17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet

az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről¹

2013.01.01.

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet előírásait a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetve közforgalomba kerülő, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontja szerinti élelmiszer, 13. pontja szerinti feldolgozott élelmiszer, 14. pontja szerinti nyers élelmiszer és 15. pontja szerinti élelmiszer nyersanyag (a továbbiakban együtt: élelmiszer), valamint egyes élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező felületek vegyi szennyezettségének vizsgálata során kell alkalmazni.

(2) Az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai, radioaktív szennyezettség, illetve állatgyógyászati készítmény-maradványának, valamint a növényi termékek növényvédő szer maradékainak megengedhető mértékét külön jogszabályok tartalmazzák.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) vegyi szennyeződés: minden olyan, az élelmiszerhez nem szándékosan hozzáadott anyag, amely a növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű élelmiszer termesztése, betakarítása, termelése, begyűjtése, előállítása, raktározása, ipari, vendéglátási vagy közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) során használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthat be, illetőleg maradhat vissza az élelmiszerben, valamint az élelmiszerben előforduló természetes eredetű ártalmas anyag (a továbbiakban: szennyező anyag);

b) határérték: a szennyező anyag, a fogyasztó egészségére ártalmas esetleges bomlástermékei, kísérő anyagai, átalakulási termékei, anyagcsere- és reakciótermékei még megtűrhető legnagyobb együttes mennyisége az élelmiszerben;

c)²

d) technológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely termelési és technikai eszközökből, berendezésekből, csomagoló- és tárolóedényekből rendeltetésszerű érintkezés során jut az élelmiszerbe, illetve a technológia hatására keletkezik az élelmiszerben, ideértve a termelési és technológiai műveletek során felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerekből, valamint segédanyagokból visszamaradt szennyező anyagokat;

e) környezeti eredetű szennyező anyag: minden olyan vegyi anyag, amely a környezetből az élelmiszertermelés, feldolgozás, csomagolás és raktározás során elkerülhetetlenül jut be az élelmiszerbe, és ártalmas lehet az ember egészségére;

f) biológiai eredetű szennyező anyag: minden olyan egészségre ártalmas vegyi anyag, amely az élelmiszerben vagy az élelmiszeren előforduló mikroorganizmusok tevékenysége következtében keletkezik az élelmiszerben;

g) természetes eredetű szennyező (ártalmas) anyag: az élelmiszer olyan természetes alkotórésze, amely eredeti mennyiségében vagy feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet, ide nem értve a gyommagvakat, rovarrészeket, szőrt.

h)–i)³

3. § (1) Az élelmiszerek szennyező anyag tartalmát az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti (mezőgazdasági, gyártási, tárolási, közétkeztetési stb.) gyakorlattal elérhető, lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

(2) A helyes műveleti gyakorlat a termelési és technikai műveletek minden egyes fázisában olyan technológiák alkalmazását, olyan termelési és technikai eszközök használatát jelenti, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerben a lehető legkisebb szennyező anyag maradékot eredményezi.

(3)⁴ Az élelmiszerek szennyezőanyag tartalmát az előállítás és forgalomba hozatal teljes folyamatában egybehangolt hatósági ellenőrzéssel és éves program szerint végzett monitoring vizsgálatokkal ellenőrizni kell.

(4)⁵ A mintavételt és a vizsgálatokat a Magyar Élelmiszerkönyv előírásokkal összhangban kell végezni. Ezzel egyenértékű validált vizsgálati módszer is alkalmazható.

4. § (1)⁶

(2) Az élelmiszerekben előforduló technológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az élelmiszerekben előforduló környezeti eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az élelmiszerekben előforduló biológiai eredetű szennyező anyagok megengedhető mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az élelmiszerekben előforduló természetes eredetű ártalmas anyagok megengedhető mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az előírt határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszert tilos forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani, határértéket meghaladó kioldást mutató felületeket, edényeket élelmiszerrel érintkezésben tilos felhasználni.

(2) A meg nem engedett mértékű szennyező anyagot tartalmazó, illetve arra gyanús élelmiszert a vizsgálat befejezéséig az élelmiszer-ellenőrző hatóságnak zárolnia kell.

(3)⁷ Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitől elkülönítve kell tárolni és fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének azonnal írásban be kell jelenteni.

(4)⁸ Járási (fővárosi kerületi) tisztiorvos – szükség esetén az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének (a továbbiakban: OÉTI), illetve az ellenőrzésre és zárolásra feljogosított más hatóság véleményének beszerzése után – határozattal intézkedik az esetleges forgalomba hozatal, illetőleg felhasználás vagy továbbfeldolgozás feltételeiről vagy a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a tétel megsemmisítéséről.

(5) A határértéket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszer takarmányozási célra történő felhasználásáról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet dönt.

(6) Ha az élelmiszerben jogszabályban meg nem jelölt, szennyező anyag fordul elő (új anyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése következtében), a forgalomba hozatalhoz, illetőleg a felhasználáshoz be kell szerezni az OÉTI engedélyét is. Ennek beszerzéséig az élelmiszert tilos forgalomba hozni vagy forgalomban tartani.

(7)⁹ A (6) bekezdés szerinti engedély megadásának alapját az adott vegyi szennyezőanyag toxikológiai értékelése és az érintett élelmiszer(ek) útján a szervezetbe kerülő várható mennyisége figyelembevételével végzett kockázatbecslés képezi.

(8)¹⁰ Az 5. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott kifogás esetén, továbbá a vegyi szennyezőanyagok szintjeinek ellenőrzésére végzett vizsgálatért az ellenőrzött külön jogszabályban meghatározott díjat fizet.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról szóló 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet, az azt módosító 15/1982. (XII. 27.) EüM rendelet, 8/1985. (X. 21.) EüM rendelet, 32/1989. (XII. 22.) SZEM rendelet, 23/1991. (XII. 10.) NM rendelet, 9/1992. (V. 14.) NM rendelet, 21/1993. (XI. 23.) NM rendelet, 4/1995. (II. 8.) NM rendelet és 24/1995. (VII. 14.) NM rendelet.

(2)¹¹

1. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez¹²

2. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez

Technológiai eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben és modelloldatokban
megengedhető mértéke

2.1. Tartósított élelmiszerek óntartalmának határértéke

--------------------

Élelmiszerkészítmény Sn (mg/kg)

--------------------

Tartósított élelmiszerek és italok fémdobozban 200

Tartósított élelmiszerek üvegben 50

Bébiételek fémdobozban 100

Bébiételek üvegben 25

Italok fémdoboztól eltérő csomagolásban (kivéve paradicsom ivólé) 5

Paradicsom ivólé 20

2.2. Alumínium dobozba vagy tartályba csomagolt élelmiszerek és a szikvíz alumínium határértéke

Tartósított élelmiszerek alumínium dobozban 200 mg/kg

Szódavíz, szikvíz 0,2 mg/l

2.3. Kerámiatárgyakból kioldódó ólom és/vagy kadmium mennyisége

Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakból a Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–84/500 számú előírása II. sz. mellékletében rögzített vizsgáló eljárással kioldható ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

--------------------

Edény kategória | Pb (ólom) | Cd (kadmium)

--------------------

1. kategória: lapos edény

Belső mélysége (a legmélyebb pont és a felső peremen áthaladó vízszintes sík között mérve) legfeljebb 25 mm | 0,8 mg/dm² | 0,07 mg/dm²

2. kategória: öblös edény

Belső mélysége 25 mm-nél nagyobb | 4,0 mg/liter | 0,3 mg/liter

3. kategória: egyéb tárgyak

Főző- és sütőedények, csomagoló és tárolótartályok, melyek 3 liternél nagyobb űrtartalmúak | 1,5 mg/liter | 0,1 mg/liter

Egyebekben a Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–84/500 számú előírása szerint kell eljárni.

2.4. Tűzzománc bevonattal ellátott főzőedények fémhatárértékei

Tűzzománc bevonattal ellátott főző- és tálalóedényekből kioldható toxikus elemek mennyisége – szabvány szerinti eljárással vizsgálva – nem haladhatja meg a következő határértékeket (mg/dm²)

arzén 0,05 | antimon 0,01

bizmut 0,05 | ólom 0,01

kadmium 0,01 | cink 0,05

réz 0,05 | szelén 0,05

2.5. Élelmiszerekkel érintkezésben tiltott fémek

A termelési és technikai műveletek során ólomból, kadmiumból, cinkből (horganyból) vagy sárgarézből készült felületek, alkatrészek, illetve bevonatok az élelmiszerekkel rendeltetésszerű érintkezésben nem használhatók. A nikkel és a vörösréz ilyen irányú felhasználása korlátozott, emiatt eseti elbírálást igényel, amit az OÉTI-től kell kérni.

2.6. Keményített zsírok nikkel határértéke

A keményített zsírok (növényi ételzsírok) nikkeltartalma a 0,5 mg/kg-ot nem haladhatja meg.

2.7. Füstölt élelmiszerek benzo(a)pirén tartalmának határértéke

A füstölt hús, sonka, kolbász- és szalámifélék, sajtok karcinogén benzo(a)pirén tartalma az 1 mikrogramm/kg-ot, a füstölt halaké a 2 mikrogramm/kg-ot nem haladhatja meg. A füstölt élelmiszer elbírálásához annak teljes fogyasztható tömegét (pl. szalámi héj nélkül) kell figyelembe venni.

2.8. Sütőzsírok poláros komponenseinek határértéke

A sütéshez használható növényi és állati zsiradékok, ipari módszerekkel módosított zsiradékok poláros komponens tartalma nem haladhatja meg az összes zsiradék 30%-át. Ha a poláros komponens mennyisége eléri ezt az értéket, a zsiradékot további sütésre vagy egyéb ételkészítésre felhasználni nem szabad.

2.9. Tisztító- és/vagy fertőtlenítőszerek maradékai

A mosogató-, tisztító-, tisztító-fertőtlenítő-, valamint fertőtlenítőszerek a termelési és technikai eszközöknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező felületén tartós maradékot nem képezhetnek és az élelmiszerekben kimutatható mennyiségben nem lehetnek jelen.

2.10.¹³

3. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez¹⁴

Környezeti eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke

3.1. Egyes élelmiszerek PCB-tartalmának határértéke

3.1 Egyes élelmiszerek poliklórozott bifenil (PCB)-tartalmának határértéke

-----------------

Állatfaj | Élelmiszercsoport, illetve vagy élelmiszerfajta | összes PCB mg/kg

-----------------

1. Szarvasmarha, juh, sertés, baromfi | izom, máj, zsír, húskészítmények 0,5^o

2. Valamennyi tejtermelő állat | tej és tejtermékek 0,5^o

3. Valamennyi tojástermelő állat | tojás (héj nélkül) és tojástermékek 0,5^o

4. Szárnyas és emlős vadak | izom, zsír 1^o

5. Halak | halfilé és halkészítmények (kivéve halmáj) 1

6. Halak | halmáj és halmáj-készítmények 3

-----------------

Jelmagyarázat:

^o a termék zsírtartalmára számított érték.

3.2.¹⁵ Élelmiszerek maximális fémtartalma
(valamennyi forrásból: környezeti, illetve technológiai szennyeződés, természetes tartalom)

Minden megállapított maximális szint az adott élelmianyag ehető részére, illetve fogyasztásra kész állapotára vonatkozik.

3.2.1.¹⁶

3.2.1.1. Ólom

--------------------

Termék Maximális ólom szint mg/kg, nedves súly

--------------------

Tehéntej (nyers tej, tejalapú készítmények és hőkezelt tej előállítására szolgáló tej) 0,02

Csecsemők és kisgyermekek számára készült speciális tápszerek 0,02

Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi húsa 0,1

Kazein / kazeinátok (szárított) 1,0

Szarvasmarha, juh, sertés és baromfi ehető belsőségei 0,5

Halhús (kivéve a külön felsoroltakat) 0,2

Az alábbi tengeri halak húsa:

ezüst nyelvhal (Dicologlossa cuneata),

angolna (Anguilla anguilla),

pettyes tengeri sügér (Dicentrarchus punctatus),

lómakréla (Trachurus trachurus),

tengeri pórhal (Mugil labrosus labrosus),

közönséges kétcsíkú tengeri vörös keszeg (Diplodus vulgaris),

grunt (Pomadasys benneti),

európai szardínia (Sardina pilchard) 0,4

Rákok, a tengeri rák barna húsát kivéve 0,5

Kéthéjú puhatestűek / kagylók 1,0

Lábasfejűek (zsigerek nélkül) 1,0

Gabonatermékek, beleértve a hajdinát, friss és száraz hüvelyesek 0,2

Zöldségek, kivéve a káposztaféléket, leveles zöldségeket, friss fűszernövényeket és valamennyi gombát.

A burgonya esetén a maximális szint a hámozott burgonyára vonatkozik 0,1

Káposztafélék, leveles zöldségek és valamennyi termesztett gomba 0,3

Gyümölcsök, kivéve a bogyós- és aprószemű gyümölcsöket 0,3

Bogyós- és aprószemű gyümölcsök 0,2

Zsírok és olajok, beleértve a tejzsírt is 0,1

Gyümölcslevek, koncentrált gyümölcslevek közvetlen fogyasztásra és gyümölcsnektárok 0,05

Borok (beleértve a habzó borokat és kivéve a likőrborokat), aromásított boralapú italok és aromásított bortermék koktélok, almabor, gyümölcsborok 0,2

3.2.1.2. Kadmium

--------------------

Termék Maximális kadmium szint mg/kg nedves súlyra számítva

--------------------

Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi húsa 0,05

Lóhús 0,2

Szarvasmarha, juh, sertés és baromfi máj 0,5

Szarvasmarha, juh, sertés és baromfi vese 1,0

Halhús (kivéve a külön felsoroltakat) 0,05

Az alábbi tengeri halak húsa:

ezüst nyelvhal (Dicologlossa cuneata),

angolna (Anguilla anguilla),

európai szardella (Engraulis encrasicholus),

louvar (Luvarus imperialis),

lómakréla vagy érdesfarkú hal (Trachurus trachurus),

tengeri pórhal (Mugil labrosus labrosus),

közönséges kétcsíkú tengeri vörös keszeg (Diplodus vulgaris),

európai szardínia (Sardina pilchardus) 0,1

Rákok, a tengeri rák barna húsát kivéve 0,5

Kéthéjú puhatestűek / kagylók 1,0

Lábasfejűek (zsigerek nélkül) 1,0

Gabonatermékek, kivéve a korpát, csírát, gabonamagvakat és a rizst 0,1

Korpa, csíra, gabonamagvak és rizs 0,2

Szójabab 0,2

Zöldségek és gyümölcsök, a leveles zöldségek, friss fűszernövények, gombák, a szárukért termesztett növények, gyökérzöldségek és burgonya kivételével 0,05

Leveles zöldségek, friss fűszernövények, zeller és termesztett gombák 0,2

Szárukért termesztett zöldségek (spárga, articsóka, rebarbara), gyökérzöldségek a zeller kivételével, burgonya.

A burgonya esetén a maximális szint a hámozott burgonyára vonatkozik 0,1

3.2.1.3. Higany

--------------------

Termék Maximális higany szint mg/kg, nedves súly

--------------------

Halászati termékek (a külön felsoroltak kivételével) 0,5

ördöghalfélék (Lophius spp.),

pásztás farkashal (Anarhichas lupus),

fekete sügér (Dicentrarchus labrax),

menyhal (Molva dipterygia),

álbonitófélék (Sarda spp.),

angolnafélék (Anguilla spp.),

óriás laposhal (Hippoglossus hippoglossus),

kis tonhalfélék (Euthynnus spp.),

marlinfélék (Makaira spp.),

csuka (Esox lucius),

lapos bonitó (Orcynopsis unicolor),

portugál harcsa (Centroscymnes coelolepis),

rájafélék (Raja spp.),

lazac (Sebastes marinus, S. mentella, S. viviparus),

amerikai vitorláshal (Istiophorus platypterus),

farkos abroncshal, fekete abroncshal (Lepidopus caudatus, Aphanopus carbo),

cápa (valamennyi fajta), kígyómakréla (Lepidocybium flavobrunneum,

Ruvettus pretiosus, Gempylus serpens),

kecsegefélék (Acipenser spp.),

kardhal (Xiphias gladius),

tonhalfélék (Thunnus spp.) 1,0

3.2.2. Hazai maximális szintek

Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta	Fémtartalom, teljes tömegre számítva, mg/kg
Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta	As	Hg	Pb	Cd	Cu	Zn
Sajt	0,3	0,02	0,1	0,05	*	*
Túró	0,3	0,02	0,1	0,02	*	*
Tejszín, tejföl	0,1	0,02	0,05	0,05	*	*
Vaj	0,1	0,02	0,02	0,02	*	*
Húskészítmények (vörösáru, felvágott, töltelékes áru, füstölt hús stb.)	0,2	0,03	0,15	0,1	5,0	70,0
Tartósított húskészítmények fémdobozos csomagolásban (a májkrémek kivételével)	0,2	0,03	0,2	0,1	10,0	70,0
Májkrémek fémdobozos vagy tubusos csomagolásban	0,2	0,03	0,5	0,1	20,0	70,0
Vadhús és készítményei	1,0	0,05	0,5	0,1	5,0	60,0
Állati zsiradék, szalonna	0,1	0,01	0,1	0,02	0,5	5,0
Liszt, egyéb gabonaőrlemények (a korpát kivéve)	0,1	0,02	0,15	0,1	5,0	30,0
Rizs	0,3	0,02	0,15	0,2	5,0	30,0
Étkezési korpa (búza, árpa, rozs, zab)	0,1	0,02	0,3	0,2	*	*
Száraz hüvelyesek	0,5	0,02	0,2	0,1	*	*
Friss és fagyasztott gyümölcs	0,2	0,01	0,1	0,05	*	*
Szárított gyümölcs	2,0	0,05	1,0	0,5	*	*
Étkezési zselatin, pektin	0,5	0,02	5,0	0,2	20,0	50,0
Szárított zöldség	2,0	0,05	1,0	0,5	*	*
Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények fémdobozos csomagolásban	0,2	0,01	0,5	0,1	10,0	10,0
Tartósított zöldség- és gyümölcskészítmények üvegben	0,2	0,01	0,2	0,1	10,0	10,0
Paradicsompüré (28–30 refrakció%)	0,2	0,05	3,0	0,1	25,0	20,0
Termesztett friss gomba, gombakészítmények	0,5	0,05	0,3	0,1	10,0	20,0
Napraforgó mag, hántolt (nyers v. pirított)	0,2	0,02	0,5	0,6	*	*
Tojás	0,1	0,02	0,3	0,02	*	*
Tojáspor	0,5	0,08	1,5	0,1	*	*
Cukor (kristály, kocka, por)	0,1	0,02	0,5	0,02	2,0	3,0
Cukorka	0,1	0,02	0,5	0,02	5,0	5,0
Kakaópor	0,5	0,02	2,0	0,5	*	*
Csokoládé és csokoládékészítmények	0,5	0,01	1,0	0,5	*	*
Növényi zsiradék (étolaj, margarin)	0,05	0,02	0,1	0,02	0,4	5,0
Étkezési só	1,0	0,01	1,0	0,2	5,0	20,0
Fűszerek (a fűszerpaprika kivételével)	1,0	0,05	2,0	0,2	*	*
Fűszerpaprika	1,0	0,05	2,0	0,25	*	*
Étrend-kiegészítők			2,5**	0,5**	*	*
Zöldség- és gyümölcsalapú bébiétel készítmények	0,1	0,01	0,25	0,02	*	*
Szódavíz, szikvíz	0,05	0,001	0,05	0,005	1,0	1,0
Alkoholmentes üdítőitalok	0,1	0,01	0,1	0,05	5,0	5,0
Gyümölcs és zöldség ivólevek	0,1	0,01	0,1	0,03	5,0	5,0
Bor, sör és egyéb szeszes italok	0,1	0,01	0,2	0,02	10,0	10,0

Jelmagyarázat:

* A megjelölt élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra réz és cink határérték előírása nem szükséges, mivel e termények és termékek réz- és cinktartalmát döntő mértékben a természetes réz- és cinktartalom határozza meg. Kivételt képeznek a réztartalmú növényvédő szerekkel kezelt friss gyümölcs- és zöldségfélék, melyekre a réztartalom határértéke 10 mg/kg.

** Az étrend-kiegészítőkből ajánlott napi dózis figyelembevételével számított napi bevitel ólomból a 180 mikrogramm/fő, kadmiumból az 50 mikrogramm/fő értéket nem haladhatja meg.

3.3.¹⁷

3.4.¹⁸

4. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez

Biológiai eredetű szennyező anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke

4.1.¹⁹ Mikotoxin maximális szintje élelmiszerekben

4.1.1.

4.1.2. Ochratoxin A

Termék	Maximális szint (μg/kg)
Pörkölt kávé, kávé alapú termékek	10
Nyerskávé	15
Egyéb növényi élelmiszerek	10

4.1.3. Egyéb mikotoxinok

Termék	Mikotoxin	Maximális szint (μg/kg)
Lisztek, őrlemények, müzli cereália része	Deoxinivalenol (DON)	1000
	Zearalenon (F–2)	100
	T–2 toxin	300
Étkezési korpa	Deoxinivalenol (DON)	1200
Gyümölcs- és zöldségkészítmények	Patulin	50

4.2. Hisztamin határértékek egyes élelmiszerekben

--------------------

Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta Határérték mg/kg

--------------------

1. Friss hal, fagyasztott hal, füstölt hal, teljes halkonzerv, hal-félkonzerv 200

2. Ringli félkonzerv (prezerv) 500

3. Sajt (bizonyos penésszel érlelt sajtok kivételével) 200

5. számú melléklet a 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelethez

Természetes eredetű ártalmas anyagok élelmiszerekben megengedhető mértéke

--------------------

Ártalmas anyag

Élelmiszercsoport, illetve élelmiszerfajta Határérték

--------------------

1. Szolanin

nyers, hámozatlan burgonya 180 mg/kg

2.²⁰

2. Ciánhidrogén

csonthéjas magvakkal készült édesipari termékek (pl. marcipán) és maggal eltett csonthéjas gyümölcs befőttek gyümölcsborok

10 mg/kg
1 mg/l

3.²¹

4. Morfin

mákmag 30 mg/kg

5. Narkotin

mákmag 20 mg/kg

6. Morfin+narkotin együtt

mákmag 40 mg/kg

7. Tebain

mákmag 20 mg/kg

8. Kodein

mákmag 20 mg/kg

9–10.²²

Jelmagyarázat:²³

* A térfogatszázalékban megadott határértéket a termék abszolút etanoltartalmára kell számítani.

** Egyes gyümölcspárlatok esetében a Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–1576/89 előírásai szerint.

*** A friss parajra előírt határérték nem vonatkozik a feldolgozásra kerülő friss parajra, amelyet nagy tételben szállítanak közvetlenül a termelőhelyről a feldolgozóüzembe.

**** A termelési módot jelző megfelelő jelölés hiányában a szabadföldi salátára megállapított határértéket kell alkalmazni.

A rendeletet a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte 2014. május 14. napjával.

A 2. § c) pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. § h)–i) pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

A 3. § (3) bekezdése a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

⁵

A 3. § (4) bekezdése a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

⁶

A 4. § (1) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

Az 5. § (3) bekezdése a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

Az 5. § (4) bekezdése a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 62. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

Az 5. § (7) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.

¹⁰

Az 5. § (8) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.

¹¹

A 6. § (2) bekezdését a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

Az 1. számú mellékletet a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 2. számú melléklet 2.10. pontját a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta be, a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 3. számú melléklet a 40/2000. (XII. 20.) EüM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, illetve 2. számú melléklet 1-2. pontja szerint módosított és megállapított szöveg.

¹⁵

A 3. számú melléklet 3.2. pontja a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 3. számú melléklet 3.2.1. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 3. számú melléklet 3.3. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 3. számú melléklet 3.4. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 4. számú melléklet 4.1.1. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte és a 4.1.2. pontját pedig a (4) bekezdésének c) pontja megállapította.

²⁰

Az 5. számú melléklet 2. pontja a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (4) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.

²¹

Az 5. számú melléklet 3. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²²

Az 5. számú melléklet 9–10. pontját a 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

²³

Az 5. számú melléklet jelmagyarázata a 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek