1997. évi XLVII. törvény
1997. évi XLVII. törvény
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről1
Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire tekintettel – a következő törvényt alkotja:
Általános és értelmező rendelkezések
1. § E törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait. Személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni.
2. § E törvény hatálya kiterjed
a)2 minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv),
b) minden, az egészségügyi ellátóhálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges (a továbbiakban: érintett), valamint
c) az e törvény előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra.
3. § E törvény alkalmazásában
a)3 egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;
c)4 gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;
d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;
e) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
f) kezelést végző orvos: az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos;
g) betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;
h)5
i)6 adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv; az egészségügyi dokumentációt kezelő szerv; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság; a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározottak szerint a munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv; továbbá a 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az első- és másodfokú etikai eljárást lefolytató kamarai szerv;
j) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;
k) sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;
l)7
m)8 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
n)9 harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;
o)10
Az adatkezelés célja
4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:
a)11 az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
b)12 a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
d)13 a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
e)14 a betegjogok érvényesítése.
(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:
a) egészségügyi szakember-képzés,
b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
c) statisztikai vizsgálat,
d)15 hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
e) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
g)16 az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása.
h)17 bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
i)18 a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
j)19 közigazgatási hatósági eljárás,
k)20 szabálysértési eljárás,
l)21 ügyészségi eljárás,
m)22 bírósági eljárás,
n)23 az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
o)24 a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,
p)25 közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,
q)26 a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
r)27 munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés,
s)28 az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében,
t)29 a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések – ideértve a fokozott expozíciós eseteket is – kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele,
u)30 az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás,
v)31 eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,
w)32 betegút-szervezés.
(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) – megfelelő tájékoztatáson alapuló – írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.
(4) Az (1)–(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
5. §33 (1)34 Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – jogosult
a) a betegellátó,
b) az intézményvezető, valamint
c) az adatvédelmi felelős,
d)35
(2)36
(3)37 A közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személy, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatot kezelő az egészségügyi és személyazonosító adatot, illetve telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget
a) az érintett kezelését végző orvos,
b) az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos,
c) a közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
d) a közegészségügyi-járványügyi célból adatkezelésre jogosult más személy vagy szerv, valamint
e) az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (a továbbiakban: NER) végrehajtása körében a NER végrehajtásában közreműködő szerv feladatkörrel rendelkező alkalmazottja részére – kérésükre – a közegészségügyi-járványügyi cél által indokolt körben köteles haladéktalanul és ingyenesen átadni.
(4)38 A (3) bekezdés alapján megszerzett és kezelt adatokat kizárólag nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése és kezelése érdekében, a nemzeti NER tájékoztatási központ részére lehet továbbítani.
6. §39 Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
A gyógykezelés céljából történő adatkezelés
7. § (1)40 Az adatkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.
(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha
a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.
(3)41 Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat.
(4)42 A (3) bekezdés szerinti jog
a) az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt,
b) az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt
illeti meg.
(5)43 A beteg életében, illetőleg halálát követően, az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásbeli kérelme alapján – akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából
van szükség, és
b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
(6)44 Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak.
(7)45 Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni.
8. § A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi orvosszakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.
9. § (1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból.
(2) Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.
10. § (1)46 A 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatók és összekapcsolhatók, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.47
(1a)48 Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására – a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügyi és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek.
(2)49 A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.
(3)50 A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet – a 11. § (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltak kivételével – az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó egészségügyi adatokat.
(4) Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.
11. § (1) A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és – amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg – azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának.
(2) A háziorvos az érintettet – kérelmére – tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról.
(3)51 A háziorvos a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében – amennyiben az érintett ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult a hozzá bejelentkezett biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. Az érintettet a háziorvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen vagy postai úton juttatja el.
12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
(3) Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.
13. § Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,
a) ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve a 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,
b) ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
c) heveny mérgezés esetén,
d) ha valószínűsíthető, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
f) ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
g) ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
14. § (1) A gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett hozzájárul. Az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet az érintett emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartásával
a) más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,
b) a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,
c) a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,
d) a b)–c) pontok szerinti személyek, ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.
(2) Az érintett hozzájárulása nélkül is jelen lehet a 17. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl az,
a) aki az érintettet az adott betegség miatt korábban gyógykezelte,
b) akinek erre az intézményvezető vagy az adatvédelemért felelős személy szakmai-tudományos célból engedélyt adott,
kivéve, ha ez ellen az érintett kifejezetten tiltakozott.
14/A. §52 (1) Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni
a)53 az érintett nevét, lakcímét, születési évét, tizenkét éven aluli gyermek esetén születésének évét és hónapját,
b) társadalombiztosítási támogatással történő rendelés esetén az a) pontban foglaltak mellett az érintett TAJ-számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), valamint
c) közgyógyellátott beteg esetén az a) és b) pontban foglaltak mellett a közgyógyellátási igazolvány számát.
(1a)54 A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésére szolgáló vény elektronikus kezelésű is lehet. Az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója az (1) bekezdés szerinti adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt céllal kezelheti.
Közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból történő adatkezelés55
15. § (1)56 A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha
a) az 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl,
b)–c)57
(2)58 Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva – az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével – kérheti az érintett személyazonosító adatait.
(2a)59 A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akiknél a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések fennállását valószínűsíti vagy igazolja. A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések közül a miniszteri rendeletben meghatározott betegségekre vonatkozó azon vizsgálati eredményt is, amely a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolja az adott betegség fennállását. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, a népegészségügyi, közegészségügyi vagy járványügyi feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a személyazonosító és egészségügyi adatokat, azzal, hogy azon vizsgálati eredmény esetében, amely az adott betegség fennállását a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolta, a vonatkozó személyazonosító adatokat haladéktalanul törölni kell.
(2b)60 Az 1. számú melléklet B) pontja szerinti betegségek előfordulása esetén a betegellátó az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(2c)61 A betegellátó a miniszteri rendeletben meghatározott, felügyelet alá vont kórokozók kimutatása esetén az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(3)62 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1)–(2c) bekezdés alapján tudomására jutott egészségügyi, illetve személyazonosító adatot – a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele céljából – átadja a hatáskörrel és az érintett adatok tekintetében adatkezelési jogosultsággal rendelkező államigazgatási szervnek.
(3a)63 A betegellátó a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, miniszteri rendeletben meghatározott időszakonként, formában és tartalommal sürgősségi ellátás
a) keretében a fekvőbeteg-gyógyintézetbe felvett betegekről,
b) érdekében a mentés keretében történt ellátási eseményekről, amelyek esetében nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézet általi átvételre,
személyazonosításra alkalmatlan módon egészségügyi adatokat szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(3b)64 A jogszabályban meghatározott adatkezelő szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal az anyakönyvi hivatalok elektronikus nyilvántartási rendszerébe rögzített halálesetekre vonatkozó egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon.
(4) A tüdőgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bőr- és nemibeteg ellátás intézményei az 1. számú mellékletben szereplő nemi betegségek előfordulása esetén – további személyek veszélyeztetésére tekintettel – a 4. § (1) bekezdése szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet.
(5)65
(6)66 Amennyiben az érintett annak megállapítása érdekében, hogy HIV vírusával fertőződött-e – személyazonosságának előzetes felfedése nélkül – szűrővizsgálaton kíván részt venni, személyazonosító adatait a betegellátó részére nem köteles átadni.
(7)67 Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:
a) anthrax (lépfene)
b) brucellosis
c) lyssa (veszettség)
d) lyssa fertőzésre gyanús sérülés
e) madárinfluenza
f) malleus (takonykór)
g) nyugat-nílusi láz
h) trichinellosis
i) tuberkulozis
j) tularaemia.
(8)68 A betegellátó a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag igénylése és elszámolása során továbbítja az oltandó személyek nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(9)69 A (3), (7) és (8) bekezdés szerinti szervek a részükre átadott, egészségügyi és személyazonosító adatot az adatkezelés célját megvalósító feladatuk ellátásához szükséges mértékben, az adatkezelés megkezdésétől számított 30 évig kezelhetik.
15/A. §70 (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha
a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel,
b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben
ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint
bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.
(2)71 A munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.
(3) A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.
Népegészségügyi célból történő adatkezelés72
16. §73 (1) Amennyiben az érintett újszülött vagy csecsemő a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti valamely veleszületett rendellenességben szenved (Q00-Q99), a 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a kezelést végző orvos az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint törvényes képviselője nevét és lakcímét továbbítja a külön jogszabály szerint vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.
(2) Amennyiben a magzatnál olyan elváltozást észlelnek, amely veleszületett rendellenességet eredményezhet, az (1) bekezdés szerint kell eljárni azzal, hogy az érintett személyazonosító adatain a várandós nő adatait kell érteni.
(3) A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdés szerint hozzá beérkezett adatok alapján a veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása céljából, azok megelőzése érdekében elkészített kérdőívet megküldi a gondozást végző területi védőnő számára, aki azt a törvényes képviselő önkéntes tájékoztatása alapján kitölti, és visszaküldi a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.
(4) Spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetén a (3) bekezdés szerinti kérdőívet a kezelőorvos tölti ki.
(5) A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból daganatos eredetű betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a külön jogszabály szerint vezetett Nemzeti Rákregiszternek.
(6)74 Az egészségbiztosítási szerv – a 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból – az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait, és azokat továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.
(7)75 A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból, a gyermekek daganatos eredetű megbetegedéseinek nyilvántartása érdekében a külön jogszabály szerint vezetett, az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait tartalmazó Gyermekonkológiai Regiszter működik.
(8)76 A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a Központi Statisztikai Hivatal az elhunytak személyazonosításra alkalmas halálozási adatait a külön törvény szerint meghatározott adattartalommal az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő 5 napon belül továbbítja az (5) és a (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére. Az (5)–(7) bekezdés szerinti regiszterek az adatfeldolgozás befejezésétől számított 8 napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott, illetve az adatfeldolgozás során nyilvántartásba nem vett elhunytak adatait kötelesek megsemmisíteni.
16/A. §77 (1) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében – a 4. § (1) bekezdés c) és d), valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból – a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig az egészségügyi államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.
Egészségügyi szakember-képzés
17. § (1)78 Az egészségügyi szakember-képzés céljából – a betegellátó és a (2) bekezdés kivételével – az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója.
(2) Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményeiben az érintett (törvényes képviselője) (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet (törvényes képviselőjét) fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően, az egészségügyi ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.
Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése79
18. §80
19. § (1)81 A 4. § (2) bekezdés b)–c) és w) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek, a térségi betegút-szervezésért felelős szerv, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv – saját szakterületén, a feladata ellátásához szükséges ideig és mértékben – kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint – más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül – az érintett TAJ-át, nemét, életkorát és postai irányítószámát.
(2)82 Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv továbbítja az (1) bekezdés szerinti szervek részére.
Statisztikai célú adatkezelés
20. § (1)83 Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.
(2) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli hozzájárulásával adható át.
(3)84 Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célból az élveszületett, illetve elhalálozott személy egészségügyi és személyazonosító adatait át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyi azonosító adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat azok statisztikai célú feldolgozását és a (3a) bekezdés szerinti adatátadást követően haladéktalanul törli, ezt követően az egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti.
(3a)85 A Központi Statisztikai Hivatal a (3) bekezdés szerinti adatok közül az elhalálozással kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat – a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti célból – átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.
(4)86 A nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, az egészségpolitikai döntésekhez, az egészségügyi ellátás tervezéséhez, szervezéséhez, a népegészségügyi mutatók monitorozásához, illetve a minőségi és biztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzéséhez szükséges, az egészségügyi ellátóhálózat által, továbbá az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött és kezelt, személyazonosításra alkalmatlan ágazati, szakmai adatok körét, az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét a miniszter határozza meg.
(5)87 Az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött adatok személyazonosításra alkalmatlan módon a (4) bekezdés szerinti célból is kezelhetők és az ott meghatározott módon továbbíthatók.
(6)88 Az egészségügyi ellátóhálózat a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat.
Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés
21. § (1)89 Tudományos kutatás céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év.
(3)90 A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.
A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése
22. § (1)91 A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben
a)92 arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik,
b) az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt,
c)93 az a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítéséhez szükséges.
(2)94 Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója, továbbá a 4. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti feladat teljesítésével megbízott munkatársa kezelheti.
(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.
(4)95
(5)96 A társadalombiztosítási igazgatási szerv – a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célból – kezelheti:
a) az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló – külön jogszabály szerinti – adatokat,
b) az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,
c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját.
(6)97 Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétől számított 15 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.
22/A. §98 (1) A 4. § (2) bekezdés v) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerint vezetett Betegségregiszter működik.
(2) A Betegségregisztert az egészségügyi államigazgatási szerv hozza létre, működteti és értékeli a beérkezett adatokat.
(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 26. § (3a) bekezdése szerinti, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszer vagy támogatott gyógyászati segédeszköz eredményességének megítéléséhez szükséges egészségi állapotával és az ezen készítmények és eszközök alkalmazását magában foglaló terápiával összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatokat az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a Betegségregiszterbe. Az egészségbiztosítási szerv a Betegségregiszterbe történő adattovábbításhoz az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jelentett adatokat használja fel.
(4) A Betegségregiszter a megküldött egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a (3) bekezdésben meghatározott módon előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését. A kapcsolati kód olyan módon kerül kialakításra, ami kizárja a személyes adatoknak a kódból való visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel.
(5) A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve kizárólag tudományos célt szolgáló statisztikai elemzés érdekében – az adatkezelési szabályzatában rögzített módon – kutatóintézmény.
22/B–22/D. §99
Az orvosszakértői, rehabilitációs,
illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság adatkezelése100
22/E. §101 (1)102 Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság részére az egészségbiztosítási szerv abban az esetben továbbít a (3) bekezdésben meghatározott egészségügyi és személyazonosító adatokat, amennyiben arra az érintettnek járó társadalombiztosítási vagy szociális ellátásra, kedvezményre való jogosultsága egészségi állapota alapján történő megállapításához, illetve ellenőrzéséhez szükséges tevékenységének, szakértői tevékenységének ellátása céljából van szükség. Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság az egészségbiztosítási szervnél rendelkezésre nem álló, a (3) bekezdés szerinti adatok továbbítása érdekében megkeresheti a kezelőorvost. A megkeresésére és a kezelőorvos adatátadási kötelezettségére a 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(2)103 Az egészségügyi és személyazonosító adatokat kizárólag az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak a szakértői tevékenység elvégzésével megbízott dolgozója kezelheti.
(3)104 Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott célból kezelheti
a) az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló – külön jogszabály szerinti – adatokat,
b) az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ-számát,
c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját,
amennyiben az a)–c) pont szerinti adatok az (1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység végzésével összefüggésben vannak.
(4)105 A (3) bekezdés szerinti adatokat az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság az adatkezelés megkezdésétől számított 5 évig kezeli. Amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság az adatokat az ügy jogerős befejezésének időpontjáig öt éven túl is kezelheti. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.
Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére
23. § (1)106 A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:
a)107 büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő,
b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
c)108 potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,
e)109 a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,
f)110 az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,
g)111 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében.
(2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(3)112 A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.
23/A. §113 (1) A NER alapján, az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja megkeresésére a nemzeti NER tájékoztatási központ az általa közegészségügyi vagy járványügyi közérdekből kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokat, valamint a telefonos elérhetőséget a megkereső szerv részére – a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig – átadja, ha a megkeresés kifejezetten ezen adatokra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés hiányában, vagy ha a megkeresés egészségügyi és személyazonosító adatok és telefonos elérhetőség kiadására kifejezetten nem irányul, a nemzeti NER tájékoztatási központ a NER 6., 7. és 9. cikkének végrehajtása keretében a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig szolgáltat egészségügyi és személyazonosító adatot és telefonos elérhetőséget az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja részére.
(3) A nemzeti NER tájékoztatási központ az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja által átadott, vagy a NER jelentési rendszer követelményeinek megfelelő, más adatkezelő által átadott egészségügyi és személyazonosító adatokról, illetve telefonos elérhetőségről tájékoztatja a NER végrehajtásában közreműködő szervet, amennyiben arra közegészségügyi-járványügyi hatósági intézkedések foganatosítása érdekében szükség van.
24. §114 (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.
(2)115
(3) A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel – az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,
b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
25. §116 Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási hatósági eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.
26. § Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs szükség a hozzájárulásra a 13. §, a 20. § (3) bekezdése és a 23. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetekben azzal, hogy polgári peres eljárás során a harmadik személyt érintő – szexuális úton terjedő fertőző betegségre vonatkozó – egészségügyi adat nem adható ki.
27. § A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása
28. § (1) Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.
(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét.
(3)117 A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi.
29. § (1) A betegellátó nyilvántartja
a) azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket,
b) a védőoltásra kötelezett személyeket,
c) azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védőoltásban részesített személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni.
(4) A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja nyilván annak – általa ismert – valamennyi egészségügyi adatát.
(5) A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről.
30. § (1)118 Az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt – a (3) bekezdés kivételével – a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
(2)119 Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.
(3) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.
(4)120 A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén – az (5) bekezdés kivételével –
a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak,
b)121 az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek122
kell átadni.
(5)123 Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,
a) a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv,
b) az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő
részére kell átadni.
(6) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak.
(7) A gyógyszertár a vényeket – a kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vények kivételével – 3 évig őrzi meg. A kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vényeket 5 évig kell megőrizni. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.
(8)124 Az adatmegőrzés érdekében folyamatosan biztosítani kell, hogy az adathordozó az adott technikai feltételek mellett olvasható maradjon, vagy olvasható állapotba kerüljön.
31. § (1) Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot – az adatfelvételt követően – úgy kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
(2) A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az adatkezelő hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt adatok fizikai védelme, illetve az e törvényben előírt adatközlési kötelezettség szükségessé teszi. A hiteles másolat adattartalmára vonatkozóan a 6. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
32. § (1) Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.
(2) Az intézményvezető tevékenysége során
a) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,
b)125 ellenőrzi az adatkezelők és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggő tevékenységét,
c) kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,
d) biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,
e)126 tudományos kutatás esetén [21. § (1) bekezdés] engedélyezi az egészségügyi dokumentációba való betekintést,
f) kijelöli az adatvédelmi felelőst (felelősöket),
g) ellenőrzi az adatvédelmi felelős (felelősök) tevékenységét,
h) gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről,
i) dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről.
(3) A (2) bekezdés a)–e) pontjai szerinti tevékenységet az adatvédelmi felelős is elláthatja.
(4) A szervezeti egységenként 20 főnél több adatkezelőt foglalkoztató munkáltató esetén az intézményvezető – szervezeti egységenként – adatvédelmi felelőst jelöl ki. Adatvédelmi felelősnek
a) szakorvos szakképesítéssel rendelkező orvos, vagy
b) legalább 2 év joggyakorlattal rendelkező jogi egyetemi végzettségű személy, vagy
c) felsőfokú végzettségű, az egészségügyi adatkezelésben legalább 2 év gyakorlatot szerzett személy
jelölhető ki.
33. §128 (1) Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény, illetve szerv vagy személy (a továbbiakban: nem egészségügyi intézmény) a feladatai ellátásához szükséges mértékben a 4. § szerinti célból kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot.
(2) Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi intézmény kezelheti az érintettnek minden olyan egészségügyi és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, gondozás szempontjából szükséges.
(3) A nem egészségügyi intézmény adatkezelésére – a 34–35. §-ban foglalt eltérésekkel – a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.
34. § (1) Nem egészségügyi intézmény esetén – a betegellátón kívül – adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet.
(2) Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl
a) az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel, iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet) elvégzése esetén a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja,
b) hadköteles személy esetén a katonai egészségügyi alkalmasság (2. számú melléklet) megállapítását végző bizottság tagja, illetve a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.
35. § A nem egészségügyi intézményben az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben.
35/A. §129
Vegyes és záró rendelkezések
36. §130
37. § (1)131 Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá a TAJ szám kezelésére vonatkozóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)132
(3) E törvény előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is.
38. § (1)133 Ez a törvény a kihirdetését követő 7. hónap 1. napján lép hatályba.
(2)134 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az egészségügyi adatok kezelésének, valamint a 15–16/A. § és a 24. § szerinti adattovábbítás részletes előírásait, továbbá a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének szabályait,
b) a járványügyi érdekből felügyelet alá vont kórokozók, valamint a fertőző betegségek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeket,
c) a halál tényének és okának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a veleszületett rendellenességek bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
e) a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására és bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
f) a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó szabályokat, valamint az alkalmazandó nyomtatványok – e törvény keretei közötti – adattartalmát,
g) az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módját, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtésének és kezelésének szabályait,
h) az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat,
i) a Betegségregiszterre vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3)135 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt rendeletben jelölje ki.136
(4)137 Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez138
2. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
1. Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró).
2. Szűrővizsgálatok – beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is – a foglalkozással összefüggő megbetegedések felderítésére.
3. A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok.
4. A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.
5. A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.
6. Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.
3. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez139
|
EU-kód |
Kód |
|
|
1 |
|
A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK |
|
100 |
A1 |
Akrilnitril által okozott betegségek |
|
101 |
A2 |
Arzén és vegyületei által okozott betegségek |
|
102 |
A3 |
Berillium és vegyületei által okozott betegségek |
|
103.01 |
A4 |
Szén-monoxid által okozott betegségek |
|
103.02 |
A5 |
Foszgén által okozott betegségek |
|
104.01 |
A6 |
Hidrogén-cianid által okozott betegségek |
|
104.02 |
A7 |
Cianidok és vegyületei által okozott betegségek |
|
104.03 |
A8 |
Izocianátok által okozott betegségek |
|
105 |
A9 |
Kadmium és vegyületei által okozott betegségek |
|
106 |
A10 |
Króm és vegyületei által okozott betegségek |
|
107 |
A11 |
Higany és vegyületei által okozott betegségek |
|
108 |
A12 |
Mangán és vegyületei által okozott betegségek |
|
109.01 |
A13 |
Salétromsav által okozott betegségek |
|
109.02 |
A14 |
Nitrogén-oxidok által okozott betegségek |
|
109.03 |
A15 |
Ammónia által okozott betegségek |
|
110 |
A16 |
Nikkel és vegyületei által okozott betegségek |
|
111 |
A17 |
Foszfor és vegyületei által okozott betegségek |
|
112 |
A18 |
Ólom és vegyületei által okozott betegségek |
|
113.01 |
A19 |
Kén-oxidok által okozott betegségek |
|
113.02 |
A20 |
Kénsav által okozott betegségek |
|
113.03 |
A21 |
Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek |
|
114 |
A22 |
Vanádium és vegyületei által okozott betegségek |
|
115.01 |
A23 |
Klór által okozott betegségek |
|
115.02 |
A24 |
Bróm által okozott betegségek |
|
115.04 |
A25 |
Jód által okozott betegségek |
|
115.05 |
A26 |
Fluor és vegyületei által okozott betegségek |
|
116 |
A27 |
Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek |
|
A28 |
Vinilklorid által okozott betegségek |
|
|
A29 |
Triklór-etilén által okozott betegségek |
|
|
117 |
A30 |
Tetraklór-etilén által okozott betegségek |
|
A31 |
Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek |
|
|
118 |
A32 |
Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek |
|
119 |
A33 |
Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek |
|
120 |
A34 |
Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek |
|
121 |
A35 |
Aceton klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, etil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek |
|
A36 |
Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek |
|
|
122 |
A37 |
Szerves foszforsavészterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek |
|
123 |
A38 |
Szerves savak által okozott betegségek |
|
124 |
A39 |
Formaldehid által okozott betegségek |
|
125 |
A40 |
Nitroglicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek |
|
A41 |
Benzol által okozott betegségek |
|
|
126.01 |
A42 |
Toluol által okozott betegségek |
|
A43 |
Xilol által okozott betegségek |
|
|
A44 |
Egyéb benzol homológ által okozott betegségek |
|
|
126.02 |
A45 |
Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a CnH2n–12 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek |
|
126.03 |
A46 |
Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek |
|
127 |
A47 |
Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek |
|
128.01 |
A48 |
Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek |
|
128.02 |
A49 |
Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek |
|
128.03 |
A50 |
Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek |
|
128.04 |
A51 |
Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek |
|
128.05 |
A52 |
Benzokinonok által okozott betegségek |
|
129.01 |
A53 |
Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek |
|
129.02 |
A54 |
Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek |
|
130.01 |
A55 |
Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek |
|
130.02 |
A56 |
Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek |
|
131 |
A57 |
Antimon és vegyületei által okozott betegségek |
|
132 |
A58 |
Salétromsavészterek által okozott betegségek |
|
A59 |
Nitroglicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek |
|
|
133 |
A60 |
Kén-hidrogén által okozott betegségek |
|
135 |
A61 |
Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak |
|
136 |
A62 |
Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak |
|
A63 |
Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek |
|
|
A64 |
Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek |
|
|
201.01 |
A65 |
Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.02 |
A66 |
Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.03 |
A67 |
Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.04 |
A68 |
Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.05 |
A69 |
Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.06 |
A70 |
Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.07 |
A71 |
Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.08 |
A72 |
Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
201.09 |
A73 |
Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák |
|
202 |
A74 |
Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz |
|
A75 |
Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz |
|
|
A76 |
Vegyi anyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek |
|
|
A77 |
Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok |
|
|
301.11 |
A78 |
Szilikózis |
|
301.12 |
A79 |
Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis |
|
301.21 |
A80 |
Azbesztózis |
|
301.22 |
A81 |
Azbesztpor belégzését követő mesothelioma |
|
301.31 |
A82 |
Egyéb pneumokoniózisok |
|
302 |
A83 |
Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában |
|
303 |
A84 |
Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek |
|
304.04 |
A85 |
Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek |
|
A86 |
Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok |
|
|
304.05 |
A87 |
Sziderózis |
|
304.06 |
A88 |
Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma |
|
304.07 |
A89 |
Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz |
|
305.01 |
A90 |
Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek |
|
306 |
A91 |
A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa |
|
307 |
A92 |
Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája |
|
308 |
A93 |
Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák |
|
309 |
A94 |
Alumínium és vegyületei által okozott betegségek |
|
310 |
A95 |
Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek |
|
|
B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK |
|
|
502.01 |
B1 |
Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia) |
|
502.02 |
B2 |
Elektroophthalmia |
|
503 |
B3 |
Zaj által okozott halláskárosodások |
|
504 |
B4 |
Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek |
|
505.01 |
B5 |
Helyileg ható vibráció által okozott betegség |
|
505.02 |
B6 |
Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit) |
|
B7 |
Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek |
|
|
508 |
B8 |
Ionizáló sugárzás által okozott betegségek |
|
|
C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK |
|
|
401 |
C1 |
Egyéb zoonózisok |
|
402 |
C2 |
Tetanusz |
|
403 |
C3 |
Brucellózis |
|
C4 |
Ornitózis |
|
|
C5 |
Kullancs-enkefalitisz |
|
|
C6 |
Atrax |
|
|
C7 |
Leptospirózis |
|
|
C8 |
Q-láz |
|
|
C9 |
Tularémia |
|
|
C10 |
Borelliózis (Lyme-kór) |
|
|
C11 |
Trichofitiázis |
|
|
404 |
C12 |
Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek |
|
405 |
C13 |
Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis |
|
406 |
C14 |
Amőbiázis |
|
407 |
C15 |
Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett |
|
C16 |
Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek |
|
|
C17 |
Gennykeltők által okozott bőrbetegségek |
|
|
C18 |
Gombák által okozott bőrbetegségek |
|
|
304.01 |
C19 |
Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz |
|
304.02 |
C20 |
Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek |
|
C21 |
Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek |
|
|
304.06 |
C22 |
Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma |
|
304.07 |
C23 |
Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz |
|
|
D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK |
|
|
506.10 |
D1 |
A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége |
|
506.11 |
D2 |
Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis |
|
506.12 |
D3 |
Olecranon bursitis |
|
506.13 |
D4 |
Váll bursitis |
|
506.21 |
D5 |
Az ínhüvely-túlerőltetés által okozott betegségek |
|
506.22 |
D6 |
A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség |
|
506.23 |
D7 |
Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek |
|
506.30 |
D8 |
Térdízületi meniszkusz sérülése |
|
506.40 |
D9 |
Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás |
|
506.45 |
D10 |
Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma |
|
507 |
D11 |
Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése) |
|
D12 |
Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei |
|
|
D13 |
A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei |
|
|
D14 |
Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei |
|
|
D15 |
Pszichoszociális kóroki tényezők |
|
|
D16 |
Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek |
|
|
D17 |
A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek |
4. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez140
1. Anilin
2. Arzén
3. Benzol
4. Dimetil-formamid
5. Etilbenzol
6. Fenol
7. Fluorid vegyületek
8. Higany (szervetlen)
9. Kadmium
10. Kobalt
11. Króm
12. n-Hexán
13. Nikkel
14. Nitro-benzol
15. Ólom (szervetlen)
16. Szelén
17. Szerves foszforsavészterek
18. Szén-monoxid
19. Sztirol
20. Toluol
21. Triklór-etilén
22. Xilol
A törvényt az Országgyűlés az 1997. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. június 5.
A 2. § a) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 26. §-ával megállapított, a 2011: CLXXVI. törvény 18. § (a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a) pontjának második, ,,Amennyiben a 4. § (1) bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül'' szövegű mondatát az Alkotmánybíróság a 65/2002. (XII. 3.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette, 2003. április 30-i hatállyal.
A 3. § c) pontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (12) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg, (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 3. § h) pontját a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § i) pontja a 2011: XXIII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXVI. törvény 17. § a) pontja, a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § l) pontját az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja.
A 3. § m) pontját a 2005: XLIX. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § új n) pontját a 2007: I. törvény 107. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti n) pont jelölését o) pontra változtatva.
A 3. § n) pontját a 2005: CLXXXI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, jelölését o) pontra változtatta a 2007: I. törvény 107. § (2) bekezdése. A 3. § o) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXVI. törvény 22. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének új g) pontját a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–q) pont jelölését h)–r) pontra változtatta.
A 4. § (2) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti i) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése. A 4. § (2) bekezdés j) pontja a 2009: LVI. törvény 172. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (2) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését k) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését l) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti l) pontjának jelölését m) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti m) pontjának jelölését n) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti n) pontjának jelölését o) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti o) pontjának jelölését p) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti p) pontjának jelölését q) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdése eredeti q) pontjának jelölését r) pontra változtatta a 2006: CXVI. törvény 22. § (4) bekezdése.
A 4. § (2) bekezdésének s) pontját a 2007: LXXI. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: IX. törvény 3. § (4) bekezdése, újonnan a 2009: LVI. törvény 171. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (2) bekezdés t) pontját a 2009: CLIV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés u) pontját a 2011: XXIII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés v) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés w) pontját a 2011: CLXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.
Az 5. §-t megelőző alcímet a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének d) pontját a 2005: CLXXXI. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXVI. törvény 18. § c) pontja.
Az 5. § (2) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdése a 2009: XCI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a 2009: XCI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése az 1999: LXXI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése az 1999: LXXI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdését az 1999: LXXI. törvény 23. §-a iktatta be.
A 7. § (7) bekezdését az 1999: LXXI. törvény 23. §-a iktatta be, szövege a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVI. törvény 63. §-a iktatta be.
A 10. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 10. § (2) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVI. törvény 63. §-a iktatta be.
A 10. § (3) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CVI. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. §-t a 2009: LVI. törvény 171. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXIII. törvény 106. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14/A. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.
A 15. §-t megelőző alcím a 2009: CLIV. törvény 127. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés b)–c) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (10) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2b) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (2c) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének k) pontja, a 2011: CLXXVI. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3b) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 15. § (5) bekezdését a 2000 XXV. törvény 34.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § (6) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (7) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdését a 2010: CLXXIII. törvény 106. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (9) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.
A 15/A. §-t a 2009: CLIV. törvény 7. §-a iktatta be.
A 15/A. § (2) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 91. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § előtti alcímet a 2005: CLXXXI. törvény 31. §-a iktatta be.
A 16. § a 2005: CLXXXI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 16. § (7) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 16. § (8) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t a 2009: CLIV. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 106. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. §-t megelőző cím a 2011: CLXXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. §-t a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3a) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (4) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének i) pontja és 170. § (3) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (6) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 83. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2005: CLXXXI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdésének c) pontját a 2006: CXVI. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be.
A 22. § (2) bekezdése a 2006: CXVI. törvény 22. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, az Alkotmánybíróság a 174/2011. (XII. 29.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2011. december 29. napjával.
A 22. § (5) bekezdését a 2006: CXVI. törvény 22. § (7) bekezdése iktatta be.
A 22. § (6) bekezdését a 2006: CXVI. törvény 22. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2008: CVI. törvény 73. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22/A. §-t és a 22/A. §-t megelőző, „Az ellátásszervező adatkezelése” alcímet a 2005: CLXXXI. törvény 32. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (10) bekezdés b) pontja. A 22/A. §-t újonnan a 2011: CLXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 22/B–D. §-t a 2005: CLXXXI. törvény 32. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (10) bekezdés b) pontja.
A 22/E. §-t megelőző alcímet a 2008: CVI. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/E. §-t a 2008: CVI. törvény 64. §-a iktatta be.
A 22/E. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/E. § (2) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/E. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja, záró szövegrésze d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/E. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 172. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 172. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 23. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés e) pontját újonnan a 2010: CLXXX. törvény 57. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVII. törvény 56. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: XXIII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CCVII. törvény 35. §-a iktatta be.
A 23. § (3) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.
A 23/A. §-t a 2009: XCI. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § a 2002: LVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 25. § a 2009: LVI. törvény 172. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 28. § (3) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (4) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § új (2) bekezdését az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (8) bekezdése iktatta be, mely egyidejűleg az eredeti (2)-(6) bekezdés számozását (3)-(7) bekezdésre módosította. A 30. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése a 2008: I. törvény 154. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (5) bekezdése a 2008: I. törvény 154. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (8) bekezdését a 2005: CLXXXI. törvény 34. §-a iktatta be.
A 32. § (2) bekezdésének b) és d) pontja az 1999: LXXII. törvény 34. §-ának (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdésének e) pontja a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A III. fejezet címét a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdése a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 35/A. §-t a 2007: LXXI. törvény 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: IX. törvény 3. § (4) bekezdése.
A 36. §-t a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 171. § (5) bekezdése iktatta be, hatályát vesztette ugyanezen § alapján.
A 37. § (1) bekezdése a 2011: CXII. törvény 83. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdését a 2011: CXII. törvény 86. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 38. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 301. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 301. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: I. törvény 154. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 18. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (4) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. számú melléklet a 2011: CLXXVI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet a 2009: CLIV. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. számú melléklet a 2009: CLIV. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás