1/2000. (ÜK. 2.) LÜ u t a s í t á s
egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról*
2000.03.01.
I. FEJEZET
A BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 6/1987. LEGF. Ü. UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA
1. § (1) A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló, a 10/1989. Legf. Ü., a 15/1990. Legf. Ü., az 1/1992. Legf. Ü., valamint a 11/1992. Legf. Ü. utasítással módosított 6/1987. Legf. Ü. utasítás (a továbbiakban: Ut.) 3. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ugyanígy járjon el akkor is, ha olyan tényt észlel, amely a magánjogi vagy a közigazgatási jogi ügyszak intézkedését igényli.”
„(3) A bírósági eljárásban részt vevő ügyész a tárgyaláson (ülésen) kifejtett tevékenységéről jegyzéket állít ki.”
2. § Az Ut. 11. § (2) bekezdésének második mondatában szereplő „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe „nyolc napon belül” szövegrész lép.
3. § Az Ut. a következő címmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„Jogorvoslat a törvényesség érdekében
28/A. § (1) A Legfőbb Ügyészség a jogorvoslati indítvány benyújtásához szükséges bírósági iratokat a megyei (fővárosi) főügyészség útján szerzi be. (2) A főügyészség a bírósági iratokat haladéktalanul felterjeszti a Legfőbb Ügyészségre. Ezt az intézkedést hivatalból kell alkalmaznia a főügyészségen, illetve a helyi ügyészségen benyújtott kérelmek esetében.
(3) Amennyiben a főügyészség a Be. XII/A. fejezete szerint orvosolható törvénysértést hivatalból észleli, vagy arról a helyi ügyészség jelentése alapján szerez tudomást, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, melyhez csatolja a bírósági iratokat. Az előterjesztésben ki kell fejtenie, hogy a bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek. (4) A kérelem, illetve előterjesztés elbírálásáról, valamint a jogorvoslati indítvány eredményéről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget.”
4. § Az Ut. a következő címmel és 28/B. §-sal egészül ki:
28/B. § (1) Az 1997. évi LXVI. törvény 29. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben a megyei (fővárosi) főügyészség jogegységi eljárás kezdeményezése céljából előterjesztést készít, amelyhez a bírósági iratokat is csatolnia kell. Az előterjesztésben részletesen ki kell fejtenie azokat az okokat, amelyek miatt a jogegységi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja. (2) A jogegységi indítvány eredményéről, illetve a jogegységi indítvány benyújtásának mellőzéséről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget.”
II. FEJEZET
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI
ÜGYÉSZI SZAKFELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL
SZÓLÓ 11/1987. LEGF. Ü. UTASÍTÁS
MÓDOSÍTÁSA
„(15) Fiatalkorú terhelt házi őrizetének indítványozása csak olyan korlátozásokkal (korlátozások mellett) indokolt, amelyek az iskolai tanulmányok folytatását, illetőleg a rendszeres munkavégzést nem akadályozzák.”
„(5) Fiatalkorú és felnőttkorú összefüggő ügyében (vegyes büntető ügyben) a fiatalkorúak ügyésze jár el, és a felnőttkorú terhelttel szemben a fiatalkorúak bíróságához benyújtott vádiratban indítványozza a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást.”
III. FEJEZET
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
TÖRVÉNYESSÉGÉNEK ÜGYÉSZI
FELÜGYELETÉRŐL SZÓLÓ 1/1990. LEGF. Ü.
UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA
7. § A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló, a 11/1993. Legf. Ü., a 6/1995. (ÜK. 5.) LÜ, valamint a 2/1998. (ÜK. 5.) LÜ utasítással módosított 1/1990. Legf. Ü. utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„f) a bv. intézetekben és a nyomozó hatóságoknál a szabálysértési elzárás végrehajtásának;”
,,A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK,
AZ IDEGENRENDÉSZETI ŐRIZET ÉS
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE”
„(1) Az ügyész köteles az őrizetet és az előzetes letartóztatást, az idegenrendészeti őrizetet, valamint a szabálysértési elzárást foganatosító bv. intézetben, továbbá nyomozó hatóságnál havonta, az idegenrendészeti őrizetesek elhelyezésére szolgáló közösségi szálláshelyen negyedévente ellenőrizni a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, az ezekben írt rendelkezések végrehajtását, a fogvatartási határidők betartását.
(2) Folyamatosan vizsgálja meg a fogvatartás rendjének (különösen a fogvatartás körülményei, bánásmód, kényszerítő eszközök alkalmazása) törvényességét, a büntetőeljárási törvényben, a büntetés-végrehajtási és a szabálysértési jogszabályokban meghatározott, az előzetesen letartóztatottat és az őrizetest, a szabálysértési elzárást töltőt, valamint az idegenrendészeti őrizet végrehajtására vonatkozó jogszabályokban az idegenrendészeti őrizetest megillető jogok biztosítását, kötelességek teljesítését.”
„– »fogvatartott« alatt a szabadságvesztés büntetését, valamint a szabálysértési elzárást töltő, az őrizetben lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az idegenrendészeti őrizetest, az ideiglenes kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, az elmemegfigyelés alá vont személyt kell érteni.”
„Nyomozással az ügyészségi titkár és fogalmazó is megbízható.”
„(2) Az ÜNYH közvetlen szakmai irányítása és ellenőrzése a hivatalt vezető ügyész feladata.”
„(1) Az ügyészségi nyomozást az ÜNYH-ba beosztott vagy kirendelt ügyészek (a továbbiakban: nyomozó ügyész) és az ügyészségi nyomozók végzik. Nyomozással az ügyészségi titkár és fogalmazó is megbízható.”
„(2) Az ügyészségi nyomozót, a titkárt és a fogalmazót az ügyészségi nyomozás során – a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével – megilletik mindazok a jogosultságok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a Be. a nyomozó hatóságok, illetve azok tagjai részére előír. (3) Az ügyészségi nyomozó, a titkár és a fogalmazó – kivéve, ha a késedelem a nyomozás sikerét vagy az intézkedés eredményességét veszélyezteti – őrizetbe vételt, házkutatást és zár alá vételt nem rendelhet el, rendbírságot nem szabhat ki, elővezetést nem rendelhet el és a terheltet nem kényszerítheti arra, hogy szakértői vizsgálatnak vesse magát alá. Amennyiben ezek szükségessége felmerül, erről a nyomozó ügyész határoz.”
15. § Az Ut. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az ügyészségi nyomozások törvényességi felügyeletéről, a nyomozás törvényessége feletti felügyeletről és a nyomozás befejezése utáni ügyészi feladatokról a módosított 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás rendelkezik.” „(1) Az ÜNYH-t közvetlenül a hivatalt vezető ügyész irányítja, aki felelős a nyomozások törvényességéért és szakszerűségéért. Gondoskodik az ÜNYH-ba beosztottak arányos foglalkoztatásáról, irányítja és ellenőrzi a hivatal által folytatott nyomozásokat, kiadmányozza azokat a határozatokat és egyéb intézkedéseket, amelyek kiadmányozására legfőbb ügyészi utasítás felhatalmazza, illetve amelyeket a főügyész hatáskörébe utalt. Konkrét ügyekben nyomozást végez.”
„(3) Amennyiben a gyanúsított úti okmánya elvételének és visszavonása elrendelésének az 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállanak, ha a gyanúsítottnak van útlevele, fel kell hívni átadására. (5) Az egyéb engedélyek (pl. fegyvertartási, gépjárművezetői stb.) elvétele esetén az okiratok kezelése az azokra vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.”
VI. FEJEZET
A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELETRŐL ÉS A NYOMOZÁS BEFEJEZÉSE UTÁNI ÜGYÉSZI FELADATOKRÓL SZÓLó 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA
„a) a Fővárosi Főügyészség: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága [37/1991. (XII. 24.) PM rendelet 3. § (2) bekezdés], a Határőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal,” „(3) A Be. 16. §-ának (7) bekezdésében meghatározott esetekben a kijelölés az érintett nyomozó hatóságok felügyeletét ellátó ügyész hatáskörébe tartozik, ha a hatásköri összeütközéssel érintett mindegyik nyomozó hatóság az illetékességi területén működik. Egyébként az eljáró hatóságot a felettes ügyész jelöli ki.” 20. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az ügyész a tanút a Be. 64. § (4) bekezdésében írt lehetőségről is felvilágosítja. A tanúvallomás írásban történő megtételére irányuló kérelemről az ügyész írásban dönt. (2) Ha az ügyész a tanú vallomásának írásbeli megtételét engedélyezi, a tanút figyelmezteti arra, hogy az írásbeli vallomásából ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak (Be. 65–66. §), valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Ha az engedély megadásáról jegyzőkönyv készül, a figyelmeztetésre vonatkozó részét a tanúval külön alá kell íratni. Az ügyész az írásbeli vallomás becsatolására határidőt állapít meg. (3) Amennyiben a tanú írásbeli vallomása a (2) bekezdésben írtaknak nem felel meg vagy az egyébként hiányos, továbbá ha a tanú a megjelölt határidőt elmulasztja, szóbeli kihallgatása iránt kell intézkedni. (4) Az (1)–(3) bekezdés szabályai értelemszerűen irányadók akkor is, ha a tanú a szóbeli kihallgatását követően tesz írásbeli vallomást.” „(7) Amennyiben az ügyész az előzetes letartóztatást megszünteti, erről az előzetes letartóztatást elrendelő bíróságot és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatal Hatósági és Adatkezelési Főosztály Bűntetteseket Nyilvántartó Osztályát értesíti.”
„(2) Az előzetes letartóztatás határideje meghosszabbításának indítványozása előtt az ügyész megvizsgálja, hogy az előzetes letartóztatás célja lakhelyelhagyási tilalom keretében házi őrizettel elérhető-e. Ebben az esetben arra tesz indítványt, hogy a bíróság ezt a kényszerintézkedést rendelje el.”
23. § Az Ut. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A szabadlábra helyezésre irányuló kérelmet az ügyész megvizsgálja, amennyiben azt teljesíthetőnek tartja, intézkedik az előzetes letartóztatás megszüntetése iránt. Ellenkező esetben a kérelem elutasítását, vagy a változatlan tartalommal előterjesztett ismételt kérelem esetén a bírósági határozat hozatalának mellőzését célzó indítvánnyal a bíróságnak küldi meg. Amennyiben az ügyész a kérelmet a bírósághoz továbbította, erről a kérelmezőt értesíti.”
„A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésével kapcsolatos ügyészi feladatok
38/A. § (1) A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről az ügyész hivatalból vagy a nyomozó hatóság indokolt előterjesztésére dönt. (2) Ha a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésével egy időben a terhelt házi őrizete is indokolt, az ügyész a kényszerintézkedések elrendelését a bíróságnál indítványozza.
(3) Amennyiben az ügyész által elrendelt lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt merül fel a terhelt házi őrizetének szükségessége, az ügyész kizárólag evégett tesz indítványt a bíróságnál.
(5) Házi őrizet meghosszabbítása esetén a 35. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. (7) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalom korlátozását kéri, az ügyész azt akkor teljesíti, ha a korlátozás a kényszerintézkedés céljával nem ellentétes.
(8) Ha a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetése iránti ismételt kérelem nem tartalmaz új körülményt, az ügyész a határozat hozatalát rendszerint mellőzze és erről a kérelmezőt értesítse.
(9) Amennyiben az ügyész a lakhelyelhagyási tilalmat megszünteti, erről a lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő bíróságot, valamint a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatal Hatósági és Adatkezelési Főosztály Bűntetteseket Nyilvántartó Osztályát értesíti.”
„Az úti okmány elvételével kapcsolatos ügyészi feladatok
39/A. § (1) Az úti okmánnyal kapcsolatos kérdésekben az ügyész határozatot hoz. (2) Ha az ügyész az úti okmány elvételét rendeli el, határozatát a Be. 99/D. § (3) bekezdésében írtak teljesítése végett haladéktalanul a nyomozó hatósághoz továbbítja. „A legfoglalt dolog előzetes értékesítésével kapcsolatos ügyészi feladatok
39/B. § (1) Az előzetes hozzájárulásában az ügyész a Be. 102/A. § (1) és (2) bekezdésében írt határozat hozatalát általában bízza a nyomozó hatóságra, és félreérthetetlenül jelölje meg az előzetesen értékesíthető dolgok körét. (2) Az ügyész nem rendelkezhet az előzetes értékesítésről, ha a lefoglalt dolog tárgyi bizonyítási eszköz.”
„(1) Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozó hatóság – a határidő lejárta előtt tíz nappal érkezett, a cselekmény tényállását, minősítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidőt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerűen tartalmazó, teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölő – előterjesztésére, az ügyész a nyomozás iratainak megvizsgálását követően a határidőt meghosszabbítja, vagy az előterjesztést és a nyomozás iratait a közvetlen felettes ügyészhez felterjeszti. Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása nem indokolt, a nyomozás befejezése iránt intézkedik.
(2) Ha a határidő meghosszabbítása a Legfőbb Ügyészség hatásköre, az előterjesztést a nyomozás irataival és az előterjesztésre vonatkozó véleményével, a szolgálati út megtartásával kell felterjeszteni.
„(2) Ha az ügyész a nyomozás megszüntetése mellett az elkövetőt megrovásban részesíti, a 42. § (2)–(4) bekezdésében írtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.” 29. § Az Ut. 52. §-át megelőző cím, valamint az 52. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fedett nyomozó igénybevételével kapcsolatos eljárás
52. § (1) A rendőrség előterjesztésére – a nyomozás elrendelését megelőzően vagy azt követően – fedett nyomozó igénybevételéről a megyei (fővárosi) főügyész büntetőjogi helyettese – távollétében a főügyész által állandó jelleggel kijelölt vezető állású ügyész (a továbbiakban együtt: ügyész) – dönt. Az engedély megadásáról – amennyiben az a nyomozás elrendelését követően történt – a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészség vezetőjét tájékoztatja. (2) Külföldi fedett nyomozó igénybevételéhez az ügyész akkor járulhat hozzá, ha alkalmazását nemzetközi szerződés vagy megállapodás lehetővé teszi.
(3) Az ügyész a fedett nyomozó igénybevételét csak olyan előterjesztés alapján engedélyezheti, amely az Rtv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak mindenben megfelel. (5) A határozat elleni panaszt a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya bírálja el.”
„(2) A megállapodásokhoz a fővárosi főügyész büntetőjogi helyettese adhat hozzájárulást.”
62/A. § Az ügyész a vádemeléskor az általános szabályok szerinti bírósági eljárást csak akkor indítványozza, ha bíróság elé állításnak (Be. XVI. Fejezet), vagy a tárgyalás mellőzésének (Be. XVII. Fejezet), illetőleg az ügy nyilvános ülésen történő elbírálásának (Be. XVII/B. Fejezet) nincs helye.” „Eljárás a távollévő terhelttel szemben
70/A. § (1) A nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt folyamatban levő nyomozás során beismerő vallomást tett gyanúsítottat az ügyész, vagy az ügyész rendelkezésére a nyomozó hatóság felvilágosítja arról, hogy a tárgyalásról lemondhat. (2) Amennyiben a gyanúsított a nyomozás során tett nyilatkozatában a tárgyalásról lemond vagy más módon kezdeményezi az ügyésznél az ügy nyilvános ülésen való elbírálását, az ügyész a gyanúsítottat meghallgatja.
„(1) A büntetőeljárás átadását az ügyész a gyanúsítottnak a 76. § (2) bekezdésében megjelölt adatait, a tényállást és a cselekmény minősítését rögzítő véleményes jelentésével, valamint az iratok – szolgálati úton történő – felterjesztésével kezdeményezi. Ha kétoldalú egyezmény a büntetőeljárásnak, a külföldi állam által történő kötelező átvételéről rendelkezik, az eljárást megszüntető határozatot is csatolni kell.” „(8) A külföldi államnál a feljelentést a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni.”
VII. FEJEZET
A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
FOLYTATOTT NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE
FELETTI FELÜGYELETRŐL ÉS A
BÜNTETŐÜGYEK KATONAI ÜGYÉSZSÉGI
NYOMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1999. (ÜK. 5.) LÜ
UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA
„c) a fegyveres erők tényleges állományú tagjai által tényleges szolgálati viszonyuk tartama alatt elkövetett bármely bűncselekmény, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt,”
„d) a szövetséges fegyveres erők (Btk. 368. §) Magyarországon állomásozó tagja által belföldön, valamint e személyeknek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekmény esetén.” „10/A. § (1) Lakhelyelhagyási tilalom elrendelése esetén a katonai ügyész a gyanúsított illetékes parancsnokát (vezetőjét) a végrehajtás ellenőrzése végett haladéktalanul megkeresi. (2) A megkeresésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a parancsnoknak (vezetőnek) a tilalom megszegéséről a szükséges intézkedés megtétele érdekében tájékoztatni kell a katonai ügyészt.
(3) A katona szolgálati viszonyának megszűnése esetén – amennyiben a lakhelyelhagyási tilalom fenntartása szükséges – a további ellenőrzés végett a rendőrséget keresi meg.”
37. § Az Ut. a következő 10/B-sal egészül ki:
„10/B. § (1) Szoros felügyelet elrendelésekor a katonai ügyész a végrehajtás érdekében az illetékes parancsnokot keresi meg. (2) Ha a katonai ügyész a szoros felügyelet egy hónapon túli fenntartását szükségesnek látja, ennek érdekében a lejárat előtt 8 nappal a megyei (fővárosi) bíróság katonai tanácsának indítványt tesz.
(3) A szolgálati viszony megszűnése esetén a katonai ügyész megvizsgálja, hogy más kényszerintézkedés alkalmazása indokolt-e és szükség esetén ennek elrendelése iránt intézkedik.”
VIII. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
39. § (1) Ez az utasítás 2000. március 1-jén lép hatályba.
(3) Az egyes utasításoknak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
