1997. évi LXXXII. törvény

1997. évi LXXXII. törvény

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról¹

2011.03.12.

Az állam az Alkotmányban foglalt elvek szerint a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár rendszerét.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak:

a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár),

b)² a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató – a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,

c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek,

d)³ a pénztár tagjai,

e) a pénztárakat alapító szervezetek.

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3)⁴ A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

3. §⁵ (1)⁶

(2)⁷ Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a természetes személy, aki

a) Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;

b) első ízben létesít Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyt;

c) a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyban áll.

(3)⁸

(4) A (2) bekezdés alapján pénztártagságot létesítő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a pénztártagság létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak.

(5) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A társadalombiztosítási jogszabályokat kell alkalmazni – a törvényben foglalt eltérésekkel – a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.

(6) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással.

(7)⁹ A (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig pénztári átvételének a napja.

Fogalmak

4. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,

b) nyugdíjkorhatár:

1. az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,

2. a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,

c)¹⁰ pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,

d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,

e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,

f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,

g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,

h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,

i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,

j)¹¹ nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,

k)¹² társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény,

l)¹³ nyugdíjbiztosítási jogviszony: a Tbj. 5. §-ában és 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíjbiztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony,

m)¹⁴

n)¹⁵ pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv,

o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,

p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,

q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,

r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,

s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét – a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével – nem korlátozza,

t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,

u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,

v)¹⁶ a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege.

x)¹⁷ munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1–3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,

y)¹⁸ közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozó, valamint az élettárs,

z)¹⁹ szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet.

Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez,

zs)²⁰ értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;

zsa)²¹ kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,

zsb)²² kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,

zsc)²³ adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,

zsd)²⁴ adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység,

zse)²⁵ elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység;

zsf)²⁶ ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;

zsg)²⁷ ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;

zsh)²⁸ ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása;

zsi)²⁹ minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;

zsj)³⁰ hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál;

zsk)³¹ visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására.

(3)³² E törvény alkalmazásában tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat.

(4)³³ Magánnyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.

Működési alapelvek, alapvető rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.

(2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az SzMSz-e ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.

(3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.

(4)³⁴ A pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.

(5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:

a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,

b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,

d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,

g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,

h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.

(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével – a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve – úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.

(8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről – a szolgáltatások teljesítését követően – tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről – az e törvényben meghatározott kivétellel – csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.

(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről – e törvény szabályainak megfelelően – olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. §³⁵ A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.

II. Fejezet

A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. § (1) Pénztárat alapíthatnak:

a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,

b)³⁶

amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.

(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíjpénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.

(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete³⁷ ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete³⁸ nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.

(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.

8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.

(2) Az alapító okirat tervezetében – a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan – meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.

(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását

a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,

b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,

c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,

d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,

e) munkavállalói érdekképviseleti tagság

részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.

(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.

(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.

9. §³⁹ Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra jogosultak és kötelezettek között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.

10. § (1)⁴⁰ A pénztár első ízben a tevékenységi engedély közlésétől számított 30 napon belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.

(2)⁴¹ A pénztár folyamatosan, az adatszolgáltatás módjára kiadott kormányrendeletben leírtak szerint közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.

11. § (1) A 7. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.

(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:

a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,

b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.

12. § A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. § (1) A pénztár alapításához az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete⁴² (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Felügyelettől,⁴³ melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.

(2) A Felügyeletnek⁴⁴ az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(3)⁴⁵ Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez – a 13/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – csatolni kell:

a) az alapító okirat tervezetét,

b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,

c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,

d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).

(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.

(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.

(6)⁴⁶ Az alapítási engedély hatályát veszti, ha a közlésétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelethez⁴⁷, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet⁴⁸ elutasítja.

13/A. §⁴⁹ Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy alapító esetében a kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.

Az alapító okirat

14. § (1) Az alapító okirat tartalmazza:

a) az alapító nevét, székhelyét,

b) a pénztár nevét,

c) a pénztár megalakulásának időpontját,

d) működési területét, székhelyét,

e) tagsági körét,

f) a működés megkezdésének időpontját,

g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést,

h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát,

i) az alapító szervezet cégszerű aláírását.

(2)⁵⁰ A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni. A pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.

A pénztár első küldöttközgyűlése

15. § (1)⁵¹ A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély közlésétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.

(2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3–5 tagból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze. A pénztár küldöttközgyűlése 19–35 küldöttből állhat.

(3) A munkáltatók által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltatónál foglalkoztatott leendő pénztártagok választják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több munkáltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat választó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni.

(4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesületek által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figyelembevételével végzi.

(5) A területi pénztár küldöttközgyűlésének tagjait a területi önkormányzat közgyűlése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illetve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érintett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttközgyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésével egyidejűleg határozhat arról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. Fejezet

A PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A pénztár nyilvántartásba vétele

16. § (1)⁵² A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügyeletet⁵³ is értesíti.

(2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal.

17. § (1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár szervezésével összefüggésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.

(2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.

(3) A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tevékenységi engedély

18. § (1) A pénztár tevékenységét – a pénztári működés előkészítése kivételével – a Felügyelet⁵⁴ tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.

(2)⁵⁵ A pénztárnak – a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:

a) az alapító okiratot,

b) az SzMSz-t,

c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,

d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,

e)⁵⁶

f) a pénzügyi tervet,

g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,

h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,

i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,

j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,

m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,

n) a letétkezelővel kötött szerződést,

o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Felügyelet⁵⁷ által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.

(3) Az adóhatóság – amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett – nem tagadhatja meg az adószám kiadását arra való hivatkozással, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.

18/A. §⁵⁸ Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.

19. § (1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet⁵⁹ akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.

(2) A Felügyelet⁶⁰ a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.

(3) Amennyiben a Felügyelet⁶¹ elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.

20. § (1) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár, a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet⁶² százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

20/A. §⁶³ (1)⁶⁴ A tevékenységi engedély közlésétől számított 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy taglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2)⁶⁵ Amennyiben a pénztár a fenti határidőt elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott számot, úgy a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén, a pénztár köteles a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat közlését követő 30 napon belül végelszámolás útján történő megszűnéséről dönteni.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A pénztártagok jogai és kötelességei

21. § (1) A pénztártagokat – e törvényben foglalt kivételekkel – azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

(2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.

(3) A pénztártag

a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,

b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,

c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,

d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.

(4) A pénztártag köteles

a) tagsági viszonyát – a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt – valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,

b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,

c) tagdíjat fizetni,

d)⁶⁶ foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni.

e)⁶⁷ a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,

f)⁶⁸ betartani az SzMSz előírásait.

Tagsági viszony keletkezése

22. §⁶⁹ (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja

a)⁷⁰

b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.

(2)⁷¹ A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3)⁷²

(4)⁷³ A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak – a záradékolást követő 8 napon belül történő – megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

(5)⁷⁴ A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.

(6)⁷⁵

(7)⁷⁶ Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított öt napon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának.

(8)–(10)⁷⁷

22/A. §⁷⁸ (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.

(3) Tagszervezésért juttatást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat.

(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy

b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírnia.

(5) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtartási jutalék).

(6)⁷⁹

22/B. §⁸⁰ (1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.

(2) A tagszervező – ha törvény másként nem rendelkezik – korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot.

A tagsági viszony megszűnése

23. § (1)⁸¹ A pénztártag tagsági jogviszonya

a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;

b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;

c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével; vagy

d) a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint; illetőleg

e)⁸²

f)⁸³ a törvény 123. § (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával,

g)⁸⁴ a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy – amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül – döntése szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésének napjával;

h)⁸⁵

i)⁸⁶ a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével;

j)⁸⁷

szűnik meg.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.

(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Felügyeletet.⁸⁸

(4)⁸⁹ A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.

24. § (1)⁹⁰ A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján – a bejelentés tartalmától függetlenül – a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.

(2)⁹¹ Az (1) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.

(3)⁹² Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben

a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és

b) a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba

az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.

(4)⁹³ Megállapodást köthet a pénztárral a tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel.

(5)⁹⁴ A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A pénztártag a megállapodás megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíj fizetését – támogatási megállapodás alapján – a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)⁹⁵ Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.

(7)⁹⁶ A 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat közlését követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.

(8)⁹⁷ A társadalombiztosítási nyugellátás összegének – a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló – megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

(9)⁹⁸

(10)⁹⁹ A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.

(11)¹⁰⁰ A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – a visszalépő tagok portfolióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.

(12)¹⁰¹ A pénztár

a) a visszalépő tagi kifizetések összegét 2011. július 20-ig,

b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig

igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.

24/A. §¹⁰² (1)¹⁰³ Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget – bármely országban működő – időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és pénzforgalmi számlájának számát.

(2) A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.

25. § A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.

A tagdíj

26. § (1)¹⁰⁴ A tagdíj alapja megegyezik a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alappal.

(2) A tagdíj mértékét a Tbj. határozza meg.

(3)¹⁰⁵

(4)¹⁰⁶ A tagdíj bevallásának és megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik.

(5)¹⁰⁷ A munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

(6)¹⁰⁸ Nem kell alkalmazni az (5) bekezdés második mondatának rendelkezéseit abban az esetben, ha a kölcsönbeadó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. § (10) bekezdése alapján a tagdíj-kiegészítés bevallására és befizetésére a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett.

V. Fejezet

A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁS

Járadékszolgáltatás

27. § (1)¹⁰⁹ A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem szolgáltatás.

(2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) lehet:

a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék),

b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék),

c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék),

d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

Egyösszegű kifizetés

28. §¹¹⁰ (1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:

a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,

b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál – nem teljes naptári hónap esetén – 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.

(3) Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

Kedvezményezett

29. §¹¹¹ (1) A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).

(2)¹¹² A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.

(3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

(4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

(5) A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha

a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,

b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,

c) a tag a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.

(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak.

(7)¹¹³ Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

(8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt

a) egy összegben felveszi,

b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,

c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti,

d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

(10)¹¹⁴ A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni.

A szolgáltatás alapvető feltételei,
a járadék legkisebb összege

30. § (1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

(2)¹¹⁵

A szolgáltatás fedezete
és a szolgáltatás megállapítása

31. § (1) A pénztár járadékos időszakban lévő tagjai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet.

(2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének – aktuáriusi módszerek alapján – a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meghatározott feltételek szerint egy összegre való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani.

(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Felügyelet¹¹⁶ részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. § (1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Felügyelet¹¹⁷ által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet¹¹⁸ a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet¹¹⁹ engedélyét.

(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenység feltételei:

a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Felügyeletnek¹²⁰ benyújtotta,

b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tartaléka van,

c)¹²¹ biztonsági tartalékot képez,

d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz.

(4) A Felügyelet¹²² a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot – a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján – engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A Felügyelet¹²³ előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.

(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Felügyeletet¹²⁴ és az Alapot értesíti.

Biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás

33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].

(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.

(3)¹²⁵ A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.

(4)¹²⁶

VI. Fejezet

A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pénztár jogállása és szervezete

Szervezeti és működési szabályzat

34. § (1) A pénztár jogi személy.

(2) A pénztár szervei:

a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés),

b) az igazgatótanács,

c) az ellenőrző bizottság,

d) az SzMSz szerint létrehozott szakértői bizottságok.

(3) A pénztárban vagy közgyűlés (részközgyűlés) vagy küldöttközgyűlés működik.

(4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az SzMSz határozza meg.

(5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(6) A részközgyűlés a pénztár tagságából képzett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy csoportba tartozik, és a részközgyűlés határozatait az egyes gyűlések szavazatainak összesítésével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az SzMSz tartalmazza.

(7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés.

(8) A pénztár vezető tisztségviselői:

a) az igazgatótanács elnöke és tagjai,

b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,

c) minden olyan, az SzMSz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be.

(9)¹²⁷ A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

(10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mindkét szervezetet érintő kérdésekben közösen dönt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyűlés szabályairól az alapszabályban kell rendelkezni.

(12)¹²⁸ Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy

d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

34/A. §¹²⁹ A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

35. § Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:

a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat,

b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerveződési elvét,

c)¹³⁰ a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokat,

d)¹³¹ a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit,

e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírásokat,

f)¹³² a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit – a pénztár működési szükségleteinek megfelelően –, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,

h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét,

i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés formájára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat,

j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra, ezek választására, szakértői bizottságokra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat,

k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat,

l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza-e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos előírásokat is tartalmazza a szabályzat, továbbá

m) mindazt amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés

36. § (1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés.

(2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlés létszáma 25–100 küldött lehet. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják.

(3) A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a pénztár SzMSz-e tartalmazza. Az SzMSz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseletéről is.

(4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

37. § (1)¹³³ A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 150 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet¹³⁴ elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.

(2)¹³⁵ A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását – a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően – egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját. A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Mpt. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

(3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Felügyelet¹³⁶ az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.

(4) A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez¹³⁷, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Felügyelet¹³⁸ is összehívhatja.

(5) A közgyűlésre a Felügyelet¹³⁹ képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet¹⁴⁰ képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.

38. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított.

(2)¹⁴¹ Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható.

(3)¹⁴² A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti.

(4) A közgyűlés a határozatait – ha az SzMSz eltérően nem rendelkezik – egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

39. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapító okirat módosítása,

b) az SzMSz elfogadása, illetőleg módosítása,

c)¹⁴³ az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,

d)¹⁴⁴ az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,

e) az igazgatótanács éves beszámolójának – ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés – elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről,

f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása,

g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről,

h) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról,

i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről,

j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,

k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése,

l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról.

(2)¹⁴⁵ A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyűlést követő 30 napon belül – meg kell küldeni a Felügyeletnek.¹⁴⁶ Az elfogadott beszámolót és mérleget a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet¹⁴⁷ a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.

39/A. §¹⁴⁸ (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.

Az igazgatótanács

40. § (1)¹⁴⁹ Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. Az igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2) Az igazgatótanács

a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről,

c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját,

d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot,

e)¹⁵⁰ dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő, ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról – szükség szerint – az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,

f) gondoskodik a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot,

g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról,

h) elfogadja ügyrendjét.

(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.

(4)¹⁵¹ Az igazgatótanács az SzMSz-ben meghatározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(5)¹⁵² Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok SzMSz-ben meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az SzMSz-ben meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.

(6)¹⁵³ Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.

(7)¹⁵⁴ Az igazgatótanács határozatait – amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik – a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8)¹⁵⁵ Az igazgatótanács minősített többséggel – az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével – határoz:

a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,

b)¹⁵⁶ az ügyvezető, a vagyonkezelő, az ingatlanértékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr és a letétkezelő – nyílt pályázat útján történő – kiválasztásáról,

c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.

(9)¹⁵⁷ Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.

(10)¹⁵⁸ A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.

41. § Az igazgatótanács a 40. § (2) bekezdés a)–b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását – felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett – az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni.

A pénztár képviselete

42. § (1) A pénztárat

a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

b) az igazgatótanács 2 tagja,

c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője

együttesen képviseli.

(2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal.

Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre

43. § (1)¹⁵⁹ A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2)¹⁶⁰ Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, alapszabályában, SZMSZ-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.

(3)¹⁶¹ Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4)¹⁶² Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.

(5)¹⁶³ Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Személyi és tárgyi feltételek

44. § (1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal.

(2) A pénztár köteles

a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt),

b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt),

c) befektetésekért felelős vezetőt,

d) biztosításmatematikust (aktuáriust),

e) könyvvizsgálót,

f) jogászt,

g) belső ellenőrt

alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.

(3)¹⁶⁴ Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.

(4)¹⁶⁵ A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érdekében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie.

(5)¹⁶⁶ A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy

a)¹⁶⁷ vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát,

b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,

d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.

(6)¹⁶⁸ A vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség.

Az ügyvezető

45. § (1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.

(2)¹⁶⁹ Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki

a)¹⁷⁰ büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok,

b)¹⁷¹ felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)¹⁷²

(4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az SzMSz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal.

(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Felügyelethez¹⁷³ fordulhat.

A könyvvizsgáló

46. §¹⁷⁴ (1)¹⁷⁵ A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel.

(2)¹⁷⁶ Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4)¹⁷⁷ A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

(5)¹⁷⁸ A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg, azzal, hogy megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.

(6)¹⁷⁹ A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(7)¹⁸⁰ A könyvvizsgáló – az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével – a 39. § (1) bekezdésének e)–f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(9) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács – a tudomására jutástól számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(10)–(13)¹⁸¹

(14)–(17)¹⁸²

A biztosításmatematikus

47. § (1)¹⁸³ A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:

a) ellenjegyzi

– a pénztár pénzügyi tervét,

– a biztosításmatematikai statisztikai jelentést,

– a pénztár szolgáltatási szabályzatát,

– a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot,

– a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket;

b) elkészíti

– az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést,

– a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket;

c) elvégzi

– a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását,

– a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat;

d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében.

(2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik,

b) legalább hároméves – biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Pénztárfelügyeletnél, (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), az Állami Biztosítás Felügyeletnél¹⁸⁴ felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdekképviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett – szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll,

d)¹⁸⁵ büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Felügyelet¹⁸⁶ az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.

(5)¹⁸⁷ A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(6)¹⁸⁸ A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(7)¹⁸⁹ A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.

(8)¹⁹⁰ Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.

(9)¹⁹¹ A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a biztosításmatematikus

azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(10)¹⁹² A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén – a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.

(11)¹⁹³ A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.

Befektetésekért felelős vezető

48. § (1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.

(2)¹⁹⁴ A pénztár a befektetések irányítására olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség.

A pénztár vezetőire vonatkozó
felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok

49. § (1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az SzMSz-ben meghatározott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.

(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az SzMSz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai, az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.

(4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,

a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,

b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,

c)¹⁹⁵ aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság jogerős határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott.

d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,

e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.

(5) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő

a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza.

(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek¹⁹⁶ haladéktalanul bejelenteni, ha

a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,

b)¹⁹⁷ valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,

c) ellene büntetőeljárás indult.

(7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(8)¹⁹⁸ A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, valamint önálló vagyonkezelési tevékenység folytatása esetén a 66. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott szakértői nem lehetnek közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személyek

a) a letétkezelőnél,

b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.

A pénztárak gazdálkodása

50. § (1) A pénztár gazdálkodása keretében

a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről,

b)¹⁹⁹ a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében a működési tartalék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,

c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szolgáltatásait.

(2) A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki.²⁰⁰

(3) A pénztár gazdálkodásából származó bevétel a társasági adó és helyi iparűzési adókötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek.

(4)²⁰¹ Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.

51. § Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani.

52. §²⁰² (1)²⁰³ A pénztár köteles pénzforgalmát pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.

(2) A pénztár a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani. A pénztár a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetet és befektetési számlájának számát köteles a számlanyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek.

(3) A pénztár köteles a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások szabályait Pénzkezelési Szabályzatában rögzíteni.²⁰⁴

A pénztár pénzügyi terve

53. § (1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a működés megkezdését követő ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival.

(2)²⁰⁵ A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről. A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.

(3)–(8)²⁰⁶

54. §²⁰⁷ (1) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves ütemezésben készül.

(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az időszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.

(3) Az éves pénzügyi terv időtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év időtartamával.

55. §²⁰⁸ (1)²⁰⁹ A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.

(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53. § (2) bekezdésében előírtakat, illetve nem felel meg a pénztár SzMSz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok

56. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervére az 50–55. § rendelkezéseit, a (2)–(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.

(3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevékenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányosan egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási szabályok alkalmazásával kell a források között megosztani.

(4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is.

(5) A pénztárnak a közös tevékenységére vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében felmerülő kiadásokat és bevételeket.

(6)²¹⁰

A pénztári tartalékok és működésük

57. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel.

(2) A pénztár a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az SzMSz-ben meghatározott további tartalékokat is képezhet.

58. § (1)²¹¹ A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot – saját tevékenységi tartalékot – kell képeznie abban az esetben, ha járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.

(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint.

59. § (1) A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál.

(2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat.

(3) A fedezeti tartalék bevételei:

a)²¹² tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben meghatározott része,

b)²¹³

c)²¹⁴ a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet, a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeg,

d) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,

e)²¹⁵

f) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.

(4) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:

a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásai,

b)²¹⁶ az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege,

c) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai,

d)²¹⁷ a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek,

e)²¹⁸ a fedezeti tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet.

(5)²¹⁹ A fedezeti tartalék terhére a pénztártagokkal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történnek.

60. § (1)²²⁰ A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

(2) Amennyiben a pénztár nem helyezi ki a járadékszolgáltatási tevékenységét, úgy köteles a likviditási alapon belül a pénztár által alkalmazott módozatok szerint elkülönítve járadéktartalék alapot képezni.

(3) A likviditási tartalék bevételei:

a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,

b)²²¹

c)²²² a likviditási tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet,

d) a likviditási tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,

e)²²³

f)²²⁴ az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel,

g) egyéb bevételek likviditási tartalékot illető része.

(4)²²⁵ A likviditási tartalék terhére

a) a likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban felmerült kiadás,

b) a likviditási tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet,

c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és működési célra történt átcsoportosítás

számolható el.

61. § (1) A pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.

(2) A működéssel kapcsolatos bevételek:

a) tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része,

b)²²⁶

c)²²⁷ a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó realizált hozam,

d) a működéssel kapcsolatos eszközök értékesítéséből származó bevételek,

e) a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány,

f)²²⁸ vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,

g) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,

h) egyéb működésre fordítható bevételek.

(3) A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:

a) folyó működési kiadásokat költségnemenként,

b) az Alappal, Felügyelettel²²⁹ kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,

c) a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségeket,

d) működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,

e)²³⁰ a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget,

f)²³¹ a működési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét.

62. § (1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását – ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is – legalább havonta kell elvégezni.

(2)²³² A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből – kivéve a szolgáltatási tartalékot – származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni.

(3) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.

(4) A pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a pénztár SzMSz-ében, illetve szolgáltatási szabályzatában meghatározott költségeket az egyéni számlákat, illetve a szolgáltatási tartalékot terhelő működési bevételekként kell elszámolni.

(5) A nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a pénztártag egyéni számlájának egyenlegét egy összegben kell átcsoportosítani a tag által választott szolgáltatás tartalékába.

(6)²³³ A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolható kiadásokat.

(7)²³⁴ A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állományának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.

(8)²³⁵ A felhalmozási időszakban levő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban levő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával. A felhalmozási időszakban levő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámolóegységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével.

62/A. §²³⁶ A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.

63. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját negyedévente kell meghatározni.

(2)–(8)²³⁷

64. § Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a likviditási tartalék, és ha a pénztár képzett, a működési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés azzal, hogy a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni.

65. § (1) Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint, tagonként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatározott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosítani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Felügyeletet²³⁸ tájékoztatni kell.

(2) A pénztár a fedezeti tartalék terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt, illetőleg kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A hitel- és kölcsönfelvétel részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

(3) A pénztár más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a 66–68. § keretei között végzett befektetési tevékenységet – nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.

(4) A pénztári szolgáltatások biztonsága érdekében a Kormány rendeletben további biztonsági tartalék képzési kötelezettséget is meghatározhat.

Vagyonkezelés

66. § (1) A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését.

(2) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.

(3) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

(4) A pénztár vagyonkezelését:

a) maga végezheti,

b) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja.

(5) A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) ezt a pénztár SzMSz-e tartalmazza,

b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,

c)²³⁹

d)²⁴⁰

e)²⁴¹ a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert és – ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz – ingatlanértékelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

(6)²⁴² Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.

(7)²⁴³

(8)²⁴⁴

(9)²⁴⁵ Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely

a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy

b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.

66/A. §²⁴⁶ (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.

(3)²⁴⁷ A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő

a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,

b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig

kezeli.

(6)²⁴⁸ Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.

67. § (1)²⁴⁹ A pénztár – a pénztár vagyonának kezelését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásának és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését ellátó, a pénztár tulajdonában levő szervezetek kivételével – nem szerezhet gazdálkodó szervezetben, egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés átmeneti megszerzését a Felügyeletnek²⁵⁰ – a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül – be kell jelenteni.

(3) A pénztár nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak.

(4) A pénztár

a) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, melyben a pénztárat alapítók, a pénztár tagjainak munkáltatói, illetve a pénztár részére támogatást nyújtó személy, szervezet és pénztári szolgáltató tulajdoni részesedése meghaladja a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének 10 százalékát,

b) az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be,

c)²⁵¹ az állampapírok és a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzáloglevelek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét,

d)²⁵²

(5) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek – a pénzforgalmi számla kivételével –, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 20 százalékát.

(6)²⁵³

(7)²⁵⁴ Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a saját maga által végzett járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:

a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a pénztárak kötelezettségeit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni amelyben a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,

b) a pénztár szolgáltatási tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni,

c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson, a különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

67/A. §²⁵⁵ A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:

a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;

b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;

c) olyan, az a)–b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

e)²⁵⁶ befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;

f) jelzáloglevél;

g) ingatlan;

h) határidős ügyletek;

i) opciós ügyletek;

j) lekötött betét;

k) folyószámla;

l) házipénztár;

m)²⁵⁷ repó-(fordított repó-)ügyletek;

n)²⁵⁸ swapügyletek;

o)²⁵⁹ értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések.

67/B. §²⁶⁰ (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.

(2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosítást kötni.

(3)²⁶¹ A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.

(4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbeadhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.

(5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti.

67/C. §²⁶² (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbeadott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.

(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.

(4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.

68. § (1) A pénztár befektetései nyilvántartásában köteles a befektetett eszközökből eszközcsoportokat, ezekből befektetési portfólió osztályokat képezni, és meghatározni azok egymás közötti arányát, továbbá az e törvényben, valamint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban meghatározott szabályokat és keretelőírásokat ezen osztályok szerint érvényesíteni.

(2) A 67. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott befektetési korlátok részletes szabályait, a 70. § figyelembevételével a Kormány rendeletben szabályozza. A befektetési alapok által kibocsátott jegyekre vonatkozóan az alap kezelési szabályzatában meghatározott befektetési eszközcsoport tekintetében a rendelet eltérhet a 67. § (4) bekezdésben meghatározott korlátoktól.

A pénztártagok által választható portfolió

68/A. §²⁶³ (1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfoliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfoliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása – a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján – a portfoliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

(2) A választható portfoliós rendszerben három portfoliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:

a) klasszikus,

b) kiegyensúlyozott,

c) növekedési.

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában alkalmazott kategóriákat a pénztár választható portfolióinak megnevezéseiben alkalmazni kell.

(4) A választható portfoliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:

a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfolióba,

b) amennyiben a hátralévő idő 5–15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfolióba,

c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfolióba

sorolja be.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a pénztár rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni.

(6)²⁶⁴

(7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet.

(8)²⁶⁵ A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólió-váltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőzően a pénztár által meghatározott, de legfeljebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást – az adott tagra nézve – nem kell elvégeznie.

(9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfoliónként kell elvégezni.

(10)²⁶⁶ A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

68/B. §²⁶⁷ (1) A választható portfoliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfoliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a választható portfoliók megnevezését, összetételét, az egyes portfoliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfoliókra jellemző referencia index ismertetését,

b) a rendszer működtetési költségeinek részletes leírását,

c) a rendszer működtetésének, illetve a portfolió váltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,

d) a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,

e) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását.

(3) A pénztár befektetési politikáját a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatba kell foglalni. A befektetési politikára megfogalmazott előírásoknak a választható portfoliós szabályzat vonatkozásában is érvényesülniük kell.

68/C. §²⁶⁸ A portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási,
valamint beszámolási kötelezettsége

69. § (1)²⁶⁹ A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.

(2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni.

(3)²⁷⁰ A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni.

(4)²⁷¹ A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni.

(5)²⁷² A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.

(6)²⁷³ Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.

(7)²⁷⁴ Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.

(8)²⁷⁵ A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi.

(9)²⁷⁶ A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam – amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg – olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

(10)²⁷⁷ A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyammegállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(11)²⁷⁸ Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha:

a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve – ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve – ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi.

(12)²⁷⁹ Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

(13)²⁸⁰ Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni.

(14)²⁸¹ A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.

(15)²⁸² Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

70. § (1)²⁸³

(2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére elismert értékpapírpiacon került-e sor.

(3) Az értékelés elsődlegesen az elismert piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó.

(4) A pénztári jelentésekhez és hozamszámításhoz a befektetési portfóliót a 62. § (7) bekezdése alapján a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni.

(5)²⁸⁴ A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi.

(6) Nyilvánosságra kell hozni:

a)²⁸⁵ a pénztár működése megkezdésének időpontját, önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése megkezdésének időpontját is,

b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosztásának megnevezését,

c)²⁸⁶

d) a pénztár taglétszámát,

e)²⁸⁷

f) a bevételek tartalékok közötti megosztását,

g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását),

h) a pénztár működési költségeit,

i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását),

j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (változásokat),

k) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait,

l) az Alap igénybevételét,

m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi.

(7)²⁸⁸ A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.

(8)²⁸⁹ A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül – a változások kiemelésével – internetes honlapján közzétenni.

(9)²⁹⁰ A pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.

(10)²⁹¹ Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(11)²⁹² A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.

71. § (1)²⁹³ A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 150 napon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.

(2) A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Felügyelet²⁹⁴ a pénztárat év közben is beszámoltathatja.

(3) A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségére, valamint az aktuáriusi értékelésre irányadó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

72. § (1) Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biztonsági tartalékokból, illetve a likviditási tartalékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács köteles tájékoztatni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Felügyeletet²⁹⁵ és az Alapot.

(2)²⁹⁶ A Felügyelet²⁹⁷ a demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal azonos elbírálás alá esik az ott megnevezett tartalékok igénybevétele, valamint, ha a beszámoló a kiinduló állapothoz képest a befizetésekkel növelt egyéni számlák, valamint a szolgáltatások csökkenésének, illetve a kiadásoknak az e törvényben előírt mértékénél magasabb szintjét mutatja.

(4) Ha a Felügyelet²⁹⁸ az igazgatótanács stabilizációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése

73. § (1)²⁹⁹ A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek³⁰⁰ bejelentett szervezeteket bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.

(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.

(3)³⁰¹ Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és – a vagyonkezelő kivételével – a pénztár nevében és érdekében jár el.

74. § (1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását,

b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait,

c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait,

d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák,

e) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Felügyelet³⁰² részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat.

(2) A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Felügyelet³⁰³ rendelkezésére álljanak.

(3) Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha

a)³⁰⁴ a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel és a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységére vonatkozó üzletszabályzattal, valamint nem felel meg a 66. § (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek.

b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat.

(4)³⁰⁵ A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.

(5)³⁰⁶ A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.

75. § (1)³⁰⁷ A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár öt napon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.

(2)³⁰⁸

(3)³⁰⁹ Valamely pénztári tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerződés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén arról a pénztártagot tájékoztatni kell.

Befektetési szolgáltatások igénybevétele,
befektetési eszközök kezelése

Letétkezelés, letétkezelő

76. § (1)³¹⁰ A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti „letétkezelés” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.

(2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet.

(3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit.

(4)³¹¹ A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes.

(5) Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni.

(6)³¹²

77. § (1) A 76. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.

(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.

(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.

(4) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

(5)³¹³ A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Informatikai rendszer védelme

77/A. §³¹⁴ (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés

77/B. §³¹⁵ (1)³¹⁶ A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § alapján adatkezelést végezhet.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.

(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.

(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.

(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.

(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés – melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti, vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.

(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.

(12)³¹⁷ A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy – kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben – az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.

VI/A. Fejezet³¹⁸

Panaszkezelés³¹⁹

77/C. §³²⁰ (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A pénztár

a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A pénztár a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.

(8)³²¹ A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.

(9) A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(14)³²² A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15)³²³ A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

VII. Fejezet

TITOKTARTÁS

Az üzleti titok és pénztártitok

78. § (1)³²⁴ E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.³²⁵ 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

(2)³²⁶ Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.

(3)³²⁷ Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben³²⁸ meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(4)³²⁹ A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is – megtartani.

(5)³³⁰ A (4) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.

(6)³³¹ A Felügyelet³³² – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:

a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,

b)³³³ a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter,

c)³³⁴ a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap,

d)³³⁵ az Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szerv

részére.

(7)³³⁶ A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

79. § (1)³³⁷ A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a)³³⁸ Felügyelettel,

b) az Alappal,

c) az Állami Számvevőszékkel,

d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,

e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

k) a Gazdasági Versenyhivatallal,

l)³³⁹ a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

m)³⁴⁰ külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel,

n)³⁴¹ az Áht. 120/B. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel

szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,

b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szemben fennálló követelése behajtásához (eladásához), vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

(4)³⁴² A pénztár a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról.

(5)–(7)³⁴³

VIII. Fejezet

A PÉNZTÁRAK ÁTALAKULÁSA,
MEGSZŰNÉSE³⁴⁴

Az átalakulás közös szabályai³⁴⁵

79/A. §³⁴⁶ (1)³⁴⁷ Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás), továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása.

(2)³⁴⁸ A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;

b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő – ha az érintett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő – 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket,

cb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,

cc)³⁴⁹ az átalakulással létrejövő pénztár SzMSz-ét,

cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket – ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét – és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;

d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról;

e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerőre emelkedését követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.

(3) Az e fejezet alapján történő átalakuláskor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely felszámolás alatt áll.

79/B. §³⁵⁰ (1)³⁵¹ Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal – a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével – határoz.

(2)³⁵² A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.

(3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyetért az átalakulással, a pénztár igazgatótanácsa – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra – elkészíti az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az érintett pénztár alapító okiratának, illetve alapító okirata módosításának tervezetét.

(4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.

(5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.

(6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák.

(7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és a pénztár ellenőrző bizottságával ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket az átalakuló pénztár könyvvizsgálója nem ellenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyilvántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

(8)³⁵³ A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.

(9) Azt a munkáltatót, amelyik az átalakulás miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítására kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolatkialakításhoz szükséges információkról és teendőkről az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek elfogadásáról határozó közgyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti.

(10) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó megfelelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(11)³⁵⁴ Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.

79/C. §³⁵⁵ (1)³⁵⁶ A Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatának közlését követő 30 napon belül az átalakulással létrejövő pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyűlések, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit és jelenléti íveit,

b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatát,

c)³⁵⁷ a módosított SzMSz-t (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

79/D. §³⁵⁸ (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését a 79/B. § (3) bekezdésében foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsolatokat kialakítani.

A pénztárak egyesülése

80. § (1) Az azonos szerveződési elv alapján működő pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározzák. Az egyesülés beolvadással vagy összeolvadással történhet. A területi pénztárba az eltérő szervezési elven felépülő pénztár is beolvadhat.

(2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jogai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő pénztárra), mint általános jogutódra szállnak át. Beolvadás esetén az átvevő pénztár alapító okiratát és SzMSz-ét módosítani kell.

(3) Összeolvadás esetén az egyesülő pénztárak megszűnnek, és jogaik és kötelezettségeik, mint egész az új pénztárra, mint jogutódra szállnak át, az új pénztár alapító okiratának elfogadásával.

(4)³⁵⁹ Beolvadás esetén az átvevő pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.

(5) Az egyesüléssel érintett pénztárak közgyűlésének döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi pénztár esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat.

A pénztárak szétválása

81. §³⁶⁰ (1)³⁶¹ Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza, és a szétválás során létrejövő új pénztárak az alapító okiratukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról és a pénztári vagyon (eszközök és források) megosztásának eljárásáról. A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban folytatódik.

(2) A szétválás különválással vagy kiválással történhet.

(3) Különválás esetén a különváló pénztár megszűnik és legalább két új pénztár jön létre.

(4) Kiválás esetén az a pénztár, amelyből a kiválás történik, fennmarad és legalább egy új pénztár jön létre.

(5) Kiválás esetén a fennmaradó pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.

Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása

81/A. §³⁶² (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli.

(2) Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 50. § (4) bekezdésében, valamint az 56. §-ban előírtaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat is.

81/B. §³⁶³ (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejövő önkéntes nyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő magánnyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli.

(2) Az ágazatok szétválásának elhatározásához az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár mindkét ágazata külön-külön a közgyűlésén a szétválás mellett döntsön.

(3) Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szétválása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kötelezettségek megosztását.

(4) A vagyonmérleg tervezeteket elfogadó közgyűlésen ágazatonként külön-külön el kell fogadni mindkét ágazat alapszabályát, illetve SzMSz-ét, továbbá meg kell választani a vezető tisztségviselőket.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül köteles a jogutód magánnyugdíjpénztár az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelésre, valamint a szükséges szerződéses kapcsolatok kialakítására.

A pénztár megszűnése

82. § A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek³⁶⁴ be kell jelenteni. A Felügyelet³⁶⁵ a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével –, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.

83. §³⁶⁶ (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A végelszámolási eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(3) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.

(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(7)³⁶⁷ A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

84. § (1)³⁶⁸ A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt az Mpt. 112/C. § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.

b) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.

c)³⁶⁹ A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

d) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja.

(2)³⁷⁰ A felszámolás kezdő időpontjától:

a) intézkedést az Alap előzetes tájékoztatása mellett csak a felszámoló hozhat,

b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell,

c) a tagdíjak beszedéséről az Alap gondoskodik.

(3)³⁷¹ A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.

(4)³⁷² A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről és egyúttal 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.

(5) A felszámolás kezdő időpontjában a tartalékokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni. A felszámolási eljárás során ezek az eszközök külön kezelendők és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, illetve hozzátartozói követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére.

(6)³⁷³ A pénztárak felszámolása esetén a Cstv. 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott, az állam járadék jellegű követelésekért fennálló felelősségére vonatkozó rendelkezés a pénztártagi követelések tekintetében nem alkalmazható.

(7)³⁷⁴ Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

IX. Fejezet

A PÉNZTÁRAK SZÖVETSÉGE

85. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetséget hozhatnak létre.

(2) A szövetség jogi személyként működő társadalmi szervezet.

(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki.

(4)³⁷⁵ A pénztárak fizetőképességük biztosítására, tagi követeléseik és szolgáltatásaik biztonsága érdekében a szövetségen keresztül garanciarendszert hozhatnak létre.

X. Fejezet

A PÉNZTÁRAK GARANCIAALAPJA

86. § (1) Az Alap e törvény hatálybalépésével jön létre.

(2) A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet.

Az Alap jogállása

87. § (1) Az Alap jogi személy, székhelye Budapest.

(2) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles.

(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(5) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(6) Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet³⁷⁶ látja el.

(7) Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költségeket.

Az Alap feladata

88. § (1) Az Alap feladata:

a) a 89. §-ban meghatározott kifizetések teljesítése,

b)³⁷⁷ szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai előrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról.

c) a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete,

d)³⁷⁸ külön megállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a 85. § (4) bekezdésében meghatározott garanciarendszert.

e)³⁷⁹

(2) Az Alap a Felügyeletet³⁸⁰ az Alaphoz benyújtott igényről tájékoztatja.

Az Alapból történő kifizetés

89. § (1)³⁸¹ Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésre akkor kell felhasználni:

a) ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén befagyott,

b)³⁸² ha a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét,

c) ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékának szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé.

(2) Befagyott követelésnek minősül, ha a pénztár a tag követelését az SzMSz-ben meghatározott esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni.

(3) Az Alap az (1) bekezdés szerint:

a) a tagnak a felhalmozási időszak és a járadékos időszak alatti átlépése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztár által teljesített kifizetést a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a választott pénztár részére kiegészíti a tag követelésének mértékéig,

b)³⁸³ a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti,

c)³⁸⁴ kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét.

(4)³⁸⁵ Az Alap a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag

a) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy

b) a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy

c) a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.

(5)³⁸⁶ Az Alap a befagyott követelés kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni.

(6)³⁸⁷ Az Alap köteles egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben közzétenni az igényérvényesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(7)³⁸⁸ A felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára az Alap a járadék teljes összegének folyósítását garantálja. Minden más esetben az Alap garanciája a felszámolás kezdő időpontjában, vagy a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérleg-fordulónapján, a tag követelésének összegéig áll fenn.

(8)³⁸⁹ Az Alap a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint átadja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.

90. § (1)³⁹⁰ Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap – a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével – kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.

(2) Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap szükség szerint a felszámolási eljárás során érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Az Alap tagja, garanciadíj

91. § Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.

92. §³⁹¹ A garanciadíj alapja a pénztár éves beszámolója szerinti tagdíjbevétel. A garanciadíj mértéke a tagdíjbevétel 0,4 százalékát nem haladhatja meg. A garanciadíj mértékét és a befizetés rendjét az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy a garanciadíjat a pénztáraknak negyedévente kell az Alap számlájára átutalni.

93. § (1)³⁹² Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a pénztárak összesített eszközei értékének 0,1 százalékánál, és nem haladhatja meg az 1,5 százalékot. Amennyiben az Alap eszközeinek éves átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Alap köteles a feltöltésre vonatkozó javaslatot kidolgozni. A javaslatot a Felügyelet hagyja jóvá.

(2)³⁹³ Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.

(3) Ha az Alap eszközeinek mértéke az (1) bekezdésben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladja, az Alap igazgatósága a garanciadíj befizetését szünetelteti.

(4)³⁹⁴ A pénztár a rendkívüli befizetés mértékével a 62/A. §-ban meghatározott jóváírási mértéket csökkentheti, amennyiben annak elrendelésére a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség következtében kerül sor.

Az Alap szervezete

94. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a)³⁹⁵ az Alap ügyvezető igazgatója

b)³⁹⁶ a Pénztárak Szövetsége által delegált két fő, vagy, ha több szövetség működik, általuk közösen delegált két fő,

c)³⁹⁷ az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet³⁹⁸ javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett négy személy.

(3) Az igazgatósági tagsági kinevezés vagy jelölés 3 évre szól.

(4)³⁹⁹ Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(5)⁴⁰⁰ Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével,

b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahívással,

c) felmentéssel,

d) a tag halálával,

e) a tisztségről történő lemondással.

(6)⁴⁰¹ Az igazgatóság a tagjai közül elnököt választ.

(7)⁴⁰² Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére az Alap szabályzatában meghatározott, jelentősebb összegű kifizetési kötelezettséggel járó helyzet állott elő, vagy annak bekövetkezése várható, illetőleg, ha a Felügyelet⁴⁰³ azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(8)⁴⁰⁴ A Felügyelet⁴⁰⁵ képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(9)⁴⁰⁶ Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kötelezettségvállaláshoz az igazgatóság legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.

94/A. §⁴⁰⁷ (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből,

a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére,

b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére,

c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül

hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.

(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig,

b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig

kezeli.

Az igazgatóság feladata

95. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait,

b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

c) meghatározza az Alap munkaszervezetének feladatait,

d) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, főkönyvelőjét és vezető matematikusát (aktuárius), meghatározza feladatait, díjazását,

e) meghatározza az igazgatóság üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza az alaptagok számára az alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmát, gyakoriságát,

g) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját,

h) meghatározza az Alap által a törvény szerint teljesítendő kifizetések rendjét,

i) negyedévente jelentést küld a Felügyeletnek⁴⁰⁸ és az Alap tagjainak az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról,

j)⁴⁰⁹ éves tevékenységéről a tárgyévet követő év július 31. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit, valamint ezek felhasználását és az erről szóló jelentést megküldi a Felügyeletnek, az alaptagoknak és az Állami Számvevőszéknek. Az éves jelentés része a biztosításmatematikai számításon alapuló értékelés.

k) dönt a tag kizárásáról,

l) ellátja a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg

a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait,

b) az Alap kezelésének szabályait,

c) az Alapból történő kifizetés rendjét,

d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait,

e) az igazgatóság ügyrendjét.

(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvános határozatait a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra hozni.

Az ellenőrző bizottság feladata

96. § (1) Az Alap működését háromtagú ellenőrző bizottság felügyeli.

(2)⁴¹⁰ Az ellenőrző bizottság tagjait – a Felügyelet⁴¹¹ javaslata alapján – a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki.

(3)⁴¹² Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(4)⁴¹³ Az ellenőrző bizottság megbízatása 3 évre szól, és időtartama megegyezik az igazgatóság megbízatásának időtartamával.

(5)⁴¹⁴ Az ellenőrző bizottság rendszeresen vizsgálja és elemzi az Alap gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét, és javaslatot tesz az Alap könyvvizsgálójára. Megállapításairól és javaslatairól értesíti az Alap igazgatóságát, valamint – szükség szerint – a Felügyeletet.⁴¹⁵

(6)⁴¹⁶ Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

(7)⁴¹⁷ Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az Alap igazgatóságának tagja, alkalmazottja és e jogviszonyon kívül nem állhat az Alappal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem lehet pénztárszövetség vezető tisztségviselője, valamint a pénztárak részére szolgáltatást nyújtó szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy vezető beosztású munkatársa.

96/A. §⁴¹⁸ (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

96/B. §⁴¹⁹ (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagság betöltéséből.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A Felügyelet a 96. § (3) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli

a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy,

b) az ellenőrző bizottsági tag

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve – az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés esetén – az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli.

(6)⁴²⁰ Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól számított huszonegy napon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

97. § (1) Az Alap munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató az igazgatóság egyetértésével egyes feladatok ellátására megbízási szerződést köthet, illetve együttműködési megállapodásokat köthet. Ezekben az esetekben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az Alapnál könyvvizsgáló működik.

(5)⁴²¹ Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló – az igazgatóság által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott – ügyintéző csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

97/A. §⁴²² (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből,

a) a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy

b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,

a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy

b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket [96/B. § (2)–(6) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni.

Az Alap számlavezetése, pénzkezelése és befektetései

98. § (1)⁴²³ Az Alap számláját az Alap letétkezelője vezeti. A letétkezelésre, illetve a letétkezelőre a 76. és a 77. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.

(3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) Az Alap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5)⁴²⁴

Az Alapból történő kilépés és kizárás

99. § (1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatározással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden pénztári tevékenységét megszüntette, és igazolja, hogy a pénztártagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Az Alap a tagot kizárja, ha

a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet⁴²⁵ visszavonta, vagy

b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.

(3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást.

(4)⁴²⁶ A kizárásról az Alap a Felügyeletet⁴²⁷ egy munkanapon belül értesíti. A Felügyelet⁴²⁸ a kizárt pénztár tevékenységi engedélyét azonnali hatállyal visszavonja, s erről haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül 2 országos napilapban hirdetményt tesz közzé.

XI. Fejezet

A pénztárak állami felügyelete⁴²⁹

100. §⁴³⁰ A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli.

101. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete⁴³¹ látja el.

A Felügyelet⁴³² jogállása és feladatköre

102. §⁴³³ A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

103. §⁴³⁴

103/A. §⁴³⁵

103/B. §⁴³⁶

Kinevezési jogkörök

A Felügyelet⁴³⁷ elnöke

104. § (1)-(3)⁴³⁸

(4) A Felügyelet⁴³⁹ vezető matematikusának kinevezése esetében az e törvény 47. § (2)–(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)-(7)⁴⁴⁰

Összeférhetetlenség

105. §⁴⁴¹

A Felügyelet⁴⁴² feladatai

106. § (1)⁴⁴³

(2)⁴⁴⁴ A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:

a) alapító okirat,

b) SzMSz,

c) szolgáltatási szabályzat,

d) közgyűlések jegyzőkönyvei,

e) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),

f) adószám,

g) a pénztár negyedéves jelentésekben szereplő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (befektetések negyedév végi záróállományának piaci értéke),

h) vezető tisztségviselők neve,

i) könyvvizsgáló neve, lakcíme,

j) az éves beszámolók.

(3) A Felügyelet⁴⁴⁵ az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal kapcsolatos feladatait külön törvényben foglaltak szerint látja el.

107. § (1)⁴⁴⁶

(2) A Felügyelet⁴⁴⁷ jogköre gyakorlása során – az átmeneti fizetésképtelenség esetét kivéve – nem kötelezheti a pénztárat SzMSz-étől és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.

107/A. §⁴⁴⁸ A pénztárak az alapítási és a tevékenységi engedély iránti kérelemhez; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni.

Engedélyezési hatáskörök

108. § A Felügyelet⁴⁴⁹ engedélye szükséges

a) a pénztár alapításához,

b) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez,

c) a szolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez és a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez.

Felügyeleti ellenőrzés⁴⁵⁰

109. §⁴⁵¹

109/A. §⁴⁵² (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

(2) A pénztár és a szolgáltató köteles a tevékenységéről külön jogszabályban előírt módon, formában, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

109/B. §⁴⁵³ (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére

a) az SzMSz-t és annak módosításait,

b) a szolgáltatási szabályzatot,

c) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt,

d) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,

e) a jogszabályban rögzített személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

109/C. §⁴⁵⁴ A pénztár és a szolgáltató köteles a Felügyelet számára a ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

109/D–109/E. §⁴⁵⁵

109/F. §⁴⁵⁶

109/G. §⁴⁵⁷ A Felügyelet információs rendszert működtet, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatban áll a pénztárak, az Alap információs rendszerével. A közös információs adatbázis adataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre⁴⁵⁸

110. § (1) A Felügyelet⁴⁵⁹ a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felszólítást bocsáthat ki – a szükséghez képest határidő kitűzésével – az e törvényben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,

b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,

c) kezdeményezheti a pénztár vezetőinek felelősségre vonását vagy felmentését,

d) összehívhatja az igazgatótanácsot,

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,

f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,

g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja, ennek keretében és felszámolási eljárás esetén átmenetileg elrendelheti, hogy a pénztártagok a tagdíjat az Alapnak fizessék, és gondoskodik arról – megfelelő pénztár kijelölésével –, hogy legkésőbb 60 nap elteltével a pénztártag meghatározott pénztár tagjává válhassék,

h) a pénzügyi terv átdolgozását, illetve az SzMSz módosítását kezdeményezheti,

i)⁴⁶⁰ felügyeleti biztost nevezhet ki;

j)⁴⁶¹ tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

k)⁴⁶² kifizetési tilalmat rendelhet el;

l)⁴⁶³ a pénztár működését felfüggesztheti;

m)⁴⁶⁴ kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

(2) A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár

a) tevékenységének folytatását az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet⁴⁶⁵ hozzájárulása nélkül szünetelteti,

b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére 30 napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosította,

c) nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek,

d) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet⁴⁶⁶ határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyezteti,

e) engedély nélküli tevékenységet végez,

f) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

g)⁴⁶⁷ jogutód nélkül megszűnik,

h)⁴⁶⁸ taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot.

111. §⁴⁶⁹

112. §⁴⁷⁰

112/A. §⁴⁷¹ (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges – ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket –, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát.

(4) Átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén a pénztártag vagy a kedvezményezett követelése a kifizetési tilalom elrendelése miatt a 89. § (2) bekezdés szerinti befagyott követelésnek minősül.

112/B. §⁴⁷² (1) A Felügyelet a pénztár működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a pénztár a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát súlyosan veszélyezteti. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.

(3)⁴⁷³ A pénztár működésének felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

(4) A befolyó tagdíjak fogadásáról az Alap gondoskodik. A tagok a működés felfüggesztésének idején kezdeményezhetik átlépésüket az átlépésekre vonatkozó szabályok szerint. Az átlépés időpontját követően a tagdíjakat a befogadó pénztár fogadja.

112/C. §⁴⁷⁴ A Felügyelet a pénztár felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha

a) a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az SzMSz szerinti működését, vagy

b) a pénztárnál fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy

c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy

d) a megkezdett végelszámolási eljárást a 83. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig nem zárta le, vagy

e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

Felügyeleti biztos

113. § (1) A Felügyelet⁴⁷⁵ intézkedési terv készítését rendelheti el a pénztár számára, ha fennáll a veszélye, hogy a pénztár nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

(2) Ha a pénztár az intézkedési tervben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési terv a pénztár biztonságos működését nem segíti elő, a Felügyelet⁴⁷⁶ felügyeleti biztost nevezhet ki. A Felügyelet⁴⁷⁷ felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha a pénztár számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlen a pénztár valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint ha a pénztár igazgatótanácsa nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

(3)⁴⁷⁸

(4) A felügyeleti biztos feladata a pénztár helyzetének feltárása, a pénztárvagyon felmérése, a pénztár beszámoltatásának előkészítése. A felügyeleti biztos a vizsgálatának lezárása után 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni.

(5)⁴⁷⁹ A felügyeleti biztos tevékenysége a pénztár működőképességének helyreállítását célozza. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatótanács és az ügyvezető e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatait, képviseleti jogait nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt a pénztár a felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatótanács és az ügyvezető törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(6)⁴⁸⁰ Az (5) bekezdéstől eltérően az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(7)⁴⁸¹ A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

114. § (1) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni a feladatait. A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos hatásköréről, amely kizárólag e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok betartására és betarttatására terjed ki.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről a pénztár igazgatótanácsát értesíteni kell.

(3) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a pénztár igazgatótanácsát kérésre 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(4)⁴⁸²

115. §⁴⁸³ (1)⁴⁸⁴ A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.

(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztártagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére – esetleg határidő kitűzésével – felszólíthat;

b)⁴⁸⁵

c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan.

(3) A Felügyelet (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását.

A felügyeleti díj⁴⁸⁶

116. §⁴⁸⁷ (1) A pénztár működési költsége terhére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám magánnyugdíjpénztár esetén: negyven.

(5) A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25 ezreléke.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén⁴⁸⁸

117. §⁴⁸⁹ E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az e törvény végrehajtására a 134. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.

118. §⁴⁹⁰

A Felügyelet⁴⁹¹ adatkezelése

119. § (1) A Felügyelet⁴⁹² az e törvényben szabályozott feladata ellátásához – ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is – adatot kezelhet.

(2) A Felügyelet⁴⁹³ feladata ellátása érdekében kezelheti a pénztártagok és a pénztárak vezető tisztségviselőinek 2. számú mellékletben meghatározott adatait, továbbá a pénztár tisztségviselőinek és alkalmazottainak összeférhetetlenségével és képesítési feltételeivel összefüggő adatokat.

(3)⁴⁹⁴ A pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából – kezeli és nyilvántartja:

a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait;

b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal;

c) a tagok egyéni számlakövetelését;

d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja szerinti, visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszűnésével;

e) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket;

f) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban valamennyi magánszemélyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–15., 24–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott adatokat.

120. §⁴⁹⁵ A pénztárak központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha a Felügyelet az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, megteszi a szükséges intézkedéseket.

120/A. §⁴⁹⁶ (1) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatokat szolgáltat – törvényben meghatározott feladata teljesítéséhez – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek és az állami adóhatóságnak. A központi nyilvántartásból a Felügyelet hozzáférést biztosít a magánnyugdíjpénztárak számára a nyilvántartásban tárolt pénztártagok adataihoz, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges. A hozzáférés keretében a magánnyugdíjpénztárak lekérdezési jogosultsággal rendelkeznek. A hozzáférés részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) A központi nyilvántartásból a Felügyelet a tagdíjbevételek alakulásáról, az államháztartás információs szükségleteihez igazodva a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a kincstár, valamint egyéb állami szervek részére, amennyiben az az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges, egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.

(3) A központi nyilvántartásban tárolt adatokból

a) a Pénztárak Garancia Alapja a pénztári rendszer tagjaival kapcsolatos feladatai ellátása céljából,

b) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése céljából,

c) a bíróságok, az ügyészségek a bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása céljából

az általuk törvény alapján kezelhető adatok igénylésére jogosultak.

(4) A központi nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott esetben személyes adatok továbbításának csak akkor lehet helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(6) A központi nyilvántartásba saját adatai tekintetében az érintett pénztár, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet.

(7)⁴⁹⁷ A központi nyilvántartásból a foglalkoztató a vele a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesített pénztártag adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíj bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatokat – az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű igazolása mellett – írásban kell kérelmezni, a központi nyilvántartásból teljesíthető adatszolgáltatás a pénztártagsági jogviszony fennállására és az érintett pénztár adatainak átadására terjedhet ki. A kincstár, a számfejtési körébe tartozó munkáltatóknál Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló pénztártagok adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatkérésben az érintett pénztártag és munkáltató adatai mellett fel kell tüntetni az adatkérést kezdeményező kincstár azonosító és leíró adatait.

(8)⁴⁹⁸ A társadalombiztosítási egyéni számla teljes körű kialakítása céljából – 2011. december 1-jét követően, legkésőbb 2012. március 31-ig – a Felügyelet átadja a központi nyilvántartásból

a) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 119. § (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatait pénztárak szerinti bontásban és tagi szinten, továbbá

b) a valamennyi ott meghatározott személyre vonatkozó, a 119. § (3) bekezdés a), e) és f) pontja alapján nyilvántartott adatokat személyenkénti bontásban

a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére.

(9)⁴⁹⁹ A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat – a visszalépő tagok követelésének pénztárankénti összegéről – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.

(10)⁵⁰⁰ A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfolió-összetételéről adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.

XII. Fejezet

A PÉNZTÁRTANÁCS

121. §⁵⁰¹

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

122. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1997. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2)⁵⁰²

(3)⁵⁰³

Átmeneti rendelkezések

123. § (1)–(2)⁵⁰⁴

(3)⁵⁰⁵

(4)⁵⁰⁶

(5)⁵⁰⁷

(6)⁵⁰⁸ A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik. A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24. § (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése szerinti módon való pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(6a)⁵⁰⁹ A (6) bekezdés szerinti igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljárva dönt.

(6b)⁵¹⁰ Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag követelésének értéke a 24. § (11) bekezdése szerint nem adható át. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magánnyugdíj-pénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.

(6c)⁵¹¹ Az a természetes személy, aki e törvény 1998. január 1-je 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, a 3. § (2) bekezdése alapján már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot.

(7)⁵¹² Az 58. §-ban meghatározott saját tevékenységi tartalékot – a pénztár tevékenységi engedélyének jogerőre emelkedését követő első 3 évben – akkor kell képezni, ha a pénztár befektetett eszközeinek az éves beszámoló jelentése szerinti értéke a 2 milliárd forintot eléri.

(8)⁵¹³

(9)⁵¹⁴

(10)⁵¹⁵ Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1997. szeptember hó 1. napján megszűnik, e naptól kezdve jogutódja az Állami Pénztárfelügyelet.⁵¹⁶

(11)⁵¹⁷ Ahol jogszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét említi, azon az e törvény szerinti Állami Pénztárfelügyeletet kell érteni.

(12)⁵¹⁸ A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(13)⁵¹⁹

(14)⁵²⁰

(15)⁵²¹

(16)⁵²²

123/A. §⁵²³ (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.

(3) Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.

123/B. §⁵²⁴ (1) A pénztáraknak a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként 2003. január 1-jén kimutatott összegét a 2002. december 31. napját követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 46. § (10) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeinek első ízben 2007. január 1-jén kell megfelelni.

(3) A 46. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2002. december 31-ét követően kell számítani. A 2003. január 1-jén hatályban lévő könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatók.

(4) A 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett-jelölés a 29. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2004. január 1-je után is érvényes, azonban ebben az esetben is alkalmazni kell a 29. § (3)–(10) bekezdéseinek előírásait.

123/C. §⁵²⁵ A pénztártagok jogosultak a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőzően egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A. § (4) bekezdésétől eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a pénztárhoz a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig beérkezett. A pénztár köteles a pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-ig beérkezett kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra meghatározott határidő teljesíthető legyen.

124. §⁵²⁶ A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 25. §-ával megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-ig kell kialakítani.

125. §⁵²⁷

126. §⁵²⁸

127. §⁵²⁹

128. §⁵³⁰

129. §⁵³¹

130. §⁵³²

131. §⁵³³

Kapcsolódó törvények hatálybaléptetése

132. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(4) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXIV. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

133. § (1)–(5)⁵³⁴

(6)

a) Az (1) bekezdés 1997. december 13. napján,

b) a (2) bekezdés 1997. szeptember 1-jén lép hatályba;

c) a (3)–(5) bekezdés e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit 1997. január 1-jétől alkalmazni kell.

d)⁵³⁵

Felhatalmazó rendelkezések

134. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)⁵³⁶ a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, ideértve a hitelfelvételre, a befektetési és értékpapír-kölcsönzési tevékenységre, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a vagyonértékelésre, a teljesítménymérésre és a tervkészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénztárak minősítését végző szervezetekre vonatkozó előírásokat;⁵³⁷

b)⁵³⁸ a pénztárak szolgáltatási szabályzatának kötelező tartalmára, az aktuáriusi értékelésre, a szolgáltatások biztosításmatematikai tartalmára, más biztonsági tartalékképzésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a hozamszámításra, annak módjára, továbbá a befektetési kockázatokat kiegyenlítő tartalékra vonatkozó szabályokat, illetőleg a halandósági tábla alkalmazásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket és a szolgáltatás engedélyezésének és a tartalékolásnak a részletes szabályait;⁵³⁹

c)⁵⁴⁰ a Felügyelet információs adatbázisára, pénztárakkal kapcsolatos feladataira irányadó rendelkezéseket, ideértve a Felügyelet központi nyilvántartással kapcsolatos feladatának és hatáskörének szabályait, illetve a pénztárak által a Felügyelet részére elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek körét;⁵⁴¹

d) az Alap SzMSz-ének, éves beszámolókészítési és könyvvezetésének sajátosságait;⁵⁴²

e) a munkáltatónak a pályakezdőkre és a pénztárban taggá válókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat;⁵⁴³

f) a pénztárak, valamint a pénztárak szolgáltatóinak e tevékenységére vonatkozó, nyilvánosságra hozandó adatok körét;⁵⁴⁴

g) a vagyonkezelési szerződések általános szerződési feltételeit;

h)⁵⁴⁵ a pénztári tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseinek körét (befektetési politika), illetve ennek egyes szabályait, a választható portfóliókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a pénztártag választható portfólióba történő besorolása aktualizálásának, illetve a pénztártag egyik portfólióból a másikba történő átsorolásának részletes szabályait.⁵⁴⁶

i)⁵⁴⁷ a 28. § c) pontjában meghatározott tagsági viszony időtartama kiszámításának részletes szabályait;

j)⁵⁴⁸ a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés, továbbá az egyéni számlakövetelés átadásának és elszámolásának részletes szabályait;

k)⁵⁴⁹ a piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és teljesítménymérést tartalmazó letétkezelői jelentés megküldésére vonatkozó határidőt;

l)⁵⁵⁰ a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépés részletes szabályait;

m)⁵⁵¹ a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások Pénzkezelési Szabályzatban rögzítendő részletes szabályait;

n)⁵⁵² a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggő elszámolások és kifizetések rendjét;⁵⁵³

o)⁵⁵⁴ a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait;⁵⁵⁵

p)⁵⁵⁶ a 123. § (6) bekezdése szerinti igazolási kérelem részletes eljárási szabályait.⁵⁵⁷

(2)⁵⁵⁸ Felhatalmazást kap a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)⁵⁵⁹

b) az Alap igazgatósága által elrendelhető rendkívüli fizetési kötelezettség szabályait és legmagasabb mértékét.

134/A. §⁵⁶⁰

1. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez⁵⁶¹

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései

1. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;

2. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;

3. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;

4. Bit.: a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosítási tevékenységről;

5. Cstv.: az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról;

6. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;

7. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

8. Hpt.: az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;

9. Ktv.: az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról;

10. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;

11. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;

12. Tbj.: az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről;

13. Tny.: az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról;

14. Szja.: az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.

2. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez

Pénztártitokként kezelendő személyes adatok

1. Személyi adatok:

a)⁵⁶² természetes személyazonosító adatok

b)–d)⁵⁶³

e)⁵⁶⁴ elhalálozás időpontja

2. Családi állapot

3. Állampolgárság

4. Lakóhely (tartózkodási hely)

5. Munkahely neve, címe

6. Keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok

7. Nyilvántartási azonosító jel, illetve társadalombiztosítási azonosító jel

8.⁵⁶⁵ az egyéni számlára vonatkozó adatok

3. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez⁵⁶⁶

A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania:

ahol:

HT_n= a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes időszakában állt fenn a tagsági jogviszony);

b_i = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetés összege;

cpi_i = a pénztártagság i. hónapjának utolsó napja és a tagsági jogviszony utolsó napját megelőző hónap közötti időszakra vonatkozó, a KSH által közölt, előző hónaphoz mért fogyasztói árindexek szorzatával képzett inflációs ráta értéke.

¹

A törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 25.

²

A 2. § (1) bekezdésének b) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³

A 2. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: C. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 2. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 186. §-ával megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

A 3. § a 2005: CXIX. törvény 163. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. §-a alapján a 2006. január 1-jét követően létesített jogviszonyok esetén kell alkalmazni.

⁶

A 3. § (1) bekezdését a 2010: C. törvény 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 3. § (2) bekezdése a 2010: C. törvény 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 3. § (3) bekezdését a 2010: C. törvény 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 3. § (7) bekezdését a 2006: LXI. törvény 187. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁰

A 4. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: XLII. törvény 272. § (1) bekezdésével megállapított, a 2010: C. törvény 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

A 4. § (2) bekezdésének j) pontja a 2008: LXXXI. törvény 154. §-ával megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 182. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²

A 4. § (2) bekezdésének k) pontját a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 272. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 325. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba; a rendelkezést a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.

¹³

A 4. § (2) bekezdésének l) pontját a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CXIX. törvény 164. §-a iktatta be. A 4. § (2) bekezdésének l) pontja a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 4. § (2) bekezdésének m) pontját a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

¹⁵

A 4. § (2) bekezdésének n) pontja a 2004: XXVII. törvény 71. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 4. § (2) bekezdés v) pontja a 2010: CLIV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 4. § (2) bekezdésének x) pontja a 2000: CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése a) pontjának 4. alpontja, a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 4. § (2) bekezdésének y) pontja a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 4. § (2) bekezdésének z) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 4. § (2) bekezdésének zs) pontját a 2002: XLII. törvény 272. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 265. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 4. § (2) bekezdésének zsa) pontját a 2006: LXI. törvény 188. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²²

A 4. § (2) bekezdésének zsb) pontját a 2006: LXI. törvény 188. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²³

A 4. § (2) bekezdésének zsc) pontját a 2006: LXI. törvény 188. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁴

A 4. § (2) bekezdésének zsd) pontját a 2006: LXI. törvény 188. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁵

A 4. § (2) bekezdésének zse) pontját a 2007: CXXVI. törvény 265. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a zse) pontban foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁶

A 4. § (2) bekezdésének zsf) pontját a 2007: CXXVI. törvény 265. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷

A 4. § (2) bekezdésének zsg) pontját a 2007: CXXVI. törvény 265. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 4. § (2) bekezdésének zsh) pontját a 2007: CXXVI. törvény 265. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹

A 4. § (2) bekezdés zs) pont zsi) alpontját a 2008: CIII. törvény 41. §-a iktatta be.

³⁰

A 4. § (2) bekezdésének zsj) alpontját a 2009: LXXVII. törvény 136. §-a iktatta be.

³¹

A 4. § (2) bekezdés zsk) pontját a 2010: CLIV. törvény 16. §-a iktatta be.

³²

A 4. § (3) bekezdését a 2003: XCI. törvény 189. §-a iktatta be.

³³

A 4. § (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 189. §-a iktatta be, „a pénztártagok felvétele” szövegrészt a 2006: CXXXI. törvény 166. §-a iktatta be, ez utóbbi módosító törvény 213. §-a alapján a módosító rendelkezést nem kell alkalmazni a törvény hatálybalépésekor már megalapított, de tevékenységi engedéllyel nem rendelkező pénztárakra.

³⁴

Az 5. § (4) bekezdése a 2010: CLIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

A 6. § a 2008: XLVII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

A 7. § (1) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁹

A 9. § első mondata a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja és a 2002: XLII. törvény 325. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

⁴⁰

A 10. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 189. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴¹

A 10. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

⁴²

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴³

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴⁵

A 13. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 174. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁶

A 13. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴⁹

A 13/A. §-t a 2009: LVI. törvény 173. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁰

A 14. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

⁵¹

A 15. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵²

A 16. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

⁵³

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁵⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁵⁵

A 18. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 174. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁶

A 18. § (2) bekezdésének e) pontját a 2006: LXI. törvény 252. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. július 22-ét megelőzően még el nem bírált tevékenységiengedély-kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell.

⁵⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁵⁸

A 18/A. §-t a 2009: LVI. törvény 173. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁶⁰

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁶¹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁶²

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁶³

A 20/A. §-t a 2006: LXI. törvény 190. §-a iktatta be, e módosító törvény 252. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. július 22-ét megelőzően még el nem bírált tevékenységiengedély-kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell.

⁶⁴

A 20/A. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁵

A 20/A. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁶

A 21. § (4) bekezdésének új d) pontját a 2005: CXIX. törvény 166. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti d)–e) pont jelölése e)–f) pontra változtatva. A 21. § (4) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

⁶⁷

A 21. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2005: CXIX. törvény 166. §-a.

⁶⁸

A 21. § (4) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2005: CXIX. törvény 166. §-a.

⁶⁹

A 22. § a 2002: XLII. törvény 273. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

⁷⁰

A 22. § (1) bekezdés a) pontját a 2010: C. törvény 13. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷¹

A 22. § (2) bekezdése a 2010: C. törvény 13. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

A 22. § (3) bekezdését a 2010: C. törvény 13. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³

A 22. § (4) bekezdése a 2006: LXI. törvény 254. § b) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 155. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁴

A 22. § (5) bekezdése a 2010: C. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

A 22. § (6) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 209. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁶

A 22. § (7) bekezdése a 2010: C. törvény 13. § h) pontja, a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁷

A 22. § (8)–(10) bekezdését a 2010: C. törvény 13. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸

A 22/A. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁹

A 22/A. § (6) bekezdését a 2008: XLVII. törvény 54. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁰

A 22/B. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (8) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸¹

A 23. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 261. §-ával megállapított szöveg.

⁸²

A 23. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: C. törvény 13. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸³

A 23. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: C. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁴

A 23. § (1) bekezdésének g) pontját a 2005: XXVI. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 167. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵

A 23. § (1) bekezdésének h) pontját a 2007: CXXII. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § i) pontja.

⁸⁶

A 23. § (1) bekezdésének i) pontját a 2008: LXXXI. törvény 156. §-a iktatta be.

⁸⁷

A 23. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: LXXVII. törvény 137. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § i) pontja.

⁸⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁸⁹

A 23. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

⁹⁰

A 24. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 227. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 9-e után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni.

⁹¹

A 24. § (2) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 168. §-ával megállapított szöveg.

⁹²

A 24. § (3) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 138. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 227. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 9-e után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni, a 2009. július 9-ét megelőzően kezdeményezett átlépéseket nem kell figyelembe venni.

⁹³

A 24. § (4) bekezdése a 2010: C. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁴

A 24. § új (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 274. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: C. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁵

A 24. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: XLII. törvény 274. § (2) bekezdése, szövege a 2003: XCI. törvény 227. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 24. § (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: XLII. törvény 274. § (2) bekezdése, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 262. §-a állapította meg, szövege a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése, a 2010: C. törvény 12. §-a és 13. § j) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

A 24. § (8) bekezdését a 2003: XCI. törvény 190. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 262. §-ával megállapított, első mondata a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 36. pontja szerint módosított szöveg. A 24. § (8) bekezdésének második mondata a 2007: CXXVI. törvény 266. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

⁹⁸

A 24. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 266. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § k) pontja.

⁹⁹

A 24. § (10) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 24. § (11) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 138. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 24. § (12) bekezdését a 2011: XIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰²

A 24/A. §-t a 2005: XXVI. törvény 48. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 76. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét megelőzően létrejött biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve megkötött megállapodás esetén is alkalmazni kell; (2) bekezdése alapján amennyiben a pénztártag Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, illetve Tbj. 34. § (1) bekezdés szerint kötött megállapodása 2005. július 1-jét megelőzően szűnt meg, és a pénztártag a 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pénztártagságát megszüntetheti, a 24/A. § szerinti nyilatkozattételre 2005. szeptember 30-áig van lehetősége.

¹⁰³

A 24/A. § (1) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 210. § b) pontja, a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

¹⁰⁴

A 26. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 26. § (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

¹⁰⁶

A 26. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 267. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

¹⁰⁷

A 26. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 267. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

¹⁰⁸

A 26. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 192. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

A 27. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: XLII. törvény 275. §-a iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 28. § a 2002: XLII. törvény 276. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹¹¹

A 29. § a 2003: XCI. törvény 191. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

A 29. § (2) bekezdésének első mondata a 2004: XXVII. törvény 71. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹³

A 29. § (7) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 170. §-ával megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 29. § (10) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 30. § (2) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte.

¹¹⁶

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹¹⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹¹⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹¹⁹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹²⁰

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹²¹

A 32. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg.

¹²²

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹²³

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹²⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹²⁵

A 33. § (3) bekezdésének első mondata a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja szerint módosított szöveg.

¹²⁶

A 33. § (4) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁷

A 34. § (9) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁸

A 34. § (12) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²⁹

A 34/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

¹³⁰

A 35. § c) pontja a 2002: XLII. törvény 278. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹³¹

A 35. § d) pontja a 2008: LXXXI. törvény 158. §-ával megállapított szöveg.

¹³²

A 35. § f) pontja a 2002: XLII. törvény 278. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹³³

A 37. § (1) bekezdésének második mondata a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 4. alpontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹³⁵

A 37. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹³⁶

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹³⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹³⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹³⁹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁴⁰

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁴¹

A 38. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 279. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁴²

A 38. § (3) bekezdésének utolsó mondatát a 2002: XLII. törvény 279. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁴³

A 39. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁴

A 39. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁵

A 39. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 254. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁴⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁴⁸

A 39/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁹

A 40. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (10) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁵⁰

A 40. § (2) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 40. § (4) bekezdése a 2003: XCI. törvény 193. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵²

A 40. § új (5) bekezdését a 2003: XCI. törvény 193. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(9) bekezdés számozását (6)–(10) bekezdésre változtatva.

¹⁵³

A 40. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 193. §-a.

¹⁵⁴

A 40. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 193. §-a.

¹⁵⁵

A 40. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 193. §-a.

¹⁵⁶

A 40. § (8) bekezdése b) pontja a 2006: LXI. törvény 254. § b) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 40. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 193. §-a.

¹⁵⁸

A 40. § (9) bekezdését a 2002: XLII. törvény 280. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Számozását (10) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 193. §-a.

¹⁵⁹

A 43. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (11) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁶⁰

A 43. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 193. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁶¹

A 43. § új (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 193. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁶²

A 43. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 193. §-a.

¹⁶³

A 43. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 193. §-a.

¹⁶⁴

A 44. § (3) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 44. § (4) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 159. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁶

A 44. § (5) bekezdését a 2004: CI. törvény 263. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 171. §-ával megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

A 44. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁸

A 44. § (6) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 171. §-a iktatta be.

¹⁶⁹

A 45. § (2) bekezdésének felvezető mondata a 2002: XLII. törvény 325. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁷⁰

A 45. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷¹

A 45. § (2) bekezdésének b) pontja a 2002: XLII. törvény 281. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁷²

A 45. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁷³

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁷⁴

A 46. § a 2002: XLII. törvény 282. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁷⁵

A 46. § (1) bekezdésének második mondata a 2007: LXXV. törvény 223. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

A 46. § (2) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 46. § (4) bekezdése a 2006: LXI. törvény 194. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁷⁸

A 46. § (5) bekezdése a 2006: LXI. törvény 194. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁷⁹

A 46. § (6) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

¹⁸⁰

A 46. § (7) bekezdése a 2006: LXI. törvény 194. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

¹⁸¹

A 46. § (10)–(13) bekezdését a 2007: LXXV. törvény 227. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸²

A 46. § (14)–(17) bekezdését a 2003: XCI. törvény 194. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXV. törvény 227. § (2) bekezdésének e) pontja.

¹⁸³

A 47. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 283. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

¹⁸⁴

Az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a felsorolt szervek jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

¹⁸⁵

A 47. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁶

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁸⁷

A 47. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁸

A 47. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁹

A 47. § (7) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁰

A 47. § (8) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹¹

A 47. § (9) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹²

A 47. § (10) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹³

A 47. § (11) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (9) bekezdése iktatta be.

¹⁹⁴

A 48. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 62. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁵

A 49. § (4) bekezdésének c) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁶

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

¹⁹⁷

A 49. § (6) bekezdés b) pontja a 2008: CIII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁸

A 49. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 268. §-a iktatta be.

¹⁹⁹

Az 50. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: LXXXI. törvény 160. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁰

A magánnyugdíjpénztárak költséggazdálkodásának rendszerére vonatkozóan lásd a PSZÁF elnökének 1/2002. (MK 88.) számú irányelvét.

²⁰¹

Az 50. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰²

Az 52. § a 2000: CXIII. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

²⁰³

Az 52. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 66. § (9) bekezdése alapján a 2009. november 1. napja előtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.

²⁰⁴

A rendelkezéseket — a 2000: CXIII. törvény 281. §-ának (1) bekezdése értelmében — 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

²⁰⁵

Az 53. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 284. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁰⁶

Az 53. § (3)–(8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁰⁷

Az 54. § a 2002: XLII. törvény 285. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁰⁸

Az 55. § a 2002: XLII. törvény 286. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁰⁹

Az 55. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 254. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁰

Az 56. § (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²¹¹

Az 58. § (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 227. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹²

Az 59. § (3) bekezdésének a) pontja a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²¹³

Az 59. § (3) bekezdésének b) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁴

Az 59. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: XLII. törvény 287. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁵

Az 59. § (3) bekezdésének e) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁶

Az 59. § (4) bekezdésének b) pontja a 2002: XLII. törvény 287. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²¹⁷

Az 59. § (4) bekezdésének d) pontja a 2002: XLII. törvény 287. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²¹⁸

Az 59. § (4) bekezdésének e) pontját a 2002: XLII. törvény 287. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²¹⁹

Az 59. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 287. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²²⁰

A 60. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 288. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²²¹

A 60. § (3) bekezdésének b) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²²²

A 60. § (3) bekezdésének c) pontja a 2002: XLII. törvény 288. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²²³

A 60. § (3) bekezdésének e) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²²⁴

A 60. § (3) bekezdésének f) pontja a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 60. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 288. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²²⁶

A 61. § (2) bekezdésének b) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²²⁷

A 61. § (2) bekezdésének c) pontja a 2002: XLII. törvény 289. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²²⁸

A 61. § (2) bekezdésének f) pontja a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²²⁹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²³⁰

A 61. § (3) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²³¹

A 61. § (3) bekezdésének f) pontját a 2002: XLII. törvény 289. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²³²

A 62. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 290. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 62. § (2) bekezdésének második mondatát a 2007: CXXVI. törvény 269. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 62. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²³³

A 62. § (6) bekezdésének második mondatát a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

²³⁴

A 62. § (7) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 269. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²³⁵

A 62. § (8) bekezdésének harmadik mondatát a 2007: CXXVI. törvény 269. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 62. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²³⁶

A 62/A. §-t a 2006: LXI. törvény 195. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

²³⁷

A 63. § (2)–(8) bekezdését a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

²³⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²³⁹

A 66. § (5) bekezdésének c) pontját a 2003: XCI. törvény 227. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

²⁴⁰

A 66. § (5) bekezdésének d) pontját a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

²⁴¹

A 66. § (5) bekezdés e) pontja a 2009: CXLIX. törvény 62. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴²

A 66. § új (6) bekezdését a 2001: CXX. törvény 440. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés a 2010: CLIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

²⁴³

A 66. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2001: CXX. törvény 440. § (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIV. törvény 32. §-a.

²⁴⁴

A 66. § (8) bekezdését a 2006: LXI. törvény 196. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 453. §-a.

²⁴⁵

A 66. § (9) bekezdését a 2006: LXI. törvény 196. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁴⁶

A 66/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (12) bekezdése iktatta be.

²⁴⁷

A 66/A. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴⁸

A 66/A. § (6) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁴⁹

A 67. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 422. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁰

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²⁵¹

A 67. § (4) bekezdésének c) pontja a 2001: CXX. törvény 440. § (3) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 325. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁵²

A 67. § (4) bekezdésének d) pontját a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵³

A 67. § (6) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 453. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁵⁴

A 67. § (7) bekezdését a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 195. §-a iktatta be.

²⁵⁵

A 67/A. §-t a 2001: CXX. törvény 440. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁵⁶

A 67/A. § e) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 176. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

A 67/A. § m) pontját a 2006: LXI. törvény 197. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁵⁸

A 67/A. § n) pontját a 2006: LXI. törvény 197. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁵⁹

A 67/A. § o) pontját a 2006: LXI. törvény 197. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

²⁶⁰

A 67/B. §-t a 2003: XCI. törvény 196. §-a iktatta be.

²⁶¹

A 67/B. § (3) bekezdésének második mondatát a 2007: CXXVI. törvény 272. §-a iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁶²

A 67/C. §-t a 2005: CLXXXVI. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶³

A 68/A. §-t és a 68/A. § előtti alcímet a 2006: LXI. törvény 198. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 252. § (5) bekezdését.

²⁶⁴

A 68/A. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶⁵

A 68/A. § (8) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 273. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁶⁶

A 68/A. § (10) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 273. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁶⁷

A 68/B. §-t a 2006: LXI. törvény 198. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 252. § (5) bekezdését.

²⁶⁸

A 68/C. §-t a 2006: LXI. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 274. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁶⁹

A 69. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 291. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁷⁰

A 69. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 275. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁷¹

A 69. § új (4) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (13) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdések számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva. A 69. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 275. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

²⁷²

A 69. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (13) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

²⁷³

A 69. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (13) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

²⁷⁴

A 69. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (13) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

²⁷⁵

A 69. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁷⁶

A 69. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁷⁷

A 69. § (10) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁷⁸

A 69. § (11) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni. A 69. § (11) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁷⁹

A 69. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (12) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁸⁰

A 69. § (13) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁸¹

A 69. § (14) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (14) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁸²

A 69. § (15) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 275. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 69. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést ezt követően kell alkalmazni.

²⁸³

A 70. § (1) bekezdését a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁴

A 70. § (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 292. §-ával megállapított szöveg, negyedik mondatát a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁵

A 70. § (6) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁶

A 70. § (6) bekezdésének c) pontját a 2005: CXIX. törvény 209. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁷

A 70. § (6) bekezdésének e) pontját a 2005: CXIX. törvény 209. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁸

A 70. § (7) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁹

A 70. § (8) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 4. alpontja, a 2007: CXXVI. törvény 276. § (1) bekezdése, a 2008: LXXXI. törvény 161. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁰

A 70. § (9) bekezdését a 2003: XCI. törvény 197. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 210. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹¹

A 70. § (10) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 276. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 70. § (10) bekezdését ezt követően kell alkalmazni.

²⁹²

A 70. § (11) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 276. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük, és a 70. § (11) bekezdését ezt követően kell alkalmazni.

²⁹³

A 71. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 325. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

²⁹⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²⁹⁵

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²⁹⁶

A 72. § (2) bekezdésének „hozamkiegyenlítő” szövegrészét a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

²⁹⁷

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²⁹⁸

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

²⁹⁹

A 73. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 322. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁰¹

A 73. § (3) bekezdése a 2004: CI. törvény 265. §-ával megállapított szöveg.

³⁰²

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁰³

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁰⁴

A 74. § (3) bekezdésének a) pontja a 2004: CI. törvény 266. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁵

A 74. § (4) bekezdését a 2006: LXI. törvény 199. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁶

A 74. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 199. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

³⁰⁷

A 75. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 200. §-ával megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁰⁸

A 75. § (2) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 209. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰⁹

A 75. § (3) bekezdését a 2004: CI. törvény 267. §-a iktatta be.

³¹⁰

A 76. § (1) bekezdése a 2001: CXX. törvény 440. § (6) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: LXXXI. törvény 231. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.

³¹¹

A 76. § (4)-(5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 176. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre módosította.

³¹²

A 76. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változatta a 2000: CXIII. törvény 176. § (2) bekezdése, a (6) bekezdést a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte.

³¹³

A 77. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 293. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³¹⁴

A 77/A. §-t és alcímét a 2004: CI. törvény 268. §-a iktatta be, e módosító törvény 321. §-a alapján rendelkezéseit 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

³¹⁵

A 77/B. §-t és alcímét a 2004: CI. törvény 268. §-a iktatta be, e módosító törvény 321. §-a alapján rendelkezéseit 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

³¹⁶

A 77/B. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 201. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

³¹⁷

A 77/B. § (12) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 175. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁸

A VI/A. Fejezetet (77/C. §) a 2009: CXLVIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³¹⁹

A 77/C. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLVIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³²⁰

A 77/C. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 20. §-a iktatta be.

³²¹

[A 77/C. § (8) bekezdésének a 2010: CLVIII. törvény 126. § (1) bekezdésével megállapított, a 118. § (3) bekezdése alapján 2011. július 1-jétől hatályos szövege: „(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”.]

³²²

A 77/C. § (14) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 126. § (2) bekezdése iktatta be.

³²³

A 77/C. § (15) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 126. § (2) bekezdése iktatta be.

³²⁴

A 78. § (1) bekezdése a 2003: XXIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁵

Lásd az 1959: IV. törvényt.

³²⁶

A 78. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 198. §-ával megállapított szöveg.

³²⁷

A 78. § új (3) bekezdését a 2003: XXIV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva.

³²⁸

Lásd az 1992: LXIII. törvényt.

³²⁹

A 78. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XXIV. törvény 28. § (2) bekezdése.

³³⁰

A 78. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XXIV. törvény 28. § (2) bekezdése, szövege a 2003: XCI. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³¹

A 78. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: XXIV. törvény 28. § (2) bekezdése.

³³²

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³³³

A 78. § (6) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (3) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁴

A 78. § (6) – eredeti (5) – bekezdés c) pontja a 2011: XIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁵

A 78. § (6) bekezdés d) pontját a 2011: XIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

³³⁶

A 78. § (6) bekezdését a 2000: CXXXVIII. törvény 51. §-a (2) bekezdésének b) pontja iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: XXIV. törvény 28. § (2) bekezdése.

³³⁷

A 79. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2003: XCI. törvény 199. §-ával megállapított szöveg.

³³⁸

A 79. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 199. §-ával megállapított szöveg.

³³⁹

A 79. § (1) bekezdésének l) pontját a 2003: XCI. törvény 199. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 322. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁰

A 79. § (1) bekezdésének m) pontját a 2007: CLXXX. törvény 14. §-a iktatta be.

³⁴¹

A 79. § (1) bekezdés n) pontját a 2011: XIII. törvény 4. §-a iktatta be.

³⁴²

A 79. § (4) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 53. §-a iktatta a szövegbe.

³⁴³

A 79. § (5)–(7) bekezdését a 2005: CXIII. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének d) pontja.

³⁴⁴

A VIII. fejezetnek a címe a 2000: CXIII. törvény 177. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁵

A 2000: CXIII. törvény 177. §-a iktatta a szövegbe.

³⁴⁶

A 79/A. §-t a 2000: CXIII. törvény 177. §-a iktatta a szövegbe.

³⁴⁷

A 79/A. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 294. §-ával megállapított és a 2003: XCI. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴⁸

A 79/A. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 294. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁴⁹

A 79/A. § (2) bekezdése c) pontjának cc) alpontja a 2003: XCI. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁰

A 79/B. §-t a 2000: CXIII. törvény 177. §-a iktatta a szövegbe.

³⁵¹

A 79/B. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 295. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁵²

A 79/B. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 295. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁵³

A 79/B. § (8) bekezdése a 2002: XLII. törvény 295. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁵⁴

A 79/B. § (11) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 278. §-a iktatta be. E módosító törvény 485. §-a alapján a magánnyugdíjpénztáraknak az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert legkésőbb 2009. január 1-jével be kell vezetniük.

³⁵⁵

A 79/C. §-t a 2002: XLII. törvény 296. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁵⁶

A 79/C. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵⁷

A 79/C. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 227. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵⁸

A 79/D. §-t a 2002: XLII. törvény 296. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

³⁵⁹

A 80. § (4)-(5) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 178. §-a iktatta a szövegbe.

³⁶⁰

A 81. § a 2000: CXIII. törvény 179. §-ával megállapított szöveg.

³⁶¹

A 81. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (16) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁶²

A 81/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2003: XCI. törvény 200. §-a iktatta be.

³⁶³

A 81/B. §-t a 2003: XCI. törvény 200. §-a iktatta be.

³⁶⁴

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁶⁵

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

³⁶⁶

A 83. § a 2008: LXXXI. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁷

A 83. § (7) bekezdése a 2010: CLIV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁸

A 84. § (1) bekezdése a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶⁹

A 84. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CLVIII. törvény 126. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷⁰

A 84. § (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 180. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷¹

A 84. § (3) bekezdése a 2010: CLIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

³⁷²

A 84. § (4) bekezdése a 2010: CLIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

³⁷³

A 84. § (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 180. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁷⁴

A 84. § (7) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 126. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁷⁵

A 85. § (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 201. §-a iktatta be.

³⁷⁶

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

³⁷⁷

A 88. § (1) bekezdésének b) pontja a 2000: CXIII. törvény 181. §-ával megállapított szöveg.

³⁷⁸

A 88. § (1) bekezdésének d) pontját a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 202. §-a iktatta be.

³⁷⁹

A 88. § (1) bekezdésének e) pontját az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdése b) pontjának hatodik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.

³⁸⁰

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

³⁸¹

A 89. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 4. alpontja szerint kiegészített szöveg.

³⁸²

A 89. § (1) bekezdésének b) pontját a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 141. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁸³

A 89. § (3) bekezdésének b) pontját a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 141. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁸⁴

A 89. § (3) bekezdése c) pontjának „ , illetve hozamkiegyenlítési” szövegrészét a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

³⁸⁵

A 89. § új (4) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 141. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 228. §-a alapján a rendelkezés alkalmazása során a 2010. január 1. napját megelőzően megállapított nyugdíjszolgáltatásokat, valamint kezdeményezett átlépéseket és portfólióváltásokat nem kell figyelembe venni.

³⁸⁶

A 89. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: LXXVII. törvény 141. § (3) bekezdése.

³⁸⁷

A 89. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdsére változtatta a 2009: LXXVII. törvény 141. § (3) bekezdése.

³⁸⁸

A 89. § (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 182. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (19) bekezdésével megállapított szöveg. A (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: LXXVII. törvény 141. § (3) bekezdése.

³⁸⁹

A 89. § (8) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁹⁰

A 90. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 142. §-ával megállapított szöveg.

³⁹¹

A 92. § a 2000: CXIII. törvény 183. §-ával megállapított szöveg, második mondata a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése a) pontjának 1. alpontja szerint módosított szöveg.

³⁹²

A 93. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 184. §-ával megállapított szöveg.

³⁹³

A 93. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 6. alpontja hatályon kívül helyezte.

³⁹⁴

A 93. § (4) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 143. §-a iktatta be.

³⁹⁵

A 94. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: XLII. törvény 325. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. december 1. napjától kell alkalmazni.

³⁹⁶

A 94. § (2) bekezdésének b) pontja a 2002: XLII. törvény 325. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. december 1. napjától kell alkalmazni.

³⁹⁷

A 94. § (2) bekezdésének c) pontja a 2008: LXXXII. törvény 31. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹⁸

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

³⁹⁹

A 94. § új (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatta.

⁴⁰⁰

A 94. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése.

⁴⁰¹

A 94. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése.

⁴⁰²

A 94. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése.

⁴⁰³

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁰⁴

A 94. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése.

⁴⁰⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁰⁶

A 94. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (13) bekezdése.

⁴⁰⁷

A 94/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (14) bekezdése iktatta be.

⁴⁰⁸

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁰⁹

A 95. § (1) bekezdésének j) pontja a 2000: CXIII. törvény 185. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁰

A 96. § (2) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 31. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴¹¹

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴¹²

A 96. § új (3) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (15) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatta.

⁴¹³

A 96. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (15) bekezdése.

⁴¹⁴

A 96. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. A 96. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (15) bekezdése.

⁴¹⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴¹⁶

A 96. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (15) bekezdése.

⁴¹⁷

A 96. § eredeti (4) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CXLIX. törvény 62. § (15) bekezdése.

⁴¹⁸

A 96/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (16) bekezdése iktatta be.

⁴¹⁹

A 96/B. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (16) bekezdése iktatta be.

⁴²⁰

A 96/B. § (6) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴²¹

A 97. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 62. § (17) bekezdése iktatta be.

⁴²²

A 97/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 62. § (18) bekezdése iktatta be.

⁴²³

A 98. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 186. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁴

A 98. § (5) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴²⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴²⁶

A 99. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (36) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴²⁷

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴²⁸

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴²⁹

A XI. Fejezet címe a 2010: CLIV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁰

A 100. § a 2010: CLIV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³¹

A megnevezés az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján a szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.

⁴³²

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴³³

A 102. § az 1999: CXXIV. törvény 13. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³⁴

A 103. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁵

A 103/A. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (20) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § m) pontja.

⁴³⁶

A 103/B. §-t a 2003: XCI. törvény 203. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § m) pontja.

⁴³⁷

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴³⁸

A 104. § (1)-(3) bekezdését az 1999: CXXIV. törvény 14. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁹

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁴⁰

A 104. § (5)–(7) bekezdését az 1999: CXXIV. törvény 14. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴¹

A 105. § t az 1999: CXXIV. törvény 14. §-ának d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴²

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁴³

A 106. § (1) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁴

A 106. § (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 269. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁴⁶

A 107. § (1) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁷

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁴⁸

A 107/A. §-t a 2004: CI. törvény 270. §-a iktatta be.

⁴⁴⁹

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁵⁰

A 109. § előtti alcím a 2003: XCI. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵¹

A 109. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵²

A 109/A. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLVIII. törvény 126. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵³

A 109/B. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be.

⁴⁵⁴

A 109/C. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be.

⁴⁵⁵

A 109/D–109/E. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CXIII. törvény 35. § m) pontja.

⁴⁵⁶

A 109/F. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének d) pontja.

⁴⁵⁷

A 109/G. §-t a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be.

⁴⁵⁸

A 110. §-t megelőző alcímet a 2003: XCI. törvény 204. §-a iktatta be.

⁴⁵⁹

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁶⁰

A 110. § (1) bekezdésének i) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶¹

A 110. § (1) bekezdésének j) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶²

A 110. § (1) bekezdésének k) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶³

A 110. § (1) bekezdésének l) pontja a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁴

A 110. § (1) bekezdésének m) pontját a 2000: CXIII. törvény 187. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁶⁶

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁶⁷

A 110. § (2) bekezdésének g) pontját a 2002: XLII. törvény 297. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

⁴⁶⁸

A 110. § (2) bekezdésének h) pontját a 2006: LXI. törvény 203. §-a iktatta be.

⁴⁶⁹

A 111. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁰

A 112. §-t a 2005: CXIII. törvény 35. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷¹

A 112/A. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (24) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁷²

A 112/B. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (24) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁷³

A 112/B. § (3) bekezdése a 2004: CI. törvény 322. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

A 112/C. §-t a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (24) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴⁷⁵

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁷⁶

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁷⁷

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁷⁸

A 113. § (3) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷⁹

A 113. § (5) bekezdése a 2007: XLIX. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁰

A 113. § új (6) bekezdését a 2007: XLIX. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.

⁴⁸¹

A 113. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: XLIX. törvény 19. § (3) bekezdése.

⁴⁸²

A 114. § (4) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁸³

A 115. § a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁴

A 115. § (1) bekezdése a 2005: CXIII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 29. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-jét követően indult ügyben – ideértve a megismételt eljárást is – kell alkalmazni.

⁴⁸⁵

A 115. § (2) bekezdés b) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁸⁶

A 116. § előtti alcím a 2007: XLIX. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸⁷

A 116. § a 2007: XLIX. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, a magánnyugdíjpénztár által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összege kiszámítására lásd e módosító törvény 16. § (1) bekezdését.

⁴⁸⁸

A 117. §-t megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 36. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁸⁹

A 117. §-t a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XLVII. törvény 36. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁰

A 118. §-t a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹¹

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁹²

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁹³

Az 1999: CXXIV. törvény 12. § (2)–(3) bekezdése alapján, a szervezeti változásoknak megfelelően módosított szöveg.

⁴⁹⁴

A 119. § (3) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 25. §-a iktatta be.

⁴⁹⁵

A 120. § a 2010: CLIV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁶

A 120/A. §-t a 2006: LXI. törvény – 2006: CIX. törvény 81. § (3) bekezdése szerint módosított – 204. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

⁴⁹⁷

A 120/A. § (7) bekezdés ötödik mondatát a 2009: LVI. törvény 175. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁹⁸

A 120/A. § (8) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 27. §-a iktatta be, szövege a 2011: XIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁹

A 120/A. § (9) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 27. §-a iktatta be.

⁵⁰⁰

A 120/A. § (10) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 27. §-a iktatta be.

⁵⁰¹

A 121. §-t a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰²

A 122. § (2) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 209. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰³

A 122. § (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

⁵⁰⁴

A 123. § (1)–(2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰⁵

A 123. § új (3) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3)–(13) bekezdések számozását (4)–(14) bekezdésre változtatva. A 123. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰⁶

A 123. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése (4) bekezdésre változtatta. A 123. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰⁷

A 123. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. A 123. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰⁸

A 123. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése. [A 2002: XLII. törvény 298. §-ának a 123. § új (6) bekezdését beiktató és a korábbi (6)–(14) bekezdést (7)–(15) bekezdésre átszámozó része, amely rendelkezés az EU-csatlakozással lépett volna hatályba, a 2004: XXVII. törvény 71. § d) pontja alapján nem lépett hatályba.] A (6) bekezdést a 2004: XXVII. törvény 71. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: LIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰⁹

A 123. § (6a) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁰

A 123. § (6b) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹¹

A 123. § (6c) bekezdését a 2010: CLIV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵¹²

A 123. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése.

⁵¹³

A 123. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése. A (8) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2004: XXVII. törvény 71. § e) pontja, újonnan a 2007: CXXII. törvény 9. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § l) pontja.

⁵¹⁴

A 123. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése. A 123. § (9) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXII. törvény 9. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § l) pontja.

⁵¹⁵

A 123. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése.

⁵¹⁶

Lásd a 2000: CXIII. tv. 281. §-ának (6) bekezdését. Az 1999: CXXIV. törvény 12. §-a alapján az Állami Pénztárfelügyelet jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

⁵¹⁷

A 123. § eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése.

⁵¹⁸

A 123. § eredeti (11) bekezdésének számozását (12) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése. A 123. § (12) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵¹⁹

A 123. § eredeti (12) bekezdésének számozását (13) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése. A 123. § (13) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁰

A 123. § eredeti (13) bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta a 2001: LXXXIV. törvény 22. § (26) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése.

⁵²¹

A 123. § (15) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 144. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: C. törvény 13. § l) pontja.

⁵²²

A 123. § (16) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 144. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIV. törvény 32. §-a.

⁵²³

A 123/A. §-t újonnan a 2010: C. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁴

A 123/B. §-t a 2002: XLII. törvény 299. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 205. §-a állapította meg.

⁵²⁵

A 123/C. §-t a 2006: CXXXI. törvény 98. §-a iktatta be.

⁵²⁶

A 124. §-t a 2004: CXL. törvény 189. § 14. pontja hatályon kívül helyezte. A 124. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte. A 124. §-t újonnan a 2010: CLIV. törvény 30. §-a iktatta be.

⁵²⁷

A 125. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁸

A 126. §-t a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²⁹

A 127. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁰

A 128. §-t a 2003: LX. törvény 233. § (1) bekezdésének j) pontja hatályon kívül helyezte, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával.

⁵³¹

A 129. §-t a 2001: CXX. törvény 450. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³²

A 130. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³³

A 131. §-t a 2001: LVIII. törvény 75. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁴

A 133. § (1)–(5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁵

A 133. § (6) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 317. pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁶

A 134. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXXVI. törvény 176. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵³⁷

Lásd a 166/1998. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet, a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletet.

⁵³⁸

A 134. § (1) bekezdése b) pontjának „a hozamelvárásra” szövegrészét a 2006: LXI. törvény 253. § b) pontja hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

⁵³⁹

Lásd a 170/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁴⁰

A 134. § (1) bekezdésének c) pontja a 2005: CXIII. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴¹

Lásd a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁴²

Lásd a 169/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet, a 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletet.

⁵⁴³

Lásd a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet.

⁵⁴⁴

Lásd a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁴⁵

A 134. § (1) bekezdésének h) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta be. A h) pont második fordulatát a 2006: LXI. törvény 205. §-a iktatta be, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. A 134. § (1) bekezdés h) pontja a 2008: CIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁶

Lásd a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁴⁷

A 134. § (1) bekezdésének i) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁴⁸

A 134. § (1) bekezdésének j) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta be, a 2001: LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése b) pontjának 1. alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: C. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵⁴⁹

A 134. § (1) bekezdésének k) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵⁰

A 134. § (1) bekezdésének l) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵¹

A 134. § (1) bekezdésének m) pontját a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵²

A 134. § (1) bekezdés n) pontját a 2010: CLIV. törvény 31. §-a iktatta be.

⁵⁵³

Lásd a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁵⁴

A 134. § (1) bekezdés o) pontját a 2010: CLIV. törvény 31. §-a iktatta be.

⁵⁵⁵

Lásd a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁵⁶

A 134. § (1) bekezdés p) pontját a 2010: CLIV. törvény 31. §-a iktatta be.

⁵⁵⁷

Lásd a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵⁵⁸

A 134. § (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 193. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatva. A 134. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: LXXXII. törvény 31. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁹

A 134. § (2) bekezdésének a) pontját a 2002: XLII. törvény 325. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁶⁰

A 134/A. §-t a 2010: C. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIV. törvény 32. §-a.

⁵⁶¹

Az 1. számú melléklet a 2006: LXI. törvény 206. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 222. §-a alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba.

⁵⁶²

A 2. számú melléklet 1. pont a) alpontja a 2009: LVI. törvény 174. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁶³

A 2. számú melléklet 1. pont b)–d) alpontját a 2009: LVI. törvény 175. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁶⁴

A 2. számú melléklet 1. pontjának e) alpontját a 2002: XLII. törvény 300. §-a iktatta be, e módosító törvény 325. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.

⁵⁶⁵

A 2. számú melléklet 8. pontját a 2003: XCI. törvény 206. §-a iktatta be.

⁵⁶⁶

A 3. számú mellékletet a 2009: LXXVII. törvény 145. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére