156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet

1. § (1) A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: Szakértő Testület) az Szjt. 101. §-ának (1) és (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

(2)¹ E rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3)² E rendelet alkalmazásában a szerzői jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdés.

2. § (1)³ A Szakértő Testület tagjainak kinevezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke tesz javaslatot az igazságügyért felelős miniszternek. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől, valamint a közös jogkezelő szervezetektől.

(2) A Szakértő Testület tagjának szerzői jogi szakértelemmel vagy az Szjt.-ben szabályozott alkotói, előadóművészi és egyéb tevékenységi területeken szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértő Testület létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.

(4)⁴ A Hivatal elnöke – ha az a Szakértő Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges – az Szjt. 101. §-ának (1) bekezdésében előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

3. § (1)⁵ A Szakértő Testület elnökét és elnökségét az igazságügyért felelős miniszter – a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben – a Hivatal elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértő Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.

(2) Az elnökség tizenöt tagból áll; a Szakértő Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3)⁶ A Szakértő Testület titkárát a Hivatal elnöke bízza meg a Szakértő Testület elnökével egyetértésben.

4. § (1)⁷ A Szakértő Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai – az elnökségben végzett munkájukkal összefüggésben – nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet, amelynek összegét az elnökség javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértő Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértő Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértő Testület elnöke hívja össze.

(4)⁸ A titkár feladata a Szakértő Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértő Testület elnökének javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

5. § (1)⁹ A Szakértő Testület az elnökség által megállapított és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2)¹⁰ A Szakértő Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértő Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3)¹¹ A Szakértő Testület elnöke – az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben – évente beszámol a Szakértő Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. A beszámolót tájékoztatásul a kultúráért felelős miniszternek is meg kell küldeni.

(4)¹² A Szakértő Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet és az éves beszámolót a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. A szakértői véleményt – ha annak közzétételét az eljáró tanács elnöke javasolja és a Hivatal elnöke azzal egyetért – a Hivatal által kiadott szakfolyóiratban kell közzétenni.

(5)¹³ A Szakértő Testület pecsétje Magyarország címere ,,Szerzői Jogi Szakértő Testület'' körirattal.

6. § (1)¹⁴ A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Szakértő Testület elnöke által az ügy természetének megfelelően kijelölt tagokból álló, három- vagy öttagú szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. Az ügy előadóját és – a jogi szakvizsgával vagy az állam- és jogtudomány területén tudományos fokozattal rendelkező testületi tagok közül – az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértő Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3)¹⁵ A Szakértő Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 301. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértő Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

7. § (1) A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat – a titkár által történő előkészítést követően – a Szakértő Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2)¹⁶ Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértő Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4)¹⁷ A Szakértő Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértő Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni.

(5)¹⁸ A Szakértő Testületnek adott megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését követően a Szakértő Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6)¹⁹ A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1)²⁰ A Szakértő Testület nevében az eljáró tanács a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

(2)²¹ Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. A szakértői véleménynek külön tartalmaznia kell a szerzői jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben tett – kivonatolt – megállapításokat is. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3)²² Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4)²³ Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §²⁴ (1)²⁵ A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)–(4) bekezdései alapján befolyt díjból a Hivatal fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját a Szakértő Testület ügyrendjében kell meghatározni.

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértő Testülethez.

(2)–(3)²⁶