35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet

a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.'') mellékletének kihirdetéséről

2001.10.20.

A Londonban, 1974. évi november hó 1. napján kelt ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.'') kihirdetéséről szóló 2001. évi XI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Európai Közösségeknek e tárgykört érintő irányelveiben foglalt követelményekre, a következőket rendelem el:

1. § (1) A Londonban, 1974. évi november hó 1. napján kelt ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletét e rendelettel kihirdetem.

(2) A melléklet magyar nyelvű fordítását e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 35/2001. (IX. 12.) KöViM rendelethez

1. RÉSZ

AZ 1974. ÉVI SOLAS EGYEZMÉNY MELLÉKLETÉNEK
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. RÉSZ

AZ 1974. ÉVI SOLAS EGYEZMÉNY MELLÉKLETÉNEK
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. RÉSZ − ALKALMAZÁS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK STB.

1 Alkalmazás

2 Fogalommeghatározások

3 Kivételek

4 Felmentések

5 Egyenértékek

B. RÉSZ − SZEMLÉK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

6 Ellenőrzés és szemle

7 Személyhajók szemléi

8 Teherhajók életmentő eszközeinek és egyéb felszereléseinek szemléi

9 Teherhajók rádió berendezéseinek szemléi

10 Teherhajók testének, gépi berendezéseinek és felszereléseinek szemléi

11 Állapotok fenntartása szemle után

12 Bizonyítványok kiállítása

13 Bizonyítvány kiállítása más Kormány által

14 Bizonyítványok tartama és érvényessége

15 Bizonyítványok alakja

16 Bizonyítványok kifüggesztése

17 Bizonyítványok elfogadása

18 Bizonyítványok minősítése

19 Ellenőrzés

20 Kiváltságok

C. RÉSZ − BALESETTEL KAPCSOLATOS HALÁLESETEK

21 Balesettel kapcsolatos halálesetek 15

A. RÉSZ

ALKALMAZÁS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK STB.

1. Szabály
Alkalmazás

(a) Eltérő rendelkezés hiányában, ezek a szabályok csak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókra vonatkoznak.

(b) Azok a hajóosztályok, melyekre mindegyik fejezet vonatkozik, és a vonatkozás mértéke, az egyes fejezetekben vannak pontosabban meghatározva.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, eltérő rendelkezés hiányában:

(a) Szabályok jelentik az ezen Egyezmény mellékletében foglalt szabályokat.

(b) Igazgatás jelenti azon Állam Kormányát, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult.

(c) Jóváhagyott az Igazgatás által jóváhagyottat jelent.

(d) Nemzetközi út jelenti az utat egy olyan országból, melyre ez az Egyezmény vonatkozik, egy azon az országon kívül lévő kikötőbe, vagy fordítva.

(e) Utas minden személy, kivéve

(i) a parancsnokot és a személyzet tagjait, vagy minden más személyt, akit a hajón bármilyen minőségben alkalmaznak vagy foglalkoztatnak a hajó ügyeiben; és

(ii) az egy év alatti korú gyermekeket.

(f) Személyhajó az a hajó, amelyik tizenkettőnél több utast szállít.

(g) Teherhajó minden hajó, ami nem személyhajó.

(h) Tartályhajó a gyúlékony természetű cseppfolyós rakományok ömlesztve szállítására épített vagy alkalmassá tett teherhajó.

(i) Halászhajó a halak, bálnák, fókák, rozmárok vagy a tenger egyéb élő erőforrásainak fogására használt hajó.

(j) Nukleáris hajtású hajó a nukleáris erőgéppel ellátott hajó.

(k) Új hajó olyan hajót jelent, melynek gerincét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján vagy az után fektették le, vagy hasonló építési állapotban volt.

(l) Meglévő hajó olyan hajót jelent, amelyik nem új hajó.

(m) Egy mérföld egyenlő 1.852 m vagy 6,080 láb.

(n) A hajó életkora a hajó osztályozási irataiban jelzett építési év óta eltelt időt jelenti. P

3. Szabály

Kivételek

(a) Máshol található kifejezett rendelkezés hiányában, e szabályok nem vonatkoznak:

(i) Hadi- és csapatszállító hajókra.

(ii) 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra.

(iii) Gépi hajtással nem rendelkező hajókra.

(iv) Primitív építésű fahajókra.

(v) Nem kereskedelmi forgalomban alkalmazott kedvtelési célú hajókra.

(vi) Halászhajókra.

(b) Az V. fejezetben foglalt kifejezett rendelkezések kivételével, az ebben foglalt rendelkezések közül semmi sem vonatkozik a kizárólag az Észak-amerikai Nagy tavakon és a Szent Lőrinc folyón keletre egészen a Cap des Rosierstől az Anticosti-szigeti West Pointig, húzott egyenes vonalig, és az Anticosti-sziget északi oldalán a 63. délkörig közlekedő hajókra.

4. Szabály

Felmentések^*

(a) Azt a hajót, amelyik rendes körülmények között nem nemzetközi utakon van foglalkoztatva, de amelyiknek, kivételes körülmények esetén, egyetlen nemzetközi utat kell megtennie, az Igazgatás felmentheti a jelen szabályok bármelyikének követelményei alól, azzal a feltétellel, hogy megfelel azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek az Igazgatás véleménye szerint elegendőek arra az útra, amit a hajónak meg kell tennie.

(b) Az Igazgatás felmenthet bármilyen hajót, amelyik e szabályok II-1, II-2, III. és IV. fejezeteinek rendelkezései közül egy újfajta jellemzőt foglal magában, melynek alkalmazása súlyosan hátráltathatja az ilyen jellemzők fejlesztésére és azoknak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókon történő rendszeresítésére irányuló kutatást. Mindazonáltal minden ilyen hajó feleljen meg azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, elegendőek arra a szolgálatra, melyre a hajót szánták, és olyanok, hogy biztosítják a hajó teljes biztonságát, és amelyek elfogadhatók a hajó által meglátogatandó Államok Kormányai számára. Az Igazgatás, amelyik megenged bármilyen effajta felmentést, közölje annak részleteit és okait a Szervezettel, amiket a Szervezet tájékoztatás végett köröztetni fog a Szerződő Kormányok között.

5. Szabály

Egyenértékek

(a) Ahol jelen szabályok megkövetelik, hogy egy adott szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, a hajón fel kell szerelni, vagy azon kell tartani, vagy hogy bármilyen különleges intézkedést kell tenni, az Igazgatás engedélyezheti bármilyen más szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló felszerelését vagy hajón tartását, vagy bármilyen más intézkedés megtételét a hajó által, ha azok kipróbálásával vagy másként, meggyőződött arról, hogy az ilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló, vagy az intézkedés legalább annyira hatékony, mint amit ezek a szabályok megkövetelnek.

(b) Minden Igazgatás, amelyik így, helyettesítésként, engedélyez egy szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, vagy intézkedést, közölje a Szervezettel annak adatait az elvégzett próbákról szóló jelentéssel együtt, és a Szervezet köröztetni fogja az ilyen adatokat a többi Szerződő Kormány között azok tisztviselőinek tájékoztatására.

B. RÉSZ

SZEMLÉK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

6. Szabály P

Ellenőrzés és szemle^*P

(a) A hajók ellenőrzését és szemlézését, ami a jelen szabályok rendelkezéseinek végrehajtását és az azok alól való felmentések megadását illeti, az Igazgatás tisztviselőinek kell elvégezni. Azonban az Igazgatás az ellenőrzésekkel és szemlékkel megbízhat akár az erre a célra kinevezett felügyelőket, akár általa elismert szervezeteket.

(b) Az Igazgatás hozzon rendelkezéseket a bizonyítvány érvényességének tartama alatt elvégzendő nem betervezett ellenőrzésekre. Az ilyen ellenőrzések biztosítsák, hogy a hajó és felszerelése minden tekintetben kielégítő maradjon arra a szolgálatra, amire a hajót szánták. Ezeket az ellenőrzéseket végrehajthatják az Igazgatás saját ellenőrző szolgálatai, vagy kinevezett felügyelők, vagy elismert szervezetek, vagy az Igazgatás kérésére más partnerek. Ahol az Igazgatás e fejezet 8. és 10. szabályainak rendelkezései alapján, kötelező éves szemléket vezet be, a fenti nem betervezett ellenőrzések nem lesznek kötelezőek.

(c) Az az Igazgatás, amelyik az ellenőrzések és szemlék lefolytatására felügyelőket nevez ki, vagy szervezeteket ismer el az (a) és (b) bekezdésekben kifejtettek szerint, minden kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek legalább a következőkre adjon felhatalmazást:

(i) egy hajó javításának megkövetelése, és

(ii) ellenőrzések és szemlék elvégzése, ha azt a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai kérik.

Az Igazgatás értesíti a Szervezetet a kinevezett felügyelőre vagy elismert szervezetekre ruházott különleges felelősségekről és feltételekről.

(d) Amikor egy kinevezett felügyelő vagy egy elismert szervezet megállapítja, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota alapjában véve nem felel meg a bizonyítvány adatainak, vagy olyan, hogy a hajó nem alkalmas arra, hogy a hajó, vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül kifusson a tengerre, az ilyen felügyelő vagy szervezet azonnal biztosítsa, hogy javító intézkedések történjenek, és ezekről kellő időben értesíti az Igazgatást. Amennyiben nem történnek ilyen javító intézkedések, úgy vissza kell vonni a bizonyítványt, és az Igazgatást azonnal értesíteni kell; és, amennyiben a hajó más Részes Fél kikötőjében tartózkodik, azonnal értesíteni kell a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait. Amikor az Igazgatás egy tisztviselője, egy kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet értesítette a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya adjon meg minden szükséges támogatást az ilyen tisztviselőnek, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek e szabály szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez. Az eset szerint, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya biztosítsa, hogy a hajó ne induljon el, amíg a hajó vagy a rajta lévő személyek veszélyeztetése nélkül kifuthat a tengerre, vagy elhagyhatja a kikötőt a megfelelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

(e) Az Igazgatásnak minden esetben teljes mértékben garantálni kell az ellenőrzés és szemle teljességét és hatékonyságát, és vállalnia kell az ilyen kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedések biztosítását.

7. Szabály

Személyhajók szemléi^*

(a) Egy személyhajót az alább előírt szemléknek kell alávetni:

(i) Szemle a hajó üzembe helyezése előtt.

(ii) Időszakos szemle 12 hónaponként.

(iii) Járulékos szemlék, ahogy szükséges.

(b) A fent hivatkozott szemléket a következők szerint kell végrehajtani:

(i) A hajó üzembe helyezése előtti szemle foglalja magában a szerkezet, gépi berendezés és felszerelés teljes ellenőrzését, beleértve a hajó fenekének külsejét és a kazánok külsejét és belsejét. Ez a szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, anyagok és a szerkezet méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, a fő- és segédüzemi gépek, a villamos berendezések, rádió berendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, a tűzvédelmi és tűzbiztonsági rendszerek és készülékek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelések, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és az egyéb felszerelések teljesen feleljenek meg a jelen szabályok követelményeinek, és az Igazgatás által ezek eredményeként kihirdetett törvényeknek, rendeleteknek, jogszabályoknak és szabályzatoknak az adott szolgálatra szánt hajókra nézve. A szemle olyan is legyen, ami biztosítja, hogy a hajó összes részének és felszerelésének kivitele minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó fel legyen szerelve a jelen szabályokban és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályaiban foglalt rendelkezések által megkövetelt lámpákkal, jelzőtestekkel, hangjelző és vészjelző eszközökkel.

(ii) Az időszakos szemle foglalja magában szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények, gépi berendezések és felszerelések ellenőrzését, beleértve a hajófenék külsejét. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a hajó, a szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, fő- és segédüzemi gépek, villamos berendezések, rádió berendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, tűzvédelem, tűzbiztonsági rendszerek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelése, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és egyéb felszerelések tekintetében, kielégítő állapotban van és alkalmas arra a szolgálatra, amire szánták, és megfelel a jelen szabályok és az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek. A hajón tartott lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket ugyancsak alá kell vetni a fent említett szemlének annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a jelen szabályok és a Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.

(iii) Általános vagy részleges szemlét kell tartani a körülményektől függően ennek a fejezetnek a 11. szabályában előírt vizsgálatok eredményeként tartott javítás után, vagy minden esetben, amikor bármilyen fontos javítás vagy felújítás történt. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javításokat vagy felújításokat hatékonyan végezték el, hogy az ilyen javítások vagy felújítások anyagai és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő, és hogy a hajó minden tekintetben megfelel e szabályok és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai, valamint az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek.

(c) (i) Jelen szabály (b) bekezdésében hivatkozott törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok minden tekintetben olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó az életbiztonság tekintetében megfeleljen arra a szolgálatra, amelyre szánták.

(ii) Ezek, egyebek között, írják elő azokat a követelményeket, melyeket be kell tartani az első és további hidraulikus vagy egyéb elfogadható alternatív próbák során, melyeknek a fő- és segédkazánokat, csatlakozásokat, gőzcsöveket, magasnyomású reszívereket és a belső égésű motorok üzemanyagtartályait kell alávetni, beleértve a követendő próbaeljárásokat és a két egymást követő próba közötti időközöket.

8. Szabály P

Teherhajók életmentő eszközeinek és egyéb felszereléseinek szemléi

(a) Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók, melyekre a II-1, II-2, III. és IV. fejezetek vonatkoznak, életmentő eszközeit és elrendezéseit (a rádió berendezések kivételével), hajón tartott navigációs felszerelését, tűzvédelmi rendszereit és készülékeit, és semleges-gáz rendszereit, ennek a fejezetnek a 7. szabályában a személyhajókra előírt első és további szemléknek kell alávetni, a nevezett szabály (a)(ii) bekezdésében írt 12 hónap helyett 24 hónap behelyettesítésével. Új hajóknál a tűzvédelmi terveket, és az új és meglévő hajóknál a révkalauzok beszálló eszközeit, a hajózási kiadványokat, lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket bele kell foglalni a szemlékbe annak biztosítása céljából, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a jelen szabályok, és ahol vonatkozik, a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.^*

(b) Közbenső szemléket kell végezni a tízéves és afeletti korú tartályhajókon, a Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítvány évforduló dátuma előtt vagy után három hónapon belül, ami biztosítja, hogy az e szabály (a) bekezdésben előírt felszerelést e fejezet 11. szabályának megfelelő állapotban tartották, és hogy az jó üzemképes állapotban van. Az ilyen közbenső szemléket az e fejezet 12(a)(iii) szabálya szerint kiállított Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítványban kell igazolni.^{^*}

9. Szabály

Teherhajók rádió berendezéseinek szemléi

A teherhajók rádió berendezéseit, beleértve az életmentő eszközökben használtakat is, melyekre a III. és IV. fejezet vonatkozik, első és további szemléknek kell alávetni az e fejezet 7. szabályában a személyhajókra előírt rendelkezések szerint.

10. Szabály P

Teherhajók testének, gépi berendezéseinek és felszerelésének szemléi

(a) A teherhajók testét, gépi berendezéseit és felszereléseit (azon tételek kivételével, melyekre Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt vagy Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány állítanak ki) azok elkészültekor és az után olyan módon kell szemlének alávetni, ahogy az Igazgatás szükségesnek tarthatja annak biztosítására, hogy azok állapota minden tekintetben kielégítő legyen, és az alábbi időközönként:

(i) az Igazgatás által előírt, de öt évet nem meghaladó időközönként,

(ii) továbbá az ilyen szemléken felül a tízéves és afeletti korú tartályhajót legalább egy közbenső szemlének kell alávetni a Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványa érvényességének tartama alatt.^** Olyan esetekben, amikor csak egy ilyen szemlét végeznek bármelyik bizonyítvány érvényességének tartama alatt, azt úgy kell megtartani, hogy sem a bizonyítvány érvényességi tartamának fél-ideje előtt hat hónapnál korábban, sem az után hat hónapnál későbben ne legyen.

(b) Az első és az időszakos szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, a szerkezet anyagai és méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények, azok tartozékai, a fő- és segédüzemi gépek, beleértve a kormányberendezést és hozzátartozó vezérlő rendszereket, a villamos berendezések és egyéb berendezések minden tekintetben kielégítők legyenek a hajó számára szánt szolgálatra. Az ilyen szemlék, tartályhajók esetében, ugyancsak foglalják magukban a hajófenék külseje, a szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag vételező rendszerek, légzőcsövek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták szemléjét.

(c) A tízéves és afeletti életkorú tartályhajók közbenső szemléi foglalják magukban a kormányberendezés és hozzátartozó vezérlő rendszerek, szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag csőrendszerek a fedélzeten és a szivattyútérben, szellőző csőrendszerek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták, a veszélyes zónákban lévő villamos berendezések és a hajófenék külső részének ellenőrzését.^{^***} A villamos berendezések szemrevételezéssel történő ellenőrzésén kívül vizsgálni kell a villamos berendezések szigetelési ellenállását a veszélyes zónákban. Amennyiben a vizsgálatnál bármilyen kétely merül fel a csővezeték állapotát illetően, szükség szerint járulékos méréseket, mint nyomáspróbák és vastagság meghatározást kell végezni. Az ilyen közbenső szemléket e fejezet 12(a)(ii) szabályának megfelelően kiállított Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványon kell igazolni.

(d) A körülményektől függően vagy általános vagy részleges szemlét kell végezni, ha az e fejezet 11. szabályában előírt vizsgálat után szükséges, illetve valahányszor fontos javítások vagy felújítások történnek. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javítások vagy felújítások anyaga és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó alkalmas a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

11. Szabály P

Állapotok fenntartása szemle után

(a) Fenn kell tartani a hajó és felszerelése állapotát, hogy az megfeleljen e szabályok rendelkezéseinek annak biztosítására, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas legyen a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

(b) A hajón az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10. szabályai szerint végzett bármilyen szemle befejezése után semmilyen változtatást sem szabad végezni a szerkezeti elrendezéseken, gépi berendezéseken, felszerelésen és a szemle által érintett egyéb tételeken, az Igazgatás jóváhagyása nélkül.

(c) Valahányszor baleset éri a hajót, vagy hibát fedeznek fel, melyek bármelyike befolyásolja a hajó biztonságát, vagy életmentő eszközeinek vagy egyéb felszerelésének hatékonyságát vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa a legelső alkalommal tegyen jelentést az érintett bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek, aki vizsgálatokat fog kezdeményezni annak meghatározására, hogy szükség van-e az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10 szabálya szerinti szemlére. Amennyiben a hajó egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, a parancsnok vagy tulajdonos ugyancsak azonnal tegyen jelentést a kikötő szerinti Állam illetékes hatóságainak, és a kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet bizonyosodjon meg arról, hogy történt-e ilyen jelentés.

12. Szabály

Bizonyítványok kiállítása^*

(a) (i) Az ellenőrzés vagy szemle után egy Személyhajó biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan személyhajó részére, amelyik megfelel a II-1, II-2, III. és IV. fejezet követelményeinek és e szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(ii) Szemle után egy Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik a szemlén kielégíti az e fejezet 10. szabályában a teherhajókra megállapított követelményeket, és megfelel a II-1 és II-2 fejezet vonatkozó követelményeinek, a tűzoltó készülékekre és tűzvédelmi tervekre vonatkozóak kivételével.

(iii) Ellenőrzés után egy Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a II-1, II-2 és III. fejezet vonatkozó követelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(iv) Egy Teherhajó rádió biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a IV. fejezet követelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(v) Az (i), (iii) és (iv) albekezdésekben hivatkozott Személyhajó biztonsági bizonyítványt, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt és Teherhajó biztonsági rádió bizonyítványt ki kell egészíteni egy Felszerelési jegyzékkel, amit az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény Szerződő Kormányainak Konferenciája az 1988. évi Globális tengerészeti vészhelyzet és biztonsági rendszerről 2. határozatával elfogadott, az esetleges módosításokkal.

(vi) Amikor egy hajó részére felmentést adnak jelen szabályok rendelkezéseinek megfelelően, egy Felmentési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az e bekezdésben előírt bizonyítványokon kívül.

(vii) A Személyhajó biztonsági bizonyítványokat, Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványokat, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványokat, Teherhajó rádió biztonsági bizonyítványokat és Felmentési bizonyítványokat vagy az Igazgatás, vagy az általa kellően felhatalmazott bármely személy vagy szervezet állítja ki. A bizonyítványért minden esetben az adott Igazgatás vállal teljes felelősséget.

(b) A jelen Egyezmény minden egyéb rendelkezése ellenére, minden bizonyítvány, amit az Egyezmény alapján és rendelkezéseinek megfelelően állítottak ki, és ami 1992. február 1-jén érvényben van, lejáratig továbbra is érvényben marad.

(c) Egy Szerződő Kormány nem állíthat ki bizonyítványokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960., 1948. vagy 1929. évi Nemzetközi Egyezmény rendelkezései alapján és azoknak megfelelően azon nap után, amelyen a jelen Egyezmény Kormány általi elfogadása hatályba lép.

13. Szabály

Bizonyítvány kiállítása más Kormány által

Egy Szerződő Kormány¹, az Igazgatás kérésére, elvégeztetheti egy hajó szemléjét, és, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a jelen szabályok követelményei teljesültek, bizonyítványokat fog kiállítani a hajó részére e szabályoknak megfelelően. Minden így kiállított bizonyítványnak tartalmazni kell egy nyilatkozatot arra nézve, hogy az azon Állam Kormányának kérésére lett kiállítva, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, és az ugyanolyan erővel fog bírni és ugyanolyan elismerésben fog részesülni, mint az e fejezet 12. szabálya alapján kiállított bizonyítvány.

14. Szabály

Bizonyítványok tartama és érvényessége²

(a) A bizonyítványokat, a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány, a Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány és a Felmentési bizonyítvány kivételével, 12 hónapot nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványt öt évet nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt 24 hónapot nem meghaladó időre kell kiállítani. A Felmentési bizonyítványok nem lehetnek tovább érvényesek, mint azoknak a bizonyítványoknak az időtartama, amelyre vonatkoznak.

(b) Nem engedhető meg a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány ötéves érvényességi tartamának meghosszabbítása.

(c) Amennyiben a szemlére azon időtartam vége előtt két hónapon belül kerül sor, amelyre a 300 vegyes tonnatartalmú és afeletti, de 500 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók részére a Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány eredetileg lett kiállítva, a bizonyítvány visszavonható és egy új bizonyítványt lehet kiállítani, ami az ilyen időtartam vége után 12 hónappal fog lejárni. P

(d) Amennyiben a hajó abban az időben, amikor egy bizonyítvány, az e szabály (b) bekezdésében hivatkozotton kívül, lejár, nem tartózkodik azon Állam kikötőjében, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy olyanban, ahol szemlének kell alávetni, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítványt, de az ilyen hosszabbítást csak arra a célra kell megadni, hogy a hajó befejezze útját abba az államba, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy amelyben szemlének kell alávetni, és csak olyan esetekben, ahol az megfelelőnek és ésszerűnek mutatkozik.

(e) Semmilyen bizonyítványt sem lehet az e szabály (d) bekezdése rendelkezései alapján öt hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani, és a hajó, amelynek ilyen hosszabbítást adtak, azon állam kikötőjébe való érkezésekor, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy olyan kikötőbe, ahol szemlének kell alávetni, az ilyen hosszabbítás alapján nem jogosult elhagyni azt a kikötőt vagy Államot anélkül, hogy új bizonyítványt kapna.

(f) Valamely bizonyítványt, az e szabály (b) bekezdésében említetten kívül, melyet e szabály előző rendelkezései alapján nem hosszabbítottak meg, az Igazgatás a rajta közölt lejárat napjától számított legfeljebb egy hónapig terjedő halasztási időre meghosszabbíthat.

(g) A bizonyítvány érvényét veszti:

(i) ha az ellenőrzéseket és szemléket nem hajtják végre az e fejezet 7(a), 8, 9. és 10(a) szabályai alapján meghatározott időközökön belül, vagy azokat meghosszabbíthatták e szabály (d), (e) vagy (f) bekezdéseinek megfelelően, vagy

(ii) a hajónak más Kormány lobogója alá történő áthelyezésekor. Új bizonyítványt csak akkor lehet kiállítani, ha az új bizonyítványt kiállító Kormány teljes mértékben megbizonyosodott arról, hogy a hajó megfelel e fejezet 11(a) és (b) szabályai követelményeinek. Részes Felek közötti átadás esetén, amennyiben az átadás megtörténte után három hónapon belül kérik, azon Részes Fél Kormánya, melynek lobogója viselésére a hajó korábban jogosult volt, a lehető leghamarabb eljuttatja az Igazgatás részére azon bizonyítványok másolatait, melyeket az átadás előtt a hajón tartottak, és, amennyiben rendelkezésre állnak, a vonatkozó szemlejegyzőkönyvek másolatait.

15. Szabály

Bizonyítványok alakja

(a) Minden bizonyítványt azon ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megfogalmazni, amelyen azokat kiállítják.³

(b) A bizonyítványok alapja feleljen meg a jelen szabályok mellékletében megadott mintáknak. A mintabizonyítványok nyomtatott részének elrendezését pontosan kell reprodukálni a kiállított bizonyítványokban, vagy azok hiteles másolataiban, és a kiállított bizonyítványokba, vagy azok hiteles másolataiba beírt adatok latin betűkkel és arab számokkal legyenek írva.

16. Szabály

Bizonyítványok kifüggesztése

A jelen szabályok alapján kiállított minden bizonyítványt vagy azok hiteles másolatát a hajón szembetűnő és hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

17. Szabály

Bizonyítványok elfogadása

A valamely Szerződő Kormány fennhatósága alatt kiállított bizonyítványokat a többi Szerződő Kormánynak el kell fogadni az ezen Egyezmény által érintett minden célra. Azokat a többi Szerződő Kormány által úgy kell tekinteni, mint amelyeknek az általuk kiállítottakkal egyenlő ereje van.

18. Szabály

Bizonyítványok minősítése

(a) Amennyiben egy adott út folyamán egy hajón kevesebb számú utas tartózkodik, mint amennyi a Személyhajó biztonsági bizonyítványban megadott összes szám, és ennek következtében, a jelen szabályoknak megfelelően, kisebb számú mentőcsónakot és egyéb életmentő felszerelést vihet magával, mint ami a bizonyítványban van megadva, az e fejezet 12. vagy 13. szabályában hivatkozott Kormány, személy vagy szervezet egy mellékletet állíthat ki.

(b) Ebben a mellékletben közölni kell, hogy az adott körülmények között nem szegik meg a jelen szabályok rendelkezéseit. Ezt a bizonyítványhoz kell csatolni, és azt fogja helyettesíteni, ami az életmentő eszközöket illeti. Csak arra az adott útra lesz érvényes, amelyre kiállították.

19. Szabály P

Ellenőrzés^*

(a) Minden hajó, amikor egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, köteles alávetni magát az ilyen Kormány kellően felhatalmazott tisztviselői által végzett ellenőrzésnek, ami annak igazolására irányul, hogy a jelen fejezet 12. vagy 13. szabálya alapján kiállított bizonyítványok érvényesek-e.

(b) Az ilyen bizonyítványokat, amennyiben érvényesek, el kell fogadni, kivéve, ha nyilvánvaló alap van azt hinni, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota lényegében nem felel meg bármelyik bizonyítvány adatainak, vagy hogy a hajó és felszerelése nem felel meg a jelen fejezet 11(a) és (b) szabályaiban foglalt rendelkezéseknek.

(c) Az e szabály (b) bekezdésében megadott körülmények esetén, vagy ahol egy bizonyítvány lejárt vagy érvényét vesztette, az ellenőrzést végző tisztviselő lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy a hajó ne induljon el addig, amíg a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül futhat ki a tengerre, vagy hagyhatja el a kikötőt a megfelelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

(d) Abban az esetben, amikor az ilyen ellenőrzés okot ad bármilyen fajta beavatkozásra, az ellenőrzést végző tisztviselő haladéktalanul írásban tájékoztatja a konzult, vagy annak távollétében azon állam legközelebbi diplomáciai képviselőjét, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, mindazokról a körülményekről, melyek miatt a beavatkozást szükségesnek tartották. Ezen kívül ugyancsak értesíteni kell a bizonyítványok kiállításáért felelős kinevezett felügyelőket vagy elismert szervezeteket. A beavatkozásra vonatkozó tényeket jelenteni kell a Szervezethez.

(e) Az érintett kikötő szerinti Állam hatósága értesítést fog adni a hajóra vonatkozó minden információról a következő befutási kikötő hatóságainak, a jelen szabály (d) bekezdésében említett feleken kívül, amennyiben nem tud intézkedni a jelen szabály (c) és (d) bekezdéseiben előírtak szerint, vagy ha a hajónak megengedték a következő célkikötőbe való elhajózást.

(f) Az e szabály szerinti ellenőrzés gyakorlásakor mindent meg kell tenni annak elkerülése végett, hogy a hajót indokolatlanul visszatartsák vagy késleltessék. Amennyiben egy hajót ilyen módon indokolatlanul visszatartanak vagy késleltetnek, az jogosult lesz minden elszenvedett veszteség vagy kár megtérítésére.

20. Szabály

Kiváltságok

Az ezen Egyezmény szerinti kiváltságokra nem lehet igényt tartani, csak ha a hajó a megfelelő érvényes bizonyítványok birtokában van.

C. RÉSZ

BALESETTEL KAPCSOLATOS HALÁLESETEK

21. Szabály

Balesettel kapcsolatos halálesetek

(a) Minden Igazgatás vállalja, hogy vizsgálatot folytat az ezen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá eső bármelyik hajóját érintő balesettel kapcsolatos halálesetnél, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálat segíthet annak meghatározásánál, hogy milyen változtatások lehetnek kívánatosak ezekben a szabályokban.^*

(b) Minden Szerződő Kormány vállalja, hogy ellátja a Szervezetet az ilyen kivizsgálások megállapításaira vonatkozó információval. A Szervezet ilyen információra alapuló jelentései vagy ajánlásai nem tárhatják fel az érintett hajók azonosságát vagy nemzetiségét, és semmiképpen sem állapíthatja meg bármilyen hajó vagy személy felelősségét és nem is célozhat arra.

II–1. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS – SZERKEZET, TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS,
GÉPI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK

II-1. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS − SZERKEZET, TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS, GÉPI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK

A. RÉSZ − ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 Alkalmazás

2 Fogalommeghatározások

3 A C., D. és E. részekre vonatkozó fogalommeghatározások

B. RÉSZ − TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS

4 Elárasztható hosszúság személyhajóknál

5 Eláraszthatóság személyhajóknál

6 Rekeszek megengedhető hossza személyhajókon

7 Személyhajók térbeosztására vonatkozó különleges követelmények

8 Személyhajók stabilitása sérült állapotban

8-1 Ro-ro személyhajók stabilitása sérült állapotban

8-2 400 vagy több utast szállító ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges követelmények

9 Személyhajók ballasztolása

10 Személyhajók orr- és fartartály és géptéri válaszfalai és tengelyalagútjai stb.

11 Teherhajók orr- és fartartály és géptéri válaszfalai és tönkcsövei

12 Személyhajók kettősfenekei

12-1 Kettősfenekek teherhajókban, melyek nem tartályhajók

12-2 Hozzáférés terekhez olaj-tartályhajók rakománykörzetében

13 Térbeosztási vízvonal meghatározása, feljelölése és bejegyzése személyhajóknál

14 Vízmentes válaszfalak szerkezete és első próbái stb. személyhajóknál és teherhajóknál

15 Nyílások vízmentes válaszfalakban személyhajókon

16 Áruszállító járműveket és kísérő személyzetet szállító személyhajók

17 Nyílások személyhajók héjlemezelésében a határvonal alatt

17-1 Nyílások a héjlemezelésben személyhajók válaszfalfedélzete alatt és teherhajó szabadoldal fedélzete alatt

18 Vízmentes ajtók, oldalablakok stb. konstrukciója és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

19 Vízmentes fedélzetek, aknák stb. szerkezete és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

20 Személyhajók vízmentes épsége a határvonal felett

20-1 Rakomány rakodó ajtók zárása

20-2 Viharálló épség a ro-ro fedélzettől (válaszfalfedélzettől) az alatta lévő terekig

20-3 Hozzáférés ro-ro fedélzetekhez

20-4 Válaszfalak zárásai a ro-ro fedélzeten

21 Fenékvíz szivattyúzó elrendezések

22 Stabilitási információ személyhajók és teherhajók részére

23 Kárelhárítási tervek személyhajókon

23-1 Kárelhárítás teherhajókon

23-2 Hajótest és felépítmény épsége, kármegelőzés és elhárítás

24 Vízmentes ajtók stb. jelölése, időszakos működtetése és ellenőrzése személyhajókon

25 Bejegyzések személyhajók naplóiba

B-1. RÉSZ − TEHERHAJÓK TÉRBEOSZTÁSA ÉS SÉRÜLT STABILITÁSA

25-1 Alkalmazás

25-2 Fogalommeghatározások

25-3 Szükséges térbeosztási index, R

25-4 Kapott térbeosztási index, A

25-5 A p_i tényező számítása

25-6 Az s_i tényező számítása

25-7 Eláraszthatóság

25-8 Stabilitási információ

25-9 Nyílások vízmentes válaszfalakban és belső fedélzetekben teherhajókon

25-10 Külső nyílások teherhajókban

C. RÉSZ − GÉPI BERENDEZÉSEK

26 Általános rendelkezések

27 Gépi berendezések

28 Hátrameneti eszközök

29 Kormányberendezés

30 Villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezésre vonatkozó járulékos követelmények

31 Gépek vezérlései

32 Gőzkazánok és kazán táprendszerek

33 Gőzcső rendszerek

34 Sűrített levegős rendszerek

35 Szellőző rendszerek a gépterekben

36 Zajvédelem

37 Kommunikáció a navigációs híd és a géptér között

38 Géptiszti riasztás

39 Vészüzemi berendezések elhelyezése személyhajókon

D. RÉSZ − VILLAMOS BERENDEZÉSEK

40 Általános rendelkezések

41 Főüzemi villamos energiaforrás és világítási rendszerek

42 Vészüzemi villamos energiaforrás személyhajókon

42-1 Kiegészítő vészvilágítás ro-ro személyhajókon

43 Vészüzemi villamos energiaforrás teherhajókon

44 Indító elrendezések vészüzemi generátor gépcsoportokhoz

45 Óvintézkedések áramütés, tűz és egyéb villamos eredetű veszélyek ellen

E. RÉSZ − IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREKRE VONATKOZÓ JÁRULÉKOS KÖVETELMÉNYEK

46 Általános rendelkezések

47 Tűzvédelmi óvintézkedések

48 Elárasztás elleni védelem

49 Propulziós gépek vezérlése a navigációs hídról

50 Hírközlés

51 Riasztó rendszer

52 Biztonsági rendszerek

53 Gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

54 Személyhajókra vonatkozó különleges szempontok

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szabály

Alkalmazás

1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet olyan hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1986. július 1-én vagy az után fektették, vagy volt hasonló építési állapotban.

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, melyben:

.1 egy adott hajóval azonosítható építés elkezdődik; és

.2 az ilyen hajó összeszerelése megkezdődött, magában foglalva az összes szerkezeti anyag becsült tömegének legalább 50 tonnáját vagy egy százalékát, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-én, az előtt vagy az után épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakítottak át, olyan személyhajóként kell kezelni, mint ami azon a napon épült, amelyen az ilyen átalakítás megkezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1986. július 1-je előtt épült hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyek alkalmazandók az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény II-1 fejezete alapján, az MSC.1(XLV) határozat módosításaival.

3.1 Minden hajó, amelyik javításokon, átalakításokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is feleljen meg legalább az ilyen hajókra előzőleg vonatkozó követelményeknek. Az ilyen hajók amennyiben 1986. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékig feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint amennyire megfeleltek, mielőtt átestek az ilyen javításokon, átalakításokon, módosításokon vagy felszereléseken. A nagyobb jellegű javítások, átalakítások és módosítások⁴ és ezekhez kapcsolódó felszerelések feleljenek meg az 1986. július 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, amennyire az Igazgatás azt ésszerűnek és megvalósíthatónak ítéli.^**

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezéseinek ellenére, azokat a személyhajókat, melyek javításokon, átalakításokon és módosításokon esnek át, hogy megfeleljenek a 8-1 szabály^*** követelményeinek, nem kell úgy tekinteni, hogy azok nagyobb jellegű javításokon, átalakításokon és módosításokon estek át.

4 Egy Állam Igazgatása, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az út védett természete és körülményei olyanok, hogy ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet bármilyen különleges követelményének alkalmazását, felmentést adhat azon követelmények alól az azon Állam lobogójának viselésére jogosult egyedi hajóknak vagy hajóosztályoknak, melyek, útjuk során, nem távolodnak el 20 mérföldnél többel a legközelebbi szárazföldtől.

5 Olyan személyhajók esetében, melyeket speciális járatokon alkalmaznak nagyszámú speciális forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándokforgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy megvalósíthatatlan az e fejezet követelményeinek való megfelelés, felmentheti az ilyen hajókat azon követelmények alól, feltéve, hogy teljes mértékben eleget tesznek:

.1 az 1971. évi Speciális forgalmú személyhajók megállapodáshoz csatolt szabályok; és

.2 a speciális forgalmú személyhajókra vonatkozó 1973. évi tér követelmények jegyzőkönyvhöz csatolt szabályok

rendelkezéseinek.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásához használt vízvonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a vízvonal, ami a vonatkozó térbeosztási követelmények által megengedett legnagyobb merülésnek felel meg.

2 A hajó hossza a legmélyebb térbeosztási merülésvonal végpontjainál vett függélyek⁵ (merőlegesek) között mért hosszúság.

3 A hajó szélessége a legnagyobb szélesség a borda külső oldalától a borda külső oldaláig a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés a hajó közepén a főbordán mért alapvonaltól, a szóban forgó térbeosztási merülésvonalig mért függőleges távolság.

5 Válaszfalfedélzet a legfelső fedélzet, ameddig a vízzáró harántválaszfalakat felviszik.

6 Határvonal a válaszfalfedélzet felső felülete alatt legalább 76 mm-re a hajó oldalánál húzott vonal.

7 Egy tér eláraszthatósága annak a térnek az a százaléka, melyet víz foglalhat el. Az olyan tér térfogatát, mely a határvonal fölé nyúlik, csak annak a vonalnak a magasságáig kell mérni.

8 A gépteret úgy kell venni, mint ami a főbordán mért alapvonaltól a határvonalig nyúlik, és a legszélső fő vízzáró harántválaszfalak között van, körülzárva a fő- és segédüzemi propulziós gépeket, a propulzió szükségleteit kiszolgáló kazánokat és az összes állandó szénraktárt magukban foglaló tereket. Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás határozhatja meg a gépterek határait.

9 Utasterek azok a terek, melyek az utasok elszállásolására és használatára szolgálnak, a csomag-, raktár-, élelem- és postahelyiségek nélkül. Az 5. és 6. szabály céljára a személyzet elszállásolására és használatára szolgáló határvonal alatti tereket úgy kell tekinteni, mint utastereket.

10 A térfogatokat és területeket minden esetben a bordákon mért vonalakig kell számítani.

11 Vízhatlan azt jelenti, hogy a víz semmilyen tengerállapotnál sem fog behatolni a hajóba.

12 Olaj-tartályhajó a Hajókról történő szennyezés megelőzése tárgyú 1973. évi Nemzetközi Egyezményre vonatkozó 1978. évi Jegyzőkönyv I. Mellékletének 1. szabályában meghatározott olaj-tartályhajó.

13 Ro-ro személyhajó a ro-ro rakományterekkel vagy a II-2/3 szabályban meghatározott speciális kategóriájú terekkel rendelkező személyhajót jelent.

3. Szabály

A C., D. és E. részekre vonatkozó fogalommeghatározások

A C., D. és E részek céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában,

1 Kormányberendezés vezérlő rendszer az a felszerelés, mellyel parancsokat továbbítanak a navigációs hídról a kormányberendezést hajtó egységekhez. A kormányberendezés vezérlő rendszerek magukban foglalnak adókat, vevőket, hidraulikus vezérlő szivattyúkat és a hozzájuk tartozó motorokat, motorvezérléseket, csővezetéket és kábeleket.

2 Főüzemi kormányberendezés a gépezet, kormánylapát működtetők, kormányberendezést hajtó egységek, ha vannak, és hozzátartozó felszerelések, és a nyomatéknak a kormányszárra történő kifejtéséhez szükséges eszközök (például kormányrúd vagy körnegyed), amelyek a kormánylapát hatásos mozgatásához szükségesek a hajó rendes üzemi körülmények között történő kormányzása céljára.

3 Kormányberendezést hajtó egység:

.1 elektromos kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzátartozó villamos berendezés;

.2 elektro-hidraulikus kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzátartozó villamos berendezés és a hozzá kapcsolt szivattyú;

.3 egyéb hidraulikus kormányberendezés esetén egy hajtómotor és a hozzá kapcsolt szivattyú.

4 Segédüzemi kormányberendezés a főüzemi kormányberendezés bármely részén kívül az a felszerelés, ami a hajó kormányzásához szükséges a főüzemi kormányberendezés meghibásodása esetén, de nem foglalja magában a kormányrudat, körnegyedet vagy az ugyanerre a célra szolgáló szerkezeti részeket.

5 Szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot olyan állapot, melyben a hajó, mint egész, a gépi berendezések, szolgáltatások, eszközök és segédeszközök, melyek biztosítják a propulziót, kormányzási képességet, biztonságos navigálást, tűz- és elárasztási biztonságot, belső és külső kommunikációt és jelzéseket, a menekülési eszközök, és vészüzemi csónakcsörlők, valamint a lakhatóság betervezett kényelmi feltételei üzemképes állapotban vannak és rendben működnek.

6 Vészhelyzeti állapot az olyan állapot, amelyben a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapothoz szükséges szolgáltatások bármelyike a főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása miatt nincs üzemképes állapotban.

7 Főüzemi villamos energiaforrás a főkapcsolótábla villamos energiával történő táplálását szolgáló forrás, a hajón a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot fenntartásához szükséges összes szolgáltatáshoz történő elosztás végett.

8 Holt hajó állapot az olyan állapot, amelyben a főüzemi propulziós berendezés, kazánok és segédüzemi berendezések energia hiánya miatt nem működnek.

9 Főüzemi generátor állomás az a tér, melyben a villamos energia főüzemi forrása van elhelyezve.

10 Főkapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás közvetlenül táplál és melynek rendeltetése, hogy elossza a villamos energiát a hajó szolgáltatásaihoz.

11 Vészüzemi kapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás táp rendszer meghibásodása esetén közvetlenül táplál a vészüzemi villamos energiaforrás, vagy az átmeneti vészüzemi energia, és a villamos energiának a vészüzemi szolgáltatásokhoz való elosztására szolgál.

12 Vészüzemi villamos energiaforrás az a villamos energiaforrás, ami a vészüzemi kapcsolótábla táplálására szolgál a főüzemi villamos energiaforrásról jövő táp kimaradása esetén.

13 Szervo működtető rendszer a kormányszár elfordításához energiát tápláló hidraulikus berendezés, mely áll a kormányberendezés tápegységből vagy egységekből, a hozzájuk tartozó csövekkel és szerelvényekkel együtt, és egy kormánylapát működtetőből. A szervo működtető rendszerek rendelkezhetnek közös mechanikus szerkezeti részekkel, vagyis kormányrúd, körnegyed és kormányszár, vagy ugyanezt a célt szolgáló szerkezeti részek.

14 Legnagyobb előremeneti sebesség az a legnagyobb sebesség, amire a hajót tervezték, hogy a tengeren a legnagyobb tengeri merülés mellett üzemszerűen fenntartson.

15 Legnagyobb hátrameneti sebesség az a sebesség, amit a hajó becslés szerint képes elérni a legnagyobb névleges hátramenet teljesítménynél a legnagyobb tengeri merülés mellett.

16 Gépterek jelentik az összes A kategóriájú gépteret és minden egyéb teret, melyben hajtógépek, kazánok, olajüzemanyag egységek, gőzgépek és belső égésű motorok, generátorok és nagyobb villamos gépezetek, olajtöltő állomások, hűtő, stabilizáló, szellőző és légkondicionáló gépezetek vannak, és hasonló terek, és az ilyen terekhez vezető aknák.

17 Az A kategóriájú gépterek azok a terek és az ilyen terekhez vezető aknák, melyek

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépeket; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül egyéb célokra használt belső égésű gépeket, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazánt vagy olajüzemanyag egységet

foglalnak magukban.

18 Vezérlő állások azok a terek, melyekben a hajó rádiója vagy fő navigációs felszerelése, vagy a vészüzemi energiaforrás van elhelyezve, vagy ahol a tűzészlelő vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

19 Vegyi tartályhajó olyan teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyós termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 17. fejezetében, a továbbiakban „Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 Szervezet Közgyűlésének A.212(VII) határozatával elfogadott Veszélyes a vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának VI. fejezetében, a továbbiakban „Ömlesztett vegyi szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

20 Gázszállító az a teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz vagy egyéb termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 19. fejezetében, a továbbiakban „Nemzetközi gázszállító szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlésének A.328(IX) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának XIX. fejezetében, a továbbiakban „Gázszállító szabályzat”, ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

21 Hordképesség a tonnákban kifejezett különbség a hajónak az 1,025 fajsúlyú vízben a kijelölt nyári szabadoldalnak megfelelő merülésvonalnál mért vízkiszorítása és az üres hajó vízkiszorítása között.

22 Üres hajó súlya a hajó tonnákban kifejezett vízkiszorítása a rakomány, a tartályokban lévő olajüzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, édesvíz és tápvíz, valamint fogyó készletek és az utasok és személyzet és személyes tárgyaik nélkül.

A-1 RÉSZ
HAJÓK SZERKEZETE

3-1 Szabály
Hajókra vonatkozó szerkezeti, gépi és villamos követelmények

A jelen szabályokban másutt foglalt követelményeken túlmenően, a hajókat egy olyan osztályozó társaság szerkezeti, gépi és villamos követelményeinek megfelelően kell tervezni, megépíteni és karbantartani, melyet az Igazgatás a XU/1 szabály rendelkezéseinek megfelelően elismert, vagy az Igazgatás vonatkozó nemzeti szabványainak megfelelően, melyek a biztonság egyenértékű szintjét nyújtják.

3-1 Szabály
Tengervíz ballaszttartályok korrózióvédelme

1 E szabály az 1998. július 1-e után épített olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 Minden kizárólag tengervíz ballaszttartálynak hatékony korrózióvédő rendszerrel kell rendelkezni, mint kemény védőbevonatok, vagy azzal egyenértékű. A bevonat lehetőleg világos színű legyen. A rendszer kiválasztásának, felhordásának és karbantartásának sémáját az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által elfogadott irányelvek alapján.⁶ Ahol alkalmas, fogyóanódokat is kell használni.”

3-2 Szabály
Biztonságos hozzáférés tartályhajók orrészéhez

1 E szabály és a 3-4 szabály céljára, a tartályhajók magukban foglalják a 2.12 szabály szerint meghatározott olaj-tartályhajókat, a VII/8l2 szabály szerint meghatározott vegyi tartályhajókat és a VIII/11.2 szabály szerint meghatározott gázszállító hajókat.

2 Minden 1998. július 1-én vagy az után épített tartályhajót fel kell szerelni eszközöket, melyek lehetővé teszik a személyzet számára a biztonságos eljutást a hajó orrészéhez, még igen rossz időjárási körülmények mellett is. Az 1998. július 1-e előtt épített tartályhajókon az ilyen eszközöket az 1998. július 1-e után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 2001. július 1-ig kell felszerelni. Az ilyen hozzáférési eszközöket az Igazgatásnak kell jóváhagyni a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.^**

3-3 Szabály

Vészhelyzeti vontatási elrendezések tartályhajókon

Vészhelyzeti vontatási elrendezéseket kell felszerelni a fedélzet mindkét végén az 1998. január 1-én vagy az után épített minden 20.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón. Az 1996. január 1-e előtt épített tartályhajókon az ilyen elrendezéseket az 1996. január 1-e után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 1999. január 1-ig kell felszerelni. A vontatási elrendezések konstrukcióját és megépítését az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.^***

B. RÉSZ

TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS⁷

(A B. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik, ahogy a szabályokban jelezve van.)

4. Szabály

Elárasztható hosszúság személyhajóknál

1 Az elárasztható hosszúságot a hajó hosszának bármely pontján olyan számítási módszerrel kell meghatározni, ami figyelembe veszi a szóban forgó hajó alakját, merülését és egyéb jellemzőit.

2 A folytonos válaszfalfedélzettel épített hajónál az elárasztható hosszúság bármelyik adott pontban a hajó hosszának az a legnagyobb része, melynek közepe a szóban forgó pontban van, ami az 5. szabályban kifejtett határozott feltételek mellett elárasztható anélkül, hogy a hajó a határvonalnál mélyebbre merüljön.

3.1 Olyan hajó esetében melynek nincs folytonos válaszfalfedélzete, az elárasztható hosszúságot bármely pontban egy felvett folytonos határvonalhoz lehet meghatározni, mely semmilyen pontban sincs 76 mm-nél többel (oldalt) a fedélzet teteje alatt, ameddig az érintett válaszfalak és külhéj vízmentes.

3.2 Ahol a felvett határvonal egy része észrevehetőn azon fedélzet alatt van, ameddig a válaszfalak felérnek, az Igazgatás korlátozott enyhítést engedélyezhet a válaszfalak azon részeinek vízmentességére, melyek a határvonal felett és közvetlenül a magasabb fedélzet alatt vannak.

5. Szabály

Eláraszthatóság személyhajóknál

1.1 A 4. szabályban hivatkozott határozott feltételezések a határvonal alatti terek eláraszthatóságára vonatkoznak.

1.2 Az elárasztható hosszúság meghatározásánál, egy egységes átlagos eláraszthatóságot kell használni a hajónak a határvonal alatti következő részei mindegyikének teljes hosszában:

.1 a 2. szabály meghatározása szerinti géptér;

.2 a géptértől előrefelé eső rész; és

.3 a géptértől hátrafelé eső rész.

2.1 A géptér teljes egészében az egységes átlagos eláraszthatóságot a következő képlettel kell meghatározni:

a – c

85 + 10 (–––––––)

ahol

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt a géptér határain belül helyezkednek el;

c = a fedélközi terek térfogata a határvonal alatt a géptér határain belül, melyek rakomány, szén vagy készletek tárolására vannak szánva;

v = a géptérnek a határvonal alatti teljes térfogata.

2.2 Ahol az Igazgatás megelégedésére bemutatják, hogy a részletes számítással meghatározott átlagos eláraszthatóság kevesebb, mint a képlettel kapott, a részletes számítás szerinti értéket lehet használni. Az ilyen számítás céljára a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, az összes rakománytér, szén és készletraktár terekét 60-ra, és a kettősfenék, olajüzemanyag és egyéb tartályokat olyan értékre, amit esetenként lehet jóváhagyni.

3 A 4. bekezdés rendelkezéseinek kivételével, az egységes átlagos eláraszthatóságot a hajónak a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részén az alábbi képletből kell meghatározni:

63 + 35 –––

ahol:

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkednek el, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.1 A 6.5 szabályban előírt különleges térbeosztás esetén az egységes átlagos eláraszthatóság a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső teljes részére a következő legyen:

95 – 35 –––

ahol:

b = a határvonal alatti és a padlók, belső fenék vagy orr-, ill. fartartályok teteje, feletti terek térfogata, az eset szerint, melyek, mint rakományterek, szén- vagy olajüzemanyag raktárak, készletraktárok, csomag- és postahelyiségek, lánckamrák és édesvíztartályok vannak kijelölve és használva, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.2 Az olyan járatokon alkalmazott hajók esetében, ahol a raktárak általában nincsenek jelentős mennyiségű rakomány által elfoglalva, a rakterek semmilyen részét sem szabad belevenni a b kiszámításába.

5 Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás megengedheti, vagy megkövetelheti az átlagos eláraszthatóság részletes számítását a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részekre. Az ilyen számítások céljára a 2. szabály szerint meghatározott utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, a gépeket magukban foglaló terekét 85-nek, az összes rakomány-, szén- és készletraktár terekét 60-nak, és a kettősfenékét, olajüzemanyag és egyéb tartályokét olyan értékre, amit esetenként hagyhatnak jóvá.

6 Ahol két vízmentes harántválaszfal közötti rekesz bármilyen utas- vagy személyzeti teret foglal magában, az ilyen rekesz egészét, levonva minden állandó acél válaszfalakkal teljesen körülzárt és más célokra kijelölt teret, úgy kell tekinteni, mint utasteret. Azonban ahol a szóban forgó utas- vagy személyzeti tér teljesen körül van zárva állandó acél válaszfalakkal, csak az így körülzárt teret kell utastérnek tekinteni.

6. Szabály

Rekeszek megengedhető hossza személyhajókon

1 A hajók térbeosztását a lehető leghatékonyabban kell kialakítani, tekintetbe véve a szolgálat természetét, melyre elő vannak irányozva. A térbeosztás mértéke a hajó hosszával és a szolgálattal változik olyan módon, hogy a legnagyobb fokú térbeosztás a legnagyobb hosszúságú hajónak felel meg, melyet elsősorban utasok szállításában foglalkoztatnak.

2 Térbeosztási tényező

2.1 Egy rekesz legnagyobb megengedhető hosszát, melynek középpontja a hajó hosszának bármely pontján van, az elárasztható hosszból lehet megkapni úgy, hogy megszorozzuk ez utóbbit egy térbeosztási tényezőnek nevezett megfelelő tényezővel.

2.2 A térbeosztási tényező függ a hajó hosszától és egy adott hosszra azon szolgálat természetének megfelelően változik, amire a hajót szánták. Szabályos és folytonos módon kell csökkennie,

.1 ahogy nő a hajó hossza, és

.2 egy A tényezőtől, mely elsősorban rakomány szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik, egy B tényezőig, mely elsősorban utasok szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik.

2.3 Az A és B tényezők változatait a következő (1) és (2) képletekkel kell kifejezni, ahol L a hajó 2. szabály szerint meghatározott hossza

58,2

A = ––––––– + 0,18 (L = 131 m és felette) 58,2 (1)

L – 60

30,3

B = ––––––– + 0,18 (L = 79 m és felette) (2)

L – 42

3 Szolgálati kritérium

3.1 Egy adott hosszúságú hajóra a megfelelő térbeosztási tényezőt a szolgálati kritériumszámmal (a továbbiakban: kritériumszám) kell meghatározni a (3) és (4) képletből, ahol:

C_S = a kritériumszám;

L = a hajó hossza (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint;

M = a gépterek térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint; ehhez hozzáadva minden állandó olajüzemanyag raktár térfogata, ami a belső fenék felett és a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkedik el;

P = a határvonal alatti utasterek teljes térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint,

V = a hajó határvonal alatti teljes térfogata (köbméterben);

P₁ = KN

ahol:

N = az utasok száma, amelyre a hajó igazolást kap és

K = 0,056L

3.2 Ahol a KN értéke nagyobb, mint a P és a határvonal alatti tényleges utasterek teljes térfogatának összege, a P₁-nek felveendő szám az az összeg, vagy a KN kétharmada, amelyik a nagyobb.

Ha a P₁ értéke nagyobb, mint P:

M + 2P₁

C_S= 72 –––––––––––– (3)

V + P₁ + P

és más esetekben:

M + 2P

C_S = 72 –––––––– (4)

3.3 A folytonos válaszfalfedélzettel nem rendelkező hajóknál a térfogatokat a tényleges használt határvonalakig kell venni az elárasztható hosszak meghatározásánál.

4 Szabályok az 5. bekezdés által nem érintett hajók térbeosztására

4.1 A 131 m és nagyobb hosszúságú, 23 vagy kisebb kritériumszámú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé az (1) képletben megadott A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képletben megadott B tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámmal rendelkezőkét az F tényező, amit az A és B tényezők közötti interpolálással, az alábbi képletet használva kapunk meg:

(A – B) (C_S – 23)

F = A ––––––––––––––– (5)

100

Mindazonáltal, ahol a kritériumszám 45 vagy nagyobb és egyidejűleg az (5) képlettel megadott számított térbeosztási tényező 0,65 vagy kisebb, de 0,50-nél nagyobb, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást a 0,50 tényező határozza meg.

4.2 Ahol az F tényező kisebb, mint 0,40 és az Igazgatás megelégedésére bizonyítást nyert, hogy a hajó egy gépterében nem lehet eleget tenni az F tényezőnek, az ilyen tér térbeosztását egy növelt tényezővel lehet meghatározni, ami azonban nem lépheti túl a 0,40 értéket.

4.3 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé, melyek kritériumszáma S-sel egyenlő, ahol:

3,574 – 25L

S = –––––––––––

az egység tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képlettel megadott B tényező; az S és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az egység és a B tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

(1 – B) (C_S – S)

F = 1 – –––––––––––––– (6)

123 – S

4.4 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajóknál, melyek kritériumszáma S-nél kisebb, és a 79 m alatti hosszú hajók térbeosztását az egység tényező határozza meg, kivéve, ha mindkét esetben, az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy kivihetetlen az ilyen tényezőnek eleget tenni a hajó bármely részében, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítést engedhet meg, ami indokoltnak látszik, tekintetbe véve minden körülményt.

4.5 A 4.4 bekezdés rendelkezései ugyancsak vonatkoznak bármilyen hosszúságú hajóra, melyeknek 12 fő feletti számú, de nem több, mint

L²

––––– vagy 50, amelyik a kevesebb

650

utas szállítására kell bizonyítványt kiállítani.

5 Különleges térbeosztási normák a III/20.1.0 szabálynak megfelelő hajókra

5.1.1 Az elsősorban utasok szállítására alkalmazott hajók esetében, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50-es tényező határozza meg, vagy a 3. és 4. bekezdés. szerint meghatározott tényező, ha 0,50-nál kisebb.

5.1.2 A 91,5 m-nél kisebb hosszúságú hajók esetében, ha az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen tényezőnek való megfelelés lehetetlen lenne egy rekeszben, megengedheti, hogy annak a rekesznek a hosszát egy nagyobb tényező határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a használt tényező a legkisebb, ami az adott körülmények között megvalósítható és ésszerű.

5.2 Ahol, bármely hajó esetében, akár 91,5 m-nél rövidebb vagy sem, az észrevehető mennyiségű rakomány szállítása lehetetlenné teszi, hogy az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényező határozza meg, az alkalmazandó térbeosztási normát a következő .1-től .5-ig terjedő albekezdéseknek megfelelően kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy ahol az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a szigorú megfeleléshez való ragaszkodás bármilyen tekintetben ésszerűtlen lenne, engedélyezheti a vízmentes válaszfalak olyan alternatív elrendezését, ami érdemben igazoltnak tűnik, és nem fogja csökkenteni a térbeosztás általános hatékonyságát.

.1 A 3. bekezdés kritériumszámra vonatkozó rendelkezései azzal a kivétellel fognak vonatkozni, hogy a 3. bekezdésben fekvőhelyen elhelyezett utasokra vonatkozó P₁ értékének számításánál a K értéke 3 vagy 3,5 m³ legyen, amelyik a nagyobb, és a nem fekvőhelyes utasokra a K értéke 3,5 m³ legyen.

.2 A 2. bekezdésben a B tényezőt az alábbi képletből meghatározott BB tényező váltja fel:

17,6

BB = –––––––– + 0,20 (L = 55 m és felette)

L – 33

.3 A 131 m és nagyobb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma 123 vagy kisebb, a térbeosztást a 2.3 bekezdésben megadott (1) képlet szerinti A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámú hajókét az 5.2.2 bekezdésben megadott képletből adódó BB tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámú hajókét az A és BB tényezők között lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

(A – BB) (C_S .23)

F = A – –––––––––––––––

100

azzal a kivétellel, hogy ha az így kapott F tényező kisebb, mint 0,50, akkor a használandó tényező vagy 0,50 vagy a 4.1 bekezdés rendelkezései szerint kiszámított tényező legyen, amelyik a kisebb.

.4 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma S₁-el egyenlő, ahol:

3.712 – 25L

S₁ = ––––––––––––

az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényező határozza meg, a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét az 5.2.2 bekezdés szerinti képletből adódó BB tényező; az S₁ és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az alábbi képlet használatával az egység és a BB tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező:

(1 – BB) (C_S – S₁)

F = 1 – ––––––––––––––––

123 – S₁

azzal a kivétellel, hogy ha a két utóbbi eset bármelyikében az így kapott tényező kisebb, mint 0,50, akkor a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényezővel kell meghatározni.

.5 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma kisebb, mint S₁, és az 55 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényezővel kell meghatározni, kivéve, ha az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy bizonyos rekeszeknél kivihetetlen az ilyen tényezőnek való megfelelés, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítéseket engedélyezhet az ilyen rekeszek tekintetében, ami indokoltnak tűnik, figyelembe véve az összes körülményt, azzal a feltétellel, hogy a leghátsó rekeszt és az elülső rekeszek közül (az orrtartály és a géptér hátsó vége között) a lehető legtöbbet az elárasztható hosszon belül tartják.

5.3 Az 5.4 szabályban az eláraszthatóságra megadott különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az elárasztható hosszúság görbék számításánál.

5.4 Amikor az Igazgatás megbizonyosodott arról, tekintettel a szándékolt utak természetére és feltételeire, hogy elegendő megfelelni az e fejezet és a II-2 fejezet egyéb rendelkezéseinek, úgy nem kell eleget tenni az e bekezdés követelményeinek.

7. Szabály

Személyhajó térbeosztásra vonatkozó különleges követelmények

1 Ahol a hajó egy részében vagy részeiben a vízmentes válaszfalakat egy magasabb fedélzetig viszik fel, mint a hajó többi részében, és kívánatos kihasználni a választalak e magasabb kiterjedését az elárasztható hossz kiszámításánál, külön határvonalakat lehet használni a hajó minden egyes ilyen részéhez, azzal a feltétellel, hogy:

.1 a hajó oldalai a hajó teljes hosszán a felsőhatárvonalnak megfelelő fedélzetig terjednek és a héjlemezelésben e fedélzet alatt minden nyílást úgy tekintenek, mint ami a határvonal alatt van, a 17. szabály céljára; és

.2 a válaszfalfedélzetben lévő „lépcső”-vel szomszédos két rekesz mindegyike a hozzájuk tartozó határvonalnak megfelelő megengedhető hosszon belül van, és, ezen túlmenően, együttes hosszuk nem haladja meg az alacsonyabban fekvő határvonal alapján megengedhető hossz kétszeresét.

2.1 Egy rekesz túllépheti a 6. szabály előírásai alapján meghatározott megengedhető hosszat azzal a feltétellel, hogy mindegyik pár szomszédos rekesz együttes hossza, melyekkel a szóban forgó rekesz közös, nem haladja meg vagy a megengedhető hosszt, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, amelyik a kisebb.

2.2 Amennyiben a két szomszédos rekesz egyike a géptéren belül helyezkedik el, és a második a géptéren kívül, és a hajó azon részének átlagos eláraszthatósága, melyben a második elhelyezkedik, eltér a géptérétől, a két rekesz együttes hosszát a hajó azon két részének együttes hosszához kell korrigálni, melyben a rekeszek elhelyezkednek.

2.3 Ahol a két szomszédos rekesz térbeosztási tényezője eltérő, a két rekesz együttes hosszát részarányosan kell meghatározni.

3 A 3 m és nagyobb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé lévő fő harántválaszfalak egyikét a mellső függélytől olyan távolságra kell elhelyezni, ami nem nagyobb, mint a megengedhető hosszúság.

4 Egy fő harántválaszfalban fülkét lehet kiképezni azzal a feltétellel, hogy a fülke minden része a hajó két oldala függőleges felületein belül fekszik, a héjlemezeléstől a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egy ötödével egyenlő távolságra, és a középvonalra derékszögben mérve a legmélyebb térbeosztási merülésvonal szintjén helyezkedik el. A fülke minden részét, ami e határokon kívül fekszik, úgy kell tekinteni, mint lépcsőt, az 5. bekezdésnek megfelelően.

5 Egy fő harántválaszfal lépcsőzhető azzal a feltétellel, hogy kielégíti az alábbi feltételek egyikét:

.1 a szóban forgó válaszfallal elválasztott két rekesz együttes hozza nem lépi túl vagy az elárasztható hosszúság 90%-át, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, azzal a kivétellel, hogy a 0,9-nél nagyobb térbeosztási tényezőjű hajónál a szóban forgó két rekesz együttes hossza nem haladhatja meg a megengedhető hosszat;

.2 járulékos térbeosztás van a lépcsőnél, hogy ugyanolyan mértékű biztonság legyen fenntartva, mint a sík válaszfalnál;

.3 a rekesz, melyen át a lépcső terjed, nem haladja meg a lépcső alatt 76 mm-re felvett határvonalnak megfelelő megengedhető hosszat.

6 Ahol egy fő harántválaszfal fülkézve vagy lépcsőzve van, a térbeosztás meghatározásához egy egyenértékű sík válaszfalat kell használni.

7 Amennyiben két szomszédos harántválaszfal vagy azok egyenértékű sík válaszfala közötti távolság, vagy a válaszfalak legközelebbi lépcsőzött részén áthaladó haránt síkok közötti távolság kisebb, mint 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11.0 m, amelyik a kevesebb, e válaszfalak csak egyikét lehet úgy tekinteni, mint ami a hajó térbeosztásának részét képezi a 6. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

8 Ahol egy fő harántirányú vízmentes rekesz helyi térbeosztást foglal magában és az Igazgatás megelégedésére kimutatható, hogy bármilyen feltételezett oldalsérülés után, ami 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-ára, vagy 11,0 m-re terjed ki, amelyik a kisebb, a fő rekesz teljes térfogata nem lesz elárasztva, részarányos engedményt lehet tenni az egyébként az ilyen válaszfalra szükséges megengedhető hosszra nézve. Ilyen esetekben a sértetlen oldalon feltételezett effektív felhajtóerő térfogat nem lehet nagyobb a sérült oldalon feltételezettnél.

9 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, bármelyik két szomszédos rekesz együttes hossza nem haladhatja meg az elárasztható hosszúságot.

8. Szabály

Személyhajók stabilitása sérült állapotban⁸

(A 8-1^** szabály 2.3.1-től 2.3.4-ig terjedő, 2.4, 5 és 6.2 bekezdéseinek függvényében vonatkozik az 1990. április 29-én vagy az után épített hajókra, a 7.2, 7.3 és 7.4 bekezdések minden személyhajóra vonatkoznak.)

1.1 Elegendő ép stabilitást kell biztosítani valamennyi üzemi állapotban úgy, hogy az képessé tegye a hajót bármelyik fő rekesz elárasztása végső stádiumának elviselésére, melynek az elárasztható hosszon belül kell lenni.

1.2 Ahol két szomszédos rekeszt olyan válaszfal választ el, amelyik a 7.5.1 szabálynak megfelelően van lépcsőzve, az ép stabilitás legyen megfelelő azon két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviselésére.

1.3 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, de 0,33-nál nagyobb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

1.4 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik három fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

2.1 Az 1 bekezdés követelményeit számításokkal kell meghatározni, melyek megfelelnek a 3, 4 és 6 bekezdéseknek, és amelyek figyelembe veszik a hajó arányait és szerkesztési jellemzőit, valamint a sérült rekeszek elrendezését és konfigurációját. Az ilyen számítások elkészítésénél feltételezni kell, hogy a hajó a stabilitás tekintetében a várható lehető legrosszabb üzemi állapotban van.

2.2 Ahol kellő tömörségű fedélzetek, belső héjazatok vagy hosszirányú válaszfalak beépítését javasolják a víz áramlásának jelentős korlátozása végett, az Igazgatás bizonyosodjon meg, hogy a számításokban kellő figyelmet fordítsanak az ilyen korlátozásokra.

2.3 A sérülés utáni végleges állapotban, és kiegyenlítés után, ahol van, a szükséges stabilitást a következők szerint kell meghatározni:

2.3.1 A pozitív megmaradó felegyenesítő görbének legalább 15° minimális tartománya legyen az egyensúlyi szögön túl. Ezt a tartományt legalább 10°-kal kell csökkenteni, abban az esetben, ahol a 2.3.2 bekezdésben meghatározott felegyenesítő kar görbéje alatti terület, az alábbi aránnyal van növelve:

	15
	tartomány

ahol a tartomány fokokban van kifejezve.

2.3.2 A felegyenesítő kar alatti terület legalább 0,015 méter-radiáns legyen, az egyensúlyi szögtől a következők közül a kisebbig mérve:

.1 a szög, melynél bekövetkezik a fokozatos elárasztás;

.2 22° (az egyenes úszóhelyzettől mérve) egy rekesz elárasztása esetén, vagy 27° két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén.

2.3.3 A megmaradó felegyenesítő kart a 2.3.1 bekezdésben előírt tartományban kell megkapni, számításba véve a következő felborító nyomatékok közül a legnagyobbat:

.1 az utasok tömörülése az egyik oldal felé;

.2 az összes teljesen megterhelt daruval vízrebocsátható túlélési jármű vízrebocsátása egy oldalon;

.3 szélnyomás okozta;

az alábbi képletből számítva:

GZ (m-ben) =	felborító nyomaték	+ 0,04
	vízkiszorítás

Azonban ez a felegyenesítő kar semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,10 m.

2.3.4 A felborító nyomaték számításának céljára a 2.3.3. bekezdésben a következő feltételezéseket kell tenni:

.1 Az utasok tömörülése által ébresztett nyomatékok:

.1.1 négy személy per négyzetméter;

.1.2 utasonként 75 kg tömeg;

.1.3 az utasokat a fedélzeten rendelkezésre álló területeken a hajó azon oldala felé kell elosztani, ahol a riadó gyülekező helyek helyezkednek el és olyan módon, hogy azok a legkedvezőtlenebb felborító nyomatékot adják.

.2 Az összes teljesen megterhelt, csónakdaruval vízrebocsátható túlélési jármű egy oldalon történő vízrebocsátása által ébresztett nyomatékok:

.2.1 minden mentőcsónakot és segélycsónakot, mely azon az oldalon van felszerelve, amerre a hajó a sérülés elszenvedése után megdőlt, teljesen terhelt állapotban kifordítottnak és vízrebocsátásra késznek kell tekinteni;

.2.2 azokra a mentőcsónakokra, melyek elrendezése olyan hogy teljesen terheltállapotban a tárolási helyzetből legyenek vízrebocsátva, a vízrebocsátás alatti legnagyobb felborító nyomatékot kell venni;

.2.3 egy teljesen terhelt, csónakdaruval vízrebocsátható mentőtutajt mindegyik csónakdarura rákapcsolva azon az oldalon, amerre a hajó a sérülés után megdőlt, leeresztésre készen kifordítottnak kell feltételezni;

.2.4 azok a személyek, akik nincsenek a kifordított életmentő eszközökben, ne keltsenek járulékosan sem felborító, sem felegyenesítő nyomatékot;

.2.5 a hajónak a dőléssel ellentétes oldalán lévő életmentő eszközöket tárolt helyzetben lévőnek kell feltételezni.

.3 Szélnyomás által ébresztett nyomatékok:

.3.1 120 N/m² szélnyomást kell alkalmazni;

.3.2 az érintett területet a hajó ép állapotának megfelelő vízvonala feletti kiterített laterálfelülete legyen;

.3.3 a nyomaték karja az ép állapotnak megfelelő közepes merülés felénél lévő ponttól a laterálfelület súlypontjáig terjedő függőleges távolság legyen.

2.4 Az elárasztás közbenső stádiumaiban a legnagyobb felegyenesítő kar legalább 0,05 m legyen és a pozitív felegyenesítő karok tartománya legalább 7° legyen. Minden esetben a hajótestben csak egy sérülést és csak egy szabad felületet kell feltételezni.

3 A sérült stabilitási számítások készítésének céljára a térfogat és felület eláraszthatóságok általában a következők legyenek:

Terek	Eláraszthatóság
Rakomány, szén vagy készletek számára előirányzott Lakóterek által elfoglalt Gépek által elfoglalt Folyadékok számára előirányzott	60 95 85 0 vagy 95⁹

9 Amelyik a szigorúbb követelményeket eredményezi.

Nagyobb felület eláraszthatóságokat kell feltételezni olyan terek tekintetében, melyek, a sérülési vízvonal metszőék közelében, nem foglalnak magukban jelentős mennyiségű lakóteret vagy gépeket, és olyan tereknél, melyeket általában nem foglal el jelentős mennyiségű rakomány vagy készlet.

4 A sérülés feltételezett kiterjedése a következő legyen:

.1 hosszirányú kiterjedés: 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11,0 méter, amelyik a kisebb. Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, és sérülés feltételezett hosszirányú kiterjedését úgy kell szükség szerint növelni, hogy az magában foglaljon bármelyik két egymás utáni fő vízmentes harántválaszfalat;

.2 harántirányú kiterjedés (a hajó oldalától a hajótesten belül, a középvonalra derékszögben, a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve): a hajó 2. szabályban meghatározott szélessége egy ötödének megfelelő távolság; és

.3 függőleges kiterjedés: az alapvonaltól felfelé korlátozás nélkül;

.4 amennyiben a 4.1, 4.2 és 4.3 bekezdésekben jelzettnél bármilyen kisebb sérülés súlyosabb állapotot eredményezne a dőlés vagy metacentrikus magasság vesztés tekintetében, úgy a számításoknál feltételezni kell az ilyen sérülést.

5 Az aszimmetrikus elárasztást hatékony elrendezésekkel a minimumon kell tartani. Ahol a nagy dőlésszögek helyesbítéséhez szükséges, az alkalmazott eszközök, ahol lehetséges, önműködők legyenek, de minden esetben, ahol keresztáramlás gátló szerelvények vannak, azok legyenek a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethetők. Ezek a szerelvények a vezérléseikkel együtt legyenek az Igazgatás számára elfogadhatók. Az elárasztás után de a kiegyenlítés előtt a legnagyobb dőlésszög ne haladja meg a 15°-ot. Ahol keresztáramlási szerelvények szükségesek, a kiegyenlítési idő ne haladja meg a 15 percet. A hajó parancsnoka számára megfelelő információt kell szolgáltatni a keresztáramlási szerelvények használatára vonatkozóan.^*

6 A hajó végleges állapotai sérülés után, és aszimmetrikus elárasztás esetén, miután megtörténtek a kiegyenlítő intézkedések, a következők legyenek:

.1 szimmetrikus elárasztás esetén legalább 50 mm pozitív maradék metacentrikus magasság legyen, az állandó vízkiszorításos módszerrel számítva;

.2 aszimmetrikus elárasztás esetén a dőlési szög egy rekesz elárasztásánál ne haladja meg a 7°-ot. Két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén az Igazgatás 12°-os dőlést engedhet meg;

.3 a határvonal az elárasztás végleges állapotában semmilyen esetben sem merülhet víz alá. Amennyiben úgy találják, hogy a határvonal víz alámerülhet az elárasztás egy közbenső stádiumában, az Igazgatás megkövetelheti olyan vizsgálatokat és elrendezéseket, melyeket szükségesnek tart a hajó biztonságához.

7.1 A hajó parancsnokát el kell látni az elegendő stabilitás üzemi körülmények közötti fenntartásához szükséges adatokkal, hogy a hajó el tudja viselni a kritikus sérüléseket. A keresztáramlást megkívánó hajók esetében a hajó parancsnokát tájékoztatni azokról a stabilitási állapotokról, melyeken a dőlésszámítások alapulnak és figyelmeztetni kell, hogy túl nagy dőlés lehet az eredménye annak, ha a hajó egy kevésbé kedvező állapotban szenved sérülést.

7.2 A 7.1 bekezdésben hivatkozott, ahhoz szolgáló adatok, hogy képessé tegyék a parancsnokot az ép stabilitás fenntartására, foglaljanak magukban információt, ami jelzi a hajó súlypontjának a gerinc feletti megengedető legnagyobb magasságát (KG), vagy pedig a legkisebb megengedhető metacentrikus magasságot (GM) egy sorozat merülésre vagy vízkiszorításra, ami elegendő ahhoz, hogy magában foglaljon minden üzemi állapotot. A információ mutassa meg az üzemeltetési határoknál számításba vett különböző úszáshelyzetek befolyását.

7.3 Minden hajón legyenek az orrnál és farnál világosan feljelölt merülési mércék. Olyan esetekben, ahol a merülés jelen nem ott vannak elhelyezve, ahol azok könnyen leolvashatók, vagy egy bizonyos járaton az üzemeltetési korlátok nehézzé teszik a merülés jelek leolvasását, a hajót ugyancsak el kell látni megbízható merülésjelző rendszerrel, amivel az orr- és far-merülések meghatározhatók.

7.4 A hajó rakodásának befejezésekor és indulása előtt, a parancsnok határozza meg a hajó úszáshelyzetét és stabilitását, és ugyancsak ellenőrizze és jegyezze fel, hogy a hajó megfelel a vonatkozó szabályokban előírt stabilitási kritériumoknak. ✰ A hajó stabilitásának meghatározását mindenkor számítással kell elvégezni. Erre a célra az Igazgatás elfogadhatja elektronikus rakodási és stabilitási számítógép vagy egyenértékű eszközök használatát.

8.1 Az Igazgatás nem mérlegelheti a sérült stabilitási követelmények enyhítését, kivéve, ha kimutatják, hogy az e követelmények bármilyen üzemi állapotban történő kielégítéséhez szükséges ép metacentrikus magasság túl nagy az előirányzott szolgálathoz.

8.2 A sérült stabilitási követelmények enyhítése csak kivételes esetekben engedhető meg, és azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy a sérülés után a hajó arányai, elrendezései és egyéb jellemzői a legkedvezőbbek a stabilitásra nézve, ami gyakorlatilag és ésszerűen elfogadható az adott körülmények között.

★ 8-1. Szabály

Ro-ro személyhajók stabilitása sérült állapotban⁹

Az 1997. július 1-je előtt épített ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabálynak, az MSC.12(56) határozatának módosításával, legkésőbb az alább előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, az A/A_max értéknek a Számítási eljárás melléklete meghatározása szerint a meglévő ro-ro személyhajók túlélési képességének felméréséhez, ha az A.265(VIII) határozaton alapuló egyszerűsített módszert használják, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság dolgozott ki 1991. júniusában az ötvenkilencedik ülésén (MSC/Circ.574).^**

✰A mondat 1997. július 1-től vonatkozik.

★ A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

A/A_max értéke	Teljesítési időpont
85%-nál kisebb	1998. október 1.
85% vagy nagyobb, de 90%-nál kisebb	2000. október 1
90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb	2002. október 1
95% vagy nagyobb, de 97,5%-nél kisebb	2004. október 1
97,5% vagy nagyobb	2005. október 1.

✰ 8-2. Szabály

400 vagy több utast szállító ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges követelmények

A 8. és 8-1. szabályok rendelkezéseinek dacára:

1 Az 1997. július 1-én vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabály 2.3 bekezdése rendelkezéseinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárhol következik be; és

2 Az 1997. július 1-én vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg az .1 albekezdés követelményeinek, legkésőbb a .2.1, .2.2 vagy .2.3 albekezdésekben előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, amelyik később következik be:

.1	A/A_max értéke	Teljesítési időpont
	85%-nál kisebb	1998. október 1.
	85% vagy nagyobb, de 90%-nál kisebb	2000. október 1.
	90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb	2002. október 1.
	95% vagy nagyobb, de 97,5%-nál kisebb	2004. október 1.
	97,5% vagy nagyobb	2005. október 1.

.2	Engedélyezett szállítható személyek száma
	1500 vagy több	2002. október 1.
	1000 vagy több, de 1500-nál kevesebb	2006. október 1.
	600 vagy több, de 1000-nél kevesebb	2008. október 1.
	400 vagy több, de 600-nál kevesebb	2010. október 1.

✰A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

8-3. Szabály

A 400 vagy több utast szállító személyhajókra vonatkozó különleges követelmények, melyek nem ro-ro személyhajók

A 8. szabály rendelkezései dacára, a nem ro-ro személyhajók, melyek 400 vagy több személy szállítására vannak engedélyezve, és 2002. július 1-én vagy az után épültek, feleljenek meg a 2.3 és 2.4 bekezdések követelményeinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárholt történt.

9. Szabály

Személyhajók ballasztolása

1 Vízballasztot általában nem lehet olajüzemanyag számára előirányzott tartályokban vinni. Olyan hajóknál, ahol nem megoldhatók, hogy elkerüljék a víz elhelyezését olajüzemanyag tartályokban, az Igazgatás megelégedésére olaj-víz szétválaszt berendezést kell beszerelni, vagy az Igazgatás számára elfogadható egyéb alternatív eszközöket kell biztosítani az olajos-víz ballaszt elhelyezéséhez, mint kihajózás parti létesítményekbe.

2 E szabály rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzésére rendelkezéseit.

✰ A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

10. Szabály

Személyhajók orr- és fartartály és géptéri válaszfalai, tengelyalagútjai stb.

1 Egy orrtartály vagy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami legyen vízmentes a válaszfalfedélzetig. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől a hajó hossza legalább 5%-ának megfelelő, és legfeljebb 3 m plusz a hajó hossza 5%-ának megfelelő távolságra előrefelé kell elhelyezni

2 Ahol a hajó bármely része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. bulba-orr, az 1 bekezdésben előírt távolságokat vagy

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a hajó hossza 1,5%-ának megfelelő, a mellső függélytől előre eső távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mért értéket adja.

✰ 3 Ahol hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az orrtartály vagy az ütközési válaszfalat minden személyhajón vízmentesen kell meghosszabbítani a válaszfalfedélzet feletti következő teljes fedélzetig. A meghosszabbítást úgy kell elrendezni, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

4 A 3. bekezdésben megkövetelt hosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatt lévő válaszfalra rászerelni, azzal a feltétellel, hogy a hosszabbítás minden része nem az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határtól előrefelé esik. Azonban az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál:

.1 ahol egy lejtős rámpa részét képezi a hosszabbításnak, a hosszabbításnak az a része, amelyik több, mint 2,3 m-rel van a válaszfalfedélzet felett, nem nyúlhat 1 m-nél többel előre, mint az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határok; és

.2 ahol a meglévő rámpa nem felel meg a követelményeknek, hogy elfogadható legyen, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítása, és a rámpa helyzete meggátolja az ilyen hosszabbításnak az 1. vagy 2. bekezdésben előírt határokon belüli elhelyezését, a hosszabbítás elhelyezhető az 1. vagy 2. bekezdésben előírt hátsó határtól egy korlátozott távolságon belül hátrafelé. A hátrafelé korlátozott távolság nem lehet több, mint ami annak biztosítására szükséges, hogy ne akadályozza a rámpát. Az ütközési válaszfal meghosszabbítása előrefelé nyíljon és feleljen meg a 3. bekezdés követelményeinek, és úgy legyen elrendezve, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

5 A fenti követelményeknek nem megfelelő rámpát figyelmen kívül kell hagyni, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítását.

6 Az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál a 3. és 4. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle alkalmával fognak vonatkozni.

7 Ugyancsak be kell építeni fartartály válaszfalat, és a 2. szabály meghatározása szerinti gépteret a rakomány- és utasterektől előre- és hátrafelé elkülönítő válaszfalakat és azokat vízmentessé kell tenni a válaszfalfedélzetig. Azonban a fartartály válaszfal lehet lépcsőzött a válaszfalfedélzet alatt, azzal a feltétellel, hogy ezáltal nem csökken a hajó biztonságának mértéke, ami a térbeosztást illeti.

8 A tönkcsöveket minden esetben mérsékelt térfogatú vízmentes terekben kell elhelyezni. A tönkcső tömszelencét egy vízmentes tengelyalagútban, vagy tönkcső rekesztől elválasztott és olyan térfogatú más vízmentes térben kell elhelyezni, hogy ha a tönkcső tömszelence szivárgása által elárasztódik, a határvonal ne merüljön víz alá.

✰A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

11. Szabály

Teherhajók orr-, fartartály és géptéri válaszfalai és tönkcsövei

(E szabály 8. és 9. bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 E szabály céljára a szabadoldal fedélzet, hajóhossz és mellső függély jelentései megfelelnek a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározásainak.

2 Egy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami a szabadoldal fedélzetig legyen vízmentes. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől legalább a hajóhossz 5%-ának megfelelő, vagy 10 m távolságra kell elhelyezni, amelyik a kisebb, és, ahogy az Igazgatás engedélyezheti, a hajóhossz legfeljebb 8%-ánál.

3 Ahol a hajó bármelyik része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. egy bulba-orr, a 2. bekezdésben előírt távolságokat

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a mellső függélytől előre a hajó hossza 1,5%-ának megfelelő távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mért értéket adja.

4 A válaszfalban lehetnek lépcsők vagy fülkék, azzal a feltétellel, hogy azok a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül vannak. Az ütközési válaszfalon áthatoló csöveket a szabadoldal fedélzet feletti helyről működtethető megfelelő szelepekkel kell felszerelni, és a szelepszekrényt az orrtartályon belül kell az ütközési válaszfalra rögzíteni. A szelepeket lehet az ütközési válaszfal hátsó oldalára is szerelni, azzal a feltétellel, hogy a szelepek könnyen hozzáférhetők bármilyen üzemi állapotban és a tér, melyen elhelyezkednek, nem rakománytér. Minden szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvasból vagy hasonló anyagból készült szelepek nem fogadhatók el. Ebbe a válaszfalba nem építhető be ajtó, búvónyílás, szellőzőcsatorna vagy bármilyen egyéb nyílás.

5 Ahol egy hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az ütközési válaszfalat a szabadoldal fedélzet feletti következő fedélzetig vízmentesen meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatta lévő válaszfal fölé szerelni, azzal a feltétellel, hogy az a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül van, azzal a kivétellel, hogy a 6. bekezdés által megengedett felmentéssel és hogy a fedélzetnek azt a részét, ami a lépcső részét képezi, hatékonyan vízmentessé teszik.

6 Ahol orr-ajtók vannak beépítve és egy lejtős beszálló rámpa részét képezi az ütközési válaszfal meghosszabbításának a szabadoldal fedélzet felett, a rámpának az a része, amelyik több, mint 2,3 m-re van a szabadoldal fedélzet felett, az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határon túl nyúlhat. A rámpát teljes hosszában vízmentessé kell tenni.

7 Az ütközési válaszfal meghosszabbításában lévő nyílások számát a hajó szerkesztésével és rendes üzemeltetésével összeférhető minimumra kell korlátozni. Minden ilyen nyílást vízmentesen lehessen lezárni.

8 A gépteret elől és hátul a rakomány- és utasterektől elkülönítő válaszfalakat kell beépíteni és a szabadoldal fedélzetig vízmentessé kell tenni.

9 A tönkcsöveket mérsékelt térfogatú vízmentes térrel (vagy terekkel) kell körülvenni. Az Igazgatás belátása szerint egyéb intézkedéseket lehet tenni annak veszélye csökkentésére, hogy a tönkcső sérülése esetén víz hatoljon be a hajóba.

12. Szabály

Személyhajók kettősfenekei

1 Az orrtartály válaszfaltól a fartartály válaszfalig terjedő kettősfeneket kell beépíteni, ahol ez megvalósítható, és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

.1 Az 50 m és nagyobb, de 61 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptértől az orrtartály válaszfalig, vagy ahhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.2 A 61 m és nagyobb, de 76 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptéren kívül és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.3 A 76 m és nagyobb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni a hajóközepénél, és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan ódon kell kivinni a hajó oldalaiig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig. Az ilyen védelem akkor tekinthető kielégítőnek, ha a határlemez külső élének metszése a fenékárokkal nincs alacsonyabban, mint annak a vízszintes síknak bármely pontja, amelyik az alapvonalra 25°-os szögben húzott harántirányú átlós vonallal való metszéspontján halad keresztül, és a hajó bordán mért szélességének a középvonaltól mért felénél vágja el azt.

3 A kettősfenékbe a raktárak stb. víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. A kút mélysége semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint a kettősfenék mélysége a középvonalnál mínusz 460 mm, és a kút nem nyúlhat le a 2. bekezdésben hivatkozott vízszintes sík alá. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat (pl. kenőolaj számára a főgépek alatt), amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

4 Nem szükséges kettősfeneket beépíteni a kizárólag folyadékok szállítására használt mérsékelt méretű vízmentes rekeszekbe, azzal a feltétellel, hogy ezáltal a fenék vagy oldal sérülése esetén, az Igazgatás véleménye szerint, a hajót nem éri hátrány.

5 Olyan hajók esetében, melyekre vonatkoznak az 1.5 szabály rendelkezései, és amelyeket az III/3.16 szabályban meghatározott rövid nemzetközi utak határain belül végzett rendszeres szolgálatban foglalkoztatnak, az Igazgatás engedélyezheti a kettősfenék mellőzését, ha bármelyik részében, melynek térbeosztási tényezője nem haladja meg a 0,50-et, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy a kettősfenék beépítése abban a részben nem lenne összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

12-1. Szabály

Kettősfenekek teherhajókban, melyek nem tartályhajók

(Ez a szabály az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 Az ütközési válaszfaltól a fartartály válaszfali terjedő kettősfeneket kell beépíteni, amennyire az megvalósítható és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan ódon kell kivinni a hajó oldaláig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig.

3 A kettősfenékbe a raktárak víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat, amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

12-2. Szabály

Hozzáférés terekhez olaj-tartályhajók rakománykörzetében

1 Ez a szabály az 1994. október 1-én vagy az után épült olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 A rakománykörzetben a hozzáférést a vízgátakhoz, ballaszttartályokhoz, rakománytartályokhoz és egyéb terekhez közvetlenül a nyitott fedélzetről kell kialakítani, és az olyan legyen, ami biztosítja azok teljes ellenőrzését. A kettősfenék terekhez a hozzáférés lehet egy rakományszivattyú helyiségen, szivattyúhelyiségen, mély vízgáton, csőalagúton vagy hasonló rekeszeken keresztült, a szellőzési szempontok figyelembevételének függvényében.

3 A vízszintes nyílásokon, nyílásfedeleken vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez a méretek legyenek elegendők ahhoz, hogy egy önmentő légzőkészüléket és védőfelszerelést viselő személy akadálytalanul le- vagy felmehessen bármilyen létrán, és ugyancsak biztosítson kellő szabad keresztmetszetet egy sérült személynek a tér fenekéről történő felemeléséhez. A minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 600 mm legyen.

4 A függőleges nyílásokon vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez, melyek átjárást nyújtanak a tér hosszában és szélességében, a minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 800 mm legyen a fenék héjlemezeléstől legfeljebb 600 mm magasságban, kivéve, ha rácsok vagy egyéb lábtámaszok vannak biztosítva.

5 Az 5.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra az Igazgatás kisebb méreteket is engedélyezhet különleges körülmények fennforgása esetén, amennyiben az ilyen nyílásokon való áthaladás vagy egy sérült személy eltávolításának lehetőségét az Igazgatás megelégedésére bebizonyítják.

13. Szabály

Térbeosztási vízvonalak meghatározása, feljelölése és bejegyzése személyhajóknál

1 A térbeosztás szükséges mértéke fenntartásának érdekében a jóváhagyott térbeosztási merülésnek megfelelő térbeosztási merülést kell meghatározni és a hajó oldalain feljelölni. A hajóra, melyen olyan terei vannak, amiket különlegesen arra tettek alkalmassá, hogy váltakozva utasok elhelyezésére és rakomány szállítására szolgáljanak, amennyiben a tulajdonos óhajtja, egy vagy több járulékos merülésvonalat lehet meghatározni és feljelölni, hogy megfeleljen azoknak a térbeosztási merülésvonalaknak, amiket az Igazgatás a váltakozó üzemi állapotokra hagyhat jóvá.

2 A meghatározott és feljelölt térbeosztási merülésvonalakat be kell jegyezni a Személyhajó biztonsági bizonyítványba, és a C.1 jelöléssel kell megkülönböztetni a fő utasszállító állapotra, és C.2, C.3 stb. jellel az alternatív állapotokra.

3 Az e merülésvonalak mindegyikének megfelelő szabadoldalt ugyanattól a ponttól és ugyanattól a fedélzetvonaltól kell mérni, mint a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott szabadoldalakat.

4 Az egyes jóváhagyott térbeosztási merülésvonalaknak megfelelő szabadoldalt, és az üzemi állapotokat, melyekre azokat jóváhagyták, világosan jelezni kell a Személyhajó biztonsági bizonyítványban.

5 Térbeosztási merülésvonal semmilyen esetben sem helyezhető el a legmélyebb sósvízi merülésvonal felett, amit a hajó szilárdsága, vagy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint határoztak meg.

6 Bárhol legyen is a térbeosztási merülésvonal jelek helye, a hajót semmilyen esetben sem lehet úgy megrakni, hogy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott, az évszaknak és helynek megfelelő merülésvonal víz alá merüljön.

7 A hajót semmilyen esetben sem szabad úgy megrakni, hogy amikor az sósvízben van, az adott útnak és üzemi viszonyoknak megfelelő térbeosztási merülésvonal víz alá merüljön.

14. Szabály

Vízmentes válaszfalak szerkezete és első próbái stb., személyhajóknál és teherhajóknál

1 Mindegyik térbeosztási válaszfalat, akár harántirányú, akár hosszirányú, olyan módon kell megépíteni, hogy az, kellő ellenállási tartalékkal, képes legyen elviselni az olyan legnagyobb vízoszlop következtében fellépő nyomást, ami a hajó sérülése esetén hathat rá, de legalább a határvonalig terjedő vízoszlop nyomását. Az ilyen válaszfalak szerkezete elégítse ki az Igazgatást.

2.1 A válaszfalakban a lépcsők és fülkék legyenek vízmentesek és olyan erősek, mint a válaszfal azon a helyen, ahol azok előfordulnak.

2.2 Ahol bordák vagy gerendák mennek át egy vízmentes fedélzeten vagy válaszfalon, az ilyen fedélzetet vagy válaszfalat fa vagy cement használata nélkül kell szerkezetileg vízmentessé tenni.

3 Nem kötelező a fő rekeszek vízzel történő feltöltéssel végzett próbája. Amennyiben nem végeznek vízfeltöltéses próbát, úgy tömlős vízsugaras próbát kell elvégezni, ahol lehet. Ezt a próbát a hajó felszerelésének legelőrehaladottabb állapotában kell elvégezni. Ahol nem kivitelezhető a tömlős vízsugaras próba a gépi-, villamos berendezések, szigetelés vagy felszerelési tételek esetleges károsodása miatt, a próba helyettesíthető a hegesztett kötések gondos szemrevételezéses ellenőrzésével, ahol szükségesnek látszik, kiegészítve festék penetrációs vagy egyenértékű próbával. A vízmentes válaszfalak alapos ellenőrzését minden esetben el kell végezni.

4 Az orrtartályt, kettősfeneket (beleértve az alagútgerinceket is) és belső héjlemezelést az 1. bekezdés követelményeinek megfelelő vízoszloppal kell próbálni.

5 Folyadékok befogadására előirányzott tartályokat, amelyek a hajó térbeosztásának részét is képezik, a legmélyebb terhelési vízvonalig, vagy a tartályoknál a gerinc tetejétől s határvonalig érő vízoszloppal kell próbálni, amelyik a nagyobb; azzal a feltétellel, hogy a próba vízoszlop magassága semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,9 m a tartály teteje felett.

6 A 4. és 5. bekezdésben hivatkozott próbák annak biztosítása célját szolgálják, hogy a térbeosztási elrendezések vízmentesek, és nem tekintendők úgy, mint bármely rekesznek olajüzemanyag vagy egyéb különleges célra való alkalmassági próbája, amihez egy magasabb jellegű próbára lehet szükség, a magasságtól függően, ameddig a folyadék felér a tartályban vagy annak csatlakozásaiban.

15. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban személyhajókon

(Ez a szabály az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik)

1 A vízmentes válaszfalakban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni; kielégítő eszközöket kel biztosítani az ilyen nyílások lezárásához.

2.1 Ahol csövek, víznyelők, villamos kábelek stb., vezetnek át vízmentes térbeosztási válaszfalakon, intézkedéseket kell tenni a válaszfalak vízmentes integritásának biztosítására.

2.2 Nem engedhetők meg vízmentes térbeosztási válaszfalakban olyan szelepek, melyek nem képezik egy csőrendszer részét.

2.3 Nem használható ólom vagy egyéb hőre érzékeny anyag olyan rendszerekben, melyek vízmentes térbeosztási válaszfalakon vezetnek keresztül, ahol az ilyen rendszerek leromlása rontaná a válaszfalak vízmentes integritását.

3.1 Nem engedhetők meg ajtók, búvónyílások vagy hozzáférési nyílások:

.1 az ütközési válaszfalban a határvonal alatt;

.2 az egy rakományteret egy szomszédos rakománytértől vagy egy állandó vagy tartalék szénraktártól elválasztó vízmentes harántválaszfalakban, kivéve a 10.1 bekezdés és a 16. szabály rendelkezéseit.

3.2 A 3.3 bekezdésben rendeltek kivételével, az ütközési válaszfal áttörhető a határvonal alatt legfeljebb egy csővel, ami az orrtartályban lévő folyadék kezelésére szolgál, azzal a feltétellel, hogy a cső egy csavaros zárású szeleppel van ellátva, amit a válaszfalfedélzet feletti helyről lehet működtetni, és a szelepszekrény az orrtartályon belül az ütközési válaszfalhoz van rögzítve. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy ez a szelep az ütközési válaszfal hátsó oldalára legyen szerelve, azzal a feltétellel, hogy a szelep minden üzemi állapotban könnyen hozzáférhető és a tér, melyben elhelyezték, nem rakománytér.

3.3 Amennyiben az orrtartály meg van osztva, hogy különböző folyadékot fogadjon be, az Igazgatás engedélyezheti az ütközési válaszfal áttörését két csővel a határvonal alatt, melyek mindegyike a 3.2 bekezdés követelményei szerint van felszerelve, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy nincs más gyakorlati megoldás az ilyen második cső beépítésére, és hogy, tekintettel az orrtartályban létrejött járulékos térbeosztásra, a hajó biztonsága megmarad.

4.1 A válaszfalakba az állandó és tartalék szénraktárok között beépített vízmentes ajtók legyenek mindenkor hozzáférhetőek, a 9.4 bekezdésben a fedélközi szénraktár ajtókra vonatkozó rendelkezések kivételével.

4.2 Kielégítő intézkedéseket kell tenni védőfalakkal vagy másként annak megelőzésére, hogy a szén akadályozza a vízmentes szénraktár ajtók zárását.

5 A 11. bekezdés függvényében, legfeljebb egy ajtót, eltekintve a szénraktárakba és tengelyalagutakba vezető ajtóktól, lehet minden egyes fő harántválaszfalba beépíteni a fő- és segédüzemi hajtógépeket magukba foglaló tereken belül, beleértve a propulzió igényeit kiszolgáló kazánokat és állandó szénraktárakat. Ahol két vagy több alagút van beépítve, az alagutakat egy közlekedő átjáróval kell összekötni. Csak egy ajtó legyen a géptér és az alagút terek között, ahol két tengely van beépítve, és csak két ajtó, ahol kettőnél több tengely van. Minden ilyen ajtó tolóajtó típusú legyen, és úgy legyen elhelyezve, hogy küszöbe a lehető legmagasabban legyen. Az ilyen ajtókat a válaszfal fedélzet feletti helyről működtető kézi szerkezetet a gépeket befogadó tereken kívül kell elhelyezni.

6.1 A vízmentes ajtók, a 10.1 bekezdésben vagy a 16. szabályban rendeltek kivételével, a 7. bekezdés követelményeinek megfelelő gépi hajtású tolóajtók legyenek, melyeket egyidejűleg lehet zárni a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról, legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó egyenesen álló helyzetben van.

6.2 Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtó gépi vagy kézi működtető eszközei legyenek képesek bezárni az ajtót, amikor a hajó bármelyik oldal felé 15°-ra van megdőlve. Ugyancsak figyelembe kell venni azokat az erőket, melyek az ajtó bármelyik oldalára hathatnak, mint ami elfordulhat, amikor víz áramlik át a nyíláson, az ajtó középvonalában a küszöb felett 1 m statikus vízoszloppal egyen értékű.

6.3 A vízmentes ajtók vezérléseit, beleértve a hidraulikus csővezetéket és villamos kábeleket is, a lehető legközelebb kell tartani ahhoz a válaszfalhoz, amelyikbe az ajtók vannak beépítve, hogy mérsékeljék annak valószínűségét, hogy érintve legyenek bármilyen sérülésben, amit a hajó elszenvedhet. A vízmentes ajtók és vezérléseik elhelyezése olyan legyen, hogy ha a hajó sérülést szenved a hajó 2. szabályban meghatározott szélességének egyötödén belül, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve, az a hajó sérült részén kívül lévő vízmentes ajtók működését ne befolyásolja hátrányosan.

6.4 Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót fel kell szerelni olyan jelzőeszközökkel, melyek valamennyi távműködtető helyen mutatják, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Távműködtető helyeket csak a navigációs hídon a 7.1.5 bekezdés követelményei szerint és azokon a helyeken kell létesíteni, ahol a 7.1.4 bekezdés szerint követelmény a kézi működtetés a válaszfalfedélzet feletti helyről.

6.5 Az 1992. február 1-je előtt épített hajókon azokat az ajtókat, melyek nem felelnek meg a 6.1-től 6.4-ig terjedő bekezdéseknek, az út megkezdése előtt be kell zárni és az út alatt zárva kell tartani, az ilyen ajtók kikötőben történő nyitásának, és azok zárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a hajónaplóba.

7.1 Minden vízmentes tolóajtó:

.1 legyen függőleges vagy vízszintes mozgású;

.2 a 11. bekezdés függvényében, általában 1.2 m szélességű legnagyobb szabad keresztmetszetre legyen korlátozva. Az igazgatás engedélyezhet nagyobb ajtókat, de csak a hajó hatékony üzemeltetéséhez szükségesnek tartott mértékig, azzal a feltétellel, hogy figyelembe vesznek egyéb biztonsági intézkedéseket is, beleértve a következőket:

.2.1 különös figyelmet fordítanak az ajtó és zárószerkezeteinek szilárdságára a szivárgások megakadályozása érdekében;

.2.2 az ajtó a sérülési zónán kívül helyezkedjen el;

.2.3 az ajtót zárva kell tartani, amikor a hajó a tengeren van, kivéve korlátozott időtartamokat, amikor feltétlenül szükséges, az Igazgatás meghatározása szerint;

.3 legyen felszerelve a szükséges eszközökkel az ajtó villamos energia, hidraulikus energia vagy az Igazgatás számára elfogadható bármilyen más energia felhasználásával történő nyitásához és zárásához;

.4 legyen ellátva egyedi kézi működtetésű szerkezettel. Legyen lehetséges az ajtó nyitása és zárása kézzel magánál az ajtónál bármelyik oldalról, és ezen felül, a zárása a válaszfalfedélzet feletti hozzáférhető helyről egy forgatókaros mozgással vagy valamilyen más mozgatással, ami az Igazgatás számára elfogadható ugyanolyan mértékű biztonságot nyújt. A forgás vagy egyéb mozgás irányát világosan jelezni kell minden működtetési helyen. Az ajtó teljes zárásához szükséges idő, kézi szerkezettel való működtetés esetén, nem lehet 90 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van;

.5 legyen ellátva vezérlő eszközökkel az ajtó gépi nyitásához és zárásához zaj ajtó mindkét oldaláról, és az ajtó gépi zárásához a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról is;

.6 legyen ellátva a területen lévő minden más riasztástól eltérő hangjelzéssel, ami megszólal minden esetben, amikor az ajtót távműködtetéssel gépi hajtással zárják, és ami legalább 5 de legfeljebb 10 mp-cel előbb szólal meg, mint ahogy elkezdődik az ajtó mozgása, és tovább szól addig, amíg az ajtó teljesen bezáródik. Kézi távműködtetés esetén elég csak akkor megszólaltatni a riasztó hangot, amikor mozog az ajtó. Továbbá, utasterekben és magas környezeti zajú területeken az Igazgatás megkövetelheti, hogy a riasztó hangjelzést egy szakaszos vizuális jelzés egészítse ki az ajtónál; és

.7 megközelítően egyforma zárási sebessége legyen gépi hajtás alatt. A zárási idő, attól az időtől, amikor mozogni kezd az ajtó, addig az időig, amikor eléri a teljesen zárt helyzetet, semmilyen esetben se legyen 20 mp-nél kevesebb vagy 40 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van.

7.2 A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szükséges villamos energiát a vagy közvetlenül a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni. A hozzátartozó vezérlő, jelző és riasztó áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni, és lehessen automatikusan táplálni a 42.3.1.3 szabályban megkövetelt vészüzemi átmeneti villamos energiaforrásról a fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén.

7.3 A gépi hajtású vízmentes tolóajtók rendelkezzenek vagy:

.1 egy központi hidraulikus rendszerrel és két független energiaforrással, melyek mindegyike egy motorból és szivattyúból áll, ami képes egyidejűleg zárni az összes ajtót. Ezen kívül, legyenek a teljes hidraulikus berendezéshez elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátorok az ajtók legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumulátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Úgy kell megszerkeszteni a gépi hajtás rendszerét, hogy minimális legyen annak lehetősége, hogy a hidraulikus rendszerben bekövetkező egyetlen meghibásodás egynél több ajtó működését befolyásolja hátrányosan. A hidraulikus rendszert el kell látni egy riasztással a gépi hajtó rendszert kiszolgáló hidraulikafolyadék tartályok alacsony-szintjéhez, és egy alacsony gáznyomás riasztással vagy más hatékony eszközzel a hidraulikus akkumulátorokban tárol energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ezek a riasztások hang- és vizuális riasztások legyenek, és a navigációs hídon a központi vezérlőpulton legyenek elhelyezve; vagy

.2 egy független hidraulikus rendszerrel mindegyik ajtóhoz, ahol mindegyik erőforrás egy motorból és szivattyúból áll, ami képes az ajtót nyitni és zárni. Ezen kívül, legyen egy elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátor az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumulátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Egy alacsony gáznyomás riasztást vagy más hatékony eszközt kell beépíteni a navigációs hídon a központi vezérlőpultba a hidraulikus akkumulátorban tárolt energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ugyancsak mindegyik helyi kezelőállásnál biztosítani kell a tárolt energia vesztésének kijelzését; vagy

.3 egy független villamos rendszerrel és motorral mindegyik ajtóhoz, ahol mind-egyik energiaforrás az ajtó nyitására és zárására képes motorból áll. Az energiaforrást automatikusan lehessen táplálni az átmenti villamos energiaforrásról, a 42.4.2 szabály követelményeinek megfelelően, a fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrás bármelyikének kimaradása esetén, és elegendő kapacitással az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél.

A 7.3.1, 7.3.2 és 7.3.3 bekezdésekben előírt rendszereket a következők szerint kell elékészíteni:

A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szolgáló energia rendszerek legyenek elkülönítve minden egyéb energia rendszertől. A villamos vagy hidraulikus gépi hajtású rendszerekben bekövetkező, a hidraulikus működtetőt kizáró egyedi meghibásodás ne akadályozza meg bármelyik ajtó kézi működtetését.

7.4 A válaszfal mindegyik oldalán a padló felett legalább 1,6 m magasságban működtető karokat kell felszerelni és azokat úgy kell elrendezni, hogy az ajtónyíláson áthaladó személyek mindkét kart nyitott helyzetben tudják tartani anélkül, hogy képesek lennének véletlenül működésbe hozni a gépi záró szerkezetet. A karok mozgásának iránya az ajtó nyitásakor és zárásakor feleljen meg az ajtó mozgási irányának és azt világosan fel kell tüntetni.

7.5 Amennyire megoldható, a villamos berendezést és a vízmentes ajtókhoz szolgáló szerkezeti részeket a válaszfalfedélzet felett és a veszélyes területeken vagy helyiségeken kívül kell elhelyezni.

7.6 A szükségszerűen a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos szerkezeti részek házait hatásos védelemmel kell ellátni a víz behatolása ellen.¹⁰

7.7 A villamos energia, vezérlő, jelző és riasztó áramköröket úgy kell védeni meghibásodás ellen, hogy az egyik ajtó áramkörben bekövetkező meghibásodás ne okozzon meghibásodást semmilyen más ajtó áramkörben. Rövidzárak vagy egyéb hibák egy ajtó riasztó vagy jelző áramköreiben ne eredményezze azon ajtó működtető energiájának elvesztését. Az elrendezések olyanok legyenek, hogy a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos berendezésekbe beszivárgó víz ne okozza az ajtó kinyitását.

7.8 Egy villamos meghibásodás egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó működtető vagy vezérlőrendszerében ne eredményezze egy zárt ajtó kinyitását. Folyamatosan figyelni kell a táp rendelkezésre állását a villamos áramkörben egy pontnál a 7.3 bekezdésben megkövetelt motorok mindegyikénél az azokhoz lehető legközelebb eső pontban. Az ilyen tápok bármelyi-kének kimaradása egy hang- és vizuális riasztást váltson ki a központi vezérlőpulton a navigációs hídon.

8.1 A navigációs hídon a központi vezérlőpultban legyen egy „fő üzemmód” kapcsoló két vezérlési móddal: egy „helyi vezérlés” mód, ami lehetővé teszi bármelyik ajtó helyi nyitását és használat utáni zárását bármilyen automatikus zárás nélkül, és egy „ajtók zárva” mód, ami automatikusan bezár minden nyitott ajtót. Az „ajtók zárva” mód automatikusan bezár minden ajtót, ami nyitva van. Az „ajtók zárva” mód tegye lehetővé az ajtók helyi nyitását és automatikusan zárja vissza az ajtókat a helyi vezérlő szerkezet feloldása után. A „fő mód” kapcsoló rendes körülmények között a „helyi vezérlés” módban legyen. Az „ajtók zárva” módot csak vészhelyzetben vagy próbák céljára szabad használni. Külön figyelmet kell fordítani a „fő mód” kapcsoló megbízhatóságára.

8.2 A navigációs hídon lévő központi vezérlőpultot el kell látni az egyes ajtók helyét feltüntető diagrammal, vizuális kijelzőkkel annak mutatására, hogy az egyes ajtók nyitva vagy zárva vannak-e. Egy vörös lámpa jelezze a teljesen nyitott ajtót és egy zöld lámpa jelezze a teljesen zárt ajtót. Amikor az ajtót távműködtetéssel zárnak, a vörös lámpa villogással jelezze a közbenső helyzetet. A jelző áramkör legyen független az egyes ajtók vezérlő áramkörétől.

8.3 Ne lehessen semmilyen ajtót sem távműködtetéssel nyitni a központi vezérlőpultról.

9.1 Hajózás közben minden vízmentes ajtót zárva kell tartani, azzal a kivétellel, hogy azok kinyithatók a 9.2, 9.3 és 9.4 bekezdésekben előírtak szerint. A 11. bekezdés szerint megengedett 1,2 m-nél szélesebb vízmentes ajtókat csak az abban a bekezdésben részletezett körülmények esetén lehet kinyitni. Minden ajtó, amit e bekezdésnek megfelelően nyitnak ki, legyen készen az azonnali zárásra.

9.2 Hajózás közben kinyithat egy vízmentes ajtó, hogy lehetővé tegye az utasok vagy személyzet áthaladását, vagy ha az ajtó közvetlen közelében végzett munka szükségessé teszi annak kinyitását. Azonnal be kell zárni az ajtót, amikor az áthaladás befejeződött, vagy amikor a nyitást szükségessé tevő feladattal végeztek.

9.3 Bizonyos vízmentes ajtók nyitva hagyása hajózás alatt csak akkor engedhető meg, ha az elengedhetetlenül indokolt; vagyis a nyitva tartást lényegében a hajó gépeinek biztonságos és hatékony üzemeltetése dönti el, vagy hogy lehetővé tegye az utasok rendes körülmények között korlátozás nélküli hozzáférését az egész utas területen. Az ilyen döntést az Igazgatás csak a ha műveleteire és túlélőképességére való hatásának gondos mérlegelése után hozza meg. Az így nyitva hagyásra megengedett vízmentes ajtókat világosan jelezni kell a hajó stabilitási információjában és azok mindenkor legyenek készek az azonnali bezárásra.

9.4 A fedélközben a válaszfalfedélzet alatt a szénraktárakban beépített vízmentes tolóajtók néha nyitva lehetnek a tengeren a szén elrendezésének céljára. Az ilyen ajtók nyitását és zárását olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

10.1 Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen ajtók elengedhetetlenül fontosak, kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat lehet beépíteni a fedélközi terekben a rakományt felosztó vízmentes válaszfalakba. Az ilyen ajtók lehetnek csuklópántos, gördülő vagy tolóajtók, de távvezérlésük nem engedhető meg. Ezek a legfelső szinten és a héjlemezeléstől a gyakorlatilag lehetséges legtávolabb kell beépíteni, de külső függőleges éleik semmilyen esetben sem helyezkedhetnek el olyan távolságra a héjlemezeléstől, ami kisebb, mint a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egyötöde, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén kell mérni.

10.2 Az ilyen ajtókat az út megkezdése előtt be kell zárni és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók kikötőben történő kinyitásának idejét és bezárásukat mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a hajónaplóba. Amennyiben az ajtók bármelyikének nyitva kell lenni az út alatt, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást. Amikor ilyen ajtók beépítését javasolják, az Igazgatás külön mérlegeli azok számát és elrendezéseit.

11 Válaszfalakban nem engedhetők meg hordozható lemezek, kivéve a gépterekben. Az ilyen lemezek mindig legyenek a helyükön, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben nem távolíthatók el, kivéve sürgős szükségesség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Az ilyen hordozható lemezek eltávolításának és visszahelyezésének idejét be kell jegyezni a hajónaplóba, és visszahelyezésüknél meg kell a szükséges óvintézkedéseket, ami biztosítja, hogy az illesztések vízmentesek legyenek. Az Igazgatás engedélyezheti mindegyik fő harántválaszfalban a 7.1.2 bekezdésben előírtnál nagyobb legfeljebb egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó ilyen hordozható lemezzel történő helyettesítését, azzal a feltétellel, hogy ezeket az ajtókat bezárják, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és zárva maradnak a hajózás alatt, kivéve sürgős szükség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Ezek az ajtók nem kell, hogy kielégítsék a 7.1.4 bekezdés követelményeit a kézi működtetésű szerkezettel 90 mp alatt történő teljes bezárás tekintetében. Az ilyen ajtók nyitásának és zárásának idejét, akár tengeren akár kikötőben van a hajó, be kell jegyezni a hajónaplóba.

12.1 Ahol a személyzeti lakótérből a kazántérbe, csővezetékekhez való hozzáféréshez, vagy bármilyen más célra aknajáratok vagy alagutak vezetnek keresztül fő vízmentes harántválaszfalakon, azok legyenek vízmentesek és feleljenek meg a 19. szabály követelményeinek. Minden ilyen alagút vagy aknajárat legalább egyik végéhez, ha azt tengeren átjárónak használják, a hozzáférés egy vízmentesen olyan magasságig felnyúló aknán keresztült legyen, ami elég ahhoz, hogy a határvonal felett tegye lehetővé a hozzáférést. Az aknajárat vagy alagút másik végéhez a hozzáférés lehet a hajóban elfoglalt helyének megfelelő típusú vízmentes ajtón keresztül. Az ilyen aknajáratok vagy alagutak nem nyúlhatnak keresztül az ütközési válaszfal mögötti első térbeosztási válaszfalon.

12.2 Ahol fő vízmentes válaszfalakat áttörő alagutak beépítését javasolják, azok az Igazgatás külön elbírálásának tárgyát képezik.

12.3 Ahol hűtött rakománnyal és szellőzéssel, vagy kényszerhuzatú aknákkal összeköttetésben lévő aknajáratokat egynél több vízmentes válaszfalon viszik keresztül, az ilyen nyílásoknál a zárás eszközeit gépi hajtással kell működtetni és azokat a válaszfalfedélzet felett elhelyezet központi vezérlőállásból lehessen zárni.

16. Szabály

Áruszállító járműveket és kísérő személyzetet szállító személyhajók

1 E szabály személyhajóra vonatkozik, tekintet nélkül az árszállító járművek és kísérő személyzet szállítására történt szerkesztésük, építésük vagy átalakításuk időpontjára, ahol a fedélzeten tartózkodó személyek, az I/2(e)(i) és (ii) szabályban meghatározottak kivételével, összes száma 12-nél több.

2 Amennyiben egy ilyen hajónál az összes utasok száma, beleértve a járművek kísérő személyzetét, nem nagyobb, mint N = 12 + A/25, ahol A a járművek tárolására rendelkezésre álló összes fedélzet terület (négyzetméterben), és ahol a tártolási helyen és az ilyen terek bejáratánál a szabad magasság legalább 4 m, a 15.10 szabály vízmentes ajtókra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, azzal a kivétellel, hogy az ajtók bármilyen szinten beépíthetők a rakománytereket felosztó vízmentes válaszfalakba. Ezen kívül a navigációs hídon kijelzés szükséges, hogy automatikusan mutassak, amikor az egyes ajtók zárva vannak és az összes ajtórögzítés biztosítva van.

3 Amikor e fejezet rendelkezéseit egy ilyen hajóra alkalmazzák, az N értékét úgy kell felvenni, mint a legnagyobb utaslétszám, amire a hajót e szabálynak megfelelően engedélyezni lehet.

4 A 8. szabálynak a legrosszabb üzemi viszonyokra történő alkalmazásánál, az áruszállító járművek és konténerek tárolására előirányzott rakományterek eláraszthatóságát számítással kell meghatározni, aminél az áruszállító járműveket nem-vízmentesnek kell feltételezni, és eláraszthatóságukat 65-re kell felvenni. Speciális járatokon foglalkoztatott hajóknál az áruszállító járművek és konténerek eláraszthatóságának tényleges értékeit lehet alkalmazni. Az olyan rakományterek eláraszthatóságát, melyekben áruszállító járműveket és konténereket szállítanak, semmilyen esetben sem lehet 60-+nál kisebbre felvenni.

17. Szabály

Nyílások személyhajók héjlemezelésében a határvonal alatt

1 A héjlemezelésben lévő nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2 A héjlemezelésben a nyitás és zárás eszközeinek elrendezése és hatékonysága legyen összeférhető az előirányzott céllal és a hellyel, ahol be vannak építve, és általában elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

3.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, nem lehet oldalablakot beépíteni olyan helyre, ahol annak küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van és legalacsonyabban fekvő pontja a hajó szélességének 2,5%-ával vagy 500 mm-re van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, amelyik a nagyobb.

3.2 Minden oldalablak konstrukciója, melynek küszöbe a határvonal alatt van, a 3.1 pontban megengedett szerint, olyan legyen, ami hatékonyan meggátol minden személyt abban, hogy a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül kinyissa azokat.

3.3.1 Ahol a fedélközben a 3.2 bekezdésben hivatkozott oldalablakok bármelyikének küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van, és melynek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a víz felett, amikor a hajó bármely kikötőből elindul, abban a fedélközben az összes oldalablakot vízmentesen le kell zárni és reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és azokat nem szabad kinyitni, mielőtt a hajó beérkezik a következő kikötőbe. E bekezdés alkalmazásánál megfelelő engedményt lehet adni az édesvízre, ahol vonatkozik.

3.3.2 Az ilyen oldalablakok kikötőben történő kinyitásának, és azok lezárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

3.3.3 Minden hajóra, melyen egy vagy több oldalablak úgy van elhelyezve, hogy a 3.3.1 bekezdés rendelkezései vonatkoznának, amikor az a legmélyebb térbeosztási vízvonalán úszik, az Igazgatás megjelölheti azt a közepes határmerülést, aminél az ilyen oldalablakok küszöbeinek a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal felett kell lenni, és amelyek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a korlátozó közepes merülésnek megfelelő vízvonal felett, és aminél ezért megengedhető, hogy anélkül induljon el a kikötőből, hogy előzőleg bezárnák és reteszelnék azokat, és hogy azokat kinyithassák a tengeren hajó parancsnokának felelősségére a következő kikötőig vezető úton. A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezményben meghatározott trópusi övezetekben ezt a közepes határmerülést 0,3 m-re lehet növelni.

4 Hatékony csuklós belső ablakfedőket, olyan elrendezésben, hogy azokat könnyen és hatékonyan lehessen vízmentesen bezárni és rögzíteni, kell felszerelni valamennyi oldalablakra, azzal a kivétellel, hogy a hajón hosszának egy nyolcadával a mellső függélytől hátrafelé és a válaszfalfedélzettel oldalt párhuzamosan húzott vonal felett, és amelyek legalacsonyabb pontja 3,7 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, az ablakfedők levehetők lehetnek a nem fedélközi utasok lakótérben, kivéve, ha a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény megköveteli, hogy azok tartósan legyenek felszerelve a megfelelő helyeiken. Az ilyen levehető ablakfedőket az olyan oldalablakok mellett kell tárolni, amelyekhez szolgálnak.

5 Az oldalablakok és azok ablakfedő, melyek nem hozzáférhetők a hajóút alatt, legyenek lezárva és rögzítve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt.

6.1 Nem lehet oldalablakokat beépíteni olyan terekbe, melyek kizárólag rakomány vagy szén szállítására vannak előirányozva.

6.2 Mindazonáltal beépíthetők oldalablakok a váltakozva rakomány vagy utasok szállítására előirányzott terekbe, de azok konstrukciója olyan legyen, ami hatékonyan meggátolja, hogy bárki kinyissa azokat vagy ablakfedőiket a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül.

6.3 Amennyiben ilyen terekben rakományt szállítanak, az oldalablakokat és azok fedeleit vízmentesen kell lezárni és reteszelni a rakomány szállítása előtt, és az ilyen zárást és reteszelést olyan naplóba kell lejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

7 Nem lehet automatikus szellőztető oldalablakokat beépíteni a héjlemezelésbe a határvonal alatt az Igazgatás külön jóváhagyása nélkül.

8 Az oldalablakok, egészségügyi kiömlések és egyéb hasonló nyílások számát a héjlemezelésben a minimumra kell csökkenteni, vagy azáltal, hogy mindegyik kiömlést a lehető legtöbb egészségügyi és egyéb cső kiszolgálására teszik alkalmassá, vagy bármilyen egyéb kielégítő módon.

9.1 A héjlemezelésben lévő minden beömlést és kiömlést hatékony és hozzáférhető elrendezésekkel kell ellátni annak megakadályozására, hogy a hajó véletlenül behatolhasson a hajóba.

9.2.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, és a 9.3 bekezdés kivételével, a határvonal alatti terekből a héjlemezelést áttörő minden egyes önálló kiömlést el kell ellátni vagy egy automatikus visszacsapó szeleppel, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető pozitív elzáró szervvel van ellátva, vagy pozitív elzáró szerv nélküli két automatikus visszacsapó szeleppel, azzal a feltétellel, hogy a belső szelep a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett van elhelyezve és üzemi viszonyok között mindenkor hozzáférhető ellenőrzésre. Ahol pozitív zárású szelep van felszerelve, a válaszfalfedélzet feletti működtetési hely legyen mindenkor könnyen hozzáférhető és eszközöket kell biztosítani annak jelzésére, hogy a szelep nyitva vagy zárva van-e.

9.2.2 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményit kel alkalmazni a határvonal feletti terekből a hájlemezelésen átvezetett kiömlésekre.

9.3 A hajó üzemével kapcsolatos géptéri fő- és segéd tengervíz beömlő szelepeket és kiömléseket könnyen hozzáférhető szelepekkel kell felszerelni a csövek és héjlemezelés között, vagy a csövek és a héjlemezeléshez erősített épített szekrények között. A szelepek vezérelhetők helyben, és jelzőkkel kell ellátni, amik mutatják, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

9.4 Az e szabály által megkövetelt minden szerelvény és szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvas vagy hasonló anyagú szelepek nem elfogadhatók. Minden cső, amire ez a szabály utal, acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére más egyenértékű anyagból legyen.

10.1 A határvonal alatt beépített beszálló-, rakodó- és szenelő kapuk kellő szilárdságúak legyenek. Ezeket be kell zárni, és vízmentesen reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben zárva kell tartani.

10.2 Ilyen nyílásokat semmilyen esetben sem lehet úgy beépíteni, hogy legalsó pontjuk a legmélyebb térbeosztási vízvonal alatt legyen.

11.1 Minden hamucsúszda, szemétcsúszda stb. belső nyílását hatásos fedéllel kell felszerelni.

11.2 Amennyiben a belső nyílás a határvonal alatt helyezkedik el, a fedél legyen vízmentes, és ezen felül egy automatikus visszacsapó szelepet kell beépíteni a csúszdába könnyen hozzáférhető helyen a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett. Amikor a csúszda nincs használatban, mind a fedelet, mind a szelepet zárva és reteszelve kell tartani.

17-1 Szabály

Nyílások a héjlemezelésben személyhajók válaszfalfedélzete alatt és teherhajó szabadoldal fedélzete alatt

A 17. szabály rendelkezéseitől függetlenül, az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók feleljenek meg a 17. szabály követelményeinek, ahol a „határvonal”-ra való hivatkozás alatt úgy kell tekinteni, mint személyhajók válaszfalfedélzetére és teherhajó szabadoldal fedélzetére való hivatkozást.

18. Szabály

Vízmentes ajtók, oldalablakok stb. konstrukciója és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

1 Személyhajóknál

.1 az e szabályokban hivatkozott összes vízmentes ajtó, oldalablak, bejáró, rakomány- és szenelő nyílás, szelepek, csövek, hamucsúszdák és hulladékcsúszdák konstrukciója, anyagai és kivitele feleljen meg az igazgatás igényeinek;

.2 a függőleges vízmentes ajtók kereteiben alul ne legyen olyan horony, amiben piszok rakodhat le és meggátolhatja az ajtó teljes záródását.

2 Személyhajóknál és teherhajóknál minden vízmentes ajtót a válaszfalfedélzet, illetve a szabadoldal fedélzet magasságának megfelelő vízoszlopnyomással kell próbálni. A próbát a hajó üzembe helyezése előtt kell elvégezni, vagy az ajtó beszerelése előtt, vagy az után.

19. Szabály

Vízmentes fedélzetek, aknák stb. szerkezete és első próbái személyhajóknál és teherhajónál

1 A vízmentes fedélzetek, aknák, alagutak, alagútgerincek és szellőzők ugyanolyan szilárdságúak legyenek, mint a vízmentes válaszfalak a megfelelő szinteken. A vízmentessé tételükhöz használt eszközök és a bennük lévő nyílások zárásához alkalmazott elrendezések elégítsék ki az Igazgatás igényeit. A vízmentes szellőzőket és aknákat személyhajókon legalább a válaszfalfedélzetig, teherhajókon a szabadoldal fedélzetig kell felvinni.

2 Ahol a szerkezeten végigmenő szellőző akna áthatol a válaszfalfedélzeten, az akna legyen képes kibírni azt a víznyomást, ami jelen lehet az aknában, miután számításba vették a 8.5 szabálynak megfelelően az elárasztás közbenső stádiumaiban megengedhető legnagyobb dőlésszöget.

3 Ahol a válaszfalfedélzet áttörésének egésze vagy egy része a fő ro-ro fedélzeten van, az akna legyen képes kibírni a ro-ro fedélzeten megszorult víz belső mozgása (lötyögése) következtében keletkező ütési víznyomást.

4 Az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. és 3. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél fognak vonatkozni.¹¹

5 Elkészülte után a vízmentes fedélzeteken tömlős vagy elárasztásos próbát kell végezni, és tömlős próbát a vízmentes aknákra, alagutakra és szellőzőkre.

20. Szabály

Személyhajók vízmentes épsége a határvonal felett

1 Az Igazgatás megkövetelheti, hogy megtegyenek minden ésszerű és kivitelezhető intézkedés a víz válaszfalfedélzet feletti behatolásának és terjedésének megakadályozására. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a részleges válaszfalak vagy bordák. Amikor részleges vízmentes válaszfalakat és bordákat építenek be a válaszfalfedélzeten, azoknak legyenek vízmentes külhéj és válaszfalfedélzet csatlakozásai, hogy korlátozzák a víz áramlását a fedélzet hosszában, amikor a hajó sérült állapotban megdől. Ahol a részleges vízmentes válaszfalak nincsenek egyvonalban az alattuk levő válaszfallal, a közbenső válaszfalfedélzetet hatásosan vízmentessé kell tenni.¹²

2 A válaszfalfedélzet vagy a felette lévő fedélzet legyen viharálló. A szabad viharfedélzetben lévő minden nyílásnak legyen elegendő magasságú és szilárdságú nyíláskerete és legyen felszerelve hatásos eszközökkel a gyors viharálló lezáráshoz. Vízlevezető nyílásokat, nyitott korlátokat és víznyelőket kell szükség szerint beépíteni a viharfedélzetnek a víztől való gyors megtisztításához minden időjárási viszony esetén.

3 Az 1997. július 1-én vagy az után épített személyhajókon a felépítménye belül végződő légzőcsövek nyitott vége legalább egy m-re legyen a vízvonal felett, amikor a hajó 15°-ra megdől, vagy az elárasztás közbenső stádiumainak számítással meghatározott legnagyobb dőlési szögére, amelyik a nagyobb. Vagy pedig, a nem olajtartályokból jövő légzőcsövek ürülhetnek a felépítmény oldalán keresztül. E bekezdés rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény rendelkezéseit.

4 Az oldalablakok, bejáró, rakodó- és szenelő nyílások és a héjlemezelésben a határvonal felett lévő egyéb nyílások elzáró eszközeinek konstrukciója és kivitele legyen hatásos és kellő szilárdságú, figyelembe véve azokat a tereket, ahol be vannak építve és helyzetüket a legmélyebb térbeosztási vízvonalhoz képest.^**

5 Hatékony belső ablakfedőket, olyan lerendezésben, hogy azokat könnyen és hatásosan lehessen vízmentesen lezárni és reteszelni, kell felszerelni minden oldalablakhoz a válaszfalfedélzet feletti első fedélzet alatti terekben.

20-1. Szabály

Rakomány rakodó ajtók zárása

1 Ez a szabály minden személyhajóra vonatkozik.^***

2 A határvonal felett elhelyezkedő következő ajtókat kell bezárni és reteszelni, mielőtt a hajó elindul egy útra, és zárva és reteszelve maradni, amíg a hajó a következő kikötőben kiköt:

.1 a héjban lévő rakodó ajtók, vagy a zárt felépítmények határolói;

.2 a 2.1 bekezdésben jelzett helyeken felszerelt orr-pajzsok;

.3 rakomány rakodó ajtók az ütközési válaszfalban;

.4 viharálló rámpák, melyek alternatív zárást képeznek a 2.1-től 2.-3-ig terjedő bekezdésekben meghatározottakhoz.

Azzal a feltétellel, hogy egy ajtót nem lehet kinyitni vagy bezárni, amíg a hajó a kikötőhelyen van, az ilyen ajtót ki lehet nyitni vagy nyitva lehet hagyni, amíg a hajó megközelíti a kikötőhelyet vagy attól eltávolodik, de csak annyira, amennyire szükséges lehet ahhoz, hogy az ajtót azonnal működtetni lehessen. A belső orr-ajtót minden esetben zárva kell tartani.

3 A 2.1 és 2.4 bekezdések követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos ajtókat ki lehessen nyitni a hajóparancsnok belátása szerint, amennyiben a szükséges a hajó üzeméhez vagy az utasok be- és kiszállásához, amikor a hajó biztonságos horgonyzóhelyen van és azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonságát nem éri hátrány.

4 A parancsnok biztosítsa, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg.

5 A parancsnok biztosítsa, hogy mielőtt a hajó bármilyen útra elindul, a II-1/25. szabályban megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a 2. bekezdésben meghatározott ajtók utolsó bezárásának idejéről és bizonyos ajtók 3. bekezdés szerinti nyitásának idejéről.

20-2. Szabály

Viharálló épség a ro-ro fedélzettől (válaszfalfedélzettől) az alatta lévő terekig

1 Az 1997. július 1-én vagy az után épített ro-ro személyhajókon:

.1 a .2 és .3 albekezdés függvényében, minden hozzáférésnek, ami a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, a legmélyebb pontja legalább 2,5 m-re legyen a válaszfalfedélzet felett;

.2 ahol járműrámpák vannak beépítve, hogy hozzáférést biztosítsanak a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azok nyílásait viharállóan lehessen bezárni a víz lefelé behatolásának megakadályozására, riasztással és kijelzéssel a navigációs hídra;

.3 az Igazgatás engedélyezheti különleges hozzáférések beépítését a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azzal a feltétellel, hogy azok szükségesek a hajó alapvető munkájához, például gépek és készletek mozgatása, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hozzáféréseket vízmentessé teszik, riasztással és kijelzéssel a navigációs hidra,

.4 a .2 és .3 albekezdésekben hivatkozott hozzáféréseket be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőhelyet bármilyen úton, és azoknak zárva kell maradni, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.5 a hajóparancsnok biztosítsa, hogy a .2 és .3 albekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg, és

.6 a hajóparancsnok biztosítsa, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, hogy a 25. szabály által megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a .2 és .3 bekezdésben hivatkozott hozzáférések utolsó bezárásának idejéről.

2 Az 1997. július 1-je előtt épült ro-ro személyhajókon:

.1 a ro-ro fedélzettől minden hozzáférést, amit a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, vízmentessé kell tenni, és a navigációs hídon eszközöket kell felszerelni, melyek jelzik, hogy a hozzáférés nyitva vagy zárva van;

.2 minden ilyen hozzáférést le kell zárni, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, és zárva kell maradni, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.3 a .2 albekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos hozzáféréseket kinyissanak az út alatt, de csak annyi időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, amennyiben szükséges, a hajó alapvető munkáját; és

.4 az .1 albekezdés rendelkezéseit legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle időpontjában kell alkalmazni.

✰ 20-3. Szabály

Hozzáférés ro-ro fedélzetekhez

Minden ro-ro személyhajón, a parancsnok vagy a kijelölt tiszt biztosítsa, hogy, a parancsnok vagy a kijelölt tiszt kifejezett hozzájárulása nélkül, egyetlen utasnak se engedjenek hozzáférést a zárt ro-ro fedélzethez, amikor a hajó menetben van.

✰ 20-4. Szabály

Válaszfalak zárásai a ro-ro fedélzeten

1 Minden haránt- vagy hosszirányú válaszfal, amit számításba vettek, mint hatásos eszközt a ro-ro fedélzeten összegyűlt víz körülzárásához, legyen a helyén és reteszelve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és maradjon a helyén és rögzítve, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét.

2 Az 1. bekezdés követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy az ilyen válaszfalakban lévő hozzáféréseket kinyissák az út alatt, de csak arra elegendő időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, ha szükséges, a hajó alapvető munkáját.

✰ A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

21. Szabály

Fenékvíz szivattyúzó elrendezések

(E szabály 1.6 és 2.9 bekezdései az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

1 Személyhajók és teherhajók

1.1 Egy hatékony fenékvíz szivattyúzó rendszert kell létesíteni, mely képes szivattyúzni és vízmentesíteni bármilyen vízmentes rekeszt, ami nem állandó jelleggel rakomány vagy édesvíz, ballasztvíz, olajüzemanyag vagy folyékony rakomány számára van kijelölve, és amelyekhez egyéb hatékony szivattyúzó eszközök vannak biztosítva, minden lehetséges körülmény között. Hatékony eszközöket kell biztosítani a víz kiürítéséhez a szigetelt raktárakból.

1.2 Egészségügyi, ballaszt és általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók, mint független gépi hajtású fenékszivattyúk, ha fel vannak szerelve a szükséges csatlakozásokkal a fenékvíz szivattyúzó rendszerhez.

1.3 A szénbunkerek vagy olajüzemanyag tartályok alatt használt minden fenékvízcső, beleértve az olaj tereket, melyekben olajülepítő tartályok, vagy olajüzemanyag szivattyúzó egységek vannak elhelyezve, acélból vagy más alkalmas anyagból legyen.

1.4 A fenékvíz és ballaszt szivattyúzó rendszerek elrendezése olyan legyen, hogy meggátolja annak lehetőségét, hogy a tengerből és vízballaszt terekből a víz bejusson a rakomány- és gépterekbe, vagy egyik rekeszből a másikba. Intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy bármelyik mélytartály, melynek fenékvíz és ballaszt csatlakozásai vannak, szándékolatlanul elárasztódjanak a tengerből, amikor azokban rakomány van, vagy kiürüljenek egy fenékszivattyún keresztül, amikor vízballasztot tartalmaznak.

1.5 A fenékszivattyúzó elrendezésekkel kapcsolatban álló minden elosztószekrény és kézzel működtetett szelep olyan helyeken legyen, melyek rendes körülmények között hozzáférhetők.

1.6 Intézkedéseket kell tenni személyhajókon a válaszfalfedélzeten, és teherhajókon a szabadoldal fedélzeten elhelyezkedő zárt rakományterek víztelenítésére, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti a víztelenítés mellőzését bármely hajó vagy bármely hajóosztály bármilyen adott rekeszében, ha megbizonyosodott róla, hogy az ilyen terek mérete vagy belső térbeosztása miatt azáltal nem kerül veszélybe a hajó biztonsága.

1.6.1 Ahol a szabadoldal a válaszfalfedélzetig, illetve szabadoldal fedélzetig olyan, hogy a hajó fedélzetének éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a víztelenítés elegendő számú megfelelő méretű vízlefolyóval történjen, a 17. szabály követelményeinek megfelelően felszerelve személyhajó esetében, és a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény vízlefolyókra, beömlésekre és kiömlésekre vonatkozó követelményeinek megfelelően teherhajó esetében.

1.6.2 Ahol a szabadoldal olyan, hogy a válaszfalfedélzet éle, illetve a szabadoldal fedélzet éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a válaszfalfedélzeten, illetve szabadoldal fedélzeten lévő zárt rakományterek víztelenítését elegendő kapacitású térbe vagy terekbe kell vezetni, melyekben egy magas vízszint riasztás van és alkalmas elrendezésekkel van ellátva a hajóból kidobáshoz. Ezen kívül biztosítani kell, hogy:

.1 a vízlefolyók száma, mérete és elosztása olyan legyen, hogy megakadályozza szabad víz túlzott mérvű felgyülemlését;

.2 az e szabály által személyhajókra vagy teherhajóra megkövetelt szivattyúzó elrendezések, az esetnek megfelelően, vegyék számításba az állandó nyomású vízpermetező tűzoltó rendszerre vonatkozó követelményeket;

.3 benzinnel vagy más veszélyes anyagokkal szennyezett víz ne ürüljön gépterekbe vagy egyéb terekbe, ahol gyulladási források lehetnek jelen; és

.4 ahol a zárt rakománytereket széndioxidos tűzoltó rendszer védi, a fedélzeti vízlefolyók legyenek felszerelve eszközökkel a fullasztó gázok kiszökésének megakadályozására.

2 Személyhajók

2.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt fenékvíz szivattyúzó rendszerek legyenek képesek működni minden lehetséges körülmények között egy sérülés után, akár egyenesen áll a hajó, akár megdőlt. Erre a célra általában szárny-szívócsonkokat kell beépíteni, kivéve a hajó végén lévő szűk rekeszeket, ahol elég lehet egy szívócsonk. Szokatlan alakú rekeszekben járulékos szívócsonkokat lehet megkövetelni. Olyan elrendezéseket kell kialakítani, melyekkel a rekeszben lévő víz megtalálhatja útját a szívócsövekhez. Ahol bizonyos rekeszekre nézve az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy nem kívánatos lehet a víztelenítés beépítése, megengedheti az ilyen rendelkezés mellőzését, ha a 8.2.1-től 8.2.3-ig terjedő pontokban lefektetett feltételek szerint végzett számítások kimutatják, hogy nem romlik a hajó túlélési képessége.

2.2 Legalább három gépi hajtású szivattyút kell beépíteni a fenékvíz gyűjtővezetékre csatlakoztatva, melyek egyike lehet a propulziós gépezet által hajtott. Ahol a kritériumszám 30 vagy nagyobb, egy járulékos független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni.

2.3 Ahol megvalósítható, a gépi hajtású fenékszivattyúkat egymástól különálló vízmentes rekeszekben kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni vagy elhelyezni, hogy ezek a rekeszek ne árasztódjanak el ugyanattól a sérüléstől. Amennyiben a fő propulziós gép, a segédgépek és kazánok két vagy több vízmentes rekeszben vannak, a fenékvíz szolgálatra rendelkezésre álló szivattyúkat a rekeszekben egymástól a lehető legtávolabb kell elosztani.

2.4 A 91,5 m és nagyobb hosszúságú hajókon, melyek kritériumszáma 30 vagy nagyobb, az elrendezések olyanok legyenek, hogy legalább egy fenékvíz szivattyú álljon rendelkezésre minden elárasztási állapotban, melyet a hajónak ki kell bírni, a következők szerint:

.1 a megkövetelt fenékvíz szivattyúk egyike egy megbízható merülő típusú vészüzemi szivattyú legyen, melynek energiaforrása a válaszfalfedélzet felett van elhelyezve; vagy

.2 a fenékvíz szivattyúk és energiaforrásaik úgy legyenek elosztva a hajó hosszában, hogy egy sértetlen rekeszben legalább egy szivattyú álljon rendelkezésre.

2.5 A járulékos szivattyúk kivételével, melyek csak az orr- vagy fartartályhoz szolgálnak, mindegyik megkövetelt fenékvíz szivattyút úgy kell elrendezni, hogy az vizet szívjon bármelyik térből, melynek víztelenítését az 11. bekezdés megköveteli.

2.6 Mindegyik fenékvíz szivattyú legyen képes vizet szivattyúzni a megkövetelt fő fenékvízcsövön keresztül legalább 2 m/mp sebességgel. A gépterekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúknak e terekből közvetlen szívócsonkjai legyenek, azzal a kivétellel, hogy bármilyen térben legfeljebb két szívócsonkot kell megkövetelni. Ahol két vagy több szívócsonk van beépítve, közülük legalább egy legyen a hajó mindegyik oldalán. Az Igazgatás megkövetelheti, hogy más terekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúk külön közvetlen szívócsonkokkal rendelkezzenek. A közvetlen szívócsonkokat megfelelően kell elrendezni, és a géptérben lévők átmérője legalább akkora legyen, mint a fenékvíz gyűjtőcsőé.

2.7.1 A 2.6 bekezdésben megkövetelt közvetlen fenékvíz szívócsonkon vagy szívócsonkokon kívül, a fő keringető szivattyútól a géptéri víztelenítés szintjéhez vezető és visszacsapó szeleppel felszerelt közvetlen szívócsonkot kell beépíteni a géptérbe. E közvetlen szívócső átmérője legalább kétharmada legyen a szivattyú beömlőnyílásának gőzhajók esetében, és a szivattyú beömléssel azonos átmérőjű motorhajók esetében.

2.7.2 Ahol az Igazgatás véleménye szerint a fő keringető szivattyú nem alkalmas erre a célra, egy közvetlen vészüzemi fenékvíz elszívást kell vezetni a legnagyobb rendelkezésre álló független gépi hajtású szivattyútól a géptér fenékvíz elszívás szintjéig; a szívócső ugyanolyan átmérőjű legyen, mint a használt szivattyú gyűjtőcsövének beömlése. Az így csatlakoztatott szivattyú kapacitása az Igazgatás által kielégítőnek tartott mennyiséggel haladja meg a megkövetelt fenékvíz szivattyúét.

2.7.3 A tengervíz beömlés és közvetlen szívószelepek orsói jóval a géptéri padló fölé nyúljanak fel.

2.8 Minden fenékvíz szívó csővezeték a szivattyúkhoz való csatlakozásig legyen független más csővezetékektől.

2.9 A fenékvíz gyűjtőcső d átmérőjét az alábbi képlet szerint kell számítani. Azonban a fenékvíz gyűjtőcső tényleges belső átmérőjét az Igazgatás számára elfogadható legközelebbi szabványos méretre lehet lekerekíteni:

d = 25 + 1,68 √L(B + D)

ahol:

d a fenékvíz gyűjtőcső belső átmérője (mm-ben);

L és B a hajó hossza és szélessége (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint és

D a hajó bordán mért magassága (m-ben), azzal a feltétellel, hogy a válaszfalfedélzeten zárt rakománytérrel bíró hajónál, mely az 1.6.2 bekezdés követelményeinek megfelelően belső víztelenítése van, és ami a hajó teljesen hosszán végig terjed, a D-t a válaszfalfedélzet feletti következő fedélzeteit kell mérni. Ahol a zárt rakományterek kisebb hosszra terjednek ki, a D-t úgy kell venni, mint a válaszfalfedélzetig a bordán mért magasság plusz lh/L, ahol l és h a zárt rakományterek együttes hossza, illetve magassága (m-ben). A fenékvíz leágazó csövek átmérője elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2.10 Intézkedéseket kell tenni a bármelyik fenékvíz szívócső által kiszolgált rekesz elárasztásának megakadályozására a kiszolgált cső által vagy a bármely más rekeszben összeütközés vagy megfeneklés okozta sérülés esetén. Erre a célra, ahol a cső bármilyen részén a hajó oldalához közelebb helyezkedik el, mint a hajó szélességének egyötöde (a 2. szabály meghatározása szerint), és a középvonalra merőlegesen mérve a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén, vagy egy alagútgerincben helyezkedik el, a csőbe egy visszacsapó szelepet kell beépíteni a nyitott véget magában foglaló rekeszben.

2.11 A fenékvíz szivattyúzó rendszerrel kapcsolatban álló elosztó szekrényeket, csapokat és szelepeket úgy kell elrendezni, hogy elárasztás esetén a fenékvíz szivattyúk egyike működőképes legyen bármelyik rekeszhez; ezen kívül, a szivattyút vagy annak a fenékvíz gyűjtőcsővel összekötő csövét a hajó szélességének egyötödénél húzott vonalon kívül ért sérülése ne tegye működésképtelenné a fenékvíz rendszert. Ha asz összes szivattyúhoz csak egy közös csőrendszer van, a fenékszívásokat vezérlő összes szelep legyen működtethető a válaszfalfedélzet feletti helyről. Ahol a fő fenékvíz szivattyúzó rendszeren kívül egy vészüzemi fenékvíz szivattyúzó rendszer is van, az a fő rendszertől független és olyan elrendezésű legyen, hogy a szivattyú működőképes legyen bármelyik rekeszre a 2.1 bekezdésben meghatározott elárasztási feltétel esetén; ebben az esetben csak a vészüzemi rendszer működtetéséhez szükséges szelepeket kell tudni működtetni a válaszfalfedélzet feletti helyről.

2.12 A 2.11 bekezdésben hivatkozott összes csap ész szelep kezelőszervét, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető, a kezelési helyen világosan meg kell jelölni és eszközökkel kell felszerelni annak jelzésére, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

3 Teherhajók

A fő fenékvíz rendszerre csatlakoztatott legalább két gépi hajtású szivattyút kell beépíteni, melyek közül az egyiket hajthatja a fő propulziós gépezet. Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy a hajó biztonsága nem gyengül, bizonyos rekeszekben mellőzhetők a fenékvíz szivattyúzó elrendezések.

22. Szabály

Stabilitási információ személyhajók és teherhajók részére¹³

1 Minden személyhajót, méretére tekintet nélkül, és minden teherhajót, melynek hossza a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározása szerint 24 m és nagyobb, elkészültekor meg kell dönteni és stabilitásának elemeit meg kell határozni. A hajóparancsnokot az Igazgatás megelégedésére olyan erre vonatkozó információval kell ellátni, ami ahhoz szükséges, hogy egy gyors és egyszerű eljárással képes legyen pontos útmutatást kapni a hajó stabilitására nézve a különböző szolgálati feltételek mellett. A stabilitási információ egy példányát be kell nyújtani az Igazgatáshoz.

2 Ahol a hajón bármilyen változtatások történtek, melyek lényegileg befolyásolják a hajóparancsnok számára adott stabilitási információt, egy módosított stabilitási információt kell szolgáltatni. Amennyiben szükséges, a hajót ismét meg kell dönteni.

3 Öt évet nem meghaladó időközönként egy üres hajó szemlét kell elvégezni minden személyhajón annak igazolására, hogy vannak-e bármilyen változások az üres hajó vízkiszorításában és hosszirányú súlypontjában. A hajót újból meg kell dönteni minden esetbe, ha a jóváhagyott stabilitási információhoz képest, az üres hajó vízkiszorítástól 2%-ot, vagy a hosszirányú súlyponttól 1%-ot meghaladó eltérést találtak vagy várnak.

4 Az Igazgatás engedélyezheti egy adott hajó döntéspróbájának mellőzését, ami egy testvérhajó döntéspróbájából kapott alapvető stabilitási információval van ellátva, és az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy az ilyen alapvető adatokból megbízó stabilitási információt lehet kapni a felmentett hajóra, ahogy az 1. bekezdés azt megköveteli.

5 Az Igazgatás ugyancsak engedélyezheti a kifejezetten folyadékok vagy érc ömlesztett szállítására tervezett egyedi hajó vagy hajóosztály döntéspróbájának mellőzését, amennyiben a hasonló hajókra való hivatkozás világosan megmutatja, hogy a hajó arányainak és elrendezéseinek betudhatóan az elégségesnél nagyobb metacentrikus magasság fog rendelkezésre állni minden várható terhelési állapotban.

23. Szabály

Kárelhárítási tervek személyhajókon

A hajóért felelős tiszt tájékoztatására állandó jelleggel kifüggesztett terveknek kell lenni, melyek világosan megmutatják mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat az elzáró eszközökkel együtt, és azok kezelőszerveinek helyeit, és az intézkedéseket az elárasztás következtében beálló bármilyen dőlés korrigálására. Ezen kívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.

23-1. Szabály

Kárelhárítás teherhajókon

(Ez a szabály 1992. február 1-től vonatkozik.)

1 A hajóért felelő tiszt tájékoztatására a navigációs hídon legyen állandó jelleggel kifüggesztett, vagy könnyen hozzáférhető terv, ami mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan világosan feltünteti a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat és elzáró eszközeiket, valamint az esetleges kezelőszerveik helyét, és az intézkedéseket az elárasztás miatt bekövetkezett dőlés korrigálására. Ezen kívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.¹⁴

2 Jelzőket kell felszerelni a vízmentes válaszfalakban lévő minden tolóajtóhoz és csuklópántos ajtóhoz. Jelzést kell adni a navigációs hídra, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Ezen kívül, a külhéj ajtókat és egyéb nyílásokat, melyek az Igazgatás véleménye szerint nagyobb elárasztáshoz vezethetnek, ha nyitva hagyják, vagy nem megfelelően zárják be azokat, el kell látni ilyen jelzőkkel.

3.1 Az általános óvintézkedések a felszerelés, feltételek és üzemi eljárások jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás szükségesnek tart a vízmentes épség fenntartásához a szokásos hajóműveletek alatt.

3.2 A különleges óvintézkedések azon elemek (vagyis záró eszközök, rakomány biztonság, riasztások megszólaltatása stb.) jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás létfontosságúnak tart a hajó és személyzete túléléséhez.

23-2. Szabály

Hajótest és felépítmény épsége, kármegelőzés és elhárítás

(Ez a szabály mindenen nem ro-ro személyhajóra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. bekezdés legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél fog vonatkozni.)

1 A navigációs hídon jelzőket kell felszerelni minden külhéj ajtóhoz, rakodóajtókhoz és egyéb zárószerkezetekhez, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően bezárva, az Igazgatás véleménye szerint, egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek. A jelző rendszert a meghibásodás mentesség elve alapján kell megtervezni, és vizuális riasztásokkal kell jelezni, ha az ajtót nincs teljesen bezárva, vagy ha a rögzítő eszközök közül bármelyik nincs teljesen a helyén és reteszelve, és hangriasztással, ha az ilyen ajtó vagy zárószerkezet kinyílik, vagy a rögzítő eszközök kibiztosítottá válnak. A navigációs hídon a jelzőtáblát fel kell szerelni „kikötő/tengeri út” üzemmód választó kapcsolóval, olyan elrendezésben, hogy a navigációs hídon egy hangjelzés szólaljon meg, ha a hajó nyitott orrajtókkal, belső ajtókkal, far-rámpával, orr-rámpával vagy bármilyen más nem bezárt oldalsó külhéj ajtóval, vagy bármilyen záró eszközzel nem megfelelő helyzetben hagyja el a kikötőt. A jelző rendszer tápja legyen független az ajtók műkötetésének és biztosításának tápjától. Az Igazgatás által jóváhagyott jelző rendszereket, melyek az 1997. július 1-je előtt épült hajókon voltak beszerelve, nem kell megváltoztatni.

2 Televíziós felügyelő és vízszivárgás észlelő rendszert kell létesíteni, hogy jelzést adjon a navigációs hídra és a gépüzemi vezérlőállásba a belső és külső orr-ajtókon, far-ajtókon vagy bármilyen más külhéj ajtón át keletkezett szivárgásról, ami különleges kategóriájú terek, vagy ro-ro rakományterek elárasztásához vezethet.

3 A különleges kategóriájú tereket és ro-ro rakományterekben folyamatosan kell járőrözni és hatékony eszközökkel megfigyelést fenntartani, mint televíziós felügyelet, hogy amikor a hajó menetben van, észlelni lehessen a járművek bármilyen mozgását kedvezőtlen időjárási viszonyok estén és utasok illetéktelen behatolását oda.

4 Dokumentált üzemi eljárásokat kell a hajón tartani és megfelelő helyen kifüggeszteni az összes külhéj ajtó, rakodóajtó és egyéb zárószerkezetre vonatkozóan, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően rögzítve, az Igazgatás véleménye szerint egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek.

24. Szabály

Vízmentes ajtók stb. jelölése, időszakos működtetése és ellenőrzése személyhajókon

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2.1 A vízmentes ajtók, oldalablakok, szelepek és vízlefolyók, hamucsúszdák és szemétcsúszdák zárószerkezeteinek működtetési gyakorlatait hetenként meg kell tartani. Olyan hajókon, melyeknél az út tartama meghaladja az egy hetet, egy teljes gyakorlatot kell lefolytatni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és utána a többit hetenként legalább egyszer az út tartama alatt.

2.2 A fő harántválaszfalakban lévő minden vízmentes ajtót, csuklópántosa és gépi hajtásút egyaránt, melyek a tengeren használatban vannak, naponta működtetni kell.

3.1 A vízmentes ajtók és a hozzájuk kapcsolódó minden szerkezetet és jelzőt, minden szelepet, melyek zárása szükséges a rekesz vízmentessé tevéséhez, és minden szelepet, melyek működése szükséges a kárelhárítási keresztkapcsolásokhoz, a tengeren hetenként legalább egyszer ellenőrizni kell.

3.2 Az ilyen szelepeket, ajtókat és szerkezeteket megfelelően meg kell jelölni annak biztosítására, hogy azokat rendeltetésszerűen lehessen használni a maximális biztonság eléréséhez.

25. Szabály

Bejegyzések személyhajók naplóiba

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 A csuklópántos ajtókat, hordozható lemezeket, vízlefolyókat, beszálló-, rakodó és szenelő kapukat és egyéb nyílásokat, melyek hajózás közbeni zárva tartását e szabályok megkövetelik, be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt. A zárás idejét és nyitás idejét (ha e szabályok alapján megengedhető), be kell jegyezni az olyan naplókba, amiket az Igazgatás előírhat.

3 A 24. szabályban megkövetelt minden gyakorlat és ellenőrzés feljegyzését be kell írni a hajónaplóba, minden hiba pontos rögzítésével, melyek kiderülhetnek.

B-1. RÉSZ

TEHERHAJÓK TÉRBEOSZTÁSA ÉS SÉRÜLT STABILITÁSA¹⁵

(Ez a rész az 1992. február 1-én vagy az után épült teherhajókra vonatkozik.)

25-1. Szabály

Alkalmazás

1 E rész követelményei a 100 m-nél nagyobb hosszúságú (L_S) teherhajókra vonatkoznak, de kizárják azokat a hajókat, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a Szervezet által kidolgozott egyéb okmányokban^** foglalt térbeosztási és sérült stabilitási szabályzatoknak. E rész követelményeit az 1988. július 1-én vagy az után épített 80 m L_s és nagyobb, de 100 m L_s-nél kisebb hosszúságú hajókra is vonatkozik.

2 A továbbiakban a szabályokra való minden hivatkozás az e részben foglalt szabályok összességére hivatkozik.

3 Az Igazgatás egy adott hajóra vagy hajók csoportjára nézve elfogadhat alternatív elrendezéseket, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e szabályok által képviselttel azonos fokú biztonságot érnek el. Minden Igazgatás, amelyik megenged ilyen alternatív elrendezéseket, közölje a Szervezettel azok adatait.

25-2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásánál használt víz-vonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a térbeosztási merülésvonal, ami a hajóra kijelölt nyári merülésnek felel meg.

1.3 Részleges merülésvonal a hajó üres merülése plusz az üres hajó merülés és a legmélyebb térbeosztási merülésvonal közötti különbség 60%-a.

2.1 A hajó térbeosztási hossza (L_S) a hajó azon részének legnagyobb vetített bordán mért hossza a fedélzet alatt vagy fedélzeteken, melyek az elárasztás függőleges kiterjedését határolják, amikor a hajó a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon úszik.

2.2 Hossz-középpont a hajó térbeosztási hosszának középpontja.

2.3 Hátsó végpont a hajó térbeosztási hosszának hátsó határa.

2.4 Mellső végpont a hajó térbeosztási hosszának mellső határa.

3 Szélesség (B) a hajó legnagyobb bordán mért szélessége a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés (d) a függőleges távolság a bordán mért alapvonaltól a szóban forgó vízvonal hossz-középpontjánál.

5 Eláraszthatósága (μ) egy térnek azon tér vízbe merült térfogatának az a része, amit víz tud elfoglalni.

25-3. Szabály

Szükséges térbeosztási index, R

1 E szabályok arra szolgálnak, hogy a hajóknak minimális térbeosztási normával szolgáljanak.

2 A biztosítandó térbeosztási fokát az R szükséges térbeosztási indexszel kell megadni, a következők szerint:

.1 100 m L_s feletti hosszúságú hajóknál:

R = (0.002 + 0.0009L³)^1/3

ahol L_S m-ben van megadva,

.2 80 m L_s és nagyobb, de 100 m L_s-nélkisebb hosszúságú hajóknál:

	R = 1 −[1/ (1 +	L_s	x	R_o	)]
		100		1 - R_o

ahol R_o az R .1 bekezdés képletével számított érték.

25-4. Szabály

Kapott térbeosztási index, A

1 Az A kapott térbeosztási index, e szabálynak megfelelően számítva, nem lehet kisebb, mint a 25-3. szabály 2. bekezdésének megfelelően számított szükséges R térbeosztási index.

2 Az A kapott térbeosztási indexet a hajóra a következő képlettel kell számítani:

A = Σ p_is_i

ahol:

i az egyes vizsgált rekeszt vagy rekeszek csoportját képviseli,

p_i annak valószínűségét veszi számításba, hogy csak a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportja árasztható el, tekintet nélkül, bármilyen vízszintes térbeosztást figyelmen kívül hagyva,

s_i a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportjának elárasztása utáni túlélés valószínűségét veszi számításba, beleértve minden esetleges vízszintes térbeosztás hatását.

3 Az A számításánál vízszintes úszáshelyzetet kell alkalmazni.

4 Ez az összegezés csak azokat az elárasztási eseteket öleli fel, melyek hozzájárulnak az A térbeosztási index kapott értékéhez.

5 A fenti képletben jelzett összegezést a hajó hosszára kell felvenni minden olyan elárasztási esetre, melyben egyetlen rekesz, vagy két vagy több rekesz van érintve.

6 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a képletben jelzett összegezést kell venni minden olyan elárasztási esetre, melyben szárnyrekeszek vannak érintve; és ezen kívül, egy szárnyrekesz vagy rekeszek és a szomszédos belső rekesz vagy rekeszek egyidejű elárasztásának esetére, derékszögű behatolást feltételezve, ami a hajó középvonalági terjed, de kizárva minden középső válaszfal sérülését.

7 A sérülés feltételezett függőleges mértéke az alapvonaltól felfelé a vízvonal feletti vagy magasabban fekvő vízszintes vízmentes válaszfalig terjedjen. Azonban ha egy kisebb mérték súlyosabb eredményt adna, az ilyen kiterjedést kell figyelembe venni.

8 Ha csövek, csatornák vagy alagutak helyezkednek el a feltételezett elárasztott rekeszeken belül, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a fokozatos elárasztás ezáltal nem terjedhessen ki más rekeszekre, mint amiket elárasztottnak feltételeznek. Azonban az Igazgatás megengedhet kisebb fokozatos elárasztódást, ha bizonyítást nyer, hogy annak hatásai könnyen kezelhetők és a hajó biztonsága nem szenved kárt.

9 A szabályoknak megfelelően végzett elárasztási számításoknál a hajótestben csak egy rést kell feltételezni.

25-5. Szabály

A p_i tényező számítása

1 A p_i tényezőt az esetnek megfelelően az 1.1 bekezdés szerint kell számítani, a következő jelöléseket használva:

x₁ = távolság az L_S hátsó végpontjától a vizsgált rekesz hátsó végének legelső részéig;

x₂ = távolság az L_S hátsó végpontjától a vizsgált rekesz mellső végének leghátsó részéig.

E₁ = x₁/L_S

E₂ = x₂/L_S

E = E1 + E2 — 1

J = E₂ – E₁

J’ = J – E, ha E ≥ 0

J’ = J + E, ha E < 0

A maximális dimenzió nélküli sérült hossz

J_max = 48/L_S, de legfeljebb 0,24

A sérülés feltételezett eloszlási sűrűsége a hajó hossza mentén

a = 1,2 + 0,8E, de legfeljebb 1,2.

A sérülés feltételezett eloszlási függvénye a hajó hossza mentén:

F = 0,4 + 0,25E (1,2 + a)

y = J / j _max

p = F₁ J_max

q = 0,4F₂(J_max)²

F₁ = y² - y³/3 ha y < 1,

F₁ = y - 1/3 egyébként;

F₂ = (y³/3) – (y⁴/12), ha y < 1,

F₂ = (y²/2) – (y/3) + (1/12), egyébként.

1.1 A P_i tényezőt mindegyik önálló rekeszre meg kell határozni.

1.1.1 Ahol a vizsgált rekesz a teljes L_S hajóhosszra kiterjed:

p_i = 1.

1.1.2 Ahol a vizsgált rekesz hátsó határa egybeesik a hátsó végponttal:

p_i = F + 0,5ap + q

1.1.3 Ahol a vizsgált rekesz mellső határa egybeesik a mellső végponttal:

p_i = 1 – F + 0,5ap

1.1.4 Ha a vizsgált rekesz mindkét vége a hajó L_S hosszának hátsó és mellső végpontján belül van:

p_i = ap

1.1.5 Az 1.1.2, 1.1.3 és 1.1.4 bekezdések képleteinek alkalmazásánál, ahol a vizsgált rekesz túlnyúlik a „hossz-középponton”, ezeket a képleti értékeket a q képletének megfelelő mennyiséggel kell csökkenteni, ahol az F₂ értékét az y-t J’/J_max értéknek véve kell számítani.

2 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a p₁ értékét egy szárnyrekeszre a 3. bekezdés szerint meghatározott értéket a 2.2 bekezdés szerinti r tényezővel beszorozva kell megkapni, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a belső terek nem lesznek elárasztva.

2.1 A p_i értékét az egy szárnyrekesz és szomszédos belső rekesz egyidejű elárasztásának esetére a 3. bekezdés képletét használva kell megkapni, beszorozva az (1 – r) tényezővel.

2.2 Az r csökkentő tényezőt a következő képletet használva kell meghatározni:

ha J ≥ 0,2 b/B :

b 0,08 b

r = –––– (2,3 + ––––––––––) + 0,1 , ha –– ≤0,2

B J + 0,02 B

0,016 b b

r = (––––––––– + –––– + 0,36) , ha –– > 0,2

J + 0,02 B B

A J < 0,2 b/B esetére az r csökkentő tényezőt lineáris interpolálással kell meghatározni az alábbi értékek között:

r = 1 , ha J = 0

és

r = mint az az eset, ahol J ≥ 0,2 b/B , ha J = 0,2 b/B

ahol

b = a közepes harántirányú távolság m-ben mérve a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon a külhéj és a hosszirányú válaszfal legkülső részén át húzott és azzal párhuzamos sík között, ami a p_i tényező számításához használt hosszirányú határok között helyezkedik el.

3 Az egyenként vett rekeszekhez a p_i értékeléséhez az 1. és 2. bekezdéseket közvetlenül kell alkalmazni.

3.1 A rekesz csoportoknak tulajdonítható p_iértékek értékelésére a következő vonatkozik:

páronként vett rekeszekre:

p_i = p₁₂ – p₁ – p₂

p_i = p₂₃ – p₂ – p₃ stb.

hármas csoportokban vett rekeszekre:

p_i = p₁₂₃ – p₁₂– p₂₃ + p₂

p_i = p₂₃₄ – p₂₃ – p₃₄+p₃ stb.

négyes csoportokban vett rekeszekre:

p_i = p₁₂₃₄ – p₁₂₃– p₂₃₄ + p₂₃

p_i = p₂₃₄₅ – p₂₃₄ – p₃₄₅+p₃₄ stb.

ahol a:

p_12,p_23,p₂₃stb_.,

p_123,p_234,p₃₄₅stb_., és

p₁₂₃₄, p_1234,p₃₄₅₆stb_.

értékeit az 1. és 2. bekezdésekben egyetlen rekeszre megadott képletek szerint kell számítani, melyek dimenzió nélküli J hossza megfelel a p-hez rendelt indexek által jelzett rekeszekből álló csoportnak.

3.2 A p tényező a három vagy több szomszédos rekeszből álló csoportra nullával egyenlő, ha az ilyen csoport dimenzió nélküli hossza mínusz a csoportban lévő leghátsó és legelső dimenzió nélküli hossza nagyobb, mint J_max.

25-6. Szabály

Az s_itényező számítása

1 Az s_i tényezőt mindegyik rekeszre vagy rekesz csoportra a következők szerint kell meghatározni:

1.1 Általában bármilyen elárasztási állapotra bármilyen kiinduló terhelési állapotból az s a következő legyen:

s = C √ 0,5(GZ max)(tartomány)

ahol:

C = 1 , ha θe ≤ 25°

C = 0 ha θe > 30°

C =

egyébként.

GZ_max = legnagyobb felegyenesítő kar (m-ben) az alább megadott tartományon belül, de legfeljebb 0,1 m;

tartomány = pozitív felegyenesítő karok tartománya az egyensúlyi szögön túl (fokokban), de legfeljebb 20°; mindazonáltal a tartomány végződhet annál a szögnél, ahol a vízmentesen nem zárható nyílások vízbe merülnek,

θe = végleges egyensúlyi dőlésszög (fokban).

1.2 s = 0 ahol a besüllyedést, dőlést és úszáshelyzetet számításba vevő végső vízvonalnál azon nyílások alsó éle a vízbe merül, melyeken keresztül fokozatos elárasztás következhet be. Az ilyen nyílások közé tartoznak a légzőcsövek, szellőzők és olyan nyílások, melyek vízmentes ajtókkal vagy nyílásfedelekkel záródnak, és nem tartoznak ide a vízmentes búvónyílás fedelekkel záródó nyílások és öblítő vízlefolyók, kis vízmentes nyílásfedelek, melyek fenntartják a fedélzet nagyfokú épségét, távműködtetésű vízmentes tolóajtók, vízmentes integritású hozzáférési ajtók és hozzáférési nyílásfedelek, melyek tengeren rendesen zárva vannak, és nem-nyíló típusú vízlefolyók. Azonban amennyiben az így elárasztott tereket figyelembe veszik a számításoknál, úgy e szabály követelményeit kell alkalmazni.

1.3 Minden egyedi rekeszre vagy rekesz csoportra az s_i értékét merülési szempontok alapján a következők szerint kell súlyozni:

s_i = 0,5 s_l + 0,5s_p

ahol:

s_l az s tényező a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon,

s_p az s tényező a részleges merülésvonalon.

2 Az ütközési válaszfaltól előre minden rekeszre az s értéke, a hajót a legmélyebb tér-beosztási merülésvonalon felételezve, és korlátlan függőleges sérülés kiterjedést feltételezve, 1-gyel legyen egyenlő.

3 Mindenütt, ahol egy vízszintes térbeosztás van beépítve a szóban forgó vízvonal felett, a következő vonatkozik:

3.1 Az s értékét az alsó rekeszre vagy rekesz csoportra úgy kell meghatározni, hogy az 1.1 bekezdésben meghatározott értéket be kell szorozni a 3.3 bekezdés szerinti v csökkentő tényezővel, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a vízszintes térbeosztás feletti terek nem lesznek elárasztva.

3.2 A vízszintes térbeosztás feletti terek szegyidejű elárasztása következtében az A indexhez pozitív hozzájárulás esetében, az ilyen rekeszre vagy rekesz csoportra az eredő s értéket a 3.1 bekezdés szerint meghatározott értéket az 1.1 bekezdés szerinti egyidejű elárasztás s értékével növelve kell megkapni, beszorozva az (1 – v) tényezővel.

3.3 A v valószínűségi tényezőt a következők szerint kell számítani:

H – d

v_i = –––––––––– az elárasztást a térbeosztási merülésvonal feletti vízszintes térbeosztásig

H_max – d feltételezve, ahol H értékét a H_max magasságra kell korlátozni,

v_i = 1, ha a legfelső vízszintes térbeosztás a feltételezett sérülés körzetében a H_max alatt van,

ahol:

H az alapvonal feletti vízszintes térbeosztás magassága (m-ben), amit a sérülés függőleges kiterjedése határának feltételeznek,

H_max a sérülés lehetséges legnagyobb függőleges kiterjedése az alapvonal felett (m-ben), vagy

H_max = d + 0,056L_S (1 — L_S/500) ha L_S ≤ 250 m

H_max = d + 7 ha L_S > 250 m

amelyik a kisebb.

25-7. Szabály

Eláraszthatóság¹⁶

A szabályok szerinti térbeosztás és sérült stabilitás számítások céljára, az egyes terek vagy tér részek eláraszthatósága következő legyen:

Terek	Eláraszthatóság
Készleteknek kijelölt Lakótérrel elfoglalt Gépek által elfoglalt Üres terek Szárazrakomány terek Folyadék számára szánt	0,60 0,95 0,85 0,95 0,70 0 vagy 0,95^**

** Amelyik a szigorúbb követelményeket eredményezi.

25-8. Szabály

Stabilitási információ

1 A hajó parancsnokát olyan megbízható stabilitási információval kel ellátni, ami lehetővé teszi számára, hogy gyors és egyszerű eszközökkel pontos útmutatást kapjon a hajó stabilitására nézve következő üzemi állapotokban. Az információ foglalja magában:

.1 a minimális üzemi metacentrikus magasság (GM) merülésre vetített görbéjét, ami biztosítja a megfelelést a vonatkozó ép stabilitási követelményeknek és a 25-1-től 25-6-ig terjedő szabályok követelményeinek, vagylagosan a legnagyobb megengedhető függőleges metacentrikus magasság (KG) merülésre vetített görbéjét, vagy e görbék egyikének egyenértékét;

.2 a keresztáramlási elrendezések működtetésére vonatkozó utasításokat; és

.3 minden egyéb adatot és segédletet, ami szükséges lehet a stabilitássérülés utáni fenntartásához.

2 A hajóért felelős tisztnek útmutatásul, legyenek állandóan kifüggesztett, vagy a navigációs hídon könnyen hozzáférhető tervek, melyek világosan mutatják az egyes fedélzetek és raktárakban a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat a záró eszközökkel és azok kezelőszerveinek helyét, és az elárasztás következtében beálló dőlés helyesbítésére szolgáló elrendezéseket. Ezen kívül, a fent említett információkat tartalmazó könyvecskék álljanak rendelkezésre a hajó tisztjei számára.

3 Az 1.1 bekezdésben hivatkozott információ nyújtásához a GM (vagy KG) korlátozó értékeket kell használni, ha azok a térbeosztási indexre vonatkozó meggondolásokból lettek meghatározva, a korlátozó GM értékét lineárisan kell variálni a legmélyebb térbeosztási merülésvonal és a részleges merülésvonal között.^*** Ilyen esetekben a részleges merülésvonal alatti merülésekhez, ha a minimális GM ennél a merülésnél a térbeosztási index számításából származik, akkor ezt a GM értéket kisebb merülésekre kell feltételezni, kivéve, ha az ép stabilitási követelmények vonatkoznak.

25-9. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban és belső fedélzetekben teherhajókon

1 A vízmentes térbeosztásokban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumon kell tartani. Ahol áttörések szükségesek a vízmentes válaszfalakban és felső fedélzetekben hozzáférés, csővezetékek, szellőzés, villamos kábelek stb. miatt, intézkedéseket kell tenni a vízmentes épség fenntartására. Az Igazgatás enyhítéseket engedélyezhet a szabadoldal fedélzet feletti nyílások vízmentességét illetően, azzal a feltétellel, hogy bebizonyítják, hogy bármilyen fokozatos elárasztás könnyen kezelhető, és hogy a hajó biztonsága nem csökken.

2 A belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgáló ajtók, melyeket tengeren használnak, vízmentes tolóajtók legyenek, melyeket lehessen távműködtetéssel zárni a hídról, és ugyancsak legyenek működtethetők helyileg a válaszfal mindkét oldaláról. Jelzőket kell felszerelni a vezérlés helyén, melyek jelzik, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak, és hangjelzést kell adni az ajtó zárásakor. A táp, a vezérlés és a jelzők legyenek működőképesek a főüzemi táp kimaradása esetén. Különös figyelmet kell fordítani a vezérlő rendszer meghibásodása hatásának mérséklésére. Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót el kell látni egyedi kézi hajtó szerkezettel. Az ajtót lehessen kézzel nyitni és zárni magánál az ajtónál mindkét oldalról.

3 A hozzáférési ajtókat és hozzáférési nyílásfedeleket, melyek a tengeren rendesen zárva vannak, és amelyek a belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgálnak, fel kell szerelni jelzőeszközökkel helyben és a hídon, melyek mutatják, hogy ezek az ajtók vagy nyílásfedelek nyitva vagy zárva vannak. Minden ilyen ajtónál vagy nyílásfedélnél egy figyelmeztetést kell felerősíteni, hogy azt nem szabad nyitva hagyni. Az ilyen ajtók és nyílásfedelek használatát az őrségező tisztnek kell engedélyeznie.

4 Kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat vagy rámpákat lehet belsőleg beépíteni nagy rakományterek térbeosztásához, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy szükségesek az ilyen ajtók vagy rámpák. Ezek az ajtók vagy rámpák lehetnek csuklópántosak, gördülő- vagy tolóajtók vagy rámpák, de nem lehetnek távműködtetésűek.¹⁷ Az ilyen ajtókat vagy rámpákat be kell zárni az út megkezdése előtt és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók vagy rámpák kikötőben történő kinyitásának idejét, és zárásának idejét mi-előtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a naplóba. Amennyiben az ajtók vagy rámpák bármelyike hozzáférhető az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a belső nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

25-10. Szabály

Külső nyílások teherhajókban

1 A sérüléselemzésben épnek feltételezett rekeszekbe vezető minden külső nyílás, ami a végső sérülési vízvonal alatt van, legyen vízmentes.

2 Az 1. bekezdésnek megfelelően vízmentesnek megkövetelt küldő nyílások legyenek kellő szilárdságúak és, kivéve a raktárnyílás fedeleket, legyenek ellátva a navigációs hídra felvitt jelzőkkel.

3 A sérülés függőleges kiterjedését határoló fedélzet alatt a héjlemezelésben lévő nyílásokat a tengeren zárva kell tartani. Amennyiben e nyílások bármelyike hozzáférhető lenne az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

4 A 3. bekezdés követelményeinek dacára, az Igazgatás engedélyezheti, hogy a parancsnok belátása szerint bizonyos ajtókat kinyithassanak, amennyiben szükséges a hajó üzeméhez azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonsága nem szenved kárt.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a küldő nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

C. RÉSZ

GÉPI BERENDEZÉSEK

(Eltérő rendelkezés hiányában, a C. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik.)

26. Szabály

Általános rendelkezések

1 A gépek, kazánok és egyéb nyomástartó edények, a hozzájuk tartozó szivattyúzó rendszerek és szerelvények konstrukciója és kivitele legyen megfelelő az előirányzott szolgálatra, és azokat úgy kell beépíteni és védeni, hogy minimumra csökkenjen a fedélzeten lévő személyek veszélyeztetése, kellő figyelmet fordítva a mozgó részekre, meleg felületekre és egyéb veszélyekre. A konstrukció vegye figyelembe a szerkezetben használt anyagokat, a rendeltetést, amire a berendezést szánják, az üzemállapotokat, melyeknek ki lesz téve, és a hajón fennálló környezeti állapotokat.

2 Az Igazgatás fordítson különös figyelmet az egyes létfontosságú propulziós alkotórészek megbízhatóságára, és megkövetelhet egy külön propulziós energiaforrást, ami elegendő arra, hogy a hajónak kormányozható sebességet adjon, különösen a nem szokványos elrendezések esetében.

3 Eszközöket kell biztosítani, melyekkel a propulziós gépek rendes működését lehet fenntartani vagy helyreállítani, még akkor is, ha az alapvető segédberendezések egyike működésképtelenné válik. Külön figyelmet kell fordítani a következők működési zavarára:

.1 áramfejlesztő berendezés, ami a villamos energia fő forrásaként szolgál;

.2 a gőzellátás forrásai;

.3 a kazán tápvíz rendszerek;

.4 a kazánok vagy gépek tüzelőolaj ellátó rendszerei;¹⁸

.5 a kenőolajnyomás forrásai;

.6 a víznyomás forrásai;

.7 kondenzvíz szivattyú és a kondenzátorokban a vákuum fenntartását szolgáló elrendezések;

.8 a kazánok mechanikus levegőellátása;

.9 légsűrítő és légtartály indítási vagy vezérlési célokra;

.10 a főüzemi propulziós gépek hidraulikus, pneumatikus vagy villamos vezérlésének eszközei, beleértve az állítható hajócsavarokat.

Mindazonáltal az Igazgatás, általános biztonsági szempontokra figyelemmel, elfogathatja a propulziós kapacitás rendes üzemtől eltérő részleges csökkentését.

4 Eszközöket kell létesíteni annak biztosítására, hogy a gép külső segítség nélkül üzembe helyezhető legyen a holt hajó állapotból.

5 Minden kazánt, minden géprészt, az összes gőz-, hidraulikus, pneumatikus és egyéb rendszert és hozzájuk tartozó szerelvényt, melyek belső nyomás alatt állnak, megfelelő próbáknak kell alávetni, beleértve az első üzembe helyezés előtti nyomáspróbát.

6 A főüzemi propulziós gépi berendezéseket és a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú minden segédüzemi gépi berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy a hajóba beépítve működjön, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 15°-ig bezárólag bármilyen szögben bármelyik oldalra megdől statikus viszonyok között, és bármelyik oldalra 22,5°-ra dinamikus viszonyok között (dülöngélés) és egyidejűleg dinamikusan 7,5°-ra megdől az orr vagy far felé (bukdácsolás). Az Igazgatás eltérést engedhet meg ezektől a szögektől, figyelembe véve a kazánok és nyomástartó edények típusát, méretét és üzemi viszonyait.

7 Intézkedéseket kell tenni a főüzemi propulziós és segédüzemi gépek tisztításának, ellenőrzésének és karbantartásának megkönnyítésére, beleértve a kazánokat és nyomástartó edényeket.

8 Külön figyelmet kell fordítani a propulziós gépek rendszereinek konstrukciójára, kivitelére és beépítésére úgy, hogy rezgéseik semmilyen módja se ébreszthessen nem kívánatos feszültségeket ebben a gépben a rendes üzemi tartományokban.

9 A csőrendszerekben lévő nemfémes terjeszkedő idomok, ha azon olyan rendszerbe vannak beépítve, ami áttöri a hajó oldalát és az áttörés és a nemfémes terjeszkedő idomok is a legalsó terhelési vízvonal alatt helyezkednek el, az I/10(a) szabályban előírt szemlék részeként ellenőrizni és szükség szerint, vagy a gyártó által ajánlott időközönként cserélni kell.

10 A hajó gépi berendezéseihez és a hajó biztonságos üzemeltetéséhez létfontosságú berendezéseihez a kezelési és karbantartási utasításokat azon tisztek és személyzet számára érthető nyelven kell megírni, akik számára szükséges az ilyen információ megértése feladataik elvégzéséhez.

11 A üzemanyag napi-, ülepítő- és kenőolaj tartályok légző csöveinek elhelyezése és elrendezése olyan legyen, hogy egy légző cső törése esetén az ne vezessen közvetlenül a fröcskölő tengervíz vagy az esővíz behatolásának veszélyéhez. Minden új hajón a propulzióhoz és létfontosságú rendszerekhez használt mindegyik típusú üzemanyaghoz két üzemanyag napi tartályt kell beépíteni, legalább 8 órai kapacitással a propulziós berendezés legnagyobb névleges teljesítményéhez és a generátor berendezés szokásos üzemi terheléséhez a tengeren.¹⁹ Ez a bekezdés csak az 1998. július 1-e után épített hajókra vonatkozik.

27. Szabály

Gépi berendezések

1 Ahol fennáll a gép túlgyorsulásának veszélye, eszközöket kell biztosítani arra, hogy a gép ne lépje túl a biztonságos sebességet.

2 Ahol a fő- vagy segédüzemi gépek, beleértve a nyomástartó edényeket, vagy az ilyen gépek bármely részét, amelyek belső nyomásnak vannak kitéve, és veszélyes túlnyomás alá kerülhetnek, eszközöket kell biztosítani, ahol kivitelezhető, az ilyen túlnyomás elleni védelemhez.

3 A propulzióhoz és a hajó biztonságához vagy a rajta tartózkodó személyek biztonságához létfontosságú minden hajtóművet és minden tengelyt és tengelykapcsolót úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok kibírják azokat a maximális feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve az üzemi viszonyok bármelyike között, és kellő figyelmet kell fordítani a motorokra, melyek hajtják azokat, vagy részüket képezik.

4 A 200 mm hengerátmérőjű vagy 0,6 m³ és nagyobb forgattyúszekrény térfogatú belső égésű motorokat alkalmas típusú, elegendő tehermentesítő területű forgattyúszekrény robbanás elleni biztosítószelepekkel kell ellátni. A biztosítószelepeket megfelelően kell elrendezni, vagy eszközökkel kell ellátni annak biztosítására, hogy a kiömlésük iránya olyan legyen, ami minimálisra csökkenti a személyzet sérülésének lehetőségét.

5 A főüzemi propulziós turbina gépeket és, ahol vonatkozik, a főüzemi belső égésű propulziós gépeket és segédüzemi gépeket el kell látni automatikus elzáró eszközökkel olyan meghibásodások esetére, mint a kenőolaj táp kimaradása, ami gyorsan teljes üzemzavarhoz, súlyos károsodáshoz vagy robbanáshoz vezethet. Az Igazgatás engedélyezet rendelkezéseket az automatikus elzáró készülékek felülvezérléséhez.

28. Szabály

Hátrameneti eszközök^*

1 Elegendő hátrameneti teljesítményt kell biztosítani a hajó megfelelő irányításához minden rendes körülmény között.

2 Be kell mutatni és fel kell jegyezni a gépek azon képességét, hogy a hajócsavar toló-erejének irányát elegendő idő alatt megfordítsák, és hogy a hajót ésszerű távolságon belül megállítsák a legnagyobb előremeneti üzemi sebességről.

3 A próbákon feljegyzett megállási idők, hajó haladási irányok és távolságok, a több hajócsavarral rendelkező hajók azon képességét bizonyító próbák eredményeivel együtt, hogy képesek hajózni és műveletezni, amikor egy vagy több hajócsavar üzemképtelen, álljanak rendelkezésre a hajón a parancsnok vagy a kijelölt személyzet használatára.

4 Ahol a hajó járulékos eszközökkel van ellátva a manőverezéshez vagy megálláshoz, az ilyen eszközök hatásosságát be kell mutatni és feljegyezni, a 2. és 3. bekezdésben hivatkozottak szerint.

29. Szabály

Kormányberendezés^**

1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, minden hajót az Igazgatás megelégedésére el kell látni egy főüzemi kormányberendezéssel és egy segédüzemi kormányberendezéssel. A főüzemi kormányberendezés és a segédüzemi kormányberendezés úgy legyen elrendezve, hogy egyikük meghibásodása ne tegye a másikat működésképtelenné.

2.1 A kormányberendezés minden része és a kormányszár szilárd és megbízható konstrukciójú legyen az Igazgatás megelégedésére. Külön figyelmet kell fordítani minden lényeges rész megfelelőségére, ami nincs kettőzve. Minden ilyen lényeges részben, ahol vonatkozik, gördülőcsapágyakat kell használni, mint golyóscsapágyak, görgőscsapágyak vagy csapágyperselyek, melyek állandó kenésűek, vagy kenő szerelvényekkel vannak ellátva.

2.2 A belső hidraulikus nyomásnak kitett csövek és egyéb kormányberendezés részek méreteit meghatározó számításokhoz a névleges nyomás legalább 1,25-szöröse legyen a 3.2 bekezdésben előírt üzemi viszonyok mellett várható legnagyobb üzemi nyomásnak, számításba véve minden nyomást, ami létezhet a rendszer kisnyomású oldalán. Az Igazgatás belátása szerint fáradási kritériumokat kell alkalmazni a csövek és részek szerkesztésénél, számításba véve a dinamikus terhelések miatt fellépő pulzáló nyomásokat.

2.3 Biztonsági szelepeket kell beépíteni a hidraulikus rendszer minden olyan részébe, ami elszigetelhető és melyen nyomás léphet fel az energiaforrástól vagy külső erőkből. A biztonsági szelep beállítása ne lépje túl a névleges nyomást. A szelepek legyenek kellő méretűek és úgy legyenek elrendezve, hogy elkerülhető legyen az indokolatlan nyomásnövekedés névleges nyomás fölé.

3 A főüzemi kormányberendezés és kormányszár legyen:

.1 kellő szilárdságú és legyen képes a hajó kormányzására a legnagyobb előremeneti üzemi sebességnél, amit bizonyítani kell;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 35° szögről a másik oldali 35° szögre, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésen van és legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel fut, és ugyanilyen feltételek mellett egyik oldali 35° szögről a másik oldali 30° szögre legfeljebb 28 mp alatt;

.3 gépi hajtással működtethető, hogy kielégítse a 3.2 bekezdés követelményeit, és minden esetben, amikor az Igazgatás 120 mm feletti átmérőjű kormányszárat követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül; és

.4 úgy szerkesztve, hogy ne sérüljön meg a legnagyobb hátrameneti sebességnél; azonban ezt a szerkesztési követelményt nem kell bizonyítani próbákkal a legnagyobb hátrameneti sebességnél és legnagyobb kormányszögnél.

4 A segédüzemi kormányberendezés legyen:

.1 kellő szilárdságú és legye képes a hajót kormányozni irányítható sebességnél és vészhelyzet esetén legyen gyorsan üzembe helyezhető;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 15°-ról a másik oldali 15°-ra legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésén és előremenetben fut a legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel vagy 7 csomóval, amelyik a nagyobb; és

.3 gépi hajtással működtethető a 4.2 bekezdés követelményeinek kielégítésére, és minden esetben, amikor az Igazgatás 230 mm feletti kormányszár átmérőt követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül.

5 A fő- és segédüzemi kormányberendezés hajtóegységek legyenek:

.1 úgy kialakítva, hogy automatikusan újrainduljanak, amikor egy kimaradás után a táp újból helyreáll; és

.2 legyen működésbe hozható a navigációs hídon lévő helyről. A kormányberendezés hajtóegységek bármelyikének tápkimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídra.

6.1 Ahol a főüzemi kormányberendezés két vagy több azonos hajtóegységből áll, nem kell segédüzemi kormányberendezést beépíteni, azzal a feltétellel, hogy:

.1 személyhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben a tápegységek bármelyike üzemen kívül van;

.2 teherhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben az összes tápegység működik;

.3 a főüzemi kormányberendezés úgy van elrendezve, hogy valamely hiba a csővezeték rendszerében, vagy a tápegységek egyikében, úgy szigetelhető el, hogy a kormányozhatóság fenntartható vagy gyorsan visszanyerhető.

6.2 Az Igazgatás, 1986. szeptember 1-ig, elfogadhatja olyan kormányberendezés beépítését, melynek bizonyított megbízhatósági előélete van, de nem felel meg a 6.1.3 bekezdés hidraulikus rendszerre vonatkozó követelményeinek.

6.3 A nem hidraulikus kormányberendezések az Igazgatás megelégedésére érjenek el jelen bekezdés követelményeivel egyenértékű normákat.

7 Kormányberendezés vezérlést kell beépíteni:

.1 a főüzemi kormányberendezéshez, a navigációs hídon és a kormánymű géptérben;

.2 ahol a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdésnek megfelelően van kialakítva, két független vezérlő rendszerrel, mindkettő a navigációs hídról működtethető- Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését. Ahol a vezérlő rendszer egy hidraulikus telemotorból áll, nem kell második független rendszert beépíteni, kivéve a 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállító-hajót,

.3 a segédüzemi kormányberendezéshez, a kormánymű géptérben és, ha gépi hajtású, legyen működtethető a navigációs hídról, és legyen független a főüzemi kormányberendezés vezérlő rendszerétől.

8 A navigációs hídról működtethető minden fő- és segédüzemi kormányberendezés feleljen meg a következőknek:

.1 ha villamos, saját külön áramköréről kell kiszolgálni egy kormányberendezés tápáramkörről, a kormánymű géptéren belül lévő pontról, vagy közvetlenül azt a kormányberendezés tápáramkört ellátó kapcsolótábla sínjeiről, a kapcsolótábla egy pontjáról, amely szomszédos a kormányberendezés tápáramkörével;

.2 eszközöket kell biztosítani a kormánymű géptérben a navigációs hídról működtethető bármilyen vezérlő rendszernek az általa kiszolgált kormányberendezésről történő leválasztásához;

.3 a rendszert lehessen működésbe hozni a navigációs hídon lévő helyről;

.4 a vezérlő rendszert ellátó villamos táp kimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídon; és

.5 rövidzár védelmet csak a kormányberendezés vezérlés tápáramkörökhöz kell biztosítani.

9 Az e szabály és a 30. szabály által megkövetelt villamos tápáramköröket és kormányberendezés vezérlő rendszereket a hozzájuk tartozó részekkel, kábelekkel és csövekkel teljes hosszukon szét kell választani, amennyire kivitelezhető.

10 Kommunikációs eszközt kell létesíteni a navigációs híd és a kormánymű géptér között.

11 A kormánylapát szögállása legyen:

.1 ha a főüzemi kormányberendezés gépi hajtású, kijelezve a navigációs hídra. A kormánylapát szög kijelzése legyen független a kormányberendezés vezérlő rendszertől;

.2 felismerhető a kormánymű géptérben.

12 A hidraulikus gépi hajtású kormányberendezést el kell látni a következőkkel:

.1 intézkedések a hidraulikafolyadék tisztaságának fenntartásához, figyelembe véve a hidraulikus rendszer típusát és konstrukcióját;

.2 alacsonyszint riasztással mindegyik hidraulikafolyadék tartályhoz, hogy a gyakorlatilag legkorábban adjon jelzést a hidraulikafolyadék szivárgásáról. Hang- és vizuális riasztásokat kell kiadni a navigációs hídon és a géptérben, ahol az könnyen észlelhető; és

.3 egy beépített tárolótartállyal, melynek befogadóképessége elég legalább egy gépi meghajtó rendszer feltöltéséhez, beleértve az üzemi tartaléktartályt is, ahol a főüzemi kormányberendezés gépi hajtása követelmény. A tárolótartály csővezeték segítségével állandó jelleggel legyen csatlakoztatva olyan módon, hogy a hidraulikus rendszer könnyen feltölthető legyen a kormánymű géptérben lévő helyről és legyen felszerelve egy szintjelzővel.

13 A kormánymű géptér legyen:

.1 könnyen hozzáférhető és, amennyire kivitelezhető, elkülönítve a gépterektől; és

.2 megfelelő elrendezésekkel biztosítva a kormánygép és vezérlések munka hozzáférésének biztosításához. Ezek az elrendezések foglaljanak magukban kézi korlátokat és lábrácsokat, vagy más csúszásmentes felületeket a megfelelő munkafeltételek biztosításához a hidraulikafolyadék szivárgása esetén.

14 Ahol a kormányszár átmérőjének 230 mm felett kell lenni a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül, egy alternatív energiaforrást kell biztosítani, ami legalább a 4.2 bekezdés követelményinek megfelelő kormányberendezés hajtóegységének és a hozzátartozó vezérlő rendszer és kormányszög jelző táplálására elég, ami 45 mp-en belül automatikusan belép vagy a villamos energia vészüzemi forrásáról, vagy a kormánymű géptérben elhelyezett független energiaforrásról. Ezt a független meghajtásforrást csak erre a célra szabad használni. Minden 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón az alternatív energiaforrás kapacitása legalább 30 perces, és minden más hajónál legalább 10 perces folyamatos működésre legyen elég.

15 Minden 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón, vegyi-tartályhajón vagy gázszállító-hajón, és minden 70.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú egyéb hajón a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdés követelményinek megfelelő, két vagy több, azonos hajtóegységet foglaljon magában.

16 A 17. bekezdés tárgyát képező minden 10.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó feleljen meg a következőknek:

.1 a főüzemi kormányberendezést úgy kell kialakítani, hogy a gépi hajtórendszerek egyikének bármelyikén, bármilyen részében, kivéve a kormányszárat, körnegyedet vagy az ugyanilyen célt szolgáló alkotórészeket, bekövetkezett egyetlen meghibásodás, vagy a kormánylapát működtetők megszorulása miatt, a kormányképesség elvesztése esetén, a kormányképességet az egyik gépi hajtórendszer elvesztése után legfeljebb 45 mp-cel vissza lehessen nyerni;

.2 a főüzemi kormányberendezés foglaljon magában vagy:

.2.1 két független és elkülönített gépi hajtórendszert, melyek mindegyike képes kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit, vagy

.2.2 legalább két azonos gépi hajtórendszer, melyek, rendes üzemben együtt működve, legyenek képesek kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit. ahol szükséges az e követelmény kielégítése, biztosítani kell a hidraulikus gépi hajtórendszerek összekötését. Lehessen észlelni a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a meghibásodott rendszert úgy lehessen automatikusan leválasztani, hogy a másik vagy többi rendszer üzemképes maradjon;

.3 a nem hidraulikus kormányberendezések egyenértékű normákat érjenek el.

17 A 10.000 és nagyobb, de 100.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál vagy gázszállító-hajóknál a 16. bekezdésben leírttól eltérő megoldások, melyekre nem kell a kormánylapát működtető vagy működtetők egyedi meghibásodásának kritériumát alkalmazni, engedélyezhetők azzal a feltétellel, hogy egyenértékű biztonsági szintet érnek el és hogy:

.1 a csővezeték rendszer vagy a hajtóegységek bármelyik részének egyedi meghibásodása miatt bekövetkezett kormányképesség vesztést követően, a kormányképességet 45 mp-en belül vissza kell nyerni; és

.2 ahol a kormányberendezés csak egyetlen kormánylapát működtetőt foglal magában, külön figyelmet kell fordítani a konstrukció feszültségelemzésére, beleértve a felhasznált anyagok, a tömítő elrendezések fáradáselemzését és törésmechanikai elemzését, az esetnek megfelelően, és a próbákat és az ellenőrzést, valamint a hatékony karbantartás biztosítását. Az előbbiekre tekintettel, az Igazgatás olyan szabályzatokat fogadjon el, melyek magukban foglalják a Szervezet által elfogadott „Irányelvek a nem kettőzött kormánylapát működtetők elfogadásához a 10,000 és nagyobb, de 100.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál és gázszállító-hajóknál” tartalmát.

18 A 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú, de 70.000 tonnánál kisebb holtsúlyú tartályhajónál, vegyi-tartályhajónál vagy gázszállító-hajónál az Igazgatás 1986. szeptember 1-ig elfogadhat olyan igazolt megbízhatósági előéletű kormányberendezés-rendszert, ami nem felel meg a 16. bekezdésben a hidraulikus rendszerre megkövetelt egyedi meghibásodási kritériumnak.

19 Minden 1984. szeptember 1. előtt épült 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó legkésőbb 1986. szeptember 1-ig feleljen meg a következőknek:

.1 a 7.1, 8.2, 8.4, 10, 11, 12.2, 12.3 és 13.2 bekezdések követelményei;

.2 két független kormányberendezés vezérlő rendszert kell beépíteni, melyek egyikét a navigációs hídról lehessen működtetni. Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését;

.3 amennyiben a kormányberendezés vezérlő rendszer működés közben meghibásodik, a második rendszert azonnal működésbe lehessen hozni a navigációs hídról; és

.4 mindegyik kormányberendezés vezérlő rendszert, ha az villamos, a kormányberendezés tápáramkörről, vagy közvetlenül az azt a kormányberendezést ellátó kapcsolótábla sínekről kiszolgált saját külön áramköre szolgálja ki, a kapcsolótáblán a kormányberendezés tápáramkör ellátásával szomszédos pontnál.

20 A 19. bekezdés követelményein kívül, minden 1984. szeptember 1-je előtt épült 40.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállító-hajót legkésőbb 1988. szeptember 1-ig úgy kell kialakítani, hogy a csővezetékben vagy a tápegységek egyikében bekövetkezett egyetlen meghibásodás esetén fenntartható legyen a kormányképesség, vagy a kormánylapát mozgását úgy lehessen korlátozni, hogy a kormányképességet gyorsan vissza lehessen nyerni. Ezt a következőkkel kell elérni:

.1 a kormánylapát korlátozásának független eszköze; vagy

.2 gyorsműködésű szelepek, melyek kézzel kezelhetők, a működető vagy működtetők leválasztásához a külső hidraulikus csővezetékről, a működtetőknek egy beépített független gépi hajtású szivattyú és csőrendszer segítségével történő gyors újratöltésének eszközével együtt; vagy

.3 egy olyan elrendezéssel, hogy ahol a hidraulikus hajtórendszerek össze vannak kötve, észlelje a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a hibás rendszert vagy automatikusan, vagy a navigációs hídról úgy válassza le, hogy a másik rendszer teljesen üzemképes maradjon.

30. Szabály

Villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezésre vonatkozó járulékos követelmények

1 Jelzőeszközöket kell beépíteni a navigációs hídon és a főüzemi gépek egyik alkalmas vezérlőállásában a villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezés motorjai működésének kijelzésére.

2 Minden villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést, ami egy vagy több hajtóegységet foglal magában, a főkapcsolótábláról közvetlenül táplált legalább két kizárólagos áramkör szolgáljon ki; azonban az áramkörök egyike lehessen táplálható a vészüzemi kapcsolótáblán keresztül. A főüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezéshez kapcsolódó segédüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést rá lehet kötni az ilyen főüzemi kormányberendezést tápláló áramkörök egyikére. A villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést ellátó áramkörök teljesítménye legyen elegendő az összes motor táplálásához, ami egyidejűleg rájuk csatlakoztatható és egyidejű üzemük megkövetelhető.

3 Az ilyen áramkörökhöz és motorokhoz rövidzár és túlterhelés elleni védelmet kell beépíteni. A túláram elleni védelem, beleértve az indítóáramot is, ha van, legalább kétszerese legyen az így védett motor vagy áramkör teljes terhelési áramának, és kialakítása olya legyen, hogy átengedje a megfelelő indítóáramokat. Ahol háromfázisú tápot alkalmaznak, riasztást kell beépíteni a tápfázisok bármelyike kimaradásának jelzésére. Az e bekezdésben megkövetelt riasztások hang- és vizuális jelzések legyenek és azokat szembetűnő helyen kell elhelyezni a főüzemi géptérben vagy abban a vezérlőhelyiségben, ahonnan rendes üzemben vezérlik a főüzemi gépeket, és amit az 51. szabály megkövetelhet.

4 Amikor egy 1.600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajón a 29.4.3 szabályban megkövetelt gépi hajtású segédüzemi kormányberendezés nem villamos hajtású, vagy nem elsődlegesen más szolgálatra előirányzott villamos motor hajtja, a főüzemi kormányberendezés táplálható a főkapcsolótábla egyik áramköréről. Ahol az ilyen elsődlegesen más szolgálatokra előirányzott villamos motor elrendezése olyan, hogy egy ilyen segédüzemi kormányberendezést hajtson, az Igazgatás mellőzheti a 3. bekezdés követelményeit, amennyiben elégedett a védelem kialakításával, a 29.5.1 és 2 és a 29.7.3 szabályok segédüzemi kormányberendezésre vonatkozó követelményeivel együtt.

31. Szabály

Gépek vezérlései

1 A hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú fő- és segédüzemi gépeket fel kell szerelni azok üzemeltetésének és vezérlésének hatékony eszközeivel.

2 Ahol a propulziós gépek távvezérlése a navigációs hídról történik, és a géptérben személyzet tartózkodása van előirányozva, a következők vonatkoznak:

.1 a hajócsavar fordulatszáma, tolóerő iránya és, ha vonatkozik, emelkedési szöge teljes mértékben vezérelhető legyen a navigációs hídról minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is;

.2 a távvezérlést, mindegyik független hajócsavarra, egy úgy megtervezett és megépített távvezérléssel kell végezni, hogy annak működtetése ne kívánjon meg a géptéri üzemi részletekre kiterjedő különös figyelmet. Ahol több hajócsavar egyidejű üzemét tervezik, azok vezérelhetők egyetlen vezérlő készülékkel,

.3 a főüzemi propulziós gépet fel kell szerelni egy vészleállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől;

.4 a navigációs hídról adott propulziós utasításokat jelezni kell a fő gépvezérlő teremben vagy a manőverező platón, az esetnek megfelelően;

.5 Az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók feleljenek meg az 1-4ől 4-ig terjedő bekezdések módosított követelményeinek, a következők szerint:

.1 az 1. bekezdést a következő váltja fel:

’1 A propulzióhoz, a hajó vezetéséhez és biztonságához létfontosságú fő- és segédüzemi berendezéseket hatékony eszközökkel kell ellátni azok üzemeltetéséhez és vezérléséhez. A hajó propulziójához, vezetéséhez és biztonságához létfontosságú minden vezérlő rendszer legyen független és úgy szerkesztett, hogy egy rendszer meghibásodása nem rontsa le más rendszer teljesítményét. ’;

.2 a 2. bekezdés második és harmadik sorában törölni kell az ’és személyzeti felügyeletre előirányzott gépterek’ szavakat;

.3 a 2.2 bekezdés első mondatát a következő váltja fel:

’[2].2 a vezérlést egyetlen vezérlő eszközzel kell végezni mindegyik független hajócsavarra, az összes kapcsolódó szolgáltatás automatikus teljesítésével, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhelésének megelőzését.’;

.4 a 2.4 bekezdést a következő váltja fel:

’[2].4 a navigációs hídról adott propulziós gépezet parancsokat jelezni kell a főgép vezérlő helyiségben és a manőverező helyen;’;

.5 a 2.6 bekezdés végére egy új mondatot kell hozzáadni a következő szöveggel:

’Ugyancsak lehessen vezérelni a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú segédüzemi gépeket az érintett gépnél vagy annak közelében.’; és

.6 a 2.8, 2.8.1 és 2.8.2 bekezdéseket a következők váltják fel:

’[2].8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon, a főgép vezérlő helyiségben és a manőverező helynél a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar fordulatszám és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében, és

.8.2 hajócsavar fordulatszám és szögállás állítható szárnyú hajócsavarok esetében.’

.6 a propulziós gépeket lehessen helyben vezérelni, még a távvezérlő rendszer bármelyik részének meghibásodása esetén is;

.7 a távvezérlő rendszer konstrukciója olyan legyen, hogy meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavarok előre beállított fordulatszámát és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés;

.8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar sebesség és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében;

.8.2 hajócsavar sebesség és emelkedés az állítható szárnyú hajócsavarok esetében,

.9 riasztást kell adni a navigációs hídon és a géptérben az indítólevegő alacsony nyomásának jelzésére, amit olyan szintre kell beállítani, hogy további főgép indítási műveleteket tegyen lehetővé. Amennyiben a propulziós gépek távvezérlő rendszer e automatikus indításra van szerkesztve, az egymást követő indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell azért, hogy elegendő indító levegőt őrizzen meg a helyi indításhoz.

3 Ahol a főüzemi propulzió és hozzátartozó gépek, beleértve a főüzemi villamos energia ellátás forrásait, különböző fokú automatikus vagy távvezérléssel vannak ellátva, és folyamatos kézi felügyelet alatt állnak egy vezérlő helyiségből, az elrendezéseket és vezérléseket úgy kell megtervezni, felszerelni és beépíteni, hogy a gépek működése olyan biztonságos és hatékony legyen, mintha közvetlen felügyelet alatt lenne; erre a célra a 46.-tól 50.-ig terjedő szabályokat kell alkalmazni, az esetnek megfelelően. Külön figyelmet kell fordítani az ilyen terek tűz és elárasztás elleni védelmére.

4 Az automatikus indító-, üzemi és vezérlő rendszerek általában foglaljanak magukban intézkedéseket az automatikus vezérlések kézi felülvezérlésére. Az ilyen rendszerek bármilyen részének meghibásodása ne akadályozza meg a kézi felülvezérlés használatát.

32. Szabály

Gőzkazánok és kazán táprendszerek

1 Minden gőzkazánt és minden tüzelés nélküli gőzgenerátort el kell látni legalább két megfelelő kapacitású biztonsági szeleppel. Azonban, figyelemmel bármilyen kazán vagy tüzelés nélküli gőzgenerátor teljesítményére vagy bármilyen egyéb jellemzőjére, az Igazgatás engedélyezheti csak egy biztonsági szelep felszerelését, ha megbizonyosodott róla, hogy ez által a túlnyomás elleni kellő védelem biztosítva van.

2 Minden olajtüzelésű kazánnak, melyet kézi felügyelet nélküli üzemre irányoznak elő, legyenek biztonsági eszközei, melyek elzárják a tüzelőolaj tápot és riasztást adnak alacsony vízszint, levegőtáp kimaradás vagy lángkialvás esetén.

3 A turbinás propulziót kiszolgáló vízcsöves kazánokat fel kell szerelni magas vízszint riasztással.

4 Minden gőzfejlesztő rendszert, ami a hajó biztonságához létfontosságú szolgáltatásokat nyújt, vagy ami veszélyessé válhat tápvíz rendszerének meghibásodása miatt, el kell látni legalább két egymástól különálló tápvíz rendszerrel és tápszivattyúkkal, megjegyezve, hogy a gőzdómnak csak egy áttörése fogadható el. Kivéve, ha a szivattyú jellemzői meggátolják a túlnyomást, eszközöket kell biztosítani, melyek meggátolják a túlnyomást a rendszerek bármelyik részében.

5 A kazánokat fel kell szerelni a tápvíz minőségét felügyelő és ellenőrző készülékekkel. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak kizárására, amennyire lehetséges, hogy olaj vagy egyéb szennyezők jussanak be, amik hátrányosan befolyásolhatják a kazánt.

6 A hajó biztonságához létfontosságú, és meghatározott vízszintre tervezett minden kazánt el kell látni legalább két vízszintjelzővel, melyek közül legalább az egyik közvetlen leolvasású nívóüveg legyen.

33. Szabály

Gőzcső rendszerek

1 Minden gőzcsövet és minden azokhoz csatlakozó szerelvényt, melyeken gőz haladhat keresztül, úgy kell megtervezni, kivitelezni és beépíteni, hogy kibírják azokat a legnagyobb üzemi feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve.

2 Eszközöket kell létesíteni minden olyan gőzcső ürítéséhez, melyben egyébként veszélyes vízütés fordulhat elő.

3 Amennyiben egy gőzcső vagy szerelvény valamilyen más forrásból nagyobb nyomású gőzt kaphat, mint amire szerkesztve van, egy megfelelő nyomáscsökkentő szelepet, biztonsági szelepet és nyomásmérőt kell felszerelni.

34. Szabály

Sűrített levegős rendszerek

1 Minden hajón eszközöket kell létesíteni a túlnyomás megelőzésére a sűrített levegős rendszer bármely részében, és mindenütt, ahol a légkompresszorok házai és hűtői veszélyes túlnyomásnak lehetnek kitéve a levegőnyomás alatti részekből azokba történő szivárgás miatt. Alkalmas nyomáscsökkentő eszközöket kell beépíteni minden rendszerhez.

2 A főüzemi propulzió belső égésű motorjainak főüzemi indítólevegő berendezéseit kellően védeni kell a visszagyújt áshatásai és az indítólevegő csövekben bekövetkező belső robbanás ellen.

3 Az indítólevegő kompresszoroktól minden nyomócsövet közvetlenül az indítólevegő palackokhoz kell vezetni, és a légpalackoktól a főüzemi vagy segédüzemi motorokhoz vezető minden indító cső legyen teljesen elválasztva a kompresszor csomócső rendszerétől.

4 Intézkedéseket kell tenni, hogy csak minimális olaj jusson be a sűrített levegő rendszerekre és e rendszerek víztelenítésére.

35. Szabály

Szellőző rendszerek a gépterekben

Az A kategóriájú géptereket kellően kell szellőztetni annak biztosítására, hogy amikor az azokban lévő gépek vagy kazánok teljes teljesítménnyel üzemelnek bármilyen időjárási viszony mellett, beleértve a viharos időjárást is, a gépterek megfelelő levegőellátása legyen fenntartva a személyzet biztonságához és kényelméhez, és a gépek üzeméhez.

36. Szabály

Zajvédelem²⁰

Intézkedéseket kell tenni a gépterekben a gépzaj Igazgatás által meghatározott elfogadható szintre történő csökkentésére. Amennyiben ezt a zajt nem lehet kielégítően csökkenti a túlzottan nagy zaj forrásánál, úgy kellően szigetelni vagy elkülöníteni kell, vagy egy zaj elleni menedékhelyet kell kialakítani, amennyiben a térben személyzetnek kell tartózkodni. Szükség esetén fülvédőket kell adni a személyzet azon tagjai részére, akinek be kell lépni az ilyen terekbe.

37. Szabály

Kommunikáció a navigációs híd és géptér között

1 Legalább két független eszközt kell létesíteni a parancsok közvetítéséhez a navigációs híd a géptérben lévő helyre, vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a gépeket rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális jelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a gépeket vezérelni lehet.

2 Az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra az 1. bekezdés rendelkezései helyett a következő rendelkezések vonatkoznak:

Legalább két független eszközt kell biztosítani a parancsok közvetítéséhez a navigációs hídról a géptérben lévő helyre vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális kijelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát vezérelni lehet.

38. Szabály

Géptiszti riasztás

Egy géptiszti riasztást kell létesíteni, amit a gépvezérlő helyiségből, vagy a manőverező platformról kell működtetni, az esetnek megfelelően, és az világosan hallható legyen a géptisztek lakóterében.

39. Szabály

Vészüzemi berendezések elhelyezése személyhajókon

Villamos energia vészüzemi forrásokat, tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat a kifejezetten az ütközési válaszfal előtti tereket kiszolgálók kivételével, a II-2 fejezet szerint megkövetelt bármilyen beépített tűzoltó rendszert, és egyéb vészüzemi berendezést, ami létfontosságú a hajó biztonságéhoz, a horgonycsörlők kivételével, nem szabad az ütközési válaszfal előtt beépíteni.

D. RÉSZ

VILLAMOS BERENDEZÉSEK

(Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában a D. rész személyhajókra és teherhajóra vonatkozik.)

40. Szabály

Általános rendelkezések

1 A villamos berendezések olyanok legyenek, hogy:

.1 a hajó rendes üzemeltetési és lakhatási körülményeinek fenntartásához szükséges minden villamos szolgáltatás biztosítva legyen anélkül, hogy igénybe kellene venni a vészüzemi villamos energiaforrást;

.2 a biztonsághoz létfontosságú villamos szolgáltatások biztosítva legyenek a különböző vészhelyzeti állapotokban; és

.3 az utasok, személyzet és a hajó biztonsága a villamossági veszélyek ellen biztosítva legyen.

2 Az Igazgatás tegyen megfelelő lépéseket e rész rendelkezései egységes végrehajtásának biztosítására a villamos berendezések tekintetében.²¹

41. Szabály

Főüzemi villamos energiaforrás és világítási rendszerek

1.1 Egy megfelelő kapacitású főüzemi villamos energiaforrást kell beépíteni a 40.1.1 szabályban említett összes szolgáltatás ellátásához. Ez a főüzemi villamos energiaforrás legalább két áramfejlesztő gépcsoportból álljon.

1.2 Az ilyen áramfejlesztő gépcsoportok kapacitása olyan legyen, hogy bármelyik áramfejlesztő gépcsoport leállása esetén még mindig táplálni lehessen a propulzió és biztonság rendes üzemi feltételeinek nyújtásához szükséges szolgáltatásokat. Ugyancsak biztosítani kell a lakhatóság minimális kényelmi feltételeit, melyek foglalják magukban legalább a főzéshez, fűtéshez, háztartási hűtéshez, gépi szellőztetéshez, higiéniai és édesvíz ellátáshoz szükséges megfelelő szolgáltatásokat.

1.3 A hajó főüzemi villamos energiaforrásénak berendezései olyanok legyenek, hogy a 40.1. szabályban hivatkozott szolgáltatások fenntarthatók legyenek, tekintet nélkül a propulziós gépek vagy tengelyvezeték sebességére és forgásirányára.

1.4 Ezenkívül, az áramfejlesztő gépcsoportok olyanok legyenek, amik biztosítják, hogy ha bármelyik egy generátor vagy annak elsődleges erőforrása üzemen kívül van, a megmaradó áramfejlesztő gépcsoportok legyenek képesek nyújtani a főüzemi propulziós berendezés holt hajó állapotból történő indításához szükséges szolgáltatásokat. A vészüzemi villamos energiaforrás felhasználható a holt hajó állapotból történő indításhoz, ha annak kapacitása akár egymagában, vagy bármilyen más villamos energiaforrással kombinálva elegendő a 42.2.1-től 42.2.3-ig vagy 43.2.1-től 43.2.4-ig terjedő szabályok szerinti megkövetelt szolgáltatások egyidejű táplálásának biztosításához.

1.5 Ahol transzformátorok lényeges részét képezik jelen bekezdésben megkövetelt villamos táprendszernek, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az ellátás ugyanolyan folytonosságát, mint ami ebben a bekezdésben van előírva.

2.1 Egy főüzemi villamos világítási rendszer szolgáltasson világítást mindenütt a hajó azon részeiben, melyek rendes körülmények között az utasok vagy a személyzet számára hozzáférhetők és használhatók, ezt a főüzemi villamos energiaforrásról kell táplálni.

2.2 A főüzemi villamos világítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, a hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, a főüzemi kapcsolótáblát és a főüzemi világítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné a 42.2.1 és 42.2.2 vagy 43.2.1, 43.2.2. és 43.2.3 szabályokban megkövetelt vészvilágítási rendszert.

2.3 A vészvilágítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, a vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné az e szabályban megkövetelt főüzemi villamos világítási rendszert.

3 A főüzemi kapcsolótáblát úgy kell elhelyezni a főüzemi áramfejlesztő állomáshoz képest, hogy, amennyire kivitelezhető, a rendes villamos tápot csak az egy térben bekövetkező tűz vagy egyéb kár befolyásolhassa. Egy elkerített környezeti terület a főüzemi kapcsolótábla részére, mint amit a tér fő határain belül elhelyezkedő gépüzemi vezérlőhelyiség nyújthat, nem tekintendő úgy, mint ami elválasztja a kapcsolótáblákat a generátoroktól.

4 Ahol a főüzemi áramfejlesztő gépcsoportok összes beépítet villamos teljesítménye meghaladja a 3 MW-ot, a főüzemi síneket legalább két részre kell felosztani, amik rendes körülmények között levehető kapcsolatokkal vagy más jóváhagyott eszközökkel vannak összekötve; amennyire kivitelezhető, az áramfejlesztő gépcsoportok és minden egyéb kettőzött berendezés összekötéseit egyenlően kell felosztani a részek között. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű elrendezéseket lehet engedélyezni.

5 Az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók:

.1 az 1-től 3-ig terjedő bekezdéseken kívül, feleljenek meg a következőknek:

.1.1 ahol a főüzemi villamos energia forrás szükséges a hajó propulziójához és kormányzásához, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a propulzióhoz és kormányzáshoz és a hajó biztonságának biztosításához szükséges villamos táp maradjon fenntartva, vagy azonnal álljon helyre az üzemben lévő generátorok bármelyikének elvesztése esetén;

.1.2 terhelés leválasztó, vagy más hasonló elrendezéseket kell létesíteni az e szabály szerint szükséges generátorok tartós túlterhelés elleni védelméhez;

.1.3 ahol a főüzemi villamos energia forrás szükséges a hajó propulziójához, a fő sínt legalább két részre kell felosztani, melyek rendes körülmények között megszakítók vagy más jóváhagyott eszközökkel legyenek összekötve; amennyire kivitelezhető, a generátor gépcsoportok és más kettőzött berendezések kapcsolatait szintén egyenlően kell felosztani a részek között; és

.2 nem kell megfeleljenek a 4. bekezdésnek.”

42. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás személyhajókon

(E szabály 2.6.1 és 4.2 bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1.1 Egy önálló vészüzemi villamos energiaforrást kell biztosítani.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, átmeneti vészüzemi energiaforrást, vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát a legfelső folyamatos fedélzet felett kell elhelyezni, és azok legyenek könnyen hozzáférhetőek a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzátartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a főüzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

1.4 Feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a független vészüzemi működés minden körülmények közötti megóvására, a vészüzemi generátor kivételesen és rövid időszakokra felhasználható nem-vészüzemi áramkörök táplálására.

2 A rendelkezésre álló villamos energia legyen elegendő az összes olyan szolgáltatás táplálására, ami vészhelyzetben létfontosságú a biztonsághoz, kellő figyelmet fordítva az olyan szolgáltatásokra, melyeket szükséges lehet egyidejűleg működtetni. A vészüzemi villamos energiaforrás legyen képes, figyelembe véve az indítóáramokat és bizonyos terhelések átmeneti természetét, egyidejűleg táplálni legalább az alábbi szolgáltatásokat a továbbiakban előírt időtartamokra, amennyiben azok a működésükhöz villamos energiától függenek:

2.1 36 óra időtartamra vészvilágítás:

.1 minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint;

.2 a gyülekező és beszállóhelyekhez vezető folyosókban, lépcsőházakban és kijáratokban, a III/11.5 szabály követelményei szerint;

.3 minden szolgálati és lakótéri folyosóban, lépcsőházban és kijáratban, személyfelvonó fülkékben;

.4 a gépterekben és főüzemi generátor helyiségekben, beleértve azok vezérlőállásait;

.5 minden vezérlőállásban, géptéri vezérlőhelyiségben és minden főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.6 minden tűzoltó-felszerelés tárlóhelynél;

.7 a kormányberendezésnél; és

.8 a tűzoltószivattyúnál, sprinkler szivattyúnál és a 2.4 bekezdésben hivatkozott vészüzemi fenékszivattyúnál és ezek motorjai indítóhelyeinél.

2.2 36 órás időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzése tárgyú Nemzetközi Szabályzat által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák; és

.2 az 1995. február 1-én vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádió-berendezés; és ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/ 10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádió-berendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás (szatellit adó-vevő készülék); és

.2.3 a IV/10.2.1, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádió-berendezés.

2.3 36 órás időtartamra:

.1 vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.2 az V/12 szabályban megkövetelt hajóba beépített navigációs berendezés; ahol az ilyen rendelkezés ésszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 5.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajók esetében;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet;

kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 36 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.4 36 órás időtartamra:

.1 a II-2/4.3.1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike;

.2 az automatikus sprinkler szivattyú, és

.3 a vészüzemi fenékszivattyú és a villamos hajtású, távvezérlésű fenékszelepek működtetéséhez létfontosságú minden berendezés.

2.5 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ha azon szabály szerint követelmény az ilyen táplálása.

2.6 Félórás időtartamra.

.1 a 15. szabály szerint gépi hajtásúnak megkövetelt minden vízmentes ajtó, kijelzőikkel és figyelmeztető jelzéseikkel együtt;

.2 a vészüzemi intézkedések a felvonófülkék fedélzetszintre hozásához a személyek meneküléséhez. Vészhelyzetben a személyfelvonó fülkéket egymás után lehet fedélzetszintre hozni.

2.7 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1 – 2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3 A vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a villamos táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, és automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra. Az automatikus indító rendszer és az erőgép jellemzői olyanok legyenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vészüzemi generátor olyan gyorsan vegye fel teljes névleges terhelését, amilyen gyorsan és biztonságosan lehet, de legfeljebb 45 mp alatt; kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan kapcsoljon fel a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra:

Kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer. „

3.4 Az 1998. július 1-e után épített hajókon, ahol a propulzió helyreállításához villamos energia szükséges, a kapacitás legyen elég a hajó propulziójának helyreállításához más gépekkel együtt, az esetnek megfelelően, a holt hajó állapotból a kimaradás után 30 percen belül.

4 A 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátortelepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütési idő alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültsége felett vagy alatt12%-kon belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialak1tva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

4.1 Fél óráig:

.1 a 2.1 és 2.2 bekezdésekben megkövetelt világítás;

.2 a 2.3.1, 2.3.3 és 2.3.4 bekezdésekben megkövetelt minden szolgáltatás, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak az előírt időtartamra egy független tápja van egy akkumulátortelepről, ami megfelelően van elhelyezve vészhelyzetben történő használathoz.

4.2 Energia a vízmentes ajtók működtetéséhez, a 15.7.3.3 szabály követelményei szerint, de nem szükségszerűen az összest egyidejűleg, kivéve, ha egy független ideiglenes tárolt energiaforrás van hozzárendelve. Energia a 15.7.2 szabályban megkövetelt vezérlő, jelző és riasztó áramkörökhöz, fél órára.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha az hátrányos lenne a vészüzemi kapcsolótábla működésére.

5.3 Az e szabálynak megfelelően felszerelt semmilyen akkumulátort sem szabad ugyan-abba a térbe beépíteni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblánál vagy a gépüzemi vezérlőhelyiségben egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.1.3 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást képező akkumulátor kisütés alatt áll.

5.4 A vészüzemi kapcsolótáblát rendes üzemben a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy összekötő tápvezetékkel, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túláram és rövidzár ellen, és amit automatikusan kell lekapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén. Ahol a rendszer visszatáplálásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket a vészüzemi kapcsolótáblánál is védeni kell legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás gyors rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges automatikusan lekapcsolni a nem-vészüzemi áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy energia álljon rendelkezésre a vészüzemi áramkörökhöz.

6 A vészüzemi generátort és erőgépét, valamint minden vészüzemi akkumulátortelepet úgy kell megszerkeszteni és kialakítani, ami biztosítja, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel fognak működni, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor bármelyik oldalra 22.5°-ig megdől, vagy amikor előre vagy hátra irányban 10°-ig megdől, vagy e határokon belül bármilyen szög kombinációban.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzem időszakos próbáihoz, és ezek foglalják magukban az automatikus indító berendezések próbáit is.

42-1. Szabály

Kiegészítő vészvilágítás ro-ro személyhajókon

(Ez a szabály a II-2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkező minden személyhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1989. október 22-e előtt épített hajókra ez a szabály legkésőbb 1990. október 22-étől vonatkozik.)

1 A 42.2 szabályban megkövetelt vészvilágításokon kívül, minden személyhajó, mely a II-2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkezik:

.1 minden közös utasteret és folyosót el kell látni kiegészítő villamos világítással, ami legalább 3 órán át képes működni, amikor minden más villamos energiaforrás meghibásodott és minden dőlési helyzetben. A szolgáltatott megvilágítás olyan legyen, hogy a menekülési eszközök megközelítése könnyen látható legyen. A kiegészítő világítás energiaforrása a világítóegységeken belül elhelyezett akkumulátorokból álljon, melyek folyamatosan töltés alatt állnak, ahol megvalósítható, a vészüzemi kapcsolótábláról. Vagylagosan az Igazgatás elfogadhat bármilyen más világítási eszközt, ami legalább ugyanolyan hatékony. A kiegészítő világítás olyan legyen, hogy a lámpa bármilyen meghibásodása azonnal nyilvánvaló legyen. Minden beszerelt akkumulátort időközönként cserélni kell, figyelemmel a megadott élettartamra az olyan környezeti viszonyok mellett, amiknek üzem közben ki vannak téve; és

.2 egy hordozható feltölthető akkumulátorral működő lámpát kell elhelyezni minden személyzeti térben, folyosón, pihenő térben és minden munkavégzési helyiségben, amiben rendes körülmények között tartózkodnak, kivéve, ha az .1 bekezdésben megkövetelt kiegészítő vészvilágítás van beépítve.

43. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás teherhajókon

1.1 Egy független vészüzemi villamos energiaforrást kell létesíteni.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrás, a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, vészüzemi kapcsolótábla és vészvilágítási kapcsolótábla a legfelső folytonos fedélzet felett legyen elhelyezve, és legyen könnyen hozzáférhető a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt, kivéve, ahol az Igazgatás megengedi kivételes körülmények között.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzátartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, a hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és a vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a főüzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

2.1 3 óra időtartamra vészvilágítás minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint.

2.2 18 óra időtartamra vészvilágítás:

.1 minden szolgálati és lakótéri folyosón, lépcsőházban és kijáratnál, személyfelvonó fülkékben és személyfelvonó aknákban;

.2 a gépterekben és főüzemi generátor állomásoknál, beleértve azok vezérlőhelyeit;

.3 minden vezérlőállásban, gépüzemi vezérlőhelyiségekben és mindegyik főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.4 minden tűzoltó-felszerelés tárlóhelyen;

.5 a kormányberendezésnél; és

.6 a 2.5 bekezdésben hivatkozott tűzoltószivattyúnál, a sprinkler szivattyúnál, ha van, és a vészüzemi fenékszivattyúnál, ha van, és azok motorjainak indítóhelyeinél.

2.3 18 óra időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák;

.2 az 1995. február 1-én vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádió-berendezés; és, ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádió-berendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás; és

.2.3 a IV/10.2.1, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádió-berendezés.

2.4 18 óra időtartamra:

.1 egy vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet;

kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 18 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.5 36 órás időtartamra a II-2/4.3.1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike, ha energiaforrása tekintetében a vészüzemi generátortól függ.

2.6.1 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ahol azt a nevezett szabály szerint kell táplálni .

2.6.2 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1 – 2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3 A vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, kivéve, ha van a 3.1.3 bekezdésnek megfelelően egy átmeneti villamos energiaforrás; ahol a vészüzemi generátor automatikusan indul, automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra; és kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással, kivéve, ha van egy vészüzemi generátor, ami képes táplálni az abban a bekezdésben említett szolgáltatásokat, és képes automatikusan indulni és a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 45 mp-en belül vinni a szükséges terhelést.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan felkapcsol a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra:

4 A 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátortelepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütés ideje alatt fenntartja a telep feszültségét annak névleges feszültsége felett vagy alatt12%-kon belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

.1 a 2.1, 2.2 és 2.3.1 bekezdésekben megkövetelt világítás. Erre az átmeneti fázisra a szükséges vészvilágítás, a géptér, lakótér és szolgálati terek tekintetében, szolgáltatható állandó jelleggel rögzített, egyedi, automatikusan feltöltődő, relével működtetett akkumulátoros lámpákkal; és

.2 a 2.4.1, 2.4.3 és 2.4.4 bekezdésekben megkövetelt szolgáltatások, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápjuk van az előírt időre egy vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátortelepről.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha ez hátrányt okozna a vészüzemi kapcsolótábla működésében.

5.3 Az e szabály szerint felszerelt akkumulátor nem lehet ugyanabban a térben elhelyezni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblán megfelelő helyen egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor vagy a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.2 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti villamos energiaforrást képező akkumulátorok kisütés alatt vannak.

5.4 Rendes üzemben a vészüzemi kapcsolótáblát a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy összekötő tápvezetéken keresztül, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túlterhelés és rövidzár ellen, és aminek automatikusan kell szétkapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradásakor. Ahol a rendszer visszacsatolásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket is védeni kell a főüzemi kapcsolótáblánál legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás azonnali rendelkezésre állásának biztosítása érdekében intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges, a nem-vészüzemi áramkörök automatikus lekapcsolására a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy a villamos energia automatikusan a vészüzemi áramkörök számára álljon rendelkezésre.

6 A vészüzemi generátort és erőgépét, és a vészüzemi akkumulátort úgy kell megtervezni és elrendezni, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel működjenek, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 22,5 fokig bármilyen szögben megdől, vagy amikor előre vagy hátra 10 fokig dől, vagy a szögek bármilyen kombinációjában a megadott határokon belül.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzemi rendszer időszakos próbáira, és az foglalja magában az automatikus indító berendezések próbáját is.

44. Szabály

Indító elrendezések vészüzemi generátor gépcsoportokhoz

1 A vészüzemi generátor gépcsoportok legyenek könnyen indíthatók hideg állapotban 0 °C hőmérsékleten. Amennyiben ez nem megvalósítható, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, az Igazgatás számára elfogadható intézkedéseket kell tenni a generátor gépcsoportok gyors indításának biztosítására.

2 Mindegyik automatikus indításra kialakított vészüzemi generátor gépcsoportot fel kell szerelni az Igazgatás által jóváhagyott indító készülékekkel, melyek tárolt energia kapacitása legalább három egymás utáni indításra legyen elég. Egy második energiaforrást kell létesíteni a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

2.1 Az 1994. október 1-én vagy az után épült hajók a 2. bekezdés második mondata helyett a következő követelményeket elégítsék ki:

A tárolt energia forrását védeni kell az automatikus indító rendszerek által történő kritikus lemerülés kizárására, kivéve, ha egy második független indító eszközt létesítenek. Ezen kívül egy második energiaforrást kell biztosítani a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

3 A tárolt energiát mindenkor a következők szerint kell fenntartani:

.1 a villamos és hidraulikus indító rendszereket a vészüzemi kapcsolótábláról kell fenntartani;

.2 a sűrített levegős indító rendszerek fenntarthatók a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő palackokról egy megfelelő visszacsapó szelepen keresztül, vagy egy vészüzemi légkompresszorról, amit, ha villamos hajtású, a vészüzemi kapcsolótábláról kell táplálni;

.3 mindezeket az indító, töltő és energiatároló eszközöket a vészüzemi generátor térben kell elhelyezni; ezek az eszközök nem használhatók semmilyen más célra, mint a vészüzemi generátor gépcsoport működtetése. Ez nem zárja ki a vészüzemi generátor gépcsoport indítólevegő palackjának töltését a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő rendszerről a vészüzemi generátor térben elhelyezett visszacsapó szelepen keresztül.

4.1 Ahol nincs szükség automatikus indításra, megengedhető a kézi indítás, mint kézi forgatókaros indítás, inercia indítók, kézi töltésű hidraulikus akkumulátorok, vagy robbanó patronok, ahol azok hatékonysága bizonyítható.

4.2 Amikor nem kivitelezhető a kézi indítás, a 2. és 3. bekezdés követelményeinek kell eleget tenni, azzal a kivétellel, hogy az indítás lehet kézzel kezdeményezhető.

45. Szabály

Óvintézkedések áramütés, tűz és egyéb villamos eredetű veszélyek ellen

1.1 A villamos gépek vagy berendezések látható részeit, melyek nem arra vannak szánva, hogy feszültség alatt álljanak, de amelyek hibaállapotban feszültség alá kerülhetnek, földelni kell, kivéve, ha a gépek vagy berendezések:

.1 50 V egyenáramot, vagy a vezetők közötti 50 V effektív feszültséget nem meghaladó tápot kapnak; autó-transzformátorokat nem lehet használni e feszültség elérésének céljára, vagy

.2 csak egyetlen fogyasztó készüléket tápláló biztonsági szigetelő transzformátorról kapnak 250 V-ot nem meghaladó tápot; vagy

.3 a kettős szigetelés elvének megfelelően vannak szerkesztve.

1.2 Az Igazgatás járulékos óvintézkedéseket követelhet meg a zárt vagy rendkívül nyirkos helyiségekben használt hordozható villamos készülékekre, ahol a vezetőképesség miatt különösen nagy veszély áll fenn.

1.3 Minden villamos készüléket úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy ne okozzon bal-esetet, amikor a szokásos módon kezelik vagy érintik.

2 A főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblákat úgy kell elrendezni, hogy könnyű hozzáférést adjanak a készülékekhez és berendezésekhez, ahogy szükséges lehet, a személyzet veszélyeztetése nélkül. A kapcsolótáblák oldalait és hátsó részét, és ahol szükséges, a homlokoldalát megfelelően védeni kell. Szabadon álló feszültség alatti részeket, melyek földhöz viszonyított feszültsége meghaladja az Igazgatás által előírt feszültséget, nem szabad beépíteni az ilyen kapcsolótáblák homlokoldalába. Ahol szükséges, nem-vezető szőnyegeket vagy rácsokat kell elhelyezni a kapcsolótábla elején és hátulján.

3.1 A hajótest visszavezetéses elosztó rendszert semmilyen célra sem szabad használni tartályhajón, vagy erőátvitelre, fűrésre vagy világításra bármilyen egyéb 1.600 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón.

3.2 A 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett a következők használatát:

.1 ráadott áramos katódos védő rendszerek;

.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek; vagy

.3 szigetelési szint figyelő készülékek, azzal a feltétellel, hogy a keringő áram a legkedvezőtlenebb feltételek mellett sem haladja meg a 30 mA értéket.

3.2-1 Az 1994. október 1-én és az után épült hajóknál a 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a korlátozott és helyileg földelt rendszerek használatát, azzal a feltétellel, hogy minden lehetséges eredő áram nem folyik át közvetlen semmilyen veszélyes téren.

3.3 Ahol hajótest visszavezetéses rendszert használnak, minden végső áramköri elágazás, vagyis az utolsó védőkészülék után felszerelt minden áramkör kétvezetékes legyen, és az Igazgatás megelégedésére külön óvintézkedéseket kell tenni.

4.1 Tartályhajókon nem lehet földelt elosztórendszereket használni. Az igazgatás kivételesen megengedheti egy tartályhajón a 3.000 V (vezeték-vezeték) és nagyobb feszültségű erőátviteli hálózat semleges vezetékének földelését azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

4.2 Amikor egy, akár elsődleges, akár másodlagos, elosztórendszert földelő csatlakozás nélkül használnak erőátvitel, fűtés vagy világítás céljára, a földszigetelés szintjének folyamatos figyelésére és rendkívül alacsony szigetelési értékek esetén hang- vagy vizuális jelzés adására képes készüléket kell beépíteni.

4.3 Az 1994. október 1-én vagy az után épített hajók, a 4.1 bekezdés rendelkezései helyett, feleljenek meg a következő követelményeknek:

.1 A 4.3.2 bekezdés szerinti engedély kivételével, tartályhajón nem szabad földelt elosztó rendszert használni.

.2 A 4.3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a lényegében biztonságos, földelt áramkörök használatát és ezen kívül, az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett, a következő földelt rendszerek használatát:

.2.1 táppal ellátott vezérlő áramkörök és műszerezési áramkörök, ahol műszaki vagy biztonsági okok kizárják a föld csatlakozás nélküli rendszer használatát, azzal a feltétellel, hogy a hajótestben az áram legfeljebb 5 A-re van korlátozva rendes üzemi és hibaállapotban egyaránt; vagy

.2.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren; vagy

.2.3 1000 V és nagyobb effektív feszültség (vonal-vonal) értékű váltakozó áramú erőátviteli hálózatok, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

5.1 Az Igazgatás által engedélyezett különleges körülmények kivételével, minden kábel burkolat és árnyékolás villamosan folytonos és földelt legyen.

5.2 A berendezésen kívüli lévő minden villamos kábel és vezeték legalább lángterjedést késleltető típusú legyen, és úgy legyen beépítve, hogy az ne rontsa eredeti lángterjedés-késleltető tulajdonságait. Ahol bizonyos alkalmazásokhoz szükséges, az Igazgatás megengedheti különleges típusú kábelek használatát, mint rádiófrekvenciás kábelek, melyek nem felelnek meg a fentieknek.

5.3 A létfontosságú vagy vészüzemi erőátviteli, világítási, belső hírközlési vagy jelző kábeleket, amennyire lehet, konyhákat, mosodákat, A kategóriájú géptereket és azok házait, valamint egyéb erősen tűzveszélyes tereket elkerülve kell vezetni. Ro-ro személyhajókon, az 1998. július 1-én vagy az után beépített vészhelyzeti riadó és hangosbeszélő rendszerek kábelezése az Igazgatás által jóváhagyott legyen, figyelembe véve a Szervezet által kidolgozott ajánlásokat.²² A tűzoltószivattyúkat a vészüzemi kapcsolótáblával összekötő kábelek tűzálló típusúak legyenek, ahol erősen tűzveszélyes területeken vezetnek keresztül. Ahol kivitelezhető, minden ilyen kábelt úgy kell vezetni, hogy kizárt legyen azok üzemképtelenné válása a válaszfalak felmelegedése miatt, amit egy szomszédos térben keletkezett tűz okozhat.

5.4 Ahol azok a kábelek, melyek veszélyes terekben vannak beépítve, tűz- vagy robbanásveszélyt okozhatnak az ilyen területeken bekövetkező villamos meghibásodás esetén, az Igazgatás megelégedésére különleges óvintézkedéseket kell tenni az ilyen veszélyek ellen.

5.5 A kábeleket és vezetékeket úgy kell beépíteni, hogy elkerüljék a súrlódást vagy egyéb sérülést.

5.6 Minden vezetőben úgy kell kialakítani a végződéseket és a kötéseket, hogy megmaradjanak a kábel eredeti villamos, mechanikus, tűzgátló és, ahol szükséges, tűzálló tulajdonságai.

6.1 Minden önálló áramkört védeni kell rövidzár és túlterhelés ellen, kivéve, ahol a 29. és 30. szabály megengedi, vagy ahol az Igazgatás kivételesen másként engedélyezheti.

6.2 Az egyes áramkörök túlterhelésvédő készülékeinek névleges vagy megfelelő beállítását állandó jelleggel fel kell tüntetni a védőkészülék helyénél.

7 A világítási szerelvényeket úgy kell elrendezni, hogy meggátolja az olyan hőmérsékletemelkedéseket, amik károsíthatják a kábeleket és vezetékezést, és meggátolja a környező anyagok túlmelegedését.

8 A szénraktárban vagy rakománytérben végződő minden világítási és erőátviteli áramkört a téren kívül felszerelt többsarkú kapcsolóval kell ellátni az ilyen áramkörök megszakításához.

9.1 Az akkumulátortelepeket megfelelő házakkal kell ellátni, és az elsődlegesen azok befogadására használt rekeszeket megfelelően kell megépíteni és hatékonyan szellőztetni.

9.2 Villamos vagy egyéb berendezés, ami gyulladás vagy gyúlékony gőzök forrását képezheti, nem engedhető meg ezekben a rekeszekben, kivéve, ahogy a 10. bekezdésben van megengedve.

9.3 Akkumulátortelepek nem helyezhetők el alvó helyiségekben, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére hermetikusan vannak elzárva.

10 Nem lehet villamos berendezést beépíteni semmilyen térbe, ahol gyúlékony keverékek gyűlhetnek össze, beleértve a tartályhajókon lévőket, vagy elsődlegesen akkumulátortelepek számára kijelölt rekeszekben, festékraktárakban, acetilén raktárakban vagy hasonló terekben, kivéve, ha az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az ilyen berendezés:

.1 üzemi célokra létfontosságú;

.2 olyan típusú, hogy nem fogja meggyújtani az adott keveréket;

.3 megfelelő az adott térhez; és

.4 megfelelően bizonylatolt a biztonságos használathoz a porokban, gőzökben vagy gázokban, melyek valószínűleg előfordulhatnak.

11 Személyhajókon az elosztó rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a II-2/3.9 szabályban meghatározott bármelyik függőleges fő zónában keletkezett tűz ne akadályozza a biztonsághoz szükséges szolgáltatásokat bármely más ilyen zónában. Nem kell kielégíteni ezt a követelményt, ha a bármelyik ilyen zónán keresztül haladó vészüzemi tápvezetékek függőlegesen és vízszintesen a gyakorlatilag lehető legtávolabb vannak elválasztva egymástól.

E. RÉSZ

IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREKRE VONATKOZÓ JÁRULÉKOS KÖVETELMÉNYEK

(Az E. rész teherhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 54. szabály személyhajókra vonatkozik.)

46. Szabály

Általános rendelkezések

1 Az elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó biztonsága minden hajózási körülmény esetén, beleértve a manőverezést is, egyenértékűek a személyzettel ellátott gépterű hajókéval.

2 Az Igazgatás megelégedésére intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a berendezés megbízható módon működjön, és hogy intézkedések történjenek a rendszeres ellen-őrzésre és rutin próbákra a folyamatos, megbízható működés biztosítása érdekében.

3 Minden hajót el kell látni, az Igazgatás megelégedésére, az időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel történő üzemelésre való alkalmasságának dokumentált bizonyítékával.

47. Szabály

Tűzvédelmi óvintézkedések

1 Eszközöket kell létesíteni a tüzek korai stádiumban történő észlelésére és riadójelzés adására:

.1 kazán táplevegő házakban és füstjáratokban (felszálló ágak); és

.2 propulziós gépek öblítő levegő járataiban,

kivéve, ha az Igazgatás egy adott esetben azt szükségtelennek találja.

2 A 2250 kW és nagyobb teljesítményű, vagy 300 mm-nél nagyobb hengerfuratú belső égésű motorokat el kell látni forgattyúház olajpára észlelőkkel, vagy motor-csapágyhőmérséklet figyelőkkel vagy egyenértékű készülékekkel.

48. Szabály

Elárasztás elleni védelem

1 Az időszakosan felügyelet nélküli gépterekben a fenékvíz kutakat úgy kell elhelyezni, és folyamatosan figyelni, hogy az észlelje a folyadékok felgyülemlését rendes oldalirányú és hosszirányú dőlési szögek mellett, és legyenek elég nagyok ahhoz, hogy a felügyelet nélküli időszak alatt könnyen befogadják a rendes elfolyásokat.

2 Ahol a fenékvíz szivattyúk automatikusan indíthatók, eszközöket kell létesíteni annak jelzésére, amikor a folyadék beáramlás nagyobb, mint a szivattyú teljesítménye, vagy amikor a szivattyú a rendes körülmények között várhatónál gyakrabban működik. Ilyen esetekben kisebb fenékvíz kutakat lehet engedélyezni, hogy egy ésszerű időt fedjenek le. Ahol automatikus vezérlésű fenékvíz szivattyúk vannak, külön figyelmet kell fordítani az olajszennyezés megelőzési követelményekre.

3 A tengervízszívás, vízvonal alatti kihajózó nyílás, vagy fenékvíz injektor rendszer szelepei vezérléseinek helyét úgy kell telepíteni, hogy az elegendő időt engedjen a működtetésre a víznek a térbe történő beáramlása esetén, figyelembe véve azt az időt, amire feltehetően szükség van az ilyen vezérlések eléréséhez és működtetéséhez. Amennyiben az a szint, ameddig a tér elárasztódhat a hajó teljes terhelésű állapotában, megkívánja, úgy intézkedéseket kell tenni a vezérlések ilyen szint felett történő vezérlésére.

49. Szabály

Propulziós gépek vezérlése
a navigációs hídról

1 A hajócsavar sebessége, tolóerejének iránya, és amennyiben vonatkozik, állásszöge minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is, legyen teljes mértékben vezérelhető a navigációs hídról

1.1 Az ilyen távvezérlést mindegyik független hajócsavarra egyetlen vezérlő készülékkel kell végezni, minden hozzátartozó szolgáltatás automatikus elvégzésével együtt, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhelése megelőzésének eszközeit is.

1.2 A főüzemi propulziós gépet el kell látni egy vészhelyzeti leállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől.

2 A navigációs hídról adott propulziós gépparancsokat jelezni kell a főüzemi gépvezérlő helyiségben, vagy a propulziós gépvezérlő állásban, az esetnek megfelelően.

3 A propulziós gép vezérlése egyszerre csak egy helyről legyen lehetséges; az ilyen helyeken megengedettek az összekapcsolt vezérlőállások. Mindegyik helyen legyen egy kijelző, ami mutatja, hogy melyik hely vezérli a propulziós gépet. A vezérlés átadása a navigációs híd és gépterek között csak a főüzemi géptérben, vagy a főüzemi gépvezérlő helyiségben legyen lehetséges. A rendszer foglaljon magában eszközöket a hajtó tolóerő jelentős változtatásának megakadályozására, amikor a vezérlést az egyik helyről átadják egy másikra.

4 Legyen lehetőség a hajó üzemeltetéséhez létfontosságú, összes gép helyi állásból történő vezérlésére, még abban az esetben is, amikor meghibásodás történik az automatikus vagy távvezérlő rendszerek bármelyik részében.

5 Az automatikus távvezérlő rendszerek konstrukciója olyan legyen, hogy annak meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az Igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavar előre beállított sebességét és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés.

6 A navigációs hídon kijelzőket kell felszerelni a következőhöz:

.1 hajócsavar sebesség és forgásirány a merevszárnyú hajócsavarok esetében; vagy

.2 hajócsavar sebesség és szárny szögállás a változtatható szárnyállású hajócsavarok esetében.

7 Az egymást követő automatikus indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell az elegendő indítólevegő nyomás megóvása végett. Riasztást kell beépíteni az olyan szintre beállított indítólevegő nyomás jelzésére, ami még mindig megengedi a propulziós gépezet indítási műveleteit.

50. Szabály

Hírközlés

Megbízható hang-hírközlési eszközöket kell létesíteni a főüzemi gépvezérlő helyiség vagy propulziós gépezet vezérlőállás, az esetnek megfelelően, a navigációs híd és a géptisztek lakótere között.

51. Szabály

Riasztó rendszer

1 Riasztó rendszert kell létesíteni minden figyelmet igénylő meghibásodás jelzésére és az:

.1 legyen képes megszólaltatni egy riasztó hangjelzést a főüzemi gépvezérlő helyiségben vagy a propulziós gépezet vezérlőállásában, és minden egyes riasztási funkció vizuális kijelzésére egy megfelelő helyen;

.2 legyen kapcsolata a géptisztek közös helyiségeihez és egy választókapcsolón keresztül mindegyik géptiszti kabinhoz, hogy összeköttetést biztosítson a nevezett kabinok közül legalább egyhez. Az Igazgatások engedélyezhetnek egyen-értékű megoldásokat;

.3 hozzon működésbe hang- és vizuális riasztást a navigációs hídon minden olyan helyzethez, ami az őrségben lévő tiszt figyelmét vagy intézkedését igényli,

.4 amennyire kivitelezhető, a meghibásodás-mentesség alapján legyen szerkesztve, és

.5 hozza működésbe a 38. szabályban megkövetelt géptiszti riasztást, amennyiben egy riasztás egy korlátozott időn belül nem kapott figyelmet helyileg.

2.1 A riasztó rendszer kapjon folyamatos tápot és legyen benne automatikus átváltás egy készenléti energiatápra a rendes tápellátás kimaradásának esetére.

2.2 A riasztó rendszer rendes energiatápjának kimaradását riasztással kell jelezni.

3.1 A riasztó rendszer legyen képes egyidejűleg egynél több meghibásodás kijelzésére és bármilyen riasztás nyugtázása ne tiltson le semmilyen más riasztást.

3.2 Az 1. bekezdésben hivatkozott helyen bármilyen riasztási állapot nyugtázása legyen kijelezve azokon a helyeken, ahol az jelentkezett. A riasztásokat nyugtázásukig kell fenntartani és az egyedi riasztások vizuális kijelzése a hiba elhárításáig maradjon meg, amikor a riasztó rendszer automatikusan visszaáll a rendes üzemi állapotba.

52. Szabály

Biztonsági rendszerek

Biztonsági rendszert kell étesíteni annak biztosítására, hogy a gépek vagy kazán működésében bekövetkező súlyos működési hiba, ami azonnali veszélyt képez, kezdeményezze a berendezés azon részének automatikus leállítását, és hogy riasztást adjon. A propulziós rendszer automatikus leállítása nem hozható működésbe automatikusan, kivéve olyan esetekben, melyek súlyos veszélyhez, teljes üzemszünethez vagy robbanáshoz vezethetnek. Ahol eszközök vannak beépítve a főüzemi propulziós gépezet automatikus leállításának felülvezérléséhez, azok olyanok legyenek, hogy kizárják a szándékolatlan működést. Vizuális eszközöket kell biztosítani annak kijelzésére, hogy a felülvezérlés működésbe lépett.

53. Szabály

Gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

1 A gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények elégítsék ki az Igazgatást és foglalják magukban legalább e szabály követelményeit.

2 A főüzemi villamos energiaforrás feleljen meg a következőknek:

2.1 Ahol a villamos energia rendes körülmények között egy generátorral táplálható, megfelelő terhelésleválasztó intézkedéseket kell tenni a propulzióhoz és kormányzáshoz, valamint a hajó biztonságához szükséges szolgáltatások teljességének biztosításához. Az üzemelő generátor kiesésének esetére intézkedéseket kell tenni a propulzió, a kormányzás, valamint a hajó biztonságának elegendő teljesítményű tartalék generátor automatikus indítására és a főüzemi kapcsolótáblára történő felkapcsolásához a fontos segédüzemi berendezések újraindításával, ahol szükséges, egymás utáni műveletekkel történő biztosításához. Az Igazgatás mellőzheti e követelmény alkalmazását az 1.600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajóknál, ha azt gyakorlatilag kivihetetlennek tartja.

2.2 Amennyiben a villamos energiát rendes körülmények között egynél több generátor egyidejűleg párhuzamos üzemben szolgáltatja, intézkedéseket kell tenni, például helyi terhelésleválasztással, annak biztosítására, hogy e generátor gépcsoportok egyikének kiesése esetén a megmaradók túlterhelés nélkül üzemben maradjanak a propulzió és kormányzás, valamint a hajó biztonságának biztosításához.

3 Ahol tartalék gépekre van szükség a propulzióhoz elengedhetetlenül fontos egyéb segédüzemi gépekhez, automatikus átváltó készülékeket kell beépíteni.

4 Automatikus vezérlő és riasztó rendszerek

4.1 Olyan legyen a vezérlő rendszer, hogy a főüzemi propulziós gépi berendezés és segédüzemi gépi berendezéseinek működése a szükséges automatikus elrendezéseken keresztül biztosítva legyen.

4.2 Az automatikus átváltásról riasztást kell kiadni.

4.3 Az 51. szabálynak megfelelő riasztó rendszert kell létesíteni minden fontos nyomáshoz, hőmérséklethez és folyadékszinthez és egyéb fontos paraméterhez.

4.4 Egy központosított vezérlőállást kell kialakítani az bármilyen riasztás kijelzéséhez szükséges riasztótáblákkal és műszerezéssel.

5 Eszközöket kell létesíteni az indítólevegő szükséges nyomásának fenntartásához, ahol a főüzemi propulzióhoz belső égésű motorokat használnak.

54. Szabály

Személyhajókra vonatkozó különleges szempontok

Az Igazgatás külön vizsgálja a személyhajókat arra nézve, hogy azok gépterei lehetnek-e időszakosan felügyelet nélküliek, és ha igen, az e szabályokban előírtakon kívül szükség van-e járulékos követelményekre a rendes körülmények között személyzeti felügyelet alatt álló gépterekével egyenértékű biztonság eléréséhez.

II–2. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS – TŰZVÉDELEM,
TŰZÉSZLELÉS ÉS TŰZOLTÁS

II-2. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS — TŰZVÉDELEM, TŰZÉSZLELÉS ÉS TŰZOLTÁS

A. RÉSZ − ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1	Alkalmazás.
2	Alapelvek.
3	Fogalommeghatározások
4	Tűzoltószivattyúk, tűzoltó vezetékek tűzcsapok és tömlők
5	Beépített gázzal oltó rendszerek
6	Tűzoltó készülékek
7	Tűzoltó elrendezések gépterekben
8	Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben
9	Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben
10	Állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben
11	Különleges elrendezések gépterekben
12	Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek
13	Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek
13-1	Mintavevő füstdetektor rendszerek
14	Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben
15	Elrendezések olaj-üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz
16	Szellőző rendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók
17	Tűzoltó felszerelés
18	Vegyes tételek
19	Nemzetközi parti csatlakozó
20	Tűzvédelmi tervek és tűzoltási gyakorlatok
21	Tűzoltó készülékek könnyű hozzáférhetősége
22	Helyettesítők elfogadása
B. RÉSZ − SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
23	Szerkezet
24	Fő függőleges zónák és vízszintes zónák
25	Válaszfalak egy fő függőleges zónán belül
26	Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon
27	Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon
28	Menekülési eszközök
28-1	Menekülési utak ro-ro személyhajókon
29	Lépcsők és felvonók védelme lakó- és szolgálati terekben
30	Nyílások „A” osztályú térelválasztókban
31	Nyílások „B” osztályú térelválasztókban
32	Szellőző rendszerek
33	Ablakok és testablakok
34	Éghető anyagok korlátozott használata
35	Szerkezeti részletek
36	Beépített tűzjelző- és tűzriadó rendszerek és automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek
37	Különleges kategóriájú terek védelme
38	Rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgálnak
38-1	Zárt és nyitott ro-ro rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtások céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló ro-ro rakományterek
39	Tűzoltó elrendezések rakományterekben
40	Tűzoltó járőrök, riasztás- és hangosbeszélő rendszerek
41	Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó külön követelmények
41-1	Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító hajók tűzbiztonsági szintjének növelése
41-2	Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító személyhajókra vonatkozó követelmények
C. RÉSZ − TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
42	Szerkezet
43	Válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül
44	Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága
45	Menekülési eszközök
46	Lépcsők és felvonóaknák védelme lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban
47	Ajtók tűzbiztos térelválasztókban
48	Szellőző rendszerek
49	Éghető anyagok korlátozott használata
50	Szerkezeti részletek
51	Intézkedések háztartási célú gáznemű tüzelőanyagokhoz
52	Tűzjelző és tűzriadó rendszerek, automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek
53	Tűzvédelmi intézkedések rakományterekben
54	Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények
D. RÉSZ − TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
55	Alkalmazás
56	Terek elhelyezése és elválasztása
57	Szerkezet, válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül és szerkezeti részletek
58	Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága
59	Levegőztetés, átfúvatás, gázmentesítés és szellőzés
60	Rakománytartály védelem
61	Beépített fedélzeti haboltó rendszerek
62	Inertgáz rendszerek
63	Rakományszivattyú terek

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szabály

Alkalmazás

„1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet azokra a hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1998. július 1-én vagy az után fektették le, vagy voltak hasonló építési állapotban

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, amikor:

.1 az egy adott hajóval azonosítható építés kezdődik; és

.2 az adott hajó megkezdett összeszerelése legalább 50 tonnából, vagy az összes szerkezeti anyag becsült tömegének egy százalékából áll, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-jén vagy azután épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakítanak át, úgy kell tekinteni, mint azon a napon épült hajót, melyen az ilyen átalakítás kezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1998. július 1-e után épített hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy teljesüljenek azok a követelmények, melyek az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény szerint vonatkoznak, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.13(57), MSC.22(59), MSC.24(60), MSC.27(61) és MSC.31(63) határozatokkal módosítva.

3.1 Minden hajó, ami javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is legalább az ilyen hajókra korábban vonatkozó követelményeknek feleljen meg. Az ilyen hajók, amennyiben 1998. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékben feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint mielőtt ilyen javításokon, változtatásokon, módosításokon vagy felszerelésen estek át. A nagyobb jellegű változtatások és módosítások²³ és azokkal kapcsolatos felszerelés elégítse ki az 1998. július 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeket, amennyire az Igazgatás ésszerűnek és kivitelezhetőnek tartja.

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezései dacára, a 36-nál több utast szállító személyhajók, amikor javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esnek át, feleljenek meg a következőknek:

.1 az ilyen hajókon bevezetett minden anyag feleljen meg az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra az anyagok tekintetében vonatkozó követelményeknek; és

.2 minden javítás, változtatás, módosítás és azokkal kapcsolatos felszerelés, ami 50 tonna vagy annál nagyobb mennyiségű anyag cseréjével jár, a 41-1 szabály követelményeitől eltérően, feleljen meg az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek.

4.1 Az Állam Igazgatása, amennyiben úgy véli, hogy az út védett jellege és feltételei olyanok, amik ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet valamely specifikus követelményének alkalmazását, felmenthet az ilyen követelmények alól egyedi hajókat vagy hajóosztályokat, melyek azon állam lobogójának viselésére jogosultak, melyek útjuk során legfeljebb 20 mérföldre haladnak el a legközelebbi szárazföldtől.

4.2 Olyan személyhajók esetében, melyeket különleges járatokon foglalkoztatnak nagyszámú különleges forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándok forgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e fejezet követelményeinek való megfelelés érvényesítése gyakorlatilag kivihetetlen, felmentheti az ilyen hajókat e követelmények alól, azzal a feltétellel, hogy hajók teljesen megfelelnek az alábbi dokumentumok követelményeinek:

.1 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajókra vonatkozó 1971. évi Megállapodáshoz csatolt előírások; és

.2 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajók tér követelményeire vonatkozó 1973. évi Jegyzőkönyvhöz csatolt előírások.

2. Szabály

Alapelvek

1 E fejezet célja, hogy megkövetelje a hajókon a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás legteljesebb gyakorlatilag kivitelezhető mértékét.

2 A következő alapelvek képezik e fejezet szabályainak alapját és testesülnek meg a szabályokban, az esetnek megfelelően, figyelemmel a hajó típusára és a velejáró potenciális tűzveszélyre:

.1 egy hajó felosztása fő függőleges zónákra hő- és szerkezeti határokkal;

.2 lakóterek elválasztása a hajó többi részétől hő- és szerkezetei határokkal,

.3 éghető anyagok korlátozott használata;

.4 bármilyen tűz észlelése a keletkezés zónájában;

.5 bármilyen tűz lokalizálása és kioltása a keletkezés helyén;

.6 a menekülési lehetőségek vagy a tűzoltáshoz való hozzáférés védelme;

.7 a tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége;

.8 gyúlékony rakománygőzök meggyulladási lehetőségének minimumra csökkentése.

3. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1 Éghetetlen anyag az olyan anyag, ami se nem ég, se nem bocsát ki gyúlékony gőzöket az öngyulladáshoz elegendő mennyiségben, amikor körülbelül 750 °C-ra felmelegítik, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexe szerint meghatározva. Minden más anyag éghető anyaga.

2 Szabványon tűzvizsgálati próba az, ahol az érintett válaszfalak és fedélzetek próbatesteit egy vizsgáló kemencében körülbelül a szabványos idő-hőmérséklet görbének megfelelő hőmérsékleteknek teszik ki. A vizsgálati módszer feleljen meg a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének.”

3 „A” osztályú térelválasztások azok a válaszfalak és fedélzetek által képzett térelválasztások, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 acélból vagy más egyenértékű anyagból legyenek építve;

.2 legyenek kellően merevítve;

.3 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a füst és láng áthatolását az egyórás szabványos tűzállósági próba végén;

.4 jóváhagyott éghetetlen anyagokkal legyenek szigetelve úgy, hogy a tűznek nem kitett oldalon az átlagos hőmérséklet ne emelkedjen 140 °C -nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

	”A-60” osztály	60 perc
	„A-30” osztály	30 perc
	„A-15” osztály	15 perc
	„A-0” osztály	0 perc

5 az Igazgatás követelje meg egy prototípus válaszfal vagy fedélzet próbáját a Tűzvizsgálati próbalejárások kódexének megfelelően annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

4 „B” osztályú térelválasztók azok, melyeket válaszfalak, fedélzetek, mennyezet vagy burkolatok képeznek, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a láng áthatolását a szabványos tűzállósági próba első félórájának végén;

.2 szigetelési értékük olyan legyen, hogy a tűznek nem kitett oldal átlaghőmérséklete ne emelkedjen 139 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

	„B-15” osztály	15 perc
	„B-0” osztály	0 perc

.3 jóváhagyott éghetetlen anyagokból legyen építve, és a szerkezetbe bekerülő anyagok és a „B” osztályú térelválasztók felépítése éghetetlen legyen, azzal a kivétellel, hogy éghető furnérok megengedhetők, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek e fejezet egyéb követelményeinek;

.4 az Igazgatás követelje meg egy prototípus vizsgálatát, a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének megfelelően, annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

5 „C” osztályú térelválasztók a jóváhagyott éghetetlen anyagokból épült térelválasztók. Ezek nem szükséges, hogy kielégítsék sem a füst és lángáthatolásra, sem a hőmérséklet-emelkedés korlátozásaira vonatkozó követelményeket. Éghető furnérok megengedhetők feltéve, hogy kielégítik e fejezet egyéb követelményeit.

6 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok azok a „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, melyek csak egy „A” vagy ”B” osztályú térelválasztónál végződnek.

7 Acél vagy más egyenértékű anyag. Ahol az acél vagy más egyenértékű anyag szavak előfordulnak, az egyenértékű anyag bármilyen éghetetlen anyagot jelent, ami önmagában, vagy a létesített szigetelésnek betudhatóan, az acéléval egyenértékű szerkezeti és állékonysági tulajdonságokkal rendelkezik a vonatkozó szabványos tűzállósági próbának való kitettség végén (pl. alumíniumötvözet megfelelő szigeteléssel).

8 Lassú lángterjedés azt jelenti, hogy az így leírt felület kellően ellenáll a láng terjedésének, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének megfelelően meghatározva.

9 Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajótest, felépítmény és fedélzeti házak „A” osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melynek közepes hossza bármelyik fedélzeten általában nem haladja meg a 40 métert.

10 Lakóterek a közös helyiségekként használt terek, folyosók, mosdók, kabinok, irodák, kórházak, mozik, játék- és hobbiszobák, fodrászatok, főzőkészülékeket nem tartalmazó tálalók és hasonló terek.

11 Közös terek a lakótér azon részei, amiket előtereknek, ebédlőknek, társalgóknak használnak, és hasonló állandóan zárt terek.

12 Szolgáltató terek a konyhák, főzőkészülékeket tartalmazó tálalók, kézi raktárak, posta- és értékraktár, raktárhelyiség, a gépterek részét képezők kivételével műhelyek céljára használnak, és hasonló terek és az ilyen terekhez vezető aknák.

13 Rakományterek minden rakományhoz használt tér (beleértve a rakományolaj tartályokat is) és az ilyen terekhez vezető aknák.

14 Ro-ro rakományterek azok a terek, melyekben rendes körülmények között nincs semmilyen térbeosztás, és vagy jelentős hosszban vagy a hajó teljes hosszában terjednek ki, melyekbe árukat (csomagolva vagy ömlesztve, vasúti vagy közúti kocsiban vagy kocsin, járműveket (beleértve közúti vagy vasúti tartálykocsikat), utánfutókat, konténereket, rakodólapokat, leszerelhető tartályokat, vagy hasonló tárolóegységekben vagy más befogadókban, vagy azokon) lehet be- és kirakodni, rendszerint vízszintes irányban.

15 Nyitott ro-ro rakományterek a vagy mindkét végükön, vagy egyik végükön nyitott ro-ro rakományterek, melyek megfelelő természetes szellőzéssel vannak ellátva, ami az Igazgatás megelégedésére teljes hosszukon hatékony az oldallemezelésben vagy fedélzet tetején lévő nyílásokon keresztül.

16 Zárt ro-ro rakományterek azok a ro-ro rakományterek, melyek se nem nyitott ro-ro rakományterek, se nem viharfedélzetek.

17 Viharfedélzet olyan fedélzet, ami felülről és legalább két oldalról teljesen ki van téve az időjárásnak.

18 Különleges kategóriájú terek azok a válaszfalfedélzet feletti vagy alatti zárt terek, melyek tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot hordozó gépjárművek szállítására szolgálnak, ahová az ilyen járművekkel be és onnan ki lehet hajtani, és ahová az utasoknak hozzáférésük van.

19 A kategóriájú gépterek azok a terek és hozzájuk vezető aknák, melyekben:

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépi berendezések vannak; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül más célra használt belső égésű gépi berendezések vannak, ahol az ilyen gépi berendezés összes teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazán vagy olaj-üzemanyag egység van.

20 Gépterek minden A kategóriájú géptér és propulziós gépi berendezéseket, kazánokat, olaj-üzemanyag egységeket, gőzgépeket és belső égésű motorokat, generátorokat és nagyobb villamos gépeket, olajtöltő állomásokat, hűtő-, stabilizáló-, szellőző- és légkondicionáló gépi berendezéseket tartalmazó minden egyéb tér, és az ilyen terekhez vezető aknák.

21 Olaj-üzemanyag egység az olaj-üzemanyagot az olajtüzelésű kazánhoz történő tápláláshoz használt előkészítő berendezés, vagy előmelegített olajnak belső égésű motorba táplálásához használt előkészítő berendezés, és magában foglal minden olajnyomás szivattyút, szűrőt és előmelegítőt, melyek 0,18 N/mm²-nél nagyobb nyomáson kezelik az olajat.

22 Vezérlőállások azok a terek, melyekben a hajó rádió vagy főüzemi navigációs berendezése vagy a vészüzemi energiaforrása van elhelyezve, vagy ahol a tűzdetektor vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

22.1 Központi vezérlőállás olyan állomást jelent, ahol a következő vezérlő és kijelző funkciók vannak központosítva:

.1 beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer;

.2 automatikus sprinklerek, tűzdetektor és tűzriadó rendszer,

.3 tűzgátló ajtó jelzőtábla;

.4 tűzgátló ajtók zárása;

.5 vízmentes ajtó jelzőtábla;

.6 vízmentes ajtók zárása;

.7 szellőző ventilátorok;

.8 általános/tűzriadó;

.9 hírközlő rendszerek, beleértve a telefonokat is; és

.10 mikrofonok a hangosbeszélő rendszerekhez.

22-2 Folyamatosan személyzettel ellátott vezérlőállás az olyan központi vezérlőállás, melyet a személyzet egy felelős tagja folyamatosan elfoglal.

23 Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek, a 26. szabály céljára, azok a bútorzatot és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek (akár kabinok, közös terek, irodák vagy egyéb típusú lakótér), melyekben:

.1 minden dobozos bútordarab mint asztalok, ruhásszekrények öltözőasztalok, íróasztalok, tálalószekrények teljes egészében jóváhagyott éghetetlen anyagokból vannak szerkesztve, azzal a kivétellel, hogy a 2 mm-t nem meghaladó furnér használható az ilyen tárgyak munkafelületén;

.2 minden szabadon álló bútordarab, mint székek, szófák, asztalok, éghetetlen anyagú keretekkel vannak szerkesztve;

.3 minden drapéria, függöny és egyéb függesztett textilanyag, az Igazgatás megelégedésére, a 0,8 kg/m² tömegű gyapjúénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;²⁴

.4 minden padlóburkolat, az Igazgatás megelégedésére, az ugyanolyan célra használt egyenértékű gyapjúanyagénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;

.5 a válaszfalak, burkolat és mennyezetek minden szabadon álló felülete csekély lángterjedési jellemzővel rendelkezik; és

.6 minden kárpitozott bútor az Igazgatás követelményeit kielégítő gyulladás- és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;^**

.7 minden ágynemű gyulladás- és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik, a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint meghatározva.

24 Válaszfalfedélzet az a legfelső fedélzet ameddig a keresztirányú válaszfalak emelkednek.

25 Hordképesség (Deadweight) az a tonnákban kifejezett különbség, ami a hajó nyári szabad oldal jelzéséig történő, 1,025 fajsúlyú vízben való merüléskor jelentkező vízkiszorítás és az üres hajó súlya között van.

26 Üres hajósúly (Lightweight) egy hajó vízkiszorítása tonnákban, amikor az rakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, ivóvíz, tankokban tárolt tápvíz, fogyasztható készletek, utasok és személyzet, valamint ezek ingóságai nélkül van.

27 Kombinált áruszállító az a tartályhajó, amelyet arra terveztek, hogy olajat és esetenként szilárd ömlesztett rakományokat szállítson.

28 Nyersolaj bármilyen olaj, amely a természetben előfordul a földben, akár kezelték a szállíthatóság érdekében, akár nem, és amely magában foglalja:

.1 azokat a nyersolajakat, melyekből bizonyos lepárlási frakciókat eltávolíthattak; és

.2 azokat a nyersolajakat, amelyekhez bizonyos lepárlási frakciókat hozzáadhattak.

29 Veszélyes áruk a VII/2.- szabályban hivatkozott áruk.

30 Vegyi tartályhajó olyan tartályhajó, melyet bármilyen gyúlékony természetű folyékony termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes Vegyiárukat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban „a Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat” 17. fejezetében, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.212(VII) határozattal elfogadott Veszélyes Vegyi Anyagokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Kódexe, a továbbiakban „az Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex” VI. fejezetében, ahogy a Szervezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

31 Gázszállító olyan tartályhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz, vagy gyúlékony természetű termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban „a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat” 19. fejezetében, ahogy a Szervezet módosíthatja, vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.328(IX) határozattal elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésnek Szabályzata, a továbbiakban „a Gázszállító Szabályzat”, ahogy a Szerkezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

32 Rakományterület a hajónak az a része, amelyik rakománytartályokat, mosóvíztartályokat és rakományszivattyú tereket foglal magában, beleértve a rakománytartályokkal szomszédos szivattyútereket, vízgátakat, ballaszt- és üres tereket, és fedélzeti tereket is a hajó fent említett terei feletti részének teljes hosszában és szélességében.

33 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajóknál, a függőleges fő zónák 9. bekezdésben megadott meghatározása helyett a következő meghatározást kell alkalmazni:

Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajó, a felépítmény és a fedélzeti házak „A” osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melyek közepes hossza és szélessége általában egyik fedélzeten sem haladja meg a 40 m-t.

34 Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex jelenti a Tűzvizsgálati próbaeljárások alkalmazásának nemzetközi kódexét, amit a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága az MSC.61(67) határozatával, a Szervezet által elfogadott esetleges módosításokkal, azzal a feltétellel, hogy az ilyen módosításokat a jelen Egyezmény VIII. cikkének a mellékletek módosítási eljárásaira, az I. fejezet kivételével, vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően fogadják el, léptetik hatályba és foganatosítják.”

4. Szabály

Tűzoltószivattyúk, tűzoltó vezetékek, tűzcsapok és tömlők

(E szabály 3.3.2.5 bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Minden hajót el kell látni tűzoltószivattyúkkal, tűzoltó vezetékekkel, tűzcsapokkal és tömlőkkel, melyek, amennyire kivitelezhető, megfelelnek e szabály követelményeinek.

2 Tűzoltószivattyúk teljesítménye

2.1 Az előírt tűzoltószivattyúk legyenek képesek tűzoltási célokra a 4. bekezdésben megjelölt nyomáson az alábbiak szerinti mennyiségű vizet szállítani:

.1 személyhajókon legalább kétharmadát annak a mennyiségnek, amit a fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják; és

.2 teherhajókon, a vészüzemi szivattyúk kivételével, legalább a II-1/21 szabály szerint megkövetelt mennyiség négyharmadát, amit az azonos méretű személyhajón az egyes független fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják, megengedve, hogy egy teherhajó tűzoltószivattyú teljesítményének sem kell meghaladni a 180 m³/ó értéket.

2.2 A szükséges tűzoltószivattyúk mindegyikének (a 3.32 bekezdésben teherhajókra szükséges vészüzemi szivattyúk kivételével) teljesítménye legalább 80%-a legyen az összes szükséges teljesítménynek osztva a szükséges tűzoltószivattyúk minimális számával, de minden esetben legalább 25 m³/ó, és minden ilyen szivattyú bármilyen esetben legyen képes legalább a két előírt vízsugarat szállítani. Ezek a tűzoltószivattyúk legyenek képesek ellátni a tűzoltóvezeték rendszert az előírt feltételek mellett. Ahol a minimálisan szükségesnél több szivattyút építenek be, az ilyen járulékos szivattyúk teljesítménye elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Tűzoltószivattyúk és tűzoltóvezetékek elrendezése

3.1 A hajókat az alábbiak szerint kell ellátni független hajtású tűzoltószivattyúkkal:

.1 4.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb legalább három
személyhajók

.2 4.000 vegyes tonnatartalom alatti legalább kettő
személyhajók és 1.000 vegyes tonnatartalmú
és nagyobb teherhajók

.3 1.000 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók az Igazgatás megelégedésére

3.2 Szennyvíz-, ballaszt-, fenékvíz- vagy általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók tűzoltószivattyúként azzal a feltétellel, hogy azokat általában nem használják olaj szivattyúzására, és amennyiben azokat esetenként olajüzemanyag áthajózására használják, megfelelő átváltó eszközök vannak beépítve.

3.3 A tengervíz csatlakozások, tűzoltószivattyúk és energiaforrásaik elrendezése olyan legyen, ami biztosítja, hogy:

.1 Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz esetén nem válik üzemképtelenné az összes tűzoltószivattyú.

.2 A 2.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajóknál, amennyiben a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné teheti az összes szivattyút, akkor legyen egy független hajtású vészüzemi szivattyúból álló alternatív eszköz, ami képes az Igazgatás megelégedésére két vízsugarat táplálni. A szivattyú és elhelyezése feleljen meg az alábbi követelményeknek:

.2.1 A szivattyú teljesítménye az e szabály által megkövetelt összes teljesítményének legalább 40%-a legyen, de semmilyen estben sem kisebb, mint 25 m³/ó.

.2.2 Ahol a szivattyú a 3.3.2.1 bekezdésben megkövetelt mennyiségű vizet szállítja, a nyomás bármelyik tűzcsapnál legalább a 4.2 bekezdésben megadott minimális nyomás legyen.

.2.3 A szivattyúhoz szolgáló minden diesel hajtású erőforrás legyen kézi forgattyúkarral könnyen indítható hideg állapotában 0 °C-ig terjedő hőmérsékletig. Amennyiben ez nem kivitelezhető, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, mérlegelni kell az Igazgatás számára elfogadható fűtőberendezés létesítését és karbantartását, hogy a könnyű indítás biztosítva legyen. Amennyiben a kézi indítás kivitelezhetetlen, az Igazgatás engedélyezhet más indító eszközöket. Ezek az eszközök olyanok legyenek, hogy a diesel energiaforrást 30 perces időtartamon belül legalább hatszor lehessen indítani, és legalább kétszer az első 10 percen belül.

.2.4 Minden üzemi olajüzemanyag tartály elegendő olajüzemanyagot tartalmazzon ahhoz, hogy a szivattyú legalább 3 órán át legyen képes teljes terheléssel járni, és elegendő tartalék olajüzemanyag álljon rendelkezésre a főüzemi géptéren kívül, hogy a szivattyú további 15 órán át legyen képes járni.

.2.5 A szivattyú összes szívómagassága és nettó pozitív szívómagassága olyan legyen, az e szabály 3.3.2, 3.3.2.1, 3.3.2.2 és 4.2 bekezdéseinek követelményeit el lehessen érni az haránt- és hosszirányú dőlés, dülöngélés és bukdácsolás minden körülménye között, ami üzemben előfordulhat.

.2.6 A tűzoltószivattyút magában foglaló tér határait a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezetei tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.2.7 Nem engedhető meg közvetlen megközelítés a géptér és a vészüzemi tűzoltószivattyút és annak energiaforrását magában foglaló tér között, ahol ez nem kivitelezhető, az Igazgatás elfogadhat olyan elrendezést, ahol a hozzáférés egy légzsilipen keresztül történik, melynek mindkét ajtaja önzáródó, vagy egy vízmentes ajtón keresztül, amit a géptérből és a vészüzemi tűzoltószivattyút magában foglaló térből távműködtetéssel lehet működtetni, és valószínűtlen, hogy elzáródik az ilyen terekben keletkező tűz esetén. Ilyen esetekben egy második megközelítési módot kell biztosítani a vészüzemi tűzoltószivattyút és az energiaforrását magában foglaló térbe.

.2.8 A vészüzemi tűzoltószivattyú független energiaforrását magában foglaló tér szellőző elrendezései olyanok legyenek, ami a lehetséges mértékig kizárja annak lehetőségét, hogy a géptérből füst jusson be vagy szívódjon be abba a térbe.

.2.9 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók, a 3.3.2.6 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A tűzoltószivattyút magában foglaló tér nem lehet folytatása az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi tűzoltószivattyúkat magukban foglaló terek határainak. Ahol ez nem kivitelezhető, a két tér közötti közös válaszfalat a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezeti tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.3 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajóknál és a 2000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál, ha az egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné tudja tenni az összes szivattyút, az Igazgatás megelégedésére a tűzoltási célú víz biztosításához alternatív eszközöket kell létesíteni.

.3.1 A 1994. október 1-jén vagy az után épült hajóknál a 3.3.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően előírt alternatív eszközök egy független hajtású, gépi működtetésű vészüzemi tűzoltószivattyú legyen, melynek energiaforrása és tengervíz csatlakozása a géptéren kívül van elhelyezve.

.4 Ezen túlmenően, teherhajóknál, ahol más szivattyúk, mint általános üzemi, fenékvíz és ballaszt szivattyúk vannak beépítve a géptérbe, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy e szivattyúk közül legalább egy, melynek teljesítménye és nyomása megfelel a 2.2 és 4.2 bekezdés követelményeinek, képes legyen vizet szállítani a tűzoltó vezetékbe.

3.4 A vízellátás könnyű rendelkezésre állásának elrendezései:

.1 az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál olyanok legyenek, hogy legalább egy hatékony vízsugár azonnal rendelkezésre álljon bármelyik tűzcsapnál egy beltéri helyen, és hogy biztosítsa a víz szállításának folytatását egy szükséges tűzoltószivattyú automatikus indításával;

.2 az 1000 vegyes tonnatartalmú és kisebb teherhajóknál legyenek az Igazgatás megelégedésére;

.3 teherhajóknál, ahol a géptér időszakosan felügyelet nélkül van, vagy csak egy személynek kell őrségben lenni, legyen azonnali vízszállítás a tűzoltóvezetékből megfelelő nyomáson, vagy a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikének távindításával a navigációs hídról és a tűzvédelmi vezérlőállásból, ha van, vagy a tűzoltóvezeték állandó nyomás alatt tartásával a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikével, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás mellőzheti ezt a követelményt az 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók esetében, amennyiben a géptér megközelítésének elrendezése szükségtelenné teszi;

.4 személyhajókon, amennyiben a II-1/54 szabálynak megfelelően időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel vannak felszerelve, az Igazgatás határozza meg az ilyen terekre a beépített vízzel oltó elrendezésre vonatkozó rendelkezéseket, melyek egyenértékűek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

3.5 Biztonsági szelepeket kell beépíteni valamennyi tűzoltószivattyúhoz, amennyiben a szivattyúk képesek a vízellátó csövek, tűzcsapok és tömlők névleges nyomását meghaladó nyomás előállítására. Ezeket a szelepeket úgy kell elhelyezni és beszabályozni, hogy meggátolják a túl nagy nyomást a tűzoltó csőrendszer bármelyik részében.

3.6 Tartályhajókon elválasztó szelepeket kell beépíteni a tűzoltóvezetékben a hajó far-részének elejénél egy védett helyen és a tartályfedélzeten legfeljebb 40 m-es távközönként, hogy megőrizzék a tűzoltóvezeték rendszer állékonyságát tűz vagy robbanás esetén.

4 Tűzoltóvezetékek átmérője, nyomása

4.1 A tűzoltóvezeték és vizet szolgáltató csövek átmérője legyen elegendő két egyidejűleg működő tűzoltószivattyúból a szükséges legnagyobb vízszállítás hatékony elosztásához, azzal a kivétellel, hogy teherhajók esetében az átmérőnek csak 140 m³/ó szállításához kell megfelelőnek lennie.

4.2 A két egyidejűleg működő szivattyúval a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű vizet a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül szállítva, bármelyik két szomszédos tűzcsapból, a következő minimális nyomásokat kell fenntartani valamennyi tűzcsapnál:

	Személyhajók:
	4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom	0,31 N/mm²
	1.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom, de 4.000 vegyes tonnatartalom alatt	0,27 N/mm²
	1.000 vegyes tonnatartalom alatt	Az Igazgatás megelégedésére
	Teherhajók:
	6.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb	0,27 N/mm²
	1.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb, de 6.000 vegyes tonnatartalom alatt	0,25 N/mm²
	1.000 vegyes tonnatartalom alatt	Az Igazgatás megelégedésére

.1 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók a 4.2 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A két egyidejűleg működő szivattyúval a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül és a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű víz szállításához elegendő tűzcsappal legalább 0,4 N/mm² nyomást kell fenntartani a 4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajókon, és 0,3 N/mm² nyomást a 4.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon az összes tűzcsapnál.

4.3 A legnagyobb nyomás egyik tűzcsapnál se haladja meg azt, aminél egy tűzoltótömlő hatékony irányítása bemutatható.

5 Tűzcsapok száma és elhelyezése

5.1 A tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy a nem ugyanazon tűzcsapból származó legalább két vízsugár, melyek egyike egyetlen tömlőhosszból jöjjön, elérhesse a hajónak az utasok vagy személyzet számára rendes körülmények között hozzáférhető részét, amikor a hajó menetben van, és a rakománytér bármelyik részét, amikor az üres, és minden ro-ro rakományteret vagy bármilyen különleges kategóriájú teret, mely utóbbi esetben a két vízsugár érje el az ilyen tér minden részét, mindegyik egyetlen tömlőhosszból. Továbbá, az ilyen tűzcsapokat a védett terek bejáratainak közelében kell elhelyezni.

5.2 Személyhajók lakó-, szolgálati és géptereiben a tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy az 5.2 bekezdés követelményei teljesíthetők legyenek, amikor az összes vízmentes ajtó és a fő függőleges zónaválaszfalakban minden ajtó zárva van.

5.3 Ahol személyhajónál bejárat van az A kategóriájú géptérbe egy alacsony szinten egy szomszédos tengelyalagútból, két tűzcsapot kell elhelyezni az ilyen géptéren kívül, de közel annak bejáratához. Ahol az ilyen bejárat más terekből nyílik, az ilyen terek egyikében két tűzcsapot kell elhelyezni az A kategóriájú géptér bejáratának közelében. Nem kell ilyen intézkedést tenni, ahol az alagút vagy szomszédos terek nem képezik a menekülési út részét.

6 Csövek és tűzcsapok

6.1 Hő által könnyen használhatatlanná váló anyagok nem használhatók tűzoltóvezetékekhez és tűzcsapokhoz, kivéve, hogyha kellően védve vannak. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy a tűzoltótömlőket könnyen lehessen hozzájuk csatlakoztatni. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy elkerülje a felfagyás lehetőségét. Olyan hajókon, ahol fedélzeti rakományokat szállítatnak, a tűzcsapok elhelyezése olyan legyen, hogy azok mindenkor könnyen hozzáférhetők legyenek, és a csöveket úgy kell elrendezni, hogy az ilyen rakomány által okozott károsodást a lehetséges mértékig elkerülje. Kivéve, hogyha minden egyes tűzcsaphoz egy tömlő és egy sugárcső van a hajón, a tömlőcsatlakozók és sugárcsövek legyenek teljesen felcserélhetők.

6.2 A tűzoltóvezetéknek a főüzemi tűzoltószivattyút vagy szivattyúkat magukban foglaló géptereken belül szakaszát a tűzoltóvezeték többi részétől elkülönítő elválasztó szelepeket kell beépíteni a géptereken kívül könnyen hozzáférhető és könnyen védhető helyeken. Úgy kell kialakítani a tűzoltóvezetéket, hogy amikor az elválasztó szelepek zárva vannak, a hajón az összes tűzcsap, a géptérben lévő fent hivatkozottak kivételével, ellátható legyen vízzel egy nem ebben a géptérben elhelyezett tűzoltószivattyúval olyan csöveken keresztül, melyek nem lépnek be ebbe a térbe. Az Igazgatás kivételesen engedélyezheti, hogy a vészüzemi tűzoltószivattyú szívó és nyomó csővezetékének rövid szakaszai behatoljanak a géptérbe, ha nem kivitelezhető a kívül történő vezetésük, azzal a feltétellel, hogy a tűzoltóvezeték állékonyságát fenntartják egy megfelelő acél burkolattal történő körülzárással

7 Tűzoltótömlők

7.1 A tűzoltótömlők az Igazgatás által jóváhagyott nem romlandó anyagból legyenek, és hosszuk legyen elegendő ahhoz, hogy egy vízsugarat kilövelljenek azon terek bármelyikébe, ahol azok használatára szükség lehet. Nem romlandó anyagú tűzoltótömlőkkel kell felszerelni az, 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókat, és az 1992. február 1-je előtt épített hajókat, amikor kicserélik a meglévő tűzoltótömlőket. Mindegyik tömlő legyen felszerelve egy sugárcsővel és a szükséges csatlakozókkal. Az e fejezetben „tűzoltótömlő”-ként előírt tömlőket, a szükséges szerelvényekkel és szerszámokkal együtt, használatra készen, szembetűnő helyen, a vízellátó tűzcsapok vagy csatlakozások közelében kell tartani. Ezen kívül, a 36-nál több utast szállító személyhajókon belső helyeken a tűzoltótömlőket mindenkor a tűzcsapokra csatlakoztatva kell tartani.

7.2 A hajókat az Igazgatás követelményeit kielégítő számú és átmérőjű tűzoltótömlővel kell felszerelni.

7.3 Személyhajókon az 5. bekezdésben megkövetelt tűzcsapok mindegyikéhez legalább egy tűzoltótömlő legyen, és ezeket a tömlőket csak tűzoltás céljára vagy tűzoltási gyakorlatoknál és szemléknél a tűzoltó készülékek próbájához szabad használni.

7.4.1 Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókon a tűzoltótömlők száma a hajó minden 30 m hosszára egy legyen és még egy tartalék, de semmilyen esetben sem összesen ötnél kevesebb. Ez a szám nem foglalja magában semmilyen tömlőt, ami a géptérben vagy kazántérben szükséges. Az Igazgatás növelheti a szükséges tömlők számát annak biztosítására, hogy elegendő számú tömlő álljon rendelkezésre és legyen hozzáférhető mindenkor, figyelemmel a hajó típusára és a járat természetére, melyben a hajót foglalkoztatják.

7.4.2 Az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon a szükséges tömlők száma elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

8 Sugárcsövek

8.1 E fejezet céljára a szabványon sugárcső méretek 12 mm, 16 mm és 19 mm vagy ahhoz lehető legközelebbi legyen. Nagyobb átmérőjű sugárcsöveket az Igazgatás belátása szerint lehet engedélyezni.

8.2 Lakóterekhez és szolgálati terekhez nem szükséges 12 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.3 Gépterekhez és külső helyekhez a sugárcső mérete olyan legyen, hogy a legkisebb szivattyúból a 4. bekezdésben említett nyomásnál két vízsugárral a lehetséges legnagyobb szállítást lehessen elérni, azzal a feltétellel, hogy nem kell 19 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.4 Minden sugárcső jóváhagyott kettőscélú típusú (vagyis permet/sugár típusú) legyen, beépített elzáróval.

9 Vízszivattyúk stb. elhelyezése és elrendezése egyéb tűzoltó rendszerekhez

Az ebben a fejezetben megkövetelt egyéb tűzoltó rendszerekhez szükséges víz szállításához szükséges szivattyúkat, azok energiaforrásait és vezérléseit az ilyen rendszerek által védett téren vagy tereken kívül kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni, hogy a védett térben vagy terekben keletkezett tűz ne tegyen üzemképtelenné egyetlen ilyen rendszert sem.

5. Szabály

Beépített gázzal oltó rendszerek

1 Általános rendelkezések

1.1 Nem engedhető meg olyan tűzoltó közeg használata, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagában, vagy várható körülmények között személyeket veszélyeztető mennyiségben bocsát ki mérgező gázokat.

1.2 A tűzoltó közegnek a védett terekbe való szállításához szükséges csöveket megjelölt szabályzószelepekkel kell ellátni úgy, hogy világosan jelezzék azokat a tereket, melyekbe a csövek vezetnek. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a közegnek bármely térbe történő szándékolatlan bebocsátásnak megelőzésére. Ahol egy gázzal oltó rendszerrel felszerelt rakományteret utastérnek használnak, a gázcsatlakozást vaktömítéssel kell lezárni az ilyen használat alatt.

1.3 A tűzoltó közeg elosztásához szolgáló csővezetéket úgy kell elrendezni, és a kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletes eloszlás jöjjön létre.

1.4 Eszközöket kell biztosítani az összes olyan nyílás lezárásához, melyek levegőt engedhetnek be, vagy lehetővé teszik a gáz kiszökését a védett térből.

1.5 Ahol bármelyik térben a légpalackokban tárolt szabad levegő mennyisége olyan, hogy ha tűz esetén kibocsátják az ilyen térbe, az ilyen légkibocsátás azon téren belül súlyosan érinthetné a beépített oltórendszer hatékonyságát, az Igazgatás követelje meg járulékos oltóközeg-mennyiség biztosítását.

1.6 Eszközöket kell létesíteni automatikus hangjelzés kiadásához a tűzoltóközeg bármelyik térbe történő kibocsátásakor, melyben rendes körülmények között személyzet dolgozik, vagy melyhez hozzáférése van. A riasztás kellő ideig működjön, mielőtt a közeget bebocsátják.

1.7 Minden beépített gázzal oltó rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és azokat a lehető legkevesebb helyre kell összecsoportosítani olyan helyeken, melyeket a védett térben keletkező tűz valószínűleg nem fog elvágni. Mindegyik helyen legyenek a rendszer működtetésére vonatkozó világos utasítások, figyelemmel a személyzet biztonságára.

1.8 A tűzoltóközeg automatikus kibocsátása nem engedhető meg, kivéve a 3.3.5 bekezdésben engedélyezettet, valamint a 3.4 és 3.5 bekezdésekben hivatkozott helyi automatikus működtetésű egységek tekintetében.

1.9 Ahol az oltóközeg mennyisége egynél több tér védelméhez szükséges, a rendelkezésre álló közeg mennyisége nem kell, hogy több legyen, mint az így védett egy térhez szükséges legnagyobb mennyiség.

1.10 A 3.3, 3.4 vagy 3.5 bekezdésben eltérően engedélyezettek kivételével, a nem-vízgőz tűzoltóközeg tárolásához szükséges nyomástartó edényeket a védett tereken kívül kell elhelyezni az 1.13 bekezdésnek megfelelően.

1.11 Eszközöket kell létesíteni a személyzet számára a tartályokban lévő közeg mennyiségének biztonságos ellenőrzéséhez.

1.12 A tűzoltóközeg tárolására szolgáló tartályokat és azokhoz tartozó nyomás alatti részeket az Igazgatás megelégedésére gyakorlati nyomáselőírások szerint kell szerkeszteni, figyelemmel azok elhelyezésére és az üzemben várható legnagyobb környezeti hőmérsékletekre.

1.13 Amikor a tűzoltóközeget egy védett téren kívül tárolják, az olyan helyiségben legyen tárolva, ami egy biztonságos és könnyen hozzáférhető helyen van, és az Igazgatás megelégedésére hatékony szellőzéssel bír. Az ilyen tárolóhelyiségbe minden bejárás lehetőleg a nyílt fedélzetről legyen, és minden esetben legyen független a védett tértől. A bejárati ajtók kifelé nyíljanak, és a válaszfalak és fedélzetek a bennük lévő ajtókkal és egyéb nyílászáró szerkezetekkel együtt, melyek az ilyen helyiségek és szomszédos zárt terek közötti határolást képezik, legyenek gázzárók. A 26., 27., 44. és 58. szabályok állékonysági táblázatainak alkalmazása céljára az ilyen tárolóhelyiségeket úgy kell tekinteni mint vezérlőállásokat.

1.14 A rendszer pótalkatrészeit a hajón kell tárolni és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2 Széndioxid rendszerek

2.1 Gépterekhez a szállított széndioxid mennyisége legyen elég ahhoz, hogy a következő térfogatok közül a nagyobbal egyenlő minimális térfogatot adja:

az így védett legnagyobb géptér bruttó térfogatának 40%-a, mely nem foglalja magában az aknának azon szint feletti részét, amelynél az akna területe az érintett tér vízszintes területének 40 vagy kevesebb százaléka, a tartálytető és az akna legalsó része között véve; vagy

a védett géptér bruttó térfogatának 35%-a, beleértve az aknát;

azzal a feltétellel, hogy a fent említett százalékok 35%-ra, illetve 30%-ra csökkenthetők a 2.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál; ugyancsak feltéve, hogy ha két vagy több géptér nincs teljesen elválasztva egymástól, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint amelyek egy teret képeznek.

2.3 E bekezdés céljára a szabad széndioxid térfogatát 0,56 m³/kgmal kell számolni.

2.4 Géptereknél a beépített csővezeték rendszer olyan legyen, hogy a gáz 85%-a 2 percen belül beömölhessen a térbe.

2.5 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók beépített széndioxid rendszerek az alábbi követelményeknek feleljenek meg:

1. A széndioxidnak egy védett térbe történő bebocsátásához és a riasztás működésének biztosításához két különálló kezelőszervet kell létesíteni. Az egyik kezelőszervet a gáznak a tárolótartályokból történő kibocsátásához kell használni. A második kezelőszervet azon csővezeték szelepének nyitásához kell használni, amelyik a védett térbe szállítja a gázt.

2. A két kezelőszervet az adott térre világosan megjelölt indító dobozban kell elhelyezni. Amennyiben zárni kell a kezelőszerveket tartalmazó dobozt, a doboz kulcsát a doboz közelében egy törőüveges típusú zárt fülkében kell szembe-tűnően elhelyezni.

3 Halogénezett szénhidrogén rendszerek²⁵

3.1 Halogénezett szénhidrogének tűzoltóközegként történő használata csak gépterekben, szivattyúterekben és kizárólag rakományt nem szállító járművek szállítására szolgáló rakományterekben engedhető meg. Halogénezett szénhidrogén rendszerek új beépítése minden hajón tilos.

3.2 Ahol tűzoltóközegként halogénezett szénhidrogéneket használnak teljes elárasztású rendszerekben:

1. A rendszert a gépi kioldás csak kézi kezdeményezésre történő indítására kell kialakítani.

2. Amennyiben a halogénezett szénhidrát töltetet egynél több térbe kell bejuttatni, a tárolás és kibocsátás elrendezései olyanok legyenek, hogy teljesüljenek a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés rendelkezései.

3. Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző ventilátorok automatikus leállítására a közeg bebocsátása előtt.

4. Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző rendszerben lévő összes fojtószelep kézi elzárásához.

5. A kiömlések elrendezését úgy kell szerkeszteni, hogy a rakományterekhez vagy gépterekhez a 3.2.9, illetve 3.2.0 bekezdés szerint szükséges minimális közeg mennyiséget lényegében beömölhessen egy névleges 20 mp vagy kevesebb alatt, a folyadékfázis áramlásának alapján.

6. A rendszert az Igazgatás követelményeit kielégítő hőmérséklet tartományban való működésre kell szerkeszteni.

7. A beömlés nem veszélyeztetheti a berendezés karbantartásán dolgozó, vagy a teret kiszolgáló szokásos elérési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet.

8. Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

9. A kizárólag olyan járművek szállítására szolgáló rakományterekhez, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak, az oltóközeg mennyiségét az 5.1 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a védett tér bruttó térfogatán alapuljon. Halom 13 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, Halon 2402 tekintetében pedig tömeg/térfogategység alapon.

5.1 Táblázat

	Halon	Minimum	Maximum
	1301 1211 2402	5% 5% 0,23 kg/m³	7% 5,5% 0,30 kg/m³

10. Gépterekhez az oltóközeg mennyiségét az 5.2 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a tér bruttó térfogatán alapuljon a minimális koncentráció tekintetében, és a tér nettó térfogatán a minimális koncentráció tekintetében, beleértve az aknát. Halon 1301 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, és Halom 2402 tekintetében tömeg/térfogategység alapon.

5.2 Táblázat

	Halon	Minimum	Maximum
	1301 1211 2402	4,25% 4,25% 0,20 kg/m³	7% 5,5% 0,30 kg/m³

11. A 3.29 és 3.2.10 bekezdések céljára a Halom 1301 térfogatát 0,16 m³/kg-mal, és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m³/kg-mal kell számítani

3.3 A védett géptérben csak Halon 13~ tárolható. A tartályokat egyenként kell elosztani az egész térben, és a következő követelményeket kell kielégíteni:

1. Kézileg kezdeményezett gépi kibocsátást kell létesíteni, a védett téren kívül elhelyezve. Ehhez a kibocsátáshoz kettőzött energiaforrásokat kell biztosítani és a védett téren kívül kell elhelyezni, és az álljon rendelkezésre azonnal, azzal a kivétellel, hogy géptereknél az energiaforrások egyike elhelyezhető magában a védett térben.

2. A tartályokat összekötő villamos tápáramköröket figyelni kell hibaállapotra és tápkimaradásra. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

3. A tartályokat összekötő pneumatikus vagy hidraulikus tápvezetékeket kettőzni kell. A pneumatikus vagy hidraulikus nyomás forrásait figyelni kell nyomásvesztésre. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

4. A védett téren belül a rendszer indításához nélkülözhetetlen villamos áramkörök legyenek hőállók, például ásványi szigetelésű vagy egyenértékű kábel. A rendszer hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű indításához tervezett nélkülözhetetlen csővezetékek acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére egyenértékű anyagból legyenek.

5. Minden nyomástartó edényt fel kell szerelni egy automatikus túlnyomás-mentesítő készülékkel, ami abban az esetben, ha a tartály tűz hatásának van kitéve és a rendszert nem működtetik, biztonságosan kiüríti a tartályt a védett térbe.

6. A konténerek és villamos áramkörök, valamint a bármilyen rendszer kibocsátáshoz létfontosságú csővezeték olyan legyen, hogy ha bármelyik gépi kioldású vezeték károsodik a védett térben bekövetkezett tűz vagy robbanás által, vagyis az egyetlen hiba koncepció esetén, a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés szerint ahhoz a térhez szükséges tűzoltó töltetnek legalább kétharmada még mindig betölthető legyen, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére. A csak egy vagy két tartályt igénylő tereknél a rendszerek elrendezése feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

7. Bármelyik nyomástartó edényre legfeljebb két kiölő fúvókát kell szerelni és az egyes tartályokban a közeg maximális mennyisége feleljen meg az Igazgatás követelményeinek, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére.

8. Figyelni kell a tartályokat a szivárgás vagy ürülés miatt bekövetkező nyomáscsökkenésre. Az ilyen állapot jelzésére vizális és hangjelzéseket kell felszerelni a védett térben és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol tűzoltó berendezés központosítva van, kivéve a rakománytereket, ahol a riasztásokat csak a navigációs hídon, vagy abban a térben kell felszerelni, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

3.4 Halon 1301 vagy 1211 közeget tartalmazó helyi automatikusan működő beépített tűzoltóegységek, melyek géptereken belül fokozottan tűzveszélyes zárt terekben vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül elfogadhatók, a következők teljesítésének függvényében:

.1 A tér, melyben ilyen járulékos védelmet létesíteni, lehetőleg egy munkaszinten és a hozzáféréssel azonos szinten legyen. Az Igazgatás belátása szerint egynél több munkaszint is megengedhető azzal a feltétellel, hogy mindegyik szinten létesül hozzáférés.

.2 A tér mérete és az ahhoz való hozzáférés és a benne lévő gépek elrendezése olyan legyen, hogy a menekülés a térből bármely helyről legfeljebb 10 mp alatt megtörténhessen.

.3 Bármelyik egység működését láthatóan és hallhatóan kell jelezni a géptér mindegyik hozzáférésén kívül és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

.4 Figyelmeztetést kell elhelyezni a tér minden egyes hozzáférésén kívül, mely jelzi hogy a térben egy vagy több automatikus működésű tűzoltóegység van és közli, hogy milyen közeget használnak.

.5 A kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a kiömlés ne veszélyeztesse a teret kiszolgáló szokásos hozzáférési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet. Intézkedéseket kell tenni a gépek karbantartásával foglalkozó személyzet megvédésére a közeg szándékolatlan kiömlése ellen.

.6 A tűzoltóegységeket az Igazgatást kielégítő hőmérséklettartományban történő működésre kell szerkeszteni.

.7 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.8 A helyi automatikus működésű egységekben nyújtott oltóközeg összes mennyisége olyan legyen, hogy Halon 1301 tekinttében a koncentráció a 7%-ot, és Halon 1211 esetében az 5,5%-ot ne haladja meg 20 °C-on a tér nettó térfogatának alapján. Ez a követelmény vonatkozik, amikor vagy egy helyi automatikus működésű egység vagy a 3.2 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített rendszer működött, de nem vonatkozik, ha mindkettő működött. A Halon 1301 térfogatát 0,16 km³/kg-mal és a Halon 1211-ét 0,14 m³/kg-mal kell számítani.

.9 Egy egység kiürülésének ideje, a folyadékfázis ürülése alapján, 10 mp vagy kevesebb legyen.

10. A helyi automatikus működésű tűzoltóegységek elrendezése olyan legyen, hogy azok kibocsátása ne eredményezze villamos energia kimaradását vagy a hajó manőverező képességének csökkenését.

3.5 A 3.4 bekezdésben leírt automatikus működésű tűzoltóegységek, melyek gépterekben fokozottan tűzveszélyes berendezések felett vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül, elfogadhatók a 3.4.3–3.4.6 és 3.4.10 bekezdések és a következők teljesítése esetén:

.1 A hely automatikus működésű tűzoltóegységben adott közeg mennyisége olyan legyen, hogy a levegőben a párakoncentráció 20 °C-on ne legyen 1,25%-nál nagyobb a géptér bruttó térfogatának alapján, egyidejű működésük esetén.

.2 A Halon 1301 térfogatát 0,16 m³/kg-mal és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m³/kg-mal kell számítani.

4 Gőz rendszerek

Az Igazgatás általában ne engedélyezze gőznek tűzoltóközegként történő alkalmazását beépített tűzoltó rendszerekben. Ahol az Igazgatás engedélyezi a gőz használatát, azt csak korlátozott területeken lehet használni a szükséges tűzoltóközeghez járulékosan, és azzal a feltétellel, hogy a gőz szolgáltatásához rendelkezésre álló kazán vagy kazánok elpárologtatása legalább 1,0 kg gőz per óra legyen a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának minden 0,75 m³-ére. A feni követelményeknek való megfelelésen túl a rendszereket minden tekintetben az Igazgatásnak kell meghatároznia és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

5 Egyéb gáz rendszerek

5.1 Ahol széndioxidon vagy halogénezett szénhidrogéneken, vagy a 4. bekezdésben megengedett gőzön kívül a hajón gázt állítanak elő és használnak tűzoltóközegként, a tüzelőanyag gáznemű égésterméke legyen, melyben az oxigén, a szénmonoxid, a korróziót okozó elemek és bármilyen szilárd éghető elem tartalom a megengedhető minimumra lett csökkentve.

5.2 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként gépterek védelmére, az nyújtson azzal egyenértékű védelmet, mint amit a közegként széndioxidot használó beépített rendszer nyújt.

5.3 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként rakományterek védelmére, elegendő mennyiségű ilyen gáz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának 25%-ával egyenlő térfogatú szabad gázt szállítson óránként, 72 órás időtartamon keresztül.

6. Szabály

Tűzoltó készülékek²⁶

1 Minden tűzoltó készülék legyen jóváhagyott típusú és konstrukciójú

1.1 A megkövetelt hordozható folyadékos tűzoltó készülékek kapacitása legfeljebb 13,5 l és legalább 9 l legyen. Egyéb tűzoltó készülékek legalább annyira hordozhatók legyenek, mint a 13,5 l kapacitású, és tűzoltó képességük legalább a 9 l-es folyadékos tűzoltó készülékével egyenértékű legyen.

1.2 Az Igazgatás határozza meg a tűzoltó készülékek egyenértékeit.

2 Az Igazgatás által előírandó követelményeknek megfelelő tartalék tölteteket kell biztosítani.

3 Nem engedélyezhetők olyan oltóközeget tartalmazó tűzoltó készülékek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagukban, vagy a használat várható körülményei között olyan mennyiségben bocsátanak ki mérgező gázokat, hogy személyeket veszélyeztessenek.

4 A hordozható habfúvó egység egy induktor típusú, tűzoltó tömlőhöz csatlakoztatható léghab szórófejből álljon, egy legalább 20 l habképző folyadékot tartalmazó hordozható tartályból és egy tartalék tartályból álljon. A szórófej legalább 1,5 m³/perc mennyiségű, olajtűz oltására megfelelő hatékony habot legyen képes előállítani.

5 A tűzoltó készülékeket időszakosan meg kell vizsgálni és olyan próbáknak kell alávetni, amiket az Igazgatás megkövetelhet.

6 Minden térben az ott történő használatra előirányzottak közül egy hordozható tűzoltó készüléket az adott tér bejáratának közelében kell tárolni.

7 Lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat az Igazgatás megelégedésére megfelelő típusú és elegendő számú hordozható tűzoltó készülékekkel kell ellátni. Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább öt hordozható tűzoltó készüléket kell ellátni.

7. Szabály

Tűzoltó elrendezések gépterekben

1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló terek

1.1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló A kategóriájú géptereket a következő beépített tűzoltó rendszerek bármelyikével kell ellátni:

.1 az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő gáz rendszer;

.2 a 9. szabály rendelkezéseinek megfelelő nagy habkiadósságú rendszer;

.3 a 10. szabály rendelkezéseinek megfelelő nyomás alatti vízpermetező rendszer.

Mindegyik esetben, ha a gép- és kazánterek nincsenek teljesen elkülönítve, vagy ha fűtőolaj folyhat le a kazántérből a géptérbe, a kombinált gép- és kazántereket egyetlen rekesznek kell tekinteni.

1.2 Mindegyik kazántérben legyen legalább egy készlet hordozható habszóró egység, ami megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

1.3 Legalább két hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz legyen mindegyik kazántér mindegyik tüzelőterében, és mindegyik térben, ahol az olaj-üzemanyag berendezés egy része van elhelyezve. Mindegyik kazántérben legyen legalább egy jóváhagyott habtípusú, legalább 135 liter kapacitású oltókészülék. Ezeket az oltókészülékeket fel kell szerelni dobokra felcsévélt tömlőkkel, melyek elegendők a kazántér bármelyik részének eléréséhez. Házi rendeltetésű vagy 175 kW-nál kisebb kazánok esetében az Igazgatás mérlegelheti e bekezdés követelményeinek enyhítését.

1.4 Mindegyik tűzelőtérben legyen egy homokot, szódával impregnált fűrészport vagy más jóváhagyott száraz anyagot olyan mennyiségben tartalmazó edény, amit az Igazgatás megkövetelhet. Vagylagosan jóváhagyott hordozható oltókészülékkel helyettesíthető.

2 Belső égésű gépeket magukban foglaló terek

A belső égésű gépeket magukban foglaló géptereket el kell látni:

.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt tűzoltó rendszerek egyikével.

.2 Legalább egy készlet hordozható léghab eszközzel, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

.3 Mindegyik ilyen térben jóváhagyott tűzoltó készülékekkel, melyek mindegyike legalább 45 liter kapacitású, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani az üzemanyag és kenőolaj nyomórendszerek, hajtóművek és egyéb tűzveszélyek bármely részére. Továbbá elegendő számú hordozható haboltóról kell gondoskodni, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a térben egyetlen pont se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben. Teherhajók kisebb tereinél az Igazgatás mérlegelheti e követelmény enyhítését.

3 Gőzturbinákat és zárt gőzgépeket magukban foglaló terek

A főüzemi propulzióhoz vagy egyéb célra használt gőzturbinákat vagy zárt gőzgépeket magukban foglaló terekben, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW, a következőket kell biztosítani:

.1 Jóváhagyott haboltók, mindegyik legalább 45 liter kapacitású vagy azzal egyenértékű, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani a túlnyomásos kenőrendszer bármelyik részére, a turbinák, gépek vagy hozzá tartozó hajtómű nyomókenésű részei házainak bármelyik részére, és minden egyéb tűzveszélyes helyre. Mindazonáltal nincs szükség ilyen oltókészülékekre, ha az e bekezdésben megkövetelttel legalább egyenértékű védelmet nyújt az ilyen terekben az 1.1 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített tűzoltó rendszer.

.2 Elegendő számú hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a tér egyetlen pontja se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben, azzal a kivétellel, hogy nem szükségesek ilyen oltókészülékek az 1.3 bekezdésnek megfelelően felszerelteken felül.

.3 Az 1.1 bekezdés szerint szükséges tűzoltó rendszerek egyike, ahol az ilyen terek időszakosan felügyelet nélkül vannak.

4 Tűzoltó készülékek egyéb gépterekben

Ahol, az Igazgatás véleménye szerint, tűzveszély áll fenn bármilyen géptérben, melyekre nézve nincs külön rendelkezés előírva a tűzoltó készülékek tekintetében az 1., 2. és 3. bekezdésekben, az abban vagy azzal szomszédos térben olyan számú jóváhagyott tűzoltó készüléket vagy egyéb tűzoltó eszközt kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tarthat.

5 Az e fejezet által nem megkövetelt tűzoltó rendszerek

Ahol az e fejezet által nem megkövetelt beépített tűzoltó rendszert létesítenek, az ilyen rendszer elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

6 A kategóriájú gépterek személyhajókon

A 36-nál több utast szállító személyhajókon mindegyik A kategóriájú gépteret el kell látni legalább két megfelelő vízköd szóróval.²⁷

8. Szabály

Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

1 Ahol bármilyen géptérben a 7. szabály követelményein túlmenően egy beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszert szerelnek fel, az ilyen rendszer legyen képes beépített kiömlőnyílásokon keresztül legfeljebb 5 perc alatt olyan mennyiségű hab kibocsátására, ami elég a legnagyobb egy terület beborítására 150 mm mélységben, melyen olaj-üzemanyag elterjedhet. A rendszer legyen képes olajtüzek oltására alkalmas hab képzésére. Eszközöket kell biztosítani a hab hatékony elosztásához egy állandó csőrendszeren és vezérlőszelepeken vagy csapokon keresztül a megfelelő kiömlőnyílásokhoz, és a habnak a védett érben lévő egyéb fő tűzveszélyekre beépített szórófejekkel történő hatékony irányításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 12 az 1-hez.

2 Az ilyen rendszerek vezérlésre szolgáló eszközök legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét.

9. Szabály

Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben²⁸

1.1 A gépterekben szükséges minden beépített nagy habkiadósságú rendszer legyen képes gyorsan kiüríteni beépített kiömlőnyílásokon keresztül olyan mennyiségű habot, ami elég a legnagyobb védett tér percenként 1 m vastagságban történő feltöltéséhez. A rendelkezésre álló habképző folyadék mennyisége legyen elég a legnagyobb védendő tér térfogatának ötszörösével egyenlő habtérfogat előállításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 1.000 az 1-hez.

1.2 Az Igazgatás engedélyezhet alternatív elrendezéseket és kiömlési rátákat azzal a feltétellel, hogy megelégedett az eléárt egyenértékű védelemmel.

2 A hab szállításához szolgáló tápvezetékek, a habgenerátort kiszolgáló légszívó csövek és a habképző egységek száma az Igazgatás véleménye szerint olyan legyen, ami hatásos hab-előállítást és elosztást fog nyújtani.

3 A habgenerátor szállító csővezetéke olyan legyen, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a habképző berendezést.

4 A habgenerátor, annak energiaforrásai, a habképző folyadék és a rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét

10. Szabály

Állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben

1 A gépterekben minden szükséges állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszert jóváhagyott típusú permetező fúvókákkal kell ellátni.

2 A fúvókák száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és olyan legyen, ami biztosítja víz legalább 5 l/m²/perc mértékű hatékony átlagos elosztását a védendő terekben. Ahol megnövelt felhasználási rátákat tartanak szükségesnek, azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit. A fúvókákat a fenékárkok, tartálytetők és egyéb olyan területek felett kell felszerelni, melyek felett valószínű az olaj-üzemanyag elterjedése, és a gépterekben lévő más különleges tűzveszélyes helyek felett.

3 A rendszer felosztható szakaszokra, melyek elosztószelepeit a védendő téren kívüli könnyen hozzáférhető helyekről kell működtetni, és amelyek hozzáférését nem tudja könnyen elvágni a védett térben keletkezett tűz.

4 A rendszert a szükséges nyomáson töltve kell tartani, és a rendszerbe vizet szállító szivattyút a rendszerben bekövetkező nyomásesés automatikusan hozza működésbe.

5 A szivattyú legyen képes egyidejűleg táplálni a szükséges nyomáson a rendszer összes szakaszát bármelyik egy védendő térben. A szivattyút és kezelőszerveit a védendő téren kívül kell beépíteni. A vízpermet rendszer által védet térben vagy terekben keletkezett tűz ne tehesse működésképtelenné a rendszert.

6 A szivattyút hajthatja független belső égésű gép, de ha a II-1/44 szabály vagy II-1/45 szabály rendelkezéseinek megfelelően felszerelt vészüzemi generátor által szolgáltatott táptól függ, az esetnek megfelelően, a generátort úgy kell elrendezni, hogy az automatikusan induljon a főüzemi táp kimaradása esetén, hogy az 5. szabályban megkövetelt szivattyúhoz azonnal rendelkezésre álljon a táp. Amennyiben a szivattyút független belső égésű gép hajtja, azt úgy kell elhelyezni, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegő ellátását.

7 Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy a fúvókák elduguljanak a vízben lévő tisztátalanságoktól, vagy a csővezeték, szelepek és szivattyú korróziójától.

11. Szabály

Különleges elrendezések gépterekben

1 A szabály rendelkezései az A kategóriájú gépterekre vonatkoznak, és, ahol az Igazgatás kívánatosnak tartja, más gépterekre is.

2.1 A felülvilágítók, ajtók, ventilátorok, kéményekben elszívó szellőzést lehetővé tevő nyílások és a gépterek egyéb nyílásainak számát a szellőzés igényeivel és a hajó megfelelő és biztonságos működésével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2.2 A felülvilágítók acélból legyenek, és azokban ne legyenek üvegtáblák. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy tűz esetén a füst kiengedhető legyen a védendő térből.

2.3 Személyhajókon, a gépi működtetésű vízmentes ajtók kivételével, az ajtókat úgy kell elrendezni, hogy pozitív zárás legyen biztosítva a térben keletkezett tűz esetén, vagy gépi működtetésű zárószerkezetekkel, vagy önzáró ajtók beépítésével, melyek a nyitással ellentétes irányú 3,5°-os dőléssel szemben képezek zárni, és üzembiztos reteszelésük van, ami távműködtetésű kioldó készülékkel vannak ellátva.

3 Nem lehet ablakokat beépíteni a géptér határolókba. Ez nem zárja ki az üveg használatát a géptéren belül lévő vezérlőhelyiségekben.

4 Kezelőszerveket kell biztosítani:

.1 felülvilágítók nyitásához és zárásához, kéményekben lévő nyílások zárásához, melyek rendes körülmények között elszívó szellőzést tesznek lehetővé, és szellőzők fojtószelepeinek zárásához;

.2 füst kiengedésének lehetővé tevéséhez;

.3 gépi működtetésű ajtók zárásához, vagy nem gépi működtetésű vízmentes ajtók kioldó szerkezetének működtetéséhez;

.4 szellőző ventilátorok leállításához; és

.5 kényszer- és mesterséges szellőzés ventilátorok, olaj-üzemanyag áthajózó szivattyúk, olaj-üzemanyag egység szivattyúk és egyéb hasonló üzemanyag szivattyúk leállításához.

5 A 4. bekezdésben és a 15.2.1 szabályban megkövetelt kezelőszerveket az érintett téren kívül kell elhelyezni, ahol azok hozzáférését nem vágja el az általuk kiszolgált térben keletkezett tűz. Személyhajókon az ilyen kezelőszerveket és a szükséges tűzoltó rendszerek vezérléseit egy kezelőhelyen kell összpontosítani, vagy az Igazgatás megelégedésére a lehető legkevesebb helyre kell csoportosítani. Az ilyen helyeknek legyen egy biztonságos hozzáférése a nyitott fedélzetről.

6 Ahol bármilyen A kategóriájú géptérhez egy alacsony szintről egy szomszédos tengelyalagútból van hozzáférés, a tengelyalagútban, ott a vízmentes alagúthoz közel egy mindkét oldalról működtethető könnyű acél ajtót kell beépíteni.

7 Teherhajókon az időszakosan felügyelet nélküli géptereknél az Igazgatás külön mérlegeli a gépterek tűzállékonyságának fenntartását, a tűzoltó rendszer vezérléseinek helyét és központosítását, a szükséges leállító elrendezéseket (pl. szellőzés, üzemanyag szivattyúk stb.), és járulékos tűzoltó készülékeket és egyéb tűzoltó felszerelést, és légzőkészülékeket követelhet meg. Személyhajókon ezek a követelmények legalább egyenértékűek legyenek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

8 A 14. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzdetektor és riasztó rendszert kell felszerelni minden géptérben:

.1 ahol a tér folyamatos felügyelete helyett automatikus és távvezérlő rendszerek beépítése lett jóváhagyva; és

.2 ahol a főüzemi propulzió és a hozzá kapcsolódó gépek, beleértve a főüzemi villamos táp forrásait, különböző fokú automatikus- vagy távvezérléssel vannak ellátva, és egy vezérlőhelyiségből folyamatos emberi felügyelet alatt állnak.

12. Szabály

Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek²⁹

1.1 Minden szükséges automatikus sprinkler, tűzdetektor és tűzriadó rendszer mindenkor legyen képes azonnali működésre, és ne legyen szükség a személyzet beavatkozására annak működésbe hozásához. Nedves típusú legyen, de kis szabadon álló szakaszok lehetnek szárazcső típusúak, ahol az Igazgatás véleménye szerint ez szükséges óvóintézkedés. A rendszer minden részét, ami üzemben fagypont alatti hőmérsékleteknek lehet kitéve, megfelelően védeni kell felfagyás ellen. A szükséges nyomáson feltöltve kell tartani, és intézkedést kell tenni az e szabályban megkövetelt folyamatos vízellátáshoz.

1.2 A vízpermetezők mindegyik szakaszában legyenek eszközök vizális és hangjelzés automatikus adására egy vagy több jelzőegységnél, amikor bármelyik vízpermetezők működésbe lép. Az ilyen riasztó rendszerek olyanok legyenek, hogy a jelezzenek a rendszerben bekövetkező hiba esetén. Az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül, az egység által adott vizális és hangjelzéses riasztásokat a navigációs hídon túlmenően másutt kell elhelyezni, annak biztosítására, hogy a személyzet azonnal vegye a tűz jelzését.

1.2.1 Személyhajókon az ilyen egységek adjanak jelzést minden tűzről és annak helyéről a rendszer által kiszolgált bármelyik térben, és a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban legyenek központosítva, amit úgy kell személyzettel ellátni, vagy felszerelni, ami biztosítja, hogy a rendszer által adott minden riasztást vegyen a személyzet egy felelős tagja.

1.2.2 Tartályhajókon az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a rendszer legyen a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül az egység által adott vizális és hangjelzések a navigációs hídon kívül egy másik helyen jelenjenek meg annak biztosítására, hogy a tűzjelzést azonnal vegye a személyzet.

2.1 A sprinklereket külön szakaszokba kell csoportosítani, melyek mindegyike legfeljebb 20 sprinklert foglaljon magában. Személyhajókon a sprinklerek bármelyik szekciója legfeljebb két fedélzetet szolgálhat ki, és nem helyezhető el egynél több függőleges zónában. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy a sprinklerek egy ilyen szakasza kettőnél több fedélzetet szolgáljon ki, vagy egynél több függőleges zónában helyezkedjen el, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy ezáltal nem csökken a hajó tűz elleni védelme.

2.2 A sprinklerek mindegyik szakaszát lehessen elszigetelni egyetlen elzáró szeleppel. Az elzáró szelep mindegyik szekcióban legyen könnyen hozzáférhető és annak helyét világosan és állandó jelleggel meg kell jelölni. Eszközöket kell felszerelni az elzáró szelepek illetéktelen személy által történő működtetésének megakadályozására.

2.3 A rendszerben uralkodó nyomást jelző műszert kell felszerelni mindegyik szakasz elzáró szelepnél és a központi állásban.

2.4 A sprinklerek legyenek ellenállók a tengeri légkör okozta korrózióval szemben. Lakóterekben és szolgálati terekben a sprinklerek 68 °C és 79 °C közötti hőmérséklettartományban lépjenek működésbe, azzal a kivétellel, hogy olyan helyeken, mint a szárítóhelyiségek, ahol maga környezeti hőmérsékletek várhatók, a megszólalási hőmérséklet legfeljebb 30 °C-kal növelhető a legnagyobb fedélzet-fej hőmérséklet fölé.

2.5 Mindegyik jelző egységnél egy jegyzéket vagy tervet kell kifüggeszteni, ami mutatja a lefedett tereket és a zóna helyzetét az egyes szekciókhoz képest. Megfelelő utasítások álljanak rendelkezésre a próbáláshoz és karbantartáshoz.

3 A sprinklereket fejfeletti állásban kell elhelyezni és alkalmas séma szerint kell elosztani ahhoz, hogy a sprinklerek által lefedett névleges terület felett legalább 5 l/m²/perc átlagos terítési rátát lehessen fenntartani. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti olyan alkalmasan elosztott alternatív vízmennyiséget a sprinklerek használatát, ami az Igazgatás megelégedésére nem kevésbé hatékonynak bizonyult.

4.1 Az e szabályban előírt víztöltet legalább kétszeresével egyenlő térfogatú tartályt kell beépíteni. A tartály egy állandó édesvíz töltetet tartalmazzon, ami egyenértékű azzal a vízmennyiséggel, amit az 5.2 bekezdésben hivatkozott szivattyú egy perc alatt szállítana, és az elrendezések gondoskodjanak a tartályban egy olyan levegőnyomás fenntartásáról, ami biztosítja, hogy ahol a tartályban lévő édesvíz töltetet használták, a nyomás ne legyen kisebb, mint a sprinkler üzemi nyomása plusz a tartály fenekétől a rendszerben legmagasabban lévő sprinklerig mért vízoszlop nyomása. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a nyomás alatti levegő pótlására és a tartályban lévő édesvíz utántöltésére. A tartályban uralkodó megfelelő vízszint jelzéséhez nívóüveget kell felszerelni.

4.2 Eszközöket kell biztosítani a tengervíz tartályba bejutásának megakadályozására.

5.1 Egy független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni kizárólag a víznek a sprinklerekből történő automatikus kilövellése folytonosságához. A szivattyút a rendszerben fellépő nyomáscsökkenés automatikusan hozza működésbe, még mielőtt a nyomótartályban teljesen kimerülne az állandó édesvíz töltet.

5.2 A szivattyú és a csőrendszer legyen képes fenntartani a szükséges nyomást a legfelső sprinkler helyén a 3. bekezdésben előírt felhasználási ráta mellett egy legalább 280 m² nagyságú terület egyidejű lefedéséhez elegendő vízmennyiség folyamatos kiadását biztosítsa.

5.3 A szivattyút a nyomóoldalon egy próbaszeleppel és egy rövid, nyitott végű kifolyócsővel kell felszerelni. A szelep és cső hatásos keresztmetszete legyen elég a szükséges szivattyúteljesítmény átengedéséhez, ugyanakkor fenntartva a rendszerben a 4.1 bekezdésben előírt nyomást.

5.4 A szivattyú tengervíz szívószelepen lehetőleg a szivattyút magában foglaló térben legyen, és úgy legyen elrendezve, hogy amikor a hajó úszik, ne kelljen elzárni a szivattyú tengervíz ellátását semmilyen más célra, mint a szivattyú ellenőrzése vagy javítása.

6 A sprinkler szivattyút és tartályt minden A kategóriájú géptértől ésszerűen távol fekvő helyen kell elhelyezni, és nem helyezhető el olyan térben, amit a sprinkler rendszerrel kell védeni.

7.1 Személyhajókon legalább két energiaforrás álljon rendelkezésre a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó és detektor rendszerhez. Ahol a szivattyú energiaforrásai villamosak, ezek a főüzemi generátor és egy vészüzemi energiaforrás legyenek. A szivattyú egyik tápját a főüzemi kapcsolótábláról kell venni, és egyet a vészüzemi kapcsolótábláról kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetékeken keresztül. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez és a sprinkler szivattyú közelében elhelyezett automatikus váltókapcsolóhoz vezessenek. Ez a kapcsoló tegye lehetővé az energia táplálását a főüzemi kapcsolótábláról mindaddig, amíg arról rendelkezésre áll az ellátás, és úgy legyen szerkesztve, hogy a főüzemi táp kimaradása esetén automatikusan váltson át a vészüzemi kapcsolótábláról vett tápra. A főüzemi kapcsolótábla és a vészüzemi kapcsolótábla kapcsolóit világosan meg kell jelölni és rendes körülmények között zárva kell tartani. Az érintett tápvezetékekben nem engedhető meg más kapcsoló. Az energiaforrások egyike a riasztó és észlelő rendszerhez egy vészüzemi energiaforrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

7.2 Tartályhajókon legalább két energiaforrás legyen a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó- és detektor rendszerhez. Amennyiben a szivattyú villamos hajtású, úgy azt a főüzemi villamos energiaforrásra kell csatlakoztatni, amit legalább két generátorról lehessen táplálni. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez. A riasztó és detektor rendszer egyik energiaforrása egy vészüzemi forrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

8 A sprinkler rendszernek legyen csatlakozása a hajó tűzoltóvezetékéhez egy lecsavarozással zárható visszacsapó szeleppel a csatlakozásnál, ami meggátolja a visszaáramlást a sprinkler rendszerből a tűzoltó vezetékbe.

9.1 A sprinklerek mindegyik szakaszához egy próbaszelepet kell beépíteni az automatikus riasztás egy sprinkler működésével egyenértékű víz kiengedésével történő próbájához. A próbaszelepet az egyes szekcióhoz az adott szekció elzáró szelepének közelében kell elhelyezni.

9.2 Eszközöket kell biztosítani a szivattyúnak a rendszerben lévő nyomás csökkenésekor történő működésének próbájához.

9.3 Kapcsolókat kell beépíteni az 1.2 bekezdésben hivatkozott jelző helyek egyikénél, ami lehetővé teszi a sprinklerek mindegyik szekciójához tartozó riasztás és kijelzés próbáját.

10 A sprinklerek mindegyik szekciójához az Igazgatás megelégedésére kell tartalék szórófejeket biztosítani.

13. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek

1 Általános követelmények

1.1 Minden szükséges beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer, melynek kézi működtetésű hívópontjai vannak, mindenkor legyen kész az azonnali működésre.

1.2 A rendszer működéséhez szükséges energiaforrásokat és villamos áramköröket figyelni kell táp kimaradásra vagy hibaállapotra, az esetnek megfelelően. Egy hibaállapot bekövetkezése váltson ki egy vizuális és hallható hibajelzést a vezérlőtáblán, ami legyen eltérő a tűzjelzéstől.

1.3 A tűzdetektor és tűzriadó rendszerhez használt villamos berendezéshez legalább két energiaforrás legyen, melyek egyike egy vészüzemi forrás legyen. A tápot két kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetéken kell nyújtani. Az ilyen tápvezetékeket a tűzdetektor rendszer kapcsolótáblájában vagy azzal szomszédos automatikus átváltó kapcsolóhoz kell vezetni.

1.4 A detektorokat és kézi működtetésű hívópontokat szakaszokba kell csoportosítani. Bármelyik detektor vagy kézi működtetésű hívópont aktiválása egy vizuális és hallható tűzjelzést indítson el a vezérlőtáblán és a kijelző egységeken. Amennyiben a jelzéseket 2 percen belül nem veszik figyelembe, egy automatikus riasztás szólaljon meg mindenütt a személyzeti lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlőállásokban és A kategóriájú gépterekben. Nem szükséges, hogy ez a riasztóhang rendszer a detektor rendszer szerves része legyen.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban kell elhelyezni.

1.6 A jelzőegységek, legalább, azt a szakaszt jelezzék, amelyikben egy detektor vagy egy kézi működtetésű hívópont működésbe lépett. Legalább egy egységet úgy kell elhelyezni, hogy a személyzet felelős tagjai mindenkor könnyen hozzáférjenek, amikor a hajó tengeren vagy kikötőben van, kivéve, amikor a hajó üzemen kívül van. Egy jelzőegységet a navigációs hídon kell elhelyezni, ha a vezérlőtábla a fő tűzvédelmi állásban elhelyezve.

1.7 Mindegyik jelzőegységen vagy amellett világos tájékoztatást kell kihelyezni a lefedett terekről és a szakaszok helyéről.

1.8 Ahol a tűzdetektor rendszer nem foglal magában eszközöket az egyes detektorok egyedi távazonosításához, a lakótéren, szolgálati és vezérlőállásokban nem általában engedhető meg egynél több fedélzetet lefedő szakasz, kivéve az olyan szakaszt, ami egy zárt lépcsőházat fed le. A tűz forrása késedelmes azonosításának elkerülése érdekében, az egyes szakaszokba befoglalt zárt terek számát az Igazgatás által meghatározottra kell korlátozni. Egy szekcióban semmiképpen sem engedhető meg 50-nél több zárt tér. Amennyiben a detektorrendszer távolból és egyedileg azonosítható tűzdetektor fejekkel van felszerelve, úgy a szakaszok több fedélzetet is lefedhetnek és tetszőleges számú zárt teret szolgálhatnak ki.

1.9 Személyhajókon, amennyiben nincs az egyes detektorfejeket távolból és egyedileg azonosítani képes tűzdetektor rendszer, akkor a detektorok egy szakasza nem szolgálhat tereket sem a hajó mindkét oldalán, sem egynél több fedélzeten, és nem is helyezkedhet el egynél több függőleges zónában, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás, amennyiben megbizonyosodott, hogy a hajó tűz elleni védelme ezáltal nem fog csökkenni, engedélyezheti, hogy a detektorok egy ilyen szakasza a hajó mindkét oldalát és egynél több fedélzetet szolgáljon ki. Egyedileg azonosítható tűzdetektorokkal felszerelt személyhajókon egy szakasz kiszolgálhat tereket a hajó mindkét oldalán és több fedélzeten, de nem helyezkedhet el egynél több függőleges zónában.

1.10 A tűzdetektorok olyan szakasza, ami egy vezérlő állást, egy szolgálati teret vagy egy lakóteret fed le, nem foglalhat magában egy A kategóriájú gépteret.

1.11 A detektorokat hő, füst vagy egyéb égéstermék, láng, vagy e tényezők bármilyen kombinációja hozza működésbe. Az Igazgatás mérlegelheti kezdődő tüzeket jelző más tényezőkkel működtetett detektorokat, azzal a feltétellel, hogy azok nem kevésbé érzékenyek, mint az ilyen detektorok. Lángdetektorokat csak füst- vagy hődetektorok mellett járulékosan lehet használni.

1.12 Megfelelő utasításokat és alkatrészeket kell biztosítani a próbákhoz és karbantartáshoz.

1.13 A detektor rendszer működését időszakonként az Igazgatás megelégedésére ellenőrizni kell megfelelő hőmérsékletű levegőt, vagy füstöt, vagy megfelelő sűrűségi tartományú aeroszol részecskéket, vagy kezdődő tüzekhez kapcsolódó egyéb jelenségeket előállító felszereléssel, melyekre történő reagálásra a detektort szerkesztették. Minden detektor olyan típusú legyen, hogy azok helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.14 A tűzdetektor rendszert nem szabad semmilyen más célra használni, azzal a kivétellel, hogy a tűzajtók zárása és hasonló funkciók engedhetők meg a vezérlőtábláról.

1.15 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajókon felszerelt zónacímzési képességgel bíró tűzdetektor rendszereket úgy kell kialakítani, hogy

− a tűz egy hurkot legfeljebb egy ponton károsíthasson;

− legyenek eszközök annak biztosítására, hogy a hurokban bekövetkező bármilyen hiba (például tápszakadás, rövidzár, föld) ne tegye hatástalanná az egész hurkot;

− minden intézkedést meg kell tenni, ami lehetővé teszi a rendszer eredeti konfigurációjának helyreállítását hiba esetén (villamos, elektronikus, informatikai);

− az első kezdeményezett tűzriasztás nem gátolja meg bármelyik más detektort további tűzriasztások kiváltásában.

2 Beépítési követelmények

2.1 Kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban. Mindegyik kijáratnál el kell helyezni egy kézi működtetésű hívópontot. Kézi működtetésű hívópontok legyenek könnyen hozzáférhetők mindegyik fedélzet folyosóiban úgy, hogy a folyosó egyetlen része se legyen 20 m-nél messzebb egy kézi működtetésű hívóponttól.

2.2 Füstdetektorokat kell felszerelni a lakótereken belül minden lépcsőházban, folyosókon és menekülési útvonalakon. Mérlegelni kell speciális rendeltetésű füstdetektorok beépítését a szellőző csatornákba.

2.3 Ahol beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerre van szükség a 2.2 bekezdésben meghatározottakon kívül más terekben, minden ilyen térben a 1.11 bekezdésnek megfelelő legalább egy jelzőt kell beépíteni.

2.4 A jelzőket az optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni. Kerülni kell a gerendák és szellőző csatornákhoz közeli helyeket, vagy egyéb olyan helyeket, ahol a levegő áramlása hátrányosan befolyásolhatja a teljesítményt és az olyan helyeket, ahol ütés vagy fizikai károsodás valószínűsíthető. Általában, a fej felett elhelyezett jelzők legalább 0,5 m távolságra legyenek a válaszfalaktól.

2.5 A jelző közötti legnagyobb térköz az alábbi táblázat szerinti legyen:

Jelző típusa	Egy jelzőre jutó legnagyobb alapterület	Középpontok közötti legnagyobb távolság	Legnagyobb távolság válaszfalaktól
Hő	37 m²	9 m	4,5 m
Füst	74 m²	11 m	5,5 m

Az Igazgatás megkövetelhet vagy engedélyezhet más térközöket olyan vizsgálati adatok alapján, melyek a jelzők jellemzőit igazolják.

2.6 A rendszer részét képező villamos vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy az elkerülje a konyhákat, A kategóriájú géptereket és egyéb fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve, ahol az ilyen terekben a tűzjelzéshez és tűzriadóhoz, vagy a megfelelő táp csatlakoztatásához szükséges.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérsékletváltozásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak.

3.2 A 2.2 bekezdés szerint szükséges füstdetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépnek, mielőtt a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 12,5%-os elhomályosulást, de addig nem, amíg a füst sűrűsége nem haladja meg a méterenkénti 2%-os elhomályosulást. Az egyéb terekben beépített füstdetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított érzékenységi határok között működjenek, figyelembe véve a füstdetektor érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.3 A hődetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt a hőmérséklet meghaladja a 78 °C-t, de addig nem, amíg a hőmérséklet nem haladja meg az 54 °C-t, amikor a hőmérséklet 1 °C per percnél kisebb sebességgel éri el azokat a határokat. Nagyobb hőmérséklet-emelkedési sebességeknél a hődetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított hőmérséklethatárokon belül működjenek, figyelembe véve a jelző érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.4 Az Igazgatás belátása szerint a hődetektorok megengedhető megszólalási hőmérséklete a legnagyobb fedélzetfő hőmérséklet fölé 30 °C-kal növelhető szárító helyiségekben és hasonló rendesen magas környezeti hőmérsékletű terekben.

13-1. Szabály

Mintavevő füstdetektor rendszerek

(Ez a szabály az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános követelmények

1.1 Ahol e szabály szövegében a rendszer szó megjeleni, az a mintavevő füstdetektor rendszert jelenti.

1.2 Minden szükséges rendszer mindenkor legyen képes a folyamatos működésre, azzal a kivétellel, hogy a sorozatos pásztázás elvén működő rendszerek elfogadhatók, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon hely kétszeri pásztázása közti időköz az Igazgatás megelégedésére szolgáló átlagos reagálási időt ad.

1.3 A rendszer működéséhez szükséges energiaellátást figyelni kell tápkimaradásra. Minden tápkimaradásnak egy vizális és hangjelzést kell kiváltani a vezérlőtáblán és a navigációs hídon, ami legyen eltérő a füstészlelés jelzésétől.

1.4 A rendszerbe használt villamos berendezéshez egy alternatív energia tápot kell létesíteni.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon vagy a fő tűzoltóállásban kell elhelyezni.

1.6 A füst vagy egyéb égéstermékek észlelése egy vizuális és hangjelzést váltson ki a vezérlőtáblán és a navigációs hídon.

1.7 Világos információt kell kifüggeszteni a lefedett területeket megjelölő vezérlőtáblán vagy annak közelében.

1.8 A mintavevő csövek elrendezése olyan legyen, hogy a tűz helye könnyen azonosítható legyen.

1.9 A rendszer próbálásához és karbantartásához megfelelő utasításokat és pótalkatrészeket kell biztosítani.

1.10 A rendszer működését az Igazgatás megelégedésére időközönként ki kell próbálni. A rendszer olyan típusú legyen, hogy annak helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.11 A rendszert úgy kell megtervezni, megépíteni és beszerelni, hogy az kizárja bármilyen mérgező vagy gyúlékony anyag vagy tűzoltóközeg kiszivárgását bármilyen lakó és szolgálati térbe, vezérlő állásba vagy géptérbe.

2 Beépítési követelmények

2.1 Legalább egy füstakkumulátort kell elhelyezni mindegyik zárt térben, melyben füstjelzés szükséges. Azonban ahol a tér olaj vagy hűtött rakomány olyan rakományokkal történő alternatív szállítására van szerkesztve, melyekhez füst mintavevő rendszer szükséges, az ilyen terekben a rendszerhez eszközöket kell biztosítani a füstakkumulátorok szigetelésére. Az ilyen eszközök elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2.2 A füstakkumulátorokat optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni és olyan térbeosztással, hogy a fej feletti fedélzet terület egyetlen része se legyen vízszintesen mérve 12 m-nél távolabb egy akkumulátortól. Ahol a rendszert olyan terekben használják, melyek mechanikusan szellőztethetők, a füstakkumulátorok helyét a szellőzés határainak figyelembevételével kell mérlegelni.

2.3 A füstakkumulátorokat ott kell elhelyezni, ahol valószínűtlen az ütés vagy fizikai károsodás.

2.4 Az egyes mintavevő pontokhoz legfeljebb négy akkumulátort lehet csatlakoztatni.

2.5 Az egynél több zárt térhez szolgáló füstakkumulátorokat nem szabad ugyanarra a mintavevő pontra csatlakoztatni.

2.6 A mintavevő csövek legyenek önürítők és megfelelően védettek a rakománnyal végzett munkák által okozott ütés vagy károsodás ellen.

3 Szerkesztési követelmények

3.2 Az érzékelő egységet hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt az érzékelő kamrában a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 6,65%-os elhomályosulást.

3.3 Kettőzött elszívó ventilátorokat kell beépíteni. A ventilátorok rendelkezzenek elegendő teljesítménnyel a védett térben rendes szellőzési feltételek melletti működéshez, és adjanak az Igazgatás követelményeit kielégítő általános reagálási időt.

3.4 A vezérlőtábla tegye lehetővé a füst megfigyelését az egyes mintavevő csövekben.

3.5 Eszközöket kell létesíteni a levegőnek a mintavevő csövekben történő áramlása figyeléséhez annak biztosítására, hogy amennyire kivitelezhető, egyforma mennyiségeket szívjanak ki az egymással összekötött akkumulátorokból.

3.6 A mintavevő csövek belső átmérője legalább 12 mm legyen, kivéve, ahol beépített gázzal oltó rendszerekkel együtt használják, amikor a cső minimális mérete legyen elég a tűzoltó gáz kellő időn belül történő ürítéséhez.

3.7 A mintavevő csöveket el kell látni sűrített levegővel történő időközönkénti tisztításhoz szolgáló elrendezéssel.

14. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben

1 Az 1.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszert kell beépíteni az időszakosan felügyelet nélküli gépterekbe.

2 Ezt a tűzdetektor rendszert úgy kell megtervezni és a detektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűz keletkezését gyorsan észleljék az ilyen terek bármelyik részében a gépek rendes üzemi körülményei és a szellőzés változásai mellett, amit a környezeti hőmérsékletek lehetséges tartománya megkövetelhet. A korlátozott magasságú terek és olyan helyek kivételével, ahol alkalmazásuk kifejezetten megfelelő, nem engedélyezhetők csak hődetektorokat használó észlelő rendszerek. Az észlelő rendszer minden más nem tűzjelző rendszer riasztásaitól különböző vizális és hangjelzést váltson ki, elegendő helyen annak biztosítására, hogy a riasztásokat meghallják és megfigyeljék a navigációs hídon és a felelős géptiszt. Amikor a navigációs híd felügyelet nélkül van, a riasztásnak olyan helyen kell megszólalni, ahol a személyzet egy felelős tagja van szolgálatban.

3 Beépítés után a rendszert különböző gépüzemeltetési és szellőzési körülmények között kell kipróbálni.

15. Szabály

Elrendezések olaj-üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz

(E szabály 2.6 és 3. bekezdése az 1992. február 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Olajnak üzemanyagként történő használatának korlátozásai

A következő korlátozások vonatkoznak olajnak üzemanyagként történő használatára:

.1 Az e bekezdésben engedélyezett eltérő rendelkezések kivételével, nem lehet 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot használni.³⁰

.2 Vészüzemi generátorokban legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyagot lehet használni.

.3 Járulékos óvóintézkedések függvényében, melyeket szükségesnek tart, és azzal a feltétellel, hogy abban a térben, ahol ilyen olaj-üzemanyagot tárolnak vagy használnak, a környezeti hőmérsékletet nem engedik 10 °C-kal az olaj-üzemanyag lobbanáspontja fölé emelkedni, az Igazgatás engedélyezheti a 60 °C-nál alacsonyabb, de legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyag használatát.

.4 Teherhajókon az e bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb lobbanáspontú olaj-üzemanyag, például nyersolaj, használata megengedhető azzal a feltétellel, hogy nem tárolnak ilyen üzemanyagot semmilyen géptérben, és annak függvényében, hogy az Igazgatás jóváhagyja a teljes berendezést.

Az olajak lobbanáspontját jóváhagyott zárt tégelyes módszerrel kell meghatározni.

2 Olaj-üzemanyag elrendezések

Olyan hajón, ahol olaj-üzemanyagot használnak, az olaj-üzemanyag tárolásának, elosztásának és felhasználásának elrendezései olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát, és legalább a következő rendelkezéseknek felelnek meg:

.1 Amennyibe kivitelezhető, az olaj-üzemanyag rendszer 0,18 N/mm²-t meghaladó nyomás alatti melegített olajat tartalmazó része ne legyen rejtett helyen elhelyezve úgy, hogy a hibákat és szivárgásokat ne lehessen könnyen észrevenni. A géptereket az olaj-üzemanyag rendszer ilyen részeinél kellően meg kell világítani.

.2 A gépterek szellőzése minden rendes üzemi körülmény között legyen elégséges az olajpára felgyülemlésének megakadályozására.

.3 Amennyire kivitelezhető, az olaj-üzemanyag tartályok képezzék a hajó szerkezetének részét, és az A kategóriájú géptereken kívül legyenek elhelyezve. Ahol kettősfenék tartályokon kívül más olaj-üzemanyag tartályokra van szükség A kategóriájú gépterekben vagy azok mellett, azok függőleges oldalainak legalább egyike legyen határos a géptér határolóival, és lehetőleg legyen egy közös határolója a kettősfenék tartályokkal, és a gépterekkel közös határolók felületét a minimális nagyságon kell tartani. Ahol ilyen tartályok helyezkednek el az A kategóriájú gépterek határain belül, úgy azok nem tartalmazhatnak 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot. Általában kerülni kell a szabadon álló olaj-üzemanyag tartályok használatát. Ahol ilyen tartályokat alkalmaznak, személyhajókon meg kell tiltani az A kategóriájú gépterekben. Ahol megengedik, azokat egy megfelelő méretű olajat át nem eresztő tálcában kell elhelyezni, melynek alkalmas lefolyócsöve egy megfelelően méretezett résolaj tartályba vezet.

.4 Nem szabad olaj-üzemanyag tartályt elhelyezni ott, ahol az azokból eredő kiömlés vagy szivárgás fűtött felületekre hullva tűzveszélyt képezhet. Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy az olaj, ami nyomás alatt kiszökhet bármilyen szivattyúból, szűrőből vagy melegítőből, fűtött felületekkel kerülhessen érintkezésbe.

.5 Minden olaj-üzemanyag csövet, ami sérülés esetén lehetővé tenné olaj kiszökését a kettősfenék felett elhelyezkedő tároló, ülepítő vagy napi kiszolgáló tartályból, fel kell szerelni közvetlenül a tartályon egy csappal vagy szeleppel, ami az érintett téren kívül lévő biztonságos helyről zárható el az olyan térben keletkezett tűz esetén, ahol ilyen tankok helyezkednek el. A bármilyen tengely- vagy csőalagútban, vagy hasonló terekben elhelyezett mélytartályok különleges esetében a tartályokra fel kell szerelni a szelepeket, de a vezérlésük tűz esetén történhet az alagúton vagy hasonló téren kívül lévő csövön vagy csöveken lévő járulékos szeleppel. Amennyiben ilyen járulékos szelepet a géptéren belül szerelnek fel, azt az ilyen téren kívül lévő helyről kell működtetni.

.6 Biztonságos és hatékony eszközöket kell biztosítani az olaj-üzemanyag tartályokban lévő olaj-üzemanyag mennyiségének megállap1ításához.

.6.1 Ahol szondacsöveket használnak, azok nem végződhetnek sehol olyan térben, ahol a szondacsőből eredőd kiömlés meggyulladásának kockázata felmerülhet. Különösen nem végződhetnek utas- vagy személyzeti terekben. Általános szabályként nem végződhetnek gépterekben. Mindazonáltal, ahol az Igazgatás úgy találja, hogy ez utóbbi követelmények gyakorlatilag nem kivitelezhetők, engedélyezheti a szondacsövek gépterekben való végződését azzal a feltétellel, hogy az összes következő követelmény teljesül:

.6.1.1 járulékosan egy olajszintmérő műszert szerelnek fel, mely kielégíti a .6.2 bekezdés követelményeit;

.6.1.2 a szondacsövek gyúlásveszélytől távol eső helyeken végződnek, kivéve, ha óvóintézkedéseket tesznek, mint hatékony szűrők felszerelése, annak megelőzésére, hogy a szondacső végződéseken keresztül történő kiömlés esetén az olaj-üzemanyag érintkezésbe kerülhessen egy gyulladási forrással;

.6.1.3 a szondacsövek végződései önzáró lezáró készülékekkel és a lezáró készülék alatt elhelyezett kisátmérőjű vezérlőcsappal van felszerelve arra a célra, hogy a lezáró készülék kinyitása előtt megbizonyosodjanak arról, hogy nincs jelen olaj-üzemanyag. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a vezérlőcsapon keresztül történő bármilyen olajkiömlés ne járjon gyúlási kockázattal.

.6.2 Szondacsövek helyett más olajszintmérők is használhatók. Az ilyen eszközök, mint a .6.1.1 bekezdésben rendelt eszközök, a következő feltételek tárgyát képezik:

.6.2.1 személyhajókon az ilyen eszközök nem kívánhatnak meg áttöréseket a tartály teteje alatt, és azok meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését;

.6.2.2 teherhajókon az ilyen eszközök meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését a térbe. Tilos a hengeres nívóüvegek használata. Az Igazgatás engedélyezheti síküveges és a műszer és tartály közötti önzáró szelepekkel ellátott olajszintmérők használatát.

.6.3 A .6.2.1 vagy 6.2.2 bekezdés előírt eszközöket, melyek elfogadhatók az Igazgatás számáras, megfelelő állapotban kell tartani a folyamatos üzemi működésük biztosítására.

.7 Intézkedéseket kell tenni bármilyen olajtartályban vagy az olaj-üzemanyag rendszer bármilyen részében túlnyomás kialakulásának megelőzésére, beleértve a töltőcsöveket is. A biztonsági szelepek és légző és túlfolyócsövek olyan helyre ürítsenek, ami az Igazgatás véleménye szerint biztonságos.

.8 Az olaj-üzemanyag csövek és szelepeik és szerelvényeik acélból vagy más jóváhagyott anyagból legyenek, azzal a kivétellel, hogy hajlékony csövek használata megengedhető olyan helyeken, ahol az Igazgatás megbizonyosodott azok szükségességéről. Az ilyen hajlékony csövek és végszerelvényeik kellő szilárdságú jóváhagyott anyagból legyenek és konstrukciójuk elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Kenőolaj elrendezések

A nyomás alatti kenőrendszerekben használt olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Az A kategóriájú gépterekben és mindenütt, ahol kivitelezhető, az egyéb gépterekben is az elrendezések legalább a 2.1, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg, azzal a kivétellel, hogy:

.1 ez nem zárja ki áramlásjelző kémlőüvegek használatát a kenőrendszerekben, feltéve, hogy próbával bizonyították azok megfelelő fokú tűzállékonyságát;

.2 szondacsövek engedélyezhetők a gépterekben; nem kell alkalmazni a 2.6.1.1 és 2.6.1.3 bekezdések követelményeit azzal a feltétellel, hogy a szondacsövek megfelelő zárásokkal vannak felszerelve.

4 Elrendezések egyéb gyúlékony olajakhoz

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben, vezérlő és működtető rendszerekben és fűtőrendszerekben alkalmazott egyéb gyúlékony olajak tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló rendszerek olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Olyan helyeken, ahol gyúlási eszközök vannak jelen, az ilyen elrendezések legalább a 2.4 és 2.6 bekezdések rendelkezéseinek, és szilárdság és konstrukció tekintetében a 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg

5 Időszakosan felügyelet nélküli gépterek

Az 1-től 4-ig terjedő bekezdések követelményein túlmenően, az olaj-üzemanyag és kenőolaj rendszerek feleljenek meg a következőknek;

.1 Ahol szükséges, az olaj-üzemanyag és kenőolaj csővezetékeket árnyékolással vagy egyéb megfelelő módon kell védeni, hogy amennyire kivitelezhető, elkerülhető legyen, hogy olajpermet vagy olajszivárgás kerüljön forró felületekre, vagy gépek légszívóiba. Az ilyen csővezeték rendszerekben a kötések számát minimumon kell tartani és, ahol kivitelezhető, a nagynyomású olaj-üzemanyag rendszerekből a szivárgásokat össze kell gyűjteni, és intézkedéseket kell tenni riasztás adására.

.2 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok töltése automatikus, vagy távvezérléssel történik, eszközöket kell biztosítani a túlfolyási kiömlések megelőzésére. Az egyéb berendezéseknél, melyek automatikusan kezelnek gyúlékony folyadékokat, például olaj-üzemanyag szeparátorok, melyeket, ahol kivitelezhető, szeparátorok részére fenntartott külön térben kell beépíteni, intézkedéseket kell tenni a túlfolyási kiömlés megelőzésére.

.3 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok melegítő elrendezésekkel vannak felszerelve, egy magas hőmérséklet riasztást kell beépíteni, ha az olaj-üzemanyag lobbanáspontja túlléphető.

6 Gyúlékony olajak orrtartályokban történő szállításának tilalma

Olaj-üzemanyag, kenőolaj és egyéb gyúlékony olajak nem szállíthatók orrtartályokban.

16. Szabály

Szellőző rendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók

1 A szellőzőcsatornák éghetetlen anyagból legyenek. Mindazonáltal rövid csatornák, melyek hossza általában nem haladja meg a 2 m-t és keresztmetszete nem haladja meg a 0,02 m²-t, nem szükséges, hogy éghetetlenek legyenek, a következő feltételek függvényében:

.1 ezek a csatornák olyan anyagból legyenek, melyek lassú lángterjedési jellemzőkkel bírnak,

.2 csak a szellőző készülékek végén használhatók,

.3 a csatorna hosszában mérve legalább 600 mm-re helyezkedjenek el egy „A” vagy „B” osztályú térválasztóban lévő nyílástól, beleértve a „B” osztályú folyamatos mennyezeteket is.

2 Ahol a 0,02 m²-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornák „A” osztályú válaszfalakon vagy fedélzeteken haladnak keresztül, a nyílást egy acéllemez hüvellyel kell bélelni, kivéve, ha a válaszfalakon vagy fedélzeteken való áthaladás közelében acélból vannak, és a perselyek ezen a részen megfelelnek a következőknek:

.1 A perselyek vastagsága legalább 3 mm és hossza legalább 900 mm legyen. A válaszfalon való áthaladásnál ezt a hosszat lehetőleg 450 mm-re kell felosztani a válaszfal mindkét oldalán. Ezeket a csatornákat, vagy az ilyen csatornák perselyeit tűz elleni szigeteléssel kell ellátni. A szigetelés tűzállósága legalább válaszfal vagy fedélzet tűzállóságával legyen egyenlő, melyen a csatorna áthalad. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű áthatolási védelmet lehet biztosítani.

.2 A 0,075 m²-t meghaladó keresztmetszetű csatornákat a 2.1 bekezdés követelményein felül tűzzáró csappantyúkkal kell ellátni. A tűzzáró csappantyú automatikusan zárjon, de kézzel is lehessen zárni a válaszfal vagy fedélzet mindkét oldaláról. A csappantyút egy jelzővel kell ellátni, mely mutatja, hogy a csappantyú nyitva vagy zárva van. Mindazonáltal nem szükségesek tűzzáró csappantyúk ott, ahol a csatornák „A” osztályú térválasztókkal körülvett tereken haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a tereket, azzal a feltétellel, hogy a csatornák tűzállósága ugyanolyan, mint a térválasztóké, melyeken áttörnek.

3 Az A kategóriájú gépterek, konyhák, gépkocsi-fedélzet terek, ro-ro rakományterek vagy különleges kategóriájú terek szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül lakótereken, szolgálati tereken vagy vezérlő állásokon, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.14-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák acélból épülnek, melynek vastagsága legalább 3 mm és 5 mm az olyan csatornáknál, melyek szélességei vagy átmérői 300 mm-ig bezárólag terjednek, illetve 760 mm felett vannak, és olyan csatornák esetében melyek szélességei és átmérői 300 mm és 760 mm között vannak, a vastagságot interpolálással kell megkeresni;

.1.2 a csatornák megfelelően vannak alátámasztva és merevítve;

.1.3 a csatornák az áttört térhatárolók közelében automatikus tűzzáró csappantyúkkal fannak felszerelve; és

.1.4 a csatornák „A-60” szabvány szerint vannak elszigetelve a gépterektől, konyháktól, gépkocsi fedélzet terektől, ro-ro rakományterektől vagy különleges kategóriájú terektől az egyes tűzzáró csappantyúkon túl legalább 5 m-re lévő pontig;

vagy

.2.1 a csatornák a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve, és

.2.2 a csatornák ”A-60” szabvány szerint vannak szigetelve mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben vagy vezérlő állásokban,

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák áttörései szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

4 A lakóterek, szolgálati terek vagy vezérlő állások szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.13-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák, ahol A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken haladnak keresztül, a 3.1.1 és 3.1.3 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve;

.1.2 automatikus tűzzáró csappantyúk vannak felszerelve az áttört térhatárolók közelében; és

.1.3 a gépterek, konyhák, gépkocsi fedélzet terek, ro-ro rakományterek, vagy különleges kategóriájú terek térválasztóknak állékonysága megmarad az áttöréseknél;

vagy

2.1. a csatornák, ahol egy A kategóriájú géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren haladnak keresztül, acélból vannak építve a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdésnek megfelelően; és

2.2. a csatornák „A-60” szabvány szerint vannak szigetelve a géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren belül;

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák térválasztók szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

5 A 0,02 m²-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornákat, melyek „B” osztályú válaszfalakon haladnak keresztül, 900 mm hosszban acéllemez perselyekkel kell bélelni, lehetőleg 450 mm-re felosztva a válaszfalak mindkét oldalán, kivéve, ha a csatorna acélból van ezen a hosszon.

6 Ilyen intézkedéseket kell tenni, amennyire kivitelezhető, a géptereken kívül lévő vezérlő állások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szellőzés, láthatás és füstmentesség fenn legyen tartva, hogy a gépben és berendezésben keletkezett tűz estén felügyelhető legyen, és hatékonyan tovább működhessen. Alternatív és különálló levegő ellátási eszközöket kell biztosítani; a két ellátó forrás légbeszívó nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy a két beömlésnél a füst egyidejű beszívásának kockázata minimális legyen. Az Igazgatás belátása szerint nem kell alkalmazni ilyen követelményeket a nyílt fedélzeten lévő és a nyílt fedélzetre nyíló vezérlő állásokra, vagy ahol helyi elzáró elrendezések ugyanilyen hatékonyak lennének.

7 Ahol lakótereken vagy éghető anyagokat tartalmazó tereken haladnak keresztül, a konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit „A” osztályú térválasztóként kell megépíteni. Mindegyik elszívó csatornát fel kell szerelni:

.1 zsírfogóval, ami könnyen kivehető tisztításhoz;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyút;

.3 a konyhán belülről működtethető elrendezéseket az elszívó ventilátorok leállításához, és

.4 beépített eszközöket a csatornában keletkezett tűz eloltásához.

8 Ahol egy személyhajón szükséges, hogy egy szellőző csatorna egy fő függőleges zóna térválasztóján haladjon keresztül, egy üzembiztos automatikusan csukódó tűzzáró csappantyút kell felszerelni a térválasztó mellett. A tűzzáró csappantyút ugyancsak lehessen kézzel zárni a térválasztó mindkét oldaláról. A működtető hely legyen könnyen hozzáférhető és vörös fényvisszaverő színnel legyen megjelölve. A csatorna a térválasztó és tűzzáró csappantyú között acélból vagy más egyenértékű anyagból legyen, és, amennyiben szükséges, a 18.1.1 szabály követelményeinek megfelelően legyen szigetelve. A tűzzáró csappantyút a térválasztó legalább egyik oldalán egy látható jelzővel kell felszerelni, ami mutatja, hogy a tűzzáró csappantyú nyitott állásban van-e.

9 Az összes szellőző rendszer fő beömléseit és kiömléseit lehessen elzárni a szellőztetett téren kívülről.

10 A lakóterek, szolgálati terek, rakományterek, vezérlő állások és gépterek gépi szellőztetését lehessen leállítani a kiszolgált téren kívül lévő, könnyen hozzáférhető helyről. Ez a hely ne lehessen könnyen elvágható a kiszolgált térben keletkezett tűz esetén. A gépterek gépi szellőztetésének leállítására beépített eszközök legyenek teljesen elkülönítve az egyéb terek szellőzésének leállítására létesített eszközöktől.

11 A következő elrendezéseket a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexnek megfelelően kell próbának alávetni:

.1 tűzzáró csappantyúk, beleértve a hozzájuk tartozó működtető eszközöket; és

.2 csatorna áttörések „A” osztályú térelválasztókban. Ahol acél karmantyúk szegecseléssel vagy csavaros karimákkal, vagy hegesztéssel közvetlenül a szellőző csatornákhoz vannak kötve, a próba nem szükséges.

17. Szabály

Tűzoltó felszerelés

1 Egy tűzoltó felszerelése a következőkből álljon:

1.1 Személyi felszerelés, mely a következőket tartalmazza:

.1 Védőruha olyan anyagból, ami védi a bőrt a tűzből kisugárzó hőtől és égésektől és gőz okozta forrázástól. A külső felület legyen vízálló.

.2 Csizma és kesztyű gumiból vagy egyéb villamosan nem vezető anyagból.

.3 Egy merev sisak, ami hatásos védelmet nyújt ütés ellen.

.4 Egy jóváhagyott típusú villamos biztonsági lámpa (kézi lámpa) legalább 3 órás égési tartammal.

.5 Az Igazgatás követelményeit kielégítő fejsze.

1.2 Egy jóváhagyott típusú légzőkészülék, ami lehet vagy:

.1 egy füstsisak vagy füstálarc, amit el kell látni egy megfelelő légszivattyúval és olyan hosszú tömlővel, ami elég ahhoz, hogy elérjen a nyílt fedélzetről, nyíláskeret vagy ajtó érintése nélkül, a raktárak, vagy gépterek bármelyik részéhez. Amennyiben az e bekezdés teljesítéséhez 36 m-t meghaladó hosszúságú tömlőre lenne szükség, egy önálló légzőkészülékkel kell helyettesíteni, vagy azt kell adni járulékosan, az Igazgatás meghatározása szerint; vagy

.2 egy önálló, sűrített levegővel működő légzőkészülék, melynek a palackjaiban tárolt levegő mennyisége legalább 1.200 liter, vagy más önálló légzőkészülék, ami legalább 30 percig képes működni. Olyan számú tartalék töltet, ami az adott készülékkel való használatra alkalmas, álljon rendelkezésre a hajón, ami kielégíti az Igazgatás követelményeit. A 36-nál több utast szállító személy-hajókon legalább két tartalék töltetet kell biztosítani mindegyik légzőkészülékhez, és a légzőkészülék összes légpalackja legyen felcserélhető.

2 Mindegyik légzőkészülékhez egy elegendő hosszúságú és erősségű tűzálló mentőkötelet kell adni, amit egy karabinerrel lehet a készülék hevederéhez, vagy egy külön övhöz csatolni, hogy meggátolja a légzőkészülék leválását, amikor a mentőkötelet használják.

3 Minden hajón legalább két tűzoltó felszerelés legyen, ami megfelel a 1. bekezdés követelményeinek.

3.1 Ezen kívül telepíteni kell:

.1 személyhajókon az összes utastér és szolgálati tér összes hosszának minden 80 méterére, vagy annak részére, azon a fedélzeten, melyen ilyen terek vannak, vagy, ha egynél több ilyen fedélzet van, azon a fedélzeten, melyen a legnagyobb az ilyen hosszak összege, két tűzoltó felszerelést és két készlet személyi felszerelést, ahol mind-egyik készlet az 1.1.1, 1.1.2 és 1.1.3 bekezdésekben előírt tételekből áll. A 36-nál több utast szállító személyhajókon két további tűzoltó felszerelést kell telepíteni mindegyik fő függőleges zónához; „mindazonáltal az olyan lépcsőházakhoz, melyek egyedi fő függőleges zónákat képeznek és a fő függőleges zónákhoz a hajó mellső vagy hátsó végén, melyekben nincsenek 26.2.2.(6), (7), (8) vagy (12) szerinti kategóriájú terek, nem szükségesek járulékos tűzoltó felszerelések;

.2 tartályhajókon, két tűzoltó felszerelést.

3.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon, minden pár légzőkészülékhez egy vízköd szórót kell telepíteni, amit az ilyen készülék mellett kell tárolni.

3.3 Az Igazgatás megkövetelhet járulékos készlet személyi felszereléseket és légzőkészülékeket, figyelembe véve a hajó nagyságát és típusát.

4 A tűzoltó felszereléseket és személyi felszereléseket úgy kell tárolni, hogy azok könnyen hozzáférhetők és könnyen használatba vehetők legyenek, és, ahol egynél több tűzoltó felszerelést vagy egynél több személyi felszerelést visznek, azokat egymástól távol lévő helyeken kell tárolni. Személyhajókon legalább két tűzoltó felszerelés és egy készlet személyi felszerelés álljon rendelkezésre bármelyik helyen. Legalább két tűzoltó felszerelést kell tárolni mindegyik fő függőleges zónában.

18. Szabály

Vegyes tételek

(E szabály 2.4 és 8 bekezdése az 1998. július 1-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.
E szabály 7 bekezdése minden hajóra vonatkozik.)

1.1 Ahol „A” osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb., vagy tartók, gerendák vagy egyéb átvezetése céljából, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen, a 30.5 szabály rendelkezéseinek függvényében.

1.2 Ahol „B” osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb. átvezetése céljából, vagy szellőző terminálok, világítási szerelvények és hasonló készülékek felszereléséhez, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen.

2.1 Az „A” vagy „B” osztályú térválasztókon áthatoló csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagokból legyenek, figyelemmel a hőmérsékletre, melyeknek az ilyen térválasztóknak ellen kell állni.

2.2 Ahol az Igazgatás engedélyezi olaj és éghető folyadékok szállítását lakó- és szolgálati tereken keresztül, az olajat vagy éghető folyadékot szállító csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagból legyenek, figyelemmel a tűzveszélyre.

2.3 Nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni fedélzeti víznyelőkhöz, egészségügyi kifolyókhoz és egyéb kiömlésekhez, melyek a vízvonalhoz közel vannak, és ahol az anyag meghibásodása tűz esetén elárasztás veszélyét okozná.

2.4 A nyersolajat és 60 °C-t nem meghaladó lobbanáspontú kőolajtermékeket szállító tartályok védelmére nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni szelepekhez, szerelvényekhez, tartálynyílás fedelekhez, rakomány szellőző csövekhez és rakománycsövekhez, hogy megelőzzék a tűz átterjedését a rakományra.

3 A villamos radiátorokat, amennyiben ilyet használnak, helyükben rögzíteni kell és úgy kell megszerkeszteni, hogy a tűzveszély a minimumra csökkenjen. Az ilyen radiátorokat nem szabad felszerelni olyan szabadon álló elemmel, hogy ruházat, függönyök vagy más hasonló anyagok megperzselődhessenek vagy meggyulladhassanak az elem hőjétől.

4 Filmvetítő berendezésekben nem szabad cellulóznitrát alapú filmeket használni.

5 Minden hulladéktartály éghetetlen anyagokból kell szerkeszteni, oldalaikon és fenekükön nyílások nélkül.

6 Olyan helyeken, ahol olajtermékek behatolása lehetséges, a szigetelés felülete olaj vagy olajpárák számára áthatolhatatlan legyen.

7 Festékraktárakat és gyúlékony folyadék raktárakat az Igazgatás által jóváhagyott megfelelő tűzoltó elrendezéssel kell védeni.

8 A helikopter fedélzetek feleljenek meg a Szervezet által kidolgozott normáknak.³¹

19. Szabály

Nemzetközi parti csatlakozó³²

1 Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább egy nemzetközi parti csatlakozóval kell ellátni, mely megfelel a 3. bekezdés rendelkezéseinek.

2 Eszközök álljanak rendelkezésre, hogy az ilyen csatlakozót a hajó bármelyik oldalán lehessen használni.

3 A nemzetközi parti csatlakozó peremeinek szabványon méretei feleljenek meg a következő táblázatnak:

Megnevezés	Méret
Külső átmérő	178 mm
Belső átmérő	64 mm
Csavarkör átmérő	132 mm
Kivágások a peremben	Négy darab 19 mm átmérőjű lyuk, egyenlő távolságra elosztva a fenti csavarkörön, kivágva a perem kerületéig.
Perem vastagság	14,5 mm, minimum
Csavarok és anyák	Négy darab, mindegyik 16 mm átmérőjű és 50 mm hosszú

4 A csatlakozó acélból vagy más alkalmas anyagból legyen és 1,0 N/mm² terhelésre kell méretezni. A perem felülete az egyik oldalon sima legyen, és a mások oldal egy olyan csatlakozóhoz legyen tartósan hozzáerősítve, ami illeszkedik a hajó tűzcsapjához és tömlőjéhez.

20. Szabály

Tűzvédelmi tervek^** és tűzoltási gyakorlatok

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

1 Minden hajón általános elrendezési tervrajzokat kell állandó jelleggel kifüggeszteni a hajó tisztjeinek tájékoztatására, világosan feltüntetve mindegyik fedélzethez a vezérlő állásokat, az ”A” osztályú térelválasztókkal körülzárt különböző tűzszakaszokat, a ”B” osztályú térelválasztókkal körülzárt szakaszokat, a tűzdetektor és tűzriadó rendszerek, a sprinkler berendezések, a tűzoltó készülékek adataival együtt, a különböző rekeszek, fedélzetek stb. hozzáférésének módjait, és a szellőző rendszert, beleértve a ventilátor vezérlő helyeket, a tűzzáró csappantyúk helyeit, és az egyes szakaszokat kiszolgáló szellőző ventilátorok azonosító szabályait. Alternatívaként, az Igazgatás belátása szerint, a fent említett adatokat egy füzetben lehet, melynek egy példányával minden tisztet el kell látni, és egy példány mindenkor legyen hozzáférhető a hajón. A terveket és füzeteket naprakészen kell tartani, minden változást a lehető leghamarabb rá kell vezetni. Az ilyen tervek és füzetek leírása a lobogó szerinti állam nyelvén legyen. Amennyiben a nyelv sem angol, sem francia, mellékelni kell egy fordítást e nyelvek egyikére. Ezen kívül hajón a tűz oltására és megfékezésére szolgáló összes felszerelés és berendezés karbantartására és működtetésére vonatkozó utasasításokat egyetlen gyűjtőben kell készenlétben tartani egy elérhető helyen.

2 Minden hajón a tűzvédelmi tervek egy másodpéldány készletét, vagy az ilyen terveket tartalmazó füzet egy példányát állandó jelleggel, egy szembetűnően megjelölt vízmentes házban a fedélzeti házon kívül kell tárolni a parti tűzoltó személyzet segítésére.³³

3 A III/18 szabály rendelkezéseinek megfelelően tűzoltási gyakorlatokat kell tartani.

4 A 36-nál több utast szállító hajókon, az e szabályban előírt terveken és füzetek nyújtsanak információt a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás tekintetében, a Szervezet általközzétett irányelvek alapján.^**

21. Szabály

Tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

A tűzoltó készülékeket mindenkor jó működőképes állapotban és azonnali használatra elérhetően kell tartani.

22. Szabály

Helyettesítők elfogadása

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

1 Ahol ebben a szabályban bármilyen különleges típusú készülék, szerkezet, oltóközeg vagy elrendezés van előírva bármilyen hajóra, bármilyen más típusú készülék stb. engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az nem kevésbé hatékony.

B. RÉSZ

SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

23. Szabály

Szerkezet

1 A hajótestet, felépítményeket, szerkezeti válaszfalakat, fedélzeteket és fedélzeti házakat acélból vagy egyenértékű anyagból kell építeni. Az acél vagy egyéb egyenértékű anyag 3.7 szabályban megadott fogalmának alkalmazásához a „vonatkozó tűz kitettség” feleljen meg a 26. és 27. szabályok táblázataiban megadott állékonysági és szigetelési normáknak. Például, ahol megengedett, hogy olyan térelválasztók, mint fedélzeti házak fedélzetei vagy oldalai és végei „B-0” tűzállékonysággal rendelkezzenek, a „vonatkozó tűz kitettség” fél óra legyen.

2 Azonban olyan esetekben, ahol a szerkezet bármelyik része alumíniumötvözetből van, a következők vonatkoznak:

.1 Az „A” vagy „B” osztályú térelválasztók alumíniumötvözet elemeinek szigetelése, kivéve azokat a szerkezeteket, melyek az Igazgatás véleménye szerint nem teherviselők, olyan legyen, hogy a szerkezet magjának hőmérséklete semmikor se emelkedjen 200 °C-nál többel a környezeti hőmérséklet fölé a vonatkozó tűz kitettségnek megfelelő szabványos tűzállékonysági próba alatt.

.2 Külön figyelmet kell fordítani a mentőcsónak és mentőtutaj tároló, vízre-bocsátó és beszállóhelyeinek tartásához szükséges oszlopok, pillérek és egyéb szerkezeti tagok, és az „A” és „B” osztályú térelválasztók alumíniumötvözetből készült részeinek szigetelésére, annak biztosítására:

.2.1 hogy a mentőcsónak és mentőtutaj területeket és „A” osztályú térelválasztókat hordozó ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet emelkedés korlátozás egy óra végén vonatkozik; és

.2.2 hogy a „B” osztályú térelválasztók tartásához szükséges ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet emelkedési korlátozás a fél óra végén vonatkozik.

3 Az A kategóriájú gépterek tetőzetei és aknái kellően szigetelt acélszerkezetek legyenek, és a bennük lévő nyílások, has vannak, megfelelően legyenek elrendezve és védve a tűz terjedésének megakadályozására.

24. Szabály

Fő függőleges zónák és vízszintes zónák

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat „A-60” osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. A lépcsőzéseket és fülkéket minimálisra kell korlátozni, de ahol szükségesek, azok szintén „A-60” osztályú térelválasztók legyenek. „Ahol egy 26.2.2(5), (9( vagy (10) kategóriájú tér van az egyik oldalon, vagy ahol üzemanyag tartályok vannak a térelválasztó mindkét oldalán, a norma A-ra mérsékelhető.

1.2 A 36-nál több utast szállító hajóknál a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat a lakótereknél és szolgálati tereknél „A” osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. Az ilyen tárelválasztók szigetelési értékei feleljenek meg a 27. szabály táblázatainak.

2 Amennyire kivitelezhető, a válaszfalfedélzet felett a fő függőleges zónák határait képező válaszfalak legyenek egyvonalban a közvetlenül a válaszfalfedélzet alatt elhelyezkedő vízmentes térbeosztási válaszfalakkal. A fő függőleges zónák hossza és szélessége legfeljebb 48 m-re növelhető annak érdekében, hogy a fő függőleges zónák végei egybeessenek a vízmentes térbeosztási válaszfalakkal, vagy hogy befogadjanak egy nagyobb közös teret, melye végigterjed a fő függőleges zóna teljes hosszán, azzal a feltétellel, hogy a fő függőleges zóna összes alapterülete egyik fedélzeten sem nagyobb, mint 1.600 m². Egy fő függőleges zóna hossza vagy szélessége az azt határoló válaszfalak legtávolabbi pontjai közötti legnagyobb távolság.

3 Az ilyen válaszfalak fedélzettől fedélzetig és a külhéjig vagy más határolókig terjednek.

4 Ahol egy fő függőleges zóna „A” osztályú térelválasztókkal vízszintes zónákra vannak felosztva abból a célból, hogy megfelelő határt képezzen a hajó vízpermetezővel védett és vízpermetező nélküli zónái között, a térelválasztók terjedjenek végig a fő függőleges zóna válaszfalak között és a külhéjig vagy a hajó külső határolóiig, és a 27.2 táblázatban megadott tűzszigetelési és tűzállékonysági értékeknek megfelelően legyenek szigetelve.

5.1 A különleges célra szerkesztett hajókon, mint gépkocsi vagy vasúti kocsi kompok, ahol a fő függőleges zóna válaszfalak létesítése meghiúsítaná azt a rendeltetést, amire a hajót szánták, a tűz megfékezéséhez és korlátozásához egyenértékű eszközökkel kell helyettesíteni és az Igazgatás által külön jóváhagyatni.

5.2 Mindazonáltal a különleges kategóriájú terekkel rendelkező hajón, minden ilyen tér feleljen meg a 37, szabály rendelkezéseinek, és amennyiben az ilyen megfelelés ellentétben állna az e rész más követelményeivel, úgy a 37. szabály követelményei érvényesüljenek.

25. Szabály

Válaszfalak egy fő függőleges zónán belül

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon minden válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti „B” osztályú vagy „C” osztályú térelválasztó legyen.

1.2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon a lakótereken és szolgálati tereken belül minden válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti „B” osztályú vagy „C” osztályú térelválasztó legyen.

1.3 Minden ilyen térelválasztó burkolható éghető anyagokkal a 34. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon minden folyosó válaszfal, mely nem kell, hogy „A” osztályú legyen, „B” osztályú térelválasztó legyen, ami fedélzettől fedélzetig terjed, kivéve:

.1 ahol folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok vannak felszerelve a válaszfal mindkét oldalán, a válaszfalnak a folytonos mennyezet vagy burkolat mögötti részek olyan anyagból legyen, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható a „B” osztályú térelválasztó szerkezetében, de aminek a „B” osztályú tűzállékonysági normát csak annyira kell kielégíteni, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető;

.2 a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszerrel védett hajó esetében, a „B” osztályú anyagból készült folyosó válaszfalak végződhetnek a mennyezetnél a folyosóban, azzal a feltétellel, hogy a mennyezet olyan anyagból van, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható „B” osztályú térelválasztók szerkezetében. A 26. és 27. szabályok követelményei dacára, az ilyen válaszfalaknak és mennyezeteknek csak annyira kell kielégíteni a „B” osztályú tűzállékonysági normákat, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető. Az ilyen válaszfalakban minden ajtó és keret éghetetlen anyagokból legyen, és azokat úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy az Igazgatás megelégedésére alapvető tűzállékonyságot nyújtsanak.

3 Minden válaszfal, aminek „B” osztályú térelválasztónak kell lenni, a 2. bekezdésben előírt folyosó válaszfalak kivételével, fedélzettől fedélzetig, és a külhéjig vagy más határolóig terjednek, kivéve, ha a válaszfalak mindkét oldalán felszerelt folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok tűzállékonysága ugyanolyan, mint a válaszfalé, mely esetben a válaszfal végződhet a folytonos mennyezetnél vagy burkolatnál.

26. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

(E szabály 2.2(7) és 2.2(13) bekezdései az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkoznak.)

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságára vonatkozóan az e részben másutt említett különleges rendelkezéseknek megfelelésen túlmenően, minden válaszfal és fedélzet minimális tűzállékonysága a 26.1-től 26.2-ig terjedő táblázatokban előírtak szerinti legyen. Ahol a hajó bármilyen különleges szerkezeti elrendezései miatt nehézség támad bármilyen térelválasztó minimális tűzállékonysági érték táblázatokból történő meghatározásánál, úgy az ilyen értékeket az Igazgatás megelégedésére kell meghatározni.

2 A következő követelmények határozzák meg a táblázatok alkalmazását:

.1 A 26.1 táblázat válaszfalakra vonatkozik, melyek nem határolnak sem fő függőleges zónákat, sem vízszintes zónákat. A 26.2 táblázat fedélzetekre vonatkozik, melyek nem képeznek lépcsőzéseket fő függőleges zónákban, és nem határolnak vízszintes zónákat.

.2 A szomszédos terek közötti határolókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonyság meghatározásához, az ilyen terek tűzveszélyesük szerint vannak osztályozva, amint az alább (1) – (14) kategóriák mutatják. Ahol egy tér taralma és használata olyan, hogy kétség merül fel az e szabály céljára történő besorolását illetően, azt úgy kell kezelni, mint olyan teret, melyben a vonatkozó kategóriának vannak a legszigorúbb határoló követelményei. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egye kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlő állások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádió-berendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

Központosított vészhelyzeti hangosbeszélő rendszer állomásokat és felszerelést magukban foglaló terek.

(2) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (kivéve azokat, melyek teljes egészükben a géptereken belül vannak) az utasok és személyzet számára, és azok befoglaló terei.

Ebben az összefüggésben egy lépcső, ami csak egy szinten van körülzárva, úgy tekintendő, mint annak a térnek a része, amelytől nem választja el tűzzáró ajtó.

(3) Folyosók

Utas és személyzeti folyosók.

(4) Evakuáló állomások és külső menekülési utak

Túlélési jármű tároló terület.

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek mentőcsónakba és mentőtutajba beszállási és leeresztési állomásokat képeznek.

Gyülekezési állomások, belső és külső.

Menekülési útként használt külső lépcsők és nyílt fedélzetek.

A hajó oldala a vízvonalig a legkönnyebb tengerre kifutási állapotban, a fedélzetek és fedélzeti házak a mentőtutaj és evakuáló csúszda területek alatt és közelében helyezkednek el.

(5) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, mentőcsókba és mentőtutaj beszálló és leeresztő állomások nélkül.

Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(6) Enyhén tűzveszélyes lakóterek

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló kabinok.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló irodák és orvosi rendelők.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös terek, melyek fedélzet területe 50 m²-nél kisebb.

(7) Mérsékelten tűzveszélyes lakóterek

Terek, mint a fenti (6) kategóriában, de amelyek nem korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat foglalnak magukban.

Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló és 50 m² vagy nagyobb fedélzet területű közös terek.

Elszigetelt szekrények és kis raktárhelyiségek lakóterekben, melyek területen 4 m²-nél kisebb (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Elárusító boltok.

Mozgóképvetítő és filmraktározó helyiségek.

Diétakonyhák (melyekben nincs nyílt láng).

Tisztítóeszköz szekrények (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Laboratóriumok (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Gyógyszertárak.

Kis szárító helyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m² vagy kisebb).

Specie helyiségek.

Műtők.

(8) Fokozottan tűzveszélyes lakóterek

Olyan bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös helyiségek, melyek tűzveszélyessége a korlátozottnál nagyobb, és melyek fedélzetterülete 50 m² vagy nagyobb.

Fodrászatok és kozmetikai szalonok.

(9) Higiéniai és hasonló terek

Közösségi higiéniai berendezések, zuhanyozók, fürdők, Mosdóhelyiségek stb.

Kis mosoda helyiségek.

Fedett uszoda terület.

Elkülönített tálalók lakóterekben, melyekben nincsenek főzőkészülékek.

A magán higiéniai bekezdéseket azon tér részének kell tekinteni, melyekben elhelyezkednek.

(10) Tartályok, üres terek és segédüzemi gépterek, melyek kissé vagy nem tűzveszélyesek

A hajó szerkezetét képező víztartályok.

Üres terek és vízgátak.

Segédüzemi gépterek, melyekben nincsenek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépek, és ahol tilos az éghető anyagok tárolása, mint:

szellőző- és légkondicionáló helyiségek; csörlő helyiség; kormánygéptér, stabilizátor berendezés helyisége; villamos propulziós motor helyisége; szakasz kapcsolótáblákat és tisztán villamos berendezést − olajtöltetű transzformátorok kivételével − magukban foglaló helyiségek (10 kVA felett); tengelyfolyosók és csőalagutak; szivattyúk és hűtőgépek terei (melyek nem szállítanak vagy használnak gyúlékony folyadékokat).

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

Egyéb zárt aknák, mint cső- és kábelaknák.

(11) Mérsékelten tűzveszélyes segédüzemi gépterek, rakományterek, rakomány- és egyéb olajtartályok és hasonló terek

Rakományolaj-tartályok.

Raktárak, aknák és raktárnyílások.

Olaj-üzemanyag tartályok (ahol gépek nélküli térben vannak beépítve).

Éghető anyagok tárolását megengedő tengelyfolyosók és csőalagutak.

Segédüzemi gépterek, mint a (10) kategóriában, melyek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépeket foglalnak magukban vagy ahol megengedett az éghető anyagok tárolása.

Olaj-üzemanyag töltőállomások.

Olajtöltetű villamos transzformátorokat magukban foglaló terek (10 kVA felett).

Turbinával és dugattyús gőzgéppel hajtott generátorokat és 110 kW-i terjedő teljesítményű generátorokat, vízpermetező- vagy tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat stb. hajtó kis belső égésű motorokat magukban foglaló terek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(12) Gépterek és fő konyhák

Főüzemi propulzió gépterek (de nem villamos propulzió motor helyiségek) és kazánterek.

Segédüzemi gépterek, melyek nem tartoznak a (10) és (11) kategóriába, melyek belső égésű motorokat, vagy egyéb olajtüzelésű fűtő vagy szivattyú egységeket foglalnak magukban.

Fő konyhák és csatlakozó helyiségek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(13) Raktárhelyiségek, műhelyek, tálalók stb.

Fő tálalók, melyek nem csatlakoznak konyhákhoz.

Fő mosoda.

Nagy szár1tóhelyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m²-nél nagyobb).

Vegyes raktárhelyiségek.

Posta és csomag helyiségek.

Szeméttárolóhelyiségek.

Műhelyek (melyek nem képezik gépterek, konyhák stb. részét).

Öltözők és raktárhelyiségek, melyek területe 4 m²-nél nagyobb, de melyekben nincsenek eszközök gyúlékony folyadékok tárolásához.

(14) Egyéb terek, melyekben gyúlékony folyadékok vannak elhelyezve

Lámparaktárak.

Festékraktárak.

Gyúlékony folyadékokat tartalmazó helyiségek (beleértve festékek, gyógyszerek stb.).

Laboratóriumok (melyekben gyúlékony folyadékok vannak tárolva).

.3 Ahol egyetlen érték van feltüntetve a két tér közötti határoló tűzállékonyságára, ez az érték vonatkozik minden esetben.

.4 A 25. szabály rendelkezései dacára, nincsenek különleges követelmények a határolók anyagára vagy tűzállékonyságára, ahol a táblázatokban csak egy mínuszjel van feltüntetve.

.5 Az Igazgatás fogja meghatározni az (5) kategóriájú terek tekintetében, hogy a 26.1 táblázat értékei vonatkoznak-e a fedélzeti házak és felépítmények végeire, és hogy a 26.2 táblázat szigetelési értékei vonatkoznak-e az időjárás-fedélzetekre. A 26-1 vagy 26.2 táblázat (5) kategóriájának értékei semmilyen esetben sem teszik szükségessé olyan terek bezárását, melyeket az Igazgatás véleménye szerint nem szüksége bezárni.

3 Folytonos „B” osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik teljesen vagy részben hozzájárulnak egy térelválasztó szükséges szigeteléséhez és állékonyságához.

4 A szerkezeti tűzvédelem részleteinek jóváhagyásánál az Igazgatás figyelembe veszi a hőátadás veszélyét a szükséges hőgátak kereszteződéseinél és végpontjainál.

26.1 Táblázat – Válaszfalak,melyek nem határolnak fő függőleges zónákat vagy vízszintes zónákat

Lásd SLS.14/Circ.115 körlevelet a felmentési bizonyítványok kiállításáról az 1974. évi SOLAS Egyezmény és annak módosításai alapján.

^*P

Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex és a Nemzetközi Gázszállító Kódex által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket, melyeket a Szervezet az A.560(14) határozattal fogadott el; az A.718(17) határozatot a szemlézés és bizonylatolás egyeztetett rendszerének korai bevezetéséről, az A.745(18) határozat szerinti módosításokkal; és a Szervezet által az A.746(18) határozattal elfogadott Szemle irányelveket a szemlézés és bizonylatolás egyeztetett rendszere alapján.

Lásd az A.794(19) határozatot a ro-ro személyhajók szemléiről és ellenőrzéseiről.

Lásd Teherhajó jóváhagyott biztonsági felszereléseinek jegyzékét (SLS.14/Circ. 1.)

Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex és a Nemzetközi Gázszállító Kódex által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket (A.560(14) határozat).

^**

Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Szabályzat és a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket, A.560(14) határozat.

^***

Lásd a hajófenék ellenőrzésére vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Circ. 5).

Lásd az A.791(19) határozatot az 1969. évi Köbözési Egyezmény meglévő hajókra történő alkalmazásáról.

Lásd a SOLAS 1978 Jegyzőkönyv részes feleinek a SOLAS 194 Szerződő Kormányaihoz, melyek nem részes felei a Jegyzőkönyvnek, biztonsági rádió szemlék elvégzése iránt intézett kéréseire vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Circ.3).

Lásd a SOLAS 1974 alapján kiállított bizonyítványok újraérvényesítésére vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Corc.7).

Lásd A.561(14) határozatot a bizonyítványok szövegének fordításáról.

Lásd A.787(19) határozatot a kikötő szerinti Állam ellenőrzési eljárásairól.

Lásd a Szervezet által elfogadott következő határozatokat:
A.173(ES.IV) határozat: Részvétel a tengeri halálesetek hivatalos kivizsgálásaiban.
A.203(VII) határozat: Ajánlás Államok közötti megállapodások és egyezségek megkötésére a külföldi tengeri mentőeszközök felségvizeken való hozzáférhetőségének és alkalmazásának kérdéseiről.
A.322(IX) határozat: Balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásainak lefolytatása.
A.440(XI) határozat: Információcsere a tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.
A.442(XI) határozat: Az Igazgatások személyi és anyagi erőforrás szükségletei a balesettel kapcsolatos halálesetek és egyezmény megszegések kivizsgálásához.
A.637(16) határozat: Együttműködés tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásában.
Ugyancsak lásd:
MSC/Circ.70/Rev.1: Kérdőív a tengeri vészhelyzeti rendszerről.
MSC/Circ.224: Káreset kártyák és ép stabilitási balesetekkel kapcsolatos halálesetek jegyzőkönyveinek benyújtása.
MSC/Circ.388: Tűzesettel kapcsolatos halálesetek nyilvántartásai.
MSC/Circ.433: Jelentés a súlyos balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.
MSC/Circ.539/Add.2: Jelentések a halászati hajók és halászok tengeri veszteségi statisztikáiról.
MSC/Circ.559: Irányelvek a veszélyes árukat és csomagolt formájú tengerszennyező anyagokat érintő váratlan eseményekről a hajók fedélzetén és kikötői területeken.
MSC/Circ.621: Irányelv olyan balesetek kivizsgálásához, ahol a fáradás hozzájáruló tényező lehetett.

⁴

Lásd MSC/Circ.650 a nagyobb jellegű átalakítások és módosítások értelmezéséről.

^**

Lásd MSC/Circ.609 az 1974. évi SOLAS Egyezmény II-1/1.3 szabályának értelmezéséről.

^***

A 8-1 szabályra való hivatkozás 1997. július 1-től vonatkozik, különben lásd az 1992. évi SOLAS módosításokat (MSC.26(60) határozat).

⁵

Ez a bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

⁶

Lásd: Irányelvek kizárólagosan tengervíz ballaszttartályok korrózióvédő rendszereinek kiválasztásához, felhordásához és karbantartásához, elfogadva a Szervezet A.798(19) határozatával.

^**

Lásd: Irányelv tartályhajók orrészének biztonságos eléréséhez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.62(67) határozatával.

^***

Lásd: Irányelv tartályhajó vészhelyzeti vontatási elrendezéseihez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.35(63) határozatával.

⁷

E rész követelményei helyett, a Személyhajók térbeosztási és stabilitási szabályzatát, mint a Szervezet által az A.265(VIII) határozattal elfogadott Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960. évi Nemzetközi Egyezmény II. fejezetének B. részével egyenértékűt, lehet használni, amennyiben azt teljes egészében alkalmazzák.

⁸

Lásd MSC/Circ.541 (esetleges átdolgozással): Útmutató megjegyzések az elárasztási határok integritásáról személyhajók válaszfalfedélzete felett a 1974. évi SOLAS Egyezmény II-1/8 és 20 szabályainak helyes alkalmazásához.

^**

A 8-1 szabályra való utalás 1997. július 1-től vonatkozik; egyébként lásd az 1992. évi SOLAS módosításokat (MSC.26(60) határozat).

Lásd Ajánlás a keresztáramlási elrendezésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés teljesítésének standard módszerére személyhajókon, elfogadva a Szervezet által az A. 266(VIII) határozattal.

⁹

A ro-ro személyhajóra vonatkozó különleges stabilitási követelmények alkalmazására nézve lásd az 1995. évi SOLAS Konferencia 14. határozatát, ami a 2. rész 5. mellékletében található.

^**

Lásd MSC.Circ.649), Az MSC:26(60)határozat és az MSC/Circ.574 rendelkezéseinek értelmezései.

¹⁰

Lásd a következő IEC publikációt: 529, 1976:
.1 villamos motorok, hozzátartozó áramkörök és vezérlő részek; IPX7 szabvány szerinti védelemmel;
.2 ajtó helyzetjelzők és hozzátartozó áramköri részek, IPX8 szabvány szerinti védelemmel;
.3 ajtómozgás figyelmeztető jelzések; IPX6 szabvány szerinti védelemmel.
A villamos szerkezeti részek házainak egyéb elrendezései is felszerelhetők azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy egyenértékű védelmet érnek el vele. Az IPX8 védelmű házak víznyomáspróbáját arra a nyomásra kell alapozni, ami a szerkezeti rész helyén egy 36 órás időtartam alatt előfordulhat.

¹¹

A Tengerészeti Biztonsági Bizottság a hatvanhetedik ülésén egyetértett azzal, hogy a „2. bekezdés” kifejezést a „2. és 3. bekezdés” kifejezés váltsa fel.

¹²

Lásd MSC/Circ.541 (esetlegesen módosítva): Útmutató megjegyzések az elárasztási határok épségéhez a válaszfalfedélzet felett személyhajóknál a 1974. évi SOLAS Egyezmény II-I/8 és 20. szabály 1 bekezdések helyes alkalmazásához.

^**

Lásd a Szervezet A. 793(19) határozatával elfogadott Ajánlások ro-ro hajók héjlemez ajtóinak szilárdságára, biztonságára és záró elrendezéseire.

^***

¹³

Lásd a Szervezet A.749(18) határozatával elfogadott Szabályzat az IMO okmányok által érintett összes hajótípus ép stabilitására. Ugyancsak lásd: MSC/Circ.456, Irányelvek az ép stabilitási információ elkészítéséhez; MSC/Circ.706, Útmutató a meglévő tartályhajók ép stabilitásához áthajózási műveletek közben; és MSC/Circ.707, Útmutató a hajóparancsnok számára veszélyes helyzetek elkerüléséhez követő és oldalazó tengerjárásban.

¹⁴

Lásd MSC/Circ.434, Irányelvek a szárazárus teherhajók parancsnokainak nyújtandó elárasztási hatás információ elkészítéséhez.

¹⁵

A Tengerészeti Biztonsági Bizottság, elfogadva a B-1 részben foglalt szabályokat, felkérte az Igazgatásokat annak figyelembevételére, hogy a szabályokat a SOLAS 100 m és nagyobb hosszúságú teherhajók térbeosztási és sérült stabilitási szabályaihoz fűzött Magyarázó megjegyzésekkel együtt kell alkalmazni, melyeket a Szervezet az A.684(17) határozattal fogadott el, azok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

^**

Azok a hajók, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a következő szabályzatoknak, kizárhatók a B-1 rész alkalmazása alól:
.1 a MARPOL 73/78 I. Melléklete;
.2 Nemzetközi Ömlesztett Vegyi-anyag Szabályzat;
..3 Nemzetközi Gázszállító Szabályzat;
.4 Irányelvek offshore ellátóhajók tervezéséhez és építéséhez (A.469(XII) határozat);
.5 Biztonsági Szabályzat különleges rendeltetésű hajókra (A.534(13) határozat, módosított);
.6 az 1966. évi Merülésvonal Egyezmény 27. szabályának sérült stabilitási követelményei, az A.320(IX) és A.514(13) határozatoknak megfelelően alkalmazva, azzal a feltétellel, hogy azon hajók esetében, melyekre a 27(9( szabály vonatkozik, azok a fő harántválaszfalak, melyeket hatásosnak kell tekinteni, az A.320(IX) határozat (12)(f) bekezdésének megfelelő kiosztásban vannak.

¹⁶

Lásd MSC/Cuirc.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

^***

Lásd MSC/Circ.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

¹⁷

Lásd MSC/Circ.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

¹⁸

Lásd MSC/Circ.647: Irányelvek gyúlékony folyadék rendszerekből eredő szivárgások csökkentéséhez.

¹⁹

Lásd II-2/15 szabályt: „elrendezések üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajakhoz.”

Lásd: Ajánlás a manőverezési információ nyújtására és közszemlére tevésére a hajókon (A.601(15) határozat), Ideiglenes normák a hajó manőverező képességére (A.751(18) határozat), és Magyarázó megjegyzések az ideiglenes hajó manőverező képességi normákhoz (MSC/Circ.644).

^**

Lásd A.415(XI) határozatot a továbbfejlesztett kormányberendezés normákról személyhajók és teherhajók részére, és A.3416(XI) határozatot a meglévő tartályhajók kormányberendezéseinek vizsgálatáról.

²⁰

Lásd: Hajók zajszint kódexe, elfogadta a Szervezet az A.468(XII) határozattal.

²¹

Lásd a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság által közzétett ajánlásokat, és különösen a Villamos berendezések hajókon 92. sz kiadványt.

²²

Lásd a Szervezet által a vészhelyzeti riadó és hangosbeszélő rendszerek kábelezésére kidolgozandó ajánlásokat.

²³

A következő javításokat, változtatásokat és módosításokat kell elismerni, mint ami „nagyobb jellegű”:
1    Minden változás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó méreteit.
Példa: − Hosszabbítás új középrész hozzáadásával.
Az új középrész feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.
2    Minden változtatás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó személyszállító kapacitását.
Példa − Járműfedélzet átalakítása utas lakótérré.
Az új lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.
3    Minden változás, ami lényegesen megnöveli a hajó üzemi élettartamát.
Példa − Utas lakótér felújítása egy teljes fedélzeten.
A felújított lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.
(Az értelmezést a Tengerészeti Biztonsági Bizottság az ötvenedik ülésén egyeztette.)

²⁴

Lásd: Ajánlás függőleges helyzetű textíliák és filmek lángállóságát meghatározó vizsgálati módszerre, elfogadva a szervezet A.471(XII) határozatával, és az Ajánlás A.563(14) határozattal elfogadott módosításait.

^**

Lásd: Ajánlás kárpitozott bútorok tűzvizsgálati módszereire, a Szervezet A.652(16) határozatával.

²⁵

Lásd A.719(17) határozat a hajókról történő szennyezés megelőzéséről és MSC/Circ.668 Halonos tűzoltó rendszerek alternatív elrendezései gépterekben és szivattyúterekben.

²⁶

Lásd: Átdolgozott irányelvek tengeri hordozható tűzoltó készülékekhez, elfogadva a Szervezet A.602(15) határozatával.

²⁷

A vízköd szóró állhat egy L alakú fémcsőből, melynek hosszú ága körülbelül 2 m hosszú, és rászerelhető egy tűzoltótömlőre, a rövid ága körülbelül 250 mm hosszú és egy vízköd képző fúvókával van felszerelve, vagy vízpermet fúvókával van felszerelve.

²⁸

Lásd MSC/Circ.670 Irányelvek a nagy habkiadósságú koncentrátumok teljesítmény és vizsgálati kritériumaira és szemléire beépített tűzoltó rendszerekhez.

²⁹

Lásd: Átdolgozott irányelvek a SOLAS II-1/12. szabályában hivatkozottal egyenértékű sprinkler rendszerek jóváhagyásához, elfogadva a Szervezet A.800(18) határozatával.

³⁰

Lásd: Ajánlások alacsony lobbanáspontú rakománynak üzemanyagként történő illegális vagy véletlen felhasználásának megelőzésére, elfogadva a Szervezet A.565(14) határozatával.

³¹

Lásd a Szervezet által kidolgozandó normákat.

³²

Lásd a nemzetközi parti csatlakozásra vonatkozó A.470(XII) határozatot (parti oldal).

^**

Lásd a tűzvédelmi tervek grafikai jelképeire vonatkozó A.645(16) határozatot.

³³

Szintén lásd: MSC/Circ.451, Útmutató a parti tűzoltó személyzetet segítő tűzvédelmi tervek elhelyezéséhez.

^**

Lásd: Irányelvek a SOLAS II-2/20 és 41.2 szabályaiban megkövetelt tűzvédelmi tervekben és füzetekben nyújtandó információkhoz. elfogadva a Szervezet A.756(18) határozatával.

³⁴

Lásd: Szabványok menekülési eszközöket képező lépcsőházak szélességének számításához személyhajókon, elfogadva a Szervezet A. 757(19) határozatával.

³⁵

A „gyülekezőhely” jelentése ugyanaz, mint a „sorakozóhely”-é (lásd MSC/Circ.777 a gyülekezőhely jelöléséről személyhajókon).

^**

Lásd a Szervezet A.760(18) határozatával elfogadott életmentő eszközökre és elrendezésekre vonatkozó jelképeket.

³⁶

Lásd: Ajánlás „A”, „B” és „F” osztályú térelválasztók tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.517(13) határozatával.

³⁷

Lásd: Irányelvek anyagok tűzveszélyességi tulajdonságainak értékeléséhez, elfogadva a Szervezet A.166(ES.IV) határozatával, és Ajánlás tökéletesített tűzállóság vizsgálati eljárásokra válaszfal, mennyezet és fedélzet kikészítő anyagok felületi gyúlékonyságához, elfogadva a Szervezet A.653(16) határozatával.

^**

Az ISO 1716 szerint mért bruttó fűtőértéket kell megadni.
* A bruttó fűtőértéket az ISO 1719 „Építőanyagok − Fűtési potenciál meghatározása” szabványnak megfelelően kell meghatározni.”

^***

Lásd: Ajánlás kárpitozott bútorok tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.652(16) határozatával, és Ajánlás ágyfelszerelés elemek tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.688(17) határozatával.

³⁸

Lásd: Átdolgozott irányelvek a SOLAS II-2/12 szabályában hivatkozott sprinkler rendszerek jóváhagyásához, elfogadva a Szervezet A. 800(19) határozatával.

³⁹

Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, elfogadva a Szervezet A.123(V) határozatával.

⁴⁰

Lásd: Irányelvek a SOLAS II-2/2~0 szabályában előírt tűzvédelemi tervekkel és füzetekkel nyújtandó információhoz, elfogadva a Szervezet A.756(18) határozatával.

⁴¹

Lásd: Irányelvek személyhajókon alacsonyan elhelyezett világítás értékeléséhez, próbálásához és alkalmazásához, elfogadva a Szervezet A.752(18) határozatával.

^**

Lásd: Riasztások és jelzések kódexe, 1995., elfogadva a Szervezet A.830(19) határozatával.

⁴²

Lásd Irányelvek anyagok tűzveszélyességi tulajdonságainak értékeléséhez, elfogadva a Szervezet A.166 (ES.IV) határozatával, és Ajánlás válaszfal, mennyezet és fedélzet kikészítő anyagok felület gyúlékonyságának továbbfejlesztett tűzvizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.653(16) határozatával.

^**

Lásd: Ideiglenes szabvány füst és mérgező égéstermékek méréséhez, elfogadva az MSC.41(64) határozatával.

^***

Lásd: Ajánlás fedélzetburkolatok gyúlékonyságának tűzvizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.687(17) határozatával.

⁴³

Az ISO 1716 szerint mért bruttó fűtőértéket kell megadni.

⁴⁴

Lásd Biztonsági szabályzat szilárd ömlesztett rakományokhoz − Vészhelyzeti terv B14, szénre vonatkozó bejegyzés − és MSC/Circ.671, Szilárd ömlesztett rakományok jegyzéke, melyek éghetetlenek, vagy csekély tűzveszélyt képeznek, amelyekhez a beépített gázzal oltó rendszer hatástalan.

⁴⁵

Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A.123(V) határozatával.

^**

Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A.123(V) határozatával.

⁴⁶

Lásd MSC/Circ.608/Rev.1, Ideiglenes irányelvek nyitott tetejű konténerszállító hajókra.

^**,

Lásd: Általános bevezetés a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (IMDG Code) 17. szakaszát az üzemeltetési intézkedésekre nézve, e szabály követelményeivel együtt.

^***

A korlátozott mennyiségek meghatározására nézve lásd az Általános bevezetés a Nemzetközi Tengerészeti Veszélyes Áru Szabályzat (IMDG Code) 18. Szakaszát.

⁴⁷

Lásd: Ajánlások különleges kategóriájú rakományterek beépített tűzoltó rendszereihez, elfogadva a Szervezet A.123 (V) határozatával.

⁴⁸

Lásd az Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által közzétett Ajánlásokat és, főleg a 92. Publikáció − Villamos berendezések hajókon c. kiadványt.

⁴⁹

Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A.123(V) határozatával.

^**

Lásd MSC/Circ.642, Veszélyes áruk szállítása − Okmány a veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelésről a SOLAS II-2/54 módosított szabálya alapján.

⁵⁰

Lásd: Átdolgozott irányelv inert-gáz rendszerekhez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 1983. júniusi negyvennyolcadik ülésszakén.

^**;

Lásd: Szabályzat vegyi tartályhajók inert gáz rendszereihez, elfogadva a Szervezet A.567(14) határozatával.

⁵¹

Lásd: Ideiglenes szabályzat kőolajtermékeket szállító vegyi tartályhajók inert gáz rendszereihez elfogadva a Szervezet A.473(XII) határozatával.

⁵²

Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek kommunikációjára, próbáira és elhelyezésére vonatkozó átdolgozott szabványokról, és MSC/Circ.450/Rev. 1 a rakománytartály légző és gázmentesítő elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.

⁵³

Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek konstrukciójára, próbáira és elhelyezésére vonatkozó átdolgozott szabványokról, és MSC/Circ.450/Rev. 1 a rakománytartály légző és gázmentesítő elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.

⁵⁴

Lásd MSC/Circ.677 elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.
³² Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek konstrukciójára, próbáira és elhelyezésére vonatkozó átdolgozott szabványokról, MSC/Circ.458 a módosított SOLAS 1974. szerint szükséges inert gáz rendszer követelmények tisztázásáról, és MSC/Circ.387 az inert gáz rendszerekre vonatkozó átdolgozott irányelvekről.

^***

E szabályban mindenütt a rakománytartály kifejezés magában foglalja a mosóvíz tartályokat is.

Gázbiztos tér az a tér, amelybe szénhidrogén gázok belépése kockázatot jelent a gyúlékonyság és a mérgezés tekintetében.

⁵⁵

Az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia által elfogadott szöveg.

^**

Lásd: a Tengerészeti Biztonsági Bizottság által annak 1983. júniusi negyvennyolcadik ülésén elfogadott Átdolgozott irányelv inert gáz rendszerekhez. (MSC/Circ.353).

⁵⁶

Lásd: Ajánlás életmentő készülékek próbáira, elfogadva a Szervezet A.689(17) határozatával.

^**

Lásd: Gyakorlati szabályzat újszerű életmentő készülékek és elrendezések prototípusainak értékeléséhez, próbáihoz és elfogadásához, elfogadva a Szervezet A.520(13) határozatával.

⁵⁷

Az 1992. február 1-je előtt hatályos III/6.2.3 és 6.2.4 és az esetnek megfelelően a III/6.2.1, 6.2.2, 10.6, 38.3.2, 41.7.8 és 42.5 szabályok (1983. évi SOLAS módosítások). Ugyancsak lásd az 1988. évi GMDS Konferencia 4. határozatát.

^**

Lásd: Ajánlások túlélési jármű kétirányú VHF rádiótelefon készülékének teljesítmény színvonalára, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

⁵⁸

Lásd: Ajánlások túlélési jármű válaszoló radarkészülékek teljesítmény színvonalára a kereső és mentő szolgálatban való használathoz, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

⁵⁹

A „gyülekező hely” jelentése ugyanaz, mint a „riadó felsorakozó helyé” (lásd MSC/Circ.777 a gyülekezőhelyek jelöléséről személyhajókon).

^**

Lásd: Riasztások és jelzések szabályzata, és a Szervezet által a hangosbeszélő rendszerekre kidolgozandó teljesítmény színvonalára, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

⁶⁰

Lásd az A.692(17) határozatot az utasoknak adandó biztonsági intézkedésekről.

⁶¹

Lásd: Életmentő készülékekkel és elrendezésekkel kapcsolatos jelképek, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

⁶²

Lásd MSC/Circ.570: Ajánlás túlélési járművek legnagyobb tárolási magasságára személyhajókon.

⁶³

Lásd MSC/Circ,544 a tűzvédelmi gyakorlatokról és hajók történő képzésről.

⁶⁴

Lásd az A.624(15) határozatot mentőcsónakoknak és felkutató csónakoknak a vízen menetben lévő hajókról történő vízrebocsátására irányuló képzésre vonatkozó irányelvekről.

⁶⁵

Lásd: Ajánlás felfújható mentőtutajok szerviz állomásai jóváhagyásának feltételeire, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

^**

Lásd MSC/Circ.61: Irányelvek mentőcsónak terhelés alatt kioldó szerkezetének ellenőrzéséhez és karbantartásához.

⁶⁶

Lásd a Szervezet által az önműködően önfelegyenesítő mentőtutajokra és sátortetős kifordítható mentőtutajokra kidolgozandó követelményeket.

^**

Lásd: Irányelvek gyors felkutató csónakokra, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

^***

Lásd a Szervezet által elfogadandó ajánlásokat.

^****

Lásd: Ajánlások gyors felkutató csónakok személyzetének képzési követelményire, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával, és az STCW Szabályzat A-VI/2 szakasz A-VI/2 táblázatát: Előírás a gyors felkutató csónak kezelési jártasság minimális normájára”.

⁶⁷

Lásd: Kereskedelmi hajó felkutatási és mentési kézikönyvet (MERSAR), elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

^**

Lásd a Szervezet által kidolgozandó ajánlásokat.

⁶⁸

Lásd Nemzetközi biztonságkezelési (ISM) Szabályzat 8. fejezetét, és MSC/Circ.760 irányelvek egy integrált szükségintézkedési tervező rendszerhez a hajón előforduló vészhelyzetekben.

^**

Lásd A.690(17) határozatot a hajóelhagyási és tűzvédelmi gyakorlatok időszakos ellenőrzéséről.

⁶⁹

Azokra a termékekre nézve, melyeknél vészhelyzeti mentő légzőkészülék védelem szükséges, lásd a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) módosított határozatával elfogadott IBC Szabályzat 17. fejezetét, és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott IGC Szabályzat 19. fejezetét.

⁷⁰

Lásd: Ajánlás fényvisszaverő anyagok használatához és felszereléséhez életmentő készülékekre, elfogadva a Szervezet A.658(16) határozatával.

⁷¹

Lásd: Ajánlás életmentő készülékek vizsgálatára, elfogadva a Szervezet A.658(16) határozatával.

⁷²

Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési járműben való cselekvési utasításokról.

⁷³

Lásd MSC/Circ.587: Füstkibocsátás teljesen zárt mentőcsónakokból.

⁷⁴

Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési jármű cselekvési utasításokról.

⁷⁵

Lásd: Irányelvek és műszaki előírások túlnyomásos evakuáló rendszerekhez. Elfogadva a Szervezet A. 692(17) határozatával.

⁷⁶

Lásd: Irányelvek gyors felkutató csónakokhoz, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

⁷⁷

Lásd a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott, módosított IBC Code, és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott IGC Code sérült stabilitási követelményeit

⁷⁸

Lásd: Riasztások és kijelzések kódjai, elfogadva a Szervezet A.830(19) határozatával.

⁷⁹

Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési járműben való viselkedéssel kapcsolatos utasításokról.

⁸⁰

Az ilyen hajók a biztonsági célokat szolgáló rádiókra vonatkozó különleges követelmények tárgyát képezik, melyeket a Kanada és az Egyesült Államok közötti vonatkozó megállapodások tartalmaznak.

⁸¹

A Bizottságság neve “ITU Rádió-hírközlési Szektor”-ra (ITU-R) változott az 1992. évi genfi Nemzetközi Távközlési Alkotmány 1. cikke következtében.

^**

A Szervezet neve “Nemzetközi Mobil Műholdas Szervezet”-re (Inmarsat) változott az Egyezmény és az Üzemeltetési Megállapodás tizedik (rendkívüli) Közgyűlés (1994. december 5—9) által elfogadott módosításokkal.

^***

Lásd a Szervezet által jóváhagyott NAVTEX Kézikönyvet (IMO-951E kiadvány).

⁸²

Lásd az A.801(19) határozatot a rádió szolgáltatások globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez történő nyújtásáról (GMDSS).

⁸³

Lásd az A.614(15) határozatot a 9,300-9,500 MHz frekvenciasávban működő radar tartásáról.

^**

Meg kell jegyezni, hogy hajókon szükség lehet bizonyos tengerészeti biztonsági információk vételére, amikor kikötőben tartózkodnak.

⁸⁴

1 Nem követelmény, hogy mindegyik Szerződő Kormány minden rádió-hírközlési szolgáltatást nyújtson.
2 A követelményeket parti bázisú létesítményekre kell meghatározni, hogy lefedjék a különböző tengeri területeket.

^**

Lásd az A.801(19) határozatot a rádió szolgáltatások globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez történő nyújtásáról (GMDSS).

^***

A GMDSS-hez a parti bázisú létesítmények Vezértervét, a Szerződő Kormányok által szolgáltatott információk alapján, GMDSS körlevelekben kell eljuttatni minden érdekelthez

⁸⁵

Bizonyos hajók felmenthetők e követelmény alól (lásd 9.4 szabályt).

^**

Lásd az A.701(17) határozatot az INMARSAT kiemelt csoportos hívó SafetyNET vevők felszereléséről a GMDSS alatt.

^***

Lásd a Szervezet A.705(17) határozatával elfogadott Ajánlás a tengerészeti biztonsági információ terjesztéséről.

⁸⁶

Lásd az A-616(17) határozatot felkutató és mentő kapacitásról.

^**

Az Inmarsat műholdak által lefedett mindegyik óceáni régióhoz megfelelő vevő és feldolgozó létesítmények rendelkezésre állásának függvényében.

^***

Lásd a Szervezet által elfogadott A.412 (XI) határozatot a rádiótelefon riasztó jelgenerátorok működési normáiról.

⁸⁷

Ez a követelmény teljesíthető egy kétirányú forgalmazásra képes Inmarsat hajó földi-állomással, mint az Inmarsat-A, Inmarsat-B (A.808(19) határozat), vagy Inmarsat-C (A.807(19) határozat) hajó földi-állomások. Eltérő előírás hiányában, e lábjegyzet vonatkozik az e fejezetben az Inmarsat hajó földi-állomásokra előírt minden követelményre.

⁸⁸

Útmutatásul, a következő képlet ajánlott a tartalék energiaforrás által a vészhelyzeti állapotokban szükséges minden rádió berendezéshez táplálandó villamos terhelés meghatározásához: az adáshoz szükséges áramfogyasztás 1/2 része + a vételhez szükséges áramfogyasztás 1/2 része + minden járulékos terhelés áramfogyasztása.

^**

Az akkumulátor telep kapacitása ellenőrzésének egyik módszere a telep teljes kisütése és újratöltése, a szokásos névleges áramerősséget és időt (például. 10 óra) használva. A töltöttségi állapot felmérése bármikor elvégezhető, de azt a telep jelentős mérvű kisütése nélkül kell végezni, amikor a hajó a tengeren tartózkodik.

⁸⁹

Lásd a Szervezet Közgyűlése által elfogadott következő határozatokat:
.1    A.525(13) határozat: Teljesítménynormák keskenysávú közvetlen nyomtató távíró berendezésre hajózási és meteorológiai figyelmeztetések és hajóknak szóló sürgős információk vételéhez.
.2    A.694(17) határozat: Általános követelmények a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer (GMDSS) részét képező hajó rádió berendezésekre és elektronikus navigációs segédeszközökre.
.3    A.808(19) határozat: Teljesítménynormák kétirányú forgalmazásra képes hajó földi-állomásokra és A.570(14) határozat: Hajó földi-állomások típusjóváhagyása.
.4    A.803(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra és digitális szelektív hívásra képes fedélzeti VHF rádió berendezésekre.
.5    A.804(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra és digitális szelektív hívásra képes hajó MF rádió berendezésekre.
.6    A.806(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra, keskenysávú közvetlen nyomtatásra és digitális szelektív hívásra képes hajó MF/HF rádió berendezésekre.
.7    A.810(19) határozat: Teljesítménynormák a 406 MHz-en működő szabadon felúszó műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra (EPIRB-ek) (ugyancsak lásd a Közgyűlés A.696(17) határozatát: A COSPAS-SARSAT rendszerben működő műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra (EPIRB-ek) típusjóváhagyása).
.8    A.802(19) határozat: Teljesítménynormák felkutatási és mentési műveletekben használt túlélési jármű radar transzponderekre.
.9    A.805(19) határozat: Teljesítménynormák szabadon felúszó VHF műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra.
.10    A.807(19) határozat: Teljesítménynormák közvetlen nyomtató közlemények adására és vételére képes Inmarsat-C hajó földi-állomásokra, és A.570 (14) határozat: Hajó földi-állomások típusjóváhagyása.
.11    A.664(19) határozat: Teljesítménynormák kiemelt csoportos hívó berendezésekre.
.12    A.812 (19) határozat: Teljesítménynormák a geostacionárius Inmarsat műhold rendszeren keresztül működő szabadon felúszó műholdas vészhelyzet-jelző rádióbójákra.
.13    A.662(16) határozat: Teljesítménynormák segélykérő rádió berendezések szabadon felúszó elengedésére és működésbe hozására.
.14    A.699(17) határozat: Rendszer teljesítménynorma a tengerészeti biztonsági információk terjesztésére és koordinálására nagyfrekvenciás keskenysávú közvetlen nyomtatás használatával.
.15    A.700(17) határozat: Teljesítménynormák keskenysávú követlen nyomtató távíró berendezésekre hajózási és meteorológiai figyelmeztetések és hajóknak szóló sürgős információk (MSI) vételére HF-en.
.16    A.8111(19) határozat: Teljesítménynormák integrált hajó rádió-hírközlési rendszerre (IRCS), ha a GMDSS rendszerben használják.

^**

Lásd a Szervezet A.694(17) határozatával elfogadott Ajánlás a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer részét képező hajó rádió berendezésekre és elektronikus navigációs segédeszközökre, és az A.813(19) határozatot a hajó összes villamos és elektronikus berendezésének elektromágneses kompatiblitására (EMC) vonatkozó általános követelményekről.

^***

Lásd az A.702(17) határozatot a rádió karbantartási irányelvekről a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez az A3 és A4 tengeri területekre vonatkozóan.

⁹⁰

Lásd az A.703(17) határozatot a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer rádió személyzetének képzéséről.

^**

A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

⁹¹

A légköri nyomás szabványos egysége a hektopascal (hPa), ami számszerűleg azonos a millibarral (mbar).

⁹²

Lásd A.528(13) határozatot: Ajánlások időjárási útirányításhoz.

⁹³

Lásd: a módosított Általános rendelkezések hajók útvonal irányítására, elfogadva a Szervezet A. 572(14) határozatával.

⁹⁴

Lásd: Irányelvek és kritériumok hajók rendszerekhez, elfogadva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága MSC.43(64) határozatával. Ugyancsak lásd: Általános irányelvek hajók bejelentkezési rendszereihez és hajók jelentési követelményeihez, beleértve a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal, valamint tengerszennyező anyagokkal kapcsolatos balesetek jelentésére vonatkozó irányelveket, elfogadva a Szervezet A.648(16) határozatával.

^**

⁹⁵

Lásd: Irányelv hajó forgalmi szolgálatokhoz, elfogadva a Szervezet A.857(20) határozatával.

⁹⁶

Lásd a minden hajó által azonnal megteendő intézkedéseket egy segélykérő közlemény vételekor, a MERSAR Kézikönyvben, az esetleges módosításokkal.

⁹⁷

Lásd A.156(ES.IV) határozatot: Ajánlás elektronikus helyzet-meghatározó berendezés felszerelésére és A.815(19) határozatot: Globális rádió-navigációs rendszer.

⁹⁸

Lásd: Ajánlás radar-berendezés teljesítménynormáira, elfogadva a Szervezet A.477(XII) határozatával.

⁹⁹

Lásd: Teljesítménynormák önműködő radar-plotter segédeszközökre, elfogadva a Szervezet A.823(19) határozatával.

¹⁰⁰

Lásd: Ajánlás hajók navigációs berendezéseinek használatára és vizsgálatára, elfogadva a Szervezet A.157(ES.IV) határozatával.

^**

Lásd a Szervezet által elfogadott következő ajánlásokat a jelzett határozatok szerint:
Ajánlás a GMDSS részét képező hajó rádió berendezésekre és elektronikus navigációs segédeszközökre vonatkozó általános követelményekről (A.694(17) határozat);
Ajánlás mágnese tájolók teljesítmény normáira (A.382(X) határozat);
Ajánlás pörgettyűs tájolók teljesítménynormáira (A.424(XI) határozat);
Ajánlás radar-berendezés teljesítménynormáira (A.477(XII) és A.278(VIII) határozatok);
Teljesítménynormák önműködő radar-plotter segédeszközökre (A.823(19) határozat);
Ajánlás mélységmérő berendezés teljesítménynormáira (A.224(VII) határozat);
Ajánlás sebesség és távolság kijelző készülékek teljesítménynormáira (A.824(19) határozat;
Teljesítménynormák fordulási sebesség kijelzőkre (A.526(13) határozat);
Ajánlás navigáció berendezések teljesítménynormáinak egységesítésére (A.575(14) határozat);
Teljesítménynormák rádió-iránymérő rendszerekre (A.655(16) határozat);
Ajánlás hajó vevőkészülékek teljesítménynormáira differenciál OMEGA rendszerrel történő használathoz (A.479(XII) határozat);
Ajánlás zajszintek mérési módszereire befigyelési helyeken (A.343(XI) határozat).
Az ARPA jelzések egységesítésére nézve lásd MSC/Circ.563 és IEC Publication 782.

¹⁰¹

Lásd a Szervezet A.481(XII) határozatával elfogadott: Biztonsági személyzeti létszám elvei, és MSC/Circ.242 a segítség nélküli utakról.

^**

Vállalat jelenti a hajó tulajdonosát, vagy bármilyen más szervezetet vagy személyt, mint a menedzser, személyzet nélküli hajót bérlő, aki a hajó tulajdonosától átvállalta a felelősséget a hajó üzemeltetéséért, és aki, az ilyen felelősség átvállalásakor, beleegyezett, hogy átvesz a Nemzetközi Biztonságos Üzemeltetési Szabályzat (ISM Code) által előírt minden feladatot és felelősséget.

¹⁰²

Lásd a Szervezet által elfogadott következő határozatokat:
Pontossági normák hajózáshoz (A.529(13) határozat);
Radar irányjel adók és transzponderek (A.615(15) határozat);
Teljesítménynormák differenciális omega korrekció adóállomásokhoz (A.425(XI) határozat);
Vízrajzi adatok gyűjtése és továbbítása (A.532(13) határozat).

^**

Lásd a Szervezet által elfogadott következő határozatokat:
Felkutató és mentő repülőgép célravezetési képessége (A.225(VII) határozat);
IMO Felkutatási és mentési kézikönyv (IMOSAR), A.438(XI) határozat;
Radar-transzponderek használata felkutatási és mentési célokra (MSC.35(63).

^**

Lásd: A tartályhajók vészhelyzeti vontatási berendezéseiről szóló irányelv, amelyet a Szervezet Tengerészeti Bizottsági Bizottsága a MSC.35(63) határozatával fogadott el.
^** Az életmentő jelzések leírása megtalálható: Kereskedelmi hajó felkutatási és mentési kézikönyv (A.229(VII) határozat), a módosításokkal; IMO-963E) publikáció és IMO Felkutatási és mentési kézikönyv (IMOSAR) (A.439(XI) határozat, a módosításokkal; IMO-974E) publikáció és az illusztrációk a Nemzetközi jelzések kódkönyve, az A.80(IV) határozattal módosítva.

¹⁰³

Lásd a Szervezet A.667(16) határozatával elfogadott: Ajánlás révkalauz áthajózási elrendezésekre.

^**

Lásd a Szervezet A.275(VIII) határozatával elfogadott: Ajánlás mechanikus révkalauz csörlők teljesítménynormáihoz, és a Szervezet A.426(XI) határozatával elfogadott: Ajánlás révkalauzok behajózási és kihajózási elrendezéseihez nagyon nagy hajókon.

¹⁰⁴

Lásd a Szervezet A.342(X) határozatával elfogadott: Ajánlás robotkormányok teljesítménynormáira.

A szabályt 1998. január 1-én elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a megkívánt ellenvetéseket jelentenek be a Szervezet főtitkáránál, és 1998. július 1-jével fog hatályba lépni.

^**

A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

¹⁰⁵

Lásd:
.1    A Szervezet A.714(17) határozatával elfogadott: Biztonságos gyakorlat szabályzata rakomány elrendezéséhez és rögzítéshez, a módosításokkal;
.2    Az Szervezet A.715.(17) határozatával elfogadott: Biztonságos gyakorlat szabályzata fedélzeti farakományokat szállító hajók részére, a módosításokkal; MSC/Virc.525, Útmutató kommentár rönkszállításban foglalkoztatott 100 m alatti hosszúságú hajók parancsnokai számára; és MSC/Circ.548, Útmutató kommentár farakományok szállításában foglalkoztatott hajók parancsnokai számára; és
.3    A Szervezet A.434(XI) határozatával elfogadott: Biztonságos gyakorlat szabályzata szilárd ömlesztett rakományokhoz (BC Code), a módosításokkal.

^**

Lásd MSC/Circ.663, Rakomány-információ minta.

^***

E szabályban a dokumentumokra való hivatkozás nem zárja ki az elektronikus adatfeldolgozás (EDP) és elektronikus adatcsere (EDI) átviteli technikák alkalmazását, mint segédeszközt a papír dokumentációhoz.

¹⁰⁶

Lásd IMO Ajánlás rovarirtó szerek biztonságos használatához hajókon, a módosításokkal.

¹⁰⁷

Lásd: Irányelvek Rakományrögzítési utasítás készítéséhez, jóváhagyva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által és közzétéve az MSC/Circ.745 közlevélben
** Lásd MSC/Circ.385 a Rakományrögzítési utasításról, és MSC/Circ.745 a Rakományrögzítési utasítás elkészítésének irányelveiről.

^***

Lásd:
.1 Ajánlás 100 m alatti hosszúságú személy- és teherhajók ép stabilitásához, elfogadva a Szervezet A.167(ES.IV) határozatával, és a Szervezet A.206(VII) határozatával elfogadott módosításosokat ehhez az Ajánláshoz, és
.2 Ajánlás erős szél és dülöngélési kritériumra (időjárási kritérium) a 24 m és nagyobb hosszúságú személy- és teherhajók ép stabilitásához, elfogadva a Szervezet A.562(14) határozatával.

¹⁰⁸

Lásd az ömlesztett- áru szállító hajók biztonságos berakodása és kirakodása gyakorlati kódexét, amit a Szervezet Közgyűlése huszonhetedik ülésszakán való elfogadáshoz kell kidolgozni.

^**

¹⁰⁹

Lásd az A.648(16) határozatot is: Általános elvek hajó bejelentkezési rendszerekre és hajó bejelentkezési követelményekre, beleértve irányelveket veszélyes árukkal, ártalmas közegekkel, valamint/vagy tengerszennyező anyagokkal bekövetkezett események jelentését.

¹¹⁰

Lásd a Szervezet A.716(17) határozatával elfogadott Veszélyes áruk nemzetközi szabályzatát (IMDG Code), és a Szervezet A.434(XI) határozatával elfogadott Biztonságos gyakorlat szabályzata szilárd ömlesztett rakományokhoz (BC Code) vonatkozó szakaszait és B. függelékének kapcsolódó részeit, ahogy a Tengerészeti Biztonsági Bizottság módosíthatja azokat.

^**

A “gyúlékony” jelentése megegyezik a “lobbanékony” jelentésével.

¹¹¹

Lásd az IMDG Code-ban előírt különleges kivételeket.

¹¹²

Lásd MSC/Circ.385 a Rakományrögzítési utasításról, és MSC/Circ.745 a Rakományrögzítési utasítás elkészítésének irányelveiről.
^** Lásd: Irányelvek Rakományrögzítési utasítás készítéséhez, jóváhagyva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által és közzétéve az MSC/Circ.745 körlevélben.

^***

Lásd IMDG Szabályzat 1. osztályt.

¹¹³

Lásd a Szervezet A.648(16) határozatával elfogadott: Általános elvek hajók bejelentkezési rendszereihez és hajók jelentési követelményeihez, beleértve a veszélyes árukkal, ártalmas anyagokkal, valamint tengerszennyező anyagokkal kapcsolatos balesetek jelentésére vonatkozó irányelveket.

¹¹⁴

Lásd Biztonsági szabályzat nukleáris kereskedelmi hajókra (A.491Í(XII) határozat), ami e fejezet követelményeit egészíti ki.

¹¹⁵

Lásd: IMO/IAEA Biztonsági ajánlás kikötők nukleáris kereskedelmi hajók általi használatához.

A fejezetet 1998. január 1-jén elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a szükséges ellenvetésekről értesítik a Szervezet főtitkárát, és 1998. július 1-jén fog hatályba lépni.

¹¹⁶

Lásd MSC/Circ.655, Útmutató ömlesztett-áru szállítók és olaj-tartályhajók ellenőrző szemléi kiemelt programjának tervezéséhez, és MSC/Circ.686, Irányelvek olaj-tartályhajók és ömlesztett- áru szállítók szerkezeteinek hozzáférési módjaihoz ellenőrzés és karbantartás céljából.

^**

Lásd a Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO hajóazonosító számrendszert.

^***

Lásd: Eljárások kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzéshez, elfogadva a Szervezet A.787(19) határozatával.

¹¹⁷

Lásd az 1997. évi SOLAS Konferencia által elfogadott 3. határozatot: Ajánlás a SOLAS XII/5 szabályának való megfeleléshez.

¹¹⁸

Lásd az 1997. évi SOLAS Konferencia által elfogadott 5. határozatot: Ajánlás rakodási műszerekre.

^2.

Alternatívaként, a hajó adatai vízszintesen rovat-kockákba is elhelyezhetők.

^3.

A Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO hajó azonosítószám rendszernek megfelelően.

^4.

Nem kívánt törlendő.

^1.

Alternatívaként, a hajó adatai vízszintesen rovat-kockákba is elhelyezhetők.

^2.

Csak olaj tartályhajóknál, vegyi tartályhajóknál és gázszállítóknál.

^3.

A Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO Hajó azonosítószám rendszernek megfelelően.

^4.

Nem kívánt törlendő.

^5.

Lásd a SOLAS 1978. Jegyzőkönyvben előírt Szemlékre vonatkozó irányelveket, a Szervezet A.560(14) határozatával elfogadott Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Szabályzatot és a Nemzetközi Gázszállító Szabályzatot.

^6.

Egy közbenső szemle válthatja fel a kötelező éves szemlét, azonban nem tervezett ellenőrzés nem.

^1.

Alternatívaként, a hajó adatai vízszintesen rovat-kockákba is elhelyezhetők.

^2.

Csak olaj-tartályhajóknál, vegyi tartályhajóknál és gázszállítóknál.

^3.

A Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO Hajó azonosítószám rendszernek megfelelően.

^4.

Nem kívánt törlendő.

^1.

Alternatívaként, a hajó adatai vízszintesen rovat-kockákba is elhelyezhetők.

^2.

A Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO Hajó azonosító szám rendszernek megfelelően.

^3.

Nem kívánt törlendő.

^1.

Alternatívaként, a hajó adatai vízszintesen rovat-kockákba is elhelyezhetők.

^2.

A Szervezet A.600(15) határozatával elfogadott IMO Hajó azonosító szám rendszernek megfelelően.

^3.

Most II-1/1.1.3.3 szabály.

^4.

Most II-2/1.1.3.3 szabály.

¹¹⁹

Most II-1/1.1.3.3 szabály.

^**

Most II-2/1.1.3.3 szabály.

^4.

Ezt a szakaszt nem kell reprodukálni az 1999. február 1. után kiállított jegyzékeken.

^5.

Ezt a szakaszt nem kell reprodukálni az 1995. február 1. után kiállított jegyzékeken.

¹²⁰

Ezt a szakaszt nem kell reprodukálni az 1995. február 1. után kiállított jegyzékeken

^***

Az itt következő részt nem kell szerepeltetni az 1999. február 1-jét követő időszakban kiadott bizonyítványokhoz csatolt felszerelési jegyzékben.

¹²¹

Ezt a függeléket a SOLAS 1974 Bizonyítványhoz kell csatolni és az ugyanazon a napon jár le, mint az a bizonyítvány, melyhez csatolva van.

^2.

Nem kívánt törlendő.

^3.

Egy közbenső szemle válthatja fel a kötelező éves szemlét, azonban nem tervezett ellenőrzés nem.

¹²²

Ezt a függeléket a SOLAS 1974 Bizonyítványhoz kell csatolni és az ugyanazon a napon jár le, mint az a bizonyítvány, melyhez csatolva van.

^2.

Nem kívánt törlendő.

^3.

Egy közbenső szemle válthatja fel a kötelező éves szemlét, azonban nem tervezett ellenőrzés nem.

¹²³

A fejezetet 1998. január 1-én kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha e dátum előtt a Szervezet Főtitkáránál megteszik a szükséges tiltakozásokat, és 1998. július 1-én fog hatályba lépni.

^**

Lásd az SOLAS 1995 Konferencia által elfogadott 2. és 3. határozat, melyek e rész 4. mellékletében vannak reprodukálva.

¹²⁴

Lásd a Szervezet A.788(19) határozatával elfogadott: Irányelvek a Nemzetközi Biztonságos Vezetési Szabályzat (ISM) Igazgatások által történő végrehajtásához.

¹²⁵

Lásd a Szervezet által kidolgozandó irányelveket.

^**

Lásd a függelékben megadott modellkísérleti módszert.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek