14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

1. § (1)¹ A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bsz.) 16. §-ában megjelölt bíróságok ügyvitelére terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit a bíróságok az általuk folytatott eljárások során – a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazzák.

(3)² Az ügyvitel során gondoskodni kell a minősített adat védelméről szóló törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási törvények rendelkezéseinek megtartásáról.

2. § A rendelet alkalmazása során

3. § A bírósági ügy iratát a kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati iroda (a továbbiakban: iroda) kezeli, melyet az irodavezető vezet.

4. § (1) Az irattári anyagot – amíg azt a levéltárnak át nem adják, illetve a selejtezésére nem kerül sor – a bíróságon működő irattár kezeli, ahol külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező irattárost kell alkalmazni.

(2)¹⁰ A bírósági irattárban kell őrizni és kezelni a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 169. §-ának (1) bekezdésében és 174. §-ában meghatározott iratokat.

5. § (1)¹¹ A rendeletben megjelölt nyilvántartásokat – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton, az OBH elnöke által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb ügyviteli cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály megengedi.

(2) Az átadókönyv, valamint a tanú és a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott más érintett (a továbbiakban: érintett) adatainak zártan történő kezelésével kapcsolatos nyilvántartások nem vezethetők elektronikus úton.

(2a)¹² Az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani. Erre az eljárásban résztvevők figyelmét a bíróságnak fel kell hívnia.

(3) Az általános meghatalmazások jegyzéke, a választottbírósági határozatok jegyzéke és a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) által vezetett lajstrom elektronikus úton és papír alapon egyaránt vezethető.

6. § (1)¹³ A bíróság elnöke – járásbíróság esetében a törvényszék elnöke – által meghatározott időszakban az iroda minden munkanap félfogadást tart az ügyfelek részére.

(2) Az ügyfélfogadásról a bíróságon hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy az ügyfelek hol és mikor adhatják elő kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságon lévő gyűjtőszekrényben is elhelyezhető.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus úton is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.

(4)¹⁴ Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton vagy adathordozón) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről tájékoztatni kell.

7. § (1)¹⁵ A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha a fél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az OBH elnöke által meghatározott tárgyalásmentes időszakokra vonatkozóan a törvényszék elnöke elrendelheti, hogy a 8 főnél kevesebb engedélyezett bírói létszámmal működő járásbíróság (a továbbiakban: kisebb járásbíróság) helyett az e bekezdésben foglalt feladatot a törvényszék székhelyén működő járásbíróság vagy e bíróság és mellette a törvényszék elnöke által kijelölt más járásbíróság lássa el.

(2) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, vagy ha a kérelem más bíróság előtt folyamatban lévő ügyre vonatkozik, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – az illetékes bíróságnak küldi meg.

(3) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a kérelemről nem kell jegyzőkönyvet felvenni, de az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.

8. § (1) Az eljárási törvények szerinti jegyzőkönyv kézírásos formában nem készíthető el. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon.

(2) A kiegészítéseket és módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

(3) A tárgyaláson hozott, külön íven szövegezett határozat rendelkező részét, valamint az első fokú tárgyaláson meghozott határozat külön íven megszövegezett eredeti példányát hozzá kell fűzni a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.

9. §¹⁶ Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben a Pp. 119/A. §-ának és a Be. 71/A. §-a (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

10. § (1) Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban együtt: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a bíróság elnöke engedélyezheti a felvilágosítást, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetővé teszi.

(2) Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratról az iroda az eljáró tanács elnökének az engedélyével adhat felvilágosítást az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.

(3) A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.

(4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.

(5)¹⁷

11. § (1)¹⁸ Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosító igazolvánnyal – ügyész, ügyvéd, jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatást igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó – ide nem értve az alkalmazott ügyvédet – kizárólag az e § (5) bekezdésében felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult, e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a dolgozó a munkaviszonyát igazolja. Az ügyvédjelölt (jogi előadó) az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.

(2) Ha a felvilágosításra fogvatartásban lévő személy jogosult, s e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, az iroda – bírói utasításra – az iratokat a bíróság székhelyén lévő bv. intézetnek az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az így átadott iratot, illetve megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.

(3) A (2) bekezdés alapján átadott, illetve megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, az iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.

(4) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.

(5) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.

12. § (1) A kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel megtekintése, meghallgatása útján történő felvilágosításra a 10. és 11. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Felvilágosítást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott személy ad.

(3) A felvilágosításnál gondoskodni kell a kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a berendezéshez és a felvételhez ne tudjon hozzáférni, azt ne tudja megrongálni vagy megsemmisíteni.

12/A. §²⁰ (1) A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer (a továbbiakban: BETFR) használatához a fél vagy képviselője (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kérelmező) regisztrációja szükséges. Büntető ügyben kérelmező az ügyész, a terhelt és a védő lehet.

(2) Több képviselő vagy védő esetén az elsőként regisztráló képviselő, védő lehet kérelmező.

(3) A kérelmező a BETFR rendszerbe az ügyfélkapun keresztül regisztrálhat, a regisztráció során meg kell adnia

(4) A kérelmezőnek a regisztráció során megadott adatait a regisztrációval érintett ügyben papír alapon is be kell nyújtania a regisztrációval érintett ügyben eljáró bírósághoz, mely adatokat a bíróság a lajstromprogramban rögzíti.

(5) Ha a kérelmező neve megváltozik, az a BETFR felületén azt követően módosítható, hogy azt az ügyfélkapu regisztrációs szerv részére már bejelentette.

12/B. §²¹ (1) A kérelmező a BETFR-en keresztül – a BETFR erre szolgáló felületén – figyelmeztetést, illetve betekintési jogosultságot kérhet. A fél olyan ügyben kérhet figyelmeztetést, illetve betekintési jogosultságot, melyre az OBH által kiadott ügyfél-tájékoztató alapján jogosult. Az OBH az ügyfél-tájékoztatót a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi. Az adott ügyben már regisztrált kérelmező a BETFR-t további ellenőrzés nélkül használhatja.

(2) A kérelmező egy regisztrációval egy ügyben veheti igénybe a BETFR-t.

(3) A kérelmezőnek a regisztrációval érintett ügyben benyújtott kérelmében elegendő a 12/A. § (4) bekezdésében megjelölt adatok korábban történt megadásának tényére utalnia, ha az ügy elbírálására illetékes bíróságon egy másik ügyhöz kapcsolódóan BETFR regisztrációval már rendelkezik.

(4) Ha a kérelem szabályszerű, a kérelmező erről értesítést kap. Az értesítést követően a kérelmező jogosult a kért tájékoztatásra, illetve betekinthet az ügy 12/C. § (1) bekezdésében meghatározott, BETFR által biztosított lajstromadataiba.

(5) Ha a kérelmezőt a megadott adatok alapján nem lehet azonosítani, az elutasításról rövid üzenetet kap az ügyfélkapuján keresztül. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy csak az ügyben érintett jogosult a BETFR használatára.

12/C. §²² (1) A BETFR-ben biztosított betekintési jogosultság esetén a kérelmező a felületen meghatározott lajstromadatokat tekintheti meg.

(2) A figyelmeztetés kérése esetén a kérelmező egyes eljárási cselekményekről e-mailben, illetve SMS-ben kap értesítést. Ha a kérelmező figyelmeztetést kért, a BETFR felületén is megadhatja azt az elérhetőségét, ahova a figyelmeztetés megküldését kéri, a kérelmező ezt az adatot módosíthatja.

12/D. §²³ (1) A jogosultság megszűnése esetén ezt a tényt a bíróság lajstromirodája rögzíti. Ezt követően a BETFR a betekintést már nem engedélyezi, illetve a kérelmező értesítést nem kap.

(2) A kérelmező a belépési felületen is jelezheti, ha a jogosultsága megszűnt, illetve ha további értesítést nem kér.

12/E. §²⁴ A BETFR az egyes betekintések és a figyelmeztetések adatait az eljárás jogerős befejezésétől számított három évig őrzi.

12/F. §²⁵ A BETFR használatához az ügyfelek képviselői által megadott természetes személyes azonosító adatokat tartalmazó iratokat az iroda kigyűjtve, az egyéb iratoktól elkülönítetten, a 41. § megfelelő alkalmazásával, zártan kezeli.

13. § (1) A külön jogszabályban megjelölt azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól – kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja – hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

(2) A másolatot az irodavezetőnél kell megrendelni. Az irodavezető határozza meg a másolat kiadásának időpontját, és gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot az iroda rendszerint legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon adja ki.

(3) Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.

(4) A bírósághoz érkezett iratról a bíróság által készített másolatot és a más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot az iroda látja el ,,a másolat hiteléül:'' záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.

(5) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles másolat nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) A külföldi felhasználásra szánt hiteles másolatot – ha nemzetközi szerződés alapján vagy nemzetközi szerződés hiányában azt felülhitelesíteni kell – a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság bélyegzőlenyomatával hitelesíti. A hitelesítési záradék szövege a következő: ,,… (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.''

13/A. §²⁶ (1) Ha az ügy irata elektronikus okiratként áll rendelkezésre, a papír alapú másolat kiadása során a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti másolat az elektronikus okirat kinyomtatott példánya alapján készül.

(2) Ha a bíróság határozata, amelyről a papír alapú másolatot kérik elektronikus okiratként jött létre, a másolaton fel kell tüntetni az elektronikus okiraton elhelyezett időbélyegző dátumát, valamint azt hogy az elektronikus okiratot ki látta el elektronikus aláírással, és hogy azon milyen elektronikus aláírás szerepel.

14. § (1) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat kiadására a 13. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, ugyanígy kell eljárni a jogszabály szerint felvilágosítás adásra, illetve iratbetekintésre jogosultak adathordozójára átjátszással készített másolat kiadásánál is.

(2) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat nem hitelesíthető.

15. § Ha a bíróság okirat vagy egyéb melléklet kiadását rendelte el, ennek átvételét a másolat átvételéhez hasonlóan kell igazolni. Ha hiteles másolat csatolása szükséges a kiadáshoz, azt a kérelmező költségére a bíróság készíti el az okirat (melléklet) vagy a kérelmező által benyújtott másolat felhasználásával.

15/A. §²⁷ Ha a bíróság jogszabály alapján elektronikus okirat kiadására köteles, és a kiadott elektronikus okiratot a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el, az hiteles másolatnak minősül. Ha a kiadott elektronikus okirat elektronikus bélyegzőt nem tartalmaz, az nem hiteles másolatnak minősül.

15/B. §²⁸ Ha a bíróság jogszabály alapján papír alapú okirat elektronikus másolatának kiadására köteles, a másolatot lapolvasó berendezés felhasználásával kell elkészíteni, ennek során a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell. A 15/A. §-ban foglaltak ebben az esetben is irányadók.

16. § Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha

17. §²⁹ (1)³⁰ A bíróság körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben a bíróságnak – és ha annak elnevezéséből a székhelye nem állapítható meg – a székhelyének a megjelölése (pl. Váci Járásbíróság; Budakörnyéki Járásbíróság, Budapest).

(2) Az azonos szövegű körbélyegzőket és lajstrombélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni.

(3) A bélyegzők elvesztését a bíróság elnöke részére haladéktalanul jelenteni kell. A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a körbélyegző és a lajstrombélyegző elvesztésének és érvénytelenítésének ténye a Bírósági Közlönyben közzétételre kerüljön.

18. § (1) Ha külön jogszabály előírja, illetve anélkül is a gyakrabban előforduló intézkedések megtételére, illetve nyilvántartások vezetésére általában nyomtatványt kell használni.

(2)³¹ Az OBH elnöke országos jelleggel, a Kúria és az ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló bíróság részére, a törvényszék elnöke a törvényszék és területén működő járásbíróság részére rendszeresíthet nyomtatványt.³²

19. § (1) A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) tárgyalási jegyzék készül.

(2)³³ A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kitűzött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét. Több felperes, alperes vagy terhelt, feljelentő, eljárás alá vont személy esetén elegendő az első helyen megnevezett nevét és társainak számát feltüntetni. A büntető tanács tárgyalási jegyzékén azt is fel kell tüntetni, hogy a tanács a kitűzött ügyben tárgyalást vagy nyilvános ülést tart-e.

(3) A tárgyalási jegyzék egy példányát a tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni.

20. § (1)³⁴ A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy a peren kívüli iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. A jegyzékeket minden év utolsó napján le kell zárni. A jegyzékbe az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet bejegyzést. A névjegyzék elektronikus úton is vezethető.

(2) A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat.

(3) A bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni, a jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonás tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.

(5)³⁵ Ha az általános meghatalmazás hatályát vesztette, a bejegyzést át kell húzni és a hatályvesztés tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.

21. §³⁷ A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok OBH elnöke által kezelt nyilvántartásába a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott illetékes bíróság jegyzi be.

22. § (1)³⁸ A letétbe helyezett választottbírósági határozat kiadmányokról a Fővárosi Törvényszéken bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített könyvben jegyzéket vezetnek. A jegyzéket az év utolsó munkanapján le kell zárni.

(2) A letétbe helyezett ítélet- és egyezségkiadmányokat a polgári iroda érkezésük sorrendjében vezeti be a jegyzékbe. Egyéb bejegyzést az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet. A határozat letétbe helyezett kiadmányán a bíróság feltünteti a bíróság nevét, az érkezés évét, hónapját, napját, a jegyzék folyószámát, továbbá ellátja a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. A jegyzékbe foglalt határozatokról betűsoros névmutató vezethető.

(3) A letétbe helyezett határozatkiadmányokat az egyéb iratoktól elkülönítve, külön iratcsomóban kell kezelni.

(4) A letétbe helyezett határozatot kiadni nem lehet, arról a felvilágosításra jogosultak részére másolat készíthető.

23. § (1) Az ügyféltől a beadványt a felvilágosításra megállapított időben az irodavezető vagy az e feladattal megbízott személy veszi át. A felvilágosítási időn kívül az ügyfél beadványait a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben helyezheti el. A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden esetben, továbbá a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni.

(2) A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot – munkaidőben – a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is feladata.

(3) A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.

(4) Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt, az ,,azonnal'' és a ,,sürgős'' jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.

(5) A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már rendelkezésre áll, rájegyzi a lajstromszámot is. Az ügyfél kívánságára szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni, vagy átadni részére a felvett jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát.

23/A. §⁴⁰ (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül a bíróságra érkező beadványokat a bíróság vezetője által erre kijelölt személy – az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben foglalt határidőn belül – veszi át; az átvételt követően a beadványt, a mellékleteit, valamint a központi rendszer által generált érkeztető számot (a továbbiakban e §-ban: érkeztető szám) tartalmazó dokumentumot kinyomtatja és az általános szabályok szerint érkezteti.

(2) Ha a bírósági iratot törvény alapján a központi rendszer útján kell kézbesíteni, arra a fél beadványa érkeztető számának felhasználásával kerül sor.

24. § (1) A bírósághoz érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán, elektronikus úton érkezett irat kinyomtatott példányán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a bíróságot, az ügyszámot, az érkezés évét, hónapját és napját. Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet, irat stb. hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az adatokat a lajstromvezető az irat első példányán aláírja.

(2) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

25. § Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik), felhívja az ügyfelet a hiány azonnali pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt hiányosan is át kell tőle venni.

26. § (1) A bírósághoz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget) azon bíróságnál, amelynek székhelyén BGH működik, a BGH, más bíróságnál a gazdasági ügyek intézésével megbízott személy veszi át, és külön szabályok szerint kezeli.

(2) Az olyan értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni, az illetékes BGH-hoz, illetőleg a bíróság elnöke által kijelölt bírósági letétkezelőhöz kell, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, eljuttatni. A bírósági (elnöki) letétként kezelendő pénz tekintetében az erre vonatkozó külön szabályok az irányadók.

27. § (1) Ha az irathoz olyan okiratot vagy más iratot mellékeltek, amelynek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, az okiratot (iratot) zárt borítékban kell az iratok között őrizni.

(2) Ugyanígy kell őrizni az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratot, valamint azokat az iratokat, amelyeket a tanács elnöke fontosnak minősített.

(3) Páncélszekrényben – indokolt esetben külön helyiségben is – kell őrizni az iratot, ha jogszabály vagy a tanács elnöke az őrzésnek ezt a módját rendelte el.

28. § (1) Az iroda – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a bírósághoz érkezett minden beadványt, illetve iratot bejegyez a lajstromba.

(2)⁴¹ Az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet, kivéve, ha a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat vagy a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre (ügycsoport) szerinti külön lajstromozást rendel el.

29. § A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján – a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül – az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:

30. § A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot az esetleges előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon az irodavezető bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.

31. §⁵² Ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható különösen

32. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.

(2) Ha az egyesítendő ügyek elintézésére eredetileg nem ugyanazt a tanácsot (bírót) jelölték ki, az együttes elbírálást a kijelölés módosításával kell biztosítani.

33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.

33/A. §⁵⁴ (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.

(2)⁵⁵ A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OBT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.

(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás).

33/B. §⁵⁶ (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – külön kérelem nélkül – hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.

(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:

34. § Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az iratot a bírónak (a tanács elnökének) bemutatja.

35. § (1) A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik.

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság székhelyén a kézbesítést bírósági alkalmazott végezze.

(3) A fogvatartásban lévő személy részére a fogvatartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni a bírósági iratot.

(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a bíróságon is átveheti.

(5)⁵⁷ A bíróság az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni. A külön jogszabályban meghatározott ,,A'' mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetében milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni.

(6)⁵⁸ Büntetőügyben az A/3. jelzésű értesítés alkalmazandó. A ,,saját kezéhez kézbesítendő'' A/4. jelzésű értesítést kell használni a Be. 263. §-ának (2) bekezdése szerint a vádirat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 267. §-ának (3) bekezdése, a Be. 312. §-ának (1) bekezdése, és a Be. 343. §-ának (2) bekezdése szerinti felhívás kézbesítésekor, továbbá a feljelentőnek a Be. 502. §-ának (1) bekezdése szerinti meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 506. §-a szerint a tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, valamint ha azt a bíróság szükségesnek tartja. Az A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 544. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés kézbesítésekor.

(7)⁵⁹ Polgári ügyben az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az iratot kizárólag a címzett saját kezéhez lehet kézbesíteni, az A/6. jelzésű értesítést kell használni.

35/A. §⁶⁰ Külföldi bíróságok polgári ügyiratai esetében – ha a postai szolgáltató által a sikertelen kézbesítés alkalmával elhelyezett értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követően a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen megjelölt ,,nem kereste'' jelzéssel a feladónak visszaküldi – a bíróság az így visszaküldött ügyiratot tizenöt napig magánál tartja, és ha a címzett azt ez idő alatt sem veszi át, a bíróság úgy jár el, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna.

36. § (1) Folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratát más ügy iratához csatolni vagy a csatolást megszüntetni csak bírói határozat alapján, bírói utasításra lehet.

(2) Az egyesítés a korábban, több ügy egyesítésekor a legkorábban lajstromozott ügyirathoz történik.

(3) A bírósági nyilvántartásokban a csatolást vagy az egyesítést oly módon kell feltüntetni, hogy annak időpontja megállapítható legyen.

37. § (1) A folyamatban lévő ügy iratát csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.

(2) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett (szakértő stb.) az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.

38. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, szükség esetén a tanács elnöke vagy tagja által megjelölt szöveget, a tanács elnökének és tagjainak nevét, az ,,s. k.,'' toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával.

(2) A külföldi felhasználásra szánt bírósági iraton a bíró, vagy a bírósági alkalmazott aláírását és a bíróság pecsétjét a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti.

(3) A hitelesítési záradék szövege a következő: ,,… (név) aláírását és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.''

39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:

(3) A szabálysértési eljárásban befejezettként kezelendő ügy továbbá, amelyben

40. §⁶⁵ (1) A befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül ki kell állítani – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló IRM rendelet szerinti – a bíróság adatközlési kötelezettségének teljesítésére rendszeresített adatlapot, és azt a bíróság irodájának kell átadni.

(2) Az adatlapokat az iroda közli a bűnügyi nyilvántartás részére. Ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei adottak, az adatlapok elektronikus úton is közölhetők a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

41. § (1) A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét.

(2) A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára (8–12. §) ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni.

(3) A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

42. § Ezen alcím alkalmazásában

43. § (1) A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek minősül.

(2) Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője

44. § (1) Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul – legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon – a kísérőirat borítóján a név feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.

(2) A zárt adat-kezelő

45. § (1) A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről stb.).

(2) A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton feltüntetett neve tanúsítja.

(3) A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak, aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő.

(4) A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi.

(5) A zárt adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban (kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.

46. § Ha az ügyben érintett szerepel [5. § (2) bek.], a védelmet ellátó szerv részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegédjével kell kézbesíteni.

47. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

48. § (1)⁶⁷ A cégbírósági eljárásban nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdése.

(2)⁶⁸ A cégeljárásban a cég-, illetőleg a cégjegyzékadatban történt változás bejegyzésére elektronikus úton kerül sor.

49. §⁶⁹ A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a törvényszék cégbíróságának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága – Zalaegerszeg).

50. § (1)⁷⁰ A cégbíróság a cégbejegyzés (változásbejegyzés) iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus kérelem formájában veheti át (érkeztetheti).

(2)⁷¹ A cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbejegyzést kérő részére fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus tanúsítványt kell kiállítani, amely tartalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 44. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3)⁷²

51. §⁷³ (1) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában érkezteti és a céget cégjegyzékszámmal látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg, a kérelem érkeztetésére a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.

(2) A cégbíróság a bejegyzési kérelem nyomtatványán feltüntetett adatokat számítógépen rögzíti és az adószám megállapítását követően a bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel.

52. §⁷⁴ A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése elsősorban számítógépes ügyelosztást segítő számítógépes program felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben – különösen a kapcsolódó ügyekre és a bírák munkaterhére tekintettel – az eljáró bírót a cégbíróság vezetését ellátó bírósági vezető vagy helyettese jelöli ki.

53. §⁷⁵ A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:

54. § (1) Ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést számítógépen szerkeszti meg. Ennek során az előszerkesztés adatait – a szükséghez képest – a bírói utasításnak megfelelően módosítani kell.

(2)⁸² A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni és jogerősíteni kell, továbbá meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A bejegyző végzést, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében (a továbbiakban: elektronikus irattár) őrzi.

(3)⁸³

55. § (1)⁸⁴ A cégbíróság a jogorvoslattal megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az eljárást felfüggesztő végzést) a fellebbezési jogról történt tájékoztatás mellett a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kézbesíti. A cégbíróság a végzést egyidejűleg „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti, és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(2) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében a cégbíróság csak azon rovatokat tünteti fel ,,nem bejegyzett'' állapotúként, amelyek bejegyzését a bíróság nem rendelte el, az elrendelt adatokat és a végzést ,,nem jogerős, lezárt'' állapotúként tünteti fel.

56. § (1) A jogorvoslattal megtámadható határozatok esetében a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után a bíró megállapítja, hogy a végzés jogerős, utasítást ad a végzés jogerősítésére, az áttételt elrendelő végzés jogerősítése esetében egyidejűleg az összes irat megküldésére.

(2)⁸⁵ A végzés jogerősítéséről a kérelmezőt a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell értesíteni.

57. § (1)⁸⁶ A kijavító végzést és kiegészítő végzést a cégbíróság a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a jogi képviselővel. A kijavító végzés és a kiegészítő végzés adatait a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell a cégjegyzékben feltüntetni.

(2) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével tünteti fel, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.

(3)⁸⁷ A cégbíróság az elektronikus cégiratot az elektronikus irattárban a bejegyzési kérelem visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén is megőrzi, feltüntetve az iratokon, hogy azok alapján bejegyzésre nem került sor.

58. § Cégügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.

58/A. §⁸⁸ (1) A Ctv. 9/B. § szerinti cégügyben a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése vagy elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyve a kezdőirat. A Ctv. 9/D. § (4) bekezdés szerinti cégügyben kezdőirat a cégbíróságnak a Ctv. 9/B. § (4) bekezdése szerinti vagy a Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltásról rendelkező jogerős végzése.

(2) A Ctv. 9/D. § (4) bekezdése szerinti automatikus végzést a cégbíróság informatikai rendszere külön intézkedés nélkül szerkeszti meg.

(3) A cégbíróság informatikai rendszere biztosítja a cégbíróságok közötti elektronikus kommunikációt.

59. § (1)⁸⁹ A cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság (átadó bíróság) cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, majd az iratot az új székhely szerinti cégbírósághoz (átvevő bíróság) továbbítja. Az elektronikus cégiratokat az átadó bíróság elektronikus úton küldi meg az átvevő bíróságnak.

(2) Az átvevő bíróság a saját nyilvántartása szerint, új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratot. A cégjegyzék adatait a számítógépes program az átvevő bíróság ügyintézőjének megkeresésére a cég eredeti székhelye szerinti nyilvántartó-rendszerből az új székhely szerinti nyilvántartó-rendszerbe továbbítja. Ha az átvevő bíróság nyilvántartási rendszerébe a cég adatai megérkeztek, az átadó bíróság nyilvántartásából az átvevő bíróság ,,áttétel folytán törölve'' megjegyzéssel törli a céget; a törlés az átvétel időpontjától hatályos. Ettől az időponttól kezdve a céggel kapcsolatos felvilágosításra az átvevő bíróság köteles.

(3) A székhelyváltozás bejegyzésének elutasítása után a bíróság az iratot a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróságnak visszaküldi, ebben az esetben a lajstromozás a régi cégjegyzékszám alapján történik.

60. § (1) A cégbíróság az eredeti cégiratot más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész, vagy a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el és az a cégbíróságon nem végezhető el, továbbá, ha az illetékhivatal megkeresésére a visszatérítendő illetékkel ellátott iratot kell megküldeni. A cégbíróság a megkereső hatóság költségére, az eredeti iratról – illetékhivatali megkeresés esetén az iratról – fénymásolatot készít, és azt pótborítékban tartja az irat visszaérkeztéig.

(2) Az iratot a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság és az illetékhivatal külön kézbesítővel szállíthatja el és vissza a cégbíróságnak, továbbá azt csak a vizsgálat időtartamára tarthatja magánál.

61. § (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot ad ki.

(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton a cégbíróság feltünteti, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett és annak jogerős, érdemi elbírálása még nem történt meg. A cégbíróság a cégbizonyítványon az említett adatokat csak akkor tünteti fel, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.

(3)⁹⁰ A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről) hiteles és nem hiteles másolat adható ki; a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10–12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

61/A. §⁹¹ (1) A cégbíróság által elektronikus okirat formájában meghozott végzést minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel, a kiállított tanúsítványt és igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(1a)⁹² A Ctv. 9/D. § szerinti automatikus végzés fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel is ellátható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus okiratot, valamint az egyéb elektronikus cégiratot elektronikus irattárban kell elhelyezni.

(3) Az elektronikus irattárban csak a külön jogszabályban meghatározott formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel ellátott elektronikus cégirat helyezhető el.

61/B. § (1)⁹³ A cégbíróság a külön jogszabályban meghatározott formátumban benyújtott, a cégbírósághoz a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) által továbbított elektronikus kérelmet (a továbbiakban: kérelem) és mellékleteit – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc jelzésű) időbélyegzővel látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg a cégbírósághoz, a kérelem időbélyegzővel történő ellátására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.

(2)⁹⁴ Arról, hogy a bejegyzés iránti kérelem és mellékletei a cégbíróság számítógépes rendszerébe informatikai szempontból szabályszerűen megérkeztek, a cégbíróság az adószám megállapításának napján a Ctv. 36. § (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt küld a fél jogi képviselőjének. Ha ez a nap heti pihenőnap, illetve munkaszüneti nap, vagy ha a kérelem hivatali időn kívül érkezett, a cégbíróság az elektronikus tanúsítványt az ezt követő első munkanapon küldi meg. A változásbejegyzés iránti kérelem esetében a cégbíróság a fél jogi képviselőjének a fentiek megfelelő alkalmazásával elektronikus igazolást küld.

(3)⁹⁵ Az elektronikus tanúsítvány, illetőleg az elektronikus igazolás kiállításának időpontjától kezdődően a cégbíróság számítógépes nyilvántartása a bejegyzés, illetve változásbejegyzés iránti kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel [Ctv. 44. § (4) bekezdés]. A cégbíróság a kérelem mellékletét képező elektronikus cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.

(4)–(5)⁹⁶

(6)⁹⁷

61/C. §⁹⁸ Ha a bíró a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével.

61/D. §⁹⁹ (1)¹⁰⁰ A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az áttételt elrendelő, az eljárást felfüggesztő végzést) a fél jogi képviselőjével a fellebbezési jogról történt tájékoztatással, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli.

(2) A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést a számítógépes nyilvántartásában – a végzés elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg – „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépen „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(3) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében az 55. § (2) bekezdése irányadó.

61/E. §¹⁰¹ (1) A fellebbezéssel megtámadható határozatok esetében az 56. § (1) bekezdése irányadó azzal, hogy az áttételkor az elektronikus cégiratok elektronikus úton történő megküldésére kell utasítást adni.

(2)¹⁰² A végzés jogerősítéséről a fél jogi képviselőjét a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell értesíteni.

61/F. §¹⁰³ A kényszertörlési eljárásban a Ctv. 117. § (1) bekezdése szerinti jogerős végzés a kezdőirat.

61/G. §¹⁰⁴ A cégbíróság az elektronikus cégiratot más hatóságok részére elektronikus okiratként küldi meg. Ha a megkereső hatóság az elektronikus cégiratról papír alapú másolatot kér, azt a megkereső hatóság költségére kell elkészíteni.

61/H. §¹⁰⁵ (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre elektronikus okiratként cégmásolatot, cégbizonyítványt, illetve cégkivonatot ad ki. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott vagy megküldött elektronikus okirat elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a kérelem hiteles elektronikus cégmásolat, cégbizonyítvány, illetve cégkivonat kiadására vagy megküldésére irányul, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A 61. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A cég nyilvános iratairól történő másolat kiadására a 61. § (3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy az elektronikus cégiratról hiteles és nem hiteles másolatnak minősülő elektronikus okirat is kiadható.

(3)¹⁰⁶ A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság papír alapú iratairól készült elektronikus másolat kiadására [Ctv. 17. § (2) bekezdés] a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a cégiratról hiteles és nem hiteles elektronikus másolat is kiadható.

61/I. §¹⁰⁷ A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 72. § (5) bekezdése szerinti jogerős intézkedést, a kényszertörlési eljárásban a Ctv. 118. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése szerinti végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik az iratok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéről.

61/J. §¹⁰⁸ (1) A cégbíróság végzése elleni jogorvoslati kérelmet a cégbíróság 3 napon belül elektronikusan terjeszti fel a másodfokú bíróságra. A másodfokú bíróság a kérelmet az 51. § (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával érkezteti.

(2) A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a cégnyilvántartásba történő betekintéssel bírálja el.

(3) A másodfokú eljárás tartama alatt a félnek küldendő végzések közlése a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint történik.

(4) A másodfokú bíróság által meghozott határozatot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A másodfokú bíróság határozatát elektronikus úton küldi meg a cégbíróság részére. A határozatot a cégbíróság a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a jogi képviselővel.

(5)¹⁰⁹ A másodfokú eljárásban az elsőfok módjára hozott végzéseket a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a másodfokú bíróság. Fellebbezés esetén a másodfokú bíróság, illetve a Kúria a 61/J. § megfelelő alkalmazásával jár el.

(6) Ha a másodfokú határozat értelmében egyéb intézkedésre, eljárásra nincs szükség, a (4) bekezdés szerinti elektronikus iratot a cégbíróságnak történt megküldést követően a másodfokú bíróság elektronikus irattárában helyezi el.

61/K. §¹¹⁰ A cégeljárásban benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása során az érintett bíróságok a 61/J. § megfelelő alkalmazásával járnak el.

61/L. §¹¹¹ (1) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelem, indítvány, megkeresés, a hivatalbóli eljárást megindító bírósági rendelkezés, továbbá a Ctv. 81. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendelésére irányuló bírói intézkedés.

(2) A cégtörvényességi ügyben befejezés a kezdőiratként érkezett ügy elintézése, valamint a Ctv. 81. §-a szerinti valamely intézkedés alkalmazása.

(3)¹¹² Cégtörvényességi ügyként kerül sor a Ctv. 9/D. § (5) bekezdés szerinti felhívás kiadására, azonban ha a cég eleget tesz a felhívásban foglaltaknak, a törvénysértő működés megállapítására nem kerül sor.

62. §¹¹³ A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:

63. § (1)¹²¹ A céginformációs szolgálat adatai alapján ellenőrizni kell, hogy az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában, és bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.

(2) Az iratborítóra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát, és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.

(3)¹²² Csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló kirendelése – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 66. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése, valamint a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Felsz.kijr.) szerint, a Felsz.kijr.-ben meghatározott elektronikus kijelölő program felhasználásával történik. A kijelölési műveletről külön iratot kell készíteni.

(4)¹²³

(5)¹²⁴ A Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárásban a vagyonrendezőnek a Ctv. 121. § (1) bekezdése szerinti kirendelésekor a Felsz.kijr. szerinti számítógépes program felhasználásával kell eljárni.

(6)¹²⁵ A (3) és (5) bekezdés szerinti kirendelésről és felmentésről szóló végzést, a Ctv. 2012. március 1-je előtt hatályos 117. § (2) bekezdése alapján kijelölt végelszámoló felmentéséről szóló végzést, valamint az említett eljárások befejezését vagy megszüntetését közzétevő jogerős bírósági végzést haladéktalanul, elektronikus úton továbbítani kell a Felsz.kijr. szerinti, elektronikus kijelölést segítő számítógépes program üzemeltetőjének, továbbá – a céginformációs szolgálaton keresztül – a Cégközlöny szerkesztőségéhez is.

63/A. §¹²⁶ (1) Ha a Cstv. a bíróság végzésének vagy a végzés kivonatának Cégközlönyben történő közzétételéről rendelkezik, a bíróság a közzététel iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A végzést (végzés kivonatát) – a céginformációs szolgálaton keresztül – elektronikus úton kell továbbítani a Cégközlöny szerkesztőségének.

63/B. §¹²⁷ (1)¹²⁸

(2) Csődeljárási és felszámolási ügycsoportokban az adott ügycsoportba beosztott bírák közül az eljáró bíró kijelölése számítógépes ügyelosztást segítő program felhasználásával, automatikusan is történhet, amely figyelembe veszi a bírákra a tárgyévben kiosztott ügyek számát. A számítógépes program által javasolt kijelöléstől az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető indokolt esetben – a folyamatban lévő ügyek bonyolultságára, munkaigényére tekintettel – eltérhet.

64. § Gazdasági ügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.

65. § Gazdasági ügyben az 60. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

65/A. § (1) A természetes személyek bírósági adósságrendezésével összefüggő polgári nemperes eljárások ügyvitelére a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában az ügycsoportok a következők:

(3) A bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványon rendeli el, amely tartalmazza a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 35. § (2) bekezdésében felsoroltakat, valamint a bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásaira történő figyelemfelhívást. A végzésben a bíróság felhívja a családi vagyonfelügyelőt a hitelezők bevonására az Are. tv. 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény soron kívül, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján történő közzétételével és ezzel egyidejűleg az ismert hitelezők részére történő követlen megküldésével.

(4) Az OBH a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a (2) bekezdés szerinti eljárásokban a felek és a bíróság által kötelezően alkalmazandó, az OBH honlapjáról letölthető, kézzel vagy számítógéppel kitölthető űrlapokat, nyomtatványokat, és tájékoztatást ad azok kitöltésének módjáról.

66. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok ügyvitelére az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § A vádiratot és a bírósági határozatot a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy állományilletékes parancsnoka, illetve vezetője útján, a fogvatartásban lévő terheltnek a bv. intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy szolgálata, illetve szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a vádirat és a bírósági határozat kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.

68. §¹³⁰ A katonai tanács körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa – Szeged).

69. § A katonai büntetőeljárás ügycsoportjai a következők:

70. § A katonai tanácsok esetében az ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható a katonai alakulatok felosztása a bírák között.

71. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a bv. csoport ügyvitelére az e fejezetben, valamint a bíróságok bv. feladatait szabályozó más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

72. § A bv. csoport ügycsoportjai a következők:

73. § (1) Az Szv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

(2) A Kmv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

(3) A F. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha a bv. bíró a feltételes szabadság kérdésében döntött, vagy az eljárást megszüntette.

(4)¹³⁶

(5)¹³⁷ Az egyéb bv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

74. §¹³⁸ A bv. ügyintézőt az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke jelöli ki.

75. § Bv. ügyben felvilágosítást a bv. bíró, valamint az irodavezető szóban akkor adhat, ha az a büntetés végrehajtását nem veszélyezteti.

75/A. § (1) A bírósági közvetítés ügyvitelére a 3., 10–16., 19., 25., 36. és 39. § nem alkalmazható.

(2) E fejezet alkalmazása során

(3) Ha a bíróságon több bírósági közvetítő működik, az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető a bíróság ügyelosztási rendje szerint jelöli ki az eljáró bírósági közvetítőt.

(4)¹⁴¹ A bírósági közvetítői ügy valamennyi iratát a bíróságon – az érkeztetést és lajstromozást követően a bírósági közvetítői ügy befejeződését követő 10 évig – bírósági közvetítő kezeli. A bírósági közvetítőnek a bírósági közvetítői ügy iratait a bíróság egyéb irataitól elkülönítetten és elzártan kell tartania.

(5) A bírósági közvetítő közvetítői ülésjegyzéket vezet, amely tartalmazza az adott napra kitűzött bírósági közvetítői ügyek és az alapügyek ügyszámait; a közvetítői ülésjegyzék nem nyilvános.

(6) Ha a bírósági közvetítői ügy kezdőirata a bírósági közvetítői ügy megindítása iránti kérelmen kívül egyéb kérelmet vagy nyilatkozatot is tartalmaz, arról csak a bírósági közvetítés iránti kérelmet tartalmazó másolatot kell készíteni és a bírósági közvetítői ügy iratai között azt kell elhelyezni.

(7)¹⁴² A bírósági közvetítői ügyről felvilágosítást és az iratokból másolatot a bírósági közvetítői ügy befejeződését követően is csak bírósági közvetítő adhat. A bírósági közvetítői ügyben részt vevő felekkel szóban (ideértve a telefon alkalmazását is) vagy írásban (ideértve a telefax és az elektronikus levél alkalmazását is) a bírósági közvetítő tart kapcsolatot (ideértve az egyoldalú kérelem esetén a bírósági közvetítő közreműködését abban, hogy a többi fél a kérelemhez csatlakozzon); a bírósági közvetítői üggyel kapcsolatos időpontot (első közvetítői megbeszélés és a bírósági közvetítői eljárás ülésének napja) egyeztetheti és arról, valamint a megjelenéssel kapcsolatos teendőkről a feleket tájékoztathatja.

(8) A bírósági közvetítő adja meg a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 38/B. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást.

(9) Az első közvetítői megbeszélés és a bírósági közvetítői eljárás ülése a közvetítés céljának megfelelő helyen tartható meg.

(10)¹⁴³ A bírósági közvetítői ügy befejezett,

75/B. § (1) Ha a keresetlevél – nemperes eljárás esetén a kérelem – bírósághoz való érkezését követően az ügy körülményeiből az eljáró bíró arra a megállapításra jut, hogy a felek jogvitája (egészben vagy részben) közvetítői eljárásban is rendezhető, akkor a feleknek erről és a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről tájékoztatást küldhet.

(2) A bírósági közvetítés lefolytatása iránti olyan kérelem esetében, amely alapján bírósági közvetítésnek nincs helye, a bíróság szükség szerint a felet tájékoztatja a közvetítői eljárás és a bírósági közvetítői eljárás lényegéről, valamint a közvetítői eljárás és a bírósági közvetítői eljárás igénybevételének feltételeiről; ennek keretében tájékoztatás adható az igazságügyért felelős miniszter által a közvetítőkről vezetett névjegyzéknek a világhálón való elérhetőségi címéről. Ha a bíróságon bírósági közvetítő működik, a tájékoztatást a bírósági közvetítő adja meg.

(3) Az OBH a bíróságok központi internetes honlapján tájékoztatást ad a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságokról.

75/C. § (1) A bírósággal való elektronikus kapcsolattartás során az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben

(2) Az elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek iratkezelése a bíróság és az OBH között megosztva, vegyes rendszerben történik. Az OBH ezen iratkezeléséért az OBH elnöke felelős; az OBH elnöke ezzel összefüggő feladatait átruházhatja.

(2a)¹⁴⁵ Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány, vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, az adathordozón – a Pp. 394/G. § (7) bekezdésében az adathordozó benyújtására meghatározott határidő figyelembevételével – benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.

(3) A bíróság a lajstromozás során az Isz. szabályait azzal alkalmazza, hogy automatizáltan tölti ki a lajstrom azon rovatait, melyek a fél által – az elektronikus kapcsolattartás keretében a beadványa részeként – benyújtott űrlap adatainak felhasználásával ilyen módon kitölthetőek.

(4) A bíróság a lajtromozásról a fél részére lajstromozási igazolást küld, amely tartalmazza:

(5) A lajstromban fel kell tüntetni

(5a)¹⁴⁶ A bíróság a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványt – ha a bíróság munkaidején kívül érkezett – legkésőbb a következő munkanapon lajstromozza. Ha a beadvány előterjesztésére az OBH elnöke űrlapot rendszeresít, az űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni.

(5b)¹⁴⁷ A beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót a Pp. 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidőben nyújtották be.

(5c)¹⁴⁸ A kézbesítési rendszer által küldött elektronikus tértivevényt vagy a kézbesítési vélelem beálltáról az értesítést az iroda papír alapon kinyomtatja, és a tértivevényt a kézbesített irathoz csatolja, míg a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést a következő sorszámon iktatja a papír alapú aktában.

(6) Az eljárás befejezését követően az OBH elnöke által jóváhagyott programmal vezetett lajstromban (a továbbiakban: lajstromprogram) tárolt iratokat, adatokat biztonságos – az iratok, adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító – módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni). Az OBH feladata annak biztosítása, hogy az őrzött iratok, adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely az őrzött iratok, adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához őrzött iratokhoz, adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az iratok, adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani.

(6a)¹⁴⁹ Ha a beadványt a Pp. 394/M. § (2) bekezdése alapján adathordozón nyújtják be, az adathordozó beérkezésének tényét az iroda rögzíti a lajstromba. Az adathordozón rögzített adatok informatikai szempontú biztonsági ellenőrzéséről, valamint az adatok biztonságos kezeléséről a bíróság folyamatosan gondoskodik.

(6b)¹⁵⁰ A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda sérült adathordozó átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldeményben érkező adathordozó átvételéről az iroda hivatalos feljegyzést készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.

(6c)¹⁵¹ A személyesen benyújtott adathordozót átvevő iroda megszövegezett elismervényen az érkeztetés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és – ha már rendelkezésre áll – rájegyzi a lajstromszámot is.

(6d)¹⁵² A Pp. 394/M. § (2) bekezdése szerint csatolt adathordozónak az eljárás többi résztvevője részére történő kézbesítés céljából csatolt példányait a bíróság az adathordozó informatikai szempontú biztonsági ellenőrzését követően kézbesíti, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.

75/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő elektronikus iratot az esetleges elektronikus előzményi iratokkal együtt a lajstromba történő bejegyzés napján az irodavezető a lajstromprogram útján bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek. Ha ennek feltételei nem adottak, az irodavezető az elektronikus iratokat kinyomtatja és az általános szabályok szerint mutatja be az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.

(2) Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az elektronikus iratot a lajstromprogram útján mutatja be a bírónak (a tanács elnökének); ha az irat – az (1) bekezdés alapján – papír alapon is rendelkezésre áll, azt a bírónak (a tanács elnökének) átadja.

(3) A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az iratok megtekintésére jogosult (képviselő) személyes megjelenése esetén – a lajstromprogram szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a bíróság erre kijelölt helyiségében az elektronikusan rendelkezésre álló iratok számára megtekinthetőek legyenek.

(4) A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az elektronikus iratok, adatok kizárólag a Pp. 119. §-ának megfelelően legyenek megismerhetőek (másolhatóak). Ha az eljárási törvény alapján az irat vagy az adat nem ismerhető meg (nem másolható) – így például a tanú zártan kezelendő személyi adatai – a lajstromprogramban az iratot vagy az adatot olyan módon kell titkosítani, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy azt arra nem jogosult megismerhesse (másolhassa).

75/E. § (1) A bíróság az iratait, ha a Pp. elektronikus úton való kézbesítést ír elő, a Pp.-ben előírt szabályok szerint kézbesíti.

(2)¹⁵³ Ha a fél részére papír alapon kézbesítendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról egy példányban papír alapú másolatot készít és – ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével – a másolat papír alapú példányának első oldalán záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat elektronikus iratról készített papír alapú másolat.” Az elektronikus iratról készített papír alapú másolat fél (felek) részére történő papír alapú kézbesítését a papír alapú másolat záradékkal ellátott példányának másolatával kell foganatosítani.

(3)¹⁵⁴ Ha a fél részére elektronikus úton kézbesítendő irat papír alapú iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról elektronikus másolatot készít és – ha annak képe megegyezik a papír alapú irat képével – az azonos lajstromszámú elektronikus irat első oldalán fájlonként záradékot helyez el. A záradék szövege a következő: „Az irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.”

(4)¹⁵⁵ A bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt szövegszerkesztő programmal, olyan módon készíti el, hogy annak képe – az eredeti iraton meglévő aláírás és bélyegzőlenyomat képe kivételével – megegyezzen az eredeti irattal, s azt – a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával való ellátása kivételével – a 38. § (1) bekezdése szerint szerkeszti meg. A kézbesítendő iraton az informatikai program a kiadmányozás folyamatában automatikusan elhelyezi a bíróság elektronikus bélyegzőjét (kiadmány). A bíróság a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt a 38. § alkalmazásával készíti el.

75/F. § (1) Az OBH a bíróságok központi internetes oldalán tájékoztatást ad az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben érvényesülő szabályokról, követelményekről, lényeges információkról, így különösen:

(2) A bíróság – az OBH útján – a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi

(3) Az OBH naplót készít

(4) Az alapvető naplózási követelmények a következők:

(5)¹⁵⁸ Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartást vállal, az ahhoz szükséges azonosító adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság küldi meg az OBH részére. Az OBH az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatot átadja a törvényszékek részére. Ha a szakértő a szakvéleményt adathordozón nyújtja be, azt a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni.

75/G. § Ha az iratról hiteles másolat kérhető, az elektronikus kapcsolattartás okán a bíróságnál elektronikus úton rendelkezésre álló iratokról az arra jogosult elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alkalmazásával elektronikus hiteles másolatot kérhet. A bíróság az elektronikus hiteles másolatot – ha annak kiadásának helye van – az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő alkalmazásával elektronikus úton küldi meg a félnek. Az e § szerint kiadott elektronikus hiteles másolatot a másolatok könyvében nem kell nyilvántartani. Az Isz. alapján a másolatok könyvébe bejegyzendő adatokat a lajstromprogram útján kell nyilvántartani, azzal, hogy az átvételt a kézbesítési rendszer útján megküldött elektronikus tértivevény vagy a kézbesítési vélelem beálltáról tájékoztatást tartalmazó értesítés pótolja.

75/H. § (1) A büntető ügyszakban a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás során az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Első és Második résznek az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és az Isz.-t kell alkalmazni.

(2) A büntető ügyszakban az elektronikus kapcsolattartás során a 75/C. § (2) és (6) bekezdését, a 75/E. § (4) bekezdését, valamint a 75/F. § (1) és (3)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a fél alatt a Be. 69/A. §-a alapján elektronikusan kapcsolatot tartó szervezetet kell érteni.

(3)¹⁵⁹ A büntető ügyszakban a bíróság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus kapcsolattartása körében az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről szóló határozat kiadmányozásakor a 75/E. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a másolatot az arra feljogosított személy hitelesítési záradékkal látja el és azon elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt helyez el (kiadmány). Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről számítógépes program segítségével előállított értesítőlapot papír alapú iratként be kell mutatni a tanács elnökének (bírónak), aki azt ellenőrzi és – ha ez szükséges a javítások elvégzését követően – intézkedik annak továbbítása iránt, ezt követően az arra feljogosított személy az elektronikusan kiállított értesítőlapon elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt helyez el.

76. § (1) A BGH ügyvitelére a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A BGH ügyintézőinek munkáját a BGH vezetője (a továbbiakban: vezető) irányítja.

77. § (1)¹⁶⁰ A BGH körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a BGH megnevezése és alul a székhely megjelölése (pl. Bírósági Gazdasági Hivatal – Kaposvár).

(2)¹⁶¹ A Budapesten működő BGH-k körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben felül a hivatal elnevezése, alul a székhely megnevezés (pl. Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala – Budapest, illetőleg Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatala – Budapest).

78. § (1) Az ügyet – a soron kívüli ügy kivételével – érkezési sorrendben, lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.

(2) Az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedést haladéktalanul, több közbenső intézkedést pedig lehetőleg egyszerre kell megtenni.

79. § (1) A BGH a hatáskörébe tartozó ügyben a félfogadást, illetőleg a felvilágosítást minden munkanapon a teljes hivatali munkaidő alatt biztosítja, a bíróság elnöke ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A félfogadást és a felvilágosítás adást az a személy végzi, akire az ügy elintézése tartozik, vagy akit a vezető erre kijelöl.

80. § A BGH minden érkezett iraton az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a BGH elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, az ügyszámot, a példányok és mellékletek számát, megjelöli az irathoz csatolt pénz összegét, vagy a mellékelt egyéb értéket, illetőleg fontosabb iratot.

81. § (1) A BGH a nehezen pótolható vagy fontos iratot ajánlott küldeményként postázza.

(2) A BGH az értékeket értékküldeményként a postai előírásoknak megfelelően adja fel.

82. § A rendelet rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

83. § Az elnöki ügy iratát az elnöki iroda kezeli.

84. § Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba, azon belül fő- és alcsoportokba tartoznak. Az ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni.

85. § Az elnöki ügyben érkező iratot az elnöki iroda haladéktalanul lajstromozza, és elintézésre a bíróság elnökének nyomban bemutatja.

86. § (1) Az iratot a bíróság elnökén, az ügyintézőn és az elnöki ügykezelést végző dolgozón kívül más személy csak az elnök engedélyével tekintheti meg. Felvilágosítás csak az érdekeltnek adható az ügy számáról és arról, hogy az ügy elintézést nyert-e. Indokolt esetben az elnök ezen túlmenő felvilágosítást is engedélyezhet.

(2) A bíróság elnöke szükség esetén az érdekelt személyt személyesen is meghallgathatja.

87. §¹⁶² A bíróság elnökének körbélyegzője: középen Magyarország címere, körben a bíróság elnöke és székhelyének megjelölése (pl. A Gyulai Törvényszék Elnöke – Gyula).

88. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba.

(2)¹⁶³ E rendeletnek a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló 4/2011. (II. 11.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. § 7. pontjának és 61/J–61/K. §-ának rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését¹⁶⁴ követően benyújtott fellebbezések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)¹⁶⁵ Azon bíróságok, amelyek elnevezése 2012. január 1-jével megváltozik, a 2012. január 1-je előtt rendszeresített körbélyegzőket – legkésőbb 2012. február 1-jéig történő – kicserélésükig használhatják.

89. §¹⁶⁶ A 2013. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás miatt a bélyegzőkön feltüntetett adatok megváltozása nem érinti az ezen időpontot megelőzően kiadott bélyegzők érvényességét; a bíróság elnevezésének változása okából ezeket a bélyegzőket 2013. március 31-ig kell kicserélni.

90. §¹⁶⁷ 2015. január 1. napjától 2015. január 15. napjáig a BETFR használatához szükséges regisztrációra van mód.

91. §¹⁶⁸ (1) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadványhoz tartozó részleteket iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.

(2) Ha a beadványt 2016. július 1-jét megelőzően több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadvány lajstromozásának időpontjára – a beadvány valamennyi részletének feltöltése esetén – a beadványhoz tartozó utolsó részlet feltöltésének időpontja irányadó.