43/1999. (XI. 26.) BM rendelet
43/1999. (XI. 26.) BM rendelet
a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről1
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 29. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kftv. 1. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetőleg a közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) eljárására.
(2)2 A felügyelő a nem magyar állampolgár ügyében is e rendelet szerint jár el, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik.
2. § (1) A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.
(2) A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni.
(3) A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.
3. § (1)3 A felügyelői intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a személy nemének és életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen kell megfogalmazni. Az intézkedés során alkalmazott felszólításból, figyelmeztetésből a cselekmény jogsértő jellegének abbahagyására, illetve a távozásra történő felhívásnak ki kell tűnnie.
(2) A felügyelői intézkedés során körültekintően kell eljárni. Lehetőleg meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét az intézkedéstől elvonják.
(3) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.
(4)4 Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a felügyelő a szolgálat befejezésekor – a munkáltató által meghatározottak szerint – írásos jelentést készít a végrehajtott intézkedésekről.
4. § (1) Az igazoltatás során a felügyelő elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a felügyelő ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólíthatja az igazoltatott személyt adatainak bemondására. A bemondott adatokat az okmányban foglaltakkal összehasonlítja.
(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek, járműnek az adatait, akinél, amelynél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges.
(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a személyazonosság megállapítása után a katonákra vonatkozó rendelkezések alapján jár el. Katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a rendészeti szolgálattól segítséget kérhet.
5. § (1)5 A felügyelő kizárólag a Kftv. 14. §-ában és a 21. §-ában meghatározott esetekben jogosult a személyt vagy a járművet feltartóztatni. Amennyiben az érintett kifogásolja a feltartóztatást, adatait [Kftv. 10. § (1) bekezdése] és a feltartóztatás okát a felügyelőnek rögzíteni kell. Katona által vezetett jármű esetén a felügyelő a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.
(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés elérte célját és további intézkedésre nincs szükség.
6. § A felügyelő – jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között – szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni.
7. §6
8. §7 (1) A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, ha
a) a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható, vagy, ha a cél a helyszíni bírságolással vagy szóbeli figyelmeztetéssel nem érhető el, vagy
b) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, vagy a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott készpénz-átutalási megbízás átvételét megtagadja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülményekre a feljelentésben utalni kell.
9. §8 (1) A várakozási szabályok megsértése miatt a gépjárművezető távollétében történő intézkedés esetén az intézkedő felügyelőnek a feljelentés intézkedésről a gépjármű szélvédőjén – ha ez nem lehetséges, jól látható módon a gépjárművön egyéb helyen – tájékoztatást kell elhelyeznie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza
a) az intézkedést foganatosító közterület-felügyelet megnevezését, székhelyét és telefonszámát,
b) a „Tiltott helyen várakozik!” szöveget,
c) az intézkedés időpontját,
d) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével,
e) a feljelentés tényét,
f) az intézkedő felügyelő nevét, jelvényszámát és aláírását.
10. §9
11. §10 A jármű megállítása, feltartóztatása során a felügyelőnek a közlekedési szabályok figyelembevétele mellett úgy kell intézkednie, hogy a megállított, feltartóztatott jármű a folyamatos közlekedést a szükségesnél tovább ne akadályozza.
12. § (1) A felügyelő a nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők (1977. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. Cikk szerint) esetében a rájuk vonatkozó külön szabályok (1965. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. és 31. Cikk) szerint jár el.
(2)11 Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt külön jogszabályban meghatározott mentelmi jog illeti meg.
(3) A hivatásos bíró és a bírósági ülnök, az alkotmánybíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, titkár és fogalmazó mentelmi jogát külön jogszabály határozza meg.
13. § A felügyelő – feladatkörében eljárva – a szabálysértést elkövető, mentességet élvező személyt igazoltathatja, személyazonosságát és ennek során mentességét megállapítja. Ezután a mentességgel rendelkező személy ellen további intézkedést nem tesz, azonban a tényállást rögzíti, és tettenérés esetén feljelentést tehet.
14. § Amennyiben a 12. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott személy lemond a mentelmi jogáról, vele szemben a felügyelő az általános szabályok szerint jár el. A lemondó nyilatkozatot a felügyelő helyszíni jegyzőkönyvbe foglalja. A helyszíni jegyzőkönyvet a nyilatkozó személy mellett a felügyelő és a járőrtárs (segítő) is aláírja.
15–16. §12
17. § (1)13
(2) A felügyelő kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű, a külön jogszabályban meghatározott minősítési feltételeknek megfelelő kutyával láthat el szolgálatot.
18–19. §14
20. § (1) A felügyelői járőrszolgálat a közterület-ellenőrzés általános formája. A járőrszolgálat során egy vagy több felügyelő együttesen, előre meghatározott útvonalon látja el feladatát.
(2) Járőrszolgálatra a felügyelőt lehetőleg járőrtárssal vagy segítővel kell vezényelni.
(3)15 A felügyelő járőrtársként beosztható rendvédelmi szerv tagja mellé. A vegyes összetételű járőrszolgálatban részt vevő felügyelő intézkedési jogára a közterület-felügyeletre vonatkozó törvény szabályai az irányadók.
21. § (1)16 Őrszolgálatban a felügyelő az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
(2) A felügyelői őrszolgálatot mozgóőr vagy objektumőr látja el.
22. § (1) A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a felügyelet vezetője jelöli ki a feladat jellege szerint.
(2) Az objektumőr a képviselő-testület által meghatározott létesítményhez tartozó, a felügyeletvezető által meghatározott körzetben végzi feladatát.
23. § (1)–(2)17
(3)18
24. § Ez a rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba.
A rendeletet a 10/2000. (II. 23.) BM rendelet 6. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte – a Magyar Közlöny 2000. évi 17. számában közzétett helyesbítés alapján tévesen, mert a hatályon kívül helyező rendelet c) pontja a helyesbítésnek megfelelően a 44/1999. (XI. 26.) BM rendeletre vonatkozik.
Az 1. § (2) bekezdése a 4/2010. (II. 23.) IRM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 4/2010. (II. 23.) IRM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 4/2010. (II. 23.) IRM rendelet 6. §-ával megállapított és a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont aa) alpontja szerint módosított szöveg.
A 7. §-t a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont ab) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § a 80/2013. (XII. 23.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. §-t a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont ac) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 37/2018. (XII. 28.) BM rendelet 3. §-a iktatta be.
A 10. §-t az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet 20. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § a 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 63/2011. (XII. 29.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 15–16. §-t a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont ad) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdését a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont ae) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 18–19. §-t a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont af) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdésének első mondata a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 3. §-ának 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 4/2010. (II. 23.) IRM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1)–(2) bekezdését a 70/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 23. § (3) bekezdését a 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § a) pont ag) alpontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás