188/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet

1. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 25–26. §-aiban meghatározott feladatkörben eljárva tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A Bizottság a kémiai biztonságot érintő kérdésekben a Kbtv.-ben meghatározott javaslattevő és véleményező feladatokat látja el.

(3) A Bizottság működése nem érinti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben szabályozott szakmai érdekegyeztetést, valamint egyes szervezetek részére külön jogszabályokban biztosított egyetértési, illetőleg véleményezési jogot.

2. § (1) A kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységet végző, Magyarországon nyilvántartásba vett

(2) Az (1) bekezdés szerinti delegálásra azok a társadalmi szervezetek jogosultak, amelyek ezt a szándékukat az egészségügyi miniszternek bejelentik, és a delegálásra a Kbtv., illetőleg az (1) bekezdés alapján való jogosultságukat feladatkörük, működési céljuk igazolására alkalmas létesítő okirat (alapszabály, alapító okirat) vagy annak hiteles másolata becsatolásával dokumentálják.

(3) A (2) bekezdés szerint bejelentkező szervezetek névsorát és az abban bekövetkezett változásokat az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában a bejelentkezéstől számított 30 napon belül közzéteszi.

(4) A társadalmi szervezetek által delegált személyek képviseleti joga megszűnik:

(5) A Bizottság megalakulása után a (2) bekezdés szerint bejelentkezett szervezetek delegálási jogukat első ízben a társadalmi szervezetek által delegált személy(ek) képviseleti jogának (4) bekezdés szerinti megszűnését követően, a megüresedő helyre történő delegálás során gyakorolhatják.

(6) Az (1)–(5) bekezdések szerint delegált személyek bizottsági tagságukat a delegáló szervezetek által kiadott, hiteles megbízólevéllel igazolják.

3. § (1) A Bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a környezetvédelmi miniszter vagy az általuk a Bizottságba tagként kijelölt személyek.

(2) A Bizottság egyes ülései között felmerülő, a Bizottság szervezetét, illetőleg általános működését közvetlenül nem befolyásoló halaszthatatlan ügyekben – a Bizottság feladatkörében – az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes jár el. Intézkedéseiről a Bizottság következő ülésén köteles beszámolni.

(3) A Bizottság egyes feladatainak előkészítésére tagjaiból albizottságot hozhat létre. Egy albizottság létszáma legalább három fő.

(4) A Bizottság egyes javaslatainak, álláspontjának kialakításában – az elnök felkérése alapján – bizottsági tagsággal nem rendelkező személy vagy szerv is részt vehet. Az elnök – a Bizottság bármely tagjának a javaslatára – a Bizottság munkájában való álladó részvételre is felkérhet bármely személyt vagy szervet, akinek (amelynek) a részvétele feladatköre, ismeretei vagy egyéb szempont figyelembevételével indokolt.

4. § (1) A Bizottság féléves munkaprogram alapján látja el feladatait, de a Bizottság a munkaprogram időtartamát ennél hosszabb, de egy évet meg nem haladó időszakban is meghatározhatja. A munkaprogram tartalmazza mindazokat a kérdéseket, melyeket a Bizottság tárgyalni kíván, illetve az elnök, vagy a Bizottságban tagként részt vevő, vagy képviselettel rendelkező miniszter, illetve a Bizottságba tagként általa kijelölt személy megtárgyalásra javasol.

(2) A munkaprogramot az elnök állítja össze, és a Bizottság fogadja el.

5. § (1) A Bizottság szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. A Bizottság üléseinek összehívásáról az elnök gondoskodik.

(2) Az elnök köteles összehívni a Bizottság ülését, ha az összehívást a téma megjelölésével a Kormány tagja, a Bizottság tagjainak több mint egyharmada vagy bármely albizottság kéri.

(3) A Bizottság ülésére a tagokat a napirend és az esetleges előkészítő iratok megküldésével az ülés előtt legalább 5 nappal, írásban meg kell hívni.

(4) A Bizottság tagjai kötelesek a Bizottság, valamint – tagságuk szerint – a 3. § (3) bekezdése szerinti albizottság ülésein személyesen részt venni, illetőleg akadályoztatásuk esetén azt a Bizottság elnökének bejelenteni. Az elnököt – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök helyettesítése esetében – a helyettesítés keretei között – az elnök jogai és kötelezettségei az elnökhelyettest illetik meg, illetőleg terhelik.

(5) A Bizottság, valamint az albizottság ülésein – a felkérés keretei között – a 3. § (4) bekezdése szerinti személy, illetőleg szerv képviselője is részt vehet tanácskozási joggal.

6. § (1) A Bizottság egyes üléseinek napirendjét az elnök állítja össze. Az ülések napirendjén szerepelnie kell

(2) Az egyes ülések írásban megjelölt napirendje a Bizottság határozata alapján az ülésen bővíthető. Bármely tag által a Bizottság ülésének napirendjére felvenni javasolt témák napirendre vételéről a Bizottság határoz.

(3) A Bizottság ülésére annak bármely tagja, illetve miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője – a Bizottság munkaprogramjában nem szereplő kérdésben – előterjesztést, tájékoztatót nyújthat be.

(4) Az előterjesztések és tájékoztatók elkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a Bizottság munkaprogramjában meghatározott ülésen előterjeszthetők legyenek. Az előterjesztéseket és tájékoztatókat az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, 50 példányban – további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva – meg kell küldeni a Bizottság titkárságának. Ezzel egyidejűleg kell javaslatot tenni a napirend megvitatásában érdekelt olyan szervek vagy személyek meghívására, akik nem tagjai a Bizottságnak.

(5) Az állásfoglalás-tervezetet nem tartalmazó tájékoztatók a Bizottság ülései közötti időszakban is benyújthatók a Bizottság elnökéhez, amelyeket az elnök megküld a Bizottság tagjainak.

7. § (1) A Bizottság határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges.

(2) A Bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben állást foglal, illetőleg a Kbtv.-ben [25. § (2) bekezdés, 26. §] meghatározott esetekben határozatot hoz.

(3) A Bizottság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában állásfoglalásait, határozatait a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(4) A Bizottság határozatai, állásfoglalásai nyilvánosak, azokat a Bizottság ilyen értelmű döntése esetén az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi.

8. § (1) A Bizottság ülésein elhangzottakról rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott hozzászólások és az elnök összefoglalójának lényegét, továbbá az elnök által megfogalmazott határozatokat szó szerint tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkárság vezetője hitelesíti, és minden ülést követően – amennyiben nem az egészségügyi miniszter a Bizottság elnöke – haladéktalanul megküldi az egészségügyi miniszternek.

(2) Okmányszerűen meg kell őrizni:

(3) A Bizottság működésének részletes szabályait a Kbtv., valamint e rendelet előírásainak figyelembevételével ügyrendjében határozza meg. Az ügyrend elfogadásához valamennyi tag 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

9. § (1) A Bizottság munkáját a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban (a továbbiakban: OKK) működő titkárság segíti (a továbbiakban: Titkárság).

(2) A Titkárság vezetője az OKK főigazgatója vagy az általa kijelölt személy.

(3) A Titkárság vezetője tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésein.

(4) A Titkárság vezetője gondoskodik

10. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) A Bizottság első ízben történő megalakulása során bizottsági tagot azok a társadalmi szervezetek delegálhatnak, amelyek a 2. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségüknek e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül eleget tesznek.

(3)²