250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó szakosított hitelintézetre.

(2) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1)³⁹ A pénzügyi intézmény [ideértve a Hpt. szerint alapítványként működő pénzügyi vállalkozást is] az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. A központi értéktárnak, a központi szerződő félnek az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.

(2)⁴⁰ A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az MNB információs igényeit.

(3)⁴¹ A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatában, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről. E szabályzatban kell továbbá rendelkezni az általános kockázati céltartalék felhasználásának rendjéről, illetve arról, hogy a hitelintézet a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel. Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részében a pénzügyi intézmény a követelésekre, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra, a befektetési célú és forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, továbbá a mérlegen kívüli kötelezettségekre olyan értékelési előírásokat köteles meghatározni, amelyek összhangban vannak az ügyfél és partnerminősítés, valamint fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet szabályaival. A pénzügyi intézmény az eszközök és a kötelezettségek értékelése során e rendelet előírásainak figyelembevételével a Tv. előírásait is köteles alkalmazni.

(4)⁴² A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni.

(5) A pénzügyi intézménynek a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről belső szabályzatot kell készítenie.

(6)⁴³ A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontjában rögzített, Eszközök és a források értékelési szabályzatának általános előírásai között kell meghatározni – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon további előírásokat, amelyeket a (3) bekezdés szerinti Sajátos értékelési előírások nem tartalmaznak.

(7)⁴⁴ A számviteli politika keretében el kell készíteni a származékos ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot. A valós értékelést nem alkalmazó pénzügyi intézmények esetében ugyancsak a számviteli politika keretében kell elkészíteni a származékos ügyletek piaci értékének meghatározására vonatkozó szabályzatot.

(8) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon pénzügyi és befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a pénzügyi intézmény összes bevételében, ráfordításában jelentős részarányt képvisel, feltüntetve ezen szolgáltatások típusait is. A pénzügyi intézmény saját hatáskörben dönti el és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.

(9)⁴⁵ Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében kell elkészítenie az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályzatot.

(10)⁴⁶ A pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében el kell készítenie a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályzatot. A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

(11)⁴⁷ A pénzügyi vállalkozásnak a számviteli politikájában rögzítenie kell, ha a Hpt. előírásai alapján hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak minősül. Az ilyen vállalkozásra e rendelet minden olyan előírása kiterjed, amely a hitelintézetekre vonatkozó szabályozást tartalmaz.

(12)⁴⁸ A (11) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésre irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig köteles elkészíteni számviteli politikájának – a kifejezetten hitelintézetekre előírt sajátos szabályok (a továbbiakban: hitelintézeti szabályok) alkalmazására való áttérésből adódó – módosítására vonatkozó tervezetet, amely a pénzügyi vállalkozásnak a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. A számviteli politikában (annak módosításában) ki kell térni arra, hogy a hitelintézeti szabályok alkalmazására való áttérés, illetve a határozat visszavonása esetén a hitelintézeti szabályok alkalmazásának megszüntetése milyen könyvvezetési és beszámoló készítési feladatokat, rendező tételeket von maga után, hogyan befolyásolja az egyes eszközök és források, bevételek, költségek és ráfordítások nyilvántartását, a beszámolóban való bemutatását és az értékelést.

(13)⁴⁹ A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával el kell számolni az áttéréssel kapcsolatos rendező tételeket.

(14)⁵⁰ Ha az MNB a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező határozatot visszavonja, akkor a visszavonás hatálybalépésének időpontjával meg kell szüntetni a hitelintézeti szabályok alkalmazását és el kell számolni a visszatéréssel kapcsolatos rendező tételeket.

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A mérlegben az arabszámos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arabszámos tétel összegével. A mérlegben az arabszámos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten – ,,Ebből:'' megnevezés mellett – bemutatott tételek az adott arabszámos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arabszámos vagy kisbetűs tétel összegével.

(2) A mérleg tartalmára, tételeinek értékelésére vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 5–9. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

5. § (1)⁵¹ A főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető – a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél vezetett tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt – pénzösszeg nagysága a pénzeszközökön belül naprakészen megállapítható legyen.

(2)⁵² Az állampapírokon belül forgatási célú és befektetési célú értékpapír részletezésben kell bemutatni az állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok, valamint az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A forgatási célú állampapírok között kell kimutatni az éven belüli eladásra szánt vagy éven belüli lejáratú állampapírokat és a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközzé átminősített értékpapírokat. A forgatási célú állampapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és – külön – az egyéb esetben a központi értéktárnál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A befektetési célú állampapírok között kell kimutatni a befektetett eszköznek minősített állampapírokat.

(3)

(4) Ügyfelekkel szembeni követelések (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket is) között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni, pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó követeléseket. A pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseket éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban (kivéve az értékpapírokat) kell kimutatni. Az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő, éven belüli lejáratú követelésekből, valamint a befektetési szolgáltatásból eredő követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket.

(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:

(6) Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:

(7)⁷² Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú követeléseket (ideértve az egyéves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét, ide nem értve az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betétek tárgyévet követő évben lejáró összegét, esedékes törlesztését, amelyet a pénzeszközök között kell kimutatni.

(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a rögzített kamatozásúakat is – között kell kimutatni minden – a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott – forgalomban részt vevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkont kötvényt, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (ide nem értve a kamatozó részvényt), függetlenül annak egyedi elnevezésétől. Ide tartozik különösen:

(9) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül – beleértve a rögzített kamatozásúakat is – elkülönítetten kell kimutatni a helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek, valamint a más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat forgatási célú és befektetési célú értékpapírok részletezésben. A más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokon belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.

(10) A részvények és más változó hozamú értékpapírok elnevezéssel kell kimutatni a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó részvényeket, üzletrészeket, egyéb részesedéseket, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó más változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket, forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban, amely tőzsdén, illetve más elismert értékpapír piacon vagy jogszabály, illetve tőzsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.

(11) A részvények, részesedések befektetési célra jogcímen kell kimutatni a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minősített tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedések értékét és a részesedések értékhelyesbítését.

(12) A részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban jogcímen kell kimutatni a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott, tartós befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedéseket és a részesedések értékhelyesbítését.

(13) A (11)–(12) bekezdés szerinti, tartós befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

(14)⁷³ A (8)–(12) bekezdés szerinti értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni – jellegétől függően, a befektetési vagy a forgatási célú értékpapírok között – a beszerzett másodlagos értékpapírokat és a kölcsönbe vett értékpapírokat is. A kölcsönbe vett értékpapírok között az analitikus nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a saját ügyféltől kölcsönbe vett értékpapírokat.

6. § (1) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközöket.

(2) Saját részvények között csak a pénzügyi intézmény által visszavásárolt saját kibocsátású részvények állományát szabad szerepeltetni.

(3)⁷⁴ Az egyéb eszközök között kell kimutatni a készleteket (ideértve az anyagokat, árukat, saját termelésű készleteket, a készletekre adott előlegeket), valamint az egyéb követeléseket. A pénzügyi intézmény által nyújtott befektetési és pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés.

(4)⁷⁵ Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést). A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az általa nyújtott szolgáltatásból adódó követeléseket, így különösen:

(5) A készleteken belül árukészletként kell nyilvántartani többek között:

(6)⁷⁶ Az aktív időbeli elhatárolásokon belül, a bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell a mérlegben szerepeltetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, befolyt kamatok (késedelmi kamatok) és kamatjellegű jutalékok összegét, továbbá az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat. A mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamatjellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek.

(7)⁷⁷ Az aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a névérték meghaladja a kibocsátási árat. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben.

(8)⁷⁸ A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben az eszközökön belül, az állampapírok, a hitelintézetekkel szembeni követelések, az ügyfelekkel szembeni követelések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is, a részvények és más változó hozamú értékpapírok, a részvények, részesedések befektetési célra, valamint az egyéb eszközök után külön-külön önálló tételként kell bemutatni a felsorolt eszközökhöz, illetve az egyéb eszközökön belüli egyéb követelésekhez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, valamint a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetének összegét.

7. § (1)

(2) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket is) takarékbetétből, egyéb pénzügyi szolgáltatásból és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek bontásban, a pénzügyi szolgáltatásból adódó egyéb kötelezettségeket tovább részletezve éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint.

(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:

(4) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:

(5) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok (késedelmi kamatok) összegét is. A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg, illetve külön jogszabály így rendelkezik.

(6)⁹⁰ A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokból származó kötelezettségeket – kivéve a részvényeket – mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapír bontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között – a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól – elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt – de a Tpt. szerint annak nem minősülő – hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a takaréklevelet és a célrészjegyet).

(7)⁹¹ Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket. A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az alaptevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen:

(8) A hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül az éven belüli lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az éven belüli lejáratú kötelezettségeket (ideértve az egyéves lejáratú kötelezettségeket is), valamint az éven túli lejáratú kötelezettségek üzleti évet követő évben esedékes törlesztendő összegét.

(9)⁹² A passzív időbeli elhatárolásokon belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai között kell a mérlegben feltüntetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben a pénzügyi intézmény által kibocsátott tőkearányosan jövedelmező értékpapír után az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénzügyi intézményt terhelő, fizetendő kamat összegét. A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a kibocsátási ár meghaladja a névértéket. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel szemben.

(10) A céltartalékokon belül kell kimutatni a nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalékot, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékot, az általános kockázati céltartalékot és az egyéb céltartalékot.

(11) A nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalék a Tv. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok közül ilyen címen képzett céltartalékot foglalja magában.

(12)⁹³ A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni – a mérlegben a források között – a hitelintézeteknél a Hpt. 84. § (1) bekezdése alapján, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függő kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek.

(13)⁹⁴

(14) Egyéb céltartalékként a (11)–(13) bekezdések, valamint a 5. § (5) bekezdésének i) pontja szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:

(15) Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni:

(16) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből, az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségekből, a kibocsátott értékpapírok miatti kötelezettségekből az egyéb kötelezettségekből, valamint a hátrasorolt kötelezettségekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségeket.

(17)⁹⁶ A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben a forrásokon belül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve az egyéb kötelezettségek után külön-külön önálló tételként kell bemutatni az értékpapír kölcsön ügyletből a kölcsönbe vevőnél keletkezett kötelezettséghez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, illetve a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetének összegét.

8. § (1)⁹⁷ Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. § (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 12. § (5) bekezdése szerinti dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.

(2)⁹⁸ A takarékszövetkezetek esetében az 1991. december 31-i mérlegben szövetkezeti vagyonként kimutatott, bejegyzett tőke összege, valamint 1992. január 1-jét követően végrehajtott jegyzett tőke emelés szövetkezeti tagokra nem nevesített összege része a jegyzett tőkének, az nem minősül a Tv. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti lekötött tartaléknak, feltéve, hogy annak összegét a szövetkezet nem minősítette az alapszabályában meghatározott célra szolgáló fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak.

(3) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként – a mérlegben a források között negatív előjellel – kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.

(4)⁹⁹ A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül és azzal egyidejűleg (alapításkor vagy tőkeemeléskor) a működéshez tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak a bekerüléskori értékét.

(5)¹⁰⁰ Általános tartalékként – a saját tőkén belül – kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 83. §-a alapján képzett tartalék állományát.

(6)¹⁰¹ A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény a részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett változásokat részjegy visszaváltás esetén az egyéb követeléseken belül, tagokkal szembeni követelésként, részjegy jegyzés esetén az egyéb kötelezettségeken belül tagokkal szembeni kötelezettségként köteles kimutatni a cégbírósági bejegyzés időpontjáig.

(7)¹⁰² A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény, ha az alapszabálya szerint közösségi alapot képez, akkor azt a lekötött tartalékon belül elkülönítetten köteles kimutatni.

(8)¹⁰³ Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás jegyzett tőkeként az alapítók által az alapítvány céljára rendelkezésre bocsátott vagyont (induló tőkét) köteles kimutatni.

9. § (1)¹⁰⁴ A pénzügyi intézménynek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 54–56. §-át és a 60. §-át a (2)–(18) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.

(2) A hitelintézet a devizaeszközt, valamint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (devizakötelezettséget) annak bekerülésekor, keletkezésekor – az ügylet jellegétől függően – az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy a más hitelintézet vagy a saját maga által jegyzett, illetve meghirdetett és érvényesített árfolyamon köteles felvenni könyveibe. A kizárólag devizaeszköz, illetve devizaforrás változással járó ügyletek esetén, a (6) bekezdés szerinti napi átértékelést végző hitelintézet dönthet úgy, hogy az ügyletet, annak keletkezésekor csak az adott devizanemben rögzíti nyilvántartásában és a napi átértékelés során átszámított forintértékben könyveli a főkönyvi számlára a devizaeszköz és a devizakötelezettség összegét.

(3) A hitelintézet a devizaeszközeit, valamint a devizakötelezettségeit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között köteles elszámolni.

(4)¹⁰⁵ A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. A pénzügyi vállalkozás a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.

(5)¹⁰⁶ A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni. A pénzügyi vállalkozásnak az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig valamely hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

(6) A hitelintézet dönthet úgy, hogy a devizaeszközeit, valamint devizakötelezettségeit naponta a saját maga által jegyzett, illetve az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli.

(7) A (4)–(6) bekezdések szerinti átértékelésből adódó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összegét egy – az egyéb követeléseken belüli – elszámolási számlán kell elszámolni az átértékelt devizaeszköz, illetve devizakötelezettség számlával szemben. Az elszámolási számla egyenlegét év végén, a mérleg fordulónapjával – jellegétől függően – kell átvezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé.

(8)¹⁰⁷ A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor – jellegétől függően – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára. A pénzügyi vállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét negyedévente a főkönyvi számlák zárásakor – jellegétől függően – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő negyedév elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.

(9)¹⁰⁸ A pénzügyi intézménynél a befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések, valamint a forgóeszköznek minősülő értékpapírok, részesedések és a készletek

(10) A befektetett eszköznek minősülő részesedés esetében értékhelyesbítés és értékvesztés, illetve a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak esetében értékhelyesbítés és terven felüli értékcsökkenési leírás egyidejűleg nem mutatható ki a nyilvántartásokban és a mérlegben.

(11) A névérték felett vagy alatt vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet hátralévő lejárati idő alatti időarányos eredményként való elszámolása, valamint értékelése (értékvesztésének és visszaírásának elszámolása) csoportos nyilvántartás és értékelés esetén – a könyvvizsgáló által is elfogadott és a számviteli politikában rögzített, a csoportszintű értékelést a valóságnak megfelelően biztosító – módszer alkalmazásával történik. Ilyen módszer hiányában a névérték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapíroknál csak egyedi nyilvántartást és egyedi értékelést lehet alkalmazni (a csoportos nyilvántartás és értékelés nem folytatható).

(12)¹¹¹ A hitelintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 55. § (1)–(3) bekezdés és a 7. számú melléklet előírásait kell alkalmazni azzal, hogy azok minősítésekor a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(13) A követelés ellenében megszerzett és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt eszközök beszerzési ára – az átvétel módjától függően – a Tv. 50. §-ának (1)–(2) bekezdés szerinti érték, ha az átvételt követően a Tv. 47. §-ának (1)–(2), (4)–(7) bekezdése, valamint a 48. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel.

(14) A bevételek aktív időbeli elhatárolásának értékvesztésére vonatkozó, a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében előírt rendelkezés nem alkalmazható e rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kamatokra vonatkozóan.

(15) A (2)–(14) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő hitelintézetnek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben – az egymás közötti elszámolásból adódóan – külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei tekintetében is alkalmazni kell.

(16)¹¹² A hitelintézetnél – a jelzálog-hitelintézetről és a jelzálog levélről szóló törvény alapján – az általa nyújtott jelzáloghitel esetében – a követelés értékelése szempontjából – fedezetnek kell tekinteni a hitel nyújtásakor a jelzáloghitel fedezeteként bejegyzett, a jelzáloghitelintézetnek – a hitel összegének értékén – eladott és egyidejűleg halasztott fizetéssel – a hitel összegének értékén – visszavásárolt önálló jelzálogjogot, amennyiben a hitelintézet és a jelzáloghitelintézet között kötött szerződéses megállapodás biztosítja, hogy végső soron, a jelzálogjogot csak az adóssal szemben fennálló jelzáloghitel követelés közvetlen jogosultja érvényesítheti.

(17)¹¹³ Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő pénzügyi intézmény – számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással megszűnő pénzügyi intézmény vagyonmérlegében szereplő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének – amennyiben a megszűnő pénzügyi intézmény nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével – a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint – a várható megtérülés különbözeteként – a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.

(18)¹¹⁴ A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan. Amennyiben egy követelés az értékesítéstől eltérő más ok miatt kerül ki az állományból (például behajthatatlanság miatti leírás, a követelés egészének vagy egy részének elengedése), akkor a pénzügyi intézmény számviteli politikájában dönthet úgy, hogy a korábban elszámolt értékvesztést a visszaírás szabályai szerint számolja el.

(19)¹¹⁵ A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.

(20)¹¹⁶ A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 84. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezéseit és a 7. számú melléklet előírásait köteles alkalmazni azzal, hogy azok közül a követelések, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások (kivéve a 17. § (1) bekezdése szerinti függővé tett kamatokat), a befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelnyújtási kötelezettségvállalások, pénzügyi garanciavállalások és egyéb kötelezettségvállalások minősítése tekintetében a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(21)¹¹⁷ Ha a devizára szóló, vagy devizaalapon forintra szóló, még fennálló követelés vagy kötelezettség pénznemét szerződésmódosítás útján megváltoztatják, akkor a módosítás előtti pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekből kivezetett nyilvántartási forintértéke és a módosítás szerinti új pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekbe felvett forintértéke közötti különbözet nem minősül átértékelési különbözetnek, annak összegét – jellegétől függően – az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.

9/A. §¹¹⁸ (1) A pénzügyi intézmény a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést. Amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor annak megfelelően köteles módosítani a számviteli politika 3. § (3)–(8) bekezdésében foglalt szabályzatait a valós értéken történő értékelés bevezetésének (első alkalmazásának) időpontjáig. Az olyan hitelintézetek esetében, amelyek – a külön rendelet szerinti – kereskedési könyvet vezetnek a számviteli politika módosításának legkésőbbi határideje a bevezetést követő 90. nap.

(2) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/F. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (1) bekezdése szerint áttérő pénzügyi intézmények a valós értéken történő értékelésre való áttérés (a valós értéken történő értékelés bevezetésének) időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a bekerülési értéken történő értékelésre. A Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti pénzügyi intézmények, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (2) bekezdése szerint a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra.

(3) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/A–59/F. §-aiban foglaltakat az e §-ban, valamint a 9/B–9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása esetén a 9. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (1)–(7), (9)–(10) bekezdése, 21–24. § előírásait az e §-ban, valamint a 9/B–9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

9/B. §¹¹⁹ (1) A pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a Tv. 59/A. §-a (4) bekezdése szerinti besorolását azok bekerülésének napján kell végrehajtani, és az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi számlák részletezésével biztosítani kell azok besorolási kategóriánkénti elkülönítését.

(2) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumokat a hitelintézetek esetében a Tv. 59/A. §-a (6) bekezdésében előírtakon túl negyedévente is értékelni kell, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján az értékelés havonta is végrehajtható. A negyedévenkénti, illetve a havi értékelésre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értéken történő értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást és az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(3) Az értékesíthető kategóriába sorolt eszközök esetében a pénzügyi intézmény – a számviteli politikában rögzítettek szerint – dönti el, hogy az adott eszközt valós értéken vagy bekerülési értéken értékeli és azt következetesen alkalmaznia kell. Az adott eszközhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy az valós értéken történő értékelés alá vont vagy bekerülési értéken értékelendő. Az adott eszközre alkalmazott értékelési rendszert annak bevezetését követő két éven belül nem lehet megváltoztatni. Az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített, hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke alá történő értékelésére a bekerülési értéken történő értékelés általános szabályai vonatkoznak. Hitelintézetek esetében alkalmazni kell azokra a 13. § (1), (3) és (5) bekezdését. A törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték fölé való értékelés a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra.

(4)¹²⁰ A kereskedési célúvá át nem sorolt saját követelésnek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint a lejáratig tartott, vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és a valós értékelés alá nem vont értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelése a bekerülési értéken történő értékelés szabályai szerint történik. Hitelintézeteknél alkalmazni kell azokra a 13. § (1)–(3), (5) bekezdését.

(5) A valós értéken történő értékelés alá vont devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelésére is alkalmazni kell a hitelintézetek esetében a 9. § (4)–(8) bekezdését, a pénzügyi vállalkozások esetében a Tv. 60. § (2)–(4) bekezdését azzal, hogy a Tv. 60. § (8) bekezdése szerinti fedezeti ügylettel fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés, valamint ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés és kötelezettség évközi és év végi átértékelésének devizaárfolyam-különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni, az nem része a 9. § (7)–(8) bekezdése szerinti összevont átértékelési különbözetnek.

(6)¹²¹ A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztés elszámolási szabály, ezen követelésekre a pénzügyi intézményeknél nem vonatkozik a 13. § (1/a)–(1/b) és (5) bekezdése.

(7) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját, illetve vásárolt követelések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke fölé és alá történő értékelés értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.

(8)¹²² A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés) után értékvesztést elszámolni nem lehet, azokra hitelintézet nem alkalmazhatja a 13. § (3), (5) bekezdését. Az ilyen értékpapírok beszerzési érték fölé és alá történő értékelésének értékelési különbözetét a befektetési szolgáltatások bevételein és ráfordításain belül a kereskedési tevékenység bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.

(9) Az értékesíthető pénzügyi eszközök (3) bekezdés szerinti, valamint a kereskedési célú követelések és értékpapírok (7) és (8) bekezdés szerinti értékelési különbözetét az eszközökhöz hozzárendelten, a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások keretében. A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékkel együtt mutatja a könyv szerinti értéket.

(10) A valós értéken történő értékelés esetén is alkalmazni kell a 13. § (6) bekezdése szerinti céltartalék képzést és felhasználást, valamint alkalmazható a 13. § (7) bekezdésében előírt céltartalék képzés és felhasználás.

(11) A pénzügyi eszközök átsorolására csak az értékeléskor kerülhet sor. Az adott pénzügyi eszközt a tárgyévben vagy az azt követő évben történő értékesítésre, illetve beváltásra (lejáratra) való hivatkozással nem lehet az értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő összegét nem lehet – az értékelés szempontjából – a kereskedési célú vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé átsorolni. Az adott pénzügyi eszközt éven belül csak egy alkalommal lehet átsorolni. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök esetében nem minősül a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából – a besorolás, illetve átsorolás követelményének megítélése tekintetében – értékesítésnek a pénzügyi eszköz valódi penziós ügylet, illetve opciós kikötés nélküli határidős visszavásárlási megállapodást magában foglaló nem valódi penziós ügylet, továbbá repóügylet (beleértve az óvadéki és a szállításos repóügyletet egyaránt), értékpapír kölcsönügylet, valamint adósságrendezési eljárás keretében és gazdasági társaságba nem pénzbeli betét teljesítéseként történő átruházása, átadása. A számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából milyen mértéket kell jelentősnek tekinteni.

(12) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi eszközök bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó kategóriába való átsorolásakor – illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor – meg kell szüntetni az értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatás bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy ráfordításaival szemben. A tárgyidőszakban elszámolt értékelési különbözet megszüntetése a különbözet jellegétől függően bevételt vagy ráfordítást csökkentő tételként, a tárgyévet megelőző évben elszámolt értékelési különbözet megszüntetését bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Az értékelési különbözet megszüntetése után, ha az értékelés alapján indokolt, értékvesztést kell elszámolni az általános szabályok szerint.

(13) A bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó pénzügyi eszköznek a valós értéken történő értékelés alá vonásakor – illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor – meg kell szüntetni az értékvesztést az értékvesztés visszaírás szabályai szerint, és el kell számolni az értékelés alapján indokolt értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, illetve ha a piaci értéke a bekerülési értéket nem éri el, akkor értékvesztést kell elszámolni az indokolt összegben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatások bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben.

(14) Az értékpapír kölcsön miatt fennálló kereskedési célú pénzügyi kötelezettség piaci értéke az alapul szolgáló értékpapír piaci értéke alapján kerül meghatározásra. Értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.

(15)¹²³ A Tv. 59/B. § (14) bekezdése szerint, a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközt függetlenül attól, hogy – az 59/A. § (4) bekezdésében meghatározott – mely kategóriába kerül besorolásra, a kötési áron kell a könyvekbe felvenni és egyidejűleg át kell értékelni valós értékére a befektetési szolgáltatási bevételekkel vagy ráfordításokkal szemben – ha a származékos leszállítási ügylet kereskedési célú vagy kereskedési célú ügylet fedezeti ügylete –, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételeivel vagy ráfordításaival szemben, ha az ügylet fedezeti célú és az alapügylet eredménye is az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy bevételei között kerül elszámolásra, illetve kamatbevételekkel vagy kamatráfordításokkal szemben, ha az ügylet kamatfedezeti célú. Ez esetben a kötési árfolyam és az átértékelési különbözet együtt képezi a bekerülési értéket, amely megegyezik az eszköz valós értékével.

9/C. §¹²⁴ (1)¹²⁵

(2) A hitelintézetek esetében a származékos ügyleteket – a 9/B. § (2) bekezdése alapján – negyedévente is kötelező értékelni, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján havonta is értékelhetők.

(3)–(6)¹²⁶

(7) A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét követelésként, negatív értékelési különbözetét kötelezettségként kell elszámolni ügyletenként (szerződésenként) külön-külön és ennek megfelelően kell a mérlegben az egyéb követelések után, illetve az egyéb kötelezettségek után önálló tételként bemutatni.

(8)¹²⁷ A kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (várható vesztesége) összegében nem lehet céltartalékot képezni.

(9) A kereskedési célú származékos ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözetét és zárásakor elszámolt eredményének összegét annak jellegétől függően, nyereség esetén a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve veszteség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.

(10) A kereskedési célú kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét – jellegétől függően – a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Egyidejűleg el kell számolni a hátralévő kamatkülönbözetek figyelembevételével a (3) bekezdés c) pont szerint meghatározott értékelési különbözetet a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között.

(11) A kereskedési céllal kötött [nem fedezeti célú, valamint nem a 22. § (7)–(8) bekezdése szerinti] forint és deviza cseréjére vagy különböző devizák cseréjére kötött swap ügylet esetében nem lehet a 9/D. § (8) bekezdése szerinti időbeli elhatárolásokat alkalmazni, a határidős ügyletrészt külön kell értékelni és elszámolni a (9) bekezdés szerint, az azonnali ügyletet az általános deviza adásvételi szabályoknak megfelelően kell elszámolni.

(12)¹²⁸ A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében, ha a fizetett opciós díj az opciós jog vevőjénél az ügylet bekerülési értékének része, akkor azt a származékos ügylet pozitív értékelési különbözetével szemben kell elszámolni. Amennyiben a fizetett opciós díj a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra, az nem része az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének.

(13) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében a kapott opciós díj a kiírónál a származékos ügylet negatív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra a kötelezettségek között, a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg, amit az ügylet zárásakor kell megszüntetni a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben.

(14) A kereskedési célú származékos ügyletek korábban elszámolt értékelési különbözetét az ügylet zárásakor pozitív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő, negatív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként kell kivezetni a könyvekből.

(15)¹²⁹

9/D. §¹³⁰ (1)¹³¹

(2)¹³² A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony része a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt eredményét csökkentő tételként kerül elszámolásra, a nem hatékony része a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének nem hatékony részét a befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének nem hatékony részét a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.

(3)¹³³ A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony részét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony részét, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözetének és záráskori nyereségének a hatékony részét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.

(4)¹³⁴ Ha a 9/B. § (15) bekezdés szerinti fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó eredmények abban az eredménykategóriában jelennek meg, ahol az alapügylet eredménye elszámolásra kerül, akkor a fedezeti ügylet eredményének nem hatékony – a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kezelendő – részét is abban az eredménykategóriában kell elszámolni nyereségtöbblet esetén bevételként, veszteségtöbblet esetén ráfordításként.

(5)¹³⁵ A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a hatékony rész erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétől függően a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének nem hatékony részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az előző bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az előző ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.

(6) Ha a valós érték fedezeti ügylet olyan alapügyletet vagy tételt fedez, amely nem tartozik a valós értékelés alá, vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé lett besorolva, akkor annak elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes előjellel az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elszámolni a fedezett ügylet, tétel eredményét.

(7) Ha a valós érték fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor az alapügylet eredményét ellentételező összegként kell megszüntetni az alapügylet azzal szembeállítható ellenkező előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

(8)¹³⁶ A fedezeti célú, valamint a 22. § (7) bekezdése szerinti swap ügyleteket és a 22. § (8) bekezdése szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésű ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletekként kell kezelni, és a 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolások elszámolása alkalmazandó az értékelés és a zárás időpontjában. A 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást a swap ügylet értékelési különbözetének összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet értékelési különbözetét és a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidős ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni.

(9)¹³⁷

(10)¹³⁸ A kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügyletként szolgáló hitel vagy betétügylet időarányos, illetve pénzügyileg rendezett kamat bevételét vagy ráfordítását ellentételező, kiegyenlítő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban – illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában – módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(11)¹³⁹

(12) Az eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügylet, valamint az áru leszállítási határidős vagy opciós vételi ügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet alapügyletei után a fedezeti ügylet lejárati ideje alatt eredményt, értékelési különbözetet nem lehet elszámolni. A fedezeti ügylet értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fedezeti ügylet lejártakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és az ügylet nyereségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét csökkentő, a kötelezettség értékét növelő tételként, a fedezeti ügylet veszteségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét növelő, a kötelezettség értékét csökkentő tételként kell elszámolni.

(13)¹⁴⁰ A származékos ügyletek közül a leszállítási határidős vagy opciós eladási ügylet vagy nem pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó előre jelzett ügylet formájában létező alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményének hatékony részét az alapügylet eredményét ellentételező tételként kell elszámolni, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétől függően a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményének hatékony részét abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. A nem pénzügyi eszköz eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes előjelű eredményét nem lehet ellentételező tételként elszámolni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig – jellegétől függően – az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(14) Ha a cash-flow fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor kell a (12)–(13) bekezdés szerinti elszámolással megszüntetni.

(15)¹⁴¹ A valós érték fedezeti kamat-swap ügyletek értékelési különbözetét az egyéb valós érték fedezeti ügyletekkel azonosan kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását csökkentő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban – illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában –, módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a fedezett alapügylet, illetve tétel jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait csökkentő módon.

(16)¹⁴² A változó kamatozású alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti célú kamatláb opciós ügyletek változó kamata és a szerződés szerinti felső, illetve alsó kamatszinttel a szerződés szerinti névleges tőkeösszegre vetítve számított kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását módosító tételként kell elszámolni. Az ügylet(ek) értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban, illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában – módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. A kamatlábcollar ügylet részügyleteinek minősülő kamatlábcap és kamatlábfloor ügyleteket külön kell a könyvekbe felvenni és elszámolni.

9/E. §¹⁴³ (1) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletét a hozzárendelt külföldi gazdálkodó szervezetben lévő részesedés, külföldi követelés és külföldi kötelezettség (fedezett tétel, tételek) 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelésekor kell átértékelni, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fedezeti ügylet zárásakor annak értékelési különbözetét és a fedezett tétel (tételek) értékelési különbözetét meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, egyidejűleg el kell számolni a fedezeti ügylet és a fedezett tétel (tételek) eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között egymást ellentételező tételként.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti fedezett tétel, tételek lejárati ideje, tartási ideje meghaladja a fedezeti ügylet lejárati idejét, akkor a fedezeti ügylet zárásához kapcsolódó (2) bekezdés szerinti elszámolást követően újabb fedezeti ügylet köthető. Ilyen esetben a fedezett tétel, tételek folyamatosan fedezettnek tekintendők és a fedezeti ügylet zárásakor a fedezett tételek értékelési különbözetként megjelenő – a valós értékelés értékelési tartalékával szemben megszüntetendő – átértékelési különbözete közvetlenül az adott devizaeszköz vagy devizakötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben a (2) bekezdés szerint.

(4) Ha a fedezeti ügylet egy pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó határidős vételi ügylet, akkor az ügylet záráskori eredménye a pénzügyi eszköz beszerzés napján valós értékre történő átértékelésének eredménye, amelyet a 9/B. § (15) bekezdése szerint kell elszámolni, illetve, ha az egy eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügyletet vagy határidős, illetve vételi opciós leszállítási ügyletet fedez, akkor a fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz – ügylet záráskori – átértékelési eredménye az alapügyletből származó eszköz vagy kötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra.

(5) A Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 14. pontja szerinti fedezeti hatékonyságot – a számviteli politikában rögzített módon – az értékelési időpontokban kötelező vizsgálni és annak eredményét a fedezeti dokumentációban rögzíteni. Ha a lejárati időn belül az ügylet fedezeti jellege megszűnik, akkor azt a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kell elszámolni. Az előre jelzett ügyletek feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon kell követni és annak változását a fedezeti dokumentációban rögzíteni kell.

9/F. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵ A valós értéken történő értékelés szabályaira történő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti évének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező tételként kell elszámolni

(2) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazásáról a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra való áttérés esetén a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése szerint kell eljárni.

10. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza függőleges tagolású és vízszintes tagolású szerkezetben. A pénzügyi intézmény a számviteli politikájában rögzített döntésétől függően, az eredménykimutatást függőleges vagy vízszintes tagolású formában készíti el. Az eredménykimutatásban az arabszámos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arabszámos tétel összegével. Az eredménykimutatásban az arabszámos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten – ,,Ebből:'' megnevezés mellett – bemutatott tételek az adott arabszámos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arabszámos vagy kisbetűs tétel összegével.

(2)¹⁴⁷ A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:

(3)¹⁵¹ A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki repó- és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendő kamatok, a kamatfedezeti célú származékos ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett – nem kereskedési célú – alapügylet eredménye is kamat – vagy kamatjellegű ráfordítás –, illetve bevétel. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

(4)¹⁵² Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve – eltérő rendelkezés hiányában – a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki.

(5)¹⁵³ Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, – eltérő rendelkezés hiányában – a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. Eltérő rendelkezés hiányában a befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a jogszabályban meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, szerződés szerinti, illetve számlázott értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a – beszámításra kerülő – befolyt összeg részének tekinteni.

(6) A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék összegét a hitelintézetnél nem lehet a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között elszámolni és nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni.

(7)¹⁵⁴ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, versenyképességet javító hitel, versenyképességet javító refinanszírozási hitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a központi költségvetésből járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.

(8) A kapott kamatok és kamatjellegű bevételekből, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással kapcsolatban felmerült bevételeket és ráfordításokat.

(9) A bevételek értékpapírokból jogcímen belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a forgóeszközök között kimutatott részvények, részesedések, a befektetett eszközök között kimutatott kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések és az egyéb részesedések után kapott, illetve járó (a kibocsátó közgyűlése által jóváhagyott) osztalék, részesedés összegét.

(10)¹⁵⁵ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, a központi értéktár, a központi szerződő fél esetében a tőzsdeforgalmi számlavezetési díjak, a hitelvizsgálati díjak, az egyéb pénzügyi szolgáltatások, a központi állami támogatások folyósításának lebonyolítása után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.

(11)¹⁵⁶ Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet időarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tőketörlesztést fizető értékpapírok törlesztéskor – a befolyt törlesztő rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében – elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletből kifolyólag felmerül – beleértve a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött származékos ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra –, azt a pénzügyi műveletek nettó eredményében – a befektetési szolgáltatások bevételeitől és ráfordításaitól elkülönítetten – kell kimutatni az eredménykimutatásban. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.

(12)¹⁵⁷

(13) A beváltás évét megelőzően a befektetett eszközök közül forgóeszközzé átminősített értékpapírok beváltásakor felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül. Az ilyen értékpapírok átsorolását csak a mérlegben kell feltüntetni, de azok értékelésével, befolyt tőketörlesztésével, névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet időarányos elszámolásával összefüggésben felmerülő eredményt érintő tételek a befektetett eszköznek minősülő értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kerülnek elszámolásra, illetve az eredménykimutatásban beállításra.

(14) A kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételeken, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül, az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.

11. § (1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:

(2)¹⁶⁰ Az (1) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. A központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb – az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d) és e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.

(3)¹⁶¹ Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó – eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett – tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között, ideértve a visszavásárolt, a hitelintézet által korábban kibocsátott saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonásként történő elszámolása során számított bevételt, illetve ráfordítást. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kötött segélyhitel követelés – névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő – adományelem részét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni.

(4) Az általános igazgatási költségek között kell kimutatni pénzügyi intézmények működése során a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes általános, banküzemi költséget a személyi jellegű ráfordítások és egyéb igazgatási költségek bontásban. A személyi jellegű ráfordításokon belül külön kiemelten kell bemutatni a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a bérjárulékokat. Az egyéb igazgatási költségek között az anyagjellegű ráfordításokat kell kimutatni.

(5)¹⁶²

(6) Az üzleti évben elszámolt értékcsökkenési leírást az eredménykimutatásban önálló költségtételként kell bemutatni.

(7)¹⁶³ A behajthatatlan saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a behajthatatlan vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg. A behajthatatlannak nem minősíthető – szerződésmódosítás alapján – elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

(7a)¹⁶⁴ § A devizakölcsöntv. alapján a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként, ezen belül elengedett követelésként számolja el. Ehhez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a) és b) pontjában meghatározott támogatások igényelt (járó) összegét a hitelezési veszteség megtérüléseként, az egyéb ráfordításokat csökkentő tételként számolja el.

(8)¹⁶⁵ Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni – ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák – a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék felhasználásának összegét kell bemutatni.

(9)¹⁶⁶ Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni – ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák – a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét.

(10) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt értékvesztések és az üzleti évben visszaírt értékvesztésnek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatások ráfordításai és bevételei között kell kimutatni.

(11) Az eredménykimutatásban a kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételek, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül, a befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, valamint az egyéb bevétel üzleti tevékenységből jogcím alatt bemutatott bevételeken és ráfordításokon belül, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, továbbá az egyéb bevételekből és az egyéb ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.

(12)¹⁶⁷ A valós értéken történő értékelés esetén a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a (11) bekezdésben foglaltakon túl, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a 10. § (14) bekezdésében foglaltakon túl, külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévi átértékelési különbözetének bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét.

(13)¹⁶⁸ A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szervezetek különadójaként fizetendő, bevallott adót az egyéb ráfordítások között számolja el annak az évnek az eredménye terhére, amelyre az a külön jogszabály szerint vonatkozik és az üzleti éven belül – a 12. § (2) bekezdése szerinti évközi zárlati munkálatok során – időarányosan mutatja be az eredményben az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben.

(14)¹⁶⁹ A hitelintézet a hitelintézeti különadót a társasági adóval azonos módon, attól elkülönítetten és közvetlenül azt megelőzően számolja el az eredmény terhére, továbbá az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség soron mutatja be.

11/A. §¹⁷⁰ (1) A pénzügyi intézmény rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.

(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.

12. § (1) A pénzügyi intézmény számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell a pénzügyi intézmény által végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(2)¹⁷¹ A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során – a számviteli politikában is rögzítettek szerint – legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:

(3) Konzorcionális hitelnyújtás esetén minden egyes részt vevő hitelintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a hitelintézet konzorcionális hitel esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal, ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia.

(4) A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként. Az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni, az ebből keletkezett pénzbevételt a források között, mint kötelezettséget kell kimutatni. Az átvevő pénzügyi intézmény az eszköz ellenében fizetett összeget követelésként mutatja ki. Az eladási és visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül. A kamatot időarányosan kell elszámolni.

(5) A nem valódi penziós ügylet tényleges eladásnak minősül, azaz a vevő mutatja ki az eszközt a mérlegében. Ebben az esetben az eladó köteles a kiegészítő mellékletben mérlegen kívüli tételként bemutatni a visszavásárlási kötelezettség értékét.

(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézménynek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben – az egymás közötti elszámolásból adódóan – azonos külföldi pénznemben fennálló – a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerinti – egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén, hitelintézeteknél a 9. § (7) bekezdése szerinti, pénzügyi vállalkozásoknál a Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti átértékelési különbözetek elszámolását követően – elszámolási számla közbeiktatásával – egymással szemben a – követelés és a kötelezettség közül – kisebbik összegben össze kell vezetni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét kell egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként a mérlegben kimutatni.

(7)¹⁷⁷ Az óvadéki repo ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni.

(8)¹⁷⁸ A szállításos repo ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan.

(9)¹⁷⁹ Az értékpapír letétkezelő hitelintézet által a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét – a befektető jellegétől függően – az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek között kell kimutatni. Egyidejűleg a – bennefoglalt jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas – elsődleges értékpapírt ki kell vezetni az értékpapírok közül az ügyfelekkel, illetve a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek csökkentésével. Az elsődleges értékpapír könyv szerinti értéke és a kötelezettség értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az elsődleges értékpapírt a másodlagos értékpapír bevonásáig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni beszerzési értékén és névértékén.

(10)¹⁸⁰ A másodlagos értékpapír bevonásakor a befektetőknek kifizetett összeget (névértéket) az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, egyidejűleg az elsődleges értékpapírt fel kell venni az értékpapírok közé annak beszerzési értékén a követelések csökkentésével, és ki kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból. A követelés és az elsődleges értékpapír beszerzési értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.

(11)¹⁸¹ A biztosítékként, óvadékként, fedezetként kapott eszközöket, garanciát és kezességet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, elkülönítetten kell kimutatni. A biztosítékként, óvadékként, fedezetként adott eszközöket a megfelelő eszközökön belül elkülönítetten, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó részletezésben kell nyilvántartani.

(12)¹⁸² Ha a hitelintézet pénzváltási tevékenységet ügynökön keresztül végez, a pénzváltásból eredő árfolyamkülönbözet, illetve a pénzváltás céljára az ügynök rendelkezésére bocsátott valuta állományának átértékelési eredménye a hitelintézet könyveiben jelenik meg, mint saját számlás tevékenység eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között.

(13)¹⁸³ A (12) bekezdés szerinti pénzváltási tevékenység elszámolása az ügynökkel kötött szerződéses megállapodástól függően az alábbi eljárások közül választott és a számviteli politikában rögzített módokon történhet:

(14)¹⁸⁴ A (13) bekezdés a) és b) pontjában rögzített eljárások esetén egyaránt fennáll, hogy

(15)¹⁸⁶ A pénzügyi intézmény a Tv. 20. § (4) és (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

13. § (1)¹⁸⁷ A pénzügyi intézménynek az értékvesztésnek a várható veszteség biztosítékokkal nem fedezett összege figyelembevételével meghatározott összegét legalább negyedévente felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés összegét a negyedév végén fennálló minősítés alapján szükség szerint módosítani kell további értékvesztés elszámolással vagy a meglévő értékvesztés visszaírásával.

(1a)¹⁸⁸ Nem kötelező értékvesztést elszámolni azon befektetési célú vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírra, amelynek értékelésére a pénzügyi intézmény a Tv. 32. § (3) bekezdése vagy 44. § (3) bekezdése szerinti értékelést alkalmazza.

(1b)¹⁸⁹ Követelések és követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése esetén az értékvesztés állományának növelését vagy csökkenését (visszaírását) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő csökkentését az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.

(1c)¹⁹⁰ Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések elszámolt értékvesztését az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. Az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak és a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként kell elszámolni.

(2)¹⁹¹ Tőkésített kamatok esetében a következőképpen kell eljárni:

(3)¹⁹⁵

(4)¹⁹⁶ A követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak elszámolt értékvesztését, illetve annak visszaírását egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni.

(5)¹⁹⁷ A követelések, valamint a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések, továbbá a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után azok nyilvántartásba vétele óta elszámolt értékvesztés visszaírásokkal csökkentett állományát és a követelés hátralévő, még nem törlesztett összegét, valamint az értékpapír, a részesedés és a követelés fejében átvett, készletként kimutatott vagyontárgy beszerzési értékét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartások összevont egyenlege mutatja az eszköz minősítés szerinti könyv szerinti értékét.

(6) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a hitelintézetnél a – mérlegen kívüli tételek közé tartozó – függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítése alapján az egyéb ráfordításokkal szemben képzett kockázati céltartalék összegét. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet legfeljebb az üzleti évi képzés összegéig fel kell szabadítani az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évi képzés összegét meghaladó céltartalék többlet felszabadítását egyéb bevételként kell elszámolni. A függő, illetve a biztos (jövőbeni) kötelezettség megszűnésekor, illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben.

(7)¹⁹⁸ Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség – céltartalékkal nem fedezett összege – miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni.

(8) Általános tartalékot a hitelintézetnél csak az adózott eredmény pozitív összegéből lehet képezni. Amennyiben az adózott eredmény negatív, akkor az általános tartalékot fel kell használni, legfeljebb a veszteség összegéig, illetve az általános tartalék összegéig.

(9)¹⁹⁹ A pénzügyi intézmény – a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően – dönthet úgy, hogy a jövőbeni függő kötelezettségek, illetve várható kötelezettségek után – a Hpt. alapján – képzett kockázati céltartalék, illetve – a Tv. alapján képzett – céltartalék összegének a mérlegen kívüli kötelezettség megszünésekor történő felhasználásakor – a mérlegen kívüli kötelezettséghez kapcsolódóan – keletkezett eszközt egyidejűleg értékeli és a szükséges mértékben értékvesztést számol el utána.

(10)²⁰⁰ A pénzügyi intézmény a követeléseket év közben negyedéves gyakorisággal értékeli és azok minősítése alapján értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számol el.

(11)²⁰¹ Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az állammal kötött árfolyam-fedezeti megállapodás alapján a megállapodás alapjául szolgáló devizakötelezettség devizaárfolyam-veszteségének térítéseként az államtól járó összeget egyéb követelésként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereségének az állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként köteles elszámolni. A megállapodás alapjául szolgáló devizakötelezettség után fizetendő kamatra vonatkozó devizaárfolyam-veszteség térítés államtól járó összegét egyéb követelésként és kamatráfordítást csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereség állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és kamatráfordításként kell elszámolni.

(12)²⁰² Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a hazai pénznemben denominált, uniós forrásokból alapok alapját végrehajtó szervezetként finanszírozott támogatási kölcsönöket, garanciákat és tőkebefektetéseket, mindezek fedezeteit és forrásait elkülönítetten, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, a mérlegen kívüli tételek között tartja nyilván, és azok nem képezik részét a függő és jövőbeni kötelezettségeknek, követeléseknek. A kölcsönök, garanciák és tőkebefektetések megtérülése, illetve behajthatatlanná válása esetén az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott támogatási kölcsönöket, garanciákat és tőkebefektetéseket, mindezek fedezeteit és forrásait mérlegen kívüli tételként, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból vezeti ki.

14. § (1)²⁰³ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által vállalt, állami készfizető kezességvállalással fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között kell elszámolni, és a követelés költségvetési forrásból finanszírozott részét ki kell vezetni – az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül – az ügyfelekkel szembeni kötelezettség – mint az állammal szembeni tartozás – csökkentésével egyidejűleg.

(2)²⁰⁴ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett – költségvetési forrásból – kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.

(3) Év közben a pénzügyi intézménynek a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek után időarányosan fizetendő, de még nem esedékes kamatok összegét legalább havonta passzív időbeli elhatárolásként – a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolásai között – kell elszámolni a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben.

(4)²⁰⁵ A központi értéktárnak, a központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdei ügyletekből adódóan – a befektetési szolgáltatókkal szemben, azonnali értékpapír-tőzsdei ügyleteik nettó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag – fennálló a 6. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.

(5)²⁰⁶ A központi értéktárnak, központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan – a befektetési szolgáltatókkal szemben, központi értéktárként, központi szerződő félként végzett lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezése miatt – fennálló a 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.

(6)²⁰⁷ A központi értéktár a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosonként névértéken köteles kimutatni.

(7)²⁰⁸ A központi értéktárnak a nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.

(8)²⁰⁹ A központi értéktárnak az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.

(9)²¹⁰ A központi értéktárnak a kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetnie.

(10)²¹¹ A központi értéktárnál az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

15. § (1)²¹² Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni, az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegében a pénzeszközökkel, a térítéssel nem fedezett – átvállalt – kötelezettség összegében a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Ezen ráfordításokat az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként el kell határolni, amelyet a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni a rendkívüli ráfordításokkal szemben.

(2)²¹³ A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig rendkívüli bevételként köteles elszámolni.

(3) Követelés értékesítése esetén, ha a pénzügyi intézmény saját követelését adja el, akkor annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az eladási ár összegét pedig egyéb bevételként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, illetve – halasztott fizetéssel történő eladáskor – az ügyfelekkel szembeni követelések között. Saját követelésnek minősül az olyan követelés, amelynek az alapját képező szerződés szerinti jogosultja eredetileg a pénzügyi intézmény, és az nem követelésvásárlás útján került a tulajdonába.

(4)²¹⁴ Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét – jellegétől függően – az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni. Amennyiben a pénzügyi intézménynek nem célja a követelések adásvétele, de célja a követelés portfolióban történő tartása, akkor választási lehetősége van abban, hogy a vásárolt követelés értékesítését bruttó módon számolja el, azaz annak könyv szerinti értékét az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben vezeti ki, míg a követelés eladási árának összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolja el. A számviteli politikában rögzíteni kell, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a pénzügyi intézmény vásárolt követelés értékesítése esetén, a bruttó vagy nettó módon történő elszámolást választotta.

(5)²¹⁵ A követelést megvásároló pénzügyi intézmény a követelést annak vételárán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés – szerződés szerint az – adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni. A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is.

(6) A vásárolt, törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérméket, bankjegyeket (emlékbankjegyeket) a pénzeszközök között kell nyilvántartásba venni azok névértékén, és a vételár, valamint a névérték különbözetét – jellegétől függően – az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az érme eladásakor a könyv szerinti érték (névérték) és az eladási ár közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.

(7)²¹⁶ A hitelintézet – a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény alapján – az általa nyújtott jelzáloghitel fedezeteként szolgáló – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott – önálló jelzálogjog jelzáloghitelintézet felé történő értékesítése és egyidejűleg halasztott fizetéssel való visszavásárlása esetén – a hitel értékében – kapott ellenérték összegében fennálló tartozást – amely egyben a halasztott fizetéssel való visszavásárlás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti kötelezettséget is megtestesíti – a hitelintézetekkel szembeni meghatározott lekötésű éven túli lejáratú kötelezettségek között számolja el és mutatja ki pénzeszközök növekedésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fedezetként kimutatott önálló jelzálogjogot – amennyiben az megfelel a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételeknek – megkülönböztetett jelzéssel (besorolással) látja el. A hitelintézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének befolyásakor.

(8)²¹⁷ A jelzáloghitelintézet a (7) bekezdés szerint megvásárolt és egyidejűleg halasztott fizetéssel viszonteladott önálló jelzálogjog vételára összegében fennálló követelést – amely egyben a halasztott fizetéssel való viszonteladás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti követelést is megtestesíti – a hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven túli lejáratú követelések között számolja el és mutatja ki a pénzeszközök csökkenésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi az önálló jelzálogjogot a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén. A jelzáloghitelintézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének kifizetésekor.

(9)²¹⁸ A hitelintézetnél a (7) bekezdés szerint fennálló kötelezettséget, a jelzáloghitelintézetnél a (8) bekezdés szerint fennálló követelést a halasztott fizetéssel visszavásárolt, viszonteladott önálló jelzálogjog ellenértékének törlesztése összegében kell folyamatosan csökkenteni a pénzeszközökkel szemben.

(10)²¹⁹ Ha az önálló zálogjog jogosultja pénzügyi intézmény és létezik a felek által kötött olyan szerződéses megállapodás, amely biztosítja, hogy az önálló zálogjog biztosítékul szolgáljon, akkor a jogosult pénzügyi intézmény az önálló zálogjogot, mint fedezetet köteles kimutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.

(11)²²⁰ A (7)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben az önálló zálogjogra a vagyoni értékű jogokra vonatkozó – Tv. szerinti – általános szabályokat kell alkalmazni.

(12)²²¹ A nem névre szóló (anonim) zálogjegyek kibocsátásával nyújtott zálogkölcsön esetén, amennyiben az ügyfél nem törleszti adósságát a kölcsön lejártakor és a hitelintézet

(13)²²² A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház, amennyiben követelés vásárlási tevékenységet végezhet és megvásárolja a zálogkölcsönt, a követelés vásárlás általános szabályai szerint jár el és a fedezetként átvett zálogtárgyat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak – zálogházi becsüs által – becsült piaci értékén.

(14)²²³ A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház a (13) bekezdés esetén, a zálogtárgyat annak kényszerértékesítéséig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki és a kényszerértékesítéskor az általános forgalmi adóval növelt együttes befolyt ellenértéket egyéb kötelezettségként számolja el a pénzeszközökkel szemben. A zálogház az ügyfelekkel szemben fennálló vásárolt követelést – elszámolási számlán keresztül – összevezeti (beszámítja) az egyéb kötelezettségekkel. A követelés többlet összegét a behajthatatlansági feltételek fennállása esetén hitelezési veszteségként leírja, a kötelezettség többlet összegét pedig a szerződés vagy jogszabály szerint előírt időpontig jelentkező ügyfélnek (adósnak) visszafizeti, illetve a határidő lejártával elengedett kötelezettségként számolja el a rendkívüli bevételekkel szemben.

(15)²²⁴ A vagyontárggyal fedezett kölcsön, hitel, más követelés fejében – az adós nem teljesítése miatt – kapott vagyontárgy tulajdonjoga csak a végrehajtási eljárás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás során történő érvényesítéskor, illetve az óvadékul szolgáló vagyontárgy a követelés esedékességekor, egyéb esetben pedig csak a felek megállapodása – a hitel nyújtásakor előre kikötött vagy az adósságrendezés céljából utólag rögzített megállapodás, illetve egyéb megállapodás – alapján illeti meg a hitelezőt, és kerülhet be a vagyontárgy a Tv. szerinti piaci értéken a hitelező könyveibe az egyéb kötelezettségekkel szemben. Az egyéb kötelezettséget – elszámolási számlán keresztül – össze kell vezetni a fennálló követeléssel (beszámítás útján) és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a fennmaradó követelés többletet a behajthatatlanság feltételeinek fennállása esetén hitelezési veszteségként, a kötelezettség többletet elengedett kötelezettségként kell a könyvekből kivezetni.

(16)²²⁵ A hitelintézet az önkéntes, illetve magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység esetén a birtokába került, nyugdíjpénztári vagyont megtestesítő pénzeszközök, illetve más vagyontárgyak tekintetében a bizományi ügyletekre, valamint a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó elszámolási szabályokat köteles alkalmazni.

(17)²²⁶ A követelés megelőlegezés címén kifizetett összeget a – közvetlen – kölcsönnyújtás általános szabályai szerint kell elszámolni. Az ilyen címen kifizetett összeget nem lehet vásárolt követelésként a könyvekben kimutatni, ha azt a később teljesülő követelés vásárlás előlegeként, vagy önálló kölcsönnyújtás formájában bocsátották rendelkezésre, függetlenül attól, hogy kölcsönnyújtás esetén, követelés kezelői vagy közvetítői minőségben annak behajtásáról – megbízottként – a pénzügyi intézmény gondoskodik.

16. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.

(3)²²⁷ A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban a központi értéktártól kapott értékpapírszámla kivonat, illetve a központi értékpapírszámla kivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapírszámla kivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapírszámla kivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.

(4) A hitelintézet az idegen tulajdonban lévő értékpapírok állományát és az abban bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.

(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:

(6)²²⁸ A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor

(7)²²⁹ Az ügyfél megbízásából történő értékpapírkölcsönzés során:

(8) Az azonnali és a határidős bizományi ügyleteket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani azok teljesítésének időpontjáig, ide nem értve azt az esetet, ha az azonnali bizományi ügyleteket a hitelintézet saját elhatározása szerint, a (10) bekezdésnek megfelelően, az üzletkötéskor az eladóval szemben kötelezettségként, illetve a vevővel szemben követelésként felveszi a könyveibe. A bizományi ügyletek teljesítése során a hitelintézet – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben az ügyféllel szembeni kötelezettség (ideértve a 18. § szerinti ügyfélszámlán kimutatott kötelezettséget is, amennyiben a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött) növekedéseként, illetve csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(9) A (8) bekezdés szerinti – pénzmozgással járó – gazdasági események közé tartoznak többek között:

(10)²³⁰ A tőzsdén teljesített – azonnali – bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (más befektetési szolgáltatóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget – a sajátszámlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell a központi értéktárral, központi szerződő féllel pénzügyileg rendezni. A központi értéktárral, a központi szerződő féllel történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:

(11) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közötti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a – kifizetőhelyi minőségben – levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a hitelintézet elszámolni.

(12) Bizományi ügyletek esetén a hitelintézet a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e, és annak feltételeit).

(13) A bizományos hitelintézeten keresztül megkötött ügylet a megbízó, valamint a vevő és az eladó szempontjából sajátszámlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.

(14) Ha a hitelintézet, a tőzsdén kívül teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

(15) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére kifizetendő pénzeszközt az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).

(16) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett – az ügyfeleket megillető – pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést – bizonylatokkal alátámasztottan – vissza nem igazolta.

(17) Az ügyfél által a hitelintézet részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a hitelintézethez még be nem folyt pénzösszeget az ügynök – pénz átvételéről szóló – igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(18)²³¹ A mérleg fordulónapján, illetve a hóvégi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből – a (10) bekezdés szerinti elszámolásból – adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (más befektetési szolgáltatóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján, illetve – az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében – a hóvégi záráskor azok összegét – ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe – a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hóvégi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.

(19) Portfolió-kezelési tevékenység során a hitelintézet ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközökről – az ügyfélszámla alapján – és értékpapírokról, valamint részesedésekről (az ügyfél befektetéseiről) – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján – azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügylet realizált eredményéről (árfolyamnyereségéről, illetve árfolyamveszteségéről).

(20) A hitelintézet a (19) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.

(21) A hitelintézet a portfolió-kezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó, (8)–(18) bekezdés szerint köteles elszámolni.

(22)²³² A bizományi, ügynöki, letétkezelési és portfoliókezelési tevékenység esetében, az ügyféllel való elszámoláskor, az ügyfél vagyonát érintő gazdasági eseményekről tételes kimutatást kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A kimutatás rendelkezésre bocsátásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél – a vele való írásbeli megállapodás alapján – arra nem tart igényt.

16/A. §²³⁴ (1) Sajátos szállításos repo ügyletnek minősül az olyan szállításos repo ügylet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

(2) A sajátos szállításos repo ügyletet az óvadéki repo ügyletekre vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni a feleknél.

(3) A repoba adónál a mérlegben az értékpapírok között külön kell kimutatni a sajátos szállításos repoba adott értékpapírok értékét.

(4) A repoba vevőnél a futamidő alatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elkülönítetten kell nyilvántartani a sajátos szállításos repoba vett értékpapírokat, és azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni.

(5) Ha a futamidő alatt

(6) Ha a repoba vevő az értékpapírt harmadik félre átruházza, vagy egyéb ügyletéhez fedezetként felajánlotta és az fedezetként bevonásra kerül, vagy harmadik fél részére kölcsönbe adja, illetve egyéb ügylet keretében harmadik félre átruházza, akkor az értékpapír ellenértékét a repoba adóval szembeni kötelezettségként kell felvenni.

(7) A (6) bekezdés esetében a futamidő végén történő visszaszolgáltatás érdekében beszerzett értékpapírt a repoba adóval szembeni kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvekből kivezetni és azok értéke között fennálló különbözetet a kamatbevételek, illetve a kamatráfordítások között kell elszámolni, jellegétől függően.

16/B. §²³⁶ (1) Amennyiben a hitelintézet a kibocsátott kötvényeit a futamidő előtt visszavásárolja, és azokat visszavonhatatlan és egyértelmű szándéka szerint nem kívánja a jövőben továbbértékesíteni, – mert csak korlátozottan vagy egyáltalán nem forgalomképesek, illetve a kibocsátási tájékoztató szerint azokat kötelező bevonni – az ügyletet a bevonás szabályai szerint kell elszámolni. A visszavonhatatlan szándék tényét és körülményeit a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(2) Saját kibocsátású visszavásárolt kötvények bevonásának elszámolása során a hitelintézet:

17. § (1)²³⁷ A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó – a 13. § (2) bekezdése alá nem tartozó – kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamatjellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:

(2) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontjának előírásait alkalmazni kell az olyan pénzügyi szolgáltatási díjakra is, amelyek

(3) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek után szerződés szerint járó, esedékes – nem halasztott – kamat esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.

(4) A tandíjhitel után a szerződés szerint járó, esedékes – nem halasztott – kamat, kamatjellegű jutalék esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.

(5) A pénzügyi vállalkozásnál a követelés megvásárlása esetén, amennyiben az adóssal fennálló szerződést úgy módosítják, hogy a követelés vásárlásának időpontját követően a pénzügyi vállalkozás nem számít fel további kamatot (alapkamatot és késedelmi kamatot), akkor a követelés megvásárlásának időpontját követő időszakra nem jár újabb kamat és ilyen címen további kamatokat nem lehet függővé tenni vagy követelésként és bevételként elszámolni.

(6) A vásárolt követelés esetében, ha a követelés kamatkövetelést és tőkekövetelést is tartalmaz, azok szerződés szerint fennálló összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni kamat- és tőkerész részletezésben, továbbá a vételár összegében el kell számolni az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést a pénzeszközökkel szemben. A befolyt törlesztő résszel az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést kell csökkenteni és azt elsődlegesen a vásárolt követelés kamatkövetelést törlesztő részének kell tekinteni. A kamatkövetelést meghaladó vételár összegében befolyt törlesztést kell a tőkekövetelés törlesztésének tekinteni. A vételár összegét meghaladó törlesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(7)²³⁸ A követelés vásárlásakor, a váltó leszámítolásakor, a hitelügylet futamidejének kezdetén felszámított faktoring díj, forfetírozási díj, leszámítolási díj, kezelési költség, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál az ügylet kezdetén felszámított, a 10. § (3) bekezdése szerinti jutalék passzív időbeli elhatárolásként elszámolható, ha az ügylet, valamint a díj, illetve jutalék alapját képező (általa ellentételezett) szolgáltatás több elszámolási időszakot érint.

(8)²³⁹ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés fix kamatlábának az így bekerült követelések hátralévő még nem törlesztett összegére (névértékére) vetítve meghatározott összege csak abban az esetben számolható el a követelés hátralévő futamideje alatt időarányos összegben (vélelmezett hozamként) a kamatjellegű bevételek között, ha az ilyen követelések vételára megegyezik azok névértékével és a felszámított faktordíj, forfetírozási díj, leszámítolási díj összege megegyezik a fix kamatlábbal a névértékre vetítve számított vélelmezett hozam összegével. Ez esetben alkalmazható a (7) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás.

(9)²⁴⁰ A (7) bekezdés szerinti kamatjellegű jutalékok időbeli elhatárolása időarányos vagy kamatarányos módon történhet. A kamatarányos elhatárolás a jutalék passzív időbeli elhatárolásának olyan ütemben és mértékben való megszüntetését jelenti, amilyen ütemben az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat felszámításra kerül és olyan mértékben, mintha az a szolgáltatásból adódó meglévő tőkekövetelésre kamatként lenne vetítve. A kamatarányos elhatárolás alkalmazásának tényét és módszerét a számviteli politikában kell rögzíteni.

(10)²⁴¹ A könyvviteli nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerinti járadék fizetési kötelezettség alapjául szolgáló kamat- és kamatjellegű bevételek összege – ellenőrizhető módon – megállapítható legyen.

(11)²⁴² A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozástól eltérő pénzügyi vállalkozás a kamatfüggővé tétel szabályainak az alapkövetelés minősítésére utaló előírásait értelemszerűen köteles alkalmazni, megfeleltetve azokat a számviteli politikában rögzített, saját értékelési rendszerében kialakított minősítési kategóriáknak.

18. § (1) Ha a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött, az ügyfélszámlát – a számviteli nyilvántartásokon belül – a főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében a pénzügyi szolgáltatásból eredő, illetve a befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell vezetnie.

(2) Az ügyfélszámlán kell elszámolni a pénzeszköz számlával szemben a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget, és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket.

(3)²⁴³ A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktárnak, központi szerződő félnek átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget – az ügylet zárásáig – hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.

(4)²⁴⁴ Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán – azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve – kell kimutatni a letétek céljára átutalt, de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében – fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra – egymással szembeni elszámolással – felvenni.

(5)²⁴⁵ A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.

(6)²⁴⁶ Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében – fennálló a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.

(7) A (2)–(6) bekezdésben foglalt előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a hitelintézet az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerződést. Az ügyfélszámlára vonatkozó előírásokat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekre kell alkalmazni.

(8) Ha a hitelintézet a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi – az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli – halasztott pénzügyi teljesítésben állapodott meg megbízójával, akkor a hitelintézet az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

19. § (1) A hitelintézetnek az ügyfél részére – a tulajdonát képező, dematerializált értékpapírról – vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.

(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról vezetett nyilvántartási számlán – az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámláról kiállított értesítése alapján – könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:

(3)²⁴⁸ A központi értéktárnak a kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva nyilvántartást kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.

20. § (1) A mérlegen kívüli tételnek minősülő, a (2)–(3) és az (5) bekezdésben felsorolt tételeket a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán összesítetten kell kimutatni.

(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:

(3) Biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé tartoznak többek között:

(4)²⁵³ A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve az egyéb pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletekből adódóan be nem váltott kötelezettség összegét.

(5)²⁵⁴ Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a Tv. 3. § (8) bekezdés 17–18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követelések pénzeszközre és egyéb eszközre vonatkozó összegét, a pénzeszközre vonatkozókba beleértve a forintra szóló követelések mellett a 2. § 10. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét is. A pénzeszköztől eltérő egyéb eszközökre vonatkozó mérlegen kívüli tételnek minősülő kapott biztosítékok és fedezetek esetében a fedezet értékelési szabályzat alapján meghatározott értéket és abból a pénzügyi intézményt – a fennálló kintlévősége alapján – jogilag megillető értéket egyaránt be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(6) A (2)–(3) és az (5) bekezdésben felsorolt mérlegen kívüli tételeket, azok szerződés szerinti értékén, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani. A devizára szóló mérlegen kívüli tételek esetén, ha a szerződés szerinti érték csak devizában rögzített, akkor annak a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékét is ki kell mutatni 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.

(7)²⁵⁵ Az elszámolási határidős és opciós ügyletek, valamint a kamat-swap ügyletek esetében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumnak a mérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értékét is. Ezeket az ügyleteket a piaci ár és a szerződés szerinti érték különbözetének összegében, annak jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kell kimutatni az (1) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán. A leszállítási határidős és opciós ügyleteket, valamint a forint és deviza cseréjére, valamint a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügyleteket a szerződés szerinti összegben kell jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy a biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kimutatni a mérleg hátoldalán.

21. §²⁵⁷ A származékos ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása során azon tételek esetében, amelyeknél a Tv. pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni az ügylet eredményét, ott pénzügyi intézmény esetén a vonatkozó tételt az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.

22. § (1)²⁵⁸

(2)²⁵⁹ A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor – elszámolásakor – kell elszámolni azon bevételek, illetve ráfordítások között, amelyben a fedezett ügylet eredménye is elszámolásra került.

(3)–(5)²⁶⁰

(6)²⁶¹ A mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:

(7)²⁶³ A származékos ügyletek közül a kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén – előre rögzített kötési árfolyamon – való visszaváltása érdekében kötött swap ügyletek elszámolására a fedezeti céllal kötött swap ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve azon követelményt, hogy a várható eredménynek csak a hatékony része számolható el.

(8)²⁶⁴ A származékos ügyletek közül a kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén – előre rögzített kötési árfolyamon – való visszaváltása érdekében különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott – a swap ügyletekkel azonos jellegű – összetett ügyletek elszámolására a (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni. A számviteli nyilvántartási rendszer keretében biztosítani kell, hogy az összetett ügyletben az azonnali ügylethez rendelt határidős ügylet a lejárati idő végéig (az ügylet zárásáig) megkülönböztetett megjelöléssel legyen ellátva.

(9)–(10)²⁶⁵

(11)²⁶⁶ Fedezeti valamint a (7)–(8) bekezdés szerinti swap ügyletekhez – illetve a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez – kapcsolódó – és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott – devizahitel, devizabetét, deviza- és valutakészlet átértékeléséből, átváltásából, illetve törlesztéséből származó, az üzleti évben felmerült árfolyamnyereség összegét passzív időbeli elhatárolásként, a felmerült árfolyamveszteség összegét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapjával. Az időbeli elhatárolásokat a swap ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(12)²⁶⁷

(13)²⁶⁸ Ha a (7)–(8) bekezdés szerinti ügyletek esetében a spot árfolyam és a határidős ügyletrész kötési árfolyama megegyezik és a határidős ügyletrész vagy egy swap ügylet határidős része önállóan fedez egy devizára vonatkozó alapügyletet, akkor a swap ügylet elszámolására nem kell alkalmazni a fedezeti célú swap ügyletekre vonatkozó (11) bekezdés szerinti előírásokat. Az ilyen swap ügyletek azonnali ügyletrésze önállóan kerül elszámolásra, határidős része pedig, a fedezeti ügyletekre vonatkozó általános szabályok alapján kerül elszámolásra a hozzárendelt alapügylet elszámolásához igazítva. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni.

(14)²⁶⁹ A (7)–(8), (13) bekezdés szerinti swap ügyletekhez, illetve azzal azonos rendeltetésű összetett ügyletekhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül egy devizában fennálló alapügylet, devizában történő kamatfizetései árfolyamkülönbözetének fedezete céljára kötött határidős devizavételi vagy deviza eladási ügyletek (ügyletsorozat) elszámolására

(15)²⁷²

(16)²⁷³ A változó kamatok cseréjére vonatkozó swap-ügyletet a fix és változó kamatok cseréjére irányuló kamat-swap ügyletekre előírt általános szabályok szerint kell elszámolni.

(17)²⁷⁴ A teljes hozamcsere-ügyletnek

(18)²⁷⁵ A hitel nem teljesítéskori csereügyletet a felek az eladási opciós ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint számolják el, amelynek során az ügylet megvalósulását (zárását) kiváltó hitelesemény bekövetkezését az opció lehívásaként kell értelmezni, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz – záráskori állománya – eladásának jogáért (lehetőségéért) fizetett ellenértékre pedig az opciós díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(19)²⁷⁶ A deviza kamat-swap ügylet, valamint a kamatcserével járó deviza-betétcserére vonatkozó swap ügylet esetében a különböző devizában megvalósuló kamatcserére – az értékelés és az elszámolás tekintetében – az azonos devizában fennálló, azonos névleges tőkeösszegre vetített fix és változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügyletek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy azokat forintban kifejezve, azonos névleges tőkeösszegre vetített változó kamatok cseréjének kell tekinteni, amelynek során az eltérő devizában kapott, illetve fizetett kamatok az adott deviza elszámolásnapi árfolyamán forintosítva jelennek meg változó kamatként és azokat a szerződéstől függően bruttó módon kell elszámolni, ha pénzügyileg devizában rendezik, illetve nettó módon kell elszámolni, ha a pénzügyi rendezés azok forintban meghatározott különbözetében történik.

(20)²⁷⁷ A kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet elszámolásakor

(21)²⁷⁹ A (20) bekezdés szerinti ügyletek esetében

(22)²⁸⁰ Ha (19) és (20) bekezdés szerinti ügylet fedezeti célú és több ügyletet vagy mérlegtételt fedez, akkor a fedezeti ügyletekről vezetett nyilvántartásban vagy valós értéken történő értékelésnél a fedezeti dokumentációban biztosítani kell, hogy a fedezeti ügylet eredménye a hozzárendelt fedezett ügyletek (mérlegtételek) miatt fennálló nyitott pozíciókra vonatkozó részletezésben, azok várható kamat vagy árfolyamváltozásának ellentételezéseként megállapítható legyen.

23. § (1)²⁸¹ Az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt nem fedezeti célú tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli származékos ügyletek várható veszteségét befektetési szolgáltatási ráfordításként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a várható eredmény hatékony részét azon bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.

(2)–(7)²⁸²

(8) A deviza vételére, eladására (cseréjére) szóló határidős ügyletek miatt az adott devizára vonatkozó – a mérlegben nem szereplő – jövőbeni követelés, illetve kötelezettség a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke és a határidős ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti – átértékelésből adódó – árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget az üzleti évi eredményben nem lehet figyelembe venni. Az ilyen mérlegen kívüli tételek átértékeléséből adódó árfolyamnyereség és -veszteség együttes eredményhatását – amennyiben az jelentős – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

24. § (1)²⁸³ Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a – a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként – kell kimutatni.

(2)²⁸⁴ Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként – kell kimutatni.

(3) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).

(4)²⁸⁵ A nem fedezeti célú származékos ügyletek záráskor realizált eredményét – annak jellegétől függően – a befektetési szolgáltatási ráfordítások között, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni.

(5)²⁸⁶ Az (1) bekezdés szerinti ügyletek zárásakor a központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(6) Az opció vevője a fizetett opciós díjat befektetési szolgáltatási ráfordításként köteles – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási bevételként köteles elszámolni a kapott opciós díjat.

(7) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkenéseként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási bevétel csökkenéseként köteles elszámolni.

(8)²⁸⁷ Az opciós díjat – a (9)–(10) bekezdésben foglaltak kivételével – annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője.

(9) Ha a leszállítási (delivery) opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat – az opció lehívásakor (érvényesítésekor) – a beszerzési ár részének kell tekinteni. Ha az opciós ügylet tárgyát a vevő forgóeszközként kívánja hasznosítani, akkor a fizetett opciós díj a beszerzési árban – a vevő döntésétől függően – figyelembe vehető. A beszerzési árban figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor egyéb követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor (érvényesítésekor) kell az eszköz beszerzési értékének növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként elszámolni.

(10) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes – kifizetett – összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatás ráfordításaként.

(11) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak – a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával – harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni, és a felek megállapodása szerint kapott vagy fizetett díjat a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(12) A (11) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni az eszköz beszerzési árának részeként vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaként, illetve időbeli elhatárolásként.

(13)²⁸⁸

(14)²⁸⁹ Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetetett, illetve kapott – kártérítés, sérelemdíj jellegű – összeget a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.

(15)²⁹⁰

25. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:

26. § (1) Ha a pénzügyi intézmény anyavállalat (a továbbiakban: pénzügyi intézmény anyavállalat), a kiegészítő mellékletben ismertetni kell az alkalmazott konszolidálási módszereket.

(2) A leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: pénzügyi intézmény leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás) az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az anyavállalat által kért szerkezetben köteles részletezni.

(3) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) mérlegének előírt tagolása a 4. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(4) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) eredménykimutatásának előírt tagolása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

(5)³¹⁵ A pénzügyi intézmény anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat) függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik hitelintézet, a másik pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában anyavállalatnak a hitelintézetet kell tekinteni. Ha a közös irányítás alatt álló mindkét vállalkozás hitelintézet, vagy az egyik biztosító intézet, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(6)³¹⁶ Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

(7)³¹⁸ Ha a leányvállalatnak minősülő pénzügyi intézményt az anyavállalat nem vonja be a konszolidált éves beszámoló készítésébe, mert a benne lévő részvényeket átmenetileg tartja pénzügyi megsegítés vagy átszervezés miatt, akkor a mentesülő leányvállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell információt adni a mentesítés tényéről.

(8)³¹⁹ A (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá az MNB felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(9)³²⁰ Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján az MNB felé a szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(10)³²¹ Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

27. §³²² A pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Tv. előírásainak megfelelően köteles közzétenni.

27/A. §³²³ (1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény a Tv. 154/A. §-ának előírásait a (2)–(6) bekezdés figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2)³²⁴ A fióktelep köteles közzétenni és letétbe helyezni a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti tagállam jogszabályai alapján összeállított – könyvvizsgálói záradékkal ellátott – éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót és azok vizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést magyar nyelven, hiteles fordításban.

(3)³²⁵ A fióktelep saját tevékenységéről a Tv., valamint e rendelet alapján készített éves beszámoló közzététele és letétbe helyezése alól mentesül, amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, vagy amennyiben az Európai Unión kívüli országban található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel [az adott állam szerepel a Tv. 154/A. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli szabályozásért felelős miniszter által közzétett listán].

(4) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről magyar jogszabályok szerint vezetett számviteli nyilvántartása és elkészített éves beszámolója könyvvizsgáló által felülvizsgált adatai alapján az alábbiakat közzétenni:

(5) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep köteles biztosítani, hogy saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját és adózási célú kimutatásait a fióktelep székhelyén az érintett felek megtekinthessék, azokról másolatot készíthessenek.

(6) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek nem megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját az általános szabályok szerint könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, letétbe helyezni és közzétenni.

28. §³²⁷ (1)³²⁸ A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás az 1. §; a 2. §; a 3. § (1)–(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)–(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdés első mondata, (5)–(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)–(6) bekezdése, (7) bekezdés első mondata, (8)–(11) bekezdése, (14) bekezdés a)–c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (9), (10), (11), (12), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A–9/F. §; a 10. § (1)–(6) és (8)–(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)–(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–c), e)–g), i) és j) pontja, (3)–(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (1a)–(1d), (4)–(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)–(3) bekezdése; a 15. § (3)–(6) bekezdése és (10)–(17) bekezdése; a 16. §; a 17. §; a 20–24. §; a 25. § 2., 3., 6–19., 21., 23., 24., 28–33. és 37–43. pontja; a 26. § és 27. §; a 28/A. §, a 29. § és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése előírásait köteles alkalmazni.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá minősített pénzügyi vállalkozás az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (az áttérés napjával) köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni. Egyidejűleg köteles valamennyi eszközét és forrását a hitelintézeti szabályok szerint értékelni és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni.

(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítés megszüntetésekor az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (a visszatérés napjával) a pénzügyi vállalkozás köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni, továbbá minden eszközét és forrását a Tv. általános előírásai szerint értékelni – a hitelintézetekre vonatkozó sajátos értékelési szabályok alkalmazása nélkül – és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni. Az általános tartalékot az eredménytartalékba való átvezetéssel kell megszüntetni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás az áttérés, illetve a visszatérés üzleti évének éves beszámolójában a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni, hogy az áttérés, illetve a visszatérés milyen hatást gyakorol az üzleti év mérlegére, illetve eredményére, a mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeire.

28/A. §³²⁹ (1) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szerzi meg pénzügyi szolgáltatás végzésére vonatkozó engedélyét és kezdi meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, azonban megalakulása óta pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet végzett, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépésének időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény főkönyvi kivonata alapján egyidejűleg köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni e rendelet szerinti nyilvántartások folyamatos vezetése céljára.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépése évének mérlegfordulónapján e rendelet szerint elkészített éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni, hogy a bázisadatokat hogyan rendezte át az 1. számú melléklet szerinti mérlegbe, illetve a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásba.

(4)³³⁰ Az év közben pénzügyi szolgáltatási tevékenységét megszüntető pénzügyi intézménynek tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával az (5)–(6) bekezdés szerint tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie.

(5)³³¹ Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik – azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik – úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.

(6)³³² Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt – azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a pénzügyi intézmény már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel – akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.

(7)³³³ A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (amennyiben végelszámolására, illetve felszámolására kerül sor, annak ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni.

28/B. §³³⁵ (1)³³⁶ A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél (az általa végezhető tevékenységek vonatkozásában) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet, valamint az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében működtetett garanciarendszer tekintetében e rendelet központi szerződő félre vonatkozó rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

(2)³³⁷ A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő félnek e rendelet

(3)³³⁸ Ahol a központi szerződő féllel kapcsolatos rendelkezések a központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt informatikai, adatszolgáltatási, oktatási tevékenységeket kell érteni.

(4) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott tevékenységek kapcsán a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél a rendelet hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)³³⁹ Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó hitelintézet és pénzügyi vállalkozás központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.

29. § Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.

30. §³⁴⁰ (1)³⁴¹ E rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

31. § (1)–(6)³⁴⁴

(7) A pénzügyi vállalkozás a kamat függővé tétel szabályát a 2001. január 1-je után szerződés szerint felszámított, időarányosan járó és esedékes kamatokra köteles alkalmazni.

(8)³⁴⁵

33. §³⁴⁷ (1) E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 11. § (13) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy az a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

(2) E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 11. § (14) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(3)³⁴⁸ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított 2. § 49. és 50. pontját, 44. §-ával megállapított 13. § (2) bekezdés c) pontját, valamint 46. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (2a), (5a)–(5c) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni azzal, hogy azok a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(4)³⁴⁹ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított 2. § 51. és 52. pontját, valamint 27. §-ával megállapított 11. § (7a) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(5)³⁵⁰ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 9. § (4) és (5) bekezdését, a 21. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját, a 22. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését, a 24. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (9) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(6)³⁵¹ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdését, 27. §-ával megállapított 11. § (8) bekezdését, 28. §-ával megállapított 13. § (7) bekezdését, 33. § (1) bekezdésével megállapított 1. számú mellékletét, 33. § (2) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletét, 33. § (3) bekezdésével megállapított 7. számú mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, illetve a 35. §-ával hatályon kívül helyezett 7. § (13) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

(7)³⁵² A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdés d) pontját, 24. §-ával megállapított 7. § (4) bekezdés d) pontját, 26. §-ával megállapított 10. § (4) és (5) bekezdését, 30. §-ával megállapított 28/B. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(8)³⁵³ A hitelintézet az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba való átvezetésével kapcsolatban teljesítendő, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/C. §-a szerinti egyszeri hitelintézeti hozzájárulást a Tv. 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettségként számolja el.

(9)³⁵⁴ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 30. §-ával megállapított 9. § (18) bekezdését, 31. §-ával megállapított 15. § (4) bekezdését, 32. §-ával megállapított 16/B. §-át, 33. §-ával megállapított 22. § (2) bekezdését, 34. §-ával megállapított 22. § (4) bekezdés c) pontját, a 36. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését, 12. § (14) bekezdés f) pontját, 24. § (14) bekezdését, 27/A. § (2) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(10)³⁵⁵ Egyéb céltartalékként kell kimutatni a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény előírásai alapján képzett céltartalékot.

(11)³⁵⁶ A (10) bekezdés szerinti céltartalék összegének meghatározásánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/ZS. §-a alapján a 2015. évi, illetve a későbbi évek fizetendő társasági adóját várhatóan csökkentő összeget, amennyiben valószínű, hogy azt a pénzügyi intézmény a 2015. évben, illetve az azt követő években érvényesíteni tudja. Amennyiben a pénzügyi intézmény él ezzel a lehetőséggel, úgy az ezzel kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit a 2014. üzleti évi beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatnia.

(12)³⁵⁷ A pénzügyi intézmények a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény hatálya alá tartozó devizaköveteléseiket, az azokhoz kapcsolódó értékvesztések, céltartalékok és elhatárolt kamatok összegeit 2014. december 31-én, az erre vonatkozó döntésük alapján – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-ában rögzített szabályoktól eltérően – értékelhetik az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a szerinti árfolyamon is.

(13)³⁵⁸ Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a pénzügyi intézménynél a 2015. üzleti évben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) 5. §-a szerinti fogyasztói követelés és a 3–4. §-a szerinti túlfizetés összegének különbözetét.

(14)³⁵⁹ Rendkívüli bevételként kell elszámolni a pénzügyi intézménynél a 2015. üzleti évben az elszámolási törvény alapján a fogyasztói követelésekkel (a pénzügyi intézmény részéről az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel) szemben figyelembe veendő (beszámítandó) olyan összegeket, amelyeket korábban még nem számoltak el bevételként. Ilyen tételnek minősülnek különösen a korábban függővé tett, de az elszámolási törvény szerinti beszámítással kiegyenlítettnek minősülő kamatok, valamint kamatjellegű jutalékok, késedelmi kamatok összegei.

(15)³⁶⁰ A pénzügyi intézménynél az elszámolási törvény végrehajtásával összefüggésben az ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésének visszaírását a 2015. üzleti évben a 13. § (1) bekezdésnek megfelelően kell elszámolni.

(16)³⁶¹ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-ával megállapított 1. és 2., valamint 5. és 6. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(17)³⁶² A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 66. §-ával megállapított 28/A. § (4)–(7) bekezdése a 2015. évben visszavont tevékenységi engedély vonatkozásában is alkalmazható.

(18)³⁶³ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 48. pontját; 39. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 56. pontját; 40. § (1) bekezdésével megállapított 3. § (3) bekezdését; 40. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (7) bekezdését; 41. §-ával megállapított 7. § (14) bekezdés a) pontját; 42. § (1) bekezdésével megállapított 9. § (12) bekezdését; 42. § (2) bekezdésével megállapított 9. § (20) bekezdését; 43. §-ával megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 44. §-ával megállapított 9/C. § (12) bekezdését; 45. § (1) bekezdésével megállapított 9/D. § (2)–(3) bekezdését; 45. § (2) bekezdésével megállapított 9/D. § (5) bekezdését; 45. § (3) bekezdésével megállapított 9/D. § (8) bekezdését; 45. § (4) bekezdésével megállapított 9/D. § (13) bekezdését; 46. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés i) pontját; 47. § (1) bekezdésével megállapított 13. § (1) és (1a)–(1c) bekezdését; 47. § (2) bekezdésével megállapított 13. § (4) bekezdését; 47. § (3) bekezdésével megállapított 13. § (10) bekezdését; 48. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését; 50. §-ával megállapított 21. §-át; 51. §-ával megállapított 22. § (7) bekezdését; 52. §-ával megállapított 23. § (1) bekezdését; 53. § (1) bekezdésével megállapított 24. § (4)–(5) bekezdését; 53. § (2) bekezdésével megállapított 24. § (8) bekezdését; 54. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését; 56. §-ával megállapított 7. számú mellékletét; 57. § 1. pontjával megállapított 6. § (6) bekezdését; 57. § 2. pontjával megállapított 9. § (9) bekezdését; 57. § 3. pontjával megállapított 9. § (9) bekezdés b) pontját, 57. § 4. pontjával megállapított 9/B. § (4) bekezdését; 57. § 5. pontjával megállapított 9/B. § (8) bekezdését; 57. § 6. pontjával megállapított 9/D. § (4) bekezdését; 57. § 7. pontjával megállapított 10. § (3) és (11) bekezdését; 57. § 8. pontjával megállapított 11. § (1) bekezdés c) pontját; 57. § 9. pontjával megállapított 13. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját; 57. § 10. pontjával megállapított 22. § (8) bekezdését; 57. § 11. pontjával megállapított 22. § (11) bekezdését; 57. § 12. pontjával megállapított 25. § 13. pontját; 57. § 13. pontjával megállapított 25. § 46. pontját; 57. § 14. pontjával megállapított 28/A. § (4) bekezdését; 57. § 15. pontjával megállapított 28/A. § (7) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(19)³⁶⁴ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (7) bekezdését; 41. §-ával megállapított 7. § (14) bekezdés a) pontját; 44. §-ával megállapított 9/C. § (12) bekezdését; 45. § (1) bekezdésével megállapított 9/D. § (2)–(3) bekezdését; 45. § (2) bekezdésével megállapított 9/D. § (5) bekezdését; 45. § (3) bekezdésével megállapított 9/D. § (8) bekezdését; 45. § (4) bekezdésével megállapított 9/D. § (13) bekezdését; 46. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés i) pontját; 50. §-ával megállapított 21. §-át; 51. §-ával megállapított 22. § (7) bekezdését; 52. §-ával megállapított 23. § (1) bekezdését; 53. § (1) bekezdésével megállapított 24. § (4)–(5) bekezdését; 53. § (2) bekezdésével megállapított 24. § (8) bekezdését; 57. § 5. pontjával megállapított 9/B. (8) bekezdését; 57. § 6. pontjával megállapított 9/D. § (4) bekezdését; 57. § 7. pontjával megállapított 10. § (3) és (11) bekezdését; 57. § 8. pontjával megállapított 11. § (1) bekezdés c) pontját; 57. § 10. pontjával megállapított 22. § (8) bekezdését; 57. § 11. pontjával megállapított 22. § (11) bekezdését; 57. § 12. pontjával megállapított 25. § 13. pontját; 57. § 14. pontjával megállapított 28/A. § (4) bekezdését; 57. § 15. pontjával megállapított 28/A. § (7) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(20)³⁶⁵ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 58. § 1. pontjával hatályon kívül helyezett 2. § 15–18., 37., 45–47. pontját; 58. § 2. pontjával hatályon kívül helyezett 7. § (12) bekezdését; 58. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett 9. § (9) bekezdését; 58. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 9/C. § (1), (3)–(6), (15) bekezdését; 58. § 5. pontjával hatályon kívül helyezett 9/C. § (8) bekezdését; 58. § 6. pontjával hatályon kívül helyezett 9/D. § (1), (9) és (11) bekezdését; 58. § 7. pontjával hatályon kívül helyezett 9/D. § (10) és (15) bekezdését; 58. § 8. pontjával hatályon kívül helyezett 9/F. § (1) bekezdés d) pontját; 58. § 9. pontjával hatályon kívül helyezett 13. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját; 58. § 10. pontjával hatályon kívül helyezett 13. § (3) bekezdését; 58. § 11. pontjával hatályon kívül helyezett 20. § (7) bekezdését; 58. § 12. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (1), (3)–(5) bekezdését; 58. § 13. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (6) bekezdését; 58. § 14. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (9)–(10), (12) és (15) bekezdését; 58. § 15. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (13) bekezdését; 58. § 16. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (14) bekezdés a) pontját; 58. § 17. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (14) bekezdés b) pontját; 58. § 18. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (20) bekezdés a) pontját; 58. § 19. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (22) bekezdését; 58. § 20. pontjával hatályon kívül helyezett 23. § (2)–(7) bekezdését; 58. § 21. pontjával hatályon kívül helyezett 24. § (13) bekezdését; 58. § 22. pontjával hatályon kívül helyezett 25. § 13. pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

(21)³⁶⁶ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 2. számú mellékletét, valamint 3. számú mellékletét először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(22)³⁶⁷ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 2. számú mellékletét, valamint 3. számú mellékletét a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(23)³⁶⁸ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 11. § (5) bekezdését a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra még alkalmazni kell.

(24)³⁶⁹ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 25. § 40. pontját, 26. § (6) bekezdés c) pontját, 27/A. § (4) bekezdés b) pontját először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(25)³⁷⁰ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 25. § 40. pontját, 26. § (6) bekezdés c) pontját, 27/A. § (4) bekezdés b) pontját a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(26)³⁷¹ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 25. § 40. pontját, 26. § (6) bekezdés c) pontját és 27/A. § (4) bekezdés b) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(27)³⁷² E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 25. § 40. pontját, 26. § (6) bekezdés c) pontját és 27/A. § (4) bekezdés b) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.