületi Tagok átveszik a hivatalt. A cserét a Tanács, illetve adott esetben a Meghatalmazottak Értekezlete újraválaszthatja.
(22) 3. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület Tagja akkor minősíthető olyan személynek, akinek helyzete nem teszi lehetővé feladatainak ellátását, ha a testület üléseiről ismételten hiányzott. A Főtitkár kijelenti a testületben való hely megürülését, a Testület Elnökével, a Testület Tagjával és az Egyesület illető Tagországával való Tanácskozás után, és a fenti (21) pontnak megfelelően jár el.
3. Cikk
Más értekezletek
(23) 1. Az Alapokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, rendes körülmények között, az Egyesület következő Világértekezletének összehívására kerül sor a Meghatalmazottak két Értekezlete között.
(24) a) két Rádiótávközlési Világértekezlet;
(25) b) egy Távközlési Szabványosítási Világértekezlet;
(26) c) egy Távközlésfejlesztési Világértekezlet;
(27) d) két Rádiótávközlési Közgyűlés, helyben és időben a Rádiótávközlési Világértekezlettel egyeztetve.
(28) 2. A Meghatalmazottak Értekezlete közötti időszakban, kivételes módon sor kerülhet:
(29) – a második Rádiótávközlési Világértekezlet törlésére, a velejáró Rádiótávközlési Közgyűléssel együtt; ugyanakkor külön-külön bármelyiket is törölni lehet, ha a másikra sor kerül;
(30) – további, Távközlési Szabványosítási értekezlet összehívására.
(31) 3. Ezen intézkedések megtörténhetnek:
(32) a) a Meghatalmazottak Értekezletének határozata eredményeként;
(33) b) az illető Szektor korábbi Világértekezletének javaslatára, ha azt a Tanács jóváhagyta;
(34) c) az Egyesület Tagországainak legalább egynegyedének kérésére, amelyek e kérést külön-külön intézik a főtitkárhoz, vagy pedig
(35) d) a Tanács javaslatára.
(36) 4. A regionális Rádiótávközlési Értekezlet összehívására sor kerül:
(37) a) a Meghatalmazottak Értekezletének határozatára;
(38) b) korábbi Rádiótávközlési Regionális- vagy Világértekezlet javaslatára, ha a Tanács jóváhagyását adja hozzá;
(39) c) az illető régióhoz tartozó Tagországok közül legalább egynegyednek kérésére, melyek kérésüket külön-külön intézik a Főtitkárhoz, vagy pedig
(40) d) a Tanács javaslatára.
(41) 5. (1) A Rádiótávközlési Regionális- és Világértekezlet vagy Rádiótávközlési Közgyűlés pontos helyét és idejét a Meghatalmazottak Értekezlete tűzheti ki.
(42) (2) Ilyen határozat hiányában a Tanács döntheti el, az Egyesület Tagországai többségének közreműködésével a Világértekezlet vagy Rádiótávközlési Közgyűlés pontos helyét és idejét, a Regionális Világértekezletét pedig az Egyesületnek az illető régióhoz tartozó Tagországai többségének közreműködésével; mindkét esetben érvényesek a lenti (47) pont rendelkezései.
(43) 6. (1) Az Értekezlet vagy Közgyűlés pontos helyét és idejét meg lehet változtatni:
(44) a) Világértekezlet vagy Közgyűlés esetén, az Egyesület Tagországai közül legalább egy negyedének kérésére, vagy pedig Regionális Értekezlet esetében az Egyesületnek az érdekelt régióhoz tartozó Tagországai közül legalább egy negyedének a kérésére. Kérésüket külön-külön kell a Főtitkárhoz intézni, aki ezeket jóváhagyás végett a Tanácshoz továbbítja; vagy
(45) b) a Tanács javaslatára;
(46) (2) A fenti (44) és (45) pontok szerint meghatározott esetekben a javasolt változtatások végleges elfogadására, Világértekezlet vagy Közgyűlés esetén, csak az Egyesület Tagországai többsége általi elfogadás után, Regionális Értekezletek esetén csak az Egyesületnek az érdekelt régióhoz tartozó Tagjainak többsége általi elfogadás után kerül sor, mégpedig a lenti (47) pont feltételinek függvényében.
(47) 7. A jelen Egyezmény (42), (46), (118), (123), (138), (302), (304), (305), (307) és (312) pontjaiban említett tanácskozásokon (konzultációkon) az Egyesület azon Tagországai, melyek a Tanács által meghatározott határidőn belül nem adtak választ, a tanácskozáson nem résztvevőknek tekintendők, következésképpen nem jöhetnek számításba a többség meghatározásakor. Ha a megadott válaszok száma nem haladja meg a konzultációs Tagországok felét, akkor további konzultációra kerül sor, melynek eredményei a szavazatok számától függetlenül érvényesek lesznek.
(48) 8. (1) A Nemzetközi Távközlési Világértekezletre a Meghatalmazottak Értekezletének határozata alapján kerül sor.
(49) (2) A Rádiótávközlési Világértekezletek összehívására, továbbá napirendjének elfogadására és az ilyeneken való részvételre vonatkozó rendelkezések, esetenként azonosan érvényesek a Nemzetközi Távközlési Világértekezletekre.
2. RÉSZ
4. Cikk
A Tanács
(50) 1. A Tanácsot az Egyesület 43 Tagországa alkotja, amelyeket a Meghatalmazottak Értekezlete választ meg.
(51) 2. (1) A Tanács évente tart rendes ülést az Egyesület székhelyén.
(52) (2) Az ülés során elhatározhatja további rendkívüli ülés összehívását.
(53) (3) A rendes ülések között az Elnök hívhatja össze a Tanácsot, általános szabályként az Egyesület székhelyén tagjai többségének kérésére vagy az Elnök kezdeményezésére, a jelen Egyezmény (18) pontjának feltételei szerint.
(54) 3. A Tanács csak az ülésein hoz határozatot. Kivételes módon a Tanács az ülésen elhatározhatja, hogy valamely sajátos ügy eldöntésére levelezés útján kerüljön sor.
(55) 4. Minden egyes ülés kezdetén a Tanács megválasztja Elnökét és Alelnökét Tagjai közül, figyelembe véve a régiók közötti rotáció elvét. Ezek a következő rendes ülés kezdetéig szolgálnak és nem választhatók újra. Az Alelnök Elnökként szolgál az utóbbi távolléte alatt.
(56) 5. A Tanács valamely Tagja által, a Tanácsban való szolgálatra kijelölt személy, a lehetőség szerint, távközlési igazgatásukban szolgáló vagy azért közvetlenül felelő tisztségviselő, ugyanakkor a távközlési szolgáltatások területén szakképesítéssel rendelkezik.
(57) 6. Az Egyesület csak a Tanács ülésein betöltött minőségükben felmerült utazási, az ellátmány és biztosítási költségeit fedezi a Tanács egyes Tagországai képviselői számára.
(58) 7. A Tanács valamennyi tagországai képviselőinek jogukban áll, hogy mint megfigyelők részt vegyenek az Egyesület Szektorainak ülésein.
(59) 8. A Főtitkár a Tanács Főtitkára.
(60) 9. A Főtitkár, a Helyettes Főtitkár és az irodák Igazgatói tanácskozási joggal részt vehetnek a Tanács ülésein, de szavazati jog nélkül. Mindazonáltal, a Tanács olyan üléseket is tarthat, amelyeken csak Tagjai vehetnek részt.
(61) 10. A Tanács minden évben megvizsgálja a Főtitkár által, az Egyesület számára javasolt stratégiai politikáról és tervezésről készített jelentést, a Meghatalmazottak Értekezlete által adott irányelveknek megfelelően, meghozván a szükséges intézkedéseket.
(62) 11. A Meghatalmazottak két Értekezlete között a Tanács felügyel az Egyesület általános gazdálkodására és igazgatására, különösképpen a következőkre:
(63) (1) jóváhagyja és módosítja az Egyesület személyzeti és pénzügyi szabályait, valamint bármilyen más szabályt, amelyet szükségesnek tart az Egyesült Nemzetek és a szakosított szervezeteinek jelenlegi gyakorlatának figyelembevételével, amelyek a fizetés, a juttatás és a nyugdíjak szokásos rendszerét alkalmazzák;
(64) (2) szükség szerint kiigazítja:
(65) a) az alapbérek skáláját a szakmai és a magasabb kategóriák személyzete számára, kizárván a választás által betöltött beosztásokat, hogy összhang legyen az Egyesült Nemzetek által, a megfelelő kategóriák számára elfogadott alapbérek bármilyen változásával;
(66) b) az alapbérek skáláját az általános szolgáltatási kategóriákban lévő személyzet számára, hogy összhang legyen az Egyesült Nemzetek és az Egyesület székhelyén lévő szakosított szervezetek mértékeivel;
(67) c) a szakmai és magasabb kategóriák beosztásait, beleértve a választás útján betöltött beosztásokat, az Egyesült Nemzetek határozatainak megfelelően, az Egyesület székhelyén való alkalmazás érdekében;
(68) d) a juttatásokat az Egyesület teljes személyzete számára, az Egyesült Nemzetek szokásos rendszerében elfogadott változásokhoz;
(69) (3) határozatokat hoz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesület személyzete méltányos földrajzi elosztásból kerüljön ki, valamint felügyel határozatainak végrehajtására;
(70) (4) határoz a Főtitkárságon és az Egyesület Szektor irodáin belüli, nagyobb szervezeti változásokra vonatkozó javaslatokat illetően, az Alapokmány és az Egyezmény értelme szerint, aminek a Főtitkár rendeli alá a koordinációs bizottság általi vizsgálat után;
(71) (5) vizsgálatot folytat és tervet készít, több évre vonatkozóan, az Egyesület beosztásait és az emberi erőforrások fejlesztésének programját illetően, majd irányvonalat bocsát ki az Egyesület személyzettel való ellátásáról, beleértve a személyzettel való ellátás szintjét és szerkezetét, figyelembe véve a Meghatalmazottak Értekezlete által adott irányvonalakat és az Alapokmány 27. Cikkének vonatkozó rendelkezéseit;
(72) (6) szükség szerint kiigazítja az Egyesület és személyzete által, az Egyesült Nemzetek közös személyzeti nyugdíjalapjába, annak alapszabálya és szabályzata szerint fizetendő hozzájárulásokat, valamint a megélhetési juttatások költségét, amelyeket az alap által követett gyakorlat alapján juttat az Egyesület személyzete nyugdíjazási és jótékonysági alapja kedvezményezetteinek;
(73) (7) átvizsgálja és jóváhagyja az Egyesület kétéves költségvetését, valamint figyelembe veszi a költségvetést követő kétéves időszakra tett költségvetési előrejelzést, számításba véve a Meghatalmazottak Értekezletének határozatait az Alapokmány (50) pontjával kapcsolatban, valamint az Értekezlet által, az Alapokmány (51) pontjának megfelelően meghatározott költséghatárokat, biztosítania kell a lehető legszigorúbb takarékosságot, de nem feledvén el az Egyesületnek azon kötelezettségét, hogy a lehető leggyorsabban kell kielégítő eredményeket elérnie. Ennek során a Tanács figyelembe veszi a Koordinációs Bizottság véleményét, amely a Főtitkárnak a (86) pontban említett jelentésében, valamint a jelen Egyezmény (101) pontjában említett pénzügyi működési szabályzatban rögzített;
(74) (8) elvégzi az Egyesületnek a Főtitkár által előterjesztett számlák éves könyvvizsgálatát, és adott esetben jóváhagyja azokat úgy, hogy a Meghatalmazottak következő Értekezlete elé terjeszthessék;
(75) (9) gondoskodik az Egyesület konferenciáinak összehívásáról és – Világértekezlet esetén – az Egyesület Tagjai többségének egyetértésével vagy – Regionális Értekezlet esetén – az Egyesület érintett régióhoz tartozó tagországai többségének egyetértésével, megfelelő iránymutatással szolgál a Főtitkárnak és az Egyesület Szektorainak az olyan műszaki vagy más tevékenység tekintetében, amely az Értekezletek előkészítéséhez és szervezéséhez szükséges;
(76) (10) határozatokat hoz a jelen Egyezmény (28) pontjával kapcsolatban;
(77) (11) határozatokat hoz mindennemű döntés végrehajtását illetően, amelyeket az Értekezletek hoztak és amelyeknek pénzügyi kihatásuk van;
(78) (12) az Alapokmány, a jelen Egyezmény és az Igazgatási Szabályzat által megengedett mértékben bármilyen más intézkedést is foganatosít, amit az Egyesület megfelelő működése szempontjából szükségesnek tart;
(79) (13) az Egyesület Tagjai többségének egyetértésével megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy ideiglenesen megoldja az Alapokmány, a jelen Egyezmény és az Igazgatási Szabályzat, valamint a mellékletek által nem rendezett kérdéseket, amelyek megválasztása nem várhat a következő Meghatalmazotti Értekezlet összehívásáig;
(80) (14) feladatai közé tartozik a koordinálás az Alapokmány 49. és 50. Cikkében említett minden nemzetközi szervezettel, és ennek érdekében az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti Megállapodás alkalmazása során ideiglenes megállapodásokat köt az Egyesület nevében az Alapokmány 50. Cikkében hivatkozott nemzetközi szervezetekkel, és az Egyesült Nemzetekkel; ezen ideiglenes megállapodásokat az Alapokmány 8. Cikkében foglalt vonatkozó rendelkezések értelmében a következő Meghatalmazotti Értekezlet elé kell terjeszteni;
(81) (15) minden ülése után összefoglalót készít és megküldi a Tagoknak a Tanács tevékenységéről szóló jelentést, valamint más, hasznosnak tartott dokumentumokat;
(82) (16) jelentést, valamint megfelelő javaslatokat terjeszt a Meghatalmazottak Értekezlete elé az Egyesületnek a Meghatalmazottak előző Értekezlete óta kifejtett tevékenységéről.
3. RÉSZ
5. Cikk
Főtitkárság
(83) 1. A Főtitkár feladata:
(84) a) felel az Egyesület forrásaival való általános gazdálkodásért, e forrásokkal való gazdálkodás egy részét továbbíthatja a Helyettes Főtitkárnak és az irodák Igazgatóinak, szükség szerint tanácskozván a Koordinációs Bizottsággal;
(85) b) koordinálja a Főtitkárságnak és az Egyesület Szektorainak tevékenységét, figyelembe véve a Koordinációs Bizottság véleményét azért, hogy az Egyesület forrásainak leghatékonyabb és leggazdaságosabb használatát biztosítsa;
(86) c) a Koordinációs Bizottsággal való tanácskozás után és figyelembe véve annak véleményét, kidolgozza és a Tanács elé terjeszti az éves jelentést, amelyben rámutat a távközlési környezetben való változásokra és az Egyesület jövőbeni politikájával és stratégiájával kapcsolatosan javasolt intézkedésekre, amint azt jelen Egyezmény (61) pontja kiköti, pénzügyi kihatásaival együtt;
(87) d) megszervezi a Főtitkárság munkáját és kinevezi a Főtitkárság személyzetét a Meghatalmazottak Értekezletének iránymutatása, valamint a Tanács által meghatározott Szabályzat szerint;
(88) e) irányítja az Egyesület Szektorirodáit és az illető Iroda Igazgatójának választása és javaslata alapján kinevezi annak személyzetét, jóllehet a kinevezés vagy visszahívás iránti végleges döntés a Főtitkárt illeti meg;
(89) f) jelentést készít a Tanácsnak az Egyesült Nemzetek és a szakosított szervezetei által hozott bármilyen határozatokról, amelyek a szolgálati idő, a juttatások és a nyugdíjak közös rendszerfeltételeire hatással vannak.
(90) g) biztosítja a Tanács által elfogadott bármely szabályzatának végrehajtását;
(91) h) jogi tanácsadást nyújt az Egyesületnek;
(92) i) felügyeletet gyakorol az Egyesület személyzete felett úgy, hogy az a lehető leghatékonyabb módon felhasználható legyen és az Egyesület személyzete számára a munkavállalás közös rendszerfeltételeit alkalmazza. Közvetlenül az Irodák Igazgatóinak segítésére kinevezett személyzet a Főtitkár Igazgatási ellenőrzése alatt van, és az érdekelt Igazgatók közvetlen utasításai, de a Tanács által adott Igazgatási iránymutatás szerint dolgozik;
(93) j) az Egyesület egészének érdekeit szem előtt tartva és az illetékes irodák Igazgatóival tanácskozva időszakosan, szükség szerint áthelyezheti a személyzet tagjait, hogy eleget tegyen a munkaerő iránti igény ingadozásának, ami a központi szervezetben előfordulhat;
(94) k) az illető Iroda Igazgatójával egyetértésben megteszi az igazgatási és pénzügyi intézkedéseket, amelyek az egyes Szektorok konferenciáihoz és üléseihez szükségesek;
(95) l) figyelembe véve a Szektorok felelősségét, megfelelő előkészítő munkát vállal, amely az Egyesület konferenciái előtt és azt követően;
(96) m) előkészíti a jelen Egyezmény (342) pontjában említett delegációk vezetőinek első ülését, figyelembe véve a regionális konzultációk eredményeit;
(97) n) esetenként a meghívó Kormánnyal együttműködésben, biztosítja az Egyesület konferenciáinak titkárságát, valamint az Egyesület üléseihez szükséges létesítményeket és szolgáltatásokat, adott esetben együttműködvén az illető Igazgatóval, az általa, a fenti (93) pontnak megfelelően szükségesnek tartott személyzet elvonásával az Egyesületből. Ha ilyen kérés érkezik hozzá, a Főtitkár szerződéses alapon más távközlési ülések titkári teendőit is biztosíthatja;
(98) o) megteszi a szükséges lépéseket a szolgálati és más dokumentumok, valamint tájékoztató anyagok időben való kiadása és terjesztése érdekében, amelyeket a titkárság és a Szektorok dolgoznak ki és továbbítanak az Egyesület felé, és amelyek kiadását az Értekezletek vagy a Tanács kérik; s vezeti a Tanács által a kiadandó dokumentumok jegyzékét, tekintettel a szolgálati és más dokumentumokra, melyek kiadását Értekezletek kérik;
(99) p) a rendelkezésére bocsátott vagy beszerezhető információ segítségével, beleértve az általa, más nemzetközi szervezetektől szerzett információkat is, időszakosan a távközlésre vonatkozó, általános informáló és dokumentációs folyóiratot ad ki;
(100) q) a Koordinációs Bizottsággal való tanácskozás után, megtéve a lehetséges takarékossági intézkedéseket, kétéves költségvetési tervezetet terjeszt a Tanács elé, amely a Meghatalmazottak Értekezlete által rögzített határokon belül jóváhagyja az Egyesület költségvetését. Ez az összevont költségvetést is magában kell foglalja, amely tartalmazza a három Szektor kiadásain alapuló költségvetését, melyek kidolgozása a Főtitkár által kiadott költségvetési irányvonal szerint történik, és két változatot tartalmaz. Az egyik változat a hozzájáruló egység nulla növekedésén alapul, a másik pedig a Meghatalmazottak Értekezlete általuk rögzített határnál alacsonyabb vagy azzal egyenlő értéken, miután a tartalék számla elvonására kerül sor. A Tanács általi jóváhagyás után a költségvetési határozatot, tájékoztatás végett, eljuttatja az Egyesület tagországaihoz;
(101) r) a Koordinációs Bizottság segítségével éves pénzügyi működési jelentést dolgoz ki a pénzügyi szabályozók segítségével, majd előterjeszti azt a Tanácsnak. Összefoglaló pénzügyi működési jelentés és számlák készítésére kerül sor, vizsgálat és végleges jóváhagyás céljából előterjesztvén azt a Meghatalmazottak következő Értekezlete felé;
(102) s) a Koordinációs Bizottság segítségével éves jelentést dolgoz ki az Egyesület tevékenységeiről, melyet – a Tanács jóváhagyása után – elküld a tagoknak;
(103) t) elvégzi az Egyesület minden más titkári teendőjét;
(104) u) elvégez minden más feladatot, amit a Tanács ráruház.
(105) 2. A Főtitkár és a Helyettes Főtitkár, konzultánsi minőségben, részt vehetnek az Egyesület konferenciáin, a Főtitkár vagy képviselője, konzultánsi minőségben, részt vehetnek az Egyesület minden más ülésén.
4. RÉSZ
6. Cikk
A Koordinációs Bizottság
(106) 1. (1) A Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segítséget nyújt és tanácsot ad a Főtitkárnak minden olyan kérdésben, amit az Alapokmány 26. Cikkének vonatkozó rendelkezései, valamint a jelen Egyezmény vonatkozó Cikkei említenek.
(107) (2) A Bizottság felel az összes, az Alapokmány 49. 50. Cikkeiben említett nemzetközi szervezettel való együttműködés biztosításáért, ami az Egyesület képviseletét illeti az ilyen szervezetek konferenciáin.
(108) (3) A Bizottság megvizsgálja az Egyesület munkájának előrehaladását és segítséget ad a főtitkárnak a jelen Egyezmény (86) pontjában említett jelentés elkészítésében, amelyet a Tanács részére előterjesztenek.
(109) 2. A Bizottság igyekszik egyhangú határozatok elérésére. Ha nincs meg a Bizottság többségének támogatása, kivételes körülmények között az elnök határozatot hozhat saját felelősségére, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdéses ügy eldöntése sürgős, és nem lehet velük a Tanács következő üléséig várni. Ilyen körülmények között sürgősen, írásban jelenti az ilyen ügyet a Tanács tagjainak, előterjesztvén tettének indokolását a Bizottság más tagjai által benyújtott, írásos véleménnyel együtt. Ha az ügy nem sürgős csak fontos, akkor vizsgálat céljából a Tanács következő ülése elé kell terjesztenie.
(110) 3. Az Elnök legalább havonta egyszer összehívja a Bizottságot. A Bizottságot szükség szerint is össze lehet hívni, két Tagjának kérésére.
(111) 4. A Koordinációs Bizottság munkájáról jelentés készül, amit a Tanács Tagjainak kérésére be kell terjeszteni.
5. RÉSZ
RÁDIÓTÁVKÖZLÉSI SZEKTOR
7. Cikk
Rádiótávközlési Világértekezlet
(112) 1. Az Alapokmány (90) pontjának megfelelően, a Rádiótávközlési Világértekezlet összehívása a sajátos, rádiótávközlési ügyek megvizsgálása céljából történik. A Rádiótávközlési Világértekezlet mindazon kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a jelen Cikk vonatkozó rendelkezései szerint elfogadott napirendje tartalmaz.
(113) 2. (1) A Rádiótávközlési Világértekezlet napirendje magában foglalhatja:
(114) a) az Alapokmány 4. Cikkében említett Rádiótávközlési Szabályzat részleges, kivételes esetekben teljes módosítását;
(115) b) bármilyen más, világviszonylatban fontos kérdést, amely az Értekezlet hatáskörébe tartozik;
(116) c) a Rádiótávközlési Szabályozó Testületnek és a Rádiótávközlési Irodának szóló utasításokat, valamint ezek tevékenységének áttekintését;
(117) d) a Rádiótávközlési Közgyűlés által tanulmányozandó kérdések elfogadását, valamint olyan ügyeket, melyeket az ülés megvizsgál a jövőbeni Rádiótávközlési Értekezletekkel kapcsolatban.
(118) (2) Ezen napirend általános terjedelmét négy évvel előre meg kell határozni, és a végleges napirendet a Tanács állítja össze, lehetőleg két évvel az értekezlet előtt, az Egyesület Tagországainak többségi jóváhagyásával, és szem előtt tartva a jelen Alapokmány 47. számú rendelkezéseit.
(119) (3) E napirend magában foglal minden olyan kérdést, amit a Meghatalmazottak Értekezlete a napirendre való felvételre irányított.
(120) 3. (1) A napirendet meg lehet változtatni:
(121) a) az Egyesület tagországai közül legalább egynegyedének a kérésére. Az ilyen kérelmeket külön-külön intézik a Főtitkárhoz, majd jóváhagyás végett előterjesztik a Tanácshoz, vagy
(122) b) a Tanács javaslatára.
(123) (2) A Rádiótávközlési Világértekezlet javasolt napirendi változtatásainak elfogadására addig nem kerül sor, míg az Egyesület tagjainak többsége hozzájárulását nem adja a jelen Egyezmény (47) pontjának alapján.
(124) 4. Az Értekezlet további feladatai:
(125) (1) megvizsgálja és jóváhagyja az Iroda Igazgatójának jelentését, amely a Szektor legutóbbi Értekezlet óta végzett tevékenységével foglalkozik;
(126) (2) a Tanácsnak olyan kérdéseket javasol, melyeket a következő Értekezlet napirendjére kell tűzni, valamint a pénzügyi kihatások becslésével együtt, véleményt ad az ilyen napirendekről a Rádiótávközlési Értekezlet előtt legalább négyéves ciklusra;
(127) (3) határozataiba, utasításaiba, illetve kéréseibe bevonja a Főtitkárt és az Egyesület Szektorait.
(128) 5. A Rádiótávközlési Közgyűlés vagy a megfelelő tanulmánycsoportok Elnöke és Alelnöke részt vehetnek a társított Rádiótávközlési Konferencián.
8. Cikk
Rádiótávközlési Közgyűlés
(129) 1. A Rádiótávközlési Közgyűlés tárgyalja, illetve kibocsátja a saját eljárásrendje folytán elfogadott vagy a Meghatalmazottak Értekezletén, illetve bármilyen más Értekezlet, a Tanács vagy a Rádiótávközlési Szabályozó Testület által említett kérdésekre vonatkozó javaslatokat.
(130) 2. A fenti (129) pontot illetően a Rádiótávközlési Közgyűlés:
(131) (1) megvizsgálja a Tanulmánycsoportoknak a jelen Egyezmény (157) pontja szerint kidolgozott jelentéseit, majd jóváhagyja, módosítja vagy elveti a jelentésekben lévő javaslatvázlatokat;
(132) (2) abból a gondolatból kifolyólag, hogy az Egyesület forrásigényeit minimális szinten tartsa, jóváhagyja a meglévő kérdések és az új kérdések áttekintése által készített munkaprogramot, majd tanulmányozásuk befejezése érdekében meghatározza a prioritás, sürgősség, becsült pénzügyi kihatások és időrend tényezőket;
(133) (3) a jóváhagyott és a fenti (132) pont szerint levezetett munkaprogram fényében határoz a Tanulmánycsoportok fenntartásának, felszámolásának vagy létesítésének igényét illetően, majd mindenki számára kijelöli a tanulmányozandó kérdéseket;
(134) (4) a lehetőség mértékében csoportosítja a fejlődő országokat érdeklő kérdéseket, hogy e kérdések tanulmányozásában való részvételüket megkönnyítse;
(135) (5) választ ad az illetékességébe tartozó kérdésekre, válaszként a Rádiótávközlési Világértekezletétől érkező kérésekre;
(136) (6) a társult Rádiótávközlési Világértekezletnek jelenti az olyan ügyekben elért haladást, amit a jövendő Rádiótávközlési Értekezlet napirendjére lehet tűzni.
(137) 3. A Rádiótávközlési Közgyűlést olyan személy elnökli, akit az ülés helyszínéül szolgáló ország Kormánya jelöl ki, vagy pedig az Egyesület székhelyén tartott ülések esetében olyan személy, akit maga a Közgyűlés választott. Az Elnököt a Közgyűlés által választott Alelnök segíti.
9. Cikk
Regionális Rádiótávközlési Értekezlet
(138) A Regionális Rádiótávközlési Értekezlet napirendje csakis regionális jellegű, sajátos rádiótávközlési kérdésekkel foglalkozhat, beleértve a Rádiótávközlési Szabályozó Testületnek és a Rádiótávközlési Irodának adott utasításokat az illető régióval kapcsolatos munkájukkal kapcsolatban, feltéve, hogy az ilyen utasítások nincsenek ellentétben más régiók érdekeivel. Az ilyen Értekezlet csak a napirendjére fűzött kérdéseket vitathatja meg. A jelen Egyezmény (118–123) pontjaiban lévő rendelkezések a regionális értekezleteire is érvényesek, de csak az illető régió tagországainak tekintetében.
10. Cikk
Rádiótávközlési Szabályozó Testület
(139) 1. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület (a továbbiakban: Testület) a Meghatalmazottak Értekezlete által választott kilenc tagból áll.
(140) 2. Az Alapokmány 14. Cikkében meghatározott feladatokon kívül a Testület figyelembe veszi a Rádiótávközlési Iroda Igazgatójának jelentéseit is a káros interferenciákkal kapcsolatban végzett vizsgálatokról, amelyre egy vagy több érdekelt Igazgatás kérése alapján került sor és erre vonatkozóan javaslatokat fogalmaz meg.
(141) 3. A Testület tagjainak feladata, hogy Tanácsadói minőségben részt vegyenek a Rádiótávközlési Értekezleteken és Közgyűléseken. A Testület Elnöke vagy Alelnöke, esetleg kijelölt képviselőik feladata, hogy tanácsadói minőségben részt vegyenek a Meghatalmazottak Értekezletén. Az ilyen esetekben a Testület tagjai nem vehetnek részt a konferencián részt vevő saját nemzetük delegációjának tagjaként.
(142) 4. Az Egyesület csak a Testület tagjainak az Egyesület számára végzett feladatai teljesítése során felmerülő utazási, kiküldetési és biztosítási költségeit viseli.
(143) 5. A Testület munkarendje a következő:
(144) (1) A Testület tagjai a saját tagok közül Elnököt és Alelnököt választanak egyéves időtartamra. Ezután az Alelnök egy évig követi az Elnököt, és új Alelnök választására kerül sor. Az Elnök és az Alelnök távollétében a Testület ideiglenes Elnököt választ ez alkalomra, saját tagjai közül.
(145) (2) A Testület rendes körülmények között évente négy ülést tart, általában az Egyesület székhelyén, melyen a tagoknak legalább kétharmada jelen van, ennek során feladatait korszerű távközlési eszközök használatával végezheti.
(146) (3) A Testület a határozatok egyöntetű hozatalára törekszik. Ha ezen igyekezete nem vezet eredményre, a határozat csak akkor érvényes, ha a Testület tagjainak legalább kétharmada a határozat mellett szavaz. A Testület minden tagjának egy szavazata van; a Meghatalmazott általi szavazás nem megengedett.
(147) (4) A Testület olyan belső rendelkezéseket hozhat, amilyeneket az Alapokmány, a jelen Egyezmény valamint a Rádiótávközlési Igazgatási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően szükségesnek tart. Az ilyen intézkedéseket a Testület eljárásrendjének részeként kell közzé tenni.
11. Cikk
Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok
(148) 1. A Rádiótávközlési Tanulmánycsoportokat Rádiótávközlési Közgyűlés hozza létre.
(149) 2. (1) A Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok olyan ügyek kérdéseit tanulmányozzák és olyan javaslati terveket dolgoznak ki, melyeket a jelen Egyezmény 7. Cikke szerint jeleznek számukra. A javaslattervezetek a Rádiótávközlési Közgyűlés elé kerülnek jóváhagyás végett, vagy pedig két ilyen ülés közötti időszakban levelezés útján kerülnek az Igazgatások elé a Közgyűlés által elfogadott eljárásoknak megfelelően. A javaslatoknak azonos státusa lesz, bármely módon is történjék elfogadásuk.
(150) (2) A fenti kérdések tanulmányozása, az alábbi (158) pontnak megfelelően, a következőkre összpontosul:
(151) a) a rádiófrekvenciás spektrum használata földi és világűrbeli (és a geosztacionáris pályákról való) rádiótávközlés céljára;
(152) b) a rádiórendszerek jellegzetességei és teljesítménye;
(153) c) a rádióállomások működése;
(154) d) a sürgősségi és biztonsági kérdések rádiótávközlési vonatkozásai.
(155) (3) E tanulmányok általában nem foglalkoznak gazdasági kérdésekkel, de ha összehasonlító műszaki alternatívákat foglalnak magukba, akkor a gazdasági tényezőket figyelembe lehet venni.
(156) 3. A Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok olyan műszaki, üzemeltetési és eljárási kérdések előkészítő tanulmányait is kidolgozzák, amelyeket a Regionális vagy Világértekezleteknek kell majd megvizsgálnia, továbbá jelentéseket dolgoznak ki ezekkel kapcsolatban, a Rádiótávközlési Közgyűlés által elfogadott munkaprogramnak vagy a Tanács utasításainak megfelelően.
(157) 4. A Rádiótávközlési Közgyűlés számára minden tanulmányi csoport olyan jelentést készít, amely rámutat a munka előrehaladására, a fenti (149) pontban található konzultációs eljárásnak megfelelően elfogadott javaslatokra, továbbá új javaslatok vázlatát vagy javaslatmódosításokat készít elő a Közgyűlés általi vizsgálat céljára.
(158) 5. Figyelembe véve az Alapokmány (79) pontját, a fenti (151)–(154) és a jelen Egyezmény (193) pontjaiban felsorolt feladatokat a Távközlési Szabványosítási Szektorral kapcsolatban, a Rádiótávközlési Szektor és a Távközlési Szabványosítási Szektor munkáját folyamatosan felügyelik, abból kiindulva, hogy közös megegyezésre jussanak a tanulmányozandó ügyek elosztását illetően. A két Szektor szorosan együttműködik és olyan eljárásokat fogadnak el, amelyek az ilyen felügyeletet és megegyezést rövid időn belül és hatékony módon foganatosítsák. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az ügyet, határozathozatal céljából, a Tanácson át a Meghatalmazottak Értekezlete elé lehet terjeszteni.
(159) 6. Munkájuk során a Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok kellő figyelmet szentelnek az olyan kérdések tanulmányozásának és az olyan javaslatok megfogalmazásának, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a távközlés létesítésével, fejlesztésével és tökéletesítésével a fejlődő országokban mind regionális, mind nemzetközi szinten. Munkájuk végzése során megfelelő módon figyelembe veszik a rádiótávközléssel foglalkozó nemzeti, regionális és más nemzetközi szervezetek munkáját, együttműködnek velük, nem feledvén el azt a szükségletet, hogy az Egyesület megőrizze vezető szerepét a távközlés területén.
(160) 7. Annak érdekében, hogy a Rádiótávközlési Szektor tevékenységének felügyelete könnyebb legyen, intézkedéseket kell hozni a rádiótávközléssel foglalkozó más szervezetekkel, a Távközlés Szabványosítási Szektorral és a Távközlési Fejlesztési Szektorral való együttműködés és koordináció elősegítése érdekében. A Rádiótávközlési Közgyűlés meghatározza az ilyen intézkedések sajátos feladatait, a részvétel feltételeit és az eljárási szabályait.
12. Cikk
Rádiótávközlési Iroda
(161) 1. A Rádiótávközlési Iroda Igazgatója megszervezi és koordinálja a Rádiótávközlési Szektor munkáját. Az Iroda feladatait a Rádiótávközlési Szabályzat rendelkezéseiben meghatározott feladatok egészítik ki.
(162) 2. Az Igazgató feladatai, különösképpen:
(163) (1) a Rádiótávközlési Értekezletekkel kapcsolatban:
(164) a) koordinálja a Tanulmánycsoportok és az Iroda előkészítő munkáját, közvetíti a tagoknak az ilyen előkészítő munka eredményeit, összegyűjti véleményüket és összesített jelentést terjeszt az Értekezlet elé, mely szabályzó természetű javaslatokat foglalhat magába;
(165) b) jog szerint részt vesz, de Tanácsadói minőségben, a Rádiótávközlési Közgyűlés és a Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok határozatainak hozatalában. Az Igazgató minden szükséges előkészületet megtesz, a Főtitkárral, adott esetben pedig az Egyesület Szektoraival konzultálva, a Rádiótávközlési Szektor konferenciái és ülései rendezése céljából, mégpedig a jelen Egyezmény (94) pontjának megfelelően, kellőképpen figyelembe véve a Tanácsnak az ilyen előkészületekre vonatkozó irányelveit;
166) c) segítséget nyújt a fejlődő országoknak a Rádiótávközlési Értekezletek előkészítésében;
(167) (2) a Rádiótávközlést Szabályozó Testülettel kapcsolatban:
(168) a) előkészíti és a Rádiótávközlést Szabályozó Testület által jóváhagyásra előterjeszti az eljárási szabálytervezetet; ezek magukban foglalják, egyebek mellett, a Rádiótávközlési Igazgatási Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges számítási módszereket és adatokat;
(169) b) az Egyesület minden tagjának szétosztja a Testület eljárási szabályait, és összegyűjti az Igazgatásoktól a velük kapcsolatos véleményeket;
(170) c) feldolgozza az igazgatásoktól kapott, a Rádiótávközlési Szabályzat és regionális egyezmények megfelelő rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó információkat, adott esetben megfelelő kiadvány formájában állítván össze ezeket;
(171) d) alkalmazza a Testület által jóváhagyott eljárási Szabályzatot, előkészíti és kiadja az ilyen Szabályzaton alapuló észrevételeket, majd a Testület elé terjeszti valamely igazgatás által kért, olyan észrevételeket, amelyek nem megoldhatók az említett eljárási Szabályzat keretei között;
(172) e) a Rádiótávközlési Szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően rendszeresen nyilvántartja és feljegyzi a frekvenciakiosztást, adott esetben pedig a velük járó pályajellemzőket és naprakészen tartja a Nemzetközi Frekvencia Nyilvántartást; felügyeli a nyilvántartás bejegyzéseit azzal a céllal, hogy módosítást, illetve törlést végezzen ott, ahol nem tükröződik a tényleges frekvenciahasználat, a vonatkozó igazgatással egyetértésben;
(173) f) egy vagy több érdekelt igazgatás kérésére segítséget nyújt a káros interferenciák eseteinek megoldásában, szükség esetén pedig vizsgálatokat végez és a Testület számára jelentést állít össze, mely javaslattervezetet tartalmaz az érdekelt igazgatás számára;
(174) g) a Testület első titkáraként működik;
(175) (3) összehangolja a Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok munkáját és felel e munka szervezéséért;
(176) (4) a fentieken túl feladata;
(177) a) tanulmányokat készíteni, hogy tanácsot adjon a Tagoknak azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb számú rádiócsatornát üzemeltethessék a spektrum azon részén, ahol káros interferencia léphet fel, valamint, hogy a geostacionárius műholdpálya méltányos, hatékony és gazdaságos felhasználása megvalósuljon, figyelembe véve a segítségre szoruló tagországok, valamint a fejlődő országok sajátos igényeit és bizonyos országok különleges, földrajzi helyzetét;
(178) b) számítógép által olvasható és más formában adatokat cserél a tagországokkal, előkészít és naprakészen tartja a Rádiótávközlési Szektor dokumentumait és adatbázisait, valamint a Főtitkárral, az Alapokmány (172) pontjának megfelelően, adott esetben, rendelkezik azok közzétételéről az Egyesület munkanyelvein;
(179) c) szükség szerint vezeti az ilyen lényeges nyilvántartásokat;
(180) d) a Rádiótávközlési Világértekezlet elé terjeszti a Rádiótávközlési Szektornak jelentését a legutóbbi Értekezlet óta végzett tevékenységéről; ha Rádiótávközlési Világértekezlet nincs tervbe véve, akkor a legutóbbi értekezletétől számított kétéves időszakra vonatkozó jelentést terjeszt a Tanács és az Egyesület Tagországai elé;
(181) e) a költségeken alapuló költségvetési becslést készít a Rádiótávközlési Szektor számára és továbbítja a Főtitkárnak abból a célból, hogy a Koordinációs Bizottság megvizsgálhassa és az bekerüljön az Egyesület költségvetésébe.
(182) 3. Az Igazgató megválasztja az Iroda műszaki és adminisztratív személyzetét a Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében. A műszaki és az adminisztratív személyzetet a Főtitkár nevezi ki, az Igazgatóval egyetértésben. A kinevezés vagy visszavonás végső határozata a Főtitkárra hárul.
(183) 4. Az Igazgató szükség szerint műszaki segítséget biztosít a Távközlési Fejlesztési Szektor számára az Alapokmány és a jelen Egyezmény keretei között.
6. RÉSZ
A TÁVKÖZLÉSI SZABVÁNYOSÍTÁSI SZEKTOR
13. Cikk
A Távközlési Szabványosítási Világértekezlet
(184) 1. Az Alapokmány (104) pontjának megfelelően, Távközlési Szabványosítási Világértekezlet összehívására kerül sor annak érdekében, hogy megvizsgálja a távközlés szabványosításának sajátos kérdéseit.
(185) 2. A Távközlési Szabványosítási Világértekezlet által tanulmányozott kérdések, melyekkel kapcsolatban javaslatok hangzanak el, a saját eljárásrendje folytán vagy a Meghatalmazottak Értekezlete, bármely más Értekezlet vagy a Tanács által meghatározott kérdések.
(186) 3. Az Alapokmány (104) pontjának megfelelően az Értekezlet:
(187) a) megvizsgálja a Tanulmánycsoportoknak a jelen Egyezmény (194) pontja szerint készített jelentéseit és jóváhagyja, módosítja vagy elveti a jelentésekben lévő javaslattervezeteket;
(188) b) azzal a szándékkal, hogy az Egyesület forrásigény minimális legyen, jóváhagyja a meglévő kérdések és új kérdések áttekintéséből fakadó munkaprogramot, valamint meghatározza tanulmányozásuk befejezésének prioritását, sürgősségét, becsült pénzügyi kihatásait és időrendjét;
(189) c) a fenti (188) pontból származtatott és jóváhagyott munkaprogram alapján határozza meg a Tanulmányi Csoportok fenntartásának, megszüntetésének és létesítésének igényét, kijelölvén számukra a tanulmányozandó kérdéseket;
(190) d) amennyire lehetséges, csoportosítja a fejlődő országokat érdeklő kérdéseket, hogy megkönnyítse ezen országok részvételét az erre vonatkozó tanulmányokban;
(191) e) megvizsgálja és jóváhagyja az Igazgatónak a jelentését, amely a Szektor legutóbbi Értekezlet által kifejtett munkájával foglalkozik.
14. Cikk
A Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok
(192) 1. (1) A Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok olyan ügyeket tanulmányoznak és készítenek ezekről javaslattervezeteket, amelyekre a jelen Egyezmény 13. Cikkének rendelkezései hivatkoznak. E tervezetek jóváhagyás céljából a Távközlési Szabványosítási Világértekezlet elé kerülnek vagy pedig – két ilyen Értekezlet között – levelezés útján az Igazgatások elé, az Értekezlet által elfogadott eljárásoknak megfelelően. A javaslatok azonos státussal bírnak az elfogadásuk módjától függetlenül.
(193) (2) A Tanulmánycsoportok, a lenti (195) pont függvényében, a műszaki, üzemelési és tarifakérdéseket tanulmányozzák, majd javaslatokat készítenek róluk a távközléseknek világviszonylatban történő szabványosításához, beleértve a rádiórendszerek összekapcsolására és az ilyen összekapcsolásoktól várt teljesítményekre vonatkozó javaslatokat a lakossági távközlési hálózatokban. A jelen Egyezmény (151)–(154) pontjaiban felsorolt, rádiótávközlési műszaki és üzemelési kérdések a Rádiótávközlési Szektor hatáskörébe tartoznak.
(194) (3) Minden Tanulmánycsoport jelentést készít a Távközlési Szabványosítási Értekezlet számára, amelyben rámutatva a munka előhaladására, a fenti (192) pontban lévő konzultációs eljárásnak megfelelően elfogadott javaslatokra, valamint bármilyen új vagy módosított javaslatra, amelyet az Értekezletnek kell megvizsgálnia.
(195) 2. Figyelembe véve az Alapokmány (105) pontját, a fenti (193) alatt, és a jelen Egyezmény (151)–(154) pontjaiban felsorolt feladatokat a Rádiótávközlési Szektorral kapcsolatban, továbbra is a Távközlési Szabványosítási Szektor és a Rádiótávközlési Szektor felügyelete alatt maradnak, mivel a cél az, hogy közös megállapodás jöjjön létre a tanulmányozandó kérdések elosztásának módosítását illetően. A két Szektor szorosan együttműködik és eljárásokat fogadnak el az ilyen vizsgálatok végzésével kapcsolatban, majd rövid időn belül és hatékony módon megállapodásra jutnak. Ha a megállapodás nem jön létre, az ügyet a Tanácson keresztül a Meghatalmazottak Értekezlete elé lehet terjeszteni határozathozatal végett.
(196) 3. Tanulmányaik végzése során a Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok megfelelő figyelmet szentelnek olyan kérdések tanulmányozásának és olyan javaslatok megfogalmazásának, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a távközlésnek a fejlődő országokban való létesítésével, fejlesztésével és tökéletesítésével mind regionális, mind nemzetközi szinten. Munkájukat úgy kell végezzék, hogy kellőképpen foglalkozzanak a nemzeti, regionális és más, nemzetközi szabványosító szervezettel, működjenek együtt ezekkel, nem feledvén, hogy az Egyesületnek vezető helyen szükséges maradnia a távközlés világviszonylatban történő szabványosítása terén.
(197) 4. Annak érdekében, hogy a Távközlési Szabványosító Szektor tevékenységeinek áttekintése könnyebb legyen, intézkedésekre van szükség a távközlés szabványosításával foglalkozó más szervezetekkel, a Rádiótávközlési Szektorral és a Távközlésfejlesztési Szektorral való együttműködés és összhang elősegítése érdekében. A Távközlési Szabványosítási Világértekezlet határozza meg ezen intézkedések sajátos feladatait, a részvétel feltételeit és eljárási szabályaikat.
15 Cikk
A Távközlési Szabványosítási Iroda
(198) 1. A Távközlési Szabványosítási Iroda Igazgatója megszervezi és koordinálja a Távközlési Szabványosítási Szektor munkáját.
(199) 2. Az Igazgató különösképpen:
(200) a) évente aktualizálja a Távközlési Szabványosítási Világértekezlet által jóváhagyott munkaprogramot, mégpedig a távközlési szabványosítási munkacsoportok elnökével konzultálva;
(201) b) jog szerint, de tanácsadói minőségben részt vesz a Távközlési Szabványosítási Világértekezletek és a Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok tanácskozásain. Az Igazgató minden szükséges előkészületet megtesz a Távközlési Szabványosítási Szektor Értekezletei és ülései érdekében, ennek során a Főtitkárral Tanácskozva a jelen Egyezmény (94) pontja szerint, adott esetben az Egyesület Szektoraival, kellően figyelembe véve a Tanácsnak az ilyen előkészületekre vonatkozó irányvonalait;
(202) c) feldolgozza az Igazgatásoktól kapott információkat, melynek során a Nemzetközi Távközlési Szabályzat vonatkozó rendelkezéseit vagy a Távközlési Szabványosítási Világértekezlet határozatait alkalmazza, adott esetben pedig kidolgozza közzétételre alkalmas formájukat;
(203) d) a Tagokkal adatokat cserél ki gép által olvasható vagy más formában, szükség szerint elkészíti és aktualizálja a Távközlési Szabványosítási Szektor dokumentumait és adatbázisait, adott esetben pedig a Főtitkárral elrendezi az Egyesület munkanyelvein való kiadást az Alapokmány (172) pontjának megfelelően;
(204) e) a Távközlési Szabványosítási Világkonferenciához jelentést terjeszt elő a Szektornak a legutóbbi Értekezlet óta végzett tevékenységeiről, ilyen jelentést terjeszt elő a Tanácshoz és az Egyesület tagországaihoz is, mely a legutóbbi Értekezlet óta eltelt kétéves időszakot fogja át, ha csak nem kerül sor egy második Értekezlet összehívására;
(205) f) költségalapú költségvetési becslést készít a Távközlési Szabványosítási Szektor szükségleteiről, majd ezt a főtitkárnak továbbítja a Koordinációs Bizottság általi tanulmányozás és az Egyesület költségvetésébe való beillesztés céljából.
(206) 3. Az Igazgató választja meg a Távközlési Szabványosítási Iroda műszaki és igazgatási személyzetét a Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében. A műszaki és igazgatási személyzetet a Főtitkár nevezi ki, az Igazgatóval egyetértésben. A kinevezést vagy visszahívást illető végleges döntés a Főtitkárt illeti meg.
(207) 4. Az Igazgató szükség szerint műszaki támogatást nyújt a távközlési fejlesztési Szektornak az Alapokmány és a jelen Egyezmény keretében.
7. RÉSZ
A TÁVKÖZLÉSFEJLESZTÉSI SZEKTOR
16. Cikk
A Távközlésfejlesztési Értekezletek
(208) 1. Az Alapokmány (118) pontjának megfelelően, a Távközlésfejlesztési Értekezletek feladatai a következők:
(209) a) a Távközlésfejlesztési Világértekezletek munkaprogramokat és irányvonalakat fogadnak el a távközlésfejlesztési kérdések és prioritások meghatározása érdekében, ugyanakkor iránymutatást nyújtanak a Távközlésfejlesztési Szektor számára. Szükség szerint létrehozhatnak tanulmánycsoportokat;
(210) b) a Regionális Távközlésfejlesztési Értekezletek Tanácsot adhatnak a Távközlésfejlesztési Irodának a távközlés sajátos követelményeit, az illető régió jellegzetességeit illetően, és javaslatokat terjeszthetnek elő a Távközlésfejlesztési Világértekezletekhez;
(211) c) a Távközlésfejlesztési Értekezletek meghatározzák a távközlés világviszonylatban és regionálisan történő, kiegyensúlyozott fejlesztésének célkitűzéseit és stratégiáit, különleges figyelmet szentelvén a fejlődő országok hálózatainak bővítésére és korszerűsítésére, valamint szolgáltatásainak, továbbá az ilyen célra szükséges források mozgósításának; Fórumként szolgálnak a politikai, szervezési, az üzemelési, a szabályozási, a műszaki és a pénzügyi kérdések és az ezekkel kapcsolatos szempontok tanulmányozása során, beleértve az új pénzforrások azonosítását és felkutatását;
(212) d) a Távközlésfejlesztési Világ- és Regionális Értekezletek illetékességi körükben, megvizsgálják az előterjesztett jelentéseket és értékelik a Szektor tevékenységét; megvizsgálhatják a távközlésfejlesztés más szempontjait is az Egyesület többi Szektorának tevékenységéhez viszonyítva.
(213) 2. A Távközlésfejlesztési Értekezletek napirendjének vázlatát a Távközlésfejlesztési Iroda Igazgatója dolgozza ki, majd a Főtitkár útján előterjeszti a Tanácsnak, hogy az jóváhagyja azt a jelen Egyezmény (47) pontban rögzítettek alapján – Világértekezlet esetén – az Egyesület tagországai többségének hozzájárulásával, vagy – regionális konferencia esetén – az Egyesületnek az illető régióhoz tartozó tagországai többségének hozzájárulásával.
17. Cikk
A Távközlésfejlesztési Tanulmánycsoportok
(214) 1. A Távközlésfejlesztési Tanulmánycsoportok a fejlődő országok sajátos, általános érdekeket képező távközlési kérdéseivel foglalkoznak, beleértve a fenti (211) pontban felsorolt ügyeket. Az ilyen Tanulmánycsoportoknak korlátozott száma van, létesítésük korlátozott időtartamra, a források rendelkezésre állásának függvényében történik, sajátos feladatköreik vannak a fejlődő országokban prioritással rendelkező kérdésekben és ügyekben, ugyanakkor feladatorientáltak.
(215) 2. Figyelembe véve az Alapokmány (119) pontját, a Rádiótávközlési Szektor, Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektor folyamatosan felügyelik a tanulmányozandó kérdéseket azzal a szándékkal, hogy a munka elosztásánál egyetértés jöjjön létre, elkerülvén a kettős munkát és javítván a koordinációt. A Szektorok eljárásokat vezetnek be az ilyen felügyelet végrehajtása céljából, az egyetértést hatékony módon és rövid idő alatt valósítják meg.
18. Cikk
A Távközlésfejlesztési Iroda és Tanácsadó testület
(216) 1. A Távközlésfejlesztési Iroda Igazgatója megszervezi és koordinálja a Távközlésfejlesztési Szektor munkáját.
(217) 2. Az Igazgató feladatai, különösképpen, a következők:
(218) a) jog szerint, de tanácsadói minőségben részt vesz a Távközlésfejlesztési Értekezletek és a Távközlésfejlesztési Tanulmánycsoportok tanácskozásain. Az Igazgató minden szükséges előkészületet megtesz a Távközlésfejlesztési Szektor konferenciái és ülései számára, konzultálván a Főtitkársággal a jelen Egyezmény (94) pontja szerint, adott esetben pedig az Egyesület többi Szektorával, kellő módon figyelembe véve a Tanács irányvonalát az ilyen előkészületek során;
(219) b) feldolgozza az Igazgatásoktól kapott információkat a Meghatalmazottak Értekezlete és a Távközlésfejlesztési Értekezletek vonatkozó határozatainak és döntéseinek alkalmazása során, adott esetben közzétételre alkalmas formában előkészítvén ezeket;
(220) c) gondoskodik az adatcseréről a Tagok között gép által olvasható és más formában, szükség szerint elkészíti és aktualizálja a Távközlésfejlesztési Szektor dokumentumait és adatbázisait, adott esetben pedig a Főtitkárral együtt intézkedik az Egyesület munkanyelvein való kiadásukról az Alapokmány (172) pontjának megfelelően;
(221) d) összeállítja és kiadásra előkészíti a Főtitkárral és az Egyesület többi Szektorával együttműködve, mindazon műszaki és igazgatási információkat, amelyek szükségesek lehetnek a fejlődő országok számára annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak azok távközlési hálózatának fejlesztésében. Figyelmüket fel kell hívni az Egyesült Nemzetek égisze alatti nemzetközi programok által nyújtott lehetőségekre;
(222) e) jelentést terjeszt a Távközlésfejlesztési Világértekezlet elé arról a tevékenységről, amit a Szektor a legutóbbi Értekezlet óta kifejtett, az Igazgató szintén ilyen jelentést terjeszt a Tanács és az Egyesület Tagországai elé, mely a legutóbbi Értekezlet óta eltelt kétéves időszakot fedi át;
(223) f) költségalapú költségvetési becslést készít a Távközlésfejlesztési Szektor szükségleteiről, továbbítva a Főtitkár útján a Koordinációs Bizottság részére megvizsgálás és az Egyesület költségvetésébe való beillesztés céljából.
(224) 3. Az Igazgató szorosan együttműködik a többi megválasztott tisztségviselővel, hogy biztosítva legyen az Egyesület vezető szerepe a távközlés fejlesztésében, megtévén a szükséges intézkedéseket az illető Iroda Igazgatójával, hogy az illető Szektor tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztató üléseket hívjon össze.
(225) 4. Az érdekelt tagországok kérésére az Igazgató, a többi Szektor Igazgatóinak, adott esetben a Főtitkár segítségével, tanulmányozza a távközlés ottani nemzeti problémáit és erre vonatkozó tanácsot nyújt; ahol a műszaki alternatívák összehasonlítására kerül sor, figyelembe lehet venni a gazdasági tényezőket is.
(226) 5. Az Igazgató megválasztja a Távközlésfejlesztési Iroda műszaki és igazgatási személyzetét a Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében. A személyzet kinevezését a Főtitkár végzi, az Igazgatóval egyetértésben. Az alkalmazásról vagy visszahívásról a végső döntés joga a Főtitkárt illeti meg.
(227) 6. Távközlésfejlesztési Tanácsadó testület létesül, a Tanács Tagjait az Igazgató nevezi ki, a Főtitkárral konzultálva. A testület olyan személyekből tevődik össze, akiknek széles érdeklődési körük és szakismeretük van a távközlés fejlesztésében, Elnököt választva a Tagok közül. A testület Tanácsot ad az Igazgatónak, aki részt vesz az ülésein, az Egyesület távközlési fejlesztési tevékenységeinek prioritásaival és stratégiájával foglalkozva, egyebek között intézkedéseket javasol a távközlés fejlesztésében érdekelt, többi szervezettel való együttműködés és koordináció serkentése érdekében.
8. RÉSZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
MINDHÁROM SZEKTOR SZÁMÁRA
MINDHÁROM SZEKTOR SZÁMÁRA
19. Cikk
Az Igazgatásoktól különböző jogi személyiségek
és szervezetek, részvétele az Egyesület tevékenységében
és szervezetek, részvétele az Egyesület tevékenységében
(228) 1. A Főtitkár és az Irodák Igazgatói bátorítják az Egyesület tevékenységeiben való fokozott részvételt a következő jogi személyiségek és szervezetek részéről:
(229) a) elismert szolgáltatók, tudományos és ipari szervezetek, valamint pénzügyi és fejlesztési intézetek, melyek az illető tagország jóváhagyásával rendelkeznek;
(230) b) más olyan jogi személyiségek melyek az illető tagország által jóváhagyott távközlési ügyekkel foglalkoznak;
(231) c) regionális és más nemzetközi távközlési, szabványosítási, pénzügyi vagy fejlesztési szervezetek.
(232) 2. Az irodák Igazgatói szoros munkakapcsolatokat kell fenntartsanak azon jogi személyiségekkel és szervezetekkel, melyek engedéllyel rendelkeznek, hogy részt vegyenek az Egyesület egy vagy több Szektorának tevékenységében.
(233) 3. A fenti (229) alatt felsorolt jogi személyiség részéről származó kérést, hogy részt vegyen a Szektor munkájában, amelyet az illető Tagország jóváhagyott, az Alapokmány és a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a Tagország előterjeszti a Főtitkárnak.
(234) 4. A fenti (230) pontban meghatározott jogi személyiség által benyújtott bármelyik kérelmet, amit az illető Tagország előterjeszt, a Tanács által megadott eljárás szerint kell kezelni. Az ilyen kérelmet a Tanács vizsgálja meg azt illetően, hogy megfelel-e a fenti eljárásnak.
(235) 5. A fenti (231) pontban meghatározott jogi személyiség vagy szervezet [de nem a jelen Egyezmény (260)–(261) pontjai szerinti szervezetek] által benyújtott kérelmet, a Szektor munkájában való részvételt illetően, a Főtitkárhoz kell küldeni, majd a Tanács által meghatározott eljárás szerint kezelni.
(236) 6. A jelen Egyezmény (260)–(262) pontjaiban meghatározott szervezetektől származó kérelmet, a Szektor munkájában való részvételt illetően, a Főtitkárnak kell küldeni, az illető szervezetet beiktatván a lenti (237) alatt megadott jegyzékbe.
(237) 7. A Főtitkár összeállítja és vezeti a jelen Egyezmény (229)–(231) és (260)–(262) pontjaiban meghatározott jogi személyiségek és szervezetek jegyzékeit, melyek engedéllyel rendelkeznek az egyes Szektorok munkájában való részvételre, megfelelő időközökben kiadván és terjesztvén e jegyzékeket az összes Tag, valamint az illető Iroda Igazgatója számára. Az Igazgató, kérésükre, Tanácsokat ad az ilyen jogi személyiségeknek és szervezeteknek a szükséges intézkedést illetően.
(238) 8. A fenti (237) pontban meghatározott jegyzékben feltüntetett jogi személyiségek és szervezetek ugyancsak az Egyesület Szektorainak ,,tagja'' jelölést kapják; a Szektorokban való részvételük feltételeit a jelen Cikk, a 33. Cikk és a jelen Egyezmények más, vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. Az Alapokmány 3. Cikkének rendelkezései nem vonatkoznak rájuk.
(239) 9. Valamely elismert szolgáltató ügynökség eljárhat az őt elismerő Tagország nevében, feltéve hogy az adott Tagország tájékoztatja az érintett Iroda Igazgatóját arról, hogy az ügynökség az ilyen eljárásra jogosult.
(240) 10. A Szektor munkájában való részvételre engedéllyel rendelkező jogi személyiségnek vagy szervezetnek joga van a részvételt felmondani, amiről a Főtitkárt kell értesítenie. Adott esetben az illető Tag is felmondhatja az ilyen részvételt. A felmondás attól a dátumtól számított egy évet követően lép érvénybe, amikor a Főtitkár megkapja az értesítést.
(241) 11. A Főtitkár törli az entitások és szervezetek jegyzékéről az olyan jogi személyiséget vagy szervezetet, melynek a Tanács által meghatározott kritériumok és eljárások szerint már nincs engedélye a Szektor munkájában való részvételre.
20. Cikk
A Tanulmánycsoportok ügyének vezetése
(242) 1. A Rádiótávközlési Közgyűlés, a Távközlésszabványosítási Világértekezlet és a Távközlésfejlesztési Világértekezlet Elnököt, rendes körülmények között Alelnököt is kinevez minden Tanulmánycsoport élére. Az Elnök és Alelnök kinevezése alkalmával különleges figyelmet kell szentelni az illetékességre és a méltányos földrajzi elosztásra vonatkozó követelményeknek, valamint a fejlődő országok hatékonyabb részvétele elősegítésének.
(243) 2. Ha valamely Tanulmánycsoport terhelése indokolttá teszi, a Közgyűlés vagy Értekezlet, további Alelnököt nevez ki, ha szükségesnek tartja, de rendes körülmények között összesen kettőnél nem többet.
(244) 3. Ha az illető Szektor két Közgyűlése vagy Értekezlete közötti időszak idején a Tanulmánycsoport Elnökének nincs lehetősége a feladatok ellátására, és csak egyetlen Alelnök kinevezésére került sor, akkor helyét ez az Alelnök veszi át. Olyan Tanulmánycsoportok esetében, melyeknek több Alelnöke van, a következő ülésén a Tanulmánycsoport új Elnököt választ az Alelnökök közül, szükség esetén pedig a Tanulmánycsoport Tagjai közül új Alelnököt. Ugyancsak új Alelnököt választ, ha az Alelnökök egyikének nincs lehetősége ezen idő alatt feladatainak ellátására.
(245) 4. A Tanulmánycsoportok, a lehetőséghez mérten, levelezés útján végzik munkájukat, korszerű távközlési eszközök felhasználásával.
(246) 5. Az illetékes Értekezlet vagy Közgyűlés határozatai alapján és a Főtitkárral való konzultáció és koordinálás után, amint azt az Alapokmány és a jelen Egyezmény igénylik, az egyes szektorirodák Igazgatói elkészítik a Tanulmánycsoport üléseinek általános tervét.
(247) 6. A Tanulmánycsoportok kezdeményezhetik, a Tagországok jóváhagyásának elnyerését a két Értekezlet közötti javaslatokhoz. A jóváhagyás elnyeréséhez olyan eljárásokat kell alkalmazni, melyeket az illetékes Közgyűlés vagy Értekezlet hagyott jóvá. Az így jóváhagyott javaslatok ugyanolyan státussal rendelkeznek, mint az Értekezlet által jóváhagyottak.
(248) 7. Amikor szükséges, közös munkacsoportokat lehet létesíteni olyan kérdések tanulmányozása érdekében, amelyek több Tanulmánycsoport szakértőinek részvételét igénylik.
(249) 8. Az illető Iroda Igazgatója küldi el a Tanulmánycsoportok végleges jelentését a Szektorban részt vevő Igazgatásoknak, szervezeteknek és entitásoknak. A jelentések magukban foglalják a fenti (247) pont szerint jóváhagyott javaslatok listáját. E jelentéseket a lehető legkorábban kell elküldeni, de minden esetre úgy, hogy legalább egy hónappal az illető Értekezlet első ülésnapja előtt megérkezzenek.
21. Cikk
Javaslatok Értekezletek között
(250) 1. Bármely Értekezlet előterjeszthet az Egyesület másik Értekezletéhez saját illetékességi területéhez tartozó javaslatokat.
(251) 2. Az ilyen javaslatokat időben el kell küldeni a Főtitkárnak összeállítás, koordinálás és közzététel céljából, amint azt a jelen Egyezmény (320) pontja meghatározza.
22. Cikk
A Szektorok és a nemzetközi szervezetek közötti viszony
(252) 1. Az Irodák Igazgatói megfelelő tanácskozás és koordinálás után egyetértésüket adhatják, amint azt az Alapokmány, az Egyezmény és az illetékes Értekezletek és Közgyűlések határozatai kérik, hogy két vagy három Szektor Tanulmánycsoportjai közös üléseket szervezzenek a közös érdekű kérdések tanulmányozása és a velük kapcsolatos tervjavaslatok elkészítése érdekében. Az ilyen javaslattervezeteket az adott Szektor illetékes konferenciái vagy ülései elé kell terjeszteni.
(253) 2. A Szektor konferenciáin vagy ülésein, Tanácsadói minőségben, részt vehetnek a Főtitkár, a Helyettes Főtitkár, a többi Szektor Irodaigazgatói vagy azok képviselői, valamint a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai. Szükség esetén tanácsadói minőségben, meghívhatják a Főtitkárság vagy bármely más Szektor képviselőjét, amely képviseletét korábban nem tartotta szükségesnek.
(254) 3. Ha valamely Szektor meghívást kap nemzetközi szervezet valamely ülésén való részvételre, Igazgatójának jogában áll intézkednie, hogy tanácsadói minőségben képviseltethesse magát, de figyelembe kell vennie a jelen Egyezmény (107) pontjának rendelkezéseit.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
AZ ÉRTEKEZLETEKRE VONATKOZÓAN
AZ ÉRTEKEZLETEKRE VONATKOZÓAN
23. Cikk
Meghívás és befogadás
a Meghatalmazottak Értekezletére, ha van meghívó Kormány
a Meghatalmazottak Értekezletére, ha van meghívó Kormány
(255) 1. Az Értekezlet pontos helyének és idejének rögzítése a jelen Egyezmény 1. Cikkének rendelkezései szerint történik, a meghívó Kormánnyal való konzultációt követően.
(256) 2. (1) Az Értekezlet nyitónapja előtt egy évvel, a meghívó Kormány meghívót küld az Egyesület Tagországok Kormányainak.
(257) (2) E meghívókat közvetlenül a Főtitkár útján vagy valamely más Kormány közvetítésével lehet eljuttatni.
(258) 3. A Főtitkár felhívja az alábbi szervezeteket megfigyelők küldésére:
(259) a) az Egyesült Nemzetek Szervezete;
(260) b) az Alapokmány 43. Cikkében meghatározott regionális távközlési szervezeteket;
(261) c) a műholdrendszereket üzemeltető kormányközi szervezeteket;
(262) d) az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakosított szerveit.
(263) 4. (1) A Tagországok válaszai legalább egy hónappal az Értekezlet nyitónapja előtt kell eljussanak a meghívó Kormányhoz, és lehetőleg minden információt tartalmazniok kell a delegáció összetételéről.
(264) (2) E válaszokat közvetlenül a meghívó Kormányhoz lehet intézni, a Főtitkár útján vagy más Kormány közvetítésével lehet eljuttatni.
(265) (3) A fenti (259)–(262) pontokban meghatározott szervezetek és ügynökségek részéről küldött válaszok az Értekezlet nyitónapja előtt egy hónappal kell eljussanak a Főtitkárhoz.
(266) 5. A Főtitkár és az Egyesület három irodája Tanácsadói minőségben képviseltetik magukat a konferencián.
(267) 6. A Meghatalmazottak Értekezletén a következők vehetnek részt:
(268) a) a delegációk;
(269) b) a (259) és (262) pont szerint meghívott szervezetek és ügynökségek megfigyelői.
24. Cikk
A Rádiótávközlési Értekezletekre való meghívás
és részvételi lehetőség, ha van meghívó Kormány
és részvételi lehetőség, ha van meghívó Kormány
(270) 1. Az Értekezlet pontos helyét és idejét a jelen Egyezmény 3. Cikkének rendelkezései szerint kell rögzíteni, mégpedig a meghívó Kormánnyal való konzultációt követően.
(271) 2. (1) A jelen Egyezmény (265)–(265) pontjaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a Rádiótávközlési értekezletekre is.
(272) (2) Az Egyesület Tagjai tájékoztassa az elismert üzemelő szerveket a kapott meghívásról, hogy Rádiótávközlési Értekezleten vegyenek részt.
(273) 3. (1) A meghívó Kormány, a Tanáccsal egyetértésben vagy annak javaslatára, más nemzetközi szervezeteket is értesíthet, mint melyeket a jelen Egyezmény (259)–(262) pontjai megadnak, melyek érdekeltek lehetnek, hogy megfigyelőket küldjenek az Értekezletre tanácsadói minőségben.
(274) (2) A fenti (273) pontban rögzített nemzetközi szervezetek, az értesítés napjától számított két hónapos időszakon belül részvételi lehetőségük iránt kérést küldenek a meghívó Kormányhoz.
(275) (3) A meghívó Kormány összeállítja a kéréseket és maga az Értekezlet határozza el, hogy az illető szervezeteket fogadja-e.
(276) 4. A Rádiótávközlési Értekezleteken való részvételre a következők jogosultak:
(277) a) delegációk;
(278) b) a jelen Egyezmény (259)–(262) pontjaiban megadott szervezetek és szervek megfigyelői;
(279) c) a fenti (273)–(275) pontok szerint befogadott nemzetközi szervezetek megfigyelői;
(280) d) az elismert szolgáltatókat képviselő megfigyelők, melyek a jelen Egyezmény 19. Cikke szerint kapnak engedélyt a Rádiótávközlési Tanulmánycsoportokban való részvételre, ugyanakkor rendelkeznek az illető Tag megfelelő engedélyével;
(281) e) a választott tisztségviselők, tanácsadói minőségben, ha az Értekezlet illetékességükbe tartozó ügyeket tárgyal, valamint a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai;
(282) f) az Egyesület tagországainak megfigyelői, akik szavazati jog nélkül vesznek részt más régió Regionális Rádiótávközlési Értekezletén, mint amely régióhoz az említett tagország tartozik.
25. Cikk
Meghívás és részvétel a Rádiótávközlési Közgyűlésekre,
a Távközlési Szabványosítási és Távközlésfejlesztési Értekezletekre, ha van meghívó Kormány
a Távközlési Szabványosítási és Távközlésfejlesztési Értekezletekre, ha van meghívó Kormány
(283) 1. Az egyes Közgyűlések vagy Értekezletek pontos helyének és idejének rögzítése a jelen Egyezmény 3. Cikke szerint történik, a meghívó Kormánnyal való konzultációt követően.
(284) 2. A Közgyűlés vagy Értekezlet nyitónapja előtt egy évvel a Főtitkár, az illető Iroda Igazgatójával való konzultáció után, meghívót küld:
(285) a) az Egyesület minden tagországa Igazgatásainak;
(286) b) azoknak a jogi személyiségeknek vagy szervezeteknek, melyek a jelen Egyezmény 19. Cikke szerint kaptak megbízást az illető Szektor tevékenységeiben való részvételre;
(287) c) az Alapokmány 43. Cikkében meghatározott regionális távközlési szervezeteknek;
(288) d) a műholdrendszereket üzemeltető kormányközi szervezeteknek;
(289) e) bármilyen más regionális vagy nemzetközi szervezetnek, amely a Közgyűlést vagy Értekezletet érdeklő ügyekkel foglalkozik.
(290) 3. A Főtitkár meghívja a következő szervezeteket vagy szerveket is, hogy megfigyelőket küldjenek.
(291) a) az Egyesült Nemzetek Szervezetét;
(292) b) az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakosított szerveit.
(293) 4. A válaszoknak a Közgyűlés az Értekezlet nyitónapja előtt legalább egy hónappal kell eljutniuk a Főtitkárhoz és amennyire lehet, teljes információt kell tartalmazniuk a delegáció vagy képviselet összetételéről.
(294) 5. A Főtitkár és az Egyesület választott tisztségviselői tanácsadói minőségben képviseltetik magukat a Közgyűlésen vagy az Értekezleten.
(295) 6. A Közgyűlésre vagy Értekezletre a következők kapnak bebocsátást:
(296) a) delegációk;
(297) b) a fenti (287)–(289) és (291)–(292) pontoknak megfelelően meghívott szervezetek és szervek képviselői;
(298) c) a fenti (286) pontban meghatározott jogi személyiségek és szervezetek képviselői.
26. Cikk
A Világértekezletek vagy Rádiótávközlési Közgyűlések összehívásának vagy törlésének eljárásai az Egyesület Tagjainak kérésére vagy a Tanács javaslatára
(299) 1. Azokat az eljárásokat, melyeket egy második Távközlési Szabványosítási Világkonferenciának összehívása céljából vagy a pontos hely és idő rögzítése során kell alkalmazni a Meghatalmazottak két, egymást követő Értekezlete közötti időszakban, esetleg amelyek egy második Rádiótávközlési Világértekezlet vagy Rádiótávközlési Közgyűlés törlésére szolgálnak, az alábbi rendelkezések rögzítik.
(300) 2. (1) Az Egyesület bármely Tagországa, amely egy második Távközlési Szabványosítási Értekezlet megtartását szükségesnek ítéli, erről értesítenie kell a Főtitkárt megadva az Értekezlet javasolt helyét és időpontját.
(301) (2) Ha hasonló kérelem érkezik a Tagországok legalább egy negyedének részéről, a Főtitkár azonnal értesíti erről valamennyi Tagországot a legalkalmasabb távközlési eszköz által, és felkéri azokat, hogy hat héten belül tudassák, egyetértenek-e a javaslattal.
(302) (3) Ha a Tagoknak a jelen Egyezmény (47) pontja szerint meghatározott többsége egészében egyetért a javaslattal, vagyis elfogadja a javasolt helyet és időt, a Főtitkár azonnal értesíti erről a Tagokat a legalkalmasabb távközlési eszköz által.
(303) (4) Ha az elfogadott javaslat az Értekezlet részére más helyet jelöl meg, mint az Egyesület székhelyét, akkor a Főtitkár, az illető Kormány egyetértésével, meghozza a szükséges intézkedéseket az Értekezlet összehívása érdekében.
(304) (5) Ha a teljes javaslatot (helyet és időt) a Tagoknak a jelen Egyezmény (47) pontja szerint meghatározott többsége nem fogadja el, a Főtitkár közli az Egyesület Tagjaival a kapott válaszokat, és egyúttal felkéri, hogy az átvételtől számított hat héten belül végleges választ adjanak a vitatott ponttal vagy pontokkal kapcsolatban.
(305) (6) A pontok elfogadottnak számítanak, ha a Tagoknak a jelen Egyezmény (47) pontja szerint meghatározott többsége egyetértését adja hozzájuk.
(306) 3. (1) Az Egyesület bármely Tagországa, amely a második Rádiótávközlési Világértekezlet vagy a második Rádiótávközlési Közgyűlés összehívását kívánja, értesíti erről a Főtitkárt. Ha a Tagoknak legalább egy negyede részéről hasonló kérelem érkezik, a Főtitkár azonnal értesíti erről az összes Tagot a legalkalmasabb távközlési eszközök által, felkérvén ezeket, hogy hat héten belül közöljék, egyetértenek-e a javaslattal.
(307) (2) Ha a Tagoknak a jelen Egyezményt (47) pontja által meghatározott többsége egyetért a javaslattal, a Főtitkár azonnal értesíti erről a Tagokat a legalkalmasabb távközlési eszközök által, törölvén az Értekezletet vagy Közgyűlést.
(308) 4. A fenti (301)–(307) pontokban leírt eljárások akkor is érvényesek – a (306) pont kivételével –, ha a Tanács kezdeményezi a második távközlési szabványosítási Értekezlet összehívására, valamint a második Távközlési Világértekezlet vagy a második Rádiótávközlési Közgyűlés törlésére vonatkozó javaslatot.
(309) 5. Ha az Egyesület bármely Tagja, mely Nemzetközi Távközlési Világértekezlet összehívását kívánja, ilyen javaslatot tesz a Meghatalmazottak Értekezletének; az ilyen Értekezlet napirendjének, pontos helyének és idejének meghatározása a jelen Egyezmény 3. Cikkének rendelkezései szerint történik.
27. Cikk
A Regionális Értekezletek összehívásának eljárásai
az Egyesület Tagjainak kérésére vagy a Tanács javaslatára
az Egyesület Tagjainak kérésére vagy a Tanács javaslatára
(310) Regionális Értekezlet esetében a jelen Egyezmény (300)–(305) pontjaiban leírt eljárások csak az illető régió Tagországaira érvényesek. Ha az Értekezlet összehívására a régió Tagországainak kezdeményezésére kerül sor, elegendő, ha a Főtitkár az illető régióban lévő összes Tag egy negyedétől egyöntetű kérelmet kap. A jelen Egyezmény (301)–(305) pontjaiban leírt eljárások akkor is érvényesek, ha az Értekezlet összehívásának javaslatát a Tanács kezdeményezi.
28. Cikk
Rendelkezések az Értekezlet üléseire vonatkozóan,
ha nincs meghívó Kormány
ha nincs meghívó Kormány
(311) Ha az Értekezletre úgy kerül sor, hogy nincs meghívó Kormány, a jelen Egyezmény 23., 24. és 25. Cikkei érvényesek. A Főtitkár megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az Értekezletet az Egyesület székhelyére hívja össze és ülését ott rendezze meg, miután a Svájci Államszövetség Kormányával megállapodásra jutott.
29. Cikk
Az Értekezlet helyének és idejének
megváltoztatása
megváltoztatása
(312) 1. Az Értekezlet összehívására a jelen Egyezmény 26. és 27. Cikkeinek rendelkezései analógia szerint érvényesek, amikor az Értekezlet pontos helyének és/vagy idejének megváltoztatását kérik a Tagországok vagy javasolja a Tanács. De erre a változásra csak akkor kerül sor, ha az illető Tagoknak a jelen Egyezmény (47) pontja szerint meghatározott többsége kedvezően nyilatkozik.
(313) 2. Az Értekezlet pontos helyének vagy idejének módosítását kérő Tagország saját felelőssége, hogy javaslatához megszerezze a többi Tagországtól a szükséges számú támogatást.
(314) 3. Ha a kérdés felmerül, a jelen Egyezmény (301) pontjában említett közleményben a Főtitkár rámutat arra, hogy az Értekezlet helyének és idejének változtatása milyen várható pénzügyi kihatással jár, viszonyítva ahhoz, hogy az Értekezlet milyen kihatásokkal járna az eredetileg választott helyen.
30. Cikk
A javaslatok és jelentések az Értekezletre való előterjesztésének határideje és feltételei
(315) 1. A jelen Cikk rendelkezései a Meghatalmazottak Értekezletére, a Rádiótávközlési Regionális és Világértekezletekre, valamint a Nemzetközi Távközlési Világértekezletekre vonatkoznak.
(316) 2. A Főtitkár felkéri a Tagokat a meghívók elküldése után haladéktalanul, hogy az Értekezlet kezdete előtt legalább négy hónappal közöljék javaslatukat az Értekezlet munkáját illetően.
(317) 3. Minden olyan javaslat, amelynek elfogadása az Alapokmány és a jelen Egyezmény szövegének vagy az Igazgatási Szabályzat módosítását vonja maga után, olyan hivatkozást kell tartalmazniuk, amelyek jegyzékszámai azonosítják a szöveg azon részeit, ahol ilyen módosítást vagy változást igényelnek. A javaslat okait, a lehető legtömörebben szintén meg kell adni.
(318) 4. Az Egyesület Tagjai által kapott javaslatot a Főtitkár magyarázattal látja el, és eredetét az Egyesület által, az illető Tag számára rendszeresített szimbólummal adja meg. Ahol a javaslat közösen több Tagtól származik, akkor a jelölés, a lehetőséghez mérten, minden ilyen Tag szimbólumával történik.
(319) 5. A Főtitkár minden Tagországgal közli a javaslatokat, amint ezeket megkapja.
(320) 6. A Főtitkár összegyűjti és koordinálja a Tagországoktól kapott javaslatokat, majd érkezésük sorrendjében közli a Tagokkal, de mindenképpen az Értekezlet megnyitása előtt legalább két hónappal. Az Egyesület választott tisztségviselői és személyzetének tagjai, valamint azon megfigyelők, akik a jelen Egyezmény rendelkezései szerint vehetnek részt az Értekezleteken, nem jogosultak javaslatok előterjesztésére.
(321) 7. A Főtitkár összegyűjti a Tagországoktól, Tanácstól és az Egyesület Szektoraitól kapott jelentéseket és az Értekezletek által tett javaslatokat, majd továbbítja a Tagoknak a Főtitkár bármilyen jelentésével együtt, mégpedig legalább négy hónappal az Értekezlet nyitónapja előtt.
(322) 8. A fenti (316) pontban meghatározott határidő után kapott javaslatokat a Főtitkár a lehető legkorábban eljuttatja a Tagországoknak.
(323) 9. A jelen Cikk rendelkezései az Alapokmány 55. Cikkébe és a jelen Egyezmény 42. Cikkébe foglalt, módosított rendelkezések sértése nélkül érvényesek.
31. Cikk
Az Értekezletekre szóló megbízó levelek
(324) 1. A Meghatalmazottak Értekezletére, Rádiótávközlési Értekezletre vagy Nemzetközi Távközlési Világértekezletre küldött delegáció az Egyesület Tagjának kellő akkreditálásával kell rendelkezzék, az alábbi (325)–(331) pontok szerint.
(325) 2. (1) A Meghatalmazottak Értekezletére küldött delegációk akkreditálása az államfő, a kormányfő vagy a külügyminiszter által aláírt meghatalmazás útján történik.
(326) (2) A delegációk más, a fenti (324) pontban meghatározott Értekezletekre való akkreditálása az államfő, a kormányfő, a külügyminiszter vagy a konferencián tárgyalt kérdésekért felelős miniszter aláírásával történik.
(327) (3) A Záróokiratoknak az aláírás előtti, a fenti (325) vagy (326) pontokban említett egyik hatóság általi igazolásától függően, a delegációt ideiglenesen akkreditálhatja az illető Tagországnak a fogadó országban lévő diplomáciai Államszövetségek missziójának vezetője. Ha a Konferenciára a Svájci Államszövetségekben kerül sor, a delegáció ideiglenes akkreditálást kaphat az illető Tagországnak azon állandó képviseletétől, amely a genfi Egyesült Nemzetek Hivatalához van kirendelve.
(328) 3. A megbízó okiratok akkor fogadhatók el, ha a fenti (325)–(327) pontokban meghatározott illetékes hatóságok aláírták, és eleget tesznek a következő kritériumok egyikének:
(329) – teljhatalmat adnak a delegációnak;
(330) – a delegációt felhatalmazzák Kormányának korlátozás nélküli képviseletére;
(331) – a delegációnak vagy egyes tagjainak megadják a jogot, hogy aláírják a Záróokmányokat.
(332) 4. (1) Azok a delegációk, melyek megbízó leveleit az ülés rendben találja, jogosultak az illető Tagország szavazati jogát, az Alapokmány (169) és (210) pontjaiban lévő rendelkezések függvényében gyakorolni, valamint a Záróokmányt aláírni.
(333) (2) Azok a delegációk, melyek megbízó leveleit a plenáris ülés nem találja rendben, a helyzet tisztázásáig nem jogosultak szavazásra és a Záróokmány aláírására.
(334) 5. A megbízó leveleket minél előbb letétbe kell helyezni az Értekezlet titkárságánál. A jelen Egyezmény (361) pontjában említett bizottság megbízást kap a megbízó levelek ellenőrzésére, és következtetéseiről beszámol az ülésnek, az utóbbi által megadott időn belül. Az ülés határozatának függvényében bármelyik delegáció jogosult a konferencián való részvételre és az illető Tagország szavazati jogának gyakorlására.
(335) 6. Általános szabályként rögzíthető, hogy az Egyesület Tagországai saját delegációt igyekezzenek küldeni az Egyesület konferenciáira. Azon kivételes esetekben, ha a Tagországnak nincs lehetősége saját delegációt küldeni, egy másik Tagország delegációját felhatalmazhatja arra, hogy nevében szavazzon és aláírjon. Az ilyen felhatalmazást a fenti (325) vagy (326) pontokban meghatározott hatóságok egyike által aláírott okirattal lehet átruházni.
(336) 7. A szavazati joggal rendelkező delegáció megbízást adhat másik szavazati joggal rendelkező delegációnak, hogy egy vagy több ülésen szavazati jogát gyakorolja, ha neki magának nincs lehetősége ott jelen lenni. Ilyen esetekben kellő időben, írásban értesíti az Értekezlet Elnökét.
(337) 8. Egy delegáció nem gyakorolhat egynél több megbízásos szavazást.
(338) 9. Nem lehet elfogadni a táviratilag küldött megbízó leveleket és átruházásokat. Elfogadhatók viszont az Értekezlet Elnökének vagy Titkárságának kérdéseire az így adott válaszok a megbízó levelek minősítéséről.
(339) 10. A Tagország, esetleg megbízással rendelkező jogi személyiség vagy szervezet, amely delegációt vagy képviselőket szándékozik küldeni Távközlési Szabványosítási Értekezletre, Távközlésfejlesztési Értekezletre vagy Rádiótávközlési Közgyűlésre, tájékoztatja erről az illető Szektor Irodaigazgatóját, megadván a delegáció tagjainak vagy a képviselőknek nevét és beosztását.
III. FEJEZET
ELJÁRÁSSZABÁLYOK
32. Cikk
Az Értekezletek és más ülések eljárásszabályai
(340) Az eljárásszabályok az Alapokmány 55. Cikkében és a jelen Egyezmény 42. Cikkében foglalt módosított rendelkezéseket nem csorbíthatják.
1. Az üléshelyek sorrendje
(341) Az Értekezlet ülésein a delegációk tagjai a képviselt tagországok francia nevének ábécé-sorrendjében foglalnak helyet.
2. Az Értekezlet megnyitása
(342) 1. (1) Az Értekezlet nyitóülését a delegációvezetők ülése előzi meg, amelynek során elkészítik a napirendet az első plenáris ülés számára, ugyanakkor javaslatokat tesznek az Értekezlet és bizottságainak szervezésére, az elnöki és az alelnöki tisztségek betöltésére, figyelembe véve a rotáció elvét, a földrajzi elosztást, a szükséges illetékességet és az alábbi (346) pont rendelkezéseit.
(343) (2) A delegációvezetők ülésének elnökét a lenti (344) és (345) pontok rendelkezései szerint kell kijelölni.
(344) 2. (1) Az Értekezletet a meghívó Kormány által kijelölt személy nyitja meg:
(345) (2) Ha nincs meghívó Kormány, akkor a megnyitás a korelnök delegációvezetőt illeti meg.
(346) 3. (1) Az Értekezlet Elnökének megválasztására az első plenáris ülésen kerül sor, ez általában a meghívó Kormány által kinevezett személy.
(347) (2) Ha nincs meghívó Kormány, akkor az Elnök választása során figyelembe kell venni a fenti (342) pontban leírt ülés delegációvezetőinek javaslatát.
(348) 4. Az első plenáris ülés:
(349) a) megválasztja az Értekezlet alelnökét;
(350) b) összeállítja az Értekezlet bizottságait és megválasztja az Elnököket, illetve az Alelnököket;
(351) c) kijelöli az Értekezlet Titkárságát a jelen Egyezmény (97) pontjának megfelelően, a Titkárságot, szükség esetén, meg lehet erősíteni a meghívó Kormány Igazgatása által biztosított személyzettel.
3. Az Értekezlet Elnökének hatásköre
(352) 1. A jelen eljárási szabályok által ráruházott, más előjogokon kívül, nyitja és zárja a plenáris ülésszakokat, irányítja a Tanácskozásokat, biztosítja az eljárásszabályok alkalmazását, szót ad a hozzászólóknak, szavazásra bocsátja a kérdéseket, és bejelenti az elfogadott határozatokat.
(353) 2. Az Elnök általánosan irányítja az Értekezlet minden más munkáját, biztosítja a rend fenntartását a plenáris üléseken. Döntéseket hoz ügyrendi indítványokban vagy pontokban, különösképpen jogosult valamely kérdés vitájának elhalasztását vagy lezárását, valamint az ülés felfüggesztését vagy elnapolását javasolni. Azt is elhatározhatja, hogy valamely plenáris ülés összehívását elhalassza, amennyiben ezt szükségesnek ítéli meg.
(354) 3. Az Elnök feladata, hogy megvédje az egyes delegációk jogát, miszerint szabadon és teljes egészében kifejezzék véleményüket a szóban forgó ügyről.
(355) 4. Biztosítja, hogy a vita a kérdéses ügyre korlátozódjék, és joga van félbeszakítani bármely hozzászólót, mely eltávolodik az ügytől, illetve felkérheti, hogy megjegyzéseit korlátozza a vitatott tárgyra.
4. Bizottságok létrehozása
(356) 1. A plenáris ülés bizottságokat hozhat létre az Értekezlet elé terjesztett ügyek megvizsgálása érdekében. E bizottságok, a maguk során, albizottságokat hozhatnak létre. A bizottságok és albizottságok munkacsoportokat létesíthetnek.
(357) 2. Az albizottságok és munkacsoportok létesítése szükség szerint történik.
(358) 3. A fenti (356) és (357) pontok rendelkezéseinek függvényében, a következő bizottságok létesítésére kerül sor:
4.1. Irányító bizottság
(359) a) E bizottság rendszerint magában foglalja az Értekezlet vagy ülés Elnökét, aki annak Elnöke az Értekezlet Alelnöke, valamint a bizottságok elnöke és alelnöke legyen.
(360) b) Az irányító bizottság koordinál minden olyan ügyet, amely a munka gördülékeny végzésével kapcsolatos, továbbá megtervezi az ülések rendjét és számát, és amikor csak lehet, elkerüli az átfedéseket figyelembe véve, hogy egyes delegációk csak kevés tagból állnak.
4.2. Megbízólevelek bizottsága
(361) A Meghatalmazottak Értekezlete, a Rádiótávközlési Értekezlet vagy a Nemzetközi Távközlési Világértekezlet megbízó levelekkel foglalkozó bizottságot nevez ki, amelynek az a feladata, hogy az ilyen Értekezleteken ellenőrizze a delegációk megbízó leveleit. E bizottság következtetéseit a plenáris ülésnek jelenti az utóbbi által megadott időn belül.
4.3. Szerkesztőbizottság
(362) a) A különböző bizottságokban elkészített szövegek, melyeket lehetőleg végleges formájukban és a különböző nézetek figyelembevételével fogalmaznak meg e bizottságok, szerkesztőbizottság elé kerülnek, mely formájukat tökéletesíti, de értelmük módosítása nélkül, és amikor csak lehetséges, előbbi szövegek olyan részeivel kombinálja, melyek nem változtak.
(363) b) A szövegeket a szerkesztőbizottság a plenáris ülés elé terjeszti, mely jóváhagyja azokat, és a megfelelő bizottságnak visszajelzi további vizsgálat céljából.
4.4. Költségvetés ellenőrző bizottság
(364) a) Az egyes Értekezletek megnyitásakor a plenáris ülés az Értekezlet költségvetését ellenőrző bizottságot jelöl ki, hogy meghatározza a szervezést és a delegációk rendelkezésére álló létesítményeket, valamint jóváhagyja az Értekezlet idején felmerülő költségek számláit. Ezen kívül e bizottság, a részt venni kívánó tagok közé, bevonja a Főtitkárnak, az illető Iroda Igazgatójának képviselőjét, és ha van meghívó Kormány, akkor e Kormánynak képviselőjét is.
(365) b) Mielőtt kimerülne a Tanács által, az Értekezlet számára jóváhagyott költségvetés, e bizottság – az Értekezlet Titkárságával együttműködve – ideiglenes kimutatást készít a költségekről, és ezt a plenáris ülés elé terjeszti. A plenáris ülés figyelembe veszi e kimutatást és megvizsgálja, hogy az eddigi előrehaladás elegendő-e az Értekezlet meghosszabbításának igazolásához azon dátum után is, amikor a jóváhagyott költségvetés kimerül.
(366) c) A költségvetést ellenőrző bizottság, az egyes Értekezletek végén, jelentést nyújt be a plenáris ülésnek, és ebben rámutat, a lehető legpontosabban, az Értekezlet felbecsülhető összköltségére, valamint azon költségekre, melyek az Értekezlet által hozott döntések végrehajtásával járhatnak.
(367) d) A plenáris ülés vizsgálata és jóváhagyása után e jelentés, a plenáris ülés megjegyzéseivel együtt, a Főtitkárhoz kerül, hogy következő rendes ülésen a Tanács elé terjessze.
5. A bizottságok összetétele
5.1. A Meghatalmazottak Értekezlete
(368) A bizottságok a Tagországok delegációiból és a jelen Egyezmény (269) pontjában említett megfigyelőkből állnak, akik ilyen kéréssel éltek vagy akiket a plenáris ülés jelölt ki.
5.2. A Rádiótávközlési Értekezletek
és a Nemzetközi Távközlési Világértekezletek
és a Nemzetközi Távközlési Világértekezletek
(369) A bizottságok a Tagországok delegációiból és a jelen Egyezmény (278), (279) és (280) pontjaiban meghatározott megfigyelőkből és képviselőkből állnak, akik ilyen kéréssel éltek vagy akiket a plenáris ülés jelölt ki.
5.3. Rádiótávközlési Közgyűlések,
Távközlési Szabványosítási Értekezletek
vagy Távközlésfejlesztési Értekezletek
Távközlési Szabványosítási Értekezletek
vagy Távközlésfejlesztési Értekezletek
(370) A Tagországoknak a jelen Egyezmény (259)–(262) pontjaiban meghatározott delegációin kívül a Rádiótávközlési Közgyűléseken, a Távközlési Szabványosítási és Távközlésfejlesztési Értekezletek bizottságaiban olyan jogi személyiség vagy szervezet képviselői is részt vehetnek, melyek a jelen Egyezmény (237) pontjában meghatározott jegyzékben szerepelnek.
6. Az albizottságok elnökei és alelnökei
(371) Az egyes bizottságok elnöke javasolja bizottságának a lehetséges albizottságok elnökeit és alelnökeit.
7. Az ülésekre való felhívások
(372) A plenáris üléseknek, valamint a bizottságok, albizottságok és munkacsoportok üléseinek bejelentése kellő időben történik, mégpedig az Értekezlet ülésének színhelyén.
8. Az Értekezlet megnyitása előtt bemutatott
javaslatok
javaslatok
(373) Az Értekezlet megnyitása előtt bemutatott javaslatokat a plenáris ülés osztja ki az egyes bizottságok számára, melyek létesítése a jelen eljárásrend 4. része szerint történik. Mindazonáltal, magának a plenáris ülésnek is jogában áll bármilyen javaslattal foglalkozni.
9. Az Értekezlet alatt bemutatott javaslatok
vagy módosítások
vagy módosítások
(374) 1. Az Értekezlet megnyitása után bemutatott javaslatok vagy módosítások az Értekezlet Elnökéhez, a megfelelő bizottság elnökéhez, valamint a Titkársághoz jutnak, az Értekezlet dokumentumaiként való kiadás és terjesztés céljából.
(375) 2. Nem lehet írásos javaslatot vagy módosítást előterjeszteni a megfelelő delegáció vezetőjének vagy helyettesének aláírása nélkül.
(376) 3. Az Értekezlet vagy a bizottság, az albizottság vagy a munkacsoport Elnöke bármikor tehet olyan javaslatot, amivel meggyorsíthatja a Tanácskozások menetét.
(377) 4. Minden javaslatnak vagy módosításnak, pontos adatokkal, utalnia kell a megfelelő szövegre.
(378) 5. (1) Az Értekezlet vagy a megfelelő bizottság, albizottság vagy munkacsoport Elnöke minden esetben elhatározza, hogy az ülés során előterjesztett javaslat vagy módosítás szóban vagy a fenti (374) pontnak megfelelően, kiadásra és terjesztésre előkészítve, írásban történik-e.
(379) (2) Általánosságban, a szavazásra kerülő fontosabb javaslatok szövegét kellő időben szét kell osztani, az értekezlet munkanyelvein, hogy azokat a tárgyalás előtt tanulmányozni lehessen.
(380) (3) Ezen kívül az Értekezlet Elnöke, amikor a fenti (374) pont szerinti javaslatokat vagy módosításokat kapja, ezeket az esettől függően a megfelelő bizottságnak vagy a plenáris ülésnek továbbítja.
(381) 6. Minden Meghatalmazott személy plenáris ülésen felolvashat vagy felolvasását kérheti az Értekezlet idején az általa előterjesztett javaslatnak vagy módosításnak, és lehetőséget kap ennek okait megmagyarázni.
10. A javaslatok vagy módosítások megvitatásához
vagy szavazásra való bocsátásához szükséges feltételek
vagy szavazásra való bocsátásához szükséges feltételek
(382) 1. Ha megvizsgálása alkalmával nem kapja meg legalább még egy delegáció támogatását, semmilyen javaslatot vagy módosítást nem szabad megvitatni.
(383) 2. A kellőképpen támogatott javaslatot vagy módosítást vitára, majd határozatra kell előterjeszteni, szükség esetén szavazás által.
11. Elfogadott vagy elnapolt javaslatok
vagy módosítások
vagy módosítások
(384) Amikor javaslat vagy módosítás elfogadása vagy vizsgálatának elnapolása történik, a támogató delegáció felel azért, hogy később sor kerüljön vizsgálatára.
12. A plenáris ülések tanácskozásainak szabályai
12.1. A határozatképes létszám
(385) A plenáris ülés érvényes határozatához a konferenciára akkreditált és szavazati joggal rendelkező delegációk több mint fele kell jelen legyen vagy az ülésen képviseltetnie kell magát.
12.2. A tanácskozások rendje
(386) (1) A hozzászólni kívánó személyek először meg kell kapják az elnök egyetértését. Általános szabályként akkor kezdhetik a beszédet, amikor el hangzik, hogy milyen minőségükben beszélnek.
(387) (2) A hozzászóló személy lassan és érthetően, szavait elválasztva kell kifejezze magát, szükség szerint szünetet tartva, hogy mindenki megérthesse a beszéd értelmét.
12.3. Napirendi indítvány vagy napirendi kérdések
(388) (1) A Tanácskozások idején bármely delegáció, megítélése szerint, napirendi indítványt vagy napirendi kérdést vethet fel, amit az elnök azonnal megold a jelen eljárásszabályoknak megfelelően. Bármely delegáció fellebbezhet az elnök rendelkezése ellen, mely mégis érvényes marad, hacsak a jelenlévő és szavazó delegációk több mint fele nem szavaz ellene.
(389) (2) A napirendi indítványt előterjesztő delegáció, beszéde során, nem vitatja a kérdéses ügy lényegét.
12.4. A napirendi indítványok
és napirendi kérdések prioritása
és napirendi kérdések prioritása
(390) A jelen Egyezmény (388) pontjában említett napirendi indítványokkal és kérdésekkel a következő sorrendben kell foglalkozni:
(391) a) a jelen eljárásrend alkalmazását illető napirendi kérdés, beleértve a szavazási eljárásokat is;
(392) b) az ülés felfüggesztése;
(393) c) az ülés elnapolása;
(394) d) a vitában szereplő ügy elnapolása;
(395) e) a vitában szereplő ügy Tanácskozásának lezárása;
(396) f) bármilyen más napirendi indítvány vagy kérdés, amit elő lehet terjeszteni, és ez esetben az elnököt illeti meg a sorrend meghatározásának joga.
12.5. Az ülés felfüggesztésének
vagy elnapolásának indítványa
vagy elnapolásának indítványa
(397) Valamely kérdés vitája során a delegáció indítványozhatja az ülés felfüggesztését vagy elnapolását, megindokolván javaslatát. Ha a javaslat támogatásra talál, a szót két hozzászólónak kell átadni, hogy szembehelyezkedjenek a felfüggesztéssel vagy elnapolással, ami után az indítványt szavazásra kell bocsátani.
12.6. A Tanácskozás elnapolásának indítványa
(398) Bármilyen kérdés megvitatása során a delegáció indítványozhatja, hogy a Tanácskozás egy meghatározott időszakra elnapolódjék. Ha ilyen javaslat elhangzott, bármilyen, ezt követő vita nem több, mint három hozzászólóra korlátozódik, nem számítva a javaslatot előterjesztő személyt, egyik az indítvány mellett és kettő ellene, miután az indítvány szavazásra kerül.
12.7. A Tanácskozás lezárásának indítványa
(399) A delegáció bármikor indítványozhatja, hogy a Tanácskozás záruljon le a kérdéses ügynél. Ilyen esetekben a szót nem több, mint két hozzászóló kapja, akik szembehelyezkednek az indítvánnyal. Ha az indítvány sikerrel jár, az Elnök azonnal szavazat alá bocsátja a vitatott kérdést.
12.8. A hozzászólások korlátozása
(400) (1) A plenáris ülés, szükség esetén, eldöntheti a hozzászólások számát, amit egyes delegációk tehetnek bizonyos ügy kapcsán, valamint azt, hogy e hozzászólások milyen hosszúak lehetnek.
(401) (2) De ami az eljárás kérdéseit illeti, az Elnök maximálisan öt percre korlátozza a hozzászólásra megengedett időt.
(402) (3) Ha valamely hozzászóló túllépte a megengedett időt, az Elnök értesíti az ülést, és kéri a beszélőt, hogy röviden fejezze be megjegyzéseit.
12.9. A hozzászólók jegyzékének lezárása
(403) (1) A Tanácskozás során az Elnök elrendelheti azok névsorának felolvasását, akik hozzá kívánnak szólni. Hozzáteszi más delegációk nevét is, melyek hozzászólási kívánságukat fejezik ki, majd az ülés egyetértésével elrendelheti, hogy a lista le van zárva. Mindazonáltal, kivételes intézkedésként, az Elnök rendelkezhet, ha indokoltnak látja, hogy minden korábbi állításra válasz szülessen, még a hozzászólók listájának lezárása után is.
(404) (2) Miután a hozzászólók névsora kimerült, az Elnök elrendeli az üggyel kapcsolatos vita lezárását.
12.10. Illetékességi kérdések
(405) Az esetlegesen felmerülő illetékességi kérdések megoldása az előtt történik meg, hogy szavazásra kerülne sor a vitatott ügy lényegét illetően.
12.11. Az indítvány visszavonása
és újabb előterjesztése
és újabb előterjesztése
(406) Az indítvány szerzője visszavonhatja azt, mielőtt szavazásra kerülne. A módosított vagy nem módosított indítványt, melynek a Tanácskozás alóli visszavonása megtörtént, a módosítás szerzője vagy bármely más delegáció újra előterjesztheti vagy felvetheti.
13. A szavazati jog
(407) 1. Az Egyesület Tagországának, az illető Tagország által kellőképpen akkreditált delegációja egy szavazati joggal rendelkezik, hogy az Értekezlet munkájában részt vehessen az Alapokmány 3. Cikkének megfelelően.
(408) 2. Az Egyesület Tagországának delegációja gyakorolja jogát, hogy a jelen Egyezmény 31. Cikkében leírt feltételek szerint szavazzon.
(409) 3. Ha valamely Tagot nem képviseli Igazgatás a Rádiótávközlési Közgyűlésen, Távközlési Szabványosítási Világértekezleten vagy Távközlésfejlesztési Világértekezleten, az illető Tag elismert üzemeltető szervezeteinek képviselői együttesen, számukra való tekintet nélkül, egyetlen szavazatra jogosultak, a jelen Egyezmény (239) pontjában lévő rendelkezések függvényében. A jelen Egyezmény (335)–(338) pontjainak rendelkezései, a hatáskör átruházásával kapcsolatban, a fenti Értekezletre érvényesek.
14. Szavazás
14.1. A többség meghatározása
(410) (1) A többség a jelenlévő és szavazó delegációknak több mint feléből áll.
(411) (2) A többség összeszámolása alkalmával nem kell számításba venni a tartózkodó delegációkat.
(412) (3) Egyenlő igen és nem szavazatok esetében, a vizsgált javaslat vagy módosítás elvetettnek számít.
(413) (4) A jelen eljárásrend értelmezése szerint a ,,jelen lévő és szavazó delegáció'' az a delegáció, mely a javaslat mellett vagy ellene szavaz.
14.2. Szavazástól való tartózkodás
(414) A jelen lévő, de olyan delegációk, melyek valamely szavazáson nem vesznek részt vagy kifejezetten kijelentik, hogy nem kívánnak részt venni, nem számítanak távol lévőnek a határozatképességnek a jelen Egyezmény (385) pontja szerinti meghatározása szempontjából, sem tartózkodónak, ha a lenti (416) pont rendelkezéseinek alkalmazására kerül sor.
14.3. Minősített többség
(415) Az Egyesület új Tagországainak felvétele esetén az Alapokmány 2. Cikkében leírt többség érvényes.
14.4. A több mint ötven százalékos tartózkodás
(416) Ha a tartózkodások száma meghaladja a leadott szavazatok számát (igen, nem, tartózkodik), a vitatott kérdéstől függően ezt későbbi ülésre kell napolni, amelyen már nem számít a tartózkodások száma.
14.5. Szavazási eljárások
(417) (1) A szavazási eljárások a következők:
(418) a) általános szabályként kézfelemeléssel, ha csak nem történt a b) pont szerinti névsorolvasás vagy a c) szerinti titkos szavazás igénylése;
(419) b) a jelen lévő vagy szavazásra jogosult Tagországoknak francia nevük ábécé-sorrendjében végzett névsorolvasásával:
(420) 1. ha legalább két, jelen lévő és szavazásra jogosult delegáció így kéri a szavazás elkezdése előtt, és ha nem történt a c) pont szerinti titkos szavazás igénylése;
(421) 2. ha az a) pont szerinti eljárás nem eredményez egyértelmű többséget;
(422) c) titkos szavazással, ha a jelen lévő és szavazásra jogosult delegációk közül legalább öt így kéri a szavazás elkezdése előtt.
(423) (2) A szavazás megkezdése előtt az Elnök figyelembe vesz minden kérést a szavazás levezetését illetően, majd hivatalosan bejelenti az alkalmazott szavazási eljárást, valamint a szavazásra kerülő ügyet. Ezután értesíti a szavazás megkezdését. A szavazás megtörténte után közli az eredményeket.
(424) (3) Titkos szavazás esetén a Titkárság azonnal intézkedik, hogy biztosítsa a szavazás titkosságát.
(425) (4) A szavazás elektronikus rendszer segítségével történhet, ha megfelelő rendszer áll rendelkezésre, és ha az Értekezlet így határoz.
14.6. Félbeszakítás tilalma
a szavazás megkezdése után
a szavazás megkezdése után
(426) Egyik delegáció sem szakíthatja félbe a már elkezdett szavazást, ha csak nem a szavazás lefolyásával kapcsolatos napirendi kérdést vet fel. A napirendi kérdés nem foglalhat magába olyan javaslatot, mely a folyamatban lévő szavazás módosítását vagy a szavazásra bocsátott ügy lényegét érinti. A szavazás az Elnök ilyen értelmű értesítésével kezdődik, és akkor ér véget, amikor az Elnök közli az eredményeket.
14.7. A szavazás indokai
(427) A szavazás lefolyása után az Elnök engedélyezi, az ilyen kéréssel előálló delegációk számára, hogy szavazásukat megindokolják.
14.8. A javaslat egy részének megszavazása
(428) (1) Ha valamely javaslat szerzője kéri, vagy ha az ülés indokoltnak találja, vagy a szerző jóváhagyásával az Elnök javasolja, a javaslat felbontható részei külön-külön szavazásra bocsáthatók. A javaslatnak elfogadott részei egészükben kerülnek szavazásra.
(429) (2) Ha a szavazás elveti a javaslat minden részét, a javaslatot egészében elvetettnek kell tekinteni.
14.9. Szavazási sorrend egyidejű javaslatok
esetében
esetében
(430) (1) Ha két vagy több javaslat van egyetlen üggyel kapcsolatban, ezek előterjesztésük sorrendjében kerülnek szavazásra, ha csak az ülés nem határozza el ellenkezőjét.
(431) (2) Az ülés minden szavazás után határoz, hogy a következő javaslat szavazásra kerüljön-e.
14.10. Módosítások
(432) (1) Minden olyan javaslat módosításnak számít, mely az eredeti javaslatban csak valamely rész kiegészítését, vagy benne való változtatást von maga után.
(433) (2) A javaslat minden módosítása, amit a javaslatot előterjesztő delegáció elfogad, egyszerre bekerül az eredeti javaslatba.
(434) (3) Semmilyen módosítási javaslat nem tekinthető módosításnak, ha az ülés az eredeti javaslattal összeférhetetlennek tartja.
14.11. A módosításokról való szavazás
(435) (1) Valamely javaslat módosításának előterjesztése esetén, a szavazás először a módosítás tekintetében történik meg.
(436) (2) A javaslat két vagy több módosításának előterjesztése esetén először az a módosítás kerül szavazásra, mely a legtávolabb áll az eredeti szövegtől; ha ez a módosítás nem részesül a többség támogatásában, akkor a megmaradt módosítások közül is az eredetitől legtávolabbi kerül szavazásra, és így tovább, míg egy soron következő módosítás elnyeri a többség támogatását, ha minden fennmaradó módosítás vizsgálata megtörténik és egyik sem nyeri el a többség támogatását, akkor a módosítatlan javaslat kerül szavazásra.
(437) (3) Egy vagy több módosítás elfogadása esetén, az így kapott javaslat képezi a szavazás tárgyát.
14.12. A szavazás megismétlése
(438) (1) Az Értekezlet vagy ülés bizottságaiban, albizottságaiban vagy munkacsoportjaiban nem lehet újra szavazásra bocsátani, ugyanabban a bizottságban, albizottságban vagy munkacsoportban azt a javaslatot, javaslatrészt vagy módosítást, melyről egyszer már szavazással határozott a bizottság, albizottság vagy munkacsoport. Ez a választott szavazási eljárásra való tekintet nélkül érvényes.
(439) (2) A plenáris üléseken nem lehet újra szavazás elé terjeszteni a javaslatot, a javaslat részét vagy módosítást, kivéve, ha
(440) a) a szavazásra jogosult Tagországok többsége kéri; és
(441) b) a szavazás megismétlése iránti kérelem a szavazás után legalább egy teljes nappal történik.
15. A Tanácskozások és szavazási eljárások
szabályai a bizottságokban és albizottságokban
szabályai a bizottságokban és albizottságokban
(442) 1. Az összes bizottságnak és albizottságnak Elnökei hasonló hatáskörrel rendelkeznek, mint amit a jelen eljárásrend 3. része az Értekezlet Elnökének ad.
(443) 2. A jelen eljárásrend 12. részének rendelkezései, a Tanácskozások plenáris ülésen való levezetéséről, a bizottságok és albizottságok vitáira is érvényesek, kivéve a határozatképességhez szükséges létszámot.
(444) 3. A jelen eljárásrend 14. részének rendelkezései a bizottságokban és albizottságokban sorra kerülő szavazásokra is érvényesek.
16. Fenntartások
(445) 1. Általános szabályként rögzíthető, hogy minden olyan delegáció, melynek nézeteit nem osztja a többi delegáció, a lehetőség mértékében törekszik a többség véleményéhez alkalmazkodni.
(446) 2. De ha bármilyen határozat olyannak tűnik valamely delegáció számára, hogy meg kívánja óvni Kormányát, miszerint egyetértése révén ne kötelezze el magát az Alapokmány, a jelen Egyezmény módosítása vagy az Igazgatási Szabályzat felülvizsgálata iránt e delegáció végleges vagy ideiglenes fenntartásokat tehet az említett határozatra vonatkozóan, a fenntartásokat a delegáció olyan Tagország nevében is teheti, mely nem vesz részt a konferencián, és mely megbízást adott a delegációnak, hogy a jelen Egyezmény 31. Cikkében lévő rendelkezéseknek megfelelően aláírja a Záróokmányt.
17. A plenáris ülések jegyzőkönyve
(447) 1. A plenáris ülés jegyzőkönyvét az Értekezlet Titkársága készíti el, biztosítván, hogy a jegyzőkönyv minél korábban eljusson a delegációkhoz, de semmi esetre sem több, mint öt munkanappal az egyes ülések után.
(448) 2. A jegyzőkönyvek szétosztása után a delegációk írásban nyújthatnak be az Értekezlet Titkárságához bármilyen korrekciót, amit indokoltnak tartanak; ez a lehető legrövidebb időn belül történik. Mindez nem jelent akadályt abban, hogy szóbeli módosításokat terjesszenek elő azon az ülésen, melyen a jegyzőkönyv jóváhagyására sor kerül.
(449) 3. (1) Általános szabályként rögzíthető, hogy a jegyzőkönyvek csak olyan javaslatokat és következtetéseket tartalmazzanak – főbb érveikkel együtt –, melyeken alapulnak, és mindezt a lehető legtömörebb formában.
(450) (2) Mindazonáltal, a delegációknak jogukban áll, hogy – akár tömörítve, akár teljes terjedelemben – kérjék a jegyzőkönyvbe való felvételét bármilyen állításuknak, mely a Tanácskozás során elhangzott. Ilyenkor a delegációknak, általános szabályként, be kell ezt jelenteniük nyilatkozatuk kezdetén, hogy a jegyzőkönyvvezetők munkáját megkönnyítsék, és az ülés befejezésétől számított két órán belül maguknak kell a szöveget átadniuk az Értekezlet Titkársága számára.
(451) 4. A fenti (450) pont szerint járó jogot, az állításoknak a jegyzőkönyvbe való vételéről, minden esetben körültekintő módon kell használni.
18. A bizottságok és albizottságok
összefoglaló feljegyzései és jelentései
összefoglaló feljegyzései és jelentései
(452) 1. (1) Az Értekezlet Titkársága összefoglaló feljegyzéseket készít, ülésről-ülésre, a bizottságok vagy albizottságok minden üléséről, biztosítván, hogy e feljegyzéseknek a delegációk közötti szétosztására az egyes ülések után legfeljebb öt munkanapon belül sor kerüljön. A feljegyzések kiemelik a megbeszélés lényeges pontjait, a figyelmet érdemlő véleményeket, valamint a Tanácskozásból, mint egészből származó javaslatokat vagy következtetéseket.
(453) (2) De bármelyik delegációnak jogában áll a fenti (450) pontot felhozni.
(454) (3) A fenti (453) pontban megadott jogot, minden esetben, körültekintő módon kell alkalmazni.
(455) 2. A bizottságok és albizottságok általuk szükségesnek tartott ideiglenes jelentést készíthetnek és, ha a körülmények alkalmasak rá, munkájuk végén végleges jelentést terjeszthetnek elő, mely tömörített formában összefoglalja a rájuk bízott tanulmányokból származó javaslatokat és következtetéseket.
19. A jegyzőkönyvek, összefoglaló feljegyzések
és jelentések elfogadása
és jelentések elfogadása
(456) 1. (1) Általános szabályként rögzíthető, hogy minden plenáris ülés, bizottsági vagy albizottsági ülés kezdetén az Elnök felteszi a kérdést, hogy van-e megjegyzés az előző ülés jegyzőkönyvével, vagy pedig bizottságok és albizottságok esetében, az előző ülés összefoglaló feljegyzéseivel kapcsolatban. E dokumentumok jóváhagyottnak számítanak, ha semmilyen módosítás benyújtása nem történt a Titkárságon, és ha semmi szóbeli kifogás nem hangzott el. Ellenkező esetben megfelelő módosításra kerül sor a jegyzőkönyvben, illetve az összefoglaló feljegyzésben.
(457) (2) Az illető bizottságnak vagy albizottságnak jóvá kell hagyni minden ideiglenes vagy végleges jelentést.
(458) 2. (1) Az utolsó plenáris ülés jegyzőkönyveit az Elnök vizsgálja meg és hagyja jóvá.
(459) (2) Az egyes bizottságok vagy albizottságok utolsó üléseinek összefoglaló feljegyzéseit a bizottság vagy albizottság Elnöke vizsgálja meg és hagyja jóvá.
20. Számozás
(460) 1. A módosításra váró fejezetek, Cikkek és bekezdések számozása változatlan marad a plenáris ülésen való első felolvasásig. Az új részek ideiglenesen az eredeti szöveg megelőző bekezdésének számát kapják, melyhez az ,,A'', ,,B'' stb. toldalék járul.
(461) 2. A fejezetek, Cikkek és bekezdések végső számozása rendszerint a kiadóbizottságra hárul, miután végleges elfogadásuk megtörtént az első felolvasáson, de a plenáris ülés határozata nyomán a feladat a Főtitkáré is lehet.
21. Végleges jóváhagyás
(462) A Meghatalmazottak Értekezlete, a Rádiótávközlési Értekezlet, a nemzetközi távközléssel foglalkozó Világértekezlete Záróokmányának szövege akkor számít véglegesnek, ha a plenáris ülésen való második felolvasás alkalmával is megkapta a jóváhagyást.
22. Aláírás
(463) A fenti (462) pontban meghatározott Értekezletek Záróokmányának szövegei a Tagországok francia nevének ábécé-sorrendjében kerülnek aláírásra, mégpedig a jelen Egyezmény 31. Cikkében említett hatáskörrel felruházott delegációkhoz.
23. A sajtóval és a közönséggel való viszony
(464) 1. Az Értekezletek munkájáról csak az Értekezlet Elnöke által jóváhagyott hivatalos közlemények adhatók a sajtónak.
(465) 2. A sajtó és a közönség, lehetséges mértékben, a fenti (342) pontban meghatározott delegációvezetők ülése által jóváhagyott irányvonalaknak megfelelően, lehet jelen a konferencián, a Főtitkár által eszközölt gyakorlati intézkedések szerint. A sajtó és a közönség jelenléte semmi esetre sem zavarhatja az ülés munkájának rendes menetét.
(466) 3. Az Egyesület más ülései nem nyitottak a sajtó és a közönség számára, ha csak a kérdéses ülés nem határoz másképp.
24. Bérmentesítési előjogok
(467) Az Értekezletek idején a delegációk tagjainak, a Tanács tagok képviselőinek, a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjainak, a főtitkárság és az Egyesület Szektorai, konferencián részt vevő felső tisztségviselőinek, valamint az Egyesület titkárságának a konferenciához kirendelt személyzetének előjoga van a postai, távirati, telefon- és telexüzenetek bérmentesítéséhez a fogadó Kormány által, más Kormányokkal és az elismert üzemelő szervekkel egyetértésben meghatározott mértékben.
IV. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
33. Cikk
Pénzügy
(468) 1. (1) A skála, amelyből minden Tagország kiválaszthatja a hozzájárulási osztályát, az Alapokmány 28. Cikkében lévő rendelkezéseknek megfelelően, a következő:
40 egység osztálya
35 egység osztálya
30 egység osztálya
28 egység osztálya
25 egység osztálya
23 egység osztálya
20 egység osztálya
18 egység osztálya
15 egység osztálya
13 egység osztálya
10 egység osztálya
8 egység osztálya
5 egység osztálya
4 egység osztálya
3 egység osztálya
2 egység osztálya
11/2 egység osztálya
1 egység osztálya
1/2 egység osztálya
1/4 egység osztálya
1/8 egység osztálya2
1/16 egység osztálya3
(469) (2) A fenti (468) pontban felsorolt hozzájárulási osztályokon kívül bármelyik Tag választhat 40 feletti hozzájárulási egységet.
(470) (3) A Főtitkár közli minden Tagország határozatát az Egyesület minden más Tagországával, az általuk választott hozzájárulási osztályt illetően.
(471) (4) A Tagországok bármikor választhatnak magasabb hozzájárulási osztályt, mint az általuk már elfogadott osztály.
(472) 2. (1) Csatlakozási évét illetően, minden új Tagország csatlakozása hónapjának első napjától fizeti a hozzájárulást.
(473) (2) Ha az Alapokmányt és a jelen Egyezményt valamely Tagország felmondaná, hozzájárulását azon hónapnak utolsó napjáig kell kifizetnie, melyben a felmondás hatályba lépett.
(474) 3. Az esedékes összegek után, az Egyesület minden pénzügyi évének kezdetétől, évente 3% kamat számítandó fel az első hat hónap során, majd évente 6% a hetedik hónap kezdetétől.
(475) 4. Az alábbi rendelkezéseket alkalmazni kell a (259)–(262) pontokban megjelölt szervezetek és olyan jogi személyek általi hozzájárulásokra, amelyek a jelen Egyezmény 19. Cikkében foglalt rendelkezések szerint felhatalmazást kapnak az Egyesület tevékenységeiben való részvételre.
(476) 5. A jelen Egyezmény (259)–(262) pontjaiban megjelölt szervezetek, valamint olyan más nemzetközi jellegű szervezetek, amelyek részt vesznek a Meghatalmazottak Értekezletén, az Egyesület valamely Szektorában vagy a nemzetközi távközlési világkonferencián, kötelesek a (479)–(481) pont értelmében adott esetben részt vállalni az értekezlet vagy a Szektor költségeiből, kivéve, ha a kölcsönösség elve alapján ez alól a Tanácstól felmentést kaptak.
(477) 6. A jelen Egyezmény (237) pontjában említett minden jogi személy vagy szervezet köteles a (479) és (480) pont értelmében részt vállalni a Szektor költségeiből.
(478) 7. A jelen Egyezmény (237) pontjában említett bármely jogi személy vagy szervezet, amely részt vesz Rádiótávközlési Értekezleten, nemzetközi távközlési világértekezleten vagy valamely Szektor értekezletén vagy közgyűlésén, amelynek nem tagja, köteles a (479) és (480) pont értelmében részt vállalni az értekezlet vagy közgyűlés költségeiből.
(479) 8. A (476), (477) és (478) pontban említett hozzájárulások a hozzájárulási osztálynak a (468) pontból való szabad megválasztásán alapulnak, kivéve az Egyesület Tagországainak részére fenntartott 1/4, 1/8 és 1/16 egységosztályt (ez utóbbi kivétel nem vonatkozik a Távközlésfejlesztési Szektorra); a választott osztályról tájékoztatni kell a Főtitkárt; minden érintett jogi személy vagy szervezet bármikor magasabb hozzájárulási osztályt választhat, mint amelyet már egyszer elfogadott.
(480) 9. Az egységenkénti hozzájárulás összege, amelyet az adott egyes Szektorok költségeibe kell fizetni, az Egyesület Tagországainak hozzájárulási egységére számított 1/5. Ezeket a hozzájárulásokat az Egyesület bevételének kell tekinteni. A hozzájárulások a (474) pontban foglalt rendelkezések szerint kamatoznak.
(481) 10. Az értekezlet vagy közgyűlés költségeinek fedezésére fizetendő, egységre számított hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy az adott értekezlet vagy közgyűlés költségvetésének teljes összegét el kell osztani a Tagországok által hozzájárulásként nyújtott egységek teljes számával, mint az Egyesület költségeiből viselt részükkel. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének kell tekinteni. A hozzájárulások kamatoznak azon napot követő hatvanadik naptól kezdődően, amelyen a számlák kiküldése megtörténik, mégpedig a (474) pontban meghatározott kamatlábbal.
(482) 11. A hozzájárulási egységek számának csökkentése csak azon elvekkel összhangban lehetséges, amelyeket az Alapokmány 28. Cikkében foglalt rendelkezések meghatároznak.
(483) 12. A valamely Szektor munkájában való részvétel felmondása, vagy az ilyen részvétel megszűnése esetén [lásd a jelen Egyezmény (240) pontját], a hozzájárulás azon hónap utolsó napjáig fizetendő, amikor a felmondás vagy megszűnés hatályba lép.
(484) 13. A kiadványok eladási árát a Főtitkár határozza meg, figyelembe véve azt, hogy a sokszorosítás és forgalmazás költségeit általában a kiadványok értékesítéséből kell fedezni.
(485) 14. Az Egyesület tartalékszámlát köteles fenntartani annak érdekében, hogy a lényeges kiadások fedezésére működő tőke és elégséges készpénztartalék álljon rendelkezésre, hogy – amennyiben lehetséges – el lehessen kerülni kölcsönök felvételét. A tartalékszámla összegét a Tanács határozza meg évente, a várható követelmények alapján. Az egyes, kétéves költségvetési időszakok végén minden költségvetési hitel, amely nem került felhasználásra vagy megterhelésre, a tartalékszámlára kerül. Ennek a számlának a további részleteit a Pénzügyi Szabályzat határozza meg.
(486) 15. (1) A Koordinációs Bizottsággal egyetértésben a Főtitkár elfogadhat önkéntes készpénz vagy természetbeli hozzájárulásokat, feltéve, hogy az ilyen önkéntes hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek összeegyeztethetők az Egyesület céljaival és programjaival, valamint valamely értekezlet által a Pénzügyi Szabályzattal összhangban elfogadott programokkal, amely Szabályzat külön rendelkezéseket tartalmaz az ilyen önkéntes hozzájárulások elfogadására és felhasználására vonatkozóan.
(487) (2) Az ilyen önkéntes hozzájárulásokat a Főtitkár jelenti a Tanácsnak a pénzügyi működési jelentésben, és egy összefoglaló jelentésben, amelyben minden esetben megjelöli minden egyes önkéntes hozzájárulás eredetét, javasolt felhasználását és az azzal kapcsolatos intézkedéseket.
34. Cikk
Az Értekezletek pénzügyi felelőssége
(488) 1. Mielőtt pénzügyi kihatással járó határozatokat hozna vagy javaslatokat fogadna el, az Egyesület konferenciái számot vetnek az Egyesület összes költségvetési rendelkezésével, annak biztosítása céljából, hogy a költségek ne haladják meg azon hiteleket, melyeknek engedélyezésére a Tanács felhatalmazással rendelkezik.
(489) 2. A konferenciának semmilyen döntése nem lép hatályba, ha a költségek közvetlen vagy közvetett növekedését eredményezi azon hiteleken túl, melyeknek engedélyezésére a Tanács felhatalmazással rendelkezik.
35. Cikk
Nyelvek
(490) 1. (1) Az Egyesület konferenciáin és ülésein más nyelveket is lehet használni, mint amelyeket az Alapokmány 29. Cikkének vonatkozó rendelkezései említenek:
(491) a) ha a Főtitkárhoz vagy az illető Iroda igazgatójához kérelem érkezik, hogy további nyelv vagy nyelvek használatát biztosítsa írásban vagy szóban, és az ebből felmerülő többletköltségeket azon tagok viselik, melyek a kérelmet készítették vagy benyújtották;
(492) b) ha valamely delegáció saját költségén rendelkezik saját nyelvéről az egyik olyan nyelvre való fordításról, mely az Alapokmány 29. Cikkének vonatkozó rendelkezéseiben szerepel.
(493) (2) A fenti (491) pontban megadott esetben a Főtitkár vagy az illető Iroda igazgatója alkalmazkodik az intézkedés lehetséges mértékéhez, azt követően, hogy olyan elkötelezettséget kaptak az illető Tagországoktól, hogy a felmerült költségeket kellőképpen megtérítik az Egyesületnek.
(494) (3) A fenti (492) pontban megadott esetben, ha az illető delegáció kívánja, saját költségén, az Alapokmány 29. Cikkében meghatározott nyelvekről saját nyelvére való szóbeli tolmácsolásról is gondoskodhat.
(495) 2. Az Alapokmány 29. Cikkében szereplő bármelyik dokumentációt más nyelveken is ki lehet adni, mint amelyek itt vannak megadva, feltéve, hogy az ilyen kiadást kérő Tagok vállalják a fordítás és kiadás összes felmerülő költségeit.
V. FEJEZET
KÜLÖNFÉLE RENDELKEZÉSEK
A TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
A TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
36. Cikk
Díjak és ingyenes szolgáltatások
(496) Az Igazgatási Szabályzatban találhatók a távközlési díjak szabályozása és a különféle esetek, amikor a szolgáltatások ingyenesek.
37. Cikk
Számlák benyújtása és rendezése
(497) 1. A nemzetközi számlák rendezése folyó ügyletnek számít és az illető Tagország folyó nemzetközi kötelességeinek megfelelően megy végbe azokban az esetekben, amikor Kormánya ilyen tárgyú megállapodásokat kötött. Ha nem került sor ilyen megállapodások megkötésére, és ha nincsenek hatályban az Alapokmány 42. Cikkében meghatározott, különleges megállapodások, akkor a rendezéseket az Igazgatási Szabályzat szerint kell végezni.
(498) 2. A Tagországok Igazgatásai és elismert üzemelő szervezetei, amelyek nemzetközi távközlési szolgáltatásokat működtetnek, megállapodást kötnek követeléseik és tartozásaik összegét illetően.
(499) 3. A fenti (498) pontban említett követelések és tartozások számláinak kimutatása az Igazgatási Szabályzat előírásai szerint készül, ha csak nem jött létre különleges megállapodás a felek között.
38. Cikk
Pénzegység
(500) A két fél közötti, különleges megállapodások hiányában, a nemzetközi távközlési szolgáltatások számláinak összeállításában és a nemzetközi számlák készítésében a pénzegység:
– vagy a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) egysége,
– vagy az aranyfrank, és mindkettő meghatározása az Igazgatási Rendelkezésekben található.
Az alkalmazásra vonatkozó rendelkezéseket a Nemzetközi Távközlési Szabályozók 1. melléklete írja le.
39. Cikk
Átjátszhatóság
(501) 1. A mozgó rádiótávközlési szolgáltatásokat végző állomások kötelesek, a szokásos alkalmazás határain belül, a rádióközvetítéseket kölcsönösen, az alkalmazott rádiórendszer közötti eltérés nélkül végezni.
(502) 2. Mindazonáltal a tudományos haladás érdekében, a fenti (501) pont rendelkezései nem akadályozzák meg olyan rádiórendszerek használatát, mely nem képes más rendszerekkel kapcsolatba lépni, ha e tulajdonság a rendszer saját természetéből és nem csak abból a célból használt berendezések eredménye, hogy az átjátszhatóságot megakadályozzák.
(503) 3. A fenti (501) rendelkezésektől függetlenül az állomás rendeltetése korlátozott nemzetközi távközlési szolgáltatás lehet, ha ezt az ilyen szolgáltatás célja vagy a használt rendszertől független, más körülmények meghatározzák.
40. Cikk
Titkos nyelvezet
(504) 1. A kormány- és szolgálati táviratokat, minden viszonylatban, lehet titkos nyelvezeten kifejezni.
(505) 2. Titkos nyelvezeten kifejezett magántáviratok megengedhetők az összes Tagország között, kivéve azokat, melyeket a Főtitkáron át előzetesen jeleztek, hogy az ilyen nyelvezetet nem engedik meg az említett kategóriában.
(506) 3. Az olyan Tagországok, melyek a saját területükről származó vagy ottani rendeltetésű magántáviratok titkos nyelvezeten való továbbítását nem teszik lehetővé, át kell azokat engedniök tranzit forgalomban, kivéve akkor, ha a szolgáltatásoknak az Alapokmány 35. Cikke szerinti felfüggesztése következik be.
VI. FEJEZET
VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS ÉS MÓDOSÍTÁS
41. Cikk
Választottbírósági eljárás
(lásd az Alapokmány 56. Cikkét)
(507) 1. A választottbírósághoz forduló fél úgy kezdeményezi a választottbírósági eljárást, hogy a vitában részt vevő másik félnek elküldi az értesítést, a vitának választottbíróság elé való bocsátásával.
(508) 2. A felek megegyezése útján határozzák el, hogy a választottbírósági eljárással magán-, közigazgatási vagy kormányszerveket bíznak meg. Ha a vitának a választottbírósághoz való benyújtásáról szóló értesítés napjától számított egy hónapon belül a felek nem tudnak megállapodni e kérdést illetően, akkor a választottbírósági eljárás rendezése a Kormányokra van bízva.
(509) 3. Ha a választottbírósági eljárás magánszerveknek jut, akkor a választottbírák nem lehetnek a vitában részt vevő államok állampolgárai, és nem is lehetnek letelepedve vagy alkalmazva ilyen államban.
(510) 4. Ha a választottbírósági eljárás kormányszervek vagy azok közigazgatási szerveinek feladata, ezeket olyan Tagországok közül kell választani, melyek nem vesznek részt a vitában, de melyek részt vesznek a vita tárgyát képező megállapodásban.
(511) 5. Azon értesítés kézhez vételének napjától számított három hónapon belül, mely a vitának a választottbírósághoz való benyújtását közli, a vitában részt vevő mindegyik fél választottbírát nevez ki.
(512) 6. Ha a vitában több mint két fél vesz részt, a választottbíró kinevezése a fenti (510) és (511) pontok szerint történik a felek két csoportjának mindegyike által, melyeknek a vitában közös álláspontjuk van.
(513) 7. Az így kinevezett két választottbíró harmadik választottbírót választ, és ha az előbbi kettő magán- és nem kormányszerv vagy közigazgatási szerv, akkor a fenti (509) pontban megadott feltételeknek kell eleget tegyenek. Ezen kívül nem lehet az előbbi két választottbíró egyikével sem azonos állampolgár. Ha a két választottbíró között nem jön létre egyezség a harmadik kiválasztásában, akkor külön-külön megneveznek egy harmadik választottbírót, aki semmiképp sem érdekelt a vitában. Ezután a Főtitkár sorshúzással határozza meg a harmadik választottbírót.
(514) 8. A vitában részt vevő felek megállapodhatnak, hogy a vitát egyetlen, megegyezés útján kijelölt választottbíró oldja meg, esetleg mindegyik fél választottbírót nevezhet ki, felkérvén a Főtitkárt, hogy sorshúzással döntse el, az így nevezett személyek közül melyik működjék egyedüli választottbíróként.
(515) 9. A választottbíró vagy -bírák szabadon döntenek a választottbíróság színhelyét és az alkalmazott eljárási szabályokat illetően.
(516) 10. Az egyedüli választottbíró határozata végleges és kötelező lesz a vitában részt vevő felekre nézve. Ha a választottbírósági eljárással több mint egy választottbíró van megbízva, akkor a választottbírák szavazati többsége által hozott határozat végleges és kötelező minden fél számára.
(517) 11. Mindegyik fél viseli azt a költséget, amit a választottbíróság általi vizsgálattal és előterjesztéssel előidézett. A választottbíróságnak más költségei, mint amelyeket maguk a felek okoztak, egyenlően oszlanak meg a vitában részt vevő felek között.
(518) 12. Az Egyesület minden információt megad a vitával kapcsolatban, amire a választottbírónak vagy -bíráknak szükségük van. Ha a vitában részt vevő felek egyetértenek vele, a választottbíró vagy -bírák határozatát, jövőbeni hivatkozási célokból, közölni kell a Főtitkárral.
42. Cikk
Rendelkezések a jelen Egyezmény módosításáról
(519) 1. Az Egyesület bármely tagja javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. Annak érdekében, hogy továbbítása időben történjék és az Egyesület minden Tagországa megvizsgálja, a Főtitkárhoz legkésőbb a Meghatalmazottak Értekezletének nyitónapja előtt nyolc hónappal meg kell hogy érkezzék. A Főtitkár a lehető legkorábban, de nem később, mint az utóbbi dátum előtt hat hónappal, előterjeszti az ilyen javaslatot az Egyesület valamennyi Tagjához.
(520) 2. Mindazonáltal, a fenti (519) pont szerint előterjesztett módosítási javaslatot, az Egyesület Tagországa vagy delegációja bármikor előterjesztheti a Meghatalmazottak Értekezletén.
(521) 3. A Meghatalmazottak Értekezletének plenáris ülésén a határozathozatalhoz szükséges létszám, amikor a jelen Egyezményt vagy ennek módosítását illető javaslatot kell megvizsgálni, a Meghatalmazottak Értekezletére akkreditált delegációk több mint felét teszi ki.
(522) 4. A javaslat módosításának, valamint a javaslat egészének elfogadásához – akár történt módosítása, akár nem – a plenáris ülésen a Meghatalmazottak Értekezletére akkreditált, szavazati joggal rendelkező delegációk több mint fele szükséges.
(523) 5. Ha nincs eltérő kikötés a jelen Cikk megelőző bekezdéseiben, mely elsődleges akkor az Értekezletre vonatkozó általános rendelkezések, valamint az értekezletek és más ülések jelen Egyezményben leírt eljárási szabályai alkalmazandók.
(524) 6. A jelen Egyezménynek, a Meghatalmazottak Értekezlete által elfogadott, bármilyen módosítás egészében vagy egyetlen módosító okiratként az Értekezlet által kitűzött napon lépnek hatályba azon Tagországok között, amelyek azon nap előtt letétbe helyezték a jelen Egyezményre, valamint a módosítandó okiratra vonatkozó ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási, esetleg csatlakozási okmányukat. Az ilyen módosító okirat csak egy részére vonatkozóan a módosítás csak egy részének a ratifikálása, elfogadása vagy jóváhagyása, és csatlakozás nem lehetséges.
(525) 7. A Meghatalmazottak Értekezlete a fenti (524) ponttól függetlenül elhatározhatja, hogy a jelen Egyezmény módosítására szükség van az Alapokmány valamely módosításának megfelelő végrehajtása céljából. Ez esetben a jelen Egyezmény módosítása az Alapokmány módosításának hatálybalépése előtt nem léphet hatályba.
(526) 8. A Főtitkár értesíti a Tagországokat minden ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat elhelyezéséről.
(527) 9. Az Alapokmány 52. és 53. Cikke szerinti bármilyen módosító okmány, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás hatálybalépése után, azok a jelen Egyezmény vonatkozásában a módosítás szerint alkalmazandók.
(528) 10. Az ilyen módosító okirat hatálybalépése után a Főtitkár bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Titkárságán, mégpedig az Egyesült Nemzetek Kartájának 102. Cikke szerint. Az Alapokmány 241. Cikke minden ilyen módosító okmányra úgyszintén érvényes.
Melléklet
A Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményében
és az Igazgatási Szabályzatokban használt,
egyes kifejezések meghatározása
és az Igazgatási Szabályzatokban használt,
egyes kifejezések meghatározása
Az Egyesület fenti okiratai alkalmazása céljából a következő kifejezések jelentése az alábbi:
(1001) Szakértő: olyan személy, akit
a) országának Kormánya vagy igazgatása, vagy
b) az Egyezmény 29. Cikke szerinti felhatalmazással bíró jogi személy vagy szervezet, vagy
c) nemzetközi szervezet
küldött ki, hogy részt vegyen az Egyesületnek a szakmai illetékességébe tartozó feladatai elvégzésében.
(1002) A megfigyelő: olyan személy, akit
– az Egyesült Nemzetek, az Egyesült Nemzetek valamely szakosított szerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamely regionális távközlési szervezet, vagy műholdas rendszereket üzemeltető, kormányközi szervezet küldött ki, hogy tanácsadói minőségben részt vegyen a Meghatalmazottak Értekezletén, valamely Szektor értekezletén vagy ülésén;
– egy nemzetközi szervezet küldött ki, hogy tanácsadói minőségben részt vegyen valamely Szektor értekezletén vagy ülésén, vagy
– az Egyesület valamely Tagországának Kormánya küldött ki, hogy szavazati jog nélkül részt vegyen valamely regionális értekezleten, a jelen Egyezményben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban.
(1003) Mozgószolgálat: mozgó és helyhez kötött állomások, vagy mozgó állomások közötti rádiótávközlési szolgálat.
(1004) Tudományos vagy ipari szervezet: nem Kormány által létesített szervezet vagy szerv, amely a távközlési kérdések tanulmányozásával vagy távközlési célú berendezések tervezésével vagy gyártásával foglalkozik.
(1005) Rádiótávközlés: rádióhullámokkal megvalósított távközlés.
1. megjegyzés: a rádióhullámok, elektromágneses hullámok, amelyek frekvenciái saját választás szerint 3000 Ghz alatt vannak, mesterséges vezető nélkül terjednek a térben.
2. megjegyzés: a jelen Egyezmény (149)–(154) pontjainak esetében a ,,rádiótávközlés'' olyan rádiótávközlést is magában foglal, mely 3000 Ghz frekvencia feletti elektromágneses hullámokkal dolgozik, és ezek mesterséges vezető nélkül terjednek a térben.
(1006) Szolgálati távközlés: a közcélú nemzetközi távközlésre vonatkozó távközlés, amelynek az alábbiak között megy végbe:
– igazgatások,
– elismert szolgáltatók, valamint
– a Tanács elnöke, a Főtitkár, a Helyettes Főtitkár, az Irodák igazgatói, a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai, valamint az Egyesület más képviselői vagy felhatalmazott tisztségviselői, beleértve azokat is, melyek az Egyesület székhelyén kívül, hivatalos ügyekben dolgoznak.
SZABADON VÁLASZTHATÓ JEGYZŐKÖNYV
A Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmánya, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezménye és az Igazgatási Szabályok vonatkozásában felmerülő jogviták kötelező eljárású rendezése tárgyában.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (Genf, 1992) aláírásának időpontjában az alulírott Meghatalmazottak aláírták a jelen Szabadon Választható Jegyzőkönyvet a jogviták kötelező eljárású rendezése tárgyában.
Az Egyesület Tagországai, a jelen Szabadon Választható Jegyzőkönyv felei, kifejezésre juttatván azon kívánságukat, hogy kötelező eljárású választottbíráskodáshoz folyamodjanak oly mértékben amennyire érdekeltek, az Alapokmány 4. szakaszában jelzett jogviták rendezését illetően, amellyel az Alapokmány, az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályok értelmezéséből vagy alkalmazásából erednek, az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk
Amennyiben az Alapokmány 56. Cikkében felsorolt jogvita rendezési módok egyikét választották a közös megegyezés alapján, ami az Alapokmány 4. szakaszában említett, az Alapokmány, az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályok értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő jogvitákat illeti, a jogvitában részes egyik fél felhívására, a jogvitát a kötelező eljárású választott bíráskodás alá vonandó. Az alkalmazandó eljárás az Egyezmény 41. Cikk 5. bekezdésében került rögzítésre [(511) pont], amely az alábbiak szerint egészül ki:
,,5. Három hónapon belül, attól számítva, hogy átvették az értesítést, hogy a jogvita választottbíróság elé kerül, mindegyik fél aki a jogvitának részese, köteles választottbírót nevezni. Amennyiben a felek egyike nem jelölt választottbírót ezen határidőn belül, úgy a másik fél felkérésére ezen kijelölést a Főtitkár eszközli, aki az Egyezmény (509) és (510) pontjai szerint fog eljárni.''
2. Cikk
Ezen Jegyzőkönyv aláírható a Tagok részéről, ugyanakkor amikor az Alapokmányt és az Egyezményt aláírják, Ratifikálandó, elfogadandó vagy jóváhagyandó bármely aláíró Tag által, saját alkotmányos szabályaival összhangban. Csatlakozni lehet a Jegyzőkönyvhöz bármely Tag részéről, aki az Alapokmány és Egyezmény részese és bármely Állam részéről, amely az Egyezmény Tagjává válik. A ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás okmánya a Főtitkárnál helyezendő letétbe.
3. Cikk
Ezen Jegyzőkönyv az azt ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy ahhoz csatlakozó felek vonatkozásában ugyanakkor lép hatályba mint az Alapokmány és az Egyezmény, azzal a feltétellel, hogy azon időpontban legalább két ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmányt helyeztek e vonatkozásban letétbe. Ellenkező esetben azon harmincadik napon lép hatályba, amikor a második ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezték.
4. Cikk
Jelen Jegyzőkönyv az abban részes felek részéről az Egyesület Meghatalmazotti Értekezlete során módosítható.
5. Cikk
Jelen Jegyzőkönyvben részes minden egyes Tag felmondhatja a Jegyzőkönyvet a Főtitkárhoz címzett közlés formájában, amikoris az ilyen felmondás egy év eltelte után lép hatályba azon időponttól számítva, hogy a közlés a Főtitkárhoz beérkezett.
6. Cikk
Kötelessége a Főtitkárnak, hogy valamennyi tagot értesítse:
a) a jelen Jegyzőkönyvhöz megtett aláírásokról és minden egyes ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozó okirat letétbe helyezéséről;
b) azon időpontról, amikor jelen Jegyzőkönyv hatályba lépett;
c) valamennyi kiegészítés hatálybalépésének időpontjáról;
d) bármely felmondás hatálybalépésének időpontjáról.
Ezek tanúságául az illetékes Meghatalmazottak aláírták jelen Jegyzőkönyvet mind arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven, egy példányban, azzal, hogy szövegeltérés esetén a francia nyelvű a mérvadó, amely letétben marad a Nemzetközi Távközlési Egyesület irattárában, amikor is az Egyesület minden egyes aláíró országnak egy példányt küld.
Kelt Genfben, 1992. december 22-én.
NYILATKOZATOK ÉS FENNTARTÁSOK
A Magyar Köztársaság
részéről:
részéről:
Eredeti szöveg: angol
A Magyar Köztársaság küldöttsége fenntartja Kormánya részére a jogot arra, hogy ne fogadjon el olyan pénzügyi intézkedést, amely az Egyesület költségeinek viselése tekintetében a hozzájárulási részarányának indokolatlan megnövekedéséhez vezetne, fenntartja továbbá a jogot arra, hogy belátása szerint megtegyen bármilyen intézkedést érdekeinek védelmében, amennyiben egyes Tagországok elmulasztanák az Alapokmány, az Egyezmény vagy a Szabályzat rendelkezéseinek a betartását, vagy veszélyeztetnék a saját távközlési szolgáltatásainak a megfelelő működését, fenntartja továbbá a jogot arra, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányának és Egyezményének a ratifikálása előtt speciális fenntartásokat és nyilatkozatokat tegyen (Genf, 1992).''
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. július 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.
1
A rendeletet a 2011: XLV. törvény 9. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 28. napjával.
2
Az Egyesült Nemzetek jegyzéke szerinti kevésbé fejlett országok és a Tanács által meghatározott más tagországok számára.
3
Az Egyesült Nemzetek jegyzéke szerinti kevésbé fejlett országok és a Tanács által meghatározott más tagországok számára.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás