195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet

R. 1. §¹ (1)² Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként

(2)³ A Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában meghatározott személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap.

R. 2. § (1)⁴

(2)⁵

(3)⁶

(4)⁷

(5)⁸

(6)⁹

(7)¹⁰ Amennyiben a pénztártag a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és erről a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.

R. 2/A. §¹¹

R. 3. §¹² Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

R. 4. § (1)¹³ Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

(2)¹⁴ Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

(3)¹⁵

(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.

(5)¹⁶ A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.

(6)¹⁷ A Tbj. 10. § (3) bekezdésében nem említett, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, a Tbj. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

R. 4/A. §¹⁸ (1) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

(3) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

(4) A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(5)¹⁹ A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

(6)²⁰ A biztosítás szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

R. 4/B. §²¹ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.

R. 4/C. §²²

R. 5. § (1)²³

(2)²⁴ A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

R. 5/A. §²⁵ (1)²⁶ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.

(2)²⁷ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.

(3)²⁸ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról – az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével – az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.

(4)²⁹ Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldi meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató pénzforgalmi számláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.

R. 5/B. §³⁰ (1)³¹ Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetési kötelezettségének kezdő napjától a Tbj. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat a foglalkoztató az Art. szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzést a foglalkoztató a magán-nyugdíjpénztári tagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig teljesíti. Ha a foglalkoztató határidőn túl teljesíti az önellenőrzést, a határidő lejártát követő naptól köteles önellenőrzési pótlékot felszámítani és megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.

(3)³² Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított

R. 5/C. §³³ (1)³⁴ A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)³⁵ A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.

(3) Ha a saját jogú nyugdíjas a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.

R. 5/D. §³⁶ (1)³⁷ A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett

(2)³⁸ A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulékfizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrend tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.

(3)³⁹

(4)⁴⁰

(5)⁴¹

(6)⁴²

R. 5/E. §⁴³ A Tbj. 26. §-ának (6) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj különbözete többletköltségeinek fedezetére a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze szolgál. A Foglalkoztatási Hivatal külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint évente intézkedik a tárgyévben teljesítendő, összesített

R. 5/F. §⁴⁴ Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.

R. 5/G. §⁴⁵ (1)⁴⁶

(2) A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.

R. 6. §⁴⁷ Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának számításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév első napjától, illetve a vállalkozói vagy személyes közreműködői tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig a megállapított járulékalap havi átlagban eléri-e a Tbj. szerinti minimálbér összegét. Ha a járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem mellett kisebb a Tbj. szerinti minimálbérnél, a járulékokat a tárgyhónapban meg kell fizetni az után az összeg után is, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a Tbj. szerinti minimálbér összegét.

R. 6/A. §⁴⁸ (1)⁴⁹ A Tbj. 29/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)–e) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. §-ában meghatározott járulékalap alapján.

(2) Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni.

(3)⁵⁰ A Tbj. 29/A. § (3)–(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles az (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.

(4) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.

R. 6/B. §⁵¹

R. 6/C. §⁵² A Tbj. 30/A. § (2) bekezdésének alkalmazásában

R. 7. § (1)⁵³ A Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.

(2)⁵⁴ Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.

(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.

R. 7/A. §⁵⁵ (1)⁵⁶ A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.

(2)⁵⁷ Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat), a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.

(3)⁵⁸ Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.

(4)⁵⁹ Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)–(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó Art 30. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.

(5)⁶⁰

R. 7/B. §⁶¹ (1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében és 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet a pénztártag nyilatkozata alapján a járulékfizetési felső határ elérését követően tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatóknak kell elszámolnia és azt a biztosított részére visszafizetni.

(2)⁶² A foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az elszámolásra – a 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel – annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.

(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.

R. 7/C. §⁶³ (1)⁶⁴ A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége

(2) Az Mpt. 24. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn.

R. 8. §⁶⁷ (1)⁶⁸ A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság illetékes.

(2)⁶⁹ A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre – ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár – figyelemmel a korkedvezményre is – betöltése után kerülhet sor.

(3)⁷⁰ Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogosult.

(4)⁷¹ A Tbj. 34. §-ának (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány.

R. 8/A. §⁷² Megállapodás alapján megfizetett járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni

R. 9. §⁷⁴ (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(2)⁷⁵

R. 9/A. § (1)⁷⁶ A biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozása visszavonásáról illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.

(2)⁷⁷ A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. § (8) bekezdése és 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gondoskodik az adatszolgáltatás tartalmának és módjának a Pénzügyi Közlönyben, valamint a honlapján történő közzétételéről.

(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 28. §-ának (2) bekezdése alapján a rokkant, illetőleg a Tny. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszerző saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget, illetve a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése alapján az egyéni számlán a rá eső részt kell átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap javára.

(4)⁷⁸ Az Mpt. 123/A. §-ában meghatározott esetben a magánnyugdíjpénztár a módosítási kérelemhez kapcsolódó értesítést a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, magyarországi lakóhely hiányában a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be.

R. 9/B. §⁷⁹ A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.

R. 9/C. §⁸⁰ A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.

R. 10. §⁸¹ A Tbj. 20. és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeresét csökkenteni kell a minimálbér kétszeresének egy naptári napra jutó összege és azon időszak naptári napjai számának szorzatával, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült vagy fizetés nélküli szabadságon volt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

R. 10/A. §⁸²

R. 11. §⁸³

R. 12. §⁸⁴ (1)⁸⁵

(2)⁸⁶

R. 13. §⁸⁷

R. 13/A. §⁸⁸ (1)⁸⁹

(2)⁹⁰

R. 14. §⁹¹

R. 15. §⁹²

R. 16. §⁹³ (1) A (2) bekezdésben nem említett esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos – a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes – devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.

R. 17. §⁹⁴ (1)⁹⁵ A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.

(2) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.

R. 17/A. §⁹⁶

R. 18. §⁹⁷ (1)⁹⁸ Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz

(2) Az egyéni vállalkozó, ha

R. 19. §¹⁰² (1)¹⁰³ A foglalkoztató és a pénztártag (az egyéni vállalkozó pénztártag kivételével) írásban köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztárnak az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján az általa vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját.

(2)¹⁰⁴

(3)¹⁰⁵ Az egyéni vállalkozó írásban köteles bejelenteni az érintett magánnyugdíjpénztárnak

(4)¹⁰⁷

(5)¹⁰⁸ Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott, írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is, melynek alapján a Tbj. 51. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettség a vállalás megszűnésének bejelentéséig fennáll.

(6)¹⁰⁹

R. 19/A. §¹¹⁰ (1) Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.

R. 20. §¹¹¹ (1) A magánnyugdíjpénztár az Art. 52. § (7) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalás adatait a bevallási időszakra pénztáranként, az adott foglalkoztató és a foglalkoztatóhoz tartozó tagok vonatkozásában az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti.

(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. § bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben az állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra a tárgyévre vonatkozóan vagy a tárgyévben adatszolgáltatás, valamint befizetés sem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert.

(3) A pénztári megkeresésnek tartalmaznia kell:

(4) A megkeresést a magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdés szerint a pénztárnál lefolytatott egyeztetést követően – a (3) bekezdés f) pontjában foglalt eset kivételével – havonta, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak, az egyeztetett időszakban feltárt hiba, hiányosság esetén az egyeztetést követő hónap utolsó napjáig.

(5)¹¹² Az adóhatóság a pénztári megkeresés alapján lefolytatott egyeztetés eredményéről értesíti a pénztárat. Amennyiben a pénztári megkeresés alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhatóság az Art. szerinti eljárást folytatja le.

(6)¹¹³ Ha a pénztár részére – más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel – tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresésben értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A megkeresésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (átvezetési kérelem) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról.

(7)¹¹⁴

(8)¹¹⁵ A pénztár évente egy alkalommal, a tárgyévre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni. Azokra a bevallási időszakokra vonatkozóan, amelyekre sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, és a korábbi adatszolgáltatás alapján nem állapítható meg a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony megszűnése, a pénztár a felülvizsgálatot követő 30 napon belül a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést küld az állami adóhatóság részére.

(9)¹¹⁶ A pénztár legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig írásban értesítést küld a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatók, egyéni vállalkozók részére a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről, a bevallási és befizetési adatok részletezésével. Az értesítésben egy teljes évre (12 hónapra) vonatkozó adatokat kell közölni.

(10)¹¹⁷ A pénztár a foglalkoztatói, az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági őstermelői bevallási és befizetési adatokat évente egy alkalommal – a járulék-bevallási gyakoriságnak megfelelő bontásban – az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton, az állami adóhatóság által a tárgyévet követő év július 31-éig átadott adatok alapján, a tárgyévet követő év szeptember 30-áig egyezteti az állami adóhatósággal.

(11)¹¹⁸

R. 20/A. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és a NAV közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó pénzforgalmi számlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány alábbi adatait:

(2) Ha a pénztár a befizetést az (1) bekezdésben meghatározott bármely adat hiányában nem tudja azonosítani, a befizetés azonosítása céljából az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot. Az adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja a pénztárat a befizető általa nyilvántartott és az Art. 52. § (7) bekezdése szerint közölhető azonosító adatairól.

R. 21. §¹²⁴ (1)¹²⁵ Az állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár 20. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott megkeresése alapján a foglalkoztató, egyéni vállalkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében az egyeztetés eredménytelensége esetén vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban.

(2) Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.

(3)¹²⁶ Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 8 napon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.

(4) Az állami adóhatóság az általa indított végrehajtási eljárásról és annak eredményéről, a felszámolási eljárás során a pénztár képviseletében benyújtott hitelezői igényről, a behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről havonta az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a pénztár állapítja meg.

(5)¹²⁷ Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság az adónemek közötti, hivatalból történő átvezetésről értesíti a magánnyugdíjpénztárt. Az értesítés alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.

(6)¹²⁸ A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP – a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel – közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az OEP-pel és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.

R. 21/A. §¹²⁹ A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára.

(2) A tárgyévre vonatkozó, és a tárgyhavi tagdíj-kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.

(3) A tárgyévtől eltérő – legkorábban a 2007. január 1-jét követő – bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.

(4)¹³⁰ A magánnyugdíjpénztár (1)–(3) bekezdésben meghatározott határidőt követő, késedelmes utalása miatt a pénztárt a határidő lejártát követő naptól a visszautalás napjáig a késedelem minden naptári napjára az Art. 165. § (2) bekezdése szerinti mértékű kamat terheli. Az állami adóhatóság jelzése alapján a magánnyugdíjpénztár a megkeresést követő 8 napon belül átutalja a késedelmi kamat összegét az állami adóhatóság részére. Az átutalás a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára történik.

R. 21/B. §¹³¹ A magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék egyéni számlára történő elszámolására a tagdíj elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az adózói szinten kimutatásra kerülő pótlékokat a késedelemmel érintett bevallásban, önellenőrzésben szereplő pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában kell elszámolni.

R. 21/C. §¹³² (1)¹³³ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató – a helyi önkormányzati kör kivételével – az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal mint kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti.

(2)¹³⁴ Az elszámolást az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell megküldeni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.

(3)¹³⁵ A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó – a külön jogszabályban meghatározott – szabályok szerint történik.

(4)¹³⁶ A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.

R. 22. § (1)¹³⁷ A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.

(2)¹³⁸ A települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be.

(3)¹³⁹ A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésében említett személyeket az OEP-nek jelenti be.

(4)¹⁴⁰ A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti.

(5)¹⁴¹ A NAV az Art. 16. § (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.

(6)¹⁴² A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt.

(7)¹⁴³ Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A Tbj. 44/A. § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(8)¹⁴⁴ Az OEP a nyilvántartása szerint taj-számmal rendelkező személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt.

(9)¹⁴⁵ Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a NAV és az OEP megállapodást köt.

(10)¹⁴⁶ Az OEP a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.

R. 23. §¹⁴⁷ (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit

(2) A 26–27/B. § alkalmazásában

R. 24. §¹⁴⁸ (1)¹⁴⁹ A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:

(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

(3) A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli

R. 25. §¹⁵⁰ (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.

(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

(3) A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában – akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

(4) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató

(5) Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.

(6) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha

R. 26. §¹⁵³ (1)¹⁵⁴ Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:

(2)¹⁵⁵ A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.

(3)¹⁵⁶ Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez – az (1) bekezdés b) pontja szerint – hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.

R. 27. §¹⁵⁷ (1)¹⁵⁸ Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

(3) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha

(4)¹⁶⁰ Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tarozik, a (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.

R. 27/A. §¹⁶¹ (1)¹⁶² Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről – az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül – hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.

(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.

(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.

(4) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.

(5)¹⁶³ Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.

(6)¹⁶⁴ Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

R. 27/B. §¹⁶⁵ (1) A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó az OEP-től kérheti.

(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

R. 28. § (1)¹⁶⁶ Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 3–4. §-ok felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezései 1997. december 13-án lépnek hatályba azzal, hogy a biztosítás 1997. december 12-ét követő időtartamra vonatkozó elbírálásánál e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a felhasználási szerződés megkötésére az említett időpontot megelőzően került sor.

(3)¹⁶⁷

(4) E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében nem kell alkalmazni.

(5) A Tbj. alkalmazásában a gyermekgondozási segély összege alatt a 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet alapján folyósított gyermekgondozási segély esetén a jövedelempótlékkal növelt összeget kell érteni.

(6)¹⁶⁸ A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁH számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában a TÁH-ok teljesítik.

R. 29. §¹⁶⁹ (1)¹⁷⁰ A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.

(4)¹⁷² Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.

R. 30. §¹⁷³ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel megállapított

R. 30/A. §¹⁷⁴ A 19/A. §-ban foglaltaktól eltérően az egyik pénztárból a másik pénztárba átlépett vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. január 1-je és 2010. december 31-e közötti bevallási időszakra tévesen az átadó pénztárhoz benyújtott bevallásokat és beérkezett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt a tag egyéni számláján kimutatja. A tagsági jogviszony megszűnését követően könyvelt tagi követelés összegét a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával történt egyeztetést követően az átlépés szabályai szerint átutalja a pénztártag aktuális pénztárába, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A rendezésről a pénztár – az adatátadás módjáról kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően – értesíti az állami adóhatóságot.

R. 31. §¹⁷⁵ Ez a rendelet a 23–27/B. §-ban