• Tartalom

244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól1

2013.10.01.

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 247. §-a (1) bekezdésének i)–j) pontjában, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §2 (1)3 E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befektetési vállalkozásra és a hitelintézetre (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.

(2)4 E rendelet hatálya – a VI/A. Fejezet kivételével – nem terjed ki arra a befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-ának e)–g) és i)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végez.

(3) E rendelet VI/A. Fejezete nem terjed ki a hitelintézetre.

Értelmező rendelkezések

2. § (1)5 E rendelet alkalmazásában

1. általános piaci kockázat: az értékpapír egyedi jellemzőihez nem kapcsolható, kamatszínvonal változás vagy széles körű részvénypiaci mozgás nyomán bekövetkező árfolyamváltozás kockázata, amelyet a kibocsátó tevékenysége nem befolyásol,

2. átváltható értékpapír: olyan értékpapír, amely a kibocsátója által meghatározott feltételek szerint, tulajdonosának egyoldalú döntése alapján egy másik értékpapírra, általában a kibocsátó részvényére változtatható át,

3. belső fedezeti ügylet: olyan pozíció, amely teljesen vagy legalább 80%-os mértékben ellentételez egy nem-kereskedési könyvi pozíciót vagy több nem-kereskedési könyvi pozíció együttesét,

4. credit linked note (CLN): olyan értékpapírosított hitelderivatíva, amely magába foglal egy nemteljesítéskori csereügyletet (credit default swap),

5. deltatényező: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám,

6. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés) és az arany,

7. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata,

8. elsődleges forgalmazó: az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elsődleges forgalmazói szerződést kötött intézmény,

9.6 elszámolási nap: tőzsdei ügyletek esetében az a nap, amelyen az elszámolóház elszámolások lebonyolítására nyitva áll, devizaügyletek és devizában meghatározott ügyletek esetében az a nap, amikor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) árfolyamot jegyez, tőzsdén kívüli ügyletek esetében az a nap, amelyet a szerződés ilyennek határoz meg, illetve ennek hiányában az adott piac szokványának megfelelő nap,

10. elszámoló ár: a kereskedés helyén az irányadó szabályzatoknak megfelelően – a határidős ügyletek tárgyát képező pénzügyi eszközre kereskedési naponként – megállapított és nyilvánosságra hozott piaci érték, amely a napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségek és követelések kiszámításának alapjául szolgál,

10a.7 értékpapírosítási pozíció:

a) hitelintézet esetében a Hpt.-ben,

b) befektetési vállalkozás esetében a 16a. pont a) alpontja szerinti jogszabályban

meghatározott fogalom;

11.8 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank,

12. gamma: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza árfolyamának egy pénzegységnyi változása hatására az opció deltájában bekövetkező változást jelző mutatószám,

13. határidős szerződés névértéke: a határidős szerződés alapjául szolgáló eszköz mennyiségének és szerződéses árának a szorzata,

14. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő [duration],

15.9 hitelderivatíva: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló jogszabályban (a továbbiakban: Hkr.) meghatározott fogalom,

16.10 hitelezési kockázat nélküli kötvény: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója a Hkr. előírásai szerint 0%-os kockázati súlyozás alá esik,

16a.11 hitelezési kockázatról szóló jogszabály:

a) befektetési vállalkozás esetén a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bhkr.),

b) hitelintézet esetén a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.),

17. hozamgörbe: az állampapírok hozamának és lejáratának összefüggését kifejező függvény,

18. jelentősen diverzifikált index: olyan index, amelyben egy értékpapír részaránya sem haladja meg a 20%-ot, valamint a legnagyobb részaránnyal rendelkező öt értékpapír együttes részaránya nem haladja meg a 60%-ot az indexen belül,

19. jövőbeli pénzáramlás jelenértéke: a pénzáramlás diszkontált értéke. A diszkontáláshoz a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábát kell alkalmazni,

19a.12 kétirányú kereslet: független és jóhiszemű vételi és eladási ajánlat fennállása azzal, hogy a legutolsó eladási árhoz vagy az aktuális jóhiszemű versenyképes vételi, illetve eladási ajánlattételi árhoz elfogadhatóan viszonyuló ár egy napon belül meghatározható, és az ügylet a kereskedési szokásoknak megfelelő viszonylag rövid időn belül ezen az áron megköthető;

20. kiegyenlített pozíció: a hosszú és rövid pozíciók abszolút értéke közül a kisebb,

21. kockáztatott érték módszer: a piaci kockázatok mérésének olyan módszere, amely adott valószínűségi szinten (konfidencia) és időintervallumban határozza meg egy portfólió piaci értékének várható maximális veszteségét [value at risk, VAR],

22. lejáratig számított hozam: az a kamatláb, amely mellett a fix kamatozású kötvény hátralévő kifizetéseinek (diszkontált) jelenértéke egyenlő a kötvény árfolyamával. Változó kamatozású kötvények esetén a kötvény hozamát azzal a feltételezéssel kell meghatározni, hogy a tőke a következő kamatfizetéskor válik esedékessé,

23. minőségi kötvény:

a) olyan kötvény, amelynek kibocsátóját elismert külső hitelminősítő szervezet befektetési fokozatúnak minősítette és bevezették egy szabályozott piacra vagy egy elismert tőzsdére, vagy

b) központi kormány által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény, intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény, amely a Hkr. alapján a sztenderd módszer tekintetében 20 vagy 50%-os kockázati súlyozást kaphat,

24. modell alapú árazás: olyan értékelés, ahol az árazás referencia adatokhoz történő viszonyítással, piaci adatok alapján extrapolálással vagy egyéb számítással történik,

25. nemteljesítéskori csereügylet: a Hkr.-ben meghatározott fogalom,

26. nettósítási megállapodás: a partner nemteljesítésének kockázatát csökkentő, a Felügyelet által elfogadott módon kötött, biztosítékkal fedezett olyan szerződési kikötés vagy külön megállapodás, amely szerint

a) a biztosíték azonnali hatállyal és feltétel nélkül érvényesíthető,

b) a meghatározott pénzügyi műveletekből eredő követelések jogalapja azonos,

c) a követeléseket a szerződés fennállása alatt meghatározott időközönként elszámolják, és

d) az elszámolást követően fennmaradó kötelezettség a továbbiakban az új nettó összegre szól,

27. opciós utalvány: olyan értékpapír, amely annak lejáratáig vagy lejáratakor – meghatározott értéken – az értékpapírban meghatározott pénzügyi eszköz, deviza vagy áru megszerzésére biztosít jogot [warrant],

28. partnerkockázati súly: a Hkr. szerinti kockázati súly,

29. piaci árakon történő értékelés: a pozíciók legalább napi rendszerességgel történő értékelése könnyen hozzáférhető, semleges forrásból szerzett záró árak alapján,

30. referencia kötelezettség: a hitelderivatíva szerződésben rögzített kibocsátó azon kötelezettsége, amely a hitelesemény bekövetkezésének, a kifizetés összegének vagy a leszállítandó eszköznek a meghatározására szolgál,

31. repó ügylet kamatlába: a repó ügylet felek által meghatározott kamatlába, illetve ha ilyen nincs, az értékpapír azonnali és határidős árának százalékos eltéréséből számítható éves kamatláb,

32. teljes hozamcsere-ügylet: a Hkr.-ben meghatározott fogalom,

33. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 5 elszámolási napon belül, devizaügylet esetén 2 elszámolási napon belül teljesített ügylet,

34. tőzsdén kívüli határidős és opciós ügylet, swap ügylet, fedezeti ügylet: a számvitelről szóló jogszabály szerint meghatározott fogalmak,

34a.13 újraértékpapírosítási pozíció:

a) hitelintézet esetében a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

b) befektetési vállalkozás esetében a 16a. pont a) alpontja szerinti jogszabályban

meghatározott fogalom;

35. üzleti nap: az a nap, amelyen az intézmény pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végez,

36. vega: az opció alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, áru vagy deviza volatilitásának egy százalékpontos változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám,

37. volatilitás: a hozam változékonyságát mérő, szórás jellegű mutatószám.

(2) E rendelet alkalmazásában – eltérő rendelkezés hiányában – kötvényen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részvényen a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat, egyéb értékpapíron a befektetetési jegyet és más, az előző két kategóriába nem tartozó értékpapírt kell érteni (beleértve mindhárom esetben az egyes értékpapírokra vonatkozó letéti igazolásokat is).

II. Fejezet

A KERESKEDÉSI KÖNYV VEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A kereskedési könyvbe történő besorolás és értékelés általános szabályai

3. §14 (1) A kereskedési könyvbe besorolt pénzügyi eszközök értékelésének meg kell felelnie az e rendeletben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

(2) A kereskedési szándékkal tartott pozíciókra a következő követelmények vonatkoznak:

a) az intézmény ügyvezetésének a pozíciók tartási periódusának várható hosszát is tartalmazó kereskedési stratégiát kell elfogadnia;

b) az intézménynek rendelkeznie kell a pozíciók aktív kezelésére vonatkozó szabályzattal, amely tartalmazza a

ba) kereskedés keretében felvehető pozíció típusát,

bb) pozíciós korlátok megállapítását és e korlátok megfelelőségének felügyelését,

bc) megállapított korlátokon és stratégián belüli szabad pozíciókezelés lehetőségének biztosítását a kereskedők számára,

bd) pozíciók ügyvezetésnek történő jelentési kötelezettségét,

be) a pozíciók – a piaci információs források igénybevételével történő – folyamatos felügyelését (melynek keretében értékelik a pozíciók piacképességét vagy fedezeti ügyletbe vonhatóságát); és

c) az intézménynek rendelkeznie kell a pozícióknak az intézmény kereskedési stratégiájával való összhangját biztosító iránymutatásokkal, amelyek előírják a forgalom és a kereskedési könyv pozícióinak nyomon követését is.

(3) Az intézménynek a kockázatok vállalásakor a megbízható működés és a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) folyamatos biztosítását figyelembe kell vennie.

4. § (1)15 Az intézmény – a tőkekövetelmény meghatározása céljából – a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök pozícióit minden üzleti napon az 5–7. §-okban meghatározottak szerint köteles értékelni. A prudens és megbízható értékelés biztosítása érdekében az intézmény a 13. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat alakít ki és tart fenn.

(2) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő devizapozícióit minden üzleti napon a 8. §-ban meghatározottak szerint köteles értékelni.

(3)16 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő árupozícióit minden üzleti napon a VI. fejezetben meghatározottak szerint köteles értékelni.

A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok értékelése

5. § (1) A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.

(2)17 A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.

(3)18 Az MNB által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú – az állam által belföldön kibocsátott – két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.

(4) A (2)–(3) bekezdéstől eltérően, a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.

(5) A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem szereplő értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.

A kereskedési könyvben nyilvántartott határidős pozíciók értékelése

6. § (1) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyletekből származó pozícióit az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron köteles értékelni.

(2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.

(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.

(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

(5)19 Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.

A kereskedési könyvben nyilvántartott opciós pozíciók értékelése

7. § Az intézmény a szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron értékeli, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.

A deviza pozíciók értékelése

8. § (1)20 A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióit az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.

(2) Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euró keresztárfolyamából kell átszámítani.

(3) A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.

A pénzügyi eszköz nettó pozíciójának meghatározása21

9. § (1)22 Az intézménynél az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú pozícióinak a rövid pozíciókkal, illetve rövid pozícióinak a hosszú pozíciókkal szembeni többlete az adott pénzügyi eszköz nettó pozíciója.

(2)23 Az intézmény nettósíthatja a pénzügyi eszközben meglévő mérleg szerinti hosszú (rövid) pozícióját a mérlegen kívüli – származtatott – ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszközben meglévő rövid (hosszú) pozíciójával szemben, valamint a mérlegen kívüli – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben, ha:

a) az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

b) az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

(3) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

(4) A nem forintban denominált nettó pozíciókat naponta a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.

Belső fedezeti ügyletek24

9/A. §25 (1) A kereskedési könyvi tőkekövetelmény meghatározásához a belső fedezeti ügyletekből eredő pozíciók akkor ismerhetők el, ha azokat kereskedési szándékkal tartják, és teljesülnek a 3. § (2) bekezdésében és a 13. mellékletben meghatározott feltételek.

(2) A belső fedezeti ügyletekből eredő pozíciók (1) bekezdés szerinti elismerése során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

a) a belső fedezeti ügylet alapvető célja nem a tőkekövetelmény csökkentése,

b) a belső fedezeti ügyletet dokumentálni kell, és külön belső jóváhagyási és ellenőrzési eljárások alapján köthető,

c) a belső ügyletet piaci feltételekkel kell lebonyolítani,

d) a belső fedezeti ügylet által generált piaci kockázat jelentős részét dinamikus módon kell kezelni a kereskedési könyvben az engedélyezett korlátok között, azaz az ügylet kockázatát nem lehet változatlan mértékben a lejáratig felvállalni,

e) a belső ügyleteket megfelelő szabályzatban meghatározott módon kell ellenőrizni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárást a belső fedezeti ügylet nem kereskedési könyvi oldalára vonatkozó tőkekövetelmények sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)26 Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, ha az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva felhasználásával a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázati kitettségét – belső fedezeti ügylettel – fedezi, a tőkekövetelmény számításának szempontjából a kereskedési könyvön kívüli kockázat abban az esetben tekinthető fedezettnek, ha az intézmény a kereskedési könyvben nem szereplő kockázat tekintetében a hitelezési kockázatról szóló jogszabályban meghatározott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát vásárol. Ha harmadik fél által nyújtott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát megvásárolják, és a tőkekövetelmény számításának céljából elismerik a kereskedési könyvön kívüli kockázat fedezeteként – a 33. § (10) bekezdésének sérelme nélkül – sem a belső, sem a külső hitelderivatíva-fedezetet nem lehet a kereskedési könyvben nyilvántartani a tőkekövetelmény számításának céljából.

Belső szabályzat

10. § (1)27 Az intézménynek a kereskedési könyv vezetésére és a tőkekövetelmény meghatározására vonatkozóan belső szabályzatot kell készítenie. Az intézménynek dokumentálnia kell a szabályzat betartását és ezt a belső ellenőrzésnek rendszeresen meg kell vizsgálnia.

(2) A belső szabályzatot a kereskedési könyv vezetésének megkezdését megelőzően az intézmény könyvvizsgálójával egyeztetve kell elkészíteni.

(3)28

11. § A belső szabályzatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) A felelős személy, szervezeti egység megnevezése az alábbi területeken:

1. a tőkekövetelmény számítása és a kereskedési könyv vezetése,

2. az intézmény által alkalmazott belső modell fejlesztése és működtetése,

3. a kereskedési könyvi pozíciók besorolása, kivezetése és értékelése,

4. a kereskedési könyvi pozíciók értékeléséhez szükséges információ begyűjtése,

5. a konszolidált megfeleléshez szükséges információ begyűjtése, a konszolidált tőkekövetelmény számítása,

6. a nagykockázat nyomon követése, túllépése és jelentése.

b) A lehetséges módszerek közötti választás:

1. Az intézmény által választott tőkekövetelmény számítási módszerek:

a) az opciók értékelésére használt belső modell,

b) a kamatkockázat megállapítása esetén a lejárati alapú vagy a futamidő alapú megközelítés,

c) a késedelmes teljesítés partnerkockázatának megállapításánál a standard vagy az alternatív módszer,

d) a devizaárfolyam kockázat megállapítására választott módszer,

e) átváltható értékpapír átváltási valószínűségét becslő modell.

2. A származtatott részvényindex ügyletek kezelésének módja.

3. Az általános kamatkockázat számításánál a kötvények pénzáramlásokra történő felbontása vagy piaci értéken való besorolása.

4. A visszavonhatatlan garanciák figyelembevételének módja a deviza nyitott pozíció számítása során.

c) A kereskedési könyv vezetéséhez szükséges információk biztosítása:

1. A pozíciók kereskedési könyvbe történő besorolásának és onnan történő kivezetésének szempontjai, a kereskedési könyvi pozíciók megállapításának módja.

2. A kereskedési könyvi pozíciók értékelésének intézmény által alkalmazott elvei és módszerei.

3. A belső modellek tartalmi leírása, működtetésének szabályai.

4. A hozamgörbe meghatározásának módja.

5. A konszolidált tőkekövetelmény számításához szükséges információk biztosításának módja.

d) Egyéb:

A követendő eljárás arra az esetre, ha az intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális értéket.

III. Fejezet

A TŐKEKÖVETELMÉNY

12. §29 (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelménye:

a) a 14–25. § szerint kiszámítandó pozíciókockázat,

b) a 27. § szerint kiszámítandó nyitva szállítási kockázat,

c) a 30. § szerint kiszámítandó elszámolási kockázat,

d) a 33. § szerint kiszámítandó partnerkockázat, és

e) a 38. § szerint kiszámítandó nagykockázat

tőkekövetelményének összege.

(2)30 Az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelményét a hitelezési kockázatról szóló jogszabályban meghatározottak szerint számíthatja ki, ha

a) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciói előjeltől független összértékének a teljes tevékenységében mért pozíciók előjeltől független összértékéhez mért aránya általában nem haladja meg az 5%-ot, és sohasem haladhatja meg a 6%-ot, valamint

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak előjeltől független összértéke általában nem haladja meg a tizenötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és sohasem haladhatja meg a húszmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget.

(3) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt devizaárfolyam-kockázatának fedezetéhez az e rendelet 39–42. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(4) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt árukockázatának fedezetéhez az e rendelet 34–37. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(5) Ha az intézmény a tőkekövetelményt a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg, akkor a tőkekövetelmény kiszámításakor a 43–46. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.

Összevont (konszolidált) tőkekövetelmény

13. §31 (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [Hpt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja], az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [Tpt. 181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [Hpt. 2. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja] felelős azért, hogy a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti hitelintézet, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti befektetési vállalkozás az e rendelet alapján számított tőkekövetelménynek összevont alapon is megfeleljen.

(2)–(3)32

(4)33 A Felügyelet engedélye alapján a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások – ha a kockázatvállalás-értékelésük módszere és kockázatkezelési rendszerük egységes – az összevont alapú tőkekövetelmény számításakor a következők szerint járhatnak el (nettósítási módszer):

a) a pozíciókockázat, a devizaárfolyam kockázat és az árukockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozásainak ellentétes nettó pozíciói egymással szemben nettósíthatók;

b) a partnerkockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozásainak egymással szembeni követeléseit, kötelezettségeit figyelmen kívül kell hagyni; és

c) a nagykockázat tőkekövetelményét összevont alapon is biztosítani kell.

(5)34 Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások mindegyike EGT-államban bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) a szavatoló tőkének a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított;

b) szabályozási, jogi vagy szerződéses feltétel lehetővé teszi a pénzeszközök átcsoportosítását; és

c) annak a vállalkozásnak, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is meg kell felelnie a székhelye szerinti ország tőkekövetelményre vonatkozó szabályozásának.

(6)35 Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások valamely tagja olyan harmadik országban bejegyzett intézmény, amely a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 28. pontja szerinti elfogadott országnak minősül, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

a) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a székhelye szerinti országban hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként működik;

b) az intézmény – amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed – székhelye szerinti ország megfelelő tőkemegfelelési szabályokkal rendelkezik;

c) az az intézmény, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, egyedi alapon is megfelel a székhelye szerinti ország tőkekövetelményekre vonatkozó szabályozásának; és

d) az intézmény – amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed – székhelye szerinti országban nem létezik olyan előírás, amely jelentős hatást gyakorolna a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti tőkeátcsoportosításra.

(7) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kockázatvállalásának értékelése nem egységes vagy kockázatkezelési rendszere nem alkalmas a nettósítási módszer végrehajtására, az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak az aggregációs módszer szerint kell számolnia. Ezen módszer számítása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások egyedileg számítják a pozíciókockázat, a partnerkockázat, a devizaárfolyam kockázat, az árukockázat és a nagykockázat tőkekövetelményét, amelyeket az összevont alapú számításokat végző vállalkozás – a (8) bekezdés szerinti arány figyelembevétele mellett – összead.

(8) Az összevont alapú számítások elvégzése során a figyelembe veendő értékeket az összevonásnál teljeskörűen bevont vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2)–(3) bekezdése, illetve a Tpt. 181/E. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tőkearányos (részesedésarányos) mértékben kell beszámítani.

IV. Fejezet

A POZÍCIÓKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

Egyedi és általános kockázat

14. § (1) Az intézménynek a pozíciókockázat meghatározásánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozíciót kell figyelembe vennie, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is.

(2) Az intézmény a pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításához a kötvény, részvény és ezek származékainak piaci kockázatát általános és egyedi kockázatra osztja fel.

(3) A repó ügylet során átruházott értékpapírokat, illetve az értékpapír-kölcsönzés során kölcsönbe adott értékpapírokat a tőkekövetelmény számítása során az értékpapír átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.

(4) A egyedi kockázat számítása során az intézmény tulajdonában lévő saját kibocsátású kötvényt nem kell figyelembe venni.

A kötvények egyedi pozíciókockázatának
tőkekövetelménye

15. § (1)36 Az intézmény a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő soraiba besorolja a kötvények nettó pozícióit a nem értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközök esetében, majd megszorozza azokat a táblázatban található súlyokkal.

(2) A kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye a súlyozott nettó pozíciók értékének előjel független összege.

(3) Az intézménynek a 22. § szerint figyelembe kell vennie a jegyzési garanciavállalás keretében vállalt pozíciók egyedi pozíciókockázatát. Az ezekre vonatkozó kockázati súlyok megegyeznek a 3. számú melléklet szerinti kockázati súlyokkal.

(3a)37 Az (1) és (2) valamint a (3b) bekezdés és a 15/A. § alkalmazásában az intézmény a súlyozás és a nettó pozíció eredményét a nemteljesítési kockázatból adódó legnagyobb lehetséges veszteségre korlátozhatja. Rövid pozíció esetén ezt a korlátot úgy lehet kiszámítani, mint az alapul szolgáló eszközök kötelezettjei nemteljesítési kockázatának megszűnése miatt bekövetkező értékváltozás.

(3b)38 A (3c) és (3d) bekezdésben meghatározott korrelációkereskedési portfólió tekintetében az intézmény az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt úgy is megállapíthatja, hogy az a) és b) pontban meghatározott összegek közül a nagyobbat alkalmazza:

a) az összes egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, amely a korrelációkereskedési portfóliónak csak a nettó hosszú pozícióira vonatkozik;

b) az összes egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, amely a korrelációkereskedési portfoliónak csak a nettó rövid pozícióira vonatkozik.

(3c)39 A korrelációkereskedési portfólió azon értékpapírosítási pozíciókból és azon, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákból áll, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a) a pozíciók nem újraértékpapírosítási pozíciók, nem valamely értékpapírosítási ügyletrész-sorozatra vonatkozó opciók, és nem olyan értékpapírosítási kitettségek derivatívái, amelyek valamely értékpapírosítási ügyletrész-sorozatból eredő bevételből arányos részesedésre jogosítanak; valamint

b) valamennyi referenciaeszköz vagy egy kötelezettre szóló termék, ideértve az egyszerű hitelderivatívákat, amelyek esetében likvid kétirányú kereslet áll fenn, vagy e referenciaeszközökön alapuló, általánosan forgalomban lévő indexek.

(3d)40 Az intézmény a korrelációkereskedési portfólióba olyan pozíciókat is belefoglalhat, amelyek nem értékpapírosítási pozíciók, és nem n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák, de ezen portfólióba tartozó egyéb pozíciókat fedeznek, feltéve, hogy likvid kétirányú kereslet áll fenn az eszközre vagy az annak alapjául szolgáló eszközökre.

(3e)41 A korrelációkereskedési portfólió részét nem képezhetik azon pozíciók, amelyek referenciaeszközei között szerepel az alábbiak valamelyike:

a) olyan alapul szolgáló eszköz, amelyet hozzá lehet rendelni

ab) befektetési vállalkozás esetében a Bhkr. 3. § (2) bekezdésének h) és i) pontjában

meghatározott kitettségi osztályokhoz valamely intézmény nem kereskedési könyvében; vagy

b) különleges célú gazdasági egységgel szembeni követelés.

(4) A Felügyelet az elfogadott hitel-, illetve értékpapír-minősítő szervezeteket negyedévente teszi közzé a tőzsde lapjában.

(5) Azt a kötvényt, amely a kibocsátója szerint sem a hitelezési kockázat nélküli, sem a minőségi kötvények közé nem sorolható, egyéb kötvénynek kell tekinteni.

(6) Az átváltható értékpapírokat részvényként kell kezelni abban az esetben, ha

a) az első átváltási lehetőségig hátralévő idő kevesebb, mint 3 hónap vagy a következő átváltásig hátralévő időtartam kevesebb mint egy év, és

b) az átváltható értékpapír árfolyama 10 százaléknál kevesebbel haladja meg az alapul szolgáló részvény árfolyamát az alapjául szolgáló részvény piaci értékének százalékában kifejezve.

(7) A (6) bekezdéstől eltérő esetekben az intézmény úgy kezelheti a részvényre átváltható értékpapírt, mint a kötvényt.

(8)42 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kereskedési könyvében szereplő kötvényeinek nettó pozícióit az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopaiba besorolja, majd megszorozza a táblázatban található súlyokkal. A kötvények nettó pozícióinak besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén.

15/A. §43 (1) Az intézmény a kötvények nettó pozícióit az értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközök esetében az alábbiaknak megfelelően súlyozza:

a) az olyan értékpapírosítási pozícióknál, amelyek az érintett intézmény nem kereskedési könyvében a hitelkockázat sztenderd módszere alá tartoznának, a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkr.) VII. Fejezetében vagy a Bhkr. II. Fejezetében meghatározott sztenderd módszer szerint számított kockázati súly 8%-a;

b) az olyan értékpapírosítási pozícióknál, amelyek az érintett intézmény nem kereskedési könyvében a hitelkockázat belső minősítésen alapuló módszere alá tartoznának, a Épkr. VIII. Fejezetében vagy a Bhkr. VI. Fejezetében meghatározott belső minősítésen alapuló módszer szerint számított kockázati súly 8%-a.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti képlet módszer csak felügyeleti jóváhagyással használható az értékpapírosítási ügyletben nem kezdeményezőként résztvevő intézmény számára, amely alkalmazhatja ezt ugyanazon, nem a kereskedési könyvben lévő értékpapírosítási pozíciójára. A PD- és LGD-értékekre vonatkozó becsléseket, mint bemenő paramétereket a felügyeleti képlet módszerhez a belső minősítésen alapuló módszerrel összhangban kell meghatározni, vagy külön felügyeleti jóváhagyással, a 43. § (9a) bekezdésében megállapított módszerrel készült becslések alapján, amelyek összhangban vannak a belső minősítésen alapuló módszerben alkalmazott becslési eljárásokkal.

A kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye

16. § (1) Az általános kamatkockázat tőkekövetelménye kiszámítására a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítés vagy a futamidő alapú megközelítés alkalmazható.

(2) A repó és fordított repó ügyletek során kölcsönadott vagy kölcsönvett pénzösszeget a lejárati alapú megközelítés esetén az ügylet lejáratának megfelelő sávban, a futamidő alapú megközelítés esetén a repó ügylet kamatlába alapján számított módosított átlagos hátralévő futamidőnek megfelelő zónában kell figyelembe venni.

(3) Mind a lejárati alapú, mind a futamidő alapú megközelítés esetén az intézmény elvégezheti a kötvények pénzáramlásokra történő felbontását. A kötvények pénzáramlásainak jelenértékét a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábával kell kiszámítani.

(4) Az intézménynek a választott módszer szerint, devizanemenként elkülönítve kell kiszámítania a súlyozott nettó hosszú és súlyozott nettó rövid kamatpozíciót forintban.

(5) Lejárati alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:

a) az összes lejárati tartomány kiegyenlített súlyozott pozícióinak 10%-a,

b) az első zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 40%-a,

c) a második zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a,

d) a harmadik zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a,

e) az első és második, illetve a második és harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozícióinak 40%-a,

f) az első és a harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozíció 150%-a,

g) a maradvány nem kiegyenlített súlyozott pozíciók 100%-a.

(6) Futamidő alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:

a) a zónák kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciójának 2%-a,

b) az első és második, illetve második és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók 40%-a,

c) az első és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció 150%-a,

d) a maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók 100%-a.

(7)44 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások általános kamatkockázata tőkekövetelményének megállapításához szükséges kiegyenlített és kiegyenlítetlen pozíciók meghatározásakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítést vagy a futamidő alapú megközelítést választhatja. A pozíciók táblázatba történő besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén.

A határidős ügyletek általános kamatkockázatának tőkekövetelménye

17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.

(2) A jövőbeni betéti kamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró esedékes fiktív kölcsönfelvétel és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönnyújtás kombinációja.

(3) A jövőbeni hitelkamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönfelvétel kombinációja.

(4) A kötvény határidős vételére szóló ügyletet a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló értékpapír hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(5) A kötvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló értékpapír rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(6) A részvényre vonatkozó határidős vételi kötelezettséget a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló részvény hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(7) A részvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló részvény rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(8) Azokat a kamatláb swap-ügyleteket, amelyek keretében az intézmény változó kamatot kap és fix kamatot fizet, fel kell bontani egy, a swap-ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír rövid pozíciójára és egy, a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező, változó kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára.

(9) Azokat a kamatláb swap-ügyleteket, amelynek keretében az intézmény fix kamatot kap és változó kamatot fizet, az ügyletet fel kell bontani egy, a swap-ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára és egy, a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező, változó kamatozású értékpapír rövid pozíciójára.

(10) Az intézmény határidős ügyletekből származó fiktív kölcsönfelvételek (rövid pozíció) és fiktív kölcsönnyújtások (hosszú pozíció) ellentétes pozícióit nettósíthatja az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén:

1. a pozíciók pénzneme azonos,

2. a referenciakamat (változó kamatozású pozícióknál) vagy a névleges kamatláb (fix kamatozású pozícióknál) eltérése nem haladja meg a 0,15 százalékpontot, és

3. a kamatrögzítés következő határideje vagy – fix kamatozású pozícióknál – a lejáratig hátralévő idő igazodik az alábbi értékhatárokhoz:

a) kevesebb mint egy hónap fennmaradó lejáratnál: azonos nap,

b) egy hónap és egy év közötti fennmaradó lejáratnál: hét napon belül,

c) egy évnél hosszabb fennmaradó lejáratnál: harminc napon belül.

(11) A (10) bekezdés szerinti nettósítás elvégzését követően a határidős ügyletekből származó nettó fiktív hosszú és rövid pozíciókat az általános pozíciókockázat meghatározása szempontjából a kötvényekkel azonos módon kell kezelni és tőkekövetelményét a 16. § szerint kell kiszámítani.

(12)45 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások határidős ügyleteiből származó általános kamatkockázatának megállapításakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során is az (1)–(11) bekezdés szerint jár el. A határidős ügyletek figyelembe vehető értéke meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni.

Kockázat a kockázatot átvevő szempontjából46

17/A. §47 (1)48 A hitelkockázatot vállaló fél általános piaci kockázata tőkekövetelményének kiszámításához a hitelderivatíva szerződésben szereplő névértéket használja, vagy a névértéket csökkentheti a kereskedés megkezdése óta a hitelderivatíva piaci értékében bekövetkezett változással. A teljes hozamcsere-ügylet kivételével az egyedi pozíciókockázat tőkekövetelményének kiszámításakor az ügylet lejárata helyett a hitelderivatíva szerződés lejáratát kell alapul venni. A pozíciókat a (2)–(8) bekezdés rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A teljes hozamcsere-ügyletből adódó követelést az egyedi és az általános pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításánál hosszú, a kötelezettséget rövid pozícióként kell figyelembe venni. A kötelezettségnek egyedi pozíciókockázata nincs.

(3) A nemteljesítéskori csereügyletnek általános piaci kockázata nincs. Az egyedi kockázat céljából az intézménynek szintetikus hosszú pozíciót kell rögzítenie a referenciaintézmény ügyletében, kivéve, ha a származtatott termék elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, amely esetben a származtatott eszközben hosszú pozíciót kell rögzíteni. Ha a termék alapján kamatfelár- vagy kamatkifizetés esedékes, ezeket a pénzáramlásokat az államkötvényeknél elvi pozícióként kell feltüntetni.

(4) Egy adósra vonatkozó CLN saját általános piaci kockázatában kamatláb kockázatú termékként képez hosszú pozíciót. Az egyedi kockázatot illetően szintetikus hosszú pozíció képződik a referenciaintézmény egyik ügyletében. További hosszú pozíció keletkezik a CLN kibocsátójánál. Ha egy CLN elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelő hosszú pozíciót kell rögzíteni.

(5) A CLN kibocsátójának egyedi kockázatában fennálló hosszú pozíción túlmenően egy arányos védelmet nyújtó, több adósra vonatkozó CLN minden referenciaintézménynél pozíciót képez, és az ügylet teljes elvi összege a referenciaintézményekkel kapcsolatos egyes kockázatoknak a teljes elvi összeghez való arányában oszlik meg a pozíciók között. Abban az esetben, ha egy referenciaintézménynek egynél több ügylete választható, a legmagasabb kockázati súlyozású ügylet határozza meg az egyedi kockázatot. Ha egy több adósra vonatkozó CLN elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelő hosszú pozíciót kell rögzíteni.

(6) Az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (first-asset-to-default basket) az elvi főösszeget illető pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény egy-egy ügyletében. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint az előző mondatban szereplő módszer szerinti tőkekövetelmény, akkor a maximális kifizetés összege tekinthető az egyedi kockázat tőkekövetelményének.

(7) A második nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (second-asset-to-default basket) az elvi főösszeget illető pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény ügyleténél a legalacsonyabb egyedi kockázati tőkekövetelménnyel bíró referenciaintézmény kivételével. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint a (6) bekezdés első mondatában szereplő módszer szerinti tőkekövetelmény, akkor ez az összeg tekinthető az egyedi kockázat tőkekövetelményének.

(8)49 Ha az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, akkor a kockázat átvevőjének a származtatott eszköz minősítése alapján kell kiszámítania az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt, és alkalmaznia kell a megfelelő értékpapírosítási kockázati súlyokat.

Kockázat a kockázatot átadó szempontjából50

17/B. §51 (1) A hitelkockázatot átadó fél szempontjából a pozíciókat a kockázatot átvevővel szimmetrikusan határozzák meg, kivéve a CLN-t, amely nem eredményez rövid pozíciót a kibocsátónál. Ha egy adott időpontban olyan vételi opció merül fel, amelynél a kötési árfolyam előre meghatározott időpontban emelkedik, akkor az az időpont tekintendő a védelem lejáratának. A szimmetrikus meghatározás helyett az első és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetén a (2) illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott kezelés alkalmazandó.

(2) Amennyiben egy intézmény több, hitelderivatíva alapjául szolgáló referenciaegység esetében olyan feltételek mellett szerez hitelkockázati fedezetet, hogy az eszközök első nemteljesítése kiváltja a fizetést, és ez a hitelkockázati esemény megszünteti a szerződést, az intézmény azon referenciaegység vonatkozásában, amelyikre az alapul szolgáló referenciaegységek közül a 3. számú melléklet táblázata alapján a legalacsonyabb egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény alkalmazandó, ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot.

(3) Amennyiben a kitettségek n-edik nemteljesítése váltja ki a fizetést a hitelkockázati fedezet keretében, a kockázatot átadó csak akkor ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot, ha az elsőtől az n-1-edik nemteljesítésre is fedezetet szerzett, vagy ha n-1 nemteljesítés már felmerült. Ilyen esetekben az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott módszert kell megfelelően alkalmazni az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák kezeléséhez.

A részvény pozíciókockázata

18. § (1) Az intézménynek a részvénykockázat meghatározásához a részvénypozíciók, a származtatott részvény- és részvényindex-ügyletek, valamint részvényjegyzési garanciavállalások pozícióit kell figyelembe vennie. A befektetési célból vásárolt, más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban, illetve gazdasági társaságban lévő részesedést nem kell figyelembe venni a részvénykockázat tőkekövetelményének számításánál.

(2)52 A részvénykockázat tőkekövetelményének kiszámítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

1. A 9. § szerint meghatározza az egyes részvények nettó pozícióit.

2. Az intézmény devizanemenként csoportosítja az egyes részvények, illetve a származtatott ügyletek nettó pozícióit, majd ezeket a 8. § (1) bekezdésében meghatározott árfolyamon számítja forintra.

3. Az intézmény külön-külön összeadja az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíciót.

4. Az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíció abszolút értékének összege jelenti az intézmény adott devizanemre vonatkozó összesített bruttó részvény pozícióját.

5. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció különbsége jelenti az intézmény adott devizanemre vonatkozó összesített nettó részvény pozícióját.

(3)53 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások részvénykockázata tőkekövetelményének megállapításához az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése, valamint az alábbiak szerint jár el:

1. A 9. § szerint meghatározza az egyes részvények nettó pozícióit.

2. Devizanemenként csoportosítja az egyes részvények, illetve a származtatott ügyletek nettó pozícióit, majd ezeket a 8. § (1) bekezdésében meghatározott árfolyamon számítja forintra.

3. Külön-külön összeadja az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíciót.

4. Az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozíció abszolút értékének összege jelenti a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások adott devizanemre vonatkozó összesített bruttó részvény pozícióját.

5. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció különbsége jelenti a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások adott devizanemre vonatkozó összesített nettó részvény pozícióját.

A részvény egyedi pozíciókockázatának
tőkekövetelménye

19. §54 Az egyedi részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának 8%-a.

A részvény általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye

20. § (1) Az általános részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített nettó részvény pozíciójának 8%-a.

(2) Amennyiben az intézmény részvényportfoliója tartalmaz a bruttó részvény pozíció 20%-át meghaladó egyedi nettó részvény pozíciót, akkor ennek a pozíciónak a 20%-ot meghaladó részét az előjelektől függetlenül hozzá kell adni a 18. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti összesített nettó részvény pozícióhoz.

(3)55 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1)–(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

Származtatott index-ügyletek

21. § (1) A határidős index-ügyletek, az indexre és a határidős indexre szóló opciók deltával súlyozott egyenértékei (a továbbiakban: származtatott index-ügyletek) besorolhatók a felsorolt származékok alapjait képező értékpapírok pozícióiba. Ezek a pozíciók az alapul szolgáló értékpapírok pozícióinak részeként kezelhetők és azok ellentétes pozícióival nettósíthatók.

(2) Amennyiben az intézmény valamely indexben szereplő értékpapír pozícióját nettósítja valamely származtatott index-ügylet pozícióval szemben, köteles a nettósítás elvégzése előtt az indexben szereplő értékpapírok pozícióit a határidős és azonnali tőzsdeindex hányadosával megszorozni. Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha az intézmény ellentétes származtatott index-ügylet pozíciókkal rendelkezik és a pozíciók lejárata eltér.

(3)56 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha a tőzsdei származtatott index-ügyletek jelentősen diverzifikált indexeket képviselnek, az általános kockázat tekintetében 8%-os tőkekövetelmény vonatkozik rájuk, azonban az egyedi kockázat tekintetében a tőkekövetelmény nulla. Az ilyen határidős index-ügyleteket a 18. § (2) bekezdésének 5. pontja szerinti összesített nettó pozíció számítása során kell figyelembe venni, de a 18. § (2) bekezdésének 4. pontja szerinti összesített bruttó pozíció számításánál ezt nem kell figyelembe venni.

(4)57 Ha az intézmény a származtatott index-ügyletet nem bontja fel az alapul szolgáló értékpapírok pozícióira, akkor azt önálló részvény pozícióként kell kezelnie, és mind az egyedi, mind az általános kockázat számításánál figyelembe kell vennie. Nem szükséges azonban figyelembe venni ennek az önálló részvény pozíciónak az egyedi kockázatát, ha tőzsdei származtatott index-ügyletről van szó, és jelentősen diverzifikált indexet képvisel.

Jegyzési garanciavállalás

22. § (1) Az intézmény a nettó jegyzési pozíció meghatározásához a bruttó jegyzési garanciavállalást az alábbi tételekkel korrigálja:

a) növelni kell a jegyzési garanciavállaláson kívüli jegyzés értékével,

b) csökkenteni kell a jegyzési viszontgarancia értékével,

c) növelni kell az allokáció során pótlólagosan átvett pozíció értékével,

d) csökkenteni kell az allokáció során átadott pozíció értékével.

(2) Az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint csökkentett jegyzési pozíciót a pozíciókockázat, a nagykockázat és a devizaárfolyam kockázat számításánál figyelembe kell venni.

(3)58 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1)–(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

Az opciók tőkekövetelménye

23. § (1) Az intézmény az opciós ügyletek tőkekövetelményét az alábbi módszerekkel határozhatja meg:

a) az opciós ügyletek tőkekövetelményét a delta-plusz módszer alapján állapítja meg,

b) az opciós ügyletek tőkekövetelményét – az a) ponttól különböző – belső modell alapján állapítja meg.

(2) A delta-plusz módszer alkalmazása esetén a kamatláb, kötvény, részvény, részvényindex, áru, tőzsdei határidős ügylet, swap és deviza opciós ügyletek pozícióját úgy kell tekinteni, mint az opció alapjául szolgáló eszközben lévő pozíciót, amelynek értéke egyenlő az alapul szolgáló eszköz piaci értékének és az opció delta-tényezőjének a szorzatával.

(3) Az opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.

(4) Az összetett opciós ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.

(5) Az (2) bekezdés szerint számított pozíciók a 9. § szerint nettósíthatók az alapul szolgáló értékpapír, áru, deviza ellentétes pozíciójával szemben.

(6) A delta-tényező értéke megegyezik a tőzsde, az elszámolóház vagy – ahol ilyen megállapított érték nem áll rendelkezésre – az intézmény által megállapított delta értékkel. Az intézmény a delta, gamma és vega érték megállapítására alkalmazott modellt köteles a Felügyelettel engedélyeztetni. A Felügyelet előírhatja az intézmény számára egy előre meghatározott modell alkalmazását.

Az opciók további tőkekövetelménye

24. § A 23. § (1) bekezdés a) pontjában leírt módszert választó intézménynek – az opciós ügyletek delta kockázata mellett – teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.

A hitelderivatívával fedezett kereskedési könyvi pozíciók egyedi kockázatának tőkekövetelménye59

24/A. §60 (1) A tőkekövetelmény számítás során a hitelderivatívával biztosított védelem a (2)–(7) bekezdésekben leírt módon vehető figyelembe.

(2) A teljes beszámítás akkor alkalmazható, ha az alap és a fedezetül szolgáló pozíció értéke mindig ellentétes irányú, és

a) a két pozíció teljesen azonos eszközökből áll, vagy

b) a hosszú készpénz-pozíciót teljes hozamcsere-ügylet fedezi (vagy fordítva), valamint a referencia kötelezettség és az alapul szolgáló készpénz-pozíció pontosan illeszkednek egymáshoz. (A csereügylet lejárata különbözhet az alapul szolgáló készpénz-pozíció lejáratától.)

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pozíció egyik oldalára sem kell az egyedi kockázati tőkekövetelményt alkalmazni.

(4) 80%-os ellentételezést kell alkalmazni, amikor a két pozíció értéke mindig ellentétes irányban mozog és amennyiben pontos megfelelés áll fenn a referencia kötelezettséget, a hitelderivatíva és a referencia kötelezettség lejáratát, valamint az alapul szolgáló kitettség devizanemét illetően. Ezenkívül a hitelderivatíva-szerződés fő jellegzetességei nem okozhatják a hitelderivatíva ármozgásának a készpénz-pozíció ármozgásaitól való jelentős mértékű eltérését. Az ügylet kockázat átruházásának mértékéig 80%-os egyedi kockázati ellentételezést kell alkalmazni az ügylet magasabb tőkekövetelményű oldalára, míg a másik oldalon az egyedi kockázat miatti követelmények értéke nulla.

(5) Részleges beszámítás alkalmazható, ha a két pozíció értéke általában ellentétes irányban változik. Ilyennek minősül, ha

a) a pozíció a (2) bekezdés b) pontja alá tartozik, de eszközösszetétel eltérés áll fenn a szóban forgó ügylet és az alapul szolgáló kitettség között, azonban a következő követelmények teljesülnek:

aa) a referencia kötelezettség az alap-kötelezettséggel egyenrangú (pari passu) vagy ahhoz képest hátrasorolt, valamint

ab) az alap-kötelezettség és a referencia ügylet kötelezettje azonos, és e kötelezettségek rendelkeznek nemteljesítés esetére vonatkozó felmondásra jogosító záradékkal, vagy azonnali lejáratra vonatkozó záradékkal,

b) a pozíció a (2) bekezdés a) pontja vagy a (4) bekezdés alá tartozik, de devizanem vagy lejárati eltérés áll fenn a hitelkockázattal szembeni védelem és az alapul szolgáló eszköz között, vagy

c) a pozíció a (4) bekezdés alá tartozik, de eszközösszetétel eltérés áll fenn a készpénz-pozíció és a hitelderivatíva között. Az alapul szolgáló eszköz azonban a (leszállítható) kötelezettségek részét képezi a hitelderivatíva dokumentációban.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a két tőkekövetelmény közül csak a nagyobbikat kell alkalmazni, és nem kell az ügylet mindkét oldalához hozzáadni az egyedi kockázati tőkekövetelményeket.

(7) Az (1)–(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a pozíció mindkét oldalára egyedi kockázati tőkekövetelményt kell kiszámítani.

A kollektív befektetési forma tőkekövetelménye61

24/B. §62 (1) A kollektív befektetési formák pozícióinak tőkekövetelményét a (2)–(10) bekezdésben foglalt módszerekkel összhangban kell kiszámítani.

(2) A kollektív befektetési formák pozícióira 32%-nak megfelelő, egyedi és általános pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően amennyiben az intézmény

a) a 40. § (6) bekezdése szerinti, vagy

aranyra meghatározott számítási módszert alkalmazza, akkor a kollektív befektetési formák pozícióira 40%-ot meg nem haladó, egyedi és általános pozíciós kockázatra, valamint devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően az intézmény a (8)–(10) bekezdésben meghatározott egyedi módszerekkel határozhatja meg az olyan kollektív befektetési formák pozícióira vonatkozó tőkekövetelményt, amelyek teljesítik a (6) bekezdésben felsorolt feltételeket.

(5) A kollektív befektetési forma befektetései és az intézmény által tartott egyéb pozíciók – a (8) és (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – egymással nem nettósíthatók.

(6) Az EGT-államban felügyelt vagy bejegyzett kollektív befektetési forma esetében a (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható, ha:

a) a kollektív befektetési forma kibocsátási tájékoztatója, vagy az azzal egyenértékű dokumentum tartalmazza:

aa) azon eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektetni jogosult,

ab) befektetési korlátok esetén a megfelelő korlátokat és azok kiszámításának módszereit,

ac) tőkeáttétel alkalmazhatósága esetén a tőkeáttétel maximális szintjét, és

ad) a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekbe vagy repó-jellegű ügyletekbe történő befektetés esetén az ezen ügyletekből eredő partnerkockázat korlátozására vonatkozó szabályokat;

b) a kollektív befektetési forma üzleti tevékenységeiről féléves és éves jelentéseket kell készíteni, ami lehetővé teszi az eszközök és a források, a bevétel és a műveletek jelentési időszakot felölelő értékelését;

c) a kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjait készpénzben kell visszafizetni a vállalkozás eszközeiből, napi rendszerességgel és a kollektív befektetési értékpapírral rendelkező kérésére;

d) a kollektív befektetési formába történő befektetéseket el kell különíteni a kollektív befektetési forma kezelőjének eszközeitől;

e) a befektető intézmény elvégzi a kollektív befektetési forma megfelelő mértékű kockázatértékelését.

(7) A (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható harmadik országbeli kollektív befektetési forma esetén, ha a Felügyelet értékelése alapján megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak. Ha egy másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett értékelés alapján a harmadik országbeli kollektív befektetési forma megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak, akkor a Felügyeletnek nem kell az értékelést elvégeznie.

(8) Ha az intézmény napi jelleggel ismeri a kollektív befektetési forma befektetéseit, az intézmény megvizsgálhatja ezeket a befektetéseket annak érdekében, hogy e pozíciók tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményeket e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belső modell alapján számítsa ki. E megközelítés szerint a kollektív befektetési formákban lévő pozíciókat úgy kell kezelni, mint a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévő pozíciókat. Engedélyezett a nettósítás a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévő pozíciók és az intézmény által tartott egyéb pozíciók között, ha az intézmény elegendő számú kollektív befektetési értékpapírral rendelkezik, hogy lehetőség legyen a befektetések fejében történő visszafizetésre.

(9) Az intézmény a kollektív befektetési formákban levő pozíciói tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt az e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belső modell alapján számíthatja ki olyan felvett pozíciókra nézve, amelyek az a) pontban említett hitelviszonyt megtestesítő vagy részvényjellegű értékpapírok rögzített összetételű kosara vagy külsőleg generált indexe összetételének és hozamának előállításához szükséges pozíciókat képviselnek, ha

a) a kollektív befektetési forma megbízásának célja a hitelviszonyt megtestesítő vagy részvényjellegű értékpapírok rögzített összetételű kosara vagy külsőleg generált indexe összetételének és hozamának követése,

b) egy legalább hat hónap hosszú időszakra vetítve egyértelműen megállapítható a minimum 0,9-nek megfelelő korreláció a kollektív befektetési forma napi ármozgásai és az általa nyomon követett hitelviszonyt megtestesítő részvényjellegű értékpapírok indexe vagy kosara között. (A korreláció ebben az összefüggésben a tőzsdén kereskedett alap napi hozamai és a nyomon követett hitelviszonyt megtestesítő vagy részvényjellegű értékpapírok indexe vagy kosara közötti korrelációs együtthatót jelenti.)

(10) A kollektív befektetési forma befektetései napi ismerete hiányában az intézmény az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban számíthatja ki az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményeket, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) az intézmény azt feltételezi, hogy a kollektív befektetési forma először a megbízása szerint engedélyezett maximális mértékig olyan eszközkategóriákba fektet be, amelyek a legmagasabb – általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó – tőkekövetelményt igénylik, majd ezt követően csökkenő sorrendben eszközöl befektetéseket mindaddig, amíg el nem érik a teljes maximális befektetési korlátot (A kollektív befektetési formában lévő pozíciót a felvett pozícióba való közvetlen befektetésként kezeli),

b) az intézmény a pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelménye számításakor úgy veszi figyelembe a maximális közvetett kitettséget – amelyet azáltal érhet el, hogy a kollektív befektetési formán keresztül tőkeáttételes pozíciót vesz fel –, hogy a kollektív befektetési formában lévő pozíciót arányosan növeli egészen – a befektetési megbízásból származó – befektetési eszközöknek való maximális kitettség mértékéig, és

c) ha az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó, e bekezdés alapján kiszámított tőkekövetelmény meghaladja a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott tőkekövetelményt, akkor a tőkekövetelményt azon a szinten kell meghatározni.

(11) Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévő – a (8) és (10) bekezdés alá eső – pozíciók általános és egyedi pozíciós kockázatára vonatkozó tőkekövetelménynek az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban történő kiszámításával és az eredmények jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított a számítás és a jelentés pontossága.

Az egyéb értékpapírok pozícióinak tőkekövetelménye

25. § Az egyéb értékpapírok nettó pozícióinak tőkekövetelménye a pozíció piaci értékének 8%-a.

V. Fejezet

A PARTNERKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

26. §63

Nyitva szállítás

27. §64 (1) Az intézménynek a 7. számú mellékletben meghatározott szavatoló tőkével kell rendelkeznie, ha

a) értékpapír, deviza vagy áru ellenértékét azelőtt fizette ki, mielőtt az értékpapírt, devizát vagy árut megkapta volna, illetve értékpapírt, devizát vagy árut szállított, mielőtt annak ellenértékét megkapta volna; és

b) a határon átnyúló ügyletek esetében legalább egy nap eltelt az ellenérték kifizetése, illetve a szállítás óta.

(2)65 A 7. számú mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopában megjelöltek szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, a nemteljesítési valószínűséget az ügyfél külső minősítése alapján is meghatározhatja.

(3)66 A 7. számú mellékletben feltüntetett táblázat harmadik oszlopában szereplő nyitva szállítások esetében a nemteljesítéskori veszteségráta számításához saját becsléseket használó

a) hitelintézet alkalmazhatja a Hkr. 45. § (1) bekezdésben,

b) befektetési vállalkozás alkalmazhatja a Bhkr. 65. § (1) bekezdésben

meghatározott veszteségrátát, feltéve, hogy ezt alkalmazza minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségnél.

(4)67 A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 7. számú mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopa szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, alkalmazhatja a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti sztenderd módszer szerinti kockázati súlyokat vagy a 100%-os kockázati súlyozást, amennyiben minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségre egységesen használja.

(5) Ha a nyitva szállítási ügyletből származó pozitív kitettség érték nem lényeges, az intézmények az ilyen kitettségek esetében 100%-os kockázati súlyozást alkalmazhatnak.

(6) Az elszámolási rendszerek rendszerszintű fizetésképtelensége esetében a helyzet rendeződéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti a nyitva szállítással kapcsolatos tőkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelezési kockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

Letétek

28. §68

Díjak és jutalékok

29. §69

Az elszámolási kockázat70

30. §71 (1) A repó- és fordított repóügylet, valamint az értékpapír- és árukölcsönzés kivételével az intézménynek meg kell határoznia a tőkekövetelményt minden olyan ügylet után, ahol az értékpapír, deviza vagy áru átadása, illetve az ügylet pénzügyi elszámolása az esedékességet követő öt elszámolási napon belül nem történt meg.

(2) Az intézmény az elszámolási kockázat tőkekövetelményét a 6. számú mellékletben meghatározott módszer alapján állapítja meg.

(3) Az elszámolási rendszerek rendszerszintű fizetésképtelensége esetében a helyzet rendeződéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti az elszámolási kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

A tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletek partnerkockázata

31. §72

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek
partnerkockázata

32. §73

A kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázatok74

33. §75 (1) Az intézménynek a partnerkockázat kezeléséről szóló jogszabály alapján – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérések figyelembevételével – kell meghatároznia a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak partnerkockázatára vonatkozó tőkekövetelményét.

(2)76 A kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor az intézmény nem használhatja a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét.

(3) A kereskedési könyvben nyilvántartott repó- és fordított repóügylet, értékpapír- és árukölcsönzési ügylet esetében a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható pénzügyi eszköz és áru elismerhető biztosítékként vehető figyelembe.

(4) A kereskedési könyvben nyilvántartott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott eszköz kitettség vonatkozásában a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható áru elismerhető biztosítékként vehető figyelembe.

(5)77 Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközöket vagy árukat kölcsönadja, értékesíti vagy rendelkezésre bocsátja, illetve azokat biztosíték vagy az ilyen ügyletek keretében kölcsönveszi, megvásárolja vagy átveszi, és az intézmény a felügyeleti volatilitási korrekciós módszert alkalmazza, akkor az ilyen eszközöket és árukat ugyanolyan módon kell kezelni, mint egy elismert tőzsdén jegyzett, annak főindexében nem szereplő részvényeket.

(6)78 Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a volatilitási korrekciós tényező saját becslésének módszerét alkalmazza, akkor a volatilitási kiigazításokat minden egyes tétel vonatkozásában külön ki kell számítani.

(7)79 Ha az intézmény volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a belső modell módszerét alkalmazza, akkor a volatilitási kiigazításokat a kereskedési könyvben is használhatja.

(8) Nettósítási egyezmény esetében a repó- és fordított repóügylet, értékpapír-kölcsönzés, valamint egyéb tőkepiac vezérelt ügylet nettósítása a kereskedési könyvi és a nem-kereskedési könyvi tételek között csak akkor ismerhető el, ha biztosított a napi árazás, és minden biztosíték a nem-kereskedési könyvi szabályok szerint is elismert biztosíték.

(9)80 Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva belső fedezeti ügylet részét képezi, és az ügyletet a kereskedési könyvön kívüli kitettségekre vonatkozó szabályok szerint hitelkockázat mérséklőként figyelembe lehet venni, akkor a hitelderivatívában lévő pozíció partner hitelkockázatától el lehet tekinteni.

(10)81 A (9) bekezdéstől eltérően a kereskedési könyvben szereplő, belső fedezeti ügylet részét képező vagy a partner hitelkockázati kitettség fedezetéül vásárolt minden hitelderivatíva következetesen figyelembe vehető a partner hitelkockázati kikettség tőkekövetelményének számítása céljából, ha a hitelkockázati fedezet a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerint elismert.

VI. Fejezet

AZ ÁRUKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

34. § (1)82 A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az árukockázat fedezetének tőkekövetelményét. Az árukockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi árupozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe venni.

(2)83 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az áruk, illetve az árukra vonatkozó származékos ügyletek pozícióit az árunak a tőzsdei szabályzatok szerint meghatározott alapmértékegységében tartja nyilván. A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az árut a tőzsdén az értékelési napon kialakult tőzsdei elszámoló áron, illetve záróáron értékeli. Amennyiben az árut a tőzsdén nem forgalmazzák, akkor az elfogadott országban piacvezetőnek tekintett tőzsdén kialakult azonnali szállításra vonatkozó piaci árat kell figyelembe venni. A devizában kifejezett árakat a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.

(3) A repó ügylet során átruházott árukat, illetve az árukölcsönzés során kölcsönbe adott árukat a tőkekövetelmény számítása során az áru átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.

(4) Az árukra kötött határidős ügyleteket a szerződésben rögzített mennyiségben kell a számításokba bevonni, az ügylet lejáratával megegyező lejárati sávba, a 11. számú melléklet szerint.

(5)84 Azokat az áru-swap ügyleteket, amelyek során az ügylet egyik oldala rögzített áron, a másik oldala a mindenkori piaci áron kerül elszámolásra, az egyes pénzáramlásokat a lejárati táblába úgy kell besorolni, hogy ha a hitelintézet és a befektetési vállalkozás rögzített árat fizet és változót kap, akkor az hosszú pozíciónak, ellenkező esetben rövid pozíciónak tekintendő. A pénzáramlások összege meg kell, hogy egyezzen a swap ügylet névértékével.

(6) A különböző árukra szóló áru-swap ügyleteket az egyes árukra vonatkozó lejárati táblába kell besorolni a 11. számú melléklet szerint.

(7) Az árura vagy határidős árura vonatkozó tőzsdei vagy tőzsdén kívüli opció tőkekövetelménye megegyezik az ügylet alapját képező eszköz deltával korrigált pozíciójának tőkekövetelményével.

(8) A vásárolt opció tőkekövetelménye nem haladhatja meg az opció aktuális piaci értékét.

(9) Az árukra szóló opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.

35. §85 A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak – az opciós ügyletek delta kockázata mellett – teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.

36. § (1)86 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás e § alkalmazásában a helyettesítő árut az eredetivel azonos módon kezelheti, ha

a) a helyettesítést az árut forgalmazó tőzsde irányadó szabályzata elfogadja, illetve tőzsdén kívüli kereskedelem esetében, ha a helyettesítést jogszabály és a felek közötti nem módosítható és fel nem mondható megállapodás lehetővé teszi, vagy

b) a helyettesítő áru és az eredeti áru ármozgása alapján kalkulált korrelációs együttható értéke legalább 0,9 – minimum egyéves megfigyelési időszakot figyelembe véve.

(2)87 A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak az egyes árufajták pozícióit külön lejárati táblába kell besorolnia a pozíció hátralévő lejárata szerint. A fizikai árukészletek az első lejárati sávba sorolandók a 11. számú melléklet szerint.

(3)88 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás külön-külön meghatározza az azonos lejárati sávba tartozó súlyozott hosszú és rövid pozíciók összegét. A két összeg közül az abszolút értékben kisebb tekintendő az adott lejárati sáv kiegyenlített pozíciójának. A maradék – hosszú vagy rövid – pozíció jelenti az adott lejárati sáv nem kiegyenlített pozícióját.

(4) A lejárati sávok nem kiegyenlített pozíciói nettósíthatók más lejárati sávok nem kiegyenlített ellentétes pozícióval.

(5)89 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás egy árura vonatkozó tőkeszükséglete az alábbi tételek összege:

a) az egyes sávok kiegyenlített pozíciója szorozva a 11. számú melléklet szerinti megfelelő súllyal és a piaci árral,

b) a sávok közötti kiegyenlített pozíció szorozva 0,6%-kal és az azonnali árral,

c) a megmaradó ki nem egyenlített pozíció szorozva 15%-kal és az azonnali árral.

(6)90 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás árupozíciónak összesített tőkeszükséglete az egyes áruk tőkeszükségleteinek összege.

(7)91 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott árukockázat és annak tőkekövetelménye megállapításakor az (1)–(6) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

37. § (1)92 E § értelmezésében a hitelintézet és a befektetési vállalkozás nettó pozíciója valamely áruban az ugyanazon áruban lévő azonnali, határidős és opciós ügyletek, valamint az opciós utalványok hosszú és rövid pozícióinak egymással szembeni többlete. A származtatott ügyletek pozícióit a 34. § szerint kell figyelembe venni.

(2)93 A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az egyes áruk tőkeszükségletét, a 36. §-tól eltérően, az alábbi tételek összegeként is meghatározhatja:

a) az áru nettó pozíciójának 15%-a, szorozva az azonnali árral,

b) az áru bruttó pozíciójának (a hosszú és rövid pozíciók előjel független összegének) 3%-a, szorozva az azonnali árral.

(3)94

VI/A. Fejezet95

NAGYKOCKÁZAT VÁLLALÁS

37/A. § (1) A befektetési vállalkozás a nagykockázat vállalás során azt a kitettséget veszi figyelembe, amely a számvitelről szóló törvény szerint eszköznek vagy mérlegen kívüli tételnek minősül.

(2) A befektetési vállalkozás a kitettség értékét az e fejezetben foglaltak szerint állapítja meg.

(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg – a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve –

a) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy

b) 150 millió eurót, ha az ügyfél intézmény, vagy olyan ügyfélcsoport esetén, amelynek hitelintézet, befektetési vállalkozás is tagja és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió eurót azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege – a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.

(4) Ha a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió eurót, akkor a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve – a kitettség értéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás által a (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(5) A befektetési vállalkozás a kitettség értékének meghatározásakor a következők szerint jár el:

a) a kitettség értékét a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával határozza meg azzal, hogy a mérlegen kívüli tétel esetén az ügyletkockázati súlyokat nem kell alkalmazni,

b) származtatott ügylet kitettség értékét a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a partner hitelkockázat fejezetben meghatározott módszerek valamelyike szerint határozza meg,

c) a kitettség értékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni

ca) azt a kitettséget, amelyet a befektetési vállalkozás a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a szavatoló tőkéjéből levont,

cb) a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést,

cc) az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,

cd) az ügyfél részére nyújtott fizetési, értékpapírelszámolási és klíring szolgáltatás végrehajtásából, bármilyen valutában, devizában vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási, klíring és letéti szolgáltatásból származó követelést a következő munkanapig,

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfélcsoport meghatározásakor az

a) értékpapírosítási pozícióba,

b) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe, vagy

c) egyéb tételbe

tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével értékeli.

(7) Ha a befektetési vállalkozás ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozást, a Felügyelet a befektetési vállalkozás kérelmére – meghatározott feltételek előírásával – legfeljebb egy éves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

(8) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

37/B. § (1) A befektetési vállalkozásnak a 37/A. § (3)–(5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni:

a) a befektetési vállalkozás anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a befektetési vállalkozás saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a befektetési vállalkozás is beletartozik,

b) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

c) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre, a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

d) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni kitettségre a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

e) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

f) tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni, vagy általuk garantált olyan kitettségre, amelyhez a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

g) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával nulla százalékos kockázati súly rendelhető,

h) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály szerinti fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,

i) az olyan készpénz óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a befektetési vállalkozásnál, vagy a befektetési vállalkozás anya- vagy leányvállalatánál helyeztek el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 37/A. § (6) bekezdés szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a befektetési vállalkozás elkülönítetten tartja nyilván, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(4) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként kizárólag elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelkockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a tőkekövetelmény számításra alkalmazott módszernek megfelelően a külön jogszabályban rögzített hitelkockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

37/C. § (1) A 37/A. § (5) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó befektetési vállalkozás figyelembe veheti a külön jogszabályban meghatározott hitelkockázat mérséklés és volatilitási korrekciós tényező, illetve a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a befektetési vállalkozás a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet végez, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a befektetési vállalkozás tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)–(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha a kitettséget harmadik fél garantálja, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a befektetési vállalkozás

a) a kitettség garantált részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,

b) a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha

ba) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer alkalmazásával a kitettség hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és

bb) nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály rendelkezéseit a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére is alkalmazni kell.

(8) A befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a Felügyelet engedélyezte a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását.

VII. Fejezet

A NAGYKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

38. § (1) Az intézmény az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázatokat az alábbi tételek összeadásával határozza meg:

a) a kibocsátó – IV. fejezet szerint meghatározott pozíciókockázata – hosszú pozíciójának a rövid pozíciók fölötti többlete;

b) jegyzési garanciavállalás esetén az intézmény kockázata egyenlő 5. számú melléklet szerinti nettó kockázattal;

c) az ügyféllel lebonyolított, illetve megkötött ügyletek, megállapodások és szerződések partnerkockázatai. Ezeket a 26–33. §-okban foglaltak szerint kell meghatározni, a partnerkockázati súlyok alkalmazása nélkül.

(2) Az intézmény az egy csoportba tartozó egyéni ügyfelek kockázatainak összeadásával meghatározza az ügyfélcsoport kereskedési könyv szerinti kockázatát.

(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben felmerülő kockázatokat a kereskedési könyvi és a nem kereskedési könyvi kockázatok összeadásával kell meghatározni.

(4)96 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben és a Hpt.-ben meghatározott, nagykockázat vállalására vonatkozó korlátok túllépése esetén az intézménynek az alábbi feltételeket kell egyidejűleg teljesítenie:

a) a többlet kizárólag a kereskedési könyvben keletkezik;

b) az intézmény teljesíti a 12. számú melléklet szerinti pótlólagos tőkekövetelmény követelményét;

c) amennyiben a többlet 10 vagy annál kevesebb napig áll fenn, az egyéni ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázat nem haladja meg az intézmény szavatoló tőkéjének 500%-át, és

d) amennyiben a többletek 10 napnál hosszabb ideig állnak fenn az egyéni ügyfelekkel vagy ügyfélcsoportokkal szemben, a kereskedési könyvben vállalt, és a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázatainak összértéke nem haladja meg az intézmény szavatoló tőkéjének 600%-át.

(5) A nagykockázati korlát meghatározásakor nem kell figyelembe venni a szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kockázatokat.

(6) Az intézmény havonta jelenti a Felügyeletnek azokat az eseteket, ahol az előző hónapban túllépték a nagykockázat vállalására vonatkozó korlátokat. A jelentésnek tartalmaznia kell a többlet összegét és az érintett ügyfél Felügyelet által meghatározott azonosító adatait.

(7) A nagykockázat vállalására vonatkozó korlátoknak a (4) bekezdés szerinti túllépése esetén az intézmény pótlólagos tőkekövetelményét a 12. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.

(8)97 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak a nagykockázat vállalást összevont alapon kell tekintenie.

VIII. Fejezet

A DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

39. § (1) A hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a devizaárfolyam kockázat fedezetének tőkekövetelményét.

(2) A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi devizapozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe vennie.

(3)98 Ha a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti nyitott devizapozíciója meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át, akkor a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a nyitott devizapozíció 8%-a.

Az egyedi nyitott pozíció számítása

40. §99 (1) A hitelintézet és befektetési vállalkozás devizanemenként megállapítja a nettó nyitott pozícióját. A pozíció a következő elemek összege:

a) a nettó mérlegpozíció (az adott devizában nyilvántartott összes eszköz csökkentve az összes forrással),

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, beleértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét, ha az utóbbi nem szerepel a mérlegpozícióban),

c) visszavonhatatlan garanciák (és hasonló okmányok), ha ezeket bizonyosan igénybe veszik,

d) a felmerült – teljesen lefedezett –, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások (a hitelintézet és befektetési vállalkozás itt veheti figyelembe – a Felügyelet engedélyével – a számviteli nyilvántartásokban nem szereplő, de határidős devizaügyletekkel már teljesen lefedezett jövőbeli bevételek/kiadások pozícióit),

e) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

f) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.

(2) A deviza nettó nyitott pozíció meghatározása során a Felügyelet engedélye alapján a hitelintézet és befektetési vállalkozás a belső szabályzatában meghatározott diszkonttényezővel számított – az egyes devizák szerinti – nettó jelenértékre vonatkozó számítási módszert is alkalmazhatja.

(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások az összevont alapú számításaik során a devizanemenkénti pozícióikat összegzik a 13. § (8) bekezdés figyelembevételével.

(4)100 A kollektív befektetési formák esetében a devizanemenkénti nettó nyitott pozíció meghatározása során a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított ennek a jelentésnek a pontossága.

(5)101 Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciókat, feltételezi, hogy a kollektív befektetési formában a kollektív befektetési forma megbízása szerint engedélyezett maximális mértékig devizába eszközöltek befektetéseket és az intézmények a kereskedési könyvi pozíciók tekintetében figyelembe veszik a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó tőkekövetelményük számításakor a maximális közvetett kitettséget, amelyet azáltal érhetnek el, hogy a kollektív befektetési formán keresztül tőkeáttételes pozíciókat vesznek fel. A kollektív befektetési formában lévő pozíciót arányosan növelik egészen az alapul szolgáló – a befektetési megbízásból származó – befektetési elemeknek való maximális kitettség mértékéig.

(6)102 A kollektív befektetési forma devizában felvett pozícióját külön devizanemként kell kezelni az aranyba történő befektetések kezelése szerint. Ha ismert a kollektív befektetési forma befektetésének az iránya, a teljes hosszú pozíciót hozzá lehet adni a teljes hosszú nyitott devizapozícióhoz és a teljes rövid pozíciót hozzá lehet adni a teljes rövid nyitott devizapozícióhoz. A számítást megelőzően nem megengedett az ilyen pozíciók közötti nettósítás.

Az összesített nyitott pozíció számítása

41. § (1) Az összesített hosszú pozíció a devizanemenkénti nettó hosszú pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.

(2) Az összesített rövid pozíció a devizanemenkénti nettó rövid pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.

(3) A hitelintézet és befektetési vállalkozás összesített nyitott devizapozíciója az (1)–(2) bekezdés szerint kiszámított pozíciók közül a nagyobb.

(4)103 A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott összesített nyitott pozíció megállapításakor az (1)–(3) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

42. §104

IX. Fejezet

BELSŐ MODELLEK

Az engedélyezés és alkalmazás feltételei

43. § (1)105 E rendeletben előírt feltételek megléte esetén a Felügyelet engedélyezi az intézmény számára, hogy a pozíciókockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, valamint az árukockázatra és a devizaárfolyam kockázatra vonatkozó teljes tőkekövetelmény számítását az e rendelet szerint kialakított belső modell alapján végezze.

(2) Az (1) bekezdésben említett modell alapján történő tőkekövetelmény számításra az intézménynek a Felügyelet engedélyében meghatározott időponttól van lehetősége.

(3) A Felügyelet az engedélyt kizárólag abban az esetben adhatja meg, ha meggyőződött arról, hogy a kérelmező kockázatkezelési rendszere szabályozott, stabil és integrált, valamint megfelel az e paragrafusban foglalt feltételeknek.

(4) A modellel szemben támasztott minőségi feltételek a következők:

a) a modell a napi kockázatkezelési folyamat szerves részét képezi és alapul szolgál a kockázatvállalások tervezéséhez és az azokhoz kapcsolódó limitek kialakításához, valamint a vállalt kockázatokról és a limitek betartásáról a vezetés számára készített jelentéshez;

b)106 az intézmény kockázatmérési szervezeti egysége független a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító szervezeti egységtől, elvégzi a belső modell kezdeti és folyamatos jóváhagyását, és közvetlenül az ügyvezetés számára készít jelentést;

c) az intézmény legfőbb operatív irányító szerve és vezetői aktívan részt vesznek a kockázatkezelési folyamatban, és a kockázatmérési szervezeti egység által készített napi jelentéseket olyan vezetők kapják, akik megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a vállalt pozíciók, kockázatvállalások és limitek csökkentésére;

d) az intézmény megfelelő számú, a modell-alapú kockázatkezelésben tapasztalatot szerzett szakembert foglalkoztat;

e) az intézmény ellenőrzi és biztosítja, hogy a kockázatmérési rendszer működése maradéktalanul megfelel a vonatkozó belső szabályzatokban rögzítetteknek;

f) az intézmény modellje bizonyíthatóan alkalmas a piaci kockázatok mérésére, illetve kifinomultan méri az opciók valamennyi kockázatát;

g)107 az intézmény rendszeresen végez olyan teszteket a modellek segítségével, amelyek azt vizsgálják, hogy szélsőségesen kedvezőtlen piaci körülmények esetén hogyan alakul az intézmény tőke- és jövedelemhelyzete, a teszt eredményeit a vezetők felülvizsgálják és – ha szükséges – a módosításokat a belső szabályzatokon és a kockázatkezelési rendszeren végrehajtják (Az intézmény ezen tesztek segítségével vizsgálja a piacok szélsőséges körülmények közötti illikviditása, a koncentrációs kockázat, az egyirányú piac, a váratlan esemény miatti nem teljesítés, egyes pozíciók értékének nem linearitása, a jelentős veszteséggel zárható pozíciók és a jelentős árrésnek kitett pozíciók kockázata és más olyan kockázat hatását, amelyet nem kezel megfelelően a kockáztatott érték módszer. Az alkalmazott módszerek a portfólió természetétől és attól függenek, hogy súlyos piaci körülmények között mennyi idő szükséges a kockázat fedezéséhez és kezeléséhez.); és

h) a kialakított modell működése és az alkalmazott számítási módszerek áttekinthetőek és megfelelően dokumentáltak.

(5) A modellnek – az alkalmazása során – legalább az alábbi mennyiségi feltételeknek is eleget kell tennie:

a) naponta kell elvégezni a kockáztatott érték számítást;

b) a kockáztatott érték számítása során 99%-os megbízhatósági szintű egyoldali konfidencia intervallumot kell alkalmazni;

c) a kockáztatott érték számítása során a minimális birtoklási időtartam 10 üzleti nap;

d) a kockáztatott érték számítása során a múltbeli megfigyelési időszak hossza legalább egy év;

e)108 az intézménynek minden olyan esetben, amikor a piaci árfolyamok jelentősen elmozdulnak, de legalább havonta aktualizálnia kell a kockáztatott érték számításához használt adatbázisát.

(5a)109 Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételtől eltérően az intézmény rövidebb tartási időtartamra számított kockáztatott értéket is használhat 10 napra arányosítva (így különösen az idő négyzetgyökével). Az e megközelítést alkalmazó intézmény a Felügyeletnek negyedévenként bemutatja a megközelítés relevanciáját.

(5b)110 Az intézmény kiszámítja a stresszhelyzeti kockáztatott értéket, a jelenlegi portfólió tíznapos, 99%-os, egyoldali konfidencia intervallumú kockáztatott értéke alapján, az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, 12 hónapon át tartó jelentős pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó korábbi adatokkal kalibrált kockáztatott érték módszer alapján. Az intézmény a választott adatokat évente felülvizsgálja és a felülvizsgálat eredményéről a Felügyeletet tájékoztatja. Az intézmény legalább hetente kiszámítja a stresszhelyzeti kockáztatott értéket.

(5c)111 Az intézménynek napi szinten teljesítenie kell az a) és b) pont összegeként kifejezett tőkekövetelményt, és az olyan intézménynek, amely az egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményének kiszámítására saját belső modelljét használja, a c) és d) pontok összegeként kifejezett tőkekövetelményt kell biztosítania, a következők szerint:

a) az alábbiak közül a magasabb:

aa) az (5) bekezdésnek megfelelően számított, előző napi kockáztatott érték (VaR t-1);

ab) a megelőző 60 munkanapon az (5) bekezdésnek megfelelően kiszámított napi kockáztatott értékek átlaga (VaRavg), megszorozva a szorzótényezővel (mc);

b) az alábbiak közül a magasabb:

ba) az (5b) bekezdésnek megfelelően számított stresszhelyzeti kockáztatott érték legutóbbi rendelkezésre álló értéke (sVaRt-1); és

bb) az (5b) bekezdésnek meghatározott módon és gyakorisággal az előző hatvan munkanapra kiszámított stresszhelyzeti kockáztatott értékek átlaga (sVaRavg), megszorozva a szorzótényezővel (ms);

c) a kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozíciók és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák pozíciós kockázataira meghatározott tőkekövetelmény, a 14. számú melléklet 10. pontja szerinti tőkekövetelmény kivételével;

d) az intézmény legutóbbi és annak 12 hetes átlagos járulékos nemteljesítési és migrációs kockázati érteke közül a magasabb érték a (9b) bekezdésnek megfelelően, és az intézmény legutóbbi és annak 12 hetes átlagos, az összes árkockázatra vonatkozó értéke közül a magasabb a 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelően.

(5d)112 Az intézmény köteles fordított stresszteszteket is végezni.

(6) Amennyiben a Felügyelet az intézmény korreláció mérésére létrehozott rendszerét kellően megalapozottnak és integráltnak ítéli, engedélyezheti a korrelációk figyelembevételét a kockázati kategóriákon belül és kockázati kategóriák között egyaránt a kockáztatott érték meghatározására.

(7) Az árazási modellek alkalmazásához az intézménynek az alábbi feltételeket is teljesítenie kell:

a) az intézménynek kielégítő magyarázatot kell szolgáltatnia a modell működéséről, alapfeltevéseiről és inputadatairól;

b) az intézménynek következetesen kell alkalmaznia a modellt;

c) a modellnek a belső szabályzatban meghatározott árat kell alapul vennie a számításokhoz.

(8)113 A kötvény és részvény egyedi pozíciókockázatának meghatározásához használt belső modell alkalmazásának feltételei:

a) jól magyarázza a portfólió historikus ármozgásait,

b) képes kezelni a portfólió nagyságával és összetételének változásával összefüggő koncentrációt,

c) kedvezőtlen körülmények között is megbízható,

d) az egyedi kockázatok előrejelzésének hitelességét utótesztelési eljárással alátámasztja;

e)114 méri a kibocsátóhoz kapcsolódó báziskockázatot, vagyis az intézmény bizonyítja, hogy a modell érzékeny a hasonló, de nem azonos pozíciók közötti lényeges sajátságbeli különbségekre,

f)115 méri az eseménykockázatot,

g)116

h)117 az intézmény modelljének konzervatív módon kell megállapítania a kevésbé likvid és a korlátozott ár-átláthatóságú pozíciókból adódó, reális piaci helyzetekben megvalósuló kockázatot. A becslés csak akkor használható, ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, vagy a pozíció, illetve a portfolió valós volatilitását nem tükrözik,

i)118

j)119

k)120

(9)121 Az intézmény dönthet úgy, hogy az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény belső modellel való kiszámításánál kizárja azokat az értékpapírosítási pozíciókat vagy n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, amelyekre vonatkozóan teljesíti a pozíciós kockázatra meghatározott tőkekövetelményt, kivéve azon pozíciókat, amelyekre a 14. számú melléklet 10. pontjában meghatározott megközelítést kell alkalmazni. Az intézménynek belső modelljében nem kell foglalkoznia a (9b) bekezdésben meghatározott nemteljesítési és migrációs kockázat mérésével a kötvényre vonatkozóan, amennyiben az említett kockázatokat méri a (9a) bekezdésben meghatározott követelmények révén.

(9a)122 A (8) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő belső modellt használó intézmény a kötvényre vonatkozóan a tőkekövetelmény számításakor rendelkezik olyan módszerrel, amely lehetővé teszi azon kereskedési könyvi pozíciók nemteljesítési és migrációs kockázatainak megragadását, amelyek a kockáztatott értékkel mért kockázathoz hozzáadódnak. Az intézmény bizonyítja, hogy módszere – állandó kockázatot feltételezve és a likviditás, a koncentráció, a fedezet és az opcionalitás hatását kellően tükröző szükség szerinti kiigazításokkal – a Hpt.-ben vagy a Bhkr.-ben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerre vonatkozó előírásokkal egyenértékű megbízhatósági előírásoknak felel meg.

(9b)123 A járulékos nemteljesítési és a migrációs kockázat mérésére szolgáló, a 14. számú mellékletben meghatározott módszer valamennyi olyan pozícióra alkalmazandó, amely egyedi kamatláb-kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt számít, de nem alkalmazandó az értékpapírosítási pozíciókra és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákra. A Felügyelet jóváhagyása alapján az intézmény dönthet úgy, hogy következetesen bevon minden tőzsdén jegyzett részvénypozíciót és jegyzett részvényen alapuló származtatott ügylet pozíciót, amelyek esetében ez a bevonás összhangban van az intézmény belső kockázatmérésével és -kezelésével. A módszernek tükröznie kell a nemteljesítési és migrációs események közötti korreláció hatását. Nem tükröződhet egyrészt a nemteljesítési és a migrációs események, másrészt az egyéb piaci kockázati tényezők közötti diverzifikáció hatása.

(10)124 Ha az intézmény nem rendelkezik a (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő modellel, akkor a kötvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 15. § szerint, a részvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 19. § szerint kell meghatároznia.

(11)125 Az intézménynek a rendszeres belső ellenőrzés keretében, de évente legalább egyszer el kell végeznie a kockázatmérési rendszer felülvizsgálatát. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító egység, valamint a független kockázatmérési egység működésére, továbbá:

a) a kockázatkezelési rendszer és folyamat dokumentációjának és a kockázatkezelő szervezeti egység szervezetének alkalmassága;

b) a piaci kockázat mérésének integráltsága a napi kockázatkezelésbe és vezetői információs rendszerbe;

c) az az eljárás, amit az intézmény az árazási modellekre és az értékelési rendszerre alkalmaz;

d) a kockázatmérési modell által mért piaci kockázatok mértéke és érvényessége, ha jelentős változtatások történtek a kockázatmérési rendszerben;

e) a pozíció adatok teljessége és pontossága, a korreláció és volatilitás becslések pontossága és megfelelősége, az értékelési és kockázatérzékenységi számítások pontossága;

f) az az eljárás, amit az intézmény a modellszámítások alapjául szolgáló adatok megbízhatóságának, időszerűségének és konzisztenciájának ellenőrzésére alkalmaz, ideértve az ilyen adatforrások függetlenségét is;

g) az az eljárás, amit az intézmény a modell alkalmassága tesztelésének ellenőrzésére alkalmaz.

A piaci kockázat tényezőinek specifikációja

44. §126 (1)127 A kockázatmérési rendszernek minden releváns kockázati tényező változását modelleznie kell az intézmény piaci tevékenysége mértékének megfelelően. Ha az intézmény árképzési modelljébe beépül egy kockázati tényező, de a kockázatmérési modellbe nem, az intézménynek megfelelően indokolnia kell a Felügyelet részére a kockázati tényező figyelmen kívül hagyását. Emellett a kockázatértékelési modell méri az opciók és egyéb termékek nem lineáris viselkedését, valamint a korrelációs és a báziskockázatot. A kockázati tényezőkre vonatkozó becsült értékek használata esetén, a becsléseknek jól kell követnie a ténylegesen tartott pozíciókat.

(2) A kamatlábkockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek modelleznie kell a hozamgörbét. A hozamgörbét legalább 6 lejárati sávba kell osztani. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a nem tökéletesen korrelált elmozdulásokat a különböző hozamgörbék között, valamint a lejárati sávok egymáshoz képest történő elmozdulását.

(3)128 A devizaárfolyam-kockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek aranyra és minden devizára, amelyben az intézményeknek pozíciója van, meg kell határozni a kockázati tényezőket. A kollektív befektetési formák esetében a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmények harmadik felet is megbízhatnak a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított ennek a jelentésnek a pontossága. Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciókat, akkor e pozíciót el kell különíteni, és a 40. § (5) bekezdése szerint kell kezelni.

(4) A részvénykockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes részvénypiacra, amelyen az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmazni.

(5) Az árukockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden olyan árura, amelyben az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmaznia. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a tökéletesnél gyengébb korreláció kockázatát a hasonló, de nem azonos áruk, és a határidős árfolyamokban a lejárati megfelelések hiányából adódó változások kockázata között.

A modell utótesztelése

45. § (1) Az intézmény köteles tesztelni a modell pontosságát és alkalmasságát.

(2)129 A tesztelő programnak minden üzleti napon össze kell hasonlítania

a) az előző üzleti napi kereskedési portfólió feltételezett (hipotetikus) értékét, valamint

b) a tárgynapi kereskedési portfólió tényleges értékét

az előző üzleti napi kereskedési portfólió tényleges értékével.

(3) Az előző üzleti napi kereskedési portfolió feltételezett (hipotetikus) értéke az – előző napi – változatlan portfolió tárgynapi piaci árfolyamokon számított értéke.

(4) A (2) bekezdés szerinti módszernél hibának számít az, ha a portfolió értékében bekövetkezett változás (veszteség) meghaladja a modell által – egynapos tartási periódusra – kalkulált kockáztatott értéket. A kockáztatott érték számítása során 99%-os megbízhatósági szintű egyoldali konfidencia intervallumot kell alkalmazni.

(5) Az intézmény köteles dokumentálni a modell által elkövetett hibákat, és arról havonta jelentést készíteni a Felügyelet számára.

(6) A hibák számát a számítást megelőző 250 üzleti napra vetítve kell összesíteni.

(7)130 Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma az előző 250 üzleti napra vetítve 10 és 25 között van, a Felügyelet mérlegelheti a modell alkalmazási engedélyének visszavonását. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma meghaladja a 25-öt, a Felügyelet a modell alkalmazásának engedélyét visszavonja.

(8) A tesztelt kockáztatott értéket egynapos tartási periódusra kell kiszámítani.

(9) Az intézménynek a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti módszert a Felügyelettel engedélyeztetnie és következetesen alkalmaznia kell.

A belső modell alapján számított
tőkekövetelmény

46. § (1)131 Az intézmény adott kockázati csoportra (kamat-, részvény- vagy devizaárfolyam kockázat) vonatkoztatott tőkekövetelménye az alábbi két érték közül a nagyobbik:

a) az előző üzleti nap kockáztatott értéke, valamint a 43. § (8) bekezdésében előírt nemteljesítési kockázat miatti tőkekövetelmény-növekmény, vagy

b) az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke szorozva a (2) bekezdés szerinti korrekciós tényezővel, valamint a 43. § (8) bekezdésében előírt nemteljesítési kockázat miatti tőkekövetelmény-növekmény.

(2)132 A 43. § (5c) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában az (mc) és (ms) korrekciós tényezők minimális értéke három, amelyet a modell által a 45. § (2) bekezdés b) pontja szerint elkövetett hibák számának függvényében az 1. számú mellékletben szereplő táblázat szerinti értékkel növelni kell.

(3)133 A korrekciós tényező értékét naponta felül kell vizsgálni.

(4)134 Annak érdekében, hogy a Felügyelet folyamatosan ellenőrizhesse – az I. számú táblázatban szereplő – korrekciós tényező minimális értékét módosító érték alkalmasságát, az intézmény köteles haladéktalanul – de minden esetben legfeljebb öt munkanapon belül – értesíteni a Felügyeletet az utótesztelési programjából származó olyan túllépésről, amely a korrekciós tényező minimális értékét módosító érték növekedését vonná maga után.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

47. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, a kereskedési könyv vezetésére, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelményre vonatkozó rendelkezéseit 2001. április 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő hitelintézet 2001. február 15-ig kérhet felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól.

(3) A kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait tartalmazó belső szabályzatot, valamint az alkalmazni kívánt modellek dokumentációját 2001. február 15-ig kell benyújtani a Felügyeletnek.

(4)135

(5) Amennyiben a hitelintézet kereskedési könyv vezetésére válik kötelezetté, akkor legkésőbb a tárgyévet követő év január 1-jétől köteles eleget tenni az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek.

47/A. §136 (1) A Felügyelet által 2009. január 1-jéig a 43. § (1) bekezdése alapján engedélyezett belső modell 2011. december 31-éig változatlan formában alkalmazható.

(2) 2014. december 31-én hatályát veszti az 1. § (1) bekezdéséből a „(2) és” szövegrész és az 1. § (2) bekezdése.

48. §137 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. április 7-i 2009/27/EK irányelve a 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.

1. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez


A korrekciós tényező minimális értékének
módosítása

 

Hibák száma

Korrekciós tényező minimális
értékét módosító értékek

 

 

kevesebb, mint 5

0,00

 

 

5

0,40

 

 

6

0,50

 

 

7

0,65

 

 

8

0,75

 

 

9

0,85

 

 

10 vagy több

1,00

 

2. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez


A gamma és vega kockázat tőkekövetelményének meghatározása

A gamma és vega kockázat tőkekövetelményét minden egyes opcióra, ideértve az opció fedezeti pozícióit, külön kell meghatározni.

2.1. A gamma kockázat tőkekövetelménye
A gamma kockázat a következő módon számítandó:
Gamma kockázat = 0,5 x Gamma x az alapul szolgáló eszköz mennyisége x (az alapul szolgáló eszköz egy egységének piaci értéke x az eszköz volatilitása)
Az alapul szolgáló eszköz volatilitása:
a) kamatláb alapú opció esetén az alapul szolgáló eszköz volatilitása a 4. számú melléklet 4.1. pontban szereplő táblázatának (4) oszlopában az eszköz hátralévő lejáratának megfelelő érték,
b) részvény alapú opciók esetén a feltételezett volatilitás 8%,
c) deviza alapú opciók esetén a feltételezett volatilitás 8%,
d) az áru alapú opciók esetén a feltételezett volatilitás 8%.
E melléklet számításainál az alapul szolgáló eszközöket azonosnak kell tekinteni, amennyiben a 9. §-ban foglaltakon túlmenően megegyezik:
a) a kamatláb alapú opciók esetén a lejárat,
b) a részvény alapú opciók esetén a tőzsdei jegyzés országa.
Az azonos alapul szolgáló eszközre épülő opciók pozitív és negatív gamma kockázatainak összege a nettó gamma kockázat.
A tőkekövetelmény meghatározásánál csak a negatív gamma kockázatú eszközöket kell figyelembe venni.
Az intézmény opciós ügyletei gamma kockázatának tőkekövetelménye a negatív gamma kockázatok abszolút értékének az összege.
2.2. A vega kockázat tőkekövetelménye
Az azonos alapul szolgáló eszközre épülő opciók vega kockázatának meghatározásához az opciók vega értékeinek összegét meg kell szorozni az eszköz volatilitásának 25%-ával.
A vega kockázat tőkekövetelménye az eszközök vega kockázatai abszolút értékének összege.

3. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez138



A kötvények egyedi kockázati súlyai

Kategóriák

Egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény

Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott kötvény, amely a hitelezési kockázatról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer tekintetében 0%-os kockázati súlyozást kap

0%

Minőségi kötvény

0,25%, ha a végső lejáratig hátralévő futamidő hat hónap vagy annál kevesebb;
1,00%, ha a végső lejáratig hátralévő futamidő hat hónapnál több, és legfeljebb huszonnégy hónap;
1,60%, ha a végső lejáratig hátralévő futamidő meghaladja a huszonnégy hónapot

Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény,
intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény,
vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény,
amely a hitelezési kockázatról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer tekintetében 100%-os kockázati súlyozást kap

8,00%

Központi kormány által kibocsátott vagy garantált, központi bankok, nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok, EGT-állam regionális kormánya vagy helyi önkormányzata által kibocsátott olyan kötvény,
intézmény által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény,
vállalkozás által kibocsátott vagy garantált olyan kötvény,
amely a hitelezési kockázatról szóló jogszabály alapján a sztenderd módszer tekintetében 150%-os kockázati súlyozást kap

12,00%


A hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerint meghatározott belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény az e mellékletben meghatározott egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény súlyozást oly módon alkalmazza, hogy az ügyfélhez rendelt nemteljesítési valószínűséghez tartozó, elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési besorolása szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó sztenderd módszer szerinti kockázati súlyt veszi figyelembe.
A nem minősített kibocsátó által kibocsátott értékpapírok esetén az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény 12%.

4. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez139


Az általános kamatkockázat tőkekövetelményének számítási módszerei
Az általános kockázat tőkekövetelményének számítási módszerei
4.1. Lejárati alapú megközelítés
Az általános kamatkockázat tőkekövetelményének megállapítása két lépésből áll.
1. Az intézmény a pozícióit besorolja az 1. számú táblázat lejárati sávjaiba és a lejárati idő szerinti súlyozást elvégzi.
A besorolás alapja fix kamatozású befektetési eszközök esetén a lejáratig hátralévő idő, a változó kamatozású értékpapírok esetén a kamatláb következő rögzítéséig hátralévő idő. Ezenkívül az intézmény különbséget tesz a 3%-os vagy ennél magasabb kamattal kibocsátott kötvények és a 3%-nál alacsonyabb kamattal kibocsátott kötvények között, és ennek alapján sorolja be az értékpapírokat.
2. Az 1. pont szerinti súlyozott pozíciót mérsékelni kell, amennyiben egy súlyozott pozícióval szemben van egy ellentétes előjelű másik súlyozott pozíció.
a) A lejárati sávon belüli pozíciók kiegyenlítése
Ezután lejárati sávonként meg kell határozni a súlyozott hosszú és a súlyozott rövid pozíciók összegeit. Az előbbi összeg utóbbival ellentételezett összege lesz az adott lejárati sáv kiegyenlített súlyozott pozíciója. A maradék – hosszú vagy rövid – pozíció jelenti az adott lejárati sáv nem kiegyenlített súlyozott pozícióját, majd meg kell határozni az összes tartomány kiegyenlített súlyozott pozíciójának összegét.
b) A zónán belüli, lejárati sávok közötti pozíciók kiegyenlítése
Az intézmény a táblázat minden egyes zónájában meghatározza a lejárati sávok nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozícióinak összegeit, ennek alapján meghatározza az egyes zónák nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozícióját. Ehhez hasonló módon minden egyes zónában összeadja a lejárati sávok nem kiegyenlített súlyozott rövid pozícióit és meghatározza a zónák nem kiegyenlített súlyozott rövid pozícióit. Egy adott zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú pozíciójának az a része, amit ugyanazon zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid pozíciója kiegyenlít, minősül a zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának. Egy adott zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú, illetve rövid pozíciójának az a része, amit ugyanazon zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid, illetve hosszú pozíciója nem egyenlített ki, minősül a zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciójának.
c) A zónák közötti pozíciók kiegyenlítése
Ezt követően az intézmény meghatározza az első zóna nem kiegyenlített súlyozott hosszú (rövid) pozíciójának a második zóna nem kiegyenlített súlyozott rövid (hosszú) pozíciója által kiegyenlített részét.
Az intézmény ugyanezt a számítást a második zóna fennmaradó, nem kiegyenlített súlyozott pozíciója és a harmadik zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciója között is elvégzi, így megállapítja a második és harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozíciót.
Az intézmény megfordíthatja a zónák közötti súlyozott pozíciók számításának sorrendjét és előbb a második és harmadik zóna közötti kiegyenlítés után keletkezett maradékkal, majd az első és második zóna közötti maradékkal határozza meg a kiegyenlített súlyozott pozíciót.
Ezt követően az első zóna nem kiegyenlített súlyozott pozíciójának maradékát összeveti a harmadik zónában a második és harmadik zóna közötti kiegyenlítés után keletkezett maradékkal, ily módon meghatározza az első és harmadik zónák közötti kiegyenlített súlyozott pozíciót.
A három különálló kiegyenlítési műveletet követően a maradék pozíciókat összeadják.
1. számú táblázat

Zóna

Lejárati sáv

Súlyok
(%)

Feltételezett
kamatlábváltozás
(százalékpont)

3%-os
vagy ennél magasabb kamat

3%-nál
alacsonyabb kamat

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Első

0 ≤ 1 hó
>1 ≤ 3 hó
>3 ≤ 6 hó
>6 ≤ 12 hó
>1 ≤ 2 év
>2 ≤ 3év
>3 ≤ 4 év
>4 ≤ 5 év
>5 ≤ 7 év
>7 ≤ 10 év
>10 ≤ 15 év
>15 ≤ 20 év
>20,0 év

0 ≤ 1 hó
>1 ≤ 3 hó
>3 ≤ 6 hó
>6 ≤ 12 hó
>1,0 ≤ 1,9 év
>1,9 ≤ 2,8 év
>2,8 ≤ 3,6 év
>3,6 ≤ 4,3 év
>4,3 ≤ 5,7 év
>5,7 ≤ 7,3 év
>7,3 ≤ 9,3 év
>9,3 ≤ 10,6 év
>10,6 ≤ 12,0 év
>12,0 ≤ 20,0 év
>20,0 év

0,00
0,20
0,40
0,70

0,00
1,00
1,00
1,00

Második

1,25
1,75
2,25

0,90
0,80
0,75

Harmadik

2,75
3,25
3,75
4,50
5,25
6,00
8,00
12,50

0,70
0,70
0,65
0,60
0,60
0,60
0,60
0,60

4.2. Futamidő alapú megközelítés
Az intézmény a kötvény árfolyama alapján meghatározza a lejáratig számított hozamot.
Az intézmény meghatározza a kötvények módosított futamidejét az alábbi képlet alapján:

 

módosított átlagos hátralévő futamidő =

 


 

D = átlagos hátralévő futamidő (év)

r = lejáratig számított hozam

Ct = t időpontban esedékes összeg

m = teljes lejárat (év)

Ezt követően az intézmény a kötvényeket a módosított futamidő alapján a táblázat megfelelő zónáiba besorolja.
2. számú táblázat

Zóna

Módosított futamidő
(év)

Feltételezett kamatlábváltozás
(százalékpont)

(1)

(2)

(3)

Első

>0 !! 1,0

1,00

Második

>1,0 !! 3,6

0,85

Harmadik

>3,6

0,70

Ezt követően az intézmény az értékpapír piaci értékét megszorozza az értékpapír módosított futamidejével és a módosított futamidőhöz tartozó feltételezett kamatláb-változással (3. oszlop).
Az intézmény zónánként meghatározza az értékpapírok futamidővel súlyozott hosszú és rövid pozícióit. A futamidővel súlyozott hosszú pozíciók rövid pozíciókkal kiegyenlített összege jelenti a zóna kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozícióját.
Ezt követően az intézmény meghatározza a zónák nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozícióját, majd e melléklet 4.1. fejezetének c) pontjában foglaltak szerint elvégzi a zónák közötti nettósítást.

5. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez140



A jegyzési garanciavállalás tőkekövetelményének meghatározása

Az intézmény az egyedi és az általános kockázat számításánál figyelembe veendő nettó jegyzési pozíciót az alábbi összefüggés alapján csökkentheti:
Nettó jegyzési pozíció × (100% – diszkont tényező)
A diszkont tényezők értékét az alábbi táblázat tartalmazza:

 

A tőkekövetelmény csökkenése
(diszkont tényező)

A nulladik munkanapon

100%

Az első munkanapon

90%

A második munkanapon

75%

A harmadik munkanapon

75%

A negyedik munkanapon

50%

Az ötödik munkanapon

25%

Az ötödik munkanap után

0%


A nulladik munkanap: az a munkanap, amelytől az intézménynek az értékpapírok ismert mennyiségének ismert áron való elfogadására feltétel nélküli kötelezettsége fennáll.

6. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez141



Az elszámolási kockázat meghatározása

A lehetséges veszteség mértéke a 30. § (1) bekezdésében meghatározott értékpapír, deviza vagy áru szerződésben szereplő elszámolási ára és a piaci értéke közötti különbség. A tőkekövetelmény meghatározásához a szerződés szerinti elszámolási időpont óta eltelt idő függvényében a táblázatban szereplő százalékot meg kell szorozni az elszámolási ár és a piaci érték különbözetével, ha az veszteséget jelent az intézmény számára.

A szerződés szerinti elszámolási időpont után eltelt munkanapok száma

%

0–4 nap

0%

5–15 nap

8%

16–30 nap

50%

31–45 nap

75%

46 vagy annál több nap

100%

7. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez142



Nyitva szállítás tőkekövetelménye

Ügylet típusa

Az első szerződés
szerinti fizetésig vagy szállítási szakaszig

Az első szerződés szerinti
fizetéstől vagy szállítási
szakasztól a második szerződés szerinti kifizetést vagy szállítási szakaszt követő négy napon belül

A második szerződés szerinti
fizetést vagy szállítási szakaszt
követő 5 munkanaptól az ügylet
megszűntéig

Nyitva szállítás

Nincs tőkekövetelmény

Kitettségként kell kezelni

A szavatoló tőkéből levonva az átadott értéket plusz a jelenlegi pozitív kitettséget (pozitív piaci érték)

8–10. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez143

11. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez


Az árukockázat kockázati súlyai

 

Hátralévő lejárat

Spread rate (%)

 

 

0 !!!!!hónap

1,50

 

 

>1 hónap !!3 !hónap

1,50

 

 

>3 hónap !!6 hónap

1,50

 

 

>6 hónap !!1 év

1,50

 

 

>1 év !!2 év

1,50

 

 

>2 év !!3 év

1,50

 

 

>3 év

1,50

 

12. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez


A kereskedési könyvi nagykockázat pótlólagos tőkekövetelményének meghatározása

A pótlólagos tőkekövetelmény meghatározása a következő lépésekből áll:

1. Bármely rövid értékpapír pozíció legmagasabb egyedi kockázati súlyozású hosszú pozícióval szembeni nettósítása (a nettósított pozíciók egyedi kockázati súlyainak nem kell azonosnak lenniük).
2. A fennmaradó nettó hosszú értékpapír pozíciók sorba rendezése az egyedi kockázati súlyok növekvő sorrendjében (azaz a legalacsonyabb súlyú tételek először, a legmagasabb súlyú tételek utoljára).
3. A túllépések levonása előtti szavatoló tőke 25%-ából a nem kereskedési könyvben felmerülő kockázatok értékének levonása (a különbség nem lehet kisebb nullánál).
A nem kereskedési könyvben felmerült nagykockázatok értékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a szavatoló tőkével 100%-ban fedezett kockázatokat.
4. Legalacsonyabb egyedi kockázati súlyú tétellel kezdve ki kell emelni a pótlólagos tőkekövetelmény számításából a 3. pontnak megfelelő nagyságú pozíciót vagy pozíciókat.

A fennmaradó hosszú nettó értékpapír pozíciókra az alábbiak szerint kell kiszámítani a pótlólagos tőkekövetelményt:
a) amennyiben a kitettség időtartama 10 napnál kevesebb, a tőkekövetelmény a megmaradt értékpapír pozíciók egyedi és (partnerkockázati súly nélkül számított) partnerkockázatához rendelt tőkekövetelményei összegének 200%-a;
b) ha a kitettség mértéke 10 napnál nagyobb, a tőkekövetelmény a megmaradt értékpapír pozíciók egyedi és (partnerkockázati súly nélkül számított) partnerkockázatához rendelt tőkekövetelményei összegének, valamint az alábbi faktoroknak a szorzata:

 

Szavatoló tőke 25%-át
meghaladó kockázatok

Kockázati súlyokhoz
alkalmazandó tényezők

 

 

25–40%

200%

 

 

40–60%

300%

 

 

60–80%

400%

 

 

80–100%

500%

 

 

100–250%

600%

 

 

250%–

900%

 

13. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez144


Rendszerek és ellenőrzési mechanizmusok

1. A rendszereknek és ellenőrzési mechanizmusoknak tartalmazniuk kell legalább a következő elemeket:
a) az értékelési folyamatra vonatkozó irányvonalakat és eljárásokat, ideértve az értékelés kialakításában részt vevő különböző területek világosan elhatárolt felelősségi köreit, a piaci információk forrásait és azok megfelelőségének vizsgálatát, a nem megfigyelhető adatok felhasználására vonatkozó iránymutatást, amely tükrözi az intézmény azzal kapcsolatos feltételezéseit, hogy a piaci szereplők hogyan áraznák a pozíciót, a független értékelés gyakoriságát, a záró árak időzítését, az értékelések korrigálására vonatkozó eljárásokat, a hóvégi és ad-hoc felülvizsgálatokat, és
b) az értékelési folyamatért felelős részlegre vonatkozó világos és az üzleti területtől független jelentési útvonalakat, melyek végén belső igazgatósági tagnak kell állnia.

2. Az értékeléseket prudens értékelési módszerrel – lehetőség szerint a piaci árakon történő értékelés módszerével – naponta kell elvégezni.

3. A piaci árakon történő értékeléskor az eladási és vételi árak közül a prudensebb értékelést biztosító árat kell használni, kivéve azt az esetet, amikor az intézmény a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy áru adott fajtájának terén jelentős árjegyző, és képes piaci középárfolyamokon zárni.

4. Ha a piaci árakon történő értékelés nem lehetséges, az intézmény konzervatív módon, a modell alapú árazással értékeli a pozíciókat.

5. A modell alapú árazáskor a következő követelményeknek kell eleget tenni:
a) az intézmény ügyvezetésének ismernie kell a kereskedési könyv vagy egyéb valós értéken értékelt pozíciók azon elemeit, amelyek a modell alapú árazás tárgyát képezik, és a modell alapú árazásból adódó bizonytalanságokat,
b) a piaci adatokat lehetőség szerint ugyanabból a forrásból kell nyerni, mint a piaci árakat, és rendszeresen értékelni kell a szóban forgó pozíció értékelésénél figyelembe vett piaci adatok megfelelőségét és a modell paramétereit,
c) amennyiben lehetséges, a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy áru tekintetében elismert piaci gyakorlatnak minősülő értékelési módszertanokat kell alkalmazni,
d) amennyiben az intézmény saját fejlesztésű modellt alkalmaz, azt az üzleti területtől függetlenül kell kifejleszteni, jóváhagyni és tesztelni (beleértve a matematikai képletek, a feltételezések és a szoftveralkalmazás validációját); továbbá a modellnek olyan feltételezéseken alapulnia, amelyeket a modellfejlesztéstől független, megfelelő képzettséggel rendelkező felek helyesnek értékeltek,
e) változás-ellenőrzési eljárásoknak kell létezniük, valamint meg kell őrizni a modell biztonsági másolatát, és azt az értékelések ellenőrzésére kell használni,
f) a kockázatkezelésnek az alkalmazott modell gyengeségeit az értékelés eredményében meg kell jelenítenie,
g) a modellt rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni.

6. A napi rendszerességű piaci árakon történő értékelés és a modell alapú árazás alkalmazása esetén is kell független ár-felülvizsgálatot végezni, amely a piaci árak, illetve a modell adatok (input) pontosságának és függetlenségének vizsgálatára irányul. A napi rendszerességű piaci árakon történő értékelést a kereskedők végezhetik, a piaci árak, illetve a modell adatok felülvizsgálatát a kereskedőktől független részlegnek legalább havi rendszerességgel kell végeznie. Amennyiben nem állnak rendelkezésre független, objektív árazási források, értékelési korrekciókat kell végezni.

7. Az intézmény az értékelési korrekciók figyelembevételére szolgáló eljárásokat vezet be és tart fenn.

8. Az intézmény a következő értékelési korrekciókat alkalmazza: kamatnyereség, pozíciózárási költségek, működési kockázatok, lejárat előtti visszaváltás, befektetési és finanszírozási költségek, jövőbeni igazgatási költségek és modellkockázat.

9. Az intézmény a kevésbé likvid pozíciók értékelési korrekcióját a pozíció értékének a pénzügyi beszámoló céljából szükséges módosításán felül alkalmazza, és úgy határozza meg, hogy tükrözze a pozíció likviditáshiányát. Ezen eljárás során a következő tényezőket veszi figyelembe: a pozíció/kockázatok pozíción belüli fedezéséhez szükséges idő, az eladási és vételi árajánlat különbségek volatilitása és átlaga, a piaci árjegyzések rendelkezésre állása (az árjegyzők száma és kiléte), a kereskedési mennyiségek volatilitása és átlaga, többek között a piaci stresszhelyzet idején jellemző kereskedési mennyiségek, a piaci koncentráció, a pozíciók öregedése, a modell alapú árazás alapulvételének mértéke és egyéb modell-kockázatok hatása.

10. Harmadik fél által végzett értékelések vagy a modellalapú árazás használatakor az intézmény eldöntheti, hogy alkalmaz-e értékelési korrekciót. Mérlegeli továbbá, hogy szükséges-e korrekciókat alkalmaznia a kevésbé likvid pozíciókra és folyamatosan felülvizsgálja azok állandó megfelelőségét.

11. A komplex termékeket illetően, beleértve – de nem kizárólagosan – az értékpapírosítási kitettségeket és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat is, az intézménynek kifejezetten fel kell mérnie az értékelési kiigazítások szükségességét az esetlegesen helytelen értékelési módszer alkalmazásával kapcsolatos modellkockázat és az értékelési modellnek a nem megfigyelhető (és esetlegesen helytelen) kalibrációs paramétereinek alkalmazásával kapcsolatos modellkockázat megjelenítése céljából.

14. számú melléklet a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez


A járulékos nemteljesítési és a migrációs kockázat mérésére szolgáló módszer145

Paraméterek
1. A járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló módszernek mérnie kell a nemteljesítés, valamint a belső és külső minősítés migrációja miatt felmerülő veszteségeket a 99,9%-os konfidencia intervallum és egy éves tőkehorizont feltételezése mellett.
A korrelációs feltételezéseket objektív adatok elméletileg megalapozott elemzésével kell alátámasztani. A járulékos kockázat mérésére szolgáló módszernek megfelelően tükröznie kell a kibocsátó-koncentrációt, valamint a termékosztályokon belül és azok között stresszhelyzetekben kialakuló koncentrációkat is. A módszernek állandó kockázati szint feltételezésén kell alapulnia egyéves tőkehorizonton, ami azt jelenti, hogy adott egyedi kereskedési könyvi pozíciók vagy pozíciócsoportok, amelyek likviditási horizontján nemteljesítés vagy migráció valósult meg, likviditási horizontjuk végén újra egyensúlyba kerülnek és elérik az eredeti kockázati szintet. Ennek alternatívájaként az intézmény dönthet úgy, hogy következetesen egy évig tartó állandó kitettséget tételez fel.
2. A likviditási horizontot annak megfelelően kell megállapítani, hogy stresszhelyzetben levő piacon mennyi időre van szükség a pozíció eladásához vagy valamennyi lényeges árkockázat fedezéséhez, különös tekintettel a pozíció méretére. A likviditási horizont tükrözi a szisztematikus és az egy változóhoz kapcsolódó stresszhelyzet időszakában alkalmazott tényleges gyakorlatot és szerzett tapasztalatot. A likviditási horizontot konzervatív feltételezések alapján kell meghatározni és elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy az értékesítés vagy fedezés önmagában ne befolyásolja lényegesen azt az árat, amelyen az értékesítés vagy a fedezés megvalósul.
Egy pozíció vagy pozíciócsoport esetében a megfelelő likviditási horizont meghatározásakor egy minimum három hónapos időszakból kell kiindulni.
Egy pozíció vagy pozíciócsoport esetében a megfelelő likviditási horizont meghatározása során az intézmény figyelembe veszi az értékelési korrekciókkal és a hosszú ideje tartott pozíciókkal kapcsolatos belső politikáit. Ha egy intézmény nem egyedi pozíciókra, hanem pozíciócsoportokra határoz meg likviditási horizontot, a pozíciócsoportok megállapítására vonatkozó kritériumokat oly módon kell meghatározni, hogy az ésszerűen tükrözze a likviditási különbségeket. A koncentrált pozíciókra vonatkozó likviditási horizontoknak nagyobbaknak kell lenniük, hogy tükrözzék e pozíciók lezárásához szükséges hosszabb időt. Az értékpapírosítára kerülő kitettségek likviditási horizontja tükrözi azt az időt, amelyre szükség van az értékpapírosítási ügylet kidolgozása, az ügyletrész-sorozatok értékesítése vagy a lényeges kockázati tényezők fedezése miatt, stresszhelyzet esetén.
3. Az intézmény a járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló módszerében figyelembe veheti a fedezeti ügyleteket. A pozíciók nettósíthatók, ha a hosszú és rövid pozíciók ugyanarra a pénzügyi eszközre vonatkoznak. Ugyanazon ügyfél különböző eszközeire vagy értékpapírjaira vonatkozó hosszú és rövid pozíciókhoz kapcsolódó, valamint a különböző ügyfelek hosszú és rövid pozícióihoz kapcsolódó fedezeti ügyletek vagy diverzifikációs hatások csak abban az esetben ismerhetők el, ha a különböző eszközök bruttó hosszú és rövid pozícióit az intézmény külön modellezi. Az intézmény bemutatja a fedezet lejárata és a likviditási horizont közötti intervallum alatt esetleg felmerülő lényeges kockázatok hatását, valamint a fedezeti stratégiákban rejlő jelentős báziskockázatok lehetőségét termékekre, a veszteségviselés sorrendjére, a belső vagy külső minősítésre, a lejáratra, az eredeti hitelnyújtás évjáratára (vintage) és az eszközök egyéb eltéréseire lebontva. Az intézmény csak akkor veheti figyelembe a fedezeti ügyletet, ha az akkor is fenntartható, ha az ügyfélre vonatkozó nemteljesítési vagy hitelesemény várható.
A dinamikus fedezeti stratégiával fedezett kereskedési könyvi pozíciók esetén elismerhető a fedezet egyensúlyának a fedezett pozíció likviditási horizontján belüli visszaállítása, feltéve, hogy az intézmény:
a) úgy dönt, hogy egy releváns kereskedési könyvi pozíciócsoportra következetesen modellezi a fedezet egyensúlyának visszaállítását,
b) bizonyítja, hogy az egyensúly visszaállításának figyelembe vétele jobb kockázatmérést eredményez, és
c) bizonyítja, hogy a fedezetül szolgáló eszközök piacai elég likvidek ahhoz, hogy még stresszhelyzet esetén is lehetővé tegyék az egyensúly visszaállítását. A tőkekövetelményben tükröződnie kell a dinamikus fedezési stratégiákból eredő fennmaradó kockázatnak.
4. A járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló módszernek tükröznie kell az opciók, strukturált hitelderivatívák és egyéb, lényeges nem lineárisan viselkedő pozíciók nem lineáris hatását, tekintettel az árváltozásokra. Az intézmény kellően figyelembe veszi az ilyen termékekhez kapcsolódó árkockázatok értékelésében és becslésében rejlő modellkockázatot is.
5. A járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló módszernek olyan adatokon kell alapulnia, amelyek objektívek és naprakészek.

Validálás
6. Az intézmény a kockázatmérési rendszere független felülvizsgálatának és a IX. fejezetben meghatározott belső modellje validálásának részeként a járulékos nemteljesítési és migrációs kockázatok mérésére szolgáló módszerre tekintettel elsősorban a következőket végzi el:
a) validálja, hogy a korrelációk és árváltozások modellezési módszere – beleértve a szisztematikus kockázati tényezők kiválasztását és súlyozását – megfelel a portfóliójának;
b) stresszteszteket, többek között érzékenységvizsgálatot és forgatókönyv-elemzést végez, hogy értékelje a módszer minőségi és mennyiségi tényezőinek megfelelőségét, különös tekintettel a koncentrációk kezelésére, és a teszteket nem korlátozza a korábban már tapasztalt események körére;
c) megfelelő kvantitatív validálást alkalmaz, többek között releváns belső modellezési referenciákkal.
A járulékos nemteljesítési és migrációs kockázatok mérésére szolgáló módszernek összhangban kell lennie az intézmény által a kereskedési kockázatok azonosítására, mérésére és kezelésére használt belső kockázatkezelési módszerekkel.

Dokumentálás
7. Az intézmény úgy dokumentálja a járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló módszert, hogy annak korrelációs és egyéb modell feltételezései a Felügyelet számára átláthatók legyenek.

Különböző paramétereken alapuló belső módszerek
8. Ha az intézmény a járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére olyan módszert használ, amely nem felel meg az ebben a mellékletben leírt valamennyi követelménynek, de összhangban van az intézmény által a kockázatok azonosítására, mérésére és kezelésére használt belső módszerekkel, az intézménynek tudnia kell igazolni, hogy az általa alkalmazott módszer legalább olyan mértékű tőkekövetelményt eredményez, mintha az ebben a mellékletben leírt követelményeknek teljesen megfelelő módszeren alapulna. A Felügyelet legalább évente egyszer felülvizsgálja e követelmény betartását.

A számítás gyakorisága
9. Az intézmény legalább hetente elvégzi a járulékos nemteljesítési és migrációs kockázat mérésére szolgáló választott módszer által előírt számításokat.
10. A Felügyelet abban az esetben ismer el egy belső módszeren alapuló tőkekövetelmény számítási módszertant a 15. § (3b) bekezdésével összhangban a korrelációkereskedésre meghatározott tőkekövetelmény számítási módszertan helyett, ha az e mellékletben felsorolt összes feltétel teljesül.
Ezen belső módszereknek megfelelően meg kell ragadniuk valamennyi árkockázatot a 99,9%-os konfidencia intervallum és egyéves tőkehorizont, állandó kockázati szint feltételezése mellett, és a likviditás, a koncentráció, a fedezet és az opcionalitás hatását kellően tükröző kiigazításokkal. Az intézmény bármely olyan pozícióra alkalmazhatja az e melléklet szerinti módszert, amelyet a korrelációkereskedési portfólió pozícióival együtt kezel, és ez esetben kizárhatja ezeket a pozíciókat a 43. § (9a) bekezdésében előírt módszer alól.
Ezen, az összes árkockázatra vonatkozó tőkekövetelmény összege nem lehet kevesebb annak a tőkekövetelménynek a 8%-ánál, amelyet a 15. § (3b) bekezdésével összhangban számítanának ki a valamennyi pozícióra vonatkozó összes árkockázathoz kapcsolódóan.
Különösen az alábbi kockázatokat kell a tőkekövetelmény számítás során megfelelően megragadni:
a) az ügyletrész-sorozatban fennálló pozícióknál a többszörös nemteljesítésből eredő kumulatív kockázat, beleértve a nemteljesítések sorrendiségéből eredő kockázatot is;
b) a hitelkockázati felárhoz köthető kockázatok (credit spread risk), beleértve a gamma és a cross gamma hatásokat;
c) az implikált korrelációk volatilitása, beleértve a felárak és a korrelációk közötti kereszthatást;
d) báziskockázat, beleértve:
da) az indexfelár és az indexet alkotó egy kötelezettre szóló eszközök felárai közötti bázis; valamint
db) az index implikált korrelációja és az egyedi portfóliók implikált korrelációja közötti bázis;
e) a megtérülési ráta volatilitása, mivel a megtérülési ráta befolyásolhatja az ügyletrész-sorozatok árait; valamint
f) amennyiben az átfogó kockázatmérő módszer a dinamikus fedezésből származó előnyöket is magában foglalja, a fedezeti többletköltség (hedge slippage) és az ilyen kiegyensúlyozásának potenciális költségei
Ezen pont alkalmazásában az intézménynek elegendő piaci adattal kell rendelkeznie annak biztosításához, hogy belső módszerében teljes mértékben felmérje ezen kitettségek legfontosabb kockázatait az e pontban meghatározott előírásokkal összhangban. Az intézmény utóteszteléssel vagy más megfelelő eszközökkel bizonyítja, hogy a becsült kockázati értékek megfelelően tükrözik ezen termékek korábbi árváltozásait. Az intézmény képes elkülöníteni azon pozíciókat, amelyek tekintetében engedéllyel rendelkezik – és e ponttal összhangban a tőkekövetelmény számításánál figyelembe vehet – azon pozícióktól, amelyek tekintetében nem rendelkezik ilyen engedéllyel.
Az ezen pont hatálya alá tartozó portfóliók tekintetében az intézmény rendszeresen alkalmaz egyedi, előre meghatározott stressz-forgatókönyveket. Ezekkel a stressz-forgatókönyvekkel megvizsgálja a stresszhelyzet hatását a nemteljesítési rátákra, a megtérülési rátákra, a hitelkockázati felárra és a korrelációkereskedési részleg eredmény-kimutatásában szereplő korrelációkra. Az intézmény ezeket a stressz-forgatókönyveket legalább hetente alkalmazza, és legalább negyedévente beszámol a Felügyeletnek az eredményekről, beleértve e pontnak megfelelően az intézmény tőkekövetelményével való összehasonlításokat is. Amennyiben a stresszteszt a tőkekövetelménytől való jelentős eltérést jelez, azt minden esetben haladéktalanul jelenteni kell a Felügyeletnek. A stressztesztek eredményei alapján a Felügyelet kiegészítő tőkekövetelményt írhat elő a korrelációkereskedési portfólió tekintetében, a Hpt. 76. § (2) bekezdésében vagy a Bszt. 105. § (5) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.
1

A rendeletet az 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 82. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 349/2010. (XII. 28.) 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdésében a 47/A. § (2) bekezdése alapján 2014. december 31-én hatályát veszti a „(2) és” szövegrész.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 47/A. § (2) bekezdése alapján hatályát veszti 2014. december 31. napjával.

5

A 2. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 2. § (1) bekezdés 9. pontja a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (1) bekezdés 10a. pontját a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

8

A 2. § (1) bekezdés 11. pontja a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 2. § (1) bekezdésének 15. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 208. §-a szerint módosított szöveg.

10

A 2. § (1) bekezdésének 16. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 208. §-a szerint módosított szöveg.

11

A 2. § (1) bekezdés 16a. pontját a 349/2010. (XII. 28.) 3. §-a iktatta be.

12

A 2. § (1) bekezdés 19a. pontját a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 2. § (1) bekezdés 34a. pontját a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

14

A 3. § a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

15

A 4. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 4. § (3) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

17

Az 5. § (2) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

18

Az 5. § (3) bekezdése a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

19

A 6. § (5) bekezdését a 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet 250. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 246. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a befektetési vállalkozónak 2009. január 1-jétől kell alkalmaznia.

20

A 8. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

21

A 9. §-t megelőző alcím a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 9. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 9. § (2) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 9/A. §-t megelőző alcímet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

25

A 9/A. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

26

A 9/A. § (4) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) 4. §-ával megállapított szöveg.

27

A 10. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

28

A 10. § (3) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 12. § a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

30

A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 13. § a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

32

A 13. § (2)–(3) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

33

A 13. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 209. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

34

A 13. § (5) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

35

A 13. § (6) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

36

A 15. § (1) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 15. § (3a) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

38

A 15. § (3b) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

39

A 15. § (3c) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

40

A 15. § (3d) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 15. § (3e) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

42

A 15. § (8) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

43

A 15/A. §-t a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

44

A 16. § (7) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

45

A 17. § (12) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

46

A 17/A. §-t megelőző alcímet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

47

A 17/A. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

48

A 17/A. § (1) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 17/A. § (8) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 17/B. §-t megelőző alcímet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

51

A 17/B. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege a 349/2010. (XII. 28.) 5. §-ával megállapított szöveg.

52

A 18. § (2) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

53

A 18. § (3) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

54

A 19. § a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

55

A 20. § (3) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

56

A 21. § (3) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

57

A 21. § (4) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

58

A 22. § (3) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

59

A 24/A. §-t megelőző alcímet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

60

A 24/A. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

61

A 24/B. §-t megelőző alcímet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

62

A 24/B. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

63

A 26. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

64

A 27. § a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

65

A 27. § (2) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 27. § (3) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

67

A 27. § (4) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 28. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

69

A 29. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

70

A 30. §-t megelőző alcím a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

71

A 30. § a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

72

A 31. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

73

A 32. §-t a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

74

A 33. §-t megelőző alcím a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

75

A 33. § a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

76

A 33. § (2) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 33. § (5) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 33. § (6) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 33. § (7) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 33. § (9) bekezdése a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

81

A 33. § (10) bekezdését a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

82

A 34. § (1) bekezdése a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

83

A 34. § (2) bekezdése a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

84

A 34. § (5) bekezdésének első mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

85

A 35. § a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

86

A 36. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

87

A 36. § (2) bekezdésének első mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

88

A 36. § (3) bekezdésének első mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

89

A 36. § (5) bekezdésének felvezető mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

90

A 36. § (6) bekezdése a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

91

A 36. § (7) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

92

A 37. § (1) bekezdésének első mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

93

A 37. § (2) bekezdésének felvezető mondata a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

94

A 37. § (3) bekezdését a 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte.

95

A VI/A. fejezetet (37/A–37/C. §) a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

96

A 38. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 208. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

97

A 38. § (8) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

98

A 39. § (3) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

99

A 40. § a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

100

A 40. § (4) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

101

A 40. § (5) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

102

A 40. § (6) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

103

A 41. § (4) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta a szövegbe; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

104

A 42. § a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján 2004. december 31. napján hatályát vesztette.

105

A 43. § (1) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

106

A 43. § (4) bekezdésének b) pontja a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

107

A 43. § (4) bekezdésének g) pontja a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

108

A 43. § (5) bekezdés e) pontja a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

109

A 43. § (5a) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

110

A 43. § (5b) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

111

A 43. § (5c) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

112

A 43. § (5d) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

113

A 43. § új (8) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

114

A 43. § (8) bekezdésének e) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be.

115

A 43. § (8) bekezdésének f) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be.

116

A 43. § (8) bekezdésének g) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a.

117

A 43. § (8) bekezdésének h) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be.

118

A 43. § (8) bekezdésének i) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a.

119

A 43. § (8) bekezdésének j) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a.

120

A 43. § (8) bekezdésének k) pontját a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a.

121

A 43. § új (9) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9)–(10) bekezdés számozását (10)–(11) bekezdésre változtatva. A 43. § (9) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 43. § (9a) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése iktatta be.

123

A 43. § (9b) bekezdését a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése iktatta be.

124

A 43. § (9) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése (10) bekezdésre változtatta.

125

A 43. § (10) – eredeti (8) – bekezdésének számozását a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése (11) bekezdésre változtatta.

126

A 44. § a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

127

A 44. § (1) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

128

A 44. § (3) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

129

A 45. § (2) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

130

A 45. § (7) bekezdése a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

131

A 46. § (1) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

132

A 46. § (2) bekezdése a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

133

A 46. § (3) bekezdése a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

134

A 46. § (4) bekezdését a 230/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be; a napi jelentések, a havi jelentések és az összevont alapú számítások és adatok tekintetében lásd e módosító rendelet 27. §-át.

135

A 47. § (4) bekezdését a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

136

A 47/A. §-t a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

137

A 48. § a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

138

A 3. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

140

Az 5. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 6. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

142

A 7. számú melléklet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

143

A 8–10. számú mellékletet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

144

A 13. számú mellékletet a 345/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 14. számú mellékletet a 348/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére