40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet
a közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek követelményeiről
2008.05.16.
1. § (1) A közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek tervezésére, alkalmazására és elhelyezésére vonatkozó műszaki szabályzatot [,,A közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek követelményei'' Műszaki Szabályzata (a továbbiakban: ÚTIR)] e rendelet mellékleteként kiadom.
(2) A rendelet hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén levő közutakra és közforgalom elől el nem zárt magánutakra1 (a továbbiakban együtt: út),
b) az a) pontban felsorolt utak kezelőire és tulajdonosaira.
(3) Az ÚTIR tartalmazza az útbaigazító jelzőtáblák rendszerének, tervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének előírásait.
(4) Nem terjed ki az ÚTIR hatálya a közúti jelzőtáblák méreteinek és szerkesztésének műszaki követelményeire.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített, az ÚTIR-tól eltérő jelzőtáblák 2008. december 31-ig használhatók.
Melléklet a 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelethez
A közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek követelményei műszaki szabályzata (ÚTIR)
1. Meghatározás és osztályozás
1.1. Az útbaigazító jelzőtáblák olyan – jogszabály3 alapján kihelyezett – közcélú jelzések, amelyek a biztonságos közlekedéshez szükséges tájékoztatást szolgáltatják az úthasználók számára az útirányokról, a településekről és a legfontosabb közúti létesítményekről.
1.2. Az útbaigazító jelzőtáblák a következők:
1.2.1. az útmutató jelzőtáblák:
a) útirány-előjelző táblák,
c) útvonal-megerősítő jelzőtáblák,
d) útazonosító jelzőtáblák;
1.2.2. a helymeghatározó jelzőtáblák;
1.2.3. az utaló jelzőtáblák:
a) gyorsforgalmi út kijáratára,
b) általános közlekedési szabályokra,
c) járműfajták továbbhaladására;
1.2.4. a rávezető és terelőtáblák:
a) gyorsforgalmi útra rávezető táblák,
b) a tehermentesítő utak jelzőtáblái,
c) a terelőutak jelzőtáblái,
d) a határátkelőhelyre vezető táblák;
1.2.5. az önálló és sajátos útbaigazító jelzőtáblák:
a) idegenforgalmi jelzőtáblák (nevezetességeket jelző, útirányjelző, tájékoztató táblák),
b) kerékpáros útmutató jelzőtáblák,
c) telephelyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények jelzőtáblái,
d) a közterületi információs jelzőtáblák (céljelölő táblák, utcanévtáblák).
1.3. Az 1.2. pontban említett
a) jelzőtáblák méreteire és műszaki követelményeire vonatkozó szabályokat jogszabály,4
b) jelzőtáblák és jelképeik5 alakjára, belső méreteire és színeire vonatkozó előírásokat külön műszaki előírás,6
c) jelzőtáblákkal kapcsolatos részletes előírásokat külön műszaki előírás7
1.4. A fogalommeghatározásokat e szabályzat 5. pontja tartalmazza.
2.1. Megegyezőség: A jelzések mennyisége és minősége feleljen meg az utak hálózatban betöltött szerepének oly módon, hogy a helyes észlelést lehetővé tegye.
2.2. Egyneműség: Ugyanazon az útvonalon, annak kezdetétől a végéig, az úthasználók azonos rendszerű jelzéseket találjanak, az útbaigazító jelzések azonos jellemzőkkel (betűkkel, jelképekkel, színekkel és olvashatósági távolságokkal) rendelkezzenek.
2.3. Biztonság, észlelhetőség, érthetőség: Az útbaigazító jelzéseket a közlekedés biztonsága érdekében – a környezeti körülményekre és az azokkal való összhangra tekintettel – úgy kell kivitelezni, elhelyezni és fenntartani, hogy azok mind nappal, mind éjjel mozgó járműből is könnyen észlelhetők és megérthetők legyenek.
2.4. A jelzések mennyisége: Az útbaigazítást a lehető legkevesebb jelzéssel kell megoldani, de legalább annyi jelzést kell alkalmazni, amennyi az észlelhetőség, az érthetőség és a biztonság érdekében szükséges.
2.5. A döntések számának csökkentése: Az információk mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a jármű vezetőjének lehetőleg csak az ,,igen-nem'' döntést kelljen meghoznia.
2.6. Térképhasználat: Az autóstérképekről leolvasható többletinformációkat szükségtelen a jelzőtáblákon megjeleníteni.
3.1. Az országos és helyi közutakon elhelyezett útbaigazító tábláknak egymással is összefüggő, logikus rendszert kell alkotniuk.
3.2. Az útbaigazítás rendszere azon alapuljon, hogy az elérendő úti célt
a) a csomópont előtt – az 1.3. pont c) alpontjában említett külön műszaki előírásban meghatározott kivételekkel – elő kell jelezni,
b) a csomópontban – a követendő haladási iránnyal – jelezni kell,
c) a csomópont után – az 1.3. pont c) alpontjában említett külön műszaki előírásban meghatározott kivételekkel – meg kell erősíteni.
4. Az utak kategória szerinti megkülönböztetése
4.1. Az utakat egymástól kategóriájuk szerint az út megjelölésével és az útbaigazító táblák eltérő színjelzésével meg kell különböztetni.
4.2.1. Az utat az útbaigazító jelzőtáblákon számpajzsban alkalmazott – a külön jogszabályban8 meghatározott – azonosító számmal (vagy betűvel és számmal) kell megjelölni. Az azonosító számot a 4 vagy 5 számjegyű utak jelzőtábláin nem kell feltüntetni.
4.2.2. Az európai út számával is meg kell jelölni az utat (autópályát, autóutat, főutat), ha az egyben a szám előtti ,,E'' betűvel jelölt európai úthálózatnak is része.
4.3. Az útbaigazító táblák színjelzése
Az utakat az útbaigazító táblák eltérő színjelzésével is meg kell különböztetni egymástól (1. ábra)
4.3.1. Az útmutató jelzőtáblák színjelzései9 a következők:
a) Gyorsforgalmi utak: kék alapon fehér felirat.10
b) Országos közutak és a közúthálózat folytonosságát biztosító helyi közutak: zöld alapon fehér felirat.
c) Helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak: fehér alapon fekete felirat.
4.3.2. Az egyéb útbaigazító jelzőtáblák színjelzései:
a) Kerékpárutak: zöld alapon sárga felirat.
b) Idegenforgalmi jelzőtáblák: barna alapon fehér (nagybetűs) felirat.
c) Telephelyi jelzések: fehér alapon fekete (nagybetűs) felirat.
d) Tehermentesítő utak: narancsszínű alapon fehér betétben fekete felirat.
e) Terelőutak: sárga alapon fekete felirat.
4.4. A színjelzések értelmezése
4.4.1. Egy adott úton elhelyezett összes útmutató tábla alapszíneként a 4.3.1. pont szerinti színezést kell alkalmazni.
4.4.2. Ha az útmutató táblán az úti cél
a) gyorsforgalmi úton elérhető úti célt jelez, azt kék,
b) országos közúton elérhető úti célt jelez, azt zöld,
c) helyi úti célt jelez, azt fehér
betétben kell feltüntetni.
4.4.3. A 4.4.2. pontban említett szabály alól kivétel
a) a gyorsforgalmi úton elhelyezett (kék alapszínű) tábla, amelyen a helységek nevét nem kell zöld betétben feltüntetni, továbbá
b) az egyéb úton elhelyezett (zöld vagy fehér alapszínű) tábla abban az esetben, ha az úti cél nevét tartalmazó betét színe a tábla alapszínével megegyezne, ekkor az úti cél nevét nem kell betétben feltüntetni,
c) a települések úthálózatán, az országos közúthálózat folytonosságát biztosító helyi közutakon elhelyezett jelzőtábla, ahol a tábla alapszíneként az országos úthálózat (zöld) színét kell alkalmazni.
4.4.4. A helységnévhez csatolt helyi úti cél (helységrész-név vagy égtáj) feltüntetésénél
a) az úti célnak csak a kötőjellel csatolt második tagját kell fehér betétben felírni, ha az helységrész,
b) az úti cél kötőjel nélkül csatolt mindkét tagját közös (fehér) betétben kell felírni akkor, ha a helységnévhez égtáj nevét csatolják.
4.5. A gyorsforgalmi utakon a csomópontokat számmal kell megjelölni.
1. ábra – A színjelzés rendszere
a) Útbaigazító jelzőtábla: a járművezetők utazás közben történő eligazítására, vagy egyéb hasznos tájékoztatással való ellátására szolgáló – útmutató (útirány-előjelző, útirányjelző, útvonal-megerősítő, útazonosító), helymeghatározó, utaló, rávezető és terelő – jelzőtábla.
b) Útmutató jelzőtábla: az útbaigazító táblák közül az útirány-előjelző, az útirányjelző, az útazonosító és az útvonal-megerősítő jelzőtábla.
c) Utaló jelzőtábla: a járművezetők utazás közben történő eligazítására vagy egyéb esetlegesen hasznos információkkal való ellátására szolgáló olyan jelzőtábla, mely – a forgalmi sávok számáról, irányáról és megszűnéséről, általános korlátozásokról, lezárt útszakaszokról, ajánlott sebességekről és útszakaszokról, az autópálya kijáratokról, valamint gyalogos alul- vagy felüljárókról – ad tájékoztatást.11
