1/2000. (I. 18.) TNM rendelet

1. § (1)² A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Hivatal ht. állományából nyugállományba helyezett tagjára, valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozókra.

2. § (1) A ht. állomány tagja nyugdíjának megállapítására – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a szolgálati jogviszony megszűnése után kerül sor. A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A hivatásos szolgálati viszony megszűnésének beálltát a Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozók esetében a felső korhatár elérése, illetve a szolgálati viszony meghosszabbítása lejártának napjával kell megállapítani.

(3) A szolgálati jogviszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését állományparancsban kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell:

3. § A szolgálati nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

3/A. §³ (1)⁴ A Hszt. 182. §-ának (9) bekezdése alapján a szolgálati viszony megszüntetése nélkül kell megállapítani (rögzíteni) a teljes összegű szolgálati nyugdíját annak, aki megszerezte a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati időt.

(2) A szolgálati nyugdíj – folyósítás nélküli – (1) bekezdés szerinti megállapításánál (rögzítésénél) a szolgálati időt a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés időpontja az ezt követő naptári nap.

4. § A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetőleg fizikai alkalmatlanság tényét külön rendeletben meghatározott felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV Bizottság), b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenést pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OEP OSZI) illetékes orvosi bizottsága állapítja meg.

5. § (1)⁵ A Hszt. 182. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a csökkentett mértékben folyósított nyugdíj helyett teljes összegű nyugdíjat a nyugdíjas ötvenedik életéve betöltése napjától, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés orvosi megállapítása hónapjának első napjától kell folyósítani.

(2) A munkaképesség-csökkenés kezdő napjának megállapításánál az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága által kiállított szakvéleményben a munkaképesség-csökkenés kezdő időpontjaként megállapított dátum az irányadó. Ha az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés kezdő időpontjáról nem nyilatkozott, akkor a munkaképesség-csökkenés kezdő napjának megállapításánál a szakvélemény dátuma az irányadó.

6. § (1) Ha a ht. állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időre részesült illetményben, a nyugdíját e rövidebb időszakban kapott illetmény és illetményjellegű juttatás egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Ha a hat. állomány tagja a Hszt. 107. § (1) bekezdése alapján a beszámított időszakban csökkentett illetményt kapott, összilletményét a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

(3) Ha a nyugdíj megállapítására közvetlenül a más szervnél teljesített szolgálatot követően kerül sor, a nyugdíj alapját a más szervnél kapott, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

(4)⁶ Amennyiben a ht. állomány tagja a nyugdíjalap- számítás időszakában nem, vagy csak 30 napnál rövidebb időszakra kapott illetményt, nyugdíját az utolsó folyósított egyhavi illetményének az időközbeni emelésekkel növelt összege alapján kell megállapítani.

(5)⁷ Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka két naptári évet érint, úgy a tört évekre eső illetményt és illetmény jellegű juttatást naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének egytizenketted része képezi a nyugdíjalapot.

(6)⁸ A Hszt. 182. §-ának (9) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a rögzítés időpontját megelőző 365 napra (szökőév esetén 366 napra) kifizetett, valamint az ezen időtartam alatt megszerzett jogosultság alapján kifizetésre kerülő illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni.

7. § (1) A Hszt. 185. § (1) bekezdés szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét az OEP OSZI illetékes bizottsága állapítja meg.

(2) Ha a munkaképesség mértéke a rokkantság mértékét nem éri el, és emiatt az állományviszony rendezése is szükségessé válik, a szolgálatra való alkalmasság kérdésben az I. és II. fokú FÜV Bizottság döntése az irányadó.

8. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A rokkantsági nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

(3) Ha a rokkantság foka és csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell. A nyugdíj összegének emelését az ismételt felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a nyugdíj összegének csökkentését pedig a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

(4) A szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

10. § Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvélemény keltét követő második hónap első napjától a rokkantsági nyugdíj folyósítását határozattal be kell szüntetni.

11. § (1) A Hszt. 185. §-ának (3) bekezdése alapján olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani, mint amilyen a jogosultat – a rokkantság időtartamát is beszámítva – a rokkantság III. csoportjában megillette volna. Az így megállapított nyugdíjat fel kell emelni a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével, és a felemelt összeget a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell folyósítani.

(2) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléled, ha a jogosultság feltételei a megszűnést követő öt éven belül újra bekövetkeznek, kivéve, ha a megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett szolgálati nyugdíjat állapítottak meg.

(3) A rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét módosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba került.

12. § (1) A ht. állomány baleseti rokkantsági nyugállományba helyezett tagja munkaképesség-csökkenésének mértéke megállapításánál az OEP OSZI orvosi bizottságának véleményét kell alapul venni.

(2) A baleset, illetőleg a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggése, illetőleg szolgálati eredete megállapításának rendjét külön rendelet tartalmazza.

13. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(3) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

(4) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani.

14. § (1) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvélemény keltét követő második hónap első napjától a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását határozattal be kell szüntetni.

(2) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

15. § (1)⁹ A ht. állomány elhunyt tagjának vele közös háztartásban élt és nyugellátásra jogosult hozzátartozója részére a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi nyugdíjat helyettesítő illetményt ki kell fizetni, és a nyugellátást az elhalálozás napjától számított kettő hónap elteltével kell folyósítani.

(2) A ht. állomány elhunyt tagjának vele közös háztartásban nem élt, nyugellátásra jogosult családtagjai részére megállapított ellátást az elhalálozás hónapjának – a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés hónapjának – első napjától kezdve kell folyósítani.

16. § A hozzátartozói nyugellátásoknál a ht. állomány tagja részére megállapított teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozók az őket megillető ellátásokra, függetlenül attól, hogy a ht. állomány tagjának a nyugdíja nem – vagy csökkentett mértékben – került folyósításra.

17. § A ht. állomány tagja és hozzátartozóik nyugellátását a Hivatal Nyugdíjmegállapító Szerve – mint első fokon eljáró nyugdíjmegállapító szerv – indokolt határozattal állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

18. § A nyugdíjmegállapító szerv a rendelkezésére álló okmányok alapján, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével, hivatalból hoz határozatot:

18/A. §¹¹ Azt, aki a szolgálati nyugdíja rögzítését követően legalább 365 napra szolgálati időt szerzett, szolgálatteljesítése utolsó napján a nyugdíjmegállapító szerv írásban értesíti a szolgálati viszony megszűnésekor kiszámított szolgálati nyugdíj és a 3/A. § (1) bekezdése szerint megállapított nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összegéről, és az azok közötti választás lehetőségéről. Amennyiben a hivatásos állományú az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem él a választás lehetőségével, a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból állapítja meg a magasabb összegű nyugellátást.

19. § A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el, és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

20. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. § (2) bekezdése alapján a miniszterhez címzett fellebbezést a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani.

21. § (1)¹² A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:

(2)¹³ A nyugellátásra jogosultnak, illetőleg a nyugellátást igénylőnek a nyugellátásra vonatkozó határozatot számfejtési melléklettel kell megküldeni.

21/A. §¹⁴ A folyósítás nélküli szolgálati nyugdíj megállapításáról és rögzítéséről szóló határozat egy példányát – számfejtési melléklettel – az érintett részére meg kell küldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagában kell elhelyezni, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni.

22. § (1) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa hozott határozat egy példányát megküldi a nyugdíjmegállapító szervnek.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata elleni fellebbezési ügyekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezései szerint lehet jogorvoslattal élni.

23. § (1) Az állományilletékes parancsnok a humánpolitikai szerv útján köteles gondoskodni arról, hogy a ht. állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak családtagjai nyugellátásának elbírálásához előírt okmányok és a szükséges adatok az állományviszony megszűnéséről szóló parancs megjelenésétől számított legkésőbb 15 napon belül a nyugdíjmegállapító szervhez megküldésre kerüljenek.

(2) Ha a mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás megkezdésére késedelmesen kerül sor, vagy a határozat a jogosan járónál alacsonyabb összegű ellátást tartalmaz, az érintettet a Tny.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamat illeti meg, amelyet a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

24. § A nyugellátás megállapítása iránti igényeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni. Az igény elbírálásához szükséges dokumentumokat az arra illetékes vezető és a nyugdíjra jogosult aláírásával és bélyegzővel ellátva kell a nyugdíjmegállapító szervhez felterjeszteni.

25. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.