2/2002. (II. 7.) IM rendelet
2/2002. (II. 7.) IM rendelet
a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról1
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról – az érintett érdekképviseleti szervvel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Bevezető rendelkezések
1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézeteknél és intézményeknél hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók (a továbbiakban: bv. dolgozó) lakáscélú munkáltatói támogatására.
(2) E rendelet szabályai irányadók a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjainak lakáscélú munkáltatói támogatására is.
2. § E rendelet alkalmazásában lakáscélú munkáltatói támogatás:
a) a kamatmentes munkáltatói kölcsön,
b) az egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás.
Kamatmentes munkáltatói kölcsön
3. § A véglegesített állományú, illetőleg a határozatlan időre kinevezett bv. dolgozó részére kamatmentes munkáltatói kölcsön (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) – a büntetés-végrehajtás lakástámogatási előirányzatából, a számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – nyújtható:
a) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez – ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést és a tetőtér-beépítést –, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához (a továbbiakban: építés),
b) a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez, a házastársi vagyonközösségbe, élettársi közös tulajdonba tartozó lakásnak, a házastárs (élettárs) tulajdoni hányadának a vagyon megosztása keretében történő megvásárlásához, ha a vagyonmegosztásról jogerős bírói ítélet (jóváhagyott egyezség) vagy közjegyzői okirat rendelkezik (a továbbiakban: vásárlás),
c) a lakás alapterületének olyan növeléséhez, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi (a továbbiakban: bővítés), feltéve, ha a lakásnak tulajdonosa vagy a bővítés révén tulajdonosává válik,
d) a tulajdonában lévő lakás komfortfokozatának növeléséhez, ha ez fürdőhelyiség, WC létesítésével, vagy melegvíz-ellátás kialakításával, vagy központosított fűtési mód (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtés) kialakításával, illetőleg víz vagy csatorna bevezetésével történik (a továbbiakban: korszerűsítés).
4. § (1) Munkáltatói kölcsön – a 3. §-ban meghatározott célokra – a következő feltételek együttes fennállása esetén akkor nyújtható a bv. dolgozó részére, ha
a) annak felhasználásával saját jogos lakásigényét elégíti ki szolgálati, illetve munkahelyének településén, vagy annak vonzáskörzetében – 60 kilométernél nem távolabb – lévő olyan településen, ahová a szolgálati érdek sérelme nélkül a szolgálati (munka-) időnek és rendnek megfelelő hazautazásra lehetőség van;
b) a bv. dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy
ba) a vásárlással tulajdonába kerülő ingatlanra, ingatlan illetőségre jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat,
bb) építés, bővítés, korszerűsítés esetén a tulajdonában lévő ingatlanra, ingatlan illetőségre jelzálogjogot
jegyezzenek be a munkáltatói kölcsön visszafizetésének biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba az Országos Parancsnokság javára;
c) a bv. dolgozó vállalja, hogy a rendelkezésére álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár, illetve az építési költség kiegyenlítésére használja fel;
d) a bv. dolgozó vállalja, hogy az Országos Parancsnoksággal, illetve annak képviseletében eljáró bv. intézettel (intézménnyel) a munkáltatói kölcsön feltételeiről, továbbá az azt folyósító pénzintézettel a visszafizetés feltételeiről megállapodást köt;
e) a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolni, építeni, bővíteni vagy korszerűsíteni kívánt lakás eléri és nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, továbbá a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) nem haladhatja meg az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozástól függetlenül támogatás nyújtható az ország bármely településén történő lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés céljából annak a bv. dolgozónak, aki a hivatásos szolgálat felső határát, illetőleg az öregségi nyugdíjra való jogosultságát öt éven belül eléri.
(3) Munkáltatói kölcsönnel annak a bv. dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, aki saját maga, továbbá házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke és együttköltöző családtagja lakástulajdonnal, állandó használati joggal vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonnyal nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. A lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, valamint a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a körülményről a munkáltatói kölcsönt igénylő bv. dolgozó nyilatkozni köteles.
(4) Annak a bv. dolgozónak, aki elővásárlási joga alapján az általa vagy házastársa által bérelt állami lakást vásárolja meg, vagy önkormányzati lakást vásárol, támogatás nyújtható, ha a vásárlás az elidegenítésre vonatkozó jogszabályban meghatározott részletfizetési kedvezmény igénybevételével történik.
(5) A bv. dolgozó lakásának korszerűsítése, illetve bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttlakó, illetve együttköltöző családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.
(6) Támogatást vehet igénybe az a bv. dolgozó is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttlakó, illetve együttköltöző családtagjainak
a) tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került tulajdonába,
b) haszonélvezettel terhelten örökölt lakását a haszonélvező használja,
c) a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat polgármesteri hivatala elrendelte vagy engedélyezte.
5. § A munkáltatói kölcsönre irányuló kérelem elbírálása során – az itt meghatározott sorrendben – előnyben részesül az, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 3 éve folyamatosan bv. dolgozó,
a) családos vagy házas, és első önálló lakását vásárolja vagy építi, feltéve, hogy határozatlan idejű lakásbérlettel sem rendelkezik,
b) családos, és azért kíván lakást vásárolni, mert a tulajdonában vagy bérletében lévő lakás nem éri el a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény alsó határát,
c) lakásigénye megoldásával a büntetés-végrehajtás rendelkezése alatt álló bérlakást ad át,
d) lakásigényének megoldását szolgálati érdek indokolja (így különösen hiányszakmában alkalmazás, áthelyezés),
e) házastársa (élettársa), illetve együttlakó vagy együttköltöző családtagja is bv. dolgozó.
6. § (1) A bv. dolgozó korábbi munkahelyétől kapott, e rendelet előírásainak megfelelő jogcímű és mértékű kölcsönt az Országos Parancsnokság a bv. dolgozóval és a korábbi munkáltatóval kötött megállapodásban átvállalhatja.
(2) Az átvállalást a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka engedélyezi.
7. § Nem nyújtható munkáltatói kölcsön:
a) hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,
b) lakásépítéshez, a használatbavételi engedély kiadását követően,
c) lakásvásárláshoz, a vételár teljes kifizetése után,
d) telekvásárláshoz,
e) lakáskorszerűsítéshez, az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,
f) annak a bv. dolgozónak, aki büntetés-végrehajtási szervtől, annak jogelődjétől, illetve más fegyveres szervtől saját lakáshelyzetének rendezése céljából biztosított lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott,
g) annak a bv. dolgozónak, aki egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatásban részesült.
8. § (1) A munkáltatói kölcsön mértéke:
a) a lakás vételárának – lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének –, illetőleg építési költségének készpénzben megjelenő, vissza nem térítendő állami és önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együttköltöző hozzátartozó által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező, a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakás eladási árával csökkentett összegének legfeljebb 70%-a,
b) első önálló lakás építése, vásárlása esetén a készpénzben megjelenő, vissza nem térítendő állami és önkormányzati támogatással csökkentett vételár, építési költség legfeljebb 80%-a,
c) állami bérlakás vagy önkormányzati bérlakás elővásárlási jog alapján történő megvásárlása [4. § (4) bek.] esetén a szerződéskötéskor kötelezően fizetendő vételárhányad legfeljebb 70%-a,
d) a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a,
e) a lakás bővítési költségének legfeljebb 60%-a.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eladási árat az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével csökkenteni kell.
9. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 20 év,
b) korszerűsítés, bővítés esetén legfeljebb 15 év.
A bv. dolgozó az a), illetve b) pontban meghatározottnál rövidebb törlesztési időtartamot vállalhat.
(2) A visszafizetési határidőt úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztés összege 4000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének tartama alatt – indokolt esetben (pl. kölcsönfelvevő vagy kereső családtag halála, természeti katasztrófa stb.) és kérelemre – a törlesztés legfeljebb 2 évre, az országos parancsnok engedélyével, felfüggeszthető. Ez esetben az eredeti futamidő változatlanul hagyása mellett a havi törlesztés összegét kell megnövelni.
10. § (1)2 A munkáltatói kölcsönben részesült bv. dolgozót a büntetés-végrehajtási szervezetnél folyamatosan eltöltött szolgálati, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonya alapján – amennyiben az a hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül – a következő engedmény illeti meg:
a) 5 év után 25 000 Ft,
b) 10 év után további 50 000 Ft,
c) 15 év után további 75 000 Ft,
d) 20 év után további 100 000 Ft,
e) 25 év után további 150 000 Ft.
(2) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.
(3) A tartozás fennállása alatt az engedmény jóváírására a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél az Országos Parancsnokság a bv. dolgozó kérelmére intézkedik oly módon, hogy a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett a törlesztés időtartama változik meg.
(4) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(5) Ismételt munkáltatói kölcsön biztosítása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét.
11. § (1)3 A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a bv. dolgozót a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén, a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 20%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adóterhet nem viselő járandóság összegéig terjedő kedvezmény illeti meg. A kedvezményt az Országos Parancsnokságtól írásban kell kérni.
(2) Nem illeti meg a kedvezmény a munkáltatói kölcsön idő előtti visszafizetése esetén a bv. dolgozót,
a) ha fegyelmi vagy büntetőeljárás van ellene folyamatban, ennek befejezéséig;
b) ha hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése – a 15. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével – folyamatban van;
c) ha a hitelcél nem valósult meg, vagy súlyos szerződésszegés miatt a kölcsöntámogatásról szóló megállapodás felmondásának lenne helye;
d) ha a kölcsöntámogatásról szóló megállapodását felmondták, és emiatt a munkáltatói kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;
e) ha a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakásának elidegenítése folyamatban van, illetőleg erre a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett engedélyt kapott.
(3) A kedvezményt igénybe vevő bv. dolgozó részére 5 éven belül újabb lakáscélú támogatás nem adható.
(4) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén, azt a volt bv. dolgozót is megilleti az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény, aki a szolgálati jogviszonya megszűnését követően a kölcsön összegét változatlan feltételek mellett fizeti vissza.
(5)4 Az (1) bekezdésben és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerinti adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
12. § A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített bv. dolgozót terheli.
13. § A munkáltatói kölcsönnel vásárolt, a bv. dolgozó tulajdonába kerülő ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat; építés, bővítés, korszerűsítés esetén a meglévő ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba – az Országos Parancsnokság javára – a munkáltatói kölcsön és járulékai erejéig.
14. § (1) A munkáltatói kölcsön fennállása alatt az ingatlant az Országos Parancsnokság írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni: eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) a munkáltatói kölcsönben részesített bv. dolgozó vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti,
b) a tulajdonjog-átruházás olyan bv. dolgozó javára történik, aki a munkáltatói kölcsön igénybevételére is jogosult lenne, és a fennálló kölcsöntartozást szerződésben átvállalja,
c) a munkáltatói kölcsönben részesített bv. dolgozó a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint – vásárlás esetén – az elidegenítési és terhelési tilalom a másik lakásra átjegyezhető, és a szerzett lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló hatályos jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigényének mértékét.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint átterhelt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a bv. dolgozó az újabb lakás szerzéséhez a 8. § alapján kaphatna. Az ezt meghaladó részt a bv. dolgozó köteles egy összegben visszafizetni.
15. § (1) A kölcsöntámogatásról szóló megállapodást az Országos Parancsnokság azonnali hatállyal felmondja, ha az adós:
a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,
b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést a pénzintézettel – a munkáltatói kölcsön átutalásától számított három hónapon belül – nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta,
c) a felvett munkáltatói kölcsön felhasználását a megállapított határidőben nem kezdte meg,
d) vállalt beépítési kötelezettségének a megállapított határidőben nem tett eleget,
e) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó, másodszori írásbeli felszólítás ellenére sem tett eleget,
f) szolgálati, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – megszűnik,
g) a munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel,
h) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönmegállapodást, és a munkáltatói kölcsönt az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha jogviszonya:
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
b) a munkáltató tevékenységének – amelyben az adóst foglalkoztatták – megszűnése,
c) a nyugellátásra való jogosultság megszerzése,
d) átszervezés,
e) létszámcsökkentés,
f) egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján, alkalmatlanság
miatt szűnt meg, illetőleg
g) ha a bv. dolgozó az Igazságügyi Minisztérium fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez áthelyezéssel kerül át.
(3) A kölcsönmegállapodás felmondásával a kölcsöntartozás egy összegben esedékessé válik.
(4) Az (1) bekezdés a), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a kölcsöntartozást a már jóváírt engedmény összegével kell megterhelni.
(5) Az (1) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott esetekben az adós a kölcsöntartozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-a (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelten a folyósítás napjától számítva köteles megfizetni.
(6) A felmondott munkáltatói kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adós a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot is köteles megfizetni.
(7) Az országos parancsnok kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti, hogy az adós az egy összegben esedékessé vált tartozást részletekben fizesse vissza. Ez esetben a munkáltatói kölcsön után – a részletfizetést engedélyező döntés napjától számítottan – a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni. A törlesztési idő a kölcsönmegállapodás felmondáskor hátralévő futamidő egyharmadánál nem lehet hosszabb.
16. § (1) A munkáltatói kölcsönben részesült bv. dolgozó halála esetén az özvegy, az élettárs vagy az örökös a kölcsöntartozást változatlan feltételekkel fizetheti vissza.
(2) Ha a lakás a házassági vagyonközösség felbontásával a bv. dolgozó lakásban maradó, volt házastársának a tulajdonába kerül, abban az esetben, ha a volt házastárs maga is bv. dolgozó, a munkáltatói kölcsönt változatlan feltételekkel fizetheti vissza. Ha a volt házastárs nem bv. dolgozó, a munkáltatói kölcsönt változatlan törlesztési idő alatt fizetheti vissza, de a még fennálló tartozás után a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamatot köteles megfizetni.
Egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás
17. § (1) Egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás (a továbbiakban: egyszeri pénzbeli támogatás) – a büntetés-végrehajtás lakástámogatási előirányzatából, a számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – nyújtható a véglegesített állományú, illetőleg a határozatlan időre kinevezett bv. dolgozó részére a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakásépítéshez vagy lakásvásárláshoz, amennyiben büntetés-végrehajtási szerv rendelkezése alatt álló (a továbbiakban: bv. rendelkezésű) lakásra jogosult, azonban a büntetés-végrehajtási szerv fekvése szerinti településen
a) nincs részére bérbe adható bv. rendelkezésű lakás, és igényének teljesítése három éven belül nem várható,
b) bérlakással történő ellátása nem esik egybe a helyi lakásgazdálkodási érdekkel.
(2) A támogatás az (1) bekezdésben meghatározott esetekben akkor nyújtható, ha a kérelmező e rendelet 4. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és vállalja, hogy
a) a támogatást a döntéstől számított egy éven belül saját lakástulajdon szerzésére használja fel, továbbá
b) a támogatást követően a büntetés-végrehajtással szemben lakás- vagy lakáscélú támogatási igényt nem támaszt.
18. § Nem nyújtható egyszeri pénzbeli támogatás annak, aki
a) az általa vagy házastársa (élettársa) által korábban bérelt, állami tulajdonú, büntetés-végrehajtási kezelésű lakást, a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához házastársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott gyermeke javára hozzájárult,
b) lakásépítéshez vagy -vásárláshoz a büntetés-végrehajtástól munkáltatói kölcsönt kapott,
c) bv. rendelkezésű lakásának bérleti jogáról térítés ellenében lemondott,
d) bv. rendelkezésű lakásra fennállott bérleti jogviszonyának megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra,
e) aki állami vagy önkormányzati bérlakást vételi vagy elővásárlási jog alapján vásárolt meg.
19. §5 Az egyszeri pénzbeli támogatás mértéke legfeljebb 500 000 Ft, azonban nem lehet több, mint a hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adóterhet nem viselő járandóság mértéke.
20. § Vissza kell vonni az egyszeri pénzbeli támogatást attól a bv. dolgozótól, aki
a) a támogatás iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,
b) annak felhasználását a megállapított határidőben nem kezdte meg,
c) vállalt beépítési kötelezettségének a megállapított határidőben nem tett eleget,
d) szolgálati, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonya a támogatásra vonatkozó megállapodás megkötésétől számított öt éven belül – a 15. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – megszűnik,
e) azt jogosulatlanul nem a támogatási célnak megfelelően használja, illetőleg használta fel,
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
21. § (1) Az egyszeri pénzbeli támogatás visszavonása esetén annak összegét a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamattal növelten – a folyósítás napjától számítva – kell visszafizetni.
(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a támogatás összegének visszatérítését az országos parancsnok részletekben is engedélyezheti, az engedélyezett részletfizetés futamideje a 24 hónapot nem haladhatja meg.
Eljárási szabályok
22. § (1) A munkáltatói kölcsön, illetve az egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített igénylőlapon (1. és 2. számú melléklet) kell benyújtani, 2 példányban az állományilletékes parancsnokhoz, illetve az országos parancsnokságon azon szervezeti egység vezetőjéhez, amelyhez a kérelmező bv. dolgozó tartozik (a továbbiakban együttesen: vezető). A kérelemhez csatolni kell az igénylőlapon közölt adatok helytállóságát igazoló iratokat, így különösen a tulajdoni lap 60 napnál nem régebbi hiteles másolatát, továbbá
a) lakásépítés, lakásbővítés esetén az építési engedélyt, költségvetést és tervdokumentációt,
b) lakásvásárlásnál a vonatkozó adásvételi szerződést vagy előszerződést,
c) korszerűsítésnél a költségvetést.
(2) A vezető az adatok ellenőrzése után a kérelmet véleményezi és ezt követően a bv. intézet (intézmény) szociális bizottsága javaslatával együtt döntés előkészítése céljából a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott szervezeti egységnek felterjeszti.
(3) A kérelmet az ügykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője bizottsági formában kialakított javaslatával terjeszti elő elbírálásra az országos parancsnokhoz. A döntést követően annak eredményét a kérelemre rávezeti, a vezetőt, a kérelmezőt és az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységeket írásban értesíti.
(4) A vezető, az Országos Parancsnokság dolgozói esetén az ügykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője, a munkáltatói kölcsön, illetve az egyszeri pénzbeli támogatás feltételeiről a rendszeresített nyomtatvány (3. és 4. számú melléklet) szerint – a bv. intézet (intézmény) nevében és az Országos Parancsnokság képviseletében – a megállapodást a kérelmezővel megköti.
(5) A megállapodás alapján az Országos Parancsnokság rendelkezik a lakásalapot kezelő pénzintézet felé a munkáltatói kölcsön, illetve az egyszeri pénzbeli támogatás folyósítására, a bv. dolgozót megillető engedmény jóváírására és a jelzálogjog bejegyzésre.
(6) A törlesztési kötelezettségét nem teljesítő bv. dolgozót – a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet értesítése, illetve negyedéves bankszámlakivonata alapján – az Országos Parancsnokság szólítja fel 15 napos teljesítési határidővel a fizetésre. A munkáltatói kölcsön felmondása, az egyszeri pénzbeli támogatás visszatérítése iránt az Országos Parancsnokság intézkedik.
(7) A munkáltatói kölcsönben részesített bv. dolgozó köteles a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló okmányokat a kölcsönkérelmében vállalt határidőig a vele szerződő munkáltató felhívására a munkáltató rendelkezésére bocsátani és biztosítani a felhasználás jogszerűségének ellenőrzését.
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet 2002. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell, feltéve, hogy a korábbi jogszabályok alkalmazása nem előnyösebb a kérelmező számára.
(2)6
24. § (1) A lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos, jogszabály meghozatalát nem igénylő részletes eljárási szabályokat az országos parancsnok intézkedésben határozza meg.
(2) A korábbi szabályok alapján lakáscélú munkáltatói támogatásban részesített bv. dolgozó a kölcsöntartozást a munkáltatói támogatás feltételeiről szóló megállapodásban foglaltaknak megfelelően köteles visszafizetni.
(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően folyósított, még fennálló kölcsönökből jóváírt engedményeket a 10. § alapján, a bv. dolgozó kérelmére, módosítani kell. Az engedmény a még fennálló tartozás összegét ebben az esetben sem haladhatja meg.
1. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) IM rendelethez
2. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) IM rendelethez
egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatáshoz
3. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) IM rendelethez7
munkáltatói kölcsön nyújtásáról
|
|
5 év után |
25 000 Ft, |
|
|
10 év után |
50 000 Ft, |
|
|
15 év után |
75 000 Ft, |
|
|
20 év után |
100 000 Ft, |
|
|
25 év után |
150 000 Ft |
|
.............................................................. |
.............................................................. |
|
munkáltató |
adós |
|
|
|
|
|
|
|
|
.............................................................. |
|
|
tulajdonostárs |
|
|
|
|
Tanúk: |
|
|
|
|
|
Név: ........................................................................... |
Név: ........................................................................... |
|
Lakcím: ....................................................................... |
Lakcím: ....................................................................... |
4. számú melléklet a 2/2002. (II. 7.) IM rendelethez
egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás nyújtásáról
|
.............................................................. |
.............................................................. |
|
munkáltató |
támogatott |
|
|
|
|
Tanúk: |
|
|
|
|
|
Név: ...................................................................... |
Név: ...................................................................... |
|
|
|
|
Lakcím: ...................................................................... |
Lakcím: ...................................................................... |
A rendeletet a 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 33. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2012. augusztus 30. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 32. §-át.
A 10. § (1) bekezdése a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 11. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 11. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 11. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 11. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának 109. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet a 77/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 11. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás