32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet

a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról¹

2008.10.04.

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.

(2)² A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.

(3)³ Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.

(4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba.

(5)⁴ Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, az Irányelv 2. számú mellékletének III. részében meghatározott fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. Az egyes szakaszokon belül az életkori sajátosságok figyelembevételével az iskolai évfolyamok tananyaga és fejlesztési feladatai egymásra épülnek. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti azzal a megkötéssel, hogy az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat.

(6)⁵ Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet.

2. §⁶ (1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.

(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.

4. §⁷

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

6. §⁸ E rendeletnek – a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított – 2. számú melléklet II. és III. része alapján az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be az átdolgozott helyi tantervüket felmenő rendszerben.

1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez⁹

Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének
irányelve

I. Bevezető

1. A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

2. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

3. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

II. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy

– biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

– ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

– készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;

– segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

III. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése

1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

IV. A kisebbségi óvodai nevelés formái

A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.

A) Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda

Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelő óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda

A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék.

C) Cigány kulturális nevelést folytató óvoda

1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat

a) a kisebbség nyelvén (romani és beás),

b) két nyelven (magyar és romani vagy beás),

c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.

2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.

3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.

V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez¹⁰

NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

I. RÉSZ¹¹

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola – a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

I. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FORMÁI

1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű oktatás,

b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,

c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,

d) cigány kisebbségi oktatás,

e) kiegészítő kisebbségi oktatás.

2. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés, oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás az A) 4., B) 4. és a C) 3. pontokban meghatározott eltérésekkel alkalmazható.

A) Az anyanyelvű oktatás

1. Az anyanyelvű oktatásban – a magyar nyelv és irodalom kivételével – az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.

2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát.

3. Ha az anyanyelvű oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be.

4. Az anyanyelvű oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

B) A kétnyelvű kisebbségi oktatás

1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.

2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.

3. A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti kötelező órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.

4. A kétnyelvű kisebbségi oktatási formában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a kisebbség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább 40%-ában. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

C) A nyelvoktató kisebbségi oktatás

1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.

2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:

a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.

b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be.

3. A nyelvoktató kisebbségi oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására az e rendeletben meghatározott időkeretet a szakmai nyelv oktatására kell fordítani. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

D) A cigány kisebbségi oktatás

1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását.

2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.

3. a) A cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatása esetén a hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket – az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása című fejezet 2. a), b), illetve a 3. a) pontjában meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.

b) Ha az iskolában nem folyik valamely cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra (pl. Ének-zene, Tánc és dráma, Vizuális kultúra stb.) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola.

E) A kiegészítő kisebbségi oktatás

A kiegészítő kisebbségi oktatás a kisebbségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja. Tartalmára és időkeretére a nyelvoktató kisebbségi oktatás előírásai érvényesek.

II. A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai

A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel – az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12., illetve a 13. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.

Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tartalmát közös és kisebbségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.

Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a népismeret oktatásához szükséges részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az e melléklet II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret közös fejlesztési feladatai alapján készíthető el.

A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom

1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott kisebbségi nyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve a kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.

b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a két nyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott anyanyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.

C) A kisebbségi népismeret

1. A kisebbségi népismeret közös, az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A kisebbségi népismeret általános témakörei:

a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

– nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

– vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

– ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

– hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

– szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

– a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,

– oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

– a kisebbségek más országokban élő csoportjai.

c) Kisebbségi és állampolgári jogok

– a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

– a kisebbségek intézményrendszere,

– nemzetközi kapcsolatok.

3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is – a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül – (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.

4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.

5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.

III. AZ ANYANYELV (KISEBBSÉG NYELVE) ÉS IRODALOM, TOVÁBBÁ
A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA

1. a) Az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első–negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket.

b) A felső évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.

2. a) A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább kettő, a német nyelv oktatására legalább öt tanórát szükséges biztosítani.

b) A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. A romani és beás nyelvek oktatása esetén e rendelkezés megkötés nélkül alkalmazható.

3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik–nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám – a romani és beás nyelv kivételével – a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.

c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.

II. RÉSZ¹²

KÖZÖS FEJLESZTÉSI FELADATOK

Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Az anyanyelv és irodalom fejlesztési feladatai megegyeznek a Nemzeti alaptanterv Magyar nyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési feladataival, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni. A kerettantervben az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni.

Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Gondolatok, információk, érzelmek, vélemények egyszerű és hatékony közlése.	Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben.	Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.	A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.
Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.	Törekvés a pontosságra, a mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése. Törekvés a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra.	A tudatos nyelvhasználat, a közlési cél és szándék szerint. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszéd (helyes mondat és szövegfonetikai eszközök).	Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.
A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.	Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése.	A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése.	Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére.
A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval.	A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus összehangolása különféle beszédhelyzetekben.	A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségének megtapasztalása.	A testbeszéd, a térközszabályozás és szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgető társra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.	Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően.	Beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása. Törekvés empatikus viszony kialakítására beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben.	Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, felismerése.
Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Olvasmányok tartalmának felidézése.	Törekvés a hallgatósághoz, beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. Dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Memoriterek szöveghű ismerete.	A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos nyelvi megkülönböztetése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás).	Élménybeszámolók, különféle beszédműfajok hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztály képességeinek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.	Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése.	Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.	A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása.
Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása. Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.	Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).	Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal.	A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.	Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben.	Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.	A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően.
	Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.	Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás).. Irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése.	Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.	Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.	Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír, kommentár).	Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése a hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.
			Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése.

3. Írás szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés. Biztos probléma látás, érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.	Megfelelő tempójú, rendezett írásmód gyakorlása.	Az írás használata az önkifejezés eszközeként.	Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód.
Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.	Az írástechnika továbbfejlesztése, tanulási igényeknek megfelelő alkalmazása.	A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.	Lényegkiemelő áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.
Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).	Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.	Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.).	Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban.	Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Helyesírás diktálás után.	A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban.	A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.
	Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal.	Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata.	Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élmény- szerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása) Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, a technikák megismerése és gyakorlása.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés).	Az önálló feladatvégzés lépései. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése.	Az önálló feladatvégzés, információszerzés a korosztálynak készült segédkönyvek használata (szótárak, lexikonok).	Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. Múzeumi információk feldolgozása.
Ismeretek, adatok (hangzó és képi) információk feldolgozásának gyakorlása.	Önálló ismeretszerzés gyakorlása (megadott témához könyvek keresése).	Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek rendezése.	Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása.
Vázlatkészítés irányítással. Vázlatok szűkítése, önálló bővítése megadott szempontok szerint.	Vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.	Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.	Önálló vázlatkészítés adott feladathoz illetve témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása.
	Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM).	Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, készítése különböző szempontok szerint.	Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése.
		Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és lényegkiemelés gyakorlása.	Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

A szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).	A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között).	A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése.	A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodásnyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.	Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával.	A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése.	Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.
Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.	Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).	Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében.	A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.
	Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.	Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.	Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal).
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...).	Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását.	Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.	Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Az olvasás iránti igény felkeltése.	Az olvasással kapcsolatos érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása. Az irodalmi alkotások és az adott nép szellemisége közötti összefüggés felismerése.	Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző, értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez.	Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja.
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel.	A lírai művek közös és önálló olvasása. Témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.	A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.	A lírai beszédmód változatainak általános értelmezése. A költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben.
A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása.	Néhány fontosabb költői kép felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.	Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből.	A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.
Történetek főszereplőinek azonosítása.	A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása.	A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.	A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.
Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.	Az idő és tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítására. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése.	A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés.	Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. A történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.	Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.	Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése.	Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.	Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.	A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség.	Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk.
Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján.	További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből.	A kisebbségi, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.	Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok.
A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.	Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével.	Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével.	Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kultúráltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán.	Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.	A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása.	Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kultúrális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság).
A szomorú és vidám megkülönböztetése beszédhelyzetekben.	A humor szerepének érzékelése a korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán.	Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye.	Differenciált szövegek elemzésének képessége.
A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán.	Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása.	Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása.	A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa: az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.
A jó és a rossz fogalmainak használata.	A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése különféle műalkotásokban.	Az igazság és a nézőpont, a személyes és közösségi igazság konfliktusainak megértése különféle szövegekben.	Az igazság, a morál az egyén és a társadalom életében. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat).	Konfliktuskezelési képességek fejlesztése.	Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére.	Egyéni konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása.
		Kultúrális különbség mint világlátás és mint életforma, az identitás mint konfliktusforrás különféle szövegekben.	A másság befogadása, kezelése. Más kultúrák megismerésének igénye.

A kisebbségi nyelv és irodalom

(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)

A fejlesztési feladatok szerkezete

A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

– beszédértés,

– beszédkészség,

– olvasásértés,

– írás.

Fejlesztési feladatok

A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;

(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;

(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.

A nyelvtanulás folyamata a NAT bevezetőben megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát.

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek elérése (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9–12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.

Kisebbségi nyelv	6. évfolyam	8. évfolyam	12. évfolyam
Hagyományos nyelvoktató forma	A1	B1	B2
Bővített nyelvoktató forma	A2	B2	C1, C2

Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.

Beszédkészség

Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Írás

Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1–C2)

Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.

A kisebbségi népismeret

(Minden oktatási forma számára)

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A tartalom kulcselemei

6. Reflexiót irányító kérdések

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.	Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban.	Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.	Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről.	Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. Érvek és ellenérvek gyűjtése.	A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása.	Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján.
			Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.	Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.	Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.	Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.

4. Tájékozódás térben – időben

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: óra, perc, év, hónap, hét, nap. Korosztályokra vonatkozó meghatározások megismerése, alkalmazása (kicsi, fiatal, öreg). Viszonyítások gyakorlása: most, előbb, később, régebben. Események időrendbe állítása. Egyszerű térképek legfontosabb elemeinek felismerése: államhatárok, települések, vizek, domborzati jelölések. Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett)	Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Rokonsági fokok, elnevezések ismerete a kisebbség nyelvén. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.	A történelmi korszakok nevének használata. A kisebbségi történelem kiemelkedő történelmi és társadalmi eseményeinek ismerete. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.	A történelmi korszakok nevének használata. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időponthoz képest. Események, jelenségek, személyek időrendbe állítása. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása (pl. nemzetiségek megoszlását ábrázoló) térképekről. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.
	Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.	Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.
	A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.	A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése (pl. régi falusi házak, településrajzok) Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.	Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása.

5. A tartalom kulcselemei

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Legyen alkalom néhány híres ember (tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők ) tevékenységével, jellemvonásával való megismerkedésre. A mai gondolkodás és életmód összehasonlítása a korábban élő emberekével. A nemzeti ünnepekhez és jelképeikhez kapcsolódó eseményekkel való megismerkedés. Beszélgetések az illemszabályokról, külső és belső jellemvonásokról, a barátságról és a rászorulók segítéséről. Ismeretszerzés a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, a helyi hagyományokról. A kisebbségi népszokásokkal, valamint a hagyományos mesterségekkel való ismerkedés. Beszélgetés az iskolai élet legfontosabb szabályairól.	Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a nemzetiségi helyi hagyományokról, kulturális emlékhelyekről, a lakóhely múltjáról. A történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák. A mai gondolkodás, életfelfogás és életmód összehasonlítása a korábban élő emberekével (pl. lakóhely típusa, családi élet, több generáció együttélése). A kisebbségi népszokások ápolása, valamint a hagyományos mesterségek megismerése, jellemzése. Ismerkedés a történelem és tudomány egy-két kiemelkedő személyiségével.	Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a kisebbség helyi és magyarországi hagyományairól, kulturális emlékhelyeiről, múltjáról és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (fenntartásuk problémái, asszimiláció). A történelmi múlt és művelődéstörténet egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében. Ismerkedés a kisebbségi történelem és tudomány kiemelkedő személyiségeivel. A szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a közösségen belül (pl. vegyes házasságok, anyanyelv ápolása. A kisebbség érdekképviseletei feladatainak ismeret. Nemzetiségi nyelvű médiák ismerete (pl. újság, rádió- és televíziós program).	Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a nemzetiségi helyi hagyományokról, kulturális emlékhelyekről, a lakóhely múltjáról, országos rendezvényekről. Ismerjék a művelődéstörténetet, a kisebbség történetének fontosabb fordulópontjait. Ismerjék meg a 20. század néhány jelentős történelmi, irodalmi személyiség átfogó pályaképét. Folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint érdekérvényesítés, az érdekképviselet lehetőségei, az önazonosság vállalása és a kettős kötődés kérdése, a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (pl. vegyes házasságban, szórványban). Ismerjék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, továbbá az állami, társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát.

6. A reflexiót irányító kérdések

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Válaszkeresés kérdésekre: – jellemző tulajdonságok – hasonlóságok és különbségek keresése másokhoz képest – saját képességeim – nem vagyok képes – milyen szeretnék lenni – a szabályok fontossága	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: – Melyek az egyéni és családi (öröklött) tulajdonságaim? Kire hasonlítok? – Emberek közti hasonlóságok és különbségek – Hogyan nyilvánulnak meg a kommunikációban, öltözködésben az életkorok sajátosságai? – Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? – Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban? – Melyek a nemzetiség jellemzői?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: – Miként élhetnek együtt különböző kultúrák, népek? – Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kapcsolatoknak? – Mi a hit, a vallás szerepe a szórványban élő kisebbségek életében? – Hogyan lehet a hagyományokat megőrizni és továbbadni? – Hogyan lehet fenntartani a kapcsolatot az anyanemzettel?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: – Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? – Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? – Melyek az érdekképviselet lehetőségei – Milyen lehetőségek vannak az anyanemzettel való kapcsolattartásra? – Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban? – Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?

III. RÉSZ¹³

RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK KISEBBSÉGENKÉNT

A) BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS

Bolgár nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése, részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével.	Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Tájékozódás a beszédszituációban – a kommunikáció tárgyának és céljának meghatározása.	Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Vitakészség problémamegoldás céljából.	A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése, alkalmazkodás különféle beszédhelyzetekhez. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése. Részvétel problémamegoldó vitában.
A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően, egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége.	Törekvés a pontosságra és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Adekvát beszédviselkedés eltérő körülmények között. A bolgár beszédetikett fordulatainak elsajátítása.	A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Adekvát válasz irodalmi kérdésre, annak műfaji sajátosságainak figyelembevételével. A szövegszerkezet és a nyelvi fordulatok ismerete.	Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének lekötésére. A bolgár irodalmi nyelv és a funkcionális stílusok ismerete. A bolgár nyelv rétegnyelveinek megkülönböztetése. Stílus és beszédműfaj helyes használata.
Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre, a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.	Törekvés a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban.	Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A bolgár szórend, illetve mondat helyes intonációjának ismerete. A bolgár és a magyar hangrendszer azonosságainak és eltéréseinek ismerete. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.	Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasság tudatos használata és az abban rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. Metakommunikációs jelek összehasonlítása és megkülönböztetése a bolgár és a magyar nyelvben.
			A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek adekvát alkalmazása.
A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és a magyar udvariassági beszédfordulatok között.	A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.	A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására.	A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára.
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Egyenes beszéd függő beszéddé alakítása. A megfelelő nyelvi eszközök használatának a saját gondolatok kifejezésére új szituációban.	Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Az információ tartalmi összefoglalásának készsége.	A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben.	Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Az értő figyelem alkalmazása.
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmondása; szövegalkotás képsorozat alapján, irányított szöveg fogalmazása.	Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Ismert szöveg részletes tartalmi összefoglalásának készsége. Tudományos és művészi leírás megértése, fontosabb elemeinek reprodukálása.	A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Tájékozódás tömegkommunikációs szituációban.	A látottak (átéltek) és a feltételezések megkülönböztetése élménybeszámolókban. Tolmácsolás magyarról bolgárra és bolgárról magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával.
Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. A társadalmi érintkezés alapszókincsének használata.	Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.	Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy általános kulturális problémáról.	Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes meghallgatása, tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek ismerete és különféle dramatikus formák kipróbálása. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése.	Memoriterek szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, versmondás).	Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása.	Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a tanult betűk összeolvasása, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.
Az életkornak megfelelő olvasási tempó néma és hangos olvasásnál. Értő és kifejező olvasás bolgár kiejtéssel.	Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása.	Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.	A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szerző kommunikatív szándékának megértése.
Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése.	Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében.	Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata.	Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése.
A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.	Elmélkedés szövegének felépítési készsége – a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Tananyag elemzésének készsége.		Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes témák bizonyítására; tézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg elemzésében.
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.	A szó szerinti jelentésen túli jelentések megértésének gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A szavak alap- és átvitt jelentésének megértése és helyes használata bolgár szövegekben.	Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek irányított és önálló megértése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése, ismerkedés a szövegértési technikákkal.	A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
	A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával.	A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan.
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.	Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A bolgár és a magyar nyelv szókincse közötti interferencia leküzdése.	Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.	A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával.
A hangos és a néma értő olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése néma olvasással.	Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.	Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása.	Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.
	Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése.	Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése.	Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
	Rövidebb és hosszabb művek önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása.	Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint.	A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.
		Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása.	A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése szótár, lexikon használatával.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.	Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.	Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.	Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerének (cirill ábécé) elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. A szavak helyes elválasztásának elsajátítása.	Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.	Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.	Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.
Mondatalkotás, ill. szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával.	Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége.
A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).	Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, illetve üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat megfogalmazása). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.	A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). Idézetek helyes alkalmazása.	Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A tudományos stílus megértése és létrehozása (rezümé, recenzió bibliográfia készítése). Publicisztikai műfajok megértésének és alkotásának készsége. A művészi stílus eszközeinek megértése.
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása.	Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével.	A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Fordítás szótár segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarról bolgárra.	A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban.
	Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan.	Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kreatív szövegalkotás.	Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok).	Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai).	Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása.	Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.
	Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata.	Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében.	Az információ-felhasználás további normáinak megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, az idézés szabályai, jegyzetek készítése).
Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint.	Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.	Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.	Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
	Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.	Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.	Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).
		Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása.	Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).
		Az információ kritikai befogadásának megalapozása.	Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten.	A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése.	A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása.	A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása.
Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata hétköznapi szituációk elmondásakor.	Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. Szóképzés igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. A szó alapalakjának meghatározása; ismeretlen szavak alapalakjának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban.	A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban.	A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, meghatározása és helyes használata. A szókincs gazdagítása a szinonimák, antonímák, homonimák használata segítségével.
Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzése és használata. A bolgár szórend és intonáció használata a mondatban.	A névszók nem és szám szerinti egyeztetése; hátravetett névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása.	A magyar és a bolgár nyelv nyelvtani szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése.	A bolgár irodalmi nyelvi fejlődés főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig.
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.	Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése).	A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése.	A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése, alkalmazása.
Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése.	A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan.	A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan.	Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású szöveg megírására.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Érdeklődés felkeltése a bolgár népköltészeti hagyomány, a mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt.	Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgató szerepének megértése. A tanulság levonása. Mesék elmesélése, fogalmazása. A bolgár és a magyar népmesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmesefajták sajátosságainak megismerése.	A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése. A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerése.	Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség gyakorlása.
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel.	Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a bolgár, a magyar és világirodalom köréből.	Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása, a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben.	A líra különböző műfajainak megismerése, válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak értelmezése.
A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése.	Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.	A főbb költői képek és alakzatok jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepének megértése a lírai szövegben. A verses műfajok megismerése és azonosítása, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának, ill. kompozíciós elemeinek felismerése.	Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, megértése. A költői nyelvhasználat összetettségének megismerése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Olvasónapló készítése.	A műalkotás teljes értékű befogadásának előkészítése. A műalkotás részleges megértése, tartalmi vázlat összeállításának elsajátítása. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz elkülönítése.	Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és feltárása. A konfliktusok elemzése; a szereplők tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása.	Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása. A bolgár irodalom irányzatainak megismerése.
Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálásával.	A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése.	Saját vélemény megfogalmazása a mű szereplőivel kapcsolatban.	A szép, a tragikus, a komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése.
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.	A szerzői beszéd és a szereplők monológjainak funkcionális elkülönítése. Az irodalmi hős jellemzése.	Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése.	A bolgár és magyar irodalmi folyamatok összehasonlító elemzése az európai kulturális irányzatok keretein belül.
Történetek főszereplőinek azonosítása.	Epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése.	A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.	A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítésének feltárása, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és elbeszélés menetének meghatározása.
A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.	A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: a szereplők, a főhős életútja, a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdete és befejezése.	A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése.	Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus- metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül.
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.	Néhány bolgár közmondás ismerete. Versek memorizálása. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.	Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Jelenetek dramatizálása, megzenésített versek ismerete.	Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.	Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.	Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban.	Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete.
A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének, ill. a történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.	Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, illetve más olvasmányélmények vagy hangzó és képi szövegek bevonásával.	Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával.	Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.	Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.	A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása.	Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). A bolgár és a magyar, ill. más kulturális regiszterek keveredésének felismerése korunk kultúrájában, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.
A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben.	A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán.	A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny).	Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor kulturális és időbeli változékonyságának felismerése (azonosságok és eltérések a bolgár-magyar viszonylatban). A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában.
Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban.	Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése.	Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása.	A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa; az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.
A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén.		Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával.	Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat.
A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.	A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban.	Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben.	Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. Jog és erkölcs kapcsolata. A tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).	A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében.	Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.	Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.
	Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása.	Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán.	A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése.
	A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján (bolgár és magyar viszonylatban).	A kulturális különbség mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösségépítő erő megfigyelése különféle szövegekben, illetve a helyi bolgár közösség példáján.	A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye. A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma.	Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése – hivatalos és nem hivatalos kommunikáció. Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre – személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma.	Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei.	Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Ismerkedés – beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások. Önmaga és a család bemutatásának készsége. Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül. Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. Az igenlés és tagadás formái. Rövid párbeszédek összeállítása. Részvétel rövid párbeszédekben. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése.	Részt vesz egyszerű beszélgetésekben. Feltesz és megválaszol kérdéseket. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. Saját megnyilatkozás felépítése – bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés. Ismerkedés – beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások. Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. Udvariassági fordulatok – kérem, szíveskedjék stb. Szokványos kifejezések vásárláskor. Fogalmazás saját élményről. Különböző mondatfajták használata: kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító. Rövid párbeszédek összeállítása. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. A szókincs aktivizálása szinonimák, antonímák és homonimák segítségével. Szinonimák használata. Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. A melléknevek fokozásának megértése és használata. A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál. Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége. Névszók helyes használata számnevek után.	Megérteti magát társasági beszélgetésekben. Valamely esemény előadásának készsége néhány mondatban. Saját megnyilatkozás felépítése – bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés. Fogalmazás szóban kép alapján néhány mondatban. A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége. A homonimák jelentésének megértése. Ismert szavak átvitt jelentésének megértése. Rövid párbeszédek összeállítása. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Helyes kiejtés és hangsúlyozás.	Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire. A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. Helyes intonáció. Önálló kapcsolatteremtés, vélemény fogalmazása és védése, esemény elmesélése a megfelelő szókincs használatával. Részletesen kifejti, megindokolja és megvédi véleményét. Tolmácsolási gyakorlatok.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése.	Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése.	Megérti a rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. Irodalmi mű részletének dramatizálása.	Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, érvelést. Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés. Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.

4. Írás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban.	Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően – gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt.	Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően – gratuláció meghívás, hirdetés, levél, rövid feljegyezés, üzenetek stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége.	Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Önállóan jegyzetel. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normákat betartja a bolgár nyelvben. Írásjeleket helyes használja az összetett mondatban. Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. Fordítás szótár segítségével.

2. Bolgár népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Ismeretszerzés a személyes beszélgetésekből, képek megfigyeléséből, valamint hallott vagy olvasott szövegekből. Kulcsszavak keresése szövegben. Élethelyzetek megfigyelése. Atlaszok, lexikonok használata. Szülők, rokonok, család megnevezése. Önálló tájékozódás ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra vonatkozó feladatok megoldása. Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mivel foglalkoznak). A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése. Információk gyűjtése a bolgár nép történetéről családból és történelmi olvasmányokból.	Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához. A bolgár család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt. Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása. Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.). A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók, történelmi és hősi témájúak. A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése.	Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön a tömegkommunikációs eszközökből nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom) – adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Információgyűjtés egy adott problémáról segédkönyvekből, azok rendszerezése szóban. A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése. Ismerje el az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak szerkezete között. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.	Anyaggyűjtés a bolgárok hagyományos szokásrendszeréről: Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés). Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus – Trifon-nap, Baba Marta, Lázár-nap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus – Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap). Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. – a felszabadulás napja, május 24. – a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. – Bulgária egyesítése, szeptember 22. – Bulgária függetlenségének napja). Olvasson és magyarázzon különböző forrásokat, történelmi térképeket, képes és elektronikus adatok. Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák, film és videó anyagok alapján. Információgyűjtés adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése. A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudja.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mesehősök és történelmi szereplők megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A megkeresztelkedés okainak elemzése. A különböző etnikai csoportok, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek, szerepe, együttélésének tárgyalása.	Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével. Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az öltözködés kultúrája. A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján. Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában. A nemzet, nemzeti kisebbség fogalmának tisztázása és helyes használata. A különböző népcsoportok – trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok – szerepének tárgyalása a bolgár nemzet kialakításában. A környezet és a gazdasági helyzet összefüggéseinek felismerése. Történelmi fogalmak. A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, személyiségek történelmi szerepének jellemzése. A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. Különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése. Megadott mutatók alapján történelmi események összehasonlítása. Népköltészeti alkotásokban pozitív és negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). Pozitív és negatív hősök csoportosítása. Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása.	A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása. A bolgár kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában. A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket.	Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. A hagyományos és a mai szokásrendszer összevetése. Mutasson rá a bolgár elemekre az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről. A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából). Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni. Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez. Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudjon azokat bizonyítani. A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése. Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése. Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos megjelenítése. Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családot és a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. A legfontosabb állami jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Bulgária himnuszának eléneklése. Ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és tudjon mesélni róluk. A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. Tetszés-nem tetszés kifejezése kulturált módon. Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Az alapvető mozdulatok és lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása.	Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Ünnepek és hagyományok betartása a közösségi és a magán életben: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi ételek, családi ünnepek, a (mező) gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek – a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.). Alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait. Képzeletbeli utazás Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek és ennek elmesélése támpontok alapján. A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással. A bolgárok újjászületéskori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése. A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés. Tömegtájékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez. Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, információkeresés katalógusban és kézikönyvekben. A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása.	Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Fogalmazás írása, rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Tudja elmesélni egy közösségi ünnep fő mozzanatait emlékezetből. A különböző régiókból idetelepült bolgárok szokásainak tárgyalása (közös vonások, különbözőségek), a közösség fogalmának megfogalmazása. Hagyományos és elektronikus média. Bolgár nyelvű médiák Magyarországon. Az anyaország médiái ismerése. Információ-hozzáférés módszereinek gyakorlása. Anyanyelvű információhoz való jog megfogalmazása. A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása.	Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző információforrások, történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás megtartása. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Rajzos vázlat, folyamatábra, diagram készítése. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. A pravoszláv vallás, mint a nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában. A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat. A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időhatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.	Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.	Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.	Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata.	A bolgár társadalmi fejlődés egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen, értelmezése. A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása.	Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat.	A világtörténet, az európai történelem, a magyar és a bolgár történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
	A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása. A tények és az események felismerése új információk alapján.	A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.	Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – egy-egy bolgár híres ember (pl. művész, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma; – egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek;	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról, a bolgárok múltjáról; – megismerjenek néhány mondát, elsősorban a bolgártörténelemből; – a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. felvilágosodás-kori bolgár város jellegzetes szereplőivel, mindennapjaival);	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a helyi bolgárok, múltjáról; – a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák;	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról; – egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika– vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből – különös tekintettel a kisebbségi létre vonatkozó kérdés körben) mélységében tanulmányozzanak;
– kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a általános és egyes nemzetekre vonatkozó (bolgár, magyar) viselkedési és illemszabályok, és ebből fakadó félreértések, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; – megismerkedjenek a helyi bolgár hagyományokkal, néhány történettel a magyarországi bolgárok múltjából;	– egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. lakóhelyek fejlődése, az öltözködés különböző korszákokban, a higiéniai szokások); – ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel;	– további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;	– további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel; – ismereteket szerezzenek a határon túli bolgárok történetéről és kultúrájáról;
– megismerkedjenek néhány bolgár népszokással, a hagyományos mesterségekkel; – megismerjék az iskolai élet legfontosabb szabályait, és megvitassák azok szerepét, jelentőségét.	– ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és ezen belül a Balkán (Bizánc, Oszmán birodalom) fejlődésének egyes állomásaival; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;	– ismereteket szerezzenek a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól;	– ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről; – megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival, az európai kisebbségek helyzetével és védelmével;
	– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; – további ismereteket szerezzenek a bolgár népszokásokról, a hagyományos életmódról; – ismerkedjenek a magyarországi bolgárok életével, kultúrájával;	– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; – felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi és kisebbségi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei;	– megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; – elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; és ezeknek ráhatása a kisebbségi létre.
	– tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – különböző országokban, pl. Bulgáriában; – ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat; – egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.	– szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; – ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. – ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat; – egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.	– felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar és bolgár (európai, kelet-európai) társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Bulgária, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek; – ugyancsak kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól? – Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? – Milyen szeretnék lenni? – Miért van szükség szabályokra? – Mit jelent az, hogy bolgárok vagyunk?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? – Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? – Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? – Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése? – Miért vannak szegények és gazdagok?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? – Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért? – Van-e fejlődés a történelemben? – Miért vannak háborúk? – Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? – Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? – Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? – Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? – Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus?
	– Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? – Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?	– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? – Miért vannak gazdag és szegény országok? – Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra? – Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? – Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?	– Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? – Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? – Mi az erőszak szerepe a történelemben?

Български език и литература

(За училища с преподаване на роден език и двуезични училища)

Задачи за развитие

1. Създаване и разбиране на устен текст

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Елементарно, разбираемо и успешно предаване на мисли, информации, чувства и мнения, участие в диалози с разбиране на комуникативната цел на говорещия.	Елементарна, разбираема и успешна комуникация в различни речеви ситуации. Ориентация в речевата ситуация, определяне на предмета и целта на комуникацията.	Адаптация към факторите на комуникативния процес в различни речеви ситуации. Умения за участие в дискусии с цел разрешаване на проблеми.	Разпознаване на съставните части на комуникативния процес, адаптация към различни речеви ситуации. Разпознаване и анализ на жанровите особености на текста. Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.
Разпознаване вида на различните изречения и тяхната правилна употреба относно комуникативните цели и намерения; умения за свързване на прости изречения в сложно.	Стремеж към точност и извличане на същността. Разнообразна употреба на различните видове изречения въз основа на комуникативните цели и намерения. Адекватно речево поведение при различни обстоятелства. Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.	Разнообразна и съзнателна употреба на различните видове изречения въз основа на комуникативните цели и намерения. Умения за създаване на текст съобразно с жанровите особености на отговор на литературен въпрос; познаване на структурата на текста и езиковите похвати.	Точност, детайлност и подчертаване на същността в речта. Стремеж към разнообразие, към привличане на вниманието на партньора. Познаване на българския литературен език и на функционалните стилове. Различаване на различните стилове на българския език. Правилна употреба на стиловете и речевите жанрове.
Стремеж към изразителна и разбираема реч, правилно учленяване на звуковете, дишане, издържане на звука.	Стремеж към правилно произношение и артикулация. Правилна употреба на темпото, тембъра, интонацията. Употреба на българска интонация при различни видове изречения.	Стремеж към езикова изразителност и правилна реч. Употреба на произношение, което правилно отразява комуникативната цел на говорещия и съдържанието на текста. Познаване на българския словоред и правилната интонация на изречението. Осмисляне на връзките между българската и унгарската звукова система. Прилагане на българските звуковите закони в речта.	Изразителна и разбираема за околните, езиково изразителна и правилна реч. Познания за индивидуалните речеви особености, стремеж за използването им. Съзнателна употреба на темпото, тембъра, интонацията, познаване и използване на комуникативните им възможности. Прилика и разлика между метакомуникативните сигнали в българския и унгарския език.
Наблюдаване на някои елементи на невербална комуникация (пр. езикът на тялото). Стремеж към правилна употреба на думи, произношение, жестове. Долавяне на прилики и разлики между българските и унгарските стандартни начини за изразяване на учтивост и др.	Наблюдаване на механизмите на жестовете, мимиката, погледа. Координация на вербалните и невербалните средства на комуникация при различни речеви ситуации.	Познания за някои значения на жестовете, мимиката, стремеж към съзнателната им употреба.	Координирана употреба на вербалните и невербалните средства на комуникация при различни речеви ситуации. Познания за различните видове жестове, стремеж за тяхната съзнателна употреба.
Изслушване на събеседник (възрастен или връстник). Разбиране на същността и емоционалното съдържание на кратък, вербален текст. Умения за превръщане на пряка реч в непряка; подбор и комбинация на езикови средства за изразяване на свои мисли в нова ситуация.	Кратко обощение на вербален текст. Умения за резюмиране на информация.	Сътрудничество със събеседника. Търсене на аргументи, изграждане на мнение. Стремеж за съзадаване на емпатична връзка със събеседника. Разбиране и използване на български фразеологизми; намиране на еквиваленти в унгарския език.	Намиране и систематизиране на аргументи, изграждане и разгръщане на мнение и становище, изграждане на логично становище.
Разказване на съдържанието на събития от всекидневието, четива или филми. Подробно и сбито преразказване на повествователни текстове. Умения за съчиняване по дадено начало или по серия картини.	Приспособване към слушателите и речевата ситуация, наблюдаване на вербалното поведение на говорещия. Умения за подробен преразказ на познат текст, умения за сбит преразказ. Възприемане на научно и художествено описание, възпроизвеждане на научно описание и на елементи на художествено описание.	Съзнателно, езиково разграничаване на видяното (преживяното) и предположимото. Прилагане и оценка на комуникативни техники на различните говорни стилове. Ориентиране в ситуацията на масовата комуникация.	Разграничаване на видяното (преживяното) и предположимото в свободен разказ. Превод от унгарски на български и от български на унгарски, отчитайки особеностите на двата езика.
Участие в разговор и дискусия в класа. Формулиране на собствено мнение. Употреба на основния речников фонд на обществената комуникация.	Формулиране и аргументиране на собствено мнение, въз основа на темата и речевата ситуация. Изслушване и разбиране на мнението на другите в ситуация с повече от един събеседник.	Изслушване, разбиране и кратко резюме на мнението на другите в ситуация с повече от един събеседник. Свободно размишление върху морално-етичен или общокултурен проблем.	Участие в групов разговор или дискусия. Внимателно изслушване на различните мнения и кратката им репродукция. Защита или корекция на собственото мнение, разпознаване на погрешните и необосновани изводи.
Драматизация на познати текстове. Познаване на текстове и изпробване на различни драматични форми. Откриване на общото между български и унгарски лексеми. Разбиране на прякото и преносното значение на думите.	Рецитиране на текстове, изпробване на различни драматични форми (куклен театър, стихотворения).	Изразително рецитиране на текстове. Изпробване на различни драматични форми. Рецепция и съставяне на текстове от различни стилове и жанрове.	Изразително рецитиране на текстове с правилна употреба на фонетичните средства. Покриване на нормативните изисквания за владеене на език по шестобалната европейска скала, т. нар. С1 и С2.

2. Четене, разбиране на писмен текст

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Усвояване на системата от сигнали на четенето, изчитането на буквите, четене на глас на думи, словосъчетания, изречения.
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с разбиране и с българско произношение. Изразително четене.	Четене на различни текстове на ум и на глас. Гладко и изразително четене на познат текст.	Четене на различни текстове на ум и на глас. Четене с логическо ударение на познати, различни по стил и жанр текстове.	Упражнение на четенето на ум и на глас, с цел колкото се може по-пълно разбиране на текста. Разбиране на комуникативното намерение на автора на текста.
Умения за работа с двуезичен и правописен речник. Откриване на общото между български и унгарски лексеми. Разбиране на прякото и преносното значение на думите.	Употреба на речник (двуезичен, тълковен, синонимен) и енциклопедия. Функциониране на синоними, антоними и омоними в активния речник на учениците.	Употреба на речник на чужди думи и енциклопедии.	Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме. Разбиране на функцията на аргументативния, описателния и повествователния (наративния) микротекст.
Наблюдаване и репродукция на интонацията на различните видове изречения при четене на глас.	Умения за структуриране на текст разсъждение – определяне и формулиране на тема, теза, аргументи, обобщение. Умения за анализ на урочна статия.		Умения за подбиране и подреждане на аргументи за доказване на отделни подтеми; определяне на тези и подтези, обобщаване в микротекстове на научния текст.
Разбиране на конкретното значение на кратки текстове. Четене с разбиране, преразказ на прочетен текст с насочващи въпроси. Проверка на разбирането с помощта на задачи за писане и рисуване.	Упражнения за разбиране на преносното значение на думите. Намиране на дадена информация в определен текст. Опознаване на основите на техниките за разбиране на текст. Правилно и целесъобразно използване на основното и преносното значение на думи в български текстове.	Разбиране на литературни и други текстове под ръководство или самостоятелно. Извличане и разбиране на преносното значение на думи в даден текст. Опознаване на техниките за разбиране на текст.	Различаване на прякото и метафоричното значение, разпознаване, разбиране и анализ на преносното съдържание в текста. Разширяване на познанията за техниките на разбиране на текст.
	Опознаване на взаимовръзките между езиковите средства и значението в художествено-литературни и други текстове, под ръководство на учителя (групово или индивидуално).	Разбиране на взаимовръзките между езиковите средства и значението в художествено-литературни и други текстове, под ръководство на учителя или самостоятелно.
Обогатяване на активния речников фонд с помощта на прочетените текстове.	Обогатяване на активния речников фонд в различен текстов контекст. Преодоляване на интерференцията между българския и унгарския речников фонд.	Обогатяване на активния речников фонд със самостоятелна работа.	Обогатяване на речниковия фонд с всички подстилове на българския език. Разбиране на по-трудни текстове с индивидуална работа.
	Разпознаване и анализ на по-простите изразни средства в литературните текстове (сравнение, метафора, повторение.) Разпознаване на стиловете на различни текстове.	Разпознаване и анализ на по-простите изразни средства в литературните текстове. Наблюдаване на взаимовръзката между текст и илюстрация. Анализ на илюстрации и скици. Установяване на разликите между стила на различни текстове.	Опознаване на различните стилове и подстилове в текстове с различно предназначение, прилагане на познанията при усна или писмена комуникация. Вербални и невербални елементи на визуалното съобщение, типография. Упражнение на стил на четене, отговарящ на технологиите на информационното общество.
	Самостоятелно четене вкъщи на кратки и по-дълги произведения, разбиране на сюжета, на характера и действията на героите.	Самостоятелно четене вкъщи на кратки и по-дълги литературни и други произведения, обработване на текст според дадени критерии.	Упражнение на техниките и методите за обработка на текст, отговарящи на жанровите особености на произведението. Разпознаване и анализ на ценности, въпроси от етично естество, мотивация, поведение в дадено литературно произведение.
		Опознаване и разбиране на текстове, използуващи език, различен от всекидневния (архаичен или архаизиращ).	Разширяване на познанията за архаичните текстове. Самостоятелно разбиране на текстове от по-стари епохи с помощта на речник или енциклопедия.
Формулиране на мнение от 1-2 изречения за действията, ситуациите, поведението на героите в произведенията.	Формулиране на мнение от няколко изречения за действията, възгледите и човешките ситуации в произведенията.	Сравнение на различни мнения, наблюдаване на разликите и приликите, формулиране на мнение.	Сравняване, разпознаване, анализ и критика на разликите и приликите на различни светогледи в прочетения текст.

3. Създаване на писмени текстове, краснопис и правопис

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Усвояване на графичните знаци на кирилицата, в съответствие с индивидуалните особености на учениците.
Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Пренасяне на части на думата на нов ред.	Доразвиване на писмената техника: упражняване на писането, според учебните потребности.	Четлив, естетичен почерк, отговарящ на учебната степен. Усвояване на основите на водене на записки.	Четлив, естетичен, индивидуален почерк. Изграждане на самостоятелна, ефикасна техника на водене на записки. Извеждане на същественото.
Съставяне на изречение и на кратък текст.	Умения за съставяне на план и структуриране на текст. Умения за редактиране на собствен и чужд текст.
Упражнения за структуриране на текст. Кратко описание в 6-8 изречения по дадена тема с насочващи въпроси и самостоятелно.	Създаване на различни текстове (напр. кратко описание, съчинение, харатеристика, писане на поздравление, покана, обява, телеграма и др.). Прилагане в житейски ситуации на уменията за създаване на текст.	Упражняване на умението за създаване на различни видове текстове (описание, съчинение, характеристика, рецензия). Правилна употреба на цитати.	Създаване на текст, писмено изразяване във всички сфери на всекидневния живот (писмо, автобиография, конкурс, характеристика, описание). Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил (анотация, резюме, рецензия, библиография). Умения за разбиране на публицистични жанрове: статия, очерк, фейлетон. Разбиране на средствата на художествения стил.
Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, писмо, описание и др.	Прилагане на познанията за граматика, правопис, езикови правила в съчинения и писмени текстове. Превод от унгарски на български с помощта на речник.	Съзнателно прилагане на познанията за граматика, правопис, правоговор в съчинения и при творческо създаване на текстове. Превод от унгарски на български с помощта на речник, като се вземат предвид особеностите на двата езика.	Съзнателно прилагане на знанията за граматическите, правоговорните и правописните правила. Създаване на творчески текст. Умения за разпознаване на тропи и фигури в художествения стил.
	Опознаване на основните техники на събиране и обработване на информация, събиране на материали от наръчници и енциклопедии, предназначени за деца с помощта на учителя, групово или самостоятелно.	Събиране, систематизиране и писмено обобщаване на материали с цел съставяне на кратък текст. Създаване на творчески текст.	Подготовка за създаване на по-дълъг текст, изискващ събиране на повече материали и самостоятелна работа. Упражнение за създаване на текст, изискващ по-дълга подготовка като есе, анализ на литературно произведение, научна статия и др.

4. Развитие на умения за учене

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Основи на самостоятелната работа: посещение в библиотека, заемане на книги, употреба на детски енциклопедии.	Разграничаване и упражняване на различните стъпки на самостоятелната работа (основни познания за работа в библиотека).	Опознаване и упражняване на методите на самостоятелната работа, на събирането на информации и знания.	Упражнения за събиране, систематизиране и употреба на вербална и невербална информация. Разширяване на познанията за работа в библиотека, събиране на информация в музей.
	Познаване и употреба на енциклопедии, речници и научно-популярни произведения за деца.	Елементарни умения за употребата на информация и отбелязване на източниците.	Опознаване и приложение на нормите при употреба на информация (източници, правила на цитиране, водене на записки).
Съставяне на конспект под ръководство на учителя, разширяване или съкращаване на конспект по определени критерии.	Използване на конспект за формулиране и разбиране на различни текстове.	Самостоятелно съставяне на конспект на кратък текст.	Самостоятелно съставяне на конспект по дадена задача или тема, създаване на различни текстове по конспект.
	Опознаване и разбиране на особеностите на обобщението.	Опознаване особеностите на обобщението, съставяне на обобщение по определени критерии под учителско ръководство в групова и самостоятелна работа.	Упражняване на съставяне на обощение и неговото приложение (извличане на същността, следване на хронология, систематизиране на данни, разграничаване възгледи).
		Водене на записки под ръководство на учителя, упражнение на сбит преразказ и извличане на същността.	Упражняване на самостоятелното водене на записки под ръководство на учителя или самостоятелно (ключова информация, структуриране на текст).
		Основи на критическото възприемане на информация.	Познания за стойността и значението на информацията, нейното оценяване и критика.

5. Eзикова култура, познания за родния език

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Разбиране и правилно използване на имената при описание на предмети и явления. Сравняване на практическо равнище на имената в българския с имената в унгарския език.	Разбиране на български термини за означаване на основни езикови понятия, изучавани и по унгарски, и по български език.	Умение за правилна употреба на основните понятия и закономерности на българския език.	Познаване и правилно прилагане на българската граматика.
Разбиране и използване на глаголи в българския език. Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации. Употреба на сегашно, бъдеще, минало свършено и минало несвършено време. Съвместна употреба на глаголните времена при разказване на случки от живота.	Умения за образуване на думи с помощта на представки и наставки. Различаване на формите на една дума. Умения за правилен изговор и за правопис на сродни думи. Определяне на основната форма на думата; разпознаване на основната форма на непознати думи в двуезичен и правописен речник.	Правилна и точна употреба на стилистичните особености на жанровете в устната и писмена реч.	Разбиране, дефиниране и правилна употреба на понятия от говоримия и литературния език. Обогатяване на речниковия запас посредством употребата на синоними, антоними и омоними.
Умения за образуване и употреба на съобщително, въпросително, подбудително и възклицателно изречение. Използване на български словоред и интонация в изречението.	Съгласуване на имената по род и число; правилно членуване. Правилен изговор и правопис на имената и на познатите сложни именни названия.	Установяване на приликите и разликите в структурата на българския и унгарския език.	Разграничаване на основните периоди в развитието на българския език от средновековието до наши дни.
Обясняване на значения със собствените думи на ученика. Разширяване на активния и пасивния речников фонд, лексикални упражнения.	Умения за установяване на значенията на думите, отговарящи на възрастта на учениците (пр. еднозначни и многозначни думи, събиране на синоними).	Упражнения върху значенията на думите, разбиране на значението на единици, по-малки или по-големи от думата; опознаване на значението на езиковата структура и форма.	Анализ и приложение на значенията, произтичащи от значението на езиковите единици и структури, както и от не езиковите фактори на комуникацията.
Опознаване на знаковата система на писането, наблюдаване на съответствията и разликите между произношението и писането, познания за няколко елементарни правописни правила.	Опознаване и прилагане на правописни правила, употреба на правописен речник, поправяне на грешки под ръководство на учителя и самостоятелно.	Разбиране на граматичната обусловеност на правописната система, разширяване на познанията. Автоматизирана употреба на правописен речник, поправяне на грешки под ръководство на учителя и самостоятелно.	Самостоятелно разрешаване на правоговорни проблеми устно и писмено. Стремеж към написване на текст без граматични грешки при самостоятелна употреба на правописен речник.

6. Литературна култура, анализ на литературно произведение

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Интерес към народната поетична традиция; към четенето на приказки и детска литература.	Възприемане на български народни приказки. Осмисляне на ролята на разказвача и на слушателя. Извличане на поука. Преразказване и съчиняване на приказки. Сравняване на сюжети на приказки от българския и унгарския фолклор. Осмисляне на особеностите на отделните видове народни приказки.	Разбиране на принципите на естетиката и поетиката на българската средновековна култура. Познаване на специфичните жанрови особености на художествената проза и на поетичните творби.	Разбиране и тълкуване на художествени текстове. Умения за участие в дискусии за разрешаване на нравствено-етични проблеми.
Опознаване на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми.	Самостоятелно и групово четене на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми от българската, унгарската и световната литература.	Четене и анализ на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми, разпознаване на видовете им и емоционалното им влияние в анализираните произведения.	Опознаване на различните лирични произведения, четене и анализ на избрани произвединия. Анализ на вариантите на лиричния тон.
Наблюдаване на някои особености на поетичния език. Разпознаване на строфа, кратък анализ.	Разпознаване на някои по-важни поетични описания и форми. Разучаване на различните лирически жанрове. Разбиране на взаимовръзката между строфата и по-големите структурни единици.	Разпознаване на по-важните поетични образни и художествени средства, разбиране на тяхното значение в лирическия текст. Опознаване на поетичните жанрове, разбиране на особеностите на формата и съдържанието им. Разкриване на взаимовръзките между композиционните единици и строфата, разпознаване на композиционните елементи.	Разпознаване и разбиране на лексикалните и синтактичните особености на поетичните образни и художествени средства. Усвояване на комплексността на поетичния език. Разбиране на връзката между жанрове и поджанрове. Разпознаване и анализ на структурата на стихотворението.
Оформяне на читателски дневник.	Умения за цялостно възприемане на художествено произведение. Умения за разбиране на отделните части на художествената творба и съставяне на план за преразказ. Умение за съпричастност и морален избор, разбиране за добро и зло.	Разбиране и разискване на нравствени проблеми в литературното произведение. Анализиране на конфликтите в творбата; коментар на качествата и поведението на героите.	Осмисляне на етапите в развитието на европейския културен процес и определяне на мястото на българската литература. Разбиране на спецификата на литературните течения в българския литературен процес.
Стремеж към самоизразяване чрез рецитиране, драматизиране на приказки и детски литературни творби.	Възприемане на разкази от българската художествена литература. Анализ на разказ.	Изразяване на собствено мнение и отношение към героите на творбата.	Осмисляне на основни естетически категории – прекрасно, трагично, комично.
Осмисляне кой разказва историята.	Осмисляне на функциите на речта на автора и на речта на героя. Характеристика на литературен герой.	Разграничаване на истина, измислица, действителност и осмисляне на света на литературата.	Сравнителен анализ на българския и унгарския литературен процес в рамките на европейския културен процес.
Разпознаване на главните герои в дадено произведение.	Определяне на мястото на действието, главните герои, сюжетните моменти на епическо произведение.	Разграничаване на основните елементи на анализа на литературно произведение.	Умения за разкриване на комуникативната структура на художествения контекст, за осмисляне на художественото пространство и време; за изясняване на сюжета и фабулата.
Установяване на началната и крайната точка на действието.	Разпознаване на елементите на структурата въз основа на прочетеното и на свободен разговор: герои, жизнен път на главния герой, ход на действието, обрати, начало и край на произведението.	Разпознаване на описаното пространство и време, формулиране на изводи. Опит за анализ на времево-пространствените критерии.	Опит за анализ на мотивационно-метафоричното ниво на повествователно произведение. Възприемане на замисъла и структурата на художествения текст посредством художествените образи, поетичните форми и средствата на прозодията.
Четене и драматизиране на народни игри, части от приказки и др.	Да познава няколко български поговорки. Да умее да рецитира наизуст стихотворения. Драматизирано представяне на разкази, поеми или всекидневни ситуации.	Драматизиране и самостоятелно четене на отделни сцени, диалози, познаване на музикални произведения и песни, създадени по литературни творби. Анализ и представяне на инструкции и ситуации.	Самостоятелно четене и обработване на драматизирани сцени, диалози, драматични произведения. Анализ на комичните ситуации и характери.
Разбиране на разликите между народната и художествената поезия.	Наблюдаване на някои от новите форми на електронната и масовата комуникация.	Ролята на електронните носители на информация в обучението по литература.	Ориентация в новите явления и взаимовръзките между електронните носители на информация и литературата. Познания за влиянието на народната поетична традиция.
Формулиране на прякото (буквално) значение на произведението, на сюжета, основните чувства и настроения.	Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обощение въз основа на личен опит, други четива, вербални или визуални текстове.	Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обощение въз основа на личен опит и други литературни произведения.	Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обобщение въз основа на личен опит и други литературни произведения, познати литературни конвенции и техники на анализ. Връзки с традициите на унгарската и световната литература.

7. Критичност, умения за морална, естетическа и историческа преценка

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Употреба на понятията за красиво и грозно в разговори на всекидневна тема.	Формулиране на кратко мнение от няколко изречения за всекидневни преживявания или четива.	Разбирате и толериране на различията във вкусовите преценки.	Разбиране на контекстуалната зависимост на вкуса (зависимост от културни, исторически, обществени, семейни, индивидуални фактори). Разбиране на смешението на различните (български, унгарски и др.) културни регистри в модерната култура; самостоятелно развиване на вкусовите преценки.
Различаване на доброто и злото в разговор върху вербални и визуални текстове.	Възприятие на важната роля на хумора във всекидневието и в литературните произведения, интересни за дадената възраст.	Комичното в характера на героите и в ситуациите, разпознаване на различните форми на авторовата позиция, разбиране на ролята им в изграждане на значението (напр. ирония, подигравка).	Умение за анализ на текстове със сложна модалност, разпознаване на културната и времевата променливост на хумора (прилики и разлики между българския и унгарския хумор). Опознаване на комуникативната функция на хумора и прилагането й при писане на собствени текстове.
Обосноваване на естетическата позиция: възприятие на красивото в природата, във всекидневните предмети и в произведенията на изкуството, разбираеми за дадената възраст.	Участие в дискусия в класа за емоциите, предизвикани от всекидневието, от литературните и др. произведения на изкуството. Изслушване и разбирането на становищата на другите.	Сравняване на произведения, представящи корено различни естетически позиции; възприятие на променливостта на художествената и нехудожествена красота.	Обществен и индивидуален аспект на възприятието на художественото произведение. Осмисляне на понятията за “научаване” и “креативност” при възприемане на художественото произведение.
Изпитване на художествена наслада посредством потапянето в играта, чрез приключението, фантазията, ритъма и музиката.		Самостоятелна рецепция на художественото произведение, отражение на въздействието му при групова дискусия или самостоятелно създаване на текст.	Сравнение на произведения, принадлежащи към различни жанрове, влияние на художественото произведение в зависимост от жанровите особености.
Употреба на понятията за добро и зло в разговор на всекидневна тема.	Разпознаване на доброто, злото, истината и правдивостта във всекидневни и художествени текстове.	Истина и гледна точка: разбиране на конфликта между индивидуалната и колективната правдивост в различни текстове.	Истина и морал в живота на индивида и в обществото. Връзка между право и морал. Усвояване на съзнателно законосъобразно морално поведение, потребност и способност за ориентиране по въпросите на морала.
Разиграване на всекидневните конфликти с помощта на драматични форми (куклен театър, ситуационна игра).	Способност за представяне и осмисляне на чуждо становище, разбиране на значението на емпатията в живота на общността.	Наблюдаване на различни методи за разрешаване на конфликти в нехудожествен текст и в художествени произведения.	Стремеж за разбиране на причините на обществените, общинските и индивидуалните конфликти. Изграждане на индивидуална стратегия за разрешаване на конфликтите.
	Възприемане на разликите в начина на живот и светогледа при различните култури (напр. по отношение на българската и унгарската култура).	Опознаване на културните различия като светоглед, начин на живот и ценностна система; наблюдаване на културното многообразие в изграждането на дадена общност по примера на българската общност в Унгария или в различни текстове.	Наблюдаване и осъзнаване на ролята на изкуството за създаване на културата. Разбиране на границите между различните култури, потребност от опознаване на други култури. Потребност за участие в процеса на създаване на културни цености в българо-унгарски аспект.

БЪЛГАРСКИ ЕЗИК И ЛИТЕРАТУРА

(За училища с преподаване на унгарски език и училища
за допълнително обучение по роден език)

Задачи за развитие

1. Създаване и разбиране на устен текст

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Разбиране на кратки устни съобщения. Разбиране на значението на думите в изречение и кратък текст.	Разбиране на съобщения от разговорно-битовата сфера – в официално и в неофициално общуване.	Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване.	Разбиране на текста на предавания на роден език (филм, театър, новини, програми по радиото и телевизията).
Познаване на поне 10 български пословици и поговорки. Езиков запас за минимално общуване. Отговор на зададен въпрос с няколко прости изречения. Различаване	Разбиране и съставяне на диалози в разговорно- битовата сфера на общуване. Устен разказ по преживяно.	Възприемане на речеви формули от българския речев етикет. Разбиране на приказки, общи за българския и унгарския фолклор; пословици и поговорки.	Домашни и чужди думи. Международна културна лексика.
на употреба на различни видове изречения – съобщително, въпросително, възклицателно и подбудително.	Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване.	Теми: семейство, училище, професионална ориентация, традиционни и съвременни професии, пътуване, здраве, спорт,
Теми: запознаване: представяне, поздрав; околна среда: семейство, дом, училище, сезони; понятието български градинар.	Умения за ориентиране в конкретната речева ситуация. Разбиране значението на думите в изречение и кратък текст. Думи, които не се превеждат на унгарски език – собствени имена на хора, на градове, на реки, на планини и др.; названия на българските пари. Теми: запознаване: представяне, поздрав; околна среда: семейство, дом, училище, сезони, професии; традиционни професии на българите в Унгария, понятието български градинар.	култура, институции и общности на българите в Унгария.

2. Комунuкатuвно-речева компетентност

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Запознаване – речеви формули. Официални и неофициални обръщения. Умения за представяне на себе си и на своето семейство. Изразително изпълнение на няколко детски стихотворения наизуст. Въпроси и отговори, свързани с времето. Записване и изговаряне на датата по български образец. Поставяне на въпрос с кой, какъв?, колко? Поставяне на въпрос с къде?, кога?, как? Начини за изразяване на молба, благодарност, заповед. Форми за потвърждаване и отричане. Съставяне на кратки диалози. Участие в кратки диалози. Изразително изпълнение наизуст на стихотворения. Умения за броене и означаване на поредност.	Взема участие в обичайни разговори. Задаване и отговор на въпроси. Възприемане на речеви формули от българския речев етикет. Структуриране на собствено изказване –въвеждащо изречение, кратко изложение, обобщение. Запознаване – речеви формули. Официални и неофициални обръщения. Начини за изразяване на молба, благодарност, заповед. Учтиви форми: моля, заповядайте и др. Стандартни изрази при пазаруване. Съчинение по преживяно. Употреба на различни видове изречения – съобщително, въпросително, възклицателно и подбудително. Съставяне на кратки диалози. Изразително изпълнение на стихотворения наизуст. Умения за броене и означаване на поредност. Активизиране на речника чрез синоними, антоними и омоними. Използване на синоними. Разпознаване на антонимни двойки. Степени за сравнение на прилагателни имена. Съществителни имена от женски род без окончание. Умалителни съществителни имена. Бройни числителни имена за лица.	Да умее да се изказва в общи разговори. Умение за разказ на събитие с няколко изречения. Структуриране на собствено изказване –въвеждащо изречение, кратко изложение, обобщение. Съчинение по картина с няколко изречения. Умения за чисто изговаряне на ударени и неударени гласни. Разбиране на значението на омоними. Разбиране на преносното значение на познати думи. Съставяне на кратък диалог. Изразително изпълнение на стихотворения наизуст Правилно и изразително произношение.	Създаване на текст в определен стил и жанр с оглед на комуникативните потребности на учениците. Преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика. Правилна интонация. Самостоятелно установяване на контакт, формиране и аргументиране на собствено мнение, анализ на събитие с употребата на подходяща лексика. Умение за подробно излагане, аргументиране и защита на собствено мнение. Упражнения за превод.

3. Четене с разбиране

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене. Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста.	Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене. Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста. Умения за разделяне на кратък текст на абзаци. Разбиране на текстове от народното творчество и кратки произведения на детската литература. Ориентиране в български учебници, помагала и пр. Разбиране на кратък научен текст от учебник.	Умение за разбиране на кратки, обикновени текстове, за възприемане на смисъла на разказа. Ориентиране в български учебници, помагала и пр. Разбиране на преносното значение на думи в българския език. Работа с тълковен речник. Разбиране на кратък научен текст от учебник. Изразително четене, изпълнение на стихотворения, песни, драматизации наизуст. Драматизация на части от литературни произведения.	Умение за разбиране на смисъла на разкази, свързани със съвременните проблеми, както и на информацията и на аргументите, съдържащи се в тях. Разбиране и тълкуване на художествени текстове. Извличане на основната идея. Обобщение. Плавно четене на на непознат художествен текст. Разбиране с помощта на речник. Работа с речник при превод на научни и художествени текстове. Превод на текстове от учебник, отговарящи на комуникативните потребности на учащите се. Превод на научен и художествен текст.

4. Писане

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Познаване на българската азбука. Правилно означаване на звуковете с букви. Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни в края на думата. Писане без грешка на кратък текст при диктовка. Правилно писане на думи в множествено число. Правилна интонация и умения за употреба на препинателни знаци в края на различните видове изречения. Запетая в простото изречение. Да умее да пише научените думи и да ги включи в познат текст.	Да умее да попълва обикновени формуляри, да пише кратки поздравления. Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, покана, обява, писмо и др. Умения за редактиране на собствен текст. Умения за работа с правописен речник. Спазване на правописните норми на българския език. Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия.	Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, покана, обява, писмо, кратка бележка, съобщение и др. Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия. Умения за редактиране на собствен текст. Умение за поправка на правописни грешки. Умения за работа с правописен речник.	Да умее ясно и подробно да се изразява върху теми, свързани със съвременните проблеми и собствените интереси. Да умее да разказва своите преживявания, да излага мнението си, да аргументира за и против дадено гледище. Самостоятелно водене на записки. Спазване на изучените правоговорни и правописни норми в българския език. Поставяне на препинателни знаци в сложното изречение. Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст по различен начин. Превод с помощта на речник.

Българско народознание

(За всички форми на обучение)

Задачи за развитие

1. Усвояване на знания, учене

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Усвояване на знания в резултат на лични разговори, наблюдение на илюстрации, от устен или писмен текст. Наблюдение на жизнени ситуации. Употреба ва атласи и лексикони. Родители, роднини, род – назоваване. Да усвои основните форми на ориентация и комуникация в позната среда. Да изпълнява по указание задачи, свързани с ориентацията в непозната среда. Събиране на информация за близката среда (напр. кои са членовете й, кога и къде се срещат, какво правят). Проучване на обичаите, свързани с празниците, отбелязвани по традиция в семейството.	Усвояване на знания в резултат на лични разговори, от устен или писмен текст, филми, средствата за масово осведомяване. Наблюдение на формите на човешкото поведение в различни жизнени ситуации. Четене с разбиране на текстове по определена тема. Търсене на ключови думи и ключови изречения в текста. Събиране на информация по определена тема. Структура на българското семейство и род. Да умее да различава и назовава роднинските и семейни връзки от по-широк кръг и да се ориентира в тях. Да проявява интерес към рода си и родовете на известни български личности. Събирателска дейност сред българските родове в Унгария. Съставяне на родословно дърво.	Наблюдение на формите на човешкото поведение в различни жизнени ситуации. Четене с разбиране на текстове по определена тема. Приложение на наученото в нови ситуации. Събиране на материали за обичаите – семейни и обществени – на българската общност в Унгария. Събиране на материали от средствата за масово осведомяване, отнасящи се до малцинствата. Роден край (от кой български край произхожда моето семейство) – събиране на данни от библиотека, мултимедиен продукт, музей.	Събиране на сведения за традиционна обичайна система на българите. Семейни обичаи (напр. раждане, сватба, погребение). Календарни обичаи (напр. Коледа, Нова година, пролетен обичаен цикъл – Трифоновден, Баба Марта, Лазаровден, Великден, Гергьовден; лятно-есенен обичаен цикъл – Еньовден, Илинден, Димитровден).
		Да подбират информация по определен проблем от справочници и да я систематизират в устна форма. Да различава характерните особености на българската национална носия. Да умее да прави връзка между типа на селището и поминъка на населението, начина на живот и обзавеждането на жилището, предназначението на сградата и нейното устройство.	Официални български празници – историческо събитие и символика, свързана с празниците (напр. 3 март – Ден на освобождението, 24 май – Празник на българската култура и славянската писменост, 6 септември -Съединение на България, 22 септември – Обявяване на българската независимост).
			Да четат и коментират различни видове източници, исторически карти, картини и електронни данни. Да интерпретират информация и извеждат съдържанието на понятия от художествени картини и карикатури, отразяващи изучавани събития. Събиране на информация по определена тема или проект в библиотека, мултимедийни
Събиране на данни за историята на българския народ в семейството и от исторически четива.	Да добият знания за средата (напр. махали, мегдани, църкви, гробища, гори, ниви, ливади, реки, планини и др.). Да различават основните видове български народни песни: празнично-обредни и митични, битови, песни с историческа и героическа тематика. Диференциране на художествените произведения по вид, жанр, материали, техники, изразни средства. Разпознаване на изучени художествени изображения.	Анализ на художествено произведение със свои думи. Съзнателен подбор на програмите по радиото и телевизията. Развитие на стратегии за подбор на програми. Да се формират умения за ползване на различни източници на информация: печат, радио, телевизия, интернет, библиотеки.	продукти, музеи, по Интернет. Самостоятелно систематизиране на събрания материал. Прилагане на усвоените знания в нови ситуации.

2. Критично мислене

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Самостоятелно формулиране на въпроси по определена тема. Установяване на разлика между героите от приказките и историческите личности. Анализ на мотивите за действие и поведение на участниците в реалните събития. Осмисляне на връзката между причина и следствие. Формиране на самостоятелно мнение за събития, явления и личности. Аргументиране на собствено мнение. Да отбелязва и да умее да разполага във времето важни събития от живота на семейството и рода (рождени дати, празници, важни годишнини), като се опира на житейския си опит. Разказване на случки от ежедневието от гледната точка на различните участници. Да анализират причините за покръстването на българите. Да се изгради представа за разнообразните етнически елементи, които вземат участие във формирането на народността.	Самостоятелно формулиране на въпроси по определена тема. Извличане на същественото от писмен и устен текст. Осмисляне на връзката между причина и следствие. Аргументиране на собствено мнение. Аргументирано опровержение на противоположно мнение. Да различава характерните особености на българската национална носия, прилики и отлики с националното облекло на други националности. Различия в облеклото на млади и стари, сравнение на миналото с настоящето: култура на облеклото. Сравнение между обичаите на българското и унгарското семейство въз основа на собствен опит, разкази и илюстрации. При характеристика на дадена личност (историческа, литературен герой) да анализира ролята на произхода и средата за формиране на личността на елементарно ниво. Изясняване и правилна употреба на понятията нация, национална малцинствена общност. Да познават отделните елементи, участвали във формирането на българската народност и тяхната роля - българи, славяни и траки (местно население). Връзка между околната среда и стопанските традиции. Да разпознават съдържанието на историческите понятия. Установяване на различие между историческо и легендарно. Да съпоставя данни от различни източници, като открива прилики и отлики между тях. Да сравнява събития по зададени показатели. Да анализира положителните и отрицателните качества в народното творчество, които се описват чрез героите (напр. доблест, ум, хитрост, алчност, лъжливост, крадливост и др.) Да групират положителните и отрицателните герои. Формулиране и изказване на мнение за художествено произведение.	Извличане на същественото от писмен и устен текст, определяне на ключово изречение, сбит преразказ, преразказ на текст по зададени критерии. Различаване на реални и фиктивни елементи в текста. Анализ на мотивите за действие и поведение на историческите личности. Формулиране на теза за историческия фон, предпоставките и причините за определени обществено-исторически явления. Аргументиране “за” и “против” дадена теза. Да разпознава и оперира с основни исторически понятия при описание и решаване на познавателни задачи. Да открива противоречия и съвпадения при описанието на едни и същи събития от различни източници на информация. Формиране на понятието за българска диаспора. Наблюдения върху интерференцията на български и унгарски обичаи. Понятие за асимилация. Да конструира линия на времето, да съставя хронологични и синхронни таблици на изучаваните събития и личности. Да установява синхрон и да съпоставя събития от българската, унгарската и общата история. Българската култура – част от Европа и християнския свят. Да формулира въпроси върху изученото учебно съдържание и да ги поставя на съучениците си в коректна форма. Да се изгради понятие за ролята на човека в преобразуването на околната среда. Поставяне на българското изобразително изкуство в контекста на европейското и световното изкуство. Установяване на взаимозависимост между начина на мислене, културните различия и художественото произведение. Усвояване на основните методи на анализ на произведения. Изграждане на умения за сравняване на различни художествени стилове и направления. Откриване на българските мотиви в съвременното изкуство. Анализ на художествено произведение със свои думи. Да формулира въпроси относно изучавано историческо събитие, личност, идея, понятие.	Определяне на ключово изречение, сбит преразказ, преразказ на текст по зададени критерии. Анализ на многопластови текстове, които имат разнообразни интерпретации. Сравнение на различни исторически явления. Критично използване на изворите. Анализ на художествени текстове, филми и т.н. от гледна точка на историческата им достоверност. Формулиране на теза за мотивите за действие на личности, групи и институции. Сравнение на различни ценностни системи, изясняване на собствена ценностна система. Да съпоставя традиционната и съвременната обичайна система. Да откроява българските елементи в празничната система на общността и да прави изводи за степента на асимилация. Да възприема честванията и празниците в тяхната цялост (напр. ритуали, песен, танц, облекло, символика, място в ритуалната система). Да анализира ресурсната осигуреност на България и нейната зависимост от световното стопанство. Да обяснява характерните черти в отрасловата и териториалната структура на стопанството. Да прави географска характеристика на стопански отрасъл, град, страна, регион. Да изразява свои мнения въз основа на изучените географски обекти, които да умее да доказва и да отстоява рационално и емоционално. Да локализира във времето значими творци на културата и да ги свързва с конкретен исторически текст. Да формулира въпроси относно изучавано историческо събитие, личност, идея, понятие. Да формулира аргументи и привежда доказателства при устни и писмени изложения по конкретен исторически въпрос. Уточняване на понятията традиция и модерност и взаимовръзката между тях. Произход и значение на понятията Изток и Запад. Център и периферия. Роля на образователните и културни институции за осигуряване на културната автономия на малцинството.

3. Речева комуникация

1-4. клас	5-6. клас	7-8. клас	9-12. клас
Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Ясно формулиране на собственото мнение. Устен разказ на събития, случки. Изготвяне на предмети с традиционна техника. Игрово възпроизвеждане на събития и явления. Обръщение към различните членове на семейството в различни ситуации. Да нарисува семейството си, изобразявайки характерната за отделните му членовете възраст, професия, любимо занимание. Познаване и тълкуване на основните отличителни знаци на българската държавност и свързаните с тях форми на поведение. Да умее да пее химна на България. Слушане и сравняване на българска народна и композиторска музика. Даване културен израз на отношението към музикалното произведение – харесване, нехаресване. Ритмични движения с музика, танцови движения. Да овладее техниката на основните движения и стъпки. Създаване на интерес към най-известните български ансамбли. Танцуване на народни хора.	Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Писмено съчинение на обществено-историческа тема. Изготвяне на скица. Изготвяне на модели, макети, копия на предмети. Изготвяне на предмети с традиционна техника. Празници и традиции: празнично и ежедневно облекло, празнични ястия, семейни празници, трудови празници, свързани със стопанския календар – празници на българите в Унгария (Напр. Трифоновден, Димитровден и др.) Да извършва елементарни описания на случки и събития, употребявайки ограничен исторически речник; да разпознава източници на информация - Да извършва мислено пътешествие из забележителни места в България и териториите, където живеят българи и да съставят разказ въз основа на ключови думи. Да изпълнява подражателно на детски музикални инструменти характерните за българската народна музика неравноделни ритми 5/8 и 7/8. Новото ежедневие на българина през Възраждането (напр. образование, облекло, поведение, интереси, стремеж за модернизация и приобщаване към европейския свят). Хората на новото време (напр. търговецът, даскалът, еснафлията, свещеникът, революционерът, вестникарят). Да се изградят навици за ползване на средствата за осведомяване за опознаване на миналото и настоящето. Създаване на умения за ползване на библиотека, търсене на информация по каталог и справочни издания. Усвояване на умения за правилно изразяване и тълкуване на информацията, получена от масмедиите.	Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Ясно формулиране на собственото мнение. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Изготвяне на писмено съчинение, рисунка на обществена или историческа тема. Изготвяне на предмети с традиционна техника. Да умее да разкаже по памет основните моменти от даден празник на общността. Обичаи от различни региони на преселилите се в Унгария българи (общи характеристики, различия), формулиране на понятието за общност. Традиционни и електронни медии. Медии на български език в Унгария. Медиите на родината-майка. Достъп до информация. Правото за достъп до информация на роден език. Овладяване на основните ритмични движения на българските танци. Упражняване на единични танци, танци по двойки и на хоро.	Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Ясно формулиране на собственото мнение. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Изясняване на различията в хода на спора и развитие на собствената позиция, вземайки предвид мнението на другите. Устен разказ на събития и случки по памет. Устен анализ на различните извори на информация и на историческите зависимости. Изготвяне на съобщение, доклад. Писане на есе на историческа и обществена тематика, формулиране на опровержение, извличане на заключения. Визуално изображение на исторически и обществени теми. Изготвяне на скица, схема, диаграма. Изготвяне на табло от самостоятелно събрани снимки, картини. Да умее да ползва средствата за масово осведомяване. Осъзнаване ролята на православието като средство за национално оцеляване през вековете. Роля на националната църква във формирането на общността. Ролята на обществените организации в съвременното общество. Права и задължения, правови гаранции, контакти и взаимодействия между държавната и цивилната сфера. Масмедиите (печат, радио, телевизия, информационни и интерактивни мрежи) и формиране на общественото мнение. Ролята на медиите при формирането на общността и в човешките взаимоотношения.

4. Ориентиране във времето и пространството

1-4 клас	5-6 клас	7-8 клас	9-12 клас
Използване на понятия за обозначаване на времето: минута, час, ден, седмица, месец, година. Използване на изрази за обозначаване на времето: когато бях малък (ходех в детската градина), когато родителите ми са били деца (млади и т.н.), когато баба и дядо са били деца, когато са се сражавали със саби и пр., много отдавна. Употреба на изрази като преди това, след това, по същото време, сега, някога, в далечното минало.	Употреба на изрази за обозначаване на време като преди това, след това, по същото време, сега, някога, в далечното минало.	Определяне на хронологията на събитието спрямо друго известно събитие, явление. Познаване на точното разположение във времето на особено важни събития, явление. Разполагане на новото учебно съдържание във времето спрямо познати ключови събития.	Употреба на наименованията на исторически епохи и периоди за обозначаване на историческото време. Графично изобразяване на времето, подреждане на хронологически данни. Познаване на точното разположение във времето на особено важни събития, явление. Разполагане на новото учебно съдържание във времето спрямо познати ключови събития. Разположение на събития, явления, личности и т.н. във времето.
Разположение на събития, явления, личности и т.н. във времето. Да умее да се ориентира по картата на Европа и на България. Да различава географските форми – планини, равнини, реки, морета. Да познава разположението на главните градове в България. Да умее да се ориентира по географската карта и да познава основните й символи.	Да различава отделни етапи от развитието на българското общество с помощта на понятията десетилетие, век, период. Да подрежда в хронологическа последователност важни исторически събития и периоди. Да открива синхронност на историческите събития и да посочва исторически личности, живели в един и същ период. Да различава видове писмени исторически текстове (свидетелства на епохата и създадени от дистанцията на времето). Да извлича информация, съдържаща се във фрагменти от исторически документи, картини, елементарни таблици; Да установява синхронност на исторически събития и да я представя графично (линия на времето, таблици, колони) и описателно. Да прави устни описания на исторически събития като се опира на подпомагащи въпроси.	Да изобразява прости карти. Да познава основните символи на картата: води, повърхнина, държавни граници, селища. Да конструира линия на времето, да съставя хронологични и синхронни таблици на изучаваните събития и личности. Да установява синхрон и да съпоставя събития от българската, унгарската и общата история.	Анализ на различния ритъм на световната европейската, унгарската и българската история във времето и взаимното им влияние.
	Да работи с географска карта, да показва правилно географски обекти. Да попълва и оформя контурна карта. Да характеризира типчни за България географски обекти (напр. равнина, планина, река, природен пейзаж) и да ги сравнява. Да разпознава факти и събития въз основа на информация за тях.	Откриване на картата на изучените обекти. Разчитане на събития и явления по историческата карта. Съставяне на прости схеми. Отнасяне на събитията към изучените местности.	Съпоставяне на историческите карти на различни епохи, разкриване на причините за промените. Избор на най-подходяща карта за проследяване на дадено събитие от различни атласи. Съставяне на прости карти въз основа на информация от текстов извор.

5. Ключови елементи на съдържанието

1-4 клас	5-6 клас	7-8 клас	9-12 клас
Учениците да имат възможност да се запознаят с живота, дейността, характера на популярни личности (напр. артисти, откриватели, учени, светци, владетели, политици) и на тази основа да стигнат до извода, че в миналото хората са живели и мислели по различен начин; във връзка с дадено историческо събитие, особено по повод националните празници и техните символи, да опознаят и	Учениците да имат възможност да – натрупат по-нататъшни знания за местните български обичаи, за миналото на българите; – да се запознаят с легенди, преди всичко от българската история; – да изучат по-задълбочено обособено по време и място явление от историческото минало (напр. характерните участници в живота на възрожденския български град, тяхното ежедневие);	Учениците да имат възможност да – натрупат по-нататъшни знания за миналото на местните българи; – да проучат задълбочено ограничен във времето и пространството исторически откъс;	Учениците да имат възможност да – натрупат по-нататъшни знания за местните български обичаи; – задълбочено да проучат определена историческа тема (в сферата на политиката, икономиката, обществото, науката, техниката или историята на културата – с особено внимание към проблема на малцинствата)
– да обсъдят въпроси като нормите на поведение на различни народи (българи, унгарци) и произтичащите от това недоразумения, ролята на взаимодействието при поведението, вътрешни и външни черти на характера, добри и лоши качества, роднинство, приятелство, помощ за нуждаещите се, – да се запознаят с местните български обичаи, с елементи от историята на българите в Унгария,	– да проследят задълбочено промените в дадено явление през различните епохи (напр. промяната в облеклото през различните епохи, хигиенните навици); – да се запознаят с основни моменти от историята на българския народ и българската държава, с изтъкнати личности от българската история;	– да натрупат по-нататъшни знания за основни моменти от историята на българския народ и държава, да се запознаят с изтъкнати личности от българската история; – да се запознаят с ежедневието на хората в различни епохи и култури;	– да натрупат по-нататъшни знания за основните моменти от историята на българския народ и държава, да се запознаят с изтъкнати личности от българската история; – да се запознаят с историята и културата на българите в чужбина;
– да се запознаят с някои български народни обичаи, и традиционни занаяти; – да научат основните правила за поведение в училише и да обсъдят тяхната роля и значение.	– да се запознаят с най-важните събития от европейската история и най-вече с отделните етапи от развитието на Балканите (Византия, Османската империя); – да се запознаят с ежедневието на хората през различни епохи и в различни култури;	– да се запознаят с политическите конфликти (революции, войни) и тяхното въздействие върху ежедневието и нравите на хората;	– да се запознаят с историята на националните и етнически малцинства в Унгария; – да се запознаят с големите политически, обществени и ценностни конфликти на ХХ век, със състоянието на малцинствата в Европа и тяхната защита;
	– да анализират случки от миналото от гледна точки на различните участници; – да разширят знанията си за българските народни обичаи, за традиционния начин на живот; – да се запознаят с живота на българите в Унгария и тяхната култура;	да анализират случки от миналото от гледна точки на различните участници; – в зависимост от равнището на подготовка да дискутират теми като различията между хората, отношенията между половете, личност и общество, икономически въпроси, демокрацията, човешките и малцинствени права; основи на международното хуманитарно право;	– да се запознаят подробно с жизнения път на някалко значими исторически личности; – да анализират глобалните проблеми и преди всичко обществено-историческите последици от екологичната криза и информационния бум, както и тяхното въздействие върху живота на малцинствата.
	– да съберат информация за живота на хората и особено на децата в наше време в различни държави, напр. в България; – да усвоят основни норми на потребителя; – чрез конкретни примери да анализират ролята на рекламата и маркетинга.	– да осъзнаят човешките измерения на свободата и отговорността в различните области на частния и обществения живот; – да се запознаят със ситуации от ежедневието и живота, които дават възможност за нравствена оценка на значението на човешкото достойнство, както и на проблемите свързани с тях; – да усвоят основни норми на потребителя; – чрез конкретни примери да анализират ролята на рекламата и маркетинга.	– в зависимост от степента на подготовката си да дискутират теми като човешкият разум, морала, сексуалността, днешното българско и унгарско (европейско, източно-европейско) общество и стопанство, бизнеса, наемния труд, политическата система на България, Унгария и Европейския съюз, защита на интересите; – да дискутират теми като международните конфликти на нашето време, демокрацията, човешките права, основните права и свободи, въоръжените конфликти и приложението на международното хуманитарно право, природни и причинени от човека катастрофи и оказване на хуманитарна помощ;

6. Въпроси за размишление

1-4 клас	5-6 клос	7-8 клас	10-12 клас
Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: – Какви характерни качества притежават? По какво приличат на останалите? По какво се различават от тях? – На какво съм способен? На какво не съм способен? – Какъв бих желал да бъда? – Защо има нужда от правила? – Какво означава, че сме българи?	Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: – Какво представлява човекът? По какво се различава от животните? – По какво си приличаме всички? На какво се дължат различията между хората? – Защо мислят по различен начин хората от различни възрасти? -От какво зависи оценката на решенията и делата? – Защо има бедни и богати?	Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: – Какво означава, че всеки човек има право на достойнство? – Какво може да направи отделния човек за другите, за общността, за нуждаещите се? – Има ли развитие в историята? – Защо има войни? – Каква е ролята на природната среда в живота на отделните държави и цивилизации?	Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: – Има ли абсолютни нравствени норми? – Защо възникват противоречия между правото и морала? – Какви са пътищата за самореализация? – Може ли да има човек повече групови идентичности? – В какъв аспект може да се говори за причинно-следствени връзки в историята? – Съществува ли исторически детерминизъм (предопределеност)?
	– В каква степен природната среда определя ежедневието и културата на хората? – Защо различните хора преживяват по различен начин едно и също историческо събитие или явление?	– От какво се определят интересите на отделния човек и на човешките общности? – Защо има бедни и богати държави? – До каква степен “великите личности” могат да въздействат върху историческите събития и процеси? – Каква е ролята на вярата и на религията в живота на отделните хора и на обществата? – Има ли цел човешкият живот, човешката история?	– Как могат да съжителства различните култури, религии, народи? – Какви са възможностите и пречките за общуване между различните култури? – Защо различните хора интерпретират различно едни и същи исторически събития или явления? – Каква е ролята на насилието в историята?

B) CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Beás nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
A tanuló legyen képes gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlésére. Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszéd-helyzetekben. Legyen képes megoldani hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Tanuljon meg emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset beás nyelven. Értse meg a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat.	A tanuló képes egyszerű, érthető és hatékony közlésre változatos kommunikációs helyzetekben. A tanuló legyen képes hétköznapi beszédszituációk feldolgozására, beszélgetésben való részvételre és, megnyilatkozásra valamint és ellentmondásra. Tudjon részt venni hétköznapi témák – kommunikációs helyzetgyakorlataiban. Legyen képes információ átadására, élmények elmesélésére. Tudjon tárgyakról, állatokról, személyekről rövid leírást készíteni. Értse meg az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.	Legyen képes alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Legyen képes a tanuló beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven. Legyen képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Értse meg a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Értse meg a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.	A kommunikációs folyamat összetevőit ismerje fel a tanuló Tudjon árnyaltan, rugalmasan alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Legyen képes beszélgetni különböző partnerekkel, információkat szerezni, azokat pontosan átadni. Tudjon látottakkal, hallottakkal kapcsolatos véleményeket beszerezni. Legyen képes érdeklődés, kívánság, igény megfogalmazására Tudjon magáról információkat átadni. Ismerje az udvarias kifejezésmód verbális és nonverbális eszközeit. Tudjon röviden beszámolni, tudósítani fontos, érdekes iskolai vagy egyéb eseményekről. Ismerje az informatív és „csevegő” beszélgetés közti különbséget. A továbbtanulás, az önéletrajz, a kérelem szókincsét ismerje. Főbb vonalaiban értse meg a köznyelvi beszédet, különösen, ha gyakran előforduló, számára ismert témáról szól. Értse meg a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Törekedjen a tanuló az érzékletességre. Legyen képes a különféle mondatok felismerésére, azok helyes használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a tanuló a kifejező és mások számára érthető beszédre. Igazodjon el a hétköznapi élethelyzetekben. Legyen képes ismert szövegek rövid összefoglalására. Tudjon képekről röviden beszélni, egyszerű szóbeli leírást készíteni. A mesélő személyét tudja változtatni. A gyakran használt igék ragozását, a ragozott igealakokat, a segédigéket helyesen használja. Különböző igeidejű alakok képzésében szerezzen egyre nagyobb jártaságot. Legyen képes az olvasott művek (mesék, mondák, történetek) tartalmának összefoglalására, a cselekmény rövid, vázlatos ismertetésére az igeidők helyes használatával Tudjon rövid meséket, meserészleteket elmondani Tudjon egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.	A tanuló törekedjen a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Legyen képes a különféle mondatok változatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen jól formált beszédre és megfelelő artikulációra. Figyeljen a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés megfelelő alkalmazására. Az üdvözlés, búcsúzás, jókívánság kifejezésében jártas legyen. Tudjon röviden bemutatkozni. Mondatok, rövid szövegek megértésére legyen képes és tudjon válaszolni a szövegekre vonatkozó kérdésekre. Képek alapján legyen képes összefüggő leírást adni. A tárgyalt témákkal kapcsolatban tudjon összefüggő mondatokat alkotni. Legyen képes egyszerű nyelvi kontaktust teremteni, és párbeszédet alkotni. Tudjon képről, rajzról összefüggően beszélni, elkezdett történetet folytatni. Rövid történetek, mesék eljátszására legyen képes. Vegyen részt egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Tudjon feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal tudja leírni.	A tanuló törekedjen különféle mondatok változatos és tudatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekedjen a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazására (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelésére legyen képes. Tudjon rövid beszámolót adni, tudósítani hallott, olvasott vagy átélt aktuális és érdekes eseményről – utalás érzelmekre, lelkiállapotra. Szövegfajtákat ismerje fel. Tudjon egyes nyelvi eszközöket udvarias kifejezéseket, kötőmódot használni. Egyszerű, összetett mondatok képzésével és használatával legyen tisztában. Az elöljárószókat és kötőszókat ismerje és helyesen használja. Különböző igemódok közötti különbségeket ismerje. Vegyen részt egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Értesse meg magát a társasági beszélgetésekben. Röviden tudja leírni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait.	A tanuló legyen pontos, érzékletes és tudja kiemelni a lényeget a beszédben. Szándékosan törekedjen a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Törekedjen a változatosságra és legyen képes alkalmazkodni a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. Tudjon kifejezően és mások számára érthetően, nyelvileg igényesen és helyesen beszélni. Tudjon megfelelően gazdálkodni a hangerejével. Az egyéni beszédsajátosságokat ismerje, törekedjen az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelésére legyen képes és tudja ezeket alkalmazni. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeit biztonságosan alkalmazza. Kiejtésének egyéni sajátosságait ismerje és törekedjen azok tudatos használatára és fejlesztésére. Hétköznapi témákban kötetlen beszélgetés folytatásában legyen egyre biztosabb és önállóbb. Tudja részletesen bemutatni magát és családját. Kapcsolatteremtések, beszélgetések során tudjon kérdéseket feltenni, érdeklődést, kívánságot kifejezni, információt kérni és adni saját magával és másokkal kapcsolatban. Eseményekről, saját élményekről, a benyomások érzelmek, lelkiállapot bemutatásával szóban és írásban mesélni legyen képes, és tudja használni a metakommunikációs jeleket. Az elbeszélés, tudósítás és leírás jellemzőinek ismerje fel tudja a, szövegfajtákat megkülönböztetni. Elbeszélések, rövid történetek, filmek tartalmi összefoglalójára legyen képes. Egyéni véleményét tudja kifejteni és megvédeni. Az udvarias kifejezéseket, fordulatokat gyűjtse és , memorizálja különböző szituációkban. Tudjon ismeretlen szöveget folyamatosan, és helyesen hangsúlyozni. Tudjon beásul interjút készíteni – az alanyhoz illő szavak és stíluseszközök kiválasztásával. Az igemódokat helyesen használja a módbeli segédigékkel. Legyen kész tolmácsolási feladatok végzésére egyszerű helyzetekben. Tudjon részt venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal tudja elmondani élményeit, céljait. Röviden indokolja meg és magyarázza meg a véleményét. Tudjon elmondani egy történetet, és véleményét tudja meg tudja fogalmazni.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam	5–6. évfolyam	7–8. évfolyam	9–12. évfolyam
Legyen képes a tanuló az olvasás jelrendszerének elsajátítására egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A tanult betűket tudja összeolvasni. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasására legyen képes. Gyakorolja a hangos és a néma olvasást különböző rövidebb szövegeken egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Legyen képes a szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlására Gazdagítsa aktív szókincsét az olvasott szövegekkel összefüggésben. Legyen képes az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlására. Ébredjen fel a tanuló érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. Ismerje fel és értse meg a leírt szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban, írásban jelezze vissza. Legyen képes beás nyelven szöveg felolvasására életkorának megfelelően. Tudjon a szövegből egyszerű információkat kiemelni. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással való megértésében. Ismerje fel és értse meg az ismerős szavakat, és a viszonylag igen egyszerű mondatokat.	A tanuló legyen képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasására, a szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalására, megértésük gyakorlására, a szövegben kifejtett információk visszakeresésére. Ismerkedjen meg a szövegértési technikák alapjaival. Legyen képes az aktív és a passzív szókincs gazdagítására különböző szövegösszefüggésekben. Törekedjen rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasására, a fontosabb gondolatok kiemelésére, összefoglalására. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képeket, alakzatokat ismerje fel és tudja őket értelmezni (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza olvasására, előadására, dramatizálására). Tudjon történeteket, meséket, mondákat olvasni, értse meg őket, valamint tudjon erről beszélni. Rövid, személyesen átélt események elmesélésére legyen képes. Mondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozásában legyenek tapasztalatai. Tudjon információkat kigyűjteni irodalmi művekből egy adott témához. A szótár használatával ismerkedjen. Értse meg az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon.	A tanuló legyen jártas a különböző szövegek néma és hangos olvasásában, ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasásában. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértésében és gyakorlásában. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Legyen képes az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére és értelmezésére. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelésére, különféle ábrák, illusztrációk értelmezésére. Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, népmesét, mondókát, népdalt, novellát, elbeszélést, regényt) a beás népcsoport kultúrájából. Legyen igénye beás nyelven való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármelyik típusú szövete kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.	A tanuló képes egy szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasásra. A szó szerinti és a metaforikus jelentéseket meg tudja különböztetni, a ki nem fejtett tartalmakat felismeri a szöveg alapján, megérti és értelmezni is képes. A szövegértési technikák ismeretének bővítésére, gyakorlására, alkalmazásárára képes. Szókincsét folyamatosan gazdagítja a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket megért egyéni munkával; felkészül az élethosszig tartó tanulás feladataira. Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére alkalmas kompetenciákkal rendelkezik. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárásokat ismeri és alkalmazni tudja (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képeket, alakzatokat felismerni és értelmezni tudja. A szöveg és a kép összjátékának, viszonyának megfigyelésére, a különféle ábrák, illusztrációk értelmezésére felkészült. Különféle szövegek olvasására, feldolgozására képes. Az értelem szerinti hangsúlyozást, lényegkiemelést jól alkalmazza. Az elkezdett szövegek kiegészítésére, átalakítására, befejezésére képes. Fontos és mellékes események információkat ki tud a szövegből emelni és azokat értelmezni is képes. Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat.

4. Írás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakult a tanulónál. A mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában jártas. Különböző szövegmintákat képes megfigyelni és műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Megkülönböztetni. A szöveg tagolásában jártasságot szerez. Rövid szövegek alkotására képes (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.	A tanuló képes írástechnikáját továbbfejleszteni: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódra törekszik. Tud rövidebb szövegeket alkotni különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélményeit képes megfogalmazni a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. Személyesen átélt vagy hallott események reprodukálásában jártasságot szerez szóban és írásban egyaránt. Rövid leírás készítésében jártas. A különböző események, folyamatok leírásánál az időrendiséget betartja. A fogalmazás szerkezeti elemeinek ismerje (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A levélírás, a levél szerkezeti felépítését elméletben ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni. A személyes és hivatalos levél, a kérvény műfajának ismérveit tudja. Levelezést tudjon folytatni magyarországi és külföldi beás gyere-kekkel – egyelőre közösségi formában. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.	A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította Rendelkezik szövegalkotási képességgel különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A tanuló képes a beás nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Tud összehasonlítást tenni a magyar, a beás és az általa tanult más nyelv(ek) között. A beás nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismei a beás kultúrát, a kétnyelvűség előnyeit. Képes legyen tudásszintjének megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani. Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját. Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tudjon írni.	A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította. Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). Beszámolók írásos megfogalmazására felkészült, az interjú készítésének alapjait elsajátította. Tények valósághű és pontos leírására képes az időrendi betartásával. A beszélt és az írott nyelv közötti különbséget felismeri. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló törekedjen a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Tudjon figyelni a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértésére felkészült. Ismerje a napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formákat. Az óravezetés kifejezéseit értse meg. Tudjon bemutatkozni, másokat bemutatni. A mindennapi élet leggyakoribb szavait ismeri és alkalmazni képes. Különböző személyekkel kapcsolatos információk átadására képes A beás nyelv hangzókészletét ismeri, a nyelv hanglejtését, ritmusát érzi, érzékeltetni képes auditív és vizuális eszközök felhasználásával. A helyes artikuláció fokozatos elsajátítására törekszik. Megfigyelések, élmények rövid szóbeli közlésében jártas. Képes az ismerethordozók képeinek, ábráinak leírására. A szűkebb környezetünkhöz tartozó személyek/szülők, testvérek egyszerű külső jellemzését meg tudja tenni. A szűkebb környezetét le tudja írni. Rövid jókívánságokat ki tud fejezni. Hétköznapi szituációkban rövid párbeszédek alkotásában, eljátszásában egyre nagyobb jártasságot szerez. Képes adott témáról való beszélgetni, képekről, rajzokról rövid szövegeket alkotni. Az események elmondásakor az időrendet be tudja tartani. Tud néhány rövid beás mondókát, mesét, verset és dalt. Egyszerűbb számolási feladatok elvégzésére képes beás nyelven.	A tanuló legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza) olvasására, előadására, dramatizálására). Szerezzen egyre nagyobb jártasságot történetek, mesék, mondák, olvasásában és tartalmi megértésében, valamint az erről való beszédben. Személyesen átélt események elmesélésére legyen képes. Mondások, nyelvi játékok, történetek feldolgozásában minél nagyobb jártasságot szerezzen. Tudjon információkat gyűjteni irodalmi művekből egy-egy adott témához. A szótár használatában egyre nagyobb jártasságot szerezzen.	Tudjon beszélni magáról, családjáról valamint életének, eddigi pályafutásának fontosabb állomásairól. Legyenek információi közvetlen lakókörnyezetéről, tudjon említést tenni az ott található nevezetességekről, szolgáltatásokról és szórakozási lehetőségekről. Képes iskolájáról, érdeklődéséről, időbeosztásáról és szabadidős elfoglaltságairól szót ejteni. Tudjon utazási szokásairól beszélni, egy-egy utazás előkészületeinek folyamatáról reális beszámolót adni. A technikai eszközök mindennapjainkban, valamint az ő életében betöltött szerepéről is lehessen vele beszélgetést folytatni.	A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban. Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba képes kapcsolódni. Tudja a beás nyelv különböző dialektális változatain folyó beszélgetést követni. Megérti a konkrét és elvont témájú átlagos sebességű bejelentéseket. A rádió vagy egyéb hangzó felvételt képes legyen megérteni és érzékelni a beszélő hangulatát. A vele társalgást folytató beszélő attitűdjét és üzeneteit érezze, melyekre ha kell, verbális választ is tudjon adni. Világos, részletes leírást, bemutatást tudjon adni összetett témákkal kapcsolatban. A megadott témákat képes legyen általánosabb nézőpontból is tárgyalni. Képes legyen elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni különböző témákban. Folyamatosan és természetesen részt tudjon venni a különböző témájú társalgásokban. Folyékonyan, erőfeszítés nélkül bejelentést tudjon tenni, hangsúllyal és hanglejtéssel kifejezve a jelentés finomabb árnyalatait. A gondolati és formai tagolás beszédében megfelelő legyen: legyen bevezetés, tárgyalás és befejezés előadásában. Képes legyen folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a beás nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan ki tudja fejteni. Bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen meg tudjon oldani. Értse meg a hosszabb előadást, képes legyen követni az összetett érvelést. Értse meg a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézésére, elmondására felkészült legyen Képes legyen ismert szövegek megjelenítésére dramatikus játékkal. Memoritereket (költemények, prózai szövegek) ismerjen. Különféle dramatikus formák kipróbálására képes legyen (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). A tanuló tudjon kérdésekre válaszolni, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. Képes legyen lassú beszédtempójú általános párbeszéd (eladó-vásárló, orvos-beteg, szülő-gyerek stb.) tényszerű információinak megértésére. Jártasságot szerezzen beás nyelven hallott szövegek megértésében. Képes legyen lassú beszédtempójú narratív szöveg tényszerű információinak megértésére. Képes legyen a kulcsinformációk kiszűrésére, valamint az elhangzott szövegekkel kapcsolatos feladatok megoldására. Tudjon magyar nyelven megadott irányítási szempontok alapján beszélgetést kezdeményezni egyszerű szituációkban egyenrangú partnerek között (tényközlés, helyzetleírás, utasítás kérése), illetve alá-fölérendeltségi viszonyban álló partnerek (helybéli-idegen, tanár-diák útbaigazítás, kikérdezés, egyszerű utasítások adása, tájékoztatás, tanácsadás) közreműködésével. Képes legyen egyszerű bemutatást igénylő önálló beszédproduktumra – nyelvi stimulus alapján (kép, ábra).	Egyre nagyobb jártasságot szerezzen hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalásában. Törekedjen a hallgatósághoz, a beszédhelyzetekhez alkalmazkodni az árnyalatok érzékeltetésével. Képes legyen a beszélő fellépését, szóbeli viselkedését megfigyelni. Saját vélemény megfogalmazására és megvédésére képes egy-egy érv említésével képes legyen a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményét tudja meghallgatni, megérteni többszereplős helyzetekben Memoritereket. szöveghűen ismerjen. Különféle dramatikus formák kipróbálására képes legyen (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). A helyes mondatlejtés és artikuláció fokozatos elsajátítására törekedjen. Az üdvözlés, búcsúzás, jókívánság kifejezésében jártassága legyen. Be tudjon mutatkozni pár mondatban. Mondatok, rövid szövegek megértésére legyen felkészült, tudjon válaszolni a szövegekre vonatkozó kérdésekre. Képek alapján néhány mondatos összefüggő beszédre legyen képes. A tárgyalt témákkal kapcsolatban tudjon összefüggő mondatokat alkotni. Képes legyen egyszerű nyelvi kontaktust teremteni, és párbeszédet alkotni. Tudjon képről, rajzról összefüggően beszélni, elkezdett történetet folytatni. Rövid történetek, mesék eljátszásában legyen egye nagyobb a jártassága.	A beszédpartnerrel legyen képes együttműködni. Tudjon érvelni, legyen képes: érvek felkutatására, vélemény, állásfoglalás kialakítására.. Törekedjen empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) tudatos, nyelvi megkülönböztetésére legyen képes. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazásában és értékelésében szerezzen jártasságot (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményét hallgassa meg, értse meg és tömören reprodukálni is tudja többszereplős helyzetekben. A saját véleményét újra tudja fogalmazni adott szempont szerint. Memoritereket szöveghűen tudja visszaadni kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálására legyen képes (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). A tanuló érje el kommunikációs célját, a lényeges információkat tudja közölni partnerével. A beszélgetésben igyekezzen aktívan részt venni, és általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat. A tanuló törekedjen a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs használatára. A célnyelvi udvariasság alapszabályait általában megfelelően legyen képes alkalmazni. Az egyszerű nyelvtani struktúrák helyes használatára törekedjen. Tudjon megfelelő beszédtempóval minél kifogástalanabb kiejtéssel és hanglejtéssel, az egyre jobban érzékelhető anyanyelvi hatás elérésére törekedni. Legyen képes az érthető és követhető beszédre.	A tanuló képes legyen érvelés: érvek felkutatására, rendszerezésére, vélemény, állásfoglalás kialakítására, továbbfejlesztésére, logikus gondolatmenet kialakítására. Törekedjen a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása. Képes legyen a látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetésére az élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit és értékelését hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet) alkalmazni tudja. Alakuljon ki jártassága a memoriterek szöveghű tolmácsolásában a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásában, tudatos szövegmondásban. A tanuló az elhangzott kérdésekre megfelelően tudjon válaszolni. A tanuló törekedjen aktívan részt venni a beszélgetésben, és a kommunikációs stratégiákat megfelelően alkalmazza. A tanuló legyen képes a nyelvtani struktúrákat minél jobban használni. A tanuló a képi információ és az irányító szempontok felhasználásával tudja önállóan bemutatni a témát. Mondanivalóját általában logikusan és összefüggően tudja kifejteni. A tanuló törekedjen a megfelelő beszédtempó használatára, a helyes kiejtés és hanglejtés elsajátítására. A tanuló beszéde legyen érthető és követhető. Folyékonyan és természetesen vegyen részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen tudja kifejti, megindokolni, megmagyarázni és megvédeni a véleményét, el tudjon mondani egy történetet.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló legyen jártas a hangos és néma értő olvasásban. Legyen képes rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére csendes olvasással. Legyen képes egy-két mondatos vélemény megfogalmazására az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. A beás nyelv hangjait ismerje fel, A beás nyelv szavait hangsúlyait érezze és egyre nagyobb biztonsággal és pontossággal alkalmazza. A magyartól eltérő beás hangokat pontosan ejtse (ă, î) a betűket pontosan ismerje fel. A beás abc-t ismerje. Legyen képes rövid szótagok, szavak képzésére. Törekedjen a helyes mondatintonáció fokozatos elsajátítására. Törekedjen az értő olvasásra és annak fejlesztésére. Az életkornak meg-felelő szöveg néma olvasására legyen képes. A megértés ellenőrzését egyszerű feladatokkal tudja egyre önállóbban elvégezni. Törekedjen a folyamatos olvasásra. Ismerjen az életkorának megfelelő mesék, versek, fordítások közül néhányat és azok feldolgozásában legyen jártas.	A tanuló egyre nagyobb jártassággal rendelkezzen a hangos és néma értő olvasás gyakorlásában. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére legyen képes csendes olvasással. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasására legyen képes, a fontosabb gondolatok kiemelését, összefoglalását egyre nagyobb pontossággal tudja elvégezni. Szövegek műfaji különbségét érzékelje (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Legyen képes rövidebb és hosszabb művek (pl. mesék, igaz történek) önálló elolvasására házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézésére, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértésére. Tapasztalja meg az olvasás örömét. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. A tanuló tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Ismer néhány irodalmi alkotást (verset, népmesét, mondókát, népdalt, novellát, elbeszélést, regényt) a beás népcsoport kultúrájából. Fokozatos igénye legyen beás nyelven való olvasásra. Legyen képes a tanultak köréből bármelyik típusú szöveget kifejezően felolvasni (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).	A tanuló legyen képes irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasására és megértésére, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Tudjon összevetni különböző véleményeket, ismerje fel és figyelje meg a különbségeket és hasonlóságokat, legyen képes vélemény megfogalmazására szóban és írásban. Ismerjen rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, archaizáló beás mesék) szövegeket, megértésüket gyakorolja segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárak, jegyzetek). Különböző véleményeket tudjon összevetni, különbségeket és hasonlóságokat megfigyelni, véleményt megfogalmazni szóban és írásban. A tanuló az olvasás során tudja az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan alkalmazni. Értsen meg igényesebb, hosszabb szövegeket. Egy-egy szöveg rejtett jelentéstartalmait is érzékelje. Gyorsan át tudjon olvasni hosszú és összetett szövegeket és találja meg a lényeges részleteket Viszonylag folyékonyan legyen képes elolvasni ismeretlen történeteket, törekedjen megfelelő kiejtést, beszédtempót alkalmazni.	Tudja szókincsét folyamatosan gazdagítani a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket legyen képes megérteni egyéni munkával; készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. Gazdagítsa folyamatosan szókincsét a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét tudja minél pontosabban használni írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket képes legyen megérteni egyéni munkával; készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. Tudja szókincsét folyamatosan gazdagítani a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét tudja minél pontosabban használni írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket értsen meg egyéni munkával. Készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. Különböző olvasott véleményeket tudjon összevetni a különbségeket és hasonlóságokat ismerje fel, értelmezze és kritizálja a különféle műfajokban. A tanuló legyen képes átlagos beszédtempóban narratív, leíró vagy érvelő általános szöveg értő olvasására. Képes legyen az általános szöveg tényszerű és implikált információinak megértésére. Gyorsan át tudjon olvasni hosszabb és összetettebb szövegeket is, melyekben megtalálja a lényeges részleteket. A rejtett jelentés-tartalmakat is érzékelje az olvasott szövegben. A tanuló olvasási tempója, kiejtése és hanglejtése legyen megfelelő. Olvasása legyen érthető és követhető. Értse meg a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Értse meg az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

4. Írás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló legyen képes a tanultak alkalmazására rövid fogalmazásokban. A beás nyelv alapszókincséhez tartozó szavakat tudja leírni. Rövid mondatokat tudjon másolni. Írott szövegek, nyomtatott szövegek másolására, szövegek tollbamondás utáni írására és emlékezetből való írásra legyen képes. Tudja helyesen a vonalvezetést és a betűkötést. Tudjon képekről szavakat, kifejezéseket írni. Ismerje a sorba rendezés, mondatalkotás, központozás fogalmait. Egyszerű hétköznapi események, ismeretközlő szövegek leírására legyen képes. A levél, a levélforma, a levélírás módjait ismerje. Rövid üdvözletek, jókívánságok kifejezésében legyen jártas.	Képes legyen képes a beás nyelv nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteinek alkalmazására. Ismerje meg az anyaggyűjtés és elrendezés alapjait. Tudjon anyaggyűjtés végezni gyermekek számára készült szótárakból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan. A tanuló képes legyen egyszerű, összefüggő szöveget alkotni ismert témában. Képes legyen leírni élményeket, eseményeket, ambíciókat. Tudjon leírni egy történetet. Ki tudja fejteni véleményét egy adott témáról. Ismerős témában lényegre koncentráló részletes leírást tudjon adni, amelyben kifejti érvelését és érveket szolgáltat az olvasó számára. Írásművének formai tagolása legyen megfelelő. A szöveg felépítését, az irányító szempontok elrendezését legyen képes logikusan elkészíteni. A tanuló megfelelő nyelvi eszközök használatával valódi szöveget hozzon létre.	Képes legyen a beás nyelv nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteinek alkalmazására a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Kreatívan ki tudja magát fejezni különböző műfajokban (pl. párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezésében jártas különböző nézőpontok figyelembe vételével. Legyen képes emberi magatartásformák leírására, jellemzésére. A magán- és közéletben használatos különböző szövegek: hivatalos és magánlevél, kérvény, pályázat, kérdőív elkészítésben szerezzen jártasságot. Tudjon szótár segítségével fordítási gyakorlatokat végezni.	Képes legyen a beás nyelv nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási szabályait pontosan alkalmazni a szövegalkotásban. Képes legyen a helyesírás értelemtükröző szerepének megértésére és tudatos alkalmazására. Törekedjen az önkifejező és kreatív szövegalkotásra (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Törekedjen a személyiséget kifejező egyéni stílusra. Készüljön fel a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, mese) leírására. Hosszabb felkészülést igénylő munkák, pályázatok, megalkotásában legyen jártassága. A tanuló tudjon világos, jól szerkesztett részletes szöveget alkotni összetett témákban. A szövegalkotás során megbízhatóan alkalmazza a kohéziós eszközöket. Összetett témákat világos, jól szerkesztett módon tudjon kifejteni. Kiegészítő gondolatok, érvek és megfelelő példák felhasználásával tudja kifejteni és tudja alátámasztani nézeteit. A tanuló tudja megfelelően használni a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit: jöjjön létre a szövegkohézió. A szöveg formai jegyei teljesen megfeleljenek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és a címzetthez való viszonynak. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemezze. A tanuló változatos nyelvtani struktúrákat használjon, valamint mondatszerkesztése is változatos legyen. A komplex kommunikációs készségeket feltételező műfajokban képes legyen szövegek közvetítésére anyanyelvről célnyelvre. Képes legyen világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Tudjon beszámolni élményeiről, tudja kifejti véleményét, érveljen egy álláspont mellett és ellen.

2. Cigány/Romani nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése.	A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kérdéseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, idő, időjárás, társadalmi közeg, nemzetiség(i) fiatalok élete, saját élettörténetek.	Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka, szabadidő, sport, kultúra, média, közlekedés, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi; cigány) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtést és a beszédszándék összefüggését. Érdeklődési köréhez tartozó témákban a szövegösszefüggésből jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát.	Megérti a mindennapi életben előforduló ismerős vagy ismeretlen, konkrét vagy absztrakt témakörök szövegeit pl. munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, környezetvédelem, globalizáció, Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés, emberi jogok, a fiatalok problémái, barátság, szerelem a cigányság jövője, a cigány nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében, modern irodalmi alkotások, egészségügy, oktatásügy, munka és szórakozás (régen és ma). Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a cigány nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak.	A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit.	A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd 1. pont). Egyszerűbb mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, etnikumi hovatartozásáról (magán) életéről, érdeklődési köréről. Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt.	A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a romani nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. Képes saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni. Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nem-irodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Romani nyelvű interjút készít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról romanira, romaniról magyarra. Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Megérti a mindennapi élethez tartozó, egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére.	Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. Össze tudja foglalni, miről szól a szöveg, és ki tudja emelni a legfontosabb információkat.	Jól tájékozódik a romani nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai cigány/roma alkotók pl. gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai cigány/roma lapok romani nyelvű cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát.	Biztonsággal olvas átlagos nehézségű, mindennapi és általános témákhoz kapcsolódó szövegeket. Képes a különböző modern romani nyelvű irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, s azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) cigány/roma szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzeneteket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a romani nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is).

4. Írás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja.	Képes rövid üdvözlet, kifejezés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekedjen az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ha úgy érzi, hogy valamit nem tud helyesen kifejezni, próbálja meg másképpen megfogalmazni, körülírni.	A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi.	Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott, beszédszándékát világosan közlő fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Szóhasználata igényes. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és a szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótársegítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanuló érti a közvetlen környezetével (szülőföld, család, nemzetisége, etnikum) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket.	A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, kisebbségismeret (családi ünnepek, hagyományok, életvitel). Felismeri a szavak változó jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget.	Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű, valamint a szakmai tartalmú rádió- és televíziós műsorokat, filmeket. Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az informatika világa; egy határok nélküli Európa; a cigány/roma kultúra helye és értékei az európai és egyetemes kultúra kontextusában. Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a romani nyelvű szakmai előadásokat, és esteket, színházi bemutatókat. Élvezi a romani nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat, népjátékokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. A nem megfelelő szöveg-felépítés szinte sohasem gátolja az értésben.	Képes a legkülönbözőbb témakörű konkrét vagy absztrakt szövegek megértésére. Ismeri és önállóan értelmezi a cigány/romani irodalom különböző műfajú alkotásait. Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére. Érti a cigány nyelvű filmeket, színházi előadásokat. A nyelvi kontextusból jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját, még nem világosan tagolt szöveg esetén is, ezért nem vagy alig kell visszakérdezni. Az övétől eltérő beszédritmus, hanglejtés nem okozhat megértésbeli nehézséget.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra).	Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és átadni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a romani főneveket; helység és tulajdonneveket.	Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történetek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Beszédszándékait képes megfelelő módon kifejezni a kommunikációs célnak megfelelően kiválasztott nyelvi funkciók segítségével.	A cigány/romani nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a cigány/roma etnikum jövője; a romani nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; oktatásügy; munka és szórakozás. Szövegformálás szakkifejezések használatával. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. A stílus változatok széles skáláját az udvariasság és a társas érintkezés fontos szabályainak megfelelően valamint a társadalmi kapcsolatok különbségeinek figyelembevételével alkalmazza. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. Megpróbálja összefoglalni, hogy miről szól a szöveg.	Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegekből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismeri a szerzői üzenetet.	Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés fogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi művek mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére.	Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi romani nyelvű publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. Nyitott a külföldi romani nyelvű újságcikkek, irodalmi szövegek, internet hírek olvasására. Témák széles körében képes hírek, cikkek tartalmának és fontosságának meghatározására, és annak eldöntésére, hogy a feladat megoldásának céljából mely részleteket kell alaposabban tanulmányoznia.

4. Írás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti.	Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik. Szókincsbeli korlátait megpróbálja körülírással és átfogalmazással kompenzálni.	Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy cigány/roma szerző alkotásainak mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi.	Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szöveget alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szövegeket is képes lefordítani. Képes érzékeltetni az alapvető stílusbeli különbségeket. Képes romani nyelvű levelezéseket bonyolítani határon innen és túl.

3. Cigány népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

9-12. évfolyam

 Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből: 
A szülők, rokonok család megnevezése cigányul és magyarul. A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezése. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: 
A település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi, illetve ma is élő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A történetek olvasása, a cigányok igaz történetei. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: 
A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása. A cigány családi ház jellegzetessége.
A szülőfaluban ismeretes közmondások, népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, időjóslások, nyelvtörők, valamint ősi cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése. 
A cigány meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. 
A hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. Nyelvhasználat a családon belül és kívül. A cigány nyelv otthon és az iskolában.

 A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Gyűjtő tevékenység tanári irányítással a magyarországi cigányok nemzetségei között. 
Családfa összeállítása. 
A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala. Tájékozódás India, Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. 
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). 
A történelmi dokumentumok részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. 
Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. A cigány népdalok, balladák különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mítikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak. 
A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. 
A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Hazai cigány népviseletek:
motívumok,
színek. 
A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése cigányul és magyarul. A cigány nyelvhasználat sajátosságainak megismerése.

 Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (cigány tradicionális szokások) – adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. 
 Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. 
 Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. 
Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása.
Történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel. Saját családfa készítése. A kapitalizmus hatása a magyarországi cigány kisebbségre.  Ismerje a szomszédos országok roma lakosságának jellemző népviseletét.

A magyarországi cigány kisebbség történelmi, tárgyi, és szellemi örökségének, értékeinek bemutatása.  
Tájékozódás a cigány művészetben (irodalom, zene, tánc, képzőművészet), történelemben. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintetése, könyvek olvasása. 
Művek elemzése. 
Kiselőadás tartása magyarországi cigányok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával. Ismerjék a cigány színházi törekvéseket, a jellemzőbb színtársulatokat.
Betekintés a történelmi múltba. (Az 1848-as forradalom és a cigányok. Az első világháború és a cigányok.) 
A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. 
Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről. Ismeretszerzés a magyarországi cigányok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Cigány Önkormányzat megalakulásáról. 
A gyűjtött információk önálló rendszerezése. Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. Ismerjék a régi cigány házak alaprajzát és a jellemző építészeti anyagokat. Ismerjék a cigányok benső igazságszolgáltatás céljára működtetett Romani Kris-Cigány Törvény szerepét, jelentőségét. Írásbeli és recens források elemzése alapján értsék a vajdák szerepét a roma közösségekben. 

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban. A magyar és a cigány szokások összehasonlítása, különbségek felismerése elsősorban a nyelv és a szo-kásrendszer tekintetében. A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A népköltészeti alkotások szépségének és a hagyományápolás fontosságának megértése. A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.	Kérdések önálló megfogalmazása a cigány népcsoportok vándorlásával és a magyarországi cigányok letelepedésével kapcsolatban. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a cigány kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében. A magyarországi cigányok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése és a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása. A cigány nyelv különböző dialektusai között fennálló hasonlóságok és különbségek megértése. Beszélgetés a magyar és más idegen nyelvből történő jövevényszavak átvételének szükségességéről, okairól.	A cigány-magyar együttélés kölcsönhatásának ismerete. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi és egyéni lehetőségek, nehézségek ismerete. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a cigány kisebbség múltbeli és jelen sorsával kapcsolatban. A cigány kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. A megkeresztelkedés okainak elemzése. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. A cigány képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. A cigány kisebbség szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. A település nyelvjárása és a nemzetközi cigány nyelvújítás törekvéseinek ismerete.	Kérdések és vélemények megfogalmazása a cigányság sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak tevékenységének és eszméinek elemzése. Állásfoglalás a különböző, a cigány kisebbség sorsfordulóját meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. A cigányok, mint társadalmi csoport, intézmények viselkedésének elemzése. A magyarországi kisebbségi és emberjogi rendszer értékelése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. Magyarországon lévő cigány települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. A településen gyűjtött cigány közmondások, dalok, mondókák, versek, játékok tanulása. Hagyományok felelevenítése. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek elkészítése. Egyes mesék dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása. A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokkal kapcsolatos helyes magatartás. A cigány himnusz eléneklése.	Beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a cigány gasztronómiai szokásokról. A cigány konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása. Rajzkészítés a régi konyhai eszközökről. Ételreceptek gyűjtése. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása. A cigány tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc, botoló és a körtánc közötti különbség felismerése. A cigány népviselet ruhadarabjainak cigány és magyar nyelven történő felsorolása... Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről; ismerje az adatok forrásait – képzeletbeli utazás azokon a területeken, ahol cigányok éltek és ennek elmesélése támpontok alapján.	A cigány irodalom szerepe és helye a világban. A legfontosabb cigány írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása Magyarországon élő, nagy és kisegyházi vallási felekezethez tartozó cigányok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete. Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról tanórán. Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken. Hazai és külföldi cigány népdalok, néptáncok megismerése és bemutatása a település rendezvényein, hazai és külföldi fesztiválokon.	A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása. Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről. Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása. Beszámolók készítése a néprajzi kutatómunka eredményéről. Kiselőadás tartása a cigány kulturális életről a cigány nyelvű sajtó, a rádió- és tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött anyagból projektbemutató vagy kiállítás megrendezése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (amikor beszélni tanultam, amikor óvodás voltam, amikor iskolás lettem ) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak, amikor autók helyett szekerekkel jártak, amikor zokni helyett kapcát viseltek, stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása családi ünnepekhez és jeles napokhoz kapcsolódva: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.	Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. Időmeghatározás: más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. Zsigmond király László vajda és népe számára adományozott menlevele, I. Ferdinánd rendelkezése a cigányok adómentességéről, Izabella királynő rendelkezései a cigányokról, stb.) Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.	Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven Időmeghatározás: – a cigányok Európába érkezésük előtt, – a cigányok megjelenése Európa országaiban, különös tekintettel a Balkánon. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete, mint pl. a cigányok megjelenése a Bizánci Birodalomban, Konstantinápolyban. A cigányokra vonatkozó népelnevezések ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.	A cigány nép élete a burzsoá Magyarországon. E történelmi korszak elnevezésének használata a történelmi idő tagolására. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete, mint pl. az első országos cigány összeírás, a cigányok letelepítéséről szóló rendeletek, a vándoripar korlátozása. A tanultak időpontokhoz történő kötése. Ebben a korban ismert cigányzenészek időrendbe állítása.
Ismert roma költők, írók és folklór kutatók időrendbe állítása. Az adott település térképének másolása kézi munkával. A vizek, domborzatok jelölése, a szomszédos települések határvonalaival. Az adott település nevezetesebb épületeinek valamint a cigányok és más nemzetiségek által tömbszerűen lakott részek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett).	A feudális korszak idején néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete a cigány kisebbséggel kapcsolatosan. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások az említett rendelkezések között.	Egyszerű kronológiai számítások végzése a cigány nép európai megjelenésének majd üldöztetésének időpontjai között. A magyarországi cigányok a felvilágosodás korában. Európai történelmi atlasz tanulmányozása, a cigányok vándorlásának nyomon követése. Az útvonal kézzel történő megrajzolása. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.	A II. világháború koncentrációs táborainak cigány áldozatai Európában. Ismerjék az ezzel kapcsolatos politikát, rendelkezéseket. Elemezzék és értelmezzék a világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem, valamint a romákkal és szintikkel kapcsolatos történelem eltérő időbeli ritmusát és kölcsönhatásait. A cigányok helyzete 1945 után. A cigányok helyzetének változása az 1961-es párthatározat után.
	Tájékozódás India Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Ismert cigány képzőművészek születési helyének megkeresése a térképen. Események, jelenségek megjelölése a történelmi térképeken. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Történelmi helyszínek modellezése.	A tanult országok, ismertebb települések megkeresése a térképen. Események, jelenségek megjelölése történelmi térképeken. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Történelmi helyszínek modellezése. Események, rendeletek kapcsolása a tanult helyekhez.	Az említett időszakok történelmi térképeinek elkészítése, összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból, statisztikákból. Használják az interneten található forrásokat.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – egy-egy hazai és külföldi roma híres ember (pl. művész, feltaláló, tudós, szent, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma; Ismerkedés régi, illetve ma is szokásban lévő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A Roma Kultúra Napjának megünneplése;	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a különböző cigány csoportok népi és magas kultúrát érintő hagyományairól, a lakóhely múltjáról cigány vonatkozásban, továbbá jellegzetes cigány mesterségekről és mai megélhetési lehetőségekről, az azokat fenyegető veszélyekről, – a cigányok történelmi múltjának egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a cigányok magyarországi megjelenéseinek időpontjai, hagyományos mesterségei);	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a hazai cigány hagyományokról, múltjukról. Továbbá a környék, a lakóhely cigány csoportjairól, cigány hagyományos mesterségekről és mai megélhetési módokról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; – a cigányok a felvilágosodás korában: egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák; – egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;	Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a cigányokat támogató állami alapítványok szerepéről. A magyarországi cigányok aktivizálódásának bekapcsolódásáról a demokratizálódási folyamatban. Ismeretszerzés a magyarországi cigányok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről – egy-egy cigányokkal kapcsolatos témát (a politi-ka-, a gazdaság-, a társadalom-, a lakhatás, az egészségügy, a tudomány-, a technika– vagy a művelődéstörténet) mélységében tanulmányozzanak;
– kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a hagyományos roma kultúra által méltányolt viselkedési és illemszabályok a patyiv-becsület, tisztesség szerint. A kölcsönösség szerepe az illemben, az idősek tisztelete, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; a kisebbségi lét megélése; – megismerkedjenek néhány helyi roma jellegzetes hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából a cigányok első megjelenését érintve, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel;	– egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. cigányokkal kapcsolatos rendelkezések, a tiszta és a tisztátalansággal kapcsolatos szokások alakulása); – ismereteket szerezzenek a feudális korszak idején néhány kiemelt eseményről, rendelkezésről, intézkedésről, ismert ma élő cigány képzőművészek életrajzának ismerete,	– további ismereteket szerezzenek a cigányok történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a cigány történelem kiemelkedő személyiségeivel; – további ismereteket szerezzenek a hazai és az európai cigány zene múltjáról, jelenéről és kiemelkedő képviselőiről; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a roma emberek hétköznapjai a különböző európai országokban és	– további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a hazai cigányok történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő cigány személyiségeivel; – legyenek képesek önálló vélemény megfogalmazására a cigány kisebbséget érintő, a jövőjét meghatározó kisebbségpolitikáról. A magyarországi kisebbségi és ember jogi rendszer értékelése. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről;
		korokban, kultúrákban; – ismereteket szerezzenek a cigányokat ért negatív sztereotípiákról, politikai intézkedésekről, konfliktusokról (feketeigazolvány, üldöztetés), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; – különbözőképpen	– további ismereteket szerezzenek a romani és a beás nyelv standardizálási törekvéseiről, ismerjék a magyar és európai költők cigányokról szóló alkotásait, – ismerjenek néhány cigányokról szóló szociográfiai írást. Tudjanak azokról következtetéseket megfogalmazni, önálló véleményt alkotni;
	– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; – további ismereteket szerezzenek cigány és más nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; – ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzetiségiek életével,	értelmezzenek egyes történeteket a múltból a többség-kisebbség vonatkozásában; – ismerkedjenek a kisebbségi önkormányzatok működésével, hatáskörével; – felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek
	kultúrájával, közös múltunkkal; – felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a kisebbségi lét, az előítélet, az identitás, a nemek közötti kapcsolatok, a gazdálkodás kérdései; – a média szerepe a hazai kisebbségek megismertetésében; – a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása.	közötti különbségek, a rasszizmus, a cigány nő szerepe a tradicionális kultúra értékei szerint élő családban, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a cigány munkanélküliség, foglalkoztatottság, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei; – ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. Legyen képes megfelelő módon érvelni, vitatkozni. Objektívan értékelni, bírálni. Legyen alkalmuk megismerkedni a Néprajzi Múzeum cigány gyűjteményének anyagával.	– felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az erkölcs, a szexualitás hagyományos cigány közösségekben és azokon kívül, a munkavállalás lehetőségei, Magyarország és az Európai Unió romákkal kapcsolatos politikai rendszere, az érdekképviseletek.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól? – Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? – Milyen szeretnék lenni? – Miért van szükség szabályokra? – Mit jelent az, hogy cigány, roma, beás, szinto, gazho, stb.?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Ki a cigány? Ki a magyar? Ki a francia, Ki az eszkimó, ki a busman, stb.? – Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? – Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? – Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése? – Miért vannak szegények és gazdagok?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? – Hányféle identitása lehet egy embernek? – Miért nem viselnek háborút a cigányok? – Milyen szerepet játszik a média a cigányok megítélésében?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Melyek a cigány kultúra értékei? – Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen a megítélése a Cigány Törvénynek (Romani Kris) és a Magyar Igazságszolgáltatásnak? – Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Van e szabad identitásválasztás? Milyen megnyilvánulási lehetőségei vannak a cigány identitásnak?
	– Milyen mértékben határozza meg a lakókörnyezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?	– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? – Miért vannak gazdag és szegény országok? Miért vannak munkanélküliek? – Mi a hit, a vallás szerepe a cigányok életében?	– Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? – Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? – Mi az erőszak szerepe a történelemben?
			– Hogyan változott az állam szerepe a történelemben a cigányokkal kapcsolatosan?

1. Lyimbá sî Literaturá băjásilor

Sjé trébujé sză styijé

dîn lyimbá dă băjás

în iskulyé hungyé învácă lyimbá băjásilor

dă lá 1 pîn lá 12 usztájurj

Lokurilye, hungyé într-átitye sjászurj învácă lyimbá dă băjás, în kityé sî pă áltyilye lyimbé

1. Sjé trébujé sză prisjápă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Sjé gîngyestyé, sjé styijé, sjé szîmcă trébé sză nyé gyep ă styut, kum máj patyé proszt sî sză prisjipény toc. Trébujé sză sză-nduré kupiji pă lyimbá dă băjás sză szfătijászkă, tot máj binyé făr dă frikă, mésj sză ájvé lá szfătijálă. Trébujé sză prisjápă, sî sză fákă, sjé zîsjé méstyéru-n iskulă Trébujé sză styijé-ntribá, sză szpujé, sjé áré dă gînd, sză gye, sî sză sjejé ku vorbé ázsutor. Trébujé sză fákă feladaturj, pă káré ásá ly-áhugyé. Dákă sjévá nu prisjepé, trébujé sză styijé-ntribá, sjé, kum sză fákă Trébujé sză-nvecé dîn káp băjisestyé arékic kîntyisj, versurj sî arékityé puvésty sî szkurtyé, sî lunzsj. Trébujé sză lyé prisjepé vorbilye sjé sză lyégă lá témé dă sjé ány învăcát.	Kum máj patyé proszt sză nyé zîkă sjé áré dă gînd în szituáciourj, sjé patyé sză fijé u noj. Trébé sză sză-nduré kupiji pă lyimbá dă băjás sză szfătijászkă, tot máj binyé făr dă frikă, mésj sză ájvé lá szfătijálă. Trébujé sză prisjápă, sî sză fákă, sjé zîsjé méstyéru-n iskulă Trébujé sză styijé-ntribá, sză szpujé, sjé áré dă gînd, sză gye, sî sză sjejé ku vorbé ázsutor. Trébujé sză fákă feladaturj, pă káré ásá ly-áhugyé. Dákă sjévá nu prisjepé, trébujé sză styijé-ntribá, sjé, kum sză fákă. Trébujé sză-nvecé dîn káp băjisestyé arékic kîntyisj, versurj sî arékityé puvésty sî szkurtyé, sî lunzsj. Toc lyé prisjepé vorbilye , káré ză cînyé ká kupil, dă sjé-j vorbá.	Trébujé sză-s áflyé vorbé într-áfelyé szituáciourj, în sjé felyé inká n-o foszt. Ásá trébujé sză szfătijászkă, kit toc sză prisjápă. Szkurt sză părászkă, sj-o văzut, ahuzît, o umărát, o păcît – ásá, kit sză styijény átunsj sj-o szîmcît. Sză styijé, sjé fel szévegurj jestyé Trébujé sză styijé, sjé fel szabályurj jestyé în lyimbă, ku sjé fel vorbé patyé sjévá mîndru sză zîkă, kum sză hăsznălászkă vorbilye, ká: ám dă gînd sză, trébujé sză … Trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz dă sj-ány szfătijit. Trébujé sză styijé, kum sză sz-áretyé, dákă kînd nu-sz kunuszkuc hungyivá. Trébujé sză styijé, kum sză fásjé, sî kum sză hăsznălestyé mondaturj /frázé/ szkurtyé sî lunzsj Sză styijé sjé fel ăsz, sî kum sză hăsznălestyé vorbilye, ká: în, lá, dăpă, pă/ sî, dá, mágá … Trébujé sză kunaszkă, sjé fel vorbé jestyé sî în sjé fel dobă sză hăsznălestyé vorbilye, kînd întribăny: sjé fásj, sj-áj făkut, sjé vij fásjé, sj-ás fásjé. Lyé prisjepé pă vorbilye, káré în multyé rîndurj lyé hăsznăliny.	Styijé, kum trébujé sză szfătijászkă. Sză kunastyé szusz, sî styijé ku sjinyé, kum trébé sză szfătijászkă. Sză szfătijászkă ku multyé felurj dă aminy. Sză pată întribá, sjé nu styijé, sî sză pată szpunyé, sjé álcî nu styijéSză pată prisjepé, álcî sjé gîngyestyé d-ásztá sj-or văzut, sî sj-or áhuzît. Sză pată întribá rîmnyálá álcîlor, sî sză-s szpujé lu álc, jél lá sjé rîmnyestyé. Sză szpujé álcîlor, sjinyé-j jél.Kum sză szfătijény ku domnyi sî ku damnyilye. Interju, riporturj dă sj-o foszt în iskulă, o în szát. Vorbilye, sjé trébujé sză szfătijény dă învăcálă, sî dă iskulă. Sză szkrijény curriculum vitae, sî kártyé lu iskulyé.Sjé trébujé sză styijé, dîn sj-or umărát. Prisjepé sjé szfătijestyé pă lîngă jél, dákă dă témă kunuszkută-j vorbă. Prisjepé dă sjé szfătijestyé în rádio sî în tévé.

2. Sjé trébujé sză sză zîkă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébujé sză sză-ngribászkă áje sză zîkă sjé áré dă gînd. Trébujé sză kunaszkă szusz k-on mmondat sjé patyé sză zîkă, s-ásá sză-s ályágă d-întri mondaturilye. Trébujé ásá sză szufătijászkă, kit toc sză-l prisjápă. Trébujé sză pată szfătiji ku nyészkáj felurj dă aminy dă kusztu-s, sjé kusztă. Trébujé sză pată umărá ku mésj puvestyé kunuszkutyé, sî sză szfătijászkă d-áhéstye. Sză szkrijé zsjosz, sjé pă formé vegyé s-în szkrijtură, s-în vorbă. Sză szkrijé fogalmazásurj în rînd, styijind, sjé-j înnentyé sî sjé-j în mirzsuk, sî sjé-j lá szfărsît. Sză je dă vestyé, sjé fel dă kártyijé umără. Sză pată styimbá szerepurj, sjinyé părestyé. Sză szkrijé kártyijé lu urtásj, lu părincSză styijé hăsznăli konzsugáre, verbé, verbé dă ázsutor. Sză fákă bényé verbé în dobé. Sză părászkă szkurt, sj-or umărát lung, sî sză hăsznălászkă bényé dobilye. Sză părászkă puvésty szkurtyé întrézsj. Trébé sză styijé întribá dă ákársjé.	Trébujé ánume áje sză zîkă sjé áré dă gînd., d-áje ásá sză-s ályágă dîn mondaturj, kit máj binyé sză-s pată árătá sjé gîngyestyé. Ásá sză szfătijászkă, kit toc sz-l áhudă binyé, sză-s dăstyigă gurá, sî kum trébujé ásá dă táré, k-afel gláj kum trébé sză sză-nvecé szfătiji. Trébujé sză styijé szfătiji ku gláj máj bun zî dîn zî Kiszintálă, urîngyálă sză styijé. Trébujé sză styijé kum nyé kunustyény ku sjinyivá în 6-8 frázé. Trébujé sză prisjápă frázé sî szévegurilye szkurtyé, sî dăp-áje trébujé sză răszpundă lá întribálă Trébujé sză szfătijászkă dăszpri formé în 3-4 frázé. Sză fákă frázé uná dăpă áltá dă sj-o foszt vorbă Sză szfătijászkă ku mákársjinyé, s-în kuszt, sî dîn gînd. Sză părászkă dăpă formé o dăpă nyészkáj vorbé. Sză sză zsasjé într-on szerep dăp-o puvásztă. Trébé sză pată szfătiji ku ákársjinyé pă lyimbásztá. Dákă l-întrábă patyé dá váloszurj. Îs patyé szkrijé zsjosz loku, hungyé ságyé, sî lyé patyé árătá kunuszkucî lu álc.	Sză lukré ku vorbilye sjé zîsjény în multyé rîndurj în kuszt. Sză-s je rîszu în szfătijálă, sză szfătijászkă, sî sză vitatkuzászkă. Dă sjigogyi, sjé-j dă vorbă în kuszt. Sză szpujé lu álcî, sjé áhéje nu styijé. Sză părászkă, sj-or păcît. Sză szkrijé zsjosz sj-or văzut, pă sjinyé kunastyé. Patyé szfătiji ku aminy pă lyimbásztá dă témă, káré dă kuszt ászună, sî dákă l-întrábă jél szîngurj patyé dá váloszurj.	Áje trébujé sză pată zîkă sjé áré dă gînd. Kum patyé sză– sză-ngribászkă mîndru ku vorbé multyé sză szfătijászkă, sî kum máj patyé sză-l bázsjé számá álcî. Sî jél trébé sză bázsjé számá pă ált, sî lá ásztá sză-s gyirágă szfátu. Mîndru sî kum máj patyé făr dă hibé sză szfătijászkă¸kit toc szá vádă, kă ji-j fontos sjé zîsjé. Ásá táré sză szfătijászkă, kum trébujé. Nisj máj însjét, nisj máj táré. Kum máj patyé sză bázsjé számá sjé fel vorbé styijé sî p-estye sză lyé hăsznălászkă tot l-a témă, dákă patyé. Kînd szfătijestyé nu-j szlobod sză sză mujté sjé máj táré, pă sjé fel gláj szfătijestyé, kit máj binyé sz-ázsaungă ku vorbé sjé áré dă gînd sz-ázsungă. Sză sză-styijé sză-s áretyé ku családu-s uná în 18 –20 mondaturj Dákă sză kunastyé ku sjinyivá, sză sză-nduré sză-ntrebé, sză styijé máj mult dă jél; sză styijé sză-ntrebé sî sză sjejé, sjé-j trébujé dă lá álc Sză styijé sză părászkă, sj-o păcît, sj-o văzut, sj-ahuzît, kum sză szîmcă – p-ásztá sî ku vorbé sî în szkrisz sză styijé sz-áretyé Sză styijé sză fákă vázlaturj, sî sj-o văzut sză styijé sză szkrijé zsjosz Sză styijé, sjé-j puvásztă, szkrijuturá, dîn káré sjévá putyény styi, sî sjé fel szkrijiturj jestyé máj. Puvésty, szkrijiturj szkurtyé, filmurj – sză styijé sză părászkă ku arékityé vorbé. Sjé gîngyestyé sză styijé sză zîkă, dá sî áje, păntru sjé gîngyestyé ásá. Sjé fel vorbé trébujé sză zîkă în arékityé lokurj. Sză styijé sză umiré, kum trébujé áfel szévegurj, káré nu lyé kunastyé. Sjé gîngyestyé, sză pată sză szkrijé zsjosz. Sză styijé sză-ntrebé dă lá sztrăjin, sj-áré dă gînd, ku vorbé, sjé trébujé. Áfelyé vorbé sză hăsznălászkă, káré trébujé. Sză styijé sză-ntarkă dîn lyimbá dă băjás în ungur, dákă trébujé. Îs patyé zîkă véleményu dă sjé gîngyestyé, o patyé sză părászkă vál-on térténet.

3. Kum trébujé sză styijé sză umiré

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébé sză lyé kunaszkă bétiurtilye, kă făr dă jelyé nu patyé umărá. Trébé sză styijé dă jelyé sî trébé sză lyé pată umărá uná. Patyé sză umiré o vorbă, arékityé vorbé, mondaturj kit tot sz-áhudă. Dákă trébujé sî-nsjét patyé styi umărá. Trébé sză sză-nvecé sî sză umiré o táré o însjét dá sî sză prisjápă sjé umără.On széveg sză pată kum máj binyé s-ásá, s-ásá umărá. Sză kunaszkă kum máj patyé multyé vorbé dîn szkrijiturj, sî sză styijé sjé kum sză lyé hăsznălászkă p-estye. Ku vojé sză ájvé dă gînd sză styijé sî máj mult dă băjás. Sză kunaszkă sî sză prisjápă vorbá szkrisză. Sz-áretyé ku vorbé, ku szkrijitură o ku făkătură, sjigogyi, sj-or prisjiput d-într-áje, sj-or umărát. Trébujé sză styijé umărá băjisestyé ásá, kum umără toc în vrîsztá lor. Dîn sj-or umărát, trébujé nu numá sză prisjápă, dá sî sză zîkă szkurt,dă sj-o foszt vorbá. Sză sză-nvecé binyé sză prisjápă, sjé umără însjét.	Szévegurilye kunuszkutyé sî sjé nu-sz kunuszkutyé (kîntyisj sî puvésty dă umărát, dă zsukát în szerepurj). Kupiji, káré băjisestyé-nvácă, trébujé sză styijé sză umiré áfel széveg, káré ocără máj gro ăj (în iskulă ku ázsutálá dă méstyérj, ákásză ku ázsutálá áltuluj) Trébujé sză kunaszkă arékityé versurj, regényurj, puvésty dîn kulturá băjásilor. Sză ájvé vojé sză umiré băjisestyé Trébujé sză styijé sză umiré szusz mîndru sjévá d-într-áje, sj-or învăcát	Multyé felurj dă szévegurj sză styijé sză umiré sî pă-n sjét, sî kit sză –sz-áhudă Szévegurilye kunuszkutyé sî sjé nu-sz kunuszkutyé (kîntyisj sî puvésty dă umărát, dă zsukát în szerepurj). Sză umiré, sî sză prisjápă sî sză părászkă puvésty lunzsj. Sză părászkă, sj-o păcît. Sză lukré ku vorbilye, ku zsokurlye, sî ku puvéstyilye. Sză-s ásztrîngă vorbilye héj fontos dîn puvésty, sî dîn kîntyisj. Sză styijé hăsznăli kényve, há ku vorbilye băjásilor.	Kum májj binyé patyé sză styijé umărá sî sză prisjápă sjé ásá îj ászkunsz în szévegurilyestye.. Kum máj binyé patyé sză sză-nvecé kum patyé máj repé sză prisjápă sjé-j szkrisz n szévegurilyestye. Tot máj multyé vorbé sză-nvecé, sză pată sză prisjepé pă toc, sî p-áhélye, káré pă lyimbásztá álmintrilye ku áltyé vorbé o szfătijestyé. Trébé sză pată lukrá ku szévegurj, káré nu lyé kunastyé, sî sză styijé sjé kum sză fákă. Nu-j szlobod sză mujtyé, kă on om în kuszt kit kusztă uvig învácă sjévá Kînd umără trébé sză styijé sjé áré dă gînd szkrijitori sză nyé zîkă, l jé fel mifaj sză cînyé dă sjé umără, sjé fel formé putyény áflá în szévegurilyestye, sî trébé sză gusjászkă păntru sjé-sz estye sî nu áltyé în szévegusztá. Dákă într-on széveg jestyé arékityé rajzurj, sî pö-estye trébé sză lyé prisjepé. Áku má trébé sză styijé sză umiré sî sză lukré ku multyé felurj dă szévegurj. Sză umiré ku mésj sî ku gláj, sî sză prisjápă, sjé-j fontos. Sză szfărsászkă szévegurilye, sj-or foszt kizdilityé. Sjé-j fontos, sjé nu. Nu numá áfelyé szévegurj trébé sză prisjápé, káré în multyé rîndurj vinyé elé în kuszt, dá sî p-elye, káré numá unyirj. Prisjepé nu numá vorbilye, dá sî szkrijiturilye, káré d-áje-s szkrisjé, kit sză pată sză ny-áretyé sjinyivá, kînd, sjé szîmcă.

4. Kum trébujé sză szkrijé

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Toc kupij trébé sză lyé kunaszkă béturilye, s-átunsj, dákă jestyé káré într-ásztá k-on pik máj szlábj ăsz. Tot máj binyé trébé sză styijé sză szkrijé. Kum máj binyé patyé sză-nvácă sză szkrijé mondaturj, káré sză cînyé uná, sî on széveg sză fásjé dîn jelyé. Trébujé sză styijé sjé fel szkrijturj patyé sză fijé, sî estye kum sză kunastyé szusz, kum ăsz făkutyé, sjé kum szkrijé: hungyé trébé bétu-l mik o bétu-l máré sză pujé, kum sză kizdilestyé, kum sză szfărsestyé on mondat. Trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz on széveg, káré nu-j ro gro, s-átunsj, kînd numá-l vegyé, dá s-átunsj, kînd l-áhugyé. Trébujé sză styijé szkri băjisestyé d-într-on széveg – sjé-j ánume fontos. Trébujé sză-nvecé, kum sză szkrijé o kártyijé, o sjé szkrijény, kînd ku sjinyivá nyé kunustyény, o lu sjinyivá vorbă-j mănăny, o întribăny dă lá sjinyivá sjévá. Dákă on széveg kunuszkut kápătă, trébé sză styijé sză-l umplyéku vorbé, dákă jestyé arékityé, káré ásá trébé sză lyé bázsjé în szévegusztá.	Sî máj binyé trébé sză styijé sză szkrijé, sî sză bázsjé számá kum sză ujtă áfáră szkrijiturá-j. Dákă trébé sză pată sză szkrijé szévegurj szkurtyé, o térténeturj misj, o dákă trébé sză pată sză szkrijé zsjosz dă sjinyivá arékityé mondaturj. În osztájurilyestye má trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz szkurt, dákă l-întrábă sj-o umărát, o sj-o păcît, sj-o szămcît. Trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz on széveg, káré nu-j ro gro, s-átunsj, kînd numá-l vegyé, dá s-átunsj, kînd l-áhugyé. Trébujé sză styijé szkri băjisestyé d-într-on széveg – sjé-j ánume fontos. Trébujé sză-nvecé, kum sză szkrijé o kártyijé, o sjé szkrijény, kînd ku sjinyivá nyé kunustyény, o lu sjinyivá vorbă-j mănăny, o întribăny dă lá sjinyivá sjévá. Dákă-s kápătă vál-on pipáros szkurt, trébujé sză-l pată umplá áfáră, o lu sjinyivá sză-j szkrijé o kártyijé szkurtă.	Ásá sză szkrijé, kit toc sză pată umărá, sî kum máj patyé sî mîndru sză szkrijé. Sî máj binyé sză styijé szévegurj sză fákă sî sză bázsjé számá în káré széveg pă sjé trébé sză je számá. Sză szkrijé zsjosz, sj-or păcît, o sj-or áhuzîtSză szkrijé zsjosz în rînd, sj-o foszt sjász dîn sjász, zî dîn zî, án dîn án. Sză styijé, sjé trébujé szkrisz înnentyé, în mirzsuk, sî lá szfărsît. Kum sză szkrijény o kártyé lu sjinyiváKum szkrijény pipárasîlye lá tanács, lá zsîndárj, lá iskulă. Sză szkrijé o kártyijé lu kupij dă băjás în Ungureme o în áltă cáră. Szkrijiturj nu ro lunzsj, izeneturj, kărc trébujé sză styijé sză szkrijé.	Ásá sză szkrijé dă mîndru sză fijé, sî toc sză-l pată umărá. Dákă áhugyé sjévá, sză pată szkri zsjosz szkurt, sj-áhugyé. Sjé szkrijé toc sză prisjápă, sî lá ákárkáré témă dă kuszt sză cînyé sjévá, trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz. Trébé sză styijé sjé fel ăj szkrijé: Curriculum vitae, Riportu, Interjuu, Protokolu. Dă sjé-j ált, kînd szfătijény, sî kînd szkrijény. Dákă sjévá o umărát szkurt trébé sză pată szkri dă ásztá. Dákă sjévá o păcît, o dákă sjévá áré dă gînd sză nyé zîkă dă sjévá, trébujé sză pată sză szkrijé zsjosz.

1.2. Lokurilye, hungyé máj în multyé sjászurj învácă lyimbá dă băjás, dăkit kum or szuktulit

1. Sjé trébujé sză prisjápă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Toc trébujé sză styijé binyé hăsznăli vorbilye, binyé sză lyé zîkă sî făr dă vorbă áje sză-ny-áretyé, sjé zîsjé ku vorbé. Trébé sză bázsjé számá hălálánt sjé zîsjé, ákár sjé fel dă bătîrn ăj– patyé sză fijé ku jél d-o vîrsztă, o máj bătîrn sjinyivá Sjé ahuzît, áje sză prisjápă, sî sză styijé dă sjé-j în szévegulá vorbă. Trébujé sză styijé: Kum dăgyény lu unápált bună zuă, sî sjé zîsjény, kînd nyé áflăny ku sjinyivá, o mirzsjény dă hungyivá. Sjé zîsjé méstyéru în iskulă, kînd sjász dă băjás ávény. Kum nyé kunustyény ku sjinyivá. Sjé fel vorbé dă băjás zîsjény în multyé rîndurj, dákă dă sjinyivá szfătijény, sî dákă dă sjinyivá sjévá zîsjény. Sjé fel hangurj ăsz în lyimbá dă băjás, kum ászună lyimbá dă băjás, ásztá kum putyény vigye ku oty, sî kum putyény áhuzî ku uretyé. Kum zîsjé vorbilye mîndru sî binyé băjási. Kum sză părény d-áje sj-ány văzut, sj-ány păcît. Sjé sză szpunyény, dákă szfătijény d-o formă. Kum trébujé sză-ly-árătăny p-eje, káré lá családu nosztru sză cînyé /tátă, mámă, frác, szurorj…/. Kum sză ny-árătăny loku, hungyé săgyény. Kum sză-j kivinyiny sjévá bun lu sjinyivá. Arékityé vorbé, mondaturj /frázé/, káré în multyé rîndurj hăsznăliny în kuszt – kupiji trébujé sză styijé sî sză zîkă, sî sz-áretyé-n zsok. Dákă válo témă vinyé-n vorbă, o válo formă, rajzurj vegyé, kum trébujé d-áje sză szfătijászkă. Dákă sjévá părestyé într-áje rînd sză zîkă sjigogyi, kum o foszt. Arékityé puvésty, versurj, kîntyisj băjisestyé, ocără sză szămălászkă băjisestyé.	Szévegurilye kunuszkutyé sî sjé nu-sz kunuszkutyé (kîntyisj sî puvésty dă umărát, dă zsukát în szerepurj). Sză umiré, sî sză prisjápă sî sză părászkă puvésty lunzsj. Sză părászkă, sj-o păcît. Sză lukré ku vorbilye, ku zsokurlye, sî ku puvéstyilye. Sză-s ásztrîngă vorbilye héj fontos dîn puvésty, sî dîn kîntyisj. Sză styijé hăsznăli kényve, há ku vorbilye băjásilor.	Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé szfăti dákă lyé-ntrábă sjinyé-sz jéj, hungyé ságyé, sjé lukră. Trébé sză styijé însjét sză szfătijászkă, sî sză prisjápă dákă trébé ásá fákă, kákînd jél ár fi (doktoru-bityágu, părînci-kupilu, bultásu o káré lá boltă kumpără). Trébé kum máj binyé sză prisjápă szévegurj sjé băjisestyé áhugyé. Ár trăbuji sză prisjápă dă sjé-j vorbá în szévegurilyestye. Trébé sză styijé dă sjé szfătijestyé, sî arékityé informáciourj, káré-sz fontosé sză-j vijé-n firé dăpă sj-ahuzît, sî sză pată sză fákă feladaturj, káré sză cînyé lá sjé ahuzît. Trébé sză styijé sză szfătijászkă ku aminy, dákă îj szpusz ungurestyé dă sjé sză szfătijászkă ku jéj, káré ku jél oformă-sz (dákă lîntrábă sză szpjé sjé trébé, sză szpujé sjévá sjé styijé, sză-j zîkă lu sjinyivá sjévá sjé trébujé. Dákă nu-j ku sjinyivá într-on rang, s-átunsj trébé sză styijé szévá sză zîkă băjisestyé: nu styijé sjé hungyéj sî îs sjeré ázsutore, o dăl á jél întrábă sjévá sjinbyivá, káré nu-j kunuszkut, o méstyér – sî káré învácă szfătijestyé, o sjinyivá nu styijé pă hungyé sză márgă, întrábă sjé hungyé-j. Trébé sză styijé sză szfătászkă s-átunsj, dákă ásá vegyé sjévá o ly-árátă sjévá. Arékityé vorbé sî d-áhéstye trébé sză styijé sză zîkă sjévá. Patyé sză fijé ásztá o formă, o ákár vál-o ábră.	Kupiji káré băjisestyé-nvácă sză styijé dă kuszt sză szfătijászkă ku ákársjinyé sî sză prisjápă álc sjé zîsjé s-átunsj, kînd dă sjévá máj témă gre, o kînd dă témă, káré nu kunastyé szfătijestyé álcî. Káré băjisestyé-nvácă făr dă grou sză styijé d-o témă szîngurj sză szfătászkă, sî ku álc sză pată szfăti, dákă-ntrábă dă lá jél sjévá sză pată sză zîkă válosz. Káré băjisestyé-nvácă sză styijé făr dă groutátyé sză prisjápă pă băjás, káré álfel szfătijestyé băjisestyé – ká muntyényi, o álc băjás. Dákă sjinyivá sjévá băjisestyé zîsjé, káré-nvácă băjisestyé, trébé în usztájusztă sză prisjápă, sj-or áhuzît. Dákă în rádio áhugyé kă băjisestyé szfătijestyé, trébé sză prisjápă, dă sjé-j vorbá ákulo, sî trébé sză szîmcé dîn szfătijálă, sjé fel vojé áré băjási, káré-n rádió szfătijestyé. Káré băjisestyé-nvácă sî ku sjinyivá szfătijestyé, trébé sză-l prisjápă sî sză je dă vestyé sjé fel vojé áré álá, ku sjinyé szfătijestyé, sî dákă trébé dă ásztă sî sză szfătijászkă patyé. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé sză szfătijászkă d-o témă ásá, kit toc sză-l prisjepé, s-átunsj, dákă témásztá nu-j ásá kunuszkută. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé sî d-áfelă témă sză szfătászkă, káré nu-j ásá áprapé lá jél. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé dă ákársjé felă témă sză szfătijászkă. Átunsj sză-s je rîszu áfáră dîn szfătijálă kînd trébé, dă ákársjé-j vorbá. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză szfătijászkă ásá dă ákársjé, kit nyime sză nu je dă vestyé, kă ásztá luj grou ji-j, sî dîn szfátu-j sjigogyi sză prisjápă, s-áje, sjé nu zîsjé uvig áfáră numá pă styut dă. Dákă szfătijestyé trébé sză gîngyászkă, sjé áré dă gînd sză zîkă, sî szfátu-j sză ájvé ku sjé sză kizdilestyé, ku sjé sză szfărsestyé, sî sjé-j în mirzsjuk. Styijé ásá sză szfătijászkă, kit sz-ázsungă, sjé áré dă gînd: sză-l prisjápă, sî pă jél sî pă szfátu-j. Nisj átunsj nu pácă nyimik, kînd într-áfel lok ăj, pă sjé n-avut dobă sză sză gátyé. Trébé sză prisjápă, dákă sjinyá ocără máj lung bszfătijestyé dă sjévá. Dákă vegyé o áhugyé sjévá dîn tévé sî dîn rádio, o ákár vál-on film trébé sză prisjápă dă sjé-j vorbá între-estye, sjé kum vinyé unu dăpă áltu.

2. Sjé trébujé sză sză zîkă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Toc kupij trébé sză styijé părî sj-or păcît, sj-or umărát, áhuzît. Dákă szévegurj kunuszkutyé kápătă, trébé sză pată sză-ny-áretyé dîntr-estye jeleneturj. Trébé sză-nvecé arékityé versurj, puvésty, kîntyisj sî sză styijé făr dă kényvé. În usztájurilyestye mult trébé sză sză zasjé ku păpusj, făr dă vorbé sz-áretyé térténeturj sî versjurj sză zîkă. Trébé sză styjé sză szfătászkă dă jéj, dă családu-j, dă kusztu-j o dă áje sjé fontos j-o foszt în lukru, în kuszt. Sză styijé szfătiji dă aminy ku káré ságyé, o káré pă lîngă jél kusztă sî lukră. Sză styijé szfăti dă lok hungyé ságyé, sză părászkă sjé-j p-ákulo, sjé fel lokurj mîndré jestyé, sjé fel boltyé o ákársjé, dă káré j-ár fi vojé sză szfătászkă. Sză styijé pă hungyé or szuktulit sză márgă tînyiri, kînd áré răgáz. Kupiji, káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé sză szfătászkă dă iskulă huingyé umblă. Dă sjé ji-j drág, dă sjé nu ji-j drág ákulo. Kum umblă sî kită dobă sză cînyé-n iskulă, sî sj-or szuktulit sză fákă, kînd áré răgáz. Kupijistye trébé sză styijé sză părászkă, kum or szuktulit sză utuzászkă, dákă merzsjé hungyivá. Sjé fásjé máj înti, kum sză gátă pă kályé. Sjé, kum vinyé unu dăpă áltă trébé sză styijé sză párászkă. Sjé fel lok áré în kusztu kupijilor techniká sî d-ásztá sză fijé szlobod sză lyé-ntrebé ákársjinyé.	Dákă áhugyé on széveg, toc trébé szkurt sză styijé sză părászkă. Toc trébé sză bázsjé számá lu sjiny szfătijestyé, sî ásá sză fákă ásztá, kit toc sî sz-ápusjé szusz sjé áré dă gînd sză lyé zîkă. Dákă szfătijestyé, trébé sză styijé kum sză sză cîjé, sî dă ált sză pată sză bázsjé számá, kînd szfătijestyé. Sjé gîngyestyé sză pată sză zîkă, dákă sjinyivá nu-j dă gyiriptátyé într-ásztá, s-átunsj sză styijé sjé trébujé sză zîkă. Sză bázsjé számá álcî sjé zîsjé sî sză ly-áhudă, kum tébé. Sză styijé multyé szévegurj, versurj dîn káp. Arékityé formé sză styijé kînd sză zskă, átunsj sjé kum sză zîkă, sz-áretyé, sză fákă, kit toc áje sză prisjápă sjé jél áré dă gînd sză szpujé. Sză kunaszkă, sî sză pată zîsjé hángurilye în lyimbá băjásilor. Kînd kupilu întrábă sjévá, trébujé sză prisjápă, álcî sjé ăj răszpungyé, o sjé sjeré dă lá jél o-j purunsjestyé. Trébujé sză styijé întribá o sză răszpundă, kînd ăj vorbé dă nyámurj, dă szátu, dă lukru, dă gárd, dă păduré, dă vremé, dă szănătátyé o dă kîntyisj Sjé, kum sză răszpundă, kînd szfătijestyé ku sjinyivá, kînd ăj vorbă d-áhéstye. Sză szfătijászkă ku sjinyivá dîn gînd dăpă 4-5 frázé, sj-ahuzît. Sză răszpundă ku frázé uná dăpă áltá. Sză părászkă szkurt, sj-ahuzît lung.	Trébé sză bázsjé számá sî pă hălálánt, ku sjinyé szfătijestyé. Sză styijé sjé sză zîkă, kînd ku sjinyivá nu prisjepé uná, sî kum sză szpujé – jél kum gîngyestyé, ásá, kit sjigogyi pă lok sză fijé. Sză styijé sjé-j în jevé sî sjé numá gîngyesyé dă sjévá. Trébé sză styijé szfătijálá sjé felă patyé sză fijé, sî káré kum sză ujtă áfáră. Trébé sză sză-nvecé toc, kum sz-áhudă álc sjé zîsjé, sî kum sză zîkă, jéj kum sză gîngyestyé dă ásztá. Dákă kumvá sz-ástyimbă ku dobă sjé în káp gîngye, sză styijé d-ásztá kum sză nyé gyed ă styut. Multyé versurj, szévegurj trébé sză styijé dîn káp, sî unyirj má nu numá vorbilye trébé sză lyé styijé, dá trébé sză sză zsasjé ku gláju-j, ku tyéptu, ku mînyilye o sî ku vorbilyestye. Kupiji, káré-nvácă băjisestyé sză prisjápă ku héjelánc, sjé trébé patyé sză zîkă băjisestyé, sî d-áje sî sză gye válosz styijé. Kînd sjinyivá băjisestyé szfătijestyé, sî kupiji káré învácă îs je rîszu dîn szfătijálă, sî sjé áré dă gînd patyé sză zîkă lu toc. Kupiji, káré băjisestyé-nvácă styijé sjé fel vorbé trébé sî kum trébé sză hăsznălászkă, kit sză lyé prisjepé toc. Unyirj patyé fi kă nu áflă vorbilye, káré ánume ár trăbuji, sî dar k-on pik máj grou sză sză prisjápă ku héjelánc. Patyé fi arékic kupij, káré băjisestyé învácă în multyé rîndurj ásá kată vorbilye, kit sză pată zîkă sjé áré dă gînd, sî unyirj trébé máj în multyé rîndurj sză zîkă, sjé áré dă gînd, sză-l prisjepé. Styijé kînd, kum sză szfătászkă ku aminyi, sî dă lu toc uminyije. Patyé fi kă fásjé arékityé hibé, dá estye nu-sz ásá márj, kit sză nu lyé prisjepé ákársjinyé. Ásá repé szfătijestyé, kum trébé, unyirj dar ocără máj sî repé ár putye sză szfătászkă. Máj binyé sză je dă vestyé kînd szfătijestyé, kă nu-j băjás, dá d-áje toc îl prisjepé.	Trébé sză-s styijé szpunyé sjé gîngyestyé dă vál-o témă, sî păntru sjé ásá gîngyestyé. Dákă álmintrilye sză gîngyestyé, kákum înnentyé, sátunsj sză styijé dă ásztá kum sză szfătijászkă. Trébé uvig sză bázsjé számá sjé kum zîsjé, sî dákă sjévá sz-ástyimbă, sză-s pată ástyimbá sî vorbilye ásá, kum sî estye sz-ástyimbă. Dăkă dă sjévá nyé părestyé, sză styijé sză nyé szpujé sjé o văzut ánume, sî sjé gîngyestyé dă ásztá, sî sză nu sză sză kivirlászkă într-ásztá. Sză styijé szfătiji dă filmurj, dă formé o dă ákársjé, sjé vegyé sî sjé umără. Trébé sză styijé versurj, térténeturj dîn káp, sî nu numá szăî lyé zîkă, dá sî sză sză zasjé ku estyíe, kînd lyé zîsjé. Kupiji káré băjisestyé-nvácă sză styijé dă kuszt sză szfătijászkă ku ákársjinyé sî sză prisjápă álc sjé zîsjé s-átunsj, kînd dă sjévá máj témă gre, o kînd dă témă, káré nu kunastyé szfătijestyé álcî. Káré băjisestyé-nvácă făr dă grou sză styijé d-o témă szîngurj sză szfătászkă, sî ku álc sză pată szfăti, dákă-ntrábă dă lá jél sjévá sză pată sză zîkă válosz. Káré băjisestyé-nvácă sză styijé făr dă groutátyé sză prisjápă pă băjás, káré álfel szfătijestyé băjisestyé – ká muntyényi, o álc băjás. Dákă sjinyivá sjévá băjisestyé zîsjé, káré-nvácă băjisestyé, trébé în usztájusztă sză prisjápă, sj-or áhuzît. Dákă în rádio áhugyé kă băjisestyé szfătijestyé, trébé sză prisjápă, dă sjé-j vorbá ákulo, sî trébé sză szîmcé dîn szfătijálă, sjé fel vojé áré băjási, káré-n rádió szfătijestyé. Káré băjisestyé-nvácă sî ku sjinyivá szfătijestyé, trébé sză-l prisjápă sî sză je dă vestyé sjé fel vojé áré álá, ku sjinyé szfătijestyé, sî dákă trébé dă ásztă sî sză szfătijászkă patyé. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé sză szfătijászkă d-o témă ásá, kit toc sză-l prisjepé, s-átunsj, dákă témásztá nu-j ásá kunuszkută. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé sî d-áfelă témă sză szfătászkă, káré nu-j ásá áprapé lá jél. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé dă ákársjé felă témă sză szfătijászkă. Átunsj sză-s je rîszu áfáră dîn szfătijálă kînd trébé, dă ákársjé-j vorbá. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză szfătijászkă ásá dă ákársjé, kit nyime sză nu je dă vestyé, kă ásztá luj grou ji-j, sî dîn szfátu-j sjigogyi sză prisjápă, s-áje, sjé nu zîsjé uvig áfáră numá pă styut dă. Dákă szfătijestyé trébé sză gîngyászkă, sjé áré dă gînd sză zîkă, sî szfátu-j sză ájvé ku sjé sză kizdilestyé, ku sjé sză szfărsestyé, sî sjé-j în mirzsjuk. Styijé ásá sză szfătijászkă, kit sz-ázsungă, sjé áré dă gînd: sză-l prisjápă, sî pă jél sî pă szfátu-j. Nisj átunsj nu pácă nyimik, kînd într-áfel lok ăj, pă sjé n-avut dobă sză sză gátyé. Trébujé sză pată sză szfătijászkă ku aminy, káré pă lyimbilyestye lyé kunastyé, sî sză prisjápă sjé zîsjé, sjé întrábă. Trébé sză lyé zîkă dákă sjévá álmintrilye gîngyestyé, o sză styijé sză nyé zîkă vál-on térténet.

3. Kum trébujé sză styijé sză umiré

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Sî însjét sî táré, kit toc sz-áhudă trébé sză umiré. Arékityé térténeturj szkurtyé trébé sză syijé ásá umărá însjét, kit dăp-áje sză nyé pată zîsjé jé or umărát. Trébé sză pată ku arékityé mondaturj sză nyé zîkă sj-or umărát, sjin yé sj-o păxît, sj-o făkut în tértébnet, sj-o umărát. Ku vojé sză ájvé dă gînd sză styijé sî máj mult dă băjás. Sză kunaszkă sî sză prisjápă vorbá szkrisză. Sz-áretyé ku vorbé, ku szkrijitură o ku făkătură, sjigogyi, sj-or prisjiput d-într-áje, sj-or umărát. Trébujé sză styijé umărá băjisestyé ásá, kum umără toc în vrîsztá lor. Dîn sj-or umărát, trébujé nu numá sză prisjápă, dá sî sză zîkă szkurt, dă sj-o foszt vorbá. Sză sză-nvecé binyé sză prisjápă, sjé umără însjét.	Mult trébé sză umiré sî însjét, sî táré, kit toc sză– ly-áhudă kum umără. Trébé sî sză prisjápă– kum máj binyé patyé – dă sjé umără. Dákă trébé patyé sză părászkă sjé-j máj fontos într-on széveg, sjé nu. Trébé sză styijé sjé fel szévegurj jestyé – sjé felă-j o puvásztă, o on térténet, în káré nyé părestyé sjinyivcá, kumvá sjé o păcît. Trébé sză-s pată zîsjé sjé gîngyestyé dă aminy dă sjé o umărát, sjé fel ăsz, gyiriptátyé or ávut, kînd or făkut sjévá, o nu. Sză-j fijé lu toc drág sză umiré, sză pată szămcî, kă ásztár o binyé-j, dákă-j ásá. Kupiji, káré băjisestyé-nvácă, trébujé sză styijé sză umiré áfel széveg, káré ocără máj gro ăj (în iskulă ku ázsutálá dă méstyérj, ákásză ku ázsutálá áltuluj). Trébujé sză kunaszkă arékityé versurj, regényurj, puvésty dîn kulturá băjásilor. Sză ájvé vojé sză umiré băjisestyé Trébujé sză styijé sză umiré szusz mîndru sjévá d-într-áje, sj-or învăcát.	Trébé sză styijé umărá s-áfelyé szévegurj, dîn sjé patyé styi mult sjé inká n-or styur, o dîn kuszt, dă sjé d-întri ujságurj patyé umărá. Trébé sză styijé dă sjé fel témă or umărát, sjé o styut dîn sj-o umărát, sjé gîngyestyé dă sj.o umărát, gyirépt ăj, o nu. Dákă szévegurj dă kînvá áhugyé sî d-într-estye tot máj multyé sză styijé, sî sză pată kutá în kényvé ku vorbé, sză styijé dă sjé szfătijestyé estye. Káré băjisestyé-nvácă în usztájusztá má trébé sză styijé umărá mîndru szîngur, sî ákársjé trébujé sză pată umărá, sză sză vádă, kă mult sjigogyi o umărát má. Sză styijé dă sj-o umărát sî sză prisjápă, kum máj binyé sză patyé. Dákă szévegurj máj szkurtyé dá máj grelyé umără, s-átunsj sză styijé, dă sj-o umărát, dă sj-o foszt vorbá în szévegurilyeje. Trébé sză fijé gátá sză prisjápă s-áfelyé szévegurj, în káré jestyé vorbé pă káré nu lyé kunastyé. Pă lîng-estye trébé sză prisjápă dă sjé merzsjé vorbá, sî trébé sză styijé sză fákă áfelyé feladaturj.	Kum máj patyé sză kunaszkă sî máj multyé vorbé navé, káré pă multyé lokurj sză hăsznălestyé sî în szfătijálă sî în szkrijitură. Pă lok sză lyé hăsznălászkă uvig vorbilyestye. Sză pată sî szîngurj lukrá k-on széveg, sî sză styijé, kă pînsjé nu muriny, uvig învăcăny sjévá nou. Kum máj patyé sză fijé sî máj multyé vorbé navé în káp lu toc. Vorbilyestye uvig binyé sză lyé hăsznălászkă, sî sză styijé pă káré lok, káeré vorbé sză cînyé, sjé hungyé-j szlobod, hungyé nu-j szlobod sză zîkă sjinyivá. Káré băjisestyé-nvácă patyé ásá umărá, kit sî jél, sî káré l-áhugyé sză-l prisjepé, sjé umără. Dákă umără sjévá s-áje prisjepé, dă sjé-j vorbá într-ásztá. Repé styijé umărá ákár szkurtyé, ákár k-ocără máj grelyé szévegurj, în káré je dă vestyé, sjé-j fontos, sjé nu. Nu numá áje prijsepé, sjé sz-áhugyé, sî áje, sjé sză szîmcé trébé. Kum umără, sî sjé máj repé umără în rînd ăj. Toc îl prisjepé sî l-áhugyé kînd umără. Prisjepé sjé kum ăj în kuszt, sjé áku kusztăny, sî umără dă ásztá sî kényvé sî ujsgurj, prisjepé sjé-sz într-estye ákár sjé fel szévegurj ăsz.

4. Kum trébujé sză szkrijé

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Sj-o-nvăcát, styijé sză szkrijé szkurt zsjosz. Trébujé sză styijé sză szkrijé zsjosz on széveg, káré nu-j ro gro, s-átunsj, kînd numá-l vegyé, dá s-átunsj, kînd l-áhugyé. Trébujé sză styijé szkri băjisestyé d-într-on széveg – sjé-j ánume fontos. Trébujé sză-nvecé, kum sză szkrijé o kártyijé, o sjé szkrijény, kînd ku sjinyivá nyé kunustyény, o lu sjinyivá vorbă-j mănăny, o întribăny dă lá sjinyivá sjévá.	Binyé lyé hăsznălestyé szabályurilye sjé dă szkrijitură o dă grámmatikă o-nvăcát sî în szkrijiturj, sjé fásjé, estye binyé lyé hăsznălestyé. Sjé áré dă gînd sză szkrijé în ákársjé felă szévegurj, styijé sză fákă, sî nyé dă înnápoj sjé gîngyestyé, sjé szîmcă dă sjévá. Styijé kum sză fásjé o szkrijitură, sî styijé dîn káré kényvé sjé patyé styi, sjé áflă într-on lexikon, o dîntr-on szotár. Dîntr-estye sî szîngurj, sî pă lîngă méstyéru binyé patyé lukrá. Káré băjisestyé-nvácă în usztájusztá má trébé sză styijé, sjé kum sză szkrijé băjisestyé. Trébé sză styijé păntru sjé sză szkirjé o vorbă ásá, kum sză szkrijé pă lyimbá dă băjás, sî kînd szfătijestyé o szkrijé sză cîjé în firé, sî áje sjé kum sză szkrijé, kum sză zîkă sî dă sjé. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé kártyijé sză szkrijé, în káré dă kuszt o dă sjé-j szkrijé elé patyé sză szkrijé. Trébé sză styijé kum sză ujtă o kártyijé áfáră, sî káré băjiestyé-nvácă sî jél patyé áfelă kártyijé sză szkrijé. Sză styijé, kum sză hăsznălestyé szotá-rurilye sî-ntr-ásztá sză ájvé styut.	Binyé lyé hăsznălestyíé szabályurilye sj-o-nvăcát, styijé pă káé lok sjé patyé sză szkrijé, sjé nu, kă átunsj ált ny-ár jilinti. Îs patyé szkrijé zsjosz gîndurilye, sî sjé szîmcă binyé nyé dă înnápoj. Káré băjisestyé-nvácă în usztájusztá má trébé sză styijé, sjé kum sză szkrijé băjisestyé. Trébé sză styijé păntru sjé sză szkirjé o vorbă ásá, kum sză szkrijé pă lyimbá dă băjás, sî kînd szfătijestyé o szkrijé sză cîjé în f iré, sî áje sjé kum sză szkrijé, kum sză zîkă sî dă sjé. Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé kártyijé sză szkrijé, în káré dă kuszt o dă sjé-j szkrijé elé patyé sză szkrijé. Trébé sză styijé kum sză ujtă o kártyijé áfáră, sî káré băjiestyé-nvácă sî jél patyé áfelă kártyijé sză szkrijé. Sză styijé, kum sză hăsznălestyé. szotárurilye sî-ntr-ásztá sză ájvé styut. .	Szabályurilye sjé dă szkrijitură, dă grámmátikă o-nvăcát binyé lyé styijé în szkrijiturilye sjé fásjé. Nu numá szkrijé zsjosz, sj-o văzut, sj-ahuzît, sj-o szămcît, dá ásztá ásá szkrijé, kit toc ásá sză prisjápă, kákînd sî jéj ákulo ár fi ,o sjévá ált sjé inká n-o făkut, trébé sză szkrijé. Ku dobă îs áflă toc vorbilye, káré ny-ázsută sză styijény, sjé, sjinyé o szkrisz, k-áfel numá jél o szuktulit sză szkrijé. foszt, o ár fi văzut, dă sjé în szkrijitură or umărát. Patyé sî szîngurj lukrá, styijé sjé, hungyé sză katyé. Dákă trébé patyé sî máj lung sză szkrijé, sî nu ji-j frikă, kînd vál-on pályázat Káré băjisestyé-nvácă – sî sză szkrijé patyé, dákă d-o témă-j vorbá. Kînd szkrijé, sjigogyi ásá trébé sză fijé uná lyigát, kit sză stye szkrijiturá uná. D-o témă gre ásá styijé sză szkri, kit sjigogyi sză vádă, sză prisjápă dă sjé-j vorbá. Sjé gîngyestyé d-o témă ásá szkrijé kit toc sză prisjápă, sî pă lîngă ásztá styijé máj sjé sză szkrijé ákulo, kit lu toc sză fijé kunusztut, sjé áré dă gînd. Uvig ásá szkrijé, kit szkrijiturá-j sză-j áretyé, sjé áré dă gînd sză zîkă, sî lu sjiny sză szkrijé. Káré szkrijé styijé, sjé kum sză szkrijé zsjosz, sî sjé fel vorbé sză hăsznălászkă l-a témă. În szkrijitură ásá szkrijé sjigogyi, kit toc sză ájvé vojé sză-j umiré szkrijiturá. Dákă trébé sî p-áje-j gátá kit d-într-o lyimbă pă hájálántă sză-ntarkă szévegurj.Gátă-j sză szkrijéákárkînd sî dă bájurj, sjé în zîlyilyestye ávény, sî d-áje, jél sjé, kum sză gîngyestyé d-ásztá.

Romanyi shib thaj literatura

(La romanya shibako siklyilo sittyarimo thaj o avribuxlyardya shibako sittyarimoski forma)

Siklya shibako sittyarimaski forma

Kodol trabi save trubul te vazdas

1. Vorbisarimasko hatyarimo

Bersha 1-4.	Bersha 5-6.	Bersha 7-8.	Bersha 9-12.
O shavoro te hatyarel kodol vorbi save kodole krujos ande savo beshel, save pa lesko nyepetos, pa leski shkola phenenpe. Gindongo,informacijengo,hatyarimasko haj velemenyongo avri phenimasko zhanipo pe shukar thaj mishto avri phendyi romanyi shib	O shavoro hatyarel kodol vorbi pa save sittyilas, kodol khelyimaske phendipe, skurti pushipe thaj mujdinipe. Zhanel skurti palpale phendipe te phenel. Jekhutne avriphendipe zhanel te phenel pa kakal temi: kher, nyepeto, zhalimo, shkola, kerelipe, naturalno krujipe, zenimasko krujipe, nacionalipengo ternyipo trajo, peske trajoski pecipija. Ashundo skurto phendipe vorbasa kethanes hutyeldes. Te sidyarel karing kodo ke le ashunarin te inkrel anglal jakha. Te lel sama pe le vorbengo shukarimo. Te inkrel anglal jakha kodo ke sar thaj soskoj kodo manush kon ashunelles. Te zhanel te phenel pepesko velemenyo kade sar so e vorba delpes, kana si te losarel pesko chachipe. Te kandel kavere zhenengi vorba vi atunchi kana majbut zhene vorbin jekhvarsa. Kodol vorbengo zhanipe, save aba jekhvar sittyilas. Te probalil avri majbut dramatikusa formi (papushengo khely, ushalyinako khely, bivorbako khely, situaciji,te zhanel te gichil avri butya.	Hatyarel le sakke dyeseski vorba, e standardo borbimaske majtrubulune infirmaciji. La vorbako hatyarimo majanglal pe le butivar ashunde thaj pe le trajoske temi phenenpe: nyepeto, shkola, butyi, slobodo vrama, sporto, kultúra, medija, sastyimasko losaripo. Hatyarel le romane radijovos thaj le tevevoske dumi, kadalenge nyevipe, riporton. Le majloke, shukares phende, mishto mujarde phendipende hatyarel hatyarel le glasosko bangdyaripe, thaj la vorbako sokamipengo kethanes ashipes. Mishto hatyarel po CD-vo thaj pej glasoski kazeta phendo vorbimasko phenipe.	Hatyarel le majbut fali temenge phendipen pl. krujosko losaripe, globalizacija, Europako Junajto mashkar le nacionaia thaj mashkar lethemutne kulturi kethaneskeripe, manushenge krisa, le ternyimatonge gindura, amalipe, kamipe thaj leromengo avelipe, la romanya shibako phenipe anda kodi ke soski czvilizacija arakhel opre, thaj ke soske lashipe zhanel opre te arakhel,,moderno literaturakeiskiripe, sastyimo, bisastyimaske draba, sittyarimaski grizha, butyi thaj vojako keripe (dulmut thaj akanak). Zhanel mashkar le konkreta thaj le bikonkreta trabi, majphare gindura te hatyarel, kodol te alosarel jakhavrestar thaj zhenutnyi vorba te phenel pa kodol. Hatyarel le zhanimaske (godyaverimasko, artisticko, shibako) angledinyipen thaj vorbisaripen, korkoro zhanel te kethesarel kadal zhanimaske indepeste inkerdyipen. Zhanel pej romanyi shib phende teatrounyi, literaturaki (literatuake kethanes asharipe) filmon te hatyarel. Zhanel ta hatyarel pala o ashunipe le CD-von, le kazetten, kadalengo glaso mishto te hatyarel.

2. Vorbisarimaske firma

Bersha 1-4.	Bersha 5-6.	Bersha 7-8.	Bersha 9-12.
Si les putyara ke bibare pushipe te shaj shol opre thaj pe kodol o phendipo mishto te arakhely. Peske biphare phendipe lashe avriphenipesa thaj lashe grajoske bandyarimasa zhanel te phenel. Leske biphare phendipe pe leske trajosko-rajzo, pe lesko nyepeto, pe lesko majpashutno krujo thaj pe lesko butzhenipo erelpes. Te phagrelpes pe kodi ke te shaj hatyaren les. Sa kaverutni phendipengo opre pinzharimo, te zhanel kodol mishto te hasnil, kade sar so perelpes karing kodo ke so si le phendipesko cilo, thaj so kamel kadalasa te resel.	Lashe avriphendipesa, pizdinya vorbasa thaj lashe ritmosa zhanel te ginavel. Hatyarel le bibare mondaton, opreiskirpen, le reklamon thaj le katka majopre tele iskiripme temonge phendipen. Anda kadal skurti, dozhenege vorbisaripen zhanel te kerel. Le ande o angluno punto dine temengen phendipen mishto hatyarel. Kaversarsoske ginajimata bivirbako thaj bare moske ginajimasa te zhanel hatyarindos te ginavel. Te zhanel opre te pinzharel kodo so pala le vorbi inkrelpes ande o vorbisaripe, kadala trabako butivar keripe. Angle rodipe kodole informacijengo phendipe, so ando ginajipe andre ashel. Pinzhardyisajvipe kodole technikonca save trubunpe karing kodo te hatyaras jekhavres. Shibake chokaja thaj kadale vorbenge phendipeske hatyaripe,kadale butyango pinzharipe. Shukare thaj na shukare iskirmasko pinzharimo kade, sar so o sittyari phenel, vi gruposki, thaj vi korkorutnya butyasa. O aktivno thaj o passzivno vorbengo barvarardyipe sa majbut fali ginajimenca.	Mishto arakhel pesko than ande la romanya shibako iskirime lila. Zhanel lashe glasosa te ginavel na feri le pinzharde, ba vi le bipinzharde skirimata. Hatyarel le ande kadal informaciji garade phendipe. Si les putyara karing kodi ke te hatyarel kodolengo phendipe so ande o iskiripe andre inkrelpes thaj zhanel korkoro lasho gindo te phenel pa kadal trabi. Hatyarel le kherutne themeske romane literaronge iskirimata pl. shavorenge poemi, paramichi, vorbimaski literatura thaj le kherutne themeske romanya shibake nyevipenge iskirimata. Bare mosa kana ginavel mishto hatyaravavel kodi ke so kamel te phenel peska vorbasa amenge o literari.	Ande kadal majopral tele iskirime temengo krujo naturalno interaktno kopchija kecol thaj inkrel opre kodole zhenesa kon e romanyi shib de furt zhanel te vorbil peske amalesa. Ande la vorbaki kommunikacija sakattyivar la romanya shibasa relevansho socialno lingvistikake normi lashardes lel pesko than ando vorbisaripe. Le vorbisarimaske shtiloske kaversarimaske boldyimasatar pe buxlyi shkala patyivales, la patyivaka krisasa thaj le butzhenendar kaversar vorbisarimos inkrel anglal jakha, kadale sakattyivar si les putyere pej strejino shib pherdal te boldel, thaj kethanes te pasharel, krujal te vorbil kodol or te zhanel avri te virbil kodol. Si les putyara karing kodi ke pesko chachipe te zhanel te losarel, te zhanel te shol pasha kado chachpo vorba te vazdel. Korkoro zhanel avri te vazdel thaj vi boto tekidel la literaturako thaj la naliteraturako iskirimasko chachipo. Zhanel logikasa opre vazdino phendipe te kerel, thaj kodo ande e shib barimasa te phenel. Zhanel pej romanyi shib interjuvo te kerel ekhe bare manushesa. Ande sakke dyeseski butyi zhanel te tolmachisarel paj ungriko shib pej romanyi, taj paj romanyi shib pej ungriko. Lashe glasoska vorbasa,phendipeske shukarimasa, thaj gilyabisarimasa zhanel te paramichisarel pecipenge traben, zhanel te vorbil pa peske ginajimatonge shukaripe.

3. Ginajimasko hatyarimo

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
Hatyarel o bobaro phendipo. Siles putyara p epe kodi ke o bibaro phendipe zhanimaske temposa zhanelte ginavel, thaj anda kadal le bibare informaciji avri te vazdel. Te phagrel pes pe kodo ke shukares te vorbil, kade, ke vi kavera zhene te shaj hatyarenles. Te phagrel pes pe kodo ke mishto te hatyartyol lesko glaso, mishto te lel andre o ajero, mishto te phenel avri le vorbi.	Lashe avriphendipesa thaj shukare ritmosa zhanel te ginavel. Hatyarel le bibare phendipen, opreiskirien, reklamon thaj kodol butyango sijipe so katka majopral iskirime si. Anda kadal skurti, dozhenenge vorbisaripen zhanel te kerel. So ande o angluno punto tele si iskirime kodol mishto zhanel te hatyarel. Maj skurti shukare iskirimatongo thaj shukare iskirinde alavengo ginavivpe korkoro, le maj trubunde vorbengo avri vazdipe, thaj kodolengo kethanes xutyelipe. Ande le iskirinde butya sikadyile na phare kipongo, formengo opre pinzharipe thaj kadalengo hatyaripe (pl. facaipe, metafora; inkejokharipe, vazdipe). Vorbengo hatyaripe ande sa kaversarutne mifajura(paramicha, dokumentacija, lira).	Mishto zhanel te arakhel pesko than ande la romanya shibatar iskirime lila. Siles putyara mishto te xatyarel thaj lashe gasosa te ginavel, na feri le pinzharde, ba vi le bipinzharde iskirimata. Hatyarel kodol informaciji ande kadal iskirimata garadyon. Siles putyara pe kodi ke so ande o iskiripe andre inkrelpes kethanes te zhanel te xutyelel, thaj vi pe kodi si les putyara ke korkoro, anda peski godyi te zhanel pa kadal trabi te phenel pesko gindo. Siles putyara pe kodi ke le kherutne themeske romane literaronge iskiripen pl.: shavorenge poemi, paramichi, vorbengephendipen, ba vi le romane zhurnalonge iskirimata te xatyarel.. Kana bare mosa ginavel, atunchi te hatyarel kodo so le literara kamen te phenen amenge.	Siles putyara pe kodi ke le sakofali moderna romane literaturake iskiripen godyasa thaj anda pesko jilo te zhanel te ginavel. Kadale iskirimatongi sirma, la sirmako hatyarimo mishto zhanel te hatyarel ande peski godyi. Hatyarel le (ungrikone themeske) romanya shibasa iskirisarde literaronge tele iskirime butyan. Kadal bare thaj pherde jilesa hatyarel, bare gindosa phutrel avri kadalengi sirma, savasa o literari amenge kamel te phenel: pa e shib, pa o identiteto, pa e puranyi vrama, thaj vi pa e akanakutnyi, nyevi vrama. Zhanel angla le jakha te inkrel la romanya shibaki zhurnalistika thaj kadalako andralutno phendipe mishto zhanel avri te ginavel inke v i pa o (interneto).

4. Iskirimo

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
Le sittyardine shavoresko iskirimo shaj ginaven, lashardoj anda le iskirimaski kris. Siles putyara pe kodi ke kodol vorbi save butivar hasnil, mishto thaj bidosales te zhanel tele te iskiril. Te zhanel le pinzharde vorbi bidoshasa te kerel vorbisarimaske.Le pinzharde vorbi phendipenge zhanel te kerel, lila zhanel anda kadal kethanes te asharel. Te lel sama pe kodo ke le na vorbenca avri phende butyange dikhipe (pildasa: le truposki vorba). Te phagrelpes pe kodo ke le vorbi mishto te phenel avri, vi pe o avri phendipo, vi pe le truposke vorbi.	Siles putyara pe kodi ke skurti dobrojipen, avriphendipen te iskiril, le butivar hasnime fundutne vorbi mishto zhanel. Avri zhanel te pherel na phare pizdine lila, thaj tele zhanelte iskiril na phare sirmi, lokes ando por phende vorben la iskirmaska krisasa zhanel mishto te iskiril. Sakttyivar andre zhanel te inkrel le iskirimaski kris. Maj lungi thaj maj skurti butyango (pl. novella, ternyimatongo regenyi) korkorutno ginavipe sar khereski butyi. Kodola trabako palpale phendipe so ando iskiripe andre ashel. Te hatyarel kodole zhenengo gindo so ande o iskirimo khelenpe. Pa kadale zhenengo gindopa lengo hatyaripo. Le iskirimaska technikako majdur vazdipe kade sar so le sittyimasko trubulipe mangelpes. Maj skurtone iskirimatongo keripe ande sakaver trabengo tipusho thaj ande sakaver mifajura (pl. skurto teleiskirimo, majskurto vorbisaripe, unyi lineongo lasharimo). Zhenutno thaj ginavipeske elmenyongo kethanes kidipe, kadalengo majskurto tele iskirisaripe ande vorbisarimasko mifajo. Shibako thaj iskirimasko zhanipo shiblasharimaski butyi ande tele iskirime butya.	Ande kodol temi so katka majopral si tele ramome(dikh 1. punto) zhanel peske gindura, peske jileke hatyarip, pesko doro, peske phagrima ande iskirimaste te te pashlyarel pej hirtyija. Peske gindura hatyarimasa zhanel te dosharel, avri te phenel. Zhanel korkoro te kerel ekh lil te pherel peske gindosa, kado vi tele zhanel te iskiril. Siles putyara pe kodi ke korkoro te zhanel te iskiril ekh lil, majskurto referato thaj kado kade te iskiril tele, sarso e kris kadi angle iskiril. Anda kodol trabi so ginadas, thaj anda le kurkeske dyesenge temi zhanel skurti, ba godyaveres gindome ramomato te iskiril. Le iskirimaski kris sajekhvar andre zhanel te inkrel.	Putyara si les egonaliasa alome, xurde avri lashardo, lashe gindosa avrigichime te iskiril.. Na phares zhanel te iskiril tele peske trajosko rajzo, mangimasko birovutno lil, pinzharavadosko lil, thaj vi godyaver vorbenge phendipe zanel shukares tele te iskiril. Zhanel ande basoski tema vazdinya vorbasa kethanesxutyeldo, shukar thaj lasho shukaripes te iskiril. Ande kadal temi zhanel kethanes te asharel peske gindura, vi anda la shibaka krisake formi angle te kidel. Mishto pinzharel le majbut fali iskirimatonge formi, thaj le purane iskirimas opre zhanel te hasnil ande kadal trabi. Zhanel referato te asharel kethanes anda kadal butya. Alavareske zhutimasa zhanel vi strejini iskirimata tele te boldel pej romanyi thaj pej ungriko shib.

Buxlyardya shibake sittyarimaske formi

1. Vorbisarimasko hatyarimo

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
O shavoro hatyarel kodol vorbi, save leske majpashutne krujalipesa arakhadymaski phuv, nyepeto,nacionaln o cinyipe, etnikumo)thaj le sakkone dyeseska butyasa kethanes shaj kopchime vorbisarimasa sile kethanes phangle. Te lel sama pe peske amalengi thaj vi pe le barengi vorba. Ashundyi skurto vorbako phendipe thaj le ginajimasko palpale phendipesko zhanipe, kodo te zhanel te serol pe kadal trabi, te zhanel vi maj palal te phenel kadal palpale.	O sittyardo shavores si kattyi putyara te zhanel te hatyarel kodol phendipe, save karing kakal temi phandenpe: kodo than kaj beshel thaj kodolesko krujalipe, khere, skola, amalimaski kopchija, slobodo vrama, peski personalno lilvalyi butyi, kinelipe, nasvalyipe, zhalipe, medija, kultúra, nacionalipe-cinyitnyimasko pinzharipe (nyepetoske bare dyesa, puranyimata sartrajipe) Opre pinzharel le vorbengo boldyisarimasko phendipe ande le sakavera iskirime trabengo krujo. Hatyarel o majbaro ande peste inkeravado thaj vi o dujtuno informacijako sarsope, mashkar kadal duj so si o kaversaripe. Ashundo skurto phendipe pes avri sikavipe kreativno butyi ande sakaversoske mifajura (pl. butyango pherdal iskirisaripe, ginade butyango sa kaversarutno agoraripe,	Hatyarel vi le majphare, la shibake vorbi, inke vi la skmunye: radiovoske, televizicka, thaj vi le filmon. Pa kadal katka telal teliskirime temi vi la daka shibasa vorbisarenca zhanel te del duma: O moderno thaj le puranyimasko themutno citojeno, godyaverimata; o sittyarimo, la avelutnya vramake shajipe, la informatikaki luma; ekh granyica europa; la romanya kulturako than mashkar la europake thaj mashkar la jekhlumaki kultúra, ande kadalengo konteksto. Mishto hatyarel vi le majlungi angledinyipe, le kethanes hamime pengodyavarisarde, le kaversoskimasa tipizalime iskirimaton.. Le majbutipes ahatyarde vorban ande pengo ramome krujo, vi kodo godyasa hatyarel. Hatyarel la romanya shibake shpecialna anglevorbisarimata, teatroske andresikadyipe (dramatizalime niputne khelyipe). Vi le pinzharimaske thaj le filmonge pa soste vorbin mishto hatyarel. O na feder borbisarimasko kethanes phendipe chikana na kerel leske dosh ande kodi ke te hatyarel ke so phenen.	Siles putyara pe kodi ke le majbut kaversarimaske temenge phendipen te hatyarel. Pinzharel, taj vojpestar oprapinzharel la romanya literaturake samajkaversarune mifajonge keripen. Zhanel la sakmake iskiripen, recenzipen thaj kodolen vi hatyarel. Hatyarel la romanya shibake filmon, le teatroske angledinyipen. Andel konttextura mishto zhanel avri te hatyarel anda peske vorbisarimaske amaleske vorbi kodo, so kodo kamel te phenel, inke vi atunchi, te kodoleske vorbi na dosta mishto sile rigatarde, anda kadi nichi, vaj dabe trubul palpale te pushel lestar kodo ke so phendas. Kathar leske vorbisarimasko ritmo, la romanya shibako, thaj la romanya vorbako bangardyimo nashtig kerel leske dosh ande kodi ke chio hatyarel kodoles

2. Vorbisarimaski forma

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
Siles putyara pe na pharo dozhenengo vorbipe, siles putyara jekhe duhosa te vorbil (pushipen te zhanel opre te shol, thaj te zhanel pel pushipe vorba te del). Sakke dyeseske lashipe, filmongo lashipo thaj le ginajimasko tartalmosko palpale serolipe, kadalesko phendipo.	Andre zhanel te kopchisarelpe ande ekh sakkedyesesoko vorbisaripe, informaciji andre te xutyelel, thaj vi pherdal te del. Kade sar so o vorbisaripe mukhelpes zhanel avri te vorbilpes. Mishto zhanel avri te phenel le romane anava, inke vi le gavenge, foronge, vulyicenge anava.	Shipetosa, naturasa zhanel te vorbil thaj te xalpe peske amalesa, ba inke vi kodolesa kaske e romanyi shib daki shib silyi. Peske phendipe thaj peske mostar ashade phendipen uzhes, luminasa zhanel kethanes te kidel. Ande peske pherdal trajinde thaj kavera pecipijenge phendipen shukares zhanel, buxlya vorbasa zhanel te phenel, lsarel pe kodi ke lesko phendipe ushoro thaj ulado te avel.Sama lel pe le vorbengo rindo, pe lengo pizdipo glaso, pe le glasosko bangardyaripe. Ande la vorbaki kommunikacija la romanya shibaki majfeder trubunde sociolingvistikake normi andre inkrel kana vorbil. Peska vorbake phendipen sakattyivar zhanel la kommunikacijake ciloske mishto alosarimasa mishto zhanel la shibaka kommunikacijake azhutimasa avri te alosarel.	Kodolesa kon mishto zhanel te vorbil e romanyi shib interno akciovo lel te kerel thaj kadi kopchija vi opre zhanel te inkrel ande kakal temi save katka phenenpe: Globalizacija; europako junajto; amare krujosko losarimo; mashkar le internacionalna thaj vi mashkar le nacionalna kulturi kethanes zhanel te kerek butyi; zhenimaske krisa; le ternyimatonge problemi; amalipe; kamipe; le romane cinutnyimasko aveluno trajo; la romanya shibaki butyi ande le romengo civilizalimaske kuchipengo opre arakhipe; moderna literaturake butya; sastyimaske trabi; sistyarimaske trabi; butyi thaj lashi voja. Kadalenge iskirimasko mishtos keripe, la sakmako vorbengo hasnipe.

3. Ginajimasko hatyarimo

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
Na phara shibasa iskirisarde traqbi zhanel jekhe glasosa thaj uzha vorbasa te ginavel. Kothe te avel thaj te lel pesko than ande kodo grupo kajso sittyol, te vorbil lenca, te xalpe lenca. Pesko gindo te zhanel te phenel mashkar kadal zhene. Le ginavipeske szemnongo sittyipe la shavorenge zhenutnengo zhanimasko anglal jakha inkeripesa. Le sittyile betivengo kethanes kinajipe. Vorbi, vorbenge kethanes keripe, Mondatongo bare mosa ginavipe. Bare mosko thaj mucime ginavipesko sittyipe. Sa majkaverutne skurti iskirimatongo, le shavorenge zhanimaske anlal jakha inkerdes.	Le pinzharde iskirimaton lashe glasosa thaj phendipeska gilyasa zhanel te ginavel. Vi anda strejino iskirimo zhanel avri te vazdel le majlashe phendipen, opre pinzharel le iskiritoresk sirma.	Opre zhanel te pinzharel inke vi le maj kaversar soske iskirimata, thaj kodol andreinkeripe, informaciji, phendipen pa soste kadal iskirimata vorbin, opre zhanel te pinzharel. Hatyarel kodol trabi save ande le sakmake vorbi sile garade thaj vi ande la literurake iskirimata hatyarel kodol butya save palal sile phendine. Siles putyara pe kodi ke ande la sakmake thaj ande la literaturae iskirimata so si tele iskirime kodol voj kethanes zhanel te xutyelel.	Siles pinzharimo karing kodo ke kompleksa butya hatyarasa thaj godyasa te ginevel, kodol korkoro kethanes zhanel te xutyelel, thaj te hatyarel kodo, so kodol kamen te phenen. Hatyarel kodo so pala o sikadyimo ande peste inkrel le maj kaversarutne mifajutne kerimaske trabi. Naturalno vojasa ginavel kodol lila saven le ungrikone themeske romane publikaciji iskirin, zhanel tahj hatyarel le nyevipengi romanyi shib. Ande la vorbaki kommunikacija sakattyivar andre inkrel la romanya shibaka sociolingvistikake karing pasharde normi lasharde del e duma.

4. Iskirimo

Bersh 1-4.	Bersh 5-6.	Bersh 7-8.	Bersh 9-12.
Zhanel iskirimaton bidoshasa pa kaver lileste pherdal te iskiril, thaj lesittyile vorben mishto zhanel tele te iskiril. Le skurti phendipen sa majfeder avri zhanel te buxlyarel, thaj ala kado phendipes zhanel te kerel anda kodol. Pinzharde iskirimatosko sikadyipe dramatikickone khelyimasa. Anda pesko seroipe te zhanel te phenel poemi, paramichi thaj majdu. kadalengo pinzharimo. Majbut dramatizalime formengo avri zumavipe(pl. papushenge khelyimasa, ushalyinako-, mucimasko-, poemako phendipe, kadalengo khelyipe). Sa kaverutne mondatfajtongo(pl. avri phendo, puhimasko) glasosko dikhipe thaj palpale phendes. Bare mosa ginavipesko zhanipe. Slabi vorbengo hatyariimo.	Siles putyara pe kodi ke korkoro te asharel kethanes intregi vorbengo kethanes asharimo, picipijako vaj fiktivno perimaske trabi tele te iskiril.kodola formasa savi krisakij, zhanel te iskiril colaxako thaj zhenimasko lil te skiril. Ande kodol butya save tele iskiril andre inkrel kodol iskirimaske krisa save sittyilas. Pe kodi phagrelpes ke kadal iskirimaske krisa sa-sa andre te inkrel.	Ande peske pestar-iskirisarde butya zhanel te kerel le iskirimasko kethanes xutyelipes, thaj ande shukar, mishto hatyardo shtilo zhanelte iskiril. Peska vorbake mishtos boldkerimasa phenel avri pesko chachimo (la vorbake krisa, le kadalesa mostar asharde krisa) pa-pa’k aktualno tema. Pa peske dulmutane vrami, pa peske sune shukarimasa del duma. Kade sar hatyari, thaj kade sar duhostar vazdo manush, kon andre zhanel te xutyelel, thaj kadalasa zhanel te iskiril pa peske ginade shukarimata vaj pa-pa’k (ungrikone themeske) romengi literaroski butyi, pa kodi ke so si ande kadi butyi palalutnes avriphendino. Ande le iskirimata la shibake krisen, le iskirimaske krisen zhanimasa thaj mishto hamil opre tha kethanes.	Zhanel ande basoski tema kethanes xutyeldes, logikasa phendo iskirimato te kerel. Siles putyara pe kodi ke korkoro te zhanel te hatyaravavel articka butya, vi anda stilistika, vi sar shibako lashes iskirimo vazdino butyipe (godyaveripe, shukar iskiripe, referato) te iskiril. Sittykerel e moderno literatura, alavaresa inke vi strejino iskirimas tele zhanel te boldel. Si les putyara te hatyarel kodol majtrubulutne shtilonge trabi, save rigataren jekhares. Zhanel pej romanyi shib lilaripen te kerel pej granyica akordal thaj intyal

Styut dă cîgány

Sjé trébujé sză styijé dă cîgány în iskulyé tatyé dă lá 1 pîn lá 12 usztájurj

1. Sjé sză styijé, sjé sză-nvecé

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébé sză-nvecé mult dîn szfătijálă ku cîgány. Kum lyé tyámă pă părinc, sjé fel nyámurj patyé sză ájvé sjinyivá – vorbilye sză styijé sî lăkătărestyé sî băjisestyé. Sjé lukrá kînvá cîgányi, dá áku sjé fásjé, sî sjé fel numé áré lukrurilye, sjé cîgányi făsje sî áku fásjé. Kum patyé sjé patyé învăcá dîn formé, dîn kăsj, kulyibj, sj-or rămász szusz, dákă lyé bágă számá. Sjé fel kăsj jestyé pă lokurj, hungyé ságyé, káré sză lyágă lá cîgány, sjé fel hagyományurj sî szokásurj áré s-áku, káré inká kusztă. Trébé sză styijé kupiji sjé fel jelurj áré cîgányi: zászlou, himnuszu sză-l kunaszkă. Sză umiré dă cîgány sjé dă cîgány or szkrisz. Kum sză cînyé în kuszt kînd, sjé fásjé. Sză bázsjé számá cîgányi, kum kusztă, kum sză lyágă l-a-n lok, lá család sî lá cîgány. Sză styijé în szát, hungyé ságyé sjé fel aminy kusztă. Sjé fel kăsj áré cîgányi Sză styijé în szát, hungyé ságyé sjé fel kîntyisj kîntă, sjé kîntă în biszerikă, sjé fel puvésty áré, sjé fel vorbé zîsjé, sjé fel vorbé dă szusz, dîn sjé trébé sză gusjászkă sjévá áfáră, kum sză zsakă kupiji, kînd, sjé or szuktulit sză zîkă dă vremé, sjé fel mănkărj áré, p-estye kum lyé tyámă, sî arékityé mănkărj, káré nu-sz ro grelyé, sză lyé sî szkrijé zsjosz, sză styijé, kum sză fásjé. Dîn puvésty sză kunaszkă kulturá cîgányilor dă kînvá, sî sză ájvé ánume vojé sză sză kunaszkă ku kulturá dă cîgányilor dă kînvá. Sză lyé kunaszkă pă versurilye pă káré lu kupijilor zîsj lyé zîsje kînvá sî lyé zîsjé áku, sî sză lyé kunaszkă pă kényilye, în káré sză áflă versurilyestye. Sză styijé kupiji, sjé fel lyimbé szfătijestyé cîgányi în család, sî kînd nu-sz în család. Kum sî sjinyé szfătijestyé lăkătărestyé sî băjisestyé. Kum szfătijestyé ákásză sî în iskulă.	Trébé sză styijé, sjé fel ăj on család sî o vigă lá cîgány. Sjé fel vorbé ávény pă nyámurj sî káré nu sză cînyé ásá áprapé lá családu nosztru. Ku ázsutálá méstyérilor sză márgă lá cîgány sî sz-ádunyé uná, sză bázsjé számá kusztu cîgányilor. Sză-s fákă lyémnu toc kupij, pă káré sză vegyé nyámu totu. Sză rajzulászkă kálye, pă káré cîgányi kînvá or purnyit sî or umblát. Sză styijé toc kupij, hungyé-j India, sî sză sză kunaszkă întri országurj dă Europă sî în Ungureme. Sză styijé, sjé fel eseményurj, lokurj or foszt dă kînvá, sî aminyi kunuszkuc kînd or kusztát, kum sză cînyé lá eseményurilyestye. Sză styijé, sjé fel szkrijiturj or rămăsz pă noj dă kînvá (sză styijé, káré în sjé-j áltá, káré o năszkut máj înti, dă sjé). Dákă vegyé sjévá szkrijitură o o formă dă mult sză pată sză zîkă sjévá dă estye. Dákă méstyéri întrábă, sză pată sză părászkă, sjé kum o foszt dă kînvá. Sză styijé sjé fel kîntyisj áré cîgányi, sî în sjé árunkă în sjé nu pă unápált, káré sză cînyé lá szărbătorj, lá szokásurj o lá sjinyivá, káré kînvá kunuszkut ăjrá o sjévá máré lukru o făkut, o dar nyimik máré lukru nu sză lyágă lá numilye-j. Sză styijé sjé-j áfel lukră pă sjé în uminyijé cînyény, sjé nu. Sjé fel lukrurj jestyé, ku sjé fel anyagurj o teknikă lukră aminyistye dákă alkotásurilye-j vigyény. Sză lyé kunaszkă szusz alkotásurilye pă káré má ly-o văzut sî sză styijé á lu sjinyé-sz, sî sjé fel numé áré. Sză styijé kum sză gátă, sjé fel calyé partă în cárá nasztră cîgányi sî álcî, în sjé árunkă estye lá unápált, în sjé nu, sjé fel formé, szinurj áré estye. Kum sză gátă on cîgán su o cîgánkă sjé fel dărăburj dă calyé áré, kum ăsz vorbilyestye ungurestyé, lăkătărestyé sî băjisestyé. Kum szfătijestyé cîgányi, kum lyé putyény kunustyi szusz pă szfătijálă.	Trébé sz-ádunyé uná sjé styijény dă cîgány, káré în cárá nasztră kusztă, sjé fel szokásurj áré în család, sî sjé fel szokásurj jestyé întri cîgány. Sz-ádunyé uná hirurilye dîn tévé, rádio, ujságurj sî máj dîn sjé patyé, káré dă cîgány sî dă aminy ászună, káré-sz pucîny în cárá nasztră. Pă lok hungyé ány năszkut, sjé fel szokásurj, hagyományurj áré cîgányi, sz-ásztrîngă uná sjigogyi sjé dîn kényvtár o dîn muzeumurj dîn filmurj patyé áduná uná. Sză vádă sî sză je dă vestyé dákă on hir álmintrilye ăj szkrisz zsjosz pă dauă lokurj, sî sză styijé, k-ásztá ásá nu-j în rînd. Sză pată sză szfătijászkă d-o formă o dă ákár sjé fel alkotás. Ku firé sză ályágă dîn adásurj dă rádio sî dă tévé. Sză styijé dă sjé sî sî áré dă gînd sză vádă în tévé. Sză styijé dîn sjé sjé patyé sză-nvecé, kum trébé sz-áhudă rádiou, sză vádă tévé, sză umiré kényvé o în sză katyé pă internet. Sză styijé d-într-estye sjé kum trébé sză prisjápă. Ku ázsutálá méstyérilor sză styijé, sză–s fákă lyémn dă család, o arékityé áltyé táblázaturj, grafikonurj dă trébujé sî sză lyé styijé estye árunká, kum trébé, sî sză styijé sjé, kînd o foszt, kum vinyé unu dăpă áltu în dobă. Sză styijé sjé fel kuszt áré áku cîgányi, sî áve máj dă mult în Ungureme. Sză lyé kunaszkă pă cîgányi, káré întri cărj pă lîngă Ungureme ságyé. Jéj kum kusztă, kum sză gátă.	Sză styijé sî lu ált sză ly-áretyé kusztu cîgányilor în Ungureme, sză styijé dă dobá dă kînvá, sjé fel szokásurj, hagyományurj áré, dă sjé nu-j szlobod nyime sză sză mujtyé. Trébé sză fijé dă kulturá cîgányilor dă szkrijitură, dă lutyálă, dă rajzulálă, dă dobá dă kînvá. Trébé sză styijé, kă lyimbá sî máj táré ny-árátă lá sjinyé nyé cînyény Sză lyé kunaszkă szkrijiturilye, filmurilye, kényvilye, káré dă cîgány szfătijestyé. Sză styijé sză szfătijászkă dă estye. Sză styijé sză-áretyé lu álc, káré nu styijé mult dă kusztu cîgányilor sî kulturá lor. Sză styijé sî d-áje în szinház sj-or ázsunsz, sj-or făkut cîgányi, sî sză lyé kunaszkă pă cîgányi, káré în szinház sză zsakă. Trébé sză styijé, sjé o foszt kînvá. (Cîgányi în 1848 sî în háborou-l dă I.) Kum kusztá lîngă unápált aminyi sî kum sză cînye uná kînd háborou-jrá. Sjé fel lok áve cîgányi în dobilyestye în cárá nasztră. Kusztu aminíyilor, káré-sz pucîny într-o cáră áku în Ungureme sî în áltyé cărj în Europă. Trébé sză styijé dă politikă sjé în dobásztá fásjé cîgányi sî álcî în cárá nasztră. Trébé sză styijé dă énkorményzaturj pucînyilor, sî dă lok sjé estye áré. Trébé sză styijé cîgányi pă sjé fel lokurj áré aminy, káré păntru jéj lukră sî în politikă, sî în kultură sî în gyiriptátyé. Trébé sză styijé dă énkormányzat cîgányilor în cárásztá – kum sz-o făkut sî păntru sjé. Sjé informáciourj or ádunát uná dă lá cîgány, dă cîgány sză pată bázsjé számá. Sză styijé, sjé gîngyestyé într-o cáră, kînd dă autonomijă szfătijestyé, sî sjé sză cînyé lá vorbásztá, sjé nu dă ákársjé szfătijény– patyé fi ásztá mákár sî autonomijá în kultură. Sî sză styijé kînvá, kum sză épitkize, sjé fel kăsj o kulyibj îs făsje cîgányi sî dîn sjé. Sză styijé kînvá, kum făsje gyiriptátyé cîgányi – kum făsje Lyezsje întri cîgány sî sjé fel lukru áve. Dîn szkrijiturj sî dîn puvésty sză styijé sî sză prisjepé, sjé fel lukru áve vujvodu în trij cîgány.

2. Kum trébé sză sză gîngyászkă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébé sză styijé sză-ntrebé dă kusztu cîgányilor, sjé fel szokásurj áré. Trébé sză lyé styijé árunká szokásurilye ungurilor sî szokásurilye cîgányilor, sză vádă în sjé-sz estye áltyé, în sjé nu– în sjé-j áltá lyimbá ungurilor sî lyimbá cîgányilor. Sjé fel szărbătorj jestyé în kusztu nosztru – în család sî în nyámurj (zuá dă năszkut, szărbătorj) – sjé styijé s-áhéstye kupij – în családurilye lor sjé fel szărbătorj ăsz. În kuszt sjé patyé sză fijé– sză szfătijászkă d-ásztá sî sză lyé zsakă p-estye ásá, dă uvig în ált lok sză zsakă. Trébé toc sză lyé kunaszkă sî sză je dă vestyé sjé máj mîndré-sz alkotásurilye aminyilor, cîgányilor, sî trébé sză lyé păzîny p-estye sză nu sză sză mujtyé. În alkotásurilyestye sză je dă vestyé sjinyé-sz aminy buny, sjinyé-sz réj, sî sjé fel ăsz. (aminy ku uminyijé, ku firé, omu-l márgyol, sî káré sjigogyi áré dă gînd, o káré-j misjunosz, lotru…) Sză lyé putyény ályezsjé dîn jéj aminy buny sî aminy réj.	Sză styijé sză-ntrebé dă cîgány, kum or ázsunsz sî dă hungyé or purnyit, pîn în Ungureme or ázsunsz. Sză styijé dă aminy kunuszkuc. Dă kînvá, sî dîn zîlyilyestye– sză styijé dă jéj sjé fel ăszrá/ăsz, sjé fel lukru or făkut/fásjé, kum sză ujtá/sză ujtă áfáră, sî sjé or făkut, kit numé sză ájvé, sî sză fijé pă jéj îmmăréc aminyi lá sjinyé sză cînyé. Kusztu cîgányilor în Ungureme dă kînvá sî áku. Sjé-jrá álmintrilye, sjé-j s-áku ásá. Sjé sz-o-styimbát, sî sjé o vizitit lá ásztá– dă estye sză styijé szfătiji. Sză styijé sjé fel lyimbé szfătijestyé cîgányi, sjé árunkă sjé nu întri lyimbilyestye. Sjé sză făsjény ku vorbilye káré nu-sz în lyimbá nasztră – trébé sză lyé lony dîn lyimbá áltă estye, o nu?	Sză styijé kum kusztă lîngă unápált unguri sî cîgányi. Dă sjé ăsz în máj lok grou aminyi, káré máj pucîny ăsz într-o cáră, dăkit káré-sz mulcînsj. Trébé sză-s pată zîsjé sjé gîngyestyé sî sjé ár întribá dă kusztu cîgányilor dă kînvá o dă kusztu, sjé áku áré. Kulturá cîgányilor sză cînyé lá kulturá dă Europă, sî lá lumecárá, káré-j butyizátă. Sză styijé păntru sjé sză butyizestyé aminyi. Lá sjé învácă sză styijé sză întrebé dă lá urtásji-j, ásá, kit sjigogyi pă lok sză fijé. Sză styijé dă fistyálă cîgányilor sî dă álfelyé alkotásurj în Europă sî în lumecárá sză-j áflyé lok. Sză je dă vestyé kum sză gîngyestyé aminyi, în sjé vegyé ált, în sjé nu-sz oformă alkotásurilyestye. Trébé sză-nvecé, kum trébé sză nyé lunzsjiny l-a-n alkotás. Sză pată sză pujé lîngă unápált arékityé alkotásurj sî sză styijé în sjé nu-sz oformă. Sză je dă vestyé, dă sjé sză cînyé on alkotás dă cîgány, sjé fásjé ásztá sză fijé. Sză styijé ku vorbilye luj sză szfătijászkă d-on alkotás. Sjé fel lok áré cîgányi în szervezeturj în lumecárá. Hungyé ságyé, trébé sz-o kunastyé pă lyimbá sjé szfătijestyé pă lokulá cîgányi, sî sjé fásjé, kit lyimbásztá sză nu sză mujtyé.	Sj-ár întribá sî sj-ár zîsjé dákă dă kusztu cîgányilor ár trăbuji sză szfătijászkă. Trébé sză styijé szfătiji dă dobilye, kînd uvig ált sztătye în mirzsuk, sî ált trăbuje sză fákă cîgányi. Trébé sză styijé sză zîkă, sjé gîngyestyé dă lukrurj, sjé păntru cîgány or făkut, o sjé táré ly-o-styimbát loku cîgányilor. Szkrijiturj în kényvé, versurj sî szkrijiturj în ujságurj, szévegurj filmilor sză pată sză vádă ásá, kit sză styijé, gyirépt ăj sjé árátă într-estye, o nu. Cîgányi, ká aminyi, káré sză cînyé l-a-n csoport într-o cáră, kum sză cînyé, sjé kum fásjé. Sză pată sză vádă sjé-j binyé, sjé nu în lukru, káré păntru aminy sî păntru aminy, káré-sz pucîny într-o cáră fásjé. Sză styijé szfătiji d-áje kum kusztă aminyi într-o cáră, sî kum ár ttrăbuji sză kustyé. Sză ájvé informáciourj d-áje sjé fel lukru or făkut sî fásjé păntru aminy sî păntru aminy, káré-sz pucîny într-o cáră.

3. Szfătijálá

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébé sză styijé, kum lyé tyimăny pă cîgányî într-on család, dákă ávény dă gînd sză lyé zîsjény sjévá. Trébé sză-s rajzulászkă családu ásá, kit sză sză vádă pă formă kicînsj ăsz, dă kic áj ăsz, sjé lukră, sjé fásjé ku vojé, kînd áré răgáz. Sză lyé kunaszkă lokurilye în Ungureme, hungyé cîgány mulc ságyé. P-estye sî dîn iskulă sză lyé kunaszkă, sî sză umblyé p-ákulo sî sză szfătijászkă ku cîgány bătîrny. Sz-ádunyé uná kîntyisj, versurj, puvésty, sjigogyi áfel, sjé pă lokurilyestye inká kunastyé. Sză szfătijászkă, kit sză nu mujtyé dă hagyományurilye dă kînvá. Sză styijé, sjé szuktule sză fákă kînvá lá pásty, lá krisjun, sjé fel ajándékurj făsje, kum sză gătá pă szărbătorilyestye. Arékityé puvésty sză styijé puvistyi sî sză sză zsasjé în jelyé ku urtásj. Sză styijé, sjé szuktule sză zîkă cîgányi lá pásty, lá krisjun – sî d-într-estye sză-nvecé arékityé. Sză styijé, sjé fel jelurj áré cîgányi sî p-estye sză lyé pată lu álc árătá sî sză je számá dă jelyé. Sză-l styijé kîntá kîntyiku, himnuszu cîgányilor.	Sză styijé szfătiji dă kusztu cîgányilor dă kînvá. Sză styijé szfătiji dă mănkărj cîgányilor. Sză styijé sjé fel kunyhábă áve kînvá cîgányi, kum firbe, kum kusje – sză styijé sză ly-áretyé estye lu álc. Sză styijé sză rajzulászkă sjé hăsznăle, în sjé fel edényurj firbe, kusje în kunyhábă cîgányi. Sz-ádunyé uná arékityé recepturj dă kînvá. Sză vádă în sj-ész oformă mănkărilye cîgányilor sî ungurilor, sî în sjé nu. Sjé fel zsokurj áré cîgányi– sză lyé kunaszkă pă héj máj usuré pásurj. Zsokurilye sjé dujinsj, zsoku sjé ku bată zsakă, o zsoku, pă káré mulcînsj într-on kér îl zsakă– sză lyé kunaszkă sî sză lyé kunaszkă szusz. Sză styijé pă lyimbilye cîgányilor sî ungurestyé sză szpujé sjé fel calyé partă cîgányi. Sză styijé sză szfătijászkă d-áje, sj-o szîmcît átunsj, kînd o foszt sz-ádunyé kîntyisj, puvésty, sî sză szpujé sj-o văzut, sj-o styut dă lá sjinyé sj-o-nvăcát, sî sză pată părî kînvá kum sî pă hungyé kusztá cîgányi.	Sjé fel lok áré irodalomu cîgányilor în lumecárá. Sză styijé suruli sjinyé-sz máj kunuszkuc dîn szkrijitorj dă cîgány în lumecárá. Sză styijé, sjé áve dă gînd sză nyé părászkă szkrijitori în szkrijturj sî în versilye. Sză styijé szfătiji dă áje, kînd o foszt sz-ádunyé uná puvésty o kîntyisj, s-átunsj sj-o văzut, sj-o styut. Sză szkrijé o szkrijitură dă kusztu cîgányilor, káré în Ungureme lá vál-o biszerikă máré o mikă sză cînyé. Sză styijé, káré lyimbă o cînyé o cáră dă lyimbă dă mámă. Sză pată szfătiji, sj-o styut, sj-o văzut, kînd întri cîgány o umblát. Pă rendezvényurj sză áretyé sjévá zsukătură sjé ásá or ádunát uná hungyivá. Sză kunastyé arékityé dîn kintyisj, sî dîn zsokurj dă cîgány sî dîn Ungureme sî dîn áltyé cărj, sî ásá sză lyé-nvecé, kit sî sză lyé pată árătă p-on fesztivál ákár ákásză, ákár în áltă cáră, dákă trébé.	Sză styijé întribá dákă dă kînvá învácă sjévá sî áré dă gînd sză tyijé sjé kum o foszt. Sză ájvé vélemény sî sză styijé ku sjinyivá szfătiji, dákă trébé sză sză vitatkuzászkă ku sjinyivá dákă d-áfelă témă-j vorbă, káré dă cîgány ászună. Sjé álcî zîsjé sză pată áhuzî, sî sză pată dá sî lu álc gyirépt, sză lyé bázsjé számá sî pă álcî. Sză fákă szkrijiturj dă kăjilye, kînd lá cîgány o umblát, sî sză szkrijé zsjosz, sj-o ázsunsz, sj-o styut. Sză cîjé eléadás dă kusztu cîgányilor ásá dă bágă számá, sjé szkrijé sî ujságurilye sî tévé, sî rádiou. Dîn sj-o ádunát uná sză pată szîngurj árătá, o dákă áfel anyag adunát uná, átunsj sză pată sză pujé áfáră, kit toc sză vádă.

4. Sză styijé în sjé fel dobă sî-n sjé fel lok umblă

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjás o pă lyimbá dă ungurj. Ku sjé fel vorbé szfătijestyé dă dobá: kînd mik ăjrám (kînd mă-nvăcám sză szfătijészk, kînd în uvodă umblám, kînd ám kizdilit sză umblu în iskulă), kînd părinci méj inká kupij (tînyirj) ăszrá, kînd mosu sî masá inká kupij ăszrá, kînd ku kardurj sză bătye, kînd înká nu ku atávé, ku kărj ku káj umblá. Sî kînd făr dă zokni ubelyé băgá în sjizmé, ro dă mult. Sză styijé, kum sză szfătijény dă dobá, dákă o lyigăny l-a szărbătaré în család o lá zîlyé márj – máj înti dăkit, dăp-áje, átunsj, kînd, áku, máj dă mult, ro dă mult.	Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjásj o pă lyimbá dă ungurj. Ku sjé fel vorbé szfătijestyé dă dobá: szfătijestyé dă eseményurilye dă kînvá, o dă áfel lukru sjé styijény kînd o foszt (kînd Zsigmond j-o dát cîgányilor sî lu vujvodu kártyijé, în sjé o lăszát sză fijé toc szlubozsj vujvodu pă káré Lászlo îl tyimá sî pă lume luj;o sjé o dát királu Ferdinánd dă elsé, káré ly-o mintijit pă cîgányi sî n-o trébujit sză plătyászkă adou, o rendelkezésurilye dă cîgány lu kirilicî Izabella . Sză pată árunk sî sză prisjepé vorbilye: máj înti, dăp-áje, átunsj, máj dă mult, ro dă mult.	Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjásj o pă lyimbá dă ungurj. Ku sjé fel vorbé szfătijény dă dobá: – pînsjé cîgányi n-or ázsunsz în Europă – kînd cîgányi or ázsunsz în cărilye dă Europă, dá máj binyé în cărilye lu Balkán. Kum árătăny dobá ku lukrurilye sî ku adaturilye dă mult sî d-áku. Arékityé eseményurj, káré-sz fontosé: ká dobá kînd or ázsunsz cîgányi pă loku bizáncilor, în Konstantinápoly. Kum lyé tyimá sî lyé tyámă pă cîgány păstyi tot. Sj-or învăcát trébé sză styijé sză pujé toc kupij în dobă, kînd o foszt, sjé o foszt átunsj. Sză pată szămăli kită dobă o trikut d-átunsj, kum cîgányi or ázsunsz în Europă sî kînd lyé zăvărle, lyé mîná d-áisj.	Kusztu cîgányilor în Ungureme în dobá dă burzsoáziă. Sjé kum szfătijestyé dă dobásztá, sî kum o lyágă lá jéj, sj-or trikut dă kînvá. Nyészkáj eseményurj o lukrurj trébé sză styijé sî kînd o foszt: ká dobá, kînd ly-or szkrisz uná pă cîgányi, kînd or năszkut rendeleturilye, kit sză lyé lyágă pă cîgányi l-a-n lok, sză nu mergă tot uvig d-on lok pă hălálánt, sî dobá, kînd nu lyé lăszá pă cîgányi ásá sză lukré, kum áré dă gînd. Dă sj-or învăcát sză pată lyigá lá dobă, kînd o foszt. Sză lyé kunaszkă sî sză lyé pată punyé în rînd în dobă pă lutási, káré átunsj kusztá sî lutye. Sză styijé în háborou-l dă II. kicînsj or murit d-întri cîgány în Europă. Sză styijé sjé fel rendelkezésurj jestyé sjé lá ásztá sză lyágă. Sză styijé szfătiji dă eseményurilyestye sî sză prisjepé sjé, păntru sjé o foszt.
Szkrijtorj dă cîgány kunuszkuc sî káré pă cîgány lyé kutute sză lyé kunaszkă sî sză lyé pată punyé-n rînd kum or năszkut. Sză pată sză fákă ku mîná térképu lokuluje, hungyé ságyé. Sză pată jilili ápilye sî gyálurilye, sî loku, pîn o cáră sză cînyé, sî sză styijé sjé fel cărj ăsz pă lîngă cárásztá. Sză styijé, sjé fel kăsj kunuszkutyé-sz pă lokulá, hungyé ságyé, sî hungyé sză áflă, hungyé ságyé cîgányi o vál-o lumé áltă pă lîngă ungurj pă lokusztá. (sză pată sză fákă dă estye rajzurj, maketurj…)	În dăbá dă feudalizm sjé or păcît cîgányi, sjé fel eeményurj or foszt átunsj, káré sză lyágă lá jéj. Sj-or învăcát, sză styijé lyigá lá dobă. Sză pată szămăli, sjé kînd o foszt, sî d-átunsj kită dobă o trikut.	Kum kusztá cîgányi în dobá kînd în Ungureme toc sz-or dăstyisz otyi, sj-o foszt, kum zîsjé: felvilágosodás. Sză styijé umărá dîn térképu-l dă kînvá, pă káré patyé kutá pă hungyé or umblát cîgányi. Kályásztá sî jéj sză pată rajzuli ku mîná. Sză styijé p-on térkép, sjé árátă: ku sjé árátă ápá máré, gyálu o válye, pîn kit sză cînyé o cáră sî ku sjé ny-árátă ásztá, sî kum jililestyé lokurilye, hungyé aminyi kusztă. Cărilye sî lokurilye dă sjé or învăcát, trébé sză styijé árătá pă térképurj. Sjé kînd o foszt sză pată umărá zsjosz dă pă térképurj káré dă dobá dă kînvá ăsz făkutyé. Sză pată szămăli, sjé dăpártyé-sz lokurilye dă unápált. Dákă trébé sză pată lokurilyestye árătá. Sză styijé lá lokurilyestye rendeleturj, eseményurj lyigá.	Sză styijé, sjé păntru sjé o foszt dă kînvá sî-n Europă sî în Ungureme sî sză styijé sjigogyi, sjé dă cîgány ászună. Sjé fel kuszt áve dăpă 1945. Kum sz-o-styimbát kusztu cîgányilor dăpă hotáruzatu– l în 1961.
	Trébé sză styijé hungyé-j Indija sî hungyé-j Ungureme dákă îs kápătă o kártă dă Europă. Sză styijé pă hungyé-j ápă, pă hungyé-j vályé. Sză styijé sjé fel városurj márj ăsz în Indija sî în Europă sî pestye trébé sî sză-ly-áretyé p-on térkép, dákă trébé. Sză styijé cîgányi káré dîn mivészet kusztă kînd sî hungyé or năszkut, sî sză pată árătá lokurilyestye p-on térkép. Sză styijé sză jililászkă arékityé eseményurj márj dă kînvá o lokurj pă térkép. Sză styijé estye sjé dăp-árté-sz dă unápált. Sză styijé sză rajzulászkă on lok, o sză fákă on rajz dă szobă, dákă trébé.		Sză styijé, sj-o foszt în ánurilyestye dă háborou, sî sză lyé pată lyigá lá dobă sî sză lyé árunkă lá unápált, sî sză styijé, sjé păntru sjé o foszt. Sză styijé umărá dă pă térkép sjé, kum sî hungy o foszt dă kînvá.(kicînsj săgye p-on lok, lá sjé fel biszerikă sză cînye. Sză styijé l-a témă, sjé fel térkép ăj máj bun, káré formă, sjé fel adaturj árátă máj mult. Sză lyé styijé hăsznăli adaturilye, sjé pă internet áflă.

5. Rîszurilye dă fund dă sjé-j vorbá

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Kupiji sză sză pată kunastyé ku cîgány kunuszkuc ákár dîn cárá nasztră, ákár dîn áltá cáră (ákár szkrijitor, ákár fisto, kîntor o ákár sjinyé patyé sză fijé cîgánusztá). Sză styijé dă kusztu-j, dă lukru-j, sî sză pată prisjepé, kum kusztá dă kînvá aminyi, sî kum sză gîngye dă lukru átunsj, sî kum áku. Sză styijé, sjé fel szokásurj ăszrá átunsj, sjé fel ăsz áku. Sză lyé kunaszkă pă jelurilye, káré în kusztu cîgányilor sjévá zîsjé: zászlou, himnuszu. Sză nu mujtyé kîndă-j zuá dă kulturá cîgányilor, sî sz-o cîjé pă zuásztá.	Sză pată sză-nvecé kupiji dă áltyé kulturé, sî dă hagyományurj álcîlor, dă álc cîgány, dă térténetu lokuluj, hungyé ságyé – kînd or vinyit, kum kusztă ákulo cîgányi, sjé fel lukru făsje kînvá, áku dîn sjé kusztă, sî kum kusztă. – sză styijé dă kusztu cîgányilor dă kînvá – ásá dă binyé, kit sză pată prisjepé toc, sjé, dă sjé o foszt. (kînd or vinyit cîgányi în Ungureme, sjé fel lukrurj făsje cîgányi dă kînvá…),	Sză ávény sză lyé-mbistyény pă kupijistye, kit sî máj mult sză ájvé dă gînd: – sză styijé sî máj mult dă hagyományurilye lu cîgányilor, káré-n Ungureme ságyé. – sză styijé sî máj mult dă dobá în sjé kînvá săgye cîgányi. Sî trébé sză styijé kum máj patyé máj mult dă cîgány, ku káré kupiji într-o lok ságyé dă lukrurj, sjé făsje, kum kusztá, în sjé fel lok ságyé áku, sjé jilintestyé o patyé jilinti báj în kusztu lor sî kum lyé patyé estye ukulyi. Cîgányi în dobá lu felvilágosodás: Dîn ejilyestye arékită dobă sî máj binyé kunastyé, dăkit pă hálálántă, sî styijé, sjé păntru sjé o foszt.	Sză styijé dă dobá, sj-o trikut Sză styijé kum kusztá aminyi, káré lá álfelă lumé sză cînye, sî kum sz-ázsută, kînd háborou ăjrá. Sză styijé, sjé fel lok áve cîgányi în dobá, sj-o trikut. Kum kusztă sî sjé fel lok áré aminyi héj pucîny în Ungureme sî în Europă. Sză styijé d-áje, sjé gîngyestyé politiká dă aminy pucîny. Sză ájvé informáciourj dă alapitványurj, káré ly-ázsută pă cîgány. Kum sză patyé ápuká cîgányi în folyamaturilyeje, kit sî jéj sză-s je rîszu dîn lukrusztá. Sză styijény dă cîgány, în Ungureme sjé fel politikă, kultură sî gyirépturj áré, sză styijé kit o témă, káré sză lyágă lá cîgány, kum sză patyé învăcá kum máj binyé sză patyé.(patyé fi ásztá témă káré lá politikă, lá găzdăsjijé, lá cárá, o lá lok dă săzut, lá szănătátyé sî lá technikă o lá kultură sză lyágă);
– sză szfătijászkă dă kulturá sî ásá sî dă kulturá cîgányilor, kă sî ásztá áré hagyományurj, ká áltá kulturá, sî patykă jéj áltkum sză cînyé, álfelyé szabályurj áré kînd szfătijestyé o kînd ăsz ku unápált – sî ált trébé sză fákă ká lá álc, ált gîngyestyé dă uminyijé, dăkit álc aminy. Toc trébé sză cîjé în uminyijé pă unápált sî pă bătîrny, nu nyisz oformă toc nisj d-áfáră, nisj pă d-înlontru, ávény sî bunyé sî relyé szokásurj, dá pă nyám sî pă urtásj sî pă szărásj trébé sză-ly-ázsutăny, sî trébé sză prisjipény, kă ált lok áré într-o cáră káré-sz pucîny, sî ált lok áré, káré nu. -trébé sză sză kunastyé ku arékityé hagyományurj, káré întri cîgány inkă pîn dă zuá dă ásztăz jestyé, trébé sză styijé arékityé puvésty sî térténeturj dă dobáje, kînd or vinyit pă lokulá cîgányi, sî trébé sză styijé, sjé sză áretyé lu álc, dákă pă lokusztá vinyé sjinyivá, káré nu-j kunuszkut, sză styijé sjé sză vádă, hungyé sză márgă, kit mîndru sză vádă.	– on lukru kum s-o-nstyimbát în dobilye. (sjé fel intézkedésurj or ádusz păntru cîgány, kum sză fásjé sjinyivá csiszt o szpurkát.) – sză styijé dă eseményurilye, káré în dobá dă feudalizm or foszt, sî s-áku styijény dă estye, sză styijé dă mivészurj dă cîgány,	– sî máj mult styijé dăkit pîn áku dă kusztu cîgányilor dă kînvá, sî învácă dă cîgány, káré mult or făkut păntru cîgány; – sî mj mult sză styijé dă lutyálá sî dă zené cîgányilor, káré nu numá în cárá nasztră, dá păstyi máj mult sză styijé dă lutyálá sî dă zené cîgányilor, káré nu numá în cárá nasztră, dá păstyi tot în lume cárá kunuszkuc ăsz. – trébé sză styijé, kum kusztá cîgányi dă kînvá, sjé fel kultură áve átunsj nu numá lá noj, dá sî în cărj dă Europă.	– sză pată sî máj mult sză styijé dă eseményurj în cáră káré lá cîgány sză lyágă. – sză styijé dă cîgányi, káré mult or ázsunsz dă kînvá, sî-sz kunuszkuc. – sză-s pată zîkă, sjé gîngyestyé dă politiká pucînyilor. Sză styijé dă gyirépt cîgányilor sî dă gyirépt aminyilor în Ungureme. Sză styijé dă politikă sî dă gyirépturj, sjé în zîlyilyestye ly-ázsunzsjé pă cîgány.
		– sză styijé kînvá kum lyé băntăle pă cîgányi, sjé făsjé ku jéj, kum lyé cînye dă ált, sjé báj áve cîgányi ku aminyi, káré nu-szrá cîgány: (cîgányi kăpătá igazolvány nyégru, sî lyé zăvărle dă pă lok, hungyé săgye.)	– sză styijé kum máj patyé máj mult dă áje, kum sztă lyimbá dă lăkătárj sî lyimbá dă băjás, kum sztă szkrijiturá lyimbisztorá, sză lyé kunaszkă pă szkrijiturilye sî pă versurilye pă lyimbilyestye sî în cárá nasztră sî în Europă. Sză styijé arékityé szkrijiturj, káré dă cîgány or szkrisz, sî-sz gyirépc. Sză styijé dîn sjé, sjé patyé sză fijé, d-on lukru sjé gîngyestyé – sî kum patyé lu álc sză lyé gye pă styut.
	– sză pată sză prisjápă térténeturj dă kînvá álmin trilye, ásá, dă tot dîn ált lok sză ujtă pă sjévá, dă sjé-j vorbă. – sză styijé kum máj patyé máj mult dă szokásurj dă álc aminy, sî dă szokásurilor dă cîgány, dă kusztu lor – sză styijé máj sjé fel lumé ságyé în szát, o város hungyé nyi-j kászá, sî jéj kum kusztă, sjé-j oformă în kusztu lor, în kulturá lor sî în kulturá nasztră?	Sză prisjepé szévegurj, în káré putyény umărá dă mulcîny-pucîny. – sză styijé, kum lukră énkormányzaturilye, pă sjé áré gyirépt – sză ájvé dobă sză szfătijászkă dă áfelyé témă, ká: dă sjé nu-sz oformă aminyi, păntru sjé lyé zăvărlestyé pă cîgány, lyé cînyé ált, sjé fel lok áré o cîgánkă întri cîgány, káré inká ásá kusztă, kum kusztá kînvá toc, kum kusztă lîngă unápált sî bágă számá unápált on cîgán sî mulc cîgány, kum lukră ku bány, kum sî hungyé lukré, sjé-j ku cîgány, káré n-áré lukru. – sjé fel gyirépt áré aminyi sî sjé trébé sză fákă, kit oformă sză fijé, sză kustyé lyezsje aminyilor s-átunsj, dákă dă cîgány ăj vorbá. – sză styijé, kă jestyé eseményurj, kînd kusztu nu-j usuré întri cîgány sî kár nu-sz cîgány, kînd sză vegyé, kă pă cîgány nu lyé cînyé oformă ku toc, păntr-asztá nu patyé kusztá uvig în putujálă lîngă unápált, s-átunsj vegyé, sjé fontos ăj sză nyé sztătyény loku, sî kă máré báj patyé sză fijé, dákă mágá nu nyé sztătyény loku.
	– sză ájvé dobă sză szfătijászkă dă áfelyé témă, ká dă sjé nu-sz oformă aminyi, sjé fel lukru ăj, kînd întri mulcînsj tu lá pucîny sză tyé cîj, ám dă gînd ákulo, sză mă cu, o nu, Kum kusztă lîngă unápált cîgányi sî cîgánsjilye, sjinyé sjé fel lok áré., sjinyé kum sză bănujé ku bányi – sjé fel lok áré média într-áje, kit sî álc sză lyé pată kunustyi pă cîgány în cárăa – sjé ár trăbuji álmintrilye sză făsjény, kit loku cîgányilor álfel sză fijé.	– sză-s pată zîsjé sjé gîngyestyé, sză sză pată vitatkuzi, dákă trébé, kum trébé, sî sză pată sză vádă sjigogyi ánume, kum ăj, sî nu kum jél ár vegyé. – Sză pată sză márgă în Néprajzi Múzeum, sză vádă sj-or ádunát uná dă cîgány, sî kum ly-árátă pă cîgány lu álc.	– Sză styijé szfătiji d-áfelyé témă, ká erkélcsu, ká szekszu o lá cîgány, o lá álc aminy, sî máj sză styijé szfătiji dă lukru, kum patyé on om sză-s áflyé áflyé lukru, să stye în lukru o în Ungureme o în Unio în Europă, kum sztă politiká cîgányilor, kum lyé bágă számá pă cîgányi.

6. Sză-ntribăny ásá, kit sză pată sză szfătijászkă d-ásztá

Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj	Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj	Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj	Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj
Sză ájvé kupiji dobă sză szfătijászkă dă estye: – Sjé fel kupij ăsz jéj sî pă d-înlontru, sî d-áfáră. – În sjé árunk jo lá ált om, în sjé nu? – În sjé misz jo ált, ká jél/je? – Sjé pot sză fák jo, sjé nu pot sză fák? – Sjé fel om ám dă gînd sză fju? – Sjé ám dă gînd sză fju? – Trébé sză ávény szabályurj o nu? – Sjé zîsjény, sjé gîngyény, dákă vorbilyestye lyé zîsjény, o ly-áhuzîny, ká: cîgán, lăkătár, băjás, szinto, gádzso …	Sză szfătijászkă sî sză áflyé váloszurj: Sjinyéj cîgán? Sjinyxé-j ungurj? Sjinyé-j fráncuz, sjinyé-j eszkimo, busman o ákársjinyé… În sjé nyisz toc oformă. Dă sjé nu nyisz în sjigogyi toc oformă? Dă sjé nyé gîngyiny toc oformă. Dă sjé jestyé găzdásj, dă sjé jestyé szărásj? Kum ny-ázsută loku hungyé săgyény sză nyé cînyény loku-n rînd, sî gurá tyisztă.	Sză pată kutá sî sză áflyé váloszurj pă sjé ár întribá: – Kum sză prisjepé ásztá, kă tot om ăj oformă, sî pă tot om trébé în uminyijé sză-l cînyény. Lá sjiny sză patyé sz sză cîjé într-o dobă on om-patyé fi sî ungurj sî cîgán într-o dobă. – Dă nu merzsjé-n háborou cîgányi? – Kum ly-ázsută média pă cîgány?	Sză pată sză katyé sî sză áflyé váloszurj pă estye: – Jestyé áfelyé lukrurj, káré uvig ăsz fontosé? Dă sjé-j fontosă kulturá cîgányilor? – Kum patyé kirili jeve sî gyiréptu? Kum sză gîngyestyé sî kum ápukă pă lyezsje cîgányilor (Romani Kris) sî gyirépturilye în Ungureme? Kum sză patyé lyigá on om lá aminy, lá káré sză cînyé. – Putyény sză nyé cînyény ákulo, hungyé ávény dă gînd, o nu? Kum patyé on cîgán – cîgán sză fijé?
		– Dă sjé nu sză gîngyestyé toc oformă, dă sjé gîngyestyé arékic ált, dăkit héjelánc. – Dă sjé jestyé cărj găzdásjé sî cărj szărásjé. – Dă sjé jestyé aminy făr dă lukru? – Sjé fel lok áré biszeriká sî Dimizou în kusztu lu arékic cîgány?	– Patyé sză márgă o lumé pă kályé, pă káré nu-j szlobod? – Kum patyé kusztá kulturilye sî aminyi lîngă unápált, káré lá álfelyé biszerisj sză cînyé. Sjé fel lehetéségurj jestyé o nu-sz kit kulturilye sză sză áflyé sî sză kustyé pălîngă unápált. – Pă sjé-j bună szîlá în eseményurj dă kînvá?
			Kum sz-o styimbát în dobá dă kînvá loku cări dákă pă cîgány lyé băgăny számá.

Romano minoritetikano sityaripe

romano selikano pinzharimo

Kompetenciji

1. Informaciji, sityaripe

1-4. klasso	5-6. klasso	7-8. klasso	9-12. klasso
Szityimo andal vorbisarimata: La familajake thaj le nyamonge anava romanes thaj ungrika. La familijake butya, profesiji dulmut thaj akanak, thaj lenge anava ando dialekto. Sityimo andal objekturengo, kherengo, kipongo dikhimo: Le gavesko, vaj le forosko maj pinzharde khera. Sityimo anda dulmutani thaj akanutni tradicija. Romane simbolumura: flako thaj himno. o Le historijango ginavimo, le romenge chache historiji. Te dikhen, sar trajon le manusha, soske attitudi si len: Sar trajon le rom, sosko kontakto si la familija le gazhenca. Soske nacii trajon ando gav. Sar kerenas le rom le khera, soske karakteri si le romane kheren. Te kiden romane proverbii, gilya, khangerake gilya, shavorenge poezii paramichi, garadune lava, selikane khelimata, vramake drabarimata thaj dulmutane romane xabena thaj kodolenge receptura, save ando gav pinzharen. T’avel len voja te pinzharen e dulmutani romani kultura perdal pal le paramichi. Te sikaven andre kasave kiposke ginadya/pustika save pala e tradicija thaj pala e shavorenge poemi vorbin. Savi shib vorbinen la familiasa thaj kodole manushenca, kon naj ande familija. E romani shib andej familija, khere, thaj andej shkola.	Soski si e romani familija thaj o nepeto: Kon si le maj durutne thaj le maj pashutne nyamura, so si lenge anava. Le sityarenca te kiden kethane, hoj soske romane nepetura si ando Ungriko Them. Kon sas dulmut thaj kon si akanak andej familija. Te dikhen e geografijaki karta/mapa thaj te den analiza, hoj te zhanen karing phirnas dulmut le roma. Te pinzaren la Indijaki, la Europaki thaj le Ungrikone Themeski karta/mapa. Te dikhen, soske plaja, cine plaja, xara, paja si pej Phuv. Te zhanen, kaj si la Indijake thaj le Ungrikone Themeske maj bare forura pej karta. Te zhanen, soske historiji sas thaj soske historijake manusha trajonas ande kodi vrama pala so vorba si. Soske historijake iskirimata sas dulmut thaj ando nakhlo shelibersh. Te kiden informaciji andal historijake dokumentura, andal kipura thaj andal tabli. Te zhanen te phenen la historijake pecipiji, kana le sityara pushen len. Te dikhen, soske romane gilya, balladi si pel bare dyesa, soske si mitologikane, soske si sakone dyesende thaj soske si historikane. Soske artistikane butya si, soske falura, soske formi, soski matura, soski technika thaj sar kerdine kodol. Te pinzharen le artistikane butya, so sikaven lenge. Romane selikane gada ando Ungriko Them: motivumura thaj ranga. Soske romane karakterikane gada phiraven le mursha thaj le zhulya, te zhanen lenge anava vi romanes thaj vi ungrika. Te pinzharen la romana shibake specifikumura.	Te kiden maj but informaciji kathar le ungrika roma pala e tradicija ande familia thaj ando kethanimo. Te kidel andaj televizija, anda o radiovo thaj anda o interneto informaciji palal nacionalne thaj etnikane minoriteti. Arakhadyimasko than (romane tradicionalne krisa) – te kiden informaciji andej biblioteka, andej media thaj anda o muzeumo. Te pinzharel le paradoksura thaj le konkurenciji ande jekh pecipe, save ande kaver thaj kaver iskirimata si. Te zhanel te analizalil peske vorbanca jekh artoski butyi. Sama te lel pe kodo, hoj soske programura alosarel anda o radiovo thaj andaj televizija. Te zhanel, sar trubul te labjarel o radiovo, e televizija, o interneto thaj e biblioteka. Te hatyarel mishto la medijake informaciji thaj te lel sama pe kodol kritikasa. Te pinzharel la historijake metodura (kronologija, kethanemezimo, grafikonura, kon sas andej familija dulmut thaj akanak, historijake karta, thaj maj dur.) thaj o sityari te zhutil ande kado. Kon sas ande peski familija dulmut thaj kon si akanak. So sas thaj so si le romenca ando kapitalizmo. Te pinzharel kodole romenge selikane gada, kon perdal e granyica trajon .	Te pinzharel o terno, hoj soske historiji, objektura thaj soske dyelura mukhle pe amende amare phure roma. Te pinzharel o romano artistimo (literatura, bashajimo, khelimo, pikturengo artistipo) thaj te pinzharel le romengi historija. Te zhanel, hoj sosko kontakto si mashkar e shib thaj mashkar e identiteta. Te pizharel kodola iskirimata, filmura thaj ginadya, save ande kadi tema kerde. Te den analiza pal le iskirimata, pal le filmura thaj pal le ginadya. Te inkren cino angladimo, vorba pala le romengo trajo thaj kultura ando Ungriko Them thaj te zhanen te vorbin pala pengi eksperiensa. Te pinzharen, hoj sosko sas o drom e romane teatrosko. Te zhanen soske romane teatrura si. Te sityon andaj historija. (E revolucija ande 1848-to bersh thaj le rom. O angluno lumako marimo thaj le roma.) Sar trajonas kethane le naciji telal marimata. Te pinzharen le romenge karakteri andej historija. Sosko trajo thaj situacia si le minoriteten adyes ando Ungriko Them thaj ande Europa. Te pinzharen le aktualne pushimata pal e minoritetengi politika. Te kiden informaciji pala kodo, hoj so keren le minoritetenge autonomiji. Te pinzharen, sar prezentalinen le Ungrikone Themeske romengo intereso andej politika, andej kris, andej kultura thaj te zhanen sostar thaj sar alosarde le Themeski Romani Autonomija. Kodole informaciji, so kethane kidine te zhanen te shuven ande jekh sistema. Te pinzharen, hoj ande soski relacia si thaj soski kompetencia si mashkar o ungriko stato, rajipe thaj mashkar le minoritetenge hakaja. Te pinzharen, hoj so si e kulturalno autonomija. Te pinzharen sar mezinas kodola khera ande soste dulmut beshenas le roma. Te zhanen, hoj andar soste vazdenas le purane khera. Te pinzharen e Romani Kris, so o chachipo rodel mashkar le roma. Te zhanen, sostar si vasno kadi tradicia mashkar le roma. Ande purane iskirimata te roden thaj te hatyaren, hoj kon alosarde le vajden thaj so sas lengi butyi mashkar le roma.

2. Kritikano gindisarimo

1-4. klasso	5-6. klasso	7-8. klasso	9-12. klasso
Te zhanel te pushel pala e romenge tradiciji. Te zhanen te shuven pasha jekhaver le ungrika thaj le romane tradiciji, te zhanen hoj ande soste sikaven diferenciji le duj kulturi anglunes ande shib thaj ande tradicija La familijake thaj le nyamoske maj vasne dyesa (rakhadyimaske dyesa, bare dyesa, vasne dyesa ando kalendari, thaj maj dur). Te zhanel te vorbil pala kodo, hoj so pecil ande sakone dyesengo trajo, te zhanel te khelelpe ande kaver thaj kaver karakteri. Te haljuvel o shavoro, hoj sostar si vasno thaj shukar le selikane poeziji, thaj sostar si te las sama pe amari tradicija. Te zhanel te del analiza andel selikane poeziji pal le pozitiva thaj negativa bare manusha. (Kon si patyivalo, godyaver, buzhanglo, xoxamno, chor thaj maj dur.) Te shuvel ande jekh grupa le lashe (pozitiva) thaj ande kaver grupa le nasule (negativa) manushen.	Te zhanel te pushel vi korkorri pala kodo, hoj kaj phirnas dulmut le rom thaj sar line penge than ando Ungriko Them. Te pinzharel bare manushen thaj historijake manushen thaj sakone dyesenge manushen. So si lenge karakteri andej identiteta. Le romengo trajo ando Ungriko Them dulmut thaj adyes. Te pinzharel kodola diferenciji thaj paruvdyimata, save vasne si kaj kodo, hoj le romengo trajo maj lasho te kerdyol Te hatyarel, hoj ande soste sikaven jekh thaj ande soste sikaven diferenciji le dialektura ande romani shib. Vorbisarimo pala kodo, hoj sostar trubul perdal te las kaver lava anda ungriko shib thaj anda kaver shiba.	Te pinzharel kodo, hoj sar trajon kethane le roma thaj le ungrika manusha. Te zhanen sostar si pharo le minoritetengo trajo ando dostipen, soske shajimata si le manushen. Te zhanel te vorbil thaj te pushel vi korkorri pala kodo, hoj sar trajonas dulmut thaj sar trajon akanak le rom. E romani kultura jekh kotor si andej europaki kultura thaj andej devlikani luma. Te zhanen, hoj sostar si vasno le romenge o bolimo. So aba sityilas o terno/i te zhanel korekto pushipo te del pala kodo le amalenge. Kaj si o romano artistipo andej europako thaj andej lumako konteksto. Te pinzharel, hoj sosko kontakto si mashkar le kulturangi diferenciji, mashkar o gindisarimo thaj mashkar o artistikano produktumo. Te sityol, hoj soske metodosa trubul te analizalil jekh artistikano produktumo. Te zhanel, hoj soske shtilushura thaj tendenciji si. Te avel e ternes praktika, hoj te pinzharel le romane motivumura ando artistipo.. Te zhanel te del analiza peske godyatar pala jekh artistikano produktumo. Le romengi funkcia ando mashkarthemutno kontakto. Te pinzharel le gavesko vaj le forosko romano dialekto, thaj vi e mashkarthemutni tendencia pal e romani shib.	Te zhanel te pushel thaj te vorbil pala kodo, hoj kana thaj sar paruvdyolas le romengo trajo. Soske manusha kerenas butyi ande kodol vrami thaj soske ideji sas len. Te phenel peska godyatar, hoj soske historiji, ideji sas, save paruvenas le romengo trajo. Te zhanel kritikasa te dikhel le literaturake tekstura, e publicistika, le filmonge tekstura kade, sar chachikanes sas andej historija. Le roma sar dostikano grupo, te del analiza pal le instituciji, save ando kontakto si le romenca. Te phenel so gindyinel pala minoritetenge thaj manushikane hakaja ando UngrikoThem. Te pinzharel chaches le minoritetengi situacija. Te avel le ternen jale informaciji pala le minoritetengi politika thaj pala aktualne manushikane hakaja.

3. Komunikacija

1-4. klasso	5-6. klasso	7-8. klasso	9-12. klasso
Sar trubul te akharas la familijange zhenen ande kaver thaj kaver situacija. Te rajzolil/chitril peska familija, sode bershenge-j, soski butyi keren, so kamen te keren ande slobodo vrema. Te pinzarel, soske plaja, cine plaja, xara, plaja si andel romane gava, save si ando Ungriko Them. Te pinzharel kadale pe sityimasko chaso thaj te vorbisarel vi le phure manushenca pal kadala. Te sityol kasave proverbi, gilya, poemi, khelimata, save ando gav vaj ando foro kidenas. Le tradiciji: Te keren dulmutane patradyake thaj krechunoske denipe/padarki. Te dramatizalin unyi paramichi. Te sityon kessave skurti poezii, save patradyate thaj krechuneste phenenas dulmut le rom. Te hatyaren le statoske maj vasne simbolumura thaj te pinzharen, hoj so si kadalenca e lashi attituda. Te zhanen te gilyaben o romeno himno.	Vorbisarimo pala romengo sakone dyesengo trajo. Vorbisarimo thaj diskursija pala romani gastronomija. Te zhanel te sikavel, hoj so sas thaj so si ande romani kinda, soske vasura, sosa kiradine thaj sosa xanas dulmut le rom. Te keren chitripo pala dulmutane kindake objektura, vasura. Te pushen thaj te kiden xabenenge receptura. Te dikhen, soske-j le romane xabena thaj soske-j le ungrika xabena. Te pinzharen o romano khelipo, le majanglune elementi. Te pinzharen e diferencia kanak: kethane khelel o rom thaj e romnyi, kanak rovlyasa khelel o mursh, kanak krujal ashen thaj kade khelen. Te phenen le romane selikane gadenge anava vi romanes thaj vi ungrika. Te zhanel te vorbil pala kodo, hoj soske empiriji kidas korkorri, so sityilas anda kodo, te pinzharel e „xaing” kathar le informaciji kidas. Ando gindo te dromel pe kodol teritoriji, kaj le roma trajonas dulmut, te zhanel pala kado te vorbil.	E romani literaturaki situacija andej luma. Te pinzharel le maj vasnone romane iskiritoren thaj iskiritorican, te zhanel te phenel poemi, novelli, iskirimata, ginadya kathar lende. Anda kodol poemi, novelli, ginadya, so aba pinzhardas, te zhanel te phenel le iskiritorengo gindo. Te zhanel te vorbil, pala peski eksperiensa, thaj pala peski dzsantrikani butyi kanak materiali, informaciji rodelas. Te zhanel te iskiril pala kasave romengo trajo, kon ande cini thaj bari relegiji si. Te vorbil pala peski cini dzhantrikani butyi. Te keren teatro thaj te sikaven cine teatroske-kotora ande shkola. Te zhanel, hoj so si o nacionalno thaj o etnikano minoriteto, so si e nacia, so si la daki shib. Te pinzharen le Ungrikona Themeske thaj le kavre themenge romane gilya thaj khelimata, te sikaven kodole ando gav vaj ando foro, pel festivalura ando Ungriko Them vaj ande kaver thema.	Te zhanen te pushen korkorri anda kodol historiji, ideji so sityile. Te zhanel te phenel thaj diskursija te putrel pala kodo, hoj so gindil palaj aktualno politika vash le minoriteti Te zhanel te toleralil kavrengo gindo, vorba. Te zhanel te iskiril pala kodo, hoj soski etnografijaki butyi kerdas, thaj so rakhlas. Te inkrel cino angladimo pala le romengo kulturalno trajo andal nyevimata, so romanes iskirinde, thaj anda o radiovo, andaj televizija. Te sikavel andre jekh projekto anda kodol butya, so korkorri kidas kethane vaj te kerel jekh ekspozicija.

4. Te zhanen kaj thaj kanak so pecisajlas.

1-4. klasso

5-6. klasso

7-8. klasso

9-12. klasso

Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika.

Te labjaren la vramake vorbi thaj idiomi: kana cino/i simas (kana sityilem te vorbij, kana andej xurdyelin phiros, kana andej shkola gelem) kana muri dej thaj muro dad shavora sas, kana terne sas, kana muri mami thaj muro papo shavora sas, kana xanresa marenaspe, kana ande autovenge thana vurdonenca phirnas, kana na sas chorapa/zokniva thaj patave phiravenas,

Te keren relacia perdal e familijake bare dyesa: maj anglal, maj palal, akanak, maj dulmut, bares/zurales dulmut.

Te tordyaren ande vrama le pinzharde romane poeten, iskiritoren, iskiritorican thaj etnografijake manushen thaj manushnyan.

Te chitrinen pengi gaveski karta/mapa vastesa.

Te chitrinen pej karta/mapa le plaja, le paja thaj vi le granyici mashkar le gava vaj forura.

Te keren modello pala le gaveske vaj le foroske majbare khera, kaj but rom thaj kaver naciji beshen.(Te keren maketto vaj chitripe.)

Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika.

Te labjaren la vramake vorbi thaj idiomi pala pinzharde historiji.(Kana o Zsigmond kraj lil das le László vajdaske thaj leske niposke, kana o I. Ferdinand mukhlas le romenge te na potyinen e taksa.

La Izabella krajaskinyake krisa pala roma, thaj maj dur.)

La vramake idiomi: maj anglal, maj palal, akanak, maj dulmut, zurales dulmut.

Te pinzharen pala roma unyi historiji anda o feudalizmo.

Te zhanen kadalengi vrama.

Te dikhen anda e kronologiako ashpekto, hoj sode vrema nachilas mashkar kadala pecimata.

Te pinzharen la Indijaki, la Europaki thaj le Ungrikone Themeski karta/mapa.

Te dikhen le plaja thaj le paja.

Te zhanen, kaj si la Indijake thaj le Ungrikone Themeske maj bare forura pej karta/mapa.

Te zhanen te sikaven pej karta le pinzharde romane dombenge rakhadyimaske thana.

Te sikaven le historiji pe historijaki karta. Te avel len praktika te dikhen soske dur si kadala thana jekhavrestar pe karta.

Te chitrinen pal e karta.

Te keren modello pala historijake thana.

Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika.

La vramake vorbi thaj idiomi:

– le rom, angla kodo, kana andej Europa resle.

– le rom, kana resle ande le Europake thema, thaj ando Balkano.

Te keren chitripe pala e vrama vizualnone instrumentonca, te shuven ande jekh sistema la kronologijake elementi.

Te pinzharen unyi vasne historijengi vrema (Kana resle le rom ando Bizanc, ando Konstantinapoly.)

Te pinzharen soske nava, etimologiji denas thaj den le romen. So sityile te zhanen te shuven andej vrama.

Te zhanen te dikhen ande kronologia, hoj kanak resle le roma ande Europa thaj sode bersha nakhle zhikaj zorasa nashade len kothar.

Le roma ando Ungriko Them ando 18 -to shelibersh.

Te pinzharen la europaki historijaki karta, te zhanen karing phirnas dulmut le rom. Te chitrinen vastesa o drom.

Te pinzharen pej karta: le plaja, le paja, le gava, le forura thaj le themeske granyici.

Te roden le thema thaj le pinzharde forura pej karta, pala soste aba sityile.

Te zhanen te sikaven pecimata, historiji histirorikani karta.

Te zhanen te ginaven le durimata pej historikani karta.

Te keren modelo pala historijake thana.

Te zhanen te phanden le historiji, krisa karing kodola thana kaj so kadala pecisajle vaj iskirisarde.

Le romengo trajo ando Ungriko Them, kana but barvale manusha trajonas kathe, ande burzhuazia.

Te labjaren kadi vorba -burzhuazia– kanak sityon kadale bershengi historija. La vramako anav thaj la vramake kotora andej historija.

Te pinzharen unyi maj bare pecimata, thaj kodolengi vrama (Kana anglunes iskirinde kethane le romen, le krisa pala kodo, hoj kaj si te beshen zorasa le rom, kana chi mukhline len butyi te keren, thaj maj dur.)

Te sityon e vrama kadale pecimatongi.

Ande burzhuazia

pinzharde bashalnen te shuven ande kronologia pala kodi, hoj kanak biandyile.

Le rom, kon mule ando lageri, ando dujto lumako marimo, andej Europa.

Te pinzharen e politika thaj le krisa pala kado.

Te keren analiza thaj te hatyaren e lumaki historija, e europaki historija, e ungriko historija thaj le romengi, le sintongi historija ande kaver ritmo andej vrama thaj kadalengo kontakto.

Le romengi situacija pala 1945-to bersh.

Sar paruvdyilas le romengi situacija pala e partoski thami, so ando 1961-to bersh iskirinde.

Te keren karta pala le historjiake vrami, thaj te zhanen te phenen, hoj sostar sas kadala parujipe ande politika pal le roma..

Te zhanen te phenen pala e karta, sar paruvelas pes e historijaki data (pala kasave mape save sikaven, hoj sode zhene beshen ande jekh gav, foro, them, soske relegiji si kothe) Te zhanen te alosaren e maj lashi karta kaj e tema anda atlasura thaj anda shtatistiki.

Te labjaren le informaciji po interneto.

5. Le maj vasne elementi ando ander

1-4. klasso	5-6. klasso	7-8. klasso	9-12. klasso
T’avel shajimo le shavoren pe kodo, hoj te pinzharen unyi bare romen, romnyan , kon ando Ugriko Them thaj ande kaver thema trajonas.(artisto, dzhantrikano manush, sunto manush, politikari.) Te pinzharen lengo trajo, lengi butyi, sosko manush, manushni sas, thaj te zhanen vi kodo, hoj le manusha dulmut na kade trajonas thaj gindisarenas, sar adyes. Te pinzharen dulmutane thaj adyesutne tradiciji thaj krisa. Te pinzharen le romane simboli: flako, himno. Te inkren o Dyes e Romani Kulturako. Te vorbisaren pala kodo, hoj soske attitudi si te inkras ande romani kultura, so si e patyiv, thaj sakones si te patyivaras.Te zhanen, hoj si te patyivaras le phuren, hoj so si o lashimo thaj o nasulimo ando manush, hoj si te zhutisaras le nyamon, le amalen, le nasvalen, le chorren. Te zhanen, hoj sar trajon le minoriteti. Te pinzharen unyi gaveske vaj foroske romane tradiciji, unyi pecimata anda o gav, vaj anda o foro, kaj trajon, te zhanen kanak resle ande kodo gav le roma thaj le krujalimaske, la naturake maj bare avuciji.	T’avel shajimo le shavoren pe kodo, hoj te pinzharen maj mishto le romane grupura, kodolengi kultura, tradicija. Te pinzharen lengi gaveski vaj le foroski historija anda le romengo ashpekto. Te pinzharen karakterikane romane butya, profesiji, sar zhanen te trajon anda pengi butyi le rom. Te pinzharen xor jekh-jekh kotor anda e romengi historija. Te zhanen o than thaj e vrama kadalengo. (Kana avile ando Ungriko Them le roma, soske tradicionalne butya sas len.) Sar paruvdyonas le dyelura andel romengo trajo, kado trubul te zhanen ande maj but vrami te dikhen.(le gazhikane krisa, save pala e romengo trajo arakhadyile, o uzhimo thaj o marhimo andej romani kultura) Te pinzharen unyi krisa anda o feudalizmo. Te pinzharen unyi pinzharde artisten/domben, kon vi adyes trajon, thaj te pinzharen kodolengi biografija. Te vorbinen pala e historiji andal dulmutane vrami kade, hoj na numa pala jekhe manusheski rig dikhen so, thaj sar pecijlas. Te zhanen maj but krisa, tradiciji kathar e romani thaj kathar e gazhikani kultura. Te pinzharen kodolengi kultura thaj historia kasa ande jekh gav vaj foro beshen. Te zhanen te vorbisaren pala kodi tema, hoj sostar si diferencija mashkar le manusha, soko-j le minoritetengo trajo so si e stereotipija thaj e prekoncepcija, so si e identiteta, sosko kontakto si mashkar le mursha thaj mashkar le zhulya; sar gindisaren le rom pal’ le love. Soske informaciji del e medija pal le minoriteti. Te vorbisaren pala kodo, hoj so trubulas karing kodo, hoj le romengo trajo maj lasho te avel.	T’avel shajimo le ternen pe kodo, hoj te pinzharen maj dur le Ungrikone Themeske romane tradiciji, historiji. Te pinzharen hoj soske roma beshen pasha lengo gav vaj foro. Te pinzharen lengi tradaiconalno butyi thaj sar zhanen te trajon andaj pengi butyi so akanak keren. Te pinzharen la naturake avuciji, thaj te zhanen, hoj si te las sama pej natura. Le rom ando 18 -to shelibersh: Te pinzharen le romengi historija vi andej kadi vrama thaj te dikhen sar paruvdyilas le romengi situacia andej kadala bersha. Te sityon maj dur pal e romengi historija, te pinzharen kodola elementi save maj feder vasne si ande romengi historia. Te pinzharen bare manushen andaj romengi historija. Te pinzharen o romano bashajimo vi le Ungrikone Themesko thaj vi ande Europa. Te pinzharen shunde romane bashalnen. Te pinzharen, hoj sar trajonas dulmut le rom ande sakone dyesende andel Europake thema, vrami thaj kulturi. Te pinzharen le negativi stereotipiji, so le romen resenas, politikake butya, konfliktura (kalo lil, nashajimo). Te gindyinen thaj te vorbinen pala dulmutane historiji anda e gazhengo thaj anda le romengo konteksto. Te pinzharen le minoritetengi autonomijaki butyi. Te zhanen te vorbisaren andej tema, hoj sostar si diferencija mashkar le manusha, so si o rasizmo, so si la romnyako karaktero ande tardicionalno romani kultura, so si e relacija mashkar o manush thaj mashkar o kethanipe, sar gindisaren le rom pala love, bibutyake manusha mashkar le rom, sar thaj kaj zhanen te keren butyi le rom, e demokracija thaj le manushenge krisa. Te pinzharen kodole phare situaciji, konfliktura, save sikaven amenge, hoj sostar si te zhutisaras jekhavres, thaj sikaven vi le problemi. Te zhanel lashe modosa te vorbil thaj diskursija te kerel, objektivo te dikhel le dyelura. T’avel shajimo pe kodo, hoj te pinzharen la Etnografijake Muzeumosko romano kidimo.	Te pinzharel la historijaki dulmutani vrama. Sar trajonas kethane le naciji telal marimaske vrami. Te pinzharen le romengo historijako karaktero. Le minoritetengo trajo thaj lengi situacija adyes ando Ungriko Them thaj andej Europa. Te aven len informaciji pal e adyesutni politika pal le roma. Te kiden informaciji pala statoske fundaciji, save le romen zhutisaren thaj so si lengo karaktero. So kerde le roma vash e demokracija. Te aven len informaciji pala kodi hoj soski politika, kris, kultura zhutil le romengo trajo maj anglal te zhal. Te pinzharen jekh-jekh tema, so pala le rom vorbin (poltika, ekonomija, dostipe, sastyimaski traba, zhanimo, technika vaj kulturaki historija). Te sityon maj dur palal ungrikone statoski thaj le romengi historija. Te pinzharen bare romane manushen, kon ando Ungriko Them trajonas. Te zhanen te vorbinen pala minoritetengi politika. So gindyinen von. Te den godyi pala kodo, hoj soski politika si pala roma thaj pala kavera miniriteti ando Ungriko Them. Ande kado koteksto te pinzharen vi le manushikane hakaja. Te pinzharel le minoritetikani politika ande sakone dyesende. Te pinzharen, hoj sar kamen te keren la romana shibaki thaj la bejashaki stenderdizacija. Te pinzharen ungrikone thaj europake poetonge poemi, save palal rom vorbin. Te pinzharen unyi sociografiji, save palal rom vorbin. Te zhanen konkluziji te phenen, thaj vi korkorri te gindisaren, te vorbin pala kodol. Te zhanen te vorbin andej tema: etika, sekso, mashkar kasave roma kaj zhuvel e traducionalno romani kultura thaj mashkar kodola kaj na zhuvel aba. Sar thaj kaj shaj keren butyi le rom. E Europaki Unija thaj o Ungriko Them soski politikani shtruktura sikavel pal le roma.

6. Pushimata save dominansha si ande refleksia

1-4. klasso	5-6. klasso	7-8. klasso	9-12. klasso
T’avel le shavoren shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: Soske karakterikane attributumura siles/sila? Ande soste mezinav kasavo/i sar le kavera? Ande soste si diferencija ande mande thaj ande kavera? So zhanav te kerav? So nashtig te kerav? Sosko/i kamos t’avav? Sostar trubun le formuli? So si kodo, hoj rom, bejashi, sinto, gazho thaj maj dur.?	T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: Kon si o rom? Kon si o ungro? Kon si o francicko? Kon si o eskimovo? Kon si o bushmano, thaj maj dur? Ande soste mezinas jekhavera? Kathar si mashkar le manusha le differenciji? Sostar gindisaren kavre modosa/kavesgata le terne thaj le phure manusha? Kathar so umblal hoj so phenas thaj so keras? Sostar si chorre thaj barvale manusha? Sode procento pherel o krujalimo, kaj beshas andel manushengo sakone dyesengo trajo thaj andej kultura?	T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: So si kodo, hoj sakone manushen egalno honoro/patyiv trubul? Kettyi identiteta shaj avel jekhe manushes? Sostar chi keren marimo ande luma le rom? Sosko karaktero sikavel e medija ande romengi konkluzija? Kathar umblan le manushenge thaj le manushenge gruponge interesi? Sostar si barvale thaj chorre thema? Sostar si bibutyake manusha thaj manushnya? So si e patyajimo, e relegia andel romengo trajo?	T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: Si absolutne dyelura, andej etika? So si la romana kulturake avuciji? Sostar shaj avel paradokso situacia mashkar e etika thaj mashkar e kris. So gindin palaj Romani Kris thaj palaj Ungriko Kris? Sode identiteta shaj avel jekhe manushes? Shaj alosaras slobodes e identiteta? Soske shajipe si te sikavdyol e romani identiteta? Sar shaj zhal le themeski historija? Sar shaj trajon kethane kavera kulturi, relegiji, nipura? Soske shajipe si la komunikacija mashkar le kulturi? Vaj sostar si kade, hoj nashtig keras kommunikacija mashkar lende? Sostar si agresija andej historija? Sar paruvdyilas le statosko karaktero andej historija pal le roma?

C) GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Görög nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése.
A görög és a magyar mondathangsúly közti különbségek megfigyelése. Különféle mondatfajták helyes hangsúlyozása.	Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes hangsúlyozása a közlési szándéknak megfelelően.	A görög kiejtés és hangsúlyozás sajátosságainak ismerete és tudatos használata a hétköznapi beszédben.	A hangsúlyozás tudatos használata a szöveg stílusának függvényében.
A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek (pl. az „igen” és a „nem”) megfigyelése, értése.	A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek helyes használata.	A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása egyszerűbb szituációkban.	A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása bármely szituációban.
Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése.	A mindennapi élettel kapcsolatos rövid hallott szöveg megértése, összefoglalása.	Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, összefoglalása.	Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, visszaadása a részletekre is kiterjedően.
Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák megértése és alkotása.	Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába.	Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés folytatása.	Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata. Megadott témáról rövid, de igényes referátum készítése, és szabad előadása.
Képes megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Egyszerű kérdések intézése a tanárhoz és az osztálytársakhoz. Megnevezni az iskolában használatos eszközöket. Felsorolni a tanult tárgyakat.	A tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak, utasításainak megértése. Εzekre képes egyszerűen reagálni, kérdést feltenni. Képes egyszerűen kifejezni az iskolához, a tantárgyakhoz, osztálytársakhoz való személyes viszonyát.	A tanár nehezebb görög nyelvű magyarázatainak megértése, követése. Εzekre megfelelően képes reagálni, kérdést feltenni. Beszámolni órarendjéről, osztályáról, továbbtanulási terveiről. Ezekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény kifejezése.	A tanár valamennyi görög nyelvű magyarázatának megértése. Képes beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, beszélni foglalkozásokról, diák és nyári munkáról, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, véleményéről, érzelmeiről.
Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás, hobbi).	A tanulóval, családjával, barátokkal történtekről beszámoló. Szűkebb környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) bemutatása. Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása. Képek leírása egyszerű szavakkal, mondatokkal. Eseményekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény egyszerű formában történő kifejezése.	Részletes beszámoló a tanuló szűkebb és tágabb környezetében történtekről. Az alábbi témák rövid, összefüggő kifejtése: család, iskola, otthon, napirend, szabadidő, időjárás, közlekedés, vásárlás, egészség, betegség, nyaralás, sport, jövőbeli tervek, stb. Kulturális programról (színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.) beszámoló. Képek részletes leírása. Önálló véleményalkotás. Álláspont indoklása. Egyszerű érvelés, részvétel vitában.	Folyamatos, választékos, pontos beszéd az alábbi témákban: Család, barátok: belső és külső tulajdonságok, családi és nemzeti ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek, nemi szerepek. Otthon, lakóhely, időjárás, munka és szabadidő, nyaralás és utazás, egészség-betegség, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, vallás, stb. Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, hírek kiértékelése. A tömegkommunikáció és a művészetek szókincsének ismerete és használata. Összehasonlító elemzés. Önálló állásfoglalás. Logikus érvelés.
Egyszerű versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű szerepjátékok.	Versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű dramatikus formák gyakorlása (szituációs játék, bábjáték)	Versek kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (szerepjáték, rövid jelenetek előadása)	Versek tudatos és kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (diákszínpadi, előadás, improvizáció)
Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros megnevezése görögül, helyük megmutatása térképen.	Ismeri az európai országok görög neveit, Görög- és Magyarország nagyobb városainak görög nevét.	Képes röviden beszélni Görögország és Magyarország földrajzáról, egyes történelmi állomásaikról, megnevezni Európa országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait.	Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá történelmük főbb állomásait, gazdasági helyzetük főbb jellemzőit.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A görög betűk helyes (össze)olvasása.
Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása helyes artikulációval és intonációval. A görög mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása.	Helyes hangsúly és hanglejtés gyakorlása.
Életkornak megfelelő szövegek olvasása helyes artikulációval és intonációval.	Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. Különböző szövegek (hétköznapi és szépirodalmi) kifejező olvasása.	Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása.	Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező, értelmező felolvasása.
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.	A metaforikus jelentés létezésének felismerése.	Különböző szövegfajták szó szerinti és metaforikus jelentésének megértése. Szövegösszefüggés megfigyelése	A metaforikus jelentés elkülönítése a szó szerinti jelentéstől. A ki nem fejtett tartalmak megértése és kikövetkeztetése szövegösszefüggés alapján.
Aktív szókincs gyarapítása tanári segítséggel.	Aktív és passzív szókincs gyarapítása tanári segítséggel.	Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, kétnyelvű szótár használata.	Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, egynyelvű szótár használata.
Kulcsinformációk kikeresése a szövegből. Egyszerű kérdésekre válaszadás.	Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, rövid összefoglalás.	Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása. Szövegértelmezési technikákkal való ismerkedés.	Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása, értelmezése. Szövegértelmezési technikák körének tágítása.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg tartalmáról, szereplőiről és helyzetükről.	Szöveggel kapcsolatos néhány mondatos vélemény megfogalmazása.	Önálló vélemény bővebb kifejtése az olvasott szövegről, vélemény egyszerű indoklása.	Önálló véleményalkotás bármilyen fajtájú szövegről, különböző vélemények, kritikák összehasonlítása, logikus érvelés.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A görög abc kis- és nagybetűinek elsajátítása (a magyar abc betűitől eltérő betűk biztonságos használata).	Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás.	Önálló kézírás kialakulása.	Lendületes és olvasható önálló kézírás kialakítása.
A görög nyelv hangjainak, az abc betűinek és ismert szavaknak leírása tollbamondás után.	Rövid ismert görög szöveg leírása diktálás után.	Tanult témákon alapuló hétköznapi szöveg leírása diktálás után.	Bármilyen témájú (hétköznapi és szakszöveg) idegen görög szöveg helyes leírására tollbamondás után.
		Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése tanári segítséggel.	Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése önállóan.
Tanult szavak behelyettesítése ismerős szövegbe. Ismert görög szöveg fordítása görögről magyarra.	Ismert szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre kétnyelvű szótárral. Eligazodás a szótárban. A fontosabb szótári jelek ismerete.	Görög nyelvű általános témájú szövegek fordítása magyarra szótár segítségével. Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása görögre szótár segítségével.	Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül. Műfordítási alapismeretek.
Egyszerű képekről rövid mondatok alkotása, sorba rendezése. Képek vagy kérdések alapján egyszerű nyelvezetű fogalmazás. Képes röviden bemutatkozni írásban.	Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képek segítségével vagy megadott kérdések alapján hétköznapi témákban. A szöveggel kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása. Rövid leírás, jellemzés. Rövid írásbeli élménybeszámoló.	Fogalmazás írása képek segítségével vagy önállóan. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Hiányos történet kiegészítése. Részletes leírás, jellemzés. Részletes élménybeszámoló írásban.	Önálló fogalmazáskor „görögös” nyelvtani szerkezetek és kifejezések használata. A magyar nyelvtani rendszertől eltérő jelenségek bővítése (pl. műveltető és szenvedő igeszemlélet, előidejűség és régmúlt kifejezésére használt múlt idő). Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása. Kreatív írás.
Ünnepi levelezőlap, rövid üdvözlés írása.	Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása, egyszerű nyomtatványok kitöltése.	Baráti és hivatalos levél írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés.	Rövid önéletrajz megírására formai követelmények alapján, terveinek bemutatására írásban, baráti és hivatalos témájú levél, kérvény, pályázat írása. Sajtóműfajok gyakorlása.

4. Ismeretek a görög nyelvről

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése.	Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét.	A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján.	Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig. Képes beszélni a katharevusza (tudós nyelv) és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban.

5. Ismeretek a görög irodalomról

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből.	Mesék – népmesék és műmesék – olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása. Az olvasott epikai művekben a cselekmény, szereplők; mesélő megnevezése. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása. A vers formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím).	Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondanivalójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján. Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése.	A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. A magyar és a görög irodalom összehasonlítása, párhuzamok, hasonlóságok keresése.

6. A tanulási képesség fejlesztése

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Ismerkedés a könyvtárral (tanári vagy könyvtárosi segítséggel).	Ismerkedés a tudatos könyvtárhasználattal. Információgyűjtés tanári segítséggel.	Könyvtár önálló, tudatos használata. Információgyűjtés irányítottan és önállóan. Információk rendezése, felhasználása.	Önálló és tudatos könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédia használat, egynyelvű szótárak használata). Információ kreatív felhasználása.
Ismerkedés (képi és hangzó) információhordozókkal.	Különböző információhordozók irányított használata.	Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelően.
Ismerkedés görög nyelvű programok használatával számítógépen.	Számítógépen játék- és oktatóprogramok használata tanári segítséggel. Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól tanári segítséggel. A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek használatának gyakorlása, pár szavas szöveg írása,	Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével. Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól önállóan. Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével.	Az internet és görög nyelvű oktatóprogramok tudatos használata. A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek helyének biztos ismerete a billentyűzeten, a hallott vagy olvasott görög szöveg legépelése és megszerkesztése számítógépen.
Ismerkedés egyszerűbb memorizálási technikákkal.	További memorizálási technikák elsajátítása.	Tanult memorizálási technikák alkalmazása, önálló technikák kialakítása.	Tanult és önálló memorizálási technikák tudatos használata.
Egyszerű vázlat készítése tanári segítséggel.	Vázlat bővítése, szűkítése. Összefoglalás vázlat alapján.	Vázlatkészítés, összefoglalás önállóan. Jegyzetkészítés tanári segítséggel.	Vázlat célirányos felhasználása, összefoglalás tudatos gyakorlása, önálló jegyzetkészítés.

2. Görög népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat, és elmesélik azok történetét. Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről. A tanulók ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt vesznek a március 25-dikei és az október 28-dikai nemzeti ünnepeken. Megfigyelik, hogyan ünnepelnek, szórakoznak a görögök. Lerajzolják a Görögország, Magyarország és az Európai Unió zászlóját, elénekelik a nemzeti himnuszokat, mondanak pár szót a költőjükről és zeneszerzőjükről. A gyerekek a családdal és az iskolával együtt készülnek a karácsonyi és húsvéti ünnepekre, és ismereteket, tapasztalatokat szereznek a görög szokásokról, hagyományokról.	A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismeretet szereznek a kor történelmi eseményeiről. A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő, egyszerűbb nyelvű irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, világháborús évek). Ismereteket szerez az európaiság fogalmáról, Magyarország és Görögország helyéről és szerepéről a kontinensen. A tanultak felhasználása projektek tervezésében és készítésében a görögség sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban.	Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Görög Kisebbségi Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. Az írások a görög nyelvhasználati sajátosságainak a megfigyelésére is alkalmasak. A tanuló ismeri mindkét hazájának, Görögországnak és Magyarországnak, európai uniós történetét és ismereteket szerez az integráció folyamatáról. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók megtervezésénél és végrehajtásánál. A tanuló mutassa be a görögség főbb lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket (kereskedelmi központok, ipari, illetve mezőgazdasági területek).	Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, a görögséghez fűződő tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az interneten. A görög történelem áttekintő ismerete, különös hangsúllyal a magyarországi görögség sorsát befolyásoló eseményekre, mint a polgárháború, 67-es diktatúra, illetve minden történelmi korszakot érintő filmek megtekintése. Önálló képet tudnak alkotni a tanulók az európai uniós tagság előnyeiről és képesek az európai uniós internetes portálokon megtalálható, korosztályuknak megfelelő programok között eligazodni (pl. kisebbségi nyelvoktatást ösztönző csereprogramok). A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Meg tudja magyarázni a görögség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, néphagyományait és szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és élményeikről. A tanulók eljátsszák az ismert ókori állatmeséket, mitológiai történeteket, Jézus születéséről szóló legendát, farsangi dalokat és maskarás játékokat. Karácsonyi és húsvéti kálandák előadására készülnek. Elmondják véleményüket, hogy hogyan ábrázolják a könyvek a görög hősöket, s milyennek képzelik őket ők maguk.	Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelvről és irodalomról). Megvitatják a görögség ismert képviselőinek tetteit a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése (pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, a görög nyelv művelői, színművészek, képzőművészek, irodalmárok, sportolok, a stb.). A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán (pl. a katonai diktatúra bukása Görögországban, 1974-ben, a kisebbségi önkormányzatok megalakulása 1995-ben, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben).	A kisebbség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek megvitatása (hangversenyek, színházi bemutatok, könyv- és képzőművészeti kiállítások, évfordulók, sportesemények). Aktív részvétel az iskola görög nyelvű színjátszó csoportjaiban. Jelenetek eljátszása, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a görögség múltját és jelenét illetően. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A görögség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése (pl. kis-ázsiai katasztrófa, polgárháború). Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása. A magyarországi görög kisebbséget képviselők főbb feladatainak ismerete és értékelése (Önkormányzatok, iskola, ifjúsági szervezetek, tánccsoportok).	Kérdések önálló megfogalmazása a görögség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Részvétel és kezdeményező kedv a színjátszó csoportok munkájában (színdarabírás, színjátszás, kritikák megjelentetése, szervezői munka). Önálló vélemény megfogalmazása a görögséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről. A magyarországi kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A görögség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása a múltban és ma. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjének felvázolása. A görögség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön Élő Görögök Titkárságáról, a Görögök Világszövetségéről, annak ifjúsági tagozatáról, tevékenységük kritikai bemutatása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek fel kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről, görögországi utazásaikról, stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek különböző anyagokból: zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb. Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Rajzok készítése görög népviseletekkel, hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról, stb., és rövid beszámolók alkotásaikról.	Beszélgetés és vita egy-egy a görög kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl. milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken). Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról (pl. a görög iskola és a szülők kapcsolata, a család részvétele a közösségi életben, nyelvi táborok értékelése). Rajz készítése görög kisebbségi témáról (pl. görög sportnapok, iskolai farsang, báránysütés). Görög tárgymásolatok, hímzések készítése. Rövid történetek, jelenetek eljátszása.	Események, történetek elbeszélése a kisebbségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. Mutassák be származási helyük (görögországi falujuk, megyéjük, tájegységük) jellemző népviseletét, táncait és tanítsák is meg azokat osztálytársaiknak.	Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a görög irodalomból, műfordításból, a publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján (görögországi, diaszpóra, magyarországi). A magyarországi görögöket ábrázoló önállóan gyűjtött képekből tabló, kiállítás és magyarázat készítése. Görögország tájegységeinek jellemző népművészeti motívumait hasonlítsák össze, keressen párhuzamokat és hasonlóságokat azok között. Hasonlítsák össze továbbá a magyar és a görög népművészeti alkotásokat is (jellemző hangszerek, népdalszövegek, népviselet).

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Megtanulják a tanulók az időre vonatkozó kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év és kifejezéseket ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban és ismerős környezetükre vonatkozóan, pl.: amikor nagyszüleim gyerekek voltak, nagyon régen az ókori görögök idejében. Idő meghatározása a tanulók által készített órával (pl. fából, papírból, műanyagból) Események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állítása, pl. családi történések. Ismerkedés Görögország földrajzi térképével, azok másolása, kiszínezése kézi munkával. A térképen felismerik a tengert, a hegységeket, Görögország fővárosát és az ország határait. települések.	A tanulók bővítik az idő tagolására szolgáló kifejezések használatát: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Képesek időben elhelyezni fontosabb görög történelmi eseményeket (pl. Nagy Sándor uralkodása idején, a polgárháború után). Krisztus előtt, Krisztus után. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása játékkal és vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek készítése vagy másolása kézi munkával. A térkép domborzati elemeinek biztos ismerete, pl. Görögország határai és az ország szomszédjai. A tanult helyek megkeresése a térképen (pl. történelmi helyek, tanulók felmenőinek szülőhelye, a görög kisebbség lakóhelyei Magyarország térképén). Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (pl. az újkori Görögország első és második fővárosa). Távolságok számítása történelmi térképeken (Görögországon és Európán belül).	Az idő tagolására szolgáló kifejezések biztos és gyakori használata: pl. hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő, a múltban, Krisztus előtt, Krisztus után. Ismert események időbeli meghatározása, mint pl. a görög diaszpóra életének mérföldkövei, Görögország történelmének főbb állomásai. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Egyszerű kronológiai számítások és különböző események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. Európa, Görögország térképének másolása kézi munkával. A térkép elemeinek biztos ismerete: Görögország folyóinak és tengereinek, határainak felismerése. A tanult helyek megkeresése a térképen (pl. a görög diaszpóra letelepedésének útvonalán létesült görög falvak, közösségek). Események, jelenségek leolvasása Európa, Magyarország és Görögország történelmi térképéről. Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.	Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására (pl. Bizánc kora, Török Hódoltság kora). Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Fontosabb események, jelenségek időpontjának ismerete, azok elhelyezése egymáshoz viszonyítva (a görög szabadságharc évei). A világtörténet, az európai történelem, a görög történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak értelmezése (pl. a 2. világháború és annak folytatása görög polgárháborúban). Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása (pl. Bizánc területi változásai az évszázadok során), a változások hátterének feltárása. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Vaktérképeken tanult helyek bejelölése és azokhoz jelentősebb eseményekhez való társítása (pl. Akropolis, Krétai irodalmi és művészeti központja).

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – egy-egy görög híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma; – nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek (március 25. és október 28.); – beszélgessenek olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok a görög és a magyar viselkedésformák közötti hasonlóságok és különbségek (pl. étkezési szokások), a kölcsönösség szerepe az illemben, külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; – megismerjék a magyar és a kisebbségi iskola életének legfontosabb szabályait	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről; – megismerjenek néhány görög történelmi mondát és mítoszt; – a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. Athéni aranykor, mükénéi kultúra, az 1823-as szabadságharc éveit); – ismereteket szerezzenek a görög állam kialakulásának és történetének fontosabb fordulópontjairól és kiemelkedő személyiségeiről; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a – különböző korokban és országrészekben (pl. kontinensen, szigeteken, a városállamok, Nagy Sándor idejében, a török hódoltság, a 20. században); – megvitathassák melyik történelmi szereplő nézőpontját fogadják el; – további ismereteket szerezzenek a görög és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; – ismerkedjenek a görög etnikai kisebbségek életével, beszélgetést folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, – ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat, egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám szerepét.	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további mély ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. a görög Beloiannisz falu elnéptelenedése); – a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a Balkán-félsziget, unióinak harcai az egyes időszakokban); – egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák; – további ismereteket szerezzenek a görög állam és nép történetének fontosabb fordulópontjairól és görög történelem kiemelkedő személyiségeiről; – további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és azok hatásáról a görög történelem alakulásában; – ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a görög emberek hétköznapjai a különböző korokban (pl. a 1. és 2. diszpóra élete Magyarországon, a tanulók nagyszüleinek élete), – továbbá politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; – önállóan értelmezzenek múltbeli eseményeket saját nézőpontjuk alapján; – megfelelő szinten tudjanak beszélgetni és vitázni olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, – a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei – szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; – egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy – további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; – egy-egy történelmi témát vagy időszakot (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika– vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) átfogóan tanulmányozzanak és összehasonlítsanak; Ilyen lehet pl. a demokrácia születése és fejlődése görög földön; – további ismereteket szerezzenek a görög állam és a görög nép történetének fontosabb fordulópontjairól, ismerjék a görög ókori, bizánci és újkori történelem kiemelkedő személyeit; – további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és Görögország helyéről azokban, továbbá a görögök szerepéről az Európán kívüli civilizációk életében (görög demokrácia, Nagy Sándor terjeszkedése és városalapításai, a 2. világháborús Antant tagság); – ismereteket szerezzenek a görög diaszpóra történetéről és kultúrájáról világszerte; – a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről; – megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival (pl. gyarmatosítás, világháborúk, nukleáris hatalmak, nemzetközi katonai szövetségek) és azok globális következményeivel (pl. munkaerőpiac alakulása, rasszizmus, terrorizmus); – vitassanak meg olyan témákat, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a munkavállalás, Magyarországon, Görögországban és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása; – szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; – ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat és egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam	5-6. évfolyam	7-8. évfolyam	9-12. évfolyam
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól? – Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? – Milyen szeretnék lenni? – Miért van szükség szabályokra? – Mit jelent az, hogy kétnemzetiségűek (görögök és magyarok) vagyunk?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? – Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? – Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? – Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése? – Miért vannak szegények és gazdagok?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? – Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért? – Van-e fejlődés a történelemben? – Miért vannak háborúk? – Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében?	Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. – Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? – Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? – Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? – Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? – Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus?
	– Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? – Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át?	– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? – Miért vannak gazdag és szegény országok? – Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra? – Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében? – Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?	– Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? – Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? – Hogyan lehetséges az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen értelmezik? – Mi az erőszak szerepe a történelemben?

Ελληνική γλώσσα και λογοτεχνία

Στόχοι ανάπτυξης

1. Προφορική ικανότητα, κατανόηση, ερμηνεία και δημιουργία προφορικού λόγου

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικές τάξεις 9-12.
Η σωστή προφορά των φωνηέντων της ελληνικής γλώσσας που διαφέρουν από εκείνα της ουγγρικής γλώσσας.
Παρατήρηση των διαφορών του τονισμού των ελληνικών και των ουγγρικών προτάσεων. Σωστός τονισμός των διάφορων προτάσεων.	Σωστός τονισμός των λέξεων, φράσεων και προτάσεων σύμφωνα με τον στόχο του προφορικού λόγου.	Γνώση των ιδιαιτεροτήτων της ελληνικής προφοράς και του τονισμού, και η συνειδητή τους χρήση στην καθημερινή ομιλία.	Συνειδητή χρήση του τονισμού ανάλογα με το ύφος του κειμένου.
Παρατήρηση και κατανόηση των βασικών στοιχείων της σωματικής επικοινωνίας (π.χ. του ΝΑΙ και του ΟΧΙ)	Σωστή χρήση των βασικών στοιχείων της σωματικής επικοινωνίας.	Συνειδητή εναρμόνιση της ομιλίας και των χειρονομιών σε απλές καταστάσεις.	Συνειδητή εναρμόνιση της ομιλίας και των χειρονομιών σε οποιαδήποτε κατάσταση.
Κατανόηση απλού προφορικού λόγου, βασικών οδηγιών.	Κατανόηση σύντομων προφορικών κειμένων που έχουν σχέση με την καθημερινή ζωή, και η περίληψή τους.	Κατανόηση, ερμηνεία και σύντομη περίληψη δύσκολων προφορικών κειμένων.	Κατανόηση και ερμηνεία δύσκολων προφορικών κειμένων και η περίληψή τους συμπεριλαμβανομένων και των λεπτομερειών.
Κατανόηση και δημιουργία διάφορων χαιρετισμών και απλών εκφράσεων της καθημερινής συνομιλίας.	Διάλογος σε καθημερινές καταστάσεις, ελεύθερη συζήτηση. Μετατροπή κατάλληλου κειμένου σε μορφή διαλόγου.	Διάλογος σε θέματα που αφορούν ή ενδιαφέρουν τον μαθητή. Ελεύθερη συζήτηση.	Συμμετοχή στην συζήτηση που γίνεται στην τάξη, έκφραση γνώμης, επιχειρηματολογία. Χρήση διαφορετικών υφών. Επεξεργασία σύντομης, αλλά ποιοτικής εισήγησης με καθορισμένο θέμα και η ελεύθερη παρουσίασή της.
Ο μαθητής να καταλαβαίνει τις εντολές του δασκάλου. Να κάνει απλές ερωτήσεις στον δάσκαλο και τους συμμαθητές του. Να ξέρει τα ονόματα των αντικειμένων του σχολικού εξοπλισμού. Να γνωρίζει τα ελληνικά ονόματα των μαθημάτων.	Κατανόηση απλών επεξηγήσεων και εντολών του δασκάλου που γίνονται στα ελληνικά και αφορούν τη διδακτέα ύλη. Ο μαθητής να είναι ικανός να ανταποκρίνεται ανάλογα και να κάνει ερωτήσεις. Μπορεί να εκφράζει με απλό τρόπο την προσωπική του σχέση με το σχολείο, τα μαθήματα και τους συμμαθητές του.	Κατανόηση και παρακολούθηση των δύσκολων επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνονται στα ελληνικά. Ο μαθητής να είναι ικανός να ανταποκρίνεται ανάλογα και να κάνει ερωτήσεις. Να μιλάει για το ωρολόγιο πρόγραμμα και τα μελλοντικά του σχέδια σχετικά με τις σπουδές.	Κατανόηση και παρακολούθηση κάθε λογής επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνονται στα ελληνικά. Ο μαθητής να είναι ικανός να μιλάει για το ωρολόγιο πρόγραμμά του, τα μελλοντικά του σχέδια σχετικά με τις σπουδές, τα διάφορα επαγγέλματα, και τις θερινές δουλειές. Να μιλάει για τις εμπειρίες του και να εκφράζει τη γνώμη και τα συναισθήματά του σχετικά με το θέμα.
Να είναι ικανός να συστηθεί και να συστήσει άλλους (όνομα, ηλικία, διεύθυνση, επάγγελμα, χόμπι)	Αναφορά στα καθημερινά σύμβαντα της ζωής του μαθητή, της οικογένειας και των φίλων του. Περιγραφή στενού περιβάλλοντος (μελών της οικογένειας, φίλων, κατοικίας, σχολείου, κτλ.) Απλός αλλά συνεχής προφορικός λόγος. Τήρηση της χρονικής σειράς των γεγονότων. Περιγραφή εικόνων. Να εκφράζει με απλό τρόπο τα συναισθήματα και τη γνώμη του σχετικά με ορισμένα σύμβαντα.	Λεπτομερής αναφορά στα σύμβαντα του εγγύς και του ευρέως περιβάλλοντος του μαθητή. Σύντομη αλλά συνεχής προφορική παρουσίαση των παρακάτω θεμάτων: οικογένεια, σχολείο, σπίτι, καθημερινό πρόγραμμα, καιρός, ψώνια, συγκοινωνία, υγεία, αρρώστια, διακοπές, αθλητισμός, μελλοντικά σχέδια, κτλ. Αναφορά σε πολιτιστικά προγράμματα (Θέατρο, κινηματογράφος, συναυλία, έκθεση, χορός, κτλ.) Λεπτομερής περιγραφή εικόνων. Έκφραση προσωπικής γνώμης. Αιτιολόγηση της άποψης. Απλή επιχειρηματολογία, συμμετοχή σε συζήτηση.	Συνεχής, ακριβής, εκλεκτή ομιλία για τα εξής θέματα: Οικογένεια, φίλοι και ο χαρακτηρισμός τους (εξωτερικά και εσωτερικά χαρακτηριστικά), οικογενειακές και εθνικές γιορτές, παραδόσεις, βιογραφικό σημείωμα, προσωπικά σχέδια, οικογενειακοί ρόλοι, ρόλος των φυλών, τόπος κατοικίας, καιρός, δουλειά και ελεύθερος χρόνος, διακοπές και ταξίδι, υγεία και αρρώστια, επαρχία και πόλη, χλωρίδα και πανίδα, προστασία του περιβάλλοντος, θρησκεία, κτλ. Ερμηνεία αυθεντικών κειμένων, ειδήσεων με ποικίλη θεματολογία (πολιτισμός, πολιτική, οικονομία, αθλητικά, ιστορία, γεωγραφία). Γνώση και χρήση του λεξιλογίου των ΜΜΕ και των καλών τεχνών. Συγκριτική ανάλυση. Έκφραση προσωπικής άποψης. Λογική επιχειρηματολογία.
Αποστήθιση απλών ποιημάτων και διαλόγων. Απλά παιχνίδια ρόλων.	Αποστήθιση ποιημάτων, διαλόγων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (παιχνίδια ρόλων, κουκλοθέατρο)	Εκφραστική απαγγελία ποιημάτων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (σύντομα θεατρικά παιχνίδια, σκετς)	Συνειδητή και εκφραστική απαγγελία ποιημάτων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (θεατρικά παιχνίδια, σκετς, )
Να ξέρει να δείχνει στο χάρτη τη θέση της Ελλάδας και της Ουγγαρίας καθώς και των πρωτευουσών τους. Να ξέρει την ελληνική ονομασία των δύο χωρών και των πρωτευουσών τους.	Ο μαθητής να γνωρίζει την ελληνική ονομασία των χωρών της Ευρώπης και των μεγάλων πόλεων της Ελλάδας και της Ουγγαρίας.	Να είναι ικανός να μιλάει σύντομα για τη γεωγραφία και τα ιστορικά ορόσημα της Ελλάδας και της Ουγγαρίας. Να είναι ικανός να ονομάζει στα ελληνικά τις χώρες της Ευρώπης και της Ευρωπαϊκής Ένωσης και τις πρωτεύουσές τους.	Να γνωρίζει καλά τον χάρτη της Ευρώπης, να μιλάει για τα κυριότερα στάδια της ενοποίησης της Ευρώπης, τις ημερομηνίες και τις συνθήκες ένταξης της Ελλάδας και της Ουγγαρίας, καθώς και τα σημαντικά στάδια της ιστορίας τους, και τα κυριότερα χαρακτηριστικά της οικονομικής τους κατάστασης.

2. Ανάγνωση και κατανόηση γραπτού λόγου

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικέ τάξεις 9-12.
Σωστή ανάγνωση των ελληνικών γραμμάτων.
Ανάγνωση λέξεων, φράσεων και προτάσεων με σωστό τονισμό και ορθοφωνία. Σωστή ανάγνωση των σημείων στίξης.	Εξάσκηση σωστού τονισμού.
Ανάγνωση κειμένων ανάλογα με την ηλικία του μαθητή, με σωστό τονισμό και ορθοφωνία.	Αναγνώριση και κατανόηση των γνωστών λέξεων και εκφράσεων. Εκφραστική ανάγνωση διάφορων ειδών κειμένου (καθημερινού και λογοτεχνικού).	Αναγνώριση και εκφραστική, ερμηνευτική ανάγνωση διάφορων ειδών κειμένου (καθημερινού και λογοτεχνικού).	Εκφραστική, ερμηνευτική ανάγνωση κάθε λογής (κυρίως λογοτεχνικού) κειμένου.
Κατανόηση της κατά λέξη σημασίας απλών κειμένων.	Αναγνώριση και παρατήρηση της μεταφορικής έννοιας.	Κατανόηση της κατά λέξη και της μεταφορικής έννοιας σε διάφορα είδη κειμένου. Παρατήρηση των συμφραζόμενων	Διαχωρισμός της κατά λέξη και της μεταφορικής έννοιας. Κατανόηση των άγνωστων στοιχείων του κειμένου και συμπεράσματα από τα συμφραζόμενα.
Εμπλουτισμός του ενεργητικού λεξιλογίου με τη βοήθεια του δασκάλου.	Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου με τη βοήθεια του δασκάλου.	Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου χρησιμοποιώντας δίγλωσσα λεξικά.	Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου χρησιμοποιώντας μονόγλωσσα λεξικά.
Συλλογή βασικών πληροφοριών από γραπτό κείμενο. Απάντηση σε απλές ερωτήσεις.	Ενασχόληση με γραπτά κείμενα με βάση διάφορες ασκήσεις: συλλογή πληροφοριών, απαντήσεις σε απλές ερωτήσεις, δημιουργία ερωτήσεων, σύντομη περίληψη.	Ανάδειξη συγκεκριμένης πληροφορίας από το κείμενο. Λύση απλών / δύσκολων ασκήσεων σχετικά με το κείμενο, δημιουργία ερωτήσεων και επισκόπησης, περίληψη περιεχομένου. Συνάντηση με τις διάφορες μεθόδους της ερμηνείας κειμένων.	Ανάγνωση και ερμηνεία αυθεντικών κειμένων με οποιοδήποτε θέμα, και άρθρων από εφημερίδες και περιοδικά, απάντηση στις αντίστοιχες ερωτήσεις, δημιουργία ερωτήσεων, επισκόπηση, περίληψη του περιεχομένου. Διεύρυνση του κύκλου των μεθόδων της ερμηνείας κειμένων.
Διατύπωση γνώμης με λίγα λόγια σχετικά με το περιεχόμενο του κειμένου, τα πρόσωπα και την κατάστασή τους στο κείμενο.	Διατύπωση σύντομης προσωπικής γνώμης σχετικά με το κείμενο.	Λεπτομερής γνώμη σχετικά με το κείμενο. Απλή αιτιολόγηση της προσωπικής άποψης.	Διατύπωση της λεπτομερούς προσωπικής άποψης σχετικά με οποιοδήποτε κείμενο, σύγκριση των διάφορων απόψεων και κριτικών. Λογική επιχειρηματολογία.

3. Δημιουργία γραπτού λόγου, γραπτή εικόνα, ορθογραφία

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικές τάξεις 9-12.
Εκμάθηση μικρών και κεφαλαίων γραμμάτων του ελληνικού αλφάβητου (σωστή χρήση των γραμμάτων που διαφέρουν από το ουγγρικό).	Γραφή και αντιγραφή με καλό ρυθμό και καλαίσθητη μορφή.	Διαμόρφωση γραφικού χαρακτήρα του μαθητή.	Διαμόρφωση καλαίσθητου και ευανάγνωστου γραφικού χαρακτήρα του μαθητή.
Γραφή καθ’υπαγόρευση των ελληνικών φθόγγων, γραμμάτων και γνωστών λέξεων.	Γραφή σύντομου γνωστού ελληνικού κειμένου καθ’υπαγόρευση.	Γραφή καθημερινού κειμένου με βάση γνωστά θέματα καθ’υπαγόρευση.	Σωστή γραφή άγνωστου ελληνικού κειμένου οποιουδήποτε χαρακτήρα (καθημερινού και ειδικού) καθ’υπαγόρευση.
		Ο μαθητής να κρατά σημειώσεις με βάση γραπτό ή προφορικό κείμενο με τη βοήθεια του δασκάλου.	Ο μαθητής να κρατά σημειώσεις αυτοδύναμα με βάση γραπτό ή προφορικό κείμενο.
Ο μαθητής να συμπληρώνει τα κενά γνωστού κειμένου με γνωστές λέξεις. Μετάφραση γνωστού ελληνικού κειμένου στα ουγγαρέζικα.	Μετάφραση γνωστών κειμένων από τα ελληνικά στα ουγγρικά και από τα ουγγρικά στα ελληνικά χρησιμοποιώντας δίγλωσσα λεξικά. Σωστή χρήση του λεξικού. Γνώση των σημαντικότερων ενδείξεων του λεξικού.	Μετάφραση ελληνικών κειμένων γενικού χαρακτήρα στα ουγγρικά με τη βοήθεια λεξικού. Μετάφραση ουγγρικών κειμένων γενικού χαρακτήρα στα ελληνικά με τη βοήθεια λεξικού.	Αυτοδύναμη μετάφραση με βοηθητικά μέσα. Ελεύθερη μετάφραση ουγγρικού κειμένου στα ελληνικά χωρίς λεξικό. Βασικές αρχές μετάφρασης λογοτεχνικών έργων.
Σύνταξη σύντομων προτάσεων με βάση απλές εικόνες και τοποθέτησή τους σε σωστή χρονική σειρά. Απλή γραπτή έκθεση βασιζόμενη σε ερωτήσεις ή εικόνες.	Γραφή απλής αλλά συνεκτικής έκθεσης με καθορισμένο θέμα με βάση ερωτήσεις ή εικόνες. Λύση απλών ασκήσεων σχετικά με το κείμενο. Σύντομη περιγραφή, χαρακτηρισμός. Σύντομη γραπτή αφήγηση συμβάντων.	Έκθεση με ερέθισμα εικόνων ή αυτοδύναμα. Περίληψη γραπτού και προφορικού κειμένου που διαβάστηκε ή ακούστηκε προηγουμένως, με σωστή χρήση χρόνων. Υπογράμμιση της κύριας σκέψης. Συμπλήρωση ελλιπούς ιστορίας. Λύση εύκολων ασκήσεων σχετικά με το κείμενο. Λεπτομερής περιγραφή, χαρακτηρισμός. Λεπτομερής γραπτή αφήγηση συμβάντων.	Χρήση χαρακτηριστικών ελληνικών γραμματικών δομών και εκφράσεων σε έκθεση. Διεύρυνση των φαινόμενων που διαφέρουν από το ουγγρικό γραμματικό σύστημα (π.χ. μέση και παθητική φωνή, παρακείμενος και υπερσυντέλικος). Κατανόηση άγνωστων στοιχείων του κειμένου, συμπεράσματα από τα συμφραζόμενα. Λύση ασκήσεων σχετικά με το κείμενο. Δημιουργική γραφή.
Γραφή ευχετήριας κάρτας και σύντομου χαιρετισμού.	Αλληλογραφία μαθητών. Σύντομο γράμμα, ευχετήρια μηνύματα. Συμπλήρωση απλών εντύπων.	Σύντομο φιλικό ή επίσημο γράμμα, ευχετήρια μηνύματα ελεύθερα ή με ορισμένο θέμα. Σωστή αναγραφή ταχυδρομικής διεύθυνσης.	Σύντομο βιογραφικό σημείωμα με βάση τυπικά κριτήρια, γραπτή παρουσίαση των σχεδίων του μαθητή, φιλική και επίσημη επιστολή, αίτηση, διαγωνισμός. Εξάσκηση στα διάφορα δημοσιογραφικά είδη.

4. Γνώσεις για την ελληνική γλώσσα

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικές τάξεις 9-12.
Αναγνώριση των διάφορων χρήσεων της γλώσσας σε ποικίλα απλά ελληνικά κείμενα. Παρατήρηση βασικών διαφορών.	Ο μαθητής να είναι ικανός να αναγνωρίζει τη διαστρωμάτωση της γλώσσας και της χρήσης της με βάση συγκεκριμένα λογοτεχνικά παραδείγματα.	Παρακολούθηση των αλλαγών της ελληνικής γλώσσας από τα αρχαία χρόνια μέσω της καθαρεύουσας ως τη δημοτική, βασισμένη στο γνωστό λεξιλόγιο και τη γραμματική.	Ο μαθητής να μιλάει σύντομα για την προέλευση της ελληνικής γλώσσας, να αναφέρεται στα διάφορα στάδια της εξέλιξής της από τα αρχαία χρόνια ως τις μέρες μας. Να μιλάει για τη μάχη μεταξύ των οπαδών της καθαρεύουσας και της δημοτικής και το πώς καθιερώθηκε η δημοτική ως επίσημη γλώσσα της Ελλάδας. Τοποθέτηση οποιουδήποτε ελληνικού κειμένου στην αντίστοιχη χρονική περίοδο.

5. Γνώσεις για την ελληνική λογοτεχνία

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικές τάξεις 9-12.
Ανάγνωση παιδικών ρητών, παραμυθιών, δημοτικών τραγουδιών, σύντομων διηγημάτων και ποιημάτων από την ελληνική λογοτεχνία.	Ανάγνωση και αφήγηση δημοτικών και έντεχνων παραμυθιών. Ανάγνωση ελληνικών μύθων σε απλουστευμένη μορφή. Αναγνώριση και προσδιορισμός διαφόρων ειδών επικών έργων (δημοτικά και έντεχνα παραμύθια, μύθος). Προσδιορισμός της υπόθεσης, των προσώπων και του αφηγητή. Αναγνώριση διαφοράς μεταξύ δημοτικής και έντεχνης ποίησης. Παρακολούθηση και ανάγνωση ποιημάτων με διάφορα θέματα. Αναγνώριση ορισμένων ιδιαιτεροτήτων των ποιημάτων (στροφή, ρυθμός, ομοιοκαταληξία).	Αναγνώριση κυριότερων ειδών επικών έργων. Περίληψη και ανάλυση λογοτεχνικών έργων με βάση καθορισμένα κριτήρια. Ηχηρή ανάγνωση και ανάλυση λυρικών έργων.	Ανασκόπηση της ιστορίας της ελληνικής λογοτεχνίας: από τους αρχαίους συγγραφείς και τις διαλέκτους μέχρι τη σύγχρονη λογοτεχνία. Ο μαθητής να είναι ικανός να κάνει ανάλυση μιας περιόδου της ελληνικής λογοτεχνίας καθώς και να παρουσιάσει σύντομα ένα ορισμένο έργο. Κατάταξη των λογοτεχνικών έργων στα τρία κύρια λογοτεχνικά είδη. Σύγκριση της ουγγρικής και της ελληνικής λογοτεχνίας, αναζήτηση ομοιοτήτων, παραλληλισμού.

6. Ανάπτυξη της ικανότητας μάθησης

Σχολικές τάξεις 1-4.	Σχολικές τάξεις 5-6.	Σχολικές τάξεις 7-8.	Σχολικές τάξεις 9-12.
Γνωριμία με τη βιβλιοθήκη (με τη βοήθεια του δασκάλου ή του βιβλιοθηκάριου).	Γνωριμία με τη συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών με τη βοήθεια του δασκάλου.	Αυτοδύναμη, συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών με βοήθεια και αυτοδύναμα. Τακτοποίηση και χρήση των πληροφοριών.	Αυτοδύναμη και συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών από ελληνικά ειδικά βιβλία (χρήση δίγλωσσων και μονόγλωσσων λεξικών, ερμηνευτικών-ετυμολογικών λεξικών), εγκυκλοπαιδειών). Δημιουργική χρήση των πληροφοριών.
Γνωριμία με οπτικούς και ακουστικούς φορείς δεδομένων.	Καθοδηγημένη χρήση διάφορων φορέων δεδομένων.	Χρήση διάφορων φορέων δεδομένων σύμφωνα με την ηλικία του μαθητή.
Γνωριμία με τη χρήση ελληνικών προγραμμάτων στον ηλεκτρονικό υπολογιστή.	Χρήση εκπαιδευτικών προγραμμάτων και παιχνιδιών στον υπολογιστή με τη βοήθεια του δασκάλου. Συλλογή πληροφοριών από τις ελληνικές ιστοσελίδες του διαδικτύου με τη βοήθεια του δασκάλου. Εξάσκηση στη χρήση των γραμμάτων και τόνων που διαφέρουν από τα ουγγρικά, γραφή σύντομου κειμένου με τη βοήθεια εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή.	Χρήση ελληνικών CD-ROM, μαθήματα και μάθηση με τη βοήθεια ελληνικών CD-ROM. Συλλογή πληροφοριών από τις ελληνικές ιστοσελίδες του διαδικτύου αυτοδύναμα. Δημιουργία απλών κειμένων με τη βοήθεια εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή.	Συνειδητή χρήση του διαδικτύου και των εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή. Γνώση της θέσης των γραμμάτων και τόνων στο πληκτρολόγιο που διαφέρουν από το ουγγρικό αλφάβητο, δακτυλογράφηση και επιμέλεια ελληνικού κειμένου που ακούστηκε ή διαβάστηκε προηγουμένως.
Συνάντηση με τη μνημοτεχνική.	Εκμάθηση περισσότερων μνημοτεχνικών.	Εφαρμογή των γνωστών μνημοτεχνικών, δημιουργία προσωπικών μνημοτεχνικών.	Συνειδητή εφαρμογή των γνωστών και των προσωπικών μνημοτεχνικών.
Σύνθεση απλής επισκόπησης με τη βοήθεια του δασκάλου.	Διεύρυνση και στένεμα της επισκόπησης. περίληψη με βάση την επισκόπηση..	Αυτοδύναμη σύνθεση επισκόπησης, αυτοδύναμη περίληψη. Ο μαθητής κρατά σημειώσεις με τη βοήθεια του δασκάλου.	Συνειδητή χρήση της επισκόπησης, εξάσκηση στην περίληψη. Ο μαθητής κρατά σημειώσεις αυτοδύναμα.

Ελληνική λαογνωσία

(Για όλες τις μορφές της μειονοτικής εκπαίδευσης)

Στόχοι ανάπτυξης

1. Απόκτηση γνώσης, μάθηση

A rendeletet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2017. augusztus 31. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 11. § (1) bekezdését.

Az 1. § (2) bekezdése a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (3)–(4) bekezdését a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

⁴

Az 1. § (5) bekezdését a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § (6) bekezdését a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁶

A 2. § a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 4. §-t a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyzte.

⁸

A 6. §-t a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. számú melléklet az 58/2002. (XI. 29.) OM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. §-a értelmében a cigány kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezései alapján a 2003/2004. tanévben kezdhető iskolai oktatás. A 2002/2003. tanévben a cigány kisebbségi oktatás a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2002. szeptember 1-jén hatályos rendelkezései alapján folyik.

¹⁰

A 2. számú melléklet a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 2. számú melléklet I. Része a 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 9. § (3) bekezdésének h) pontja szerint, a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²

A 2. számú melléklet II. Része a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 2. számú melléklet III. Része a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek